A nemzetközi migráció gender aspektusai

A nemzetközi migráció gender aspektusai Nemi szerepek változása, a migráció feminizációja Bagi Judit

Absztrakt Az elmúlt évtizedek során egyre nagyobb figyelmet kap a migráció feminizációjának jelensége. Annak, hogy a gender, azaz a társadalmi nem fogalma bekerült a migrációs kutatásokba, egyik fő oka az, hogy a nők egyre nagyobb arányban vesznek részt a vándorlásban. Nem csak számszerű növekedésnek, hanem egyfajta emancipációs tendenciának is tanúi lehetünk. Míg fél évszázaddal ezelőtt a nők főként passzív követőként jelentek meg férjeik mellett, addig az utóbbi két évtizedben egyre nagyobb részben hoznak önállóan migrációs döntést. Folyamatosan növekszik a nők külföldi munkavállalási célú vándorlása, keresetükből pedig arányában nagyobb összeget utalnak haza, mint a férfiak. Napjainkban nemzetközi szinten a társadalmi nemek szerinti hovatartozás tekintetében azonos a migránsok száma, ám a fejlett államok esetében a női kivándorlók aránya magasabb, mint a férfiaké.

Abstract During the last decades the feminization of migration has received increased attention. One of the reasons for implementing gender as a notion into migration research is the fact that the number of women participating in migration is on the rise. Due to this aspect we do not only witness growing numbers but a tendency of emancipation as well. While half a century ago women mostly appeared as passive followers beside their husbands, recently they have had an increasing influence in making decisions regarding independent migration. The number of women labor migrants is increasing who send home a relatively bigger portion of their earnings than men. Nowadays the number of migrants from the two genders is equal but the ratio of women is higher in case of developed countries.

Kulcsszavak: migráció feminizációja, társadalmi nem, transznacionális család, családegyesítés, migrációs döntés, hazautalt pénzek Keywords: feminization of migration, gender, transnational family, family reunification, migration decision-making, remittances

86 | bagi judit

Bevezető Általánosságban elmondható, hogy egészen az 1960-as évekig a nemzetközi migrációval kapcsolatos elemzések a teljes népességre terjedtek ki, nem tartalmaztak nemek szerinti megoszlással kapcsolatos adatokat. Az 1970-es évekig a migrációs folyamatokat bemutató kutatásokat gazdaságközpontú perspektíva jellemezte, a nők legtöbbször csak „passzív követő” státuszban jelentek meg. Ebben az időszakban ugyanis a vándorlás leginkább a férfiak munkavállalási célú mozgását jelentette, ami családegyesítési és családalapítási migrációt vont maga után (Gödri, 2005: 149). A legtöbb kutatás akkoriban a „migráns és a családja (vagy felesége és gyermekei)” kifejezéssel írt a nőkről, nem azonosította őket különálló személyként. Az 1980-as években ugyan már gyakrabban jelentek meg a nők a migrációval foglalkozó kutatásokban, ám a vándorlásban betöltött szerepük tekintetében továbbra sem következett be jelentős nézőpontváltás. A legtöbb irányzat arra a kérdésre kereste a választ, hogy az egyre nagyobb arányban önálló döntésen alapuló női migráció vajon modernizálja-e a nőket, jelent-e vándorlási hajlandóságuk egyfajta emancipációt (Boyd–Grieco, 2003: 2). A gender fogalmának megjelenése a migrációs kutatásokban több tényező hatásával magyarázható. A társadalomtudományok területén folytatott kutatások rávilágítottak arra, hogy nemcsak a migráns nők száma, hanem a migránsok teljes számához viszonyított aránya is jelentősen megemelkedett. Az elmúlt évtizedekben a társadalmi nemek és a migráció viszonyát elemző vizsgálatok középpontba helyezték a személyes elhatározást és cselekvést, köztük a női migránsok döntéseit, valamint ezek dinamikus kölcsönhatásait a fennálló társadalmi struktúrákkal (Passerini, 2008: 12–13). Egyrészről láthatjuk tehát kutatói oldalról a női migráció profilja iránti fokozott érdeklődést, másrészről szemtanúi lehetünk azoknak a társadalmi gazdasági, politikai és kulturális folyamatoknak, amelyek egyértelműen növelték a nők migrációs hajlandóságát vagy kényszerét. Ezek közé tartozik egyebek között a nők fokozott munkaerőpiaci integrációja és emelkedő képzettségi szintje. Az elmúlt évtizedek során bekövetkezett változások hatására számos tudományterület figyelt fel a nők migrációjának jellegeire, és kezdett el foglalkozni az ezeket érintő kérdésekkel. Az elmúlt egy-két évtizedben sokan írtak a migráció feminizációjáról.1 A kutatások során kifejlődött továbbá az említett gender-központú megközelítés és szempontrendszer, amely egyes részdiszciplínák (szociológia, politikatudomány, közgazdaságtan stb.) bevonásával a két nem közötti pusztán biológiai különbségeken túl árnyaltabb differenciákat is elemzés tárgyává tett (Piper, 2005: 1). Ennek köszönhetően nem csak a kutatók, hanem a nemzetközi szervezetek is nagyobb figyelmet szenteltek a női migránsoknak, az Egyesült Nemzetek Szervezete, valamint a Nemzetközi Migrációs Szervezet már jó ideje rendelkezik gender-központú migrációs stratégiával. Lásd bővebben: Búr–Tarrósy, 2012.

