Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja
A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei 2012. II. negyedév
A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 200 Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására
150 100 50 0 2012.06.30
2013.03.31
Eger, 2012. június
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2012. II. negyedév
1. BEVEZETÉS 2012. áprilisban huszonnyolcadik alkalommal kértek a Heves megye területén mőködı kirendeltségek munkatársai információkat körzetük jelentısebb foglalkoztatóitól a megelızı három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkezı három, illetve tizenkét hónap munkaerı-gazdálkodási terveirıl. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés elsıdleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a területileg illetékes kirendeltségek közötti munkakapcsolat erısítése: a cégek várható munkaerı-keresletére történı gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielıbbi munkába helyezése. A felmérés országos elemszámát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyik legnagyobb volumenő saját adatgyőjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerı-piaci folyamatok iránt érdeklıdı pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés 2012. április hónapban zajlott. A kérdıívben a munkáltatók a 2012. március 31-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A beérkezı adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 1,55%-os, egy évre elıretekintve 1,63%-os, mérsékelt ütemő létszámnövekedéssel számolnak a válaszoló heves megyei munkáltatók. 2.
HEVES MEGYE TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS MUNKAERİ-PIACI HELYZETE
Heves megye lakónépessége 2012. január 1-jén 306 ezer fı volt, az ország népességének 3,1%-a. 2011-ben a halálozások száma 70%-kal meghaladta az élveszületésekét, így a megye népessége a természetes népmozgalmi folyamatok következtében 1850 fıvel csökkent az év során. 2010-hez képest 0,3%-kal kevesebb, 2650 gyermek jött a világra, a halálozások száma se változott jelentısen, 4550 fı volt. Ezer lakosra 8,6 élveszületés és 14,7 halálozás jutott. A fajlagos mutatók értékei mind országosan, mind régiós szinten ennél kedvezıbbek voltak. A népesség korösszetétele rendkívül elöregedett, a gyermekkorú népesség (0-14 éves) aránya 14,5%, az idıs népességé (65 éves és idısebb) 18,1%. A 100 fı munkavállalási korú népességre jutó gyermekkorúak száma 21,5 fı (Észak-Magyarországon 22,9 fı, országosan 21,3 fı), az idıskorúaké 26,9 fı (Észak-Magyarországon 25,6, Magyarországon 24,4). Az eltartottsági ráta (a két elızı ráta összege) Heves megyében 48,4, az észak-magyarországival csaknem megegyezı, az országos átlagnál 2,8-cal magasabb. Az öregedési index (100 fı gyermekkorú népességre jutó idıs népesség) a megyéket tekintve Heves megyében az egyik legmagasabb, 125,2, messze meghaladja a régiós (111,5) és az országos (114,7) öregedési mutatót. Heves megye az ország kisebb kiterjedéső megyéinek egyike, az ország területének mindössze 3,9%-át foglalja el A megyében 9 város és 112 közigazgatásilag önálló község található, a 9 város közül 7 egy-egy kistérség központja. 2011. január 1-én a lakónépesség 46%-a városban, 54%-a községben élt. A megye településhálózata igen változatos. Az északi részén – mintegy a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként – kicsiny létszámú, 1000 fı alatti települések sokaságát találjuk. Nagyváros nincs a térségben; az itt elterülı két kistérség központja, a 2,5 ezer fı lakosú Pétervására és a 3 ezer lelket számláló Bélapátfalva. A hegyes-dombos vidéken, kanyargó 2
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2012. II. negyedév
utakon nehéz a kistelepüléseket megközelíteni. A térség népességeltartó ereje elegendı munkahely hiányában kicsi. Magas az idıskorú népesség aránya. A munkavállalási korúak körében jelentıs a munkanélküliség. A közmővekkel való ellátottság kedvezıtlen. A mikrovállalkozások nagy része erdıgazdálkodási és fafeldolgozási tevékenységet folytat. A legnagyobb létszámot az önkormányzatok foglalkoztatják idıszakosan közfoglalkoztatás keretében A megye középsı, gazdaságilag legfejlettebb sávjában az átlagos településméret lényegesen nagyobb. A három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) körülvevı községek átlagos lélekszáma 2.000 fı. Fejlıdésüket a nagyobb ipari és szolgáltatási centrumokhoz való közelség nagymértékben elısegíti. Hatvan és Gyöngyös térségének gazdasági elırelépésében az M3 autópálya jelenıs húzóerıt képvisel, hiszen a fıvárossal és azon keresztül az ország nyugati felével való gyors összeköttetést biztosítja. A munkahelyek kínálata bıvebb, a munkanélküliség alacsonyabb, mint a megyei átlag. A közmőellátottság színvonala is kiemelkedıen e sávban a legjobb. A megyében Eger a legjelentısebb foglalkoztatási centrum, a feldolgozóipar mellett különösen fejlett a szolgáltatási szektor, és igen jelentıs az idegenforgalom. Megyeszékhelyi funkcióiból adódó közigazgatási és egészségügyi szerepköre is sok munkahelyet jelent, csak úgy mint fejlett középfokú és felsıfokú oktatási intézmény hálózata. A Gyöngyösi kistérségben meghatározó szerepe van az iparnak, a szolgáltató szektornak és a nem termelı infrastruktúrának. A foglalkoztatás a villamosenergia-termelés ágazatában a legnagyobb, közel 2,5 ezer fı, de a gépipar és a kereskedelem súlya is kiemelkedı. A mezıgazdaságban jelentıs a szılı és a gyümölcstermesztés. A körzet fejlett oktatási hálózattal rendelkezik. A modern ipar megtelepedése elsısorban Hatvanban tapasztalható. Az ipari parkban megjelent a nyugati és a távol-keleti tıke, az elmúlt 15 évben számos üzem települt be, amelyek összesen közel 4 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A körzet munkáltatói elsısorban a feldolgozóiparban tevékenykednek, de több kisebb vállalkozás foglalkozik kereskedelemmel, illetve szolgáltatással. A legtöbb munkavállalót a közúti jármő alkatrész gyártás és a híradástechnikai termék gyártás területén foglalkoztatják. A megye középsı sávjától dél felé haladva ismét kisebb, de az aprófalvak népességszámát közel kétszeresen meghaladó községek (átlagos lélekszámuk 1600 fı) találhatók a két kisváros, Füzesabony és Heves térségében. Hagyományosan