A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok. Összeállította: Horváth Józsefné

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Összeállította: Horváth Józsefné

Az IFRS-ek és a nemzeti számviteli szabályozás közti tipikus eltérések Alkalmazkodás a nemzetközi normákhoz

Értékelés – különösen a valós érték használata  Pénzügyi instrumentumok besorolása  Fedezeti elszámolás  Konszolidáció  Nettósítás 

JOGI SZABÁLYOZÁS AZ EU-BAN Magyar számviteli szabályozás

Számviteli törvény

Kormányrendeletek

Számviteli politika

Adótörvények, gazdasági társaságokról szóló törvény, stb. A fentiek végrehajtásának belső szabályozása.

A szabályozás szintjei

•

irányelvek: az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat az irányelv tartalmának megfelelő nemzeti jogszabály kibocsátására,

•

rendeletek: általános hatályúak, a tagállamokra kötelezőek és közvetlenül alkalmazandók,

•

közlemények: nem kötelezőek, szakmai kérdésekben útmutatást adnak,

•

ajánlások: nem kötelező jellegűek, cselekvési elvárásokat közvetítenek

EU számviteli szabályozása 78/660/EGK 4. sz. irányelv a vállalkozások éves beszámolójáról  83/349/EGK 7. számú irányelv a konszolidált éves beszámolóról  2001/65/EK irányelv  a 78/660/EGK 4. irányelv  a 83/349/EGK 7. irányelv és  a 86/635/EGK irányelv módosításáról az értékelés tekintetében  1606/2002/EK sz. rendelet  1725/2003/EK sz. rendelet, stb., 

További számviteli irányelvek Speciális számviteli információigényre vonatkozó előírások (pl. tevékenységi ágak szerinti részletezések, speciális adatgyűjtések, a kapott támogatás és felhasználása adatainak közlése).  A bankok és más pénzintézetek éves és konszolidált éves beszámolóinak sajátosságairól szóló 86/635/EGK irányelv,  A biztosítóintézetek éves és konszolidált éves beszámolóinak sajátosságairól szóló 91/674/EGK irányelv,  A villamos energia, illetve a földgáz szolgáltatásában tevékenykedő társaságokra vonatkozó irányelvek (96/92/EK, 98/30/EK

Számviteli irányelvek célja

Az egységes szemléletű beszámoló készítés.  A tagállamok beépítik (adaptálják) a nemzeti szabályozásaikba.  Nem kötelező a szó szerinti átvétele de azokkal ellentétes nemzeti szabályozást nem lehet kialakítani.  Keretszabály  Választási lehetőségeket tartalmaz

A számviteli irányelvek tartalma, jellemzői   







a beszámoló-készítés szabályozása fejezetekre bontott a beszámoló-készítési kötelezettség alanyai alapelvek a beszámolóban nyújtott megbízható és valós kép érdekében és a mérlegtételek értékeléséhez választási lehetőségek az egyes tételek elhelyezésében, az értékelés módjában. egyszerűsítési feltételek a kis és közepes méretű társaságok egyszerűbb beszámoltatásához (az értékhatárokat ötévente felülvizsgálják) a beszámoló nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos elvárások, a könyvvizsgáló jelentés tartalma

IAS” rendelet 1606/2002/EK a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról 

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (angolul: International Financial Reporting Standards, IFRSs) elvi alapú, megközelítésű számviteli standardok, értelmezések és keretelvek, melyet a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (angolul: International Accounting Standards Board, IASB) bocsát ki.

Az IFRS-ek – összefoglaló kifejezésként – magukban foglalják az alábbiakat:  







Keretelvek (angolul: Framework for the Preparation and Presentation of Financial Statements); Nemzetközi Számviteli Standardok, röviden: IAS-ok (angolul: International Accounting Standards, IASs) – a 2001 előtt kibocsátott standardok elnevezése; Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, röviden: IFRS-ek (angolul: International Financial Reporting Standards, IFRSs) – a 2001 után kibocsátott standardok elnevezése; a Felállított Értelmező Bizottság Értelmezései, röviden: SICek (angolul: Standing Interpretations Committee Interpretations, SIC Interpretations) – a 2001 előtt a számviteli standardokhoz kapcsolódóan kibocsátott értelmezések; a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság Értelmezései, röviden: IFRIC-ek (angolul: International Financial Reporting Interpretations Committee Interpretations, IFRIC Interpretations) – a 2011 után a számviteli standardokhoz kibocsátott értelmezések.



