A N Y U G A T - D U N Á N T Ú L I R É G I Ó F O G L A L K O Z T A T Á S I S T R A T É G I Á J A T E R V E Z E T

TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0019 „A Regionális foglalkoztatási együttmőködés létrehozása és hálózati koordináció kialakítása Nyugat-Dunántúlon”

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2010-2015

TERVEZET

Készült

„A helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” TÁMOP-1.4.408/1 pályázati program által támogatott „A Regionális foglalkoztatási együttmőködés létrehozása és hálózati koordináció kialakítása Nyugat-Dunántúlon” c. projekt „Célrendszer kialakítása, illeszkedésvizsgálat, stratégai tervezés” c. munkarészének keretében

Készítette: A BFH Európa Kft. megbízásából a M'ÉR'? Tanácsadó és Szolgáltató Bt.

2010. augusztus 31.

1


TARTALOMJEGYZÉK 1.

VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................. 3

2.

ALAPELVEK, MÓDSZERTAN........................................................................... 7

3.

TERVEZÉSI KÖRNYEZET ÉS STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK VIZSGÁLATA ... 14 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8.

4.

JÖVİKÉP ÉS CÉLOK.................................................................................... 94 4.1. 4.2. 4.3.

5.

KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁK ........................................................14 REGIONÁLIS ÁTFOGÓ PROGRAM (2007-2013) .....................................................44 REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) ..................................................55 A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (2009-2013) .....64 ÚMFT TÁMOP PROGRAM ..............................................................................67 AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV ................................................................................73 AZ EU 2020-AS STRATÉGIÁJA ........................................................................86 EU-S GAZDASÁGPOLITIKAI ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI IRÁNYMUTATÁSOK ..................89

JÖVİKÉP (2020)........................................................................................94 ÁTFOGÓ CÉLOK ..........................................................................................94 SPECIFIKUS CÉLOK ......................................................................................95

STRATÉGIAI PROGRAMOK ......................................................................... 96 5.1. 5.2. 5.3. 5.4.

HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS A MUNKAHELYTEREMTÉS ÉRDEKÉBEN ...............................97 FOGLALKOZTATÁST ELİSEGÍTİ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE ................................106 HÁTRÁNYOS HELYZETŐEK MUNKAERİ-PIACI INTEGRÁCIÓJA ......................................118 REGIONÁLIS FOGLALKOZTATÁSI PARTNERSÉG-ÉPÍTÉS ÉS SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS ........126

5.

FORRÁSTÉRKÉP ....................................................................................... 135

6.

HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK ................................................................. 138 6.1. 6.2. 6.3.

FENNTARTHATÓSÁG (KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI-FINANSZÍROZÁSI) ............138 ESÉLYEGYENLİSÉG ....................................................................................139 PARTNERSÉG ...........................................................................................141

7.

A VÉGREHAJTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE................................................. 144

8.

ÉRTÉKELÉS ÉS MONITORING RENDSZER .................................................. 147

2


1. Vezetıi összefoglaló A „REKORD” Regionális foglalkoztatási együttmőködés létrehozása és hálózati koordináció kialakítása Nyugat-Dunántúlon” elnevezéső, TÁMOP1.4.4.-08/1-2009-0019 azonosító számú projekt megvalósítása 2010. február 1jével kezdıdött meg. A pályázati konzorciumban a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. (konzorciumvezetı), a Nyugatdunántúli Regionális Munkaügyi Központ, a BFH Európa Kft. (paktum menedzsment szervezet), a Zalai Falvakért Egyesület és a ZalA-KAR Térségi Társulás vesz részt. A projekt célja a Nyugat-dunántúli Régió releváns szereplıi között létrehozott foglalkoztatáspolitikai együttmőködés keretében a régióban feltárt munkaerıpiaci problémák kezelése, közös megoldások keresése a partnerek gazdasági és humánerıforrás fejlesztési elképzeléseinek, erıforrásainak összehangolása és a foglalkoztatást elısegítı programok közös megvalósítása. Nem regionális szintő foglalkoztatási paktumot szándékozunk létrehozni, hanem a foglalkoztatási paktumok regionális hálózatát. A hálózat azonosítja azokat az együttmőködési területeket, amelyeken belül partnerségben sikeresebben lehet tevékenykedni. A paktum platform tervezett mőködési területei: Regionális befektetés ösztönzés, munkahelyteremtés menedzselése Regionális Paktum Akadémia: paktum menedzsmentek fejlesztése, továbbképzések, mőhelyek Régiókon belüli, országos és nemzetközi kapcsolati hálózatok menedzsmentje, tapasztalatcsere programok szervezése, jó példák győjtése és terjesztése Információáramlás biztosítása a helyi paktumok és a regionális paktum partnerszervezetei között, paktum platform portál, hírlevelek mőködtetése Paktumok érdekképviselete híd szerep a helyi paktumok és az országos szint között (szakmapolitikai struktúra megteremtése érdekében, menedzsment és programfinanszírozás elérése) Regionális foglalkoztatási stratégia készítése, projektgenerálás, a megvalósítás koordinálása Paktumok minıségbiztosítása, monitoringja, értékelése Módszertani fejlesztések (útmutatók, segédletek stb.) Foglalkoztatási témájú kutatások, publikációk készítése Nyugat-Dunántúl élenjáró volt a sikeres nemzetközi példák, együttmőködések hazai meghonosításában. Így nem meglepı, hogy a régió készülı foglalkoztatási paktuma sem elızmény nélküli. Az országban elsıként 2002-ben itt, Kemenesalján jött létre foglalkoztatási paktum. E paktumot aztán számos helyi, mikrotérségi, kistérségi és regionális paktum követte 8 helyen a régióban: a zalaszentgróti kistérségben, Szombathelyen (megyei jogú városi kiterjedés), a Vasi Hegyháton, a keszthelyi és hévízi kistérségekben, a lövıi kistérségben, a letenyei kistérségben, továbbá az osztrák-magyar Eurégiós, és GyırDunaszerdahely térségében határon átnyúló foglalkoztatási paktum.

3


Jelenleg 7 új foglalkoztatási paktum áll létrehozás alatt: a regionális (REKORD), a nagykanizsai, a zalaegerszegi, a pacsai, a lenti, a kıszegi és csepregi, és az ıriszentpéteri kistérségekben. Mindezekkel együtt, összesen 16 mőködı foglalkoztatási paktuma lesz a régiónak (1-1 régiós és EU Régiós, 1 határon átnyúló, 1 megyei jogú városi, 1 mikrotérségi és 11 kistérségi, amelybıl 2 paktum 2-2 kistérséget ölel fel). Zala megyében szinte teljes körő a paktumok területi lefedettsége (a zalakarosi kistérség az egyetlen kivétel), Vas megye jelentıs részében is mőködni fognak a partnerségek. Gyır-Moson-Sopron megyében jelenleg még alacsonyabb az aktivitás, de a paktumokhoz hasonló foglalkoztatási célú partnerségek több helyen mőködnek. A 12 jelenleg mőködı foglalkoztatási paktumban 139 önkormányzat, 5 önkormányzati társulás, 27 képzıintézmény, 58 vállalkozás, 22 civil szervezet, 15 vállalkozói érdekképviselet/vállalkozásfejlesztési szervezet, 1 szakszervezet, 13 kisebbségi önkormányzat, 7 média partner képviselteti magát. Az együttmőködık köre az elkövetkezı hónapokban tovább bıvül. Ezek a szervezetek jelentik a regionális foglalkoztatási paktum bázisát is. Ezek a paktumok eltérı intenzitással és tevékenységi körrel mőködnek, de összességében elmondható, hogy létrehoztak egy széles körő helyi partnerséget, erısödtek a kapcsolatok a munkaerı-piaci szereplık között, fórumot teremtettek a találkozásokra, közösen elemezték a munkaerı-piaci helyzetet, és a problémák megoldására stratégiákat dolgoztak ki, majd projekteket hajtottak végre. A folyamatnak azonban még az elején tartunk, a mennyiségi növekedés után fontos, hogy a paktumok a konkrét tartalomra, a minıség fejlesztésére koncentráljanak az elkövetkezı években. Találják meg szerepüket, feladataikat a válság után átalakuló gazdaságban, és szolgálják a helyi szereplık (kiemelten a vállalkozások) érdekeit a munkahelyek megtartása és bıvítése érdekében. A paktumok regionális hálózata is ennek szellemében szervezıdik. A foglalkoztatási stratégia 2020-as jövıképében az erısségeire alapozó, a lehetıségeket kihasználó régió képe körvonalazódik: „A Nyugat-dunántúli Régióban a meglévı gazdasági erısségekre és lehetıségekre alapozva a munkahelyek száma bıvül és minısége javul. A foglalkoztatási centrumok tovább erısödnek, de ezzel együtt jelentıs foglalkoztatás bıvülés valósul meg a vidéki térségekben is elsısorban a megújuló energiák hasznosítása, személyi szolgáltatások, idegenforgalom és mezıgazdaság területein. A létrejövı új munkahelyek és a foglalkoztatást segítı szolgáltatások révén csökken az inaktívak száma, a foglalkoztatási szint megközelíti a régi EU tagállamok átlagát. A foglalkoztatási paktumok és ezek regionális hálózata a helyi foglalkoztatás-fejlesztés meghatározó szereplıjévé válnak hatékonyan segítve a szektorokon átívelı együttmőködéseket a vállalkozások, képzıintézmények, önkormányzatok és más érintett szervezetek között. A paktumok érdemben segítik a helyi vállalkozások fejlıdését, és tevékenységükkel hozzájárulnak a munkahelyek fenntartásához és újak létrehozásához. A régióban a munkavállalók biztonsága és egészsége fontos értékké válik, és a munkáltatók növekvı számban csatlakoznak a munkahelyi egészségfejlesztési programokhoz.

4


A munkába járás feltételei a térségi alapon szervezett közlekedési szövetségek tevékenysége révén javulnak, az egyéni és közösségi közlekedés összehangoltan mőködik, állami és munkáltatói támogatás is elérhetı az ingázók számára. A képzıintézmények és munkaadók között szorosabb kapcsolat alakul ki, tudatosabb és szervezettebb életpálya-tervezés, pályaorientáció, pályaválasztás valósul meg, és a gyakorlati szakképzésben a munkaadók vállalnak meghatározó szerepet. Ennek köszönhetıen az iskolából kikerülı fiatalok helyt állnak a munkahelyeken és a képzıintézmények is gyakorlatiasabb tudással vértezik fel tanulóikat. A határmenti gazdasági együttmőködések erısödnek, egységes munkaerıpiac alakul ki az osztrák, szlovák, szlovén, horvát határtérségben.” A foglalkoztatási stratégia átfogó céljai: - Munkaközpontú régió: A foglalkoztatási szint növelése az elsıdleges munkaerıpiac fejlesztésével, hogy minél több ember tudjon hivatalos, adófizetı állást találni. - Esélyteremtés: A munkaerı-piaci egyenlıtlenségek – többek között a régióban jellemzı aránytalan munkahely koncentráció – csökkentése a foglalkoztathatóság javításával és a foglalkoztatási lehetıségek kihasználásával. - Összefogás: A munkaerı-piaci szereplık együttmőködésének erısítése a térségi partnerségek fejlesztésével. A foglalkoztatási stratégia specifikus céljai: - A régióban meglévı vállalkozási lehetıségek feltárásával és a meglévı vállalkozások fejlesztésével munkahelyek megırzése és fenntartható új munkahelyek létrehozása elsısorban a kis- és középvállalkozások körében. - A munkahelyek minıségének javítása, a munkaszervezetek hatékonyabbá tétele, rugalmasságuk fejlesztése, továbbá az emberi erıforrások elsıdleges értékként való elfogadtatása. - A régión belül a térségek többségében jellemzı munkavállalási célú ingázás feltételeinek javítása, a munkavállalást elısegítı szociális háttérszolgáltatások fejlesztése. - Az oktatás és képzés átalakuló régiós gazdaság igényeihez való sikeres illesztése a foglalkoztatási partnerségek erejében rejlı lehetıségek kihasználásával. - Az elsı vagy újbóli munkába állást elısegítı munkatapasztalat-szerzési módszerek, struktúrák fejlesztése, a lehetıségek bıvítése. - A foglalkoztatási paktumok tartalomközpontú fejlesztése, térségi munkaerıpiaci menedzsment funkciók ellátása, új együttmőködések létrehozása és szakmai támogatása.

5


Stratégiai programok, intézkedések: A foglalkoztatási paktumok nem jelentenek csodafegyvert, nem érintik a foglalkoztatáspolitika valamennyi területét, és nem is kívánják zászlajukra tőzni az összes probléma megoldását, hiszen ezeket eszközök és kompetenciák hiányában sem tehetnék meg. A közös munka során, olyan területeken szükséges a paktumok közremőködését ösztönözni, amelyeken érvényesíteni tudják a széles körő partnerségben rejlı elınyöket. Prioritások/stratégiai programok 1. prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés a munkahely-teremtés és megtartás érdekében

2. prioritás: Foglalkoztatást elısegítı szolgáltatások fejlesztése

3. prioritás: Hátrányos helyzetőek munkaerı-piaci integrációja

4. prioritás: Regionális foglalkoztatási partnerség-építés és szolgáltatásfejlesztés

Intézkedések 1.1. 2.1. Térségi érdekő 3.1. Komplex Vállalkozásfejlesztési pályaorientáció munkaerı-piaci információs és szolgáltatások fejlesztése tanácsadó pontok létrehozása a paktumok bázisán

4.1. Meglévı paktumok minıségi és tartalmi fejlesztése, új paktumok létrehozásának támogatása 1.2. Munkahely- 2.2. Gyakorlati 3.2. 4.2. Munkaerı-piaci szakképzés adatok győjtése, teremtési akciók Közfoglalkoztatási fejlesztése a programok térségi elemzése, közzé vállalkozások szervezése tétele bevonásával 1.3. Munkahelyi 2.3. egészségfejlesztés Munkatapasztalatszerzés segítése

.

3.3. Szociális 4.3. Regionális gazdaság fejlesztése befektetés-ösztönzés és munkahelyteremtı beruházások szakmai, koordinációs támogatása

2.4. Munkavállalási célú közlekedés fejlesztése, szociális háttérszolgáltatások fejlesztése

6


2. Alapelvek, módszertan A regionális foglalkoztatási stratégia elkészítésének célja, hogy a foglalkoztatás növekedésével javuljon a régióban élı emberek életszínvonala, szociális biztonsága. Ennek érdekében elkészül egy olyan stratégia, amely igazodik az Európai Uniós elvárásokhoz, az országos és regionális, megyei és kistérségi foglalkoztatási koncepciókhoz, de elsıdlegesen az új Széchenyi Tervhez. Fontos szakmapolitikai cél, hogy a stratégiában megfogalmazott irányok, programok befolyásolni tudják az új foglalkoztatáspolitikát. A stratégia több esetben szakítani próbál az évtizedek alatt berögzült és nem sikeres módszerektıl, szemléletmódtól. Érjük el, hogy az országos szakmapolitika támogassa elképzeléseinket, és tegye mellé saját eszközrendszerét, forrásait! A stratégia nem érinti a foglalkoztatáspolitika valamennyi területét, és nem is kívánja zászlajára tőzni az összes probléma megoldását, hiszen ezt eszközök és kompetenciák hiányában sem tehetné meg. A paktumok minıségi fejlesztésén kívül tudatosan olyan területek kerültek a stratégiába, amelyeken a helyi foglalkoztatási paktumok eredményesen tudnak közremőködni, és érvényesíteni tudják a széles körő partnerségben rejlı elınyöket. A stratégia célcsoportjába tartoznak: a régió lakossága, a munkaadók, a munkavállalók és álláskeresık, a munkaerı-piacot befolyásolni tudó partnerek. A vállalkozások fejlesztését elsıdleges prioritásnak tartva a stratégia olyan programokat fogalmazhat meg, amelyek alapul szolgálhatnak a munkanélküliség csökkentéséhez, a foglalkoztathatóság javításához és a foglalkoztatási színvonal növeléséhez. Meghatározza azokat a külsı és belsı kapcsolódási pontokat, amelyekkel az együttmőködı partnerek mind szellemi, mind anyagi támogatást nyújtanak a stratégia megvalósításához. A fejlesztési tervek, programok országos szintje mellett a tervezés, programozás legfontosabb területi szintje a régió, amely azonban épít a kistérségi és megyei szintő tervezésre. A tervezési folyamatban az egyes térségi programok egymásra épülnek. A regionális szinten készülı közép- és hosszú távú fejlesztési programokba integrálni kell a megyei és kistérségi fejlesztési programok célkitőzéseit is, a regionális tervezésnek határozott területi szemlélettel kell rendelkeznie. A paktumok kialakulását a felülrıl jövı kezdeményezés, de az alulról történı építkezés jellemezte, amelynek hatására erısödött a projektszemlélet, a helyi partnerség. Ugyanakkor tetten érhetı volt néhol a partikularitás, a jövıkép hiánya, a fenntarthatóság bizonytalansága. Mind az Európai Unió más országaiban, mind pedig Magyarországon a helyi, térségi paktumok szellemi alapját egy foglalkoztatási stratégia képezte, illetve képezi. E stratégiák döntı többsége igazodok az uniós elvárásokhoz, szervesen illeszkednek az országos, régiós, térségi foglalkoztatáspolitikai rendszerekbe, és minden esetben építenek az adott szint helyi sajátos szempontjaira és érdekeire.

7


A régió munkaerı-piaci helyzete az elmúlt években kedvezıtlenül alakult, emellett pedig a munkaadók, illetve a foglalkoztatottak száma sem bıvült a kívánt mértékben. A gazdaság fejlıdése megállt és visszaesést mutat. A társadalmi-gazdasági és a szociális környezet, valamint a régióban a pénzügyiés hitelválság hatásai kapcsán megfogalmazott igények, követelmények és tapasztalatok azt mutatják, hogy sem az állami, sem a piaci szektor nem alkalmas önmagában minden társadalmi szükséglet, minden közszolgálat kielégítésére. Az új foglalkoztatási stratégiák (esélyegyenlıség javítása, a foglalkoztathatóság növelése) pedig megkövetelik a munkaügyi, munkaadói, munkavállalói, önkormányzati, oktatási, szociális és civil szervezetek közötti kapcsolatrendszer, a partnerség erısítését. Ezen stratégia célja, hogy iránymutatást adjon a foglalkoztatás terén meghatározó szereplık részére a régió foglalkoztatási színvonalának növelése, annak az országos átlaghoz való közelítése, valamint az inaktivitás és a munkanélküliség mérséklése érdekében. A stratégia azokat a kitörési pontokat tartalmazza, amelyeket a Foglalkozatási Paktum aláírói közös célnak tekintenek, és amelyek megvalósításának segítése az ún. Paktum Iroda (menedzsment szervezet) feladata lesz. A stratégia elkészítése bottom-up (alulról felfelé történı építkezés) kezdeményezési módszerrel történik. Megalapozzák az elıkészítés során megvalósult fórumok, egyeztetések, megbeszélések, konferenciák), valamint a megvalósítási szakaszban lebonyolított helyi partnerségi szemináriumok és a munkaerı-piaci helyzetelemzés. Ezekkel párhuzamosan kerül sor a kistérségi, megyei, regionális és országos jelentıségő fejlesztési tervek elemzésére. A stratégia elsısorban a regionális gazdaság fejlesztésére és a foglalkoztatás növelésére irányul. Tartalmazza a helyzetelemzésen alapuló átfogó és specifikus célokat, prioritásokat, intézkedéseket; a fejlesztésekhez szükséges lehetséges források felmérését, indikatív forrástérképet; a monitoring és értékelési rendszerét, folyamatát. Valamint a horizontális – esélyegyenlıségi és fenntarthatósági – szempontok figyelembevételével készül és összhangban áll a hazai és uniós szinten meghatározott célkitőzésekkel és fejlesztési irányokkal. A stratégia elkészítésénél kiemelkedı szempont az ÚMFT átfogó céljaihoz való illeszkedés. A projekt céljai összhangban vannak a lisszaboni program két átfogó célkitőzésével is, miszerint a fı cél a foglalkoztatás bıvítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése, természetesen szem elıtt tartva a gazdasági válság hatásait is. A foglalkoztatás bıvítése terén fontos a kereslet – kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása, a munkaerıkínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása, a munkaerıkereslet bıvítése: munkahelyteremtés mely célkitőzésekre a projekt hosszú távon hatással bír.

8


A regionális foglalkoztatási stratégia tervezett felépítése: - Alapelvek, módszertan ismertetése - Jövıkép és célok (átfogó és specifikus) megfogalmazása - Programok, prioritások, intézkedések megfogalmazása végrehajtandó projektekkel - A szükséges és lehetséges források feltárása (indikatív forrástérkép) - Horizontális szempontok - A végrehajtás intézményrendszerének bemutatása - Értékelés, ellenırzés, monitoring rendszer kialakítása - Vezetıi összefoglaló A középtávú regionális foglalkoztatási stratégia végrehajtásához kapcsolódó foglalkoztatási akcióterv az elfogadott paktum megállapodásra fog majd alapozni. Az akcióterv a foglalkoztatási stratégiára alapuló ütemtervvel, humánerıforrástervvel, valamint költségvetéssel rendelkezı intézkedéssorozat, amely tartalmazza a végrehajtandó projekteket is. 3 éves idıtartamra dolgozzuk ki (2011-2013), de folyamatos monitoring és az idıközi értékelések végzését tervezzük. A stratégia megvalósítását sikeres foglalkoztatási akciótervek sorozatával érhetjük el. A regionális foglalkoztatási stratégia elkészítésénél a következı alapelvekre kell figyelemmel lenni: -

-

-

-

-

Vállalkozásbarát: A fenntartható munkahelyeket elsısorban a vállalkozók (különösen a KKV-k) teremtik, ezért minden beavatkozásnak a vállalkozások céljait kell szolgálnia. Környezetbarát: A stratégia megcélozza: 1) A helyi munkalehetıségek bıvítését, hogy kevesebb utazásra legyen szükség, amellyel csökken a közlekedés okozta környezeti terhelés, 2) A közösségi közlekedés fejlesztését, az ingázásra kényszerülı munkavállalók munkába jutási feltételeinek javítását, 3) A munkahelyteremtı beruházásoknál az energiatakarékos technológiák és a megújuló energiák használatának ösztönzését, 4) A megújuló energiák munkahely-teremtési lehetıségeinek kihasználását a gyártó, szolgáltató szektorban, de a vidéki munkahelyteremtés céljából a mezıgazdaságban is (biomassza elıállítás). Egyenlıségbarát: Az egyenlıség és diverzitás minden szempontjáért folytatott küzdelem szükségessége iránti tudatosság jellemzi, és tevékeny a korra, nemre, speciális szükséglető csoportokra, kisebbségekre stb. vonatkozó esélyegyenlıség tekintetében. Átfogó stratégia: Figyelembe veszi a regionális körülmények és adottságok minden releváns elemét. Komplex: Értelmes kapcsolatokat fed fel a probléma különbözı oldalai között (gazdaság, foglalkoztatás, szociális, egészségügyi, oktatási szektor stb.). Reális: Az elérhetı erıforrások (pénzügyi, humán és idıtényezık) határain belül van valamint elfogadható idı alatt teljesíthetı. Részvételen alapuló: A térségi szereplık és különösen a kulcsfontosságú célcsoportok tudásának és véleményének értékként való kezelése és kiaknázása.

9


További szempontok: - A fejlesztést leginkább az alulról felfelé építkezés (bottom-up) oldaláról kell értelmezni, nem pedig fordítva. - A fejlesztést természetes folyamatként kell kezelni és nem pusztán tervek, célok, feladatok, ütemtervek soraként. A feladatok és célkitőzések változhatnak, tehát az ütemezést feltételesen és rugalmasan kell összeállítani lehetıvé téve, hogy adott feltételek esetén alakítható legyen. A tervezés során a folyamatok elemzésén túl növekvı mértékben kell támaszkodni az adott térség érdekcsoportjait, illetve sajátos értékeit megjelenítı szereplık elvárásainak összefogására. Éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy a területi tervezés folyamatában a partnerség elve a valódi részvétel révén hatékonyan érvényesüljön, nem pusztán utólagos szakmai, társadalmi egyeztetéseket jelentve. A célok meghatározását meg kell elıznie egy indikátorokkal alátámasztott közös problémaelemzésnek a térség munkaerı-piacának jellemzıirıl, a foglalkoztatás nehézségeirıl, a kritikus pontokról és a beavatkozási elképzelésekrıl. A helyzetfeltárás, problémaelemzés lényege, hogy konszenzusosan elfogadott módszerrel történjen meg és az elemzési eredmények minden résztvevı számára hozzáférhetıvé váljanak. Az is fontos, hogy a közösen elfogadott problémaelemzést támasszák alá tanulmányok, szakértıi anyagok és a paktum által elkészített stratégia logikusan következzen a helyzetfeltárás, problémaelemzés folyamatából. Az is szem elıtt tartandó, hogy a térség foglalkoztatási stratégiája milyen szorosan kapcsolódik az adott térségi gazdaságfejlesztési célokhoz és annak integráns része lehet-e. A regionális foglalkoztatási stratégia készítésénél az alábbi módszertani elemeket kell szem elıtt tartani: • • •

a célrendszer legyen egyértelmően azonosítható legyen nyilvánvaló a stratégia célja, a paktum prioritásai a partnerek a stratégiáról és a megvalósítását részletesen akciótervrıl megkapják a számára szükséges információkat

leíró

A stratégia célrendszerében az elsırendő prioritások között szerepeljen a vállalkozások fejlesztése, a munkanélküliség elleni küzdelem, a foglalkoztatottsági szint növelése, a munkaerı-piaci aktivitás fokozása, tehát munkahelyek megtartása és új munkahelyek létrehozása. A stratégia célrendszerében, a paktum munkaprogramjában, akciótervében és a végrehajtandó projektekben figyelembe veszik az Európai Unió fontos horizontális alapelveit: a nyilvánosságot, a gender mainstreaming-et, a környezeti fenntarthatóságot, energia- és költséghatékonyságot. Fontos, hogy a foglalkoztatási stratégia célrendszere illeszkedjen a különbözı szintő regionális, nemzeti és uniós stratégiai dokumentumokhoz. A stratégia készítése során meg kell vizsgálni, hogy a munkaügyi szervezet lokális és átfogó programjai és a térségi stratégia céljai mennyiben képesek egymást erısíteni. Lehetıség szerint ezeknek meg kell majd jelenniük a stratégia megvalósításához kapcsolódó akciótervben és összhangban kell lenniük a keret-megállapodás céljaival is.

10


Emellett a régió jelenlegi helyzetére való tekintettel preferálni kell a régió gazdasági perifériáin tervezett fejlesztéseket oly módon, hogy a gazdasági potenciál szempontjából elmaradott területeken a fejlesztés által generált szociális hatások eredménye minél szélesebb körő legyen. Ennek érdekében elınyben kell részesíteni a: a. foglalkoztatás növekedését b. a jövedelemtermelı képesség növekedését c. új vállalkozások alapításának feltételeit megteremtı környezet kialakítását célul kitőzı fejlesztéseket. A foglalkoztatási stratégiák kidolgozására az elmúlt évek során az Európai Unió szakmai szervezetei ajánlásokat és metodikai hátteret fogalmaztak meg. Az egységes szempontrendszer azonban nem minden esetben fedi le a régiók igényeit és lehetıségeit, ezért a magyar régiók esetében azoktól bizonyos mértékben eltérı módszereket kell követni (a korábban kidolgozásra került stratégiákat is így dolgozták ki). Az egységes metodikán alapuló projekt végrehajtása során kiemelt területekre kell koncentrálni, amelyek szoros összefüggésben vannak a stratégia kidolgozásának fıbb lépéseivel is: -

Egyetértés a foglalkoztatás helyzetérıl a régióban (partnerségi workshopok keretében történı feltárás, fókuszcsoportos interjúk). A régió foglalkoztatási adottságainak elemzése (primer, szekunder elemzés) A helyzetkép pozícionálása, SWOT elemzés A jelenlegi támogatási rendszer elemzése A jövıkép meghatározása és a célrendszer összeállítása A stratégia megfogalmazása. Forrástérkép Monitoring és értékelési rendszer A stratégia társadalmi egyeztetése A stratégia véglegezése, elfogadása Nyilvánosság és promóció A megvalósításhoz kapcsolódó akcióterv kidolgozása Az akciótervhez kapcsolódó projektek kidolgozása

A fenti logikai lépéseknek megfelelı sorrend szerint haladva az elsı fázis volt a régió foglalkoztatási helyzetének állapotfelmérése, és következtetések levonása. Ahhoz, hogy a régióban kulcsszerepet játszó érintettek, akik ma már nem feltétlenül azonosak a korábbi idıszak tervezési folyamataiban résztvevıkkel, megértsék és elfogadják a stratégia kidolgozásának fontosságát, ismertetni kell velük a partnerség célját, a stratégia kidolgozásának menetét. Tudatosítani kell a regionális foglalkoztatási stratégia jelentıségét, tartalmát, annak részletkérdéseit. A hiányosságok ismeretén túl minden közösségnek rendelkeznie kell egy jövıképpel, tudnia kell, hova szeretne eljutni. Hiszen nem elég csak azt tudni, hogy sokan nem rendelkeznek általános iskolai bizonyítvánnyal, tudni kell azt is, hogy mit érdemes tanulniuk az embereknek ahhoz, hogy a képzések befejezésével valóban el is tudjanak helyezkedni. A stratégiaalkotás elısegíti, hogy a rendelkezésre álló források ne aprózódjanak el.

11


A stratégia-alkotás következı lépéseit meg kell elıznie egy nagyon fontos lépésnek. A közösség tagjainak egyet kell érteniük abban, hogy mik azok az értékek, célok és fejlesztési irányok, amelyekre a jövıt építik. A fejlesztési célok meghatározása érdekében fel kell vázolni azt a jövıben elérni kívánt állapotot, mely a közösség értékrendjét tükrözi és számításba veszi a realitásokat. A jövıkép egy olyan vízió, amely elképzelésünk szerint a közösségre jellemzı lesz több év múlva is. A jövıkép akkor jó, ha megfelelıen bátor és elıremutató megállapításokat tartalmaz. Kialakításánál nem kell ragaszkodunk a földhözragadt valósághoz. A jövıkép célja, hogy lelkesítse a közösség tagjait, mindenki számára világossá tegye az erıfeszítések értelmét, megakadályozza, hogy a fejlesztések vaktában, akár egymásnak ellentmondva valósuljanak meg. A jövıkép kialakítása során meg kell határozni: a megırizni kívánt értékeket, azokat a területeket, amelyekre a változtatások irányulnak, azokat az eredményeket, amelyeket a fejlesztések során el kívánunk érni, a közösség fejlesztések után kialakult helyzetét. Egy jó helyzet-meghatározás és egy megfelelıen kialakított jövıkép birtokában könnyő megadni azokat a területeket, amelyek fejlesztésre szorulnak. A stratégiai célok legyenek konkrétak, és irányuljanak egy meghatározott területre. Például egy közösség stratégiai céljai közé tartozhat a foglalkoztatottság növelése, vagy a lakáshelyzet javítása. Az átfogó célok megvalósítására általában 7-10 évre van szükség, a konkrét célkitőzések megvalósítására rövidebb idı is elegendı lehet. A célok meghatározása lehetıvé teszi, hogy az erıfeszítéseinket ésszerően összpontosíthassuk. A célmeghatározás segítségével átfogó képet alkothatunk az elérni kívánt eredményekrıl, a célcsoportokról, a megvalósítás kereteirıl. A meghatározott célok adják azt a biztos pontot, amelyhez mindig visszatérhetünk, ha elbizonytalanodnánk további munkánk során. A regionális foglalkoztatási stratégia legfontosabb küldetése a metodikai iránymutatás szerint az, hogy a régió számára meghatározzon egy olyan stratégiai keretet, amely a döntéshozók számára átláthatóbbá teszi a munkaerıpiaci fejlesztések szükségességét, illetve annak formáját. A stratégia megfogalmazásakor figyelembe kell venni, hogy kompatibilis legyen a már létezı társadalmi-gazdasági politikákkal, prioritásokkal, valamint programokkal, ill. támogassák a fıbb regionális intézmények és a gazdasági szereplık.

12


A stratégia olyan célokat fogalmaz meg, amelyek csak az érintettek kooperációs hajlandósága mellett valósíthatók meg. Ezért fontos, hogy a stratégia az alábbi megközelítéseket kövesse: - alulról felfelé (bottom-up) történı építkezés, - regionális megközelítés, - stratégiai szemléltetés, - integrált felfogás, - partnerségi megközelítés. A stratégiában rögzíteni kell a stratégia küldetését, fı célkitőzéseit. Meghatározásra kerülnek az egyes ágazati prioritások. Az elkészülı innovációs stratégia alapján mérhetı célként olyan átfogó programokat kell megfogalmazni, amelyeket a stratégia elfogadása után indítani lehet. A stratégia azért készül, hogy az abban megfogalmazott programok valóra váljanak. A megvalósuló projektek pedig a régió foglalkoztatási képességeinek javulását kell, hogy eredményezzék. A széles bázisra építkezı programok kivitelezése azonban nagyfokú odafigyelést, a projekteket menedzselı szervezetek, intézmények részérıl speciális szakértelmet igényelnek. Ezért szükséges olyan megfigyelési (monitoring) rendszert kifejleszteni, amelynek segítségével mérhetıvé válik a megvalósuló projektek hatékonysága, az elért eredmények. A monitoring rendszernek olyan mutatókat, jelzıszámokat kell tartalmazni, melyek mérik a régió munkaerı-piaci potenciáljának változását. Meghatározó szerepe van a stratégia és az annak hatására megvalósuló projektek esetében is a promóciónak, a széles körő és rendszeres tájékoztatásnak. Fontos, hogy állandóan hírek jelenjenek meg a médiában, tudatosuljon, hogy ez miként befolyásolja a régió fejlıdését, versenyképességének növelését és polgárai számára a jólét, az életszínvonal emelkedését.

13


3. Tervezési környezet és stratégiai dokumentumok vizsgálata 3.1.

Kistérségi foglalkoztatási stratégiák

Az elemzés a régióban jelenleg mőködı 9 paktum szervezeti és stratégiai dokumentumai alapján készült. „ Az élhetı Muramente” Letenye Térségi Foglalkoztatási Paktum A letenyei kistérségi Foglalkoztatási Paktum stratégiájának kidolgozásában a Paktum menedzsmentje és az Irányító Csoport tagjai mellett aktívan közremőködött valamennyi érintett település polgármestere, Letenye városának Aljegyzıje, számos térségi vállalkozás vezetıje. Részt vettek a térség fejlesztési társulásainak vezetıi, a megyei és több helyi kisebbségi önkormányzat vezetıje, non-profit szervezetek vezetıi és munkatársai, oktatási intézmények képviselıi, a Zala Megyei Munkaügyi Központ és Letenyei Kirendeltségének vezetıi, munkatársai és kulcsszakértıi, valamint az OFA-ROP hálózat képviselıje. A Paktum Foglalkoztatási Stratégiája is szorosan kapcsolódik a térségben már megalkotott stratégiákhoz, programokhoz, tervekhez. Ezeket kiegészítve, velük szinergiát alkotva tovább segíti a hátrányos helyzetbıl való kitörés irányába tett lépéseket. A paktum térség helyzetelemzésének célja, hogy alapos, átfogó és részletes képet adjon a térség, szociális, gazdasági, foglalkoztatási állapotáról számba vegye a problémákat, lehetıségeket és alapot nyújtson a projekt során elkészítésre kerülı Foglalkoztatási Stratégia célrendszerének, operatív tervének és projektjavaslatainak meghatározásához. További célja, hogy segítse a térségi települések összefogásának megerısítését és a Foglalkoztatási Paktum mőködését. Az 50 oldalas stratégia prioritásai a gazdaságfejlesztés, a humánerıforrás-fejlesztés és az esélyegyenlıség és információ-áramlás. A stratégiában kiemelten szerepel a gazdaság- és turizmusfejlesztés, a foglalkoztatás bıvítése, a képzési lehetıségek fejlesztése, az esélyegyenlıség és a koordináció javítása. Elkészült a Foglalkoztatási Operatív Terv, amely segíti a közösen megálmodott jövıkép elérését. Az operatív célok a stratégia célok eléréséhez vezetı lépéseket tartalmazzák, konkrétak, egy-egy részterületre és az ott megvalósuló fejlesztésekre vonatkoznak, mérhetıek, idıhöz és felelıshöz kötöttek, kijelölik az erıforrás-igényt és a megvalósítás várható idıtartamát is. Az operatív célok a helyzetelemzéssel, a jövıképpel, a prioritásokkal és a stratégiai célokkal összhangban kerültek meghatározásra. Összesen 20 operatív cél lett meghatározva a stratégiai célok mentén.

14


A Foglalkozatási stratégia nagy figyelmet fordít a kapcsolódási pontokra, az Európai Uniótól haladva a kistérség szintjéig amely jól kidolgozott része a stratégiának. A Letenye Térségi Foglalkoztatási Paktum jövıképe: „A Letenye Térségi Foglalkoztatási Partnerség mőködési területe legyen egy olyan, erıforrásait, meglévı kapcsolatait és tapasztalatait hatékonyan felhasználó, „élhetı” térség, ahol a szakképzett fiatalok szívesen vállalnak munkát. A vállalkozások dinamikusan fejlıdnek belföldi és határ menti kapcsolataik kihasználása által, a hátrányos helyzető rétegek, csoportok felzárkózása folyamatos. A fejlesztési elképzelések jól koordináltak, a szektoriális és interszektoriális együttmőködések aktívak és sikeresek, a szükséges információ elérése minden érintett szereplı számára biztosított.” Konkrét célok: A térség foglalkoztatási szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése. A térségi munkaerıpiac hatékony mőködésének elısegítése, a gazdaság igényeivel harmonizáló foglalkoztatási eszközrendszer biztosítása. Új munkahelyek létrehozása, a jelenlegiek megırzése. A konvertálható szakmai tudások megırzése, új tevékenységekben történı hasznosítása. A partnerség elvének érvényesítése az együttmőködés valamennyi területén. A megváltozott munkaképességő emberek munkavállalási lehetıségeinek megteremtése,. A konvertálható tudást nyújtó szakképzés lehetıségeinek megteremtse, elsısorban a gépipar, elektronikai ipar és a számítástechnika területén. A szociálisan hátrányos helyzető, leszakadó csoportok foglalkoztatási lehetıségeinek megteremtése, életminıségének emelése. A határ mentiségbıl fakadó elınyök kiaknázása. A térség gazdag favagyonára épülı foglalkozások bıvítése. A kis- és középvállalkozások beszállítóvá válásának elısegítése, a klaszterprogram támogatása. Az ökoturizmus lehetıségeinek kiaknázása, az arra telepíthetı munkahelyek létrehozása. A leépülı olajipar bázisán létrehozható új foglalkoztatási lehetıségek felkutatása. A megújuló energiaforrások, alternatív energiák hasznosítása, és az itt élı emberek szolgálatába állítása. A harmadik szektor nyújtotta potenciális foglalkoztatási lehetıségek áttekintése, a nonprofit szervezetek hatékony integrálása az együttmőködésben. A paktum fokozatos fejlesztése, kiterjesztése regionális és a határon átnyúló munkapiacokra (Ausztria, Horvátország, Szlovénia)

15


A közlekedési folyosó logisztikai fejlesztése. Jól látszik, hogy az általános célokon kívül vannak igen konkrétan megfogalmazott, helyi adottságokra épülı célok is, figyelembe véve a helyi adottságokat. A Letenye Térségi Foglalkoztatási Paktum specialitásai: nem térnek el számottevıen más paktumoktól, bizonyos különbségek azonban tapasztalhatók. Az elsı ilyen eltérés az aláírókban található. A megállapodást az Állami Foglalkoztatási Szolgálat két szerve mellett kistérségi társulások, illetve települési szövetségek képviselıi írták alá, közvetve a térség szinte összes önkormányzata nem csak támogatóként, hanem résztvevıként is jelen van a partnerségben. Így a paktumnak célja az önkormányzatok közötti közös cselekvés elısegítése is A kistérségre jellemzı a határon átnyúló együttmőködés is, ezért ennek fejlesztése is célja a paktumnak. A legfontosabb célja a paktumnak a térség foglalkoztatási helyzetének javítása, a munkanélküliség csökkentése, amelyhez a gazdasági- és a humánerıforrások minél magasabb szintő bevonására és fejlesztésére van szükség. A paktum célcsoportja A nehéz foglalkozatási helyzetben lévık, különösen a tartósan munkanélküliséggel veszélyeztettek, az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık, a roma származásúak, a megváltozott munkaképességőek, a nık, különös tekintettel a 40 év felettiek, valamint a pályakezdık. A paktum szervezete A foglalkoztatási paktum legmagasabb szintő szervezeti egysége a foglalkoztatási Fórum. Ezt az Irányító Csoport elnöke hívja össze, általában évi két alkalommal. A Fórum célja a paktum tevékenységérıl, a helyi foglalkoztatási helyzetrıl minél szélesebb körben tájékoztatást nyújtson. Feladata a partnerség erısítése, a bizalomépítés, valamint az, hogy biztosítsa a térségben élık és a munkaerıpiac releváns szereplıi közötti kölcsönös információáramlást. A Fórum társadalmi nyilvánosságot és kontrolt is biztosít. A média meghívása és jelenléte mindenki számára hozzáférhetı információkat ad a mőködésrıl, eredményekrıl. A paktum lényege a közvetlen információ biztosítása, erre szolgál a Fórum is, ott van a lakosság és ott vannak a munkaerıpiac szereplıi, mindenki elmondhatja a „magáét”. A keret-megállapodásban meghatározásra került az Irányító Csoport feladata és összetétele. Az ügyrend szerint a paktumban foglaltak végrehajtásáért az Irányító Csoport a felelıs. Feladata, hogy kidolgozza az éves munkaprogramot és költségvetést, koordinálja annak megvalósítását az érintett szervezetek között, valamint az ülésen beszámolói kötelezettséggel bír az addig elvégzett munkáról. A Letenye Térségi Foglalkoztatási Paktum Irányító Csoportjának elnöke a mindenkori Murahíd Kistérségi Fejlesztési Társulás elnöke, Szavazati joggal az ICS tagok, véleményezési joggal a meghívottak rendelkeznek. A döntéseket abszolút többséggel hozza az Irányító Csoport.

16


Az Irányító Csoport tagjai: • A Zala Megyei Munkaügyi Központ delegáltja • A Zala Megyei Munkaügyi Központ Letenyei Kirendeltségének megbízottja • A szociális partnerek két képviselıje, a munkaügyi tanács delegálása alapján • A kistérségi vidékfejlesztési menedzserek • A MeH kistérségi megbízottja • A térségben mőködı önkormányzatok három képviselıje • A nonprofit szervezetek egy képviselıje • Egy szakképzı intézmény igazgatója Az Irányító Csoport üléseire állandó meghívással rendelkeznek a gazdasági kamarák, a vállalkozásfejlesztési alapítvány képviselıje, a Zala Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, a paktumot aláíró két országgyőlési képviselı, a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács munkaszervezetének képviselıje, a megyei önkormányzat képviselıje. Az üléseken jelenlévı valamennyi meghívott tanácskozási joggal vesz részt. Kiemelt szerepet szánnak az Európai Szociális Alap pályázati lehetıségeibıl származható forrásoknak. A partnerségi megállapodást határozatlan idıre kötötték, melyhez bármikor csatlakozhatnak új tagok. A partnerség felmondására 30 napos határidıvel, írásos nyilatkozattal van lehetıség, melyet a többi résztvevıhöz kell eljuttatni. A paktum operatív feladatait a foglalkoztatási paktum menedzsmentje látja el, önálló jogi személyként. . A menedzsment az Irányító Csoport munkáját szervezi és segíti, összehívja a Fórumot, pályázatokat készít, pénzügyi forrásokat fogad, paktummal foglalkozó munkatársakat alkalmaz. Eredménye a paktumnak, hogy olyan kapcsolati háló jött létre, amely a vállalkozások, civil szervezetek, oktatási intézmények és a munkavállalók közötti információáramlást és együttmőködést segítette a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében. A paktum tagok számára rendelkezésre álló fórumok lehetıséget biztosítottak arra, hogy információt cseréljenek, amely nagyban elısegíti a munkaerı piaci kereslet és kínálat találkozását. A Letenye Térségi Foglalkoztatási Paktum országos elismerésben részesült, elnyerte a 2007. évi területfejlesztési nívódíjat. 2008. május végén került megrendezésre Lajosmizsén a Területfejlesztık V. Víkendje, melyet évrıl évre a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület rendez. A konferencia egyik fı eseménye az elızı év legjobb területfejlesztési programját készítı kedvezményezettnek a Területfejlesztési Nívódíj odaítélése. A bírálók véleménye alapján a 2007. évi elismerést „Az Élhetı Muramente” Letenye Térségi Foglalkoztatási Paktum projektje kapta.

17


Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum A Zalaszentgróti Foglalkoztatási Paktum a térség önkormányzataival közös foglalkoztatási projekteket dolgozott ki, ezekhez forrásokat igyekszik teremteni. (pl.: közmunka programok, térségi közfoglalkoztatás, öngondoskodás a Szociális Földprogram keretében). A partnerségen belül az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel és a képzı intézményekkel jó együttmőködés alakult ki, ami több közös foglalkoztatási, képzési programok megvalósulását eredményezte. Sajnos a vállalkozásokkal (kevés a foglalkoztatottak száma, legtöbb vállalkozás önfoglalkoztató, tıkehiány) mérsékelt az együttmőködés, ennek ellenére a paktum képes párbeszédet kialakítani a partnerek között. A paktum partnerség képes volt projekteket generálni és forrásokat szerezni(Az OFA/FP 2007 projekt ideje alatt összesen 8 foglalkoztatási célú projektet valósítottunk meg). A paktum a munkaerıpiacon elsısorban a tartós munkanélküliek foglalkoztatására, képzésére, átképzésére dolgoz ki projekteket. Egy 2009. végén készített kérdıíves értékelés szerint a válaszadók 88% szerint a paktum képes párbeszédet tartani a térségben munkaerı-piaci szempontból releváns szereplıkkel. A kistérségi társulás a területfejlesztési feladatai közül a foglalkoztatással összefüggı feladatok ellátásával, továbbá a ZFP mőködtetési és adminisztratív feladatainak ellátásával bízta meg a KFT-t, melyért megbízási díjat fizet. Ugyanakkor a menedzsment szervezet számára ingyenesen irodát biztosít. A partner szervezetek közül a legjelentısebb munkát a NYDRMK Zalaszentgróti Kirendeltsége, ZALA-KAR Térségi Innovációs Társulás, a CELODIN Zalai Alapítvány, Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete, valamint a települési önkormányzatok végzik. A partnereket belépéskor a közös projektek kidolgozásának lehetısége és a különféle szervezetek közötti párbeszéd kialakítása motiválta. A vállalkozások leginkább információkat várnak az ıket érintı pályázatokkal kapcsolatban. A települési önkormányzatok is adnak pénzt a felmerülı kiadások fedezésére. A NYDRMK Zalaszentgróti Kirendeltsége, egyes civil szervezetek szakmai támogatást nyújtanak. A paktum megalakítása óta erısödött az együttmőködés, javult a kommunikáció a civil szervezetekkel és önkormányzatokkal. A gazdasági válság hatására még jobban rákényszerültek az egyes szervezetek az összefogásra. Ez pozitív irányban befolyásolta a közös munkát. A kistérség képzı intézménye, a Béry Balogh Ádám Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskola aktivitása a paktumban az évek során csökkent. Ennek oka, hogy az oktatási intézmény létbizonytalansággal küzd. A vállalkozásokkal a kommunikáció eléggé egyoldalú a ZFP részérıl.

18


Stratégiai célok A cél egy olyan együttmőködés kialakítása, ami a munkaerı közvetítést rugalmassá teszi, leépítések és létszámfejlesztések esetén elıkészíti, segíti a munkahelyteremtést a vállalkozói körben, erıs tranzitfoglalkoztatással átmeneti munkahelyeket hoz létre, ahonnan könnyen átemelhetı a munkaerı az elsıdleges munkaerıpiacra. Fontos lenne, hogy a képzı intézmények rugalmasan reagáljanak a munkaerıpiaci igényekre. Képzésekkel, átképzésekkel piacképes szakmákra készítsék az aktív korú lakosságot. A munkaügyi szervezet célja, hogy a rejtett állásajánlatok felszínre kerüljenek, és minél több kiközvetítés legyen eredményes. A civil szervezetek célja az érdekképviselet, a munkaerı-piaci szolgáltatások egyes szegmenseiben feladatokhoz jussanak (pl: képzések szervezése, stb.) Az önkormányzatok célja a munkahelyteremtés, a Szociális intézmények célja, hogy csökkenjen a munkanélküliség, erısödjön a szociális védıháló. A paktum céljai: • Foglalkoztatási szint növelése • Új munkahelyek teremtése, jelenlegiek megırzése • Partnerség elvének érvényesülése • A gazdaságfejlesztési elképzelések és a szakképzés összehangolása • Hátrányos helyzető és a munkaerıpiacról kiszorult rétegek reintegrációjának elısegítése • Foglalkoztatási potenciál erısítése • A férfiak és a nık esélyegyenlıségének figyelembe vétele • A munkanélküliség csökkentése A térségi foglalkoztatási stratégia elemei: 1. prioritás: Foglalkoztathatóság javítása. Célcsoport: munkanélküliek, tartós munkanélküliek, foglalkoztatás szempontjából aktívak, AM könyvvel dolgozók, nem legálisan dolgozók. Beavatkozási területek: integrált munkaügyi és szociális szolgáltató rendszer; szociális gazdaság megalapozása a térségben; speciális foglalkoztatási programok; térségi mobilitás javítása; inaktívak számának mérséklése 2. prioritás: Alkalmazkodóképesség javítása. Célcsoport: a kistérség lakossága, az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezı lakosságtól az egyetemet végzettekig minden itt élı, a tartósan munkanélküliek, inaktív emberek, az elavult, nem piacképes képesítéssel rendelkezı munkanélküliek. Beavatkozási területek: élethosszig tartó tanulás megalapozása a térségben; felnıttoktatási és képzési infrastruktúra kialakítása; kompetenciafejlesztı oktatás és képzési programok meghonosítása a térségben; szemléletváltás és környezettudatos gondolkozás megalapozása.

