KÖZLEM ÉNYEK
A
N É P S Z Á M L Á L Á S O K ÉS A N É P E S S É G I S T A T I S Z T I K A K Í N Á B A N A Z I. SZ. 2 -1644. É V E K B E N * A M R IT LAL
A d e m o g rá fia tö rté n e t nem tu d egyk ö n n y en p o n to s b ecslést ad n i K ín a népességéről a z i. sz. 2 — 1644 k ö z ti időszakban . Még a legjobb b ecslést is csu p án a k ü lönböző v á lto z ó k so raira, v a la m in t különféle feltételezések re tá m aszk o d ó k ö v e tk e z te té se k re és á lta lá n o sítá so k ra a la p o z h a tju k . M indaz, a m it a C singk o rsza k e lő tti (az i. sz. 2 — 1644. évek k ö z ö tti) K ín a népességi s ta tis z tik á já ró l elm o n d h a tu n k , p o n ta tla n k é p e t ad és sok m a g y a rá z a tra szorul. M ilyen f o rr á sokból sz árm az n ak ennek az id ő szak n ak népességi a d a ta i és m e n n y ire h a s z n á l h a tó k a m o d e rn k u ta tó k sz á m á ra ? Á lta lá n o sa n elfo g a d o tt vélem ény, hogy a C’in d in a sztia id ejéb ő l (i. e. 255 —206. évekről) h iá n y o z n a k az a d a to k K ín a népességéről. A K o n fu ciu s e lő tti időkre 15 —18 m illióra becsülik a nép esség et (1). Je le n m u n k á n a k az a célja, h o g y k ritik a ila g m egvizsgálja a n ép szám láláso k k al k ap c so la to s k ülönböző fo g a lm a k a t, a népesség n y ilv á n ta rtá s á n a k m ó d já t és a K ín a népességében b e á llo tt v á lto z á s o k a t az egyes császári d in a sz tiá k a l a tt az i. sz. 2 — 1644. évek k ö z ö tt e lte lt id ő szak b an . A ta n u lm á n y á lta l felö lelt id ő sz ak b a n a k ö v etk ező d in a sz tiá k u ra lk o d ta k K ín á b a n : H a n (i. e. 206 — i. sz. 220), a H á ro m K irá ly ság — V ej, Su és V u (i. sz. 2 2 1 —265), Csin (i. sz. 2 8 1 —606), Szuj (i. sz. 606 — 742), T an g ( 6 1 8 - 9 9 6 ) , Szung ( 9 9 6 -1 2 8 0 ) , J ü a n ( 1 2 8 0 -1 3 6 8 ) és M ing (1 3 6 8 1644). Források Az ókori és közép k o ri K ín a népességéről egész so r fo rrá sm u n k a ta rta lm a z a d a to k a t, p é ld á u l a k o rab eli en ciklopédiák, tö rté n e lm i, fö ld rajzi leírások, ősi k ró n ik á k stb ., v a la m in t a d in a sz tiá k arc h ív u m ai. E ze k az ősforrások azo n b an csak azok sz á m á ra h o zz áférh ető k , ak ik já rta s a k a k o ra b e li k ín a i n y elv b en . E ze n k ív ü l m ég sz étsz ó rtan fellelhető ném i a d a ta n y a g a tá rg g y a l n em k ö z v e tle n ü l összefüggő ókori íráso k b a n , p éld áu l az ad ó fizető k jeg y zék eib en , az állam i k ö z m u n k á k és földosztás cé ljá ra k é sz ü lt ö sszeíráso k b an stb . E ze k a fo rráso k az o n b an nem n a g y jelen tő ség ű ek , m ivel a b e n n ü k fellelh ető a d a to k in k á b b n u m e rik u s, m in t s ta tis z tik a i jellegűek. N em m e g b ízh a tó k e fo rrá sm u n k á k a z é rt sem , m e rt a b e n n ü k ta lá lh a tó in form ációk eg y részt tú lz ó k , m á sré sz t h iá n y o sak . E z a n n a k k ö v etk ez m én y e , h o g y a n y ilv á n ta rtá s o k b a n a sú ly p o n t id ő n k é n t el to ló d o tt egyik a d a tró l a m ásik ra. Z avaros a fo rrá so k b a n a lk a lm a z o tt te rm in o lógia is, egy-egy fogalom g y a k ra n ho m lo k eg y en est ellen k ező t is je le n th e t. A sinológiában nem já r ta s k u ta tó k — a fen ti okok k ö v e tk e z té b e n — h a s z n á lh a tó a n y a g o t csak n é h á n y m odern tu d ó s m ű v e ib en ta lá lh a tn a k , a k ik ered eti k ín a i fo rráso k b ó l g y ű jtö tte k a d a to k a t, in fo rm á c ió k a t az egyes d in a sztiák ró l és a k ín a i népesedésről. * Szerző a d e lh i, F e rtility a n d M o rtality R eference B u reau (In d ia ) m u n k a tá rsa , e ta n u l m á n y t a D E M O G R Á F IA részére írta .
