A Nagy Elmélet és a marxizmus Dr. Andrássy György egyetemi tanár, tanszékvezető Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék

JOGÁSZ SZAK OSZTATLAN (EGYSÉGES) KÉPZÉS NAPPALI ÉS LEVELEZŐ MUNKAREND SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék

A Nagy Elmélet és a marxizmus Dr. Andrássy György egyetemi tanár, tanszékvezető Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék Szerda, 16.30 – 18.00 / Tanszéken Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO50501

SZVN103701

-

-

2 30

1 30 7

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. A Nagy Elmélet fogalma, a nagy elméletek kialakulása, felemelkedése, háttérbe szorulása és visszatérése 2. Nagy elmélet és történetfilozófia: Kant, Hegel, Marx, Collingwood 3. Az „autentikus” Marx: egyetlen marxista sem értette meg Marxot? 4. A fiatal Marx: a humanista filozófus 5. Az idős Marx: a tudós közgazdász 6. Az „éretlen és az „érett” Marx: Althusser és a „dogmatikusok” felfogása 7. Elméleti-filozófiai híd a fiatal és az idős Marx között: a Grundrisse 8. Marx filozófiai-tudományos programja: filozófiai, közgazdaságtani, jogtudományi, szociológiai és politikatudományi elemek történetfilozófiai-logikai megközelítésben 9. A Nagy Elmélet töredékessége: a forradalmár-újságíró és a filozófus-tudós; az életmű kiadástörténete és rekonstruálhatóságának problémája 10. A hegeli igazságelmélet és a hegeli történetfilozófia 11. A hegeli történetfilozófia marxi korrekciója a hegeli igazságelmélet tükrében 12. Marxizmus és szocializmus 13. A Nagy Elmélet és a történelem vége: XXI. századi kilátások Félévközi ellenőrzés: Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: Az előadásnapló és a kiselőadás értékelése A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A világ és benne a magyar társadalom számos mai jellemzője és folyamata visszamutat a magunk mögött hagyott szocializmusra és annak szellemi világára. A szeminárium ennek a félmúltnak és szellemiségének, s ezen keresztül a jelen nagy világfolyamatainak megértéséhez kíván segítséget nyújtani mindenek előtt azzal, hogy felvillantja az értékek, köztük a jogi

1. oldal


alapértékek változásai mögött húzódó vitáknak azt a rétegét, amely a nagy elméletekkel, s kiváltképpen a marxizmussal függ össze. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: - Kant: Történetfilozófiai írások. ICTUS, 1997. - G. W. Fr. Hegel: A szellem fenomenológiája. Akadémiai Kiadó, Bp. 1961. - Hegel: A Logika tudománya I.-II. Akadémiai, Budapest, 1979. - Hegel: A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai. Első rész. A logika. Akadémiai Kiadó, Bp. 1950. - Hegel: Előadások a világtörténelem filozófiájáról. Akadémaiai Kiadó, Budapest, 1957. - Hegel: A jogfilozófia alapvonalai vagy a természetjog és államtudomány vázlata. Akadémiai Kiadó, Bp. 1971. - K. Marx: A hegeli jogfilozófia kritikájából In: MEM 1. - Marx: Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből In: MEM 42. - Marx – Engels: A német ideológia In: MEM 3. - Marx- Engels: A kommunista párt kiáltványa In: MEM 4. - Marx: A Moralizáló kritika és a kritizáló morál In: MEM 4. - Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai In: MEM 46/I. –II. - Marx: A tőke In: MEM 23. 24. 25. - Engels: Levél Konrad Schmidthez In: MEM 37. - V. I. Lenin: Filozófiai füzetek In: Lenin Összes Művei, Kossuth Kiadó, Bp. 1972. - J. V. Sztálin: A dialektikus és a történelmi materializmusról. In: A marxizmus-leninizmus kis könyvtára. Szikra Kiadó, Budapest, 1948. 18. - M. Adler: Marx, a gondolkodó. In: Népszava, Budapest, 1923. - L. Althusser: Marx – az elmélet forradalma. Kossuth, Budapest, 1968. - Cornu: Marx és Engels (1955) I. – III. kötet, Kossuth Kiadó, Budapest, 1968, 1969, 1970. - R. G. Collingwood: A történelem eszméje. Gondolat kiadó, Budapest, 1987. - H. Marcuse: Új források a történelmi materializmus alapvetéséhez (1932) Világosság, 1972./2. - Lukács György: Adalékok az ifjú Marx fejlődéséhez (1954) Magyar Filozófiai Szemle 1957/1. - Lukács György: Utam Marxhoz. In: Curriculum vitae. Magvető Kiadó, Budapest, 1982. - L. Seve: Bevezetés a marxista filozófiába. Kossuth Kiadó, 1984. - Tar Zoltán: A frankfurti iskola. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. - Molnár Erik: A történelmi materializmus filozófiai alapproblémái. Szikra Könyvkiadó, Budapest, 1955. - Kelemen János – Lendvai L. Ferenc: A marxista-leninista filozófia alapjai. Kossuth Kiadó, 1979. - Buza László: A kisebbségek jogi helyzete. MTA Budapest, 1930. - Andrássy György: Nyelvi jogok. Pécs, 1998. - Andrássy György: Nyelvszabadság: Egy elismerésre váró emberi jog. Jogtudományi Közlöny 2009/11. 445-456. o. - Andrássy György: A kultúra és az európai integráció. JURA, 2005/2 29-39. o. - Andrássy György: Marx és az emberi jogok. Társadalmi Szemle, 1989. 102-108. o. - Andrássy György: Végső elemek Marx életművében. Magyar Filozófiai Szemle, 1988/56. 483-509.o.

