A Napsugár és Holdvilág Közhasznú Egyesület Egészségterve. Vértesboglár község egészségi állapota, egészségfejlesztésének lehetséges irányvonalai
“Mindig váltani az élet ritmusát. Tudatosan és figyelmesen cserélni munkát és pihenést, koplalást és bőséget, józanságot és mámort, igen, még gondot és örömet is; tudatosan felállni az élet terített asztala mellől, mikor legjobban esik a bőség, tudatosan bekapcsolni gondokat és feladatokat, melyeknek nevelő erejük van. Nem elbízni magad semmiféle helyzetben.” (Márai Márai Sándor: Füves könyv - Az élet ritmusáról) ritmusáról
Készítette: Keilbach Józsefné egészségtantanár 2007-2009.
Tartalom Bevezetés……………………………………………………………………………… 4.oldal I.
Az egészségesebb Vértesboglárért „Népegészségügyi Program”
Jogszabályi alapok……………………………………………………………………
6.oldal
Egészségmegőrzés – betegségmegelőzés Egészségügyi helyzetkép……………………………………………………………… 7.oldal II.
A Napsugár és Holdvilág Közhasznú Egyesület Egészségterve
Alapszabály (részlet)………………………………………………………………
11.oldal
Vértesboglár………………………………………………………………………….
13.oldal
Vértesboglár község demográfiai, népmozgalmi, a kommunális helyzetét és a lakosság életmódját jellemző adatai…………………..
16.oldal
A lakosság egészségi állapotát mutató adatok: 1. Háziorvosi statisztika……………………………………………………………...
26.oldal
2. Egészségi állapot felmérő kérdőív………………………………………………...
28.oldal
Probléma térkép……………………………………………………………………...
35.oldal
SWOT analízis………………………………………………………………………
37.oldal
A cselekvési terv Módszertan. Néhány társadalmi és szociológiai alapozó fogalom ismertetése A globalizáció és a lokális értékek…………………………………………………..
40.oldal
A vidékfejlesztés és a falufejlesztés alapkérdései……………………………………
41.oldal
A szocializáció folyamata és színterei……………………………………………….
41.oldal
Az életmód és életminőség…………………………………………………………..
42.oldal
A civil társadalom és a civil szervezetek szerepe…………………………………
43.oldal
Az egészség és az egészségfejlesztés definíciója……………………………………
44.oldal
Projektmenedzsment eszközrendszerének alkalmazása egészségfejlesztési tevékenységre…………………………………………………..
47.oldal
Dokumentumok, melyekre az egészségfejlesztés épül………………………………
48.oldal
Helyi egészségfejlesztési stratégia Intézmények: óvoda, iskola………………………………………………………….
49.oldal
NHKE programok……………………………………………………………………. 54.oldal Egyéb településszintű programok……………………………………………………. 58.oldal
A cselekvési terv kommunikálása…………………………………………………… 61.oldal Az eredményességet és fenntarthatóságot biztosító tényezők……………………….. 62.oldal Felhasznált irodalom…………………………………………………………………. 63.oldal Utószó helyett………………………………………………………………………… 64.oldal Mellékletek / 1. Lakossági csoport ötletei………………………………………………………… / 2. „LEADER” falugyűlés…………………………………………………………... / 3. „Szakvélemény”…………………………………………………………………. / 4. Óvodai szülői értekezlet, kiselőadás vázlata…………………………………….. / 5. Pályázat gyerekeknek……………………………………………………………. / 6. Pályázat diákoknak………………………………………………………………. / 7. Közmeghallgatás, falugyűlés…………………………………………………….. / 8. A Vértes idegenforgalmi lehetőségeiről (Készítette: Fejes Zsolt)……………….. / 9. Vértesboglári ácsdinasztia (Készítette: Nágl Henrikné)………………………….
