A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei II. negyedév

Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei 2011. II. negyedév

A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 200 Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására

150 100 50 0 2011.06.30

2012.03.31

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés

2011. II. negyedév

1. BEVEZETÉS 2011. áprilisban huszonnegyedik alkalommal kértek a Heves megye területén működő kirendeltségek munkatársai információkat körzetük jelentősebb foglalkoztatóitól a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a területileg illetékes kirendeltségek közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés országos elemszámát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2011. április hónapban zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a 2011. március 31-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 1,6%-os, míg egy évre előretekintve 1,7%-os, mérsékelt létszámnövekedéssel számolnak a válaszoló heves megyei munkáltatók. 2.

HEVES MEGYE TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

Heves megye lakónépessége 2011. január 1-jén 308 ezer fő volt, az ország népességének 3,1%-a. 2010-ben a halálozások száma 74%-kal meghaladta az élveszületésekét, így a megye népessége a természetes népmozgalmi folyamatok következtében 1950 fővel csökkent az év során. A természetes népességfogyás mértéke 7,8%-kal növekedett az előző évhez képest, ami alatta maradt az Észak-magyarországi régió és az ország átlagának is (15; illetve 18%). Az előzetes adatok alapján a megyében 2009-hez képest 5,1%-kal kevesebb, 2650 gyermek jött a világra, a halálozások száma azonban változatlanul 4600 fő volt. Ezer lakosra 8,5 élveszületés és 14,8 halálozás jutott. A fajlagos mutatók értékei mind országosan, mind régiós szinten ennél kedvezőbbek voltak. A megye településhálózata igen változatos. Az északi részén – mintegy a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként – kicsiny létszámú, 1000 fő alatti települések sokaságát találjuk. Nagyváros nincs a térségben; központja, Pétervására lakosainak száma nem éri el a háromezer főt. A hegyes-dombos vidéken, kanyargó utakon nehéz a kistelepüléseket megközelíteni. Ez a megye legelmaradottabb része. A térség népességeltartó ereje elegendő munkahely hiányában kicsi. Magas az időskorú népesség aránya. A munkavállalási korúak körében jelentős a munkanélküliség. A közművekkel való ellátottság kedvezőtlen. A 2


2011. II. negyedév

mikrovállalkozások nagy része erdőgazdálkodási és fafeldolgozási tevékenységet folytat. A legnagyobb létszámot az önkormányzatok foglalkoztatják időszakosan közfoglalkoztatás keretében. A megye középső, gazdaságilag legfejlettebb sávjában az átlagos településméret lényegesen nagyobb. A három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) körülvevő községek átlagos lélekszáma 2.100 fő. Fejlődésüket a nagyobb ipari és szolgáltatási centrumokhoz való közelség nagymértékben elősegíti. Hatvan és Gyöngyös térségének gazdasági előrelépésében az M3 autópálya jelenős húzóerőt képvisel, hiszen a fővárossal és azon keresztül az ország nyugati felével való gyors összeköttetést biztosítja. A munkahelyek kínálata bővebb, a munkanélküliség alacsonyabb, mint a megyei átlag. A közműellátottság színvonala is kiemelkedően e sávban a legjobb. A megyében Eger a legjelentősebb foglalkoztatási centrum, a feldolgozóipar mellett különösen fejlett a szolgáltatási szektor, és igen jelentős az idegenforgalom. Megye-székhelyi funkcióiból adódó közigazgatási és egészségügyi szerepköre is sok munkahelyet jelent, csak úgy mint fejlett középfokú és felsőfokú oktatási intézmény hálózata. A Gyöngyösi kistérségben meghatározó szerepe van az iparnak, a szolgáltató szektornak és a nem termelő infrastruktúrának. A foglalkoztatás a villamosenergia-termelés ágazatában a legnagyobb, közel 2,5 ezer fő, de a gépipar és a kereskedelem súlya is kiemelkedő. A mezőgazdaságban jelentős a szőlő és a gyümölcstermesztés. A körzet fejlett oktatási hálózattal rendelkezik. A modern ipar megtelepedése elsősorban Hatvanban tapasztalható. Az ipari parkban megjelent a nyugati és a távol-keleti tőke, az elmúlt 10 évben számos üzem települt be, amelyek összesen közel 4 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A körzet munkáltatói elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykednek, de több kisebb vállalkozás foglalkozik kereskedelemmel, illetve szolgáltatással. A legtöbb munkavállalót a közúti jármű alkatrész gyártás és a híradástechnikai termék gyártás területén foglalkoztatják. A megye középső sávjától dél felé haladva ismét kisebb, de az aprófalvak népességszámát közel kétszeresen meghaladó községek (átlagos lélekszámuk 1600 fő) találhatók a két kisváros, Füzesabony és Heves térségében. Hagyományosan a kedvező termőhelyi adottságok alapján gazdálkodó mezőgazdaság volt a fő foglalkoztató. A legnagyobb létszámot a mezőgazdasági nagyüzemek foglalkoztatták, melyek a rendszerváltást követően termőterületeik és melléküzemágaik nagy részét elveszítve létszámukat is jelentősen leépítették. A mezőgazdaság továbbra is jelentős ágazat a körzetben, bár a tulajdonosi szerkezet ebben az ágazatban jelentősen átalakult az utóbbi 20 évben. A szövetkezetek megszűnése után magángazdaságok, családi vállalkozások működnek tovább, a korábbinál sokkal kisebb létszámot – sok esetben csak szezonálisan – foglalkoztatva. Az alapvetően mezőgazdasági adottságú települések gazdaságai a kedvező lehetőséget kihasználva folytatják tevékenységüket. Ennek köszönhetően a szántóföldi növénytermesztés mellett hagyománya van a térségben a dinnye- és gyümölcstermesztésnek. A füzesabonyi körzetben az ipari szektor a körzetközpontban és Kál térségében koncentrálódik. A kistérség vasúton és közúton jól megközelíthető, az M3-as autópálya nyugat-keleti irányban szeli át. A Hevesi kistérség jellemzője, a megyei átlagnál lényegesen nagyobb arányú gyermekkorú népesség, és viszonylag sok az időskorú is, így e körzet eltartottsági rátája a megyei átlagnál jóval magasabb. Kevés a munkahely, főként az iparban, ebből fakadóan magas a munkanélküliség. Az elhelyezkedést nehezíti a lakosság viszonylag alacsony iskolázottsági szintje, és a halmozottan hátrányos helyzetű roma etnikum megyei átlagnál magasabb aránya. Heves megye ipari termelése 2010-ben – a több mint 4 főt foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján – 630 milliárd forintot tett ki, mely az előző évhez képest összehasonlító áron 25%-os növekedést jelentett. A bővülés mértéke az országos átlagot 14%ponttal haladta 3


