A NAGYKOVÁCSI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A NAGYKOVÁCSI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. Bevezető 2. Küldetési nyilatkozat 3. Az iskola nevelési programja 3.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.4 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 3.7 Az intézmény döntési folyamatban való rendje 3.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal az iskola partnereivel 3.9 Tanulmányok alatti vizsga szabályzata 3.10 Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételi szabályai, a felvételi eljárás különös szabályai 4. Az intézmény helyi tanterve 4.1 A választott kerettanterv megnevezése 4.2 A választott kerettanterv feletti óraszám 4.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 4.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.5 Mindennapos testnevelés 4.6 A választható tartárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 4.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 4.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 4.9 Az otthoni (napközi otthoni) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 4.10 Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 4.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 4.12 Egészségnevelési program 4.13 Környezeti nevelési program, ÖKO iskolai program 4.14. Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere 4.15 A gyermek. és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések (záradékok) Legimitációs jegyzőkönyvek

1

1 2 4 5 5 6 7 8 9 11 14 15 16 17 18 18 20 22 22 24 25 25 26 35 35 36 36 51 79 82 85 87

Mottó: „A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak” (Goethe)

1. Bevezető 1.1 Intézményi adatok Az intézmény neve: Nagykovácsi Általános Iskola OM azonosítója: 032446 Székhelye: 2094 Nagykovácsi, Kossuth u. 101. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Működtető: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata 1.2. Az intézmény bemutatása Községünk csodálatos természeti környezetben található. A Budai-hegység 330 méterrel a tengerszint feletti völgyben terül el. Itt húzódik a Nagyszénás hegycsoport, amit 1995-ben Európa Diplomás területté nyilvánítottak. Körülöttünk húzódó hegyek (Zsíros-hegy, Kutya-hegy, Nagykopasz) védelmet nyújtanak kis településünknek. Közkedvelt természeti megfigyelőhelyünk a Békás-tó is fokozza a táj szépségét. Iskolánk ebben a festői környezetben található. Az intézmény múltja nagyon régi időszakra nyúlik vissza. Az első feljegyzések 1833-ból származnak. 1870-ben megépült a kétosztályos iskola. 1903-ban Állami Elemi Népiskola lett. 1940-ben épült régi épületben még csak négy osztály működött. 1945-től nyolcosztályos népiskolává fejlődött a felső tagozat bevezetésével. Az eredeti épületet többször bővítették és felújították. Még eltér az új, korszerű iskolaépülettől, de bent annál gazdagabb, tartalommal töltjük meg. Iskolaudvarunk hatalmas zöld felületet biztosít tanulóink számára, a sport, a kikapcsolódás, megvalósítható dús növényei között. Iskolánk alapelve, hogy diákjaink stressz-mentes környezetben élhessék meg diákéveiket.

2

A stabil műveltségnyújtása mellett legyen emeltszintű választhatóság is, ami egy korrekt értékelési és ellenőrzési rendszerrel párosul. Szeretetteljes családias légkör kialakítása a célunk, amelyben az alapvető emberi normákat tiszteletben tartó, sikerre vágyó lelkes nyitott személyiségek fejelődhetnek ki. Kiemelt figyelmet fordítunk az eltérő adottságokkal, képességekkel rendelkező tanulóink integrálására, fejlesztésére. Személyiségfejlesztő munkánk során a harmonikus, egészséges személyiség kibontakoztatását tartjuk a legfontosabbnak. A tradicionális nevelési értékeket figyelembe véve az emberi méltóságot, szabadságot és a boldogsághoz való jogot szem előtt tartva foglalkozunk a ránk bízott gyermekekkel. Fontosnak tartjuk, hogy mindennapi munkánk során a nevelés ugyanolyan hangsúlyt kapjon, mint az oktatás. A beilleszkedés képessége kulcskérdése gyermekeink boldogulásának. A szociális integráció nagyon hosszú pedagógiai folyamat. A munka alapja egy gondos strukturált rendszer, amelyben egyenértékű szabályok és elvárások nyújtanak biztonságot. Nő az önbizalom, javul az önértékelés, és kialakul a helyes értékrend. Nagy hangsúlyt fordítunk az alapvető erkölcsi normák kimunkálására, mint a szeretet és türelem erénye, az élet szeretete és tiszteletben tartása, humanizmus, közösségi érzés, másság elfogadása, egymásra való odafigyelés és segítségnyújtás. Együtt ünnepelünk, hagyományokat teremtünk, családi programokat szervezünk. A családias légkörből adódóan különösen nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekekhez közelálló Mikulás, karácsony, farsang, gyermeknap, anyák napja szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel együtt való megünneplésére. Iskolánk feladata, hogy tanulóinkból sokoldalúan képzett, egyéni lehetőségeiket figyelembe véve, képességeik fejlesztésével az élethosszig tartó tanulásra, az emberi értékek ismeretében helyesen választani, dönteni, környezettudatos cselekvést választani tudó embert neveljen. Legyen önbizalmuk, helyes önértékelésük, alkalmazzák a tanult viselkedési normákat a mindennapi életben. A siker megerősíti a tanulót, hogy tanulni jó, dolgozni érdemes. Így válik ez az iskola az egyéni sikerek színterévé mindenki számára. Ahol azonban csak a tradicionális tantárgyak számítanak, ott a siker számos forrása kívül reked. Nagyon fontos tehát, hogy olyan tevékenységek kerüljenek be (művészeti tárgyak, sport), amelyek által azok is elismeréshez juthatnak, akik az elméleti „fő” tantárgyak tanulásában nem voltak sikeresek. 3

Az egyéni siker az iskolához való jó viszony feltétele. Célunk: hogy biztosítsa az iskola a közös erőfeszítés örömét mindenkinek. A gyermekeknek óriási szükségük van a védettség érzésére. Ezért az iskola olyan hely kell, hogy legyen, ahol a gyermeki jogok tisztelete hatja át a tevékenységeket, az emberi érintkezés minden szintjén és formájában. „Tisztelettel gondolunk vissza nagyszerű tanárainkra, de hálát azok iránt érzünk, akik megérintették lelkünket. A tanterv nagyon fontos ismeretanyag, de a melegség életfeltétel a sarjadó növény és a gyermeki lélek számára.” 1.3 Helyi pedagógiai programunk kialakítását befolyásoló tényezők: - oktatásra vonatkozó törvényi háttér - NAT - partneri igények, elvárások (fenntartó, szülők, pedagógusok, óvodák, tanulók) - személyi, tárgyi, környezeti adottságaink.

2. Küldetésnyilatkozat Olyan iskolát szeretnénk: 

Ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket.



Ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok.



Ahol tudatos oktató-nevelő munkával hozzásegítjük őket ahhoz, hogy az emberi és társadalmi értékek ismeretében helyesen választani, dönteni tudó személyekké váljanak.



Ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény.



Ahová szívesen hozzák a szülők gyermekeiket.



Ahol a tantestület minden tagjának, munkája elismerése mellett, biztosított a lehetősége a szakmai továbbfejlődésre.



Ahol a nemzeti értékeket ismerő, elfogadó, művelt, a demokráciát az iskolai hétköznapi életben is gyakorló pedagógusok és gyermekek élnek. 4

3. Az iskola nevelési programja 3.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai  A gyermekek egész személyiségének, képességeinek fejlesztése álljon a középpontban.  Minden gyermek kapja meg a lehetőséget ahhoz, hogy megtalálja azt, amiben tehetséges.  A mindenki számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttassuk el tanulóinkkal, amelyekre biztonságosan építhetik további tanulmányaikat, és mutassunk utat ahhoz, hogyan bővítsék önállóan ismereteiket, felhasználva az írott ismerettárak és a kommunikációs eszközök lehetőségeit.  Széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a lehetőségét a későbbi, érett korban történő pályaválasztásnak.  Olyan egységes alapok megteremtése, amelyre építve megvalósulhat a differenciálás,  az ismeretek elsajátíttatása,  megtörténhet a műveltség, a világszemlélet és a világkép formálása,  a képességek kibontakoztatása,  Céljaink közé tartozik a nemzeti kultúránk megismerése, a nemzettudat és a hazaszeretet megalapozása,  továbbá az egyetemes emberi kultúra megismerése.  A környezettudatos magatartás kialakítása. A természet erőforrásainak kíméletére, takarékosságra nevelés. A szabadidő tartalmas eltöltésére nevelés.  A kommunikációs kultúra megteremtése és fejlesztése.  A testi és lelki egészségre nevelés, hogy a gyermek teljes harmóniában élhessen saját magával és környezetével. Fontosnak tartjuk tanulóink önértékelésének és önbizalmának erősítését, az empátia fokozását és a másság elfogadását.  A tanulás tanítása. Nagy hangsúlyt fektetünk a különböző tanulási technikák megismertetésére, amelyben a tanulók aktívan vesznek részt (pl. kooperatív technikák alkalmazása az oktatásban; kompetencia alapú oktatás). Célunk, hogy gyermekeink megtanulják, megértsék és elfogadják, hogy a tudás értéknek számít.

5

 A gyermeki jellem fejlesztése, az egyéni és közösségi érdek érvényesítése és megbecsülése, az érzelmi élet gazdagítása. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: 

Anyanyelvi kommunikáció



Idegen nyelvi kommunikáció



Matematikai kompetenciák



Természettudományos kompetenciák



Digitális kompetencia



Hatékony és önálló tanulás kompetenciája



Szociális és állampolgári kompetenciák



Kezdeményezőképesség és gondolkodási kompetenciák



Esztétikai és művészeti kompetenciák

A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen. 3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Személyiségfejlesztő munkánk során a harmonikus, egészséges személyiség kibontakoztatását tartjuk a legfontosabbnak. A tradicionális nevelési értékeket figyelembe véve az emberi méltóságot, szabadságot és boldogsághoz való jogot szem előtt tartva kívánunk foglalkozni a ránk bízott gyermekekkel. Fontosnak tartjuk, hogy mindennapi munkánk során a nevelés ugyanakkora hangsúlyt kapjon, mint az oktatás. A beilleszkedés képessége, kulcskérdése gyermekeink boldogulásának. A szociális integráció nagyon hosszú pedagógiai folyamat. A munka alapja egy gondos strukturált rendszer, amelyben egyenértékű szabályok és elvárások nyújtanak biztonságot. Nő az önbizalom, javul az önértékelés, és kialakul a helyes értékrend. Céljaink megvalósulást segítik többek között: -

iskolánk természeti környezete,

-

a különböző szakkörök és művészeti órák,

-

a különböző versenyek, szereplési lehetőségek.

6

3.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A legfontosabb cél az, hogy az iskola diákjai egészséges életmódot folytassanak. Az egészségfejlesztésnek az iskola egész működésében jelen kell lennie, a tanítási órákon, a szakkörökön, a szervezett programokban és a mindennapi tevékenységekben. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai: -

az egészségmegőrzésével kapcsolatos lehetőségek, feladatok elsajátítása,

-

az egészségtelen életmód káros következményeinek megismerése,

-

az iskola által szervezett programok, amelyeken a diákok megismerik és gyakorolják az egészséges életmód elemeit (kirándulás, sportnap, egészségnapi versenyek, kiállítások),

-

az iskola által szervezett egyéb programokon az egészségtelen életmódra jellemző elemek kiiktatása,

-

a pedagógusok példamutatása.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg szakköri keretek között. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: -

az iskola minden diákja hajlandó legyen bárkinek, bárhol, bármikor önmaga veszélyeztetése nélkül, saját képességeinek megfelelően elsősegélyt nyújtani.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: -

tanítási órán ismeretek szerzése (biológia, testnevelés),

-

osztályfőnöki órán előadások meghallgatása,

-

iskolai egészségvédő programokon való részvétel,

-

iskola által szervezett elsősegélynyújtást oktató tanfolyamon való részvétel.

7

3.4 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.4.1 Hagyományaink Szakmai hagyományok: 

Bemutató órák, rendhagyó órák, ünnepi órák, nyílt nap, nyílt órák szülők számára, iskolakóstolgatók



szaktárgyi tanulmányi versenyek



vers– és prózamondó verseny



Kazinczy – szépkiejtési verseny



vers– mese– és novellamondó és író pályázat



helyesírási verseny



daléneklési verseny



sportversenyek



„Az év diákja verseny”



rajz– és képzőművészeti pályázat



tanulmányi kirándulások



témanap



hangverseny, színház; múzeum és egyéb művészeti és tudományos intézmények látogatása



Zöldfülűek Klubja programjai



ÖKO iskolai programok

Hónapokhoz kötődő: Őszi ünnepkör 

Mihály-napi őszköszöntő kirándulás



Katalin napi forgatag, kézműves foglalkozások, táncház

Téli ünnepkör 

Adventi szokások, tevékenységek, készülődés az ünnepre



Miklós-járás



Kiskarácsony



Farsangi mulatságok, alapítványi bál

8

Tavasz ünnepkör 

Húsvéti hagyományok, népszokások felelevenítése, készülés az ünnepre („Nyuszi-buli”)



Föld napja programjai



Tanévvégi kirándulás

Nemzeti ünnepeink és az iskolai élet jeles napjai: 

október 6.



október 23.



március 15.



június 4.