1973 és 2001 között a Nemzetközi Számviteli Standard Bizottság (angolul: International Accounting Standards Committee, IASC) bocsátotta ki az IAS standardokat (és hasonlóan, a SIC bocsátotta ki a SIC Értelmezéseket az IASC jóváhagyásával).

2001 áprilisában – az IASC jogutódjaként – az IASB elfogadta az összes IAS standardot (valamint azokkal együtt az összes SIC Értelmezést), és folytatta a standardizálást.  Ezt követően megjelent standardok már nem IAS, hanem IFRS néven jelentek meg. Hasonlóan: az értelmezéseket már nem a SIC, hanem az IFRIC bizottság bocsátotta ki (az IASC jóváhagyása helyett az IASB jóváhagyása mellett), így az értelmezések sem a SIC, hanem az IFRIC előtagot viselik. 

Jelenleg az IAS standardokat már nem bocsátanak ki, csakis IFRS standardokat, de az IAS standardok mindaddig hatályban maradnak, amíg egy IFRS standard teljesen vagy részben fel nem váltja azokat (hasonló a hatály a SIC és IFRIC Értelmezéseknél is).  Az IFRS Alapítvány Alapszabályának 2010 decemberi módosításával az IFRIC bizottság megszűnik, és a helyébe lép az IFRS Értelmezési Bizottság (angolul: IFRS Interpretations Committee), melynek feladata azonos a jogelődjéével. Az IFRIC Értelmezések hatályát a bizottság névváltása nem érinti. 

Az IFRS-ek alkalmazása 2005-től az Európai Unióban is kötelező az IFRS-ek alkalmazása: azon társaságok összevont (konszolidált) beszámolóit, melyek hitelviszonyt vagy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait az Európai Unió valamelyik tagállamában található szabályozott piacra (tőzsdére) bevezették, kötelező az EU által befogadott IFRS-ek szerint összeállítani.  Mindezek mellett az EU-tagállamok megengedhetik vagy előírhatják az EU által befogadott IFRS-ek alkalmazását az EU-s tőzsdéken nem jegyzett társaságok egyedi vagy összevont (konszolidált) beszámolóinak összeállításánál, vagy az EU-s tőzsdéken jegyzett társaságok egyedi beszámolóinak összeállításánál 

Az EU által befogadott IFRS-ek nem azonosak az IASB által kibocsátott IFRS-ekkel egyrészt a befogadási eljárás időigénye miatt, másrészt mivel az EU nem kívánt befogadni bizonyos, a pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos (makrofedezeti témájú) szabályokat.  Az EU által befogadott IFRS-eket gyakran EU-IFRSeknek, míg az IASB által kibocsátott IFRS-eket fullIFRS-eknek szokták nevezni. 



Az Amerikai Egyesült Államokban az IFRS-ek nincsenek kötelezően előírva, azonban az USA-beli tőzsdéken jegyzett társaságoktól az amerikai Értékpapír-kereskedelmi Bizottság (angolul: Securities Exchange Commission, SEC) 2008 óta elfogadja az US GAAP szerint összeállított helyett az IASB által kibocsátott IFRS-ek szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámolót.

Az IFRS-ek jellemzői



Jellemző rájuk a pénzügyi szemlélet, és a befektetőközpontú információ-szolgáltatás, mely természetesen kihat mind a megjelenítendő eszközök és kötelezettségek körére, mind az értékelési szabályokra

AZ IAS-IFRS-EKRŐL ÁLTALÁBAN IAS IFRS A standardok általános struktúrája:  célja  hatóköre  definíciók  első (kezdeti) értékelés  követő értékelés  megjelenítés (elszámolás)  bemutatás (közzététel)  átmeneti rendelkezések  hatálybalépés  függelékek, stb.

Az IFRS-ek listája        

   

IFRS 1A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása IFRS 2Részvényalapú kifizetés IFRS 3Üzleti kombinációk IFRS 4Biztosítási szerződések IFRS 5Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek IFRS 6Az ásványkincsek feltárása és felmérése IFRS 7Pénzügyi instrumentumok: közzétételek IFRS 8Működési szegmensek IFRS 9Pénzügyi instrumentumok IFRS 10Konszolidált pénzügyi kimutatások IFRS 11Közös megállapodások IFRS 12Más gazdálkodó szervezetekben lévő érdekeltségek közzététele

IAS/1   

        