65.oldal 69.oldal 72.oldal 74.oldal 76.oldal 79.oldal 85.oldal 86.oldal 91.oldal
Bevezetés “Mindenki azon van, hogy változtasson a világon, de senki nem gondol arra, hogy megváltoztassa magát.” (Lev Tolstoj)
Egészség, egészséges életmód, helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, önpusztító káros (kóros) szenvedélyek satöbbi, satöbbi. Sorolhatnánk a csontig lerágott, már – már közhelynek minősülő fogalmakat. De, sajnos még mindig nem elégszer hallottuk ahhoz, hogy tegyünk is valamit, együtt, közösen, magunkért és egymásért, de legfőképp a gyerekekért, a jövő nemzedékéért. Mindig találunk valami magyarázatot arra, hogy miért képtelenség egészségesen, egészségesebben élni. A jelenleg zajló gazdasági válság okozta nehéz körülmények sem akadályozhatnak meg bennünket abban, (sőt, erősít elszánt tenni akarásunkban) hogy most ezt, a jelen egészségtervben megfogalmazottak szerint elkezdjük. Az Egészségfejlesztő Munkacsoportunk az NHKE nagyfokú hivatástudattal rendelkező, különböző egészségügyi végzettségű alapító tagjaiból áll. A team munkát elszánt és kötelességtudó orvosok, tanítók és tanárok, pozitív személyi mintát közvetítő szülők, nagyszülők, társadalmi felelősséget érző vállalkozók és különböző társadalmi csoportok teszik teljessé. Empirikus kutatásaink, másod- és tartalomelemzéseink során, számos érdekes dologra derült fény. De, sajnos a kutatás azzal jár, hogy olyan dolgok is felszínre kerülnek, amelyeket nem szándékoztunk keresni. Na, ezek bölcs kezelése a legnehezebb feladat, ha azt akarjuk, hogy ne essünk abba a hibába, hogy „nincs is az a probléma, amiről nem beszélünk.” A problémák feltárása, és azok lehető leggyorsabb, legegyszerűbb és leghatékonyabb módszerrel való megoldása, orvoslása a célunk. Ezeknek a kihívásoknak a megoldása teszik az embert okosabbá, tapasztaltabbá, bölcsebbé és nemesebbé. Ezek a nehéz pillanatok formálják a közösséget valós közösséggé, és ezek formálják, erősítik az egészségtudatot, sőt, közvetve a gazdaságot is. Ilyenkor nem szabad feladni, és a nehézségektől, problémáktól meghátrálni! Így formálja ember az embert, és így neveli egyik felnőtt a másikat, de ugyanakkor a másik is az egyiket.
És, ha már mi, felnőttek képesek vagyunk egymást e szemlélettel formálni, akkor bátran és sürgősen álljunk neki gyerekeink tanításának, nevelésének, mert biztos, hogy személyes példamutatásunkkal, a nehéz feladatok elől nem meghátrálással, problémamegoldó képességünkkel egészségesebb, elégedettebb, boldog felnőttekké cseperedő gyermekeket hagyunk magunk után. …És, ha ezt ők, az unokáinknak hagyják örökül, talán akkor mondhatjuk, hogy igen, mi mindent megtettünk… A mindennapok gazdasági nehézségei ellenére, teljes testi-, lelki egészséget, szociális jóllétet, (társadalmi jólétet) és kihívásokban, sikerekben gazdag, jó közösségi munkát kívánunk mindenkinek! Hisszük és valljuk, hogy sikeres gazdaságot csak egészséges emberekkel lehet megvalósítani. Az egészségesebb jövő rajtunk, vagyis rajtad is múlik! Gyere, és tégy érte, velünk!
Üdvözlettel:
Keilbach Józsefné elnök, egészségtantanár
Dr. Gerstner Péter titkár, háziorvos
és az egyesület tagjai, támogatói, együttműködő partnerei.
Kelt: Vértesboglár, 2009. március 15.
Templomba járók aránya (79 főből): 31 fő
35 30 23 fő
25
23 fő
20 15 10 2 fő
5 0 rendszeresen
néha
nem
nem válaszolt
(5. ábra). A templomba járók száma a kérdőíves felmérés alapján
Pihenés (79 főből):
39 fő
63 fő
aktív: sport, séta, kerti munka
passzív: olvasás, tv-nézés
(6. ábra). Aktív és passzív pihenés a kérdőíves felmérés szerint
Testmozgás (79 főből): 35 30 25
32 fő
23 fő 20 fő
20 15 10 5 0 naponta
rendszeresen, de nem minden nap
ritkán
(7. ábra). Testmozgást végzők száma a kérdőíves felmérés alapján
Teljes kiőrlésű gabonaból készült élelmiszer fogyasztása (79 főből):
40 30 20
37 fő 28 fő
10 9 fő 0
rendszeresen
néha
soha
(8. ábra). Teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszerek fogyasztása a kérdőíves felmérés alapján
Folyadékfogyasztás: 16 fő
rostos gyümölcslé
20 fő
szénsavas üdítő
21 fő
egyéb
27 fő
vezetékes csapvíz szódavíz
30 fő
ásványvíz
31 fő
0
5
10
15
20
25
30
35
(9. ábra). Folyadékfogyasztás a kérdőíves felmérés alapján
Testalkat (79 főből): 6 fő
19 fő
sovány kövér
53 fő
normál
(10. ábra). Testalkat, saját megítélés szerint a kérdőíves felmérés alapján
Bűncselekmények statisztikája I.
16 14 Regisztrált bűncselekmények száma
12 10
Ismeretlen tettes ellen indult
8 6
Felderített bűncselekmények száma
4
Felderítési százalék
2 0 2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: Bicskei Rendőrkapitányság 2007. (11.ábra)
Bűncselekmények statisztikája II. 40 35 30 Elfogás 25 20
Előállítás
15 Szabálysértési feljelentések
10 5 0 2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: Bicskei Rendőrkapitányság 2007.