ünnepélyes tanévnyitó - és záró



bolondballagás



a 8. osztályosok ballagása

3.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. -

a tanítási órákra való felkészülés,

-

a tanulók dolgozatainak javítása,

-

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

-

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

-

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

-

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

-

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

-

felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

-

iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,

-

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, 9

-

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

-

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

-

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

-

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

-

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

-

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

-

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

-

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

-

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

-

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

-

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

-

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

-

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

-

Segíti a tanulóközösség kialakulását.

-

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.

-

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

-

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

-

Szülői értekezletet tart.

-

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

-

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

10

-

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

-

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

-

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

-

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályában.

3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladatunk a prevenció és a folyamatos gondozás. Pedagógusaink igyekeznek megismerni a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családját, szükség esetén felveszik a kapcsolatot a gyermekvédelemmel. A nevelést alakító, fejlesztő lehetőségeket az alábbiakban látjuk: 

Reális, pozitív énkép kialakítása.



Az értelmi képességek kibontakoztatására.



A társadalmi értékek, normák és magatartásmódok megismertetése és elfogadtatása.



Pozitív értékeket hordozó közösségekkel, egyénekkel való együttműködés.



Együttműködés a szülő, a pszichológus, a pedagógus és a gyermekvédelmi felelős között.

A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: 

Az óvodával való kapcsolattartás az 1. osztályba lépés előtt.



Részképesség zavar esetén a gyermekek fejlesztő foglalkozáson vesznek részt, 11

ahol differenciált faladatokkal, egyéni haladási tempóval, egyéni motiválással segítjük továbbhaladásukat (fejlesztőpedagógus). 

Az osztályfőnök és az osztályban tanító nevelők összehangolt munkája a probléma felderítésében.



A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogja össze az ez irányú munkát szoros kapcsolatban az osztályfőnökkel, a családdal és az önkormányzat gyámügyi előadójával, a gyermekvédelmi szakszolgálattal.



Az iskolai szinten kezelhetetlennek tűnő esetekben a Nevelési Tanácsadó segítségét kérjük.



Szükség esetén pszichológus segítségét kérjük.

Tehetséggondozás Csoportbontás 

7-8. évfolyamokon nagy létszámú osztályok esetén: magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyakból



4-8. évfolyamokon nagy létszámú osztályok esetén: informatika és technika tantárgyakból

Különböző haladási ütemű csoportok 

4-8. évfolyamokon idegen nyelv, 7-8. évfolyamokon matematika tantárgyakból



szakkörök



sportkörök



kulturális és tanulmányi versenyeken való részvétel, házi bajnokság, megyei és területi versenyek



az Alapfokú Művészeti Iskolával való szoros együttműködés, fellépések, versenyek



német és angol nyelvű táboroztatások (anyanyelvi környezetben)



differenciált foglalkoztatás a tanítási órákon, kooperatív tanulási módszer alkalmazása



témanap szervezése

Felzárkóztatás 

Az óvodás gyermekekkel az iskolába lépés előtt kapcsolatot teremtünk. Lehetőséget biztosítunk, hogy játékos keretek között ismerkedjenek az iskolával, a 12

tanítókkal, napközis tanítókkal az „Iskolakóstolgató” programok keretében. Felvesszük a kapcsolatot az óvodával, óvónőkkel - mely nagy segítséget jelent a gyerekek megismerésében. 

Az iskola egyik feladata, hogy a tanulók eltérő képességeihez alkalmazkodjon, differenciált tanítás és tanulás megszervezésével. Ennek érdekében a fejlesztőpedagógus szűrővizsgálatokat végez az első osztályokban, az osztálytanítóval összehangoltan.



Már a beiratkozáskor felvesszük a kapcsolatot azokkal a szülőkkel, akiknek a gyermeke számára fejlesztő foglalkozást javasolt a Nevelési Tanácsadó vagy az Országos Szakértői Bizottság. Ezen gyermekek részére a fejlesztőpedagógus, szükség esetén a logopédus egyénre szabott éves tervet készít, mely a gyermek fejlődési üteméhez igazodik.



Az első osztályban, az előkészítő időszakban a tanítók fokozatosan készítik fel a gyerekeket az olvasás - írástanulásra.

Tanulási nehézséggel küzdő tanulók ellátása 

Tanulóink közül sokan küzdenek tanulási zavarokkal. A leggyakrabban előforduló tanulási zavarok:



diszlexia (olvasás, szövegértés)



diszgráfia (írás, nyelvi kompetenciák)



diszkalkulia (matematika, téri orientáció)



GMP (beszédészlelés– és beszédmegértés)



Valamint az ehhez társuló részképességzavarok, viselkedési és pszichés problémák.



A Nevelési Tanácsadó vagy az Országos Szakértői Bizottság javaslata alapján ezek a gyerekek jogosultak részt venni fejlesztő órákon, melyeket a tanórák rendjébe valamint szabadidőben biztosítunk. Erre a célra kialakított jól felszerelt fejlesztő teremben, a fejlesztőpedagógus által kis csoportos vagy egyéni keretek között.



A fejlesztő program a gyerekek fejlődési üteméhez igazodik, szoros együttműködésben az osztálytanítóval / szaktanárokkal. A fejlesztőpedagógus feladata, hogy a normál intelligencia övezetbe tartozó gyerekeknél felmerülő teljesítményzavarokat diagnosztizálja és erre épített egyéni terápia segítségével felzárkóztassa, kiemelt hangsúlyt fektetve a részképességek (észlelés, figyelem, 13

emlékezet, kommunikációs készség, szociális képességek) fejlesztésére. Alsó tagozaton gondosan válogatott, játékos jellegű feladatokkal, felső tagozaton a tanulás motiváltságát és tanulástechnikát kialakítva. 3.7 Az intézményi döntési folyamatban való részvétel rendje Az iskolában diákönkormányzat működik, a mindenkori aktuális törvényben előírt egyeztetési és véleményezési jogkörük biztosított. A diákönkormányzatot a 4-8. évfolyamon az osztályközösségek 1 delegált képviselője alkotja. A Diákönkormányzat élén, a választott DÖK vezető áll. A Diákönkormányzat tevékenységét a segítő tanár koordinálja, orientálja. Minden év májusában (konkrét időpont meghatározva a mindenkori éves munkatervben) kerül sor a Diákközgyűlésre, melyen az iskola tevékenységének tanulókat érintő kérdéseiről a tanulóközösség és tagjai véleményt nyilvánítanak. A DÖK faliújság mellett, az első emeleten elhelyezett un. „Kívánságládába” valamennyi gyermek, tanuló bedobhatja az iskola életével kapcsolatos észrevételeit, javaslatát, kívánságát. A „Kívánságláda” tartamának áttekintésére, a felmerülő kérdések tisztázására, rendezésére, a válaszadására a vezetés részéről a rendszeres DÖK munkaértekezleten kerül sor. Minden év májusában (konkrét időpont meghatározva a mindenkori éves munkatervben) kerül sor a Diákközgyűlésre, melyen az iskola tevékenységének tanulókat érintő kérdéseiről a tanulóközösség és tagjai véleményt nyilvánítanak. A DÖK faliújság mellett, az első emeleten elhelyezett un. „Kívánságládába” valamennyi gyermek, tanuló bedobhatja az iskola életével kapcsolatos észrevételeit, javaslatát, kívánságát. A „Kívánságláda” tartamának áttekintésére, a felmerülő kérdések tisztázására, rendezésére, a válaszadására a vezetés részéről a rendszeres DÖK munkaértekezleten kerül sor. A Diákönkormányzat működési rendje A Diákönkormányzat a saját Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint végzi tevékenységét. A nélkülözhetetlen, minden tanuló által egyidejűleg használt ruházati és más felszerelések beszerzésében a nevelőtestület által készí14

tett éves jegyzék alapján, a szülőkre háruló kiadások tekintetében a korlátozások megállapítására a diákönkormányzati ülés szolgál. A Diákönkormányzat minden év szeptember 30-ig dönt a nem ingyenes szolgáltatások (iskolán kívüli programok, tanfolyamok) körébe tartozó programok megvalósításánál túl nem léphető legmagasabb összegről. Döntéséről a következő vezetőségi ülésen tájékoztatja az iskola vezetését. Ennek kapcsán az intézmény vezetőjét – a helyben szokásos módon – tájékoztatási kötelezettség terheli a nevelőtestület és a szülők felé. 3.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Kapcsolattartás színterei: 

Önkormányzat



Szülői Szervezet



DÖK



Óvoda



Öregiskolai Könyvtár és Közösségi Ház



Alapfokú Művészeti Iskola



Alapítványok



Duna-Ipoly Nemzeti Park

A szülőkkel való kapcsolat A családdal való együttműködés munkánk alapvető eleme, ugyanakkor társadalmi igény, melyet alapdokumentumok közvetítenek. Az együttműködés megtervezésének jó alapja, ha a szülő véleményt mondhat. Az együttműködés eddigi formái és további lehetőségei: -

Szülői Szervezettel való rendszeres és aktív kapcsolat

-

Nyílt napok

-

Szülői fórum

-

Katalin-bál, Karácsony, Húsvét

-

Közös színházlátogatások, kirándulások

15

Az egyenrangú kapcsolat alakításában az alap a bizalom, a másik fél megbecsülése legyen. Számolnunk kell azzal, hogy nem minden szülőből válik nevelőpartner, mégis meg kell adnunk az esélyt. Pedagógus - tanuló kapcsolat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének, véleménynyilvánítás gyakorlására DÖK működik. A diákfórumok, közös megbeszélések kiváló lehetőséget nyújtanak a gyermekeknek, hogy egymással és a pedagógusokkal szembeni társadalmi normák által elvárt magatartási formák, vélemények nyilvánítása, viták gyakorlásához. 3.9 Tanulmányok alatti vizsga szabályzata A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: -

osztályozó vizsgákra,

-

különbözeti vizsgákra,

-

javítóvizsgákra

vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: -

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

-

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

-

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira -

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

16

Az értékelés rendje Az értékelés rendje az intézmény mindenkori Pedagógia Programjában meghatározottak szerint. A vizsgatárgyak részei és követelményei Az intézmény helyi tantervében a tantárgyanként meghatározott kimeneteli követelmény szerint. 3.10 Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, a felvételi eljárás különös szabályai A tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről, vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A Kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskola felvételi körzetét. Ha az iskola felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. Ha az iskola az összes felvételi kérelmet, helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételét, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanulók, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló: -

szülője, testvére tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő,

-

testvére az adott intézmény tanulója,

-

munkáltató igazolás alapján, szülőjének munkahelye az iskola körzetében található,

-

az iskola lakóhelyétől, ennek hányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

17

4. Az intézmény helyi tanterve 4.1 A választott kerettanterv megnevezése A Mozaik Kiadó kerettantervét adoptáltuk. A választott kerettanterv tantárgyait és következő minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák:

Óraterv a kerettantervekhez 1-4. évfolyam

Tantárgyak

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7

7

6

6

Idegen nyelvek

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Informatika

18

Óraterv a kerettantervekhez 5-8. évfolyam

Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia-egészségtan

2

1

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Földrajz

1

2

Történelem, társadalmi és

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

1 1

1

1

Informatika Technika és életvitel

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

19

4.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal:

Óraterv a kerettantervekhez 1-4. évfolyam

Tantárgyak

1. évf.

Magyar nyelv és irodalom

2. évf. 8

3. évf. 8

4. évf. 8

7

Idegen nyelvek

2

Matematika

5

5

4,5

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1,5

2

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Informatika Szabadon tervezhető órakeret

1 (2)

Rendelkezésre álló órakeret

(2) 25

20

(3) 25

(3) 25

27

Óraterv a kerettantervekhez 5-8. évfolyam

Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Idegen nyelvek

4

4

4

3

Matematika

4

4

3,5

4

állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

3

Biológia-egészségtan

1,5

2

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

2

Földrajz

2

1,5

Történelem, társadalmi és

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

1

Informatika

1

1

1

1,5

Technika és életvitel

1

1

1

0,5

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

(2)

(3)

(3)

(3)

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a helyi tantervben szabályozzuk.