1

a nemzetközi migráció gender aspektusai | 87

Joggal tehető fel a kérdés, miért szükséges a migrációt a társadalmi nemek megoszlásának szempontjából vizsgálni? Elsőként elmondhatjuk, hogy a vándorlás társadalmi és gazdasági okainak nemek szerinti vizsgálata a migrációs folyamatok mélyebb megértését teszi lehetővé, és további különbségeket tárhat fel mind a kibocsátó, mind a célországok tekintetében. Ismeretes, hogy a női és a férfi migránsok között jelentős eltérések és egyenlőtlenségek tapasztalhatók az életkor, az iskolai végzettség, a munkavállalás, a migrációs szándék és más jellegek tekintetében. Az is kijelenthető, hogy nők és a férfiak migrációs tapasztalatai rendkívüli mértékben különböznek, ezért a migráns nők életútját és tapasztalatait is számos kutatás teszi vizsgálata tárgyává. A jelen tanulmány célja, hogy az alapfogalmak tisztázását követően a migráció feminizációjával, illetve gender-aspektusaival foglalkozó nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése révén általános képet nyújtson a nők reprezentációjáról a migrációs folyamatokban, és rávilágítson a női és férfi migránsok számszerű, migrációs szándékot és munkavállalást érintő különbségeire. A gender szempontú migrációs megközelítés A gender szempontú migrációs elemzéssel kapcsolatos elméletek ismertetése előtt a témához kapcsolódó fogalmak tisztázása szükséges: gender, feminizáció, migráció feminizációja.

A gender szó szerinti jelentése társadalmi nem, a gender fogalma a biológiai férfi és női nem kulturális és társadalmi értelmezésének tekinthető. Olyan férfiakra és nőkre jellemző viselkedésmintákat, alá- és fölérendeltségből fakadó különbségeket, társadalmi szerepeket jelöl, amelyek a szocializációs és kulturális folyamatok során alakulnak ki valamely társadalomban. Ahogy Butler írja, a társadalomtudósok elemzési tényezőként és dimenzióként beszélnek a társadalmi nemről, ebből adódóan a gender kifejezést olyan jelentésként értelmezhetjük, „amelyet egy (már) biológiai nem által megkülönböztetett test vesz fel” (Butler 2001: 52). A társadalmi nem fogalmához szorosan kapcsolódik a gender mainstreaming definíciója, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által szervezett Nők IV. Világkonferencián Pekingben került megfogalmazásra. A gender mainstreaming a nemi szempontok különböző területeken (köztük például a nemzetközi statisztikai adatok szemléltetése esetében is) történő érvényesítésének folyamatát, valamint a nemek közötti egyenjogúság megteremtését célozza. A migráció gender aspektusainak vizsgálata során szót kell továbbá ejtenünk a gender inequality-ról, azaz a társadalmi nemeket érintő egyenlőtlenségekről. A bevezetőben utaltunk rá, a későbbiekben pedig részletesebben elemezzük azokat a területeket, amelyeken jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók a férfi és női migránsok között.

88 | bagi judit

A feminizáció sokrétű fogalom, itt használt definíciója azt fogalmazza meg, hogy a migrációs folyamatokban megnő a női résztvevők aránya, és ezzel összefüggésben beszélhetünk feminizációról az oktatás és munkaerőpiac egyes részterületein is.

A nemzetközi migráció feminizációja globális trend, amely az 1960-as évek során vette kezdetét, amikor is a nők már nem férjük vagy apjuk migrációs döntéseinek passzív végrehajtóiként, hanem önálló, elsősorban munkavállalási célú vándorlási szándékukat kinyilvánító szereplőként jelentek meg a nemzetközi migrációs színtéren. A nők többsége a munkavállalás kezdetekor a turizmusban, szolgáltatói szektorban, betegápolóként, gyári munkásként helyezkedett el, vagy a szórakoztatóiparban vállalt munkát (Oishi, 2002: 1). A migráció feminizációja során egyrészről nőtt a migrációban részvevők száma, másrészről pedig új munkamegosztási helyzetek jöttek létre a családban. Azzal, hogy a nők munkába álltak, családfenntartóvá is váltak, ami befolyást gyakorolt a tradicionális nemi szerepek átrendeződésére – ahogyan Rédei Mária is jelzi e kötetben. Nemcsak önmagában a női vándorlók száma, hanem a nőknek a migránsok összlétszámához viszonyított aránya is emelkedett, olyan�nyira, hogy napjainkban egyes területeken a női migránsok száma már meghaladja a férfiakét. Az ENSZ Gender on the Move2 című kiadványa az alábbi öt fő okot sorolja fel, amelyek a migráció feminizációjához vezettek (UN, 2013: 38–40): 1. Az elmúlt évtizedekben sok szegény ország szenvedte el a neoliberális gazdaságpolitikák és gazdasági szerkezetváltások következményeit, amilyen a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódása, egyes társadalmi csoportok perifériára sodródása, munkanélküliség, a feketegazdaság térnyerése, a szociális kiadások megnyirbálása, és a közszolgáltatások, egyebek között az oktatás és egészségügy privatizációja. E folyamatokban megjelent a társadalmi nemek közötti egyenlőtlenség is. Egyre növekszik ugyanis a nők által fenntartott háztartások száma. Ezekben a háztartásokban lényegesen nagyobb szegénység mutatkozik, mint a férfiak által fenntartott háztartások esetében. Kimondható, hogy a növekvő női migráció összefügg a szegénység feminizációjával. 2. A migráció fokozódó feminizálódása számos más gazdasági folyamat eredménye is. A fejlett országok és gazdaságaik a világgazdasági változásokra sok esetben a termelés külföldre helyezésével és úgynevezett exportzónák létrehozásával válaszoltak. A gyártást tehát számos esetben az olcsó munkaerőt kínáló államokba helyezték át, miközben maguk a szolgáltatásalapú gazdaságot fejlesztették. Ez az átalakulás rugalmas és olcsó munkaerőt követel, amely a migráció feminizációjának erősödéséhez járult hozzá. Forrás: United Nations Entity for Gender Equality and the Empowerment of Women. Gender on the Move. Working on the Migration-Development Nexus from a Gender Perspective. Elérés: http://www. unwomen.org/~/media/Headquarters/Attachments/Sections/Library/Publications/GenderOnTheMove_low2b%20pdf.pdf (Letöltve: 2014.07.20.)