a kedvezı termıhelyi adottságok alapján gazdálkodó mezıgazdaság volt a fı foglalkoztató. A legnagyobb létszámot a mezıgazdasági nagyüzemek foglalkoztatták, melyek a rendszerváltást követıen termıterületeik és melléküzemágaik nagy részét elveszítve létszámukat is jelentısen leépítették. A mezıgazdaság továbbra is jelentıs ágazat a körzetben, bár a tulajdonosi szerkezet ebben az ágazatban jelentısen átalakult az utóbbi 20 évben. A szövetkezetek megszőnése után magángazdaságok, családi vállalkozások mőködnek tovább, a korábbinál sokkal kisebb létszámot – sok esetben csak szezonálisan – foglalkoztatva. Az alapvetıen mezıgazdasági adottságú települések gazdaságai a kedvezı lehetıséget kihasználva folytatják tevékenységüket. Ennek köszönhetıen a szántóföldi növénytermesztés mellett hagyománya van a térségben a dinnye- és gyümölcstermesztésnek. A füzesabonyi körzetben az ipari szektor a körzetközpontban koncentrálódik. A kistérség vasúton és közúton jól megközelíthetı, az M3-as autópálya nyugat-keleti irányban szeli át. A Hevesi kistérség jellemzıje, a megyei átlagnál lényegesen nagyobb arányú gyermekkorú népesség, és viszonylag sok az idıskorú is, így e körzet eltartottsági rátája a megyei átlagnál jóval magasabb. Kevés a munkahely, fıként az iparban, ebbıl fakadóan magas a munkanélküliség. Az elhelyezkedést nehezíti a lakosság viszonylag alacsony iskolázottsági szintje, és a halmozottan hátrányos helyzető roma etnikum megyei átlagnál magasabb aránya. A 62/2007. (VI: 28.) OGY. határozat alapján az országban 174 kistérség közül 94 kedvezményezett kistérséget határoltak le, a 7 heves megyei kistérség közül 4 lett 3
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2012. II. negyedév
kedvezményezett. A besorolást foglalkoztatási, gazdasági, szociális, infrastrukturális és társadalmi indikátorok alapján kialakított komplex mutató alapján végezték, melynek országos átlaga 2,90. A megye kistérségei közül a hevesi rendelkezik a legalacsonyabb fejlettségi mutatóval (1,97) így a „Leghátrányosabb helyzető, komplex programmal is segítendı” csoportba kapott besorolást. A 2,19 értékő komplex mutatójú Pétervásárai kistérség a „Leghátrányosabb helyzető” kategóriába került. A 2,40 mutatójú Bélapátfalvi és a 2,55 mutatójú Füzesabonyi kistérség „Hátrányos helyzető” kistérségnek minısül. Heves megye ipari termelése 2011-ben – a több mint 4 fıt foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján – 747,8 milliárd forintot tett ki, mely az elızı évhez képest összehasonlító áron 16%-os növekedést jelentett. A bıvülés mértéke az országos átlagot 11%ponttal haladta meg. Egy lakosra 2 436 ezer forint termelési érték jutott, ez az országosnál 165 ezer forinttal magasabb. A megyei székhelyő, legalább 50 fıt foglalkoztató ipari vállalkozások termelése 2010. évhez képest 16%-kal nıtt. Az elıállított ipari produktum értéke 672 milliárd forintot ért el, ami 15,5 ezer fı foglalkoztatása mellett valósult meg. Egy alkalmazásban állóra 43,3 millió forint termelési érték jutott, ami 18%-os emelkedést jelentett az elızı évhez képest, miközben az alkalmazásban állók száma 2%-kal mérséklıdött. Az ipari konjunktúrát elsısorban az exportlehetıség bıvülése alapozta meg, ugyanis a külpiacokról származó árbevétel 20%-kal nıtt 2010-hez képest, a belföldi eladások ennél jóval kisebb mértékben 2,7%-kal. Az értékesítés összességében 15%-kal nıtt. Az 667 milliárd forint értékő forgalom 73%-a irányult külföldre, ami az országos exportarányt meghaladja. A Heves megyei ipar mutatóit két ágazathoz tartozó vállalkozások határozzák meg, a termelési érték egyhatodát elıállító villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás ág termelése 0,9%-kal bıvült. Az elektronikai termékek gyártása, mely az ipari termelés 43%-át biztosította 25%-kal növelte termelését és értékesítését egyaránt. A textilipar termelése viszont a 2010. évi 44%-ára esett vissza. Az alkalmazásban állók száma a gépiparban és a feldolgozó iparban 1,5%kal, villamosenergia iparban 4,1%-kal csökkent.
Az építıipari termelés volumene – a legalább 5 fıt foglalkoztató Heves megyei székhelyő építıipari vállalkozások adatai alapján – 2011-ben 54%-kal maradt el az elızı évitıl. Az építıipari vállalkozások a vizsgált idıszakban 18,6 milliárd forint termelési értéket állítottak elı, mely egy lakosra vetítve 60,4 ezer forintot tett ki. A mutató értéke az országos átlagnál 55,8 ezer forinttal alacsonyabb. Az építıipari cégek termelési értékének 55%-a épületek, 45%-a egyéb építmények építésébıl, kivitelezésébıl származott. Mindkét építményfıcsoport volumenében csökkenés következett be 2010-hez képest. Az épületek esetében 2%-os a visszaesés. Az egyéb építmények esetében tapasztalt 72%-os termelési érték csökkenés a nagy részarányt képviselı út, autópálya építés szakágazat visszaesésének következménye. Heves megye idegenforgalma 2011-ben jelentısen bıvült az elızı évhez képest. Az év során a megye kereskedelmi szálláshelyei 16%-kal több (337 ezer) vendéget fogadtak, összesen 778 ezer vendégéjszakára, mely 16%-os bıvülést jelentett. A Heves megyei székhellyel mőködı gazdasági szervezetek 2011-ben 62,9 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszköz beszerzésre, illetve a meglévık fejlesztésére, ez folyó áron 4,1%-kal haladta meg a 2010-es értéket. Egy lakosra 204,8 ezer forint beruházási érték jutott, mely az országos 64%-a. Heves megyében 2011-ben a legalább 5 fıt foglalkoztató megyei székhelyő vállalkozásoknál, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél átlagosan mintegy 58,6 ezer fı állt alkalmazásban, ezek 65%4
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2012. II. negyedév
a a versenyszférában, 29%-a költségvetési szerveknél. Számuk összességében 3%-kal csökkent az elızı évhez képest. Ezen belül a versenyszférában 0,4%-kal, a költségvetésiben 9,7%-kal kevesebben dolgoztak, mint 2010-ben. Az alkalmazásban állók hattizede fizikai foglalkozású, körükben 3,9%-kal, a szellemi foglalkozásúaknál 1,4%-kal csökkent a létszám. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva megállapítható, hogy 2010-ben az alkalmazásban állók legnagyobb hányadát, 36%-át, az iparban foglalkoztatták, ahol 1,9%-kal többen jutottak munkalehetıséghez, mint egy évvel korábban. .