2. oldal


A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: 1. Egy előadás-napló elkészítése (9-11.000 betűhely terjedelemben) 2. Egy kiselőadás megtartása (15 percben) A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

3. oldal


A magyar önkormányzati választások nyertesei és vesztesei Dr. Horváth Csaba egyetemi docens Dr. Csefkó Ferenc egyetemi adjunktus Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék Közigazgatási Jogi Tanszék Kedd, 15.00 – 16.30 / Tanszéken Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO9501

SZVN76001

-

-

2 30

1 30 15

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: Bevezetés: A magyar önkormányzati rendszer levezetése 1990-ig A rendszerváltás. Önkormányzati választási elképzelése és az Önkormányzati Törvény elfogadása. A szétaprózott, dezintegrált önkormányzati rendszer Az ÖTV. alakulása napjainkig Az önkormányzati választások színterei (a települési, megyei, fővárosi. kisebbségi) önkormányzatok) Az önkormányzati választások szereplői: pártok, civil szervezetek és függetlenek Van-e nyertese az önkormányzati választásoknak – a választások tapasztalatai (1990, 1994, 1998, 2002, 2006) A helyi programalkotás szabályai. A politikai marketing gyakorlata: programkészítés és imázs formálás Korrupciós veszélyek és lehetőségek az önkormányzati tevékenység során Prezentációk: interjúkészítés egy szabadon választott polgármesterrel, vagy helyi képviselővel Terepgyakorlatok. Önkormányzati látogatások három szinten (Pécsett, egy kisvárosban és egy községben). Helyi vezetőkkel való találkozások. Félévközi ellenőrzés: Írásbeli referátumok, vagy szóbeli prezentációk v.melyik önkormányzati választással kapcsolatban, vagy polgármesterrel, önkormányzati képviselővel folytatott interjú prezentációja Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: Referátum, vagy prezentáció alapján történő értékelés

4. oldal


A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A hallgatók ismereteket kapnak választójogi rendszerünkről, alkalmazni tudják az önkormányzati struktúrákra (települési, megyei, fővárosi) és a helyi képviselők, polgármesterek választásában. A struktúrában el tudják helyezni a pártokat, a civil szervezeteket és a függetleneket. Megismerik a helyi programalkotás szabályait és a politikai marketing alapjait, egyéni helyi politikai életpályákat, valamint egy-egy település, térség társadalmi, gazdasági és politikai viszonyait. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Csefkó Ferenc: A helyi önkormányzati rendszer, Bp., Pécs, 1997 Csefkó Ferenc: Önkormányzati iránytű, Új Historica, 1999 Csefkó F. – Horváth Cs.: Rendszerváltók, in.: Rendszerváltó ÉK-es múltunk, szerk.: Csefkó – Horváth, Pécs, 1997 Horváth M. Tamás: Pártok az önkormányzatokban. A települések politikai intézményei, Bp., 1996 Magyarország politikai évkönyvei sorozat, 1991, 1995, 1999, 2003, 2007, szerk.: Kurtán – Sándor – Vass, Bp., Demokrácia Kutatások Központja Alapítvány Helyi média, helyi szervezetek és önkormányzatok honlapjai A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Referátum írása, vagy szóbeli korreferátum tartása A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

5. oldal


A mai magyar politikai rendszer és párttagoltság Dr. Horváth Csaba egyetemi docens Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék Szerda, 15.00 – 16.30 / 010. Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter Levelező Nem kontakt óra

AJSZNO13301

SZVN78001

-

-

2 30

1 30 20

1-10

1-10

AJSZLO13301

SZVA29201 SZVD29201 SZVR29201

SZVU29201

-

-

-

2 30 -

1 30 -

2 30 -

A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar

Tantárgyi tematika: A puha diktatúra agóniája, a többpártrendszer születése az 1980-as évek második felében. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások. Ideológiai és politikai törésvonalak Az 1990-es országgyűlési választások. Pártok, pártprogramok és kampányok. Az új politikai rendszer kiépülése Pártpolitikai tagoltság 1990-1994 között. A népszerűségi indexek alakulása Az 1994-es választások, pártok, programok, kampányok Pártpolitikai tagoltság 1994-1998 között (Bokros-csomag, Tocsik ügy, stb) Az 1998-as választások, pártok, programok, kampányok A pártpolitikai tagoltság és a népszerűségi indexek alakulása (a politikai szalámitaktika) A 2002-es választások, pártok, programok, - a negatív – kampányeszközök Pártpolitikai tagoltság 2002-2006 között (EU-s parlamenti választások és a „kormánypuccs) A 2006-os választások, pártok, - populista - programok és az un. „depressziós kampány Pártpolitikai tagoltság alakulása 2006-tól. Népszerűségi indexek alakulása és okai. A politikusok „leértékelődése”