19


3. prioritás: Térségi versenyképesség hiánya. Célcsoport: mikro-vállalkozások, Kis- és közepes vállalkozások, önkormányzatok, vállalkozni szándékozók. Beavatkozási területek: helyi vállalkozásokat segítı szolgáltatások; „Zala termálvölgy” komplex turisztikai program; a térségi KKV szektor infrastruktúrájának fejlesztése; helyi termékek fejlesztése; térségi mezıgazdaság és vidékfejlesztés fejlesztése; információs társadalom kiteljesítése a térségben; élhetı környezet kialakítása 4. prioritás: Társadalmi befogadás erısítése, az esélyegyenlıség támogatása. Célcsoport: romák, megváltozott munkaképességőek, nık, fiatalok, pályakezdık. Beavatkozási területek: hátrányos helyzetőek beilleszkedését elısegítı programok, fiatalok munkába állásának segítése, Nıi foglalkoztatás javítása; térségi egyenlıtlenségek mérséklése; térségi szociális alapellátási rendszerek fejlesztése A stratégia megfogalmazása óta jelentıs változás történt a másodlagos munkaerı-piacon stagnáló munkanélküliekre vonatkozó foglalkoztatáspolitikában. Az Út a munkához program eredményeképpen kidolgozásra került a Zalaszentgróti Térségi Közfoglalkoztatási Terv, amely tételesen tartalmazza a térségben élı munkanélküliek foglalkoztatásának lehetıségeit. A programot a ZFP menedzsment szervezete hetente frissíti a települési önkormányzatok adatai alapján. A paktum szervezete A paktum önálló menedzsment szervezete a Foglalkoztató ZalA-KAR Nonprofit Közhasznú Kft és annak két munkatársa a paktumvezetı, illetve a projektmenedzser. Munkájukat egy vidékfejlesztési és egy jogi szakértı segíti. A paktum legmagasabb szervezete a Foglalkoztatási Fórum, melynek tagjai a paktumot aláíró szervezetek. A paktumban foglaltak végrehajtásáért az Irányító Csoport a felelıs. Az ICS tagja a NYDRMK Zalaszentgróti Kirendeltségének vezetıje, a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás munkaszervezet-vezetıje és a Társulás két tagja (Batyk község polgármestere és Zalaszentgrót város polgármestere), a CELODIN Zalai Alapítvány képviselıje, a Béry Balogh Ádám Gimnázium Szakiskola és Szakközépiskola igazgatója, valamint a ZMVA képviselıje. Az irányító csoport és a menedzsment együttmőködése megfelelı és eredményes. Nagy létszámú partnerekkel rendelkezı paktumnál a Foglalkoztatási Fórum nem tudja betölteni az irányító szerepét, így a tapasztalatok szerint a Fórumnak inkább a paktum nyilvánosságát és az információ áramlását kell szolgálnia. A döntéseket az Irányító Csoportnak kell hozni. Jó választás volt a paktum menedzsment szervezete a Foglalkoztató ZalAKAR Nonprofit Közhasznú Kft lett, egy tudatos választás eredménye az Irányító Csoport részérıl.

20


A Kft. évek óta a térségi közmunka programok gazdája, újszerő foglalkoztatási projektek kigondolója és megvalósítója. Például: a NYD/TRFC elıirányzat által támogatott „Irányító közmunkások” projekt, amely folytatásaként a programban képzett munkások a késıbbi közmunkák irányítói lehetnek, vagy a Kertészeti csoport, illetve az Építı Brigád - jelenleg kísérleti fázisban lévı - programok, melyek a térség jellegzetes aprófalvas szerkezetébıl adódóan már régen eltervezett és igényelt megoldásokat valósítanak meg a Foglalkoztató ZalA-KAR Kft. munkaerı-közvetítı képességének segítségével. A ZFP átgondolt és tervszerően egymásra épülı foglalkoztatási stratégiát szeretne megvalósítani. Ennek hatásai egyelıre (a térség sajátosságai miatt) a másodlagos munkaerıpiacon hoznak eredményt. A munkaerı-piaci szolgáltatásokban a paktumok még nem kaptak lehetıséget. Nincs hosszú távú mőködési forrás a menedzsment foglalkoztatására. Gazdasági válság következtében gazdasági visszaesés az amúgy is hátrányos helyzető térségben. Eddigi tapasztalatunk szerint a ZFP önerıbıl nem tartható fenn, mivel a forráshiánnyal küzdı vállalkozások nem tudnak anyagi áldozatokat vállalni, a ZalA-KAR Társulás és az önkormányzatok erre fordítható forrásai pedig mérséklıdnek. Jó lenne a finanszírozást minél többféle forrásból kellene biztosítani, hogy minél „több lábon álljon” a paktum. 2004-tıl számos eredményt értek el a munkaerı-piaci szereplık partnerségi összefogása területén. Kutatások, helyzetfelmérések, stratégiák, születtek a térség foglalkoztatási lehetıségeinek bıvítésére. Elkészült a paktum bevált mőködési szabályzata. Foglalkoztatási célú projektek segítségével a térségben több száz munkahely jött létre. Sajnálatos lenne, ha finanszírozás hiányában ezek az eredmények elvesznének. Keszthely- Hévíz Kistérségi Foglalkoztatási Paktum A kistérségi foglalkoztatási stratégia jövıképe: „Egy olyan prosperáló, több lábon álló gazdasággal rendelkezı, nyitott, együttmőködı és esélyteremtı KeszthelyHévízi Kistérség alakul ki, amely kihasználja az emberkincsében rejlı lehetıségeket, az embert értéknek tekintı helyi foglalkoztatáspolitikát, valamint foglalkoztatás-központú és a természeti környezetével harmóniára törekvı gazdaságpolitikát valósít meg. A foglalkoztatásban érintett helyi szereplık partnerségével több, minıségileg jobb, a munkaerıpiac igényeinek és a térségben élı, vagy munkát vállaló emberek készségeinek, képességeinek, tudásának megfelelı munkahelyeket hoz létre. Jövıkép: jó lesz a helyi gazdaság - környezettel és társadalommal harmóniában történı - fejlıdésének a térség szereplıi szerint alapvetı tényezıje az emberi erıforrások minısége, felkészültsége. A helyi gazdaság fejlesztéséhez kapcsolódó aláíró felek az Európai Unióban és Magyarországon is sikerrel alkalmazott, a helyi szereplık, érdekeltek szektorokon átívelı valós összefogását és kölcsönös bizalmi viszonyát, partnerségét igénylı foglalkoztatási paktum létrehozását kezdeményezik, amely mőködése segítheti: • egy kiegyensúlyozott fejlıdést megvalósító, esélyteremtı kistérség kialakítását,

21


a Keszthely-Hévízi Kistérség emberkincsében rejlı lehetıségek kihasználását, • az embert értéknek tekintı helyi foglalkoztatáspolitika, valamint foglalkoztatás-központú gazdaságpolitika megvalósítását, több, minıségileg jobb, a gazdaság igényeinek és az emberek készségeinek, képességeinek, tudásának megfelelı munkahely létrehozását. •

Stratégia céljai: • A foglalkoztatási szint növelése, a munkanélküliség csökkentése. • Munkahelyek megtartása mellett helyi és térségi munkanélküliség csökkentése. • Élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése, feltételeinek fejlesztése a kistérségben, tanuló kistérség kialakítása. • Helyi foglalkoztatási partnerségek erısítése, szinkronba hozása, az információáramlás javítása • Munkaerıpiaci esélyegyenlıtlenségek csökkentése A Keszthely-Hévízi Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája prioritásai: 1. A foglalkoztathatóság javítása, hátrányos helyzetőek bekapcsolása a munka világába 2. Alkalmazkodóképesség növelése 3. A munkaerı-piaci igényeknek megfelelı versenyképes, rugalmas és hatékony oktatási-képzési rendszer kialakítása 4. A helyi társadalom megújítása a munkaerı-piaci helyzet javításáért A paktum szervezete A Keszthely-Hévízi Kistérség Foglalkoztatási Paktumának partnerei a KeszthelyHévízi Kistérségi Többcélú Társulás és a Zala Megyei Munkaügyi Központ, illetve annak Keszthelyi Kirendeltsége. A paktum részét képezik azon támogatóknak és csatlakozóknak a nyilatkozatai, akik a dokumentum tartalmával egyetértenek és a célkitőzések megvalósításában szerepet vállalnak. A paktum egy nyitott együttmőködés. A csatlakozók köréhez bármikor lehet csatlakozni, és indoklással ki is lehet lépni. A megfelelı szintő társadalmi bevonás, a demokratikus mőködés és a széles körő helyi nyilvánosság biztosítása érdekében a paktum aláírói Foglalkoztatási Fórumot szerveznek, amely a paktum „parlamentjeként” mőködik. A Fórum nyitott minden érdeklıdı helyi lakos és szervezet számára. A Fórumot az Irányító Csoport elnöke hívja össze egy évben legalább két alkalommal. A Fórum feladatai: tájékozódik a térség munkaerı-piaci helyzetérıl, elemzi a felmerülı problémák okait, és errıl információt szolgáltat az érdekeltek számára; munkaerı-piaci projektjavaslatokat fogalmaz meg, javaslatokat ad az éves munkaprogramhoz; megvitatja az Irányító Csoport beszámolóját az éves munkaprogram és költségvetés végrehajtásáról; biztosítja a térségi szereplık közötti információáramlást és a vélemények cseréjét; segíti a kistérségi szereplık közötti kezdeményezések összehangolását, a partnerségek kialakulását.—ez nem így van, itt nagyobb a Fórum felhatalmazása, ha így van az ügyrendben- mint ami a Fórum tényleges feladata.

22


Az Irányító Csoport elnöke a kistérségi többcélú társulás elnöke. Az Irányító Csoportban szerepet kapnak a paktumhoz csatlakozó partnerek képviselıi. A paktum eddigi munkáját is végigkísérte a vállalkozások alacsony aktivitása, amely a kérdıívek visszaküldésénél is megfigyelhetı volt. Számukra a paktum rendezvények sem jelentenek igazi vonzerıt, mert kis cégekrıl van szó általában, ahol nagyon meggondolják, hogy mire fordítják az idejüket. Esetükben a személyre szabott tanácsadás, igényfelmérés hozhat eredményt, amelyre a menedzsmentnek a jövıben nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A paktumok tevékenységének sikerességének egyik mutatója, hogy a partnerek milyen erıforrásokat biztosítanak a közös munkához. Az akcióterv megvalósulásához jelenleg a legtöbb szervezet humánerıforrás biztosításával járul hozzá (18 szervezet), többen fejlesztési ötleteket adnak. Egy felmérés alapján a menedzsmentszervezet ismertsége magas arányú a válaszadók között, amely mutatja a Keszthelyi Akadémia Alapítvány térségi elfogadottságát is. A menedzsment tevékenységével többnyire elégedettek a célközönség tagjai, de mindenkihez jutnak el a szükséges információk. A paktum foglalkoztatási stratégiájában foglalt intézkedések közül a válaszok alapján az alábbi elemekre lehet leginkább építeni: - felnıttképzés, szakképzés, a képzési kínálat összehangolása minden képzési szinten - szociális ágazat fejlesztése - munkaügyi információs pont - az innováció ösztönzése - a foglalkoztatási partnerség erısítése A paktum tevékenységét az alábbi területekre javasolják kibıvíteni a válaszadók: - tevékenység diverzifikáció támogatása, innováció fejlesztés - Hévíz fürdıhely infrastruktúrájának fejlesztése - rehabilitáció, akkreditáció népszerősítése A paktum további meghatározó mőködési területét, illetve a paktum által nyújtott szolgáltatások körét kijelöli az értékelés: legnagyobb igény a munkaerıpiaci információkra, képzésekre, átképzésekre, valamint a partnerség építésre van. A menedzsmentszervezetnek célszerő ezekre a területekre koncentrálnia a továbbiakban.

23


Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktum A stratégia kialakításának és megfogalmazásának kiinduló pontja az elkészült helyzetelemzés volt, melybıl összefoglaló SWOT analízist készítettek miden célcsoportra külön, és emellett röviden összegezték a helyzetelemzésbıl levonható következtetéseket is. A stratégia egyik jellemzıje, hogy a kistérség korábbi, már meglévı programjaira építkezik, így például a következık dokumentumokat vették figyelembe: • A celldömölki és a körmendi kistérségek közös foglalkoztatási programterve, • A celldömölki kistérség területfejlesztési programjának II. Stratégiai és Operatív programja, • A celldömölki kistérség területfejlesztési programja, • Szerkezetátalakítási program és gazdasági projektek kidolgozása a celldömölki kistérségre vonatkozóan. A fenti dokumentumok nemcsak önmagukban történı felhasználását, de a készítésükhöz kapcsolódó tapasztalatok átvételét segítette, hogy azokat két olyan szerv készítette melyek közül az egyik magának a paktumnak is tagja, a másik szervezet pedig maga készítette a helyzetelemzést is. A stratégia átfogó célkitőzéseként fogalmazták meg a celldömölki kistérségben a foglalkoztatást elısegítı kezdeményezések összehangolását, helyi integrált foglalkoztatási stratégia kidolgozását, partnerség és együttmőködési hálózatok kialakítását és mőködtetését. A paktum projekt kiemelt célcsoportjaiként a következıket jelölték meg: • Megváltozott munkaképességőek, • 25-40 éves kor közötti nık, • 25 év alatti fiatalok, • Helyi vállalkozók. A foglakoztatási helyzethez kapcsolódóan három fı célt jelöltek ki, amelyekhez egyenként meghatározták a stratégiai célokat a következı módon: • Foglalkoztatási színvonal emelése, a munkavállalók helyben tartásának elısegítése - a foglalkoztatási színvonal növelése, a munkanélküliség csökkentése; - új munkahelyek teremtése a helyi vállalkozói szektor támogatásával; - a helyi, illetve a közösségi szolgáltatások fejlesztése az információs és a kommunikációs technológia segítségével; - a térség adottságainak kihasználásával a foglalkoztatási potenciál fejlesztése az idegenforgalom, a sport, a szabadidı, a szociális szolgáltatások, a kultúra területén;

24


-

a gazdaság munkaerıigény kielégítésének segítése képzéssel, munkaerıpiaci szolgáltatásokkal és egyéb közgazdasági eszközökkel.

Versenyképes tudás megszerzésének ösztönzése - a munkahelyek megırzése az igényekhez igazodó képzések indításával; - a térségi gazdaságfejlesztési elképzelések és a szakképzés összehangolása; - munkaerı-piaci felzárkóztató, pályaorientációs és szakképesítést adó képzési programok biztosítása az alacsonyan iskolázott fiatalok számára. • Munkavállalói esélyegyenlıség javítása - a megváltozott munkaképességő személyek munkavállalási lehetıségeinek javítása; - a tanácsadási és gondozási lehetıségek bıvítése olyan személyek számára, akiket a munkanélküliség közvetlenül, vagy közvetetten érint; - a hátrányos helyzető és a munkaerıpiacról kiszorult rétegek integrációjának elısegítése; - a férfiak és a nık esélyegyenlıségének figyelembevétele minden területen. Ezt követıen célcsoportonként meghatározásra került a foglalkoztatási stratégiát, mely szerkezetileg a következıképpen épült fel: • jövıkép • stratégiai célok o általános célok o hosszú távú hatások o hatásindikátorok o intézkedések o célcsoportok • stratégiai prioritások o indoklás. •

A stratégia összességében egy kellı terjedelmő, konkrét, jól felépített anyag, amely olyan valós alapot adott az operatív program kidolgozásához, amire könnyő volt építkezni. Az Operatív Programmal kapcsolatban csak ismételni tudom, amit a Stratégiai Program esetében már megállapítottam, ezért helyette álljon itt egy rövid összegzés az elkészült dokumentációra vonatkozóan. Nyilvánvalóan maguknak a dokumentumoknak a megléte nem kiemelkedı teljesítmény, hiszen az mindössze a ROP pályázat feltételeinek való megfelelést jelenti. Ezzel szemben kiemelkedı, hogy a Kemenesaljai Foglalkoztatási Paktum keretében ezek a kötelezı dokumentumok magas szakmai színvonalon lettek elkészítve, melyet széles körő elemzés és felmérés, valamint társadalmi egyeztetés elızött meg.

25


A menedzsment, szakértıi támogatással Magyarország elsıként alakult paktumához, mint mintaprojekthez mérten mintaszerően végezték munkájukat. A paktum szervezete A paktum Irányító Csoportjának az összetételére jellemzı, hogy abban minden érdekcsoport képviselteti magát, a települési önkormányzatoktól és a kistérségi társulástól kezdve, a munkaügyi hivatalon és a gazdasági kamarán keresztül a vállalkozásokig és a civil szervezetekig. Évente 2 ülést tartanak, de ezen kívül a menedzsmenttel folyamatos kapcsolatban vannak, és adott esetben az operatív munkát is segítik. A paktumnak van önálló menedzsmentje, mely a Celldömölki Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása Munkaszervezetén belül mőködik, fontos partnere a munkaügyi szervezet. A feladatokat általában 3 személy látja el részmunkaidıben. Az általános tapasztalatok szerint ugyanis nincs szükség fı állású alkalmazottakra a paktummal kapcsolatos feladatok ellátásához. Természetesen a részmunkaidı beosztáson belül a feladatok intenzitásától függıen változik a konkrétan a paktum menedzselésére fordított idı is. A humán erıforráson és infrastruktúrán kívül a kistérség települései saját forrásaikból tagdíjat is fizetnek a paktum menedzsment finanszírozásához való hozzájárulásként. Ezt a kezdeményezést nem egyszerő fenntartani, mert az önkormányzatokra nagyban jellemzı, hogy aktivitásuk és érdeklıdésük a paktum iránt nagyban függ a pályázati forrásoktól. Különösen komoly problémát jelenthet ez a közeljövıben, hiszen finanszírozásukat, gazdálkodásukat tekintve az önkormányzatok mőködését komoly veszély fenyegeti. Hogy mégis sikerült a közös teherviselés ezen formáját eddig fenntartani az részben a kézzel fogható eredményeknek, a pályázati projektek megvalósításának, részben pedig a menedzsment és Celldömölk város polgármesterének, egyben a kistérségi társulás vezetıjének elkötelezettségének köszönhetı. Foglalkoztatási Fórumokat rendszeresen szerveznek, a pályázat kiírásának megfelelıen. A fórumok iránt nagyon aktív az érdeklıdés, ezért is merült fel az az ötlet, hogy célcsoportonként külön fórumot tartanak, így mindenki az ıt közvetlenül érintı témában tud részt venni és be is fér minden érdeklıdı. A Fórum, az Irányító Testület és a menedzsment kapcsolata kifejezetten jó. Mőködésüket a lehetıségeiken belül eredményesnek és hatékonynak ítélik meg, összességében elégedettek a paktum és a saját teljesítményükkel. A paktummal szembeni elvárások megítélése nehéz, hiszen az Irányító Testület, a Fórum és a menedzsment jól mőködik, meg vannak elégedve a teljesítményükkel, ugyanakkor nem kapnak megfelelı külsı visszajelzést. Ilyen külsı visszajelzés részben lehet a fórumok iránti érdeklıdés, azonban ez a tényleges teljesítményre vonatkozóan nem számottevı információ. A projektek megvalósulását nyilván a meghatározott indikátorok alapján mérik, a stratégiai célkitőzések pedig széles körő igényfelmérés alapján lettek megfogalmazva, így teljesülésük esetén joggal lehet feltételezni, hogy azok a célcsoportok érdekeit és megelégedését szolgálják. Azonban ennél közvetlenebb és rendszeresebb visszacsatolási formák kialakítása segíthetné a paktum hatékony mőködését.

26


A képzés területén minden lehetséges formát alkalmaztak és igénybe vettek a szervezık, hogy a lehetı legjobban felkészítsék a partnereket az együttmőködésre és a közös feladatok hatékony megvalósítására. Így külön felkészítı képzéseket, találkozókat, workshopokat, konferenciákat és tanfolyamokat is indítottak. Mindezek mellett fontos szerepe volt az egyeztetések különbözı formáinak, így a partner-találkozóknak, a hatóságokkal, képzıintézményekkel és szakemberekkel, illetve más paktumokkal való kapcsolatfelvételnek és kapcsolattartásnak, a hazai és a nemzetközi együttmőködéseknek. A projektek generálása a paktum saját mőködésének körében indult, azóta azonban általában pályázatok keretében történik. Hegyháti Foglalkoztatási Paktum A kistérségi foglalkoztatási stratégia meghatározói: a munkaügyi szervezet szakértıi és foglalkoztatási, területfejlesztési szakemberek. A stratégiában foglalt célok: Az együttmőködés hosszú távon a foglalkoztatási színvonal növelését, a munkanélküliség csökkentését, valamint a környezeti kultúra fejlıdését eredményezi. Ennek érdekében az aláíró felek tevékenységük összehangolásával a következıket határozták meg: • az új munkahelyek teremtését, a helyi vállalkozói szektor támogatásával és a kedvezı infrastrukturális feltételek biztosításával, • a helyi gazdaság fejlesztési elképzeléseit támogató humánerıforrás biztosítását, • a vállalkozások munkaerıforrásának biztosítása érdekében hatékony képzési rendszerek kialakítását, • a hátrányos helyzető munkanélküliek foglalkoztatási esélyeit nıvelı programok indítását és mőködtetését, • a fiatalok foglalkoztatásának támogatását, • az életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtését, támogatását, ami munkahelyek megırzését teszi lehetıvé, • a munkaerı-piaci információk gyors és torzításmentes áramlását, elısegítve ezzel a hatékony döntéseket, • az Európai Uniós csatlakozás nyújtotta lehetıségek kihasználását, eredményes pályázatokkal források teremtését a foglalkoztatási paktum céljainak megvalósulása érdekében, • a non-profit szektor erısítését, amely a lakossági szükségletek differenciáltabb kielégítését szolgálhatja, • a foglalkoztatási színvonal emelését az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével, • a kistérség kistelepülésein a foglalkoztatási lehetıségek fejlesztését, a befektetık vonzását, • a helyi mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV szektor) fejlıdését, • a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét a kistérség környezeti harmóniájának megırzése érdekében,

27


•

a nemek közötti esélyegyenlıséget programok támogatását.

(gender

mainstreaming)

segítı

A hegyháti stratégia tartalmazza, hogyy a foglalkoztatási helyzet javítását célzó intézkedések támaszkodjanak a térség természeti-, épített- és kulturális örökségére, például szociális gazdaság típusú kezdeményezésekkel. Ennek érdekében a paktum munkatársai a Kneipp program megvalósítását is támogatják, hisz a pályázat sikere foglalkoztatást generálhat a térségben. Alapérték a közösség is, azaz cél, hogy a programok megvalósításához kezelje közösségi erıforrásként mind a helyben élı, mind az elszármazott aktív embereket a projekt, és folyamatosan törekedjen bevonásukra is például a „Hazatérés” kezdeményezésekkel. Sikertörténet ennek jegyében, hogy a térségbıl elszármazott marketing szakember a Hegyhát iránti elkötelezettségébıl önkéntes munkát ajánlott fel projektekhez. A siker érdekében a munkatársak a távmunka megteremtésének lehetıségeit keresik. A hegyháti stratégia figyel a családokra is, azaz, hogy a gyermekvállalás ne korlátozza az egyének munkaerıpiaci lehetıségeit. Ennek érdekében sikerült egy bedolgozói munkát elindítani, ahova nagy számban jelentkeztek családanyák, kismamák is. A Hegyháton a közösségi közlekedés korlátozottsága miatt az egyik leginkább kezelendı „probléma” a mobilitás megoldása. Ezzel a program a munkához és külsı szolgáltatásokhoz való hozzáférést segítheti anélkül, hogy lakóhely-váltására kényszerülnének az itt élık. Ennek érdekében szórólapokon és a honlapon továbbra is kínálja a paktum program a Telekocsi szolgáltatást. A Volán Zrt. és a MÁV Vállalatok is intenzív együttmőködést ígértek lehetıségeikhez mérten a foglakoztatási projektek segítésére. A stratégiában megfogalmazott célok az egyének személyes fejlıdését, alkalmazkodóképességük növekedését, a munkaerı-piaci igényekhez illeszkedı képzési programok megvalósulását is segítik az élethosszig tartó tanulás jegyében. Így sikerült például a közelmúltban egy, a munkaerı-piaci tudást bıvítı akkreditált képzést szervezni a térség hátrányos helyzető munkavállalói érdekében szociális intézmények, civil szervezetek, önkéntesek és diplomás munkanélküliek számára, akik tanúsítványt is kaptak a kurzus elvégzésérıl. A stratégia hangsúlyos része az egyenlı hozzáférés biztosítása a munkához, szolgáltatásokhoz és egyéb lehetıségekhez, nemre, korra, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül. Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében a bedolgozói munkával az alacsony iskolai végzettségőek is megkeresték a foglalkoztatási program munkatársai.

28


Az akcióprogramok a ROP program során olyan körültekintıen lettek meghatározva, hogy nem kellett aktualizálni, máig megállják a helyüket és illeszkedik a térségi szükségletekhez. A paktum célcsoportjai: A munkavállalók, különös tekintettel a munkanélküliséggel veszélyeztetett személyekre: • A fiatalok, különös tekintettel a diplomásokra, illetve az alacsony iskolázottságú szakképzetlenekre. • A munkanélküliek, különös tekintettel: - a megváltozott munkaképességőekre, - a tartós munkanélküliekre, - a roma munkanélküliekre, - a 50 éven felüli munkanélküliekre. • A nıkre (kiemelten: gyermekvállalás után visszatérı és több gyermekes anyák). • A helyi vállalkozókra. A paktum szervezete A gesztor szervezet, aki mőködteti a menedzsmentet, a Vasi Hegyhát Kistérségi Társuláson belül, mely OFA támogatással mőködött, kezdetben 2 fıállású és egy 4 órás megbízású munkatárssal, jelenleg viszont csak egy munkatársa van épp a forráshiány miatt. A paktum irányítása a munkaterv szerint szervezıdik. Azt és a szakértıvel egyeztetett feladatokat tekintjük vezetı programnak. 2 havonta összeül az Irányító Csoport is, de változó létszámmal. Igazán tájékozódó jellegő szervezetté vált az irányítás helyett. Az irányítást, a haladási irányt a szükségletek szerint, ahhoz igazítva a feladatok határozzák meg, természetesen stratégia mentén. A paktum mőködtetésének egy gyenge pontja, amit orvosolni szeretnének a jövıben az Irányító Csoport ülések látogatottsága. Az utóbbi idıben a paktum szakmai irányítását hivatott grémium nem teljes létszámban jelenik meg és alkalmanként mindig mások vannak ezeken az üléseken, így nehézkes, de nem lehetetlen a szakmai folytonosság biztosítása. Jó példa erre, hogy ezen az ülésen a turizmus és foglalkoztatás témakörében épp olyan résztvevıink voltak jelen, akikkel meg tudtuk határozni a rövid és hosszabb távú tennivalókat és stratégiát, így hasznos és konstruktív volt az ülés akkor is, ha nem volt teljes létszámú az irányító csoport. Az Irányító csoport a vállalkozói, szociális, önkormányzati és civil szféra mellett a képzési és munkaügyis szakemberekbıl áll, a kialakult munkakapcsolat jónak mondható. A paktum legfelsıbb szintje a foglalkoztatási fórum, amelyet kezdetben félévente, most évente szerveznek meg, mindig aktuális témákkal és elıadókkal, valamint a paktum elmúlt idıszakban végzett tevékenységét és a következı idıszak terveit bemutató tájékoztató után lehetıség nyílik a párbeszédre is.

29


A problémák közös, partnerségi megoldására is törekednek. A Foglalkoztatási Paktum szervezésében állástájékoztatót tartottak a Mővelıdési Házban, melyben az oszkói Hegypásztor Körnek szerveztek munkatársakat. A civil szervezet nem mindennapi munkát kínált a munkanélkülieknek. A hagyományok, a kultúra megırzésére és továbbadására „szakosodott” civil szervezet rozsaratáshoz keresett munkatársakat két hónapos idıszakra. Az aratott rozs szalmaszára zsupp tetınek való. A zsupp tetı építést is vállaló szervezet az egyre növekvı megrendelések miatt döntött úgy: A település körüli földeken termesztett rozst bérmunkában learatják. A paktum finanszírozottsága központi forrásból szükséges, mert a térségben nincs erre tıkeerıs finanszírozó. Ugyanakkor pedig szükség van a mőködésére a partnerségek generálásában, munkahelyteremtésben való közremőködés, információáramoltatás, projektgenerálás miatt. Önerıbıl nem tartható fenn a paktum, még ha, ahogy eddig is, sok felajánlás és önkéntes munka is segíti a mőködést. A paktum finanszírozás lehetséges módja lehet: Központi normatíva és esetleg a munkaügyi szervezettıl plusz normatíva, ha bizonyíthatóan az emberek elhelyezkedésében a paktum segített. Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum A paktum stratégiai együttmőködési céljai elérése érdekében az együttmőködı felek elkészítették Szombathely MJV és térsége foglakoztatási stratégiáját. A helyi foglalkoztatási stratégia célkitőzései, beavatkozási területei, prioritásai a részletes munkaerı-piaci, gazdasági elemzésen alapuló SWOT analízishez kapcsolódó megállapításokból logikusan következnek. A stratégiai programokhoz kapcsolódó intézkedések a munkaerıpiac rugalmasságát keresleti, és kínálati szempontból egyaránt, valamint a foglalkoztathatóság bıvítését– beleértve a munkaerı-piaci szempontból hátrányos helyzető rétegeket is - elısegítı, innovatív, kísérleti jellegő módszereket tartalmaznak. (Pl. állásrotációs modell, vállalkozások közötti szakembercserék, távmunka, szociális gazdaság fejlesztését segítı marketing, és non-profit vállalkozásfejlesztési tevékenység, stb.) A programban megjelenik minden, munkaerı-piaci szempontból releváns partner érdekeltsége, véleménye, és a konkrét intézkedések megvalósításában vállalt szerepe, felelıssége. A stratégiában megfogalmazott akcióprogramok teljes mértékben a helyi igényekhez, szükségletekhez igazodnak, megvalósításuk is a helyi szereplıkhöz kötött. A stratégia részét képezı akcióprogramban szereplı projektötletek folyamatosan aktualizálva vannak az igényekhez, illetve a pályázati kiírásokhoz igazodva.

30


A Paktum koordinációs irodájaként mőködı Vállalkozói Központ paktummenedzserei ingyenes szakmai és foglalkoztatási tanácsadást nyújtanak helyi mikro-, kis- és középvállalkozások, kezdı vállalkozások, illetve vállalkozóvá válni szándékozók részére a Vállalkozói Központ épületében. Az elmúlt két évben a Vállalkozói Központ munkatársai által nyújtott tanácsadások száma meghaladta az 1000 db-ot. A tanácsadások fıként vállalkozás indítása, adózás, pályázati lehetıségek, forráskeresés, beruházások támogatása, munkavédelem témakörökre terjednek ki. Tanácsadás az alábbi formákban történik: - online tanácsadás egy-egy tanácsadásnak megfelelı dokumentumok elérhetıvé tételével a www.paktum.hu internetes oldalon (a 15 éves tapasztalatok alapján összeállított és folyamatosan aktualizált anyagok, olyan összetett, több oldalnyi terjedelmet is elérı témákban, melyek több vállalkozni szándékozót vagy kezdı vállalkozót érintenek, és nagy információs tartalma miatt elınyösebb az írásos forma esetükben). - telefonos tanácsadás egy-egy konkrét kérdés feltételével - hagyományos, személyes találkozáson alapuló, akár csoportos tanácsadás A tanácsadás során gyakran feltett kérdések folyamatosan publikálásra kerülnek a Paktum hivatalos honlapján a www.paktum.hu oldalon, mely már 2005. óta létezik, azonban a tavalyi év végétıl új designt és programozási felépítést, valamint új funkciókat kap a szélesebb körő szolgáltatás és a könnyebb kezelhetıség érdekében. A honlapra felkerülnek a legfontosabb információk: - Hírlevél (havonta) - Aktuális foglalkoztatási témájú győjtött és saját szakmai cikkek (havi frissítéssel). Az írásos anyagok mindenki számára értékes és aktuális információkat tartalmaznak a munkaerı-piac aktuális híreirıl, változásairól és a szélesebb kört érintı kérdésekrıl. - A tanácsadások során gyakran felmerülı kérdések győjteménye (folyamatos) Új szolgáltatásként a honlapról is elérhetıvé válik és használható: - a tanácsadás - szabad munkahelyek adatbázisa, melynek álláshelyeire lehet interneten keresztül is jelentkezni - kereslet-kínálat adatbázis A Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum nem vállalt be számszerő foglalkoztatásnövekedést. A tagok (fıként a gazdálkodó szervezetek) biztosítják a munkahelyteremtést, illetve a tagok és a menedzsment szervezet által megvalósított projektek keretében teremtıdnek új munkahelyek.

31


A paktum szervezete A paktum együttmőködési megállapodás megkötése utána Claudius Ipari Park Kft töltötte be a menedzsment szervezet szerepét, de kevés aktivitást fejtettek ki ez ügyben. A korábbi munkaszervezet lecserélésével nıtt a paktum aktivitása, Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa, Vállalkozói Központ 2005. június 8-a óta mőködik hivatalosan a Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum menedzsment szervezeteként. Feladata a Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum koordinációs irodájának operatív mőködtetése; kapcsolattartás a Paktumot aláírt szervezetekkel; a Paktum belsı tájékoztatási rendszerének mőködtetése és a nyilvánosság biztosításával kapcsolatos tevékenységek elvégzése; a Paktum éves munkatervében megfogalmazott feladatok koordinációja, végzése; a Paktumhoz kapcsolódó projektötletek feltárása, pályázatok elıkészítése, benyújtása, menedzselése; valamint a Paktum keretében tartott rendezvények (partnertalálkozók, fórumok, workshop-ok, Irányító Csoport-ülések) szervezése. Az Irányító csoport 12 fıs testület. Elnöke a város polgármestere. A közgyőlés három bizottsága (gazdasági, szociális és oktatási), a megállapodást aláíró vállalkozások, az érdekképviseletek munkaadói és munkavállalói oldala, a non-profit szervezetek, a munkaügyi szervezet, valamint a középfokú és felnıttképzı intézmények delegáltak tagokat. A véglegesített ügyrend alapján egyértelmő a döntéshozatali mechanizmus, valamint a hatáskörök. Évente legalább 4 rendes ülést tart, ezek elıkészítését a menedzsment szervezet végzi. Ez a megoldás eddig bevált, ezen kívül a gazdasági válság hatásainak csökkentése érdekében több soron kívüli ülésre, egyeztetésre is sor került az elmúlt egy évben. A Foglalkoztatási Fórumot a tagok aktív közremőködésével és segítségével a menedzsment szervezi. A Foglalkoztatási Fórumon elhangzottakat az Irányító Csoport figyelembe veszi, az ott felmerült feladatokat a menedzsment szervezet koordinálásával végzi el. Az információáramlást a menedzsment szervezet irányítja és koordinálja a Paktum vezetése és tagjai között. A Paktum nyilvánosságát szintén a menedzsment szervezet biztosítja. A Foglalkoztatási Fórumok minden alkalommal széles körő és nagy létszámú érdeklıdés mellett zajlottak. A Foglalkoztatási Fórumokról készített beszámolót a Paktum tagok minden esetben elektronikus úton megkapják. Az Irányító Csoport üléseken elhangzott javaslatokat, ajánlásokat, feladatokat a menedzsment szervezet minden esetben megfogadta, illetve végrehajtotta. Az Irányító Csoport ülésekrıl készített beszámolót a Paktum tagok minden esetben elektronikus úton megkapják. A szombathelyi paktum az elért eredményei miatt a hazai „paktum turizmus” egyik fı célpontja, számtalan tanulmányút, tapasztalatcsere program irányul ide, emellett pedig a menedzsment szervezet munkatársait több esetben felkérték elıadások tartására más paktumok rendezvényein. A paktumok közötti koordinációt rendkívül fontosnak tartják, mert számos szakmai, módszertani probléma akad, amelyek megoldásához a közös megoldáskeresés lehet a leggyorsabban elvezetı út. Szívesen vállalnának szerepet is egy paktumok közötti koordinációs tevékenységben.

32


A tervezés szempontjából fontos, hogy a Szombathelyi Foglalkoztatási Paktum segítségével a helyi szereplık is megtanulták, miként kell mőködtetni a partnerség intézményét. A Paktum segítségével sikerült egy asztalhoz ültetni a különbözı szektorok képviselıit, melynek eredményeképpen felszínre kerültek az eddig egymással meg nem osztott problémák és elindult egy közös gondolkodás, megoldáskeresés a térség foglalkoztatási gondjainak megoldására. Az elmúlt három évben létrehozott alapdokumentumok, szakmai anyagok biztosítják a Paktum hivatalos mőködési kereteit, illetve a Paktum tagok és a menedzsment szervezet által eddig megvalósított és a jelenleg futó, valamint elıkészítés alatt álló projektek megalapozzák a Paktum tevékenységeit, illetve céljainak megvalósítását. Legjobb gyakorlatként lehetne ajánlani a Vas Megyei HR-klub létrehozását és mőködtetését. A Vállalkozó Központ koordinálásával 2008 decemberében alakult meg a térségi HR klub, a helyi nagy- és középvállalatok humánerıforrás szakembereinek részvételével. A havi rendszerességgel összegyőlı klub célja a helyi foglalkoztatási kérdések, aktualitások megbeszélése az adott téma szakembereivel. A klub segítségével a résztvevık közvetlenül juthatnak információkhoz az aktuális gazdasági helyzetrıl, foglalkoztatási kérdésekrıl. A térség humánszakemberei pedig a találkozók során aktuális problémákról, rendeletekrıl, jogszabályi változásokkal kapcsolatos kérdésekrıl, közvetlenül a témák szakembereitıl hallhatnak hasznos információkat. A találkozó végén rendszeres állásbörze tartására kerül sort, melynek eredményeként az aktuális állásajánlatok felkerülnek a paktum honlapjára. Az eredmények között felsorolható, hogy a partnerség jelentısen hozzájárult ahhoz, hogy a város eredményes TISZK pályázatot nyújtott be és nyert el közel 1 milliárd forintot a helyi szakképzés fejlesztésére. Kiemelendı a paktum szerepvállalása az általános iskolai tanulók pályaválasztásában. A helyi ipartestület segítségével tanulók kisvállalkozásokat látogattak meg, szüleikkel együtt testközelben tanulmányozhatták és láthatták a különbözı szakmákat. A paktum javaslatára az önkormányzat pályaválasztási felelısöket órakedvezménnyel foglalkoztat. A paktum gondozásában befektetık számára információs anyag készült angol, magyar nyelven az elérhetı ipari célra hasznosítható ingatlanokról. A Foglalkoztatási Paktum, önmagában nem old meg foglalkoztatási helyzeteket. Nem tud varázsütésre új állásokat teremteni, de hosszú és folyamatos munkával, meg tudja teremteni azt a környezetet, amelyben a legfontosabb szereplık, önkormányzat, munkaügyi szervezet, képzı intézmények, non-profit szervezetek, kis és nagy vállalkozások, helyi összefogással, megfelelı párbeszéddel, tenni tudnak annak érdekében, hogy a jelenleg kedvezıtlen munkaerı-piaci folyamatok hatásai felkészültebben érjék a térség gazdaságát.

33


West/Nyugat Pannon EuRégió Foglalkoztatási Paktum A két ország munkaerı-piaci kapcsolatai alapján nyilvánvaló volt, hogy nem a szomszédos országban történı kölcsönös munkavállalás szabályozása jelent megoldást a régió foglalkoztatási helyzetében mutatkozó feszültségekre. Ennek nagyon egyszerő oka, hogy a munkaerı áramlása a reálbérkülönbségek miatt egyirányú, Magyarország felıl Ausztria irányába. A munkaerı mobilitás kényes kérdésnek és konfliktusforrásnak számított, nyilvánvaló volt, hogy az osztrák fél nem nyit az együttmőködés irányába ezen a téren. Ennek tudatában kezdettıl fogva elsıdlegesen az oktatás és képzés irányába igyekezték terelni a partnerek az együttmőködést. Ennek az eredménye meg is lett, konfliktusok nélkül, hatékonyan tudtak együtt dolgozni. Összességében az anyagi- és személyi feltételek megléte, állandósága, a hatékony és gyors kommunikáció biztosították azt a folyamatosságot, amelynek eredményeként a kitőzött idıre sor kerülhetett a paktum megállapodás aláírására a két régió között. A West/Nyugat-Pannónia EuRégió létrehozásáról szóló keretszerzıdést 1998. október 7-én írták alá Kismartonban Burgenland tartomány, Gyır-Moson-Sopron és Vas megye vezetıi. Az érdekközösséghez 1999 júniusában Zala megye is csatlakozott. A társadalmi, kulturális és sportkapcsolatok élénkítése mellett a gazdasági, munkaerı-piaci lehetıségek kiaknázását, a határvidéken élık életszínvonalának emelését fogalmazták meg közös célkitőzésként. Az EuRégió (két NUTS 2-es régió: Burgenland és Nyugat-dunántúli régió) 15 175 km2-es területén nagyjából 1,3 millió ember él. A térség a két ország területének 8,5%-át, lakosságának pedig 7%-át fedi le. Kiterjedésének negyede, népességének ötöde található az osztrák oldalon. A három magyar megyében és az osztrák tartományban összesen 826 település található, melyek közül 40 város. Gazdasági fejlettségüket tekintve Burgenland a legfejlettebb, míg az ágazatokról elmondható, hogy az iparnak Gyır-Moson-Sopron megyében, a mezıgazdaságnak pedig Burgenlandban a legnagyobb a súlya. A foglalkoztatottak szakmai végzettségét vizsgálva szembetőnı az a különbség, amely a két régió oktatási politikájában mutatkozik. A burgenlandi munkavállalók sokkal nagyobb arányban rendelkeznek szakmunkás és szakiskolai bizonyítvánnyal, mint magyarországi társaik, a középiskolát végzettek aránya nem mutat lényeges különbséget, azonban a Nyugat-Dunántúlon jóval magasabb a fıiskolai, egyetemi diplomával rendelkezı foglalkoztatottak aránya, mindhárom megye esetében. Mindez jól mutatja, hogy Burgenlandban a szakmai oktatásra helyeznek kiemelt hangsúlyt, míg magyar oldalon a felsıfokú végzettségő társadalmi réteg kiszélesítése az elsıdleges cél. Ennek megfelelıen a szolgáltató szektor sokkal fejlettebb a határmenti régió osztrák oldalán (különös tekintettel a gazdasági szolgáltatásokra, szerelés-javításra, kereskedelemre és az idegenforgalomhoz kapcsolódó személyi szolgáltatásokra), míg a magyar foglalkoztatottak legnagyobb arányban a szekunder ágazatokban dolgoznak.

34


A paktum megállapodást a szerzıdı felek határozott idıre, az Európai Unió programozási idıszakához illeszkedıen a 2007-2013-as idıszakra kötötték, azzal a feltétellel, hogy az egyes regionális projekteknek ettıl természetesen eltérı lehet a futamideje. Sajnálatos módon azonban a paktum politikai okok miatt nem kezdte meg mőködését, így 2010-et írva nyilvánvaló, hogy a politikai ellentétek feloldása esetén a paktum újraszervezése mindenképpen új szerzıdéses keretek között lesz megoldható. A 2003 ıszén elkészült megvalósíthatósági tanulmány a következıképpen fogalmazza meg a paktum mibenlétét, más, hasonló célokat szolgáló eszközökhöz képest: „A különbség a széles alapokon nyugvó partnerség létrehozásában, mőködésében van. A munkanélküliség kezelésével hagyományosan a munkaügyi szervezetek foglalkoznak, a munkahelyek teremtésével a gazdaság. A paktum a foglalkoztatási és a gazdasági folyamatok együttes befolyásolását célozza meg az EuRégión belül a széleskörő partnerség felhasználásával. … A foglalkoztatással összefüggı problémák az eltérı szereplık különbözı szemszögébıl tekintve egyaránt felszínre kerüljenek. … A rendelkezésre álló források egy integrált stratégia (mely ötvözi a munkaerıpiacpolitika, a foglalkoztatáspolitika, a gazdaságpolitika, a területfejlesztési politika, a szociálpolitika és a regionális politika céljait) mentén legyenek felhasználva, mely stratégia minden érintett szereplı által elfogadott és a tényleges szükségletekre reagál.” Ezen önmaga által meghatározott kritériumnak kíván megfelelni a paktum partnersége, amikor a helyzetelemzés keretében külön tárgyalják az egyes területek áttekintését, problémáit és eredményeit. Elsıként a gazdaságfejlesztést, a munkaadói együttmőködéseket vizsgálja (természetesen mindezt megelızi a foglalkoztatási helyzet és a munkanélküliség részletes elemzése, melybıl néhány adat korábban említésre került) a már meglévı és mőködı kapcsolatok szemszögébıl. Bemutatja az alkalmazott eszközöket, kiemelten kezelve az innováció szempontjából fontos inkubátorházakat, technológiai központokat és klasztereket, összegzi az eredményeket, azonosítja a problémákat és javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy az alulról induló kezdeményezések miként segíthetik ezeknek a problémáknak a megoldását. Hasonló módon elemzi a területfejlesztési, a szakszervezeti, a foglalkoztatási célú együttmőködések, a második munkapiaci fejlesztések, a határon átnyúló képzési együttmőködések és a munkaügyi szervezetek közötti kapcsolatok alakulását. Mindezek alapján a következı fı témaköröket jelöli ki közös nevezıként: • Oktatás, képzés: szakképzett munkaerıbıl a határ mindkét oldalán hiány mutatkozik ezért a paktum legfontosabb együttmőködési területe az oktatás, képzés, továbbképzés lehet, kiemelten kezelve a szakképzést és a nyelvtanulást. • A második munkaerıpiac fejlesztése: a gazdaság élénkítésétıl várt foglalkoztatási szint növekedés az elsıdleges munkaerıpiacon fog

35


•

•

elsısorban bekövetkezni, de fontos, hogy a paktum a másodlagos munkaerıpiacban rejlı lehetıségekkel is foglalkozzon. Munkaerı-piaci szolgáltatások: a korábbi együttmőködések során már létrejött szolgáltatásspektrumra alapozva kell további fejlesztéseket eszközölni. Forrásabszorpció: a paktum mőködıképességét, a tartalmi elemek megvalósíthatóságát jelentıs mértékben meghatározza a hozzárendelhetı források nagysága. Erre a következtetésre az EuRégió területén mőködı paktumok elemzése során jutottak, és ebbıl kiindulva fogalmazták meg, hogy a paktumok között elsıként a tagok közös tehermegosztásán alapuló önálló költségvetés kidolgozása szükséges a paktum számára.

A helyzetelemzésben megfogalmazottakra választ adva születtek meg a stratégia fı célkitőzései: • A partnerség elmélyítése, felelısségteljessé tétele, • Az emberi erıforrás fejlesztése, a kvalifikált munkaerı rendelkezésre állása, • Munkaerı-piaci információs és monitoring rendszer kiépítése. Elsı olvasatra általánosnak tőnhetnek a megfogalmazások, azonban az egyes célokhoz tartozó fél oldalas kifejtések már árnyaltabb képet adnak az elképzelésekrıl. Kiemelhetı, hogy indoklásként minden esetben történik visszautalás a helyzetelemzésben megfogalmazott problémákra és lehetıségekre. A paktumszervezete A partnerségben résztvevı munkaügyi szervezetek céljai között szerepelt, hogy egy alulról jövı kezdeményezésként alakuljon ki a paktum, a közös regionális munkaerı-piac elıtérbe kerülésével ugyanis egyre fontosabbá válik, hogy a célok megvalósítása érdekében sok helyi szereplı kerüljön bevonásra, és lehetıség szerint ık legyenek a projektek gazdái is. Emellett minden olyan kezdeményezést támogatnak, ami a foglalkoztatás fejlesztésére irányul, mind az elsı, és mind a második munkaerı-piacon. Kiemelkedı szempont volt továbbá a nemzetközi szinten történı tapasztalatcsere, a felek közötti know-how átadás. Az önkormányzatok alapvetı célja az volt, hogy javítsák a foglalkoztatás helyzetet, illetve hogy biztosítsák az esélyegyenlıséget a foglalkoztatás terén a határ mentén élı lakosság számára, ne csak egyenlı jogokkal rendelkezzenek, de ténylegesen egyenlı eséllyel versenghessenek a munkalehetıségekért. A kamarák és az érdekképviseleti szervezetek célja a paktum kapcsán az volt, hogy az állandóan változó gazdasági keretfeltételekkel összefüggı kihívásokkal összefogással birkózzanak meg, a regionális intézkedéseket a lehetı legjobban igazítsák a munkaerı-piac igényeihez és ezzel sikeresen vegyék fel a harcot a regionális problémákkal szemben.

36


A paktum tagjainak és támogatóinak felsorolásából jól látszik, hogy az együttmőködést a különbözı regionális hivatalok és képviseleteik alkotják, azonban ık hivatalukon keresztül képviselik az egyes érdekcsoportokat, így például az önkormányzatokat, a munkavállalókat és a munkaadókat egyaránt. Ez az irányítótestületi közvetett képviselet lehetıséget adott arra, hogy a stratégia kialakítása során minden fél képviselve legyen, ugyanakkor megfelelı kereteket biztosított a hatékony egyeztetésnek és döntéshozatalnak is. A paktumot aláíró három megye (Gyır-Moson-Sopron, Vas, Zala) önkormányzata a Rába szennyezések és a Szentgotthárd mellé tervezett hulladékégetı miatt bojkottot hirdetett az osztrák féllel szemben és ennek keretében igyekezett megszakítani a hivatalos kapcsolatokat a határmenti térségben. Mindez a más területeken korábban jól mőködı kapcsolatokban is komoly nehézségeket okozott (a kialakult közhangulat és érdekellentét miatt), így például a civil szervezetek és települések közötti együttmőködésekben, de különösen kihatott a gazdasági és foglalkoztatási területeken mőködı kapcsolatokra. Ezeknek a helyreállítása idıvel, ahogy a konfliktust okozó események lekerültek a napirendrıl, informális úton nagyon lassan, de megkezdıdött. A kommunikáció újraindulásában szerepe volt a korábbi együttmőködések eredményeinek mindkét fél általi pozitív megítélésének. Ugyanígy helyreállt az együttmőködés az osztrák és a magyar munkaügyi szervezetek között is. Ezért jogosan vetıdött fel a kérdés, hogy akkor talán a paktum is megkezdheti mőködését. Azonban kiderült, hogy a történteket nem lehet ilyen egyszerően elfelejteni, ahova a politika beteszi a lábát, ott inkább elvesz, mint hozzá tesz ahhoz, amit a helyi társadalom és képviselı szervezetei létrehoztak. Az osztrák fél a magyarok megkeresésére ugyanis világosan kinyilvánította, hogy amíg a megyék vezetése nem vonja vissza a bojkottot, addig nem látnak lehetıséget az együttmőködésre, amelyre ık saját részükrıl egyébként készen állnak. Látható, hogy egy alulról indult elképzelés felsıbb szintő politikai vezetık általi aláírása és legitimálása veszélybe sodorhatja az egész kezdeményezés jövıjét, a politikai szereplık rövid távú érdekeltsége, társadalmi befolyásolhatósága és stabilitásuk hiánya miatt. Mindezek ellenére a felek nem mondtak le a paktumról teljes mértékben, hiszen az alapokat lerakták, erre a jövıben is lehet építeni. Érdeklıdéssel figyelik az idei helyi önkormányzati választásokat mind Burgenlandban, mind Magyarországon annak reményében, hogy adott esetben a régi/új vezetéssel lehetıség nyílik a paktum gyakorlati megvalósítására.