2011. II. negyedév

meg. Egy lakosra 2032,9 ezer forint termelési érték jutott, ez az országosnál 11,5 ezer forinttal alacsonyabb. A megyei székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató ipari vállalkozások termelése 2009. évhez képest 27%-kal nőtt. Az előállított ipari produktum értéke 567,3 milliárd forintot ért el, ami 15,8 ezer fő foglalkoztatása mellett valósult meg. Egy alkalmazásban állóra 35,8 ezer forint termelési érték jutott, ami 27%-os emelkedést jelentett az előző évhez képest, miközben az alkalmazásban állók száma 0,2%-kal mérséklődött. Az ipari konjunktúrát elsősorban az exportlehetőség bővülése alapozta meg, ugyanis a külpiacokról származó árbevétel 44%-kal nőtt 2009-hez képest, ellensúlyozva a belföldi eladások 3,4%-os csökkenését. Ennek következtében az értékesítés összességében 26%-kal nőtt. Az 566,3 milliárd forint értékű forgalom héttizede irányult külföldre, ami az országos exportarányt meghaladja. A Heves megyei ipar mutatóit két ágazathoz tartozó vállalkozások határozzák meg, a termelési érték 17%-át előállító villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ág termelése 3,5%kal, értékesítése – mely szinte teljes mértékben a hazai piacra irányult – 3%-kal esett vissza az előző évhez képest. A gépipar azonban, mely a termelés és az értékesítés 70%-át biztosította mindkét területen a megyei átlagot meghaladó mértékű fejlődést mutatott (+44; illetve +42%). A könnyűipar ágazatok számára nem volt kedvező a 2010-es év, az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 8,7; a textília, ruházat, bőr és bőrtermékeké 14,5%-kal alatta maradt a 2009. évinek. Az alkalmazásban állók száma az év során csak a gépiparban és a villamosenergia iparban emelkedett, 5,5 illetve 4,2%-kal. Az építőipari termelés volumene – a legalább 5 főt foglalkoztató Heves megyei székhelyű építőipari vállalkozások adatai alapján – 2010-ben 17%-kal maradt el az előző évi magas bázistól. Az építőipari vállalkozások a vizsgált időszakban 39,6 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, mely egy lakosra vetítve 127,7 ezer forintot tett ki. A mutató értéke az országos átlagnál 6,2 ezer forinttal nagyobb. Az építőipari cégek termelési értékének 74%-a egyéb építmények építéséből, 26%-a épületek kivitelezéséből származott. Mindkét építményfőcsoport volumenében csökkenés következett be 2009-hez képest. Az épületek esetében 8%-os a visszaesés. Az egyéb építmények esetében tapasztalt 20%-os termelési érték csökkenés a 92%-os részarányt képviselő út, autópálya építés szakágazat volumenének 22%-os visszaesésének következménye. Heves megye idegenforgalma 2010-ben kis mértékben nőtt az előző évhez képest. Az év során a megye kereskedelmi szálláshelyei 0,1%-kal több (288,7 ezer) vendéget fogadtak, összesen 664,4 ezer vendégéjszakára, mely 1,9%-os bővülést jelentett. A Heves megyei székhellyel működő gazdasági szervezetek 2010-ben 59,5 milliárd forintot fordítottak új tárgyi eszköz beszerzésre, illetve a meglévők fejlesztésére, ez folyó áron 8,1%-kal haladta meg a 2009-es értéket. Egy lakosra 191,8 ezer forint beruházási érték jutott, mely az országos 63%-a. Heves megyében 2010-ben a legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél átlagosan mintegy 60,3 ezer fő állt alkalmazásban, ezek 63%a a versenyszférában, 31%-a költségvetési szerveknél. Számuk összességében 0,9%-kal emelkedett az előző évhez képest. Ezen belül a versenyszférában 4,9%-kal kevesebben, a költségvetésiben pedig – a közmunkaprogram lehetőségeinek kibővítése következtében a fizikai foglalkoztatás növelésével – 5,2%-kal többen dolgoztak, mint 2009-ben. Az alkalmazásban állók hattizede fizikai foglalkozású, körükben 0,8%-os létszámbővítést hajtottak végre; a szellemi foglalkozásúaknál 1,1%-ost.

4


2011. II. negyedév

Nemzetgazdasági áganként vizsgálva megállapítható, hogy 2010-ben az alkalmazásban állók legnagyobb hányadát, 35%-át, az iparban foglalkoztatták, ahol 2,6%-kal kevesebben jutottak munkalehetőséghez, mint egy évvel korábban. A havi nettó átlagkereset összege 2010. január-decemberben 122,1 ezer forint volt, mely 7,8%kal felülmúlta az előző évit. A nettó keresetek reálértéke – 4,9%-os inflációs ráta mellett – összességében 2,8%-kal emelkedett; ezen belül a fizetések vásárlóértéke a költségvetési szféránál 0,3%-kal csökkent; a versenyszférában pedig 4,2%-kal javult.

2010. évben – a KSH adatai szerint - Heves megye munkaerőpiacán ellentmondásos tendenciák érvényesültek. A munkanélküliek száma – szemben az országos tendenciával – jelentősen, 1,5 ezer fővel csökkent, viszont a foglalkoztatottak száma nem nőtt, sőt kismértékben, 0,1 ezer fővel visszaesett. A munkanélküliségi ráta (11,9%) 2010. évben alig haladta meg az országos átlagot (11,2%), az észak-magyarországi rátának (16,1%) pedig háromnegyedét sem érte el. A 2009. évi megyei rátához képest is jelentősen, 1,0%ponttal csökkent. A foglalkoztatási ráta ugyanekkor alig változott, 51,8%-os szintje az országos (55,4%) és a régiós (48,7%) között helyezkedik el. Az aktivitási arány 58,8%, - 0,4%ponttal visszaesett az elmúlt egy évben – 3,6%-ponttal maradt el a hazai átlagtól, és a régiós szintet is mindössze 0,7%ponttal haladta meg.

Foglalkoztatottság, munkanélküliség a 15-64 éves népességen belül1 2010. év Magyarország Észak-Magyarország Heves megye Változás 2010Változás 2010Változás 20102010. 2010. 2010. 2009. 2009. 2009. %-ban, %-ban, %-ban, Megnevezés ezer fő, illetve ezer fő, illetve ezer fő, illetve ezer ezer ezer illetve %illetve %illetve %főben főben főben % pontba %* pontba %* pontba n n n Foglalkoztatottak (ezer fő) 3 750,1 -1,2 -0,3 390,0 -3,3 -0,8 108,3 -0,1 -0,1 Munkanélküliek (ezer fő) 474,5 54,2 12,9 75,0 4,0 5,6 14,6 -1,5 -9,3 Gazdaságilag aktívak (ezer 4 224,6 53,0 1,3 465,0 -0,7 -0,2 122,9 -1,6 -1,3 fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer 2 554,6 -54,8 -2,1 335,6 -9,2 -2,7 86,1 0,4 0,5 fő) 15-64 éves népesség (ezer fő) 6 769,3 -1,8 -0,0 800,6 -8,5 -1,1 209,0 -1,2 -0,6 Aktivitási arány (%) 62,4 0,8 58,1 0,7 58,8 -0,4 Foglalkoztatási ráta (%) 55,4 0,0 48,7 0,1 51,8 0,2 Munkanélküliségi ráta (%) 11,2 1,1 16,1 0,8 11,9 -1,0

1

KSH negyedéves munkaerő-felméréseinek adatai alapján.