6. oldal


Félévközi ellenőrzés: Nappali: Szóbeli korreferátum, vagy írásbeli referátum készítése egy adott parlamenti választással kapcsolatosan. Az írásbeli leadása folyamatos. Pótlás: szóbeli beszámolóval. Levelező: Írásbeli referátum készítése egy adott párt adott parlamenti választásával kapcsolatosan. Az írásbeli leadása folyamatos. Pótlás: szóbeli beszámolóval. Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: Nappali: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Levelező: írásbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: Nappali: Írásbeli referátum, vagy szóbeli prezentáció alapján történő értékelés Levelező: Írásbeli referátum alapján történő értékelés A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A rendszerváltás magyarországi sajátosságainak megismerése, a parlamentarizmus, a pártpolitikai kínálatok, a pártok működésének, programjainak és – sokszor deficites – kampányainak ismertetése. A pártok és a politikusok mozgástendenciáinak követése a közvélemény kutatások tükrében. A politikai marketing alapvető szabályainak felismertetése. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Magyarország politikai évkönyvei c. tanulmánykötetek sorozata (1990, 1991, 1992, 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 200, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009), szerk.: Kurtán – Sándor – Vass, Demokrácia Kutatások Központja Alapítvány Magyarország évtizedkönyve, tanulmánykötet, I-II.k., szerk.: Kurtán – Sándor – Vass, Bp., 1998 Fritz Tamás: Rendszerváltás Magyarországon (1990-1995), Villányi úti könyvek, Bp., 1996 Pokol Béla: A magyar parlamentarizmus, Cserépfalvi, 1994 Körösényi András: A magyar Politikai rendszer, Osiris, 1998 Enyedi Zsolt – Körösényi András: Pártok és pártrendszerek, Osiris, 2001 A pártok honlapjai, a politikusok blogjai. Az internetes – alternatív – média A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: A kurzus alatt – szabott terjedelmű – írásbeli vagy szóbeli referátum A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Nem kontakt órával kapcsolatos információk A kapcsolattartás formája, módja: személyesen, telefonon, e-mail: [email protected] A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken), postán (a tanszék, oktató címére), e-mailon A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2010. május 8. Megjegyzés: -

7. oldal


Totális diktatúrák a huszadik században Dr. Horváth Csaba egyetemi docens Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék Kedd, 16.30 – 18.00 / Tanszéken Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter Levelező Nem kontakt óra

AJSZNO13601

SZVN78201

-

-

2 30

1 30 15

1-10

1-10

AJSZLO13601


SZVU29301

-

-

-

2 30 -

1 30 -

2 30 -


Tantárgyi tematika: A totális diktatúrák általános jellemzése Oroszország, 1907-1918. A „permanens forradalom” elképzelése, Lenin Az „eredeti szocialista felhalmozás” gazdasági, társadalmi és politikai következményei az 1930-as években. A sztálini vezéreszme, az „osztályharc éleződése”, a koncepciós perek és a GULAG-rendszer Az olasz fasizmus hatalomra kerülése, Mussolini eszmerendszere. A korporációs rendszer Az NSDAP a weimari Németországban. Hitler és a Mein Kampf A nácizmus hatalomra jutása, rendszere és működése. A terror és a vezérkultusz Fasiszta rendszerek Kelet-Közép-Európában a második világháború alatt Totális kommunista diktatúrák az 1940-es évek végétől Kelet-Közép-Európában A totális diktatúra kiépülése Kínában. Mao forradalomelmélete, a „nagy ugrás és a kulturális forradalom” Dél-Kelet-Ázsiai totális rendszerek (Észak-Korea, Észak-Vietnam, Kambodzsa) Latin-amerikai (Kuba) és Afrikai (Etiópia, Angola) diktatúrák Diktatúrák az iszlám országokban (Líbia, Irán, Afganisztán)

8. oldal


Félévközi ellenőrzés: Nappali: Szóbeli korreferátum, vagy írásbeli referátum v.melyik diktatúrából. Témakörei: az egypártrendszer kialakítása, az ellenségkép és az „ellene fellépés „ jogi szabályozásai, a terror működése és fajtái. A tömeglegitimáció, a vezérelvműködése, ideológiai sajátosságok az adott országokban Levelező: Írásbeli referátum v.melyik diktatúrából. Témakörei: az egypártrendszer kialakítása, az ellenségkép és az „ellene fellépés „ jogi szabályozásai, a terror működése és fajtái. A tömeglegitimáció, a vezérelvműködése, ideológiai sajátosságok az adott országokban Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: Nappali: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Levelező: írásbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: Nappali: Szóbeli vagy írásbeli referátum alapján történő értékelés Levelező: Írásbeli referátum alapján történő értékelés A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A hallgatók ismereteket szereznek a huszadik század totális diktatúráinak kialakulásáról, a kommunista és fasiszta diktatúrák azonosságairól és sajátosságairól Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: H. Arendt: A totalitarizmus gyökerei, Európa, Bp., 1992 Diószegi – Harsányi – Krausz – Német szerk.: 20. századi egyetemes történet, I-III.k., Bp., Korona, 1996 M. Heller – A. Nyekrics: Orosz történelem, I-II.k., Bp., Osiris, 1996 M. Fulbrook: Németország története, Bp., Maecenas, 1993 Pándi Lajos szerk.: Köztes Európa, 1763-1999, Bp., Századvég, 1997 R.Pipes: A kommunizmus, Bp. Európa, 2004 Jordán Gyula: Kína története, Bp., Aula, 1999 A. Szolzsenyicin: GULAG szigetcsoport, Bp., 1989 A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Nappali: Korreferátum tartása, vagy írásbeli referátum készítése Levelező: Írásbeli referátum készítése A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Nem kontakt órával kapcsolatos információk A kapcsolattartás formája, módja: személyesen, telefonon, e-mail: [email protected] A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken), postán (a tanszék, oktató címére), e-mailon A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2010. május 8. Megjegyzés: -

9. oldal


Politikai marketing Dr. Horváth Csaba egyetemi docens Dr. Orosdy Béla, egyetemi docens, KTK Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék 2010.03.27 8.00 – 16.00 / 010. 2010.04.23 8.00 – 18.00 / 010. Nappali Tömbösített óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO13901