(12.ábra)
A lakosság egészségi állapotát mutató adatok. I. Háziorvosi statisztika Kimutatás a háziorvosi szolgálathoz bejelentkezettek betegségeiről 18 év alattiak: (5.táblázat) Vértesboglár 1999
Mór
2005
2007
2007
betegség
fiú
lány
össz
fiú
lány
össz
fiú
Lány
össz
Fiú
lány
össz
Kalóriatö
1
2
3
4
-
4
10
2
12
116
157
273
1
-
1
5
1
6
3
1
4
54
30
84
Asthma
2
1
3
2
2
4
4
2
6
192
153
345
Atopiás
-
-
-
-
4
4
14
9
23
140
214
354
8
4
12
15
8
23
25
12
37
133
103
236
10
74
181
86
65
151
83
60
143
-
-
-
bblet miatti elhízás Mentális és viselkedé si zavarok
dermatitis Deformál ó hátgerinc elváltozás ok Össz.
beteg (0- 7 18-ig) Forrás: „A Mosolyért Dr.G.P.” Bt. és az ÁNTSZ. Mór 2007.
18 év felettiek
Vértesboglár Betegség
1995.
1999.
2005.
2007.
férfi
nő
összesen
férfi
nő
összesen
férfi
nő
összesen
férfi
nő
összesen
Rosszind. daganat
8
3
11
7
11
18
7
16
23
7
12
19
Cukorbetegség
8
12
20
12
15
27
11
25
36
19
23
42
Scler. multiplex
-
-
-
-
-
-
2
1
3
1
1
2
Epilepszia
2
1
3
3
2
5
4
4
8
4
3
7
Magas vérnyomás
43
55
98
63
74
137
47
117
164
65
100
165
Cerebrovasc. betegség
1
1
2
7
3
10
15
28
43
13
12
25
Gyomor- és nyombélfekély
11
4
15
18
7
25
16
12
28
14
24
38
Chr. májbetegség, májzsugor
20
2
22
31
3
34
41
5
46
37
7
47
Csontritkulás
1
1
1
2
20
22
4
23
27
-
26
26
Tia
-
-
-
6
5
11
10
7
17
6
5
11
Asthma
-
-
-
4
6
10
7
14
21
8
12
20
Deformáló hátgerincelváltozás
-
-
-
14
21
35
19
33
52
13
6
19
278
119
150
269
616
370
377
747
Szív- és keringési betegség Bejelentkezett betegek száma
150 258
312
570
201 299
336
635
287
329
Forrás: „A Mosolyért Dr. G.P.” Bt 2007.
10 fő
Tevékenység dolgozik
9 fő
munkanélküli nyugdíjas 41 fő
rokkantnyugdíjas egyéb (GYES, háztartásbeli)
15 fő
4 fő
(11. ábra) Tevékenység szerinti megoszlás a kérdőíves felmérés alapján
(12. ábra). Iskolai végzettség szerinti megoszlás a kérdőíves felmérés alapján
Családi állapot szerint: 2 fő 5 fő 6 fő
elvált
18 fő
özvegy 7 fő élettársi kapcsolat nem válaszolt házasságban hajadon/nőtlen
45 fő
össz.: 83 fő
(13.ábra).Családi állapot szerinti megoszlás a kérdőíves felmérés alapján
Egészségi állapotra vonatkozó kérdések
Szűrések: 5 fő
6 fő
tüdőszűrés 31 fő
fogászat 64 fő
nőgyógyászat (42 nő) prosztata (30 férfi) egyéb
25 fő
(14.ábra).Szűrővizsgálatokon való részvétel a kérdőíves felmérés alapján
Milyen gyakran jár orvoshoz? 35
32 fő 28 fő
30 25 20 15 10
7 fő
6 fő
5 0 hetente-havonta
3-4 havonta
1-2 évente
több, mint 3 éve nem volt orvosnál
(15.ábra).Orvoshoz fordulás gyakorisága
Tünetek (79 főből): derékfájdalom
45 fő
hátfájás
31 fő
nyakfájás
28 fő
gyomortáji fájd.
19 fő
alhasi fájdalom
11 fő
stressz
28 fő 0
10
20
30
40
50
(16. ábra). A leggyakrabban érzett panaszok/tünetek megoszlása
Káros szenvedélyekre vonatkozó kérdések
Dohányzás 60 50 40 30 79 főből
20 10 0 dohányzik
nem nem dohányzik válaszolt
(17. ábra) Dohányzás alakulása a kérdőíves felmérés alapján.