5


2011. II. negyedév

Heves megyében 2011. március végén 24 095 regisztrált álláskereső keresett munkát kirendeltségeink segítségével, 2010. I. negyedév végéhez viszonyítva 290 fővel, 1,2%-kal csökkent a létszám, szemben az országra (+0,9%) és a régió (+4,7%) egészére jellemző növekedéssel. Közülük 2177 fő (9,0%) pályakezdő álláskereső, létszámuk 84 fővel 4,0%-kal nőtt egy év alatt. 2011. I. negyedévben havonta átlagosan 24 541 álláskeresőt tartottunk nyilván, 111 fővel, 0,5%kal kevesebbet, mint 2010 hasonló időszakában. Az álláskeresők számának havonkénti alakulása az utóbbi hónapokban többnyire az előző évek tendenciájának megfelelően alakult. A novemberben kezdődött téli hónapokra jellemző szezonális létszámnövekedés februárig tartott, legintenzívebb emelkedés januárban figyelhető meg. Az új közfoglalkoztatási programok beindulásának köszönhetően kedvező fordulat márciusban következett be.

Álláseresők számának alakulása Heves megyében 2009. január-2011. március 24000 20000 16000 12000 8000 4000

2009

2010

c de

v no

t ok

t ep sz

g au

jú l

jú n

áj m

r áp

ár c m

br fe

ja n

.

0

2011

2011. március végén a megyében működő hat kirendeltség közül a hatvani és az egri körzetben 7,3%-kal illetve 4,0%-kal csökkent, hevesi és a füzesabonyi kistérségben 3,9%-kal illetve 2,5%kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A gyöngyösi és a pétervásárai körzetben pedig alig változott (38 fővel nőtt, illetve 21 fővel csökkent) létszámuk. A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves megye 18,2%-os, az országos átlagot 3,5%-ponttal meghaladó mutatójával a megyék rangsorában a középmezőnyben foglal helyet (10 megyének és a fővárosnak jobb, 8-nak kedvezőtlenebb a mutatója). Az egyes körzetek közti különbségek is jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a hatvani, a gyöngyösi és az egri körzetben 13 és 16% között alakul, Heves körzetében a 34%-os, Pétervására térségében a 29%os arányt is meghaladja.

6


2011. II. negyedév

Az álláskeresők száma és változása Az álláskeresők Körzet

száma (fő)

számának változása az előző évhez képest

2011. (fő) (%) március Eger 7 412 -306 -4,0 Gyöngyös 4 807 38 0,8 Hatvan 3 055 -239 -7,3 Heves 4 468 167 3,9 Füzesabony 2 918 71 2,5 Pétervására 1 435 -21 -1,4 Heves megye 24 095 -290 -1,2 Észak-Magyarország 125 102 5 654 4,7 Országosan 649 990 5 828 0,9 Forrás: *A nemzetgazdaság munkaerőmérlege, 2010.01.01. (KSH),

Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez*, % 2010. 2011. március 20. március 20. (%)

(%) 16,5 14,5 14,3 33,3 23,8 29,5 18,4 23,6 14,7

15,8 14,7 13,3 34,6 24,4 29,1 18,2 24,3 14,7

2011. I negyedévben 8 754 fő kérte álláskeresőként való regisztrálását a hat heves megyei munkaügyi kirendeltségen, mely létszám 921 fővel 11,8%-kal meghaladja a bázis időszakban belépők számát. A nyilvántartásba vett álláskeresők 95%-a korábban már volt ügyfelünk, és mindössze 5% az első ízben bejelentkezők aránya. A legutóbbi munkahelyről szóló adatok szerint a legtöbben a közigazgatás, közösségi, személyi szolgáltatás (29%) területéről - többségüknek támogatott közfoglalkoztatása fejeződött be -, a feldolgozó iparból (25%), az építőiparból (11%) és a kereskedelemből (10%) érkeztek. A kilépők száma 5 869 fő volt, 161 fővel kevesebb, mint 2010. I. negyedévben. A kilépők 85%-a munkaviszonyt létesített. Az álláskeresők összetételére vonatkozó főbb adatok 2011. március 2010. március Létszámváltozás Megnevezés megoszlá megoszlá fő fő főben %-ban s (%) s (%) Az álláskeresők száma 24 095 100,0 24 385 100,0 -290 -1,2 Közülük Pályakezdő 2 177 9,0 2 093 8,6 84 4,0 Férfi 13 064 54,2 13 775 56,5 -711 -5,1 Nő 11 031 45,8 10 610 43,5 421 4,0 Alacsony iskolai végzettségű 10 813 44,9 10 100 41,4 713 7,1 Középfokú végzettségű 12 249 50,8 13 316 54,6 -1067 -8,0 Diplomás 1 033 4,3 969 4,0 64 6,6 25 év alatti 3 686 15,3 3 753 15,4 -67 -1,8 50 év feletti 4 346 18,0 4 230 17,3 116 2,7 Tartósan regisztrált 6 625 27,5 5 679 23,3 946 16,7 Álláskeresési ellátásra jogosult 7 113 29,5 8 126 33,3 -1013 -12,5 Aktív korúak ellátására jogosult 8 795 36,5 7 560 31,0 1235 16,3