2


3. A fejlett országok persze maguk is érzik a válságot, amely komoly kihívást jelent a jóléti állam és a tradicionális, családalapú gondoskodási modellek számára. A nők tömeges fizetett munkaerőként történő alkalmazása az elöregedő társadalom körülményi között komoly hiátusokat okoz a gyermekek, idősek és betegek ellátásában. A legtöbb állam azonban nem képes megfelelően kezelni a válságot, a felelősség és a megoldások keresése a háztartásokra marad. A felső középosztálybeli családok számára kézenfekvő megoldás, ha alkalmazottat vesznek fel családtagjaik gondozására, aki gyakran maga is olyan nő, aki saját gyermekét hagyja otthon, esetleg egy másik női alkalmazott felügyeletére bízva. Ezt a folyamatot, amelyben az egyik nő, hogy reprodukálhassa munkaerejét, feladatait részben egy másik nőnek adja át, globális gondoskodási láncnak nevezi a szakirodalom. 4. A bevándorlási célországok szabályozási környezete általában direkt vagy indirekt módon a nők bizonyos csoportjainak bevándorlását támogatja. Gyakran direkt toborzás révén alkalmaznak betegápoló nővéreket vagy szexmunkásokat, viszont közvetett toborzásnak mondhatjuk, ha csupán szabályozatlanul maradnak olyan gazdasági szektorok, amelyekben spontán és gyorsan növekszik az igény a munkaerőre. Ilyen terület például a házimunka, amely a fejlett országokban egyre inkább a bevándorló nők alapvető foglalkoztatási területévé kezd válni. A tradicionális családi gondoskodási modell válsága, az elöregedő társadalom és más tényezők következtében az olyan elnőiesedett munkakörökben, mint a gyermekfelügyelet, tovább fog növekedni a munkaerőhiány. Mivel azonban az állam gyakran nem vállal felelősséget az ellátás biztosításáért, nem is vetődik fel, hogy aktívan toborozzon migráns munkaerőt ebbe a szektorba. Bár a bevándorló nők munkája iránti igény egyre növekszik, legális státusz megszerzésére gyakran még sincs lehetőségük, így szociális és munkavállalói jogaik is igen korlátozottak. 5. A származási országokban a nemi egyenlőtlenségek és az olyan faktorok, mint a szexuális orientáció diszkriminálása, szintén fontos motívumok lehetnek a nők elvándorlásában. Abból az idealizált elképzelésből kiindulva, hogy a nők hajlamosak saját jólétüket feláldozni családjukért, olykor a családok női családtagot küldenek külföldre. Más nők a családon belüli erőszak, boldogtalan házasságok, kényszerházasságok miatt vagy új párkapcsolatot keresve emigrálnak.

Láthatjuk tehát, hogy a migráció feminizációja nem kizárólag pozitív női egyenjogúsági törekvés eredménye. Ugyanis, ahogy arra a bevezetőben utaltunk, a migráns nők sokszor „kétszeres diszkriminációt” szenvednek el a célországban: egyrészt külföldi, másrészt női mivoltuk miatt. Ez adott esetben nem jelent többet, mint kifejezetten alulfizetett munkák elvállalásának kényszerét. Ráadásul sokszor évek telnek el úgy, hogy a hazájukat elhagyó nők újra láthatják otthon hagyott családtagjaikat és gyermekeiket.

90 | bagi judit Prostitúció A migráció bizonyosan több veszélyt rejt magában a nők, mint a férfiak számára. A női migránsok nagyobb eséllyel válhatnak fizikai, szexuális, verbális erőszak, embercsempészek, illetve emberkereskedők áldozatává. A kizsákmányolás egyik formája a – gyakran fiatal – nők, sőt gyereklányok prostitúcióra kényszerítése. Számos kutatás mutatja, hogy szegénységben élő fiatalkorú és felnőtt nők embercsempészek segítségével illegálisan próbálnak bejutni a választott célországba és ott munkát vállalni, ám a csempészek akaratuk ellenére prostituálják őket. Más nők önszántukból jelentkeznek külföldi szexuális célú munkavállalásra, bár esetükben is szerepet játszanak kényszerítő körülmények, például a szegénység. Többségük nem is tudja, a célországban milyen munkakörülményekre számíthat majd (Piper, 2005: 16). Az Afrikára és Ázsiára irányuló kutatások kimutatták, hogy a nők migrációja gyakran együtt jár a családi kötelékek felbomlásával, ami növeli annak valószínűségét, hogy prostitúcióra kényszerülnek, sőt esetleg HIV-fertőzöttekké válnak (Piper 2005: 33). Az ENSZ és az EU jog- és migráció harmonizációs szabályozással igyekszik véget vetni az illegális prostitúcióval összefüggő jogsértő tevékenységeknek (Demir, 2003).