37


Alpokalja kistérség (Lıvı) foglalkoztatási paktuma Az eredeti elképzelés szerint az osztrák és magyar térségre közös foglalkoztatási stratégia készült volna. A megtartott workshopok és személyes egyeztetések tapasztalatai alapján a partnerek, és az egyeztetéseken résztvevık úgy döntöttek, hogy módosítani szükséges az eredeti koncepción. Az osztrák partner (AMS) jelezte a 2006-os évben folyó elıkészületek során, hogy a Burgenland és a Nyugat-Dunántúl közti paktum aláírásáig nem lehetséges kistérségi szinten közös programozási dokumentum elkészítése. A magyar partnerek (Alpokalja Kistérség és Gyır-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ) egyetértettek abban, hogy a paktum aláírásával elkezdett folyamat során még nagyon sok a belsı tennivaló az Alpokalja Kistérség területén is mielıtt közös stratégia alkotásába fognának. A felek azonban továbbra is fontosnak tartják a határon átnyúló együttmőködéseket, és ezek érdekében konkrét lépéseket is tesznek. Ezek alapján döntés született, hogy a teljes körő foglalkoztatási stratégia az Alpokalja Kistérségre készüljön el, és egy külön fejezet foglalkozzon a határon átnyúló együttmőködésekkel (a jelenleg helyzet szerint a szociális szférára és a képzésekre koncentrálva), a 3 db projekttervvel. A kidolgozott stratégia tehát nem integrált fejlesztési elképzelés volt, hanem kifejezetten a foglalkoztatásra és a munkaerıpiacra koncentrált, emellett pedig kifejezetten az Alpokalja kistérségre vonatkozóan került megfogalmazásra. A stratégia megfogalmazásának kiinduló pontja az elkészült helyzetelemzés volt, amelynek eredményeit két workshop keretében és személyes egyeztetéseken keresztül vitattak meg. Az itt elhangzott és összegyőjtött javaslatok alapján 2005. május közepére készült el az elsı változat, amelyet minden érintettnek kiküldtek véleményezésre. A beérkezett javaslatok alapján véglegesített anyagot egy konferencia keretében mutatták be 2005 nyarán, ekkor már a három kidolgozott határon átnyúló projekttervvel együtt. A paktum tervezett intézkedéseinek célcsoportjaiként a következık kerültek meghatározásra és rögzítésre az együttmőködési megállapodásban: • a tartós munkanélküliek, • alacsony képzettségi szintő személyek, • nık, • 40 év feletti korosztály, • pályakezdı fiatalok, • megváltozott munkaképességőek, • halmozottan hátrányos helyzető személyek, • etnikai kisebbségek.

38


A célcsoportok vélhetıen inkább a konkrét ismeretek és problémák alapján kerültek kialakításra, és nem egy az egyben a helyzetelemzésbıl lettek levezetve. Viszonylag sok csoportot jelöltek meg, különösen ahhoz képest, hogy egy területét és népességét tekintve is kismérető térségrıl van szó. Talán könnyebben lenne a problémákat megoldani, ha jobban koncentrálnának egy-két kiemelt területre. Némileg árnyalja a helyzetet, hogy a megjelölt célcsoportok között elég nagy az átfedés. A paktum létrehozásakor a résztvevık három általános célt jelöltek meg, ami köré az együttmőködést szervezni kívánták: • a térség foglalkoztatási helyzetének elemzése, lehetıségek keresése az általános célok megvalósítása érdekében, • mind a térség gazdaságát, mind a humán erıforrás fejlesztését érintı elképzelések összehangolása, • programok, projektek tervezése és megvalósítása a foglalkoztatás elısegítése érdekében, a finanszírozás megoldására pénzügyi források összehangolt felkutatása és elnyerése. A stratégiai célkitőzések egy az egyben az egy évvel korábban aláírt paktum szerzıdés szövegét idézik, amelyben már megfogalmazásra kerültek ezek a célok: • A térség foglalkoztatási szintjének növelése, a munkanélküliség csökkentése, • Új munkahelyek létrehozása, a meglevık fejlesztése és megırzése, • A térségi munkaerıpiac hatékony mőködésének elısegítése, a foglalkoztatást elısegítı eszközök a gazdaság igényeivel harmonizáló kialakítása, • A partnerség elvének érvényesítése az együttmőködés valamennyi területén, • Az Európai Unió elveivel összhangban esélyegyenlıség biztosítása a Paktum minden tevékenységében és programjában, • A megváltozott munkaképességő emberek munkavállalási lehetıségeinek javítása. • Az egész életen át tartó tanulás elvével összhangban a konvertálható tudást nyújtó szakképzés lehetıségeinek megteremtése, • A szociálisan hátrányos helyzető, leszakadó csoportok foglalkoztatási lehetıségeinek megteremtése, életminıségük emelése, • A szociális gazdaság nyújtotta potenciális foglalkoztatási lehetıségek áttekintése, a non-profit szervezetek hatékony integrálása az együttmőködésben, • A határon átnyúló és honi együttmőködés lehetıségeinek vizsgálata az idegenforgalom területén, • A határ-menti átjárás és ingázás figyelemmel kísérése, a feltárt problémákra megoldások keresése, • Kisvállalkozások támogatása elsısorban a mezıgazdaság, a kistelepülési szolgáltatások és szociális szolgáltatások területén, • Együttmőködés a környezetvédelemben. 39


A stratégiai célkitőzéseket olvasva egy kérdés merül fel az emberben: van ami kimaradt? Mind a stratégia, mind annak gyakorlati megvalósulása tipikus esete a sokat markoltak, de keveset fogtak mondásnak. Noha természetesen nem a stratégiai célok ilyetén történı megfogalmazása volt az oka annak, hogy az együttmőködés komoly eredménnyel nem járt, azért tükrözi, hogy mennyire voltak a feleknek konkrét elképzelései arról, hogy mi is az a terület, amivel kiemelten foglalkozni szeretnének a paktum keretein belül. A paktum szervezete A paktum önálló szervezettel mőködik jelenleg, jóllehet a szervezet nem egyedüli tevékenysége a paktummal kapcsolatos, de humán erıforrása lehetıvé teszi, hogy minden paktummal kapcsolatos feladatot maximálisan ellásson. A paktum szervezeti struktúrája kialakult: általában évente két alkalommal tartanak foglalkoztatási fórumot, amelynek ülése nem nyilvánosak, de azokról jegyzıkönyv készül, illetve utána sajtótájékoztatón számolnak be az eredményekrıl és megállapodásokról. Az Irányító Csoport és a menedzsment szervezet jó kapcsolatban állnak egymással, jól mőködik az információáramlás a partnerek között. A menedzsment konkrét létszáma általában a pályázati forrásoktól függ. A paktum önállóan, pályázati pénzek igénybe vétele nélkül kezdte meg mőködését, ezért a tagok tisztában vannak vele, hogy mennyibe kerül a menedzsment önálló fenntartása. Pontosan ezért igyekeznek minden pályázati lehetıséget megragadni, amely segítséget nyújt a szervezet mőködtetéséhez és a projektek végrehajtásához, emellett pedig nem tartják szükségesnek teljesen önálló menedzsment fenntartását. Ebbıl is következik, hogy a kapcsolat látványosan intenzív a pályázati projektek keretében, és ehhez képest jelentıs visszaesésé tapasztalható a pályázaton kívüli, de paktumon belüli együttmőködés területén. Amennyiben nincs tehát pályázati forrás, úgy a tagok saját szervezeten belül, saját infrastruktúrájukkal igyekeznek a paktummenedzsment feladatokat ellátni. Külsı kapcsolatait tekintve a paktum együtt mőködik a környezetében alakult paktumokkal, megosztják egymással a tapasztalatokat, általában részt vesznek egymás rendezvényein, nem csak a magyar partnereket illetıen, hanem az osztrák kapcsolatok tekintetében is.

40


Különbözı szakértıkkel is szoros a kapcsolatuk, így például az Osztrák-Magyar Szakértıi Akadémiával, mely a munkaügyi együttmőködések közös fóruma. A tapasztalatok szerint akkor tudják a tagokat megtartani, ha azt kapják a paktumtól, amit elvárnak. Jelen esetben ezek a feltételek teljesültek, a tagok közül senki nem lépett ki. Hogy belépıkrıl sem beszélhetünk, annak több oka is lehet, melyek közül a legfontosabb, hogy a térség kiemelkedı foglalkoztatási szereplıi alapításkor bekerültek a paktum tagjai közé. További tapasztalat, hogy a kezdeti próbálkozások ellenére, a tagok nem vállalnának befizetést a paktum fenntartása és mőködtetése érdekében, ha nem állnának rendelkezésre pályázati források. A paktum keretében új munkahelyet létrehozni nem sikerült, de nem is ez volt az elsıdleges célja a partnereknek, sokkal inkább a munkahelyek fenntartására és az inaktívak számának csökkentésére koncentráltak. Elsısorban pályázaton való részvétel ösztönzésével, illetve a pályázat beadásában nyújtott támogatással próbálták mindezt megvalósítani, saját megítélésük szerint részben sikerrel. A paktum ROP pályázatot is nyújtott be, ahol meg is ítélték nekik a támogatást, azonban a közbejött a gazdasági válság, és úgy érezték, hogy nem tudnák teljesíteni a vállalásokat, ezért a támogatási összeget nem vették mégsem igénybe. Összességében a paktum fenntartható önerıbıl is, azonban akkor sokkal kisebb a mozgástér és a lehetıség. Ez az osztrákokkal való együttmőködés során olyan szempontból problémát jelentett, hogy Ausztriában a WIBAG-on keresztül központi támogatást kapnak a paktumok, nem várják el tılük, hogy megálljanak a saját lábukon. Szlovák - Magyar Határon Átnyúló Foglalkoztatási Paktum A paktum stratégiája röviden az alapító okiratban került nevesítésre, hogy a felek a paktumot egy nyitott, partnerségi együttmőködési formának tekintik. Ez azt jelenti, hogy bármely szervezet csatlakozhat hozzá, amely a céljaival egyetért. Ez a partnerség, összefogás azt jelenti, hogy a szereplık: • Megismerik egymás foglalkoztatási helyzetét, állapotát, nehézségeit, a munkanélküliség valós okait, • A gazdasági és humán erıforrások bevonását és folyamatos fejlesztését eszközlik, • A rendelkezésre álló eszközök felhasználását és szereplık tevékenységét összehangolják, koordinálnak a programban résztvevık között. A foglalkoztatási paktum a következı célokat tőzte ki maga elé: • A magyar és szlovák foglalkoztatási színvonal növelése és a munkanélküliség csökkentése. • Új munkahelyek teremtése a térség gazdasági társaságainak bevonásával, a meglévı munkahelyek megırzéséhez szükséges szakképzések beindítása. • A feketemunka csökkentése. • A jelenleg munka nélkül lévık munkaerıpiacra történı integrációjának elısegítése, magyar és szlovák munkahelyek feltérképezése, adatbázisban történı rögzítése és azok ajánlása.

41


A nık, a pályakezdık, a megváltozott munkaképességő személyek megkülönböztetett figyelemmel kísérése. • A célkitőzések megvalósítását elısegítı foglalkoztatási fórum és irányító csoport felállítása, mőködési feltételeinek biztosítása, munkájuk hatékonyságának ellenırzése és rendszeres értékelése. A Foglalkoztatási Paktum kiemelt célcsoportokként a következıket jelölte meg: • A tartós munkanélküliek, • A nık, • A 45., illetve 50. életévüket betöltött álláskeresık, • A pályakezdık, • A megváltozott munkaképességőek. •

A célkitőzéseket olvasva az elsı gondolatunk az lehet, hogy ezek nagyon általánosak, nem igazán jelölnek ki konkrét irányt a paktum tevékenységének. Abban az esetben azonban elfogadhatónak tekinthetjük ıket, amennyiben az egyes évek akciótervei kiemelnek néhány prioritást és azokra konkrét intézkedéseket fogalmaznak meg. Jelen esetben ez a helyzet, ezért ebben a formában elfogadhatónak tekinthetık a célok, azonban fontos lehet, hogy a fórumon elsısorban az aktuális feladatok és prioritások kerüljenek hangsúlyozásra és ne ezeket az általános célkitőzéseket vegyék elı példaként. Ez a Szlovák - Magyar Határon Átnyúló Foglalkoztatási Paktum mőködésérıl elmondható, gyakorlati mőködését tekintve egy sikeres együttmőködésrıl van szó. A célcsoportok kijelölése alkalmazkodott az alapításkor jellemzı munkaerıpiaci helyzethez, amikor is nem voltak kiemelkedı problémák, talán a feketemunkát leszámítva. A gazdasági válság azonban pontosan az iparilag fejlettebb térségeket érintette súlyosabban, ezért mindenképpen szükségesnek tartom a megváltozott helyzetnek egy írásos stratégia keretében történı értékelését. Feladataiban és célkitőzéseiben a paktum vezetése alkalmazkodott ezekhez a megváltozott körülményekhez, azonban ezt fontos lenne írásban is rögzíteni a tervezett intézkedésekkel együtt. Az egyes évekre meghatározott prioritásokat illetıen 2006-ra például a következı feladatokat fogalmazták meg: • Szisztematikus, kölcsönös információcsere. • Workshopok és konferenciák szervezése, amelyek hozzájárulnak a paktum célkitőzéseinek a megvalósításához. • Tanulmány készítése a határmenti vállalkozások humánerıforrás ellátottságáról és humánerıforrás gazdálkodásáról. • Határon átnyúló pilot projektek kidolgozása és megvalósítása. • A paktum tagjainak határon átnyúló tevékenységének ösztönzése. • Publikációs tevékenység és információs rendszer mőködtetése (honlap).

42


A paktum szervezete A paktumnak nincs önálló szervezete, a menedzsment az egyik tag, a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szervezetén belül mőködik. Az alapítvány saját infrastruktúrájának és humán erıforrásának felhasználásával látja el a paktum menedzseri feladatait. Munkájában mindenben segíti az alapító Nyugat-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Gyıri Kirendeltsége, mely hasonlóan saját mőködési keretein belül biztosítja a személyi és tárgyi feltételeit az együttmőködésnek. Többek között a közös egyeztetések eredményei alapján ık készítették el a paktum stratégiáját is. Emellett a hivatalból rendelkezésre álló adatok alapján havi szinten készítenek munkaerıpiaci jelentést a paktum mőködési területére vonatkozóan. Ezek az anyagok rendszeresen felkerülnek a paktum honlapjára is, mind magyar, mind pedig szlovák nyelven. Ennek a feladatnak a megoldása koránt sem egyszerő, ugyanis a magyar kollégák ugyanúgy nem beszélnek szlovákul, ahogy ez fordítva is igaz, a szlovák fél képviselıi sem beszélnek jellemzıen magyarul. Ellentétben tehát a magyarosztrák együttmőködéssel, ahogy a magyarok német nyelvismerete miatt ilyen akadályok nincsenek (ellenben árnyaltan megjelenik az alá-és fölérendeltségi viszony), itt meg kell oldani az anyagok minıségi szakmai fordítását. Ennek biztosítása már olyan finanszírozási forrásokat igényel, amely mindenképpen szükségessé teszi a tagok anyagi hozzájárulását a paktum mőködéséhez, vagy lehetıség szerint pályázati forrás bevonását a mőködtetésbe. Ezért folyamatosan pályáznak mőködési támogatásokra, korábban ROP keretében, késıbb OFA támogatáson keresztül finanszírozták a menedzsment fenntartását és a paktum mőködtetését. Ezeknek a forrásoknak a felhasználása a paktum célkitőzéseinek megvalósításában, ha kis részben is, de korlátozott, ugyanis csak Magyarországon felhasználható pénzekrıl van szó. Nem könnyő feladat összehangolni a magyar és a szlovák oldal finanszírozási igényeit és lehetıségeit. Azonban, ahogy az korábban említésre került, a paktum a pályázati források felhasználásával, de azoktól független okok és célok miatt alakult. Mindebbıl kifolyólag fenntartható lenne önerıbıl is, de ez egyben a lehetıségek jelentıs korlátozását is jelentené, ezért mindenképpen fontos a sikeres mőködésük szempontjából, hogy a korábbiakhoz hasonlóan elérhetıek legyen különbözı támogatási formák számukra. A paktum irányító csoportjában a menedzsment szervezet és a munkaügyi szervezetek delegáltjai vesznek részt mindkét oldalról. A menedzsment és az irányító csoport együttmőködése már az átfedésekbıl adódóan is jó és zökkenımentes. Évente általában két fórumot tartanak, ahol elsısorban a közös pályázatokat beszélik meg. Ezek a megbeszélések nem nyilvánosak, azonban utána sajtótájékoztatón számolnak be az aktuális eredményekrıl. A paktumnak jók a kapcsolatai már paktumokkal, melynek nyilvánvaló alapja, hogy személyi átfedések is vannak a munkaügyi központ részérıl az egyes paktumok tekintetében. Arról nem is beszélve, hogy a Nyugatdunántúli régióban létrejött paktumok alapítását és mőködését ugyanaz a szakértıi gárda segíti és támogatja. Jellemzı a részvétel egymás rendezvényein, a tapasztalat és információcsere folyamatos.

43


A tapasztalatok szerint akkor tudják a tagokat megtartani, ha azt kapják a paktumtól, amit elvárnak. Jelen esetben ezek a feltételek teljesültek, a tagok közül senki nem lépett ki, sıt folyamatosan vannak új belépık. A menedzsment és a vezetés számára nagyon fontos, hogy a paktum ne csak formális szervezet legyen, hanem ténylegesen nyújtson valamit a partnereknek. Ennek a saját magukkal szemben támasztott elvárásnak eddig sikerült megfelelniük, ezt elsısorban a paktumban résztvevı vállalkozások száma és aktivitása igazolja. Volt rá példa, hogy szlovák vállalkozást magyarországi beszállító partnerrel sikerült összehozni, illetve kaptak megkeresést nagyobb vállalkozásoktól arra, hogy meghatározott idın belül megtalálják számukra a megfelelı képzettségő munkaerıt. A pozitív tapasztalatok erısítik a paktum iránti elkötelezettséget és bizalmat, ami a sikeres mőködés egyik kulcstényezıje.

3.2.

Regionális átfogó program (2007-2013)

A 2007-ben elkészült program a 2007-2013 közötti tervezési idıszakra készült, és célja az volt, hogy a finanszírozási forrásokhoz (II. NFT) illeszkedve a regionális koncepció alapján határozza meg a régió fejlesztési céljait és a támogatások szempontrendszerét. A régió mellett a „Partnerség 2007-2013 konzorcium) a 3 megyére és a megyei jogú városokra is hasonló programokat készített egységes szerkezetben, összehangoltan. Középtávú célok

Szakképzés, felnıttképzés, felsıoktatás hatékonyságának javítása, a Magyarországon mőködı legjobb szakképzési, felnıttképzési rendszer kialakítása; (Társadalom megújítási OP, Társadalom infrastruktúra OP) Észak-déli közlekedési tengely megépítése, ezen belül is a kamionforgalommal legterheltebb, illetve a legtöbb lakott település által érintett közlekedési szakaszokon gyorsforgalmi út megépítése; (Közlekedési OP) Megújuló energiaforrások minél szélesebb körben történı fenntartható hasznosítása; (Környezet és energetika OP) Mőködı klaszter programok folytatása, hatékonyságuk javítása, valamint új klaszter programok indítása a koncepcióban jelzett szakterületeken; (Regionális OP) Fejletlenebb kistérségek felzárkóztatása, aprófalvak elnéptelenedésének megakadályozása infrastrukturális fejlesztésekkel, munkahelyteremtést ösztönzı támogatásokkal; (Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Program) Kkv-k fejlesztését segítı rugalmas pénzügyi támogatási és tanácsadási rendszer sikeres mőködtetése, valamint innováció-transzfer szolgáltatások biztosítása; (Gazdaságfejlesztési OP) Humán közszolgáltatások kistérségi alapú szervezése a magasabb minıségő szolgáltatások nyújtása és az intézmények mőködtetésének fenntarthatósága érdekében; (Regionális OP)

44


Nagyvárosok gazdasági specializációjának, együttmőködésének az elısegítése, hogy a régió egésze számára jelentsen fejlesztésük versenyelınyt – különös tekintettel Gyır Autopolis pólus programjának megvalósítására (Gazdaságfejlesztési OP és Regionális OP) Környezetvédelmi infrastruktúra kiépítésének folytatása, nagy hálózati rendszerek teljessé tétele, valamint a kistelepüléseken egyedi a szennyvízkezelési beruházások elindítása; (Környezet és energetika OP és Regionális OP)

A program szerkezete PRIORITÁSOK 1 Gazdaságfejlesztés

2 Humán erıforrás fejlesztés

3 Közlekedés

4 Környezetvédelem

5 Energia

6 Település fejlesztés

7 Turizmus

Regionális szintő Középtávú cél

Pannon Gazdasági Kezdeménye zés a regionális gazdasági szerkezet megújításáért

A Nyugatdunántúli emberkincsért – a humán közösségi szolgáltatások, az intézményi gyakorlat, valamint a közigazgatás megújítása

Az öt országot összekötı NyugatDunántúli régió nemzetközi és belsı elérhetıségének javítása

Életterünk az élı és megújuló Nyugat-Dunántúl – környezetgazdálkodás, a környezeti tudatosság erısítése és a környezetvédelm i infrastruktúra fejlesztése

Hatékony és biztonságos energiaellátá s és a megújuló energiaforrá sok széles körő alkalmazása

A településszerkezet megerısít ése integrált településfejlesztési programok révén

A Pannon örökség megújítása az épített és kulturális értékeinkért

Ágazati program (központi)

K+F és innováció a versenyképe sségért A vállalkozáso k (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése A modern üzleti környezet erısítése JEREMIEtípusú pénzügyi eszközök

A Foglalkoztatha tóság fejlesztése, a munkaerıpiacra való belépés ösztönzése Az Alkalmazkodók épesség javítása Minıségi Oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek Az emberi erıforrások fejlesztése a minıségi képzés, a kutatás és innováció területén Egészségmegı rzés és a társadalmi befogadás, részvétel erısítése Az oktatási infrastruktúra fejlesztése

Az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetıségé nek javítása Térségi elérhetıség javítása Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése Városi és elıvárosi közösségi közlekedés fejlesztése

Egészséges, tiszta települések Vizeink jó kezelése Természeti értékeink jó kezelése Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése

Megújuló energiaforrás felhasználás növelése Hatékony energiafelhasználás Megújuló energiahord ozó termelés (célnövénytermesztés) kiterjesztése

Vidéki örökség megırzése

Természet közeli, agroturizmus fejlesztése

Prioritás

45


Regionális program

Mikrovállalkozások támogatása Klaszterek támogatása Kisvállalkozások innovatív alkalmazásainak támogatása Környezetbarát energiaipar fejl., mezıgazd. szerkezet vált., energia erdı + célnövény termesztés

Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A munkaerıpiaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában Önkormányzati hatáskörbe tartozó humán közszolgáltatá sok fejlesztése Alapfokú nevelésoktatás egészségügy energetikai oktatás

Kistérségi közlekedés (4-5 számjegyő utak, mellékvasútvonalak) városi és agglomerációs közösségi közlekedés bioüzemanyag elıállítás, bıvítés

Kistelepülések szennyvízkezelése

Megújuló energiaátalakító mővek kistérségi szintő preferálása Kistérség bekapcs. az energiapiacba Energetikusképzés

Nagyvárosok fejlesztése Térség központok fejlesztése Falvak fejlesztése Lepusztult településr észek rehabilitációja falvak települési infrastruktúrájának fejlesztése

A foglalkoztatási paktumokhoz közvetlenül kapcsolódó prioritások összegzése: Gazdaságfejlesztési prioritás céljai: A Nyugat-dunántúli régióban a gazdaság fejlesztésének céljait az alábbiakban lehet röviden tömören összegezni:

A régió gazdaságának regionális klasztereken alapuló megújítása és folyamatos versenyképességének biztosítása. A vállalatközi együttmőködések, hálózatok és a klaszterekhez kapcsolódó speciális szolgáltatások fejlesztése. A nemzetközi és a belföldi erıforrások mobilizálása érdekében a regionális és helyi befektetés-ösztönzési tevékenységek fejlesztése. A regionális klaszterekhez, kulcságazatokhoz kapcsolódó K+F és innovációs kapacitásának bıvítése, a vállalkozások innovációs tevékenységének javítása és támogatása. A régióban meglévı telephelyi infrastruktúrák bıvítése, az ipari parkok szolgáltatásainak további fejlesztése, kistérségi központokban vállalkozói inkubátorok mőködtetése.

46

Gyógyés termál turizmus Kulturális turizmus Tájegységi ökoturizmus Turisztikai menedzsment, marketing Turisztikai szolgáltatások


KKV-k versenyképességének javítása, új vállalkozások indításának ösztönzése IKT alkalmazás elterjesztése a vállalkozásoknál és az üzleti környezetben A szakképzés és felsıoktatás regionális jellegének, munkaerı-piaci beágyazódottságának erısítése a régió gazdasága speciális igényeinek megfelelıen. Az információhoz való hozzáférés biztosítása a legszélesebb tömegek számára

„A gazdaság fejlıdését szolgáló humánerıforrás-fejlesztés regionális eszközrendszerének fejlesztése” c. intézkedés támogatható tevékenységei között megtaláljuk az alábbiakat, amelyek a paktumok fejlesztését és a paktumok regionális koordinációjának létrehozását ösztönzik: „Helyi, térségi foglalkoztatási együttmőködések, partnerségek, szolgáltatások fejlesztése és a partnerséggel közösen kidolgozott akciótervekben foglalt projektek, eredmény-alapú tevékenységek ösztönzése figyelembe véve a lisszaboni stratégia hazai végrehajtására vonatkozó programdokumentumokban kijelölt irányokat is. A foglalkoztatási akciótervek keretében megvalósítandó projekteknek illeszkedniük kell és hozzáadott értéket szükséges képviselniük a gazdaság-fejlesztési prioritáson belül végrehajtandó fejlesztésekhez (pl. beruházásokhoz, gazdaságfejlesztéshez kapcsolódóan). Tevékenységtípusok o megvalósíthatósági tanulmányok, integrált gazdaságfejlesztési és humánerıforrás-fejlesztési stratégiák és akciótervek készítése, o a paktumokban kidolgozott projektek, mintaprojektek megvalósítása a beazonosított új munkalehetıséget nyújtó területeken, szektorokban a dokumentum által megnevezett speciális célcsoportokkal o a helyi foglalkoztatási stratégiában és akciótervben beazonosított képzési területekhez kapcsolódó (helyi hiányszakmák, kulcságazatok) a helyi képzési kínálat átalakítására a foglalkoztatás bıvítése érdekében megfogalmazott javaslatokra épülı projektek) o barnamezıs, illetve zöldmezıs beruházások által keletkezı munkaerıigény kielégítéséhez kapcsolódó betanítás o módszertani tanácsadás, szakértıi támogatás a foglalkoztatási elem megvalósításának segítésére (mentorálás), valamint a sikeres példák bemutatása, tapasztalatcsere céljából o szorosan a foglalkoztatáshoz szükséges készségek elsajátításához kapcsolódó képzés. A paktumok regionális szintő koordinációjának és a szolgáltatások fenntarthatóságának biztosítása, szervezeti, jogi, gazdasági megerısítése érdekében figyelmet kell fordítani a folyamatos szakmai segítésre, az eredmények értékelésére. A régióban mőködı foglalkoztatási paktumok regionális koordinációs hátterét és szolgáltatási rendszerét a létrejövı regionális munkaügyi központ bázisán javasolt felállítani.”

47


Nagyrészt a TÁMOP-1.4.4. pályázatok révén az intézkedés megvalósítása folyamatban van. A meglévı 9 foglalkoztatási paktum mellett az idei évben 7 új foglalkoztatási paktum jön létre a régióban (országosan 18), amelyek egyike a jelen stratégia készítésének finanszírozását is biztosító regionális paktum. A Nyugat-dunántúli Operatív Program nem tartalmazott forrásokat a megvalósításhoz, és a foglalkoztatási akciótervek megvalósítása sajnos a TÁMOP 2009-2010-es akciótervben sem volt lehetséges. Humánerıforrás-fejlesztési prioritás céljai:

összetartó, szolidáris regionális társadalmi közösség, valamint aktív, kezdeményezı civil társadalom kialakítása a társadalmi innovációk ösztönzése és terjesztése a régió társadalmának megújulása érdekében a közszolgáltatások szükségletekbıl kiinduló, hálózatelvő (térségi, mikrotérségi alapon szervezıdı, az állami, civil és magán szféra bevonásával történı), összehangolt fejlesztésének megvalósítása a régió lakossága egészségi állapotának javítása, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése figyelembe véve a különbözı területi szintek speciális igényeit társadalmi felzárkózás elısegítése a munkaerı-piaci integráció érdekében, szociális ellátások bıvítése, a szociális gazdaság fejlesztése oktatás-nevelés infrastruktúrájának, módszertanának és minıségének fejlesztése jól képzett, alkalmazkodóképes, a régióhoz kötıdı emberi erıforrás biztosítása a regionális gazdaság számára, amely feltételezi a szakképzés, felnıttoktatás és a felsıfokú képzés hatékonyságának, eredményességének és minıségének javítása a régió felsıoktatásának hálózatelvő, a gazdaság igényeinek megfelelı fejlesztése, együttmőködések erısítése a gazdasági szereplık bevonásával az oktatás minıségének javítása, a szakmai és területi specializáció érdekében az esélyegyenlıség támogatása a területi és társadalmi, gazdasági, szociális különbségek csökkentése érdekében (különös figyelemmel a régió aprófalvas településszerkezetére és a hátrányos helyzető célcsoportok szükségleteire)

48


Humánerıforrás-fejlesztési intézkedések: 1. A foglalkoztathatóság javítása, a munkaerıpiacra való belépés ösztönzése és segítése. Átfogó cél: a munkaerı-piaci részvétel és a foglalkoztatás bıvítése; a népesség munkavégzı

képességének,

vagyis

a

munkaerı-piac

kínálati

oldalának

javítása

összhangban a Lisszaboni Stratégia, valamint az Európai Foglalkoztatási Stratégia célkitőzéseivel. Részcélok:

A munkaképes, ám a munkaerı-piacon jelen nem lévı inaktív emberek gazdasági aktivizálása

A munkaerı-piacon jelenlévı, ám veszélyeztetett csoportok – életkoruk, alacsony képzettségük

miatt

és

a

megváltozott

munkaképességőek-

foglalkoztathatóságának elısegítése

A rokkantsági nyugdíj rendszerének átalakításával érintettek hatékony munkaerıpiaci integrációja

A munkanélküli lét átlagos idıtartamának csökkentése, a munkanélkülivé válás és az álláshoz jutás közti periódus lerövidítése

A foglalkoztatási célú források koncentrálása a hátrányos helyzető térségekbe.

A második munkapiac fejlesztése

Tevékenységek:

A

munkaerı-piaci

részvételt

támogató

szolgáltatások

fejlesztése

(ÁFSZ

fejlesztése, aktív eszköztár, személyre szabott munkaerı-piaciszolgáltatások, foglalkozási

rehabilitáció,

fogyatékkal

élık

emberek

foglalkoztatása,

együttmőködések erısítése) Az intézkedés tervezi a régióban a helyi-térségi kezdeményezésre elindult foglalkoztatási együttmőködés életben tartását, tartalommal való megtöltését.

A

munkaerı-piaci

részvételt

támogató

szolgáltatások

infrastruktúrájának

fejlesztése (munkaerı-kereslet és kínálat elırejelzését szolgáló rendszerek, regionális képzési hálózatok, integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszerek, családi élet és a munkavégzés összehangolását segítı szolgáltatások)

2. Az alkalmazkodóképesség javítása. A prioritásban megfogalmazott célok elérése érdekében szükséges a munkavállalók, vállalkozások

alkalmazkodásának

segítése

a

gazdasági,

technológiai,

társadalmi

változásokhoz, a versenyképes tudást biztosító szakképzés, felsıoktatás és felnıttképzés egymásra épülı rendszerének kialakítása („legjobb rendszer”), amely biztosítja a megfelelı emberi erıforrást a régió gazdasága számára (különös figyelemmel a régió meghatározó

ágazataiban,

klaszterein

belül).

Ennek

alapfeltétele

a

tudatos

pályaválasztás kialakítása, a karriertervezés elterjesztése, továbbá a képzés-kínálat folyamatos alkalmazkodása a munkaerıpiac igényeihez. Különös figyelmet kell fordítani a munkaerı-piaci szereplık közötti partnerségek megerısítésére, a létszámleépítéssel érintett munkavállalóknak a munkaerıpiacról való kiszorulására, illetve a foglalkoztatási válságok megelızésére (kiemelten a néhány nagyobb munkáltatóra alapozó, sérülékeny munkaerıpiacokon).

49


Tevékenységek:

A gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnıttképzés kialakítása (képzési hálózat)

Átfogó, kompetenciafejlesztı felnıttoktatási és -képzési programok

A hátrányos helyzetőekre irányuló képzési programok

Pályaorientációs, pálya-tanácsadási és pályakövetési szolgáltatások fejlesztése

Munkahelyi képzések

A gazdasági szerkezetváltás elırejelzése és kezelése

Munkaerı-piaci rugalmasság és biztonság (a nem hagyományos foglalkoztatási formák, mint a távmunka, részmunkaidıs foglalkoztatás, állásrotációs modellek alkalmazása,

irányítási,

munkaszervezési,

humánerıforrás-gazdálkodási

rendszerek korszerősítése stb.)

Kedvezıtlen munkakörülmények felszámolása

A partnerség erısítése a munkaerıpiac szereplıi között, a társadalmi párbeszédintézményeinek

és

mechanizmusainak

fejlesztése¸

a

vállalkozások társadalmi felelısségvállalásának fokozása (foglalkoztatási paktumok továbbfejlesztése) „Hiányosság a paktumok területén, hogy nincs egységes érdekképviselet, a PR munka nem kielégítı, a paktumok nagy része nem vesz részt nemzetközi hálózatokban, és ez idáig nem jött létre a paktumok mőködését segítı, szakmai tanácsadó és szolgáltató szervezet.

Emiatt

foglalkoztatási

támogatni

paktumok

szükséges

regionális

a

régióban

koordinációs

mőködı

hátterének

és

szolgáltatási rendszerének kialakítását.”

Civil szervezetek kapacitásának megerısítése, a szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásuk segítése

3. Minıségi oktatás, hozzáférés és infrastruktúra fejlesztése. A prioritásban megfogalmazott célok elérése érdekében szükséges a régió közoktatási rendszerének reformja, az eredményesség és hatékonyság javulása. Meg kell teremteni az egész életen át tartó tanulás megalapozását (hogy az alap- és középfokú oktatás minden tanuló számára biztosítsa a használható tudás megszerzését, és azoknak az alapkészségeknek

az

elsajátítását,

amelyekre

építve

felnıttként

is

képes

lesz

folyamatosan fejleszteni a tudását, készségeit). Lehetıséget kell biztosítani, hogy a hátrányos helyzető, lemorzsolódott, és az elmaradott térségekben élı gyermekek hozzáférjenek a magas színvonalú oktatáshoz, az „új és második esély” típusú programokhoz. Az egész életen át tartó tanuláshoz és a munkaerı-piaci helytálláshoz szükséges

kompetenciák

fejlesztéséhez

szükséges

a

közoktatási

infrastrukturális

feltételek fejlesztése. Országos összehasonlításban, a régióban belül a legnagyobbak a különbségek a közoktatási feladatellátás színvonalában és az iskolázottságban (pl.: Szentgotthárd kistérség/İriszentpéteri kistérség).

50


Fontos cél, hogy az azonos szinthez tartozó intézménytípusok és az egyes intézmények közötti teljesítménykülönbségek mérséklıdjenek (célszerő kistérségi szinten kiépíteni azokat a struktúrákat, amelyek alkalmassá teszik a rendszert arra, hogy egy átfogó, helyi (kistérségi)

minıségirányítási

célrendszer

segítségével

konkrét

minıségirányítási

rendszer kontrolljában hatékonyan és szakszerően közre tudjon mőködni). Tevékenységek:

A kompetencia alapú oktatás és a korszerő pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben

A

halmozottan

hátrányos

helyzető

és

a

roma

tanulók

szegregációjának

csökkentése, esélyegyenlıségük megteremtése a közoktatásban

Tanulási lehetıségek bıvítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése (IKT, e-learning) különösen a régió aprófalvas térségeiben

A formális, nem-formális és informális rendszerek összekapcsolása (az elızetesen megszerzett

tudás

elismerési

rendszerének

bevezetése

a

nyugat-dunántúli

regionális képzési hálózat koordinálásban)

Az eltérı oktatási igényő csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényő

Átfogó mérési, értékelési és minıségirányítási rendszerek fejlesztése

A pedagógusképzés megújítása, az oktatásban dolgozók továbbképzése

A közoktatás hatékonyságát segítı területi együttmőködések támogatása

A hátrányos helyzető és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált

tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás

oktatásuk támogatása, tanulási lehetıségeik bıvítése

A

kiemelkedıen

tehetséges

hallgatók

tehetségét

támogató

és

fejlesztı,

tehetséggondozó programok elterjesztése

Az „Intelligens” iskola infrastruktúrájának elterjesztése (a pedagógiai reformhoz szükséges IKT eszközök biztosítása: számítógép, projektor, interaktív tábla stb., információs rendszerfejlesztés, mérés-értékelési rendszerek infrastruktúrájának kialakítása)

Óvodai

és

az

alapfokú

oktatási-nevelési

intézmények

infrastruktúrájának

fejlesztése, rekonstrukciója, korszerősítése, bıvítése

Új óvodák létrehozása, ahol nem mőködik gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatás

Oktatás módszertani fejlesztés, civil szervezetek bevonása

4. Az emberi erıforrások fejlesztése a minıségi képzés, a kutatás és innováció területén. Tevékenységek: A felsıoktatás minıségi fejlesztése Szolgáltatások fejlesztése -

Pályakövetés, Alumni szolgáltatás, karrier tanácsadás a karrier irodák bázisán

-

Validációs rendszerek

-

Minıségfejlesztés

-

Menedzsment szolgáltatások

51


Reformok végrehajtása -

Komplex tartalom- és módszerfejlesztés

-

Képzık képzése

-

Kurrikulum-fejlesztés

-

A pedagógusképzést támogató hálózatok létrehozása

-

Horizontális szempontok beépülése az oktatásba, kutatásba és menedzsmentbe

-

Korszerő matematikai mőszaki, informatikai végzettséggel rendelkezık számának növelése

Csatlakozás a Nemzeti Kiválóság Programhoz

A képzés és a kutatás-fejlesztése együttmőködésének erısítése a felsıoktatásban

Nemzetközi és határmenti együttmőködés

és

természettudományos

5. Egészségmegırzés és társadalmi befogadás, részvétel erısítése Célok:

Az egészségben eltöltött évek számának növelése, a minıségi egészségügyi

A szegénység csökkentése

A társadalom leghátrányosabb helyzető tagjainak többirányú támogatása és

szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlıtlenségeinek csökkentése

munkaerı-piaci beilleszkedésük segítése

A kulturális tıke elérhetıvé tétele a társadalmi kohézió érdekében

Aktív állampolgárság, önszervezıdı közösségek segítése

A munkaerı-piaci részvételt, társadalmi befogadást támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a szolgáltatások minıségének javítása

A szociális szolgáltatások régió sajátos településszerkezetét figyelembe vevı elérhetıségének biztosítása

Tevékenységek:

Az aktivitás növelésének elısegítését az egészségi állapot és a munkavégzı képesség javítását támogató szolgáltatások fejlesztése.

Egészségre nevelı, szemléletformáló- és életmódprogramok

Az egészségügy ágazati szerkezetátalakításának támogatása

Az egészségügyi ellátórendszer hatékony mőködéséhez szükséges programok

A regionális hálózat részeként járóbeteg-szakellátó és egynapos sebészeti központok létrehozása, fejlesztése

Kistérségi

járóbeteg-szakellátó

központok

kialakítása,

fejlesztése

a

struktúraátalakítás során megváltozott funkciójú fekvıbeteg intézmények bázisán.

A

fekvıbeteg

ellátási

intézményrendszer

felkészítése

a

struktúraváltásra,

hatékony ellátási struktúra kialakítása

Helyi jelentıségő egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

Helyi jelentıségő egészségügyi alapellátás informatikai fejlesztése

Prevenciós technikákhoz kapcsolódó beruházások, szolgáltatások, egészségügyi kampányok és a népegészségügyi program helyi aktivitásainak támogatása, a civil

52


kezdeményezések integrálása az egészséges életmód fejlesztése programokba, kapcsolódó képzési programok indítása

Az idısellátás térségi ellátási szolgáltatásainak fejlesztése

Komplex rehabilitációs ellátási központok hálózatának kialakítása, a meglévı

Beruházás a jövınkbe: gyermek- és ifjúsági programok

A

kórházi struktúra rehabilitációs szolgáltatásainak fejlesztése leghátrányosabb

helyzető

térségek

komplex

fejlesztéséhez

kapcsolódó

foglalkoztatási, képzési, oktatási, szociális, egészségfejlesztési elemek.

A

halmozottan

hátrányos

helyzető

társadalmi

csoportok

munkaerıpiaci

integrációjának elımozdítása

Szociális

szolgáltatások

minıségének

és

hozzáférhetıségének

javítása,

szakemberek készségfejlesztése

Az akadálymentesítés szakmai hátterének biztosítása, valamint a megváltozott munkaképességőek minısítési rendszerének átalakítása, a rehabilitáció szakmai feltételeinek megteremtése.

Helyi közösségek, felkészítés az aktív állampolgárságra

A diszkrimináció elleni akciók

A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése

Család és otthon közeli ellátások infrastrukturális fejlesztése

Családsegítı szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése

Nappali ellátások infrastrukturális fejlesztése

Gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése

Szociális szakmai módszertani fejlesztés, civil szervezetek bevonása

6. A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában A prioritásban megfogalmazott célok elérése érdekében a mőveleten belül az alábbi célokat szükséges megvalósítani:

A szocio-kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés erısítése a foglalkoztatás

Népmővészet, szellemi és kulturális értékek megırzéséhez és gazdagodásához

bıvítése, a gazdasági növekedés és a társadalmi aktivitás növelése érdekében. szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése Tevékenységek:

Az esélyegyenlıség növelése érdekében kommunikációs hozzáférést és kulturális ellátást biztosító többfunkciós infrastrukturális fejlesztések

Hátrányos társadalmi csoportok és térségek felzárkózását szolgáló kulturális infrastrukturális kölcsönös

fejlesztések

érdekeltségő

(hálózatban

térségi

kialakított

kölcsönös

szociokulturális-rekreációs

használatú,

infrastruktúra-

együttesek)

Szocio-kulturális ellátást, egészségmegırzı szerepet és drogprevenciót közösen elısegítı infrastrukturális közös fejlesztések elısegítése (kulturális-rekreációs közösségi létesítmények)

53


Az egész életen át tartó tanulás, felnıttoktatás feltételeinek megteremtését és elısegítését erısítı fejlesztések (informatikai-távoktatási stúdiók és közösségi információs központok, konzultációs terek)

Olyan infrastruktúra rehabilitálása, illetve kiépítése, amely erısíti a szociális kohéziót

Kulturális, közösségi színterek kiépítése

A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában

A gyıri fejlesztési pólushoz és társpólusaihoz (megyei jogú városok hálózata, és kiemelt kulturális központok a régióban) kapcsolódó kulturális fejlesztések a munkaerı minıségének és adaptivitásának fejlesztése érdekében

Kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi együttmőködésért és a hálózatosodás elısegítése érdekében

Egyéb prioritások: A fentiekben bemutatott gazdaságfejlesztési és humánerıforrás-fejlesztési prioritás mellett további prioritások is érintik a foglalkoztatás-fejlesztést. A 3. Közlekedés prioritáson belül célként jelenik meg a régió térségi kapcsolatrendszerének és belsı elérhetıségi feltételeinek javítása. Jelenleg a munkavállalási célú ingázást is nehezítik a belsı elérhetıségi problémák, különösen a foglalkoztatási centrumoktól távolabbi térségekben. A prioritás hiányossága, hogy a közösségi közlekedés fejlesztését elsısorban a nagyvárosi agglomerációkban preferálja és a kis- és középvárosi térségekben ez a cél nem jelent meg. A megújuló energiák terjesztését célzó intézkedésben (5. Energia prioritás) megjelenik tervezett tevékenységként a környezetbarát „megújuló energiaforrások és hasznosítások” tantárgy bevezetése, és a szektor foglalkoztatási lehetıségeinek kihasználása tervezett beruházásokhoz kapcsolódóan. A megújuló energia szektor az EU-ban is kiemelt területként jelenik meg a foglalkoztatás bıvítés és munkahelyteremtés szempontjából.

54


3.3.

Regionális Operatív Program (2007-2013)

A Nyugat-dunántúli operatív program (NYDOP) a 6 magyar konvergencia régió egyikeként elsısorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (Az Új Magyarország Fejlesztési Terv [ÚMFT] Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete az Európai Unió 2007-2013-as idıszakra vonatkozó Strukturális és Kohéziós Alapjának felhasználására.) 5. Területfejlesztés prioritásának megvalósítását támogatja. A régió 2007-2013-as idıszakra szóló fejlesztési szükségleteit ugyanakkor a régió programja (kb. 545 m EUR) és az ágazati operatív programok együttesen képesek kielégíteni. Az Operatív Program átfogó célja: környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel a regionális adottságokhoz illeszkedı gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése a növekedés és foglakoztatás elısegítése érdekében. Ezen átfogó cél elérését 5 specifikus fejlesztési cél támogatja: 1. Helyi innovatív erıforrásokra és vállalati hálózatokra épülı gazdaság 2. Magas minıségő szolgáltatásokra és örökséghasznosításra alapozott turizmus 3. Térségközponti funkciókat hatékonyan ellátó, élhetı városok alkotta városhálózat 4. Jó környezeti állapot és a térségi központok, alközpontok biztonságos elérhetısége 5. Helyi sajátosságokra épülı közszolgáltatásokat támogató infrastruktúra Prioritások és intézkedések: 1. Regionális gazdaságfejlesztés Célok: - A régió vállalkozásinak fejlesztése a hálózatosodás elısegítésével és korszerő tanácsadási tevékenységgel; - Telephelyi infrastruktúrák és az ipari parkok szolgáltatásainak további fejlesztése; - A szakképzés és felsıoktatás regionális jellegének, munkaerı-piaci beágyazódottságának erısítése a regionális gazdaság speciális igényeinek megfelelıen.

55


Mőveletek: 1.1. A regionális klaszterekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése és a vállalkozói tanácsadási tevékenység igénybevételének támogatása: • Már mőködı klaszter kezdeményezések klaszter menedzsment által nyújtott szolgáltatásainak bıvítése, továbbfejlesztése, a klaszterek info-kommunikációs rendszereinek fejlesztése • A vállalkozások együttmőködését elısegíteni képes új szolgáltatások bevezetése a regionális klaszterek mentén. • A gazdasági szféra és a nem profit orientált szektor között együttmőködést és párbeszédet szolgáló új típusú tevékenységek támogatása a regionális klaszterek mentén. • Vállalati hálózatok létrejöttének és mőködésének ösztönzése speciális közös tevékenységek, beruházások támogatásával; • Vállalkozások (elsısorban helyi és térségi jelentıségő) számára nyújtandó tanácsadási tevékenység támogatása; • Innovatív kísérleti (experimentation) projektek támogatása • A Nyugat-Dunántúli Regionális Felsıoktatási Együttmőködési hálózat szervezeti és tartalmi megerısítése a regionális gazdaság képviselıivel partnerségben és kísérleti hálózati együttmőködési projektek megvalósítása. • Helyi fejlesztési kezdeményezések és együttmőködések támogatása új munkahelyek teremtése érdekében • A szolgáltatások, rendszerek, új típusú tevékenységek bevezetéséhez szükséges projektelıkészítési tevékenységek támogatása, kapcsoltan egyes mőveletekhez. 1.2. A befektetıi környezet fejlesztése: • A régióba történı külföldi és hazai befektetések vonzása érdekében, aktív befektetés ösztönzési tevékenység, erıteljes marketing, a regionális kínálat kommunikációjának megszervezése. • A telephelyi környezeten belül az ipari parkok infrastruktúrájának fejlesztése (új ipari parkok létesítése csak alátámasztott igény alapján támogatható) • Meglévı ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése. • Technológiai transzfer irodák létesítése, fejlesztése. • Inkubátorházak létesítése, szolgáltatásaik fejlesztése. (amennyiben ipari parkban valósul meg, akkor az ipari parkokban). • Ipari park címmel nem rendelkezı telephelyi infrastruktúra fejlesztések elsısorban meglévı barnamezıs területeken. • Infrastrukturális fejlesztések projekt-elıkészítési tevékenységének támogatása, kapcsoltan az egyes mőveletekhez.