Alkoholfogyasztás 79 főből néha soha naponta hetente 16%
21%
13% 50%
(18.ábra) A kérdőíves felmérés alapján
Alkohol fajták szerint 40 30 20 10 0 bor
sör
pálinka
egyéb
(19.ábra) A leginkább fogyasztott fajták a kérdőív alapján Általános állapot és szociális helyzet
10
0
40 fő
6-7 h
48 fő
21 fő
NEM, nem pihen hetente egy napot
60
IGEN, hetente pihen egy napot
NEM, nem tartja magát stresszesnek
IGEN, stresszesnek tartja magát
26 fő
nem válaszolt
4-5 h
NEM, nem elégedett a sorsával
30
IGEN, elégedett a sorsával
49 fő
NEM, nem ébred kipihenten
IGEN, kipihenten ébred
NEM, nem tartja fontosnak a hagyományőrzést
50
IGEN, fontosnak tartja a hagyományőrzést
79 főből (a többi nem válaszolt) 52 fő
40 40 fő
30 fő 21 fő
20
10
0
(20. ábra.) Szociális állapot a kérdőív alapján
60
50
40
30
20
10
0 8-9 h
(21. ábra) Az alvás mennyisége a kérdőív alapján
40
30
20
35 fő
4 fő
(21. /a ábra) Az alvás minősége a kérdőíves felmérés alapján
A rendelkezésünkre álló adatok, statisztikák, empirikus kutatások, kísérletek, másod elemzések eredményei, a kérdőív és az igényfelmérés elemzése alapján kerülnek a kulcsproblémák meghatározásra. A település egészségfejlesztés egyik leglényegesebb eleme ennek pontos és gyökeréig hatoló feltárása. A jól felvett anamnézisből, település egészségképből kell pontosan meghatározott, konkrét „diagnózisokat”, problémákat megnevezni, és a problématérkép alapján a cselekvési tervet elkészíteni.
*** Utószó helyett „…A családi, vallási, emberbaráti és kulturális intézmények tegyék azt, amit egyedül ők képesek jól megtenni: szocializálják a fiatalokat, becsüljék meg az időseket, adják át az értékeket, adják meg az élet szövetét és értelmét, tanítsanak szeretetre, oltsák be azt a hitet az emberekbe, hogy lehetőség van az emberiség javítására.” Fuchs, 1983.
„Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságára leszünk utalva. Mivel életünk kezdetén és végén mások törődnek velünk, hogyan tudnánk mi életünk derekán nem törődni másokkal?” Tendzin Gjacko: Törődni másokkal
„Ne várjátok azt, hogy mások gondoskodjanak rólatok. Legyetek vállalkozó szelleműek és nagylelkűek. Házatok akkor lesz igazán a tiétek, ha magatok építitek. Ha holnap visszagondoltok mai fáradtságos törekvéseitekre, akkor még nagyobb örömötöket találjátok majd benne.”
II. János Pál Budapest, 1991. 08. 19. MELLÉKLET / 2
„LEADER” falugyűlés 2008. febr. 22. Koordinátor: Rádl Anikó Települési szint Probléma
Lehetséges megoldás
Térségi szint (hálózat kialakítása, innováció) Probléma Lehetséges megoldás
Vértesboglár A turisztikai foglalkoztatottság kis mértékű Kevés turisztikai attrakció, nem rendelkeznek épített örökséggel
Szolgáltatás hiánya
Mikro vállalkozás létrehozása az egészséges életmód ismeretének bővítésére, a helyi természeti adottságokhoz alkalmazkodó gyógymódok alkalmazása.
Természeti örökségre alapuló turizmus fejlesztése: - Kerékpáros, lovas, bakancsos –Iskolás gyerekek táboroztatása - Halastó, télen korcsolyázási lehetőség - Alkotó táborok - Speciális életmódtáborok /minden korosztálynak, kiscsoportos formában/ „egészségturizmus”
/
Rendezvények szervezése turisztikai célzattal, meglévő települési rendezvények látogató közönségének kiszélesítése
A településen meglévő épített örökség, történelmi örökség turisztikai lehetőségeinek feltérképezése Épített örökség:
- Templom (felújításra szorul) - Kálvária (pályázatból újítják fel) - Mária szobor (felújításra szorul) - Tájház (szép, jó állapotú) - Boros pincék Történelmi örökség: 1848-as Forradalom és Szabadságharc helyi vonatkozású eseményeinek, emlékeinek bemutatása, ismeretterjesztő anyagok készítése
Turisztikai infrastruktúra hiánya – étterem – szálláshelyek
Települési arculattal, külcsínnel idecsalogatni a turistákat: - Bála Béla, Bála Boris -Betlehem -Virágos parkok, Tájjellegűyek ételek elkészítése házaknál, ezek megszervezése Falusi szálláshelyek számának növelése, camping, közösségi szálláshelyek iskolás táboroztatásokhoz
Településről szóló prospektusok, reklámanyagok; egyéb a településhez kötődő ismeretterjesztő kiadványok hiánya
Közösségi hely nem megfelelő állapota, felújítás
Nagy átmenő forgalom. Gyalogos átkelő hiánya a forgalmas úton. Bejárás nehéz, buszközlekedés
rossz
A meglévő közösségi hely felújítása, valamint hozzáépítés Pályázatból: III. tengely IK:321 Lakossági részvétel jótékonysági céllal szervezett program bevételéből
Falinaptár a település történetéről, értékeiről
Receptgyűjtemény a helyi ételekről
Járdák nem állapota
megfelelő
Csökkenő gyereklétszám miatt a nemzetiségi iskola bizonytalan léte, bizonytalan jövőkép
Idősek, rászorulók kezelése
szociálisan problémájának
Közterület virágosítása
Érvek felsorakoztatása, Szülők sokirányú tájékoztatása Vidéken az egészséges életmódhoz szükséges körülmények feltételei biztosítottak. Idősek klubja, „közösségi napközi” létrehozása, kisebb házimunkák vállalása: pl .főzés, vasalás, varrás, javítások, kerti munka, gyermekfelügyelet Társadalmi munka, lakossági felajánlás.
