A nemzeti érdekeket megjelenítő gazdaságpolitika folytatása következik!

XVI. évfolyam • 2014. 4. szám

A nemzeti érdekeket megjelenítő gazdaságpolitika folytatása következik! A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Elnöksége elfogadta azokat a gazdasági tárgyú javaslatokat, intézkedéseket, amelyeket a patrióta gazdaságpolitika folytatásaként szükségesnek tart a kívánt gazdasági növekedés megvalósításához.

A Szakma Sztár mottója: A jó szakma felér egy diplomával

Hosszú távon: a társadalmi-gazdasági életciklus horizontjának felemelése, a XXI. századi tudásbázis kiszélesítése, napi gyakorlattá tétele; hosszú távú, a választási ciklusokon túlnyúló makrogazdasági stratégiák kidolgozása; az erőforrások egy irányban, a jövő technológiáinak irányában való mozgósítása; innovációs központok rendszerének kiépítése. Középtávon: a makrogazdasági környezet, az ország pénzügyi-gazdasági stabilitása javuló tendenciáira, a jegybanki növekedési hitelprogram pozitív hatásaira építve a fejlődési lehetőségek kibontakoztatása, aminek hatására nőhet a hosszú távú növekedési potenciál, mely esetben visszatérhet a 3-4 százalékos növekedés. Új szerkezetű, innovatív magyar gazdaság létrehozása: a patrióta jellegű gazdaságpolitika folytatása; a hazai, magyar tulajdonú szereplők előnyben részesítése (uniós források, közbeszerzés); az állam gazdasági szerepvállalásának mérséklése, visszafogottabb piaci jelenléte, kivéve a közmunkát, a közszolgáltatást és a stratégiai szempontokat. Újraiparosítás: a nagyobb hazai hozzáadott értékű ipari termelés növelése; nemzetközi piacokon versenyképes saját termékkel rendelkező hazai nagyvállalkozások fejlesztése;

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2014-ben hetedik alkalommal rendezte meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV). Ezek országos döntőjére a VII. Szakma Sztár Fesztiválon 2014. április 14-16. között Budapesten, a Hungexpo Vásárközpont G és F pavilonjában került sor, melynek díjkiosztó, záró ünnepélyén Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is részt vett. A versenyek célkitűzése a gyakorlatigényes, „fizikai” szakmák – beleértve a ráépülő, magasabban kvalifikált szakmákat is – társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, azok népszerűsítése volt. A szakképzés fontosságát és a duális képzés előnyeit A versenyek és a fesztivál hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök beszédében szlogenje: „A jó szakma felér egy diplomával!” zoló és tapétázó / fodrász / gázfogyasztó Az országos szakmai versenyeket a berendezés- és csőhálózat-szerelő / gépi Nemzetgazdasági Minisztérium által a forgácsoló / géplakatos / hegesztő / hűMagyar Kereskedelmi és Iparkamara gon- tő- és klímaberendezés-szerelő, karbandozásába átadott 38 szakképesítésben tartó / kárpitos / kozmetikus / kőműves hirdettük meg a nappali tagozaton vég- / központifűtés- és csőhálózat-szerelő / zős szakiskolai és szakközépiskolai tanu- műszakicikk eladó / női szabó / pincér / lók számára. szakács / szerkezetlakatos / szerszámkéA versenyeken a következő szakmák szítő / tetőfedő / villanyszerelő / vízvezetanulói vettek részt: ték- és vízkészülék-szerelő SZKTV: ács, állványozó / bőrdíszműOSZTV: automatikai műszerész / búves / burkoló / bútorasztalos / cukrász / toripari technikus / elektronikai technikus élelmiszer- és vegyiáru-eladó / épület- / erősáramú elektrotechnikus / épületgéFolytatás a 4. oldalon ➤ asztalos / férfiszabó / festő, díszítő, má-

• • • • •

• •

• • •

Folytatás a 2. oldalon ➤

2 ➤ Folytatás az 1. oldalról az ipari, egyetemi K+F együttműködések ösztönzése; közvetlen és közvetett export valamint a beszállítói potenciál fejlesztése; a hazai tulajdonú gyártóbázisok megteremtése, illetve fejlesztése, egyes importált termékek gazdaságos hazai gyártással való kiváltása. Fiskális politika: hangsúly áthelyezése a kiadás-csökkentésekre. A termelékenység növelése: a gazdasági növekedés kevésbé legyen kiszolgáltatva a nemzetközi konjunktúrának; a viszonylagos − 3-4%-os munkanélküliség melletti − teljes foglalkoztatottság elérése. A versenyképesség, a gazdálkodási környezet, és a finanszírozási feltételek folyamatos javítása: a gazdaság dualitásából eredő negatív hatások mérséklése, a kkv szféra fejlesztése; az energiaszektor egyes területeinek non-profit szolgáltatóvá tételével az energiaárak csökkentése, bővített újratermelés és energiabiztonság; az üzleti szféra számára kedvezőbb intézményrendszer és rugalmasabb munkaerőpiac kialakítása; az alacsony beruházási hányad jelentős emelése a belföldi megtakarítások bázisán, javítva és befektetőbaráttá téve az üzleti környezetet; a lánctartozások leépítése; a korrupció, a feketegazdaság visszaszorítása, a közbeszerzések átláthatóságának javítása; a kis- és középvállalkozások megfelelő tőkeellátottságának és hitelképességének biztosítása; a meglévő pénzügyi eszköztár − Széchenyi-kártya konstrukciók, mikrovállalkozói hitelek, garanciák − mind teljesebb kiaknázása, új elemekkel való bővítése (például kamarai garanciaintézmény létrehozása és működtetése), a kkv-k közbeszerzésekben való részvételi lehetőségeinek és feltételeinek javítása; az innovatív kis- és középvállalkozások fejlődésének előmozdításával a meglévő munkahelyek megőrzése, újak létrehozása; a középvállalattá fejleszthető cégek felkarolása és számának növelése, tőkeellátottságuk erősítése, emellett a foglalkoztatás stabilizálása; a fizetési fegyelem erősítése érdekében kisebb kiskereskedelmi és feldolgozóipari vállalkozások számára speciális forgóalap-juttatási konstrukció kialakítása. A vállalkozások külpiaci aktivitásának tovább erősítése:

• • • • •

• • • • •

az exportpiacokra történő bejutásban rejlő növekedési potenciál kiaknázása; a kkv-k exportpiaci terjeszkedésének elősegítése különböző piackonform eszközökkel; az exportpiacokon versenyképes, magas K+F+I tartalmú termékek és szolgáltatások előállítása, a leendő exportőrök erre képessé tétele; a hazai kis- és középvállalkozások exporttámogatásához kötött segélyhitelek arányának növelése; a keleti újranyitás politikájának folytatása.

•

•

• •

•

• • • •

•

•

•

keretében könnyen elérhető tanácsadói, oktatói szolgáltatások biztosítása, a szolgáltatások egy részének kamarákhoz telepítésével. Foglalkoztatás – a munkaerő-piac elemi és strukturális problémáinak kezelése: atipikus foglalkoztatási formák bővítése; az élőmunka terheinek tovább csökkentése; Oktatás, képzés: a duális szakképzés kamarai modelljének továbbfejlesztése; a felsőoktatás és a felnőttképzés a gazdaság, a XXI. század igényeihez igazítása, átalakítása, a feltételek megteremtése; a duális képzési modell kiterjesztése a felsőoktatásra a gazdaságot érintő területeken; átmenet biztosítása a közép- és felsőfokú képzés között; a szakképzettség és ezzel a munkaerő színvonalának, elméleti és gyakorlati felkészültségének növelése; az oktatás belső szerkezetének, tartalmának olyan átalakítása, amely a gazdaság és a társadalom igényeinek megfelelő, munkába állítható, a továbbfejlődést, innovációt segítő munkaerő kibocsátását valósítja meg. Adórendszer: további egyszerűsítés, 4-5 éves perióduson belül különböző kisadók kivezetése; az adminisztrációs terhek csökkentése; a gazdasági növekedést akadályozó – gazdasági tárgyú – pénzügyi jogszabályok deregulációja; a vállalkozói ügyintézés időigényének és bonyolultsági fokának a fejlettebb uniós országok átlagához közelítése; korszerű, modern technikák alkalmazásával a vállalkozások tehermentesítése az állami szervek többszörös adatigénylése alól; az elsőre figyelmeztetés elvének következetes alkalmazása az ellenőrzéseknél. A kamarai rendszer átalakítása: a gazdasági önkormányzatok szerepvállalásának további bővítése a gazdaságfejlesztés és –szervezés, valamint a kamarai közfeladatok ellátása terén; a köztestületi gazdasági kamarákat megnövekedett feladataik ellátására alkalmassá kell tenni; a döntés-előkészítés folyamatába az egyeztetés (kamarai szakmai konzultációk rendszere), a jogszabályi összhang előzetes vizsgálatának beillesztése, annak általános gyakorlattá tétele, hogy a nagy horderejű gazdasági döntések meghozatalát, a törvényjavaslatok benyújtását megelőzi a szakmai előkészítés és egyeztetés. dr. Vereczkey Zoltán

• •

•

•

Hírtükör

•

•

• •

Gazdasági

Kamarai élet

Az MKIK elnöksége

Az ország vonzóvá tétele befektetési célpontként: a külföldi működő tőke számára megfelelő munka- és termelési kultúra, munkaerő- és exportlehetőség, az új üzleti projektek fogadásához biztosítékok és kedvezmények rendszere; stabil, kiszámítható jogszabályi környezet. A 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források – a gazdaság élénkítését szolgáló – vállalkozásorientált felhasználása: a keret legalább hatvan százalékának közvetlenül a gazdaság, illetve a vállalkozások fejlesztésére való felhasználása; a vállalkozó szféra abszorpciós képességének javítása; az uniós pályázati eljárás- és intézményrendszer egyszerűsítése és megújítása a kamarai hálózat bevonásával; a kamarák, a gazdasági önkormányzatok részvételének intézményes biztosítása a helyi/területfejlesztési programok tervezésében, a pályázati célok és a támogatások meghatározásában, az értékelésben és a monitoring tevékenységben; a vállalkozások számára nyújtott információs szolgáltatások fejlesztése, ennek

• • • • • •

•

• • • • • • • • •

y

Gazdasági

Kamarai élet

Hírtükör

3

Több 10 milliárd forint érkezhet a szakképzés fejlesztésére Először is szeretném megköszönni a kedves meghívásukat, mert nagyszerű érzés ismét a magyar szakképzés legjobbjaival lenni. Joggal gondolhatom úgy, hogy aki már tizenévesen egy szakma sztárja, az jó úton halad, hogy sikeres ember is legyen. Ezért mindenkinek, aki ma itt díjat kap, szeretnék gratulálni és sok sikert kívánni szakmai és magánéletében egyaránt. Amit a verseny résztvevői az elmúlt napokban letettek az asztalra, az valódi mestermunka. Biztos vagyok benne, hogy teljesítményük a közönség mentorai és a szponzorok érdeklődését is felkeltette. Önök nemcsak maguknak szereztek elismerést, hanem iskolájuknak és az önöket tanító tanároknak, sőt máris dicsőséget szereztek az ország számára is. Gratulálok hát minden részt vevő diáknak, különösképpen a díjnyerteseknek. Tisztelet és elismerés illeti felkészítő tanáraikat, különösképpen a kemény és áldozatos munkájukért. Arra kérem őket, hogy legyenek büszkék az elért eredményekre és a tanítványaikra. Gratulálok és köszönetet mondok Parragh László elnök úrnak is, hogy ismételten, immár sokadik éve rendezik meg ezt a versenyt. A növekvő érdeklődés magáért beszél. További sok ilyen alkalmat kívánok önöknek, és az elnök úrral egyezően bízom benne, hogy Magyarország hamarosan egy nemzetközi szakmai versenynek is otthont adhat majd, az ehhez szükséges támogatást és hátteret a kormány a legnagyobb örömmel bocsátja a kamara rendelkezésére. Köszönet illeti a kamarát azért is, mert az elmúlt években a kormány elvszerű és elkötelezett segítője volt a munka alapú gazdaság megteremtésében, a kétkezi munka becsületé-

Orbán Viktor

nek helyreállításában, és a szakképzési rendszer átalakításában is. Azt akarjuk – a kamara, a kormány, sőt azt hiszem, az önök szülei is –, hogy a szakiskolák ne munkanélküliek, hanem a munkából élő emberek számát gyarapítsák. Azt akarjuk, hogy a diákok olyan mesterségeket tanuljanak, olyan végzettségeket szerezzenek, amelyekkel az iskola elvégzése után valóban el tudnak helyezkedni a szakmájukban. Ha azt akarjuk (márpedig azt akarjuk), hogy Magyarország legyen Európa egyik termelési központja, akkor az országnak magasan képzett szakembergárdára van szüksége, és a magyar szakemberek ma az ország legfontosabb versenyelőnyét jelenti. Hogy ez így is maradjon, ez elsősorban önökön, az önök tudásán, elkötelezettségén és munkáján múlik. A szakképzési rendszer adja az alapját Magyarország munkára épülő gazdaságpolitikájának,

Harmincnyolc szakma fiatal sztárjait díjazták

ezért a kamarával egy megállapodás küszöbén állunk arról, hogy a 2014-20-as fejlesztési időszakban több tízmilliárd forintot fordítsunk a hazai szakképzési rendszer fejlesztésére. Számítunk a kamara közreműködésére, tanácsaira, és reményeim szerint a végén erről meg is tudunk majd állapodni egymással. Az elmúlt évek azt mutatják, hogy bár a kormány és a kamara közötti szoros együttműködés képes megteremteni egy versenyképes szakképzési rendszer feltételeit, a magyar szakképzés becsületét azonban csak a képzésben résztvevő diákok tudják helyreállítani. Az eddig elért nemzetközi eredmények azt bizonyítják, hogy a duális szakképzési rendszerrel jó lóra tettünk, és helyes utat választottunk. De az igazán jó hír az, hogy ez az út, ez a politika, a jövő útja biztonságban van, és a következő években – legalább négy évig – ezen az úton mehetünk tovább, mert ezt az utat a magyarok egyértelműen és határozottan megerősítették. Alig több, mint egy hete az országgyűlési választásokon – részben talán önök, ha van szavazati joguk, de az önök szülei biztosan – egyértelműen és határozottan megerősítették, hogy tovább kívánnak haladni azon az úton, amelyen az ország az elmúlt években elindult, és amelynek mentén haladva sikereket érhetünk el. Az önök szülei és talán önök is személy szerint, tanáraik igent mondtak az új gazdaságpolitikára, melynek az a célja, hogy egy munkaalapú és ne spekuláció alapú gazdaságot építsünk fel, amelynek az az értelme, hogy végső soron az érdem szerinti boldogulás lehetősége legyen elérhető minden magyar ember számára. Úgy gondolom, hogy Magyarország szerencsés ország, hogy ilyen nagyszer fiataljai vannak, mint amilyenek önök. És azt gondolom, hogy önök is szerencsés fiatalok, hogy ilyen nagyszerű országban élhetnek, mint amilyen a mi hazánk. Szerencsések, hogy egy olyan országban élhetnek, ahol az emberek elsöprő erővel tudnak igent mondani a munkára, a teljesítményre és a fiatalok lehetőségeire. Olyan országban élhetnek, amely nem fél a saját kezébe venni a sorsát, és van bátorsága küzdeni az érdekeiért. Meggyőződésem, hogy Magyarország nagy jövő előtt áll, és biztos vagyok benne, hogy önök is nagy jövő előtt állnak. Ezért végezetül nem is mondhatok önöknek mást, csak azt, csak így tovább. Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!