II. Heves megye munkaerı-piaca 2011. évben – a KSH adatai szerint - Heves megye munkaerıpiacán negatív tendenciák érvényesültek. A munkanélküliek száma – szemben az országos tendenciával – jelentısen, 1,6 ezer fıvel, 11%-kal nıtt, viszont a foglalkoztatottak száma pedig kismértékben, 0,5 ezer fıvel visszaesett. A munkanélküliségi ráta (13,0%) 2011. évben 1,1%ponttal haladta meg az országos átlagot (10,9%), az észak-magyarországi rátánál (16,7%) viszont 3,7%ponttal alacsonyabb. A 2010. évi megyei rátához képest is jelentısen, 1,2%ponttal nıtt. A foglalkoztatási ráta ugyanekkor alig változott, 46,1%-os szintje az országos (49,7%) és a régiós (42,9%) között helyezkedik el. Az aktivitási arány 53,0%, - 1,1%ponttal nıtt az elmúlt egy évben, sajnos elsısorban a munkanélküliek számának emelkedése miatt – 2,8%-ponttal maradt el a hazai átlagtól, és a régiós szintet 1,5%ponttal haladta meg.
Foglalkoztatottság, munkanélküliség a 15-74 éves népességen belül1 2011. év Magyarország Észak-Magyarország Heves megye Változás 2010
2011. Megnevezés
2011-
2011.
Változás 2010.
2011-
2011.
Változás 2010
2011-
%-ban, ezer fı, ezer %-ban, ezer fı, ezer %-ban, illetve illetve fıilletve %- illetve fıilletve %%%* ben pontban %* ben pontban pontban 30,7 0,8 387,0 -5,5 -1,4 -0,5 -0,5 108,5
ezer fı, ezer illetve % fıben Foglalkoztatottak (ezer fı) Munkanélküliek (ezer fı)
3 811,9 467,9
-6,9
-1,5
77,4
2,4
3,2
16,2
1,6
11,0
Gazdaságilag aktívak (ezer fı)
4 279,8
23,8
0,6
464,4
-3,1
-0,7
124,7
1,1
0,9
Gazdaságilag inaktívak (ezer fı)
3 395,9
-34,5
-1,0
438,2
-8,6
-1,9
110,5
-4,1
-3,6
15-74 éves népesség (ezer fı)
7 675,7
-10,7
-0,1
902,6 -11,7
-1,3
235,2
-3,0
-1,3
Aktivitási arány (%)
55,8
-
0,4
51,5
-
0,4
53,0
-
1,1
Foglalkoztatási ráta (%)
49,7
-
0,5
42,9
-
0,0
46,1
-
0,3
Munkanélküliségi ráta (%)
10,9
-
-0,3
16,7
-
0,7
13,0
-
1,2
1
KSH negyedéves munkaerı-felméréseinek adatai alapján.
5
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2012. II. negyedév
A megyében 2012. április végén 20 752 regisztrált álláskeresı keresett munkát kirendeltségeink segítségével, az elızı hónaphoz képest 1 139 fıvel, 5,2%-kal, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1 517 fıvel, 6,8%-kal csökkent a létszám, kicsit mérsékeltebben mint az országos átlag (-6,2% illetve -9,4%). Álláseresık számának alakulása Heves megyében 2009. január-2012. április 24000 20000 16000 12000 8000 4000
2009
2010
2011
c de
v no
sz
ok
t
t ep
g au
l jú
m
jú n
áj
r áp
r
ár c m
fe b
ja n
.