Kulturális programok sokoldalú kínálata
„Háztól – házig” színházbusz szervezés
Természeti adottság kihasználatlansága a lakosság részéről
A mozgásszegény életmód felszámolása. Törekvés arra, hogy „sikk” legyen egészségesen élni. Túrázás, séta, kerékpározás a lakosság részéről követendő jó példaként.
Az alacsony létszám valós kihasználása a személyhez igazított oktatást illetően. „Egészség” központú pedagógiai program hiánya. Nincs vetélytárs, húzóerő.
Tavaszi, őszi kötelező túra tanösvényen szakvezetéssel az iskolások részére. Helyismeret, madár és állatfajok, gyógynövények alapfokú ismerete.
Kommunikáció hiánya a települések között A szabadidősport lehetőségének akadályoztatása a kamaszok és fiatalok részére./kézilabda, kosárlabda, asztalitenisz/ /Örökösen bezárt sportpálya./
Szülők bevonása a felügyeletbe, hogy a „vandalizmust” kivédjük.
A V-G. falvaiban versenyszellem kialakítása azok között az iskolák között, amely településeken egy iskola van.
Internetes kapcsolat kialakítása
Elavult, könyvtár
kihasználatlan
Közösségi színtér kialakítása a gyerekek, fiatalok részére. Foglalkozások, versenyek szervezése, Számítógép + internet hozzáférés.
Melléklet / 3. „Szakvélemény” (Rádl Anikó koordinátor kérésére) Kedves Anikó! A helyi és térségi problémák és megoldások táblázatot Vértesboglár címszó alatt néhány gondolattal kiegészítettem, /ezt visszaküldöm/ ahogy megbeszéltük, néhány gondolatot fűztem, és még fűznék „szakmai” kiegészítésként a térségi közös problémákhoz. Esetleg ezek megoldására javaslatot is megkísérlek tenni. Annak szem előtt tartását mindvégig fontosnak tartom, hogy olyan tevékenységek beindítása lenne a cél, amelyek a települések és ezek által a Vértes – Gerecse vidékének gazdasági fellendülést, a lakosságnak /egészségfejlesztést/ életminőség javulást hoz. Az Uniós pályázatoknál
többnyire
azok
a
projektek
a
nyerők,
melyek
összefogáson,
megvalósíthatóságon és fenntarthatóságon alapulnak. Ehhez én szakmai oldalról az „egészség” aspektusából közelítek. Alapelméletem, hogy sikeres gazdaságot csak egészséges emberekkel lehet megvalósítani. Ilyet, ma sajnos keveset lehet találni, de feltétlen szükségesnek tartom az olyan emberek összegyűjtését, akik a mai kor sok negatívuma ellenére sok energiával, nagy hivatástudattal rendelkeznek és tudnak pozitívan /és logikusan/ együtt gondolkodni. Azoknak a településeknek, akik az egészségturizmus beindítását célul tűzték ki, feltétlen javaslom, hogy egyeztessenek a szolgáltatást illetően. Az egészségturizmus, rekreáció nagyon tág fogalom, melybe belefér a bakancsos, kerékpáros, lovas turizmus is, de ezeket szakmai ajánlással, rendszerbe foglalással, szervezetten lenne célszerű propagálni. /Nem szabad magára hagyni a turistát a döntés meghozatalában „ügyesen irányítva” segíteni kell./ Sokan kínálnak falusi turizmust a piacon, ezért olyan „újítás” lenne célszerű, ami a mi vidékünkre, településeinkre csábítja az utazni vágyót. Hazánkban a rendszerváltás óta működő falusi turizmus problémája, hogy nincs megfelelő ösztönzés.