56


2. Turizmusfejlesztés – Pannon Örökség megújítása Célok: A régió sajátos természeti, történelmi és kulturális örökségének értéktudatos és komplex megırzése és védelme, valamint ezen vonzerıinek klaszter jellegő együttmőködésben megvalósuló új, egyedi arculatú, magas minıségő fejlesztése, amely magában foglalja - a termálvízkincsre alapozott egészségturisztikai és rekreációs, szabadidıs fejlesztéseket; - a történelmi emlékek és kulturális értékek egymásra épülı, egymást kiegészítı integrált fejlesztési láncolatát; - a tájegységekre jellemzı ökoturisztikai, kistérségi alapon szervezett tematikus programok, szolgáltatások támogatását; - a régió turisztikai intézményrendszerének megújítását (desztinációs menedzsment szervezetek felállítását). Mőveletek: 2.1. Pannon-termál program kiszélesítése: • termál- és gyógyfürdık egyedi, specializált szolgáltatásainak – gyógyászati, rekreációs és szabadidıs – és infrastruktúrájának fejlesztése (elınyben részesülnek az egészségügyi célú szolgáltatások, kapcsoltan a helyi egészségügyi szolgáltatókhoz); • termálés gyógyfürdık energiaellátási rendszerének megújítása, energiahatékony technológiák, a termálvíz hulladék-hı hasznosítási lehetıségeinek figyelembevételével; • a támogatott turisztikai vonzerık használatához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztések, pl. bekötıutak, kerékpárutak, közterületek, parkok javításához, a biztonság megerısítéséhez kapcsolódó beruházások; • a turisztikai vonzerık fejlesztéséhez szükséges projekt-elıkészítési tevékenység támogatása, kapcsoltan az egyes mőveletekhez. 2.2. Pannon Kulturális Út: • kastélyok, kúriák és várak, egyházi létesítmények turisztikai funkciókkal való bıvítése, ami elısegíti a kulturális turizmusba való bekapcsolódásukat (az épületek, a kastélykert, illetve a várakhoz tartozó parkok felújítása, kolostorok és kolostorkertek) és hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez; • a muzeális intézmények és régészeti lelıhelyek, romemlékek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése és szükség esetén felújítása, illetve bıvítése annak érdekében, hogy a múzeumok látogatottsága és szolgáltatási színvonala növekedjen, illetve foglalkoztatási bıvítı szerepe erısödjön; • nemzetközi és országos jelentıségő és turisztikai szempontból meghatározó településen kulturális fesztiválok helyszíneinek infrastrukturális fejlesztése (pl. kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése, rendezvényterek biztosítása, kialakítása, hang- és fénytechnikai fejlesztések, biztonság megerısítésére vonatkozó elemek, fesztiválhelyszínek kialakítása) annak érdekében, hogy növekedjen a látogatók száma és új, fenntartható munkahelyek keletkezzenek;

57


• a turisták tájékozódását és a vonzerık látogathatóságát megkönnyítı helyi információs rendszerek (pl. tábla) kialakítása, amelyek magukban foglalják a vonzerık „on-line” elérhetıségét biztosító, internet alapú alkalmazások és színvonalas digitális és nyomtatott tájékoztató anyagok készítését is, a kulturális örökség digitalizálását, marketing és rendezvényszerzési munkákat; a látogathatóság fejlesztéséhez szükség van az akadálymentesítéshez és speciális bemutatási módszerek biztosításához kapcsolódó fejlesztésekre is • a támogatott turisztikai vonzerık használatához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztések, pl. bekötıutak, kerékpárutak, kerékpársávok, közterületek, parkok javításához és a biztonság megerısítéséhez kapcsolódó beruházások • a turisztikai vonzerık fejlesztéséhez szükséges projekt-elıkészítési tevékenység támogatása, kapcsoltan az egyes mőveletekhez. 2.3. Tájegységi ökoturisztikai (aktív) programok fejlesztése: • a nemzeti parkok, natúrparkok és egyéb védett természeti területek (tájvédelmi körzetek) turisztikai célú fejlesztése (látogatóközpontok kiépítése, oktató bázisok és tanösvények fejlesztése, bemutatóhelyek és rendezvények szervezésére alkalmas területek kialakítása, turista útvonalak kiépítése); • természethez és helyi kulturális örökséghez kapcsolódó és az aktív turizmus ösztönzését jelentı szolgáltatások és infrastruktúrák fejlesztése: az országos és regionális turisztikai célú kerékpárutak és kiszolgáló szolgáltatásai (kölcsönzık, kerékpáros központok, standard felszerelések stb.), turisztikai célú kisvasutak, vízi turizmushoz, folyóparti aktív turisztikához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, valamint az ökoturizmushoz kötıdı tematikus és élményparkok kiépítése, a bemutatásra kerülı természeti értékek, partszakaszok megújítása, fenntartása; • a turisták tájékozódását és a vonzerık látogathatóságát megkönnyítı helyi információs rendszerek (pl. tábla) kialakítása, amelyek magukban foglalják a vonzerık „on-line” elérhetıségét biztosító internet alapú alkalmazások és színvonalas digitális és nyomtatott tájékoztató anyagok készítését is, marketing és rendezvényszerzési munkákat; a látogathatóság fejlesztéséhez szükség van az akadálymentesítéshez és speciális bemutatási módszerek biztosításához kapcsolódó fejlesztésekre is; • a támogatott turisztikai vonzerık használatához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztések, pl. bekötıutak, közterületek, kerékpárutak, kerékpársávok, parkok javításához és a biztonság megerısítéséhez kapcsolódó beruházások; • a turisztikai vonzerık fejlesztéséhez szükséges projekt-elıkészítési tevékenység támogatása, kapcsoltan az egyes mőveletekhez. 2.4. Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások fejlesztése: • Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak bıvítése a turisztikai vonzerık fejlesztése révén növekvı igények kielégítésére - szállásférıhelyek számának növelése a magas minıségő szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyeken - alacsony komfortfokozatú szálláshelyek kapacitásnövelése, indokolt esetben, a piaci megtérülési ráta függvényében – a térségi alapon létrejött öko- és aktív turisztikai kínálathoz kapcsolva. Elsısorban hátrányos, vidéki térségekben jelent ez a tevékenység megoldást alternatív jövedelemszerzésre, ezért a célcsoportja a mikro, kis- és középvállalkozások, és non-profit szervezetek.

58


- új, magas minıségő szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek létesítése az arra indokolt esetben (keresletet bizonyítva, illetve amely nem vezet túlkínálathoz), kapcsolódva a régió kiemelt desztinációihoz • Kereskedelmi szálláshelyek minıségi fejlesztése, magasabb fokozatúvá válás ösztönzése: - a szálláshelyek infrastrukturális fejlesztése a „szezonnyújtás”, valamint a magasabb komfortfokozat érdekében (pl. energiatakarékos hőtés-főtésrendszer kialakítása, épület felújítása, korszerősítése stb.) - a szálláshelyekhez kapcsolódó szolgáltatások bıvítése (pl. szabadidı aktív eltöltését segítı szolgáltatások pl. kerékpárkölcsönzés, szauna, illetve az üzleti turizmus kiszolgálását célzó fejlesztések, pl. konferencia létesítmények; valamint a családbarát szolgáltatások bevezetése stb.) 2.5. Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek, turisztikai klaszterek létrehozása, fejlesztése: • a turisztikai célú projektek fejlesztése és a tevékenységek koordinációja, környezeti hatásainak vizsgálata; • a desztináció piacra vitelét, marketingjét, a humán erıforrás fejlesztését stb. segítı stratégiák elkészítése; • érintett területek turisztikai célú marketing tevékenysége, a turisztikai szolgáltatások értékesítése; • az UNESCO világörökségi listára felkerült és a várományosi listán szereplı helyszínek védelmét és fenntartható fejlesztését elımozdító, szakmai, tudományos és szervezeti keretek létrehozása és fejlesztése, a világörökségi helyszínek közös kulturális és turisztikai kínálatának összehangolása és fejlesztése 3. Városfejlesztés Célok: - Városközpontok, leromlott városi lakóterületek integrált rehabilitációja; - A hátrányos helyzető lakosság életkörülményeinek javítása települési infrastruktúrafejlesztések révén; - Városi közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése. Mőveletek: 3.1. Városközpontok érték-ırzı megújítása: • A településmagok esztétikai megújítása: a kulturális örökségi elemek, örökségvédelmi jelentıségő területek fejlesztése, a városközpontok funkcionális újjáélesztése, jól lehatárolható településrészen belül az épületek felújítása, (homlokzat, „utcafelújítási” programok, településrészek fizikai megújítása) • Az akcióterületen érintett középületek esetében a felújításon túl, az energiahatékonyság javítása; • Közlekedési fejlesztések: balesetmentes és a város központi részeit tehermentesítı közlekedést szolgáló közútfejlesztések; akcióterületeken forgalomcsillapított közlekedési övezetek, gyalogoszónák, az adott településrészen belüli és annak elérhetıségét biztosító kerékpárutak,

59


kerékpársávok építése; intermodális tömegközlekedési csomópontok kialakítása és fejlesztése; • Meglévı zöldfelületek revitalizációja, zöldfelületek növelése, parkosítás; • Településközponti barnamezık kármentesítése, revitalizációja, új közfunkcióval való megtöltése. • Akciótervek, tanulmányok, kiviteli tervek készítése 3.2. Integrált város rehabilitációs tevékenységek leromlott városi lakóterületeken vagy leromlással fenyegetett lakótelepeken: • Közterületek kialakítása, felújítása – beleértve a közmőhálózatot, azbesztmentesítést; • Közintézmények felújítása, bıvítése (amennyiben új, a rehabilitáció céljait elısegítı közösségi programokhoz kapcsolódik), közösségi helyiségek kialakítása; • Kulturális, sport és szabadidıs létesítmények felújítása, bıvítése; • Több lakásos lakóépületek közös részeinek felújítása; • Lakóépületek bontása (különleges esetben, kizárólag olyan telepfelszámolások esetén, amelyeknél az elköltöztetett lakók legalább komfortos lakásba kerülnek, s szociális beilleszkedésüket külön programok segítik, amelyeket a pályázat is tartalmaz); • Akciótervek, tanulmányok, kiviteli tervek készítése a jelenlegi és a késıbbi közcélú rehabilitációs szakaszokhoz kapcsolódóan; 4. Környezetvédelemi és közlekedési infrastruktúra Célok: - A településszerkezethez és a tájhoz illeszkedı környezetbarát rendszerek alkalmazásának elısegítése, környezeti tudatosság növelése; - Biztonságos, jó állapotú felszíni vizek az EU Víz Keretirányelvnek megfelelıen - Az alsóbbrendő közúthálózat és a kerékpárút-hálózat fejlesztésével a települések, térségek belsı elérhetıségi viszonyainak javítása.

Mőveletek: 4.1. Kistelepülések szennyvízkezelése: A 2000 lakosegyenérték (LE) alatti agglomerációk és települések [a 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelet szerint] szennyvízkezelése, vegyes mőszaki megoldásokkal, a természet közeli szennyvíztisztítás és a szakszerő egyedi szennyvízelhelyezés kislétesítmények elınyben részesítésével az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Program részeként: • Természet-közeli szennyvíztisztításra irányuló beruházás és az ehhez kapcsolódó közcsatorna hálózat kiépítése (például faültetvényes-, tavas-, gyökérzónás-, illetve ezek kombinációiból álló megoldások) • Hagyományos (mesterséges) szennyvíztisztítási eljárások és a kapcsolódó csatornahálózat kiépítése • Szakszerő egyedi szennyvízelhelyezés létesítményei: egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények, egyedi szennyvíztisztító kisberendezések.

60


• A települési folyékony hulladékok tengelyen történı elszállítása és kezelésének megoldása • Fentiek optimalizált, kombinált megoldásai. • Az egyes mőveletekhez kapcsoltan projekt-elıkészítési tevékenység támogatása 4.2. Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja: • Dögkutak és dögtemetık felmérése, felszámolása, rekultiválása; • Települési szilárdhulladék-lerakók, földmedrő települési folyékony-hulladék fogadóhelyek lezárása, rekultiválása 4.3. Felszíni vizek minıségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése: • Vizeink mennyiségi és minıségi védelme intézkedés regionális jelentıségő vízvédelmi területeken: - Vízfolyások, tavak, holtágak, mellékágak medermorfológiai és ökológiailag megalapozott rehabilitációja az EU Víz Keretirányelvnek megfelelıen; - Vízvisszatartás, vízpótlás, vízvisszatáplálás a „jó állapot” elérése érdekében (A belvízzel, mint vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztése, térségi vízvisszatartás, vízpótlás, tározás, vízrendszer rehabilitáció); • Települések belterületi csapadékvíz-elvezetéséhez kapcsolódó beruházások; • Omlásveszélyes partfalak elleni védekezés; • Az egyes mőveletekhez kapcsoltan projekt-elıkészítési tevékenység támogatása. 4.4. Környezet megóvásához kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése: • Védelem alatt nem álló, de természet- és környezetvédelmi szempontból jelentıs értékek és területek védelmére, megırzésére, állapotjavítására, rekonstrukciójára és megismerésére irányuló fejlesztések. • Zajszennyezést és levegıszennyezettséget csökkentı közjóléti-védelmi fejlesztések, védelmi fasorok és védıfalak kialakítása. 4.5. Térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése: • Négy- és ötszámjegyő utak, illetve önkormányzati tulajdonú településközi utak, elkerülı utak felújítása, építése (a nehezen elérhetı települések megközelíthetıségének javítása érdekében, közlekedésbiztonság növelése); • A fenti kategóriájú közutak esetében a közúti kapcsolatok folyókon keresztüli összekötését elısegítı kompkikötıkhöz vezetı infrastruktúra fejlesztése; • Kerékpárút-hálózat fejlesztése a forgalmas útszakaszok mentén (elsısorban egykétszámjegyő fıutak belterületi szakaszai és forgalmas városi útszakaszok mentén). • Az egyes mőveletekhez kapcsoltan projekt-elıkészítési tevékenység támogatása

61


5. Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése Célok: - A humán közszolgáltatásoknak a régió sajátos településszerkezetét figyelembe vevı elérhetıségének biztosítása és szolgáltatási minıségének javítása; - A tudás alapú információs társadalom megteremtése, a helyi sajátosságokat figyelembe vevı szolgáltatások fejlesztése. Mőveletek: 5.1. Egészségügyi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése: • helyi jelentıségő egészségügyi alapellátás infrastrukturális és informatikai fejlesztése, lehetıség szerint ún. többcélú közösségi központokba integráltan; • kistérségi járóbeteg központok fejlesztése a meglévı intézményi háttér szükséges infrastrukturális és eszközállományának fejlesztésével az ellátási szükségleteknek megfelelıen az érintett kistérségekben; • az idısellátás térségi ellátási szolgáltatásainak fejlesztése; • rehabilitációs ellátási központok kialakítása, az egészségügyi struktúraátalakítás nyomán megújuló rehabilitációs szolgáltatások fejlesztésével és a szükséges infrastrukturális és eszközállomány figyelembevételével. • Az egyes mőveletekhez kapcsoltan projekt-elıkészítési tevékenység támogatása 5.2. Szociális infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése: • a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási rendszerek (gyermekjóléti szolgálat; étkeztetés, családsegítı szolgálat, házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, közösségi ellátás) infrastrukturális hátterének kialakítása, illetve a már meglévık javítása, lehetıség szerint un. többcélú közösségi központokba integráltan; • a gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások létesítése, infrastrukturális feltételeinek biztosítása, meglévı infrastruktúra fejlesztése, bıvítése (bölcsıde, hetes bölcsıde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, nyári napközis otthon, vagy napközis tábor, gyermekek alternatív ellátása); • Nappali ellátások fejlesztése idısek, fogyatékkal élık, hajléktalanok, szenvedélybetegek részére; • fogyatékkal élık egyenlı esélyő hozzáférését biztosító feltételek kialakítása, a közszolgáltatást nyújtó középületek esetében az utólagos akadálymentesítés elvégzése; • az egyes mőveletekhez kapcsoltan projekt-elıkészítési tevékenység támogatása. 5.3. Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése: • közoktatási-nevelési intézmények - szakmai fejlesztéssel és IKT fejlesztéssel egybekötött - infrastruktúrájának fejlesztése, rekonstrukciója, felújítása, korszerősítése, bıvítése, továbbá a hatékonyabb ellátás megszervezése érdekében szükséges szolgáltatások fejlesztése (pl. iskolabusz, mikrotérségi iskolák szervezése) fejlesztése lehetıség szerint ún. többcélú közösségi terekbe integráltan

62


• a közoktatási intézményekhez kapcsolódó kollégiumok fejlesztése a modern ellátás követelményeit kielégítı színvonal elérése, elısegítve a jó minıségő oktatási szolgáltatások elérhetıségét • Az egyes mőveletekhez kapcsoltan projekt-elıkészítési tevékenység támogatása 5.4. A regionális információs társadalom kiteljesítése: • A nem központilag létrehozott közösségi hozzáférési pontok, továbbá a már meglévı teleház-hálózat helyi igényekre alapozó elektronikus szolgáltatásainak támogatása; • A helyi térségi, regionális tartalmak kialakítása, meglévı tartalmak fejlesztése interaktív mőködtetésének mentorálása, integrált regionális információs rendszerek kialakítása; • Az önkormányzatok egységes és pénzügyileg fenntartható, az önkormányzatok hatósági és belsı munkafolyamatainak elektronizálását támogató informatikai fejlesztések (az Elektronikus közigazgatás OP keretein belül kialakítandó alkalmazásszolgáltató rendszerekhez kapcsolódva). • Az egyes mőveletekhez kapcsoltan projekt-elıkészítési tevékenység támogatása.

63


3.4. A Nyugat-Dunántúli Stratégiája (2009-2013)

Régió

Szakképzés-fejlesztési

Jövıkép: ”A regionális sajátosságokat figyelembevevı, szakmailag és földrajzilag is összehangolt kínálatot, valamint széleskörő szakmai képzést nyújtó regionális szakképzési intézményrendszer kialakulása, amely képes követni a gazdaság folyamatosan változó igényeit. A képzett és alkalmazkodó képes munkaerı biztosítása révén hozzájárul a gazdaság versenyképességének erısítéséhez, szolgálja az élethosszig tartó tanulás stratégiáját. Felkészült a kiemelkedı tehetségőek és a hátrányos helyzetőek speciális képzési igényeinek kielégítésére is, továbbá mindezekkel a formálódó regionális intézményrendszer húzóágazatává válik.” A régióban folyó szakképzés küldetése a 2006- 2013-ra megfogalmazott országos szakképzési stratégiában foglaltak alapján; a XXI. Század egyéni és társadalmi követelményeinek megfelelı, magas színvonalú szakképzés biztosítása, amely hozzájárul a régió társadalmi, gazdasági fejlıdéséhez, és amely a képességeinek a kibontakoztatásával sikeres életpályára készíti fel az egyént. A szakképzés-fejlesztés stratégiai céljai a Nyugat-dunántúli régióban: a szakképzés minıségének és hatékonyságának javítása, a szakképzési kínálat és a munkaerı-piaci igények összehangolása, munkavállalók foglalkoztathatóságának és alkalmazkodó képességének a javítása, a szakképzésben érintett szereplık közti együttmőködések ösztönzése, a szakképzés regionális jellegének erısítése.

A stratégiai célok elérésénél az Európai Unió és a Magyar Kormány oktatáspolitikájában meghatározott, alábbi irányelveket kell figyelembe venni: a, a fenntartható fejlıdés biztosítása, b, az esélyegyenlıség biztosítása, c, az infokommunikációs technológia széleskörő alkalmazási feltételeinek a biztosítása, d, a foglalkoztatás növelése, e, a biztonságos, kiszámítható jövı feltételeinek a biztosítása, f, a társadalmi teljesség biztosítása.

64


A stratégia célok megvalósításának prioritásai a régióban: 1. 2. 3. 4.

A szakképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése A szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása. A felnıttképzés fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás elterjesztése. A szakképzés regionális intézményrendszerének fejlesztése.

A stratégiai célok megvalósításához megfogalmazott prioritásokhoz a Stratégia rövid és középtávú intézkedéseket, operatív programokat fogalmazott meg. A rövidtávú regionális társadalmi, munkaerı-piaci változások hatásait, szükségesnek látszik az operatív programok, intézkedések megvalósítása során felülvizsgálni. Az elsı felülvizsgálati ciklus értékelését követıen az operatív programok, intézkedések felülvizsgálatán túl, szükséges a prioritások felülvizsgálata is, a régió aktuális társadalmi, gazdasági, és munkaerı-piaci helyzetének, és az idıközben megtörtént szakképzés fejlesztési, szerkezet átalakítási és jogszabály változási intézkedések figyelembe vételével. A Nyugat-dunántúli Régió szakképzés-fejlesztési Stratégiájának a szlogenje: „Versenyképesség, rugalmasság, együttmőködés és integráció.” A Nyugat-dunántúli Regionális rövidtávú intézkedései, 2009- 2010:

A szakképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése

Szakképzés-fejlesztési

PRIORITÁSOK A szakképzés A felnıttképzés infrastrukturális fejlesztése, az feltételeinek élethosszig tartó javítása tanulás elterjesztése

Stratégia

A szakképzés regionális intézményrendsz erének fejlesztése

Rövid távú operatív programok, intézkedések 1. 1. 2. 1. 3. 1. 4. 1. Szakképzı A gyakorlati Kisés Regionális intézmények és képzés középvállalkozások Szakképzési gazdálkodó infrastrukturális humánerıforrásFórum szervezetek fejlesztése fejlesztési létrehozása együttmőködésének tevékenységeinek javítása támogatása 2. 2. Korszerő információs és kommunikációs, innovációs és tudásalapú technológiák, környezetbarát módszerek adaptálása a szakképzésben

3.4. 4.4. A gazdasági válság Pályaválasztás, túlélését szolgáló Pályaorientáció képzési tevékenységek támogatása

65


A Nyugat-dunántúli Regionális Szakképzés-fejlesztési középtávú intézkedései, 2009- 2013:

A szakképzés tartalmi és szerkezeti fejlesztése

PRIORITÁSOK A szakképzés A felnıttképzés infrastrukturális fejlesztése, az feltételeinek élethosszig tartó javítása tanulás elterjesztése

Stratégia

A szakképzés regionális intézményrendsz erének fejlesztése

Középtávú operatív programok, intézkedések 1. 2. 2. 3. 3. 2. 4. 2. képzési A Regionális Minıségbiztosítási A felnıttképzés, A rendszerek profilváltáshoz az átés Fejlesztési és Képzési Bizottság bevezetésének szükséges továbbképzés támogatása infrastrukturális módszertani döntéseit feltételek fejlesztése és megalapozó megteremtése népszerősítése kutatások támogatása 1. 3. A szakképzés rendszerének fejlesztése a hátrányos helyzető célcsoportok szükségleteinek megfelelıen

3. 3. Régió-specifikus képzési programok támogatása

4. 3. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság támogatásával megvalósuló fejlesztések nyomon követése, értékelése

66


3.5.

ÚMFT TÁMOP program

Az új kormány várhatóan változtat a programon belüli súlypontokon, de jelenleg ez a foglalkoztatási terület érvényes operatív programja, így figyelembe vettük a tervezési környezet feltérképezése során. A Társadalmi Megújulás Operatív Program célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási periódusban, amelyek az egész ország lakosságát érintik, és amelyekhez az infrastrukturális hátteret, a minıségi szolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférést elsısorban a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, illetve a regionális operatív programok biztosítják. A program költségvetése 4 097 080 055 euró. Finanszírozásának hátterét az Európai Szociális Alapon keresztül 85%-ban az Európai Unió biztosítja, 15%-ban pedig a kapcsolódó hazai források képezik. A program területi jogosultsága kiterjed Magyarország teljes területére, azaz a „Konvergencia” célkitőzés alá tartozó hat régió, valamint a „regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitőzés alá tartozó Közép-magyarországi régió területére. A Társadalmi Megújulás Operatív Program az ÚMFT átfogó céljaihoz, a foglalkoztatás bıvítéséhez és a tartós növekedéshez elsısorban a munkaerıpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erıforrások fejlesztésével járul hozzá. A gazdaság rendelkezésére álló munkaerı-kínálat növekedésében rejlı lehetıségek csak akkor használhatók ki, ha növekszik az álláskeresési aktivitás, csökken a munkaerı-piaci és társadalmi diszkrimináció mértéke, javul az összhang a keresett és a kínált képzettségek, képességek között, továbbá az egészségkultúra fejlıdése által nı az egészséges munkaerı aránya. A foglalkoztatás bıvítéséhez tehát az aktivitás növelésén keresztül vezet az út. Ezért a Társadalmi Megújulás Operatív Program átfogó célja a munkaerı-piaci részvétel növelése. A fenti célt elsısorban az emberi erıforrások minıségének javításával, az alábbi specifikus célok megvalósításán keresztül szeretné a program elérni, melyhez a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a szociális terület, az egészségügy, a kultúra és a közmővelıdés eszközrendszerére, továbbá antidiszkriminációs eszközökre egyaránt szükség van. Specifikus célok: A munkaerı-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése A változásokhoz való alkalmazkodás segítése Az egész életen át tartó tanulás elısegítése Az egészségi állapot és a munkavégzı-képesség javítása A társadalmi összetartozás erısítése, az esélyegyenlıség támogatása

67


Prioritások és beavatkozási területek: 1.) A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerıpiacra való belépés ösztönzése - A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése, integrált munkaügyi és szociális rendszer kialakítása - Munkaerı-piaci aktivizálás, megelızés és képzés - Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások 2.) -A -A -A

Alkalmazkodóképesség javítása képzéshez való hozzáférés segítése munkaerı-piaci alkalmazkodást segítı intézményrendszer fejlesztése szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése

3.) Minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek - A kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása - A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerő megoldások és együttmőködések kialakítása - A halmozottan hátrányos helyzető és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlıségük megteremtése a közoktatásban - Az eltérı oktatási igényő csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényő tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás 4.) A Felsıoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében - A felsıoktatás minıségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban - A felsıoktatás K+F+I+O kapacitásainak bıvítése a vállalkozásokkal való szerves együttmőködés kiépítésének szolgálatában 5.) Társadalmi befogadás, részvétel erısítése - A kiemelt leghátrányosabb helyzető térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása - Beruházás a jövınkbe: gyermek és ifjúsági programok - A halmozottan hátrányos helyzető csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerı-piaci integrációjuk elımozdítása érdekében - A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása - A helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése - A társadalmi kohézió erısítése bőnmegelızési és reintegrációs programokkal 6.) Egészségmegırzés és egészségügyi humánerıforrás-fejlesztés - Egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés Egészségügyi szerkezetátalakítást támogató humánerıforrásszolgáltatásfejlesztés

és

68


A TÁMOP 1.4.4. intézkedés bemutatása „Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások” Alapvetı célok A foglalkoztatási együttmőködési megállapodás a térségi szereplık szerzıdésben rögzített összefogása annak érdekében, hogy feltérképezzék a kistérségükben, régiójukban a munkahelyteremtés, a humánerıforrás-fejlesztés lehetıségeit, összehangolják a helyi erıforrásokat, közös stratégiát, cselekvési tervet dolgozzanak ki, és valósítsanak meg a foglalkoztatás bıvítésének elısegítése érdekében. A foglalkoztatáspolitika decentralizálása, a helyi és a határon átnyúló foglalkoztatási fejlesztések megalapozása alapvetı fontosságú a foglalkoztatottsági szint növelése és a munkanélküliség csökkentése érdekében, hiszen a meglévı eszközökkel a munkaerıpiacról tartósan kiszorult rétegek problémái csak részben kezelhetıek. Ehhez elengedhetetlen a helyi szinten kompetens, a lokális kérdésekben döntéshozóként és végrehajtóként egyaránt hatékonyan eljárni képes, a helyi lehetıségeket ismerı, és erıforrásokat koncentrálni tudó helyi „intézményesített” együttmőködések létrehozása, melyhez az EU-s „best practice”-ként megismert foglalkoztatási paktum, mint eszköz megoldást jelent. A konstrukció célja helyi (kistérségi), regionális, illetve határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások létrehozása. A foglalkoztatási problémák nem állnak meg az országhatárokon, ezt már naponta lehet tapasztalni. Az átalakuló európai gazdasági tér egyik kitüntetett helye az államhatár, amely fokozatosan veszít jelentıségébıl, de sok tekintetben akadályt képez. A fentiekkel összhangban szükség van határokon átnyúló foglalkoztatási megállapodások kidolgozására, amelyek a kistérségeknél nagyobb hatókörőek, és amelyek kellı legitimáció esetén hatékony választ képesek adni a határ két oldalán felmerülı foglalkoztatási problémákra. A foglalkoztatási paktumok a stratégiai célok elérése, a foglalkoztatás szintjének növelése, a gazdaságfejlesztés érdekében elemzik a térség foglalkoztatási helyzetét, feltárják a foglalkoztatási lehetıségeket, fejlesztik a gazdasági és a humán erıforrásokat, meghatározzák a kitörési pontokat, koordinálják és megvalósítják a fejlesztési elképzeléseket. E komplex célok elérése érdekében felkutatják a helyi, regionális, központi és uniós pénzügyi forrásokat, amelyeket összehangolnak a kistérségi szinten generált innovatív projektötletekkel. Az elmúlt 3-4 évben bebizonyosodott, hogy helyi szinten szükség van az együttmőködésre a helyi foglalkoztatási problémák megoldásában. Az Európai Unióban a foglalkoztatási paktum már bizonyított jó gyakorlat, és a hazai programok elızetes eredményei is bíztatóak. A tapasztalatok szerint a térségi összefogás és kooperáció erısödött, fellendült a gazdasági szereplık, valamint az állami, az önkormányzati és a civil szféra párbeszéde, határozottan nıtt a pályázati aktivitás, az adott terület forrásszerzı képessége, újabb csatlakozók léptek be a paktumokba, felmérések készültek a térség foglalkoztatási helyzetérıl, a területfejlesztéssel összefüggı helyi és térségi fejlesztési szándékokról, továbbá a helyi partnerek közösen fogalmaztak meg összehangolt foglalkoztatási stratégiákat és akcióterveket, megkezdték ezek megvalósítását.

69


A paktumokban rejlı lehetıségek azonban még nagyrészt kihasználatlanok. Jelen kiírás célja, a nemzetközi pozitív tapasztalatok alapján, támogatni a hazai foglalkoztatási paktumok létrejöttét. A konstrukció két komponens keretében valósul meg: a) komponens: kistérségi és regionális foglalkoztatási paktumok kidolgozásának támogatása, b) komponens: határmenti térségek szereplıi között létrejövı, határokon átnyúló foglalkoztatási megállapodások kidolgozásának támogatása. A határon átnyúló foglalkoztatási partnerség (paktum) célja, a szakmai együttmőködés kiterjesztése a munkaerıpiac szereplıire, az önkormányzatokra, a munkáltatókra és a civil szervezetekre is, a határ mentén. A határvidékek növekvı integrációja megváltoztatja ezen térségek munkaerıpiacának helyzetét és ez új kihívásokkal jár együtt. Ilyen irányú fejlıdés azonban nem csak a régi és az új tagállamok határvidékei között, hanem az újonnan csatlakozott országok határai mentén is végbemegy. A migrációs mozgások elınyös és hátrányos munkaerıpiaci hatásokat is keltenek a határ közelében. Ez a folyamat összefügg a feketemunka és a határon átnyúló munkaerı-közvetítések nemkívánatos formáinak növekedésével. A határvidékeken tapasztalható munkaerı-piaci problémák megoldásának lényeges elıfeltétele a már meglévı intézmények megerısített transznacionális együttmőködése, a munkaerıpiac intézményei és a munkaerıpiac egyéb szereplıinek határ menti, határon átnyúló együttmőködések intenzívebbé tétele, közös monitoring koncepciók kidolgozása a munkaerıpiacok fejlesztése érdekében. Részcélok: A gazdaságfejlesztés, a humánerıforrás-fejlesztés és a foglalkoztatás elısegítése érdekében a térségi, regionális szereplık közötti együttmőködés kialakítása, térségi, regionális stratégiák megalkotása. 1) Fenntartható partnerségi hálózat létrehozása, amelynek keretében együttmőködik a helyi szereplık széles köre a foglalkoztatási kezdeményezések elımozdítása érdekében. 2) Az együttmőködés eredményeképpen a humánerıforrás fejlesztésre, gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatás elısegítésére irányuló stratégia kialakítása. 3) A paktum szervezet (irányító csoport, paktum menedzsment) létrehozása és érdemi mőködésének megkezdése. 4) A foglalkoztatási stratégiához illeszkedı, éves akcióprogramok és konkrét projekttervek kidolgozása.

Támogatható tevékenységek: A tevékenységeket mindkét komponens esetében, két szakaszban kell végrehajtani. Az elsı szakasz a projekt megkezdésének napjától számítva nem lehet hosszabb, mint a projekt megvalósítás idıtartamának fele. A második szakasz az elsı szakasz lezárását követıen a projekt befejezéséig tart.

70


A támogatható tevékenységek: - figyelemfelkeltés a minél szélesebb körő partnerség megteremtésére és a projekt tudatosítására az együttmőködési hálózatban érintett partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében; - a helyi foglalkoztatási stratégiák megalapozására szolgáló tanulmányok készítése, megfelelı információk és adatok hiánya esetén a megalapozott helyzetfelmérés elkészítését segítı kutatások indítása; - szemináriumok, workshopok, konferenciák, szakmai és közösségi fórumok szervezése a stratégiaalkotási folyamat elımozdítására és az együttmőködés fenntartására; - a projekt megvalósítását segítı tudásbıvítésen, tréningeken (pl. kommunikációs, csapatépítést és konfliktuskezelést szolgáló), képzéseken való részvétel; - partnerség-építés, külföldi és/vagy belföldi tanulmányút; - a projektben résztvevık közötti folyamatos információcsere lebonyolítása, a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció az együttmőködési hálózatban érintett partnerek között; - honlap kialakítása a partnerség erısítésére és a projektekben résztvevık közötti kommunikáció megkönnyítésére; - a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció a szélesebb nyilvánosság felé; - országos és nemzetközi, hasonló projektekhez kapcsolódó tapasztalatcsere megszervezése, országos és nemzetközi együttmőködési hálózatokba történı bekapcsolódás; - helyi foglalkoztatási stratégiák, foglalkoztatási megállapodások elkészítése, szervezeti és mőködési szabályzat, valamint költségvetések kidolgozása; - helyi/kistérségi/ regionális foglalkoztatási stratégia kialakítása, megállapodások létrehozása a helyi/kistérségi/regionális gazdaságfejlesztési és nemzeti szintő foglalkoztatáspolitikai stratégiai tervekhez illeszkedve; - a foglalkoztatási megállapodásokkal, és a foglalkoztatási stratégiával összhangban konkrét projektjavaslatok kidolgozása; - a projekt eredményeinek terjesztését célzó kiadványok készítése, szakmai és közösségi fórumok, rendezvények szervezése; - a regionális és nemzeti szintő foglalkoztatáspolitikai stratégiai dokumentumok számára ajánlások megfogalmazása a projekt tapasztalatainak figyelembevételével. - projektmenedzsment és adminisztrációs tevékenységek; - paktum menedzsment humánerıforrásának biztosítása; - a paktum mőködtetéséhez köthetı rendezvények szervezése; - a helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzését és összehangolását célzó helyi/kistérségi/megyei/regionális szintő együttmőködési hálózatok kialakítása, és mőködési feltételeinek megteremtése. - Regionális paktumok esetében a régióban mőködı kistérségi szintő paktumok együttmőködésének koordinálása Kizárólag az elsı szakaszban végezhetı tevékenységek: - térségi (regionális, kistérségi, határon átnyúló) foglalkoztatási partnerségépítés; - helyzetelemzés és stratégiaalkotás; - a stratégia alkotás folyamatához, a paktum létrehozásához köthetı rendezvények szervezése; stratégia alkotás folyamatához köthetı képzések; új foglalkoztatási megállapodás/paktum létrehozása, szervezeti keretek megteremtése

Kötelezı tevékenységek:

71


Fı tevékenységek: - térségi (regionális, kistérségi, határokon átnyúló) foglalkoztatási partnerség-építés; - helyi partnerségi szemináriumok szervezése; - hálózatépítési tréning a partnerek számára (pl. korábban megvalósult paktumok bevonásával); - új foglalkoztatási megállapodás/paktum létrehozása és mőködtetése (mőködtetés megkezdése); - szervezeti keretek megteremtése, Ügyrend készítése; - helyzetelemzés készítése, amely speciálisan a gazdasági, foglalkoztatási és képzési lehetıségekre fókuszál; - stratégiaalkotás a helyzetelemzésre alapozva; - akcióterv készítés, gazdaságfejlesztéshez, humánerıforrás-fejlesztéshez, foglalkoztatás bıvítéshez kapcsolódva; - a stratégia alkotás folyamatához, a paktum szolgáltatásaihoz köthetı rendezvények szervezése (szakmai mőhelymunkák, a dokumentumok társadalmi vitára bocsátása, a partnerségi megállapodás aláírását követıen foglalkoztatási partnerségi Fórumok szervezése a széles körő nyilvánosság biztosítása céljából); - foglalkoztatás-bıvítéssel járó projektötletek kidolgozása, generálása; - egyéb, a projektmegvalósítást segítı képzés és/vagy tréning és/vagy szakértıi tanácsadás (a partnerek számára) megvalósítása; - A megalakult foglalkoztatási partnerség szervezetei (Irányító Csoport és paktum menedzsment) mőködésének és – stratégiai célok megvalósításához kapcsolódó – érdemi munkájának elkezdése. Kiegészítı tevékenységek: - paktum menedzsment (infrastruktúra és humánerıforrás) biztosítása (stratégia alkotás folyamatához köthetı képzés, szervezetfejlesztés); - projektmenedzsment tevékenység; - tájékoztatással, kötelezı nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységek; - honlap létrehozása; - az érintett térségrıl, a paktum bemutatásáról, szakmai kiadványok készítése; - B komponens esetében az érintett térségrıl, a paktum bemutatásáról, többnyelvő szakmai kiadványok készítése. Kötelezıen elkészítendı dokumentumok: - Helyzetfeltárás, Helyzetelemzés - Foglalkoztatási Stratégia - Partnerek által aláírt paktum-megállapodás - Irányító Csoport ügyrendje - Irányító Csoport éves munkaterve - Foglalkoztatási projekttervek kidolgozása - 3 éves munka- és költségterv a paktum fenntarthatóságára vonatkozóan

72


3.6.

Az Új Széchenyi Terv

Ahogy a program elıkészítésébe, úgy annak megvalósításába is alapvetıen a kis- és közepes vállalkozásokat kívánja bevonni a kormány, hiszen a sikeres magyar gazdaságnak ık a zálogai. A kormány a Terv finanszírozását alapvetıen az uniós források átcsoportosításával szeretné megoldani. Az ezzel kapcsolatos brüsszeli tárgyalások várhatóan az év végéig lezajlanak, és az új pályázatok 2011. elején jelennek meg. Egymillió új munkahely, a magyar gazdaság és a vállalkozások fejlesztése hét kitörési pont mentén – ezek a legfıbb céljai a Kormány gazdasági programjának, az Új Széchenyi Tervnek. A Terv középpontjában egy nagy cél áll, amely a foglalkoztatás dinamikus bıvítése (10 év alatt 1 millió új és adózó munkahely). Valóban új, a munkaerıpiac természetes mozgásán túlmutató, tartós többletet eredményezı munkahelyeket kell létrehozni. Fontos az is, hogy adózó munkahelyek legyenek. Nem cél az, hogy munkára váró emberek százezrei tartósan a második munkaerıpiacon maradjanak, amely nagyon költséges az államnak is. A cél, hogy kikerüljenek a segély-munka-segély kilátástalan csapdájából. Ezek a célok azért is fontosak, mert 2,5 millió adófizetı tartósan nem képes fenntartani sem a közszolgáltatásokat, sem a nyugdíjrendszert, sem pedig a jóléti ellátásokat 10 millió ember számára. A legnagyobb kihívást az alacsony aktivitási ráta jelenti. Kevesen dolgoznak a munkaképes lakosság körében, és ebbıl származik a legtöbb egyéni és közösségi probléma is. Az újraelosztás helyett növekedéspárti gazdaságpolitikát kell megvalósítani. Sokan várnak munkára, de alapvetıen nem azért nem dolgoznak, mert nem akarnak, hiszen nem állnak rendelkezésre a megfelelı mennyiségő és minıségő munkahelyek. A terv a hazai kis- és középvállalkozásokra helyezi a fı hangsúlyt, hiszen ık foglalkoztatják a legtöbb embert és tartós munkahelyeket is ık képesek teremteni. A vállalkozókat kell olyan helyzetbe hozni, hogy képesek legyenek kihasználni a foglalkoztatási potenciáljukat, amellyel együtt versenyképességüket is javítják. Szükség van a hátrányos helyzetőeket segítı foglalkoztatási programokra is, de tartós megoldást csak a vállalkozókon keresztül lehet elérni. A megfelelı üzleti környezet és feltételrendszer biztosítása érdekében az Új Széchenyi Terv a költségvetési egyensúly biztosítása mellett radikális adócsökkentést, az adónemek számának csökkentését, a vállalkozókat sújtó állam által generált adminisztrációs költségek és terhek felezését, a hazai és uniós támogatási forrásokhoz való hozzáférés egyszerősítését, a versenytorzító egyensúlytalanságok felszámolását, a gazdasági jogbiztonság visszaállítását célozza meg. Mindezekkel összhangban az Új Széchenyi Terv 7 kiemelt programot tartalmaz. A 7 kitörési pont és fejlesztési terület kialakítását 1,5 éves elemzıi munka elızte meg. Az elkészült anyagokból 4 ágazati és 3 horizontális kitörési pont rajzolódik ki:

73


A 4 ágazati kitörési pont: - egészségipar - a zöld gazdaság - a hálózati gazdaság - a tudásgazdaság A 3 átfogó kitörési pont: - otthonteremtés - munka- és teljesítményközpontú gazdaság - tranzitgazdaság A kitörési pontok közös sajátossága, hogy sokféle iparágat integrálnak, és mindegyiknél komoly esély van, hogy középtávon globális vagy európai léptékben is versenyképes termékek és szolgáltatások megjelenéséhez vezessenek. A másik fontos jellemzı, hogy mindegyik terület nagyon komoly piaci potenciállal rendelkezik. Harmadik fontos szempont volt a lehatárolásban a piacteremtés, hiszen a vállalkozások fejlıdéséhez új hazai és nemzetközi piacokra van szükség. Negyedikként a magas hozzáadott érték jelent meg szempontként. Az alábbiakban az Új Széchenyi Terv 7 kiemelt programját mutatjuk be: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipar: Az egészségipar magában foglalja a gyógyító-megelızı és rehabilitációs szolgáltatásokat, a kiszolgáló- és háttérágazatokat, és az ezeket megalapozó kutatásokat, az egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó termékek gyártását és forgalmazását. A program egyrészt hazánk termálvíz készletének, geotermikus adottságainak jobb, hatékonyabb kihasználását célozza meg, másrészt az egészséget szolgáló termelı és szolgáltató iparágakat kapcsolja rendszerbe. Az egészségipar résziparainak többsége a termelés, vagy a szolgáltatás kibocsátását növeli, amely az ország versenyképességét növeli jelentıs foglalkoztatási többlet létrehozása mellett. Az egészségipar fejlesztése olyan „nemzeti ipar” kifejlesztését tőzte ki célul, amely összetéveszthetetlenül jellemzı hazánkra, és amellyel kapcsolatban olyan természeti és humán adottságokkal rendelkezünk, melyek stratégiai elınyt biztosíthatnak számunkra. Az -

egészségipar fontos hozadékai: munkahelyeket teremt, erısíti a KKV szektort javítja a lakosság egészségi állapotát jól képzett szakembereket igényel, ezáltal élénkíti az oktatást-képzést tartós növekedést biztosít az ország külsı energiafüggıségét csökkenti fenntartható mind környezeti, mind makrogazdasági, mind társadalmi szempontból kohéziót erısít, mivel csökkenti a területi és társadalmi különbségeket erısségeinkbıl, természeti adottságainkból, speciális tudásunkból komoly stratégiai elınyt kovácsol

74


A program elemei: -

egészségturizmus geotermikus energia hasznosítása növényházi kertészet szépségipar, kozmetikumok ásványvíztermelés gyógyszeripar biotechnológia, nanotechnológia orvosi mőszergyártás balneológia horizontális aspektusok – egészségipari klaszterek egészségiparhoz kapcsolódó oktatás specializált építıipar

2. Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés: A 21. században egy ország sikere jelentıs mértékben függ attól, hogy a fosszilis (nem megújuló) energiahordozókra épülı felhasználási struktúra által kiváltott problémákat (ellátásbiztonság, növekvı árak stb.) hogyan tudja kezelni az energiatakarékosság, energiahatékonyság, energiabiztonság és a megújuló energiaforrások felhasználásával. A globális felmelegedés, a világszerte növekvı energiaigények, a fosszilis energiahordozók árainak rohamos növelése cselekvésre készteti a világot, így hazánkat is. Magyarország és a környezı országok az elmúlt 2 évben földgázellátási zavarnak voltak kitéve. A gazdasági szereplıknek jó minıségben, nagy biztonsággal és versenyképes áron kell az energetikai infrastruktúrához és a szolgáltatásokhoz hozzáférni. Emellett ki kell aknázni az energetikai fejlesztésekben rejlı foglalkoztatási és gazdasági növekedést elısegítı lehetıségeket. Meg kell valósítani az ellátásbiztonságot, és csökkenteni kell az energiaimport-függıséget. Kiemelten kell ösztönözni a megújuló energiák elıállítását és felhasználását, és felül kell vizsgálni az energetikáért felelıs kormányzati intézmény- és eszközrendszert. A zöld gazdaság eszközrendszerében megjelenik az energiahatékonyságenergiatakarékosság-energiaracionalizálás, a megújuló energiaforrások használatának növelése (2020-re 13%-os célt kitőzve), mezıgazdasági bionergia kihasználása, szilárd biomassza, és bio-üzemanyagok elıállítása, biogáz, geotermikus energia, napenergia és szélenergia hasznosítása. Az ágazatnak jelentıs foglalkoztatás bıvítı potenciálja is van a gazdasági lehetıségek mellett. A foglalkoztatás növelése akkor maximalizálható, ha a biomassza elıállítása a háztartásokban, családi kisvállalkozásokban, és kistérségek összefogása révén valósul meg. Ezeknek a KKV-knak nagyon fontos szerepük lehet egyes vidéki területek lakosságmegtartó képességének növelésében, és e területek folyamatos fejlıdésének biztosításában. A munkahelyteremtés elsısorban a mezıgazdaságban és a hátrányos helyzető térségekben fejti ki hatásait a biomassza begyőjtésével, illetve az energiaültetvényeken történı gazdálkodással jelentıs képzetlen munkaerı foglalkoztatására nyílhat lehetıség.

75


A kutatásnak, oktatásnak, képzésnek, szaktanácsadásnak kiemelt szerepe van a fejlesztési program megvalósítása során, hiszen kutatás-fejlesztés és innováció nélkül nincs fejlıdés, és a zöld gazdasághoz fejlesztéséhez megfelelı szakemberekre van szükség (tervezık, kivitelezık, szerelık, karbantartók, menedzserek stb.). A finanszírozás megszervezése érdekében a Magyar Fejlesztési Bank mintájára, de attól függetlenül vagy együttmőködésben Zöld Fejlesztési Bank létrehozására is szükség lenne, amely egy zöld beruházásokra szakosodott pénzintézet lenne. A zöld gazdaságfejlesztési politika az alábbi eredményekkel járhat: - felértékelıdhet hazánk szerepe a klímapolitika feltételrendszerének nemzetközi szintő alakításában - új perspektíva nyílhat a hazai agrárium, a speciális gépgyártás, az alkalmazott kutatások elıtt - megvalósulhat a mezıgazdasági termelés szerkezetének diverzifikációja, piacképes termékké konvertálható a gabonafelesleg - akár egész százalékos nagyságrendben nıhet a GDP, javul a fizetési mérleg - új terület nyílhat a képzési szektor számára - jelentısen bıvülhet a vidéki foglalkoztatás, csökkenthet a munkanélküliség - mérséklıdik az ország energiafüggısége, a nemzetgazdaság részben energiaönellátó lesz - mérséklıdik a CO2 kibocsátás - az EU által támasztott elvárások, direktívák teljesülnek - az önkormányzati és a mezıgazdasági szektor egyaránt élhetıvé és mőködıképessé válik - a mezıgazdasági biomassza elıállítása, feldolgozása és hasznosítása révén a vidékfejlesztés új dimenziót nyerhet 3. Otthonteremtés – Lakásprogram: A mai magyar lakásállomány elavultsága miatt és a lakásállomány folyamatos megújítása érdekében évi 40-50 ezer lakás építése indokolt. A lakásépítésekre az ország kialakult ipari kapacitásokkal és munkaerıvel rendelkezik, amely még mozgósítható. A terv a gazdaság egyik motorjának, a munkaerı mobilitás ösztönzıjének tartja a mőködı lakásépítési ágazatot. A programban megfogalmazott célok között szerepel, hogy 3 éven belül évi 40 ezer új lakás épüljön, célszerő létrehozni otthonteremtési tanácsadó testületet, növelni kell a lakáscélú takarékoskodást, minıségi és energiatakarékos építést kell megvalósítani, ösztönözni kell a megújuló energiaforrások felhasználását. Szociális bérlakásépítést kell elindítani, és segíteni kell az elsı lakás megszerzését állami segítséggel. A panellakások felújítására komplex programokra van szükség, és szükséges idısek otthonainak létesítése is. A javasolt intézkedések: - a lakástámogatás, gyermekvállalás, jövedelemadózás, energiahatékonyság, minıségi és legális építés összekapcsolása - csak a gazdaságilag megtérülı felújításokat célszerő támogatni

76


- a lakástámogatásokat döntıen az építések és az újlakás-vásárlások, felújítások támogatásán keresztül célszerő nyújtani - akik nem engedhetik meg saját lakástulajdon megszerzését, vagy a mobilitás érdekében szükségük van rá, a modern, családi életvitelre alkalmas (min. 60 nm-es) bérlakásokat szükséges biztosítani, amelyeket késıbb megvásárolhatnak (a terv uniós források felhasználását is tervezi bérlakásépítésekre, amelyhez komoly lobbi szükséges) - a lakásügynek évi 375 mrd költségvetési forrásra van szüksége 4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés: A kis-és középvállalkozások problémáinak jó része csak komplex gazdasági, szabályozási, oktatási, intézményi reformok és infrastrukturális intézkedések révén oldhatóak meg. A vállalkozásfejlesztésnek a nemzeti célok megvalósítására kell épülnie. Olyan programot terveznek megvalósítani, amely a vállalkozói kultúra terjesztésével és a hazai tıkefelhalmozás elısegítésével elımozdítja az ország polgárosodását. A program serkenti a munkahelyteremtés lehetıségeit és növeli a munkaerı iránti keresletet elsısorban a magyar KKV-k körében. Ehhez stabil és kiszámítható gazdasági környezetre, bürokráciacsökkentésre, adócsökkentésre van szükség. A vállalkozások fejlıdésének alapfeltétele, hogy az önkormányzatok vállalkozásbarát helyi politikát folytassanak. A vállalkozások a legtöbb esetben versenyképességet gátló sarcnak érzik az iparőzési adót, miközben ezért cserébe elégtelen gazdasági infrastruktúrát és közszolgáltatásokat, bürokratikus ügyintézést kapnak. A megoldás azonban az állam és nem az önkormányzatok kezében van, mivel az állam elvonja a helyben keletkezett bevételek zömét (pl. SZJA 90%-át) és fejkvóta alapján visszaosztja. Sok esetben olyan feladatokat írja elı az önkormányzatok számára, aminek nem biztosított a finanszírozása. Két út van az önkormányzatok elıtt: saját bevételeket termelnek a vállalkozások megadóztatásából, vagy a fejlesztési és beruházási kiadásaikat faragják le. A végeredmény a magas helyi adók és a gyenge gazdasági infrastruktúra kettısége. A terv az elvonások mértékének csökkentését célozza, és az önkormányzatoknak a forrásokat a helyi gazdasági környezet fejlesztésére kell fordítania. Ennek révén új vállalkozások jöhetnek létre, a meglévık fejlıdhetnek, amely újabb bevételeket jelent az önkormányzatok számára. A vállalkozások mőködıképességének biztosításához stabil forgótıke finanszírozásra van szüksége (Széchenyi kártya továbbfejlesztése), és tıkére a fejlesztésekhez. Utóbbihoz az uniós források vállalkozásokhoz való átcsoportosítására, illetve hasznos, gyors és egyszerő felhasználására is szükség van. A hazai piac bıvítése elsıdleges feladat. A versenyfelügyelettel és a fogyasztóvédelemmel meg kell óvni a fogyasztók érdekeit, ki kell szőrni a silány termékeket, amelyek kiszorítják a magyar kisvállalkozókat a piacról. A kereskedelemben a hazai beszállítók védelme érdekében aktívabban kell használni a szabályozási eszközöket. A magyar vállalkozásoknak a szigetszerően mőködı kisvállalkozási szektorban hálózatosodásra, szövetkezésre van szükségük (integrált termelési rendszerbe szervezıdni), amelyhez átgondolt állami programok (pl. klaszterek támogatása) kellenek.