SZVN78501

AJKONO0201 Politikaelmélet 2 30

TTIN0301 Politikaelmélet 1 30 20

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: Politika, politológia, politikai marketing. A marketing története, és alapfogalmai A marketing fejlődése, a posztmodern és a politikai marketing megjelenésének gazdasági, társadalmi okai. A politikai marketing fogalmi köre A marketing tervezési rendszere. A politika termékrendszere A termékpolitika pártstratégiai szintje. A párt, az ideológia, az értékek, a program és a vezér Szakpolitikák, mint ágazati stratégiák. Programok, napi politika, tematizálások, ad hoc állásfoglalások, a jelöltek és a nyilatkozatok A marketing információ. A polling A választási kampány tervezésének lépései A párt- és politikusi kommunikáció (reklám és PR) tervezése Marketingcsatornák a politikában. Pártok, párrendszerek Politikai rendszerek a gyakorlatban: Hallgatói prezentációk Félévközi ellenőrzés: Szóbeli prezentáció, vagy írásbeli referátum. Az írásbeli leadása folyamatos. Pótlás szóbeli beszámolóval Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: A prezentáció, vagy az írásbeli referátum értéke A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A hallgatók megismerik a marketing szemléletmódjának és eszköztárának alapjait, valamint a marketing tervezés módszertanának és eszköztárának a politikai terepen történő alkalmazási sajátosságait

10. oldal


Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Bayer József: A politikatudomány alapjai, Napvilág, 1999 Haskó K – Hülvely I.: Bevezetés a politikatudományba, Bp.,1996 Vaszari András: Politikai marketing, Bestseller 21, 2001 Bruce I. Newman: Politikai marketing, mint kampánystratégia, Bagolyvár, 2000 Politikai szöveggyűjtemény, szerk.: Kiss Balázs, Rejtjel Politológia Könyvek 3, 2000 Magyarország Politikai Évkönyvek sorozatok, 1991, 1995, 1999, 2003, 2007, szerk.: Kurtán – Sándor – Vass, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány Orosdy Héder: Politikai marketing – politikusi (meta)kommunikáció, Marketing&Menedzsment, 1997/4 Orosdy Béla: A politikai marketing rendszere -Marketing&Menedzsment, 2007. 4-5.sz., 1523.l. A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Prezentáció tartása, vagy írásbeli referátum készítése A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

11. oldal


Népszavazások Magyarországon Dr. Horváth Csaba egyetemi docens Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék Hétfő, 17.00 – 18.30 / Tanszéken Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter Levelező Nem kontakt óra

AJSZNO26601

SZVN91101

-

-

2 30

1 30 15

1-10

1-10

AJSZLO26601


SZVU29101

-

-

-

2 30 -

1 30 -

2 30 -


Tantárgyi tematika: A népszavazások előtörténete és gyakorlata a nemzetközi politikában A népszavazások előtörténete Magyarországon A népszavazás intézményének jogi szabályozása 1989-től Érvényes és eredményes népszavazások I. Az 1989-es „négyigenes szavazás” II. Népszavazás a NATO-hoz való csatlakozásról (kampány és ellenkampány) III. Népszavazás az Európai Unióhoz való csatlakozásról (a pártok elképzelései) IV. A 2008-as „háromigenes népszavazás” (a pártok kampányai) Érvényes, de eredménytelen népszavazások I. Népszavazás a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáról (és a politikai háttér) II. A 2004-es „kétigenes népszavás” (a pártok elképzelései) Sikertelen népszavazási kezdeményezések. Pártok, civil szervezetek és állampolgárok kísérletei és a fontosabb témakörök

12. oldal


Félévközi ellenőrzés: Nappali: Szóbeli referátum, valamelyik népszavazással kapcsolatosan. Pótlás: írásbeli beszámolóval Levelező: Írásbeli referátum, valamelyik népszavazással kapcsolatosan. Az írásbeli leadása folyamatos. Pótlás: szóbeli beszámolóval Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: Nappali: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Levelező: írásbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: A referátum értéke A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A népszavazás intézményének, működésének megismerése. A népszavazás, mint a közvetlen demokrácia gyakorlásának eszköze. A pártpolitikai irányultság és a népszavazási témák összefüggéseinek feltárása. A népszavazási kezdeményezések feltételrendszereinek megismerése Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Kukorelli István: Országos népszavazás 1989-1998, In.: Magyarország évtizedkönyve 19881998, szerk.: Kurtán – Sándor – Vass, Demokrácia kutatások Alapítvány, Bp. ’998 Simon János: NATO referendum 1997-ben és pártpreferenciák az 1998-as választások előtt, In.: Magyarország évtizedkönyve, szerk.: Kurtán – Sándor – Vass, Bp., 1998 Arató Krisztina: EU népszavazás Magyarországon, 2003, In.: Magyarország politikai évkönyve, szerk.: Kurtán – Sándor – Vass, Bp., 2004 Kéri László: Választástól népszavazásig, Kossuth, 2005 http://valtor.valasztas.hu A pártok honlapjai A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Nappali: Szóbeli, vagy írásbeli referátum készítése Levelező: Írásbeli referátum készítése A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Nem kontakt órával kapcsolatos információk A kapcsolattartás formája, módja: személyesen, telefonon, e-mail: [email protected] A dolgozat(ok) leadásának módja: személyesen (a tanszéken), postán (a tanszék, oktató címére), e-mailon A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2010. május 8. Megjegyzés: -

13. oldal


Az emberi jogok filozófiájából Dr. Szabó Gábor egyetemi docens Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék Kedd, 16.30 – 18.00 / Irk Albert előadóterem Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO2301