IAS 1A pénzügyi kimutatások prezentálása (felülvizsgálva 2007ben) IAS 2Készletek IAS 7Cash flow-k kimutatása IAS 8Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák IAS 10A beszámolási időszak vége utáni események IAS 11Beruházási szerződések IAS 12Nyereségadók IAS 16Ingatlanok, gépek és berendezések IAS 17Lízingek IAS 18Bevételek IAS 19Munkavállalói juttatások IAS 20Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS/2

    



IAS 21Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai IAS 23Hitelfelvételi költségek (felülvizsgálva 2007-ben) IAS 24Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek (felülvizsgálva 2009-ben) IAS 26Nyugdíjazási juttatási programok elszámolása és beszámolása IAS 27Egyedi pénzügyi kimutatások (korábbi neve: Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások) IAS 28Társult és közös vezetésű vállalkozásokban lévő befektetések (korábbi neve: Társult vállalkozásokban lévő befektetések)

IAS/3

   

  

IAS 29Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban IAS 31Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek IAS 32Pénzügyi instrumentumok: bemutatás IAS 33Egy részvényre jutó nyereség IAS 34Évközi pénzügyi beszámolás IAS 36Eszközök értékvesztése IAS 37Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések

IAS/4

IAS 38Immateriális javak  IAS 39Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelés  IAS 40Befektetési célú ingatlan  IAS 41Mezőgazdaság 

SIC   

   

SIC-7Az euro bevezetése SIC-10Állami közreműködés – nincs specifikus kapcsolat az üzleti tevékenységgel SIC-12Konszolidálás – speciális célú gazdálkodó egységek SIC-13Közös vezetésű gazdálkodó egységek – a tulajdonosok nem pénzbeli hozzájárulásai SIC-15Operatív lízingek – ösztönzők SIC-21Nyereségadók – az átértékelt, nem értékcsökkenthető eszközök megtérülése SIC-25Nyereségadók – a gazdálkodó egységnek vagy tulajdonosainak adózási státusában bekövetkező változások

SIC/2 SIC-27A lízing jogi formáját magában foglaló tranzakciók tartalmi megítélése  SIC-29Közzététel – koncessziós megállapodások  SIC-31Bevételek – reklámszolgáltatásokat magukban foglaló barter- ügyletek  SIC-32Immateriális javak – weboldal költségei 

IFRIC-ek

   



IFRIC 1Változások a meglévő leszerelési, helyreállítási és hasonló kötelezettségekben IFRIC 2Tagi részesedések szövetkezeti gazdálkodó egységekben és hasonló instrumentumok IFRIC 4Annak meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget IFRIC 5A leszerelési, a helyreállítási és a környezetrehabilitációs pénzalapokból származó érdekeltségekre vonatkozó jogok IFRIC 6Bizonyos piacon való részvételből eredő kötelezettségek – elektromos és elektronikus berendezések hulladékai

IFRIC/2      

IFRIC 7Az újramegállapítás megközelítésének alkalmazása az IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban standard szerint IFRIC 8A beágyazott származékos termékek újraértékelése IFRIC 9Évközi pénzügyi beszámolás és értékvesztés IFRIC 10Évközi pénzügyi beszámolás és értékvesztés IFRIC 12Szolgáltatási koncessziós megállapodások IFRIC 13Ügyfélhűség programok

IFRIC/3



   



IFRIC 14IAS 19 – A meghatározott juttatási eszközre vonatkozó korlát, a minimális alapképzési követelmények és azok kölcsönhatása IFRIC 15Ingatlan építésére vonatkozó megállapodások IFRIC 16Külföldi érdekeltségbe történt nettó befektetés fedezeti ügyletei FRIC 17Nem-pénzbeli eszközök tulajdonosok közötti felosztásai IFRIC 18Ügyfelektől származó eszközátadások IFRIC 19Pénzügyi kötelezettségek megszüntetése tőkeinstrumentumokkal

Az EU-s szabályrendszer változásának hatása a magyar számviteli szabályozásra A szabályozás hierarchikus szintjei Az Európai Unió számviteli előírásai Nemzeti jogszabályok a beszámolókészítés általános elveiről Nemzeti számviteli standardok a jogszabályok végrehajtási előírásaiként Értelmezések, ajánlások

„Kezdeti” fontosabb eltérések Általános kérdések

EU – irányelvek

1. A szabályozás hatálya

A tagállamokra hatályos

Standardok és értelmezéseik csak azokra kötelezőek akik

jogszabályok

erről döntést hoztak

2. A szabályozás szerkezete

A beszámoló egészére

3. Előírásoknak való

Megbízható és Valamennyi

megfelelés követelménye

IAS

Egyes témákra

valós összkép

standardnak és

követelménye,

értelmezésnek való

az indokolt eltérés

megfelelés

lehetősége

4. Egyszerűsítés

Kis és közepes vállalkozásokra

Folyamatban

„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt.