77


Intézményfejlesztési, szolgáltatási oldalon a terv a felesleges párhuzamosságokkal mőködı vállalkozásfejlesztési intézményrendszert Nemzeti Kisvállalkozás-fejlesztési Ügynökségbe vonná össze. Az ügynökség feladata lenne egyablakos vállalkozásfejlesztési ügyfélkapcsolati pontok létrehozása az egész országban. A pontoknak alkalmasnak kell lenniük vállalkozásfejlesztési, adózási, engedélyezési, adminisztrációs kérdésben segítséget nyújtani a betérı vállalkozók, vagy vállalkozni szándékozók számára. További cél oktató, tanácsadó, üzleti tervezést segítı, mikro hitelezı funkciók ellátása is. A pontoknak aktuális helyi piaci statisztikákkal is rendelkezniük kell, amelyre az ügynökségnek országosan egy naprakész adatbázist, honlapot kell mőködtetnie. A honlapon szakértıi adatbázist is mőködtetni kell (könyvelık, iparági szakértık, szervezetfejlesztık, képzık, adótanácsadók, ügyvédek, közjegyzık stb.). A program érdemi szerepet kíván adni a kamaráknak, és felveti a kötelezı kamarai tagság szükségességét is. A kamarák fontos feladatának tartják a kisvállalkozói érdekképviseleti rendszer fejlesztését. A kamaráknak fontos szerepe lehet az egyablakos vállalkozásfejlesztési rendszer végpontjainak üzemeltetésében és a kisvállalkozói mentor programban is. A kamarai törvénnyel összhangban kereskedelem-fejlesztési feladatok átadása is megvalósulhat az állam részérıl. A kamarának fontos szerepe lesz a jövıben a vállalkozók szövetkezésének segítésében, a vállalkozói képzések szervezésében, és a kialakuló konfliktusok mediáció alapú kezelésében. A közbeszerzési törvény módosítására is szükség van, hiszen a magyar vállalkozások a közbeszerzések kb. 40%-át nyerik el szemben az EU más tagállamaival, ahol ez az arány min. 70%-os. Cél, hogy Magyarországon is ez az arány alakuljon ki. A közbeszerzéseknél be kell vezetni a zöld közbeszerzések rendszerét, amely az áruk, szolgáltatások, építési beruházások esetében figyelembe veszi és preferálja a környezetvédelmi szempontok érvényesülését. A program megfogalmazza a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési koncepciót is, amely kiindulópontja, hogy a magyar gazdaság szervezésének természetes földrajzi kiterjedés a Kárpát-medence. A megfelelı gazdasági lehetıségek kihasználásával az egységes magyar nemzet megmaradását és gyarapodását is el lehetne érni. A terv ennek érdekében többek között beruházás- és befektetésösztönzést, regionális klaszterépítést, határon átnyúló tevékenységeket végzı KKV támogatási programot, továbbá szakképzési és felnıttképzési programot tervez indítani. 5. Tudomány – Innováció – Növekedés: A gazdasági növekedés forrásai között az egyik legjelentısebb tényezı az innováció. A program célja, hogy az innováció útján dinamizálja a gazdaságot, és 4 év elteltével a gazdasági növekedés az egyéb intézkedések és az innováció hajtóereje révén érje el az EU-országok között a legmagasabb értéket. Az ország K+F ráfordítása az évtized közepére érje el a GDP 1,5%-át.

78


A terv két átfogó feladatot kíván megoldani a következı idıszakban: 1. Emelni kell széles körben a magyar gazdaság K+F- és tudásintenzitását, a feldolgozóipari és szolgáltató szektorokban mőködı magas növekedési potenciálú innovatív vállalatok támogatása, a KKV-k innovációs és abszorpciós kapacitásának növelése, innovatív klaszterek fejlesztése, valamint az innovációhoz szükséges hazai és nemzetközi tudásforrásokkal és piacokkal való összekapcsolódás révén. 2. Erısíteni kell Magyarország töredezett tudás-infrastruktúráit (kutatóintézetek, egyetemek) és javítani képességeiket, hogy érdemben, mérhetıen hozzájárulhassanak a nemzetgazdasági célok stratégiai megvalósulásához. A terv lényegesnek tartja az európai uniós pénzforrások gazdaságfejlesztési célú átcsoportosítását elsısorban a „high-tech”, illetve az innovatív vállalkozások felé. Fejleszteni kell az alapkutatásokat és a tudományos iskolákat, a középiskolai oktatásnak kellı súllyal kell tartalmaznia természettudományos tárgyakat. Az ágazati kutatás-fejlesztésnek a közlekedés és jármőiparra, az egészségiparra, az informatikára, kreatív iparra, és az energetikai fejlesztésekre érdemes elsısorban koncentrálnia, de a versenyképes mezıgazdaság alapja is a tudomány és innováció. 6. Foglalkoztatás: A foglalkoztatási szint felzárkózása nélkül nem lehetséges gazdasági felzárkózás. A magasabb GDP növekedési ütem mögött erısebb termelékenységi dinamika és gyorsabb foglalkoztatás-bıvülés áll. A termelékenységi szintünk még mindig második a régióban, de a foglalkoztatás bıvülésében nagy a lemaradásunk. A nagyvállalatok elsısorban nem létszámbıvítı beruházásokat hajtanak végre, hanem a termelékenység és az exportképesség szempontjai vezérlik a beruházásaikat. A mikro és kis vállalkozások beruházásai ezzel szemben jellemzıen létszámbıvüléssel járnak, míg a középvállalatok e két szektor között helyezkednek el. A terv teljesüléséhez a külföldi tıke számára anyagilag vonzóvá kell tenni a magyarországi beruházásokat, segíteni kell a kis- és közepes vállalkozások fejlıdését, növekedését, ösztönözve fejlesztéseiket. Az embereket anyagilag motiválni kell a munkavállalásra, hogy ne meneküljenek az inaktivitásba, a képzéseket az új gazdasági igényekhez kell igazítani. A klasszikus állami közfoglalkoztatást az,,értelmes” munka irányába kell terelni (a közfoglalkoztatás azonnal munkahelyteremtés). Újra kell gondolnia vidéki, falusi közfoglalkoztatás alapjait, hiszen nagyon sok helyen már 20 éve hiányoznak a munka feltételei, a munka intézményei, a munka kultúrája. Bıvíteni szükséges a szociális földprogramot (elsısorban a munkára aktiváló hatást erısítve, rövid idejő képzésekkel összekötve). Az önkormányzatok önellátását segítı foglalkoztatási lehetıségek biztosítása szükséges a jogszabályi környezet módosításával.

79


Paradigmaváltásra van szükség. ,,Elsı az értékteremtı munka elv alapján minden lehetséges eszközzel azok munkába állását kell támogatni, akik képesek a munkavégzésre, és a befizetések által elıteremtett hagyományos pénzbeli ellátásokkal és szolgáltatásokkal azon emberek méltó megélhetését biztosítani, akik munkára képtelenek. A jobb anyagi helyzetbe kerülı embereknek emelkedik a fogyasztása, ami javítja a zömében belföldi fogyasztásra építı kis- és mikrovállalkozások növekedési esélyét. A terv kiemelt szerepet szán az építıiparnak, a mezıgazdaságnak és a turizmusnak. Az új munkahelyek jelentıs részét felsıfokú végzettség nélküli emberek számára kell a vállalkozóknak létrehozniuk, hiszen közöttük sok a munkanélküli, vagy inaktív. Az ilyen típusú új munkahelyek döntı többsége három területen jön létre: az építıipar, a mezıgazdaság és a hazai turizmus képes tömegesen felszívni a ma nem foglalkoztatott munkaerıt. Ezért ezek az iparágak a vállalkozásfejlesztési politika kiemelt figyelmére számíthatnak. Az 1 millió új munkahely másik részét a frissen végzett, sokszor több idegen nyelvet is beszélı fiatalok elhelyezkedésének megkönnyítésére kell a vállalkozásoknak megteremteniük. Ehhez a jövı a kreatív iparoké, valamint az európai és globális szolgáltató központoké. Ki kell alakítani tehát a rugalmas foglalkoztatás szabályait, hiszen a tipikus foglalkoztatási formák, mint például a részmunkaidı, a távmunka, az önfoglalkoztatás elterjedésével komoly foglalkoztatási többletet lehet elérni. Jelenleg azonban ha egy munkáltató egy teljes idejő foglalkoztatottat két részidejővel szeretne kiváltani, akkor másfél, kétszer annyi adminisztrációs költséget kellene felvállalnia, ami gazdaságtalanná teszi ezt a konstrukciót. A hagyományos, a nık anyai szerepét hangsúlyozó szemlélet, valamint a gyermekvállalás és a szakmai karrier összegyeztethetıségére törekvık látásmódjai közötti értékkonfliktust mind a két álláspont képviselıi negatívan élik meg. Ezért az államnak mindkét értékrendet el kell fogadnia, és a család és a munka összeegyeztethetıségét szolgáló intézkedései révén a választás valódi lehetıségét kell megteremtenie. A családi és a munkahelyi kötelezettséggel összeegyezetésének elengedhetetlen feltétele a mennyiségi és minıségi szempontból egyaránt megfelelı gyermekintézményi háttér megteremtése. A legsürgetıbb a bölcsıdei ellátás fejlesztése a bölcsıdével ellátatlan területeken. Szükség van a családi napközik és a családi gyermekfelügyelet dinamikus bıvítésére is. E két intézmény megjelenése és széles körő elterjedése szükségessé teszi annak az újragondolását, hogy az állam milyen levek szerint támogassa a 0-3 éves gyermekek napközbeni felügyeletének megoldását. A kisgyermekes szülık számára részidıs (és az egyéb atipikus) munkavégzés a család és a munka összeegyeztetésének leginkább bevált módja. A részfoglalkoztatás terjedésében áttörést jelentene, ha a közszféra nagyobb arányban élne a részidıs foglalkoztatás lehetıségével. A munkáltatók fogadókészségének ösztönzésére ajánlható a Start-részmunkaidı kártya bevezetése, amely átmeneti járulékkedvezménnyel kompenzálná a részmunkaidısök (távmunkások, bedolgozók) foglalkoztatásnak többletköltségeit.

80


A terv javaslatai a foglalkoztatás politikához: Célzott támogatásokkal segítsük a leghátrányosabb térségekben élık munkahelyhez jutását. Széles szakadék tátong az ország középsı, keleti és nyugati része között (Megjegyezzük, hogy a fejlett régió kategóriájába esı Nyugat-Dunántúlon is jelentısek a területi különbségek). A munkahelyteremtés ösztönzéséhez, a meglévı munkahelyek megtartásához elengedhetetlen a járulékterhek csökkentése. A felemelkedéshez a munkán át vezet az út. A szociális ellátás nem jelent megoldást egyetlen aktív korú, munkaképes magyar ember számára sem. A rendszeres szociális segély célja nem lehet a munkától való távoltartás. Ma segéllyel ugyanolyan jövedelemre lehet szert tenni, mint munkával. Egyszerősíteni kell a közfoglalkoztatás rendszerét. Cél a szürke- és fekete gazdaság kifehérítése. Óriási lehetıségek elterjesztésében.

rejlenek

az

ún.

atipikus

foglalkoztatási

formák

Kiemelten kell segíteni az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került munkavállalókat. Segíteni kell a pályakezdı fiatalok munkatapasztalat szerzését. Jól mőködı gazdasághoz jó szakemberek kellenek. Átmenetileg sem szabad magukra hagyni a munka nélkül maradtakat. Egyszerősíteni kell az adminisztrációt. Ma a munkanélküliek idejük jelentıs részét fölösleges sorban állásra, adminisztrációra kell, hogy fordítsák. A vidéken élıket – különösen a vállalkozásokat – segíteni kell, hogy munkahelyeket tudjanak teremteni. Nagyon fontos, hogy olyan módon fektessék be a tıkét, hogy a tıkebefektetés termıre fordulhasson, képes legyen az önfenntartásra, ami hosszú távon is munkahelyeket generál. A mezıgazdaság területén segíteni kell a vállalkozásokat abban, hogy az értékesítési láncba bekapcsolódjanak, valamint a feldolgozó ipar is rájuk épülhessen. A iparfejlesztés alapja a megfelelı infrastruktúra kialakítása, alapvetıen az adott térség erıforrásaira, versenyelınyeire építkezve lehet fejleszteni az adott térségben található vállalkozásokat (pl. a mezıgazdaságra épített feldolgozó ipar, vagy borút turizmus és mezıgazdaság összekapcsolása). A turizmusban olyan horizontális szolgáltatási láncokat kell kialakítani, amelyek segítségével, több vendégéjszakát töltenek el a turisták az adott településen, illetve térségben. A közmunkák szervezését célszerő a mőködı vállalkozásokra bízni.

81


Mára a külföldi nagyvállalatok letelepedésének, de a hazai kis- és középvállalatok fejlıdésnek egyik legfıbb gátjává a jól képzett szakemberek hiánya vált. Noha a rendszer adaptálását már elkezdték a hazai szakmai érdekképviseletek, napjainkra mégis egyre nyilvánvalóbb: a magyarországi vállalatok versenyképessége – a betelepült külföldi nagyoké éppúgy, mint a haza kicsiké – már csak a szakképzés rendszerének teljes átalakításával biztosítható. Szükséges továbbá, hogy a vállalkozói utánpótlást biztosító fiatalok vállalkozói képességeinek, tudásának növelése, a pozitív vállalkozói szemlélet és a kultúra formálása már az általános iskolától kezdve. A gyakorlat-orientált vállalkozásoktatást el kell terjeszteni a szakközépiskolákban és a felsı oktatásban is, hogy a fiatalok akár az iskola elvégzését követıen, akár néhány év rutin megszerzése után képesek legyenek saját vállalkozást indítani. Jelenleg ezen a téren nagyon gyengén állnak a hazai oktatási intézmények, így egy központi program kell a hazai vállalkozás-oktatás fejlesztése érdekében. A válság által leginkább sújtott ágazatok között kiemelt helyen szerepel az építı ipar. Ugyanakkor jelentıs az élımunka igénye, ezért fontos ágazata lehet a gazdasági válságból való kilábalásnak. Az élelmiszeripar fejlesztéséhez az alábbi feladatok szükségesek: Végre kell hajtani, az európai és globális piacokon való versenyképességhez szükséges szerkezetátalakítást.

A továbbképzéshez megfelelı K+F háttér és marketing szükséges.

Speciális termékeinkkel új piaci szegmensek nyitása; keleti régiós piaci lehetıségek kihasználása.

Legyen kormányzati prioritás a hazai élelmiszeripar fenntartható fejlesztése.

Vertikális és horizontális stratégiai együttmőködések.

A hazai mezıgazdasági nyersanyagok hazai feldolgozásának ösztönzése szabályozási, támogatási és informális eszközökkel. Kereskedelmi láncok erıfölényének korlátozása EU-konform és informális eszközökkel, a kormánynak nemzetközi szinten is kezdeményezınek kellene lennie a vonatkozó EU szabályozások módosítására.

Piacvédelem termékszabványokkal, védjeggyel.

82


Megváltozott munkaképességőek foglalkoztatása A megváltozott munkaképességő személy az, aki testi vagy szellemi fogyatékos, illetve akinek az orvosi rehabilitációt követıen munkavállalási és munkahely megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. Ezt a meghatározást veszik alapul a munkaügyi központok akkor, amikor az álláskeresık nyilvántartása során megkülönböztetik a megváltozott munkaképességő álláskeresıket. A megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatása nem bıvült számottevıen. Következésképpen a munkahelyüket elveszítı megváltozott munkaképességő emberek jelentıs része munkanélkülivé válik, majd a munkanélküli ellátások kimerítése után kiszorul a munkaerıpiacról. 7. Közlekedés – Tranzitgazdaság: A közlekedés a gazdaság és a társadalom szerves kiszolgáló hátterét alkotja. Hasznai közé tartozik általában az elérhetıség biztosítása, a területi egyenlıtlenségek kiegyensúlyozása, a személyek, áruk és szolgáltatások mobilitásának lehetıvé tétele, gazdaság- és térségfejlesztı multiplikátorok hatása, valamint közvetlenül is hozzájárul a GDP-hez. Ugyanakkor számos-nem, vagy csak részben ellentételezett – költségeket is ró a társadalomra, amelyek közösségi szinten jelentkeznek. Alapvetı cél a közlekedésbıl származó hasznok maximalizálása a társadalmi terhek minimalizálása mellett. Európai viszonylatban viszonylag sőrő közforgalmú közlekedési vonalhálózattal rendelkezünk, de a hálózaton megvalósuló szolgáltatás színvonala – az elıvárosi közlekedés kivételével – stagnál. Települési és agglomerációs/környéki viszonylatban valós mobilitási alternatívaként tőnik fel a személygépkocsi használat mellett, de a távolsági közlekedésben már csak bizonyos feltételek mellett. A jelenleg is állami tulajdonú Volán-társaságok célszerőtlenül és gazdaságtalanul mőködnek, több területen a vasúttal indokolatlanul versenyezve. A (fıként vidéki) társadalom továbbra is a ,,szociális háló” egyik fontos elemének tekinti a távolsági autóbusz- és vasúti közlekedést, ezért a szektor jelentısége túlmutat pusztán gazdasági vonatkozásain. Országunk relatíve jó helyzetben van, hiszen az egyéni és a közforgalmú személyszállítás közötti munkamegosztás még mindig nem mutat akkora személygépkocsi dominanciát, mint Nyugat-Európában. Ezt a kedvezı lehetıséget maximálisan ki kell aknázni a következı idıszakban. A megfelelı színvonalú áruszállításlogisztika a gazdaság versenyképességének alapvetı tényezıje. A közlekedésstratégiai tervezésben meg kell teremteni a közúti, vasúti és vízi közlekedési ágazatok összehangolt, az ésszerő arányok kialakulását ösztönzı szabályozási keretrendszerét. Magyar közlekedési jövıkép 2030 A megfelelı szabályozás alkalmazásával elérhetınek tartott modal split 2030ban: Áruszállítás: 60% - 25% - 10% - 5% (közút-vasú-belvíz-csıvezeték) Személyszállítás: 65% - 15% - 15% - 5% (egyéni-busz-vasúti-légi) Személyszállítás Budapest: 50% - 50% (közforgalmú-egyéni)

83


A közúti közlekedés területén jelentıs súlypont-áthelyezésre van szükség. A fejlesztések súlypontját a fıutak településeket elkerülı szakaszainak megépítésére, valamint a meglévı úthálózat fenntartási munkáira kell áthelyezni. 2030-ra a magyarországi közlekedési infrastruktúrának (mind mőszaki, mind hálózati tekintetben), valamint ehhez szorosan kapcsolódva az infrastruktúrát használó mindenfajta jármőállománynak, továbbá az elıbbiekre alapozott, illetve az elıbbiekbıl származtatott társadalmi-gazdasági mutatószámoknak, együttesen kell érniük az akkori, releváns adatok szerinti legfeljebb 10 EUtagország átlagának legalább 90 százalékát.

Stratégia Meg kell indítani az utas- és ügyfél-tájékoztatási rendszerek kiépítését, valamint a valódi használaton (tényleges és igazoltan allokálható költségeken) alapuló elektronikus díjfizetési rendszer kiépítését. Meg kell alapozni a hazai felsıoktatási valamint akadémiai tudományos háttér és a nemzetközi, illetve hazai vállalkozások magyarországi együttmőködését, tudásközpontok mőködését, hogy a közúti, a vasúti és a városi, valamint elıvárosi közlekedési szegmensek szolgáltatási színvonala felzárkózhasson az EU élvonalához. Támogatni kell a fejlesztések megvalósításához szükséges és alkalmas hazai háttéripar versenyképességét – szigorú összhangban az EU szabályozásával (pl. hazai összeszerelı és karbantartó bázisok kiépítésének támogatása. Környezetvédelem és energiafelhasználás a közlekedésben A környezetterhelés csökkentése horizontális cél. A közlekedés környezetterhelésének jövıképét a következı külsı tényezık határozzák meg: az Eu klímapolitikája, a hazai klímapolitika és a hazai környezetpolitika. A környezeti erıforrások felhasználási és megújulási üteme meg kell, hogy egyezzen. A kimerülı környezeti erıforrásokra épülı gazdaság nem lehet hosszú távon sikeres. Tekintettel Magyarország kiszolgáltatottságára a fosszilis energiahordozók piacán, valamint a gazdasági növekedés ütemének fenntartására, és a környezet állapotának megırzésére, elengedhetetlen a megújuló energiaforrásokra legalább részben történı áttérés. A megújuló energiaforrások térnyerése a közlekedés területén korlátozott lehetıséggel bír, de annál fontosabb, hogy a közlekedési munkamegosztásában kimutatható legyen az energiahatékonyság fokozódása (pl.: villamos vontatása a vasúton, hajózás támogatása, a közlekedési szövetségek hatékonyságának növelése, korszerő jármőállomány használata, kerékpáros közlekedés elısegítése stb.)

84


Intermodalitás A célállapotban mind a személy-. Mind az áruszállításban megvalósul a közlekedési alágazatok magas szintő együttmőködése. Az alágazatok helyének/szerepének kialakítása nem egymás rovására, hanem egymást kiegészítve kell, hogy megtörténjen. Az áruszállításban a kombinált szállítási módoknak reális alternatívát kell kínálniuk a tisztán közúti közlekedésre épülı szolgáltatásokkal szemben. Célként tőzendı ki a hazai intermodális logisztikai központhálózat további fejlesztése és bıvítése, amely illeszkedik a nemzetközi hálózatokban is. A logisztikai szolgáltatók számára kedvezı szabályozási környeztet kell kiépíteni, amelyben érdekeltek az intermodális szolgáltatások elınyben részesítése iránt – ahol ez versenyképesebb. Biztosítandó a vasúti szállítás és a belvízi hajózás megfelelı szolgáltatási színvonala, ugyanis ezek nyújtják a szolgáltatás gerincét. A személyszállításban a különféle közlekedési módok közötti – egyéni vs. Közforgalmú, helyi vs. Helyközi, vasút vs. Autóbusz – átszállási pontok megfelelı kialakítására kell a hangsúlyt helyezni.

85


3.7.

Az EU 2020-as stratégiája

Európa az átalakulás korát éli. A válság több év gazdasági és szociális haladását semmisítette meg, és rávilágított az európai gazdaság strukturális hiányosságaira. Ezzel egy idıben a világ gyorsan halad, a hosszú távú kihívások – globalizáció, az erıforrásokra nehezedı nyomás, az öregedés – pedig egyre intenzívebbé válnak. Az EU-nak kézbe kell vennie jövıjét. Európa akkor lehet sikeres, ha közösen, unióként lép fel. Stratégiára van szükség ahhoz, hogy megerısödve kerüljön ki az EU a válságból, és hogy olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá váljon az EU, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erıs a társadalmi kohézió. Az Európa 2020 a 21. század európai szociális piacgazdaságát kívánja megteremteni. Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerısítı prioritást tart szem elıtt: – Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. – Fenntartható növekedés: erıforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. – Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. Az EU-nak meg kell határoznia, hogy hová kíván eljutni 2020-ra. Ebbıl a célból a Bizottság a következı kiemelt uniós célokat javasolja: – A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. – Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. – Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitőzéseket (ideértve megfelelı körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történı csökkentését). – Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsıoktatási oklevéllel. – 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. E célok kapcsolódnak egymáshoz, és az átfogó siker szempontjából döntı jelentıségőek. Annak érdekében, hogy valamennyi tagállam saját helyzetéhez adaptálja az Európa 2020 stratégiát, a Bizottság azt javasolja, hogy az uniós célkitőzéseket bontsák le nemzeti célkitőzésekre és pályákra. A célkitőzések jól jellemzik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés három prioritását, de nem kizárólagos jellegőek: nemzeti, uniós és nemzetközi szinten egyaránt fellépések széles körével kell alátámasztani ıket.

86


A Bizottság minden prioritási témakörben kiemelt kezdeményezéseket (összesen hetet) javasol a haladás ösztönzésére: – Az „Innovatív Unió” kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekbıl a növekedést és a foglalkoztatást segítı termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. – A „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerıpiacra történı belépésének megkönnyítését szolgálja. – Az „Európai digitális menetrend” a nagy sebességő internet bıvítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac elınyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem elıtt. – Az „Erıforrás-hatékony Európa” a gazdasági növekedés és az erıforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elısegítését, a megújuló energiaforrások növekvı mértékő alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja. – Az „Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erıs és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza. – Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerıpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetıvé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történı fejlesztését, hogy ezáltal növekedjen a munkaerıpiacon való részvétel, és – többek között a munkavállalók mobilitása révén – közeledjen egymáshoz a munkaerıpiaci kínálat és kereslet. – A „Szegénység elleni európai platform” célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés elınyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élık pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek. Ez a hét kiemelt kezdeményezés az EU-ra és a tagállamokra nézve egyaránt kötelezı lesz. Az uniós eszközöket – az egységes piacot, a pénzügyi eszközöket és a külpolitikai eszközöket – teljes mértékben mobilizálni kell a problémák kezelése és az Európa 2020 céljainak elérése érdekében. Azonnali prioritásként a Bizottság modellezni fogja a válságkezelı intézkedések leépítésére vonatkozó hiteles stratégia meghatározásához, a pénzügyi rendszer reformjának folytatásához, a hosszú távú növekedést megalapozó költségvetési konszolidációhoz és a gazdasági és monetáris unión belüli koordináció megerısítéséhez szükséges lépéseket. Ahhoz, hogy eredményeket érjünk el, erıs gazdasági irányítást kell megvalósítanunk. Az Európa 2020 két pilléren nyugszik: a fent kifejtett, a prioritásokat a kiemelt célokkal ötvözı tematikus megközelítésen, illetve a tagállamokat a fenntartható növekedéshez és államháztartáshoz való visszatérésre vonatkozó stratégiáik kidolgozásában segítı országjelentéseken. Uniós szinten az uniós prioritásokra és célkitőzésekre irányuló, integrált iránymutatásokat fogadunk el. A tagállamoknak országspecifikus ajánlásokat teszünk majd. Ha a tagállamok ezeket az ajánlásokat nem teljesítik megfelelıen, politikai figyelmeztetésben részesülnek.

87


Az Európa 2020-ról a Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló értékeléssel egy idıben tesznek jelentést, különválasztva az eszközöket és megtartva a paktum egységét. Az új stratégia kapcsán központi szerepet tölt majd be az Európai Tanács, ı lesz a stratégia gazdája. A Bizottság felügyeli majd a célok megvalósítása érdekében tett lépéseket, megkönnyíti a politikai eszmecserét, és megteszi a kiemelt uniós kezdeményezésekkel kapcsolatos intézkedések és haladás irányításához szükséges javaslatokat. Az Európai Parlament a polgárok mobilizálását biztosítja, és társjogalkotóként foglalkozik a kulcsfontosságú kezdeményezésekkel. Ennek a partnerségi megközelítésnek ki kell terjednie az uniós bizottságokra, a nemzeti parlamentekre, a nemzeti, helyi és regionális hatóságokra, a szociális partnerekre, az érdekelt felekre és a civil társadalomra, hogy mindenki hozzájáruljon jövıképünk megvalósulásához.

88


3.8. EU-s gazdaságpolitikai iránymutatások

és

foglalkoztatáspolitikai

Az Európai Tanács 2010. júniusi ülésén elfogadta az EU 2020-as stratégiájának megvalósulását segítı gazdaságpolitikai iránymutatásokat (1-6). A foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokat (7-10) az Európai Parlamenttel való konzultációt követıen, várhatóan 2010. októberében fogadják el. A tagállamoknak az elfogadott, 2014-ig változatlan iránymutatások alapján az idei évben kell saját programjaikat kidolgozni. Az „Európa 2020 integrált iránymutatás” a következı iránymutatásokból áll, amelyek közül részletesen a foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokat mutatjuk be: 1. iránymutatás: A közpénzügyek minıségének es fenntarthatóságának biztosítása. 2. iránymutatás: A makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelése. 3. iránymutatás: Az euró övezeten belüli egyensúlyhiányok csökkentése. 4. iránymutatás: A K+F-hez es az innovációhoz nyújtott támogatások optimalizálása, a tudásháromszög erısítése es a digitális gazdaság potenciáljának felszabadítása. 5. iránymutatás: Az erıforrás-hatékonyság növelése es az üvegházhatást okozó gazok kibocsátásának csökkentése. 6. iránymutatás: Az üzleti es a fogyasztói környezet javítása, valamint az ipari bázis korszerősítése a belsı piac teljes körő mőködésének biztosítása érdekében.

7. iránymutatás: A munkaerı-piaci részvétel növelése es a strukturális munkanélküliség csökkentése: Az aktiválás a munkaerı-piaci részvétel növelésének a kulcsa. A tagállamoknak integrálniuk kell munkaerı-piaci politikáikba az Európai Tanács által jóváhagyott, a rugalmas biztonságra vonatkozó elveket, és az Európai Szociális Alap és más uniós alapok támogatásainak megfelelı felhasználása révén alkalmazniuk kell azokat annak érdekében, hogy nıjön a munkaerı-piaci részvétel, leküzdhetıvé váljon a szegmentáció, az inaktivitás és a nemek közötti egyenlıtlenség, ugyanakkor pedig csökkenjen a strukturális munkanélküliség. A rugalmasság és a biztonság fokozására irányuló intézkedéseknek kiegyensúlyozottaknak kell lenniük, és kölcsönösen erısíteniük kell egymást. A tagállamoknak ezért rugalmas és megbízható munkaszerzıdéseket, aktív munkaerı-piaci és a munkaerı mobilitását elısegítı politikákat kell kialakítaniuk, létre kell hozniuk az egész életen át tartó tanulás hatékony rendszerét, valamint megfelelı szociális biztonsági rendszereket kell felállítaniuk annak érdekében, hogy – a munkanélküliek jogainak és aktív munkakeresésre vonatkozó kötelességének egyértelmő megállapításával együtt – biztosítottak legyenek a zökkenımentes munkaerı-piaci átmenetek. A szociális partnerekkel közösen kellı figyelmet kell fordítani a munkahelyi, belsı rugalmas biztonságra.

89


A tagállamoknak erısíteniük kell a szociális párbeszédet, és a munkaerı-piaci szegmentáció kezelése érdekében intézkedéseket kell hozniuk a bizonytalan foglalkoztatás, az alulfoglalkoztatás és a nem bejelentett foglalkoztatás megszüntetésére. Jutalmazni kell a szakmai mobilitást. Foglalkozni kell a munkahelyek minıségének és a foglalkoztatási feltételeknek a kérdésével. A tagállamoknak küzdeniük kell a foglalkoztatottak körében is jelen levı szegénység ellen, és elı kell mozdítaniuk a munkahelyi egészséget és biztonságot. Megfelelı szociális biztonságot kell garantálni a meghatározott idejő szerzıdéssel foglalkoztatottak és az önálló vállalkozok számára is. A foglalkoztatási szolgálatok fontos szerepet játszanak a munkaerı-piacon nem jelenlevık aktiválásában, valamint a kereslet és a kínálat megfeleltetésében, ezért e szolgálatokat meg kell erısíteni annak érdekében, hogy már korai szakaszban személyre szabott szolgáltatásokat nyújthassanak, valamint aktív és megelızı jellegő munkaerı-piaci intézkedéseket hozhassanak és mindenki elıtt nyitva álljanak, ideértve a fiatalokat, a munkanélküliség által fenyegetetteket és a munkaerı-piactól leginkább eltávolodott személyeket is. A munkavállalás kifizetıdévé tételét célzó szakpolitikák továbbra is fontosak. A versenyképesség és a munkaerı-piaci részvétel – különösen az alacsony képzettségőek részvételének – növelése érdekében a tagállamoknak a 2. gazdaságpolitikai iránymutatással összhangban ösztönözniük kell a béralku megfelelı keretfeltételeinek a megteremtését, valamint a munkaerı költségeknek az árstabilitási és termelékenységi tendenciákkal összhangban való alakulását. A munkaerı-piaci részvétel növelése és a munkaerıigény ösztönzése érdekében a tagállamoknak felül kell vizsgálniuk adó- és ellátási rendszereiket, valamint az állami szolgálatok azon képességet, hogy megfelelı támogatást nyújtsanak. A tagállamoknak az aktív idısödést, a nemek közötti egyenlıséget – az egyenlı javadalmazást is beleértve, valamint a fiatalok, a fogyatékossággal élık, a legális migránsok és egyéb kiszolgáltatott csoportok munkaerı-piaci integrációját. A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó politikáknak a megfizethetı gyermekgondozás és az innovatív munkaszervezés biztosításával a foglalkoztatási ráta növelésére kell irányulniuk, különösen a fiatalok, az idısebb munkavállalók és a nık körében. A tagállamoknak el kell hárítaniuk továbbá a munkaerı-piacra újonnan érkezık munkaerı-piacra való belépése elıtt álló akadályokat, elı kell mozdítaniuk az önfoglalkoztatást, a vállalkozói szellemet és a munkahelyteremtést a foglalkoztatás minden területén, ideértve a környezet védelméhez és helyreállításához hozzájáruló ún. zöld foglalkoztatást és az ápolást is, és elı kell mozdítaniuk a szociális innovációt.

90


8. iránymutatás: A munkaerı-piaci igényeknek megfelelı, képzett munkaerı, a munkahelyek minıségének javítása es az egész életen át tartó tanulás ösztönzése: A tagállamoknak a jelenlegi és jövıbeli munkaerı-piaci igényeknek megfelelı tudás és készségek biztosítása révén erısíteniük kell a foglalkoztathatóságot és a termelékenységet. A minıségi alapoktatás és a vonzó szakképzés mellett hatékony ösztönzıkkel kell elımozdítani az egész életen át tartó tanulást a foglalkoztatottak és a nem foglalkoztatottak körében, megadva ily módon az esélyt minden felnıtt szamara, hogy tovább képezze magát vagy szakmájában elıre lépjen, legyızze a nemi sztereotípiákat; ugyanebbıl a célból felnıttoktatási lehetıségeket kell biztosítani és célzott bevándorlási és integrációs politikát kell kialakítani. A tagállamoknak az elsajátított kompetenciák elismerésére szolgáló rendszereket kell kialakítaniuk, fel kell számolniuk a munkavállalók földrajzi és foglalkozási mobilitása elıtt álló akadályokat, valamint elı kell mozdítaniuk a kreativitást, innovációt és vállalkozói szellemet szolgáló transzverzális kompetenciák elsajátítását. Az erıfeszítéseknek mindenekelıtt az alacsony képzettségő, illetve elavult készségekkel rendelkezı személyek támogatására, az idısebb munkavállalók foglalkoztathatóságának növelésére, a magasan képzett munkavállalók – ideértve a tudományos, matematikai és technológiai területeken alkalmazott kutatokat és nıket – képzésének, készségeinek és tapasztalatainak fejlesztésére kell összpontosítaniuk. A szociális partnerekkel és a vállalatokkal együttmőködésben a tagállamoknak – az új álláshelyekrıl és – lehetıségekrıl adott rendszeres tájékoztatás, a vállalkozói készség erısítése és a szükséges készségek jobb elırejelzése mellett – javítaniuk kell a képzési lehetıségekhez való hozzáférést és meg kell erısíteniük az oktatási és pályaorientációt. Közös kormányzati, egyéni és munkáltatói pénzügyi hozzájárulások révén ösztönözni kell a human erıforrás fejlesztésébe való beruházást, a készségek fejlesztését es az egész életen át tartó tanulási programokban való részvételt. A fiatalok – elsısorban a nem dolgozó, illetve oktatásban vagy képzésben nem reszt vevı fiatalok – támogatására a tagállamoknak a szociális partnerekkel együttmőködésben olyan rendszereket kell létrehozniuk, amelyek segítik az elsı munkába állást, a munkatapasztalatok szerzését, továbbtanulási és továbbképzési lehetıségeket – például szakmai gyakorlatokat – kínálnak, és a fiatalok munkanélkülivé válása eseten gyorsan beavatkoznak. A készségfejlesztés és az elırejelzı politikák terén elért eredmények rendszeres nyomon követése segíthet a fejlesztésre szoruló területek azonosításában, és fokozhatja az oktatási és képzési rendszereknek a jelenlegi es jövıbeli munkaerı-piaci igényekre – így az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság és az erıforrás-hatékony gazdaság igényeire – való reagáló képességet. E célok teljesítése érdekében a tagállamoknak adott esetben mozgósítaniuk kell az Európai Szociális Alap és más uniós alapok keretében biztosított forrásokat. A munkaerıigény ösztönzését célzó politikákat humántıke-beruházásokkal lehet kiegészíteni.

91


9. iránymutatás: Az oktatási es képzési rendszerek teljesítményének javítása minden szinten, valamint a felsıoktatásban résztvevık számának növelése: A minıségi oktatás és képzés mindenki számára történı biztosítása és az oktatási eredmények javítása érdekében a tagállamoknak hatékony beruházásokat kell végrehajtaniuk az oktatási és képzési rendszerek terén, elsısorban az uniós munkaerı képzettségi szintjenek növelése céljából, lehetıvé téve, hogy a munkaerı megfeleljen a modern munkaerıpiacok és általában a társadalom gyorsan változó igényeinek. Az egész életen át tartó tanulás elveivel összhangban a fellépésnek az oktatás minden területére ki kell terjednie (a kisgyermekkori neveléstıl és az iskoláktól kezdve a felsıoktatáson és a szakoktatáson és szakképzésen át a felnıttképzésig), figyelemmel az informális és nem formális tanulásra is. A reformoknak azon kulcskompetenciák elsajátítását kell célozniuk, amelyekre mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy sikeresen boldoguljon a tudásalapú gazdaságban, mindenekelıtt a foglalkoztathatóság tekintetében, a 4. iránymutatásban szereplı prioritásokkal összhangban. Ösztönözni kell a tanulók és a tanárok nemzetközi mobilitását. Lépéseket kell tenni annak érdekében is, hogy a fiatalok és az oktatók tanulmányútjai általános gyakorlattá váljanak. A tagállamoknak nyitottabbá és relevánsabbá kell tenniük az oktatási es képzési rendszereket, elsısorban rugalmas tanulási lehetıségeket biztosító nemzeti képesítési keretrendszerek kialakítása, valamint az oktatási/képzési rendszerek és a munka világa közötti partnerségek kialakítása révén. A tanári szakmát vonzóbbá kell tenni, és figyelmet kell fordítani a tanárok alapképzésére és folyamatos szakmai továbbképzésére. A felsıoktatást nyitottabba kell tenni a nem hagyományos tanulók szamara is, és növelni kell a felsıfokú vagy azzal megegyezı oktatásban való részvételt. A nem dolgozó, illetve oktatásban vagy képzésben nem részt vevı fiatalok számának csökkentése érdekében a tagállamoknak meg kell tenniük minden szükséges lépést a korai iskolaelhagyás megakadályozására. 10. iránymutatás: A társadalmi befogadás elımozdítása es a szegénység elleni küzdelem: A foglalkoztatási lehetıségek kiterjesztése lényeges eleme a szegénység megelızésére és csökkentésére, valamint a társadalomban és a gazdaságban való teljes körő részvétel elımozdítására irányuló integrált tagállami stratégiáknak. Ebbıl a célból a megfelelı módon fel kell használni az Európai Szociális Alapot és más uniós alapokat. Az erıfeszítéseknek az egyenlı lehetıségek biztosítására kell irányulniuk, többek között a magas színvonalú, megfizethetı és fenntartható szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára történı biztosítása révén, különösen a szociális területen. A közszolgáltatások (így az online szolgáltatások is, a 4. iránymutatással összhangban) fontos szerepet játszanak ebben a tekintetben. A tagállamoknak hatékony intézkedéseket kell hozniuk a hátrányos megkülönböztetés ellen. Az emberek öntudatosságának növelése és a munkaerı-piactól leginkább eltávolodottak munkaerı-piaci részvételének az elımozdítása, valamint a foglalkoztatottak körében jelen lévı szegénység leküzdése elısegíti a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet.

92


Ehhez javítani kell a szociális védelmi rendszereken, elı kell segíteni az egész életen át tartó tanulást és fejleszteni kell az aktív befogadást elısegítı, átfogó politikákat, hogy az emberek életük különbözı szakaszaiban lehetıségeket kapjanak, és hogy megvédjük ıket a kirekesztıdés veszélyétıl, különös tekintettel a nıkre. A szociális védelmi rendszereket – beleértve a nyugdíjakat és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést – korszerősíteni kell és e rendszereket teljes mértékben ki kell aknázni, hogy azok megfelelı jövedelemtámogatások és szolgáltatásokat biztosítsanak, és ily módon gondoskodjanak a társadalmi kohézióról, de ezzel egyidejőleg pénzügyileg fenntarthatók maradjanak és ösztönözzék a munkaerı-piaci részvételt. Az ellátási rendszereknek az átmenetek alatti jövedelembiztonság garantálására és a szegénység csökkentésére kell összpontosítaniuk, különösen a társadalmi kirekesztettség által leginkább fenyegetett csoportok – például a gyermeküket egyedül nevelı szülık, a kisebbségek a romákat is beleértve, a fogyatékossággal élık, a gyermekek és a fiatalok, az idıskorú nık és férfiak, a legális migránsok és a hajléktalanok tekintetében. A tagállamoknak a leginkább kiszolgáltatottak támogatása érdekében aktívan támogatniuk kell a szociális gazdaságot és a szociális innovációt. Az intézkedéseknek a nemek közötti egyenlıség elımozdítását is célozniuk kell.

93


4. Jövıkép és célok 4.1.

Jövıkép (2020)

A Nyugat-dunántúli Régióban a meglévı gazdasági erısségekre és lehetıségekre alapozva a munkahelyek száma bıvül és minısége javul. A foglalkoztatási centrumok tovább erısödnek, de ezzel együtt jelentıs foglalkoztatás bıvülés valósul meg a vidéki térségekben is elsısorban a megújuló energiák hasznosítása, személyi szolgáltatások, idegenforgalom és mezıgazdaság területein. A létrejövı új munkahelyek és a foglalkoztatást segítı szolgáltatások révén csökken az inaktívak száma, a foglalkoztatási szint megközelíti a régi EU tagállamok átlagát. A foglalkoztatási paktumok és ezek regionális hálózata a helyi foglalkoztatás-fejlesztés meghatározó szereplıjévé válnak hatékonyan segítve a szektorokon átívelı együttmőködéseket a vállalkozások, képzıintézmények, önkormányzatok és más érintett szervezetek között. A paktumok érdemben segítik a helyi vállalkozások fejlıdését, és tevékenységükkel hozzájárulnak a munkahelyek fenntartásához és újak létrehozásához. A régióban a munkavállalók biztonsága és egészsége fontos értékké válik, és a munkáltatók növekvı számban csatlakoznak a munkahelyi egészségfejlesztési programokhoz. A munkába járás feltételei a térségi alapon szervezett közlekedési szövetségek tevékenysége révén javulnak, az egyéni és közösségi közlekedés összehangoltan mőködik, állami és munkáltatói támogatás is elérhetı az ingázók számára. A képzıintézmények és munkaadók között szorosabb kapcsolat alakul ki, tudatosabb és szervezettebb életpálya-tervezés, pályaorientáció, pályaválasztás valósul meg, és a gyakorlati szakképzésben a munkaadók vállalnak meghatározó szerepet. Ennek köszönhetıen az iskolából kikerülı fiatalok helyt állnak a munkahelyeken és a képzıintézmények is gyakorlatiasabb tudással vértezik fel tanulóikat. A határmenti gazdasági együttmőködések erısödnek, egységes munkaerıpiac alakul ki az osztrák, szlovák, szlovén, horvát határtérségben.

4.2.

Átfogó célok

- Munkaközpontú régió: A foglalkoztatási szint növelése az elsıdleges munkaerıpiac fejlesztésével, hogy minél több ember tudjon hivatalos, adófizetı állást találni. - Esélyteremtés: A munkaerı-piaci egyenlıtlenségek – többek között a régióban jellemzı aránytalan munkahely koncentráció – csökkentése a foglalkoztathatóság javításával és a foglalkoztatási lehetıségek kihasználásával. - Összefogás: A munkaerı-piaci szereplık együttmőködésének erısítése a térségi partnerségek fejlesztésével.

94


4.3.

Specifikus célok

- A régióban meglévı vállalkozási lehetıségek feltárásával és a meglévı vállalkozások fejlesztésével munkahelyek megırzése és fenntartható új munkahelyek létrehozása elsısorban a kis- és középvállalkozások körében - A munkahelyek minıségének javítása, a munkaszervezetek hatékonyabbá tétele, rugalmasságuk fejlesztése, továbbá az emberi erıforrások elsıdleges értékként való elfogadtatása - A régión belül a térségek többségében jellemzı munkavállalási célú ingázás feltételeinek javítása, a munkavállalást elısegítı szociális háttérszolgáltatások fejlesztése - Az oktatás és képzés átalakuló régiós gazdaság igényeihez való sikeres illesztése a foglalkoztatási partnerségek erejében rejlı lehetıségek kihasználásával - Az elsı vagy újbóli munkába állást elısegítı munkatapasztalat-szerzési módszerek, struktúrák fejlesztése, a lehetıségek bıvítése - A foglalkoztatási paktumok tartalomközpontú fejlesztése, térségi munkaerıpiaci menedzsment funkciók ellátása, új együttmőködések létrehozása és szakmai támogatása

95


5. Stratégiai programok Prioritások/stratégiai programok 1. prioritás: Helyi gazdaságfejlesztés a munkahely-teremtés és megtartás érdekében

2. prioritás: Foglalkoztatást elısegítı szolgáltatások fejlesztése

3. prioritás: Hátrányos helyzetőek munkaerı-piaci integrációja

4. prioritás: Regionális foglalkoztatási partnerség-építés és szolgáltatásfejlesztés

Intézkedések 1.1. 2.1. Térségi érdekő 3.1. Komplex Vállalkozásfejlesztési pályaorientáció munkaerı-piaci információs és szolgáltatások tanácsadó pontok fejlesztése létrehozása a paktumok bázisán

4.1. Meglévı paktumok minıségi és tartalmi fejlesztése, új paktumok létrehozásának támogatása 1.2. Munkahely- 2.2. Gyakorlati 3.2. 4.2. Munkaerı-piaci teremtési akciók szakképzés adatok győjtése, Közfoglalkoztatási fejlesztése a programok térségi elemzése, közzé vállalkozások szervezése tétele bevonásával 1.3. Munkahelyi 2.3. egészségfejlesztés Munkatapasztalatszerzés segítése

.

