A nemzeti innovációs rendszer állapota és fejlesztésének irányai
‘Innováció: esély a felzárkózásra’ Heti Válasz konferencia 2008. május 22.
Nyiri Lajos
[email protected]
OECD vizsgálat a magyar nemzeti innovációs rendszerről
2007. December 2007. December
Háttértanulmány aa magyar NIR-ről Háttértanulmány magyar NIR-ről
2008. Január
OECD nemzetközi szakértői látogatás
2008. Június
OECD jelentés-tervezet átadása
2008. Július
Zárókonferencia
Megj.: 2008. március OECD jelentés ‘Reformok a stabilitásért és a fenntartható növekedésért’
Háttértanulmány – projekt szakértői csapat
Szerkesztők:
HAVAS Attila NYIRI Lajos
Vezető szakértők:
BORSI Balázs INZELT Annamária VARGA György
Háttérelemzések:
BÉKÉS Gábor MOSONINÉ FRIED Judit POLGÁR Tamás SZALAVETZ Andrea SZILÁGYI Judit
Definíciók
Innováció
Nemzeti Innovációs Rendszer
Prezentáció fókusza és korlátai
Mire irányul? •NIR elemeire (az üzleti szektor szempontjából) •A fejlődés belső dinamikájára (mi merre és miként haladunk?) •Versenytársakhoz képesti pozícionálás (hol vagyunk a ‘pályán’?)
Mire nem irányul? •A NIR átfogó tárgyalására •A kormányzati és regionális intézmények működésére •A feltáratlan feltárására
Teljesítmény: Feldolgozóipari termékek exportszerkezete
EU19 OECD
Írország
High-te ch fe ldolgozóipar
Magyarország Egyesült Királyság
Me dium-high te ch fe ldolgozóipar
Hollandia Finnország
Me dium-low te ch fe ldolgozóipar
S védország
Low-te ch fe ldolgozóipar
Németország Belgium
Me zőgazdas ág
Csehország Ausztria
Bányás zat é s kőfe jté s
Portugália Görögország S zlovákia S panyolország Lengyelország
0
20
40
Forrás: OECD Science, Technology and Industry Scoreboard, 2007
60
80
100
Teljesítmény: Magyar tudomány nemzetközi pozíciója (EU15 = 100)
K+F ráfordítások a kutatók számított létszámának arányában
40,1
K+F ráfordítások publikációnként
47,3
Idézések száma a kutatók számított létszámának arányában
74,4
Idézések száma publikációnként
87,7
84,8
Publikációk száma kutatónként
0
20
40
Forrás: Eurostat - GERD és a K+F foglalkoztattak létszáma (FTE); Web of Science - publikációk és idézettség Az idézettségi mutatók megfigyelési időszaka: 2004-2006; Az ábra Tolnai (2006) módszertanát követi
60
80
100
Ráfordítások: a GERD alakulása Magyarországon (md Ft)
250 200 150 100 50 0 1998 Forrás: KSH
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Ráfordítások
GERD/fő (USD)* 200 150 100 50 0 1998 Forrás: KSH
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
Ráfordítások: GERD/GDP (%)
1,2
1
0,8
0,6
0,4
0,2
0 1998
Forrás: KSH
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Ráfordítások: Magyarország pozíciója az OECD-hez képest (OECD = 100)
50 40 30 20 10 0 2000
2002
GERD/GDP Forrás: OECD, Main Science and Technology Indicators, 2007 online adatbázis
2004
2005
1 lakosra jutó GERD
Ráfordítások: A GERD megoszlása szektoronként (%)
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998 0%
20%
Vállalkozások Forrás: KSH
40%
Állami költségvetés
60%
Egyéb hazai forrás
80%
Külföldi forrás
100%
Ráfordítások: a BERD alakulása Magyarországon
BERD éves növekedési üteme (%)
BERD (mUSD) 700
40
35
600
30 500 25 400 20 300 15 200 10 100
5
0
0 1998
1999
2000
2001
Forrás: OECD, Main Science and Technology Indicators, 2007 online adatbázis
2002
2003
2004
2005
Ráfordítások: BERD a GDP százalékában Magyarországon (OECD = 100)
30
20
10
0 2000
2002
Forrás: OECD, Main Science and Technology Indicators, 2007 online adatbázis
2004
2005