5. Követendő és megengedett eljárás közötti választás 6. Mérlegfordulónap utáni események

Tagállam dönt

Nem szabályozott

Vállalkozás dönt

IAS 10 Mérlegforduló napon fennálló körülményekre ad új információt(a beszámoló adatait módosítani kell, - új feltételek keletkezéséről tájékoztat (hatás a következő időszakban)

„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt. 7. Hibák helyesbítése

előző évi adatok

IAS 10 különbséget tesz

átdolgozásával

alapvető és jelentős hiba között, és választható, hogy a helyesbítések az eredménytartalék egyenlegét vagy a tárgyévi eredményt módosítják

8. Számviteli politika

Kiegészítő melléklet és előző évi adatok

IAS 8

visszamenőleges korrigálása

módosítás

„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt. Pénzügyi kimutatások (beszámoló) szerkezete 1. A beszámoló részei 2. Üzleti jelentés 3. Mérleg és eredménykimutatás szerkezete

EU-irányelvek Mérleg, eredménykimutatás Kieg. melléklet kell készíteni! Választható formájú, de a tételek sorrendjét kötelező jelleggel előíró sémák

IAS Bővebb Nem szól róla Nincs kötelezően előírt séma, csak formai ajánlások

„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt. Mérleg 1. Mérlegtételek besorolásának szempontjai

EU-irányelvek

IAS

A hasznosítás időtartama,

A 12 hónapon (vagy

illetve az esedékesség

egy termelési cikluson)

szerint

belüli vagy túli hasznosítás, illetve esedékesség

2.. Visszavásárolt saját

Külön mérlegtétel

Saját tőkét csökkenti

Várható kötelezettségekre

IAS 37. Várható

kell, várható költségekre lehet

kötelezettségekre (a mérlegforduló napon

részvények 3. Céltartalék képzés jogcíme

már fennáll) kell várható költségekre nem lehet

„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt.

4. Kutatás és a kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása

Irányelvben mindkettő

IAS 38 a

aktiválható

kutatási költségek nem aktiválhatók

„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt. Eredménykimutatás 1. Rendkívüli eredmény

2. Megszűnő (megszűnt) tevékenységek bemutatása

3. Egy részvényre jutó eredmény

EU-irányelvek A szokásostól eltérő, elkülönítetten kell kimutatni

Kiegészítő mellékletben

Nem szól róla

IAS Olyan esemény, amire a vállalkozásnak nincs ráhatása (már nem létező kategória) IAS 35 Eredmény kimutatásban (elkülönítetten) vagy a kiegészítő. mellékletben (jelenleg már IFRS 5) IAS 33 szabályozza

AZ IAS/IFRS-EK SZERINTI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK A pénzügyi kimutatások formája és elemei (IAS 1 és IAS 27):   

 

Mérleg Eredménykimutatás Egy kimutatás (IAS 1 és IAS 8), amely bemutatja:  a saját tőke minden változását, vagy  a saját tőke azon változásait amelyek nem a tulajdonosokkal való tőke tranzakciókból vagy tulajdonosok felé történt kifizetésekből származnak Cash flow kimutatás (IAS 7) Számviteli politika és kiegészítő megjegyzések

A pénzügyi kimutatások összeállításához kapcsolódó általános előírások IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása IAS 7 Cash flow kimutatások IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák IAS 10 A mérlegforduló nap utáni események IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény IAS 34 Közbenső pénzügyi beszámolás

A mérleghez kapcsolódó előírások IFRS 2 Részvény alapú kifizetés IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek IAS 2 Készletek IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések IAS 17 Lízingek IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések IAS 38 Immateriális javak IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés IAS 40 Befektetési célú ingatlan

Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó előírások

IAS 11 IAS 12 IAS 18 IAS 21 IAS 23 IAS 36

Beruházási szerződések Nyereségadók Bevétel Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai Hitelfelvételi költségek Eszközök értékvesztése

Egyéb, vonatkozó előírások Speciális kérdések: IAS 19 Munkavállalói juttatások IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 26 Nyugdíjazási juttatási programok elszámolása és beszámolása Konszolidáció: IFRS 3 Üzleti kombinációk IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek

Egyéb, vonatkozó előírások

Sajátos területek: IFRS 4 Biztosítási szerződések IFRS 6 Az ásványkincsek feltárása és felmérése IAS 41 Mezőgazdaság