3.3. Szociális 4.3. Regionális gazdaság fejlesztése befektetés-ösztönzés és munkahelyteremtı beruházások szakmai, koordinációs támogatása

2.4. Munkavállalási célú közlekedés fejlesztése, szociális háttérszolgáltatások fejlesztése

96


5.1. Helyi érdekében

gazdaságfejlesztés

a

munkahelyteremtés

A prioritás céljai A prioritás célja az egyes térségekben meglévı vállalkozási lehetıségek feltárása a munkahelyteremtés és munkahelymegırzés érdekében. A vállalkozások fejlesztése érdekében a mőködési területükön elérhetı alapszintő üzleti tanácsadást szükséges biztosítani. A munkahely-teremtési akcióknál a helyi természeti, környezeti, gazdasági, emberi erıforrás adottságokból kell kiindulni, támaszkodni kell a meglévı erısségekre, és kihasználni a lehetıségeket. További cél az emberi erıforrások elsıdleges értékként való elfogadtatása a szereplık által és a munkahelyi egészségfejlesztés régiós szintő elterjesztése. A prioritás indokoltsága A vállalkozásoknak nyújtott tanácsadások nem érnek el a kis- és középvállalkozók széles rétegéhez (megyei szinten szervezıdnek több helyen), és sok párhuzamosság is van. Emiatt nem jutnak olyan információhoz, szakmai segítséghez, amely szükséges lenne fejlıdésükhöz. A régió kiemelkedı munkahely-teremtési adottságokkal (pl. turizmus, mezıgazdaság, megújuló energiák, kreatív iparágak) rendelkezik, amelyek egy része idáig kihasználatlan maradt. Néha az ötlet hiányzik, máskor a menedzsment szervezet, vállalkozó, vagy egy vállalkozásbarát önkormányzat. Számos kezdeményezés hal el amiatt, mert a munkahely-teremtési akciókban nem mőködnek együtt az érdekelt felek. A munkavállalók egészsége és biztonsága méltatlanul kevés figyelmet kap a munkahelyeken. Ebben szerepe van a munkaerıt szinte bio robotként kihasználó munkáltatói magatartásnak, de a munkavállalók is hibásak, hiszen a rövid távú szemlélet miatt hajlandóak feláldozni egészségüket és biztonságukat is. Az egészség hiánya esetén az alábbi területeken keletkeznek károk: GDP (elmaradt haszon), TB (költségek), egzisztenciális egyéni szint (elmaradt bevételek), vállalkozások (elmaradt haszon, büntetések, helyettesítés költségei, rossz hírnév veszély stb.). Ezen a helyzeten változtatni kell, hiszen a céljainkat csak lelkileg és testileg is egészséges munkavállalókkal tudjuk elérni, és az egészség hiányából származó károk súlyos anyagi veszteséget jelentenek közösségi és egyéni szinten is. Intézkedések 1.1. Vállalkozásfejlesztési információs és tanácsadó pontok létrehozása a paktumok bázisán. Az intézkedés célja: A meglévı kis- és középvállalkozások fejlesztése, új létrehozásának ösztönzése Mőködı vállalkozások gazdasági eredményességének javulása Vállalkozói kultúra fejlesztése Vállalkozások együttmőködésének ösztönzése

vállalkozások

97


Szükségességének indoklása: A kkv-k gyakran nem rendelkeznek elegendı tapasztalattal ahhoz, hogy felmérjék a termékeikben, szolgáltatásaikban rejlı piaci lehetıségeket és fejleszteni tudják üzletüket. A szükséges belsı erıforrások híján az EU jogszabályváltozásaival és szakpolitikai programjaival is nehéz lépést tartaniuk. Több térségben nagy problémát jelent a vállalkozások számára a vállalkozói érdekképviselet hiánya, és a vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások gyengesége. A vállalkozási tanácsadás célja vállalkozók szakmai ismereteinek bıvítése, a kisvállalkozások versenyképességének növelése, továbbá hátrányos helyzető és kisebbségi csoportok gazdasági szerepvállalásának elısegítése. Mindezen keresztül hozzájárulás a munkahelyteremtéshez. A hátrányos helyzetőek munkaerı-piaci helyzetének javítása, az esélyegyenlıség elısegítése. Az intézkedés tartalmának rövid leírása: A sikeres vállalkozásfejlesztés számtalan szakterület alkalmazását igényelheti. Általánosságban ilyenek lehetnek a monitoring – vállalkozás, fejlesztés elıtti vizsgálata és az esetleges hibák feltárása, illetve azok korrigálására történı javaslatok, hogy a vállalkozás fejlesztése hatékony legyen-, számviteli, adótervezés (hazai és nemzetközi vonatkozásban), gazdasági jog, ügyvitel, minıségirányítás, projekttervezés és menedzsment, pályázatírás, hitelfinanszírozás, stb. A vállalkozásfejlesztési tanácsadás segíthet az EU jogszabályváltozásaival és szakpolitikai programjaival való lépéstartásra. A tanácsadás egyik célja lehet, hogy a vállalkozások megismerjék az EU programjaiban kínált támogatási és üzleti lehetıségeket. Egy jól kivitelezett vállalkozásfejlesztés nem csak felkészült szakembereket igényel, hanem az összehangolt munkájuknak koordinálása is kulcsfontosságú feladat. A szakemberek hatékony koordinációjának szinergiája biztosítja a vállalkozásfejlesztésben elnyerhetı többlet eredményeket is. A kormány által létrehozandó Nemzeti Vállalkozásfejlesztés Ügynökség szintén koordináló szervezetként is mőködne, azonban szükség van kistérségi végpontokra mely, végpontok adott kistérség sajátosságait figyelembe véve tudnak segíteni. A vállalkozásfejlesztési intézményrendszer kistérségi végpontjaként mőködhetnek a foglalkoztatási paktumok, melye többek között alapszintő üzleti tanácsadási szolgáltatással állnak rendelkezésre a helyi kis- és középvállalkozások számára. A végpontoknak alkalmasnak kell lenniük vállalkozásfejlesztési, adózási, engedélyezési, adminisztrációs kérdésben segítséget nyújtani a betérı vállalkozók, vagy vállalkozni szándékozók számára, illetve magasabb szintő tanácsadási igény esetén közvetítenek a vállalkozók és a kamarák, vállalkozói központok között. A végpontok fontos szerepet töltenek be a vállalkozásokat érintı problémák, fejlıdést gátló tényezık feltérképezésében, a kistérségi vállalkozók érdekeinek képviseletében. A vállalkozásokkal közösen folyamatosan keresik az új vállalkozási lehetıségeket és a meglévı vállalkozások továbbfejlesztésének lehetıségeit, és projekteket kezdeményeznek. A végpontok az európai munkáltatói kultúra, a társadalmi felelısségvállalás elterjesztésében is szerepet kapnak képzések szervezésével, jó példák bemutatásával. A végpont közremőködhet munkahelyek, hiányszakmák, képzési szükségletek feltárásában, és közremőködhet ennek kielégítésében.

98


Általános problémaként jelenik meg a vállalkozási érdekképviselet hiánya és a vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások gyengesége. A vállalkozási tanácsadás célja vállalkozók szakmai ismereteinek bıvítése, a kisvállalkozások versenyképességének növelése, továbbá a hátrányos helyzető és kisebbségi csoportok gazdasági szerepvállalásának elısegítése. Mindezen keresztül hozzájárulás a munkahelyteremtéshez. A hátrányos helyzetőek munkaerı-piaci helyzetének javítása, az esélyegyenlıség elısegítése. A fenntartható civil szektor erısítése tanácsadással és képzéssel. A létrejövı végpontok az európai munkáltatói kultúra, a társadalmi felelısségvállalás elterjesztésében is közremőködhetnének képzések szervezésével, jó példák bemutatásával. Fontos feladat lenne a hiányszakmák, képzési szükségletek feltárása és ezek kielégítése. Tanácsot adhatnak a vállalkozások reális (piaci, pénzügyi, technikai-innovációs) versenyelınyön nyugvó fejlıdési (változási) pályájának meghatározásában. A kis- és középvállalkozások problémáinak jó része csak komplex gazdasági, szabályozási, oktatási, intézményi reformok és infrastrukturális intézkedések révén oldhatóak meg. A vállalkozásfejlesztésnek a nemzeti célok megvalósítására kell épülnie. Olyan programot terveznek megvalósítani, amely a vállalkozói kultúra terjesztésével és a hazai tıkefelhalmozás elısegítésével elımozdítja az ország polgárosodását. A program serkenti a munkahelyteremtés lehetıségeit és növeli a munkaerı iránti keresletet elsısorban a magyar KKV-k körében. Az intézkedés másik fontos területe a vállalkozások közötti hálózatfejlesztés. Az együttmőködésben rejlı elınyök jelenleg nem kihasználtak. A foglalkoztatási paktumokon belül kezdeményezni kell a bent lévı vállalkozások és más szervezetek tevékenységi körének, szolgáltatásainak, termékeinek megismertetését, ezáltal is elısegítve a szervezett kapcsolatok kialakítását. Kapcsolódó tevékenységek: A vállalkozás versenyképességének növelése (képzések) Közbeszerzési alapismeretek, tájékoztatás. Képzési szükségletek feltárása, képzések szervezése Jó megoldások összegyőjtése, eljuttatása mindenki számára Gazdaságfejlesztı hálózatokba való bekapcsolódás Partnerségi termelı/beszállító láncok létrehozásának segítése Mentorálás és coaching programok szervezése Célcsoport: térségi mikro-és kisvállalkozások nagyvállalatok nık vezette vállalkozások vállalkozást indítani szándékozó magánszemélyek Lehetséges partnerek, kedvezményezettek: Vállalkozásfejlesztési Alapítványok, Vállalkozói Központok Kamarák Pénzintézetek Kistérségben aktív gazdasági klaszterek, vállalkozásfejlesztési szervezetek Önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok

99


Regionális Munkaügyi Központ, Munkaügyi Kirendeltségek Térségi TDM szervezetek Indikátorok: A képzési programokba bevont vállalkozások száma (db) A tanácsadási programokba bevont vállalkozások száma (db) A vállalkozói kultúra oktatását bevezetı iskolák száma (db) Együttmőködési programokban résztvevı vállalkozások száma (db) Feltárt szolgáltatási hiányterületek száma (db) A szolgáltatási hiányterületeken elindított új vállalkozások száma (db) A lehetséges kapcsolódó projektek: Nem kielégített/látens szolgáltatási szükségletek feltérképezése, és vállalkozásfejlesztési program indítása Meglévı vállalkozások foglalkoztatás-bıvítésének támogatása (tanácsadás, támogatott munkahelyek) Vállalkozási ismeretek elsajátítását célzó továbbképzések Térségi vállalkozói klubok létrehozása Vállalkozási tanácsadás nyújtása a foglalkoztatási paktum menedzsment szervezet bázisán (ROP projekt keretében) Vállalkozási hálózatok kialakítása

1.2. Munkahely-teremtési akciók. Az intézkedés célja: A régióban meglévı munkahely-teremtési lehetıségek felkutatása és kihasználása, munkahelyteremtı beruházások megvalósítása Fenntartható, zöld munkahelyek teremtése Munkahelyek teremtése a régióra jellemzı gazdasági ágazatokban (gépiparjármőipar, elektronika, idegenforgalom, mezı- és erdıgazdaság, megújuló energiák) Szükségességének indoklása: Az Európai Unió foglalkoztatás-bıvülési trendje 2008 nyarán megtört, s 2009. III. negyedévében az Unió 27 tagállamában több mint 5 millióval kevesebben mondhatták magukról azt, hogy foglalkoztatottak, mint egy évvel korábban. Nyugat-Dunántúlon az év decemberében egy hónapig nem folyt termelés az Audi gyıri gyárában, két hónap alatt félezer embert küldtek el a szombathelyi Laird Technologies Kft-tıl stb. Mindezek következtében a Nyugat-dunántúli régióban 2009-ben 408,5 ezer foglalkoztatott volt, 5 százalékkal kevesebb, mint az évezred elején. Az elmúlt évtized éves átlagánál is több mint 4%-kal alacsonyabb ez az adat. A foglalkoztatottak száma 2008 szeptemberéig növekedett a régióban, azóta viszont folyamatosan, bár lassuló ütemben csökken. A régió megyéi között jelentıs a különbség a foglalkoztatás képessége tekintetében. Míg Gyır-Moson-Sopron megyében az évtized során nıtt a foglalkoztatottak száma, s azt a gazdaság recessziója sem csökkentette a 2000. évi létszám alá, addig Vas és Zala megyékben folyamatosan csökkent a munkajövedelemmel rendelkezık száma. Mintegy 10 ezerrel kevesebb volt a zalai, s 17 ezerrel a vasi foglalkoztatotti létszám

100


2009-ben, mint 10 évvel korábban. A foglalkoztatáspolitika legfıbb célja a foglalkoztatás növelése, a magas foglalkoztatás elérése. A munkahely teremtési lehetıségeknél fontos figyelembe venni a térség erısségeit, és ezen erısségekre alapozva kialakítani a munkahely-teremtési lehetıségeket. A már meglévı és jól mőködı, jelentıs foglalkoztatási potenciált jelentı ágazatokat tovább kell fejleszteni, tágítani a mőködési, lehetıségi kört. Viszonylag nagy területi különbségeket tapasztalunk a régióban akkor is, ha az egyes kistérségek versenyképességét vizsgáljuk (a munkahelyek számával is összefüggésben van). A gazdasági nyitottság, a globális hálózatok és gyorsforgalmi úthálózatok elérhetısége, az innovációs centrumok kapacitásai, valamint a humánerıforrás és az információs és kommunikációs technológiák jelenléte alapján a megyei jogú városok szőkebb vonzáskörzete, Sárvár, valamint speciális adottságaik alapján a Keszthelyi és Hévízi, továbbá a Szentgotthárdi kistérségek vagy abszolút, vagy viszonylag versenyképesnek tekinthetık. Ezzel szemben sajnos elég sok teljesen versenyképtelen kistérség is található a régióban, elsısorban a déli határ mentén, valamint a vasi-zalai belsı periférián. Az intézkedés tartalmának rövid leírása: Az embereket anyagilag motiválni kell a munkavállalásra, hogy ne meneküljenek az inaktivitásba, a képzéseket az új gazdasági igényekhez kell igazítani. A Nyugatdunántúli régió határmenti közelségének kihasználása szintén jelentıs lépés a munkahelyteremtésben. Vállalkozások betelepítése, a határmenti közelség kihasználása akár tıkegazdag befektetık vonzására, akár új, innovatív ötletek átvételére. Ilyen innovatív módszer, ötlet lehet a zöld munkahelyek teremtése. Ausztriában már több éves tapasztalattal mőködnek zöld munkahelyek, ill. maga a zöld gazdaság. A foglalkoztatás fejlesztés egyik kiemelt jövıbeni területe a Zöldgazdaságfejlesztés. A megújuló energia szektor az EU-ban is kiemelt területként jelenik meg a foglalkoztatás bıvítés és munkahelyteremtés szempontjából. A zöld gazdaság eszközrendszerében megjelenik az energiahatékonyságenergiatakarékosság-energiaracionalizálás, a megújuló energiaforrások használatának növelése (2020-re 13%-os célt kitőzve), mezıgazdasági bionergia kihasználása, szilárd biomassza, és bio-üzemanyagok elıállítása, biogáz, geotermikus energia, napenergia és szélenergia hasznosítása. Az ágazatnak jelentıs foglalkoztatás bıvítı potenciálja is van a gazdasági lehetıségek mellett. A gazdasági szereplıknek jó minıségben, nagy biztonsággal és versenyképes áron kell az energetikai infrastruktúrához és a szolgáltatásokhoz hozzáférni. Emellett ki kell aknázni az energetikai fejlesztésekben rejlı foglalkoztatási és gazdasági növekedést elısegítı lehetıségeket. Meg kell valósítani az ellátásbiztonságot, és csökkenteni kell az energiaimport-függıséget. Kiemelten kell ösztönözni a megújuló energiák elıállítását és felhasználását, és felül kell vizsgálni az energetikáért felelıs kormányzati intézmény- és eszközrendszert. A kutatásnak, oktatásnak, képzésnek, szaktanácsadásnak kiemelt szerepe van a fejlesztési program megvalósítása során, hiszen kutatás-fejlesztés és innováció nélkül nincs fejlıdés, és a zöld gazdasághoz fejlesztéséhez megfelelı szakemberekre van szükség (tervezık, kivitelezık, szerelık, karbantartók, menedzserek stb.). Fontos feladat a meglévı ipari parkok, iparterületek, innovációs központok, inkubátorházak lehetıségének kihasználása, fejlıdı vállalkozások vonzása és letelepítése. A paktum partnerség koordinációjában a munkahelyteremtések emberi

101


erıforrás hátterének biztosítása is megtörténik az alkalmazandó munkavállalóknak nyújtott toborzási, munkára felkészítési, átképzési szolgáltatásokkal. A helyi munkahelyteremtést és jövedelem-kiegészítést segíthetik a helyi termékek fejlesztése, helyi piacok létrehozása, termelı-értékesítı szövetkezetek létrehozása is. Az utóbbi idıben kedvezı jogszabályi változások történtek a területen, és szeptember 15-tıl a közbeszerzési törvény módosulásával a közétkezdékbe való termelıi beszállítás is közvetlenül mőködhet. A humán szolgáltatások (szociális, egészségügyi, oktatási) területén további munkahelyteremtés valósulhat meg nem kielégített szolgáltatási területeken a non profit foglalkoztatás bıvítésével. A régió egyik erıssége az idegenforgalmi, egészségturisztikai szolgáltatások. A Széchenyi Terv is kiemelten támogatja a szektort, így a jövıben megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan további munkahelybıvülések lehetségesek. Tovább kell ösztönözni a régióban meghatározó gazdasági ágazatban, a feldolgozóiparban a munkahelyek fejlesztését. Szükséges megvizsgálni a magyar vállalkozások nemzetközi beszállítói hálózatokba való bekapcsolódásának lehetıségét. Kapcsolódó tevékenységek: Képzéssel az új gazdaság igényéhez kell igazítani a munkaerı képességeit, s motivációt kell építeni A képzésnek fel kell készülnie az új régiós gazdaság követelményeire Hatékonyabb jövedelemelosztás és ésszerőbb közteherviselés keresletet teremt és munkahelyeket hoz létre Zöld-munkahelyek lehetıségének megteremtése Jó gyakorlatok átvétele zöld gazdaság területén Célcsoportok: Helyi bejegyzéső és érdekeltségő mikro- és kisvállalkozások Önfoglalkoztatók Vállalkozó válni kívánó magánszemélyek, munkanélküliek Lehetséges partnerek, kedvezményezettek: Önkormányzatok Vállalkozásfejlesztési alapítványok Munkaügyi szervezetek Alapítványok Kamarák Képzı intézmények Pénzintézetek Régióban aktív klaszterek Indikátorok: Feltárt új vállalkozási területek száma (db) Létrehozott munkahelyek száma (db) Létrehozott zöld munkahelyek száma (db) A fejlesztésekbe bevont vállalkozások száma (db) Képzésben részt vett munkavállalók száma, akik elhelyezkedtek a képzést követıen (fı) A vállalkozások által végrehajtott munkahely-teremtési célú beruházások nagysága (Ft)

102


A lehetséges kapcsolódó projektek: Foglalkoztatás-bıvítést eredményezı vállalkozási területek feltárása, új vállalkozások üzleti terveinek elkészítése, meglévı vállalkozások fejlesztési programjának kidolgozása Pannon Helyi Termék Klaszter meglévı kezdeményezéseihez való csatlakozás Új vállalkozások üzleti terveinek elkészítése, meglévı vállalkozások fejlesztési programjának kidolgozása Munkahelyteremtı beruházások végrehajtása

1.3. Munkahelyi egészségfejlesztés. Az intézkedés célja: A munkahelyek minıségének javítása kapcsolatok javítása, kiterjesztése

és

a

munkaadói-munkavállalói

Szükségességének indoklása: Az uniós szociálpolitika egyik legfontosabb célkitőzése, hogy elısegítse új munkahelyek létrejöttét, és javítsa a foglalkoztatás minıségét. A biztonságos és egészséges munkakörnyezet a színvonalas munkavégzés elengedhetetlen feltétele. Napjainkban a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem az Európai Unió szociálpolitikájának egyik leghaladóbb és legfontosabb területének számít. A munkahelyi minıség és teljesítmény biztosítása nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás elımozdításához. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság hatékony védelmének hiánya a munkahelyi balesetekbıl és foglalkozási megbetegedésekbıl adódó távolmaradáshoz, illetve a keresıtevékenységbıl eredı tartós rokkantsághoz vezethet. Ennek nemcsak jelentıs emberi vonzata van, de a gazdaságra is erısen negatív hatást gyakorol. A munkahelyi egészségvédelemmel és balesettel kapcsolatos problémákból eredı hatalmas költségek gátolják a gazdasági növekedést és a vállalatok versenyképességére is káros hatással vannak. A 2002-es Európai Tanács barcelonai ülésén megállapította, hogy „az Európai Uniónak törekednie kell arra, hogy 2010-ig fokozatosan körülbelül öt évvel emelkedjen a tényleges átlagos nyugdíjkorhatár”. A modern munkaszervezés, illetve a munkakörnyezet egészsége és biztonsága ehhez nagymértékben hozzájárulhat azáltal, ha jó munkahelyi közérzetet biztosít, ha maximalizálja a személyek munkavégzési képességét, és ha megelızı intézkedéseket hoz a munkaerıpiac korai elhagyásának megakadályozására. Hozzá kellene járulni olyan munkakörnyezetek és munkahelyi egészségügyi szolgáltatások kialakításához, melyek lehetıvé tennék, hogy a munkavállalók egészen idıs korukig teljes és hatékony módon vegyenek részt a szakmai életben. Cél egy olyan állapot elérése, melyben a munka a személyes egészséget és közérzetet erısíti és melyben a munkaerıpiacra való belépés, illetve a munkaviszony fenntartása a népesség általános egészségi állapotát javítja. Ebben az összefüggésben fontos kiemelni a jó munkahelyi egészség hozzájárulását az általános közegészségügyhöz. A munkahely különösen ideális fóruma a megelızésnek és az egészség elısegítését célzó intézkedéseknek.

103


A munkavállalók egészsége és biztonsága méltatlanul kevés figyelmet kap a munkahelyeken. Ebben szerepe van a munkaerıt szinte bio robotként kihasználó munkáltatói magatartásnak, de a munkavállalók is hibásak, hiszen a rövid távú szemlélet miatt hajlandóak feláldozni egészségüket és biztonságukat is. Az egészség hiánya esetén az alábbi területeken keletkeznek károk: GDP (elmaradt haszon), TB (költségek), egzisztenciális egyéni szint (elmaradt bevételek), vállalkozások (elmaradt haszon, büntetések, helyettesítés költségei, rossz hírnév veszély stb.). Ezen a helyzeten változtatni kell, hiszen a céljainkat csak lelkileg és testileg is egészséges munkavállalókkal tudjuk elérni, és az egészség hiányából származó károk súlyos anyagi veszteséget jelentenek közösségi és egyéni szinten is. A munkaszervezetek nem kellı mértékben alkalmazkodnak a munkavállalók igényeihez, élethelyzetéhez, kevésbé alkalmaznak atipikus foglalkoztatási módokat, rugalmas munkaszerzıdéseket. Mindezek miatt a munkaszervezetek nem eléggé rugalmasak, amely gátolja a hatékony mőködést. Az intézkedés tartalmának rövid leírása: A hatékonyabb és eredményesebb mőködéshez a munkaszervezeteknek jobban kell alkalmazkodni a munkavállalók igényeihez, élethelyzetéhez, és atipikus foglalkoztatási módokat kell alkalmazni, rugalmas munkaszerzıdés-mintákat szükséges kialakítani. A munkaköröket és munkafeltételeket munkaadói-munkavállalói tárgyalások során kell kialakítani, hogy a munkahelyeket az egyénekhez lehessen szabni, de emellett a munkaadó elvárásainak is maximálisan meg kell felelni (a munka jól el legyen végezve). Az intézkedés keretében ki kell dolgozni, miként lehet a vállalatok munkaszervezését, foglalkoztatási gyakorlatának olyan módosítását elérni, amely elısegíti az emberek munkában megtalált és kiteljesedett önmegvalósítását, ezáltal növelve a gazdasági és társadalmi hatékonyságot. Ebbe az új típusú diskurzusba a szakszervezeteknek is be kell kapcsolódni, és erre fel kell készülniük. Azok a vállalatok, melyek aktív megelızési politikáik révén a munkavállalók egészségvédelmébe fektetnek be, konkrét eredményeket érnek el: csökkennek a távolmaradásokból eredı költségek, csökken a személyzet nagymértékő fluktuációja, nı a fogyasztók elégedettsége és a motiváció, javul a minıség és a vállalatok külsı megítélése. Ezeket a pozitív hatásokat tovább erısítheti, ha egy egészséges munkakörnyezetben a munkavállalókat olyan életmód kialakítására ösztönzik, mely javítja általános egészségi állapotukat. Kapcsolódó tevékenységek: Az egészségellenırzés megelızı hatékonyságának növelése A munkaerıpiacról munkahelyi baleset, foglalkoztatási megbetegedés, vagy rokkantság miatt hosszú idıre kiszorult munkavállalók rehabilitációjának és újbóli beilleszkedésének elısegítése Egészségvédelem témakörének bevonása oktatási, képzési programokba Egészségesebb, biztonságosabb munkahelyek létrehozása Bevált gyakorlatok terjesztése helyi szinten Könnyen érthetı és alkalmazható iránymutatások és információk terjesztése egészségmegırzés, egészséges környezet témakörben

104


Célcsoportok: Munkavállalók Térségi munkaadók és vállalkozások Lehetséges partnerek, kedvezményezettek: Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Szakmai szolgáltatók OMMF, egyéb szakhatóságok Szakszervezetek Munkaügyi szervezet Indikátorok: Kidolgozott munkaszerzıdés minták száma (db) Végrehajtott egészségfejlesztési akciók száma (db) Az akciókban résztvevı munkaadók száma (db) és munkavállalók száma (fı) A lehetséges kapcsolódó projektek: Rugalmas munkaszerzıdés minták kidolgozása Egészségfejlesztési modell projektek megvalósítása Cafeteria modell kialakítása a munkahelyi egészségfejlesztés szolgálatában Régiós TOP cégek társadalmi felelısségvállalási programja Munkahelyi egészségfejlesztési szolgáltatások fejlesztése

105


5.2.

Foglalkoztatást elısegítı szolgáltatások fejlesztése

A prioritás céljai A prioritás célja a régión belüli települések és kistérségek számára, a gazdaságot és munkaerıpiacot élénkítı tevékenységek segítése háttérszolgáltatásokkal több olyan területen, amelyek eddig nem, vagy nem komplexen voltak csak elérhetık. Ezek között szerepelnek a térségi adottságoknak és a vállalkozói igényeknek egyaránt megfelelni tudó pályaorientációs, szakképzés fejlesztési és munkatapasztalat szerzési kezdeményezések valamint a munkavállalást elısegítı háttérszolgáltatások, pl. munkába járással és a gyermekfelügyelettel, szociális ellátással kapcsolatos területeken. További cél a regionális és helyi foglalkoztatást már jelenleg is segítı szolgáltatások hatékonyságának növelése, alternatív gazdaságfejlesztési eszközök alkalmazása, az itt mőködıi vállalkozások és nonprofit szervezetek foglalkoztatási tevékenységének támogatása ezekkel a szolgáltatásokkal a régión belüli gazdasági – társadalmi kohézió erısítése érdekében. A prioritás indokoltsága A korábbi Lisszaboni célokban és a most készülı EU 2020 stratégiában foglalt növekedés és munkahelyteremtés elısegítése érdekében szükség van helyi, térségi adottságokra és együttmőködésekre alapuló foglalkoztatás és gazdaságfejlesztési tevékenységek támogatására. A kisebb léptékő, helyi – térségi összefogáson alapuló foglalkoztatási akciók támogatása elısegítheti az egyes települések és kistérségek belsı adottságainak hatékonyabb kiaknázását és így a régión belüli gazdasági kohézió erısödését. Mivel az UMFT ágazati és regionális operatív programjai alapvetıen a nemzet és régiói nemzetközi versenyképességének erısítését célozzák, szükség van a belsı térségek közötti versenyképesség erısítésére is, ezt az Új Széchenyi Tervben foglalt vállalkozást ösztönzı intézkedések is segíteni fogják. Ezekhez kapcsolódóan kell olyan háttérszolgáltatásokat kidolgozni, hogy a munkavállalók és a munkaadók érdekei találkozását elısegítsük eddig hiányzó vagy csak részben mőködı területeken, mint a pályaorientáció, szakképzés, munkatapasztalat szerzés és a közlekedési, szociális szolgáltatások munkavállalási célú fejlesztése. Intézkedések 2.1. Térségi érdekő pályaorientáció. Az intézkedés célja: Oktatás minıségének, eredményességének és hatékonyságának javítása az egész életen át tartó tanulás terjesztése Térségi érdekő pályaorientáció meghonosítása A pályaorientációs szolgáltatások minıségbiztosításának megteremtése Szükségességének indoklása: A képzés irányának (szakmaválasztás) megválasztása az egyének egész életére kiható jelentıséggel bíró döntés. A pályaorientáció, mint a kiválasztási folyamat része, ezért döntı jelentıségő abban az értelemben, hogy az egyének: lehetıséget kapjanak az adottságaikhoz, képességeikhez és elképzeléseihez legjobban igazodó szakmaválasztásra, döntés elıtt gyakorlatban is megismerhessék a választható szakmákat,

106


-

és ennek figyelembevételével alakíthassák ki továbbtanulási elképzeléseiket, lemérjék egyéni képességeiket, adottságaikat, kreativitásukat, állóképességüket, stb.– ezáltal kedvet kapjanak a képzéshez, a megalapozott szakmaválasztással megelızhessék a késıbbi tanulási kudarcokat az esetleges lemorzsolódást a képzésbıl, végsı soron az elhelyezkedési problémákat.

Az Európai Tanács 2000-ben lisszaboni ülésén azt a stratégiai célt tőzte ki, hogy az Európai Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlıdı tudás alapú társadalmává kell válnia. E stratégiai cél elérésében kiemelt szerepe van a minıségi oktatásnak és képzésnek, ezen belül is az egész életen át tartó pályaorientációs tanácsadásnak. A tagállamoknak a jelenlegi és jövıbeli munkaerı-piaci igényeknek megfelelı tudás és készségek biztosítása révén erısíteniük kell a foglalkoztathatóságot és a termelékenységet. A minıségi alapoktatás és a vonzó szakképzés mellett hatékony ösztönzıkkel kell elımozdítani az egész életen át tartó tanulást a foglalkoztatottak és a nem foglalkoztatottak körében. Javítaniuk kell a képzési lehetıségekhez való hozzáférést és meg kell erısíteniük az oktatási és pályaorientációt. A pályaorientáció meghatározó szerepet játszik azokban a fontos döntésekben, amelyeket az egyéneknek életük során meg kell hozniuk. Emellett hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyének nagyobb felelısséget vállaljanak saját pályafutásuk biztonságosabb alakításában a jelenlegi munkaerıpiac keretein belül, és hogy könnyebben egyensúlyt tudjanak teremteni magán- és szakmai életük között. Épp ezért a tanulóknak is, és a társadalom érdekeinek is leginkább megfelelı életpálya megtalálásához, az arra való felkészüléshez segítségre van szükség. Ezt a segítséget a diákoknak részint az iskolától, részint pedig iskolán kívüli tanácsadó intézményektıl kell megkapniuk, pályaorientációs programok, illetve pályaválasztási és életút-tanácsadásra hivatott szakmai szolgáltatások formáiban. Míg a pályaorientációs feladatok ellátásának kizárólagos színtere az iskola (és természetesen a család), a különféle tanácsadások lehetıségeit az iskola és a munkaerı-piaci intézmények közösen birtokolják, igénybevételüket leginkább az határozza meg, hogy mely életkorban kerül rá a sor. A tanulóévek alatt ugyanis ha erre szükségük van - a fiatalok az iskolákban is kaphatnak pályaválasztási és életvezetési tanácsokat, természetesen erre külön felkészített pedagógusoktól, munkavállalóként vagy munkanélküliként azonban mindezekért a munkaerı-piaci szolgáltató intézmények speciális hálózatát kell igénybe venniük az érdeklıdıknek. A munkaügyi központok bázisán pár megyében létrejöttek a Foglalkozási Információs Tanácsadók (FIT). A FIT-ek feladatai a következık: a pályaválasztási döntések segítése, foglalkozási és szakmaválasztási döntéshez nélkülözhetetlen ismeretek nyújtása, iskolákkal, továbbtanulással, pályakövetelményekkel kapcsolatos adatbázisok mőködtetése, tanácsadás nyújtása a pályaválasztáshoz, pályamódosításhoz, továbbtanulási tervek kialakításához. A probléma a FIT-ben folyó pályaorientációs tevékenységgel, hogy ezzel párhuzamosan az oktatási szakminisztérium által felügyelt iskolákban is létezik pályaorientációs program, de a két rendszer nem találkozik egymással a szemléletbeli és módszertani különbségek miatt.

107


Összességében elmondható, hogy a fiatalok pályaválasztásában kevés tudatos elem található. A média, a szülık, barátok véleménye alapján történik a szakmaválasztás. Emiatt a tanulók nagy része nem a számára megfelelı képzést választja, nem lesz motivált a szakmai elsajátítására, nagy eséllyel nem helyezkedik el a szakmájában. A pályaválasztási és pályaorientációs szolgáltatások nem kielégítıek. Az intézkedés tartalmának rövid leírása: Az egész életen át tartó tanulás szükségessége – melynek kulcsfontosságú szerepe van a lisszaboni célkitőzések megvalósításában - olyan aktív támogató szolgáltatásokat igényel, amelyek elısegítik, hogy az állampolgárok a gazdaság folyamatosan változó igényeinek megfelelıen, egész életük folyamán fejleszthessék képességeiket, készségeiket, kompetenciáikat. Ennek érdekében a pályaorientáció terén széleskörő együttmőködés, összehangolt intézkedések szükségesek. Fontos, hogy sokféle és sokféleképpen elérhetı pályaorientációs szolgáltatás létesüljön, különösen a nehezen elérhetı fiatalok és felnıttek irányában. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy minden állampolgár számára hozzáférhetıvé kell tenni a pályaorientációs szolgáltatásokat az élet minden szakaszában, különös figyelmet fordítva a nıknek és a férfiaknak a tanulás ill. a munka világába történı visszatérését illetı különbségekre, a fogyatékkal élık speciális igényeire, a veszélyeztetett csoportba tartozó egyénekre. Kiemelendı a pályaorientáció megelızı jellege a korai iskolaelhagyás tekintetében és a korai iskolaelhagyók oktatásba és képzésbe történı re-integrációja szempontjából. A munkaerı-piaci igényeinek megfelelı képzési- és pályaorientációs rendszer segítségével a képzésbıl kikerülık sikeresen helytállnak a munkahelyeken. A munkára nevelés az oktatás minden szintjén meg kellene, hogy jelenjen. Térségi érdekő pályaorientációra, a keresett szakmák népszerősítésére van szükség, de javítani kell a munkafeltételeket is. A pályaorientáció elsısorban a helyi munkaadók érdekeltségébe tartozó szakmákra és hiányszakmákra valósul meg, melynek eszközei: gyárlátogatások, munkahelyek szervezett megtekintése, szakmák bemutatása, gyakornoki, ösztöndíj rendszerek indítása. Szükséges lenne a pályaválasztási és pályaorientációs tevékenység eszközrendszerének és szakmai hátterének fejlesztése. A képzési kínálatot tovább kell fejleszteni a munkaerı-piaci igényeknek megfelelıen. A pályaorientáció olyan tartós folyamatként kell kezelni, amely lehetıvé teszi a polgárok számára, hogy minden életkorban, életük bármely pontján felmérjék képességeiket, kompetenciáikat és érdeklıdési területeiket, oktatással, képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos döntéseket hozzanak, alakítsák egyéni életpályájukat a tanulás és a munka terén, továbbá más olyan területeken, ahol képességeket és kompetenciákat lehet elsajátítani és/vagy használni. A pályaorientációba beletartoznak a tájékoztatással, a tanácsadással, a kompetencia-felméréssel, a támogatással, valamint a döntéshozatali és életpálya menedzsment- készségek oktatásával kapcsolatos egyéni és csoportos tevékenységek.

108


Bár történtek elırelépések, további erıfeszítésekre van szükség a pályaorientációs szolgáltatások minıségének javítása, az egyének igényeire és elvárásaira összpontosító méltányosabb hozzáférés, valamint a már meglévı pályaorientációs szolgáltatások közötti partnerségek összehangolása és újak kialakítása érdekében. Kapcsolódó tevékenységek: Tudatosan tervezett térségi pályaorientáció megvalósítása a paktumban résztvevı szervezetek együttmőködésében A fiatalok számára életpályamodell kidolgozása (tanulás-munka-otthon) Pályaorientációs, pálya-tanácsadási és pályakövetési szolgáltatások fejlesztése Célcsoportok: általános iskolák 7-8. osztályos tanulói középfokú- és felsıfokú intézményekben tanuló diákok munkanélküliek és egyéb munkaerı-piaci szempontból hátrányos helyzető lakossági csoportok Lehetséges partnerek, kedvezményezettek: Foglalkoztatási paktumok menedzsment szervezetei TISZK-ek, szakképzés-szervezési társulások Kamarák Térségi munkaadók és vállalkozások Önkormányzatok Térségi képzıintézmények Mővelıdési központok Munkaügyi szervezet Foglalkoztatási Információs Tanácsadó Pontok Indikátorok: Munkaerı-piaci igényeknek megfelelı, akkreditált új képzési programok száma (db) A pályaválasztási, pályaorientációs tanácsadásban részesülık száma (fı) A továbbképzéseken résztvevı pedagógusok és FIT munkatársak száma (fı) Sikeres szakmai vizsgát tevık száma (fı) Az iskolákban lebonyolított témával foglalkozó foglakozások, szakkörök száma (db). A kistérség munkaadói bevonásával készült foglalkozási információs anyagok (film, CD stb.) száma (db) A lehetséges kapcsolódó projektek: Gyakorlati szakképzés modelljeinek kidolgozása a vállalkozások, munkaadók intenzív bevonásával A munkaerı-piaci igényeknek megfelelı képzések akkreditálása és beindítása Térségi „Szakmabemutató” programcsomagok kidolgozása és beindítása Képzési kiállítások és vásárok szervezése

109


A munkaadók bevonásával térség specifikus filmek, információs mappák készítése, amelyek egy-egy foglalkozást, szakmát, képzı intézményt, céget mutatnak be A pályaorientációs tevékenységet végzı pedagógusok és FIT munkatársak szakmai képzése továbbképzése, módszertani segítségnyújtás biztosítása 2.2.

Gyakorlati szakképzés fejlesztése a vállalkozások bevonásával.

Az intézkedés célja: A munkahelyeken gyakorlati végzést vezetık szakmai és pedagógiai felkészítése, megfelelı körülmények kialakítása Az intézmény/tanulók-gyakorlati képzıhelyek közötti kapcsolatok koordinálása a foglalkoztatási paktumok segítségével A gyakorlati képzést érintı problémák, fejlıdést gátló tényezık feltérképezése a kistérségekben Szükségességének indoklása: A régióban mőködı vállalkozások tapasztalata alapján a végzett szakmunkások nem sajátítják el kellı mélységben a szakmákat, nem megfelelı a gyakorlati felkészítés, a képzık viszont elvárnák, hogy a munkáltatók intenzívebben vegyenek részt a gyakorlati képzésekben. Az iskolarendszerő szakképzésben végzık közül a munkaadók nagyon alacsony arányban tudják azonnal munkába helyezni a fiatalokat, mivel nem tanulják meg a szakmájukat. A kormány terveivel összhangban a gyakorlati képzés áttevıdik a valós munkahelyekre. Ehhez szükséges a munkahelyeken gyakorlati végzést vezetık szakmai és pedagógiai felkészítése, megfelelı körülmények kialakítása, valamint az intézmény/tanulók-gyakorlati képzıhelyek közötti kapcsolatok koordinálása (adatbázis, egymásra találás segítése, visszajelzések adása), amelyben a foglalkoztatási paktumoknak is szerepet lehet adni. Az intézkedést a kamarákkal szoros együttmőködésben kell megvalósítani. A szakemberhiány megoldásának fontos kritériuma a szakmunka becsületének visszaállítása, hogy kellı számban és minıségben álljanak rendelkezésre szakmunkások a vállalkozások számára. A regionális szakképzési stratégia szerint a szakképzésünk egyik leggyengébb pontja a gyakorlati képzés. A gazdálkodó szervezetek számára a decentralizált pályázatok keretében megpályázott és megítélt eszközfejlesztéseik ugyan szolgálják a szakképzést, de a tervezett és megvalósított fejlesztések erısen termelés centrikusak, a gazdálkodó egységeknél pedig hiányos a gyakorlati oktatók pedagógiai képzettsége, szociális készsége, amely rontja az oktatás hatékonyságát. A szakképzı intézmények és vállalatok gyakorlati együttmőködésének további erısítésére van szükség a szakképzés színvonalának javítása és a munkaerı-piaci igényeknek megfelelı alakítása érdekében. Az intézkedés tartalmának rövid leírása: A gyakorlati képzések fejlesztését a gazdasági szereplık segítségével és igényüknek megfelelıen kell megvalósítani, a vállalatok gyakorlati szakembereit be kell vonni a gyakorlati képzések tervezésébe, lebonyolításába. A régióban mőködı TISZK-ek és a felsıoktatási intézmények a vállalatok igényei szerinti, gyakorlatban hasznosítható képzési, át- és továbbképzési programokat dolgoznak ki és indítanak közép- és felsıfokú szinten.

110


Az együttmőködés keretében folyamatos információáramlást kell kialakítani a releváns szereplık közt. A vállalkozások és az érintett az intézmények között a gyakorlati képzésre rendelkezésre álló humán és tárgyi erıforrásokat és kapacitásokat kölcsönösen és együttesen hasznosítják, ehhez kapcsolódóan a gazdálkodó egységeknél gyakorlati oktatóként tevékenykedık pedagógiai, az oktatási intézményeknél pedig a szakmai tárgyakat oktatók gyakorlati felkészítése is megtörténik. A régióban mőködı települési és kistérségi foglalkoztatási paktumok egyik nagy kihívása, hogy megfelelıen felkészült, gyakorlati ismertekkel is rendelkezı szakembereket biztosítson a gazdasági szereplık számára. Segítsék elı, hogy a gyakorlati szakképzési rendszer a munkaerı-piaci igények kielégítésére koncentráljon elsısorban, és kellı rugalmassággal reagáljon azokra. Ez érinti az iskolarendszerő szakképzést, de a felnıttképzést, felsıoktatás felsıfokú szakképzését is. A gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati oktatás egymásra épülését segítı együttmőködési programok kidolgozása, és a megvalósítás megtervezése elırelépést jelenthet a régióban felmerült képzettségi problémák megoldására. Fel kell tárni a szakmai gyakorlati képzést vállaló új gazdálkodó szervezeteket, a kamarák bevonásával növelni kell a tanulószerzıdéses tanulók számát. Közös fejlesztési, oktatási tevékenységeket tartalmazó programokat kell kidolgozni a régióban mőködı vállalkozások versenyképességének megırzése szempontjából kiemelt fontossággal bíró együttmőködések erısítése a gazdaság és az oktatási szféra (szakképzı intézmények, felsıoktatás, kamarák) szereplıi között. Kapcsolódó tevékenységek: A munkahelyeken gyakorlati végzést vezetık szakmai és pedagógiai felkészítése Megfelelı gyakorlati képzési körülmények kialakításának segítése a paktum menedzsment szervezetek által Az intézmény/tanulók-gyakorlati képzıhelyek közötti kapcsolatok koordinálása (adatbázis, egymásra találás segítése, visszajelzések adása), Az információ szolgáltatással és tanácsadással kapcsolatos tevékenységek összehangolása a kamarai szervezetekkel Célcsoportok: a térségben mőködı, gyakorlati képzést igénylı/biztosító KKV-k, az érintett vállalkozások szakemberei, gyakorlati oktatást végzık a vállalkozók gyakorlati képzéseit segítı kamarai szervezetek a gyakorlati szakképzést folytató intézmények oktatói, tanulói a térségben mőködı foglalkoztatási paktumok menedzsment szervezetei Lehetséges partnerek, kedvezményezettek: A régióban mőködı kamarák A régióban mőködı szakképzı intézmények (TISZK-ek) A régióban mőködı gazdasági klaszterek A régióban mőködı települési és kitéréségi foglalkoztatási paktumok menedzsment szervezetei (alapítvány, egyesület, non-profit Kft, stb. formában)

111


Indikátorok: A régióban szakmai gyakorlati képzést vállaló gazdálkodó szervezetek száma (db) és az együttmőködı intézmények száma (db) A pedagógiai képzésen részt vett gyakorlati oktatók száma (fı). Kidolgozott együttmőködési programok száma (db). A lehetséges kapcsolódó projektek: Üzemi gyakorlati oktatók számára képzési program kidolgozás, képzés Intézményi és vállalkozói közös képzési eszközfejlesztési programok megvalósítása a korszerő technológiák megismertetése érdekében A gyakorlati képzésben résztvevı gazdálkodó egységek részvételével regionális bázisvállalati rendszer kialakítása, amely koordinálná a leírásban tervezett feladatokat

2.3.

Munkatapasztalat-szerzés segítése.

Az intézkedés célja: A kellı munkatapasztalattal nem rendelkezı munkavállalók felkészítése a munkaadók által támasztott igények alapján Gyakorlati tapasztalatszerzési lehetıségek bıvítése a régióban Újszerő foglalkoztatási formák megismertetése, alkalmazási lehetıségeik feltérképezése a kistérségekben Az igényeknek megfelelı tréningek kidolgozása, elérhetıvé tétele Szükségességének indoklása: A pályakezdık gyakorlati tapasztalatok és a megfelelı munkavállalási kultúra elsajátításának hiányában nélkül nehezen tudnak elhelyezkedni. Ugyanez igaz a tartós munkanélküliekre, elavult szakmákkal rendelkezıkre. A fiatalok esetében a munkatapasztalatok tanulmányi idıszakban való megszerzésére kell koncentrálni (megelızés-felkészítés- munkára szoktatás), míg a többi célcsoport esetében az újra munkába állás személyi feltételeit kell megteremteni. Eszközök lehetnek: kötelezı és nyári gyakorlatok, gyakornoki programok, projektekben való részvétel, szakdolgozat készítés a munkaadók által adott témák kidolgozásával, önkéntes munka, állásrotáció, átmeneti foglalkoztatás, pszichés felkészítés, mentorálás, álláskeresési tréning, átképzések, vagy elavult ismeretek aktualizálása és ezek munkahelyi kipróbálása stb. A szakmai gyakorlatok az eligazodásban is segítik: a pályakezdık a tapasztalatok alapján könnyebben eldönthetik, hogy hosszabb távon mivel szeretnének foglalkozni. A gyakornoki lehetıségeket – illetve a gyakornokokban rejlı potenciált – a vállalatok eltérıen használják ki: sok vállalatnál a diákok gyakorlati tudást szerezhetnek, de a cég a hosszabb távú foglalkoztatást nem tervezi. Más vállalatok viszont kifejezetten azzal a céllal keresnek gyakornokokat, hogy jövıbeni munkatársaikat találják meg. A gyakorlati idı alatt ugyanis megismerik a potenciális munkavállaló képességeit és munkakultúráját, így késıbb könnyebben döntenek. Fel kell tárni a gyakorlati tapasztalatszerzési lehetıségek mind szélesebb körét; emellett promóciós tevékenységet kell folytatni a jó munkahelyi gyakorlatok elterjesztése érdekében, támogatni kell a munkáltatók felkészítését, foglalkoztathatóságuk javítását. Közös érdek, hogy jól felkészült, minıségi

112


munkát teljesíteni tudó, gyakorlati tapasztalatokkal munkaerı álljon rendelkezésre a régióban, ezért fontos az egyének kompetenciáinak, munkavállalói ismereteinek, képességeinek fejlesztése. Ezt a célt szolgálja az egész életen át tartó tanulás gondolatköre, melynek megvalósulása azt jelenti, hogy a térség minden polgárának legyen esélye arra, hogy megszerezze azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, melyek elısegítik, lehetıvé teszik a munkavállalást. Az intézkedés tartalmának rövid leírása: A munkatapasztalattal nem rendelkezı pályakezdık számára gyakorlati helyeket kell biztosítani, emellett pedig munkaerı csereprogramok szervezésére is lehetıség nyílik, mely lehetıvé teszi a szakmai tapasztalatcserét, a közvetlen gazdasági kapcsolatok kialakulását, illetve a már meglévı kapcsolatok erısödését is. Az egyik ilyen eszköz, az állásrotáció lényege, hogy míg az alkalmazottak továbbképzésen vesznek részt, addig ıket munkanélküliek helyettesítik a cégnél. A képzés befejeztével az alkalmazott visszatér munkahelyére, helyettesítıje pedig nagyobb eséllyel pályázhat új munkahelyre, vagy akár a cégnél is maradhat, mint kipróbált munkaerı. Így minden érintett elınyhöz jut: a szakmunkaerı továbbképzési, ismeretszerzési lehetıséget kap, ezáltal könnyebben megfelel az új elvárásoknak, foglalkoztathatósága megnövekszik; a munkaadók pedig biztosítani tudják dolgozóik specifikus továbbképzését, ezáltal saját versenyképességük megırzését. A gyakorlat az eligazodásban is segít: a diákok a tapasztalatok alapján könnyebben eldönthetik, hogy hosszabb távon mivel szeretnének foglalkozni. A gyakornoki lehetıségeket – illetve a gyakornokokban rejlı potenciált – a vállalatok eltérıen használják ki: sok vállalatnál a diákok gyakorlati tudást szerezhetnek, de a cég a hosszabb távú foglalkoztatást nem tervezi. Más vállalatok viszont kifejezetten azzal a céllal keresnek gyakornokokat, hogy jövıbeni munkatársaikat találják meg. A gyakorlati idı alatt ugyanis megismerik a potenciális munkavállaló képességeit és munkakultúráját, így késıbb könnyebben döntenek. A régióban mőködı települési és kistérségi foglalkoztatási paktumok feladata, hogy megfelelıen felkészült, gyakorlati ismertekkel is rendelkezı szakembereket biztosítson a gazdasági szereplık számára. A gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati oktatás egymásra épülését segítı együttmőködési programok kidolgozása, és a megvalósítás megtervezése elırelépést jelenthet a régióban felmerülı elhelyezkedési problémák megoldására. Átmeneti foglalkoztatási programokat és gyakornoki programokat kell szervezni a régióban. A gyakornoki programok elıre megtervezett rendszer szerint mőködhetnek, a résztvevık fejlıdését rendszeresen nyomon követik, és mentorok nyújtanak személyre szabott támogatást további fejlıdésükhöz. A programok gyakori elemei: elméleti és gyakorlati képzések, készségfejlesztı tréningek és rotáció. Ez utóbbi keretében a fiatalok a vállalat több területét ismerhetik meg, és kapcsolódhatnak be egy-egy feladatba. A gyakornokok sok esetben önálló vagy csoportos, projektjellegő, kiemelt feladatokat kapnak, ami lehetıséget ad a friss ismeretek és gondolkodásmód alkalmazására, és a szervezet folyamatainak, szakmai specifikumainak megismerésére. Bár a vállalatoknak nagy befektetést jelent mind a program résztvevıinek megbízható kiválasztása, mind a programok üzemeltetése, azzal

113


számolnak, hogy a jövıbeli vezetık és a kiemelt specialisták megtalálása és kinevelése megtérül, hiszen a fiatalok karrierjét a cég stratégiájának megfelelıen, hosszú távra alapozzák meg. A gyakornokok megismerhetik a vállalatok mőködését, és bekapcsolódhatnak szakmai munkákba. A vállalat céljaitól függetlenül a gyakornokként eltöltött idı mindenképp hasznos, hiszen a pályakezdıkkel szemben egyre gyakoribb az elvárás, hogy vállalati tapasztalattal a hátuk mögött pályázzák meg életük elsı valódi állását, ebben kell segíteniük ıket a paktumok menedzsmentjének. Fel kell tárni a szakmai gyakorlati tapasztalatszerzést támogató gazdálkodó szervezeteket, a Kamarák bevonásával növelni kell az erre irányuló promóciós tevékenységet. Közös tréningprogramokat kell kidolgozni a régióban a munkatapasztalattal nem rendelkezı munkavállalók kompetenciáinak erısítése a gazdaság érdekében és együttmőködést kell kialakítani a releváns szervezetek között. Kapcsolódó tevékenységek: Kötelezı évközi és nyári gyakorlatok, gyakornoki programok, projektekben való részvétel, szakdolgozat készítés a munkaadók által adott témák kidolgozásával Az önkéntes munka, az állásrotáció, átmeneti foglalkoztatási programok kidolgozása és megvalósítása, elterjesztésük segítése a kistérségi foglalkoztatási paktumok segítségével A munkatapasztalattal nem rendelkezık pszichés felkészítése, mentorálás, álláskeresési tréningek, átképzések vagy az elavult ismeretek aktualizálása és ezek munkahelyi kipróbálása. Célcsoportok: a térségben mőködı gyakornoki lehetıséget biztosító KKV-k, az érintett vállalkozások szakemberei, mentorálást végzık a kamarai szervezetek a pályakezdı munkavállalók a munkanélküliek, elavult szakmával rendelkezık a térségben mőködı foglalkoztatási paktumok menedzsment szervezetei Lehetséges partnerek, kedvezményezettek: A régióban mőködı kamarák A régióban mőködı munkaügyi szervezet kirendeltségei, tanácsadói A régióban mőködı gazdasági szervezetek A régióban mőködı települési és kitéréségi foglalkoztatási paktumok menedzsment szervezetei (alapítvány, egyesület, nonprofit Kft, stb. formában) Indikátorok: A régióban szakmai gyakorlati helyet biztosító vagy gyakornoki programot mőködtetı gazdálkodó szervezetek száma (db) Az együttmőködı szervezetek száma (db) A tréningen, tanácsadásokon részt vett munkatapasztalattal nem rendelkezı munkavállalók száma (fı). Kidolgozott partnerségi projektek száma (db).