7


2011. II. negyedév

A válság miatt állásukat elvesztők fokozott beáramlása és a közfoglalkoztatás szerepének növekedése kapcsán tapasztalt intenzív kiáramlás együttes hatására az álláskeresők összetételében 2009-ben átrendeződés történt, gyors ütemben nőtt a középfokú végzettségű, ezen belül is a szakmunkás végzettségű álláskeresők száma. A jelentős tömegeket megmozgató közfoglalkoztatás következtében viszont mérsékeltebben nőtt az alacsony iskolai végzettségű álláskeresők száma. 2011. I. negyedéve végére a válságból való kilábalás hatására visszarendeződés történt. A középfokú végzettségűek száma jelentősen csökkent (habár a két év előtti volument még így is 8,2%-kal meghaladja), a képzetlen állástalanok száma viszont tovább nőtt, részarányuk jelentősen emelkedett. Az összes álláskereső 44,9%-a (10 813 fő) legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű. Számuk 713 fővel, 7,1%-kal nőtt egy év alatt, az összes álláskeresőn belüli részarányuk 3,5%-ponttal emelkedett. A legfeljebb 8 általános iskolát végzett álláskeresők aránya a hevesi kirendeltség körzetében a legmagasabb, 60,5%, de a füzesabonyi (55,1%) és a pétervásárai (50,9%) körzetben is meghaladja az 50%-ot. Az év folyamán 8,0%-kal mérséklődött a középfokú végzettségű álláskeresők száma a megyében. 2011. március végén 12 249 fő volt a számuk, az összes álláskereső 50,8%-a, részarányuk 3,8%ponttal csökkent egy év alatt. Közülük az érettségivel rendelkezők száma (szakközépiskola, technikum, gimnázium) 7,3%-kal, a szakmunkás képzőben végzetteké 8,5%-kal csökkent. A diplomás álláskeresők száma 1 033 fő a megyében, 64 fővel nőtt egy év alatt, az összes álláskeresők közötti részesedésük kis mértékben 4,0%-ról 4,3%-ra emelkedett. A hosszú ideje (több mint egy éve) folyamatosan nyilvántartott álláskereső ügyfelek számát tekintve egy év alatt igen jelentős, 16,7%-os (946 fős) növekedés ütem mérhető. 2011. március végén 6 625 fő (az összes álláskereső 27,5%-a) szerepelt 12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartásunkban Az ún. tartósan munkanélküliek létszámváltozását iskolai végzettség szerint vizsgálva azt találjuk, hogy a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű ügyfelek száma nőtt nagyon jelentősen az elmúlt 1 évben, 34,5%-kal, 889 fővel. A középfokú iskolai végzettségűek közül 43 fővel, 1,5%-kal többen nem találnak egy évnél hosszabb ideje munkát, a diplomások között pedig 15 fővel, 7,9%-kal nőtt a tartósan elhelyezkedni nem tudók száma az egy évvel korábbi állapothoz képest. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2011. I. negyedév végén 2177 főt tett ki, az egy évvel korábbi létszámhoz képest 4,0%-os (842 fős) növekedést tapasztaltunk, ami kis mértékben meghaladja a 1,9%-os országos létszámemelkedést. A 2011. március végén nyilvántartott pályakezdő álláskeresők az összes regisztrált álláskereső 9,0%-át reprezentálták (országosan ugyanez az arány alacsonyabb, 8,3%, a régióban magasabb, 9,3% volt). Egy év alatt a pályakezdő álláskeresők összetétele is módosult, így csökkent a 20 év alatti (22,2%-ről 18,8%-ra), és nőtt a 25 éves és idősebb (5,4%-ról 6,9%-ra) fiatalok aránya. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás változására jellemző, hogy nőtt a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek (44,0%-ról 47,8%-ra), és csökkent a gimnáziumban érettségizettek (10,5%-ról 9,3%ra), a szakközépiskolából kikerültek (22,6%-ról 21,4%-ra), valamint a diplomások ((7,9%-ról 7,4%-ra) részesedése. A szervezetünk által folyósított álláskeresési ellátásokra (álláskeresők járadéka, valamint segélye) március végén 7 113 fő volt jogosult. Az egy évvel korábbi létszámhoz képest jelentősen 1013 fővel, 12,5%-kal esett vissza létszámuk. A csökkenés szinte teljes egészében a járadékosok körében ment végbe, 978 fővel kevesebb ilyen típusú ellátott szerepel 8


2011. II. negyedév

nyilvántartásunkban, az álláskeresési segélyben részesülők száma mindössze 35 fővel csökkent egy év alatt. Az ellátásban részesülők összes álláskeresőkön belüli részaránya ennek megfelelően a tavaly márciusi 33,3%-ról 29,5%-ra mérséklődött. Az álláskeresési ellátásban részesülők többségét, 61%-át még mindig az álláskeresők járadékában részesülők alkotják, annak ellenére, hogy számuk egy év alatt 18,3%-kal, 5 349 főről 4 371 főre csökkent. A bérpótló juttatásra és a rendelkezésre állási támogatásra (RÁT-ra) jogosultak közül 2011. március végén 8 795 fő regisztrált álláskereső szerepelt kirendeltségeink nyilvántartásában. Számuk az egy évvel korábbi létszámhoz viszonyítva 16,3%-kal (1 235 fővel) növekedett. A regisztrált álláskeresőkön belüli arányuk a 2010. márciusi 31,0%-ról 36,5%-ra emelkedett. 2011. I. negyedévben a hat heves megyei munkaügyi kirendeltséghez összesen 4 544 álláshelyre vonatkozó munkaerőigény-bejelentés érkezett, 29%-kal, 1 025-tel több, mint 2010. azonos időszakában. A negyedév folyamán feltárt, nyilvántartásba vett új állások 70%-a (3 184 állás) támogatott álláshely volt, 30%-a (1 360 állás) pedig támogatott foglalkoztatásra irányult. A támogatott álláshelyre vonatkozó közvetítési igények száma 2010. I. negyedévhez képest 1 235 fővel, 63,4%-kal nőtt. A közfoglalkoztatás keretében betölthető állások száma emelkedett elsősorban, 1220-szal, 72,8%-kal több ilyen típusú álláshelyet kínálhattunk ügyfeleinknek. Az új közfoglalkoztatási formák közül az önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás 1 695 fő, országos közfoglalkoztatási program 473 fő, önkormányzati huzamosabb időtartamú közfoglalkoztatás pedig 385 fő (összesen 2 553 fő) részére biztosított többnyire szakképzettséget nem igénylő munkalehetőséget. A feltárt, bejelentett havi új munkaerő-igény alakulása 2009. január - 2011. március fő 3 000

támogatott nem tám.(normál)

2 500 2 000 1 500 1 000

0

2009. jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2010. jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2011. jan febr márc

500

A támogatáshoz nem kötött új létszámigények száma 2011. első három hónapjában 1 360 volt, az egy évvel korábbi állásbejelentések volumenéhez képest 13,4%-kos, 210 fős csökkenés tapasztalható. A legtöbb támogatást nem igénylő álláshely bejelentést a gyöngyösi (463 fő) és a hatvani (401 fő) és az egri kirendeltségen (343 fő) regisztráltuk. A nem támogatott álláshelyek 89%-át a három kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű körzet központjában jelentették be. Hevesen, Füzesabonyban és Pétervásárán együttesen mindössze 153 főre vonatkozó támogatás nélküli munkaerőigényt regisztrálhattunk 2011. I. negyedévben. A munkáltatók tevékenységét tekintve a legnagyobb létszámot érintő támogatás nélküli állásbejelentés a munkaerő-kölcsönzés