Transznacionális család A transznacionális család olyan család, amelynek tagjai nem egy, hanem két különböző országban élnek. Ezekben a családokban gyakori, hogy egyik szülő a gyermekekkel marad, a másik szülő pedig tartósan külföldön tartózkodik munkavállalási célzattal. A transznacionális család fogalma ellentétes a hagyományos nukleáris család fogalmával, amelyben a családtagok egy fedél alatt, illetve egy ország területén élnek együtt. A tradicionális család tagjai, szülők és gyermekek, egy háztartásban élnek, együtt lakó, a megélhetési költségeket megosztó, együtt fogyasztó emberek csoportját alkotják (Andorka, 2006: 395). „[...] A migráns nők lehetnek transznacionális anyák, akik idejüket megosztják ama helyek és országok között, amelyekben dolgoznak, illetve amelyben a családtagjaikkal élnek együtt” (Passerini, 2008: 15). A családegyesítés meghiúsulásának okai általában a következők: különböző migrációs szabályozásokból adódóan csak egyének számára nyílik lehetőség a vándorlásra, illegális migráció esetén a további családtagok kiutazása nem lehetséges, emellett egyes, például mezőgazdasági és háztáji bevándorlók számára fenntartott munkák jellege nem teszi lehetővé a családi együttélést (UN, 2013: 41). Az utóbbi évtizedben megnőtt a szakirodalomban az olyan dolgozatok száma, amelyek, túllépve a nukleáris család fogalmán, a transznacionális élettér szülőkre,


illetve gyermekeikre gyakorolt hatását vizsgálják. Fontos szerepet játszanak e kutatások, hiszen a migráció feminizációjának folyamatában számos édesanya érintett. A nők vándorlásának hatására a családban betöltött tradicionális szerepek átrendeződnek, ami pozitív és negatív hatásokkal egyaránt bír. Elmondható, hogy a fejlett információs és kommunikációs technológiáknak köszönhetően a migránsok, szemben az elmúlt évtizedekkel, napjainkban már sokkal inkább képesek a rokonaikkal való kapcsolattartásra. Tény tehát, hogy a családi relációk nem szűnnek meg az országhatárok átlépésével, ám jelentős mértékben átalakulnak. A családtagok közötti interakciók csökkennek, a mindennapi intimitást jelentő tevékenységek, mint például az együtt étkezés, tisztálkodás és alvás kimaradnak, vagy csak az egyik szülő vesz bennük részt. Felvetődik a kérdés: a globális folyamatok térnyerésének következtében a transznacionális családok esetében beszélhetünk-e egyfajta „pszichológiai vagy virtuális család” kialakulásáról (Falicov, 2007: 159). A transznacionális családban élő gyermek számára előnyt jelenthet az apa vagy anya nagyobb gazdasági aktivitása, ám pszichológiai szempontból jelentős károkat szenvedhet el a szülő hiánya miatt. A transznacionális családok esetében végzett vizsgálatok rávilágítottak, hogy a migráns anyák általánosságban kevesebbet keresnek, mégis magasabb az általuk hazautalt pénzek összege. Ugyanakkor ama családok esetében, ahol az anya dolgozik külföldön, a gyermek(ek) nagyobb arányban küszködnek érzelmi problémákkal, mint olyan esetekben, ahol az apa él más országban. Láthatjuk tehát, hogy a gyermekek továbbra is másfajta elvárásokat támasztanak apáikkal és anyáikkal szemben – az anyától várják a gondozást, – tehát a nők (és férfiak) társadalmi nemük szerinti tradicionális szerepei továbbra is mérvadóak (Abrego, 2009: 1071–1072). Családegyesítés Az európai uniós jogszabályok definíciója szerint a családegyesítés irányelvének célja, hogy „meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok családegyesítési jogukat gyakorolhatják.”3 Fontos kritérium, hogy a jogszabály nem csak a bevándorláskor fennálló, hanem a később létre jött, azaz újonnan alapított családra is kiterjed (Karoliny–Mohay, 2009: 13). „A családegyesítés kulcsfontosságú kérdés az integrációs politikákban, alapvető elidegeníthetetlen emberi jog”. Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 12. cikke és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 16. cikke is elismeri a házasságkötés és a családalapítás jogát, valamint a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogot. Az Európai Unió kiemelt figyelmet szentel a családegyesítésnek, valamint a bevándorlók letelepedésében és beilleszkedésében Forrás: Europa.eu. Az uniós jogszabályok összefoglalói. Elérés: http://europa.eu/legislation_summaries/justice_freedom_security/free_movement_of_persons_asylum_immigration/l33118_hu.htm (Letöltve: 2014.06.10.)

3

92 | bagi judit

történő segítségnyújtást is komolyan veszi. Ezzel a céllal alakult meg 2008-ban az Európai Integrációs Fórum, amely a civil, állami és nemzetközi szervezetek e témát érintő tapasztalatcseréjére épül (Bánáti, 2012: 80). Az Unióban a családegyesítés jogával való visszaélés sem ismeretlen fogalom, leggyakrabban érdekházasság kötése vagy hamis szülői elismerő nyilatkozatok révén valósul meg. A visszaélés tehát valós probléma, ám annak mélyreható vizsgálata pontos statisztikák meglétét kívánná meg, ilyenek azonban egyelőre nem állnak rendelkezésre uniós szinten. A migráció feminizációjának következményeként, eltérően a korábbiaktól, amikor kizárólag a férfiak hozták meg a migrációs döntést és kezdeményezték a családegyesítést, ma már többnyire a nők nyújtják be a kérelmeket. Ahogy Rédei Mária írja, korábban a családfő feladata volt az új lakhatás keresése és megteremtése, ám annak következtében, hogy „a nők tömegesen jutnak munkához, a családegyesítésnél nem a férfi, hanem a nő kérelmével lehet jobban megalapozott folyamodványt benyújtani”, ami persze nem vonatkozik azokra az országokra, ahol a nők továbbra is a férfiaknál alacsonyabb rangú félként jelennek meg (Rédei, 2004: 26). A migráció gender-aspektusaival foglalkozó elméletek A migráció gender-aspektusaival foglalkozó különböző elméleteket Oishi tekinti át egyik tanulmányában, így a következőkben – kiegészítendő a Tarrósy István által e kötet bevezető fejezetében összefoglalt elméleti hátteret – az általa alkalmazott struktúrában mutatjuk be ezeket (Oishi, 2002: 4–7): Neoklasszikus közgazdaságtani elmélet Az elmélet alapvetően a nemzetközi migrációra jellemző gazdasági faktorokat – mint például a munkaerő kereslet és kínálat, bérkülönbségek, migráció költségei – foglalja magában. Ide kapcsolódik a sokat vitatott szegénység kérdésköre is. Oishi cáfolja, hogy a GDP és a munkanélküliségi ráta viszonya magyarázná a nemzetközi női migrációt. Tehát nem állja meg a helyét, hogy kizárólag a szegénység a női migráció oka. Annál is kevésbé, mivel számos esetben a kibocsátó országok egy főre jutó GDP-je magasabb, mint a bevándorlási célországoké.