Legyen akár folyamatosan biztosított, vagy időszakos, esetleg egy napos szolgáltatás vagy program Szár, Vértesboglár, Csákvár, Gánt stb. /Ők jelölték terveik között/ tekintetében olyan programfüzet létrehozása lenne ajánlatos, melyben az érdeklődő /turista/ választ kap a mit? miért? ajánlunk, kérdésekre. Az egészségügyi helyzet romlása, a krónikus betegségek rohamos növekedése, az örökös feszültség, stressz átélése miatt, egyre több ember választja a városból menekülést, vagy az alternatív gyógymódokat, melyeknél nem feltétlen kell egészségcentrumokat létrehozni. Fontos, hogy ez a helyi adottságokra, /természeti, gazdasági, humán/ szolgáltatókra, vállalkozókra épüljön. Nekünk, vidékieknek semmi esetre sem szabad hátrányként megélni vidékiségünket, ugyanis az egészségesebb életmódhoz megadatott feltételek számunkra kedvezőbbek, mint a városlakóknak. A népegészségügyi adatokat figyelembe véve sajnos mégis mi élünk kevesebb ideig, amit a felmérésekre építve úgy lehet kivédeni, ha a vidék adottságait /termőföld, gazdaság, kultúra, természeti adottságok stb./ munkahely teremtés céljára tudnánk hasznosítani és minél több városlakót „fogyasztónak” megnyerni. A holisztikus szemlélet jegyében gondolkodva, a város és falu társadalmának harmóniájára törekedve a falusi lakosságnak viszont a város kínálta kultúra, szórakozás, sport elérhetőséget kellene biztosítani. /pl. színház, kiállítás, uszoda, rangosabb sportesemény, disco-busz stb./ Ugyanis, a felmérések szerint ezeknek az „apró örömöknek” elérhetősége miatt hosszabb életűek a városiak. Minden térségben fontosnak tartanám a közös tulajdonságokra való építkezést, mint pl. a mi térségünkben: turizmus, német kisebbség, vallás, hagyomány, nemzetiségi óvoda, iskola, alacsony létszámú iskolák. Az iskolák „megmentésére” a táblázatban már jeleztem az általam vélt problémát és tettem javaslatot. Üdvözlettel: Keilbach Józsefné (település egészségfejlesztő – tanár) Vértesboglár, 2008. április 02.
Melléklet / 8. A Vértes idegenforgalmi lehetőségeiről Készítette: Fejes Zsolt
Pár szóban a térségről A Vértes idegenforgalma a magyarországi átlaghoz képest igen csekély, pedig a tájegység rengeteg látogatót vonzana, ha meglennének az infrastrukturális adottságok. Meg kell keresni tehát azokat a lehetőségeket, melyeket kiaknázva fel lehet lendíteni a térség turisztikáját. Erre teszünk most kísérletet. A hegység ugyan nem nagy kiterjedésű, de rendkívül változatos. Vannak meredek, sziklás területek, sík, szinte alföldi terepek, mély völgyek és magas, tar hegytetők, ahonnan szép kilátásban gyönyörködhetünk. Az erdők majdnem sértetlenek, vad jellegűek. Az élővilágra nem panaszkodhatunk. A teljesség igénye nélkül felsorolnám csak azokat a legfontosabb állatokat, melyekhez volt szerencsém. Muflon, őz, mezei nyúl, vadmacska, vaddisznó, szarvas, kerecsensólyom, parlagi sas. A sok megbúvó völgy rengeteg állatnak szolgál lakhelyéül. Sajnos a Vértes a korábbi bányászat miatt néhol nem mutat szép képet. Ráadásul a Vértes szívében van egy hatalmas szemétlerakó telep (!). A bányatelepek és a szemétlerakó rekultiválása mindenféleképpen szükséges ahhoz, hogy tiszta, kulturált környezetben lehessen fogadni az idelátogatókat. A térség idegenforgalmi lehetőségei, meglévő épített, vagy természetes kincsei: • Oroszlány: Oroszlánkő vára, Gerencsérvár, vértesszentkereszti bencés templomrom, majki kamalduli remeteség • Mór: Lamberg-kastély, vallásos emlékek (templomok, szobrok), borvidék (Ezerjó borút) • Csókakő: vár, Jordán-parkerdő, Ezerjó borút • Söréd: bodajki síterep • Csákberény: vallásos emlékek, kerekszenttamási templomrom, Ezerjó borút • Gánt: bányamúzeum • Vérteskozma: turistaút!)