0
2012
2012. április hónapban a megyében mőködı hat kirendeltség mindegyikén csökkent a regisztrált álláskeresık száma, a legnagyobb arányban a pétervásárai körzetben 7,4%-kal, a legkisebb arányban a hatvani körzetben csökkent 4,4%-kal. Az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva is kevesebb az álláskeresı mind a hat kirendeltség körzetében, Pétervásárán 268 fıvel, közel 20%kal, Füzesabonyban 344 fıvel, 13%-kal kevesebb ügyfél szerepelt az álláskeresı nyilvántartásban 2012. 04. 20-án, mint 2011. április végén. A legkisebb arányú csökkenés, 2,6%os ebben az összehasonlításban a hatvani kistérségben ment végbe. A nyilvántartott álláskeresık létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves megye 15,7%-os, az országos átlagot 3,2%-ponttal meghaladó mutatójával a megyék rangsorában a középmezınyben foglal helyet (10 megyének és a fıvárosnak jobb, 8-nak kedvezıtlenebb a mutatója). Az egyes körzetek közti különbségek is jelentısek. A nyilvántartott álláskeresık gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a hatvani, a gyöngyösi és az egri körzetben 12 és 14% között alakul, Heves körzetében a 30%-os, Pétervására térségében a 22%-os arányt is meghaladja. Az álláskeresık száma és változása Az álláskeresık aránya a gazdaságilag aktív népességhez*, %
Az álláskeresık Körzet
száma (fı) 2012. április
Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására Heves megye Észak-Magyarország
Országosan
6 470 4 084 2 863 3 875 2 376 1 083 20 752 105 677 554 518
számának változása az elızı évhez képest (fı)
(%)
-464 -208 -80 -2 50 93 -384 4 751 10 502
-6,7 -4,6 -2,6 0,0 1,9 7,4 -1,7 4,3 1,7
Forrás: *A nemzetgazdaság munkaerımérlege, 2011.01.01. (KSH),
6
2011. április 20. (%)
2012. április 20. (%)
14,8 13,2 12,7 31,1 22,7 27,4 16,8 21,9 13,7
13,8 12,5 12,4 30,0 19,8 22,1 15,7 20,9 12,5
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2012. II. negyedév
2012. április hónapban 1 907 fı kérte álláskeresıként való regisztrálását a hat heves megyei munkaügyi kirendeltségen, mely létszám 21 fıvel 1,1%-kal kevesebb, mint a bázis idıszakban belépık száma. A nyilvántartásba vett álláskeresık 93%-a korábban már volt ügyfelünk, és mindössze 7% az elsı ízben bejelentkezık aránya. A legutóbbi munkahelyrıl szóló adatok szerint a legtöbben a feldolgozóiparból (25%), a kereskedelembıl (15%), a közigazgatás, közösségi, személyi szolgáltatás (12%) területérıl többségüknek támogatott közfoglalkoztatása fejezıdött be -, és az építıiparból (9%) érkeztek. A kilépık száma 3 055 fı volt, 696 fıvel kevesebb, mint 2011. áprilisban. A kilépık 76 %-a, 2 318 fı munkaviszonyt létesített. Az álláskeresık összetételére vonatkozó fıbb adatok 2011. április Megnevezés
fı
Létszámváltozás
2012. április
megoszlás (%)
fı
megoszlás (%)
fıben
%-ban
Az álláskeresık száma
22 269
100
20 752
100
-384
-1,7
Pályakezdı Férfi Nı Alacsony iskolai végzettségő Középfokú végzettségő Diplomás 25 év alatti 50 év feletti Tartósan regisztrált Álláskeresési ellátásra jogosult Aktív korúak ellátására jogosult
2 020 11 891 10 378 9 897 11 390 981 3 374 4 192 6 208 5 298 8 069
9,1 53,4 46,6 44,4 51,1 4,4 15,2 18,8 27,9 23,8 36,2
2 132 10 315 10 437 9 063 10 683 1005 3 122 4 160 5 015 2427 8 597
10,3 49,7 50,3 43,7 51,5 4,8 15,0 20,0 24,2 11,7 41,4
112 -1 576 59 -834 -707 24 -252 -32 -1 193 -2 871 528
5,5 -13,3 0,6 -8,4 -6,2 0,4 -7,5 -0,8 -19,2 -54,2 6,5
Az összes álláskeresı 43,7%-a (9 063 fı) legfeljebb 8 általános iskolai végzettségő. Számuk 834 fıvel, 8,4%-kal csökkent egy év alatt, az összes álláskeresın belüli részarányuk 0,7%ponttal lett alacsonyabb. A legfeljebb 8 általános iskolát végzett álláskeresık aránya a hevesi kirendeltség körzetében a legmagasabb, 61,4%, de a füzesabonyi (52,2%) körzetben is meghaladja az 50%-ot. Az év folyamán 6,2%-kal mérséklıdött a középfokú végzettségő álláskeresık száma a megyében. 2012. április végén 10 683 fı volt a számuk, az összes álláskeresı 51,5%-a, részarányuk 0,4%ponttal csökkent egy év alatt. Közülük az érettségivel rendelkezık száma (szakközépiskola, technikum, gimnázium) 2,5%-kal, a szakmunkás képzıben végzetteké 8,9%-kal csökkent. A diplomás álláskeresık száma 1 005 fı a megyében, 24 fıvel nıtt egy év alatt, az összes álláskeresık közötti részesedésük kis mértékben 4,4%-ról 4,8%-ra emelkedett. A hosszú ideje (több mint egy éve) folyamatosan nyilvántartott álláskeresı ügyfelek számát tekintve egy év alatt jelentıs, 19,2%-os (1 193 fıs) csökkenés mérhetı. 2012. április végén 5015 fı (az összes álláskeresı 24,2%-a) szerepelt 12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartásunkban. A nyilvántartott pályakezdı álláskeresık száma 2012. április végén 2 132 fıt tett ki, az egy évvel korábbi létszámhoz képest 5,5%-os (112 fıs) növekedést tapasztaltunk, ami kis mértékben elmarad a 6,1%-os országos átlagtól. A 2012. április végén nyilvántartott pályakezdı álláskeresık az összes regisztrált álláskeresı 10,3%-át reprezentálták (országosan ugyanez az arány alacsonyabb, 9,8%, a régióban magasabb, 11,0% volt).