SZVN13101

-

-

2 30

1 30 20

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. A jog problémája a pozitív jog határain túl. A morális jogok elméletei, hatása az alkotmány-és nemzetközi jogra. 2. Az emberi jogok eszméjének gyökerei és története, a természetjogi iskola néhány jellegzetessége és kritikái. 3. Hobbes és Locke, valamint az angolszász természetjogi iskola továbbélése. 4. Rousseau; a politikai részvétel szabadságával kapcsolatos emberi jogok. Emberi jogok republikánus olvasatban. 5.A vélemény kifejezésének szabadsága és határai különböző jogfilozófiai iskolák és értékrendek szerint. 6. Az emberi méltóság értelmezései (Kant, Scanlon, Rawls). 7. Emberi jogok és különböző kultúrák, az univerzalizálhatóság kérdései. 8. A normarendszerek eltérései a nyugati és a tradicionális kultúrkörökben. 9. A javak és az esélyek megoszlása, és ennek hatása az emberi jogok tartalmára, érvényesíthetőségére. Az emberi jogok, mint alapfeltételek. Fejlesztési diktatúrák. 10. Az emberi jogok, mint modernizációs kihívások. 11.Összefüggések és ellentmondások az emberi jogok különböző generációi között. 12. A globális problémák hatása az emberi jogi gondolkodásra, és a nemzetközi jogalkotásra. 13. Írásbeli beszámoló Félévközi ellenőrzés: Előzetes jelentkezés alapján egyéni referátumok a megadott irodalom alapján Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: A beszámoló eredménye, órai részvétel, referátumok

14. oldal


A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A szakképzésben kötelező jogbölcselet, alkotmánytan és nemzetközi jog tárgyakhoz kapcsolódó ismereteket nyújt, filozófiai, politikatudományi megközelítésben. Mindemellett segít elmélyíteni a filozófia tárgy politikai filozófiához kapcsolódó részeit. A jogrendszerekkel kapcsolatos alapvető axiólógiai problémákat is megvizsgálja. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Joel Feinberg: Társadalomfilozófia. Osiris, Budapest 1999 Kis János: Vannak-e emberi jogaink? Stencil. Budapest 2003 Heinz Holley: A történelem végétől a modernség fundamentalizmusáig In: Világosság 1994/8-9 Rostoványi Zsolt: Az iszlám világ és a nyugat. Budapest, Corvina 2004 Amartya Sen: A fejlődés, mint szabadság. Európa Kiadó, Budapest 2003 Andrássy-Szabó (szerk.): Üzleti etika és közéleti etika. PTE KTK Pécs 1999 Szabó G.: Emberi jogok és kulturális különbségek. In.: Esély 2003/3 Szabó G.: Az emberi jogok "mágikus háromszöge" a globalitás korában. In: Kupa L. (szerk.) Globalitás-lokalitás, etnoregionális nézőpontok Közép-Európában, B&D Stúdió, BudapestPécs 2005 Szabó G.: A globális kormányzás humanizálása www.polvgy2006.ektf.hu/eloadasok A feldolgozásra szánt ajánlott idegen nyelvű irodalom félévente változik, a szemeszter elejétől hozzáférhető a hallgatók számára. A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Magyar, ill. idegen nyelvű szövegek feldolgozása, ezekből referátum (nem kötelező!) A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

15. oldal


A globalizáció Dr. Szabó Gábor egyetemi docens Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék Kedd, 18.00 – 19.30 / Irk Albert előadóterem Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter Levelező Nem kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám

AJSZNO13001

SZVN77901

-

-

2 30

1 30 20

1-10

1-10

AJSZLO13001

SZVD36201

SZVU36201

-

-

-

2 30 -

1 30 -

2 30 -

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. A nemzetközi kapcsolatok átrendeződése. 2. A realista és az értékelvű megközelítések ütközési pontjai. A globalizáció szférái. 3. A globalizációról folyó vita főbb álláspontjai. Az állami szuverenitás jelene és jövője. 4. A globális gazdaság működésének néhány alapvető jellegzetessége. 5. A demokratikus deficit, illetve a demokratikus kontroll erősítésének lehetséges útjai. Az ENSZ, az IMF és az EU szerepe. Regionalizmus. 6. Az emberi jogok a globális modellkultúra alapjai? A nyugati értékrend, az eltérő kultúrák találkozása, és a fogyasztói szokások globalizálódása. 7. Az amerikanizáció realitásának kérdőjelei. „Glokalizáció”. A multikulturalizmus sikerei és kudarcai. (Esettanulmányok) 8. A Harmadik Világ komplex problémái, a gazdasági-pénzügyi globalizáció szociális kockázata. 9. A multinacionális vállalatbirodalmak érdekérvényesítési eszközei, politikai befolyásuk, működésük szabályozására vonatkozó kísérletek. 10. A (gazdasági) globalizáció ökológiai hatásai, és a globalizáció ökológiai-alapú kritikája. 11. A nem-kormányzati szervek (NGO) szerepe, az érdekek és értékek globális megjelenítésének és védelmének új útjai.