21

4.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. A pedagógus a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével választja meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és más taneszközöket. 2. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok a tananyag feldolgozásához olyan tankönyveket, tanulmányi segédleteket használhatnak, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. 3. A kötelezően előírt tankönyvekről és taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (februárban ill. beiratkozáskor) tájékoztatjuk. 4. Tanév közben az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek nem változtathatók, olyan tankönyvet, tanulmányi segédletet, és taneszközt nem rendelünk és vásároltatunk a szülővel, amelyet a tanév során nem használunk. 5. Kiválasztásánál a következők a szempontjaink: 

Az első évfolyamon az olvasás és írás tanítása minden osztályban a dislexia és a diszgráfia megelőzésére az elemző-összetevő olvasástanítási módszert alkalmazva történik.



Olyan tankönyvcsaládot választunk, amely leginkább megfelel helyi tantervünknek.



Feleljen meg a gyermekek életkori sajátosságainak.



Azonos évfolyamon lévő osztályok tankönyvárai túl nagy arányban ne térjenek el egymástól.

4.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése: -

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; 22

-

a mozgásigény kielégítésével, a mozgás koordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;

-

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele;

-

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése,

-

a tanulási módszerek az iskolai fegyelem és figyelem, valamint a kötelességérzet kialakítása.

4.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik és negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítás-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat: -

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat – és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

-

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat, és tanulásszervezési módokat,

-

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosításával a családban a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,

-

a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával, helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.

4.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés- oktatás nevelés feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása: -

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével, az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

-

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, 23

megalapozzuk a tanuló egyéni tanulási módszereit és szokásait; -

fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív, interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat;

-

az értelmi és érzelmi intelligencia és a hazaszeretet mélyítését, gazdagítását a hon-és népismeret eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

-

a mozgásigény kielégítésével, a mozgás koordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával.

4.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felsős tagozat hetedik- nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakban is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra: -

a tanulási stratégiák megválasztásban kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása, és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;

-

a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő értékelésük;

-

az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;

-

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra a ritmusérzék a koncentráció és a relaxáció képességének kialakításával.

4.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon:

Intézményünkben a 2012/13-as tanévben vezettük be 1. , és 5., évfolyamon a min-

24

dennapos testnevelést. Első évfolyamon 3 testnevelés órát, 1 mozgásfejlesztő. és 1 népi játékok órát tartunk. Ötödik évfolyamtól kezdve az 5 testnevelés óra megtartását biztosítjuk. A 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben folytatjuk bevezetését, azzal a változással, hogy második évfolyamtól 3 testnevelés óra és két népi játék, néptánc óra kerül megtartásra. 4.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskola pedagógiai programjában elfogadott óratervek alapján az igazgató minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót a választható tantárgyakról. A tájékoztató tartalmazza a tantárgy nevét, heti óraszámát. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A tantárgyválasztás egy tanítási évre szól. A szabadon választott tanítási órát minden tekintetben (értékelés, minősítés, mulasztás, magasabb évfolyamba lépés) úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A választható tantárgyak esetében az oktatásszervezés keretei iskolánkban nem teszik lehetővé diákjainknak, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni.

4.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai Esélyegyenlőségi Intézkedések alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Célunk az, hogy oktatási intézményeinkben érvényesüljön a: -

szegregációmentesség

25

-

diszkriminációmentesség

-

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása

-

a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása

-

az integráció biztosítása.

Fentiek értelmében iskolánk: -

nem folytat szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot (hátrányos helyzetű tanulók száma az egyes osztályokban),

-

nyilvántartja a hátrányos helyzetű gyermekeket.

Az iskola biztosítja, hogy ezen tanulók megkapják iskolai szinten a támogatásokat és kedvezményeket. Lehetővé tesszük és segítjük, hogy az osztályfőnökök, tanítók és tanárok ez irányú továbbképzéseken vegyenek részt. Ezen intézkedésekkel az európai normáknak megfelelő, a lakossági igényekhez jobban igazodó korszerű intézményrendszert működtetünk, és így ezzel az iskolában ellátottak életminősége jelentősen javul. A Hátrányos helyzetű és leszakadó rétegek társadalmi integrációja erősödik, a társadalom e rétegének élete, e rétegek befogadási szintje kedvezően változik.

4.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenőrzés alapelvei 

rendszeresség



nyitottság



őszinteség

Elvárás: az intézményi dokumentumoknak való megfelelés. Területei:

külső ( fenntartói, OM, OKÉV ) belső ( intézményszintű ellenőrzés )

26

Komplex módon (valamennyi ellenőrzésre szánt terület) az iskola belső ellenőrzései alapján 

pedagógiai, tanügyigazgatási feladatok



időszakos, kiemelt, speciális



írásos dokumentumok, tanulói ellenőrzés

A rövid távú ellenőrzés egy tanévet ölel fel 

munkaterek



tanmenetek



munkaközösségek munkája



pedagógusok munkája

Az ellenőrzést végzik 

fenntartó



igazgató



igazgató-helyettes



munkaközösség-vezetők



osztályfőnökök

A teljesítményvizsgálat típusai : Diagnosztikus Az értéke-

-

lés funkciói

Csoportba sorolás

visszacsatolás a tanulóhoz és a

készségek és tudás

tanárhoz; -

azonosítása a

a tanulók jellemzői

tananyagon be-

alapján a tanítási

lül;

mód kiválasztása; -

-

esetén az előzetes felmérése; -

Formatív

-

megoldási mó-

a tanulási problémák

dok kialakítása

esetén az okok meg-

céljából

határozása

27

Szummatív - a tanulók minősítése, kategórizálása

Az értékelés időpont-

- csoportba sorolás ese-

- az oktatás során

- a szakasz végén

- kognitív területek

- általában kogni-

tén a szakasz elején; - tanulási problémák

ja

esetén a probléma felmerülésekor; - továbblépéskor Az értékelés tárgya

- megismerésre vonatkozó,

tív területek, a

- érzelmi és lelki eredetű

tantárgytól füg-

és mozgásban kifeje-

gően esetleg

zésre jutó,

pszichomotoros

- fizikális, pszichológiai

vagy affektív te-

és környezeti tényezők Az értékelés formája

- dolgozat, teszt, (telje-

rületek - házi feladat elle-

sítmény tudásszinten-

- témazáró

nőrzése

ként pontban, %-ban; a - írásbeli felelet szülők írásbeli tájékoz-

- szóbeli felelet,

tatása erről)

- kísérletezés

(szóbeli, írásbeli)

- számítógépes munka - művészeti produktum - testnevelési gyakorlat - gyűjtőmunka - gyakorlati munka

Alapelveink: 

Értékelésünk előremutató legyen, építsen a pozitívumokra.



Rendszeresség és folyamatosság jellemezze az értékelés gyakorlatát.

28



További erőfeszítésre ösztönözze a tanulókat, ezért arról tájékoztatjuk őket, hogy feladataik mely részét oldották meg sikeresen, miben hibáztak, mi lehet a hibák oka, és mit kell tenniük azok kijavítása érdekében.



Fontos alapelv a tanulók bevonása az értékelésbe, amely az értékelés szempontjainak az érintettek általi megismerésére épül. E szempontoknak való megfelelés közös megbeszélésével teret ad a demokratizmus megnyilvánulásának, a tanulók önértékelési képessége fejlődésének.



Az ellenőrzést és értékelést minden szaktanár – az egységes alapelvek alapján – szaktárgyának jellegéből adódó módszerekkel, eszközökkel végzi.



Az értékeléshez, ellenőrzéshez megfelelő légkört kell biztosítani. A tanulók érezzék azt, hogy az értékelés, ellenőrzés a tanítási tanulási folyamat szükségszerű eleme és arra szolgál, hogy az ő fejlődésüket elősegítse.

A nevelő-oktató munka mérési rendszere Pedagógiai munkánk meghatározó eleme a mérés, ellenőrzés, értékelés. Értékelés formai érdemjeggyel A témazáró dolgozat nagyobb jelentőségű, ezért 2 érdemjegynek számít. Az írásbeli felméréseket legkésőbb 5 tanítási napon belül ki kell javítani. A folyamatos értékelés érdekében minden tantárgyból havonta legalább 1 érdemjegy, heti 1 órás tantárgyból 2 havonta 1 érdemjegyet kell adni a tanulónak. Az érdemjegyeket az osztályfőnök havonta ellenőrzi s a tájékoztatón keresztül értesíti a szülőt. Felső tagozaton minden újonnan bejövő tantárgyat 1 hónap türelmi időn túl értékelünk. Magatartás, szorgalom és tantárgyi értékelés 1. évfolyam:

Első negyedévben tájékoztatást adunk a beilleszkedésről szövegesen. Félévkor aláhúzással értékelünk a naplóban és a tájékoztató füzetben. Felmérések értékelése százalékosan történik.

29

Év végén a magatartás és szorgalom bejegyzése betűvel, a tanulmányi munka értékelése a következő kategóriák használatával: Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Az értékelés kiegészíthető tantárgyi dicsérettel, illetve annak megjelölésével, hogy milyen tantárgyból teljesít gyengén. 2. évfolyam:

Magatartás, szorgalomértékelés havonta betűvel. 1. félévben a felmérések eredményeit százalékosan értékeljük. Félévkor aláhúzásos értékelést használunk. Második félévtől osztályzatokkal értékelünk.

3.-4. évfolyam: Magatartás és szorgalom bejegyzése havonta betűvel, a tanulmányi munka értékelése minden tantárgyból osztályzattal történik. Érdemjegyek százalékos átváltása az alsó tagozaton: 0- 40% = 1 41- 54% = 2 55- 77% = 3 78- 90% = 4 91-100% = 5 Érdemjegyek, osztályzatok: o 5 (jeles): a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz; a tananyagot tudja és alkalmazni is képes; pontosa, szabatosan fogalmaz, lényegre mutatóan definiál; saját szavaival vissza tudja adni a szabályt; tud önállóan összefüggően beszélni; mer kérdezni. o 4 (jó): a tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget; apró bizonytalanságai vannak; a definíciókat csak szó szerint tudja visszaadni. o 3 (közepes): a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget, többször szorul nevelői kiegészítésre; ismeretei felszínesek; kevéssé tud önállóan, öszszefüggően beszélni, inkább csak rövid mondatokkal felel a segítő kérdésekre. 30

o 2 (elégséges): a tantervi követelményeknek csak súlyos hiányossággal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik; egyszavas válaszokat ad; fogalmakat nem ért; képtelen önálló feladatvégzésre. o 1 (elégtelen): a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni; a minimumot sem tudja. Az írásbeli értékelés %-os határait a munkacsoportok állapítják meg. A magatartás és szorgalom értékelés szempontjai, a minősítő meghatározások tartalma és azok feltételei A tanulók magatartási minősítésének alapelvei, követelményei és formái: Magatartásból a tanulók havonta kapnak értékelést, jegyeket. A félévi és év végi osztályzatok az osztályozó értekezleten kerülnek megállapításra. A tantestület az osztályfőnök javaslata alapján véleményezik a jegyeket; vita esetén az osztályzat szavazattöbbséggel kerül megállapításra. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt. A szavazáskor tartózkodhatnak azok a tantestületi tagok, akik a tanulót nem tanítják, de nem kötelező tartózkodni, mivel szünetekben, szakköri vagy egyéb foglalkozásokon találkozhatnak, tehát ismerhetik a tanulót. A magatartás értékelés szempontjai: Példás minősítési kap az a tanuló, aki 

Magatartásával, kultúrált viselkedésével példát mutat, a példás magatartást a közösségi munka megerősítheti,



szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne,



betartja az illemszabályokat, a Házirendet és társait is erre ösztönzi,



nevelőivel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias,



fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész,



ügyel környezete rendjére, tisztaságára,



szándékosan nem okoz kárt,



igazolatlan hiányzása, írásbeli figyelmeztetője nincs.

31

Jó minősítést kap az a tanuló, aki 

részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolai szervezésű iskolán kívüli programokon viselkedése ellen általában nincs kifogás,



a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja,



nevelőivel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias,



általában fegyelmezett, segítőkész, megbízható, pontos,



ügyel környezete rendjére, megjelenésére, ruházkodása nem kirívó.