Humán erőforrás: Magyarország pozíciója az EU25 átlagához képest (EU25=100)
Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 100%
50%
Frissen végzettek száma T+M területen
0%
Legalább középfokú végzettséggel rendelkező 20-24 évesek aránya
Forrás: EIS 2006
Részvétel az élethosszig tartó tanulásban
K+F Humán erőforrás: Kutatók száma Magyarországon (FTE)
2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 K+F intézetek
1999
Felsőoktatás Vállalkozások
1998 0 Forrás: KSH
2 000
4 000
6 000
8 000
10 000
12 000
14 000
16 000
18 000
20 000
K+F Humán erőforrás: A kutató-fejlesztők 1 000 foglalkoztatottra vetített száma 2005-ben (FTE)
OECD
Finnország Ausztria Németország Írország Csehország Szlovákia Portugália Magyarország Lengyelország Görögország 0
4
8
Forrás: OECD, Main Science and Technology Indicators, 2007 online adatbázis
12
16
K+F Humán erőforrás: Magyarországon az OECD-hez képest (OECD=100)
60
50
40 2000
2002
2004
2005
1 000 munkavállalóra jutó (FTE) kutatók száma A vállalkozások által foglalkoztatott kutatók/teljes kutatói létszám (%) Forrás: OECD, Main Science and Technology Indicators, 2007 online adatbázis
Vállalkozások K+F helyzete: A tevékenység megoszlása a vállalkozás mérete szerint, 2006
K+F ráfordítás (BERD)
Kutatóhelyek száma Mikrovállalat; 42%
Ismeretlen 4%
Ismeretlen 1% Nagyvállalkozás 72%
Nagyvállalkozás 14%
Mikrovállalat; 5%
Kisvállalkozás 10%
Közepes vállalkozás 18%
Kisvállalkozás 22%
Ismeretlen 1% Mikrovállalat; 12%
Kutatók számított létszáma
Forrás: KSH
Nagyvállalkozás 53%
Kisvállalkozás 15%
Közepes vállalkozás 19%
Közepes vállalkozás 12%
Vállalkozások K+F helyzete: A tevékenység megoszlása a tulajdonos szerintt, 2006
Vállalatok K+F ráfordításai (BERD)
Kutatóhelyek száma 100 %-ban külföldi 8% Többségi külföldi 6%
100%-ban külföldi oreign (100%) 31%
Többségi hazai 70%
Ismeretlen 11%
Többségi külföldi 39%
Többségi állami vagy önkormányzati 5%
Kutató személyzet számított létszáma
Külföldi 34%
Többségi külföldi 18% Ismeretlen 4%
Forrás: KSH
Többségi hazai 39%
Többségi állami vagy önkormányzati 5%
Többségi hazai 24% Többségi állami vagy önkormányzati 5% Ismeretlen 1%
Innovációs ráfordítások az árbevétel %-ában (innovatív feldolgozóipari vállalkozásoknál)
Svédország Németország Belgium Dánia Franciaország Észtország Olaszország Csehország Hollandia Szlovákia Magyarország Lengyelország Litvánia Spanyolország Portugália 0
1
Forrás: Community Innovation Survey (CIS4)
2
3
4
5
6
7
8
Innováció forrása: A licencek és szabadalmak éves fizetési mérlegének alakulása Magyarországon (millió EUR)
2006
2005
2003
2001
1999
1997 Kiadás
Bevétel
1995 -1000
Forrás: MNB
-800
-600
-400
-200
0
200
400
600
800
A KKV-k házon belüli és szervezeti innovációs tevékenysége az EU-ban
60 Szervezeti innovációt alkalmazó KKV-k (az összes KKV százalékában)
DK DE SI
50
AT
FI
IE
SE 40
EL
PT
EE
LV
CZ
BE
FR IT
30 ES
NL
LT 20
PL
HU
RO SK 10 10
20
30
40
Házon belüli innovációs tevékenységet végző KKV-k (az összes KKV százalékában) Forrás: EIS 2006
50
Összefoglalva: erősségek
•NIR elemei jelen vannak •Növekvő számú vállalkozás, amelyek nemzetközi termelési hálózatokba integrálódtak •Fejlett K+F humán erőforrás, jelentős nemzetközi együttműködési rutinokkal
Összefoglalva: A magyar nemzeti innovációs rendszer gyengeségei
1. Koncentráció
2. Gyenge KKV szektor
3. Emberi erőforrás-hiány várható
4. Gyenge hazai K-F-re alapozott innovációs tevékenység
Összefoglalva
Köszönöm a figyelmet
A tanulmány teljes szövege elérhető:
http://www.nkth.gov.hu/