IFRS-ek: „vegyes áldás” 



A pénzügyi beszámolás egyre kockázat-érzékenyebbé válik:  IAS 39 {(innovatív) pénzügyi instrumentumok megjelentése és értékelése, (kollektív) hitelek utáni tartalékképzés,értékvesztés,}  IAS 32 (innovatív pénzügyi instrumentumok bemutatása),  IFRS 7 (pénzügyi kockázatra vonatkozó közzétételek), innovatív pénzügyi instrumentumok összevonása Szabályozói tőke keretelvei  Pillér 1 (hitelezési-, működési kockázat, stb.),  Pillér 2 validálás, stb.,  Pillér 3 közzétételek

IFRS-ek: „vegyes áldás”



… különbségek a kockázati felfogásban

A pénzügyi beszámolás kockázat semleges álláspontot képvisel, míg a prudenciális beszámolás az árfolyamcsökkenési kockázatra összpontosít  Pénzügyi beszámolásban a portfolió kockázat és kezelésének megjelenítése hosszabb időt vesz igénybe  Pénzügyi beszámolás egyre inkább arra fókuszál, hogy „mi van most” időhorizontja is rövidebb 

IFRS-ek: „vegyes áldás” 

… és   

 

eltérések a kockázat megjelenítésben

A pénzügyi beszámolás a sokkal rugalmasabb értékelési elvekre épül Valós értékek egyre elterjedtebb használata; a „lekötött”- nem likvid pénzügyi instrumentumokra is IAS 39 valós érték opció A pénzügyi beszámolás a kockázatokat nem „olyan, világosan” különbözteti meg, mint a prudenciális beszámolás A szabályozói tőke kiszámítása meghatározott kockázati súlyozással történik

Kiegészítő mechanizmusok Pénzügyi és prudenciális beszámolás közti különbségek áthidalása  Prudenciális filterek: - pénzügyi beszámolás módosítása (1)az irreleváns volatilitás, kiszűrése (eliminálása); (2)a szabályozói tőke szintjének „fenntartása”  Prudenciális útmutatók, írányelvek: - pénzügyi beszámolást kiegészítő, a prudenciális beszámolást támogató (pl. valós érték opció)

IFRS-EK ÉS AZ ADÓZÁS AZ EU-BAN A felmérés alapja Az éves beszámolók a magyar számviteli előírások szerint készítendők

Az IFRS-ek hatása az adózásra Az IFRS-ek hatása „korlátozott”, mivel használatuk kizárólag tájékoztatási célú

Jelenleg a magyar számviteli előírások részben harmonizáltak az IFRS-ekkel

Magyarország

Az 1606/2002.EK rendelet megengedi az egyedi beszámolókra is (Mo. nem)

Adó és éves beszámolás összehangolása A számviteli alapelvek „követik” az adózási szabályokat Mo.n

Felvetések az adózás/számvitel kapcsolatáról

A számvitel és az adózás kapcsolata az EU tagállamokban változatos képet mutat  A múltban általános volt a számvitelnek az adótól való „függősége” 

Adózás/Számvitel függelmi kapcsolata

Napjainkban az adózás/számvitel lehetséges kapcsolatai: 1.

2.

3.

Függetlenség vagy jogi alapon függetlenség (pl.: Dánia, Hollandia) Az adózás függősége a számviteltől vagy „fordított függőség” (legtöbb országra ez jellemző, pl.: Austria, Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság) A számvitel függősége az adózástól (pl.: Görögország)

Az adózás függetlensége a számviteltől

 

 

Un. kereskedelmi-, és adószámvitel elkülönítése Az adóalap kalkulációja anélkül, hogy kapcsolódna pénzügyi eredményhez Egyértelmű szabályok szükségesek az adóalap kalkulációjához Szükséges a kétféle eredmény közti egyeztetés

Az adózás függősége a számviteltől



  

Az adóalap kalkulációjának kiinduló pontja a pénzügyi eredmény A pénzügyi eredményt növelő, csökkentő módosítások A módosításokra vonatkozó egyértelmű szabályok szükségesek A számvitel „adószennyezési” kockázata

Az IFRS-ek felvetései  

Közös Számviteli Standardok (IFRS-ek); Közös Könyvvizsgálat Standardok (ISA-k);

DE! NINCSENEK közös Adó Standardok Jelenleg csoport szintű adókonszolidáció nincs EU szinten (csupán AU, DK, IT új keletű modelljei).