Változó minősítést kap az a tanuló, aki 

a közösségi munkájában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szembeni kifogás merül fel, de igyekszik javulni,



a Házirendet és egyéb iskolai együttélési szabályokat csak ismételt, állandó fegyelmezéssel tartja be,



nevelőivel, társaival szemben nem udvarias és ne tisztelettudó,



társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít,



fegyelme ingadozó,



a félév során osztályfőnöki intőt kap, illetve a megelőző félévben kapott és magatartásában nem tapasztaltunk pozitív változást,



környezete rendjéért semmit sem tesz.

Rossz minősítést kap az a tanuló, aki 

munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolai szervezésű iskolán kívüli programokon viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be,



a tanórai munkát szándékosan zavarja, akadályozza,



szándékosan rongálja környezetét,



közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek,



a Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem,



nevelővel, társaival szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle,



fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik,



a félév során igazgatói intőt kapott, illetve a megelőző félévben kapott és magatartásában nem tapasztaltunk pozitív változást.

32

Szorgalom minősítése A szorgalom értékelésének szempontjai: A szorgalom minősítése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, cselekvőképesség, rendszeresség, pontosság). Tantárgyi bukás esetén a szorgalom minősítése változónál jobb nem lehet. Az érdemjegy a tanuló szorgalmának minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Példás szorgalmú az a tanuló, aki 

tanulmányi eredményétől függetlenül szorgalmas,



a tanítási órákra rendszeresen jól felkészül, azokon aktívan közreműködik,



szívesen részt vesz a tanulmányaihoz kapcsolódó tanórán kívüli programokon,



ha lehetősége van rá, részt vesz tanulmányi versenyeken,



jó eredmények elérésére törekszik (tanulásban, munkában, játékban),



felszerelése hiánytalan és kifogástalan,



munkafegyelme példamutató.

Jó a szorgalma annak a tanulónak, aki 

tanulmányi eredményétől függetlenül általában szorgalmas,



a tanítási órákra rendszeresen felkészül és azokon aktívan részt vesz,



felszerelése általában hiánytalan,



a házi feladatot rendszeresen elvégzi,



szívesen részt vesz tanórán kívüli programokon.

Változó szorgalmú az a tanuló, aki, 

képessége alatti teljesítményt nyújt,



figyelmetlen, pontatlan, nem kitartó,



munkafegyelme kifogásolható,



felületes a feladatvégzésben,



felszerelése ritkán hiányos,



a házi feladatot néha nem készíti el.

33

Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki 

teljesítménye nagyon elmarad képességei mögött,



a tanórai munkában érdektelen, nem dolgozik együtt az osztállyal,



munkavégzése, munkája felületes,



felszerelése sokszor hiányos,



gyakran nem készít házi feladatot.

A magasabb évfolyamra lépés feltételei 

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tanterv követelményeit az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A tanulók magasabb évfolyamra lépéséről a nevelőtestület dönt.



A tanuló az 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.



Ezen eljárás érvényes az idegen nyelv tanulásának első évében is.



Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága szükségessé teszi, szakértői vélemény alapján az igazgató mentesíti az értékelés alól, vagy részére fejlettséghez igazodó „egyéni továbbhaladást” engedélyez.



A szülő kérésére az 1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését, a többi évfolyamon az iskola igazgatója dönt.



Ha a tanuló a 5-8. évfolyam végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen”-t az évfolyamot ismételni köteles (három tárgy esetén a tantestület engedélyezheti a javítóvizsgát).



A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

-

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

-

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,

-

magántanuló volt.

34

4.9 Az otthoni (napközi otthoni) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Tartalmi szabályozás A tanórai foglalkozáson elsajátított ismeretanyag gyakorlását célzó házi feladat adható. Lehetőség szerint minél nagyobb mértékű önálló munkavégzésre törekszünk. Figyelembe vesszük a tanulók egyéni fejlettségi szintjét, esetleges tanulástechnikai korlátait. Mindebből következik, hogy a differenciálás alapelve a házi feladat kijelölésénél és értékelésénél is fontos szempont. Mennyiségi meghatározás Alsó tagozaton a délutáni tanulásra szánt időkeret 60 perc, ezért a házi feladatok mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy ebben az időben elvégezhető legyen. Felső tagozaton ez a tanulásra szánt időkeret 90 percre módosul. Iskolánkban hétvégére az alsó tagozaton írásbeli feladat nem adható. Szóbeli feladatként gyakorlásra, gyűjtőmunkára, ismeretszerzésre kell lehetőséget teremteni a tanulóknak. Felső tagozaton a hétvégi házi feladatok mennyisége a napi időkeretet nem haladhatja meg. Tanítási szünetekre feladat csak felső tagozaton (5-8. évfolyamon), szorgalmi jelleggel, kutatómunkaként adható. 4.10 Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, matematikát, nagy létszámú osztályok esetében magyar nyelv és irodalmat. Célunk ezzel, hogy az ismereteiket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs képességek fejlesztésére, és a tanulók tudásának megalapozására. A tanulásszervezési elveken túl a megfelelő tanulási körülmények biztosítása is indokolja a csoportbontást (pl. informatika, ahol csak 16 fő foglalkoztatására ad felszereltségünk lehetőséget). Választható tantárgyak esetében a tantárgy választást a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb év-

35

folyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 4.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának méréséhez, az EUROSOFT 2000 módszert alkalmazzuk. A tanulók felmérését évente 2 alkalommal az EUROFITT – teszttel végezzük. 4.12 Egészségnevelési program ”Az egészségre ügyelni az élet legnagyobb nehézsége.” Platon Bevezetés A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolákra. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezik. A jelen egészségnevelése nem lehet más, mint tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható. Az iskola feladata tehát: -

Az egészség megvédésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása.

-

Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására ajánljon magatartási alternatívákat, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra példamutatással.

-

Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, segítse őket az egészséges életmód kialakításában.

36

-

Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják.

-

Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére.

-

Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.

-

Kiemelt feladatunk, hogy a gyerekeket – különösen a serdülőket – a káros függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére neveljük.

Iskolánk célja, hogy az „egészség” mint életvezetési érték a tanórán belül és azon kívül a szabadidős programok középpontjában álljon. Egészségnevelési programunk célja, hogy hozzájáruljon a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztéséhez, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket. Járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk kialakításához, meggyökereztetéséhez. Fejlődjön beteg, sérült embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk. A humánerőforrás jellemzői Az iskolában tanító pedagógusok a főiskola elvégzése során egészségtan illetve pszichológia vizsgát tettek. Folyamatosan figyelemmel kísérik a médiában megjelenő egészségneveléssel és drogprevencióval kapcsolatos információkat. Alkalmanként részt vesznek a témához illő tanfolyamokon, továbbképzéseken. Az egészségnevelési témakörök feldolgozásakor különféle módszereket alkalmazunk:

37

A témától függően rendezünk kerekasztal-vitát, tartunk magyarázó jellegű előadást, elbeszélést. A megfigyelés, mint módszer hangsúlyos szerepet kap. Ügyelünk arra, hogy a megfigyelések a korábbi ismeretekből induljanak ki, hogy a különböző forrásokból szerzett ismeretanyagot is bekapcsolják, integrálják, fejlesszék a tanulók gondolkodását, s a valóság megfigyelése legyen az elsődleges ismeretszerzési forrás. Az ötletek szabad áramoltatása, vagyis ötletbörze előnye, hogy megtanít az elhangzottak szakszerű értékelésére, ösztönzi a tanulókat a sokszínű gondolkodásra, a sokféle megoldás keresésére. A szerepjáték lehetőséget kínál a problémás élethelyzetek megjelenítésére. Előnye, hogy segít a tanulóknak az önmegismerésben, felfedezhetik érzéseiket, belső gondolatvilágukat, cselekedeteik, tetteik mozgatórugóit. A felsorolt módszerek jól mutatják a tanár irányító, értékközvetítő szerepét. A megfelelő ismereteket a pedagógusnak kell közvetítenie, de a pozitív beállítódásoknak, magatartásformáknak, helyes szokások kialakításának be kell épülnie a tanulók életstílusába.

Egészségnevelésünk -

alapelve, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka színtere legyen;

-

célja az egészségnevelés: olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében;

-

tartamát a tanulóknak, az iskolai dolgozóknak, a családoknak és a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzésére irányuló elméleti ismeretei, valamint az egészségfejlesztés mindennapi gyakorlata és a megelőzési szolgáltatások köre határozza meg.

38

Egészségnevelési célkitűzéseink -

Egészséges ifjúság nevelése, amelynek során biztosítjuk, hogy a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés alapvető színterévé.

-

Az iskola (mint oktatási intézmény és munkahely) mindennapi gyakorlatában támogatjuk és érvényesítjük az egészséget támogató gyakorlatot.

-

A dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer fogyasztás megelőzése.

-

Az egészséges táplálkozás, az aktív testmozgás, az egészséges és biztonságos környezet megteremtésére törekszünk, ezeknek az igényét alakítjuk ki és fejlesztjük a tanulókban.

Egészségnevelési célkitűzésekhez kapcsolódó feladatok -

A gyerekek számára hozzáférhető betegségmegelőzési szolgáltatások biztosítása (szűrővizsgálatok, kötelező védőoltások) a védőnői és gyermekorvosi ellátás keretében az előírtak szerint az iskola közreműködésével.

-

A tanulók egészségmagatartási ismereteinek elmélyítése.

-

A pedagógusok egészségfejlesztési továbbképzése.

-

Komplex családi, közösségi (tanulói, pedagógiai) és prevenciós program szakemberek bevonásával.

-

Az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő iskolai étkeztetés biztosítása. Élelmiszerbiztonsági ismeretek tanítása a technika tantárgyhoz kapcsolódva.

-

A fizikai aktivitást biztosító programok szervezése; kiemelten: a mindennapos testedzés bevezetése; a tömegsport fejlesztése.

-

Füstmentes környezet biztosítása az intézmény egész területén.

-

Szenvedélybeteg szülők gyermekeinek védelmét szolgáló jelzőrendszer működtetése, együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal.

-

Az infrastruktúra fejlesztése az egészséges és biztonságos környezet megteremtéséért.

39

Az egészségnevelés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek beépülnek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységbe:  az egészséges táplálkozás témái;  a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás;  a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai; az AIDS prevenció;  a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat);  a testi higiénia;  a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés);  a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás);  a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás;  a tanári gondosság a tanulók egészségügyi szempontból megfelelő környezetének alakításában;  a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapota, részképesség zavara;  a mozgáslehetőségek, napi munkarend, órarend tervezéskor. Belső erőforrások -

Iskolavezetőség: támogatja az egészségnevelési programot.

-

Pedagógusok: kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve, tanítják az egyes egészségneveléssel összefüggő tartalmakat.

-

Osztályfőnökök: évfolyamokra lebontva foglalkoznak az egészségneveléshez kötődő tartalmak feldolgozásával.

-

Iskolatitkár: támogatja a munkát a programok hátterének biztosításával (hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások).

-

A tanulók: a tervezett éves programban sokoldalúan részt vesznek.

-

A szülők: tevékeny részvétel a programokban, segítségnyújtás, külső erőforrások felkutatása.

40

Külső erőforrások  más közoktatási intézmény  határon túli iskolák  Önkormányzat  Gyámügyi előadója  Gyermekjóléti Szolgálat  gyermekorvos  Gondozási Kör  kormányhivatal  rendőrség, polgárőrség  Rendőrtiszti Akadémia (Adyliget) Tanulásszervezési és tartalmi keretek: Hagyományos tanórai keretek  tantárgyba beépítve  egészségtan modul  osztályfőnöki órákon Életvezetési ismeretek és gyakorlatok évi 12 órában  a testnevelés  az osztályfőnöki órákon. A pedagógusok tanmeneteiben jelölik azokat az órákat, amelyek tananyaga szorosan kapcsolódik az egészségnevelés célkitűzéseihez. Nem hagyományos tanórai keretek  tanulmányi kirándulások  diákolimpia  a testnevelési órák egy részének tömbösítésével úszásoktatás a NAT követelményeinek megfelelően Az éves iskolai munkatervben tervezzük ezeket. 41

Tanórán kívüli lehetőségek  tanulói pályázatok (pl. egészségesebb ételek a menzán, a büfében)  sporttábor  vetélkedők, tanulmányi versenyek: Herman Ottó Országos Biológia Verseny (5-8. évfolyam)  elsősegélynyújtó szakkör  napközis szabadidős foglalkozások  ISK délutáni foglalkozásai Módszerek: A hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás -

célja, hogy a tanulókat több és helyes tudáshoz juttatva, helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezesse;

-

formája: a Gondozási Kör (védőnők) egészségnevelő előadásai az 5-8. évfolyamokon;

-

témái: az 5. évfolyamon  A menstruációról  Az egészséges táplálkozásról a 6. évfolyamon  Az alkohol ártalmai  A nyár veszélyeitől, az elsősegélynyújtásról  Szexuális felvilágosítás a 7. évfolyamon  A dohányzás káros hatásairól a 8. évfolyamon  Szexuális felvilágosítás  az AIDS-ről

42

A rizikócsoport megközelítés -

célja a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozásokkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenység, amely a betegségmegelőzéshez kapcsolódik;

-

formája: alapellátás keretében másodlagos prevenció (nem az egészség fenntartása, hanem a betegség vagy a hajlamosító tényező korai észlelése, majd az ehhez kapcsolódó célzott beavatkozás). Az iskolás gyerekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatai, differenciált testi nevelés (gyermekorvos, védőnő):  egészségügyi törzslapok és oltási könyvek vezetése;  kötelező oltások (6.o. DI-TE; MMR; 8.o. Hepatitis B);  osztályvizsgálatok;  fogászati szűrővizsgálatok, kezelések;  tartáshibák szűrése, gyógytornára utalás.