16. oldal


12. Egy lehetséges globális etikai minimum körvonalai. 13.A globális problémák megjelenése, vagy ennek hiánya a politikai közbeszéd egyes európai változataiban. Félévközi ellenőrzés: Nappali: Egyéni referátumok (fakultatív) Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: Nappali: Beszámoló, referátumok, órai részvétel Levelező: Beszámoló A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Elsősorban egy komplex, több tudományágat is érintő problémakör bemutatása. A kurzus hasznos kiegészítést nyújthat a szakképzésben kötelező filozófia, politológia, nemzetközi jog, európai közjog és politika című tárgyakhoz. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Huntington, S.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa K. Bp. 1998 Fukuyama, F.: A történelem vége és az utolsó ember. Európa K., Bp. 1994 Soros Gy.: A globális kapitalizmus válsága. Scolar Kiadó, Bp., 1999 Stiglitz, J.: A globalizáció és visszásságai. Napvilág Kiadó, Budapest 2004 Beck, U: A kockázat társadalom. Századvég K. Bp.. 2003 Boda Zs.: Globális ökopolitika. Helikon, Bp. 2004 Giddens, A.: Az elaszabadult világ. Agóra, Bp. 2004 Korten, D.C.: Tőkés társaságok világuralma. Kapu, Bp. 1995 Schuman-Martin: A globalizáció csapdája. Perfekt, Bp. 1995 Sassen, S.: Elveszített kontroll? Helikon, Bp. 2000 Badie – Smouts: A visszájára forduló világ. Aula, Bp., 1998 George, S.: A WTO. Napvilág K. Bp. 2003 Worldwatch Institute: A világ helyzete 2003. Föld Napja Alapítvány 2004 Andrássy-Szabó (szerk.) Üzleti etika és közéleti etika. PTE KTK, Pécs 1999 Szabó G.: Globalizáció és emberi jogok. In.: Acta Humana , 2002, no.48 Szabó G.: A decentralizált világrend eszméje és a globális irányítás realitásai. In: Politikatudományi szemle 2004/3 A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Nappali: Egyéni jelentkezés alapján referátum Levelező: A fent megadott irodalmakból kettőt kell szabadon kiválasztani, és elemezve feldolgozni. Könyvek esetén a minimális mennyiség egy fejezet feldolgozása. A beadandó dolgozat min. 7 oldal, 1.5-es sortávval, 12-es betűmérettel. A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Nem kontakt órával kapcsolatos információk A kapcsolattartás formája, módja: e-mail A dolgozat(ok) leadásának módja: postán (a tanszék, oktató címére) A dolgozat(ok) leadásának határideje: 2010. május 8. Megjegyzés: -

17. oldal


Nemzetközi humanitárius és jogvédő szervezetek Dr. Szabó Gábor egyetemi docens Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék Hétfő, 15.30 – 17.00 / Tanszéken Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO13101

SZVN66001

-

-

2 30

1 30 10

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. A nemzetközi emberi jogi rendszer áttekintése 2. A humanitárius jog áttekintése 3. Az ENSZ égisze alatt működő szervek: FAO, WHO, valamint az Emberi Jogi Bizottság 4. Az UNDP, az UNHCR, az UNaids, a Világélelmezési Program, valamint az UNPD bemutatása. 5. Az ENSZ BT szerepének értékelése, viták a BT jövőjéről 6. A humanitárius intervenció problémája 7. Humanitárius intervenció: esettanulmányok 1. (Pl. Kongó, Kambodzsa) 8. Humanitárius intervenció: esettanulmányok 2. (Pl. Ruanda, Bosznia-Hercegovina) 9. A balkáni háborúk háttere, története, válságkezelési kísérletek, tanulságok. 10. Az EU humanitárius és fejlesztési politikája különös tekintettel az ACP országokra. 11. Civil szerveződések a humanitárius és jogvédelmi fronton 1. 12. Civil szervezetek 2. 13. A békekutatás, mint tudományos diszciplína. Félévközi ellenőrzés: Egyéni referátumok (nem kötelező) Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: Beszámoló eredménye, referátum, részvétel A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A kurzus a Nemzetközi jog, a Politikaelmélet, a Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok intézményeibe című tantárgyakhoz kötődik, célja a humanitárius krízisek okainak, valamint a válságkezeléssel és megelőzéssel foglalkozó szervezetek bemutatása, eseti analízisek, valamint összehasonlító vizsgálatok módszerével.

18. oldal


Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Bruhács János: Nemzetközi jog III. Dialóg Campus Budapest-Pécs 2003 Sulyok Gábor: A humanitárius intervenció elmélete és gyakorlata. Gondolat. Budapest 2004 Williams, Jessica: 50 tény, ami megrengethetné a világot. HVG Budapest 2005 Fage- Tardoff: Afrika története. Osiris Bp. 2004 Anheier-Glasius-Kaldor: Globális civil társadalom 1-2. Budapest Typotex 2004 Kaldor, Mary: New and Old Wars: Organised Violence In a Global Era. Cambridge Polity Press 1999 Szabó Gábor: A globális kormányzás humanizálása. www.polvgy2006.ektf.hu/eloadasok A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Referátum előzetes megbeszélés alapján A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

19. oldal


A nemzetközi kapcsolatok modern elméletei Dr. Szabó Gábor egyetemi docens Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék Hétfő, 17.00 – 18.30 / Faluhelyi Ferenc előadóterem Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO54701