EU szinten: nehézség, az adóalap harmonizációjának megvalósítása

IFRS-ekkel való közvetlen kapcsolat IFRS-ek

ADÓK

Befektető orientált

Törvényi (jogszabályi) megfelelés

Profit maximalizálás

Profit minimalizálás

Valós érték

Csak a realizált nyereségek és veszteségek adózzanak

Tartalom a forma felett (pl. IAS 17: lízing eszközkénti aktíválása)

Számos esetben a forma dominál (pl.: csak a tulajdonolt eszközök aktíváltak)

Az adók és az IFRS-ek közti egyeztetés

1.Lehetőség: IFRS alapú adóköteles jövedelem (szabályok, előírások)

2. Lehetőség: Az adóalap teljes függetlensége az IFRS alapú kimutatásoktól (külön nyilvántartás)

Adó szerinti MÉRLEG

  

Az eszközök és kötelezettségek amortizációval csökkentett bekerülési értéken Adóköteles tőkenyereségek és veszteségek számítása az adó értékét figyelembe véve történik Az eszközök és kötelezettségek adó és számviteli szempontú értékei közötti eltérések, mint átmeneti különbözetek kerülnek kimutatásra az IFRS-ek szerint halasztott adókövetelésként, vagy kötelezettségként

Következtetések - Célok 

   

Az adó/számvitel függőség helyett az adó/számvitel egymástól való függetlensége Az eszközök és kötelezettségek eltérő számviteli adó szempontú értékei (Adó mérleg) Leírások a nem adózott jövedelmek szétosztásának megakadályozására Adórendszer stabilitása Közös(minden tagállam által elfogadott) Konszolidált társasági adóalap számos problémát meg fog oldani

ÖSSZEGZÉSEK - ÜZLETI VONATKOZÁSOK



Befogadási folyamat



A bevezetés kockázata



Közzétételek



Trendek

Befogadási folyamat

•

A befogadásnak időben és koordináltan kell megvalósulnia • Az IAS 39-cel kapcsolatos fő kritikák  Valós érték koncepció, volatilitás és komplexitás  A pénzügyi intézmények nem megfelelő kockázatkezelési koncepciója DE….  IAS 39 be nem fogadása az EU-ban – jelentős számviteli terület marad megfelelő számviteli szabályozás nélkül 



“Az EU-ban befogadott IFRS-ek” EU célja: nemzetközileg elfogadott pénzügyi beszámolási standardok alkalmazása

A bevezetés kockázatai

•

A szükséges idő alábecsülésének kockázata

•

Az IFRS-ek országonként eltérő értelmezésének kockázata • Kulcsfontosságú a következetes alkalmazás

• •

A jogérvényesítési tevékenység koordinálása

USA, mint a világ legnagyobb tőkepiaca még nem fogadja el az IFRS-t „teljesen”

• Konvergencia program – 3. országok GAAP-jével • Pénzügyi és prudenciális jelentések harmonizálása

Közzétételek IFRS-ek  Új számviteli filozófia (befektetők)  Transzparencia  Valós értéken történő értékelés,elszámolás, bemutatás, megjelenítés Számszaki információk bővülése  Cash flow kimutatás  Tőkeváltozás hatásainak bemutatása  Szegmens beszámolás  Egy részvényre jutó eredmény Minőségi információk  Kockázatkezelés  Fedezeti elszámolás elvei, tételei

Trendek az IAS/IFRS-ekben Szigorú alkalmazás: (még) nincs “könnyített IAS/IFRS”

Megnövekedett komplexitás

Szélesebb körű közzététel

A választási lehetőségek számának csökkentése

A valós értéken történő értékelés megnövekedett alkalmazása

Forrás:KPMG

A társaságok által remélt haszon/előny?

 



  

A pénzügyi kimutatások minőségének javítása és megnövekedett átláthatóság A számvitelen belül egy olyan csapat felállítása, akik az IFRS/jogszabályi megfelelőségért felelnek Jól dokumentált pénzügyi eljárások és számviteli politikák

Jobb rálátás a valós értéken történő értékelésre és az üzlet pénzügyi kockázataira Egyszerűbb üzleti értékelések és az üzleti kombinációkat követő integrálás A pénzügyi kimutatások és a vezetői információs rendszer harmonizációja

  

 



Gyors(abb) zárás és konszolidációs folyamat (Minőségi Zárás) Hatékonyabb pénzügyi tervezés, pontosabb előrejelzések A pénzügyi rendszerek és a számlatükrök globális standardizációja