K Ö Z L E M É N Y E K
179
A H a n -d in a sztia A k ín a i k ró n ik á k b a n feljeg y ze tt legrégibb népszám lálás N a g y -J u u ralk o d á sa a la tt, i. e. 2000-ben v o lt. E g y m ásik n ép sz á m lá lá st is em líte n ek , am ely e t Csu Csun g h a j t o t t végre i. e. 585-ben, m ely alk alo m m al ö sszeírták v a la m e n n y i h á z ta r tá s t s az u ralk o d ó „fe lfü g g e sztette a b ü n te té s e k e t, az ö reg ek et, e lh a g y o tta k a t és a b a jb a ju t o t t a k a t a d o m á n y o k k a l tá m o g a tta és m e g b o c sá to tt a b ű n ö zőknek. N ag y lé tsz á m ú h ad se re g e t á llíto tt fel” (2). Az e tá rg g y a l foglalkozó leg régibb íráso k közé ta rto z ik a H sz u a n k irá ly (i. e. 8. sz.) m in iszterén e k , Csung S za n g -fu n a k tu la jd o n íto tt k ö rira t, am ely a n épszám lálás ellen fo g lalt á llá st. A k irá ly a déli állam o k le ig ázására in d íto tt h a d já r a tb a n e lv e sz te tte h ad sereg é t, ez ért a h a d ra fo g h a tó k m e g á lla p ítá sa céljából n é p sz á m lá lá st a k a r t ta r ta n i T ai Ju a n -b a n . Csu ng Szang-fu a k ö v etk ez ő k ép p e n é rv e lt ellene: „N em kell összeírni a n ép e t. A régiek an é lk ü l is ism e rté k a n ép sz á m á t, h o g y m eg szá m lá ltá k vo ln a. A nép m in isztere szám o n t a r t o t t a az á r v á k a t és h a lálesetek et. Szango m in isztere a n é p tö m e g e t és az a ris z to k ra ta n em ze tség e k et t a r t o t t a szám on. A gyalogság m in isztere a c sa p a tm o zg ó sítá so k k al fo g lalk o zo tt. A b ű n ö z ő k e t ellenőrző m in iszter a g o n o sz tev ő k e t t a r t o t t a szám on. Ily m ó d o n ism erték az a d a to k a t, a h a lá le se te k e t és a sz ü letése k et . . . m in d e n rő l tu d o m á s t szerez tek .” „A z aláb b i (k irá ly i fu nkciók) b etö lté sév e l m eg v izsg álh a tó k a szám ok a n ép szám lálás céljaira. A k irá ly a földosztás n y ilv á n ta rtá s a segítségével ir á n y ítja a m ezőgazdaságot. A T av aszi V a d á sz a t bizo n y o s id ő sz a k o n k é n t k ö v e t k ezik a m ezőgazdasági m u n k á k b a n . M indezek (az évszakos a d m in isz tra tív kötelességek) alk alm asa k a rra , h o g y szám on ta r ts á k a n é p e t. M inek kell m ég a k k o r n ép sz á m lá lá s? ” „ E z en felü l, az o k n élk ü l v é g z e tt népszám lálás v é te k az ég ellen, és csak b a j t z ú d íta n a a k o rm á n y ra és szerencsétlenséget a k irá ly i u tó d ra . . .” Az i. e. 3. sz áz ad tó l a H an -b iro d alo m m e g ala k u lá sáig (i. e. 205 —i. sz. 211ig) e lte lt id ő sz ak b a n p olgár- és rab ló h á b o rú k d ú lta k , z ű rz a v a r u ra lk o d o tt, ú g y h o g y am ik o r К ао T i, a H a n -d in a sz tia m e g a la p ító ja v e tte k ézbe a b iro d a lom v ez etésé t, a népesség fele k ip u sz tu lt. E g y régi k ró n ik a így ír az i. e. 255tő l 205-ig ta r tó p u sz títá so k ró l: „ M ia la tt C’in m e g h ó d íto tta a m ásik h a t n e m z e te t, a z a la tt k ip u s z títo tta a népesség e g y h a rm a d á t. A N ag y F a l építésénél 400 ezren p u s z tu lta k el; a déli h a tá ro k o n folyó heg y i h a d já r a tb a n 500 ezer v o lt az em b erv eszteség , K o re á b a n 700 ezren p u s z tu lta k el. H a rm in c éven á t h u llá k b o r íto ttá k az u ta k a t. C’in u tó d a 200 ezer e m b e rt p u s z títo tt el a v é d ő á rk o k b a n , m ie lő tt m ég Szian H a n , ak i vég ü l is legyőzte ő t, to v á b b i n é h á n y m illió t p u s z títo tt v o ln a el” (3). M ikor a H a n -d in a sz tia k e rü lt u ralo m ra , b ék e k ö v e tk e z e tt és a n épesedési a d a to k a t is sokkal p o n to sa b b a n ta r t o t t á k n y ilv á n . E z id ő szak n é h á n y m e g h a tá ro z o tt id ő p o n tjá n a k népességi a d a ta i B ielenstein sz erin t (4) a k ö v e tk e z ő k :
1. A n épesség sz á m a a H a n - d in a s z tia id ején Численность народонаселения во время господства династ ии Х а н P opulation N um ber at the Tim e of the H an-dynastij Év (i. sz.) (1)
A népesség szám a (2)