7
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2012. II. negyedév
Egy év alatt a pályakezdı álláskeresık összetétele is módosult, így csökkent a 20 év alatti (19,7%-rol 18,4%-ra), és nıtt a 25 éves és idısebb (7,7%-ról 7,9%-ra) fiatalok aránya. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás változására jellemzı, hogy csökkent a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek súlya 47,4%-ról 46,6%-ra és a gimnáziumban érettségizetteké 9,9%-ról 9,7%ra. Nıtt az összes többi képzettségi szinthez tartozók részaránya, a szakmunkásképzıt végzetteké 13,8%-ról 14,1%-ra, , a szakközépiskolából kikerülteké 21,4%-ról 21,8%-ra, a diplomásoké 7,5%-ról 7,8%-ra. A szervezetünk által folyósított álláskeresési ellátásokra (álláskeresık járadéka, valamint segélye) 2012. április végén 2 427 fı volt jogosult. Az egy évvel korábbi létszámhoz képest 2 871 fıvel, 54%-kal esett vissza számuk. A járadékosok száma 1 573 fıvel csökkent, a megszőnt álláskeresési segélyben részesülık fokozatosan csökkenı száma 2012. április 20-án 274 fı volt, 1 298 fıvel esett vissza egy év alatt. Az ellátásban részesülık összes álláskeresıkön belüli részaránya ennek megfelelıen a tavaly áprilisi 23,8%-ról 11,7%-ra mérséklıdött. 2012. április végén 8 597 fı foglalkoztatást helyettesítı támogatásra jogosult regisztrált álláskeresı szerepelt kirendeltségeink nyilvántartásában. Számuk az egy évvel korábban nyilvántartott bérpótló juttatásra vagy rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskeresı számát 528 fıvel, 6,5%-kal haladja meg. A regisztrált álláskeresıkön belüli arányuk a 2011. áprilisi 36,2%-ról 41,4%-ra emelkedett. 2012. áprilisban a hat heves megyei munkaügyi kirendeltséghez összesen 1 665 álláshelyre vonatkozó munkaerıigény-bejelentés érkezett, 32,4%-kal, 797-tel kevesebb, mint 2011. azonos idıszakában. A negyedév folyamán feltárt, nyilvántartásba vett új állások 65%-a (1 089 állás) támogatott álláshely volt, 35%-a (576 állás) pedig nem támogatott foglalkoztatásra irányult. Az új támogatott állások száma áprilisban 1089 darab volt, ami egy hónap alatt 33,0%-kal (537 darabbal), 2011. áprilishoz viszonyítva pedig 38,6%-kal (686 darabbal) csökkent. A csökkenés mögött az áll, hogy tavaly a közfoglalkoztatás fokozatosan futott fel áprilisban elérve a tetıpontját, míg idén már februárban megtörtént a tetıpont elérése. A feltárt, bejelentett havi új munkaerı-igény alakulása fı 2010. január - 2012. április 3 000 2 500
támogatott nem tám.(normál)
2 000 1 500 1 000
0
2010. jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2011. jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2012. jan febr márc ápr
500
8
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2012. II. negyedév
A nem támogatott állások számában folyamatos emelkedés figyelhetı meg 2011. decembertıl, így 2012. áprilisban 44%-os (176 darabos) növekedés után az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma 576 darabot tett ki. Az elızı év azonos hónapjához képest viszont 16,2%-os (111 darabos) visszaesés következett be. A legtöbb támogatást nem igénylı álláshely bejelentést a gyöngyösi (193), az egri (166) és a hatvani kirendeltségen (156 fı) regisztráltuk. A nem támogatott álláshelyek 89%-át a három kedvezıbb munkaerı-piaci helyzető körzet központjában jelentették be. Hevesen, Füzesabonyban és Pétervásárán együttesen mindössze 61 fıre vonatkozó támogatás nélküli munkaerıigényt regisztrálhattunk 2012. áprilisban. A munkáltatók tevékenységét tekintve a legnagyobb létszámot érintı támogatás nélküli állásbejelentés, 193 fı a feldolgozóipar (ezen belül élelmiszeripar 89 fı), a munkaerı-kölcsönzés (110 fı), a vízellátás (55 fı), valamint a kereskedelem (50 fı) területérıl érkezett. A 2012. áprilisban bejelentett 576 nem támogatott álláshely 22%-a (125 munkahely) segédmunkás munkakör, 41%-a (237 fı) betanított fizikai munkással és 25%-a (142 fı) szakképzett fizikai munkással betölthetı munkára irányul, további 12%-a (72 fı) szellemi munkakörre vonatkozik. A támogatás nélkül alkalmazni kívánt létszámból 237 fı feldolgozóipari gépkezelı, összeszerelı (Hatvan 124 fı, Eger 62 fı), 42 fı kereskedelmi, vendéglátó ipari foglalkozású (Gyöngyös 19 fı, Eger 16), 33-33 fı fém- és villamos-ipari foglalkozású (Gyöngyös 27 fı), illetve jármővezetı, mobil gép kezelı (Gyöngyös 9 fı, Eger 11 fı) . A havi új állásajánlatok összességét (támogatott, nem támogatott együtt) tekintve, a munkaerıigények 55%-a (922 fı) szakképzetlen segédmunkás munkakörre vonatkozott, az állásbejelentések 14%-a betanított jellegő munkát (gépkezelık, összeszerelık) igényelt, és összesen 240 fı foglalkoztatására irányult. A szakképzett dolgozók iránti 312 fıs (19%) kereslet a megyében leggyakrabban kereskedelmi eladó 48 fı, fémmegmunkáló 36 fı, vendéglátó-ipari foglalkozású 33 fı, jármővezetı 27 fı, építımesteri foglalkozású 17 fı, mobil gépek kezelıi 15 fı és építési, szakipari 14 fı szakmákban képzettek foglalkoztatására irányult. A szellemi munkakör betöltésére szóló mintegy 189 (11%) ajánlatból a leggyakrabban keresett foglalkozások: irodai adminisztrátor, írnok 28 fı, kereskedelmi, értékesítési ügyintézı, ügynök 19 fı, ügyfélkapcsolati foglalkozások 13 fı. A 2012. április hónap folyamán lezárt közvetítések és visszajelzések adatai alapján az állapítható meg, hogy a nyilvántartott álláskeresık közül 2 318 fı tudott munkát vállalni 786 fıvel, 25,3%kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Az elhelyezkedettek közül 1092 fı támogatással jutott munkához, míg támogatás nélkül, a kirendeltség közvetítésével vagy önállóan talált munkahelyet 1 226 álláskeresı. A támogatással elhelyezettek száma 476 fıvel, 30,4%-kal kisebb, mint az egy évvel korábbi idıszak elhelyezkedési esetszáma. A támogatás nélkül foglalkoztatottá váltak száma 20,2%-kal, 310 fıvel az egy évvel korábbi érték alatt maradt.
9
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
3.