Gazdaság

4

Gazdasági

Hírtükör

Még előttünk álló feladat a felsőoktatás átalakítása a gazdaság igényei szerint –

– jelentette ki dr. Parragh László előadásában

A felsőoktatásban is be kell vezetni a duális képzést azokon a területeken, amelyek a reálgazdaság számára képeznek szakembereket – fejtette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerdán a VII. Szakma Sztár Fesztivál zárórendezvényén, Budapesten. Az eseményen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. A kamara elnöke emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt a kamara és a kormány megállapodott a szakképzés átalakításáról, tavaly szeptembertől duális képzési rendszer működik a szakmunkásképzésben. Az MKIK elnöke szerint az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a rendezvényen, világos üzenetet jelent, azt, hogy

a kormány figyelmének középpontjában áll a szakképzés. Parragh László sürgette annak lehetőségét, hogy a szakmunkások intézményesen továbbtanulhassanak a felsőoktatásban. A szakmunkástanulók versenyén 2014ben mintegy 4 ezer végzős szakmunkástanuló indult, a döntőbe 194-en jutottak be 106 iskola képviseletében 38 szakmában. A versenyzők 80 százaléka teljesítette a szakvégzettség megszerzéséhez szükséges feltételeket - mondta Parragh László. Az MKIK megpályázta az európai szakmunkástanulók versenye, az EuroSkills 2018-as megrendezésének jogát, erről májusban Lille-ben dönt az EuroSkills szervezete.

... A jó szakma felér egy diplomával ➤ Folytatás az 1. oldalról pész technikus / gépgyártástechnológiai technikus / kereskedő / magasépítő technikus / mechatronikai műszerész / vendéglős. A verseny fordulói: elődöntők, előválogatók, döntők. A területi kamarák által szervezett elődöntőkön országosan közel 4 ezer fő vett részt. Az elődöntőkön legjobb eredményt elérő versenyzők kerültek a szakmák előválogatóiba. Az előválogatókat szakképző intézmények – a verseny lebonyolítására alkalmas – tanműhelyeiben szervezték meg. A végső megmérettetésre, a döntőkre a háromnapos Szakma Sztár Fesztiválon került sor. Idén 106 iskolából 194 diák került be a szakmai versenyek országos döntőjébe. A versenyen a 60 százalékos eredményt elérők felmentést kaphatnak a tanév végén esedékes szakmai vizsgarészek alól. Egyúttal a nemzetközi versenyekre a 2014. márciusi I. SkillsHungary Nemzeti Döntőn, illetve a már korábban kiválasztott versenyzők a szakmai szponzorok által összeállított felkészülési ütemterv szerint mérték össze erejüket a VII. Szakma Sztár

Fesztiválon. EuroSkills bemutatót tartottak a vállalati ICT csapat, a faipari technológiák (bútor-, épületasztalos, faipari gépkezelő) csapatainak tagjai, valamint a villanyszerelő és festő versenyzők. A mechatronika versenyszám szponzora pedig a 2015. évi WorldSkills versenyre a fesztivál keretében tartotta a válogató versenyek egyik fordulóját.

A 2018. évi EuroSkills verseny Budapesten történő megrendezésére beadott magyar pályázatról 2014. májusában a franciaországi Lille-ben dönt majd a EuroSkills szervezete. A verseny sikerét közvetlenül 790 közreműködő (versenyfelelősök, szakértők, szervezők, az egyes szakmák versenyét szervező, ún. támogató iskolák tanárai és

diákjai) illetve 480 szervezet (szakmai támogató cégek és vállalkozások, szakiskolák, egyesületek, érdekképviseletek) munkája, együttműködése segítette. A fesztiválon az idén már mintegy 15 ezer látogató vett részt. A vidéki iskolákból – a területi kamarák szervezésében – 200 autóbusszal több mint 9 ezer diák jött el látogatóként. Több mint 60 százalékuk 6-7-8.osztályos, pályaválasztás előtt álló fiatal volt. A budapesti általános iskolák részére a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által kiküldött meghívás eredményeként további több mint 5.000 diák látogatott ki. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkatársai a helyszínen interaktív feladatokkal várták az érdeklődő fiatalokat, akik szakmabemutató filmeket nézhettek, szakmatotót, valamint pályaorientációs kérdőíveket tölthettek ki, szakmai tárlatvezetésen vehettek részt. A látogató diákok egyes szakmák standján a nekik szóló feladatokban saját maguk is kipróbálhatták tehetségüket. A verseny alatt a látogatók népszerű előadók és az iskolák tehetséges diákjai által összeállított, szórakoztató műsort láthattak.

Gazdasági

Gazdaság

Hírtükör

5

A piacvédelem fontosságát hangsúlyozták Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter fogadta Vereczkey Zoltánt A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületében az egyik legfontosabb érdekképviseleti munka a piacvédelem kérdésében bontakozott ki. A májusi MKFE küldöttközgyűlésen példanélküli határozat született akkor, amikor az MKFE kijelentette, hogy kész megfinanszírozni valamennyi határátlépő pontra a közlekedési engedélyek érvénytelenítését lehetővé tevő technikai eszköz – bélyegző automaták – beszerzését. Levelezések és tárgyalások következtek a felajánlás megvalósítása érdekében, de 2013. szeptember 28-ig elutasító reakciókkal szembesült az MKFE, amikor Vereczkey Zoltán elnök Magyarország miniszterelnökéhez, Orbán Viktor úrhoz fordult annak érdekében, hogy a nemzeti célokat megfogalmazó gazdaságpolitika a fuvarozó társadalom megvédését is helyezze eszköztárába. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetésével megkezdődött a bizottsági munka, amely során az MKFE és a NiT kiérlelt javaslatait a kormányrendelet módosításának szövegezése során teljes mértékben befogadta. Nagyon sokat lendített a kérdéskör sikeres szakmai lezárásában, hogy 2013. december 14-én az MKFE küldöttközgyűlése 6 határozatában a megvalósítás tartalmi részére vonatkozóan fogadott el ajánlásokat. Vereczkey Zoltán Németh Lászlóné fejlesztési miniszternek a találkozó során megköszönte az eddigi lépéseket, és kiemelte azt a tényt, hogy a kormány a választásokat megelőző utolsó ülésén a rendeletet el is fogadta. Vereczkey Zoltán felelevenítette, hogy melyek azok a terüle-

tek, ahol a változások a piacvédelem céljait megvalósítják: Az új rendelkezések szerint 2014. május 4-től az alábbi változások lépnek hatályba: A Magyarországon külön kétoldalú, vagy többoldalú egyezmény alapján kiadott engedéllyel végezhető fuvarozás esetében az engedélyen (CEMT-engedély esetében a fuvarnaplóban) a határátlépés helyét és pontos idejét (nap, óra, perc) és a jármű kilométeróra-állását fel kell tüntetni. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy amennyiben a későbbiekben valamilyen, erre a célra szolgáló berendezések telepítése megtörténik a határainkon, akkor ezekkel kell ezt elvégezni, hiányukban kézi rájegyzéssel. A fentebb említett engedélyeket a felrakó- illetve lerakóhelyeken a fuvarozó köteles bemutatni. A felrakóhely nem megfelelő engedély (vagy annak hiánya) esetében megtagadhatja a felrakást, illetve mind a felrakás, mind a lerakás esetében (utóbbinál a címzett) köteles e tényt bejelenteni a közlekedési, vám- illetve rendőrhatóság valamelyikénél, akik jogosultak a bejelentés kapcsán a helyszínen megjelenni és intézkedni. A felrakáskor illetve lerakás alkalmával az engedélyen annak helyét és pontos

idejét, valamint a fuvarozó jármű kilométeróra-állását ugyancsak fel kell tüntetni. A felrakó- illetve lerakóhely a fuvarlevél ott maradó példányához köteles csatolni az így kitöltött engedély másolatát és megőrizni azt egy évig. A fentebb felsorolt kötelezettségek bármelyikének megszegése 300.000 forint közigazgatási bírság kiszabását vonja maga után. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter jelezte, hogy tisztában vannak azzal a körülménnyel, hogy ezen jogszabályok hatása nagyban függ attól is, hogy a külföldi fuvarozókkal az ellenőrző hatóságok be tudják-e tartatni. 2014. első félévében az érdekképviseletekkel két közös közúti hatósági ellenőrzési akcióra már sor került. Miniszter asszony rögzítette továbbá, hogy a bizottság munkája a rendelet elfogadásával nem fejeződött be, és továbbra is várja az érdekképviseletek szakmai javaslatait.

Sok még a lehetőség az energiaköltségek csökkentésében Az elmúlt évek során számos olyan változás történt az energiajog területén, amelyek jelentősen érinthetik az önkormányzatok és a nagyobb energiafelhasználási volumennel rendelkező vállalatok működését. Tapasztalataink szerint pl. kevesen tudják, hogy a területileg illetékes villamosenergia elosztóval kötött hálózathasználati szerződésben lévő lekötött teljesítmény mértéke a kontraktus módosításával megváltoztatható, hozzáigazítható a valós igényeinkhez. Az említett hálózathasználati szerződések gyakran évekkel ezelőtt, nemritkán még az 1990-es években köttettek, az adott felhasználó „élete” azóta azonban sokat változhatott. Ily módon az évekkel ezelőtt meghatározott lekötött teljesítmény mértéke akár indokolatlanul magas lehet, amelyért a fogyasztók „feleslegesen” fizetnek több elosztói teljesítménydíjat. Változtatási szándék esetén a módosítást a területileg illetékes elosztónál lehet kezdeményezni. Fontos tudni, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint teljesítmény-csökkentő módosítást egy naptári évben egy alkalommal, a hálózathasználati szerződés fordulónapjára lehet kérni, míg annak növelését minden hónapban egyszer. A hálózati tárgyú szerződések módosítása nem csak a villamosenergia felhasználás esetében merülhet fel, hanem a gázenergia vonatkozásában is; itt azonban más a fogalomrendszer: gázmérő cseréről, kapacitás csökkentéséről, valamint ezzel összefüggésben elosztóhálózat-használati szerződés módosításról beszélhetünk. Meg kell említeni, hogy mind a villamosenergia, mind a gázenergia vonatkozásában előfordulhat, hogy a szerződésmódosításon felül fizikai beavatkozásra is szükség lehet a felhasználási helyen (pl. áramváltó csere, vagy gázmérő csere), ellenben erre tapasztalataink szerint akkor van szükség, ha a csökkentés jelentősebb mértékű, ekkor viszont az elvégzett cserék költsége még gyorsabban megtérül. Gázenergia esetén érdekes, hogy az egyetemes szolgáltatásra való jogosultságot a vásárolt kapacitás mértéke határozza meg, így amennyiben a kapacitás-csökkentés eredményeképpen 20 m3/h-tól nem nagyobb névleges teljesítményű gázmérő kerül felszerelésre, úgy jogosultságot szerzünk – akár cégként is – a jelenleg kedvezőbb egyetemes szolgáltatási körbe való belépésre (visszalépésre). Dr. Kovács Norbert ügyvéd, energetikai szakjogász, Dr. Sándor Ügyvédi Iroda

Gazdaság

6

Gazdasági

Hírtükör

Új lehetőségek a magyar exportáló vállalkozások részére: tovább bővül az EXIM Exportélénkítési Hitelprogramja (EHP) A magyar gazdaság nagymértékben nyitott, az export eléri a GDP 95 százalékát, ezzel Közép-Kelet-Európában az első helyen állunk Szlovákiával együtt. Ezért kiemelten fontos, hogy az állam eredményes gazdaságpolitikai lépésekkel ösztönözze a magyar exportszektor további bővülését. Ilyen eszköz például az EXIM által elindított Exportélénkítési Hitelprogram. Az EXIM célja, hogy a magyar exportőrök és beszállítóik számára hatékony finanszírozási, biztosítási konstrukciókat szolgáltasson, így elősegítse a hazai áruk, szolgáltatások külpiacon történő értékesítését, és a magyar gazdaság növekedését. Az EXIM egy olyan termékpaletta kialakítására törekedett, amely hitelezési, garanciavállalási és biztosítási termékeivel teljes mértékben lefedi az exporttevékenységhez kapcsolódó termelési folyamatokat. Ennek keretében idén is tovább bővül az Exportélénkítési Hitelprogram. A program során az Eximbank refinanszírozási együttműködést alakított ki a hazai hitelintézetekkel (jelenleg 21 ke-

Nátrán Roland, az EXIMBANK vezérigazgatója az Exportélénkítési Hitelprogram lehetőségeiről beszélt dr. Vereczkey Zoltánnal. A megbeszélés eredményeként elhatározták, hogy három helyszínen azonnali tájékoztatást adnak az érdeklődő vállalkozók számára és a kamara elektronikus felületein is elősegíti a vállalkozások, a kereskedelmi bankok és az EXIMBANK együttműködését.

reskedelmi bank és takarékszövetkezet tagja a programnak), hogy a magyar exportőrök minél szélesebb körben juthassanak az exporttevékenységet támogató,

kedvező kamatozású forrásokhoz. Az EHP célja ennek megfelelően a magyar exportőrök és a kkv szektor versenyképességének erősítése, az exportcélú beruházások,

MEGHÍVÓ Az EXIMBANK és a PMKIK közös rendezvényére Gödöllő

2014. május 20-án 15.00 óra

Erzsébet Királyné Szálloda – Bálterem Gödöllő, Dózsa György út 2. GPS koordináta: N47°35'56.06" E19°20'50.72"

Vecsés

2014. május 21-én 15.00 óra

Airport Hotel Budapest – Nagyterem Vecsés, Lőrinci u. 130/a. GPS koordináta: N47° 24' 53" E019° 14' 39"

Törökbálint

2014. május 22-én 15.00 óra

Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ 2045 Törökbálint, Kazinczy u. 124/B. GPS koordináta: 47.446941,18.895429

Napirend:

• Az integráció és a nemzetállam kérdései, 10 év EU-tagság értékelése kamarai szemmel Előadó: dr. Vereczkey Zoltán – MKIK alelnök

• Az EXIMBANK Exportélénkítési Hitelprogramja

Előadó: dr. Szabó László – EXIM Bankkapcsolatok és Refinanszírozás üzletág igazgató

Gazdasági

Hírtükör

ezen keresztül a munkahelyteremtés ösztönzése. Az EHP olyan mikro-, kis- és közepes vállalatok, illetve nagyvállalatok számára érhető el, melyek export, vagy exportcélú beszállítói tevékenységet végeznek. A program célja többek között, hogy a hitelintézeti szektor kis mérlegfőösszegű tagjainak bekapcsolásával mikrovállalkozások is kedvező finanszírozáshoz jussanak. A konstrukció alapján olyan exportcélú ügyletek elő- és utófinanszírozására van lehetőség, amelyek alapján a tényleges exportőr a számviteli szabályok szerinti exportárbevételt realizál. A refinanszírozott hitelek elősegítik a vállalkozások közvetlen, vagy beszállítói tevékenységen keresztül történő közvetett áru- és szolgáltatás-exportjának bővítését. Az EHP-n keresztül egy folyamatosan és dinamikusan növekvő devizaforrás áll rendelkezésre, mely keret az igényeknek megfelelően tovább bővíthető.