SZVN107101

-

-

2 30

1 30 20

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. Az államok világa: a birodalomtól a nemzetállamig. 2. A nemzetközi kapcsolatok realista elméletei. A geopolitikai gondolkodás. 3. A nemzetközi kapcsolatok idealista elméletei. A nemzetközi kapcsolatok etikája? 4. A világrendszer elméletek, a függőség új dimenziói. Hardt és Negri a „Birodalomról”. 5. Fukuyama és Huntington a jelen és a jövő világrendjéről. 6. Funkcionalizmus, neofunkcionalizmus. A neorealista-neoliberális vita. 7. Regionalizmus: az Európai Unió konkrét esete 8. Nemzeti, etnikai törekvések, valamint az őslakos kisebbségi mozgalmak 9. Kozmopolitizmus és kommunitarizmus vitája. Kritikai elmélet. Az állam, mint speciális szereplő. 10. Globális ökopolitika. 11 A globális civil társadalom 12. Az integrálás és kirekesztés dialektikája 13.Új típusú kockázati tényezők: klímaváltozás, járványok, migráció, terrorizmus 14. A biztonságpolitika új dimenziói, a konfliktus-prevenció. Félévközi ellenőrzés: Egyéni referátumok, megbeszélés szerint Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: Dolgozat eredménye, órai részvétel A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: Elsősorban a Politikaelmélet című kötelező tárgy kiegészítéséül szolgál, annak az előadásokon tömörebben érintett témájába nyújt részletes betekintést. Célja, hogy mélyreható ismereteket adjon a nemzetközi kapcsolatok változásairól, tárgyalja azokat a kihívásokat, melyek a klasszikus teóriákat a globalizáció következtében érik. A leíró és a normatív

20. oldal


szemléletek összehasonlítása, az új kockázati tényezők, és az új szereplőkkel kapcsolatos vélemények bemutatása fontos szempontok. A fentiek mellett a kurzus hasznos kiegészítője lehet a Nemzetközi jog, valamint a Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok intézményeibe című tantárgyaknak. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Galló Béla: A túlélés tudománya. Helikon Kiadó, Budapest, 2000. Egedy Gergely: Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok elméletébe. HVG-Orac Kiadó, Budapest, 2007 30-74.o. Badie, Bertrand – Smouts, Marie-Claude: A visszájára forduló világ. Aula, Budapest, 1998. 24-67.o., 146-169.o., 189-212.o. Boda Zsolt: Globális ökopolitika. Helikon, Budapest, 2004 97-116. o., 121-155.o., 178-192.o. Huntington, Samuel: A cilvilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa, Budapest, 1998, 299-364.o. Homer-Dixon, T.I.: Környezet, szűkösség, erőszak. Typotex , Budapest 2004. Kondorosi F.: Válság és veszélyek a nemzetközi kapcsolatokban. Urbis, Budapest 2009. Szabó G.: A globalizáció emberi jogi kockázatai. Kézirat, megj. Előtt Zakaria, Fareed: A poszt-amerikai világ. Gondolat, Budapest 2009 http://www.wadsworth.com/politicalscience_d/special_features/ext/ir/index.html http://www.irtheory.com/ http://www.polity.co.uk/global A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Referátum előzetes megbeszélés alapján A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

21. oldal


Politikai kultúra Magyarországon Dr. Varga Tamás tudományos munkatárs Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék Kedd, 15.00 – 16.30 / Tanszéken Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO21301

SZVN85301

-

-

2 30

1 30 10

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. A politikai kultúra fogalma. 2. Magyar nemzet-karakterisztika a XIX században. 3. Magyar nemzet- karakterisztika a XX. században. 4. A magyar politikai kultúra történelmi tradíciói. 5. A Rákosi-diktatúra időszakának politikai kultúrája. 6. A Kádár-korszak politikai kultúrájának a sajátosságai. 7. A rendszerváltozás időszakának politikai kultúrája. 8. A rendszerváltozás utáni időszak politikai kultúrája a 90-es években. 9. Politikai kultúra a kétezres években. 10. A mai (rendszerváltozás utáni) magyar politikai elit politikai kultúrája. 11. Politikai nyelv, stílus és politikai szimbólumok a mai magyar politikai pártok szubkultúráiban. Félévközi ellenőrzés: Egy referátum, vagy korreferátum megtartásának ellenőrzése, pótlása, vagy javítása lehetősége a félév végén, szóbeli beszámolóval. Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: Szóbeli teljesítmény (referátum, vagy szóbeli beszámoló), vagy írásbeli munka (szemináriumi dolgozat) alapján. A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A hallgatói ismeretek gazdagítása a magyar politikai rendszer speciális aspektusából, a politikai kultúra szemszögéből. A magyar politikai kultúra történelmi sajátosságainak és mai jellegzetességeinek megismertetésével egy sajátos – organikus – politikai-jogi szemlélet kialakulásához való hozzájárulás.

22. oldal


Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Varga Tamás: Néhány észrevétel a politikai kultúra fogalma és a magyar politikai kultúra felfogása kérdéséhez. In: Konfliktus, konszenzus, kooperáció. (Szerk. Horváth Csaba) JPTE TK, Pécs, 1996; Varga Tamás: A politikai kultúra elméleti kérdései a magyar politikatudományban. In: Ezredvégi értelmezések. (Szerk. Simon János) Villányi úti könyvek, Budapest, 2001; Mi a magyar? (Szerkesztette Szekfű Gyula) Helikon Kft, 1992; Prohászka Lajos: Vándor és bujdosó. Universum Reprint, Szeged, 1990; Körösényi András: A politikai tradíciók és A politikai kultúra. In: U.ő: A magyar politikai rendszer. Osiris Kiadó, Budapest, 1998; Bihari Mihály: Politikai stílus és politikai kultúra Magyarországon a 90-es évek elején. Magyarország Politikai Évkönyve (a továbbiakban MOPÉK), 1993; Kéri László: A politikai kultúra alakulása az elmúlt évtizedben. In: Magyarország Politikai Évtizedkönyve (Szerk. Kurtán S., Sándor P., Vass L.), Budapest, 1998; Varga Tamás: A politikai kultúra a politológiában és a mai Magyarországon. In: Emlékkönyv Fülöp Miklós születésének ötvenedik évfordulójára. (Szerk. Andrássy György, Nemessányi Zoltán, Varga Tamás) PTE ÁJK, Pécs, 2006; Fricz Tamás: Régi elit az új demokráciában Magyarországon. Politikatudományi Szemle /PTSZ/, 2003/4; Illonszki Gabriella: Számít-e az elit folytonossága? PTSZ, 2003/4; Varga Tamás: Demokrácia-deficit a magyar politikai elitben. In: Ünnepi kötet Jóri János 75. születésnapjára. (Szerk. Andrássy György) PTE ÁJK, Pécs, 2008; Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Szimbolikus elemek a pártok szubkultúrájában. Magyarország Politikai Évkönyve /MOPÉK/, 1998; Simon János: Politikai stílus és kampánykommunikáció. MOPÉK, 2002; Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Szimbolikus elemek a 2002-es választási kampányban. MOPÉK, 2003. A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Egy referátum, vagy szemináriumi dolgozat A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