2012. II. negyedév
A 2012. II. NEGYEDÉVI MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBİL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK
A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés kérdıíve rövid, mindössze négy kérdéscsoportot tartalmaz, amelyet minden negyedév elsı napjaiban kapnak meg a kirendeltségek által kiválasztott munkáltatók. Elsı kérdésünk a felméréskori létszámra, illetve a felmérést megelızı negyedévben történt létszámmozgáshoz kapcsolódik, amelyben a különbözı munkakörökben belépık és kilépık számát adják meg a választ adók. A második kérdésünkkel a tárgy negyedévben várható munkakörönkénti felvételrıl és kibocsátásról kérünk információt, és a 3 hónap múlva várható statisztikai állományi létszámot is itt kell feltüntetni. A 3. kérdés az 1 év múlva várható létszámot tudakolja meg. A negyedik kérdés viszont negyedévrıl negyedévre változik, ezúttal az atipikus foglalkoztatási formákra vonatkozott. Az 28. alkalommal lebonyolított, minden kistérségre kiterjesztett negyedéves munkaerıgazdálkodási felmérésbe (NMF) 458 céget vontak be kirendeltségeink, ami a megyében regisztrált szervezetek 1%-át jelentette. Mintánkban a 4 fı alatti kisvállalkozástól a 3 ezer fıt foglalkoztató társas vállalkozásig szerepelnek a cégek. A piaci szféra társas és egyéni vállalkozásai a legfıbb adatszolgáltatók, hiszen a gazdasági életben zajló folyamatok rövid idın belül tükrözıdnek a létszámgazdálkodásukban. A megyében regisztrált szervezetek 1 %-ától kapott adatokkal a foglalkoztatottak 25,0%-áról nyertünk információt, az alkalmazásban állóknál (4 fınél többet foglalkoztató vállalkozások, költségvetési szervek létszámhatártól függetlenül) ez az arány 45,3%. A 2012. II. negyedévi NMF ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág*
Alkalmazásban állók 2011. évben Száma, fı
Mezıgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gızellátás Vízellátás Építıipar Kereskedelem Szállítás Szálláshely-szolgáltatás Egyéb gazdasági szolgáltatások Közigazgatás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Egyéb személyi szolgáltatások Összesen
Megoszlása, %
Az NMF-ben szereplıknél foglalkoztatottak 2012. március 31-én Száma, fı
Megoszlása, %
Reprezentációs arány %
1 506 81 17 467 2 565 1 110 2 595 4 624 3 164 1 837 3 095 4 332 7 312 7 371 1 520
2,6 0,1 29,8 4,4 1,9 4,4 7,9 5,4 3,1 5,3 7,4 12,5 12,6 2,6
973 33 12266 2465 310 819 2960 1464 694 906 907 1150 1262 320
3,7 0,1 46,2 9,3 1,2 3,1 11,2 5,5 2,6 3,4 3,4 4,3 4,8 1,2
64,6 40,7 70,2 96,1 27,9 31,5 64,0 46,3 37,8 29,3 20,9 15,7 17,1 21,1
58 579
100,0
26 529
100,0
45,3
A felmérésben szereplıknél foglalkoztatottak között feldolgozóiparban a dolgozók aránya 46% (12,3 ezer fı), miközben a gazdaság egészét tekintve 30%-ra becsülhetı az ezen ágazatban foglalkoztatottak súlya. A villamos energia-, gáz-, gızellátás, valamint a mezı- és erdıgazdaság 10
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2012. II. negyedév
szintén felülreprezentált. Ezekben az ágazatokban ugyanis nagy létszámot foglalkoztató vállalkozások találhatók magas arányban, és ezek mint egy-egy térség meghatározó munkáltatói szükségszerően kerülnek be a mintába. A felmérésbe bevont 458 munkáltatónál 2012. I. negyedév végén 26 529 fı állt alkalmazásban. A mintában szereplı cégek válaszai szerint 2012. II. negyedévben összesen 412 fıvel, 1,55%kal nı a foglalkoztatottak száma. Az éves idıhorizonton hasonló a helyzet, 2013. március 31ig 432 fıvel, 1,63%-kal nı a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatott létszám.
Létszámváltozás nemzetgazdasági ágak szerint . Létszámváltozás 2012. 03. 31.-2013. 03. 31. Nemzetgazdasági ág Mezı- és erdıgazdaság Bányászat Feldolgozóipar - Élelmiszeripar - Textília, ruházat gyártása - Fa- és papíripar - Gumi-, mőanyag és nemfém ásványi termék gyártása - Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása
- Gép- és mőszeripar - Egyéb feldolgozó-ipar Villamosenergia-, gáz-, gızellátásl Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladék Építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem; Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb szolg. Heves megye
Változás fı % 11 1,1 -1 -3,0 330 2,7 41 3,3 11 2,2 30 4,0 1 0,2
2013. 03.31. 977 35 12679 1271 519 800 622
Változás fı % 4 0,4 2 6,1 413 3,4 28 2,3 10 2,0 58 7,8 1 0,2
2012. 03.31. 973 33 12266 1243 509 742 621
2012. 06.30. 984 32 12596 1284 520 772 622
2370
2387
17
0,7
2399
29
1,2
6107 674 2465
6333 678 2458
226 4 -7
3,7 0,6 -0,3
6381 687 2420
274 13 -45
4,5 1,9 -1,8
310
334
24
7,7
314
4
1,3
819 2960 1464 694
865 2985 1460 710
46 25 -4 16
5,6 0,8 -0,3 2,3
838 2978 1468 721
19 18 4 27
2,3 0,6 0,3 3,9
906 907 1150 1262 320 26529
897 910 1163 1244 303 26941
-9 3 13 -18 -17 412
-1,0 0,3 1,1 -1,4 -5,3 1,55
904 913 1161 1247 306 26961
-2 6 11 -15 -14 432
-0,2 0,7 1,0 -1,2 -4,4 1,63
A mintában szereplı cégek válaszai alapján 2012. II. negyedévben a feldolgozó-iparban bıvül 330 fıvel, 2,7%-kal a foglalkoztatás, ezen belül a gép-és mőszeriparban 226 fıvel, 3,7%-kal, az élelmiszer-iparban 41 fıvel, 3,35-kal, a fa-és papíriparban 30 fıvel, 4%-kal nı a foglalkoztatottak száma. Az építıiparban dolgozók száma 46 fıvel, 5,6%-kal nı a II. negyedévben, ami részben a tevékenységek szezonális jellegével magyarázható, a kereskedelem 11
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2012. II. negyedév
területén várható még kisebb 25 fı illetve 0,8%) létszámbıvülés. A többi ágazatban lényegében stagnál a foglalkoztatottak száma. 2013. március végéig a gép- és mőszeriparban (+274 fı), a fa- és papíripari termék gyártása (+58 fı) és a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás (+27 fı) területén várható 3-7%-os létszámbıvülés.