Gazdaság A program rugalmasságát tekintve teljes mértékben illeszkedik a magyar exportőrök igényeihez, mert lehetőséget ad két éven belüli illetve két éven túli export előfinanszírozásra, export utófinanszírozásra, exportcélú beruházási hitelre, és exportcélú lízingfinanszírozásra egyaránt. Az EHP keretében elérhetőek a MEHIB biztosítási termékei is, melyek fedezetet nyújtanak rövid, közép- és hosszú lejáratú exportügyletekhez kapcsolódóan elsősorban külföldi kereskedelmi és politikai kockázatok lefedésére. A két éven túli kedvezményes és fix kamatozású hitelek alapja az ún. CIRR (Commercial Interest Reference Rate), az OECD által havonta meghatározott kamatláb, mely jelenleg 2-5 éves futamidő mellett, euróban évi 1,32%. A két éven belüli kedvezményes és fix kamatozású hitelek alapja pedig az Európai Unió által közzétett EU Referencia kamatláb, mely

7 alapján a két éven belüli hitelkonstrukciók minimum kamata jelenleg 1,13%. A hitelintézetek és az EXIM között létrejött keret-megállapodások lehetővé teszik, hogy a 15 Mrd Ft nettó árbevételnél kisebb méretű vállalatok 10 M EUR-nál (vagy 13 M USD-nál) kisebb hiteligény esetén egyszerűsített dokumentációval, gyorsított eljárásban jussanak a kedvezményes forráshoz. További részletek a www.exim.hu weboldalon elérhetőek.

Uniós pénzek: április közepén megszűntek a közreműködő szervezetek

Más helyeken kezelik a pályázatokat Még nem tudni, hogy az EU-pályázatok napi szintű kezelését eddig végző, megszüntetett közreműködő szervezetek mintegy kétezer munkatársa közül hányan mennek át a feladatokat átvevő minisztériumokhoz, ugyanis ott majd kevesebb fizetést kapnak. Április 15-ei hatállyal befejezte működését az uniós pályázatok napi kezelését végző négy közreműködő szervezet. A március végén megjelent kormányrendelet szerint az érintett társaságok (MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt., KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt., NKEK Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft., ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.) feladatait az adott szakterületért felelős minisztériumok (NGM, NFM, EMMI), illetve a MAG Zrt. egyes feladatait a Miniszterelnökség veszi át. A közreműködő szervezetek feladatainak minisztériumokhoz történő áthelyezésével lezárult az uniós pályázati intézményrendszer tavaly augusztusban megkezdett átalakítása, amikor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) felügyelete átkerült a Miniszterelnökséghez az NFM-től. Ezt követte az NFÜ janu-

ár 1-jei megszüntetése, amely révén az egyes ágazatok fejlesztési céljait és az azokhoz rendelt EU-forrásokat meghatározó operatív programokat irányító hatóságok a szaktárcákhoz kerültek. A mostani változtatással pedig az adott szakterületért felelős minisztérium már nemcsak az irányító hatóságok, hanem a közreműködő szervezetek eddig kiszervezett feladatait is ellátja. „A négy közreműködő szervezet megszüntetésével lezáruló átalakítás lényege, hogy a fejlesztéspolitikai döntések és azok végrehajtása egy kézbe kerül, kezdve a stratégiai döntések meghozatalától a konkrét végrehajtási, pénzkiosztási döntésekig” – mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára. Csepreghy Nándor kiemelte: ezzel kiiktattak minden olyan szereplőt, akik a pályázati forrás felett rendelkező minisztériumok és a pályázó között voltak, vagyis rövidül az az út, amely a pályázati forrásokról szóló döntéstől az EU-pénzek felhasználásáig vezet el. A közreműködő szervezetek feladatait az ott dolgozó mintegy kétezer munkatárssal együtt tervezi átvenni a kormányzat. Miután a béren kívüli juttatá-

sok mértéke a változatlan alapfizetés mellett kisebb lesz a minisztériumoknál, mint az állami tulajdonú, de piaci alapon működő közreműködő szervezeteknél, így arra számítunk, hogy lesznek olyanok, akik nem vállalják a munkát a szaktárcáknál. A bérezési kérdés jelentős probléma lehet, mert ezek a szervezetek úgy jöttek létre az államigazgatáson kívül, hogy az ott dolgozó, a pályázatok menedzselését végző szakemberek rugalmas, teljesítményarányos bérezést kaphassanak, amit minisztériumi környezetben sokkal nehezebb megoldani. Várhatóan a jövedelmi viszonyok csökkenése miatt sokan nem fognak munkát vállalni a minisztériumoknál. Az irányító hatóságok felügyelete alatt a zrt. vagy kht. formában működött közreműködő szervezetek feladata a pályázatok napi szintű kezelése volt, amely most a szaktárcákhoz került át. Ebbe beletartozott a pályáztatás folyamatának lebonyolítása, a beadott projektjavaslatok értékelése, a támogatási szerződések megkötése, módosítása, illetve a projektek megvalósításának ellenőrzése, az esetleges szabálytalanságok feltárása, valamint a támogatások kifizetése.

Gazdasági

Gazdaság

8

Hírtükör

Minden, amit az MNB újításáról tudni kell! – külföldieket szorítja ki az MNB – A nemzetgazdaság magas bruttó külső adósságának és így a magas refinanszírozási igénynek a mérséklése a fő célja a Magyar Nemzeti Bank által bejelentett, összetett hatású intézkedéscsomagnak, amelynek sikeres végrehajtásával csökkenhet az ország külső pénzügyi sérülékenysége. Az intézkedéscsomag az állam belső (forintalapú) finanszírozás irányába való elmozdulását segítheti elő azáltal, hogy az MNB irányadó eszköze kéthetes kötvényből kéthetes betétté alakulna, ez pedig mintegy 6001000 milliárd forintnyi pénz megmozdulását érné el főként az állampapírpiac irányába, leszorító hatást kifejtve a hozamokra.

Fontosabb részletek

• Az intézkedéscsomag végrehajtása a következő hónapokban több lépcsőben valósul meg • Az egyik fontos (kiinduló) lépése, hogy a kéthetes MNB-kötvény betétté alakul, amelyben a külföldiek nem tarthatják majd a jelenleg mintegy 800 milliárd forintot kitevő pénzüket

• Így vagy elhagyja a pénz az országot, vagy más forintalapú eszközöket keres • Az irányadó eszközből való kiszorulással javul az MNB kamateredménye és szűkül a mérlegfőösszege • A fő cél tehát az, hogy a (magyar és külföldi) bankok megmozduljanak az állampapírok irányába, a többlet kereslet mértéke több százmilliárd forint lehet

• Egyelőre kérdéses, hogy az ÁKK erre hogyan reagál forintalapú állampapír kibocsátási magatartásával; valószínű, hogy a hosszabb futamidejű papírok kibocsátása felé tolja el a forrásszerzését

• Az állam a forintalapú állampapír piacon a bankok felől megjelenő többlet kereslettel (többlet kibocsátás mellett) plusz likviditáshoz jut

1. sz. ábra

Gazdasági

Hírtükör

Gazdaság

9

• Ezt felhasználhatja devizaalapú adósságlejáratai finanszírozására (csökkenne a bruttó külső adósság), illetve abba a

kényelmes helyzetbe kerülhet, hogy nem kell többé devizakötvényt kibocsátania (esne az államadósság devizaaránya)

• A program megvalósíthatósága nagyban függ attól a finomhangolástól, hogy az MNB miként segíti elő a megváltozott piaci környezetben a bankok likviditáskezelését a különböző piaci időszakokban.

Miért a bruttó külső adósság csökkentése az MNB célja? Amint arra az MNB részletes indokló anyaga is rámutat, az állam nettó külső adósságának természetesnél intenzívebb (felgyorsítottabb) csökkentése csak reálgazdasági áldozatok árán érhető el (a belföldi szereplők fokozottabb megtakarítása a beruházások és a fogyasztás elől vonna el pénzt). Így  az ország külső finanszírozási sérülékenységének csökkentése a bruttó külső adósság csökkentésén keresztül járható út. Ez pedig úgy történhet meg, hogy ezzel párhuzamosan a külföldi eszközök (amelyek döntő része az MNB devizatartaléka) is mérséklődik, és ahogy az MNB ügyvezető igazgatói anyagukban rámutattak: a tartalékok óvatos, fokozatos csökkentésére van mozgástér a tartalékmegfelelési szabályok alapján. Mindez tehát azt jelenti, hogy a bruttó külső adósság és vele párhuzamosan a devizatartalék csökkentése lehet a program egyik célja, ez pedig az állam finanszírozása terén a forintalapú források felé való fokozottabb elmozdulással történhet meg. Amint az első ábrán látható: a bruttó külső adósság a GDP arányában 2011-re közel 120%-ra emelkedett, majd az állam és a bankrendszer devizaadósságának visszafogásán keresztül a nemzetgazdaság bruttó külső adóssága 90%-ra mérséklődött. A mérséklődő bruttó külső adósságállomány mérséklődő külső új devizaalapú forrásbevonási szükséglettel (refinanszírozási igénnyel) is jár, amelyet tovább csökkent, hogy közben a folyó fizetési mérlegünk is masszív többletet produkál (mi finanszírozzuk a külföldet), így pozitív a nettó külső finanszírozási képességünk. Mindez tehát tovább csökkenő bruttó külső forrásbevonási szükségletet eredményez, ahogy azt a második ábra mutatja. Az MNB anyaga szerint  „Összességében megállapítható, hogy az ország sérülékenységének csökkenéséhez a bruttó külső adósság további mérséklődése szükséges.”

2. sz. ábra

10

Gazdasági

Kitekintő

Hírtükör

Vác és térsége: Könnyítésekre számíthatnak a vállalkozások

Nagyobb támogatás a következő hét évben Vác és az Ipoly-mente több településén a tervezettnél nagyobb lehet a vállalkozásoknak adható támogatás 2014 és 2020 között – tudhattuk meg a pestmegye.hu honlapról. Vácon folytatódott Pest Megye Önkormányzata és a Széchenyi Programiroda által szervezett gazdasági fórumsorozat. A rendezvényen a Vác környéki, az Ipolymenti, valamint a Felső-Galga menti települések gazdaságfejlesztési céljairól és támogatási lehetőségeiről volt szó, különös tekintettel az elkövetkezendő években elérhető uniós és hazai pályázatokra. A rendezvényen megtartott előadásból és a kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a Vácot érintő programokban és a jövő pályázataiban jelentős könnyítések várhatóak, figyelembe véve a sajátos gazdasági és társadalmi kihívásokat, melyek akadályozzák a város és a nagyobb térség fejlődését. Harrach Péter, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy Vác a munkahelyteremtés központja, szerves egységben, illetve szervezve a térségét, ezért kiemelten fontos ügy a közúthálózat fejlesztése, melyre az unós szabályok és prioritások miatt elsősorban hazai forrásokat kell mozgósítani. Mivel az uniós forrásokból a központi régióban lehívható keret egészében véve is alacsony, ezért a hazai fejlesztési források bevonása, Pest megye és a térség kompenzációja megkerülhetetlen már csak azért is, mert évek óta gond az itt működő vállalkozásoknak, hogy az uniós forrásokhoz nem lehet hozzáférni. A változáshoz ráadásul több lábon álló programra van szükség: a mezőgazdaság fejlesztésére, a turizmus és a rekreációs szolgáltatások fejlesztésére (kiemelten a vendégéjszakák számának növelésére), valamint olyan indirekt területek fejlesztésére, mint például a dunai hajózás. A képviselő világossá tette, hogy a gazdaságfejlesztésről csak a vállalkozásokkal együtt lehet dönteni, összekapcsolva a gazdasági és társadalmi kérdéseket. Szabó István, Pest Megye Közgyűlésének alelnöke leszögezte, hogy csak a vállalkozások teremthetnek hosszú távon munkahelyeket. A gazdasági szereplők döntéseihez a megye és a települések csak a kereteket biztosíthatják, de mint hangsúlyozta, ebben is lehet jelentős változásokat elérni. Az önkormányzat az elmúlt

három év alatt mintegy 60 térségi és szakmai fórumot szervezett annak érdekében, hogy a 2014 és 2020 közötti fejlesztési időszak tervezése partnerségben történjen meg a vállalkozásokkal. A résztvevők között egyetértés volt abban, hogy az érintett térségekben elmaradt az uniós csatlakozástól remélt fellendülés, és ennek olyan mély okai vannak, amelyekre együtt, a vállalkozásoknak és közösségeknek, valamint a megyei területfejlesztésnek kell válaszokat találni. Miközben Pest megye egésze a Középmagyarország Régió része, s így „fejlett” régiónak számít, a demográfiai és gazdasági teljesítmény alapján az Ipoly-mente kifejezetten hátrányos helyzetű térségnek számít. De a Börzsöny körül elhelyezkedő Pest megyei és Nógrád megyei települések nagyobb részéről, valamint a Galga felső vidékéről is elmondható, hogy alapvető változások nélkül nem képesek a fenntartható gazdasági növekedésre és az elfogadható életminőség biztosítására az ott élő emberek számára. Még akkor sem, ha a természeti környezet sokak számára jelent vonzó lehetőséget az otthon megteremtésére, illetve a rekreáció és a turizmus (egyelőre) korlátozott vállalkozási lehetőséget biztosít az itt élő embereknek. Sajátos kihívást jelent az érintett Pest megyei és Nógrád megyei településeknek, hogy Vác városa, amely tradicionálisan központja a térségnek, jelentős gazdasági és társadalmi kihívásokkal küzd. A nehézségek nagyobb része abból adódik, hogy az uniós források felhasználása sokkal nehezebb volt Pest megyében, mint a megyehatáron túl elhelyezkedő településeken, városokban. A kiírt pályázatok nem vették figyelembe azt sem, hogy a vállalkozások működése és az általuk megvalósított projektek rendszerint átlépik a megyehatárt, ami különösen Vácon és környezetében okozott gondot, szemben a Budapesti agglomeráció más települé-

Pest megye, pólustérségek

seivel. Vác helyzetén az sem javított, hogy az autópálya-fejlesztések révén elsősorban a megye nyugati és déli, dél-keleti része fejlődött, míg északon elmaradtak a Szlovákiát és Magyarországot összekapcsoló közúti fejlesztések, valamint késik az Ipoly-hidak megvalósítása. Az utóbbi kérdésben a két ország kormányai között kötött megállapodásnak köszönhetően végre jelentős változás várható. A jelenlévő polgármesterek elmondták azt is, hogy a belső, települések közötti, a főutakra ráhordó hálózati elemek, valamint a belterületi közutak egy része olyan rossz állapotban van, ami az alapvető feltételeit sem biztosítja a vállalkozások működésének. Vác és térsége nem tekinthető az uniós csatlakozást követő gazdasági változások nyertesének. A ’90-es években végrehajtott befektetések nyomán továbbra is jelen van a technológia-intenzív feldolgozóipar, az elmúlt évtizedben Budapestről az agglomerációba kitelepülő technológiai és K+F intenzív vállalkozásoknak azonban elsősorban Dunakeszi, Veresegyháza és Gödöllő volt az elsődleges célpontja, nagyrészt egyszerűen azért, mert a megyében jelentősen csökkent az elektronika és nőtt más ágazatok, így a gyógyszeripar súlya, részaránya. A hazai építőipar mélyrepülése kifejezetten kritikus követ-