114


A lehetséges kapcsolódó projektek: Munkavállalói kompetenciajavító, felkészítı tréningek kidolgozása, lefolytatása Állásrotációs program kidolgozása A pályakezdı fiatalok számára munkatapasztalat szerzést biztosító munkahelyek felkutatása Gyakornoki és ösztöndíj programok kidolgozása a régióban

2.4.

Munkavállalási célú közlekedés háttérszolgáltatások fejlesztése.

fejlesztése,

szociális

Az intézkedés célja: A munkavállalást gátló szociális és közlekedési szolgáltatási hiányok leküzdése, a kistérség adottságainak megfelelı szolgáltatási rendszerek kialakítása Szükségesség indoklása: A foglalkoztatási lehetıségek településenként differenciáltak, ezért a helyi munkaerı jelentıs része kénytelen megélhetése érdekében naponta ingázni. A napi közlekedés mértéke elsısorban a munkahelyek koncentráltságával, az elérhetı jövedelem nagyságával, a közlekedési viszonyokkal és a településszerkezettel függ össze. A Nyugat-Dunántúli régióban magas az ingázók aránya. A magas ingázói arány miatt a munkába állás másik fontos háttérszolgáltatása a közlekedés. A térség közúti hálózata megfelelı sőrőségő, a települések közti összeköttetés és a fıutak elérése biztosított. A fıközlekedési utaktól néhány kilométerre a térség belsejében keskeny, rossz minıségi utak találhatók. A sikeres munkavállalás érdekében meg kell valósítani az ingázás feltételeinek javítását az egyéni és közösségi közlekedés fejlesztésével. Ennek eszközei lehetnek a közlekedési társaságok és paktum partnerek közötti koordináció, telekocsi rendszer, közösségi közlekedés koordinációja. A munkavállalást gyakran gátolja a szociális szolgáltatások elégtelensége. Elsısorban a gyermekfelügyeleti szolgáltatások (bölcsıde, családis napközi stb.) hiánya a legnagyobb probléma. Az intézkedés tartalmának rövid leírása: A Nyugat-Dunántúli régióban célként jelenik meg a régió térségi kapcsolatrendszerének és belsı elérhetıségi feltételeinek javítása. Jelenleg a munkavállalási célú ingázást is nehezítik a belsı elérhetıségi problémák, különösen a foglalkoztatási centrumoktól távolabbi térségekben. A településfejlesztés és a közlekedéspolitika összehangolása, valamint a meg nem újuló társadalmi-környezeti erıforrásokat fel nem élı, hosszú távon is hatékony közlekedési rendszer kialakítása, egy kistérségi intelligens közlekedési rendszer kidolgozása révén ún. kistérségi közlekedési szövetségek létrehozása. A munkaerı-piaci mobilitás megteremtése a kistelepüléseken, azok elzártságának csökkentése. A fejlesztések során szem elıtt kell tartani: a helyi munkalehetıségek bıvítését, hogy kevesebb utazásra legyen szükség, amellyel csökken a közlekedés okozta környezeti terhelés

115


a közösségi közlekedés fejlesztését, az ingázásra munkavállalók munkába jutási feltételeinek javítását

kényszerülı

A megújuló energiaforrások térnyerése a közlekedés területén korlátozott lehetıségekkel bír, de annál fontosabb, hogy a közlekedési munkamegosztásban kimutatható legyen az energiahatékonyság fokozódása (pl.: villamos vontatás a vasúton, hajózás támogatása, a közcélú személyszállítási szolgáltatók menetrendjeinek összehangolása, közlekedési szövetségek hatékonyságának növelése, korszerő jármőállomány használata, kerékpáros közlekedés elısegítése stb.). A régióban folytatni kell a bölcsıdei férıhelyek növelését, és a gyermekek alternatív napközbeni ellátási formáinak elterjesztését (pl. házi gyermekfelügyelet, családi napközi), és munkaadói együttmőködések keretében vállalati bölcsıdék vagy gyermekfelügyeleti helyek létrehozását is. Célcsoportok: A térség munkavállalói, különösen az ingázók GYES-rıl, GYED-rıl visszatérık Lehetséges partnerek, kedvezményezettek: Önkormányzatok Térségi munkaadók és vállalkozások Közösségi szolgáltatások nyújtó szervezetek Civil szolgáltatók Magán fuvarozó társaságok MÁV Volán társaságok Munkaügyi szervezet Indikátorok: Elkészült mobilitási térkép (db) Lezajlott közlekedési egyeztetések száma (db) Bevont partnerek száma (db) Elindított új közlekedési szolgáltatások száma (db) Létrehozott bölcsıdei férıhelyek száma (fı) Létrehozott alternatív gyermekfelügyeleti szolgáltatási férıhelyek száma (fı) A lehetséges kapcsolódó projektek: Átfogó térségi mobilitási térkép készítése, a meglévı közlekedési szolgáltatások feltérképezése, illetve a hiányzó szolgáltatási igények felmérése. A munkavállalási célú ingázást segítı közlekedés-fejlesztési modellprojekt megvalósítása (meglévı szolgáltatások összehangolása, új szolgáltatások indítása, egyéni közlekedés-szervezés Internetes támogatása stb.). Ingázást segítı közösségi mőködtetéső közlekedési társaságok létrehozásának megvizsgálása A releváns szereplık (önkormányzatok, közlekedési társaságok, egyéni

116


közlekedık, szociális szolgáltatók, iskolajáratokat üzemeltetık, autóbuszt/kisbuszt üzemeltetı vállalkozások stb.) közötti partnerségépítési akció végrehajtása. Kistérségi házi gyermekfelügyeleti és családi napközi hálózatok létrehozása

117


5.3.

Hátrányos helyzetőek munkaerı-piaci integrációja

A prioritás céljai A munkaerıpiacról átmenetileg vagy tartósan kiszoruló rétegek újbóli aktiválása, sikeres munkavállaláshoz megfelelı állapotba hozni, komplex munkaerı-piaci szolgáltatásokkal. A végsı cél adófizetı munkahely megtalálása, és a tartós munkanélküliség helyett tartós munkavégzést! További cél az elsıdleges munkaerıpiacon helyt állni képtelen emberek munkalehetıségek biztosítása a szociális gazdaság fejlesztésével. A prioritás indokoltsága Részben szakmapolitikai és finanszírozási okokból nem mőködnek integrált munkaerıpiaci szolgáltatások, amelyek Európa számos országában sikeresen segítik a hátrányos helyzetőek reintegrációját. Nincsenek összekapcsolva a leendı munkahely/munkakör betöltése érdekében szükséges képzési, mentális, egyéb felkészítési és személyes segítı szolgáltatások. Szükséges lenne ezek bevezetése és támogatása pl. az osztrák szociálökonómiai modell alapján. A másik probléma, hogy a rendszer nem a munkalehetıségekbıl indul ki, hanem elkezd képzési és más szolgáltatásokat nyújtani, de nem tudja pontosan, hogy milyen célból, milyen igények szerint, és pontosan hova, milyen munkahelyre szeretné eljuttatni az egyént. Ezt a talpára kell állítani, és mindent a konkrét munkalehetıségek alapján megtervezni. A munkaügyi szervezet tevékenységében is sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a vállalati kapcsolattartásra és a munkahelyek feltárására. A hátrányos helyzető rétegek foglalkoztatási lehetıségét segíthetné a szociális gazdaság fejlesztése. Kevés foglalkoztatási célú civil szervezet van a régióban, amely felvállalhatna ilyen kezdeményezéseket. A harmadik szektor és a szociális gazdaság új foglalkoztatási lehetıségei jelentıs mértékben hozzájárulhatnak a munka világából kiszorult emberek munkaerı-piaci reintegrációjához. E munkaerı-piaci szempontból hátrányos helyzető csoportok foglalkoztathatósága, munkaerı-piaci kilátásaik, a harmadik szektorban való foglalkoztatásuk révén, jelentısen javulnak. Ugyanakkor a harmadik szektor hosszú távú foglalkoztatási lehetıségeket biztosít azok számára, akik még hosszabb távon sem tudnak a hagyományos munkaerıpiac résztvevıivé válni. Végül, a helyi szolgáltatások javítják a helyi közösségek életminıségét és elısegítik a helyi fejlıdést. Intézkedések 3.1. Komplex munkaerı-piaci szolgáltatások fejlesztése. Az intézkedés célja: A hátrányos helyzető emberek munkaerı-piaci esélyeinek növelése. Képességeik, motivációjuk, mentális állapotuk olyan fejlesztése, amely lehetıvé teszi végsı célként az elsıdleges munkaerıpiacon történı elhelyezkedésüket.

118


Szükségességének indoklása: A régióban a regisztrált álláskeresık közel 40%-a alacsony iskolázottságú, nagyrészük szakképzetlen. Az álláskeresık több mint 20%-a tartósan munkanélküli, amely állapot folyamatos leépítésük veszélyét hordozza. Súlyos probléma, hogy sokan olyan egészségügyi problémákkal küzdenek, amelyek akadályozzák ıket munkavégzésükben. A régió bizonyos területein különösen sok a roma származású, hátrányos helyzető regisztrált álláskeresı. Nagy problémát jelent az idısebb korú, munkát vállalni szándékozók elhelyezése is. Az említett hátrányos helyzető csoportok hagyományos eszközökkel történı támogatása nem hozza meg a kívánt eredményeket. Ezért szükség van komplex fejlesztı programokra. Az intézkedés tartalmának rövid leírása: Az intézkedés keretében össze kell kapcsolni a különbözı készségfejlesztı, életvezetési, szociális, oktatási, képzési és foglalkoztatási szolgáltatásokat. Az érintett szolgáltatók együttmőködésében (felnıttképzık, munkaügyi szervezet, szociális, gyermekjóléti és civil szolgáltatók, FIP pontok stb.) egyéni fejlesztési terveket készíteni és végrehajtani, amelyek kiinduló pontja, hogy hova szeretne eljutni az egyén, illetve milyen reális célok tőzhetıek ki. A konkrét munkalehetıségekbıl kell kiindulni, és ezek kihasználása érdekében kell felvonultatni a rendelkezésre álló eszköztárat. A fejlesztési tervek kidolgozását ideális esetben a leendı munkáltató bevonásával és jóváhagyásával kell elkészíteni. A munkaerıpiacon hátrányos helyzető emberek, csoportok számára fontos státuszuk pontos meghatározása, állapotuk szakszerő rögzítése. Ezt követıen kerülhet sor a velük egyetértésben az egyénre szabott kivezetı út megtervezésére, speciális támogató, fejlesztı eszközök, programok igénybevételével. A humán szolgáltatások segítségével fel kell térképezni munkavállalásukat eddig akadályozó tényezıit (szociális helyzet, családi problémák stb.) és meg kell határolni számukra megfelelı, érdeklıdésüket felkeltı kitörési pontokat, tennivalókat. Az ezekre alapozó fejlesztési programok komplexitása abban rejlik, hogy egyrészt átfogja az egyén személyiségének fejlesztését, valamint a támogató eszközök akár egyidejő alkalmazását is. A munkavégzés keretén belül történı kompetenciafejlesztés (pl.: pontosság, együttmőködı készség, kulturált viselkedés, kommunikáció stb.) a nemzetközi kapcsolatok alapján sikeres útnak bizonyult. Ebben a folyamatban nagyon fontos a munkavállaló számára az elsajátítandó szakma megszerettetése. Ez a fejlesztı folyamat szolgáltat kellı alapot az egyén számára a képzés útján elsajátítható tudás megszerzésére. A cél a munkaerı-piaci szempontból releváns szakképzettség megszerzése, vagy elavult szakmai tudás felfrissítése. Az elızıekben ismertetett fejlesztési folyamat sikeres megtörténte után az egyén jó eséllyel közvetíthetıvé válik az elsıdleges munkaerıpiacra, elhelyezkedési esélyei jelentısen növelhetık. Tovább növelhetık az esélyek a sikeres elhelyezkedést szolgáló, különbözı álláskeresési technikák elsajátításával is. A komplex fejlesztési program, tartalmazhat olyan szolgáltatásokat, amelyek segítik az egyén beilleszkedését az adott munkahelyen.

119


Kapcsolódó tevékenységek: Elsıdleges diagnózis, az egyén élethelyzetének tényszerő felmérése Motivációs tréning (csoportos) Teljes körő diagnózis készítése egyénenként (munkapálya tanácsadás keretében az illetı kompetencia-készletet, szociális, mentális munkaerı-piaci szükségletet). Szükség esetén kapcsolódó szolgáltatások biztosítása (pl.: életvezetési, pszichológiai, rehabilitációs és szociális tanácsadás) Az egyénre szóló lehetséges fejlesztési alternatívák meghatározása a munkaerı-piaci realitások függvényében. Kapcsolódó szolgáltatások alkalmazása szükség esetén (pl.: pszichológiai alkalmassági vizsgálatok, szociális szolgáltatások igénybevétele.) Egyéni cselekvési terv elkészítése Védett foglalkoztatás biztosítása mentori kíséréssel Szakképzés Álláskeresési tanácsadás (egyéni vagy csoportos) Támogatott álláskeresés (közvetítés, mentori kísérés) Támogatott foglalkoztatás, vagy önálló elhelyezkedés Beilleszkedést és munkában maradást segítı mentori kísérés. Célcsoportok: alacsony iskolai végzettségő, szakképzetlen tartósan munkanélküli idısebb korú roma származás megváltozott munkaképességő álláskeresık inaktivitásból visszatérni szándékozók Lehetséges partnerek: Regionális Munkaügyi Központ, illetve kirendeltségei Területileg illetékes önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok Szociális partnerek (munkavállalók, munkáltatók szervezetei) Képzı intézmények Civil szervezetek Kamarák Vállalkozások Indikátorok: Az egyes projektekbe bevont személyek száma (fı) Képzések során alapfokú végzettséget, illetve szakmát szervezık száma (fı) Elsıdleges munkaerıpiacon elhelyezkedık száma (fı) Védett munkahelyeken továbbfoglalkoztatottak száma (fı) Hatásmutató: hosszabb távon (pl. 5 év) a projektek mennyiben járulnak hozzá az egyes célcsoportok munkaerı-piaci hátrányainak felszámolásához (mérhetı a tartós munkanélküliek tekintetében)

120


Lehetséges kapcsolódó projektek: „Munkaasszisztensi” program: megváltozott munkaképességő álláskeresık helyzetének feltárása, (kirendeltségekkel együtt) humán szolgáltatások nyújtása, elhelyezésük az elsıdleges munkaerıpiacon, munkahelyi beilleszkedésük segítése. „Horizont” program: fiatal, alacsony iskolázottságú, gyenge kompetenciákkal rendelkezı álláskeresık helyzetének javítása humán szolgáltatásokkal és munkatevékenységgel. (pl. kerékpárok javítása) „Dán Termelıiskola” (dán modell alapján): alacsony iskolázottságú, hátrányos helyzető fiatalok felzárkóztatása, szakmához juttatása, elhelyezkedésük segítése. A projekt tranzitfoglalkoztatás jelleggel mőködik. „Roma Centrum” projekt: roma származású fiatalok, álláskeresık iskoláztatásának segítése, szakmai végzettséghez való juttatásuk, társadalmi és munkahelyi szocializációjuk erısítése, elhelyezkedési esélyeik növelése (OFTEK) „Kolping iskola”: Az inaktivitásból a munkaerıpiacra visszatérni szándékozók (pl. Gyes-Gyed) elavult szakmai tudásának felfrissítése, vállalatokkal történı kooperációban. „Idısebb (50 év feletti) álláskeresık foglalkoztatásának elısegítése”: a projekt célja az álláskeresık különbözı tréningek segítségével történı felkészítése a képzési hiányok, hátrányok megszüntetésére, végsı célként az álláskeresés, foglalkoztatás elısegítésére. 3.2. Közfoglalkoztatási programok térségi szervezése. Az intézkedés célja: Az egyén foglalkoztatása, munkába történı szocializálása, megélhetésük munkajövedelembıl történı biztosítása Térségi szervezéső, értékteremtı közfoglalkoztatási modell elterjesztése Az intézkedés szükségességének indoklása: Társadalmilag alapvetıen indokolt, hogy a munkát végezni képes emberek számára foglalkoztatási lehetıségeket biztosítsunk. A munkaerıpiacról régóta kiszorultak érdekében közfoglalkoztatási programokat kell szervezni, azért hogy esélyük legyen a nyílt munkaerıpiacon történı elhelyezkedésre. A közfoglalkoztatási programok esetében nem lehet kizárólagos cél az elsıdleges munkaerıpiacra való eljuttatás, de ez sem lehetséges, hogy csapdahelyzet alakuljon ki olyanok számára, akik megállnák a helyüket az elsıdleges munkaerıpiacon. A jelenleg a munkaerı-piacról tartósan kiszorult több százezer ember egy része reálisan eljuttatható a nyílt munkaerıpiacra, nagyobb hányaduk számára átmenetileg védettebb foglalkoztatási lehetıségek és kapcsolódó személyes segítı szolgáltatások biztosítása szükséges. Ehhez megfelelı támogató-szervezı-felkészítı szereplık körének (például foglalkoztathatóság javítása terén tevékenykedı civil szervezetek) bevonása szükséges. A programok indításakor biztosítani kell e segítı, szervezı, koordináló feladatok, valamint a munkavégzéshez szükséges eszközök, alapanyagok finanszírozásának biztosítását. A foglalkoztatási paktumok partneri köre lehetıvé teszi a térség közmunka igényeinek feltérképezését, az igények felmérését, és ezáltal foglalkoztatási alkalmak teremtését, amely értéket teremt. A szociális, munkaügyi és az önkormányzati szféra összefogásával lehet ezeket a feladatokat eredményesen megvalósítani.

121


Az intézkedés tartalmának rövid leírása: A közfoglalkoztatásba bevonható potenciális munkavállalók köre olyan személyeket jelent, akik munkára alkalmasak és motiválhatók. (a motivációt elsısorban a család szociális helyzete és az egyén munkavállalási hajlandósága jelentheti). A közfoglalkoztatásba bevontak számára egyénenként indokolt tájékoztatást adni a lehetséges munkák jellegérıl, a közfoglalkoztatásból történı továbblépés lehetıségeirıl, a foglalkoztatás körülményeirıl (foglalkoztatás idıtartama, követelmények, bérezés, lehetséges képzés stb.). A közfoglalkoztatás lényege az értékteremtı munka biztosítása, amit az egyén és a lokális társadalmi közeg is elismer. Ezért szükséges a közfoglalkoztatás során képzésekben, tréningekben való részvételük, amely fejleszti munkavégzı képességüket. Az önkormányzatok és a vállalkozási szféra fontos kapcsolódási pontja az önkormányzati fejlesztések, felújítások megvalósítása. Ezek jelentıs részében szerepet kaphatnak a helyi KKV-k, ezáltal megteremthetı, hogy a közfoglalkoztatásból átkerülıket alkalmazó vállalkozásokat a közbeszerzések során preferáljuk. A kistérségi szint több okból is fontos és reális szintje a közfoglalkoztatás szervezésének. Ezen a szinten a kisebb települések számára szakmai javaslatokat, elıremutató, értékteremtı munkalehetıségre példát adó modelleket tudnak mutatni a térségi, civil szakmai szereplık. Egyszerőbben megoldható, egy idıben és helyen csoportosan szervezhetıek a munkavállalók a munkavégzés megkezdése elıtt orvosi vizsgálatra, munka-, tőz- és balesetvédelmi oktatásra, munkaruhát és védıeszközt átvenni, tehát arról a településeknek nem kell munkavállalónként külön-külön gondoskodni. Egyes munkanemek esetén egyszerre, egy idıben a kistérség minden közfoglalkoztatottját az adott feladatra lehet irányítani, például: parlagfő-mentesítés, vis maior helyzetek, és jobban lehet koordinálni a munkaerıt. Ezeken túl közös menedzsmentet, közfoglalkoztatás-szervezıt lehet alkalmazni, összefogásban megvalósuló eszközberuházásokat, gépbeszerzéseket is meg lehet valósítani, amely segíti a gazdaságosabb program megvalósítást és fenntartást. Kapcsolódó tevékenységek: A hatékony közfoglalkoztatás anyag és eszköz szükségleteit külön forrásból biztosítani kell, nem csupán önkormányzati saját források legyenek. (pl. munkaeszközök, gépek, munkaruha, szállítás stb.) A programban biztosítani kell a résztvevık munka alkalmassági, egészségügyi vizsgálatát, munkavédelmi oktatását. A programok végrehatása során el kell ismerni és biztosítani szükséges a menedzsment költségeket (irányítás, elszámolás stb.). Célcsoportok: Munkavállalók: tartósan munkanélküliek, rendszeres szociális segélyben részesülık. Munkáltatók: önkormányzatok és intézményeik, vállalkozások, civil szervezetek. Lehetséges partnerek, kedvezményezettek: Foglalkoztatási paktum menedzsment szervezetek Regionális Munkaügyi Központ és kirendeltségei Települési és területi önkormányzatok és intézményeik, valamint önkormányzati szövetségek

122


Elsısorban állami tulajdonban lévı, közszolgáltatásokat végzı cégek (posta, MÁV, közútkezelı, környezetvédelmi, vízügyi, erdészeti tevékenységek végzı vállaltok, stb.) Kis- és Középvállalkozások Indikátorok: A programban bevontak létszáma (fı) A közfoglalkoztatás keretében végzett munka számszerősített gazdasági értéke (Ft) A programokból az elsıdleges munkaerıpiacra bekerülık száma (%, fı) Lehetséges kapcsolódó projektek: Kistérségi/megyei/regionális szervezéső közfoglalkoztatási modellprogramok indítása EU-s forrásoktól finanszírozott közfoglalkoztatási programok (pl. TÁMOP 1.3.1. keretében kísérleti közfoglalkoztatási projekt) Területi és települési önkormányzatok társulásai, foglalkoztatási paktumok 3.3. Szociális gazdaság fejlesztése. Az intézkedés célja: A munkaerıpiacról idıszakosan vagy tartósan kiszoruló emberek számára legális, részben védett munkalehetıség biztosítása A piac által nem biztosított, kielégítetlen közösségi, szociális, helyi társadalmi szükségletek ellátása a társadalmi és környezeti felelısség együttesen figyelembe vevı megoldásokkal Fenti célcsoport tagjainak foglalkoztathatóságát javító kiegészítı szolgáltatások és környezeti és társadalmi szempontból fenntartható, pénzügyileg pedig részben biztosított, piaci igényekre is alapozott munkalehetıségek biztosítása Szükségességének indoklása: A régióban az országosnál kedvezıbb foglalkoztatási mutatók ellenére jelentıs a tartósan a munkaerıpiacról kiszoruló, valamint a megváltozott munkaképességő, a pályakezdıként állást nem találó, a kisgyermeknevelés után visszatérni próbálók aránya. E csoportok számára foglalkoztatási lehetıségek teremthetıek olyan területeken, amelyeken a piaci szereplık által megfelelı mértékőnek tekintett profit nem termelıdik, illetve olyan közjó (humán vagy környezetvédelemhez kötıdı szolgáltatások, személyes segítségnyújtás lehetıségei stb.) elıállítása szükséges, amely közösségi erıforrások felhasználásával a helyi társadalom lehetıségeit javítja. Ezek a piaci őrök léteznek, e szolgáltatások iránt igény is mutatkozik, de jelenleg még nincsenek rá adekvát programok.

123


Az intézkedés tartalmának rövid leírása: A piaci mechanizmusok nem reagálnak valamennyi társadalmi igényre. Nem szolgálják ki az alacsony fizetési képességgel rendelkezı, személyes segítségnyújtásra szoruló társadalmi csoportok igényeit (ezek a klasszikuson szociálisnak nevezett szolgáltatások: idısgondozás, gyerekek felügyelete, ápolási szolgáltatások, stb.), de ide tartoznak azok a szolgáltatások, amelyek közjószág voltukból adódóan állami finanszírozás esetén kerülnek csak ellátásra (környezetvédelmi megelızı és helyreállító szolgáltatások, köztisztaság biztosítása, stb.), valamint a sérülékeny, az elsıdleges piacon helytállni nehezen tudó foglalkoztatotti csoportok (fogyatékossággal élık, kismamák, iskolázatlanok, stb.) tagjai számára biztosított munkalehetıségek is. A szociális gazdaság intézkedés egy olyan komplex intézkedés, amely magában foglal különbözı olyan tevékenységelemeket, amelyek együttesen szolgálják a sérülékeny társadalmi csoportok foglalkoztathatóságának és foglalkoztatásának elısegítését, valamint a ki nem elégített közösségi szükségletek (humán segítı szolgáltatások, zöld szolgáltatások és gazdaság határán megjelenı szolgáltatások, stb.) terén elindított társadalmi vállalkozásokat. Ez utóbbiak ismérve a keletkezı haszon újraosztásának tilalma, illetve a támogatott tevékenységek ellátása érdekében való felhasználása. Fentiek érdekében jelen intézkedés keretében támogathatóak azok a helyi közösségi igényeket és a fenntarthatóságot elısegítı szolgáltatások, amelyek sérülékeny társadalmi csoportok számára teremtenek munkalehetıséget. A foglalkoztatásba bevonni kívánt csoport elérése, felkészítése, motiválása, önfenntartást, munkavállalást, normál életvitelt, szenvedélybetegségektıl való megszabadulást, egyéni és családi krízisek megoldásának segítését, társadalmi részvételük fokozását szolgáló elemekkel, tréningekkel, képzésekkel, szolgáltatásokkal való megtámogatása szükséges elemei e projekteknek. Értelemszerően a célcsoport és a helyi adottságok függvényében érdemes és szükséges e támogató elemek megjelenítése a projektekben. A projektek pénzügyi fenntarthatósága azokban az esetekben lehet értékelési szempont, amikor termékek elıállítása és fizetıképes keresleten alapuló szolgáltatások nyújtása történik. Ennek hiányában állami, önkormányzati, esetleg piaci vagy civil partnerek bevonása szükséges, amely partnerek finanszírozást is vállalnak a projekt fenntarthatósági idıszakában. Ilyenek lehetnek például a nagyobb foglalkoztató cégek projektzárást követı fenntartási vállalása a munkavállalók gyerekeinek vagy ápolásra szoruló hozzátartozóinak gondozása kapcsán, vagy önkormányzatok a köztisztaság biztosításához vagy településüzemeltetéshez kapcsolódó feladatainak ellátása stb. Kapcsolódó tevékenységek: Szolgáltatási hiányok, piac által ki nem elégített közösségi igények feltárása, beazonosítása Személyes segítı szolgáltatások, foglalkoztathatóságot javító programok Képzési szükségletek feltárása, ezekre képzések, tréningek, csoportok szervezése Jó megoldások győjtése, bemutatása, adaptálásuk segítése Célcsoportok: a munkaerıpiacról idıszakosan vagy tartósan kiszorult emberek

124


Lehetséges partnerek, kedvezményezettek: Nonprofit, segítı szolgáltatásokat nyújtó, humán, szervezetek (alapítvány, egyesület, nonprofit Kft, stb.) Cigány kisebbségi önkormányzatok

zöld,

foglalkoztatási

Indikátorok: A szolgáltatási hiányterületeken elindított új szociális vállalkozások száma (db) A szociális gazdasági kezdeményezésekbe bevontak száma (fı) Foglalkoztathatóságot javító szolgáltatásokban részesítettek száma (fı) Foglalkoztatottak száma (fı) A lehetséges kapcsolódó projektek: Nem kielégített/látens szolgáltatási szükségletek feltérképezése, és vállalkozásfejlesztési program indítása Meglévı vállalkozások foglalkoztatás-bıvítésének támogatása (tanácsadás, támogatott munkahelyek)

125


5.4. Regionális foglalkoztatási szolgáltatásfejlesztés

partnerség-építés

és

A prioritás céljai A prioritás célja a régióban már korábban kialakult és most létrejövı foglalkoztatási partnerségek által érintett települések és kistérségek, a helyi adottságokra épülı és a térségi társadalmat valamint az együttmőködést élénkítı tevékenységeinek ösztönzése, a foglalkoztatási együttmőködéseket segítı szolgáltatások hatékonyságának növelése. Támogatni kell az alternatív foglalkoztatási eszközök alkalmazását, a helyi foglalkoztatási partnerségek tevékenységének támogatását, az integrált térségfejlesztési szemlélet elterjesztését. A paktum menedzsmentek számára olyan szakmai és módszertani háttértámogatást kell nyújtani, amely a paktumok mőködésének színvonalát növeli képzésekkel, információ- és tapasztalatcserékkel, érdekképviselet ellátásával és kezdeményezéseivel. El kell érni, hogy a régióban mőködı foglalkoztatási paktumok megfeleljen egy minıségi kritériumrendszernek, ehhez viszont rendelkezésre kell bocsátani minden tudásanyagot, információt és lehetséges megoldást a helyi és kistréségi paktum menedzsment szervezetek számára. A prioritás indokoltsága Az Európai Unióban Best Practice-nak számító helyi és kistérségi foglalkoztatási együttmőködések fontos szerepet töltenek be a társadalomban, ehhez kapcsolódóan ki kell szolgálni a helyi lakosság, a helyi civil szervezetek, vállalkozások, közintézmények foglalkoztatási információkhoz és megoldásokhoz való hozzáférési igényeit. A helyi és kistérségi közösség- és társadalomfejlesztés szereplıi számára be kell mutatni a foglalkoztatás fejlesztésének tendenciáit, elérhetı forrásainak mind inkább programalapra helyezıdését. A régió településeit és kistérségeit fel kell készíteni saját együttmőködési elképzeléseinek megfogalmazásához, a másoktól és egymástól történı tanulás hasznosságának felismeréséhez. A foglalkoztatási paktumokat az különbözteti meg az egyéb - pl.: területfejlesztési - partnerségektıl, hogy ez az összefogás a munkanélküliség csökkentését, a foglalkoztatási színvonal emelését közvetlenül kell, hogy szolgálja. Ezen elvek közül a regionalizáció, a helyi szint, valamint a partnerség szerepének erısödése a közösség törekvésein belül konkrét iránymutatások megjelölésével is bizonyítható. A társadalmi-gazdasági és a szociális környezet, valamint a régióban a pénzügyi- és hitelválság hatásai kapcsán megfogalmazott igények, követelmények és tapasztalatok azt mutatják, hogy sem az állami, sem a piaci szektor nem alkalmas önmagában minden társadalmi szükséglet, minden közszolgálat kielégítésére. Az új foglalkoztatási stratégiák (esélyegyenlıség javítása, a foglalkoztathatóság növelése) pedig megkövetelik a munkaügyi, munkaadói, munkavállalói, önkormányzati, oktatási, szociális és civil szervezetek közötti kapcsolatrendszer, a partnerség erısítését. A jelenleg mőködı foglalkoztatási paktumok eltérı intenzitással és tevékenységi körrel mőködnek, de összességében elmondható, hogy létrehoztak egy széles körő helyi partnerséget, erısödtek a kapcsolatok a munkaerı-piaci szereplık között, fórumot teremtettek a találkozásokra, közösen elemezték a munkaerı-piaci helyzetet, és a problémák megoldására stratégiákat dolgoztak ki, majd projekteket hajtottak végre.

126


A folyamatnak azonban még az elején tartunk, a mennyiségi növekedés után fontos, hogy a paktumok a konkrét tartalomra, a minıség fejlesztésére koncentráljanak az elkövetkezı években. Találják meg szerepüket a válság után átalakuló gazdaságban, és szolgálják a helyi szereplık (kiemelten a vállalkozások) érdekeit a munkahelyek megtartása és bıvítése érdekében. A paktumok regionális hálózata is ennek szellemében szervezıdik. A régióban nincs elérhetı egységes munkaerı-piaci adatbázis a képzési adatokról, várható kibocsátásokról, a munkanélküliekrıl, a gazdaság helyzetérıl. Információk találhatóak a Munkaügyi Központokban, a KSH-nál, oktatási intézményeknél, fenntartóknál, de ezek nincsenek összegezve. Jelenleg a munkahelyteremtı beruházások koordinációját egyetlen szervezet sem végzi a régióban. A befektetık megjelenése esetleges, nincs tudatos és befektetés-ösztönzési tevékenység, emiatt a régió csak korlátozottan tudja kihasználni a gazdasági lehetıségeit. A befektetıkkel való tárgyalásokat gyakran egy adott ipari park, önkormányzat, vagy a munkaügyi központ vezetıi folytatják le, de önállóan nem rendelkeznek megfelelı információkkal és kapcsolatokkal, hogy ezt a tevékenységet teljes profizmussal végezzék a sikeres letelepedés érdekében. Intézkedések 4.1. Meglévı paktumok minıségi és tartalmi fejlesztése, új paktumok létrehozásának támogatása. Az intézkedés célja: A régióban mőködı települési, kistérségi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások menedzsment kapacitásainak és képzettségi szintjének fejlesztése Szakmai és módszertani háttértámogatás biztosítása a régióban mőködı paktumok számára Az új foglalkoztatási megállapodások létrehozásának segítése, a más mőködık számára pedig érdekképviselet és szakmai lobby tevékenység ellátása a szakmapolitikai döntéshozók felé A regionális hálózati kommunikáció kialakítása, platform honlap és hírlevél mőködtetése, a jó megoldások feltárása és közzététele Minıségbiztosítási és ez elért eredményeket értékelı szolgáltatások kialakítása Szükségességének indoklása: A társadalmi-gazdasági és a szociális környezet, valamint a régióban a pénzügyi- és hitelválság hatásai kapcsán megfogalmazott igények, követelmények és tapasztalatok azt mutatják, hogy sem az állami, sem a piaci szektor nem alkalmas önmagában minden társadalmi szükséglet, minden közszolgálat kielégítésére. Az új foglalkoztatási stratégiák (esélyegyenlıség javítása, a foglalkoztathatóság növelése) pedig megkövetelik a munkaügyi, munkaadói, munkavállalói, önkormányzati, oktatási, szociális és civil szervezetek közötti kapcsolatrendszer, a partnerség erısítését. A helyi és kistérségi közösség- és társadalomfejlesztés szereplıi számára be kell mutatni a foglalkoztatás fejlesztésének tendenciáit, elérhetı forrásainak mind inkább programalapra helyezıdését. A régió településeit és kistérségeit fel kell készíteni saját együttmőködési elképzeléseinek megfogalmazásához, a másoktól és egymástól történı tanulás hasznosságának felismeréséhez.

127


A foglalkoztatási paktumokat az különbözteti meg az egyéb - pl.: területfejlesztési partnerségektıl, hogy ez az összefogás a munkanélküliség csökkentését, a foglalkoztatási színvonal emelését közvetlenül kell, hogy szolgálja. Ezen elvek közül a regionalizáció, a helyi szint, valamint a partnerség szerepének erısödése a közösség törekvésein belül konkrét iránymutatások megjelölésével is bizonyítható. A jelenleg mőködı foglalkoztatási paktumok eltérı intenzitással és tevékenységi körrel mőködnek, de összességében elmondható, hogy létrehoztak egy széles körő helyi partnerséget, erısödtek a kapcsolatok a munkaerı-piaci szereplık között, fórumot teremtettek a találkozásokra, közösen elemezték a munkaerı-piaci helyzetet, és a problémák megoldására stratégiákat dolgoztak ki, majd projekteket hajtottak végre. A folyamatnak azonban még az elején tartunk, a mennyiségi növekedés után fontos, hogy a paktumok a konkrét tartalomra, a minıség fejlesztésére koncentráljanak az elkövetkezı években. Találják meg szerepüket a válság után átalakuló gazdaságban, és szolgálják a helyi szereplık (kiemelten a vállalkozások) érdekeit a munkahelyek megtartása és bıvítése érdekében. A paktumok regionális hálózata is ennek szellemében szervezıdik. Az intézkedés tartalmának rövid leírása: Az intézkedés keretében tanácsadás, menedzsment továbbképzések és regionális kutatások kerülnek lefolytatásra a Paktum Akadémia és a Paktum Mőhely részeként keretében. Regionális szinten megtörténik az eredmények összegyőjtése, amelyek tapasztalatcsere program, szakmai közösségépítési program keretében kerülhet továbbadásra. Az önkormányzatok a vállalkozások és a civilek között megvalósuló magasabb fokú együttmőködés magával hozhat olyan új ötleteket, illetve az ezekre épülı vállalkozásokat és beruházásokat, melyek javíthatják a foglalkoztatottsági szintet. Az Európai Uniós támogatásokhoz kapcsolódó pályázatok esetében is jelentıs elınyt jelenthet a különbözı szervezetek összefogása, mely további beruházásokhoz segítheti a kistérséget. Az intézkedés magában foglalja egy a felsorolt szervezetek közötti közös kommunikációs csatorna felállítását, illetve meghatározott idıszakonként egyeztetések lebonyolítását a közös célokról és tervekrıl. A felsorolt feladatok megszervezésért a Foglalkoztatási Paktumban felálló Paktummenedzsment Szervezet lesz a felelıs, az egyeztetések fórumának pedig remek lehetıséget biztosítanak az Irányító Csoport ülései. A hatékony tájékoztatás érdekében PRkiadványok és rendszeres hírlevél és saját honlap is bıvíti a regionális kommunikációs eszköztárat. Az új foglalkoztatási paktumok létrehozásának segítése szempontjából fontos, hogy a foglalkoztatáspolitikai cselekvési lehetıségek tudatosítása a helyi (önkormányzati) politikában (kerüljön napirendre) is. Hatékony paktum érdekképviseletet kell kialakítani, lobbizni kell a paktum menedzsmentek és munkaerı-piaci programok finanszírozásában történı elırelépés érdekében (RMT felé elıterjesztés, TÁMOP/NYDOP 2011-13 AT tervezés, Széchenyi Terv véleményezése és kulcspartneri bekapcsolódás, regionális paktum portál továbbfejlesztése). A paktum hiányos térségekben az intézkedés támogatja új foglalkoztatási paktumok létrehozását is, de elsısorban a meglévık tartalommal való megtöltésére, feladatokkal való felruházására koncentrál. A már mőködık támogatása érdekében a jó megoldások feltárása és közzététele, elterjesztése is fontos feladat, a szakmai együttmőködések pedig az országhatáron túlra is kiterjeszthetık közös foglalkoztatási és képzési kezdeményezésekkel. Erısíteni kell az alapszolgáltatások további fejlesztését, másrészt a szervezeti- és pénzügyi háttér megerısítését, a fenntarthatóság biztosítását.

128


Az intézkedés keretében a régióban már mőködı települési és kistérségi paktum menedzsmentek és regionális hálózati együttmőködés tagjai kompetenciafejlesztı tréningeken vesznek részt, hogy felkészültségük javuljon. A regionális paktum platform iroda mőködtetéséhez szükséges tárgyi és anyagi feltételeket biztosítani kell, hiszen csak a megfelelı körülmények mellett várható hatékony és eredményes munkavégzés. Ennek érdekében folyamatos pályázatfigyeléssel kell segíteni a regionális foglalkoztatási stratégia forrástérképében szereplı indikatív támogatásokhoz történı hozzájutást. Kapcsolódó tevékenységek: Szakmai és módszertani tanácsadási szolgáltatások kialakítása és nyújtása a régióban mőködı foglalkoztatási együttmőködések és a regionális partnerség tagjai számára Regionális Paktum Akadémia és a Paktum Mőhely létrehozása, ennek keretében menedzsment továbbképzések és regionális kutatások lefolytatása, az elért eredmények összegyőjtése, amelyek tapasztalatcsere program, szakmai közösségépítési program keretében történnek továbbadásra Regionális foglalkoztatási platform és kommunikáció kialakítása a tagok közt, PR-kiadványok és rendszeres hírlevél és paktum platform honlap mőködtetése Paktum érdekképviseletet ellátása a szakmapolitikai döntéshozók felé a munkaerı-piaci programok finanszírozásában történı elırelépés érdekében Új foglalkoztatási paktumok létrehozásának elısegítése, a meglévık tartalommal való megtöltésének segítése Célcsoportok: a térségben mőködı települési és kistérségi paktumok menedzsmentje, a regionális foglalkoztatási partnerségben résztvevı szervezetek az együttmőködésbe potenciálisan bekapcsolható partnerszervezetek a szakmapolitikai döntéshozók az Irányító Csoport tagjai Lehetséges partnerek, kedvezményezettek: A régióban mőködı non-profit foglalkoztatók A régióban mőködı munkaügyi szervezet kirendeltségei, tanácsadói A régióban mőködı gazdaságfejlesztı szervezetek A régióban mőködı települési és kistérségi foglalkoztatási paktumok menedzsment szervezetei (alapítvány, egyesület, nonprofit Kft, stb. formában) Indikátorok: A kialakított szakmai és módszertani szolgáltatásokat igénybe vevı szervezetek száma (db) A platform keretében együttmőködı szervezetek száma (db) A tréningen, tanácsadásokon részt vett partnerek száma (fı). A feltárt és közzétett jó megoldások száma (db). A regionális platform keretében megvalósított kommunikációs események száma (db) Az érdekképviseleti tevékenységek, alkalmak száma (db)

129


A lehetséges kapcsolódó projektek: Paktum Akadémia és Paktum Mőhely létrehozása Paktum imázs építési program A foglalkoztatási partnerségi jó megoldások feltárása, dokumentálása, közzététele és adaptálhatósági feltételeik kidolgozása Regionális, alulról építkezı paktum tartalomszolgáltatás kidolgozása Regionális minıségbiztosítási feltételrendszer és értékelési metodika kialakítása 4.2.

Munkaerı-piaci adatok győjtése, elemzése, közzé tétele.

Az intézkedés célja: A regionális fejlesztés információs rendszerének bıvítése munkaerı-piaci adatokkal, ezeknek a partneri körben történı elemzése, a kiértékelés eredményeinek, tapasztalatainak közzététele Széles körben elérhetı és korszerő foglalkoztatási információs szolgáltatások kialakítása a régióban, amelyek a régió kistérségeiben és településein távolról is elérhetıek illetve bizonyos esetekben távolról kezelhetıek és szerkeszthetıek lesznek a releváns szereplık számára Európai Uniós bevált megoldások átvételével és alkalmazásával fejleszteni kívánjuk a régió munkaerı-piaci tudásbázisát, ezzel is segítve az elektronikus élet- és üzletvitel elterjedését Közös glosszárium létrehozása a munkaerı-piaci statisztikák mögött rejlı számsorok azonos értelmezése érdekében Szükségességének indoklása: A régióban nincs elérhetı egységes munkaerı-piaci adatbázis a képzési adatokról, várható kibocsátásokról, a munkaerırıl, a gazdaság helyzetérıl. Információk találhatóak a Munkaügyi Központokban, a KSH-nál, oktatási intézményeknél, fenntartóknál, de ezek nincsenek összegezve. Jelenleg a munkahelyteremtı beruházások koordinációját egyetlen szervezet sem végzi a régióban. A befektetık megjelenése esetleges, nincs tudatos és befektetés-ösztönzési tevékenység, emiatt a régió csak korlátozottan tudja kihasználni a gazdasági lehetıségeit. A befektetıkkel való tárgyalásokat egy adott ipari park, önkormányzat, vagy adott esetben a munkaügyi központ folytatja le, de önállóan nem rendelkeznek megfelelı információkkal és kapcsolatokkal, hogy ezt a tevékenységet teljes profizmussal végezzék a sikeres letelepedés érdekében. A régióban (és nemzeti szinten is) több szervezet győjti, dolgozza fel és publikálja a foglalkoztatással és az oktatással kapcsolatos adatait, de ezek feldolgozási módszere, értelmezése eltérı, ezért nem lehet koherens információkat szolgáltatni a vállalkozók és a közszféra számára, ezt is meg kívánja oldani a tervezett projekt. Az intézkedés tartalmának rövid leírása: A régió munkavállalóit, az itt prosperáló vállalkozásokat és a befektetni kívánó üzletembereket, az itt mőködı közintézményeket és foglalkoztatási célú civil szervezeteket támogatni kell a döntéshozatalukban. Ennek érdekében feltérképezésre és összegyőjtésre kerülnek a foglalkoztatással és a képzéssekkel kapcsolatos adatok, adatgyőjtı helyek és a feldolgozó szervezetek, kialakításra kerül egy közös metodika és publikálási eljárásrend.

130


Az Európai Uniós bevált megoldások átvételével és alkalmazásával fejleszteni kívánjuk a régió foglalkoztatási tudásbázisát, ezzel is segítve az elektronikus élet- és üzletvitel elterjedését. Közérthetı módon, hétköznapi nyelvezettel pozitív és „kézzelfogható” információkat kell nyújtani annak érdekében, hogy a munkaadók és a munkavállalók és a közösségek a foglalkoztatással kapcsolatos lehetıségeiket jobban ki tudják használni. A munkaerı-piaci információk elemzésére épülı konkrét tervek és akciók folyamatos, a fentiekhez igazodó végrehajtásától folyamatos tájékoztatást kell adni, ennek érdekében a regionális fejlesztés információs rendszerét fejleszteni kell. A különbözı szervezeteknél elérhetı munkaerı-piaci adatok regionális szervezettségő győjtése, elemzése fontos információkhoz juttatná a vállalkozókat, képzıintézményeket, önkormányzatokat, munkaügyi központokat. A stratégia hatásainak értékelése is lehetıvé válna, a beavatkozási területek meghatározása és a fejlesztési lépések tervezése érdekében is. Fontos, hogy széles körben, távolról is elérhetı formában kerüljenek publikálásra a releváns szervezetek számára. A tervezett Nemzeti Kisvállalkozás fejlesztési Ügynökség által mőködtetett információs portálhoz is hasznos adatokat tudna szolgáltatni a regionális munkaerı-piaci információs rendszer, másrészt a befektetık, vállalkozni kívánók számára is naprakész információkat nyújtana. A projekt képzési modulja különösen jól elıkészített szervezési tevékenységet igényel, amely kiterjed a résztvevık kiválasztására, a bemeneti szintek felmérésére, a tananyag metodikájának meghatározásra és a képzésben történı közremőködés biztosítására. Kapcsolódó tevékenységek: Szakmai és módszertani felmérések az információgyőjtı és szolgáltató szervezeteknél, adatszerkezeti javaslat kialakítása, a szükséges induló adatfeltöltés, melynek megalapozását biztosító információgyőjtések és adatkészletezések elıkészítése Egységes szakmai alapokon nyugvó információs rendszermodul kialakítása és elérhetıvé tétele a régió szervezetei számára Továbbképzések és regionális kutatások lefolytatása, az elért eredmények összegyőjtése, továbbadása Információs szolgáltatások kialakítása és nyújtása a munkaadók és a régióban mőködı foglalkoztatási együttmőködések és a regionális partnerség tagjai számára A regionális munkaerı-piaci tudásvagyon felmérésének elıkészítése, célelemzés, feladatdefiniálás, technikai és pénzügyi tervezés, javaslat a partnerség kialakítására, adatbázis sablon, szerkesztıfelület meghatározása, forráskeresés beindítása A munkaerı-piaci információk, adatok győjtésének, feldolgozásának, elemzésének, szolgáltatásának szélesítése speciális elemekkel. Az adatok elektronikus feldolgozásához a technikai és szakmai feltételek megteremtése. Célcsoportok: a régióban mőködı vállalkozások, munkaügyi szervezetek, foglalkoztatási célú civilek, érdekképviseletek, kamarák, képzı intézmények és települési és kistérségi paktumok menedzsmentje, a regionális foglalkoztatási partnerségben résztvevı szervezetek és az adatfeldolgozók, (KSH, VÁTI, NGM, OH) a szakmapolitikai döntéshozók

131


a régióban befektetni kívánók Lehetséges partnerek, kedvezményezettek: A munkaerı-piaci adatok győjtı és feldolgozó szervezetek A régióban mőködı munkaügyi szervezet kirendeltségei, tanácsadói A régióban mőködı gazdaságfejlesztı szervezetek, a régióban mőködı képzı intézmények, non-profit foglalkoztatók A régióban mőködı települési és kistérségi foglalkoztatási paktumok menedzsment szervezetei (alapítvány, egyesület, nonprofit Kft, stb. formában) Indikátorok: A kialakított munkaerı-piaci információs szolgáltatásokat száma (db) A szolgáltatásokat igénybe vevı szervezetek száma (db) Az információk elemzésében, értékelésében együttmőködı szervezetek száma (db) A képzésen részt vett partnerek száma (fı). A feltárt és közzétett jó megoldások száma (db). A lehetséges kapcsolódó projektek: Regionális munkaerı-piaci információs szolgáltatások alkalmazásának elısegítése és regionális adatszolgáltatás kidolgozása A foglalkoztatási adatokra épülı elemezésekre épülı tervezéssel kapcsolatos jó megoldások feltárása, dokumentálása, közzététele és adaptálhatósági feltételeik kidolgozása 4.3.