Létszámváltozás vállalati méret szerint A NMF-ben szereplı munkáltatók létszámára, valamint a 3 és 12 hónap múlva várható változására vonatkozó adatok Létszámnagyságkategória
Jelenlegi létszám (fı)
Mikro (0-9 fı) Kis (10-49 fı) Közepes (50-249 fı) Nagy (249 fı felett) Összesen
783 3792 9729 12225 26529
Létszám 3 hónap múlva Változás Fı Fı %
851 3873 9771 12446 26941
68 81 42 221 412
Létszám 12 hónap múlva Változás Fı Fı %
8,7 2,1 0,4 1,8 1,6
847 3837 9814 12463 26961
64 45 85 238 432
8,2 1,2 0,9 1,9 1,6
A mintába bekerült mikro-vállalkozások létszámbıvítése a legnagyobb arányú 2012. II. negyedévben és 1 éves idıtávon is, 8%. Abszolút számban azonban ez csak 68 illetve 64 fı bıvülést jelent. A minta kicsi mérete miatt sem gondolhatjuk azt, hogy a több mint tízezer heves megyei mikro-vállalkozás hasonló ütemben fogja növelni létszámát. A prognózisokba való bekerülés (és bennmaradás) sajnos nem véletlenszerő kiválasztással történik. A nagyvállalkozásoknál a teljes körőségre törekszünk, a minél szélesebb körő információ megszerzése érdekében, a kicsiknél pedig a kialakult munkakapcsolat biztosítja az adatlap kitöltését. A munkaügyi kirendeltséggel hosszabb távon együttmőködı kisvállalkozások pedig sok esetben támogatásunkkal folyamatosan bıvítik létszámukat. A többi létszámnagyság szerinti kategóriában minimális létszámnövekmény (0,4-2,1% közötti) várható mind a két idıtávon.
Létszámváltozás területi bontásban
Létszámváltozás 2012. 03. 31.-2013. 03. 31. Kirendeltség körzete Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására Heves megye
2012. 03.31. 7813 8220 5544 2535 2009 408 26529
2012. 06. 30. 7931 8305 5706 2555 2029 415 26941
Változás fı
% 118 85 162 20 20 7 412
12
1,5 1,0 2,9 0,8 1,0 1,7 1,6
2013. 03.31. 8013 8252 5696 2536 2046 418 26961
Változás fı
% 200 32 152 1 37 10 432
2,6 0,4 2,7 0,0 1,8 2,5 1,6
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2012. II. negyedév
Kistérségenként tekintve a válaszadó munkáltatók 2012. II. negyedévben a hatvani és az egri körzetben tervezik a legnagyobb mértékő létszámbıvítést, három hónap alatt 162 fıvel, 2,9%kal, illetve 118 fıvel, 1,5%-kal nıne foglalkoztatottaik száma. Egy év múlva is ennek a két körzetnek a létszámváltozása mutat 152 illetve 200 fıs pozitív egyenleget, ez 2,7 illetve 2,6%-os létszámnövekedést jelentene. A többi körzetben minimális, 100 fı alatti létszámváltozás várható mindkét idıtávon.
Az összevont adatoknál részletesebb információt nyújt a foglalkozási fıcsoportonkénti várható felvételek és munkaviszony megszőnések elemzése. A legnagyobb volumenő létszámmozgás a a gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık fıcsoportban megy végbe, 296 belépı és 130 kilépı. Ezt a létszámmozgást szinte kizárólag a három kedvezıbb munkaerı-piaci helyzető körzetben jelezték a munkáltatók, Hatvanban 102 fı felvétel és 28 fı elbocsátás Gyöngyösön 101 fı felvétel és 58 fı elbocsátás, Egerben pedig 69 fı felvétel és 33 fı elbocsátás. A szakképzettséget igénylı foglalkozások közül az ipari és építıipari foglalkozások tekintetében ugyanebben a három körzetben várható jelentıs létszámmozgás: Egerben 63 belépı és 39 kilépı, Gyöngyösön 44 belépı és 20 kilépı, Hatvanban 27 belépı és 6 kilépı szakmunkással számolnak a munkaadók. A negyedéves idıtávon stagnáló három kisebb körzet munkáltatói együttesen mindössze 11 fı felvételt és 1 fı elbocsátást jeleztek ebben a szakmacsoportban. A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokban az egri körzetben (40 fı felvétel és 14 fı elbocsátás) és a hevesi körzetben (18 fı felvétel és 3 fı elbocsátás) nıhet a foglakoztatás, Gyöngyösön viszont a kilépık száma (24 fı) meghaladja a belépı létszámot (16 fı). A szakképzettséget nem igénylı egyszerő foglalkozásokban is az egri körzetben várható jelentıs létszámmozgás (94 belépı és 60 kilépı.
2012. II. negyedévben várható létszámfelvételek és elbocsátások Eger
Gyöngyös
Hatvan
Heves
Füzesabony
Pétervására
Foglalkozási fıcsoportok
Megye
egyéb felsıfokú vagy középfokú képzettséget igénylı fogl.
belépı fı
18
17
3
2
4
0
44
kilépı fı
-14
-11
-2
-5
-5
0
-37
szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások
belépı fı
94
35
11
15
15
12
182
kilépı fı
-60
-24
-6
-16
-15
-7
-128
felsıfokú képzettség önálló alkalmazását igénylı fogl.