üdülőfalu
(csendes,
elzárt,
Várgesztes
felé
• Kőhányás: kápolna, kiindulópont több irányba • Csákvár: Eszterházy-kastély (jelenleg szanatórium), kastélypark (szabadon látogatható), Báracházi barlang, vallásos emlékek, Vértesi Natúrpark központja, pásztortalálkozó • Vértesboglár: pincesorok, vallásos emlékek • Bodmér: homokbánya • Szár: Vértes felé kiindulási pont
• Szárliget: Vértes felé kiindulási pont • Vértessomló: Vértes felé kiindulási pont • Várgesztes: vár, üdülőtelep, Vértes felé kiindulási pont A térséghez lehet sorolni még, bár már kiesnek a közvetlen Vértes-régióból: Felcsút, Alcsútdoboz, Vértesacsa, Lovasberény, Pátka, Zámoly, Bodajk és Pusztavám településeket is. Fenti településeken is találunk látnivalókat.
Lehetőségek Nézzük, hogy az egész Vértes-régióra és településekre lebontva milyen lehetőségek jöhetnek szóba! Az országban virágzik a gyógyfürdőkre épített idegenforgalom. A Vértes geológiai jellegénél fogva erre alkalmatlan, de számos olyan egyéb kikapcsolódási lehetőséget kínál, amit máshol nem találunk meg. Az ország más régióiban inkább a passzív pihenést részesítik előnyben. A Vértes maximálisan alkalmas arra, hogy az idelátogatók aktívan, sportolással, testmozgással kapcsolódjanak ki. 1. Elsőként említem meg, hogy a hegységben több, közforgalom elől elzárt aszfaltút van. Ez ideális a kerékpáros turizmus fejlesztéséhez. Szinte bármelyik településről kiindulva lehet tenni olyan rövid, vagy hosszú távú kerékpártúrát, melynek során közforgalomban csak nagyon keveset kell haladni. Ugyanez igaz az erdei utakra is. Több napos kerékpártúrák is könnyen szervezhetők, amennyiben a szálláshelyek is adottak lennének. 2. A térség turistautakban nem szenved hiányt, azonban azok jelzettsége és járhatósága nem tökéletes. Nagyon kevés olyan út van, amit családok könnyen tudnának teljesíteni. Ki kellene jelölni olyan körutakat, amik akár babakocsival is viszonylag könnyen járhatók. Jó lenne, ha olyan turistaút is lenne, ami bevisz a Vértes „dzsungelébe” is. 3. Fontosnak tartom a terepmotorosok kiszolgálását is. Ha ki van jelölve nekik terep, akkor talán nem fognak az erdők közepén a semmiből felbukkanni, embert, állatot megrémisztve. Legyen benne domb, meg valamicske erdő is! Ez viszont csak a motorosoké legyen! 4. Sziklamászás, falmászás. Ugyan nincsenek nagy magasságok, de vannak olyan sziklafalak (pl. Kőhányásnál), amik megmozgathatják a mászók fantáziáját. Fel kell térképezni, és ki kell jelölni a területet, területeket! 5. A Vértest települések veszik körül. Igazából csak egy van, ami a közepén van. Vérteskozma. Ideális hely lenne egy olyan lovas centrum kialakításához, amely elsősorban vértesi lovas (kaland)túrákat indítana. De megfelelő hely lenne arra is, hogy a külső településekről indulóknak
pihenőhelyet biztosítson. Környezetvédelmi szempontból (szerintem) még egy nagyobb lovascsapat is sokkal kevesebb kárt okoz, mint egy erdészeti terepjáró. 6. A vízi sportokat kedvelőket is meg lehet tartani. Ehhez a bányatavakat kell kihasználni. Szörf, búvárkodás az elsődlegesen szóba jövő sportok. 7. Vitorlázórepülés, sétarepülés a Vértes fölött. Nem olyan nehéz a beindítás, hiszen két repülőtér is van. Ráadásul az egyik az északi, a másik a déli oldalon. 8. Bányamúzeumok összefogása, centralizálása. Esetleg nem működő, de biztonságos tárnák megnyitása a nagyközönség előtt. 9. Barlangok kitakarítása, biztonságossá tétele és megnyitása. 10. A hegység vadban igen gazdag. A vadászturizmus fejlesztése elkezdődött már. 11. Előzőhöz kapcsolódóan arra gondoltam, lehetne valahol egy vadaspark is. 12. Rengeteg horgásztó is van. Nyugodt, békés körülmények fogadják a horgászással kikapcsolódni vágyókat. 13. Bicske-Székesfehérvár használaton kívüli vasútvonalának helyreállítása. Adott esetben Vértesboglár határába egy szárnyvonal kiépítése. 14. Fesztiválok szervezése. Lehet egy nagy, az összes településsel a Vérteshez kapcsolódóan, de akár önállóan is (pl. Vértesboglári Bundáskenyér Fesztivál☺) 15. Idegenforgalmi információs központok kialakítása több helyen. 16. Eszterházy-emléktúra útvonal. 17. Vértes körüli borút. 18. Csillagászati kutatóállomás 19. Vértesi kisvasút újraindítása Egyéb kiemelkedően kedvező adottsága a területnek a közlekedés. A főváros, több nagyobb város, a Velencei tó és a Balaton is egy órán belül elérhető. Közel van az autópálya. Vasút- és buszközlekedés szempontjából is jó fekvésű régió. A közutak tűrhető állapotban vannak.