9


2011. II. negyedév

(280 fő), a feldolgozóipar (244 fő) a kereskedelem (189 fő) és az építőipar (172) területéről érkezett. A 2011. I. negyedévben bejelentett 1 360 nem támogatott álláshely mindössze 10%-a (140 munkahely) segédmunkás munkakör, nagyobb része, 34% (466 fő) betanított fizikai munkással és 41% (556 fő) szakképzett fizikai munkással betölthető munkára irányul, további 15%-a (198 fő) szellemi munkakörre vonatkozik A támogatás nélkül alkalmazni kívánt létszámból 428 fő (31,5%) gyártósori összeszerelő (Hatvan 295 fő, Gyöngyös 110 fő), 148 fő (11%) kereskedelmi, vendéglátó ipari foglalkozású (Eger 65 fő, Gyöngyös 55 fő), 138 fő (10%) vas- és fémipari foglalkozású. (Gyöngyös 74 fő, Eger 56 fő). A havi új állásajánlatok összességét (támogatott, nem támogatott együtt) tekintve, a munkaerőigények 49%-a (2 237 fő) szakképzetlen segédmunkás munkakörre vonatkozott, az állásbejelentések 11%-a betanított jellegű munkát (gépkezelők, összeszerelők) igényelt, és összesen 494 fő foglalkoztatására irányult. A szakképzett dolgozók iránti 1 224 fős (27%) kereslet a megyében leggyakrabban kereskedelmi eladó 122 fő, tehergépkocsi vezető 60 fő, forgácsoló 47 fő, lakatos 46 fő, raktárkezelő 39 fő, szakács 34 fő, felszolgáló 32 fő, kőműves és targonca-vezető 23-23 fő, hegesztő, lángvágó 17 fő, villamossági szerelő, festő és mázoló 16-16 fő és villamossági szerelő 15 fő szakmákban képzettek foglalkoztatására irányult. A szellemi munkakör betöltésére szóló mintegy 589 (13%) ajánlatból a leggyakrabban keresett foglalkozások: irodai adminisztrátor, írnok 103 fő, gyermek és ifjúsági felügyelő 78 fő, kereskedelmi szervező (ügynök) 34 fő és szociális gondozó, ápoló 19 fő. Az I. negyedév folyamán lezárt közvetítések és visszajelzések adatai alapján (PSTAT) az állapítható meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül 5 011 fő tudott munkát vállalni 750 fővel, 17,6%-kal többen, mint egy évvel korábban. Az elhelyezkedettek közül 2 374 fő támogatással (ebből 2126 fő a közfoglalkoztatásban) jutott munkához, míg támogatás nélkül, a kirendeltség közvetítésével vagy önállóan talált munkahelyet 2637 álláskereső. A támogatással elhelyezettek száma 265 fővel, 12,6%-kal több mint az egy évvel korábbi időszak elhelyezkedési esetszáma (a közfoglalkoztatásba bevontak száma 359 fővel nőtt). A támogatás nélkül foglalkoztatottá váltak száma még kedvezőbben alakult, 22,5%-kal, 485 fővel meghaladta az egy évvel korábbi értéket. 2011. első három hónapjában Heves megye területéről három munkáltató hajtott végre csoportos létszámleépítést 102 főt érintően. Az élelmiszeriparból 34 fő, a közigazgatásból 28 fő, a szociális ellátás területéről 40 fő munkaviszonyát szüntették meg ilyen módon. A csoportos leépítések legnagyobb számban szociális gondozó (23 fő), igazgatási ügyintéző (15 fő), csomagológépkezelő (12 fő) és szállító, rakodó munkás (8 fő) munkakörökben dolgozókat érintettek.

10


3.

2011. II. negyedév

A 2011. II. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés kérdőíve rövid, mindössze négy kérdéscsoportot tartalmaz, amelyet minden negyedév első napjaiban kapnak meg a kirendeltségek által kiválasztott munkáltatók. Első kérdésünk a felméréskori létszámra, illetve a felmérést megelőző negyedévben történt létszámmozgáshoz kapcsolódik, amelyben a különböző munkakörökben belépők és kilépők számát adják meg a választ adók. A második kérdésünkkel a tárgy negyedévben várható munkakörönkénti felvételről és kibocsátásról kérünk információt, és a 3 hónap múlva várható statisztikai állományi létszámot is itt kell feltüntetni. A 3. kérdés az 1 év múlva várható létszámot tudakolja meg. A negyedik kérdés viszont negyedévről negyedévre változik, ezúttal a munkáltatók körében az atipikus foglalkoztatási formák elterjedtségét mértük fel. Az 24. alkalommal lebonyolított, minden kistérségre kiterjesztett negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésbe (NMF) 260 céget vontak be kirendeltségeink, ami a megyében regisztrált szervezetek 0,5%-át jelentette. Mintánkban a 4 fő alatti kisvállalkozástól a 3 ezer főt foglalkoztató társas vállalkozásig szerepelnek a cégek. A piaci szféra társas és egyéni vállalkozásai a legfőbb adatszolgáltatók, hiszen a gazdasági életben zajló folyamatok rövid időn belül tükröződnek a létszámgazdálkodásukban. A költségvetési intézmények fokozatosan kikerülnek a felmérésből, mivel létszámuk alakítása a felettes szervek döntéseitől, illetve törvényi előírásoktól függ. A megyében regisztrált szervezetek 0,5 %-ától kapott adatokkal a foglalkoztatottak 23%-áról nyertünk információt, az alkalmazásban állóknál (4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, költségvetési szervek létszámhatártól függetlenül) ez az arány 40,5%. A 2011. II. negyedévi NMF ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág* Mezőgazdaság Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás Építőipar Kereskedelem Szállítás Szálláshely-szolgáltatás Egyéb gazdasági szolgáltatások Közigazgatás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Egyéb szolgáltatások Összesen

Alkalmazásban állók 2010. I-IV. negyedévben

Az NMF-ben szereplőknél foglalkoztatottak 2011. március 31-én

Száma, fő

Száma, fő

Megoszlása, %

1 652 70 17 000 2 646 1 110 3 156 4 907 3 376 2 020 3 435 4 823 7 393 7 713 1 036 60 335

2,7 0,1 28,2 4,4 1,8 5,2 8,2 5,6 3,3 5,7 8,0 12,3 12,8 1,7 100,0

11

1 038 0 11 403 2 439 1 098 445 1 364 2 209 463 1 074 887 822 1 025 184 24 451

Megoszlása, %

4,2 0 46,6 10,0 4,5 1,8 5,6 9,0 1,9 4,4 3,6 3,4 4,2 0,8 100,0

Reprezentációs arány %

62,8 0 67,1 92,2 98,9 14,1 27,8 65,4 22,9 31,3 18,4 11,1 13,3 17,8 40,5


2011. II. negyedév

A felmérésben szereplőknél foglalkoztatottak között feldolgozóiparban a dolgozók aránya 47% (11,4 ezer fő), miközben a gazdaság egészét tekintve 28%-ra becsülhető az ezen ágazatban foglalkoztatottak súlya. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, a vízellátás, szennyvíz-, hulladék gyűjtés, kezelés valamint a mező- és erdőgazdaság szintén felülreprezentált. Ezekben az ágazatokban ugyanis nagy létszámot foglalkoztató vállalkozások találhatók magas arányban, és ezek mint egy-egy térség meghatározó munkáltatói szükségszerűen kerülnek be a mintába. Válaszadók vállalati méret és ágazat szerint Mikrovállalkozás db % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás Feldolgozóipar - Élelmiszeripar - Textilipar - Fa és papíripar - Műanyag, gumi, Nemfém ásványi termékek - Fémalapanyagipar - Gépipar - Egyéb bútor gyártás Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás Építőipar Kereskedelem Vendég-látás Szállítás Pénzügyi közvetítés Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb szolg.