2 ............................................... 59 59 4 978 57 ............................................... 21 00 7 820 105 ............................................... 53 256 229 146 ............................................... 47 566 772 156 ............................................... 56 486 856 Горизонт альная графа: (1) Годы (н. э.); (2) Ч исленность народонаселения. H eading: (1) Y ear (A. D .); (2) population num ber.
180
K Ö Z L E M É N Y E K
J . D urand (5) a fen ti a d a to k a t gondosan elem ezte és h e ly e s b íte tte : 2.
A népesség helyesbített száma a Han-dinaszita idején
И справленная численность народонаселения во время господства династ ии Х а н A djusted Population N um ber at the Tim e of the H an-dynasty Év (i. sz.) (1) 3 88 105 125 140 156
( n y u g a ti H a n ) (k e le ti H a n ) (k e le ti H a n ) ( k e le ti H a n ) (k e le ti H a n ) (k e le ti H a n )
A népesség szám a (millió fő) (2) ................................................................................. ................................................................................. ................................................................................. ................................................................................. ................................................................................. .................................................................................
71 43 53 56 56 62
Горизонт альная графа: (1) Годы (н. э.); (2) Ч исленность народонаселения (м лн. чел.). Heading: (1) Y ear (Л. D .); (2) population n um ber (millions).
A H árom K irá lysá g (V ej, Su és Vu) A H a n -d in a sz tia b u k á s a u tá n év szá zad o k o n á t a n a rc h ia v o lt és a népességi a d a to k g y ű jté sé b e n is visszaesés k ö v e tk e z e tt be. M ivel n em v o lt o ly an k ö z p o n ti szerv, am ely az összetevő eg ységeket n y ilv á n ta r to tta v o ln a, sem sz e rv e z e tt a d a tg y ű jtő ren d szer, a fe n n m a ra d t a d a to k a t csak egészen b iz o n y ta la n becslés nek te k in th e tjü k . A népesség szám a, ebb en az id ő sz ak b a n , erősen lecsö k k en t. A C sin-dinaszíia A népesség n y ilv á n ta rtá s á t szolgáló ren d szer felb o m lása a H a n -d in a sz tia b u k á s a u tá n k b . 300 éven á t t a r t o t t , egy rö v id id ő szak k iv é telév el, am ik o r a C sin -d in asztia a l a tt erőfeszítések et te tte k a régi sz erv ezet m eg m en tésére és a n ép szám lálási g y a k o rla t rac io n alizá lásá ra . L ionel Giles ,,T u n -h u a n g n é p sz á m lá lá s a ” c. m u n k á já b a n (6) ném i fé n y t v e t a népességi n y ilv á n ta rtá s elem eire. E m u n k a sz e rin t m in d en egyes család ta g ja i név, nem , k o r, a családfőhöz való v iszo n y és foglalkozás sz erin t v a n n a k felvéve, am i figyelem re m éltó h aso n ló sá g o t m u ta t a m o d e rn n ép szá m láláso k n á l a lk a lm a z o tt összeíróívekkel. Pl. egy csalá d o t a k ö v etk ez ő k ép p e n v e z e tte k be a n y ilv á n ta rtá s b a : P e i P ao , k a to n a Felesége, J u a n F iu k , Csin Csin fia ta la b b fivére, L ung Csin felesége, C sang L u n g felesége, Su Csin fia, J a n g
66 éves 63 éves 39 éves 34 (?) éves 36 éves 22 éves 2 éves
Az e m líte tt id ő szak b an v é g r e h a jto tt refo rm o k bizonyos ered m én y ek k el já rta k . A H á ro m K irá ly sá g u tolsó idejéb en fe lje g y z e tt igen alacso n y nép esség szám (7,6 m illió) is em elkedni k e z d e tt. A C sin -d in asztiab eli M u k ’ang, V u csá sz ár (i. sz. 281) u ra lk o d á sa m á so d ik évében K ín a népessége 16 163 863 főre e m elk e d ett, és az 5. század vége felé ped ig 25 m illió t t e t t ki. A S zu j-d in a sztia E z id ő sz ak b a n a népesség n y ilv á n ta rtá s a te ré n k ü lö n ö seb b esem én y nem tö r té n t. A népességszám la ssan , fo k o za to san e m elk e d ett, ú g y h o g y az i. sz. 606-ban elérte a 30 m illiót, illetv e egyes szerzők s z e rin t az 54 m illió t is. K ín a népessége eb b en a k o rb a n m egfelelt a z i. sz. 105. év inek, a H a n -d in a sz tia u ra l k o d á sa a la tt, v a g y is a n e ttó növekedési a rá n y 500 év a l a tt (i. sz. 105 —606. években) n u lla v o lt.