Kommunikáció: Iskolán belül  Pedagógusok – iskolavezetés, pedagógusok – pedagógusok: előre tervezett illetve rögtönzött értekezletek; faliújság; munkaközösségi megbeszélések.  Tanulók – pedagógusok: faliújság, DÖK, osztályfőnökök tájékoztatása.  Tanulók – tanulók: faliújság, DÖK, osztályfőnöki óra.  Iskola – szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, kiállítások.  Iskola – fenntartó: testületi ülések, beszámolók.  Iskola – egyéb partnerek: nyílt programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás. Iskolán kívül (helyi és országos)  Helyi újság: Böngésző, Kábel TV, nyílt programok  TV, rádió, Internet

43

4.13 Környezeti nevelési program, ÖKO iskolai program „Natura sola magistra” Egyedül a természet a mester. (Hoefnagel György)

Jelenlegi munkánk meghatározója ez a Környezeti nevelési program, mely a fenntartható fejlődés elveit követi és a jövőbeli elképzeléseinket is ehhez mérten tervezzük és alakítjuk. Ha a természetet megismerjük, meg is fogjuk szeretni, és ha megszerettük, meg fogjuk védeni. Erre a gondolatmenetre alapozva már több évtizede magas színvonalú környezeti nevelés folyik iskolánkban. Az elmúlt évek során részt vettünk nemzetközi környezetvédelmi projektekben, tudományos megfigyelésekben. Szeptember végén őszköszöntő kirándulásokkal búcsúzunk a nyártól. Ilyenkor ellátogatunk a Budakeszi Vadasparkba, a Természettudományi Múzeumba vagy túrát szervezünk a közeli erdőkbe. Témahónapokat és témanapokat szervezünk. Minden nemzetközi napról megemlékezünk. pl.: A Föld napja, Madarak-és fák napja, Állatok világnapja, a Víz világnapja. Ilyenkor akadályversenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, kézműves foglalkozásokon vehetnek részt tanulóink. Év végén osztálykirándulások keretében látogathatnak el gyermekeink Magyarország csodálatos tájaira. Ekkor nyílik lehetőségük arra, hogy megismerjék hazánk földrajzi, biológiai és kulturális értékeit. Az egész tanévet végig kíséri a Zöldfülűek Klubjának osztályok közötti versenye, melynek állásáról egy nagyon szép faliújságról értesülhetnek az iskolába lépők. Sok rendezvényünkön meghívott előadók érdekes előadásokkal, gyakorlati bemutatókkal hívják fel a környezeti értékeinkre a gyerekek figyelmét. Ezek sorába illik az Esztergomból rendszeresen érkező két napos ásványtani bemutató is. A tanév végső lezárásaként minden évben egy hetes Ökotábort szervezünk az alsós gyermekek számára. Ennek keretén belül színes programokon ismerkedhetnek meg természeti értékeinkkel, növény-és állatvilágunkkal és községünk történetével is.

44

Nagy fontossággal bír életünkben az a tény, hogy már 2007-óta másodszor is elnyertük az Ökoiskola címet. Ennek szellemében gondoljuk át céljainkat, feladatainkat is. Mindez meghatározó szerepet tölt be intézményünk életében. „Aki nem tudja, mi a világ, azt se tudja, mivégre született. A világot megismerni annyi, mint utadra rátalálni.” /Tatiosz/ Miért vagyunk ÖKO iskola? Célkitűzéseink: 

Gyermekeink ismerjék és szeressék a természetet



Tiszteljék az életet



Vegyék észre a környezetet befolyásoló hatásokat



Védjék, óvják és szeressék a körülöttük lévő élő és tárgyi világot

Feladataink: 

Környezettudatos gyermekek nevelése



Helyes magatartás kialakítása



A természet erőforrásainak kímélése, energia- takarékosság

Részletesebben: 

Ismeretek bővítése 

Ismeretterjesztő előadások szervezése



Élő állatbemutatók: Ragadozó madarak, emlősök



Múzeumlátogatások:

A gyermekek különböző múzeumokba látogatnak el önállóan, osztálykeretben. Pl.: Mezőgazdasági, Természettudományi, Közlekedési Múzeum, Madártani Intézet Az itt szerzett ismereteket beépítjük tananyagba. 

Szelektív hulladékgyűjtés Arra törekszünk, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen iskolánkban. A hulladékokat elkülönítve gyűjtjük. Szárazelem, műanyag flakon, kupak, pa-

45

pír. Minden tanteremben van külön papírgyűjtő láda is. Évente 2-szer szervezünk papírgyűjtési akciót is. 

Természetjárás Szeretnénk, ha gyermekek ismernék és szeretnék a természetet, ezért rendszeresen szervezünk CSALÁDI BAKANCSOS túrákat a közeli hegyekbe.



Madárvédelem az iskolában 

Madárgyűrűzés a Békás-tónál, madárodúk kihelyezése az udvarra, melyeket diákjaink technika óra keretén belül készítenek.



Téli madáretetés az iskolában (közben megfigyeljük a hozzánk ellátogató madarak fajtáit.)

 

2006-ban elnyertük a Madárbarát kert elnevezést az MME-től.

Kertészkedés 

Minden osztálynak van egy kis területe az iskolaudvarban, amelyet gondoz.





Őshonos növényeket ültetünk a szülők segítségével.



Gyógynövényes kertet alakítottunk ki.



Élő fűzfakunyhókat (2) építettünk a gyermekek nagy örömére.

Energiatakarékosság 

Energia őrjáratokat szervezünk az épületben. A pedagógusok és a diákok együtt járják végig az iskolát és ellenőrzik a víz, a villany, a fűtés használatot a termeken belül. (6 héten át)



Természetfilm-klub 



Távoli tájak élővilágának megismerésére.

Egészséges életmód 

Büfénapok szervezése



Ismeretterjesztő előadások a helyes táplálkozásról



Aktív sportélet (választható sportolási lehetőségek.)

46



Iskolaújság 

Felsős gyermekek szerkesztésével negyedévente jelenik meg iskolánkban.



Kapcsolataink MME, NATE, Duna-Ipoly Nemzeti Park, testvériskola, óvodák, iskolák, Önkormányzat. Munkánkról, érdekes eseményekről a Böngészőben olvashatnak és a Nagykovácsi TV-ben láthatnak összefoglalókat.





Tantestületünk továbbképzése 

Előadókat hívunk



Látogatás Bicskére a Hulladék feldolgozóüzembe



Öko-tanfolyam

Zöldfülűek klubja A zöldprogramokat iskolánkban „Témahónapok” köré csoportosítjuk. Minden évben megemlékezünk októberben az Állatok Világnapjáról, márciusban a víz világnapjáról, áprilisban a Föld napjáról, májusban a Madarak-és fák napjáról.



ÖKO-tábor: Minden évben június utolsó hetében.



Környezeti Nevelési Munkacsoport alakult iskolánkban. A munkacsoport figyelemmel kíséri, véleményezi, javaslataival segíti az iskola környezeti nevelési tevékenységét.



Öko-műhelyek alakultak iskolánkban 2007. novemberében azzal a céllal, hogy az iskolánkban zajló ökológiai tevékenységeket szervezze, összehangolja, segítse az iskolán belüli információ áramlását, ápolja külső kapcsolatainkat más iskolákkal, óvodákkal, községünk civil szervezeteivel.

47



Energia-és hulladék műhely



Állat-és növényismeret műhely



Épített környezet műhely



Egészséges életmód műhely



Külső kapcsolatok műhely

Környezeti nevelésünk: A környezeti nevelés filozófiája szerint az ember nem mindenható ura, hanem egésze a természetnek. A többi élőlény közül való kiemelkedésünk nem előjogokkal jár, hanem a Föld iránti kötelességekkel. Ez a környezeti nevelés alapvető értéke. Sokat kell tennünk, hogy ez az érték meghatározó legyen az általunk nevelt gyermekek számára. Általános célok, értékek • Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. • A Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés. • A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése. - alapelve, amely minőségirányítási programunkban is megjelenik, a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, és a fenntartható fejlődés; - célja: a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása; - tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. A fenntarthatóság érdekében - a környezetért felelős iskolai közösségek támogatása, újak kialakítása; - a hagyományostól eltérő, társas részvételt, felelős együttműködést igénylő tanulásszervezési módszerek erősítése;

48

- a társas készségek és a mentálhigiénés nevelés fejlesztése; a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatos erkölcsi- etikai attitűdök és szokások formálása szükséges. 

Az oktatásfejlesztés hatékonyan hozzájárul a tudásalapú gazdaság, a gazdasági versenyképesség, a társadalmi kohézió, az emberi jogok és a személyes jólét biztosításához



Az iskola és a helyi társadalom új szövetséget létesít a térségfejlesztés terén



A pedagógiai tervezés hangsúlya a tanításról a tanulásra helyeződik át



Az élethosszig tartó tanulás megalapozása



Az iskola szervesen illeszkedik a tanuló társadalomba



A tanulási motívumok és stratégiák formálása, erősítése



Az iskola tanuló szervezetté válik



A pedagógus szakma fejlesztése, a pedagógus-képzés nélkülözhetetlen



A digitális kommunikáció, világháló hatékony eszközként kerül felhasználásra a széleskörű tudásmenedzsmentben



Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén



Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése



Az oktatás minőségének fejlesztése

Környezeti nevelési célkitűzéseink: Alapelvek, jövőkép  Fenntartható fejlődés: a jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését. Legyen aktuális és jövőbe néző egyszerre.  Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiákhoz és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférés és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítása.  Az elővigyázatosság elve: A megfontolt, az ökológiai folyamatokba a legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor

49

nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott.  Kölcsönös függőség: Minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló, kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben.  A helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”  A biológiai és társadalmi sokféleség tisztelete.

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:  a rendszerszemléletet, melynek során a tanulók képessé válhatnak a tanórán szerzett ismeretek és a valós élet történéseinek összekapcsolására, a problémák és azok összefüggéseinek meglátására,  a problémaérzékenységet,  a problémamegoldó gondolkodást, melynek során a problémára több alternatíva felállításával, értékelésével, ellenőrzésével keresik a választ,  új értékrendszert, amely az élet –és minden élő és élettelen létező- tiszteletét jelenti,  az együttműködést és a tevékenységre orientált tanulást,  a természet erőforrásainak kíméletét; elősegítjük, hogy helyes fogyasztási kultúrával –ahol lehet- ne az eldobhatóságot, hanem a kíméletes, tartós használatot, javítást, átalakítást, a tovább használatot részesítsék előnyben,  a természet törvényeivel harmonizáló és a környezetért felelős életvitelt,  a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését,  az egészséges életmód igényét és az ehhez vezető technikák, módszerek elsajátítását.

Konkrét célok: 

Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása.

50



Globális és helyi környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása és ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.



Környezettudatos gondolkodásra, magatartásra nevelés.



A tanulók saját környezetükkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra való nevelése.



A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.



Szelektív hulladékgyűjtés.



A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése.



Lakóhelyünk helytörténeti értékeinek megismertetése.



Népi hagyományaink, népszokásaink megismertetése.



Lakóhelyünk közelében található természeti értékek megismertetése.



A természet szeretetére nevelés, a gyerekek közvetlen élményekhez juttatása.



A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése, kézműves foglalkozások szervezése.



Rendszerszemléletre nevelés, amelynek során a tanulók képessé válhatnak a tanórán szerzett ismeretek és az élet valós ügyeinek összekapcsolására, a problémák és azok összefüggéseinek meglátására.



A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, amelynek során kialakulhat a tanulókban a képesség, hogy a problémákra több alternatíva felállításával, értékelésével, ellenőrzésével keressék a helyes választ.