Kisvállalat db %

Középvállalat db %

Nagyvállalat db %

Összesen Db %

6 8 1 2 2

12 16 2 4 4

9 42 13 1 7

8 39 12 1 6

6 36 6 4 2

7 42 7 5 2

1 8 0 0 0

6 47 0 0 0

22 94 20 7 11

8 36 8 3 4

2

4

4

4

6

7

1

6

13

5

0 0

0 0

7 8

6 7

6 9

7 10

2 5

12 29

15 22

6 8

1

2

2

2

3

3

0

0

6

2

0 0 4 21 1 3

0 0 8 42 2 6

0 2 10 19 4 1

0 2 9 17 4 1

1 5 2 8 4 5

1 6 2 9 5 6

1 1 0 0 0 2

6 6 0 0 0 12

2 8 16 48 9 11

1 3 6 18 3 4

4 2 0 0 1 50

8 4 0 0 2 100

8 4 3 3 3 108

7 4 3 3 3 100

5 7 1 4 1 85

6 8 1 5 1 100

1 1 1 1 0 17

6 6 6 6 0 100

18 14 5 8 5 260

75 5 2 3 2 100

A felmérésbe bevont 260 munkáltatónál 2011. március végén 24 451 fő állt alkalmazásban. A mintában szereplő cégek válaszai szerint 2011. II. negyedévben összesen 388 fővel, 1,6%-kal nő a foglalkoztatottak száma. Az év végig ez a minimális létszámbővülés csak kis mértékben módosul, egy év alatt összességében 419 fővel, 1,7 %-kal nő a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatott létszám.

12


2011. II. negyedév

Létszámváltozás nemzetgazdasági ágak szerint A mintában szereplő cégek válaszai alapján 2011. II. negyedében egyetlen gazdasági ágban sem lehet jelentős létszámbővülésre számítani. A megyében lényegében stagnál a foglalkoztatottak száma, az összlétszámához képest csekély, 1,6%-os a várható létszámmozgás. A 2011. II. negyedévre tervezett 388 fős növekmény háromnegyedét a feldolgozóiparból, azon belül is a gépiparból jelezték (gépipar +176 fő, fémalapanyag-ipar, fémfeldolgozás +61 fő, élelmiszeripar +29 fő). Létszámváltozás 2011. 03. 31.-2012. 03. 31. Nemzetgazdasági ág Mező- és erdőgazdaság Feldolgozóipar - Élelmiszeripar - Textilipar - Fa és papíripar - Műanyagipar, nem fém ásványi termék gyártása - Fémalap-anyagipar, feldolg. - Gép- és műszeripar - Egyéb bútorgyártás Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás Vízellátás Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Szállítás Gazdasági szolgáltatás Közigazgatás Oktatás Egészségügy Egyéb szolg.

Heves megye

2011. 03.31.

2011. 06.30.

Változás fő %

2012. 03.31.

Változás fő %

1 038 11 403

1 056 11 692

18 289

1,7 2,5

1 068 11 719

30 316

2,9 2,8

1 187 376 457 1 289

1 216 379 463 1 304

29 3 6 15

2,4 0,8 1,3 1,2

1 211 378 462 1 295

24 2 5 6

2,0 0,5 1,1 0,5

2 113 5 704 277

2 174 5 880 276

61 176 -1

2,9 3,1 -0,4

2 204 5 895 274

91 191 -3

4,3 3,3 -1,1

2 439

2 443

4

0,2

2 464

25

1,0

1 098 445 1 364 463 2 209 1 074 887 822 1 025 184

1 085 485 1 395 492 2 210 1 077 887 825 1 008 184

-13 40 31 29 1 3 0 3 -17 0

-1,2 9,0 2,3 6,3 0,0 0,3 0,0 0,4 -1,7 0,0

1 096 458 1 422 472 2 228 1 073 867 816 1 004 183

-2 13 58 9 19 -1 -20 -6 -21 -1

-0,2 2,9 4,3 1,9 0,9 -0,1 -2,3 -0,7 -2,0 -0,5

24 451

24 839

388

1,6

24 870

419

1,7

Az építőipari cégek összességében 40 fővel bővítenék a foglalkoztatást. Kis mértékű létszámcsökkenés a vízellátás és az egészségügy területén várható. A többi ágazatban alapvetően stagnál, vagy néhány fővel növekszik majd a dolgozók száma. 2012. március végéig a gépiparban várnak további mérsékelt létszámbővülést (+191fő, +3,3%). 91 fővel nőhet a létszám a fémfeldolgozás, 58 fővel a kereskedelem területén. Az építőipar II. negyedéves 40 fős növekménye 13 főre redukálódik. Az egészségügy mellett a közigazgatásban várnak, minimális 20 fős létszámcsökkenést. A többi területen alig változik a létszám 2012 03. 31-ig.

13


2011. II. negyedév

Létszámváltozás vállalati méret szerint A NMF-ben szereplő munkáltatók létszámára, valamint a 3 és 12 hónap múlva várható változására vonatkozó adatok Létszámnagyságkategória

Létszám 3 hónap múlva Változás Fő Fő %

Jelenlegi létszám (fő)

Mikro (0-9 fő) Kis (10-49 fő) Közepes (50-249 fő) Nagy (249 fő felett) Összesen Országosan