Gazdasági

Hírtükör

kezményekkel járt, mivel a városban és térségében az építőipari alapanyaggyártás súlya kiemelkedő volt a gazdaságban és a munkahelyteremtésben. A város és térsége helyzetén az sem javít, hogy a munkaerő iránti kereslet csökkenésével a szakképzett munkaerő elvándorlása egyre nagyobb méreteket öltött, így a térségben a szakképzés hiányosságai éppen olyan problémát jelentenek, mint bárhol máshol az országban. A nagyobb mobilitás a vállalkozásokra is jellemző, kedvezőbb esetben a termelés és szolgáltatás felvevőpiaca bővült lényegesen (térségi vállalkozásból országos lefedettség, vagy akár az exporttevékenység megjelenése), de a telephely kényszerű áthelyezésére is egyre több a példa. Vác kulturális és oktatási központ, amely jelentő mértékben javítja az életminőséget és indirekt módon a vállalkozások versenyképességét is, ugyanakkor megállapítható az is, hogy ebbéli erősségeit nem tudja kihasználni. Egyrészt azért, mert hiányzik közvetlen kapcsolata és így korlátozott a szinergia a Szentendrei kistérséggel, amely ugyancsak a kulturális ipar egyik Pest megyei központja, másrészt a Börzsöny, illetve a Duna bal partjának turisztikai teljesítménye lényegesen elmarad a jobb parti települések, elsősorban Visegrád teljesítményétől. Az itt található értékek így is jelentősek, és az adottságok is jók a fejlődésre, valamint a TDM szervezetek aktivitása is jelentős. De egy léptékében jelentősebb fejlődéshez a térségbeli turizmus komplex támogatására, attrakciófejlesztésre, az értékek hálózatos fejlesztésére van szükség, valamint szálláshelykapacitásokra lenne szükség. A kulturális örökség-

Kitekintő

ben és a kreatív teljesítmények kibontakoztatásához pedig átfogó térségfejlesztési programra, az identitás erősítésére, az oktatási és kreatív tevékenységek beágyazottságának erősítésére. A Pest megyei területfejlesztési koncepció és a stratégia ilyen átfogó megközelítéssel készült, derült ki Kuszák Miklós, a megyei területfejlesztési ügynökség vezetőjének előadásából. A tervezés alapelve a partnerség, beleértve a településeket, a szomszédos megyéket és a fővárost is, szemléletében pedig a gazdaság dinamizálását, a térszerkezet megújítását és a társadalom megújítását (családok és közösségek támogatását) azonos súlylyal bíró céloknak tekinti. Az EU források (mintegy 7000 Mrd Ft, ebből 260 Mrd Ft a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program, azaz VEKOP) elköltése azonban szabályozott, így a források négyötödét a széndioxid-kibocsátás csökkentésére, a K+F és innováció támogatására, a KKV versenyképesség javítására, valamint az infokommunikációs fejlesztésekre kell majd fordítani. Harrach Péter képviselő szavaira reflektálva megerősítette, hogy az uniós forrásokból szerény keret áll rendelkezésre közútfejlesztésre, s az is elsősorban a nagy európai hálózati elemek építésére, ezért valóban elkerülhetetlen a hazai források bővítése. A megyei önkormányzat bízik abban, hogy a vállalkozások és a települések fejlesztéseit az ágazati programok terhére is ki lehet majd egészíteni, illetve átcsoportosítani más régiókból (például, csapadék-vízelvezetésre, kórházfejlesztésre, a 2-es út fejlesztésére, a leszakadó térségek vidékfejlesztési programjaira, stb.). A kompenzáció tehát létszükséglet a térség, valamint a megye egésze számára. A megye fejlődése nem magától értetődő, illetve automatikus. A 2008-as válság megmutatta, hogy a megye gazdasága milyen sérülékeny – a megyék összehasonlításában itt esett vissza a legnagyobb mértékben a gazdasági teljesítmény, a beruházások például negyedével csökkentek –, annak ellenére, hogy elhelyezkedése és humán adottságai, a régió felvevő piacának mérete és vásárlóereje, valamint a jelenlévő termelési kultúrák valóban erős alapot jelenthetnének egy dinamikusabb bővüSárga színnel jelölve a nagyobb támogatási intenzitásra jogosult települések léshez. Óriásiak

11 ugyanakkor a fejlettségbeli különbségek, és nehezen kompenzálható termelékenységben az a hátrány, amit az uniós támogatások elosztásában szenved el a megye egésze. Ezért tekinthető eredménynek, hogy a Pest megyei települések egy részében a támogatási intenzitás lényegesen nagyobb lehet, mint eddig, illetve mint ami adható lenne 2014 és 2020 között. Vác térségben a nagyvállalatok 35%-os, a középvállalatok 45%-os, a kisvállalatok akár 55%-os támogatási intenzitással is támogathatóak lesznek. Ez Vác esetében jelenleg kedvezőbb, mint eddig, ami azért fontos, mert Vácon a vállalkozások száma és pályázati aktivitása alapján várható, hogy a források lehívása sikeres és eredményes lesz. A megye elképzeléseit ismertetve az előadó hangsúlyozta, hogy tradicionális és a jövő ágazatait egyszerre kell segíteni. A megye gazdasága ugyanis nem csak GDP kibocsátást tekintve, hanem szerkezetében sem felel meg egy európai értelemben vett versenyképes régiónak. A megyei stratégiához végzett kutatás is megerősítette, hogy a gazdasági szereplők tervezett fejlesztéseinek jellege elsősorban a technológiai fejlesztésre és gépbeszerzésre, építésre és telephelyfejlesztésre irányul. Jelentősen kisebb arányban szerepel a termékfejlesztés, az IKT fejlesztés, az oktatás és képzés; még kevesebb a szervezetfejlesztés. Azaz továbbra is nagyon alacsony a nem materiális befektetések, másképpen az olyan ráfordítások aránya, amelyek az új megoldások alkalmazását, a tudás adaptálását, a szélesebb értelemben vett innovációt segítik. A hazai vállalkozók esetében még mindig domináns a technológiai fejlesztések, a gépesítés és a fizikai állótőke bővítése. Továbbra is nagyon alacsony azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek üzleti tervet készítenek, különösen hosszabb távra. Figyelmet érdemlő tény az is, hogy a vállalkozások mindössze 10–11%-a épít saját erőre a beruházások megvalósításában, 40–50%-a vesz igénybe hitelt, és 85%-a pályázatból bővíti a forrásait. Az új európai uniós pályázatokat várhatóan októberben írják majd ki. A korábbi közreműködő szervezeteket megszüntették, illetve minisztériumok alá sorolták. A területi programokról a megyék (és Budapest) döntenek, a regionális fejlesztési ügynökségek a megyei önkormányzatok tulajdonába kerültek. Megszűnik a papír alapú dokumentáció, az önkormányzatoknál a versenyeztetés. Az elvárt igazolások, dokumentumok beszerzése az állami szervezetek feladata lesz.

12

Kitekintő–Gazdaság

Gazdasági

Hírtükör

A Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ kiemelt eszköze a határon átnyúló gazdaságszervezésnek – Európa jelentősen veszített a versenyképességéből az elmúlt esztendőkben – kezdte beszédét Szijjártó Péter államtitkár. – Ennek érzékeltetésére elég egy számsort felvillantani. A világ lakosságának kb. 8 százaléka lakik Európában. A világ GDP-jének 25 százalékát állítja elő az öreg kontinens, közben pedig itt, Európában osztjuk szét a világ szociális kiadásainak 50 százalékát. Nyilvánvalóan szerkezeti változtatásokra, strukturális reformokra, mélyreható változásokra van szükség ahhoz, hogy Európa visszanyerje azt a versenyképességét, amellyel korábban rendelkezett.

munkahelyteremtő befektetések is jelentős mértékűek. Magyarországról a Szlovákiába irányuló tőkebefektetések elérték az 1,2 milliárd eurónyi nagyságrendet, ráadásul ma már 8 ezer alapvetően kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó magyar cég működik Szlovákiában. Van egy térsége Európának, amely Szlovákiából is most Vereczkey Zoltán, Szijjártó Péter, Dusan Petrik és Kupcsok Lajos gyorsabban reagált ezekre a kihívásokra. már lassan 150 millió Gyorsabban tudta végrehajtani azokat eurónyi munkahelyteremtő tőke van jeMagyarország leghosszabban Szlováa változásokat, amelyek nyomán egy, a len Magyarországon. kiával határos. A legkézenfekvőbb, hogy munkát és a munka alapján való előreA mindenkori magyar külgazdasági a magyar kis- és közepes cégek, ha a küljutás lehetőségét biztosító társadalma- politikai vezetés számára komoly kihí- piaci jelenlétüket kívánják bővíteni, akkor kat épített fel. Ez a térség pedig Közép- vást és feladatot jelent, hogy jelentősen az egyik elsőszámú célországuk éppen Európa, amely az elkövetkezendő idő- növelnünk kell a magyar kis- és közepes Szlovákia. Magyarország és Szlovákia köszakban az európai növekedés motorja vállalkozások részarányát a külkereske- zött húzódik Európa egyik leghosszabb lesz. Ráadásul Közép-Európa előnye az delemben. A magyar foglalkoztatottak- határvonala, amely hosszabb a spanyolis, hogy a német iparral rendkívül szoros nak kb. 75 százalékát a kis- és közepes francia, vagy akár hosszabb a német-lenegyüttműködést tudott felépíteni. Ennek vállalkozások alkalmazzák, de a magyar gyel határnál is, 646 km hosszú. Európában az egyik leghosszabb haa közép-európai együttműködésnek, export teljesítményből ugyanez a szekamely az európai növekedés motorja lesz tor mindössze 20 százalékkal részese- társzakasszal rendelkezünk, amelyen a jövőben, egy nagyon fontos láncszeme dik. A magyar gazdaságnak nagyon ko- azonban az egyik legritkább az átjárási a magyar-szlovák kétoldalú együttmű- moly növekedési forrása a kis- és közepes lehetőség. Több mint 20 km az átlagos ködés. vállalkozások részarányának növelése a távolság a határátkelőhelyek között. A külkereskedelem- ritkán átjárható határ gyakorlatilag lefeben. Itt az állam- lezi a kis- és közepes cégek által elérhenak feladata van. tő piac nagyságát és elvág egymáshoz Ezért hoztuk létre szorosan kötődő gazdasági térségeket. a Magyar Nemzeti Ezen versenyhátrányunk leküzdése érdeKereskedőház Zrt.-t, kében a két ország miniszterelnökének ezért nyitjuk a ke- megállapodása alapján Magyarország és reskedőházakat vi- Szlovákia elindította a két ország törtélágszerte. Az a cé- nelmének legnagyobb közös fejlesztési lunk, hogy 12 ezer programját, amelynek keretében az elolyan magyar kis- múlt egy évben négy új határátkelési és közepes vállal- pontot adtunk át a magyar-szlovák hakozás legyen be- táron. Két kompjáratot és két utat, folyalátható időn belül, matban van két határátmenet autópálya amely képes a kül- kapcsolattá fejlesztése, valamint egy piacokon sikerrel Duna-híd, és egy újabb teherkomp-kapDusan Petrik, a szlovák gazdasági minisztérium államtitkára megállni a helyét. csolat előkészítése, illetve kivitelezése. A a mikro-, kis- és középvállalkozások együttműködését javasolta Magyarul, 12 ezer két miniszterelnök a múlt héten egy olyan olyan kis- és köze- megállapodást írt alá, amelynek nyomán Szlovákia Magyarország számára ki- pes cégünk legyen, amely képes export- 2020-ig európai uniós forrásokból huemelten fontos, negyedik legfontosabb képes szolgáltatásokat és termékeket szonegy új határon átívelő összeköttetést kereskedelmi partner, akivel külkereske- előállítani. Ma kb. 2500-3000 ilyen vállal- hozunk létre a magyar-szlovák határon. delmi forgalmunk 5,5 százalékát bonyo- kozással rendelkezünk. A kis- és közepes 2020-ig tizenegy új utat, hét Ipoly-hidat lítjuk le, kb. 8,6-8,8 milliárd euró értékben, cégek elsődleges célpiacai a környező építünk, valamint létrehozunk két újabb kompkapcsolatot. Tehát elmondhatjuk, ha a tavalyi évet tekintjük. A kölcsönös országok.

Gazdasági

Hírtükör

Kitekintő–Gazdaság

Szijjártó Péter a megvalósításra kerülő infrastruktúrafejlesztések fontosságát hangsúlyozta

hogy 2013-hoz képest 2020-ra megduplázzuk a magyar-szlovák határon átívelő határkapcsolatok számát és mindezt európai uniós forrásból finanszírozzuk. Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a Kereskedelmi és Iparkamarának, valamint a projekt megvalósításában részt vevő szlovák és magyar kamarai tisztségviselőknek. Mivel a kis- és közepes cégek együttműködésére építünk, ezért a kamarák itt kulcspozícióban vannak. Természetesen sok olyan terület van, sok olyan gazdasági ágazat van – ilyen például az autóipar –, ahol versenytársai vagyunk egymásnak, de ezeken a területeken is megtalálhatjuk az együttműködés formáját a har-

13 madik országbeli beszállításoknál, vagy a harmadik országbeli piacokon való megjelenések esetében. A két kormánynak és a kamaráknak az elkötelezettségét világosan jelzi a magyar-szlovák gazdasági együttműködés fejlesztése iránt, hogy ilyen infrastrukturális és fizikai fejlesztéseket hajtunk végre közösen, valós otthont, valós lehetőséget biztosítva a két ország vállalkozásai közötti együttműködés fejlesztéséhez. Engedjék meg, hogy a Magyar Kormány nevében egyrészt köszönetet mondjak Szlovákia Kormányának a nyitottságért és az együttműködésért és köszönetet mondjak a két ország kamaráinak, vegyes kamarájának azért, hogy a két ország vállalkozásainak együttműködéséért oly sokat tesz. Az együttműködésé fizikai megvalósulását közösen ünnepelhetjük meg.