A globális összefüggések megértésére nevelés, amelynek során a tanulók nem egyenként érzékelik a gazdasági, társadalmi problémákat, hanem globálisan, mindezeket tudják azonosítani saját környezetükben, életükben és megtanulnak, ezeket szem előtt tartva cselekedni.



A természet és környezet szeretetére és tiszteletére nevelés. Környezettudatos magatartásra nevelés.



Az élet tiszteletére nevelés.



A fenntartható fejlődés érdekében működjenek együtt iskolán belül, a környék iskoláival, valamint a helyi civil szervezetekkel.



A tantestület minden tagja ismerje a legfontosabb környezeti problémákat és a fenntartható fejlődés elveit.



A létminőség választásához szükséges értékek megmutatása, az ezzel kapcsolatos viselkedési normák és formák kialakítása, amelynek során a tanulók

51

megértik, hogy környezetük minősége létminőségük egyik alapvető meghatározója. 

A természet és az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése, amelynek során a tanulókban tudatosulhat, hogy az ember a természet része, nem uralkodhat felette, együtt kell működni vele.



A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésben, amelynek során a tanulók beláthatják, hogy az ember és környezetének harmonikus együttléte eredményeként alakul ki a szerves kultúra.



Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi esztétikai és erkölcsi megalapozása.



Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése.



Rendszerszemléletre nevelés.



Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása.



A szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben.



Fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése.



A környezetetika hatékony fejlesztése.



Érzelmi és értelmi környezeti nevelés.



Tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés.



Tolerancia és segítő életmód kialakítása.



Az állampolgári –egyéb közösségi– felelősség felébresztése.



Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése.



Az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése.



A helyzetfelismerés, az ok–okozati összefüggések felismerése képességének



kialakítása, fejlesztése.



Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése.



A globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése.

A környezeti nevelés céljainak tantervi tervezése:  a tantervi tartalmak kiegészítése a környezetre vonatkozó helyi tananyaggal, tervezése a mikrotantervekben;  az ember és környezete kapcsolatára vonatkozó témák tervezése az osztályfőnöki órák témái között;  a hagyományos tanórai foglalkozásoktól eltérő, környezethez illeszkedő tanulásszervezési módok támogatása, illetve újak kialakítása; 52

 olyan taneszközök választása, amelyek megfelelnek a fenntarthatóság pedagógiájának;  olyan cselekedtető módszerek alkalmazása, amelyek segítik a tanulók együttműködő (kooperatív tanulást), a valóságos problémák megoldásában és kezelésében való közreműködését. Szaktárgyi célok: 

Eredményesen csak úgy tudjuk a környezettudatos szemléletet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet és benne az embert.



A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon.



Tanórán kívüli szakórák szervezése.



A hagyományos tanórai foglalkozásoktól eltérő, környezethez illeszkedő tanulásszervezési módok támogatása, illetve újak kipróbálása. Interaktív módszerek alkalmazása.



A számítógép felhasználása a tanórákon.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése:  alternatív, problémamegoldó gondolkodás;  ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;  szintetizálás, analizálás;  problémaérzékenység, integrált megközelítés;  kreativitás;  együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;  vitakészség, kritikus véleményalkotás;  kommunikáció, média használat;  konfliktuskezelés és megoldás;  állampolgári részvétel és cselekvés;  értékelés és mérlegelés készsége.

53

Alkalmazott tanulási módszerek: 

kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása;



problémafeltevéshez kapcsolódó páros vagy csoportos véleményformálás;



a témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése;



szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása;



kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése;

 kooperatív (együttműködő) tanulási technikák;  játékok;  modellezés;  riportmódszer;  projektmódszer;  terepgyakorlati módszerek;  kreatív tevékenység;  közösségépítés;  művészi kifejezés; 

páros munka: tényanyag gyűjtése és jegyzetelés;



jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése;



új ismeretekhez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan;



információrögzítés együttműködéssel;



csoportos asszociációs feladatok;



esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással);



házi feladatok megvitatása a közös és eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében;



tesztkészítés, tesztértékelés;



követelmények megfogalmazása;



adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadások tartása munkamegosztásban;



fogalmak, jelenések, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása;



írásbeli értékelések készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában;



könyvtári, adattári kutatás, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás;



a téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása.

54

Tanulásszervezeti és tartalmi keretek A környezeti nevelésnek hagyományosan széles területei vannak a tantárgyakon, a tanórákon kívül is. Ezek elsősorban az iskola életének szerves részét alkotó napközi, szakkörök, erdei iskolai helyzetek. Mindezen kívül megjelennek a környezeti nevelési tartalmak az iskolai vetélkedőkben, kiállításokon, akciók során, ünnepségeken. Kiemelten jelentős terület az iskola működtetésében érvényesíthető környezetkultúra. Az iskola „üzemeltetésében” a környezetgazdálkodás önálló pedagógiai tényezővé válik, ahogyan ezt tapasztalhatjuk az ÖKO iskolák körében. Az iskolai intézmény mindennapjainak környezeti kultúrája, energia és hulladék gazdálkodása képviselheti mindazt, amit a diákok tanulnak, ezzel összhangba kerülhet az iskola deklarált tanterve. 

Természeti környezet



Épített környezet



Társas környezet



Egészség és fejlesztése



Mentálhigiénia



Gazdasági környezet



Demokráciára nevelés

Tanórai keretek Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Több tantárgy oktatását többé-kevésbé a környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igényel.

55

Hagyományos tanórai foglalkozások Minden tantárgy tanításához a szaktanárok, munkaközösségek kidolgozzák a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket.

Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamenynyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és „környezetbarát” szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. Alsó tagozaton, ahol csaknem minden tantárgyat egyetlen pedagógus tanít, magától értetődő módon bele lehet szőni az órák anyagába a környezeti nevelési témákat. Eredményességének oka, hogy itt nyílik a leginkább lehetőség arra, hogy a szokásos napi tevékenységen belül helyet találjanak a környezeti nevelésnek. A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének középpontjában. A tantárgy koncentrációs lehetőségeket kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehangolását. Magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatokat felhasználva a természeti és társas környezetből, illeszkedve az életkori sajátosságokhoz. A testnevelés eszköze lehet pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. Az egészséges élet kapcsolatát a testedzéssel.

56

A művészeti tantárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (módszer lehet pl. hulladékok felhasználása „művészeti” alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak, termések gyűjtése, lenyomatok készítése). A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressenek és mutassanak be. (Lehetséges témák: ismerkedés az anyagokkal, érzékszervi tapasztalások. A közlekedés környezetszennyezése: lég és zaj. Ember és környezete. Természeti és ember alkotta környezet. Kézműves technikák, Környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, takarékosság.) Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt a felső tagozatban A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: természetismeret, biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A természettudományos gondolkodásra neveléssel, a megfelelő képességek kialakításával érhetjük el, hogy tanulóink képesek legyenek a természeti értékekkel maradandó kölcsönkapcsolatban élni, ami biztosítéka lehet a még meglévő természeti értékek folyamatos megőrzésének. A társadalomtudományi tantárgyak: magyar nyelv-és irodalom, történelem, idegen nyelv feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. Irodalmi alkotások (mesék, mondák, versek, történetek, regények) mutatják be szemléletesen az emberi kapcsolatokat, sorsokat, gondolatokat, hogyan gondolkodnak a természetről, az ember természetben elfoglalt helyéről. Rávilágítanak a környezet és ember harmonikus kapcsolatára, az ember felelős természetformáló tevékenységének megértésére. A környezeti problémák megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok megváltoztatása, a globalizáció okozta károk rendbetétele, megállítása nélkül. A különböző társadalmi korok bemutatása, összehasonlítása a korábbi döntések elemzése segíti a 57

jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Az időben eltérő történelmi döntések, nézetek mellett az idegen nyelvek a jelenben más környezeti értékek között élő népek, a miénktől eltérő gondolkodását mutatják be. E két tantárgy azt az együttes üzenetet közvetíti, hogy emberi döntéseinket időben és térben egyaránt környezetünk befolyásolja. A művészeti tárgyak feladata a természet és az ember alkotta környezet harmóniájának művészi bemutatása. A művészi alkotások értéket közvetítenek, feltárják a természeti esztétikum sokszínűségét, az élet szépségét. Egyben kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára nevelnek. A technika és életvitel tantárgy feladata a technika vívmányainak és a környezet kapcsolatának a környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékek megismertetése. Részletezve: Magyar nyelv és irodalom A tanulók 

Ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását,



ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket),



ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását,



legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre,



erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük,



tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére,



sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit.

58

A tanulókban 

Alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség,



növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával,



fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.

Történelem A tanulók 

Értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet,



tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására,



ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete,



legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül,



értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

Élő idegen nyelv A tanulók 

Váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével,



legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit,



tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit,



legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni,



állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön. 59

A tanulókban 

Alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben,



fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

Matematika A tanulók 

Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják,



legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával,



tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,



logikus gondolkodása, a szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön,



tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait,



váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,



ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak ezekből megfelelő következtetéseket levonni,



legyenek képesek reális becslésekre,



tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

A tanulókban 

Alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás,



alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

Környezetismeret (alsó tagozatban) A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák 60

megtervezésének középpontjában. A tantárgy koncentrációs lehetőségeket kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehangolását. A tanulók 

Ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal,



ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében,



ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit.

Természetismeret (felső tagozatban) A tanulók 

Váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére,



a megismerés komplexitására, egészlegességére törekedjenek (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet álljanak),



ismerjék meg a természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességeket,



váljanak érzékennyé a környezet állapota iránt,



ökológiai szemlélete, helyes környezeti attitűdjei, környezettudata, felelősségérzete és magatartása fejlődjön,



értékrendje alakuljon,



környezet használatára vonatkozó helyes döntéseinek a támogatása.

Fizika A tanulók 

Váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára



ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit,



ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat, 61



tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra,



mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni,



ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá,



ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat.

Kémia A tanulók 

Rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel,



törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására,



legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére,



ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére,



ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától,



értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Földrajz A tanulók 

Szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről,



érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit,



értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket,



értsék meg, hogy a társadalmi-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet,

62



ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit,



ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit.

A tanulókban 

A környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény,



alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére,



fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készségük.

Biológia A tanulók 

Ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit,



ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet,



ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket,



legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően,



ismerjék meg a környezeti-egészségügyi problémákat,



legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére,



sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat,



ismerjék meg szervezetünk sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait,



sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat,



ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében.

A tanulókban 

Alakuljon ki ökológiai szemléletmód,



alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség.

63

A tanulókat 

Ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására,



segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában,



segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében.

Ének-zene A tanulók 

Ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát



ismerjék fel a természet zenei ábrázolásának módjait,



fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban,



vegyék észre a zenei közösségerősítő, közösségteremtő szerepét,



tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek,



fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Rajz és vizuális kultúra A művészeti tárgyak feladata a természet és az ember alkotta környezet harmóniájának művészi bemutatása. A művészi alkotások értéket közvetítenek, feltárják a természeti esztétikum sokszínűségét, az élet szépségét. Egyben kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára nevelnek. A tanulók 

Ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát,



ismerjék fel a természeti és művészeti szépség rokonságát és azonosságát,



ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit,



ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére,



tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira,



ismerjék a természetes alapanyagok használatát,



legyen képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak, 64



legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni,



legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően,



ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését,



tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre,



kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.

Technika és életvitel A technika és életvitel tantárgy feladata a technika vívmányainak és a környezet kapcsolatának a környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékek megismertetése. A tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressenek és mutassanak be. (Lehetséges témák: ismerkedés az anyagokkal, érzékszervi tapasztalások. A közlekedés környezetszennyezése: lég és zaj. Ember és környezete. Természeti és ember alkotta környezet. Kézműves technikák, Környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, takarékosság.) A tanulók 

Ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket,



ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait,



értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit,



ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást,



sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait,



ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát,



ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat,



ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit, 65



sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit.

A tanulókban 

Alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény,



a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság,



alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás.