Strukturális elmélet A strukturális elmélet a nemzetközi migrációban a periférikus államok centrum-országok általi kizsákmányolását pillantja meg: a fejlődő országok kivándorlói különböző úton-módon kapcsolódnak be a migrációs folyamatokba, és vállalnak munkát a fejlett, iparosodott országok elsődleges, de főleg másodlagos munkaerőpiacán, ahol alacsony munkabérek és kedvezőtlen, esetenként veszélyes munkakörülmények várják őket. Ezt az nézetet vallja Saskia Sassen is (Sassent hivatkozza: Oishi, 2002: 5), aki szerint a vidéki egyedülálló nők iparosodott városokba vándorlását a multinacionális vállalatok elterjedése indította be. Sassen úgy vélekedik, hogy a multinacionális


vállalatoknál dolgozó nők kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen a kedvezőtlen munkakörülmények mellett folyamatosan fennáll elbocsátásuk lehetősége szorult gazdasági helyzet vagy a versenyszférához mérten nem megfelelő teljesítmény esetén. (Mindez természetesen általában, nemtől függetlenül is igaz). Sassen elmélete szerint a vidéki nők először országon belül vándorolnak a városokba, majd ezt követően vállalnak munkát külföldön. Oishi azonban ezzel ellentétes eredményekre jutott, hiszen – mint mondja – a nők számos esetben (ő Sri Lankát és Indonéziát érintően végzett kutatást) vidéki településekről migrálnak közvetlenül külföldre.

Háztartási-stratégia elmélet A háztartási-stratégia elmélete szerint a migrációs döntés nem az individuumok, hanem a háztartások révén születik meg. A döntést a család tagjai hozzák közösen, miközben a remélt jövedelem maximalizálására, a kockázatok csökkentésére, valamint az esetleges kudarcok elkerülésére törekszenek (Kouaouci–Pellegrino–Taylor, 2007: 13).4 Oishi ezzel szemben gender-szempontú megközelítésből azzal érvel, hogy tapasztalatai szerint napjainkban a migráns nők döntő többsége saját maga hozza meg a vándorlással kapcsolatos döntést. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a kibocsátó országok női migránsainak száma eltérő, illetve a háztartási-stratégia elmélet ama államok esetében sem állja meg a helyét, amelyekből lényegesen kevesebb nő emigrál, mint férfi. Kapcsolati hálók (network) elmélete A kapcsolati hálók elmélete a migránsok személyes, kulturális és társadalmi relációira fókuszál. A kibocsátó országokban élő, migrálni szándékozó személyek ugyanis a családi, baráti, szomszédsági kapcsolatokban vagy éppen már elvándoroltaktól szerzett információkból gyorsan szereznek ismereteket az esetleges célországról. Az elmélet kiindulása szerint a kibocsátó államban élő közösség támogató hozzáállása révén a kivándorolni igyekvők információszerzéssel és vándorlás előtti egyéb teendőkkel kapcsolatos költségei csökkennek. Az elmélet tehát a migráció expanzióját igen, de sem a férfiak, sem pedig a nők migrációs elhatározását és a migrációjuk lefolyását nem magyarázza. Oishi saját kutatási eredményeivel támasztja alá azt a megállapítást, hogy a női migránsok nagyobb mértékben hagyatkoznak személyes kapcsolataikra, mint a férfiak, és külföldi munkakeresésük során is erősebben támaszkodnak barátaik és családtagjaik segítségére. A nők migrációs szándékát meghatározó tényezők Ahogy korábban említettük, a nők számos esetben „másodszereplőként”, azaz feleségként, vagy a férfi céljait támogató társként jelennek meg a migrációs folyama Idézi: Taylor, 1986; Stark, 1991