Most lássuk településenként a lehetőségeket! • Oroszlány: régi bányaüzem felújítása és átalakítása élményparkká; régi csillesor felhasználása • Mór, Csókakő, Csákberény: bor, bor, bor, a várral a központban • Söréd: esetleg egy bakonyi túra kiindulópontja lehet (még meg kell vizsgálni a települést) • Gánt: a meglévő bányászmúzeum továbbfejlesztése az oroszlányihoz hasonlóan; lovas centrum, a kis temető valamilyen emlékhellyé kinevezése; Vörösmarty-forrás rendbetétele • Csákvár: Báracházi barlang rendbetétele, megnyitása; Csíkvarsai rét kihasználása; Geszner-ház továbbfejlesztése; Eszterházy-kastély renoválása, esetleg új gyógyászati elemek bevezetése • Vértesboglár: pincesorok rendbetétele, csinosítása; Fellner Jakab térségbeli munkásságát bemutató gyűjtemény; falumúzeum; Fáni-völgy • Bodmér: homokbánya idegenforgalmi fejlesztése (homokvár) • Szár: vértesi túrázó információs iroda • Szárliget: lovas centrum • Vérteskozma: lovas centrum • Vértessomló: lovas centrum • Várgesztes: várban kulturális programok; lovas centrum Mint az látható, elég sok helyre írtam lovas centrumot. Igazából arra gondolok csak, hogy legyen majd minden településen egy olyan lovas gazda, aki el tud szállásolni érkező lovakat, embereket. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy legyen a régióban valamilyen kulturális fesztivál-féle. Vannak remek helyszínek, de ezt is lehetne bővíteni. Gondolok például egy, a Vértes közepén lévő külszíni, felhagyott kőfejtésre. Ennek megközelíthetőségéről kellően gondoskodni kell (pl. parkolóból kis közúti vonat, vagy busz viszi a nézőket). Szálláshelyek kapacitásának bővítése szükséges. Nem vagyok ellene a szállodáknak, de a térség inkább falusi jellege miatt a családias hangulatú udvarházaknak, panzióknak kedvez. Lehetőség szerint minden szállásadó készüljön fel a családosok fogadására (babakocsi, játszótér, állatsimogató, stb.). A térség többnemzetiségű. Ennek átfogó bemutatására, létre lehet hozni egy központot. Vértesi helytörténeti múzeum alapítása.
Hátrányok és kiutak Néhány negatívumról is beszélnünk kell. Sajnos a térség „ész nélküli” kibányászása rajta hagyta nyomát a hegységen. Elég, ha a feneketlen bányató kráterekre gondolunk, vagy a térség vízháztartásának megbomlására. Továbbá valamilyen oknál fogva a Vértes közepét jelölték ki a környező települések hulladékának lerakására. Cél
lenne, hogy a fent felsoroltakat eredeti állapotba kell helyezni! Országgyűlési képviselő, Környezetvédelmi Minisztérium bevonásával. A fent vázolt fejlesztések nem kevés pénzbe kerülnek. Ennek előteremtésére a helyi önkormányzatoknak nincsen lehetőségük. Így magánbefektetőket és pályázati pénzeket kell felkutatni. Az biztosan látszik, hogy településenként akad egy pár vállalkozó, aki hajlandó lenne áldozni valamennyit. Ezen vállalkozók koordinálására és a pályázatok figyelésére, valamint a pályázatok létrehozására egy információs szolgálat beindítása szükséges. Félő, hogy a települések nem lesznek hajlandóak egymással együttműködni, hanem versengeni akarnak majd. Olyan ösztönző és befektetési rendszert kell kialakítani, amely világossá teszi, hogy a térségnek csak összefogással van jövője.
Tennivalók Megvalósíthatóságuk szerint időrendbe kell rakni a fejlesztéseket. Környéki önkormányzatok, helyi alapítványok, egyesületek, minisztérium, nemzeti park, idegenforgalmi szakemberek bevonásával aktív(!) intézkedési terv kidolgozása. Pályázatok indítása településenkénti bontásban. Összegyűjteni egy adatbázisba a fenti települések összes szállásadóját, sportvagy szabadidős szolgáltatóját. Arculattervezés az egész régiónak. Kiemelni az értékeket és a lehetőségeket. Bányaművek és a szemétlerakó telep rekultiválása.
(Az írás, Fejes Zsolt szellemi terméke.)
Melléklet / 9. Készítette: Nágl Henrikné
Vértesboglári ácsdinasztia