23. oldal


Politikai magatartás és részvétel a mai Magyarországon Dr. Varga Tamás tudományos munkatárs Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék Kedd, 16.30 – 18.00 / Tanszéken Nappali Kontakt óra A tantárgyfelvétel előzetes követelménye Kredit Félévi óraszám Létszám Szemeszter

AJSZNO21401

SZVN85401

-

-

2 30

1 30 10

1-10

1-10

Meghirdetési gyakorisága: félévente Oktatás nyelve: magyar Tantárgyi tematika: 1. A politika kultúra, magatartás és részvétel összefüggései. 2. A magyar politikai magatartás és részvétel történelmi tradíciói. 3. Politikai részvétel és magatartás a diktatórikus átmenet, a Rákosi-rendszer és az 1956-os forradalom időszakában. 4. Politikai szocializáció a Kádár-korszakban és ennek hosszú távú kihatásai a politikai magatartásra. 5. A politikai részvétel és politikai magatartás sajátosságai a rendszerváltozás éveiben. 6. Politikai részvételek a választásokon és a népszavazásokon a rendszerváltozástól napjainkig. 7. A választó és a nem-választó állampolgárok politikai magatartásának motívumai. 8. A népszavazási részvételek politikuma. (Esettanulmány: a 2003-as magyarországi EU – népszavazás) 9. A politikai részvétel extrém formái. A politikai tiltakozások. (1990-es évek) (Esettanulmányok: a taxisblokád, a Bokros-csomag fogadtatása) 10. A politikai részvétel extrém formái. Politikai tiltakozások a kétezres években. (Esettanulmányok: az őszödi beszéd és következményei) 11. Politikai részvétel és magatartás a helyi közéletben, pécsi metszetben. (Esettanulmány: a „lokátor-ügy” – a Zengő és Tubes) Félévközi ellenőrzés: Egy referátum, vagy korreferátum megtartásának ellenőrzése, pótlása, vagy javítása lehetősége a félév végén, szóbeli beszámolóval. Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga Az osztályzat kialakításának módja: Szóbeli teljesítmény (referátum, vagy szóbeli beszámoló), vagy írásbeli munka (szemináriumi dolgozat) alapján.

24. oldal


A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: A hallgatói ismeretek gazdagítása a magyar politikai rendszer speciális aspektusából, a politikai magatartás és részvétel szemszögéből. A magyar politikai magatartás és részvétel történelmi sajátosságainak és mai jellegzetességeinek megismertetésével egy sajátos – organikus – politikai-jogi szemlélet kialakulásához való hozzájárulás. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája: Varga Tamás: A politikai rendszer szoftvere, a politikai kultúra. In: Közjogi intézmények a XXI. században. (Szerk. Andrássy György és Visegrády Antal) PTE ÁJK, Pécs, 2004; Varga Tamás: Politikai magtartás és részvétel. JURA, 2006/1; Körösényi András: A politikai tradíciók és A politikai kultúra. In: U.ő: A magyar politikai rendszer. Osiris Kiadó, Budapest, 1998; Szabó Miklós: Hétköznapi sztálinizmus Magyarországon. Századvég, 1988/6-7; Szabó Ildikó: Politikai szocializáció Magyarországon. Világosság, 1987/6; Hofer Tamás: Harc a rendszerváltásért szimbolikus mezőben. Politikatudományi Szemle /PTSZ/, 1992/1; Simon János: A „nem-szavazók választása”. Magyarország Politikai Évkönyve /MOPÉK/, (Szerk. Kurtán S., Sándor P., Vass L.) Budapest, 1991; Arató Krisztina: EU- népszavazás Magyarországon 2003. MOPÉK, 2004; Szabó Máté: A kollektív tiltakozás trendjei. MOPÉK, 1996; Lengyel Emőke – Vinczellér Erika: A különböző tiltakozási formák iránt tanúsított elfogadási, illetve részvételi hajlandóság változásának trendjei (1994-2002), MOPÉK, 2003; Szabó Máté: Globalizáció, európaizáció, polarizáció: a politikai tiltakozások trendjei és a gyülekezés joga. MOPÉK, 2004; A taxisblokád. Vélemények és állásfoglalások. MOPÉK, 1991. (687-700. o.); A Gönczöl-bizottság jelentése (http://www.kossuthter.com/hu/node/2933); Internetes anyagok az „alternatív bizottság” tevékenységéről, a „lokátor ügy” fejleményeiről és a pécsi helyi népszavazásról A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: Egy referátum, vagy szemináriumi dolgozat A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint Megjegyzés: -

25. oldal

A Nagy Elmélet és a marxizmus Dr. Andrássy György egyetemi tanár, tanszékvezető Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék

Recommend Documents