256 2 791 9 313 12 091 24 451 540 787

319 2883 9411 12226 24839 549 845

63 92 98 135 388 9 058

24,6 3,3 1,1 1,1 1,6 1,7

Létszám 12 hónap múlva Változás Fő Fő % 284 2881 9467 12238 24870 549 504

28 90 154 147 419 8 717

10,9 3,2 1,7 1,2 1,7 1,6

A mintába bekerült mikro-vállalkozások létszámbővítése a legnagyobb arányú, 25% a II. negyedévben, éves szinten 11%. Abszolút számban azonban ez csak 63 illetve 28 fő bővülést jelent. A minta kicsi mérete miatt sem gondolhatjuk azt, hogy a több mint tízezer heves megyei mikro-vállalkozás hasonló ütemben fogja növelni létszámát. Érdekes módon az országos tendencia is hasonló, 11%-os 1,0 ezer fős bővülés a II.. negyedévben, 9%-os, 0,8 ezer fős éves szinten, míg a teljes minta létszáma országos szinten is csak 1,7 illetve 1,6 %-kal nő. Az országos minta már azért elég nagy, csakhogy nem reprezentatív! A prognózisokba való bekerülés (és bennmaradás) sajnos nem véletlenszerű kiválasztással történik. A nagyvállalkozásoknál a teljes körűségre törekszünk, a minél széleskörű információ megszerzése érdekében, a kicsiknél pedig a kialakult munkakapcsolat biztosítja az adatlap kitöltését. A munkaügyi kirendeltséggel hosszabb távon együttműködő kisvállalkozások pedig sok esetben támogatásunkkal folyamatosan bővítik létszámukat. A többi létszámnagyság szerinti kategóriában mind negyedéves, mind éves szinten stagnálás figyelhető meg. Egyedül a 10-49 fő feletti kategóriában találkozunk 3%-os 90 fős növekedéssel. Létszámváltozás területi bontásban Kistérségenként tekintve a válaszadó munkáltatók 2011. II. negyedévben valamennyi körzetben bővíteni kívánják az általuk foglalkoztatott létszámot, a legnagyobb volumennel a hatvani kistérségben 153 fővel, a hevesi kistérségben 80 fővel, az egri körzetben 68 fővel. Létszámváltozás 2010. 12. 31.-2011. 12. 31. Kirendeltség körzete Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására Heves megye

2011. 03.31. 8415 7241 4973 1937 1531 354 24451

2011. 06. 30. 8483 7286 5126 2017 1562 365 24839

Változás fő

2012. 03.31.

% 68 45 153 80 31 11 388

14

0,8 0,6 3,1 4,1 2,0 3,1 1,6

8501 7330 5172 1950 1561 356 24870

Változás fő

% 86 89 199 13 30 2 419

1,0 1,2 4,0 0,7 2,0 0,6 1,7


2011. II. negyedév

Az összevont adatoknál részletesebb információt nyújt a foglalkozási főcsoportonkénti várható felvételek és munkaviszony megszűnések elemzése. A legnagyobb arányú, 4,1%-os létszámnövekmény a hevesi kistérségben realizálódhat. A költségvetési szervek (önkormányzatok) ebben a körzetben maradtak benn a mintában a legnagyobb arányban. Mindazonáltal az a tény, hogy a 80 fő létszámbővülésnek csak a 30%-át testesíti meg, azt sejteti, hogy nem csak a közfoglalkoztatás területén várható bővülés. A hatvani kistérségben előre jelzett 3,1%-os, 153 fős létszámbővülés kétharmada (+94 fő) a gépiparban alkalmazott betanított munkás, kisebb hányada magasan kvalifikált munkaerő felvételben realizálódhat (+21 fő mérnök, +13 fő szakmunkás). A legnagyobb fluktuáció az egri (187 fő felvétel, 119 fő elbocsátás) és a gyöngyösi körzetben (165 fő felvétel, 120 fő elbocsátás) figyelhető meg. Mindkét körzetben az ipari, építőipari szakmákban bővül a foglalkoztatás (47 illetve 25 fővel). Az egri kistérségben a létszámmozgás több mint egyharmada (+46 fő; -50 fő) segédmunkás, a gyöngyösi körzetben kétharmada (+101 fő; -102 fő) betanított munkás munkakörben megy végbe.

2011. II. negyedévben várható létszámfelvételek és elbocsátások Eger

Gyöngyös

Hatvan

Heves

Füzesabony

Pétervására

Foglalkozási főcsoportok

Megye

egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő

belépő fő

16

3

11

6

2

0

38

kilépő fő

-18

-3

-4

-6

-1

0

-32

egyetemi, főisk. képz. önálló alkalmazását igénylő

belépő fő

17

6

33

2

0

0

58

kilépő fő

-5

-1

-12

-3

-1

-1

-23

ipari és építőipari foglalkozások

belépő fő

60

31

13

35

0

0

139

kilépő fő

-13

-6

0

-6

0

0

-25

irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű fogl.

belépő fő

8

4

0

1

0

0

13

kilépő fő

-9

-3

-1

0

0

-1

-14

gépkezelők, összeszerelők, járművezetők

belépő fő

24

101

103

11

19

4

262

kilépő fő

-13

-102

-9

-2

-1

0

-127

mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások

belépő fő

0

0

0

4

0

0

4

kilépő fő

0

0

0

-1

-1

0

-2

szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

belépő fő

46

7

20

30

9

0

112

kilépő fő

-50

0

-12

-5

-2

0

-69

kereskedelmi, szolgáltatási jellegű foglalkozások

belépő fő

15

5

11

12

7

10

60

kilépő fő

-6

-5

0

0

0

-1

-12

törvényhozók, igazgatási, gazdasági vezetők.

belépő fő

1

8

0

2

1

0

12

kilépő fő

-5

0

0

0

-1

0

-6

Összesen

belépő fő

187

165

191

103

38

14

698

kilépő fő

-119

-120

-38

-23

-7

-3

-310

Foglalkozásonként, szakmánként tekintve a várható létszámmozgásokat, azt láthatjuk, hogy a betanított munkások (feldolgozó-ipari gépkezelők, összeszerelők) iránti igény a leggyakoribb. A hatvani körzetben 93 főt terveznek ilyen munkakörben felvenni. A tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr munkakörben megfigyelhető intenzív létszámmozgás többsége várhatóan gyöngyösi körzetben történik (60 fő felvétel, 75 fő kilépés). A 38 fős forgácsoló szakmunkás igény egy fő híján Egerben jelentkezik. A fémipari foglalkozások mellett az építőipari szakmunkások (kőműves, festő és mázoló) foglalkoztatása is bővülhet kis mértékben, elsősorban a hevesi körzetben. Az ápoló és szociális gondozó munkakörben jelzett foglalkoztatás szűkítés 15


2011. II. negyedév

egy ilyen profilú intézmény leépítéséhez kapcsolódik, egyébként ezek a foglakozások hiány szakmának számítanak. A legegyszerűbb foglalkozások, segédmunkások iránti igény se bővül várhatóan. 2011. II. negyedévben az alábbi munkakörökben várnak 5 főt meghaladó létszámmozgást a munkáltatók: Munkakör Egyéb helyhez kötött gépek kezelői Forgácsoló Egyéb segédmunkások Bolti eladó Lakatos Kőműves Portás, telepőr Villamosmérnök Fémmegmunkáló gépek kezelői Rakodómunkás Gépjármű- és motorjavító Papírtermék-gyártó gépek kezelői Gyártósori összeszerelő Festő és mázoló Gépészmérnök Pincér Mező-, erdőgazdasági gépkezelő Szilárdásvány-kitermelő gépkezelő Hegesztő, lángvágó Autóbusz-vezető Intézmény takarító Szociális gondozó Ásványi anyag feld. gépkezelő Egyszerű ipari foglalkozású Ápoló, Szakápoló Tehergépkocsi-vezető Szemétgyűjtő