Dunaszerdahelyen tartotta ülését a Magyar–Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara A Pest megyei kamarát képviselő Décsi Endrénét választották alelnökké Április 11-én a dunaszerdahelyi Villa Rosa étteremben tartotta soros elnökségi ülését a Magyar–Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara Világi Oszkár elnök és Kupcsok Lajos társelnök vezetésével. Az ülésen részt vettek a kamara korábban megválasztott elnökségi tagjai, köztük szlovák oldalról Zita Zemková, az OTP szlovákiai regionális vezetője, Diana Strofová LOAR-VE, a.s. képviselője, magyar oldalról Décsi Endréné, a PMKIK kézműves tagozatának elnöke, Horváth Nóra, a GyőrMoson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselője, Tényiné Stark Mária, az MKIK nemzetközi igazgatója, dr. Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Tóth László, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldötte. Az elnökségi ülésen folytatódott a szervezeti és a személyi struktúra kiépítése, melynek során az elnökség saját tagjai sorából magyar alelnöknek választotta Décsi Endrénét, a szlovák alelnök pedig Zita Zemková lett. Az elnökség öt bizottság létrehozásáról döntött. A jövőben oktatási, kézműipari, turisztikai, ipari-kereskedelmi és agrárügyekkel foglalkozó bizottság segíti a vegyes kamara munkáját. A PMKIK csaknem 40 vegyes kamarai tagjából már előzetesen többen jelezték részvételi szándékukat az Magyar–

Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara ünnepségen résztvevők hangsúlyozták, munkájában. hogy már az elmúlt néhány hónap tapaszAz elnökség kinevezte a szervezet ügy- talatai is bizonyítják, a központ létrehozása vezetőjét, dr. Bernáthová Silvia személyé- hatékonyan, tevőlegesen segíti a magyar ben. Az elnökségi tagok megállapodtak és a szlovák vállalkozók közötti gazdasági abban, hogy kiemelten kívánnak foglal- kapcsolatokat. kozni az idei évben a két ország gazdasáA Magyar–Szlovák Kereskedelmi és gát alapjaiban meghatározó ágazatokkal. Iparkamara június 5-ére tervezett soron Ennek keretében autóipari beszállítói ren- következő ülésével egyidőben és azodezvényt, konferenciát szerveznek, csatla- nos helyszínen, Törökbálinton a Makoznak a Hungexpo területén ősszel sor- gyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Közra kerülő autóipari nagyrendezvényhez. pontban a Pozsonyi Kereskedelmi és Szlovákiában és Magyarországon egyaránt Iparkamara, valamint a magyar partner szerveznek élelmiszeripari, gasztronómi- PMKIK tagjai között kétoldalú üzletemberai a két ország vendéglátóit megmozdí- találkozóra kerül sor. tó programokat. Döntöttek arról is, hogy soron következő elnökségi ülésüket Törökbálinton, a Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központban tartják. A vegyes kamara elnöksége részéről a Magyar– Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ törökTeljes egyetértés, konstruktív döntések jellemezték a Magyar–Szlovák bálinti megnyitó Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi ülését

Gazdasági

Kitekintő–Gazdaság

14

Hírtükör

Segíteni fogja a vállalkozók egymásra találását a főkonzulátus is

Alakuló kapcsolatok Kassa önkormányzatával Kamaránk Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke, Kárpáti György, valamint a bizottság egy tagja, Czagányi Zoltán Kassára tett látogatást. A cél elsősorban a kapcsolatfelvétel volt Kassa megye önkormányzatánál Ing. Zachariás Istvánnal. A megyei alelnök úr fogadta a kamarai delegációt az önkormányzat épületében. A megbeszélésen elhangzott a PMKIK Kárpát-medencei stratégiája, valamint az, hogy kiemelt figyelmet fordít a felvidéki kapcsolatokra. Fontos célként tűzték ki a megbeszélésen jelenlévők a 2014-es közös projektek előkészítését, va-

lamint az európai uniós pályázatokban való közös részvétel elősegítését. Ezt követően a kamarai küldöttség egy hosszabb megbeszélésen vett részt Magyarország Főkonzulátusán Czimbalmosné Molnár Éva főkonzul asszonnyal. A kölcsönös bemutatkozáson túl szó esett a jövőbeli lehetséges közös munka pontjairól, hogy milyen módon, mely területeken tudna a főkonzulátus és a PMKIK együttműködni. Segíteni kell a határ mindkét oldalán a vállalkozások egymásra találását, akár közös uniós pályázatokkal, vagy akár a határon túli vállalkozók képzésével.

Kárpáti György, Ing. Zacharias István és Mihók Gábor

Kiemelt fontosságú a szakképzés, amelynek minden ágazatában vannak lehetőségek a felvidéki területen. A Dunamenti Kereskedelmi Kamarák Szövetségében való szoros együttműködési lehetőségek kiaknázása mellett fontos kiemelni a Németországban kialakított nagyon jó kamarai kapcsolatok esetleges bevonását a felvidéki térségbe. Igény lenne mindkét oldalon új szakterületek közös pályázatba való bevonására; ilyen például az egészségügy, amely kiváló lehetőségeket nyújtana új projektek megvalósítására.

Czagányi Zoltán, Czimbalmosné Molnár Éva, Kárpáti György és Mihók Gábor

Nőttek az átlagkeresetek az év elején Az átlagkeresetek 1,3 százalékkal nőttek az idén január-februárban a nemzetgazdaságban az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül 6,4 százalékos volt a növekedés, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a 226 600 forintot  – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A versenyszférában 5,4, a költségvetés területén 9,1, a nonprofit szervezeteknél 9,0 százalékkal nőttek a keresetek a közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a 2013. január-februárhoz viszonyítva. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban 239 100 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 241 200, a közszférában 231 800, a nonprofit szervezeteknél 223 600, míg a

közfoglalkoztatottak 78 100 forintot kerestek. A pénzügyi, biztosítási tevékenységet végzők bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb, 462 600 forint. Ezt az információ és kommunikáció követte 449 900 forinttal, valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 370 000 forinttal. A legkevesebbet, 139 300 forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók keresték. Utánuk a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátásban dolgozók következnek 153100 forinttal, illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágak dolgozói 163 200 forinttal. 2014. január-februárban a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 500 forint  az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, míg a nonprofit szervezeteknél az erre

jogosultak átlagosan 9800 forint juttatást kaptak ezen a címen. Nemzetgazdasági szinten az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 148 400 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 900, a szellemi foglalkozásúaké 201 300 forint. Az idén a nettó keresetek változása megegyezik a bruttó keresetek változásával, miután a keresetet terhelő járulékok és a személyi jövedelemadózás szabályai változatlanok maradtak. Január-februárban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek kevésbé emelkedtek, mint a keresetek. A 236 600 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 1,0 százalékkal volt magasabb a 2013. január-februárinál. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,2 százalékot tett ki.

Gazdasági

Hírtükör

Gazdaság

15

A jövő teljesen kiszámíthatatlanná vált

Globalo-csapdában az állam és állampolgár Azt ma már minden ember érzi, hogy a világban megrendítő és vészjósló átalakulás megy végbe, és talán ma már azt is egyre többen sejtik, hogy ennek a valóságos oka egészen más, mint amit az uralkodó (neoliberális) gondolkodásmód sugall. Pontosabban a globális véleményhatalmi rendszer az okokról nem is beszél, csak kijelenti, hogy a jóléti államnak vége, és ezentúl fogyasszanak kevesebbet az állam és az állampolgárok. Mert a válság igazi kiváltója az, hogy ezek csak pazarolnak, dőzsölnek, hedonizálnak itten összevissza, és persze e „túlfogyasztásuk” nyomán jól el is adósodtak. A „fiskális alkoholizmusba” süllyedő „felelőtlen” állam, pontosabban az ezt üzemeltető cinikus és hazug politikusok, akik persze csak a választók kegyeit keresik, így viszik végromlásba a világot. Pontosabban csak vinnék, ha nem lennének elég éberek a neoliberalizmus „léthatárőrei”, akik megálljt parancsolnak az ilyen felelőtlen szereplőknek. Tegyük hozzá, politikusok felelőtlen cinizmusa akár igaz is lehetne, a világot irányító „nem létező” szuperstruktúra csak arról nem beszél ennek kapcsán, hogy a politikai osztály szétrohasztását éppen ő maga gerjeszti folyamatosan. Szóval az állam és az állampolgár „globalo-büntibe” került. Hogy ez a szinte karikatúraként működő, önmaga paródiájává vált elbeszélési mód hamis, azt ma már tehát sokan érzik, de nem nagyon jött még létre az a narratíva, amely a valóságot igyekezne feltárni. Az alábbiakban a probléma néhány olyan elemét próbálom összeszedni, amelyek talán segíthetnének minket e feltáró munka során. A válság fő oka a gazdaság-technikai felszínen kétségtelenül az, amit egyébként az uralkodó észjárás is megnevez, hogy tudniillik Ázsia rohamosan növeli részarányát a világgazdaságban, és a társadalom ott egészen másképpen szerveződik, a termelés rendszerének „családüzemei” ott sokkal alacsonyabb költséggel működtethetők, és ez a termékek és szolgáltatások árát folyamatosan viszi lefelé világszerte. Ám ennek olyan kulturális mélyszerkezeti okai vannak, amit nem lehet csak úgy „másolni”, sőt valószínűleg nem is volna célszerű ezt az utat követni. Emögött a létstratégia nyomán ugyanis – ha egykét évtizeden belül nem mennek végbe

Bogár László: A tőke tehát ledobta magáról a hagyományos kölcsönös felelősségre épülő szolidaritási kötelékeket, és sorsára hagyta az államot, illetve annak polgárait.

az alapvető korrekciók – olyan végzetes vagyonfelélő rablógazdálkodás fogja szétrobbantani ezeket a társadalmakat, amelynek éppen elkerülése lenne a fő cél. A külső és belső természetet egyaránt kifosztó rablógazdálkodás már ma is iszonyú feszültségeket kelt. Kínában például olyan környezeti katasztrófák egész sora következhet be, hogy ez az egész világ sorsát befolyásolhatja. A három „szakrális őselem” közül a (termő)föld és a víz rohamosan fogy, és a harmadik a (tiszta) levegő is egyre inkább „hiánycikké” kezd válni. A népességrobbanás megakadályozásának politikai-stratégiai szándéka és a kapitalizmus történelmileg példátlan brutalitású „bevezetése” ellenkező előjelű demográfiai katasztrófával fenyeget. Ez ugyanis éppen annak a tradicionális történelmi családi „mélyüzemnek” az újratermelésébe avatkozik be drasztikusan, amelynek az elképesztő erejű globális térnyerés köszönhető. Ma és az előttünk álló évtized során azonban még mindent az az egyszerű tény határoz meg, hogy Kína, India és a „kis tigrisek” gyakorlatilag a világ ipari tömegtermelésének döntő többségét képesek előállítani. Az olcsó munkaerőre épülő olcsó áruk azonban a Nyugaton termelt javak árát is olyan mértékben törik le, hogy ebből az árból már nem lehet fedezni a tőke- és mun-

kaerő-tulajdonosok eddig élvezett jövedelmeit. De itt jön a kérdés legkényesebb része, hogy akkor kinek a jövedelme csökkenjen, a tőke- vagy a munkaerő-tulajdonosáé? Mivel a közvéleményt manipuláló hírközlési eszközök a tőketulajdonosok kezében vannak, így evidens módon lehetett kialakítani azt a tévképzetet, hogy csakis a munkaerő-tulajdonosok jövedelme, tehát a reálbér csökkenhet. Pedig lássuk be, logikailag csökkenhetne ezzel az erővel a profit is. Az uralkodó neoliberális eszmerendszer arra hivatkozik, hogy akkor viszont a tőketulajdonosok kivonják a tőkéiket, és katasztrofális munkanélküliség lesz. Csakhogy így is ez van „történülőben”, sőt a reálbérek folyamatos csökkentése is tovább súlyosbítja a munkaerő-tulajdonosok helyzetét. Ráadásul a tőketulajdonosok nemcsak kevesebb munkahelyet üzemeltetnek, és kevesebb bért fizetnek, hanem kevesebb adót is, tehát az állam is elszegényedik, és ennek fő kárvallottjai szintén a munkaerő-tulajdonosok meghatározó csoportjai lesznek. És a végső csapás, hogy ha eladósodással próbálnak kilábalni szorongató helyzetükből, akkor ezzel csak végzetes csapdába kerülnek, mert a csökkenő jövedelmeikből egyre kevésbé tudják kifizetni a növekvő kamatokat. És ezzel, mint látjuk, elkezdődik a megszorítások pusztító negatív spiráljának az elmélyülése. Ennek az egésznek a feltételét az 1989-es washingtoni konszenzus eszmerendszere teremtette meg. A tőke-munka hatalmi kapcsolata eleve aszimmetrikus, hisz a tőkés tud „nem tőkésként” élni, de a munkás nem tud nem munkás lenni, mert éhen hal. A tőke tehát ledobta magáról a hagyományos kölcsönös felelősségre épülő szolidaritási kötelékeket, és sorsára hagyta az államot, illetve annak polgárait. Ám az öngerjesztő lefelé mutató spirál polgárháborús viszonyokat teremt, vagyis az új „egyensúlyi” helyzet így egész biztosan nem fog tudni kialakulni. A jövő teljesen kiszámíthatatlanná vált, és minden azon múlik, hogy a világot meghatározó erők hajlandónak mutatkoznak-e a helyzet megértésére, és az 1989-es washingtoni konszenzus neoliberális elveinek a korrekciójára. Ha nem, akkor e globalocsapda minden iszonyú következménye egyszerre robbanhat rá világunkra.

16

Gazdasági

Gazdaság

Hírtükör

Egyre markánsabban kirajzolódik egy alapvető átrendeződés

Csökkent a megyei álláskeresők száma Pest megye gazdaságára az elmúlt három évben folyamatosan jellemző volt a kedvező és kedvezőtlen hírek váltakozása. Az elmúlt három évet sokkal inkább egy útkeresés jellemezte, ahol a makrogazdasági adatok és egyes ágazatok ingadozó teljesítménye volt látható. E sajátos helyzetre jó példa az (ipari) export és a turizmus teljesítményének folyamatos növekedése (az ipar értékesítésén belül az export aránya elérte a 67,3%-ot), és ezzel egy időben a beruházások csökkenése. Míg az előbbi jó hír, és a gazdaság versenyképességének erősödéséről tanúskodik, addig a beruházások csökkenése hosszabb távon tartósan stagnáló pályára kényszerítheti a megye gazdaságát. Ezért olyan fontos, hogy 2013 III. és IV. negyedévében jelentősen nőttek az ipari beruházások, s azon belül is a gépek és berendezések beszerzése. A beruházások növekedése alapvető jelentőséggel bír a tekintetben, hogy a javuló gazdasági teljesítmény hatása kiterjedt legyen. A növekvő export és a turizmus egyre jobb teljesítménye önmagában nem teremtett elég munkahelyet ahhoz, hogy ellensúlyozza a kedvezőtlen folyamatokat, mint például a szolgáltatató vállalkozások stagnálása, a költségvetési szférában dolgozók számának csökkenése, az építőipar tartós és jelentős visszaesése, az ipar, és azon belül a feldolgozóipar hazai értékesítésének trendszerű csökkenése. Megfigyelhető volt a munkanélküliség országos átlagot is meghaladó növekedése, melynek eredményeképpen a Pest megyei munkanélküliségi ráta egyre közelebb került az országos átlaghoz. Pest megye gazdasága szerkezeti változáson megy keresztül. Ez igaz a feldolgozóiparra, és az építőiparról is elmondható. Az építőiparban például nem csak a kivitelezésben, de az alapanyaggyártásban és általában a termelési vertikum egészében is leépítésre kerültek korábban jelentősnek mondható kapa-

citások és munkahelyek, a még működő vállalkozások pedig új piacok felé fordultak. Így korántsem biztos, hogy a növekvő kereslettel a Pest megyei munkahelyek száma fog bővülni. A beruházási dinamika remélhetőleg előrevetíti a fordulat, a tartós gazdasági növekedés esélyét. Egyrészt az a tény, hogy az év egészét alapul véve is 18%-kal nőtt a beruházások értéke; még inkább az, hogy a beruházások egyre nagyobb részét teszik ki az ipari beruházások. Az utóbbi részaránya az év egészében is elérte az 52,7%-ot, azon belül 59%-ot az új gépek és berendezések beszerzése teszi ki, ami a beruházási ráfordítások egészséges szerkezetéről tanúskodik. Növekedésnek indult a foglalkoztatás és csökkent az álláskeresők száma. Az év végére a munkanélküliségi ráta jelentő-

sen visszaesett, 8,5%-ra, a munkanélküliek száma 50 ezer főre, a nyilvántartott álláskeresők száma 33 ezer főre mérséklődött (ez 19%-os csökkenést jelent éves összehasonlításban). A pályakezdők és a 25 év alatti álláskeresők száma is csökkent (9,1 és 19,2%-kal). A foglalkoztatottak száma ezzel szemben egy év alatt 21 ezer fővel bővült, elérte az 534 ezret, és a foglalkoztatási ráta is 55,1%-ra emelkedett. A bruttó és a nettó átlagkeresetek az elmúlt egy évben is emelkedtek (4,2 és 5,6%-kal). 2013-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó

átlagkeresete 213 600 forintot tett ki, ezzel Pest megye a 6. volt a megyék rangsorában. A válság előtti időszakkal összevetve a gazdaság persze még nem tért magához teljes mértékben. A beruházási volumen is csak durván kétharmada a válság előtt mért értéknek. Ez akkor is jelentős elmaradás, ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi beruházási boom volumenének jó részét olyan ingatlanfejlesztések, kereskedelmi, ipari és lakáscélú építkezések adták, melyek jó része nem bizonyult megalapozottnak, illetve fenntarthatónak. A munkanélküliség is óvatosságra int, hiszen a Pest megyei ráta éveken keresztül az egyik legalacsonyabb volt a megyék között, és az év végi fellendüléssel együtt is még mindig csak a hatodik legjobb az országban. A foglakoztatás növekedésétől egyelőre elmaradó mértékben emelkedik az alkalmazotti létszám, ami azt jelenti, hogy a foglalkoztatottak egy része más helyen (Budapesten, más megyében, vagy külföldön) és módon vállal munkát. A Pest megyében regisztrált vállalkozások száma például tovább emelkedett, az év végére meghaladta a 199 ezret. Az ipari termelés 2,5%kal csökkent, a legalább 50 főt foglalkoztató feldolgozóipari vállalkozások termelése pedig csak 0,3%-kal nőtt. Az is tény azonban, hogy a Pest megyei gazdaságnak kézzelfoghatóan erős, ígéretes szegmensei vannak. A feldolgozóipar egyes ágazatai nem csak a negyedéves összehasonlításban teljesítenek jól, éppen ellenkezőleg, az elmúlt három év összegzése alapján egyre markánsabban kirajzolódik egy mély, alapvető átrendeződés. Egyes gépipari ágazatok teljesítménye ötödével nőtt: a járműgyártás (2013. IV. negyedév: +20,8%), az élelmiszeripar, és a műanyagipar növekedése hosszabb távon is megalapozott és erős. A fémalapanyag- és fémfeldolgozási termék gyártása 2013ban 18,6%-kal nőtt. A gyógyszeripar termelése csökkent, de több évre visszatekintve erőteljes a növekedés ebben az

Gazdasági

Hírtükör

ágazatban is. Ami tartósan lehúzza az ipar teljesítményét az a korábban meghatározó súllyal bíró, de ma már csak negyedik legnagyobb ágazat – a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – folyamatos csökkenése (2013. I–IV. negyedév: – 22%). A Pest megyei feldolgozóipar szerkezete már egészen más képet mutat, mint 2010-ben. Sokszínűbb, több lábon áll, s az is elmondható, hogy elsősorban a munkaerő-intenzív tevékenységek hagyták el a megye területét, miközben folyamatosan erősödtek azok az ágazatok, illetve vállalkozások, ahol magasabb a gépesítés aránya és a technológiai színvonal. Az élelmiszeripar szerkezete is megváltozott, sokkal kevésbé függ a helyi piacoktól, és egyre nagyobb arányban szállít exportra (legyen az a „közelkülföld”, vagy távolabbi felvevő piacok) olyan termékszegmensekben, ahol a logisztika hatékonysága kiemelt versenyképességi tényezőnek számít. A szállítás, raktározás gazdasági ágban egyébként 14,1%-kal nőtt az alkalmazottak száma, ami önmagában is kedvező változás, tekintettel arra, hogy a logisztika milyen nagy szerepet tölt be a megye gazdaságában. Ezek a változások elvileg összhangban vannak a várakozásokkal, melyek a megyei gazdaság modernizációjára vonatkoznak. A feldolgozóipar egészére jellemző például, hogy a hazai értékesítéssel szemben egyre nagyobb az export részaránya. A szerkezetváltás azonban feszültségekkel jár. Egy-egy nagyfoglalkoztató leépítése érzékenyen érinti a térségi foglalkoztatást és az egyes települések adóbevételeit, különösen akkor, ha az adott térség gazdasága nem elég rugalmas és az új befektetők is elkerülik az

Gazdaság

17

A Szentendrei Skanzen több tízezer látogatót fogad minden évben

adott térséget. Mivel a munkavállalók és a vállalkozások mobilitása trendszerűen emelkedik, a szakképzett népesség, valamint a munkaadó vállalkozások elvándorlása egyre valóságosabb kockázatot jelent a lemaradó kistérségek és települések számára, beleértve a megyével határos, hátrányos helyzetű térségeket is. Végül pedig megállapítható az is, hogy a munkatermelékenység növekedése is elmarad attól, ami egy jelentősen gyorsabb gazdasági növekedéshez szükséges lenne. Az építőipar kibocsátása 13%-kal nőtt, ami kis mértékben haladja meg az iparág országos szinten mért növekedési ütemét (12%). Az új szerződések értéke 28,2%-kal nőtt. A lakásépítés azonban továbbra is igen alacsony szinten áll, 2013ban mindössze 1414 lakást építettek, ami fele a korábbi évben épült lakásoknak. A turizmus növekedése töretlenül folytatódott: 2013-ban a kereskedelmi szálláshelyeken 7,8%-kal nőtt a vendé-

A mogyoródi Aquaréna nemcsak hazánkban, de Közép-Európában is egyedülálló

gek és 8,2%-kal a vendégéjszakák száma (437 ezer vendég és 840 ezer vendégéjszaka). Az országos növekedési ütem ennél kisebb volt: 5,3% és 4,6%. Pest megyében a forgalom több mint 70%át a belföldi vendégek adják; számuk és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma egyaránt 9,2%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A külföldi vendégek száma 4,2%-kal, a vendégéjszakák száma 5,7%-kal emelkedett. Kiemelést érdemel a Lengyelországból érkező vendégek számának növekedése (27,2%-os növekedés), a vendégéjszakák tekintetében pedig ugyancsak Lengyelország, valamint Hollandia, Csehország, Svájc és Ukrajna. A legnagyobb küldő ország továbbra is Németország, majd Románia és Lengyelország; a tengerentúlról pedig a Koreai Köztársaság. A mezőgazdaság kiemelkedően jól teljesített. A legfontosabb szántóföldi növényekből, közel változatlan termésterületről majd felével több búzát, 39%kal több napraforgót, majd harmadával több kukoricát és lucernát takarítottak be, mint 2012-ben. A kisebb súllyal bíró cukorrépa, repce és a burgonya vetésterülete csökkent, a termés mennyisége is elmaradt, de kisebb mértékben. A főbb gazdasági haszonállatok száma nőtt – a juhállomány 36,4%-kal –, ami felülmúlta az országos növekedést, illetve a sertésállomány esetében úgy nőtt, hogy az országos állomány közben csökkent. Készült a Központi Statisztikai Hivatal által készített „Statisztikai tájékoztató, Pest megye, 2013/4” kiadványa (közzétéve 2014. március); valamint a tájékoztatóban megadott táblázatok alapján.   www.pestmegye.hu

18

Gazdasági

Gazdaság

Hírtükör

Gazdasági társaságokra szabott új törvénytár

Felelősség és helytállás szerves egysége Az új Polgári Törvénykönyv, azaz a 2013. évi V. törvény március 15-ei hatályba lépése előtt a kamara számos térségi klubjában szervezett előadást az érdeklődők számára a fenti témában. Az előadás, az új kódex felépítését követve, foglalkozott a jogi személyek általános szabályaival, a gazdasági társaságokra vonatkozó közös rendelkezésekkel, majd az egyes társasági formáknál életbe lépő változásokkal, különös tekintettel a korlátolt felelősségű társaságokra. Szerkezeti változás, hogy a korábban külön törvénybe foglalt Gt. (a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény) bekerült a Polgári Törvénykönyvbe, így a jövőben a Ptk. Harmadik Könyvében kell keresnünk a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Ezzel együtt – és a polgári jog szellemével összhangban – a szabályozás diszpozitív jellegűvé vált, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a törvényi szabályoktól a felek megállapodásukkal eltérhetnek, hacsak a törvény ezt kifejezetten meg nem tiltja, pl. hitelezői vagy kisebbségvédelmi okból. Valamennyi gazdasági társaságot érintő újdonság, hogy a tag nem pénzbeli hozzájárulásként akár olyan követelést is a társaság rendelkezésére bocsáthat, amelyet az adós írásban elismert, vagy amely jogerős bírósági határozaton alapul. Módosultak a pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásának szabályai is a korlátolt felelősségű társaságokat illetően: a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig nem kötelező

legalább a felét a társaság rendelkezésére bocsátani, ebben az esetben a társasági szerződés állapítja meg a fennmaradó pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásának határidejét, amelyre akár egy évnél hosszabb határidő is biztosítható – e szabadságot ellensúlyozandó, a Ptk. korlátozza az osztalékfizetést, és helytállási kötelezettséget ír elő mindaddig, amíg a tagok valamennyi pénzbeli hozzájárulást nem teljesítették. A legnagyobb érdeklődés talán a vezető tisztségviselőket, főként a felelősségüket érintő változásokat övezte. Az előadás részletesen kitért a felelősség formájára (szerződésszegéssel, illetve szerződésen kívül okozott kárért való felelősség), a kártérítés mértékére és a mentesülési lehetőségekre is, e helyütt azonban csak a legfontosabb újdonság ismertetésére van mód: amennyiben a vezető tisztségviselő e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, úgy ezért a társasággal egyetemleges felelősséggel tartozik, azaz a károsult a kárát akár a társasággal, akár a vezetővel szemben érvényesítheti. A társaság felszámolása esetén a hitelezők is kártérítési követelést érvényesíthetnek a vezető tisztségviselővel szemben, amennyiben az a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzetében a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. A szigorúbb felelősségi szabályok tükrében talán megnő a jelentősége a felmentvénynek, amelyet a társaság legfőbb szerve adhat meg a vezető tisztségviselőnek, igazolva ezzel az ügyvezetési tevékenység megfelelőségét. Ügyvezetők figyelmébe ajánljuk azonban, hogy az új Ptk. alapján

a legfőbb szerv csak a vezető kérésére, és a beszámoló elfogadásával egyidejűleg dönthet a felmentvény megadásáról. A korlátolt felelősségű társaságokra áttérve, de a vezető tisztségviselők témáját folytatva, az új törvény alapján, amenynyiben egy kft-nek több ügyvezetője van, úgy bármelyikük tiltakozhat a másik megtett vagy tervezett intézkedésével szemben. A tiltakozást ilyen esetben a taggyűlés bírálja el, s ha az intézkedésre még nem került sor, úgy azt a taggyűlés döntéséig nem is lehet foganatosítani. Kft-k esetében lényeges változás a törzstőke minimumának 3 millió forintra emelése, amelyet – a társasági szerződésnek az új Ptk. rendelkezéseihez való igazításával együtt – a hatálybalépést (március 15.) követő első létesítő okirat módosítás alkalmával, de legkésőbb 2016. március 15-éig kell megtenni – e módosításig a már bejegyzett társaságok a korábbi szabályok (Gt.) alapján működnek tovább. Dr. Sándor Zsófia Dr. Sándor Ügyvédi Iroda

KOMMENTÁR Legendák szólnak kontár társaságokról, akik csapnivaló munkájuk végeztével köddé válnak, hogy néhány héttel-hónappal később új néven elölről kezdessék kétes tevékenységüket. Eddig a kárvallottak káromkodása volt az egyetlen eszköz a dilettánsokkal szemben. Most a törvény a vezető(k) számon kérhetőségét is előírja, azért, hogy a korlátolt felelősségű társaságok irányítói ne tehessenek meg bármit korlátlanul.

Vendéglátósok, figyelem! – Tudnivalók a gázpalack biztonságos használatáról Vendéglátó-ipari helyiségekben propán-bután gázpalackot csak a vonatkozó szabványban rögzítettek szerint szabad tárolni és kezelni. Összegyűjtöttük ezeket. A palack más hőfejlesztő berendezéstől legalább 1,5 méterre, a fogyasztó készüléktől pedig 1,3 méterre legyen, hőmérséklete 40 °C-nál ne legyen nagyobb. A palackok tárolását is előírás rögzíti. Szabály, hogy a vendéglátó egység működtetője a palackot ne tegye ki sugárzó hőnek vagy közvetlen napfénynek, valamint a palackot jól szellőző helyen tárolja, nyílt lángtól, elektromos berendezésektől és áramforrásoktól távol. Nem tárolható pincében vagy zárt helyen, mivel a PB-gáz nehezebb a levegőnél, és a mélyebben fekvő területeken összegyűlve gyúlékony keveréket képez a levegővel. Üzembe helyezéskor a palackot a PB-gáz használatához kialakított nyomásszabályzóval kell felszerelni, amely megóvja a készüléket a hőmérséklet hatására bekövetkező nyomásváltozástól. A palackhoz csak az előírt típusú nyomásszabályzó használható, amelynek felszerelésekor mindig használati utasítás szerint kell eljárni, és mindaddig zárva kell tartani a szelepet vagy a szabályozó csapot, amíg a nyomásszabályozó nincs biztonságosan rögzítve. Értelemszerűen a berendezés összeállítása közben tilos a dohányzás! Soha nem szabad nyílt lángot használni az esetleges szivárgás ellenőrzésére, az kizárólag szappanos oldattal nézhető meg! Életet menthet, ha rendszeresen ellenőrizzük, hogy a gumicsövön nincs-e lyuk vagy repedés.