K Ö Z L E M É N Y E K
181
A T ang-dinasztia A T a n g -d in a sz tia id ején — am ely i. sz. 618-ban k e r ü lt u ra lo m ra és 350 éven á t v o lt h a ta lm o n — em elkedő nép esség szám o t ta lá lu n k . E z t a k o rsz a k o t az á r v ízv édelem , a béke és a v irág z ás jellem ezte, am in ek egészséges h a tá s a v o lt a népesség sz a p o ro d á sá ra is. A T a n g -d in a sz tia egyik császára, T ien pao u r a l k o d á sa a la tt fi. sz. 742 —756-ban) T aylor 65 m illió ra b ecsüli a n épességet. I. sz. 755 u tá n a n é p e ssé g n y ilv á n ta rtá si ren d szer m e g in t ö ssz ero p p an t a m in d u n ta la n k itö rő fo rra d a lm a k és b elh arco k m ia tt, a m ik e t m in d ig v éres el ny o m ás k ö v e te tt, id e é rtv e az A n L u-sang-féle felk elést is. T ö rtén é sze k sze r in t e v ih a ro s id ő k b en tö b b m in t 36 m illió em ber p u s z tu lt el, ú g y h o g y a n ép e s ség szám a m in teg y 17 m illióra csö k k en t. A S zung-dinasztia A S zungok a l a tt (i. sz. 996 — 1103. években) K ín a élete és k u ltú r á ja fellen d ü lt. Az állam g o n d o sk o d o tt az árv ízv éd elem rő l, a m ező g azd aság fejlesztéséről, am i le n d ü le te t a d o tt a népesség növekedésének. A S zu n g -d in asz tia népességi s ta tis z tik a i a d a ta i egyedülállók ab b ó l a sz em p o n tb ó l, h o g y a család o k á tlag o s ta g lé tsz á m a igen kicsi, tö b b n y ire 2,0 —2,3 fő. E z az alacso n y á tla g a r r a enged k ö v e tk e z te tn i, h o g y a fe lje g y z e tt szám ok csak a férfi n ép esség et ta rta lm a z z á k . E rrő l Csang-heng a k ö v e tk e z ő k e t írja : „A S zu n g -k o rb an m e g v á lto z o tt a „ szá j a k ” szám lálá sán a k a la p ja , csak a fé rfia k a t je g y e z té k fel” (7). M egjegyezzük, h o g y a n ép szá m láláso k te rjed elm e igen k o rlá to z o tt v o lt. F ilológiai alap o n b iz o n y íth a tó , h o g y a n ép szá m láláso k csak az alsó n é p o s z tá ly o k ra te rje d te k ki. A „ m in ” (töm egek) jel a p a ra s z to k ra és m u n k á so k ra v o n a tk o z ik , a tá rsa d a lo m k ő k o rszak b eli szín v o n alo n élő réteg eire. A n ép szám lálási (n é p e ssé g n y ilv á n ta rtá si) ren d szer a la k u lá sá b a n to v á b b i je le n tő s fejlődés a 11. század elején k ö v e tk e z e tt be, a pao-csia ren d szer m egjele nésével, am ely egészen a K ín a i N é p k ö z tá rsa sá g m e g ala k u lá sáig fe n n m a ra d t. E ren d szerb en a szám lálás az aláb b i m in ta sz e rin t tö r té n t: 10 c s a lá d a lk o t 5 tiz e d a lk o t 10 n a g y tiz e d a lk o t
1 t iz e d e t, 1 n a g y t iz e d e t, 1 fő tiz e d e t.