belépı fı
23
5
64
1
0
1
94
kilépı fı
-27
-5
-8
0
0
0
-40
ipari és építıipari foglalkozások
belépı fı
63
44
27
8
3
0
145
kilépı fı
-39
-20
-6
-1
0
0
-66
gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetık,
belépı fı
0
3
1
0
1
0
5
kilépı fı
-1
-2
0
0
0
0
-3
kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások
belépı fı
40
16
4
18
6
1
85
kilépı fı
-14
-24
-2
-3
-3
0
-46
gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık
belépı fı
69
101
102
6
15
3
296
kilépı fı
-33
-58
-28
-5
-3
-3
-130
irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozás
belépı fı
11
10
2
1
3
0
27
kilépı fı
-12
-3
0
-1
-2
0
-18
mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások
belépı fı
0
1
0
0
1
0
2
kilépı fı
0
0
0
0
0
0
0
belépı fı
318
232
214
51
48
17
880
kilépı fı
-200
-147
-52
-31
-28
-10
-468
összesen
13
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2012. II. negyedév
Foglalkozásonként, szakmánként tekintve a várható létszámmozgásokat, azt láthatjuk, hogy a gépkezelık, termék összeszerelık, egyszerő ipari foglalkozások iránti kereslet a leggyakoribb. A hatvani körzetben 102 fı termék-összeszerelıt terveznek felvenni a II. negyedév folyamán. Hevesen (15 fı) és Egerben (12 fı) jelentıs a bolti eladók iránti kereslet. Gyöngyösön 30 fı autóbuszvezetı munkaviszonya szőnik meg várhatóan. A tehergépkocsi-vezetı, kamionsofır munkakörben intenzív létszámmozgás várható az egri körzetben is. Az ipari szakmunkák területérıl Gyöngyösön 9 fı vezeték és csıhálózat-szerelı és 8 fı pék, Egerben 10 fı húsfeldolgozó, Hatvanban pedig 10 fı villamos gépek és készülékek mőszerész valamint 7 fı szabó, varró igényt jeleztek. Örvendetes, hogy Hatvanban 23 fı elektronikai mérnök, 18 fı minıségbiztosítási mérnök és 8 fı gépészmérnök felvétele várható, ugyanitt 13 fı felsıfokú végzettségő pénzügyi-számviteli szakemberre is igény van. Egerben viszont létszámcsökkenés várható szellemi munkakörökben: 7 fı bíró és 14 fı optometrista munkaviszonya szőnik meg várhatóan 2012. június végéig.
2012. II. negyedévben az alábbi munkakörökben várnak /5/ fıt elérı, vagy meghaladó létszámegyenleget a munkáltatók: Munkakör Egyéb termék-összeszerelı Bolti eladó Villamosmérnök Köztisztasági gép kezelıje Mőanyagtermék gyártó gép kezelıje Minıségbiztosítási mérnök Takarító és kisegítı Portás és telepır Egyszerő ipari foglalkozású Villamos berendezés összeszerelı Villamos gépek és készülékek mőszerésze Gépészmérnök Húsfeldolgozó Vezeték és csıhálózat-szerelı Forgácsoló Mechanikai gép összeszerelı Pincér Tehergépkocsi-vezetı, kamionsofır Pék Szabó, varró Gépjármőjavító és karbantartó Számviteli ügyintézı Egyszerő építıipari foglalkozású Ács Szakács Papíripari gép kezelıje Szociális gondozó Konyhai kisegítı Bíró Szilárdásvány-kitermelı gép kezelıje Könyvelı Optometrista Autóbuszvezetı
14
Felvétel 148 41 23 22 24 18 38 18 35 12 13 12 10 9 14 14 10 38 12 9 10 6 19 11 7 5 1 6 0 0 1 0 5
Kilépés 22 18 1 0 3 3 26 6 14 1 2 1 0 0 5 5 2 30 4 2 4 1 14 6 2 0 6 12 7 7 9 14 38
Egyenleg +126 +23 +22 +22 +21 +15 +12 +12 +11 +11 +11 +11 +10 +9 +9 +9 +8 +8 +8 +7 +6 +5 +5 +5 +5 +5 -5 -6 -7 -7 -8 -14 -33
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2012. II. negyedév
A munkáltatók és az atipikus foglalkoztatás A 2012. áprilisi adatlap 4. (minden negyedévben változó) kérdése arra vonatkozott, hogy a munkáltatók mennyire nyitottak az „atipikus” foglalkoztatási formák iránt.. A kérdésre kapott válaszokból az derült ki, hogy egyes foglalkoztatási formák (távmunka, bedolgozói munkaviszony) továbbra sem jellemzıek, de a költségkímélı foglalkoztatási formák jelentıs szerephez jutnak a munkaerı-gazdálkodásban. Heves megyében a határozott idıre szóló szerzıdés keretében történı foglalkoztatással (42,5%), az alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás (32,6%) és a részmunkaidıs foglalkoztatás (28,1%) alkalmazásával élnek legtöbb esetben a munkáltatók, de a megbízási szerzıdés (11,9%) és a munkaerı-kölcsönzés (6,3%) is elıfordul. A távmunka vagy bedolgozói jogviszony alapján való foglalkoztatástól viszont a válaszoló munkáltatók 94%-a elzárkózott.
Alkalmazná-e az alábbi foglalkoztatási formákat 2012. II. negyedévben? Igen válasz Részmunkaidıs foglalkoztatás Távmunka Bedolgozói jogviszony Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatási forma Határozott idejő szerzıdéssel történı foglalkoztatás/állami Munkaerı-kölcsönzés Önfoglalkoztatás Megbízási szerzıdés
Talán %
válasz
Nem %
válasz
%
válasz
89 1 3 102
28,1 0,3 1,1 32,6
173 15 15 120
54,6 5,2 5,3 38,3
55 270 267 91
17,4 94,4 93,7 29,1
317 286 285 313
137
42,5
136
42,2
49
15,2
322
18 9 34
6,3 3,2 11,9
45 31 98
15,7 11,0 34,3
224 241 154
78,0 85,8 53,8
287 281 286
15
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2012. II. negyedév
Módszertani leírás
1. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerıgazdálkodási felmérés, amely 2005 közepétıl országosan bevezetésre került. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenő adatgyőjtése, melyben fıként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdıívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felméréssel a különbözı területi szinteken, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat győjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervérıl, és elısegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerı-piaci folyamatok iránt érdeklıdı pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése.
2. A lakossági munkaerı-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyőjtését. A munkaerı-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedı reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendı mindenki, aki a vizsgált idıszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendı az a személy, aki egyidejőleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytıl átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelızı négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelı állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerıpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezıtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevık; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresıtevékenységet; a tıkejövedelmükbıl élık; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következı fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelı korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül.
16
Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés
2012. II. negyedév
3. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskeresı: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresı tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttmőködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresıként nyilvántart. 4. TEÁOR’08, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következı területeket fedik le: Ágazat betőjele A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S-U
TEÁOR’08 Ágazat megnevezése Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyvízmentesítés Építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakoztatás, szabad idı Egyéb szolgáltatás
17
Rövidített változat Ágazat megnevezése Mezıgazdaság
Ipar
Gazdasági szolgáltatások
Közigazgatás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Egyéb szolgáltatások