Gazdasági

Hírtükör

Gazdaság

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás A Magyar Közlöny 2014/50 számában olvasható a nemzetgazdasági miniszter 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelete az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól. A rendelet 2014. április 4-én hatályba lépett és az ezt követően folyósított támogatásokra kell alkalmazni. A munkáltató választása szerint e rendelet rendelkezései a 2014. január 1-jén vagy azt követően nyújtott támogatásokra is alkalmazhatók. A rendelet kihirdetését követően a munkáltatók megkezdhetik a munkavállalók lakáscélú hiteleihez cafeteria elemként nyújtott támogatás utalását. Lakáscélú hiteltörlesztés teljesen adó- és járulékmentes cafeteriából is lehetséges. A támogatási lehetőség ugyan már a Magyar Közlöny 2013/199 számában olvasható 2013. évi CC. törvényben szerepelt, alkalmazásához azonban ez a miniszteri rendelet is szükséges. 2014. január 31-én Új cafetéria-elem az adómentes lakáshitel támogatás cím alatt arról jelent meg tájékoztatás, hogy ettől az évtől a lakáshitelek törlesztését a munkahely adómentesen segítheti. Az adómentes lakáshitel támogatás 5 év alatt összesen legfeljebb 5 millió forint lehet, a meglévő lakás értékének 30 százalékáig

vehető igénybe új és régi lakásra, forint és devizahitelre egyaránt. Azok a dolgozók jogosultak erre, akik méltányolható lakásigényükre banki hitelt vettek fel az elmúlt években és korábban még nem használták ki a munkáltató által kedvezményesen juttatható keretet. Az adómentes támogatás beépíthető a vállalati cafeteria rendszerbe annak egyik elemeként, ugyanakkor a cafeteria rendszer megléte önmagában nem feltétel a támogatás biztosításához. A juttatást a munkáltatónál írásban kell kérni, és a munkáltató döntése alapján, a cég közvetlenül utalja majd a pénzintézetnek is. Minden munkavállaló csak annyival csökkentheti a lakáshitelének törlesztőrészletét ezzel, amekkora a számára kiosztott cafeteria keret.

KOMMENTÁR: Közhely, hogy jó munkát csak biztos hátországgal lehet végezni. Így a munkaadók a legérdekeltebbek abban, hogy dolgozóik nyugodt otthonból induljanak naponta. A most bevezetett cafeteria formájában adható munkáltatói lakáshitel-támogatás, akár a cég irántunk érzett elégedettségének fokmérője is lehet.

19

Építőgép-kezelői jogosítványok cseréje A hatályos jogszabály – a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet – értelmében a 2010 előtt kiadott „építőgép kezelői jogosítványokkal” (6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján) már csak 2015. december 31-ig kezelhetik a bejegyzett géptípusokat tulajdonosaik. A Barhács és Társa Kft vállalja a jogosítványok – targoncavezető, emelőgépkezelő, földmunkagép kezelő stb. – cseréjéhez szükséges képzések és vizsgák megszervezését.

Elérhetőségeink: 1089 Budapest, Vajda Péter u. 10/a, telefon: 06/1/216-4658, e-mail: [email protected] Kérdésével forduljon bizalommal kollégánkhoz: Barta Tivadar 06/20/ 253-7590.

Az adóbevallás egyre egyszerűbb lesz Egyre több személyijövedelemadóbevallás érkezik az interneten keresztül a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, tavaly az összes bevallás mintegy negyede elektronikus formában jutott célba. Idén – egyebek mellett – már az adónyilatkozat is egyszerűen letölthető a NAV honlapján található banner segítségével, a kész bevallást pedig kinyomtatva és aláírva papíron, vagy az ügyfélkapun keresztül az interneten is továbbítani lehet a NAV-hoz. A banner-technológia sikerére alapozva, a NAV szakemberei kiterjesztették az internetről telepíthető szja-bevallások körét, így – a 1353-as bevallási formán túl – már a 1353 ADÓNYILATKOZAT jelű nyomtatvány („söralátét”) is egyszerűen elérhető és letölthető. (Korábban az szja-

bevallás elektronikus benyújtásához négy programot kellett az adózóknak telepíteniük. Ezt a bonyolult folyamatot egyszerűsítette nagymértékben a tavaly bevezetett szja-banner.) A szükséges programokat a www.nav. gov.hu honlap „Kiemelt témák” kategóriájában található „SZJA” menüpont alatt lehet letölteni és telepíteni. A telepítés előtt elolvasható, hogy milyen feltételekkel választhatók az egyes személyijövedelemadó-bevallási nyomtatványok, és megtekinthetők a felhasználói útmutatók is, valamint a programok telepítéséhez szükséges Java futtatókörnyezetről is itt található tájékoztatás. A kiválasztott nyomtatvány telepítése a bevalláskitöltő program nevét megjelenítő képre kattintva indul. A futtatás

során az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK), a kiválasztott nyomtatvány (1353, 1353NY vagy 1353ADO) és a nyomtatványhoz tartozó aktív súgó is települ. A „Tovább”, majd az ezután megjelenő második ablakban a „Telepít” gombra kattintva néhány percen belül befejeződik a letöltés és a telepítés. A „Futtat” gombbal indítható az ÁNYK, amely automatikusan megnyitja a telepített nyomtatványt. A programok bármikor futtathatók és újraindíthatók (akár a félig kitöltött bevallás is megnyitható), letöltésük, telepítésük és használatuk nem igényel számítástechnikai és idegen nyelvi ismereteket. A programok elérésében segítséget nyújt a NAV kisfilmje a http://youtu.be/z_r-BEIUOY c. linken.

20

Gazdasági

Oktatás

Hírtükör

Kiemelt feladat a hiány- és keresett szakmák figyelemmel kísérése

Pályaorientáció: tanácsadás és szervezés A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011. évi CLXXXVII. számú szakképzési törvény jogszabályának eleget téve minden megyébe, így Pest megyében is pályaorientációval kapcsolatos tanácsadási, szervezési feladatokat látnak el. Ennek köszönhetően indítottuk el tevékenységünket Pest megyében, mellyel a továbbtanulás előtt álló 6-7. osztályos fiatalokat, szüleiket, tanáraikat szeretnénk a sikeres pályaválasztás érdekében információkkal ellátni. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a hiány- és keresett szakmákra felhívjuk a figyelmet, ezáltal támogassuk a szakképzést, a szakma tanulását. Ezek megvalósítására osztályfőnöki órákat, szülői értekezleteket, és nem utolsósorban üzemlátogatásokat szervezünk, melyek szoros együttműködést igényelnek intézményekkel, hivatalokkal, cégekkel, gazdálkodó szervezetekkel. Örömmel tapasztaljuk mind az iskolák, mind a gazdálkodó szervezetek részéről a feltétel nélküli segítségnyújtást, támogatást az órák, üzemlátogatások megszervezésében. Az üzemlátogatások kiemelten fontos szerepet töltenek be a szakképzés támogatásában és a tanácsadás folyamatában. Gazdálkodó szervezetek, szakképzésért felelős személyek beszámolóiból tudjuk, hogy nem kevés azon fiatalok száma, akik a cégeknél kihelyezett műhelygyakorlaton találkoznak először életszerű helyzetekkel, feladatokkal, melyeket megtapasztalva rájönnek, hogy a szakiskola befejezését követően nem kívánnak a tanult szakmában elhelyezkedni. Természetesen ilyenkor a diákok rákényszerülnek egy második szakma kitanulására, mely komoly anyagi kiadásokkal jár, illetve még inkább kitolódik a munkába állás korhatára. Arról már nem is beszélve, hogy további tapasztalatok hiányában megismétlődhet a téves pályaválasztás. E helyzet jelentősen alakítható az üzemlátogatások bevezetésével, mert a megtapasztaláson keresztül szerzett ismeret lehetővé teszi, hogy a diákok (sokszor a kísérőtanárok is) konkrét gyakorlati ismereteket gyűjtsenek, majd tudatosan felhasználják a pályaválasztás pillanataiban. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalok találkozzanak a munkavégzés valós körülményeivel, jellegzetességei-

vel, munkavégzéshez szükséges magatartásformákkal, készségekkel. Az üzemlátogatások másik fontos feladata, hogy emelje a szakemberekről kialakult presztízsét. Tapasztaltuk, hogy jelentősen megváltozik a gyerekekben kialakult kép a munkáról és a munkásemberről, amikor láthatnak folyamatokat illetve kipróbálhatnak egy-egy mozzanatot az üzemben folyó munkából. A pályaorientációs munkánk másik fontos része a pályaválasztási rendezvények megszervezése, lebonyolítása. Ennek köszönhetően sikerült két rendezvényt szerveznünk Maglódon és Budakeszin, amelyre a helyi általános iskolák biztosították a helyszínt. A maglódira két iskolából, a budakeszisre 6 iskolából érkeztek a diákok, ezzel közel 500 fiatalt sikerült elérnünk. Tizennégy felkészült előadónak köszönhetően a következő szakmák kerültek bemutatásra: asztalos, elektronikai műszerész, gépi forgácsoló, CAD-CAM informatikus, hegesztő, villanyszerelő, kőműves, burkoló, szociális gondozó és ápoló, idegenvezető, utazásszervező, szakács, cukrász, kiadványszerkesztő, online grafikus, távközlési technikus, fodrász. Ezen kívül tájékoztatást adtunk általános információ néven továbbtanulással kapcsolatos fogalmakról (szakmacsoport, hiányszakma, ösztöndíj) iskolatípusokról. A rendezvény különlegessége, hogy a diákok 7 x 25 perces előadások keretében ismerkedhettek az említett szakmákkal, ahol nem csak hallgathatták és nézhették az előadásokat, hanem aktívan bekapcsolódva kipróbálhattak folyamatokat, mozzanatokat, ennek köszönhetően betekintés nyerhettek a szakmák szépségeibe, nehézségeibe. A rendezvény színvonalát tovább emelte Sárvári Ádám vendégelőadónk, aki asztalos szakmában 2012-ben az Euroskills-en első, 2013. Wordskills-en hatodik helyezést ért el, ezzel kiérdemelte a Nemzet Legjobbja címet. A diákokat elkísérték színvonalas rendezvényünkre tanáraik, osztályfőnökeik, vendégeink voltak tankerület vezetők, akik örömmel tapasztalták, hogy első kézből értesülhetnek szakmákról, szakképzéssel kapcsolatos információkról. Pályaorientációs munkánkkal vettünk részt egy német magyar Berufsbildungspreis (Szakképzési díj) pályázaton, motiváció kategóriában.

Szakmai vizsgabizottsági elnökök és tagok továbbképzése A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara március 28. és április 11. között 160 szakmai vizsgabizottsági elnök és tag továbbképzését szervezte meg. A képzés a komplex szakmai vizsgák bevezetésére és alkalmazására irányult. Az előadás végén a hallgatóknak tesztet kellett kitölteniük, mely alapján igazolást kaptak a képzésen történő részvételről. A felkészítés országosan egységes tematika alapján történt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából a tananyagot dr. Barta Tamás és dr. Madarász Sándor készítette, a 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól alapján. A duális szakképzési rendszer része az új vizsgaszabályozás bevezetése. A komplex vizsgarendszer legfőbb változásai a moduláris vizsgákhoz képest az alábbiak: a vizsganapok száma csökken, a vizsgák legfeljebb három naposak lesznek megszűnik a százalékos teljesítményszámítási rendszer, helyette 1-től 5-ig terjedő osztályzattal értékelik a vizsgázókat a vizsgabizottság 3 helyett 4 tagú lesz a vizsgaszervező nem tagja a vizsgabizottságnak megszűnik a kérdező tanári szerepkör a vizsgabizottság tagjai részt vesznek a vizsgáztatásban a vizsgadíjazásnál bevezetésre kerül az alapdíj, mely a mindenkori minimálbér 9,5 %-a az alapdíjon felül négy kategória szerinti változó díj került megállapításra a vizsgamegbízásokat a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési igazgatósága küldi ki elektronikus úton a vizsgajelentéseket is elektronikus úton kell megküldeni. A felnőttképzésben döntő többségben már komplex vizsgákat szerveznek. Az iskolai rendszerű vizsgák esetében felmenő rendszerben, folyamatosan váltja fel a moduláris vizsgarendszert a komplex vizsgáztatás. A továbbképzés prezentációja megtalálható a pmkik.hu (szakképzés) honlapon.

• • • • • • • • • •

Gazdasági

Oktatás

Hírtükör

21

Utazhat Brazíliába, ahol hazánkat és Pest megyét is képviseli

Akikre büszkék vagyunk: Fata Dávid Márciusban rendezték meg az EuroSkills és WorldSkills nemzetközi szakmai versenyek válogatóinak döntőjét. Az I. SkillsHungary Nemzeti Döntőn a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a versenyszámok szponzoraival együtt kereste azokat a fiatal szakembereket, végzős tanulókat, akik Magyarországot képviselhetik a jövőben megrendezendő európai és világversenyeken. Örömünkre szolgál, hogy a festő, díszítőfestő versenyszámban, a Pest megyei Fata Dávid, a Közép-magyarországi Ipartestületek Szövetsége Közhasznú Nonprofit Kft. kiskunlacházi tanulója nyerte meg a versenyszám válogató döntőjét, így ő képviselheti Magyarországot 2015-ben a Sao Paolo-i, brazíliai világbajnokságon, valamint a 2016-os göteborgi Európa-bajnokságon. A selejtezők már 2013 novemberében elkezdődtek. A döntőbe jutáshoz két vá-

logatón kellett eredményesen szerepelni. A döntőben az ország öt legjobb festő, díszítőfestő tanulója vett részt. Az utolsó hazai „megpróbáltatáson” egyre nőtt a tét, nagyobb festendő felület, magasabb elvárások. A feladat egy kötelező szerkesztés-nagyítás részből állt, valamint egy egyedi, szabadon választott munkát kellett festeni, dekorálni. A döntő lezárásánál a versenybizottság elégedett volt a versenyzők felkészültségével, és kiemel-

ték, hogy eddig ez volt a leglátványosabb SkillsHungary válogató a festő, díszítő versenyszámban. Krisznai Zsolt, Dávid gyakorlati oktatója elmondta, hogy a versenyekre való felkészülés alatt több művészi elemet is begyakoroltak, amit a nemzetközi versenyeken is szeretnének hasznosítani. Fata Dávidra, így egy kétéves, folyamatos felkészülési program vár, és reméljük, hogy sikeres lesz a nemzetközi porondon is. A Közép-magyarországi Ipartestületek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Skribek Pál több szakmában is szeretné a feltételeket kialakítani, majd biztosítani a tehetséges tanulók nemzetközi porondra juttatását. Skribek úr (a PMKIK elnökségi tagja) elmondta, hogy két éve vették át a kiskunlacházi festő- és kőművestanulók gyakorlati képzését, és az oktatási struktúrájuk hamar meghozta a várt eredményeket.

Zöld jelzés a „Dolgozva tanulj!” projektnek A Szakképzési törvény előírása szerint 2015. szeptember 1-jétől külső képzőhelyen gyakorlati oktatóként csak olyan szakember tevékenykedhet, aki rendelkezik az adott szakmában mesterlevéllel. Idézve pontosan a törvény szövegét, az alábbi: 31. § (1) A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki a) megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik, c) büntetlen előéletű, és d) nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Annak elősegítése érdekében, hogy ezt az előírást teljesíteni lehessen 2013. év végén elindult a TÁMOP 2.3.4.B. pályázati projekt a mesterlevéllel nem rendelkező gyakorlati oktatók számára,

akik pályázhatnak 80%-os vissza nem térítendő támogatásra. Így kb. 60.000 Ftos önrész befizetésével juthatnak mesteri képesítéshez adott szakmában. A jelentkezés feltétele a szakmai végzettség adott szakmában, illetve a szakmai gyakorlat (rendelet előírása szerint szakmánként más és más) igazolása. A tanfolyamok időpontja a jelentkezők függvényében alakul (egy csoport létszáma minimum 10-15 fő).