Megnövelt hatékonyság és költségcsökkentés a pénzügyi területeken A különböző pénzügyi és számviteli kezdeményezések közötti jobb koordináció és szinergia Jelentősen megnövekedett IFRS szakértelem a pénzügyi -és az üzleti területen egyaránt

A tapasztalatok alapján a realitás Az IAS/IFRS nem csak egy számviteli projekt  Az IAS/IFRS megváltoztatja az üzlet menedzselésének módját  Az IAS/IFRS változást hoz a kommunikációban a különböző piacokkal  A konverzió menedzselése az üzlet menedzselése  A felső vezetés támogatása szükséges és hatást gyakorol a számvitelen kívüli területekre is  A legnagyobb hatást ott éri el, ahol a meglevő rendszerek kevés kapcsolódási ponttal működnek 

IASB KERETELVEK a pénzügyi kimutatások elkészítésére és bemutatására Egységesség Alapvető kérdések  pénzügyi kimutatások célja  Vagyoni  pénzügyi és  jövedelmi helyzetről információ a felhasználók gazdasági döntéseihez  pénzügyi kimutatások minőségi jellemzői  definíciók, megjelenítés, értékelés

IASB Keretelvek

Célja, hogy segítse …

 a standardalkotót az új standardok kialakításában és a meglévők felülvizsgálatában

 a standardalkotót a pénzügyi kimutatások prezentálásával kapcsolatos szabályok összehangolásának ösztönzésében, az alternatívák számának csökkenésében  az egyes országok szabályalkotóit a nemzeti standardok kialakításában  a pénzügyi kimutatások készítőit a standardok alkalmazásában és azon témák kezelésében, amelyek csak a jövőben válnak valamely standard tárgyává  a könyvvizsgálókat azon vélemény kialakításában, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelnek a standardoknak  a felhasználókat a standardok szerint készített pénzügyi kimutatások értelmezésében  a tájékozódást a standardalkotó munkája és az alkalmazott megközelítések iránt érdeklődők számára

IASB Keretelvek

Tartalma, hatóköre:  a pénzügyi kimutatások célja:  a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos mögöttes feltételezések és minőségi jellemzők  a pénzügyi kimutatások elemeinek meghatározása, megjelenítése és értékelése  a tőke és a tőke megőrzésének koncepciói  a Keretelveket valamennyi gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainál alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az állami (költségvetési) vagy a magánszektor szereplői

 a gazdálkodó egység olyan egység, amellyel kapcsolatban vannak olyan felhasználók, akiknek a gazdálkodó egységre vonatkozó pénzügyi információk legfontosabb forrásai a pénzügyi kimutatások

IASB Keretelvek

Fontos!  a Keretelvek nem standard és nem „ír felül” egyetlen standardban megjelenő szabályt sem  a standardalkotónak tudomása van arról, hogy helyenként a Keretelvek és az egyes standardok között konfliktus (ellentmondás) van  a Keretelvek is módosul(hat)nak a tapasztalatok tükrében  a felhasználók információs igényei különbözőek, a pénzügyi kimutatások valamennyi igényt nem tudnak kielégíteni, a befektetők igényire kell koncentrálni

 a pénzügyi kimutatások elkészítéséért és prezentálásáért a vezetés felelős, a vezetés rendelkezésére álló információkon nyugszik a beszámolás, a vezetés további információs igényeit kielégítő kimutatások értelemszerűen kívül esnek a Keretelvek hatókörén

IASB Keretelvek

A pénzügyi kimutatások célja: • a felhasználók széles köre számára a gazdasági döntésekhez hasznos információkat szolgáltatni a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről teljesítményéről és pénzügyi helyzetének változásáról • bemutatni a vezetés ténykedésének eredményeit, vagy a vezetés felelősségét a rájuk bízott erőforrásokat illetően

Mögöttes feltételezések • Elhatárolás alapú számvitel – Eredmény szemléletű

• Vállalkozás folytatása (vállalkozás folytatásának elve)

IASB Keretelvek

Minőségi jellemzők (Qualitative Characteristics)

Igaz és valós összkép / valós bemutatás (True and Fair View / Fair Presentation)

Valósághű bemutatás (Faithful Representation) Tartalom a forma fölött (Substance Over Form) Semlegesség (Neutrality) Óvatosság (Prudence) Teljesség (Comleteness) Lényegesség (Materiality)

Érthetőség Relevancia Megbízhatóság Összehasonlíthatóság (Understandability)

(Relevance)

(Reliability)