4

94 | bagi judit

tokban. Az utóbbi évtizedekben viszont egyre erősödő trend a nők önálló döntésen alapuló migrációja. „A női migránsokat sokféle motívum vezérli, többek között a jobb anyagi és szakmai lehetőségek, a környezettől elütő politikai és egzisztenciális gondolkodásmód, személyes és érzelmi kapcsolatok, szerelem, kíváncsiság és vágyak” (Passerini, 2008: 29). 5 A vándorló nők migrációs motívumait alapvetően két csoportba oszthatjuk. Az egyik csoportba a családi kapcsolatok létrehozásához és fenntartásához fűződő motivációk, a másikba pedig az egyéni szinten megvalósuló emancipációs törekvéshez kapcsolódó motívumok tartoznak. A két típusba tartozó motívumok együttesen „a migráció családi és egyéni szintű nemi indokai” (Melegh–Kovács, 2009: 190). A továbbiakban a nők migrációs szándékát meghatározó döntések és kényszerek bemutatására vállalkozunk a Melegh Attila és Kovács Éva tanulmányában6 felvázolt szempontrendszer alapján (Uo.: 190–193): I. Család és a vándorlás • szerelmi viszony: vizsgálata ugyan nehézkes, de mint kategória nem zárható ki. • tradicionális kötődések: a nők alárendelik magukat a férfi migrációs döntésének, a nők egyéni érdeke teljes mértékben háttérbe szorul vagy nem is jelenik meg. • emancipáció a migráció és a házasság révén: ebbe a kategóriába tartoznak a tudatosan külföldi férjet kereső nők, akik társadalmi nemükhöz kapcsolódva individualista stratégiát választanak, nem a hagyományokat követik, hanem egyéni igényeik beteljesítése érdekében kivándorlási céllal választanak hazájukon kívül élő férfit. • jólét: a családos nők, ha eredetileg egyéni jólétüket akarják is biztosítani, a migrációval, a legtöbb esetben végül mégis férjük és gyermekeik jólétét tartják szem előtt. Ez magyarázza a korábban említett tényt, hogy a külföldön dolgozó nők arányában nagyobb pénzösszegeket utalnak haza, mint a férfiak. II. Individualista karrierorientált stratégia: Akik ezt a társadalmi nemhez kötött stratégiát választják, azok célja első sorban társadalmi státuszuk növelése, illetve tanulmányok folytatása.

A magyar nyelven megjelent szakirodalmak közül a Melegh Attila – Kovács Éva szerzőpáros mellett a témával a Passerini és munkatársai által kiadott A nők migrációja Keletről Nyugatra. Társadalmi nem, mobilitás és azonosulás a jelenkori Európában c. kötet foglalkozik mélyrehatóbban. A kötet olyan migráns nők beszámolója alapján íródott, akik Bulgáriából és Magyarországról Olaszországba vagy Hollandiába vándoroltak. 6 A Melegh Attila és Kovács Éva által írott Nemek szerint tagolt térben. c. tanulmány a harmadik világból az Európai Unióba érkező migráns nők életútját, migrációs indíttatását és egyéb jellegeit vizsgálja gender-szempontból. 5


Női és férfi migránsok közötti számszerű különbségek a nemzetközi migrációban az 1960–2010 közötti időszakban A női migránsokra vonatkozó első adatok 1960-ból származnak. Abban az évben világviszonylatban minden 100 migránsból7 átlagban 47-48 fő volt nő. Láthatjuk, hogy az elmúlt ötven év során a női migránsok száma egyértelműen növekvő tendenciát mutat. Az 1960 és 2010 közötti adatok tekintetében a migráns nők aránya tízévenként átlagosan 0,48 százalékkal, összegészében pedig 2,4 százalékkal emelkedett. A fejlődő és a fejlett államok esetében jelentős különbség mutatkozik a női migránsok számarányának változásában. Míg 2010-ben a fejlődő államokban néhány százalékponttal visszaesett az 1960-as évekhez képest a női migránsok száma, addig a fejlett világ országaiban ugyanez az adat 3,6 százalékos növekedést mutat. Táblázat 1: Emigráns nők aránya az összes nemzetközi emigráns körében 1960–2010

1960

Világ országai

46,6

Fejlődő világ országai

45,7

Ázsia

46,2

Fejlett világ országai Afrika

Európa

Latin-Amerika és a Karib-térség Észak-Amerika

Ausztrália-Óceánia

1970 47,2

1980 47,4

1990

2000

47,9

48,8

44,7

45,7

47,9

48,2

49,4

45

44,9

44,8

44,4

48,5

48

48,5

51,7

52,4

51,1

52,6

51

51

46,3 47,3

45

46,5

44,4

46,5

49,8

45,5

46,5 47,5

47,9

Forrás: Piper, 2005: 3 és Franck–Spehar, 2010: 11

50,8

46,5 49

49,1

50,9 45

2010 49

51,5

45,3

46,8

47,2

44,6

49,7

50,1

50,5

52,3 50,1 51,2

A kontinensek közül Európa és valamint Észak-Amerika esetében a legmagasabb a női migránsok aránya. Észak-Amerikában már 1970-től, Európában pedig 1990-től haladta meg a női migránsok száma a férfiakét. Más térségek közül Ausztrália és Óceánia, valamint Latin-Amerika esetében mértek 50 százalék feletti női emigráns arányt. A pontos számadatokat nézve 1960-ban körülbelül 35 millió, 2010-ben pedig 105 millió nő élt szülőhazáján kívül, valamely más országban (Franck–Spehar, 2010: 11). E számok alátámasztják, hogy nem csak a női migránsok száma, hanem a férfiakhoz viszonyított számaránya is jelentősen nőtt az elmúlt ötven évben. Összességében a legalacsonyabb női migráns arány Afrika esetében mutatkozik.

Migránsok alatt jelen táblázat azokat a személyeket érti, akik szülőhazájukon kívül élnek.