A jelentkezés módjai

•

Amennyiben személyesen hozza el a jelentkezési iratokat, a szakmai végzettséget igazoló dokumentumról, illetve a szakmai gyakorlatra vonatkozó igazolásról hiteles másolatot készítünk. Postai úton való küldés esetében, csak közjegyző által hitelesített dokumentumokat tudunk elfogadni. A mestervizsgára felkészítő tanfolyam időtartama általában 180 óra (60 óra pedagógiai, vállalkozási ismeretek, 120 óra szakmai elmélet, gyakorlat). A képzés kb. négyöt hónapot vesz igénybe (általában heti két alkalommal, egy hétköznap délután, és egy hétvégi napon történik az oktatás, ez általában péntek délután, és szombat).

•

A regisztrációs díj 5.000 Ft, amelyet a jelentkezéskor kérünk megfizetni. A tanfolyamok helyszíne (általában Budapest, de igény szerint Pest Megye területén máshol is szervezünk 10 fő esetén), illetve indulási időpontja a jelentkezők számának függvényében változik. Az alábbi szakmákban szervezünk leggyakrabban felkészítő tanfolyamot és vizsgát: Bútorasztalos és épületasztalos, autószerelő, autóvillamossági szerelő, ács-állványozó, bádogos és épületbádogos, cukrász, fodrász, fogtechnikus, gázfogyasztó berendezésés csőhálózat-szerelő, gáz- és tüzeléstechnikai műszerész, járműfényező, karosszérialakatos, kereskedő, kozmetikus, kőfaragó, kőműves, motorkerékpár-szerelő és -javító, műkőkészítő, nő szabó, szakács, szobafestőmázoló tapétázó, villanyszerelő. Érdeklődni, jelentkezni a következő elérhetőségen lehet: Pest Megyei Oktatási és Szakképzési Közhasznú Nonprofit Kft. 1056 Budapest, Váci u. 40. Tel/fax:317-8560; 30/397-7938 Szabóné Zéman Mária www.pmkik.hu, [email protected]

Közelkép

22

Kamaránk innovációs klubja Tisztelt Vállalkozásvezető! Kamaránk a tavalyi évben megkezdte a Pest megyei innovatív vállalkozások feltérképezését. Innovációs klubunk célja, hogy információval lássuk el azon vállalkozásokat, amelyek a 2014–2020 közötti időszakban az innovációs pályázatok révén fejlődni és fejleszteni akarnak. Miért van szükség innovációra? Úgy véljük, innovációs stratégia nélkül a kkv-k jelentõs része továbbra is a fennmaradásért fog küzdeni. Kamaránk szeretné, ha minél több Pest megyei vállalkozás sikeresen indulna a pályázatokon. Hogyan tudunk ebben Önnek segíteni? A havonta működtetett klubunkban az innováció iránt érdeklődő közönséget szeretnénk összefogni, színvonalas előadásokkal és programokkal segítve tudásgyarapodásukat. Nem tudományos előadásokat, hanem kézzelfogható, „forintosítható” tudást jelentő hazai ötleteket, fejlesztéseket, know-how-kat szeretnénk bemutatni. Témáink lesznek: Mi az innováció? Mikor innováljunk? Mit tegyünk, ha van jó ötletünk? Hogyan tovább? A szabadalmazásról, az iparjogvédelem alapjairól.

• • •

innovációs trendek bemuta• Ágazati tása. transzfer vállalkozások • Technológia szolgáltatásainak bemutatása. játszik kulcsszerepet a cég • Mennyire életében a tulajdonos/menedzser személyes magatartás vonásai, növekedési attitűdje, vállalkozási, változtatási hajlandósága? Ha van elég ambíciója, hogy növekedjen, akkor tudja-e azt, hogy hogyan kell finanszírozni a növekedést? Milyen külső forrást tud igénybe venni? Vagyonfinanszírozást, tőkefinanszírozást? Kockázati tőkét vegyen igénybe vagy inkább hitelt? Mi az Improve? Hazai és uniós innovációs pályázatok bemutatása. Amennyiben Ön szeretne ezekre a kérdésekre választ kapni, csatlakozzon innovációs klubunkhoz! Nevét és telefonszámát küldje el a nagy.andrea@pmkik. hu e-mail címre. Klubunk rendezvényei minden regisztrált tagunk számára ingyenesek.

•

• •

További információt elektronikus hírlevelünkben, honlapunkon és havonta megjelenő kamarai újságunkban találhat.

Gazdasági

Hírtükör

Előadások Nagykátán A Nagykáta Térségi Kamarai Klub vezetősége ezúton is tisztelettel meghívja az érdeklődő vállalkozásokat a május 12-én, hétfőn 15 órakor kezdődő, előadással és konzultációval egybekötött klubdélutánjára. Helyszín: Tápiómenti Ipartestület (2760 Nagykáta, Ady E. út 51.). Program: • A gazdasági társaságokat érintő változások az új Polgári Törvénykönyvben; előadó: dr. Sándor Zsófia (Dr. Sándor Ügyvédi Iroda). • A vezető tisztségviselők felelőssége nem hárítható át a biztosítókra, de a kár megtérítése igen; előadó: Stankovics Attila (Alexia Biztosítási Alkusz Kft.). • Vállalati finanszírozási lehetőségek, Növekedési Hitelprogram az OTP Bankban; előadó: Harnóczi György (OTP Bank, mikro- és kisvállalati termékvezető. A szervezők kérik, hogy a részvételi szándékot a [email protected] e-mail címen szíveskedjenek jelezni. Az előadásokon való részvétel ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk: Édes István, a Nagykáta Térségi Kamarai Klub elnöke

Új lehetőségek a Horizon(t)on Az idén január 1-jén elindult a világ legnagyobb kutatás-fejlesztést támogató projektje, a Horizon 2020, amely több tízezer magyar kis- és középvállalkozás számára ad esélyt, hogy innovatív ötlete megvalósuljon. Kamaránk szolgáltatásait bővítve szeretné a Pest megyei vállalkozásokkal megismertetni ezt a programot, hogy ösztönözze tehetséges tagjainkat, és minél több magas minőségű pályázat szülessen. Az első félévben öt Pest megyei klubunkban szervezünk innovációs roadshowt. Rendezvényeinket olyan cégvezetőknek, ötletgazdáknak ajánljuk, akiknek van innovatív ötlete, kutatás, fejlesztés alatt álló projektje, de nem tudja hogyan tovább. Szeretné részletesen megismerni a Horizon 2020 keretprogramot? Rendelkezik innovatív ötlettel és szeretné, ha segítenénk együttműködő partnert találni? (kutatás, fejlesztés, gyártás, kereskedelem területeken). Egyszerűen és közvetlenül szeretne Brüsszelből 100%-os pályázati támogatáshoz jutni? Szeretné megtudni, milyen az Ön vállalkozásának esélye a HORIZON 2020ban? Válaszolunk! Az előadást iparjogvédelmi témákkal színesítettük. Soron következő állomásaink: Szentendre, május 20. (kedd)14:00 óra; Móricz Zsigmond Gimnázium, (2000 Szentendre, Kálvária út 16.) Vecsés, május 28. (szerda)14:00 óra; Vecsési Ipartestület (2220 Vecsés, Telepi u. 58.)

• •

Hírtükör A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Hivatalos Lapja Megjelenik havonta, kamarai tagoknak ingyenes Felelős vezető: dr. Vereczkey Zoltán Felelős szerkesztő: Mórocz Károly 1056 Budapest, Váci u. 40., IV. em. Tel.: 06-1-317-7666, fax: 06-1-317-7755, www.pmkik.hu Nyomdai munkálatok: Perjési Grafikai Stúdió Kft. 1116 Budapest, Építész u. 8-10. Tel./ fax: 209-3859 www.reklam.perjesi.hu ISSN 1585-1400 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Gazdasági

Innováció

Hírtükör

23

Fintech&Sales Demo Day és 21. Körkapcsolás konferencia

Keressük Magyarország következő technológiai világsikereit! Az OTP Hungaro-Projekt Kft., a Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ) és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. közös szervezésében, a Magyar Innovációs TechShow kiállítás és a Central European Startup Awards díjkiosztó gála helyszínén és programjával párhuzamosan kerül megrendezésre a Fintech&Sales Demo-day és Szakmai Befektetői Fórum, valamint a 21. Körkapcsolás konferencia. A rendezvényen, mely a startup világ egy kiemelkedő szegmensére, a FinTech cégekre fókuszál, a hazai és régiós ökoszisztéma kiemelkedő startupjai és a további főszereplők, a kormányzati és civil szféra, valamint a nagyvállalatok képviselői is megszólalnak. A Fintech&Sales Demo Day fővédnöke: Helyszín: Időpont:

Dr. Lenner Áron Márk államtitkár-helyettes (NGM). A Grund (1082 Budapest, Nagy Templom utca 30.) 2014. május 30.

Délelőtti program: út a nagyvállalatok felé

Délutáni program: 21. Körkapcsolás

Startup Pitch-ek

Startup projektek menedzsmentje a gyakorlatban

A programban tíz FinTech&Sales vagy ehhez tematikailag kapcsolódó startup cég kap lehetőséget az innovatív megoldások és az értékesítési eredmények növelésére használható eszközök szemléltetésére a startup-nagyvállalati szakmai befektetői programba meghívott vállalati partnereink számára.

A PMSZ nagy hagyományú, 21. alkalommal megrendezésre kerülő Körkapcsolásán a CESA (Central European Startup Award) döntős startupjainak prezentációi és a résztvevő vállalatok (OTP Mobil, Mysis, Mastercard) reflexiói alkotják a teljes összképet formáló köröket. A programot a startup ökoszisztéma elismert szakértői jelenlétével megrendezett kerekasztal-beszélgetés, vitaindító zárja.

Keressük Magyarország következő Fintech&Sales Startup világsikereit! Jelentkezési határidő: 2014. május 2. 17.00 óra. Mutassa be fintech vagy sales és marketing jellegű startup innovációját az ország legjelentősebb pénzügyi cégei előtt! Hívja fel az OTP Mobil, a Mastercard vagy a Misys vezetőinek figyelmét működő prototípusával! Az OTP Hungaro-Projekt által szervezett Fintech&Sales Demo Day célja, hogy a startupok professzionális coachokkal felkészített pitch-ekben bemutassák új technológiai megoldásukat a velük partneri kapcsolatot kereső nagyvállalatok számára. A Fintech&Sales Demo Day mellett a Magyar Innovációs TechShow kiállításra is nevezhet! A részletes kiírás és a jelentkezés a http://techshow.mmklaszter.hu weboldalon érhető el. Jelentkezési határidő: 2014. május 2. 17.00 óra.

A Fintech&Sales Demo Day főszponzora: A 21. Körkapcsolás kiemelt, gyémánt fokozatú résztvevője: Szponzorok: Misys, Magyar Vállalkozásfinaszírozási Zrt. További szakmai együttműködők: Techshow, Startup Tavasz, Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Innovációs Hivatal, Magyar Innovációs Szövetség, Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara, PMI Budapest, Magyar Tagozat Médiatámogatók: Insider Blog, Piac és Profit, Gazdasági Rádió, Privátbankár.hu, HVG, Startupper.hu, Café PR Az OTP Hungaro-Projekt célja, hogy minél sokrétűbb pénzügyi és szakmai tanácsadási szolgáltatásokat nyújtson vállalati és önkormányzati ügyfelei számára a lehető legmagasabb ügyfél-elégedettség mellett. Munkánk során törekszünk az ügyfeleink igényeinek leginkább megfelelő megoldások kialakítására mind a beruházásokhoz és kutatás-fejlesztési projektekhez szükséges források biztosítása, mind az innovációs folyamatok és kapacitások kiépítése, mind pedig a különböző pénzügyi kockázatok kezelése területén.

www.otphp.hu

Gazdasági

Gazdaság

24

Hírtükör

Bemutatkozik a Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ Ezzel a címmel tartott előadást a központ átadási ünnepségén Vereczkey Zoltán, a kamara elnöke. Elsőként a projekt hátteréről beszélt, arról az összefogásról, amely létrejött a Pest megyei kamara és Dunaszerdahely Város Önkormányzata között: A PMKIK az ország legnagyobb taglétszámú megyei gazdasági kamarája, Pest megye gazdasági, társadalmi közéletének meghatározó tényezője. Képviseli a megye 100.000 főt meghaladó vállalkozói közösségét.

Dunaszerdahely Város Önkormányzata: Az önkormányzat igazgatja a város mintegy 30.000 fős lakosságát, és központja a 118.000 fős járásnak is. Számos feladatán túl az önkormányzat felel a város és a járás gazdaságfejlesztési programjainak kidolgozásáért, a kerületek fejlesztési programjainak megvalósításáért és egyéb településfejlesztési projektekért. Dunaszerdahely a Csallóköz és a határmente gazdasági motorja. Az elnök ismertette a projekt összértékét, amely 2.921.288 EUR (2.389.977 EUR ERFA), és ebből Dunaszerdahely (25%): 730.294 EUR, a PMKIK (75%) pedig: 2.190.994 EUR mértékben részesedett A projekt általános célja a határmente üzleti kapcsolatainak kölcsönös fenntartható fejlesztése és versenyképességének megalapozása. Ezen belül is: A Csallóköz és Pest megye közös és

•

kölcsönös gazdasági versenyképességének megteremtése, Magyar és szlovák mikro- kis- és középvállalkozások számára magas szintű intézményesült üzleti szolgáltatások biztosítása, Vállalkozások hazai és határon túli környezetének bemutatása, gazdasági együttműködések ösztönzése, A globális gazdasági válság negatív hatásainak csökkentése a közös gazdasági környezet és kulturális gyökerek előnyeiből származó potenciálok kiaknázásával. A projekt magyar helyszíne három autópálya közvetlen környezetében valósult meg, így előnye a jó megközelíthetőség, továbbá fejlesztési lehetőségeket rejt magában, korszerű, könnyen átalakítható és értékálló. Ami itt történt az bizonyíték arra, hogyan lehet az európai uniós forrásokat gyorsan, szabályszerűen és hatékonyan felhasználni. Pályázati döntés: 2012. május vége Projekt kezdete: június 15. Projektindító megbeszélés / Dunaszerdahely: június 22. Partnerségi megállapodás aláírása: július 23. Adásvételi előszerződés: július 23. Tervezési közbeszerzés zárása: szeptember 18. Kivitelezői szerződés kötés: 2013. április 5. A kivitelezés befejezése: 2013. december Átadás: 2014. április 2.

• • •

• • • • • • • • •

Vereczkey Zoltán PMKIK elnök

Az elnök beszélt arról is, hogy Szlovákia Magyarország egyik kiemelt stratégiai partnere, amellyel széleskörű, dinamikusan fejlődő gazdasági kapcsolatok vannak, hazánk negyedik legnagyobb kereskedelmi partner 8,8 Mrd eurós fogalommal, és mintegy 650 M EUR magyar aktívummal. Az EU-n belül a jelentős növekedési potenciált hordozó kárpát-medencei gazdasági térség része. Széleskörűek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok; az áru és szolgáltatás kereskedelemben, a tőkekapcsolatokban, az infrastruktúra-fejlesztésekben, a határ menti és a regionális együttműködésekben, a munkaerő áramlásában, és a turisztika vonatkozásában. Magyarország harmadik legfontosabb exportpartnere Szlovákia

Ország Németország Románia Szlovákia Ausztria Olaszország Franciaország

Export (Mrd EUR) 20,0 4,8 4,7 4,6 3,7 3,7