(Comparability)

IASB Keretelvek

Minőségi jellemzők

A releváns és megbízható információk korlátai: • Időszerűség

• A haszon és a költség közötti egyensúly • A minőségi jellemzők közötti egyensúly

Döntéshozók és jellemzőik

IASB Keretelvek

Érthetőség Döntési hasznosság Megbízhatóság

Relevancia

Összehasonlíthatóság Lényegesség

IASB Keretelvek

Döntési hasznosság Relevancia Előrejelzés Megerősítés

Megbízhatóság Valósághű bemutatás Tartalom a forma felett

Korlátok: Időszerűség Semlegesség Költség-haszon összemérés Óvatosság Minőségi jellemzők egyensúlya Teljesség

IASB Keretelvek

A pénzügyi kimutatások elemei

A pénzügyi helyzet méréséhez közvetlenül kapcsolódó elemek Eszközök

Kötelezettségek

Saját tőke

A teljesítmény méréséhez közvetlenül kapcsolódó elemek Jövedelem

Ráfordítás

IASB Keretelvek

Definíciók Eszköz: múltbeli események következtében a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló erőforrás, amelyből az egységnek várhatóan jövőbeli gazdasági haszna keletkezik.

Kötelezettség: a gazdálkodó egység múltbeli eseményekből származó meglévő kötelme, amelynek teljesítése várhatóan gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások kiáramlását eredményezi.

Saját tőke: a kötelezettségek levonása után a gazdálkodó egység eszközeiben fennmaradó érdekeltség (maradék).

IASB Keretelvek

Definíciók – folyt. Jövedelem: a beszámolási időszakban a gazdasági hasznokban – eszközök befolyása vagy növekedése, illetve kötelezettségek csökkenése útján – bekövetkező növekedés, amely hatására a saját tőke a tulajdonosok hozzájárulásától eltérő okból emelkedik. Ide értendők: a bevételek és a nyereségek

Ráfordítás: a beszámolási időszakban a gazdasági hasznokban – eszközök kiáramlása vagy kimerülése, illetve kötelezettségek növekedése útján – bekövetkező csökkenés, amely hatására a saját tőke a tulajdonosok részére történő kiosztástól eltérő okból csökken. Ide értendők: a költségek és a veszteségek

IASB Keretelvek

Megjelenítés kritériumai Egy tételt meg kell jeleníteni a mérlegben/eredménykimutatásban, ha:

• valamely elem definíciójának megfelel és • valószínű, hogy gazdasági hasznok be-, illetve kiáramlását eredményezi és • értéke (költsége) megbízhatóan mérhető.

Eszköz megjelenítési kritériumai: • eszköz definíciójának megfelel és • valószínű, hogy gazdasági hasznok

beáramlását eredményezi és • eszköz költsége vagy értéke megbízhatóan mérhető

Kötelezettség megjelenítési kritériumai: • kötelezettség definíciójának megfelel és • valószínű, hogy gazdasági hasznok kiáramlását eredményezi és • a kötelezettség rendezéséhez szükséges összeg megbízhatóan mérhető

IASB Keretelvek

Megjelenítés kritériumai –folyt. Jövedelem megjelenítési kritériumai:

• a jövedelem definíciójának megfelel és • a jövőbeli gazdasági hasznok növekedése megbízhatóan mérhető • az eszköz növekedésével vagy a kötelezettség csökkenésével egyidejűleg. Ráfordítás megjelenítési kritériumai: • a ráfordítás definíciójának megfelel és • a jövőbeli gazdasági hasznok csökkenése megbízhatóan mérhető • az eszköz csökkenésével vagy a kötelezettség növekedésével egyidejűleg.

IASB Keretelvek

Értékelési kritériumok Értékelési alapok Eredeti bekerülési érték Jelenlegi érték Realizálható (teljesítési) érték

Jelenérték

IASB Keretelvek

A tőke és a tőke megőrzésének koncepciói

A tőke értelmezése (concept of capital)

Pénzügyi értelmezés

Fizikai értelmezés

Mikor keletkezik nyereség?

Tőke megtérülése (visszapótlása)

Tőke hozama

IASB Keretelvek

A tőke és a tőke megőrzésének koncepciói – folyt.

A tőke megőrzés koncepciói A tőke pénzügyi megőrzése

A tőke fizikai megőrzése

A tőke nominális értékének megtartása

A tőke reálértékének (vásárlóerejének) megtartása

Nominális tőke megtartás

Reáltőke megtartás

Köszönöm a figyelmet!