7

96 | bagi judit

Munkaerőpiaci részvétel Ahogy arról már esett szó, a migráció feminizációja során a statisztikai adatok nem csak a női migránsok számának egyértelmű emelkedését, hanem a nők külföldi munkavállalási célú migrációjának ugrásszerű növekedését is mutatják. A transznacionális családok tárgyalásánál utaltunk rá, hogy a folyamat nemzetközi szinten is átrendezi a nemi szerepeket, így gyakran a nők kerülnek családfenntartó pozícióba (ILO, 2008: 3). A helyzet mégsem ennyire egyszerű, hiszen számtalan egyéb társadalmi és gazdasági mozzanat árnyalja a nők és férfiak külföldi munkavállalását. Általánosan elmondható, hogy a 2000-es évek terrortámadásait követően egyes célországokban lényegesen szigorúbbá váltak a bevándorlási szabályok. Ezek az államok migrációs politikájuk irányvonalának kijelölése során a gazdasági érdekek és (nemzet)biztonsági megfontolások között egyensúlyoznak. Egyfajta kettősség figyelhető meg: világszerte egyre nagyobb a kereslet az úgynevezett „szabályozatlan munkaerő” (például nem megfelelő munkakörülmények közepette végezhető idénymunka) iránt, ugyanakkor a migráció célországai szigorított szabályokkal igyekeznek visszaszorítani a migrációt, különösen az illegális migrációt. Mégis számos migráns talál módot a szabályok áthágására, ami a célországokban lehetővé teszi az illegálisan érkezők olcsó, de szabályellenes foglalkoztatást és a tűrhetetlen munkakörülmények fenntartását (UN, 2013: 175). Az ENSZ Gender on the Move című kiadványa – ahogy az alább látjuk – négy munkavállaló migráns csoportot különít el. Ezek jelentősen különböznek jövedelem, társadalmi státusz, valamint a befogadó államban gyakorolható jogaik tekintetében (UN, 2013: 176). • Magasan képzett migránsok: a piramis tetején helyezkednek el, üzletemberek, információ kommunikációs technológia területén dolgozó szakemberek és tudósok tartoznak ebbe a csoportba, akik a befogadó ország nyújtotta privilégiumok és kiváltságok élvezői. Ebben a kategóriában kiemelkedő a férfiak száma. • Szakmunkás migránsok: többnyire egészségügyben, ápolás vagy betegellátás területén dolgozó szakemberek. Ebben a kategóriában igen jellemző a feminizáció. A szakmunkás migránsoknak kevésbé nyílik lehetőségük arra, hogy állampolgárságot szerezzenek vagy a családegyesítés jogával éljenek, hiszen őket a befogadó országban korántsem illetik meg olyan jogok és kiváltságok, mint az előző csoport tagjait. • Alacsonyan képezett migránsok: a legális munkavállalói ranglétra alján helyezkednek el, csak szűkös piaci szegmensekben vállalnak alacsony státuszú munkát, ideiglenes munkavállalói engedéllyel rendelkeznek, az előző két csoportnál lényegesen kevesebb lehetőséggel és joggal bírnak a befogadó országban. • Illegális migránsok: a legnépesebb számú, de emberi jogok szempontjából a legsérülékenyebb csoport.


Piper úgy véli, hogy a gender-semlegesnek nevezett munkavállaló migránsokat érintő szabályozások valójában különféleképpen hatnak a női és férfi bevándorlókra. Állítását három ponton támasztja alá (Piper, 2005: 3): • a nők és férfiak külföldi munkavállalása gender-szegregációs igényeken alapszik, • a nők és férfiak gazdasági és társadalmi rendszerben betöltött szerepét társadalmi nemük erősen befolyásolja, • a kibocsátó és fogadó országok között jelentős különbség mutatkozhat a nők és férfiak szociokulturális szerepének meghatározását illetően.

Összegzés A migráció feminizációjával kapcsolatos fontosabb fogalmak tisztázását, valamint a női és férfi migránsok közötti számszerű, migrációs szándékot, munkavállalást érintő különbségek bemutatását követően láthatjuk, hogy a női vándorlók ugrásszerű növekedése napjainkban is számos kihívást, valamint megoldatlan kérdést rejt magában. A 20. század végén teret nyert, a nemzetközi migrációt gender aspektusból elemző vizsgálatok árnyaltabban képesek feltérképezni és tárgyalni a migráció folyamatait. Az általános összefüggések feltárásán túl napjainkban számos könyv, szakmai folyóirat és az interneten elérhető kiadvány foglalkozik a nők vándorlásának egy-egy kérdésre fókuszáló elemzésével.

1.

2. 3. 4.

5.

Mely okokra vezethető vissza, hogy a gender, azaz a társadalmi nem fogalma a migrációs kutatások részévé vált? Mely tényezők határozzák meg a nők migrációs döntését?

Mivel magyarázható, hogy a nők nagyobb mértékben veszélyeztettek a migráció során, mint a férfiak? Milyen gazdasági és társadalmi folyamatok vezettek a nők önálló döntésen alapuló migrációs tevékenységének fokozódásához? Napjainkban mely kontinensek esetében előzi meg a női vándorlók száma a férfiakét?

98 | bagi judit

Ajánlott linkek az interneten Division for the Advancement of Women Department of Economic and Social Affairs United Nations: http://www.un.org/esa/population/meetings/thirdcoord2004/P01_DAW.pdf European Institute for Gender Equality: http://eige.europa.eu/ European Union. Family reunification: http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/ policies/immigration/family-reunification/index_en.htm International Labour Organisation: Gender Equality: http://ilo.org/global/topics/equalityand-discrimination/gender-equality/lang--en/index.htm International Organization for Migration. Gender, Migration and Remittances: http://www. iom.int/cms/en/sites/iom/home/what-we-do/iom-and-gender/key-documents/gendermigration-and-remittances.html International Organization for Migration’s Gender Equality and Women’s Empowerment activities: http://www.iom.int/cms/iom-and-gender Jolly, Susie – Reeves, Hazel: Gender And Migration Overview Report: www.bridge.ids.ac.uk/ reports/cep-mig-or.doc Sik Endre (szerk.): A migráció szociológiája 1.: http://www.tarki.hu/hu/about/staff/sb/ Migracio_Szociologiaja_1.pdf Sik Endre (szerk.): A migráció szociológiája 2.: http://www.tarki.hu/hu/about/staff/sb/ Migracio_Szociologiaja_2.pdf United Nation Women: http://www.unwomen.org/en United Nation’s Women. Gender on the Move: Working on the migration-development nexus from a gender perspective - See more at: http://www.unwomen.org/en/digital-library/ publications/2013/12/gender-on-the-move#sthash.9oJoO5R5.dpuf United Nations. World Migration in Figures: http://www.oecd.org/els/mig/World-Migrationin-Figures.pdf Women & Global Migration Working Group: http://wgmwg.org/