Felvétel 103 38 29 32 23 17 18 28 14 17 10 10 20 9 8 8 6 10 6 8 11 0 0 14 0 76 3

16

Kilépés 65 6 2 5 3 0 1 12 2 6 0 0 11 0 1 2 0 6 2 5 12 6 8 23 10 86 15

Egyenleg +97 +32 +27 +27 +20 +17 +17 +16 +12 +11 +10 +10 +9 +9 +7 +6 +6 +4 +4 +3 -1 -6 -8 -9 -10 -10 -12


2011. II. negyedév

4. A MUNKÁLTATÓK ÉS AZ ATIPIKUS FOGLALKOZTATÁS A 2011. januári adatlap 4. (minden negyedévben változó) kérdése arra vonatkozott, hogy a munkáltatók hány főt foglalkoztatnak „atipikus” formákban. A kérdésre kapott válaszokból az derült ki, hogy egyes foglalkoztatási formák (távmunka, bedolgozói munkaviszony) továbbra sem jellemzőek, de a költségkímélő foglalkoztatási formák jelentős szerephez jutnak a munkaerő-gazdálkodásban. Heves megyében a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatással (34%), a részmunkaidős foglalkoztatással (30%) és a határozott időre szóló szerződés (26%) alkalmazásával élnek legtöbb esetben a munkáltatók, de a megbízási szerződés (6%) és az alkalmi foglalkoztatás (3%) is előfordul. A jelentősebb atipikus foglalkozatási formák a válaszadó munkáltatóknál (fő) Ágazat megnevezése Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Kereskedelem, gépjárműjavítás Feldolgozóipar Egyéb szolgáltatás

Részmunkaidős Bedolgozói foglalkoztatás munkaviszony 14

Alkalmi, vagy Határozott Munkaerő- Megbízási szezonális idejű kölcsönzés szerződés foglalkoztatás szerződéssel 0 13 5 6 0

34

0

12

20

0

2

292

8

32

507

1308

55

6

0

0

2

0

0

63

34

1

51

0

0

Szakmai, tudományos, tevékenység

5

0

8

5

0

1

Építőipar

2

0

2

11

0

4

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Szállítás, raktározás

9

0

13

11

4

12

56

0

4

100

0

3

30

0

13

4

0

2

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ingatlanügyletek Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys Pénzügyi, biztosítási tevékenység Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Művészet, szórakoztatás, szabad idő Oktatás Összesen Megoszlás (%)

11

0

0

22

0

0

443

0

4

2

0

11

29

0

0

4

0

0

13

0

0

206

1

37

107

0

0

0

0

2

5

0

0

24

0

0

52

0

0

48

0

96

1171

42

102

1022

1319

225

30

1

3

26

34

6

A munkaerő-kölcsönzés a rendelésállomány ingadozását áthidaló rugalmas munkaerőgazdálkodási eszköz. A 2011. 03. 31-én válaszadóknál foglalkoztatott 1319 fő 99%-a a feldolgozóiparba (járműgyártás, a gumi, műanyag és nemfém ásványi termékek, a gép, gépi berendezések gyártása) közvetítik a munkaerő-kölcsönző cégek. A felmérésben részt vevők cégek március végén 1 777 főt alkalmaztak részmunkaidőben. A részmunkaidős foglalkoztatás szinte a gazdaság minden területén előfordul kisebb-nagyobb mértékben. a legtöbben a gazdasági szolgáltatás ágazatban (443 fő, 38%) dolgoznak elsősorban takarító és őrző-védő tevékenységet folytatva és csak ezt követi a feldolgozóipar (292 fő, 25%), ahol a csökkentett munkaidejű foglalkoztatás az átlagosnál kevésbé elterjedt.

17


2011. II. negyedév

A határozott időre szóló szerződés alkalmazása a cégek számára rugalmasabb munkaerőgazdálkodást tesz lehetővé. Olcsóbban tudják kielégíteni a rövidtávú munkaerő-igényüket, különösebb költség nélkül meg tudnak válni a feleslegessé váló munkaerőtől. 2011. március végén a minta alapján a feldolgozóiparban foglalkoztatták a határozott idejű szerződésesek 50%-át (507 főt) a villamos energia, gáz- és gőzellátás 20%-os, a szállítás, raktározás 10%-os részarányt képviselt. A megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás elsősorban az oktatással foglalkozó munkáltatóknál fordul elő. Az ilyen módon foglalkoztatott 225 fő 43%-ával ők kötöttek szerződést. Az ötödik leggyakoribb atipikus foglalkoztatási forma az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás. Az ilyen módon foglalkoztatott létszám mindössze 102 fő volt a felmérésben résztvevőknél. A feldolgozó-ipar mellett a kereskedelem, a vendéglátás és a mezőgazdaság foglalkoztat 10-es nagyságrendben alkalmi munkavállalókat. A kora tavaszi időpont indokolja ezen ágazatok alacsony létszámadatait. A jelentősebb atipikus foglalkozatási formák a válaszadó munkáltatóknál (%) Ágazat megnevezése Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Kereskedelem, gépjárműjavítás Feldolgozóipar

Részmunkaidős Bedolgozói foglalkoztatás munkaviszony 1

Alkalmi, vagy szezonális foglalkoztatás 0 (egyszerűsített 13

Határozott Munkaerő- Megbízási idejű kölcsönzés szerződés szerződéssel történő 0 0 0

3

0

12

2

0

1

25

19

31

50

99

24

Egyéb szolgáltatás

1

0

0

0

0

0

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

5

81

1

5

0

0

Szakmai, tudományos, tevékenység

0

0

8

0

0

0

Építőipar

0

0

2

1

0

2

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Szállítás, raktározás

1

0

13

1

0

5

5

0

4

10

0

1

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ingatlanügyletek

3

0

13

0

0

1

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys Pénzügyi, biztosítási tevékenység

1

0

0

2

0

0

38

0

4

0

0

5

2

0

0

0

0

0

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Művészet, szórakoztatás, szabad idő

1

0

0

20

0

16

9

0

0

0

0

1

0

0

0

2

0

0

Oktatás

4

0

0

5

0

43

100

100

100

100

100

100

Összesen

18


2011. II. negyedév

Módszertani leírás 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés, amely 2005 közepétől országosan bevezetésre került. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel a különböző területi szinteken, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg  az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt);  aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán;  rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak:  a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;  a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya;  az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.

3. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 19


2011. II. negyedév

4. TEÁOR’08, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le: Ágazat betűjele A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S-U

TEÁOR’08 Ágazat megnevezése Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyvízmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás

20

Rövidített változat Ágazat megnevezése Mezőgazdaság

Ipar

Gazdasági szolgáltatások

Közigazgatás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Egyéb szolgáltatások

A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei II. negyedév

Recommend Documents