Informatika A tanulók 

Legyenek képesek az Interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,



legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére, feldolgozására,



ismerjék meg az informatikában rejlő környezetvédelmi lehetőségeket,



használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre,



futassanak különböző oktatóprogramokat,



legyenek képesek a Netikett figyelembevételével fórumokat használni,



tudjanak különböző programok segítségével megadott témákban (pl. környezetvédelem) újságokat, poszterek létrehozni és nyomtatni,



ismerjék meg a különböző digitális eszközök egészség- és környezetkárosító hatásait,



váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják,



legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek, illetve a könyvtár segítségével,



a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit,



problémamegoldó gondolkodása fejlődjön,



algoritmikus gondolkodásmódja alakuljon ki és fejlődjön, később legyenek képesek algoritmusokat eljátszani és elmondani a környező világból, 66



legyenek képesek számukra új, idegen környezetben is boldogulni (pl. LOGO környezet).

Testnevelés A tantárgy a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával teheti a legtöbbet. Eszköze lehet pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. Az egészséges élet kapcsolatát a testedzéssel. A tanulók 

Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket,



győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve,



legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében,



értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes,



igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, sajátítsanak el népi játékokat.

A tanulókban 

Tudatosuljon az egészség és a környezet komplexitása,



alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására,



alakuljon ki az egészséges napi- heti- évszakos életritmus.

Az osztályfőnöki munka; az osztályfőnöki órák: Az osztályfőnöki tanórák feladata  A környezetkultúra fejlesztése;  a környezet megóvására nevelés;  közösségépítés, személyes kapcsolatok kialakítása, mélyítése; 67

 a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai keretek között  nem kivitelezhető tevékenységek összefogása (kirándulások, vetélkedők, energiatakarékosság az iskolában…stb.)

A környezeti nevelés megnyilvánulása az osztályfőnöki munkában 

környezetkultúra fejlesztése



a környezet megóvására nevelés



közösségépítés, személyes kapcsolatok kialakítása és elmélyítése



a szaktantárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai keretet megbontó tevékenységeinek összefogása (kirándulások, vetélkedők, energiatakarékosság, stb.)



a tanulók ízlésformálása, igényes munkára nevelése (pl. teremdíszítés)



a tanulók megismertetése közvetlen természeti és épített környezetükkel, interakció kialakítása (pl. a helyi környezetet károsító tényezők megismerése, feltérképezése helyben; természeti értékeink megismerése; stb.)



felkészítés az információs és fogyasztói társadalom hatásainak befogadására, illetve az ezekben való részvételre

Az osztályfőnöki órák: 

5. évfolyam: - Saját környezetünk megteremtése: tanévnyitó feladat a tanterem díszítése meghatározott környezetalakítási terv alapján. - Felelősségvállalás - A közösségben elfoglalt hely: ismerkedés az iskolán kívüli tágabb környezettel: helyi környezeti értékeinkkel való találkozás. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit tehetünk?



6. évfolyam: - A környezet hatásai: a környezetet károsító tényezők megismerése, feltérképezése helyben. - Természeti értékeink megismerése: nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek

68

- Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek: Európa Diplomás helyi természeti értékünk: a Nagy-Szénás megismerése, kirándulás a tanösvényre 

7. évfolyam: - A fogyasztói társadalom: vásárlási szokásaink; Mit veszünk? Mikor? Miért? Hogyan manipulálnak bennünket a reklámok? Miért vásárolunk drága pénzért hulladékot? – vásárlási felmérések, interjúk, kérdőívek segítségével - A hulladék: szennyvíztisztító, hulladéklerakó vagy hulladékújrahasznosító felkeresése



8. évfolyam: - Az energia: Miből lesz? Mivé válik? Mit ad nekünk, mit vesz el unokáinktól? A Rumpold- -Bicske közüzemi szolgáltató felkeresése. Közüzemi számláink elemzése.

Nem hagyományos tanórai keretben szerzett tanulás  Múzeumlátogatás, állatkerti látogatás osztálykeretben.  Ismeretterjesztő előadás az iskolában külső előadó meghívásával (védett növények)  Üzemlátogatás (Bicskei Hulladékfeldolgozó Üzembe. 7. évfolyam)  Osztálykirándulások (Nemzeti Parkjainkba, Történelmi városainkba)  Kertészkedés az iskolában, osztálykeretben.  Természetjárás: Őszköszöntő kirándulás  Madarász-suli ornitológus irányításával (2. évfolyam) Időkerete és témakörei a tantervi anyaghoz kapcsolódnak; tervezése a tanmenetekben történik. Lehetséges projektek  Madármegfigyelés - „Madarász suli”  Madáretetés  Növénymegfigyelés  Nagy-Szénás-tanösvény

69

Javasolt felépítés  Témaválasztás  Tervezés  A projekt kivitelezése  Értékelés Módszerek  gyűjtőmunka (egyéni, csoportos)  gyűjtött anyagok feldolgozása (jegyzetelés, lényegkiemelés)  írásbeli vagy szóbeli beszámoló  munkavégzés (előkészítés, madáreleség készítés, növényápolás)  versenyek, kiállítások  ismeretterjesztő előadások  akadályverseny Taneszközök A környezeti nevelési munkához szükséges taneszközök, szakkönyvek beszerzését, a „Zöld programok” taneszköz igényét a munkaközösségek javaslatait figyelembe véve tervezzük költségvetésünkben; folyamatos fejlesztéssel biztosítjuk a megvalósításhoz szükséges audiovizuális, illetve multimédiás eszközöket. Tanórán kívüli környezeti nevelés: "Zöldfülűek klubja"  egy-egy környezetvédelmi probléma feldolgozása csoportokban  pályázatok kiírása  versenyek, vetélkedők, ismeretterjesztő előadások szervezése  iskolai környezet gondozása  madáretetés

70

Napközi A Napközis munkaközösség aktívan részt vesz az iskolai környezetvédő tevékenységek előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában. Nem csak a délutáni programokat, hanem a délelőtti programok szervezésében is sokat segít. Ezzel jelentős mértékben hozzájárul az egész napos nevelés megvalósításához. / Víz Világnapja, Állatok Világnapja, Napközis ÖKO-délután, csoportközi foglalkozások, Erdei kalandpark. Az iskolai környezet szépítése: Esztétikus tantermi és folyosói dekoráció készítése. Az iskolaudvar rendben tartása, kertészkedés osztályonként a kijelölt területen. Az őszi és tavaszi kertészkedési akcióba a szülőket is bevonjuk. Iskolai környezetvédelmi programok  Felmérés az iskola víz-, fűtés-, világításrendszeréről, az ezzel kapcsolatos költségekről (Energia őrjárat), megoldások keresése (pl.: víztakarékos WC- tartályok, esővíz gyűjtése menza "zöldítési" terv készítése, megvalósítása hulladékkezelési mód az iskolában, szelektív hulladékgyűjtés (papír, műanyag, elem, komposztáló),  felmérés a rongálásokról, a javítás költségeiről,  verseny az osztályok között: teremdíszítés,  tisztasági őrjárat az iskolában, szelektív gyűjtés ellenőrzése az osztálytermekben (DÖK, Szelektív hulladékgyűjtés munkacsoport),  kiemelt napok, akciók szervezése az iskolában (lásd napközinél),  jeles napokhoz kapcsolódó népszokások ünnepkörönként a Helyi pedagógiai program szerint. Növényismeret: Őshonos fák és cserjék ültetése az iskolaudvarban szülők, gyerekek bevonásával. A növények mellé névtáblákat helyezünk és játékos formában gyakoroltatjuk a növények nevét. Gyógynövényes kertet alakítottunk ki az iskolaudvarban.

71

Madárvédelem az iskolában: 

Télen madáretetőket helyezünk ki az iskolaudvarba és etetjük a madarakat. Közben megfigyeljük, milyen madárfajok látogatják iskolánkat.



Madárodúkat telepítünk, amelyeket a gyerekek készítenek technika órán.



Madáritatót tettünk ki a kertbe.



„Madárbarát kert” címet nyertünk a Magyar Madártani Egyesülettől.

Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában: Papírt, műanyagkupakot, szárazelemet gyűjtünk. Papírgyűjtő ládákat helyeztünk el a tantermekben, és folyamatosan elkülönítve gyűjtjük a papírt. Papírgyűjtési akciót szervezünk évente 2 alkalommal. Energia járőr: Januártól márciusig 6 héten keresztül ellenőrizzük az épületben a gyerekek bevonásával. A DÖK szervezésével az óraközi szünetekben és délután a villanyáram, a hőenergia felhasználását, valamint a vízzel való takarékoskodást ellenőrizzük. A füzetben lejegyzett adatokat értékeljük. Természetfilm-klub a téli hónapokban péntek délutánonként: A hazai-és távoli tájak megismerését szolgálja. Családi bakancsos túrák szombatonként: Nagykovácsi környékén található természeti kincsek megismerése túravezetővel minden évszakban. (Pilisi len túra a Nagy-Szénásra) Vetélkedők: 

Alsó tagozatosoknak: Madarak és fák napi vetélkedő (3-4. évf.)



Felső tagozatosoknak: Öko-vetélkedő (6. 7. 8. évf.)

72

Ünnepkörök, világnapok: 

Állatok világnapja okt. 4. - Ebből az alkalomból élő állatbemutatót tartunk, amely érzelmeket mozgósít és a gyerekek ismereteit is bővíti. (Solymászat, Kisemlősök bemutatója)



Víz világnapja márc. 22. - Minden korosztálynak változatos programokat kínálunk egész nap. Nagyobb diákok vizes kísérleteket mutatnak be a kisebbeknek. Az ismeretek bővítésén túl sok nevelési lehetőséget nyújt. Községünk természetes vizeinek meglátogatása is hozzá tartozik a nap eseményeihez.

 

Föld napja ápr. 22. - Kiállítás nyílik a gyerekek pályamunkáiból, ismeretterjesztő előadásokat szervezünk a Földünk sorsát érintő fontos kérdésekről. Jó hagyomány a felső tagozatosok részére szervezett erdei akadályverseny. Az alsó tagozatosoknak sokat segített az erdő szépségeinek a felfedezésében az erdei kalandpark.

Öko-tábor Ezek a programok fejlesztik a tanulók ökológiai szemléletét, a helyes gondolkodásmód kialakítását. Erőforrások Környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez szükséges az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszer kiépítése, jó munkakapcsolat, együttműködés kialakítása a résztvevők között. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés -A pedagógusok feladata, hogy  környezettudatos magatartásukkal, munkájukkal példát mutassanak tanulóiknak;

73

 elősegítsék a munkaközösségek együttműködését a környezeti nevelés közös szemléletű és célú megvalósítása érdekében;  támogassák a koordinátori szerepet felvállaló „Zöldfülűek Klubja” vezetőjének munkáját. - A tanulók feladata, hogy  vigyázzanak a környezetükre és figyelmeztessék társaikat a kultúrált magatartásra. - A DÖK feladata, hogy  a környezetvédelmi tevékenységek szervezésében részt vegyen. -A pedagógusok és tanulók közös feladata, hogy  együttműködjenek a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megerősítésében, a tanórai és tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenység megvalósításában. -A pedagógusok és a szülők feladata, hogy  előmozdítsák a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködését a környezeti nevelés területén is. Iskolán kívüli együttműködés A fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtése az iskolai környezeti nevelési programok finanszírozására (táborok). - Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények  programjainak igénybe vétele (múzeumok, skanzenek, állatkertek, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek) annak érdekében, hogy lehetőleg minden tanulónk évente legalább egyszer vegyen részt környezeti témájú intézménylátogatáson. - Civil szervezetek szakmai ismereteinek és programjainak igénybe vétele Anyagi erőforrások - Saját erőforrások Költségvetés A fenntartó a költségvetésében a környezeti nevelési feladatok minimum ellátására a mindenkori költségvetési törvényben előírt mértékű támogatást biztosítja. 74

Ezen felül támogatja a „Zöld programok” megvalósításához az egyeztetett, és indokolt személyi és dologi kiadásokat. - Külső erőforrások Alapítvány A „Környezet a Gyermekekért Alapítvány” kérésére támogatja a tanulók nyári táborokban való részvételét. Fenntartó az Ökotábor költségeit, azon belül az utazási költségek, belépőjegyek egy részét támogatja. Pályázatok figyelése minden vezető és középvezető feladata; elkészítése, beszámoló beadása az iskola, a pályázati eljárás lebonyolítása a fenntartó feladata. Kommunikáció: - Az iskolán belüli kommunikáció formái  kiselőadások tartása;  házi dolgozat készítése;  poszterek készítése és bemutatása;  drótpostán történő levelezés tanárokkal, szülőkkel, diákokkal;  faliújságon közölt információk készítése;  szórólapok készítése. - Az iskolán kívüli kommunikáció formái  környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;  környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;  környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása;  a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;  közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.