Felhasznált irodalom

Abrego, Leisy (2009): Economic Well-Being in Salvadoran Transnational Families: How Gender Affects Remittance Practices. Journal of Marrige and Family. Vol. 71. pp. 1070–1085. Andorka, Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. Bánáti, Áron (2012): Családegyesítés az Európai Unióban. Körkép a 7. Integrációs Fórumról. Afrika Tanulmányok. Vol. 4., No. 2. pp. 80–84. Boyd, Monica – Grieco, Elizabeth (2003): Women and Migration: Incorporating Gender into International Migration Theory. Migration Policy Institute. Elérés: http://www.migrationpolicy. org/article/women-and-migration-incorporating-gender-international-migration-theory (Letöltve: 2014.06.06.) Búr, Gábor – Tarrósy, István (2012): Az afrikai vándorlás hátteréről és jellemzőiről. In. Tarrósy, István – Glied, Viktor – Keserű, Dávid (eds.): Új népvándorlás. Migráció a 21. században Afrika és Európa között. Publikon Kiadó, Pécs. pp. 99–114. Demir, Jenna Shearer (2003): Trafficking of Women for Sexual Exploitation: A Gender-Based WellFounded Fear? An examination of refugee status determination for trafficked prostituted women from CEE/CIS countries to Western Europe. Elérés: http://sites.tufts.edu/jha/files/2011/04/a115. pdf (Letöltve: 2014.06.22.)


Falicov, Celia J. (2007): Working With Transnational Immigrants: Expanding Meanings of Family, Community, and Culture. Family Process, Vol. 46., No. 2. pp. 157–171. Gödri, Irén (2005): Nők és férfiak a migrációs folyamatkülönböző szakaszaiban. A magyarországi bevándorlás a nemek perspektívájából. In. Nagy, Ildikó – Pongrácz Tiborné –Tóth, István György (eds.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, 2005. Tárki – Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Budapest. pp. 149–164. Elérés: http://www.tarki. hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a971.pdf (Letöltve: 2014.06.02.) Franck, Anja K. – Spehar, Andrea (2010): Women’s labour migration in the context of globalisation. Elérés: http://www2.weed-online.org/uploads/women_s_labour_migration_in_the_context_of_ globalisation.pdf (Letöltve: 2014.06.22.) ILO (2008): Women and men migrant workers: Moving towards equal rights and opportunities, International Labour Organisation. Elérés: http://www.ilo.org/gender/Events/ Campaign2008-2009/WCMS_101091/lang--en/index.htm (Letöltve: 2014.05.14.) IOM (2010): Gender, Migration and Remittances, International Organization for Migration. Elérés: http://www.iom.int/jahia/webdav/site/myjahiasite/shared/shared/mainsite/published_docs/ brochures_and_info_sheets/Gender-migration-remittances-infosheet.pdf (Letöltve: 2014.06.20.) Karoliny, Eszter – Mohay, Ágoston (2009): A legális migrációt érintő szabályozás az Európai Unióban. Elérés: http://www.solidalapok.hu/sites/default/files/IDResearch_Itt%20vagyunk!_2.pdf pp. 1-49. (Letöltve: 2014.06.20.) L. Rédei, Mária (2014): A nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai. In. Tarrósy, István – Glied, Viktor – Vörös, Zoltán (eds.): Migrációs tendenciák napjainkban. Publikon Kiadó, Pécs. pp. 29–43. Melegh, Attila László – Kovács, Éva Judit (2009): Nemek szerint tagolt térben. Bevándorló nők vándorlásának típusai, okai és formái nyolc európai országban. In. Nagy, Ildikó – Pongrácz Marietta (eds.): Szerepváltozások. Tárki, Budapest. pp. 177–196. Oishi, Nana (2002): Gender and Migration: An Integrative Approach. Working Paper 49. Elérés: http://ccis.ucsd.edu/wp-content/uploads/2012/08/wrkg49.pdf (Letöltve: 2014.05.28.) Passerini, Lusia – Lyon, Dawn – Capussotti, Enrica – Laliotou, Ionna (2008): A nők migrációja Keletről Nyugatra. Társadalmi nem, mobilitás és azonosulás a jelenkori Európában. Balassi Kiadó, Budapest. Piper, Nicola (2005): Gender and migration. Elérés: https://www.iom.int/jahia/webdav/site/myjahiasite/ shared/shared/mainsite/policy_and_research/gcim/tp/TP10.pdf (Letöltve: 2014.06.01.) Rédei, Mária (2004): Migráció az ezredfordulón: nagy befogadó országok. Elérés: http://geogr.elte.hu/ ref/REF_Kiadvanyok/Migracio_az_ezredfordulon/RM_migracio_1-48_Eloszo_Fobbtrendek. pdf (Letöltve: 2014.05.28.) Sassen, Saskia. (1988) The Mobility of Labor and Capital: A Study in International Investment and Labor Flow. Cambridge University Press. United Nations Department of Economic and Social Affairs Population Division (2013): World Migration in Figures A joint contribution by UN-DESA and the OECD to the United Nations High-Level Dialogue on Migration and Development. Elérés: http://www.migrationpolicy.org/ article/global-dimensions-female-migration (Letöltve: 2014.05.13.) United Nations Department of Economic and Social Affairs Population Division (2013): International Migration 2013: Age and Sex Distribution. Elérés: http://esa.un.org/unmigration/documents/ PF_age_migration_FINAL_10.09.2013.pdf (Letöltve: 2014.06.20.)

A nemzetközi migráció gender aspektusai

Recommend Documents