Regionális befektetés-ösztönzés és munkahelyteremtı beruházások szakmai, koordinációs támogatása.

Az intézkedés célja: Belföldi és külföldi tıkevonzás, munkahelyteremtı beruházások ösztönzése Összehangolt partnerségi szolgáltatásnyújtás regionális jelentıségő munkahelyteremtı beruházásoknál Szükségességének indoklása: A magyar gazdaságpolitika elsıszámú stratégiai célja, hogy elısegítse a magyar gazdaság lehetı leggyorsabb felzárkózását az EU fejlettebb tagállamainak szintjére. Ennek érdekében a gazdaságpolitikának biztosítania kell a tartós, gyors ütemő gazdasági növekedés feltételeit, amelyek egyet jelentenek a vállalkozóbarát környezet megteremtésével. A beruházások és az export által vezérelt növekedés lehet fenntartható, szemben a fogyasztást ösztönzı gazdaságpolitikával, amely hosszabb távon az egyensúlyt veszélyezteti. Éppen ezért a gazdaságpolitika a következı években versenyképesség javítását és a beruházások ösztönzését tekinti prioritásnak. A befektetés-ösztönzési politika is stratégiai céljának tekinti a magyar gazdaság versenyképességének növelését, innováció vezérelte pályára állítását. Jelenleg az Európai Unióhoz május 1-jén csatlakozott kelet-közép-európai országok között éles verseny folyik a külföldi beruházásokért, és ebben a versenyben Magyarországnak újabb elınyöket kell szereznie, ráadásul Magyarországnak az egységes belsı piacon immár nem csupán a hozzá hasonló adottságokkal rendelkezı szomszédos országokkal, hanem a nála sok tekintetben fejlettebb nyugat-európai gazdaságokkal is versenyeznie kell. 132


A Nyugat-Dunántúli régióban a gazdaság fejlesztés egyik célja a nemzetközi és a belföldi erıforrások mobilizálása érdekében a regionális és helyi befektetés-ösztönzési tevékenységek fejlesztése. A befektetési döntésnél a motivációk között az élen szerepel a politikai és gazdasági stabilitás, a jogrendszer transzparenciája és stabilitása, a megfelelı mennyiségben rendelkezésre álló munkaerı képzettsége, rugalmassága és alacsony költsége. Nagyon fontosnak számítanak a piacra jutási lehetıségek. A fenti tényezık ráadásul összefüggésükben érvényesülnek. Vagyis ott kell megfelelı mennyiségben, képzettségben és áron rendelkezésre állnia a munkaerınek, ahol az infrastruktúra is fejlett, és a kiválasztott telephely logisztikai helyzete is megfelelı. Az intézkedés tartalmának rövid leírása: A befektetés-ösztönzési politika fontos területét jelenti a vállalkozói szektor infrastrukturális feltételeinek javítása is. Ez elsısorban a már létezı ipari parkok további minıségi fejlesztését jelenti a befektetık igényei szerint kialakított, kedvezményesen igénybe vehetı telephelyek biztosításával. Az erıs, dinamikus térség vonzó a befektetık számára, akik sikeresek szeretnének lenni. Ezt könnyebben érhetik el sikeres, versenyképes partnerekkel, sikeres városvezetéssel. A város- és térségmarketing ezt a célt szolgálja, ezért ennek erısítése szükségszerő. Megvalósítható tevékenységek: • Komplex térségmarketing összeállítása és programszerő mőködtetése • Befektetés ösztönzı program mőködtetése • Befektetést támogató program mőködtetése Fontos lenne a közösségi típusú befektetés-ösztönzés, város- és térségmarketing tevékenységek mőködtetése, mely nem csupán az újonnan betelepülıkre irányul, hanem a térségben már gazdálkodók számára nyújt „rásegítı” marketingszolgáltatást. A munkahelyteremtı beruházásoknál ösztönözni kell az energiatakarékos technológiák és a megújuló energiák használatát. A munkahelyteremtésnél kiemelt figyelmet kell adni a zöld gazdaságnak, azon belül is a megújuló energiaforrások fejlesztésének, amely jelentıs foglalkoztatás-bıvítı hatást eredményezhet. Befektetı- és vállalkozásbarát önkormányzatokat kell teremteni, hogy sikeres legyen a régió a gazdasági versenyben. Fejleszteni kell a befektetési marketing tevékenységet, a polgármesteri hivatalok ügyintézési kultúráját, a közszolgáltatásokat. Az önkormányzatoknak a helyi vállalkozásokat elınyben részesítı helyi adó- és beszerzési politikákat kell bevezetni. Az intézkedés keretében a regionális paktum menedzsment szervezetének koordinálásában, a térségi paktumok és a regionális paktum partnerség bevonásával tudatosabb munkahely-teremtési célú befektetés-ösztönzési tevékenység valósul meg. A regionális menedzsment segíti a paktumokat és a munkahelyteremtı beruházásokat fogadó önkormányzatokat a befektetési lehetıségek kiajánlásában, megfelelı befektetı felkutatásában, a tárgyalások lefolytatásában. A partnerség összefogásában egy nagyobb jelentıségő beruházáshoz kapcsolódóan komplex támogató program megvalósítása lehetséges (pl. jövıbeni alkalmazottak toborzása, szőrése, képzése, felkészítése).

133


Kapcsolódó tevékenységek: Az érintett kistérségekben, valamint a régióban a munkahelyteremtés, a humánerıforrás-fejlesztés lehetıségeinek feltérképezése Befektetési stratégia kidolgozása, Pozícionálás, befektetés-ösztönzés, A térségben található vállalkozási területek, ipari parkok kiajánlása, kiadványok, üzletember találkozók szervezése Célcsoportok: Hazai és külföldi befektetık, beruházók Lehetséges partnerek, kedvezményezettek: Önkormányzatok Hazai és külföldi tulajdonú vállalkozások ITD Hungary Zrt. Kamarák Vállalkozásfejlesztési szervezetek Paktum menedzsment szervezetek Indikátorok: A régióban befektetett tıke nagysága (Ft) A befektetések révén létrejövı munkahelyek száma (db) Átképzett munkavállalók száma (fı) Elhelyezkedettek száma (fı) A lehetséges kapcsolódó projektek: „Befektetı- és vállalkozóbarát önkormányzatok” képzési és tanácsadási program GM szentgotthárdi és az Audi gyıri fejlesztését támogató szolgáltatási program

134


5. Forrástérkép Az alábbi táblázatban a jelenleg érvényes ÚMFT Operatív Programok forrás lehetıségeit mutatjuk be, de az új Kormány jelentıs változtatások tervez a források felhasználásában. Az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúly fog helyezıdni a kis-és középvállalkozásokra. Az új elképzelések az elkövetkezı hónapokban ismertek lesznek, és azt követıen az akcióterv kidolgozásával párhuzamosan ezt a fejezetet aktualizálni szükséges. Az új pályázatok várhatóan 2011-ben indulnak az EU-val való tárgyalásokat követıen. Közremőködı szervezet

Támogatási területek

ÁROP/ Nemzeti Ügynökség

Fejlesztési

ÁROP/ Nemzeti Ügynökség ÁROP/ Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség GOP / Nemzeti Ügynökség KEOP/ Nemzeti Ügynökség

Fejlesztési Romák foglalkoztatása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban Fejlesztési A leghátrányosabb helyzető kistérségek fejlesztési és együttmőködési kapacitásainak megerısítése Fejlesztési Új Magyarország kisés középvállalkozói hitelprogram Fejlesztési Magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatása Fejlesztési Vállalati innováció támogatása Fejlesztési Környezetközpontú technológia fejlesztés Fejlesztési Akkreditált innovációs klaszterek támogatása Fejlesztési Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Fejlesztési Akkreditált innovációs klaszterek támogatása Fejlesztési Innovációs és technológiai parkok támogatása Fejlesztési Komplex vállalati technológia fejlesztés Fejlesztési Komplex beruházások támogatása a leghátrányosabb helyzető kistérségekben Fejlesztési Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése Fejlesztési Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hı- és villamosenergia-, valamint biometánFejlesztési termelés

KEOP/ Nemzeti Ügynökség

Készségfejlesztés az önkormányzatoknál

135


KEOP/ Nemzeti Ügynökség KEOP/ Nemzeti Ügynökség KEOP/ Nemzeti Ügynökség NYDOP/ Nemzeti Ügynökség NYDOP/ Nemzeti Ügynökség NYDOP/ Nemzeti Ügynökség NYDOP/ Nemzeti Ügynökség NYDOP/ Nemzeti Ügynökség TÁMOP/ Nemzeti Ügynökség

Fejlesztési Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (E-környezetvédelem) A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó Fejlesztési viselkedésmintákat ösztönzı kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási Fejlesztési lehetıségeket népszerősítı, terjedésüket elısegítı mintaprojektek Fejlesztési Regionális képzési, foglalkoztatási hálózati együttmőködések fejlesztése Fejlesztési Térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztése Fejlesztési Településeket összekötı utak Fejlesztési Telephelyfejlesztés, ipartelepítés Fejlesztési Gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése, szociális alapszolgáltatások fejlesztése az egészségügyben Képzési programok Fejlesztési foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés

TÁMOP/ Nemzeti Ügynökség

Fejlesztési

TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség TÁMOP/ Ügynökség

Fejlesztési

Nemzeti Nemzeti Nemzeti Nemzeti Nemzeti Nemzeti Nemzeti Nemzeti Nemzeti Nemzeti

TÁMOP/ Nemzeti Ügynökség TÁMOP/ Nemzeti Ügynökség

Házi segítségnyújtás fejlesztése Atipikus foglalkoztatási formák támogatása Fejlesztési Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítı programok Fejlesztési A "Képzésbe Ágyazott Foglalkoztatás" szakmai támogatása Fejlesztési Munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek tagjainak képzése Fejlesztési Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok - A komponens – konvergencia Fejlesztési Érdekképviseleti tevékenységet ellátó civil ernyıszervezetek kapacitásainak fejlesztése Fejlesztési Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítı programok Fejlesztési Roma emberek foglalkoztatásba ágyazott képzése szociális intézményekben Fejlesztési Egészségre nevelı és szemléletformáló életmódprogramok Fejlesztési Foglalkoztatás támogatása „Elsı lépés” - alacsony foglalkoztatási eséllyel Fejlesztési rendelkezık képessé tevı és önálló életvitelt elısegítı programjai Fejlesztési Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások

136


TÁMOP/ Nemzeti Ügynökség TÁMOP/ Nemzeti Ügynökség

Fejlesztési Hátrányos helyzetőeket foglalkoztató szervezetek fejlesztése Fejlesztési Megváltozott munkaképességő emberek munkahelyeinek adaptációja

INTERREG IVC INTERREG IVA AusztriaMagyarország program INTERREG IVA SzlovéniaMagyarország program NYDRMK MPA dec.fa. támogatási keret NYDRMK MPA reh.fa. támogatási keret NYDRMK / TÁMOP támogatási keret MPA központi keret

Interregionális Együttmőködés Határon átnyúló együttmőködés Határon átnyúló együttmőködés foglalkoztatás, alkalmazkodó képesség segítése, vállalkozásindítás

rehabilitációs munkahelyteremtés foglalkoztatás, alkalmazkodó képesség segítése, 1.1.2. vállalkozásindítás Munkahelyteremtés

MPA közmunka program keret közmunka programok megvalósítása SZMM MPA távmunka program keret távmunkával történı foglalkoztatás Foglalkoztatási paktumok továbbmőködésének és a foglalkoztatási stratégiák megvalósításának OFA támogatása

137


6. Horizontális szempontok 6.1. Fenntarthatóság (környezeti, társadalmi, gazdaságifinanszírozási) Környezeti A régióban mára „hagyományosan” fontos szempont a környezeti szempontok integrált érvényesítése, a fenntartható fejlıdés szempontjának figyelembe vétele. Ezt a régió eddigi átfogó és több ágazati programja is alátámasztja, akárcsak a Regionális Fejlesztési Tanács vonatkozó döntései, tettei (pl. Európai GMO-mentes [Genetikailag Módosított Organizmus] régiókhoz való csatlakozás), de a határon átnyúló közös jövıképek megfogalmazásai is. A környezettudatos fejlesztések támogatása, a fenntartható fejlıdés következetes érvényesítése közép- és hosszútávon komoly elınyt biztosíthat a régiónak életminıségi, de gazdasági szempontokból is, továbbá erısítheti a régió innovatív szerepét országos összevetésben. A stratégia végrehajtása során ahol csak lehetséges, törekedni kell a környezeti szempont érvényesítésére, és ezzel összefüggésben a gazdasági versenyképesség növelése érdekében az anyag-, és energiatakarékos, a természeti erıforrásokkal környezettudatosan gazdálkodó eljárások és technológiák, közöttük a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzésére, illetve ezek foglalkoztatási potenciáljának kihasználására. A stratégia keretében megvalósuló fejlesztések során szem elıtt kell tartani: - a helyi munkalehetıségek bıvítését, hogy kevesebb utazásra legyen szükség, amellyel csökken a közlekedés okozta környezeti terhelés - a közösségi közlekedés fejlesztését, az ingázásra kényszerülı munkavállalók munkába jutási feltételeinek javítását - a munkahelyteremtı beruházásoknál ösztönözni kell az energiatakarékos technológiák és a megújuló energiák használatát - a megújuló energiák munkahely-teremtési lehetıségeinek kihasználását a gyártó, szolgáltató szektorban, de a vidéki munkahelyteremtés céljából a mezıgazdaságban is (biomassza elıállítás) Társadalmi A régió kedvezı gazdasági mutatói elfedik azokat a belsı gazdasági, társadalmi egyenlıtlenségeket, amelyek tapasztalhatóak a régió egyes térségei között. Ezek az egyenlıtlenségek a hátrányosabb helyzető kistérségeket és rétegeket (elsısorban a nık, romák, megváltozott munkaképességőek, fogyatékkal élı emberek, idısek) még súlyosabban érintik. A munkahelyek koncentrálódnak a nagy ipari körzetekben és a turisztikailag frekventált területeken. A társadalmi fenntarthatóságot közvetlenül és célirányosan szolgálja, hogy a stratégia révén javulnak a hátrányosabb helyzető kistérségekben élık életkörülményei a helyben történı és ingázói munkavállalási lehetıségek bıvülésével.

138


Fontos szempont, hogy kvalifikált és alacsony végzettségő munkavállalók számára is lehetıséget biztosító munkahelyek létrehozása valósuljon meg a támogatott fejlesztések által, ezáltal közvetlenül növekedjen a régió foglalkoztatottsági szintje, és javuljon a foglalkoztatás szerkezete. A munkahelyteremtéseknél kiemelt szempont, hogy jelenjen meg a hosszú távú stratégiai tervezési szemlélet. Tartós, fenntartható munkahelyeket kell teremteni. Szükség van bizonyos rétegek esetében a másodlagos munkaerıpiacon történı foglalkoztatásra, de ezeknek elsısorban munkára felkészítı funkciókat kell ellátnia. Gazdasági-finanszírozási A fejlesztéseknek minél hatékonyabban kell hasznosítaniuk a régió belsı erıforrásait, és képessé kell tenni a folyamatos gazdasági és technológiai megújulásra. A vállalkozások külsı üzleti környezetének és mőködési feltételrendszerének javítását a Széchenyi terv elıirányozza (adócsökkentés, adóeljárások és adminisztráció egyszerősítése, kiszámítható jogszabályi környezet), amely segíti a szempont érvényesülését. Kiemelt fontosságú a belsı erıforrások feltárása és erre alapozott gazdaságfejlesztés. A helyi – elsısorban mikro, kis és közepes – vállalkozások hosszú távú együttmőködéseinek elısegítésével, korszerő szolgáltatások és tanácsadási rendszer kialakításával hozzá kíván járulni a stratégia a régióban lévı humán tıke (emberkincs) aktivizálásához és gazdagításához. Az info-kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása, információhoz való hozzáférés javítása is kulcskérdés. A társadalmigazdasági élet szereplıi számára a fejlett info-kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és az ebben rejlı lehetıség kiaknázása (felhasználói készség, tartalomszolgáltatás). A legmodernebb technológiák alkalmazásának, és az ezt hatékonyan mőködtetni tudó tudás megszerzésének elısegítése.

6.2. Esélyegyenlıség Nık esélyegyenlısége A nık és férfiak társadalmi egyenlıségének biztosítása érdekében kiemelkedı szempont a nık foglalkoztatottságának növelése, a szegregáció felszámolása, és az egyenlı hozzáférés biztosítása a szolgáltatásokhoz. A nık foglalkoztatásnak bıvítése érdekében különösen fontos •

a vállalkozókat érintı beavatkozások (tanácsadás, új vállalkozásalapítás) képzések, pályaorientációs tanácsadás során a nık, nıi vállalkozók elınyben részesítése

•

bölcsıdei-óvodai ellátás fejlesztése, család- és otthon közeli ellátási formák bevezetése

•

képzések, amelyek lehetıséget

•

az információ-kommunikációs fejlesztésekkel a távmunka-lehetıségekhez való hozzáférés javítása.

elsısorban

nık

számára

jelentenek

foglalkoztatási

139


Romák integrációja A többi magyarországi régiónál kisebb mértékben érinti a probléma NyugatDunántúlt, de a romák és nem romák közötti szegregáció egyes térségekben erısen megjelenik. A romák társadalmi integrációjának elısegítése tekintetében a program kiemelt figyelmet fordít a társadalmi, gazdasági szegregáció felszámolására, a pozitív diszkriminációra és a kulturális identitás megırzésére, az egyenlı hozzáférés biztosítására a komplexitás és az integráció elve mentén. A romák társadalmi integrációja érdekében a következık támogatása fontos roma vállalkozások elınyben részesítése a vállalkozásfejlesztési tanácsadások során, illetve a munkába állás segítı szolgáltatásoknál, a munkahelyek kialakításánál hagyományaik, élethelyzetük figyelembevétele.

Megváltozott munkaképességőek Ahogy Magyarországon úgy a régióban is nagyon alacsony a foglalkoztatási szint a megváltozott munkaképességőek körében. A régióban 2009-ben 1 660 fı megváltozott munkaképességő regisztrált álláskeresı volt nyilvántartva. Kevés a munkalehetıség, és a komplex munkába állást segítı szolgáltatások (pl. 4M, munka-asszisztensi program) finanszírozási problémák miatt nem érik el a rászorulókat. A munkáltatók számára elérhetı pályázati ösztönzı programok feltételrendszere nem felel meg az igényeknek. A rehabilitációs hozzájárulás összegének megemelésével a munkáltatók szívesebben alkalmaznak megváltozott munkaképességő munkavállalót. Ennek lehetıségeit úgy lehet hatékonyan kihasználni, hogy a komplex segítı szolgáltatásokat (egészségügyi, mentális, álláskeresési, mentori stb.) ki kell terjeszteni a régió teljes területére. Pályakezdık A pályakezdı álláskeresık száma 2009 végén számuk a régióban meghaladta a 2 800 fıt. Az oktatási, képzési rendszer hiányosságai és a mentális felkészültségük miatt legtöbben nem alkalmasak a sikeres munkavállalásra, emiatt nehéz elhelyezkedniük. A stratégiának kiemelten kell foglalkoznia a tanulmányi idı alatti munkatapasztalat-szerzésre, a munkahelyi körülmények és a viselkedés normák megismerésére, elsajátítására, továbbá a gyakorlati szakképzés fejlesztésére. Idıs munkavállalók A munkaerıpiacon a 45-50 éven felülieknek a munkáltatói kultúra (nem szívesen alkalmaznak idısebbeket) miatt is nagyon nehéz elhelyezkedni pedig munkatapasztalatuk, kapcsolati rendszerük számos hozadékkal bírhatna a leendı munkaadók számára. A nyugdíjkorhatár kitolódásával viszont növekszik a munkaerıpiacon eltöltendı altív kor, amely új megoldásokat igényel a munkaadók, a szakszervezetek és a munkaügyi szervezet részérıl is. Ki kell találni azokat a munkaszervezeti formákat, alkalmazási, motivációs módokat, amelyek legjobban illeszkednek az idısebb munkavállalók igényeihez, és motiválttá teszi ıket a munkavállalásra (pl. részmunkaidı, távmunka, emelt éves szabadságkeret stb.).

140


6.3. Partnerség A foglalkoztatási partnerség alapelve az, hogy egy-egy településen vagy kistérségben, régióban a munkaerı-piaci, gazdasági és intézményrendszeri és szociális szereplık mőködnek együtt, különbözı funkcióval, értékrenddel, hatáskörrel, forrással, kapacitásokkal és kompetenciákkal. A regionális partnerségi együttmőködés támogatói a keret-megállapodás (foglalkoztatási paktum) aláírásával erısíthetik meg együttmőködési szándékukat. A partnerség azt kívánja elérni, hogy a különbözı, de ugyanazon térségben, munkaerıpiacon stb. megjelenı szereplık és érdekek egy partnerségi rendszerbe kapcsolódjanak, fogjanak össze és törekedjenek szinergikus hatású együttmőködésre. A partnerség keretében mindig az összefogást és a közös célokat hangsúlyozzuk, a szembenállás helyett az együttmőködést, munkamegosztást. A foglalkoztatási partnerség egy nyitott együttmőködési, partnerségi forma. Ez azt jelenti, hogy bármelyik szervezet bármikor csatlakozhat a helyi, térségi partnerséghez, amennyiben annak céljaival egyetért. A foglalkoztatási partnerségek a lehetı legszélesebb együttmőködésre építenek, amely a gyakorlatban egy adott térség munkaerı-piaci, gazdaságfejlesztési és egyéb releváns szereplıinek bevonását jelenti. A partnerek formálisan azok a szereplık, akik a paktum céljaival egyetértenek, azok megvalósulását a keretszerzıdés aláírásával is támogatják. Tartalmi szempontból az együttmőködı (paktum) partnereknek azok tekinthetık, akik a foglalkoztatási partnerség munkájában – a létrehozott szervezeti kereteknek megfelelıen -, döntéseiben részt vesznek, aktívan dolgoznak, esetleg finanszírozóként is megjelennek. Az integrált szemléletet is be kell hozni az együttmőködésbe, el kell fogadtatni elıször is az alapvetı érintettekkel. Ehhez egyeztetés, tájékoztatás, közös kultúra- és értékrend-formálás szükséges a partnerségi rendszerek, a paktum, a regionális fejlesztési és a munkaügyi tanács, munkabizottságok stb. keretében. A területi foglalkoztatási megállapodások alapvetı hozama az, hogy megteremti a regionális munkaerı-piaci szereplık közötti együttmőködés lehetıségét, szerzıdéses kereteit. Intézményesíti, szervezett keretek közé illeszti a lokális munkaerı-piaci szereplık közötti kapcsolatokat. Ezzel lehetıvé teszi azt, hogy az érintettek közösen meghatározott foglalkoztatáspolitikai és munkaerıpiac-politikai célokat és intézkedéseket fogalmazzanak meg, és ennek megvalósítása érdekében egyesítsék saját erıforrásaikat, eszközeiket, közös felelısségvállalás alapján, együttes aktivitással, a szinergikus hatásokat kihasználva növeljék a célok elérésének esélyeit. A regionális gondolkodásmód alkalmazása a munkaerı-piaci problémák kezelésében, a régió releváns szereplıinek együttmőködése, illetve a térség kohéziójának erısítése önmagában is alapvetı fontosságú cél. A regionális dimenzió azt is maga után vonja, hogy a régiónak elıször is saját erıforrásaira támaszkodva kell megvalósítani saját gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási érdekeit. Ennek természetes része és feltétele a régió erıforrásainak közös hasznosítása és a régió fejlesztési problémáinak, feladatainak közös megoldása. Ez viszont nem valósulhat meg másként, csak a régió különbözı szereplıinek, intézményeinek (regionális fejlesztési tanács, területfejlesztési tanácsok és önkormányzatok, kamarák és szociális partnerek, munkaügyi központok, képzı központok és vállalkozói központok, civil szervezetek, vállalkozók) összefogásával.

141


A regionális foglalkoztatáspolitika megvalósításának is alapfeltétele az érintett szereplık partner-kapcsolata, együttmőködése. Szükséges és indokolt egyeztetni az információkat, közösen mérlegelni a hatásokat (amelyek a különbözı társadalmi-gazdasági dimenziókban minden bizonnyal eltérıek lesznek), megfogalmazni a közös válaszokat és egyeztetett lépéseket. A foglalkoztatási partnerségek sikere és eredményessége nagyban függ attól, hogy a benne résztvevık mennyire találják meg érdekeik érvényesítését ebben a partnerségben. A lehetséges szereplık közül az önkormányzatok és a kistérségi társulások ma már egyre nagyobb felelısséget éreznek saját településük, térségük foglalkoztatási helyzetéért. A helyi közvélemény egyre érzékenyebben reagál a munkaalkalmak meglétére, vagy hiányára. A munkaügyi szervezet legfontosabb feladata a munkanélküliség kezelése, csökkentése, illetve a gazdaság segítése a megfelelı humánerıforrás biztosítása terén. Ehhez a munkaügyi szervezet szövetségeseket keres, s találhat ebben a partnerségben. A vállalkozásoknak fontos hogy gazdaságfejlesztési céljaikat ne akadályozza a megfelelıen képzett és motivált szakmunkaerı hiánya. A szociális partnerek az érdekképviseleti tevékenységük hatókörét és hatékonyságát fokozhatják ebben a partnerségben. A civil szerveztek kapcsolataikat, elismertségüket erısíthetik a paktum segítségével, s megjeleníthetik sajátos, de egyben társadalmilag nagyon fontos érdekeiket. A képzı intézmények a partnerségben közvetlenül érzékelhetik a megrendelıi oldal (cégek, munkaügyi központ,) szükségleteit. A felsıoktatási intézmények a helyi innováción alapuló kísérletek, munkaerı-piaci kutatások segítıi lehetnek tudományos kapacitásuk felhasználásával. Az érdekek természetesen sokkal összetettebbek, amint azt a fentiekben bemutattuk, de csak ezek mentén ezek egyeztetésével lehet hatékony partnerség. A kölcsönös érdekeltség a partnerek aktivitása miatt is fontos. A hazai, de a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a foglalkoztatási paktumok egyik kritikus pontja a partnerek aktivitásának kérdése. Gyakran tapasztalható, hogy az érintettek egyetértenek a partnerség gondolatával, céljaival, a közös munkában azonban nem vesznek részt, passzív szemlélıi az eseményeknek. Másoktól várják a kezdeményezı szerepet, ugyanakkor türelmetlenek, helyenként szkeptikusak az eredményességet illetıen. A Nyugat-dunántúli Regionális Foglalkoztatási Paktum és a hozzá kapcsolódó, a régióban mőködı paktumok közötti hálózati koordináció be szeretné tölteni azt az őrt, amit a helyi és kistérségi foglalkoztatási partnerségek párbeszédének hiánya, a tapasztalatok egymás közötti megosztása, a térségi társadalmi párbeszéd esetlegessége okozott eddig. A paktum munkáját ki szeretnénk terjeszteni a régió szakképzési kérdéseinek kezelésére, a szociális partnerek bevonására, motivációjuk feltárására, a vállalkozók válságkezelési megoldásainak elısegítésére és a jó megoldások feltárására, bevezethetıségüknek megoldására.

142


A regionális paktum partnerégbe az alábbi szereplık bevonása már körvonalazódott, de a partnerség nyitott és így további szereplık is folyamatosan bevonhatók: - Regionális Munkaügyi Központ (és általuk képviselve a Regionális Munkaügyi Tanács) - Regionális Fejlesztési Tanács - Regionális Fejlesztési Ügynökség - Regionális Innovációs Ügynökség - Regionális Fejlesztés finanszírozási szervezetek - A régió megyéinek Kereskedelmi és Iparkamarái (képviselet ellátásával) - A régió megyéinek Vállalkozásfejlesztési Alapítványai (képviselet ellátásával) - A régióban mőködı Inkubátor házak, Innovációs Központok (képviselet ellátásával) - A régió 3 megyéjének területi szakszervezetei (képviselet ellátásával) - A régió 3 megyéjének Ipartestületei, Vállalkozói érdekképviseletei - A Regionális Képzı Központ és további felnıttképzési intézmények - A régióban mőködı Térségi Integrált Szakképzı Központok (képviselet ellátásával) - A régióban mőködı foglalkoztatási célú non-profit szervezetek - A régióban már mőködı vagy most elıkészítés alatt álló foglalkoztatási paktumok - A régióban mőködı további szociális partnerek A regionális paktum partnerségi célcsoportjába tartoznak a régióban már meglévı vagy most létrehozásra kerülı helyi/kistérségi partnerségek is a régió kitörési pontjainak, foglalkoztatási programjainak megfogalmazása, a régióban mőködı paktumok szakmai munkájának és a társadalmi párbeszéd erısítése. A foglalkoztatást elısegítı régión belüli partnerségek tevékenységének koordinációja, szakmai támogatása is cél a negatív munkaerı-piaci jelenségek, tendenciák kezelése a munkaerı foglalkoztathatóságának javításának és munkaerı-piaci aktivitás növelésének elısegítésével. A régió szintjén vannak ugyan fontos döntési és koordinációs kompetenciákkal felruházott szereplık (Regionális Munkaügyi Központ, Regionális Fejlesztési Tanács, Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság stb.), de a valódi foglakoztatási beavatkozási terep a települések és a kistérségek (a helyi szereplık, a helyi adottságok, helyi erıforrások) szintje. A régiót ezért inkább az átfogó alapvetı célok meghatározásának és a regionális szereplık közötti koordináció megvalósításának színtereként lehet a leghatékonyabban mőködtetni (ez az együttmőködés egyfajta fórum vagy platform). A hálózati mőködésre, partnerségre számtalan pozitív európai példa van, a régió szintjén fogalmazódnak meg a prioritások, a megvalósítás pedig kistérségi szinten történik. Ennek nélkülözhetetlen feltétele egymás legitimitásának, önállóságának, felelısségének elismerése, a mellérendeltségi (partnerségi) viszony kialakítása. Fontos lenne, hogy ne csupán informális kapcsolattartásra épüljön a szervezetek közötti munka- és feladat-megosztás, információáramlás, kommunikáció, hanem szervezett, tudatos, eredményes összefogás valósuljon meg. Egy hatékony és hosszú távú partnerség kialakítása sok gondolkodást, megbeszélést, kommunikációt, megértést és együttmőködést igényel a partnerek részérıl. A partnereknek mindenképpen kell idıt fordítaniuk erısségeik, gyengeségeik és lehetıségeik összegyőjtésére.

143


A partnereknek ismerniük kell egymást, és kölcsönös egyetértésnek kell lennie a kitőzött célokban. A partnerek különbözı szektorokból történı bevonása sok új érdeket, képességet, perspektívát, forrást és ismereteket hozhat, de ugyanígy elıítélettel, sztereotípiákkal, fáradtsággal és bizalmatlansággal is járhat. A partnerség felállítása nagyon fontos lépés, de a „mőködtetése” épp olyan fontos és nehéz, állandó figyelmet igényel a regionális kezdeményezık és a bevont szereplık részérıl.

7. A végrehajtás intézményrendszere A nyugat-európai, és az eddigi magyarországi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a területi foglalkoztatási paktumok sikeres mőködésének egyik alapfeltétele a megfelelı szervezeti háttér biztosítása. A paktum abban az esetben mőködik hatékonyan, ha az irányítási feladatait helyi szinten is jól felkészült szakemberek végzik. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a menedzsment felállítására és képzésére is. A paktumok létrehozása általában az adott térségben egy olyan partnerség-építési folyamat, amely szektorokon átívelı, és számos szereplı bevonásával valósul meg. Emiatt a siker alapkritériuma, hogy alakuljon ki a bizalmi légkör és a párbeszéd, az együttmőködés kultúrája a szereplık között. Ha ez elmarad, a késıbbi idıszakban súlyos árat fizethetnek ezért a partnerségek. Hatékonyan és fenntarthatóan mőködı helyi foglalkoztatási partnerség létrehozásához általában szükség van professzionális szervezeti háttérre. Kiemelkedı fontosságú, hogy a paktumban résztvevı szervezetek és szervezeti tagok (Foglalkoztatási Fórum, Irányító Csoport, paktum menedzsment tagjai) harmonikusan, egymást segítve, megfelelı együttmőködéssel és hatékonyan végezzék feladataikat, a paktum sikerét folyamatosan szem elıtt tartva. szakmai támogatás nyújtása a menedzsment szervezet tagjai munka- és feladatköreinek kialakításában. A létrehozásra kerülı partnerségi munkaszervezet feladatai: a partnerek közötti együttmőködés elısegítése, kialakítása és életben tartása, mőködtetése az évenként megrendezendı foglalkoztatási Fórumok összehívása, az irányító csoport üléseinek elıkészítése, dokumentálása a stratégia megvalósításának koordinálása az érintett szervezetek között, projektek kezdeményezése, partnerségek kialakítása, projektgenerálási és projektfejlesztési folyamat menedzselése, projektek saját végrehajtása, illetve mások által a stratégia keretében végrehajtott projektek koordinálása a stratégia végrehajtásának folyamatos monitoringja és idıszakos értékelése; felülvizsgálata a paktum partnerek közötti szinergia hatás érvényre jutásának elısegítése a paktum partnerektıl származó információ összegyőjtése, az összegyőjtött információ szétterítése a partnerek körében, vagyis a rendszeres információ-áramlás biztosítása a paktumpartnerek által jóváhagyott, elfogadott Munkaprogram koncepcionálása, majd pedig az Irányító Csoport általi jóváhagyást követıen részletes kidolgozása és megvalósítása a paktumpartnerek számára segítségnyújtás a releváns (munkaerı-piaci, foglalkoztatáspolitikai célú) támogatások elérésében.

144


A regionális partnerségen belül, a paktum partnerek aktív közremőködésére számítva az egyes témákhoz kapcsolódóan lehetséges munkacsoportok alakítása. Ilyen munkacsoport lehet pl.:a közös projektek kidolgozásán és megvalósításán dolgozó vagy a szakképzési munkacsoport. A megfelelı felkészültségő és a partnerek bizalmát élvezı menedzsment szervezet mőködtetése érdekében, a 2010-11-ben megvalósuló TÁMOP 1.4.4. projekttel összhangban a szerzıdı felek a mindenkor hatályos együttmőködési megállapodás szövegében nevesített szervezetet bízzák meg a menedzsment szervezeti feladatok ellátására. Ezen partnerségi megállapodás aláírását és a stratégia elfogadását követın meg kell kezdeni a 2011-2013 idıszakra szóló foglalkoztatási akcióterv elkészítését amelynek illeszkednie kell a kormányzati szakpolitikai elképzelésekhez, hogy az elfogadott stratégia alapján finanszírozhatóvá váljon az az intézkedéscsomag, amelyet a partnerség az elkövetkezı 3 évben szeretne megvalósítani. Jelen foglakoztatási stratégia megvalósítását sikeres foglalkoztatási akciótervek sorozatával érhetjük el. A foglalkoztatási akcióterv definíciója a már elfogadott paktum megállapodásra épül, a foglalkoztatási stratégiához igazodó ütemtervvel, humánerıforrás-tervvel, valamint költségvetéssel rendelkezı intézkedéssorozat, amely tartalmazza a végrehajtandó projekteket is. Célszerő 2-3 éves idıtartamra kidolgozni, de fontos a folyamatos monitoring és az idıközi értékelések és a szükséges korrekciók elvégzése. Az akcióterv egyeztetését és összeállítását (amelyet egy térségi foglalkoztatási programként is értelmezhetünk) a paktum menedzsmentszervezetének javasolt koordinálni. A menedzsmentszervezet feladata az elfogadott stratégiával való összhang biztosítása is, hiszen annak rövid távú céljainak megvalósítása érdekében szükséges összeállítani az akciótervet, amelyet azonban külsı tényezık befolyásolhatnak (pl. aktív projektgazdák partnerek érdeklıdése, finanszírozási lehetıségek alakulása, pl. Új Széchenyi Terv stb.). A legfontosabb induló feladat az akcióterv céljainak és elvárt eredményeinek meghatározása, majd ezt követıen a célok eléréséhez és az eredmények megvalósításához szükséges projektek kidolgozása. A foglalkoztatási stratégiához illeszkedı, az akciótervben nevesített projektek azonban eltérıen kidolgozottak, megalapozottak lehetnek, emiatt is szükséges projektfejlesztési tervek készítése, amelyek tartalmazzák a projektek esetén szükséges lépéseket, feladatokat, felelısöket és határidıket. Legfontosabb feladat általában a projektek alátámasztása a szükségletek és az igények oldaláról, valamint a finanszírozási szerkezet kialakítása. Az egyes projektek elıkészítésének koordinációja a projektgazdák feladata, akiknek szoros kapcsolatban kell lenni az akciótervet koordináló menedzsmentszervezettel. A projektfejlesztési folyamat végén elkészülnek a kidolgozott projekttervek, amelyek együttesen alkotják a foglalkoztatási akciótervet.

145


Az akciótervet a foglalkoztatási paktum Irányító Csoportja fogadja el, de a menedzsmentszervezetnek biztosítania kell az Irányító Csoport és a munkacsoportok folyamatos tájékoztatását és bevonását az akcióterv készítésének teljes folyamatában. Irányító Csoport Az Irányító Csoport a Platform folyamatos mőködését biztosító döntéshozó, elemzı, értékelı, stratégiaalkotó szervezet, mely összetételénél fogva a Platform tagságát is reprezentálja. Az Irányító Csoportban szerepet kapnak az alapító tagok képviselıi. Az Irányító Csoport tagjai az alábbi szervezetek képviselıi: -

Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. képviselıje (1 fı) Foglalkoztatási paktumok képviselıi (3 fı) Önkormányzatok képviselıje (1 fı) Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ képviselıje (1 fı) Kamarák képviselıje (1 fı) Munkaadói érdekképviseletek képviselıje (1 fı) Munkavállalói érdekképviseletek képviselıje (1 fı) Vállalkozásfejlesztési szervezetek képviselıje (1 fı) Foglalkoztatási célú non profit szervezetek képviselıje (1 fı) Vidékfejlesztési civil szervezetek képviselıje (1 fı) Képzıintézmények képviselıje (1 fı)

A partnerségben együttmőködı szervezetek a célok megvalósítása érdekében többcsatornás finanszírozási modell kialakítását indítják el, amely összehangolja és egyesíti a foglalkoztatáspolitikai célra rendelkezésre álló önkormányzati, vállalkozói és egyéb helyi forrásokat, a munkaügyi támogatási rendszer lehetıségeit, valamint minél nagyobb mértékő külsı pályázati (hazai és európai uniós) és befektetıi forrás megszerzésére törekszik. A finanszírozás részleteit a paktum munkatervében és költségvetésében szükséges meghatározni. A Foglalkoztatási Fórum A megfelelı szintő társadalmi bevonás, a demokratikus mőködés és a széles körő helyi nyilvánosság biztosítása érdekében a paktum aláírói Foglalkoztatási Fórumot mőködtetnek. A Fórum mindenekelıtt a régiós szereplık közötti információáramlás és a véleménycsere színtere, ülései nyitottak minden érdeklıdı szervezet számára formális csatlakozás nélkül is.

146


8. Értékelés és monitoring rendszer A stratégiai tervezés mellett a monitoring és az értékelés a kulcs elemei egy sikeres partnerségnek. Míg a tervezés segít az elérendı célok és az elvégzendı munka meghatározásában a kezdetektıl, addig a jó értékelés és monitoring folyamat segít megbecsülni a folyamat alatt, hogy a mőködés helyénvaló-e, az eredmények kielégítıek-e, és a kapcsolat igazi hatását is értékeli. A foglalkoztatási stratégiák, paktumok monitoringjának és értékelésének módszertana Magyarországon meglehetısen kidolgozatlan. A foglalkoztatási partnerségek által kidolgozott stratégiák végrehajtását nyomon kell követni, és idıközönként a partnerségi szereplık számára visszajelzést adni, és ha szükséges, módosításokat eszközölni, amely révén a partnerségek képesek a kiinduló pont rögzítésére, hogy késıbb lehetıség legyen az információk összehasonlítására. Fontos, hogy problémákat tudnak azonosítani és megoldásokat keresni, be tudják mutatni az akciótervek, stratégiák végrehajtásának eredményeit, ezáltal pedig azonosítani tudják a jó példákat és az átvehetı jó gyakorlatokat. Minden stratégia annyit ér, amennyit abból sikerült a partnerségnek megvalósítania, a folyamatos monitoring és az outputok, eredmények idıszakos értékelések pedig pont ezt segítik elı. A monitoring egy folyamatos adatgyőjtésen alapuló tevékenység, amely alapján a menedzsment szervezet vizsgálhatja a tevékenység elırehaladását a kitőzött célok viszonylatában. A monitoring segíti a végrehajtás nyomon követését, az elért eredmények áttekintését, a partnerek és a finanszírozók tájékoztatását, a problématerületek feltárását. A folyamatos adatgyőjtés mellett célszerő félévente elırehaladási jelentést is készíteni, amelyet egyébként a támogatási programok nagy része is megkövetel. A jól mőködı monitoring alapja a megfelelı indikátorok választása. A mérhetı teljesítmény-indikátorok kiválasztásával a partnerség be tudja mutatni az elért eredményeket, mérni tudja a célok elérésének sikerességét, és segít a sikerkritériumok meghatározásában is. Az indikátoroknak nemcsak a tevékenységek közvetlen eredményeit kell tudniuk mérni, de a helyi foglalkoztatásban elért távolabbi hatásokat is mérniük kell. Az indikátoroknak relevánsnak és objektívnek kell lenniük. Csak abban az esetben lesznek eredményesek a foglalkoztatási stratégiájához kapcsolódó programok, amennyiben a foglalkoztatási partnerség keretében megfelelıen kontrollálják a végrehajtást, ennek érdekében fel kell állítani egy megfelelıen mőködı monitoring rendszert. A program vonatkozásában a monitoring tevékenység az alábbi elemekre épül: A stratégia prioritásaihoz kapcsolódó monitoring indikátorok A partnerség keretében készülı éves beszámolók az Irányító Csoport felé A jól mőködı monitoring alapja a megfelelı indikátorok választása, amellyel partnerségbe tudja mutatni az elért eredményeket, mérni tudja a célok elérésének sikerességét, és segít a sikerkritériumok meghatározásában is. Az indikátoroknak, relevánsnak és objektívnek kell lenniük.

147


Meg kell határozni azokat a mennyiségi és minıségi indikátorokat, amelyeket minden projekt esetében mérnek és a monitoring rendszerben rögzítenek. A mennyiségi indikátorok (számok és statisztikák) Nagyon hasznosak arra, hogy bemutassuk a kiinduló helyzetet, a tényeket és kimeneti eredményeket, például a ráfordított pénzügyi forrásokat vagy a képzésben részesülık számát. Önmagukban azonban nem alkalmasak a teljes kép bemutatására. A más térségekkel való összehasonlítás miatt érdemes szokásos, mások által és statisztikai rendszerek keretében is győjtött indikátorokat használni. A minıségi indikátorok (vélemények, attitődök) a személyek és szervezetek gyakorlati tapasztalataira irányulnak. Különösen fontosak lehetnek hátrányos helyzető csoportokkal foglalkozó projektek esetében, mivel képesek a munkához vezetı úton tett személyes elırelépések mérésére. Az output (kimeneti) indikátorok a projekt aktivitását mérik, az eredményindikátorok a projekt által generált közvetlen eredményeket, a projekt céljainak teljesülését mérik, a hatásindikátorok a projekt által generált egyéb, az eredményekbıl következı hatásokat mérik. A monitoring segít a végrehajtás nyomon követésében, az elért eredmények áttekintésében, az egyes intézkedésekhez kapcsolódó indikátorok kifejtésre kerülnek az Akciótervben, az adott intézkedéshez kapcsolódó fejlesztés bemutatásánál, melyek évente kerülnek felülvizsgálatra az Irányító Csoport által. A monitoring rendszereknek hatékonyan és hatásosan győjteniük kell a lényeges információkat. Kerüljük el azt a hibát, hogy mindegyik projektre azonos monitoring rendszert használunk, mivel nagy különbségek lehetnek eltérı célcsoportok esetében. Azonban meg kell határozni azokat a minıségi és mennyiségi indikátorokat, amelyeket minden projekt esetében mérünk és a monitoring rendszerben rögzítünk. Az értékelés a stratégia egészének áttekintése, célja a tevékenység hatásának vizsgálata a megoldani kívánt társadalmi-gazdasági probléma viszonylatában (relevancia, eredményesség és hatékonyság). Az értékelés segítségével az elért eredményeket hasonlíthatjuk össze a kitőzött célokkal, elvárt eredményekkel. Az értékelés a stratégia sikerét és hatásait méri. Az értékelés tartalmazza a monitoring eredmények elemzését és értelmezését az eredmények azonosítása és a gyenge pontok meghatározása érdekében. Az értékelés során az egyes sikertelen akciók okait is fel kell tárni a stratégia továbbfejlesztése érdekében. Fontos, hogy a szereplık tanuljanak a saját hibáikból. Meg különböztethetünk belsı és külsı értékelést, a belsı értékelést elvégezheti a partnerségen belül megfelelı tapasztalattal rendelkezı szakember. Számára biztosítani szükséges az idıt és az erıforrásokat a feladat végrehajtásához. Ismernie kell a biztosítandó adatokat, valamint tapasztalatokkal kell rendelkeznie kutatási módszerek, valamint az adatok elemzése és bemutatása területein. A külsı értékelık általában széleskörő tapasztalatokkal rendelkeznek, és magas színvonalú szolgáltatásokat tudnak nyújtani. Függetlenségük és objektivitásuk biztosítja az értékelés megbízhatóságát, amely különösen fontos, ha az értékelés eredményeit a stratégia végrehajtását finanszírozók számára mutatjuk be. Az értékelés módja attól függıen változhat, hogy mi a célja, mire szeretnénk használni, kiknek készül, illetve a stratégia által kitőzött célok is befolyásolják.

148


A monitoringhoz és értékelésekhez szükséges információk összegyőjtését a paktum menedzsmentszervezete végzi. A paktum Irányító Csoportja és a Foglalkoztatási Fórum elé kerülı elemzéseket független szakértıknek javasolt elvégezni. A foglalkoztatási stratégia megvalósításának, illetve az egyes prioritások és intézkedések hatásainak mérését a prioritásoknál meghatározott hatásindikátorok segítségével lehet megtenni. Ennek megfelelıen a legalább kétévente (illetve az akciótervek ütemezéséhez illeszkedıen) végzett értékelésének a következı tevékenységekre kell kiterjedni: - Foglalkoztatási és kapcsolódó területek (oktatás, gazdaság, szociális ellátás stb.) statisztikai adatok elemzése, hazai összehasonlító vizsgálatok elvégzése, - Az egyes akciókban, projektekben résztvevı szereplık kérdıívvel és interjúkkal történı megkérdezése, - A stratégia megvalósításának értékelése és a monitoring eredményeképpen módosított lépéseket kell tenni a stratégia prioritásainak és intézkedéseinek felülvizsgálatára, a finanszírozási igények szükséges módosítására. Miért szükséges az értékelés? A válasz egyértelmő, a kidolgozott stratégia segítségével egy adott helyzetbıl szeretnénk eljutni egy másik kívánt helyzetbe. Az eljutás eszköze a stratégia operatív megvalósításának egésze. Az értékelési tevékenység a program, egészének áttekintését jelenti, célja a projekt tevékenységeinek vizsgálata, a monitoring eredményeire támaszkodva. Az értékelés során kapcsolatok, folyamatok elemzése is megtörténik. Vizsgálnunk kell, hogy azt értük-e amit akartunk, megérte-e a ráfordítások függvényében a létrehozott eredmény, érdemes-e folytatni a tevékenységet? Tehát a tervezés során megfogalmazott elérendı célok, és az elvégzendı munka jelenti a kezdetet, egy helyénvaló jó monitoring folyamat és értékelés pedig segít megbecsülni az elvárt eredményeket és a partnerségi kapcsolatok igazi hatását is bemutatja. Egy sikeres helyi foglalkoztatási együttmőködés jegyei a következıképpen fogalmazhatóak meg: • Alulról jövı kezdeményezés: így tudnak igazán azonosulni a projekttel a helyi szereplık • Széleskörő partnerség: a területi igazgatás, a gazdasági szereplık (vállalkozások és nonprofit szervezetek, harmadik szektor szereplıi), szociális partnerek, fejlesztési ügynökségek, képzı szervezetek részvétele kiemelten fontos, hiszen ennek köszönhetıen lesz igazán legitim a mőködés, egyúttal tükrözi a valós helyi szükségelteket és erıforrásokat. A sikeres megvalósítás biztosítéka a résztvevık kötelezettségvállalása. • Integrált és innovatív megközelítés: ez azt jelenti, hogy a paktumban foglalt eszközök a keresleti és a kínálati oldalt is figyelembe véve legyenek meghatározva (humánerıforrás, infrastruktúra, tıke), valamint a helyi sajátosságoknak megfelelı innovatív eszközök kidolgozása és kipróbálása.

149


A sikeres foglalkoztatási paktumtól elvárható eredmények: • Fenntartható és támogatható partnerségi hálózat • Integrált és innovatív foglalkoztatási stratégia • Végrehajtható operatív helyi foglalkoztatási akcióterv • Konszenzuson alapuló keret-megállapodás, mőködési ügyrend, részletes költségvetés, az akcióterv végrehajtását szolgáló konkrét projekttervek és hozzájárulások, ajánlások megfogalmazása a regionális, nemzet foglalkoztatáspolitika számára. A stratégia mellett a foglalkoztatási partnerségek tevékenységét is értékelni kell a fenti szempontok szerint meghatározott idıközönként. A formális együttmőködések is járnak bizonyos hasznokkal (pl. információcsere), azonban egy foglalkoztatási paktum esetében sikerességrıl és eredményes mőködésrıl csak akkor beszélhetünk, ha konkrét eredmények, kimutatható hasznok születnek az együttmőködés során. Másképpen: a számszerősítetten kimutatható, mérhetı haszonnak nagy szerepe van a paktumok társadalmi elismertetésében, hiszen a politikai támogatottság sokkal könnyebben biztosítható, ha a helyi partnerség az összefogás szándéka mellett konkrét, kézzel fogható eredményeket is tud produkálni.

150

A N Y U G A T - D U N Á N T Ú L I R É G I Ó F O G L A L K O Z T A T Á S I S T R A T É G I Á J A T E R V E Z E T

Recommend Documents