75

- Kiállítások Környezetvédelmi kiállítás: szemétszobrászat, természeti értékek, helyi problémákat bemutató kiállítás. - Iskolai kiadványok Az iskola évkönyvében és a suli újságban a zöldprogramok feltüntetése. - Iskolai virágoskert, komposztálás A kisebb közösségeket egész évben értelmes környezetvédelmi feladatokkal látjuk el. A komposztálás technológiájának elsajátítása. - Szelektív hulladékgyűjtés A szárazelemek (a tanulók gyűjtik) és a szerves hulladék elszállítása. A papírhulladékok, kupakok, műanyag flakonok és hamarosan az aluminium dobozok szelektív gyűjtése. Évente kétszer megrendezett papírgyűjtési akció. Mindez kihat a tanulók tágabb környezetére is. - Vetélkedők, tanulmányi versenyek Helyi versenyeket szervezünk április 22-én, a Föld napján, május 10-én a Madarak és fák napján. - Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel 

Nagykovácsi természet- és Környezetvédő Egyesület



Önkormányzat



Ökoiskolák



Óvodák



Duna-Ipoly Nemzeti Park



Pilisi Parkerdő Gazdaság



Magyar Természettudományi Múzeum

76

A program sikeressége Iskolánk megfogalmazott környezeti nevelési programja tükrözi tantestületünk nevelési gyakorlatát mely hagyományainkra építve hosszú évek során alakult ki. Minden program annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. A program megvalósíthatósága a siker feltétele. Akkor tekinthetjük sikeresnek programunkat, ha a benne megfogalmazottak teljesülnek. Akkor teljesíthető programunk, ha a megvalósításhoz szükséges feltételek lehetővé teszik ezt. A sikeresség és teljesíthetőség érdekében sikerkritériumokat kell megfogalmazni, melyek garanciát jelentenek és megmutatják a fejlesztési lehetőségeket. Ehhez bizonyos paramétereket mérnünk kell, és összevetni korábbi méréseink eredményével. Az elemzés eredménye alapján világossá válik, hogy mennyire lehetünk elégedettek a tevékenységekkel. Az elemzés eredménye tehát kiindulópontja lesz a programfejlesztési munkának. Vizsgálatok szempontjai:  A programban megfogalmazott célok, feladatok, tevékenységek összhangban állnak-e az irányító pedagógiai programban és helyi tantervben megfogalmazottakkal?  A programban megfogalmazottak összhangban vannak-e iskolánk Éves Munkatervében megfogalmazott tevékenységekkel?  A programban megfogalmazott tevékenységek, akciók, rendezvények milyen arányban valósultak meg?  A programban tervezett célcsoport köre és nagysága milyen kapcsolatban áll a tényleges résztvevők körével és nagyságával.  A program kommunikációs és kapcsolati rendszere milyen mértékben járult hozzá a kapcsolatrendszer fejlődéséhez? A program eredményessége, hatékonyságának mérése A sikeresség mellett nagyon fontos kérdés annak eldöntése, hogy egyben eredményesnek is nevezhető-e a környezeti nevelési program. A program eredményessége a tanulók viselkedésében, neveltségi szintjében mérhető változások vizsgálatával állapítható meg. Ezért szükséges megfelelő időközönként vizsgálni, mérni a tanulók kompetenciáinak fejlettségi szintjét.

77

A tanulók neveltségi szintjének vizsgálatát 2 éves időközönként mérve lehetőség van az irányok megerősítésére, illetve módosításra, prioritások kiemelésre az általános iskola 8 évén belül. Az eredményesség vizsgálatának módszerei és eszközei:  célzott megfigyelések az iskolában,  szociometriai felmérések,  interjúk,  kérdőívek Programfejlesztés A mérés, elemzés és értékelés alapján elsősorban a programfelelős dolgozza ki, - kiemelt célok esetében a környezeti nevelési tantestületi értekezlet - keres módosítási, fejlesztési lehetőségeket, esetleg elveti a tevékenység gyakorlatát. Programunk tervszerűsége és minőségfejlesztési elemei garanciát jelentenek arra, hogy az a roppant energia, amit testületünk az iskola környezeti nevelési tevékenységébe fektet, minél hatékonyabban szolgálja fent megfogalmazott céljainkat.  Év elején környezeti attitűd vizsgálatot végzünk 2-8. évfolyamon a mérésért felelős folyamatgazda irányításával.  Az osztályfőnökök és szaktanárok értékelik az eredményeket, majd felhasználják további munkájukhoz.  A szakmai tartalmak az egyes tantárgyak kerettanterveiben szerepelnek.  Környezeti nevelési munkacsoport létrehozása a „Zöldfülűek Klubja” vezetőjének irányításával. A munkacsoport minden év elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkatervét, félévi és év végi értekezleteken beszámol a végzett munkáról. Továbbképzések Az iskola továbbképzési programjába beépítve, minden évben más-más munkaközösségből- évente legalább 1 tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett 78

környezeti nevelési programokon. Iskolánk pedagógusai környezeti nevelési témában továbbképzéseken vesznek részt. Az iskolán belül, évente több alkalommal saját továbbképzéseket szervezünk, melyben az egész tanári kar részt vesz. 4.14 Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere

ELLENŐRZÉS terület

mérési pont belső ell.

Tanulmányi munka szerint esetenként Verseny-

tanévvégi

eredmények

értékelés havonta,

Magatartás

osztályozó értekezlet havonta,

Szorgalom

osztályozó értekezlet

Fegyelmi ügyek

esetenként

Jutalmazások (mo- munkaterv tiváció) Belső mérések Külső mérések Tanmenet, program Tankönyv, taneszköz

szerinti tanmenet szerint

módszer dokumentumelemzés

gyakoriság dokumentáció

felelős

napló, ellenőr-

of. ig.h.

ző

igazg.

összesítések,

igazg. igh.

jegyzőkönyvek

mkv.

havonta

elemzés

évente

óralátogatás

havonta

megbeszélés

félévente

óralátogatás

havonta

megbeszélés

félévente

dok.elemzés megbeszélés óralátogatás dok.elemzés dok.elemzés

esetenként

feljegyzés

feljegyzés

jegyzőkönyv

rendszeres feljegyzés napló folyamatos napló jegyzőévente

könyv

igagz. ig.h. of.mkv

igagz. ig.h. of.mkv

igh. igagz. ig.h. mkv ig.h.

esetenként

írásbeli

esetenként

jegyzőkönyv

ig.h.

IX. 10.

dok.elemzés

évente

tanmenet

ig.h.

IX. 15. II. 15.

dok.elemzés megbeszélés

79

rendelések, félévente

leltári jegyzőkönyv

ig.h.

Osztályfőnöki mkv.-i tevékenység

munkaterv szerint

óralátogatás dok.elemzés megbeszélés

Pedagógusok

munkaterv

óralátogatás

munkája

szerint

dok.elemzés

Munkaközösségi

munkaterv

szakmai munka

szerint

óralátogatás iskolai elemzés beszélgetés

munkaterv

feljegyzés

szerint

igazg. ig.h.

munkaterv feljegyzés nap- igazg. ig.h. ló

szerint munkaterv szerint

mkv.

napló feljegyzés igazg. ig.h.

iskolabejárás Házirend

folyamatos

óralátogatás

folyamatos

feljegyzés

igazg. ig.h

folyamatos

feljegyzés

igazg. ig.h

2 évente

feljegyzés

igazg.

3-5. évente

jegyzőkönyv

dok.elemzés Ügyeleti rendszer SZMSZ, Pedagógiai Program végrehajtása

folyamatos

beszámoltatás

ig. utasítás

jogszabály és

szerint

dok.elemzés

folyamatMIP

dok.elemzés

szabályozás szerint

irányított önértékelés

minőségügyi felelős

ÉRTÉKELÉS terület

mérési pont

módszer

folyamatos Tanulmányi munka

tanmenet sze- szóbeli írásberinti félév,

li

évvége Versenyeredmények Magatartás Szorgalom

versenyek hónap vége

írásbeli, szóbeli, gyakorlati önértékelés

félév, évvége megbeszélés hónap vége

önértékelés

80

gyakoriság

dokumentáció

eseti tanme-

tájékoztatóf..,

net szerinti,

felelős

napló, bizonyít- szaktanár

félévente

vány

évente

jegyzőkönyv

szaktanár

napló

oszt.fők

napló

oszt.fők

havonta félévente havonta félé-

Fegyelmi ügyek Jutalmazások (motiváció) Belső mérések Külső mérések Tanmenet, program Tankönyv, taneszköz Osztályfőnöki mkv-i tevékenység Pedagógusok munkája Munkaközösségi

félév, évvége megbeszélés

vente

félév, évvége megbeszélés

félévente

jegyzőkönyv

félévente

jegyzőkönyv

félév, évvége

önértékelés dok.elemzés

tanmenet sze- írásbeli szóbe-

rendszeres

igazgató igazgató, ig. h.

napló jegyző-

szaktanár

könyv

mköz. vez.

rint

li

esetenként

írásbeli

eseti

jegyzőkönyv

ig. h.

félév évvége

beszámoló

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

félév évvége

beszámoló

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

félév évvége

beszámoló

félévente

jegyzőkönyv

igazgató

félévente

feljegyzések

igazgató

félév évvége

beszélgetés, dok.elemzés

igazgató

tanév vége

önértékelés

évente

jegyzőkönyv

Házirend

évente

beszámoló

évente

jegyzőkönyv

igazgató

Ügyeleti rendszer

évente

beszámoló

évente

jegyzőkönyv

igazgató

2 évente

beszámoló

2 évente

jegyzőkönyv

igazgató

szakmai munka

ig.h.

SZMSZ, Pedagógiai Program végrehajtása

81

4.15 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok „...a gyermeknek, figyelemmel fizikai és szellemi érettségének hiányára, különös védelemre és gondozásra van szüksége...” (ENSZ Nyilatkozat a Gyermek Jogairól) A gyermek pusztán életkora által védelemre, érdekei, jogai védelmére szorul; azaz gyermeki létéből fakadóan védelemre szorul akkor is, ha nem veszélyeztetett. A Gyermek Jogairól szóló Nyilatkozat szellemében – a gyermekvédelem legelső szintje az elsődleges szocializációs közegek – család és iskola – gyermekeket oltalmazó működése, a gyermekek speciális életkori szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlesztő közeg biztosítása. Ennek a természetes oltalomnak a jelenléte maga a megelőző gyermekvédelem, ami feladata az iskolának és minden pedagógusnak. Ahol a természetes oltalom sérül, ott lép be a hagyományos értelemben vett aktív segítő, sőt akár beavatkozó gyermekvédelem. Ezen a ponton az iskola közvetlen partnereként megjelenik a gyermekjóléti szolgálat. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási

82

intézmény a gyermekeket, tanulókat, veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Iskolánkban a gyermekvédelem elsődleges feladata a prevenció: minden osztályfőnök kötelessége, hogy tanulóit megismerve felderítse a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekeket, az iskola vezetőjével és a gyermekvédelmi felelőssel megbeszélje a teendőket, és aktívan részt vegyen a segítő folyamatban. A gyermekvédelmi felelős A gyermekvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermekvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: 1. Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. 2. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. 3. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. 4. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. 5. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. 6. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési

83

tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. 7. Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. A gyermekvédelmi felelős munkája során együttműködik: - a gyermekjóléti szolgálattal - a polgármesteri hivatal szociális és gyámügyi osztályával - a gyermekorvossal - az iskola védőnőjével.

84

A Pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések (záradékok)

1. A pedagógiai program érvényességi ideje 

Az iskola 2013. szeptember elsejétől szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.



Ezen pedagógiai program érvényességi ideje határozatlan időre szól.

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a tantestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: 

a pedagógusok szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános és tantárgyi célok és követelmények megvalósulását.



az évfolyamonkénti értékelések és javító, ill. záróvizsgák eredményein keresztül vizsgálni és értelmezni kell, hogy tanulóink milyen szinten teljesítik a tantervi követelményeket.

3. A pedagógiai program módosítása, a módosítás körülményei A pedagógia program módosítására: 

az iskola igazgatója,



a nevelőtestület bármely tagja,



a szakmai munkaközösségek,



a szülő közössége,



az iskola fenntartója tehet javaslatot.

Minden esetben, ha a jogszabály változása indokolja, vagy a nevelőtestület tagjainak legalább 25%-ában változás állt be.

85

4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: 

az intézmény fenntartójánál,



igazgatónál,



tanári szobában



iskola titkárságán,



az iskola honlapján.

Nagykovácsi, 2013. március 25.

ph.

Dér Zsuzsanna igazgató s.k.

Mellékletek: Az intézmény helyi tanterve

86

87

88

89

90

91