ÍÍgy 500 család a lk o to tt egy cso p o rto t. E z a ren d szer élesen e lté rt a rég eb b i tecseou li ren d sz ertő l, am ely az aláb b i re n d b e c s o p o rto s íto tta a c s a lá d o k a t: 5 5 4 5 5 5
c s a lá d a lk o t pi a lk o t lin a l k o t c s o u a lk o t t a n g a lk o t c seo u a l k o t
1 p i- t, 1 lin -t 1 c s o u -t 1 ta n g -o t 1 c s e o u -t 1 h ia n g - o t.
E b b e n a re n d sz erb en 12 500 család a lk o to tt egy cso p o rto t (8). A S zu n g -d in asz tia népesedési a d a ta i fe lté te le z e tte k . H u i Csurig császár u ra lk o d á sa a l a tt (az i. sz. 1 1 0 1 —1125. években) a h á z ta rtá s o k szám a az egész ország te rü le té n m e g h a la d ta a 20 m illiót. H a ú gy sz á m ítju k , h o g y m in d en család átla g o sa n 3 főből á llt, a népességszám k b . 60 m illió le h e te tt; h a p ed ig h á z ta r tá so n k é n t á tla g 4 sz em ély t sz á m ítu n k , a k k o r k b . 80 m illió. B e m u ta tju k a S zungk o rsz a k ra v o n a tk o z ó a lá b b i k é t b ecslést, am elyek k ö zü l az egyik ered eti for rá so k ra és a d a to k ra tá m a sz k o d ik , a m ásik ped ig bizonyos feltételezések en alap u l. A k é t so rt a 3. tá b la m u ta tja . K ö n n y en m e g ta lá lh a tó a k é t szám sor k ö zti kü lö n b ség oka. Az ere d eti fo r ráso k o n alap u ló a d a ts o r m e g á lla p ítá sá n á l a h á z ta rtá s o k sz á m á t m eg szo ro zták a h á z ta rtá s o k ta g ja in a k átlag o s szám ával. A S z u n g -sta tisz tik á k azo n b an — m in t fe n t e m líte ttü k — egyedülállók ab b ó l a szem p o n tb ó l, h o g y h á z ta rtá s o n k é n t igen k evés sz em ély t m u ta tn a k ki. F e lté te le z h e tő , h o g y a S zu n g -d in asz tia k o ráb ó l szárm azó a d a to k csak a férfi nép esség et ta rta lm a z z á k (9). S ő t ta lá n
182
K Ö Z L E M É N Y E K
m ég az összes fé rfit sem sz á m lá ltá k m eg, ui. h a a férfiak sz á m á t k e ttő v e l szo rozzuk — így sz á m ítv a be a n ő k e t is — a k k o r is h ih e te tle n ü l alac so n y é rté k e t k a p u n k a h á z ta rtá s o n k é n ti szem élyek átlag o s sz á m á ra (4,0 —4,6), a leg tö b b évre. E z a fo n to s k ö v e tk e z te té s v e z e te tt a fe n ti tá b la h e ly e s b íte tt so rán a k össze állításáh o z.
Év (i. sz.) (1) 1006 1031 1034 1063 1066 1083 1088 1100 1103
E red eti források szerint ■ (2) .................... .................... .................... .................... .................... .................... ....................
......................... ......................... ......................... ......................... ......................... ......................... ......................... .............. ......................... .................... .........................
16 18 26 26 29 24 42 44 45
280 936 205 421 09 2 969 183 914 981
254 066 441 651 185 300 017 991 845
Becslés (millió fő) (3)
Év (i. sz.) (1) 1014 1029 1048 1065 1075 1086 1094 1103
.................... .................... .................... .................... .................... .................... .................... ....................
......................... 60 ......................... 61 ......................... 64 ........................ 77 ......................... 94 ........................ 108 ......................... 115 ......................... 123
A 12. sz áz ad elején a m a n d z su k m e g h ó d íto ttá k a S árg a folyó egész m e d en c éjét, le g y ő zté k a L ia o -b iro d a lm a t és m e g a la p íto ttá k a C sin -d in asz tiá t, a Csing (m an d z su k ) elődjét. A S zungok d élre h ú z ó d ta k és o tt to v á b b u ra lk o d ta k a 13. század fo ly a m á n , m íg először a C sinek, a z tá n a S zungok is m e g h ó d o ltak a g yőztes m ongol h o rd á k e lő tt. E n n e k a z a v aro s id ő sz a k n a k n é h á n y fe lje g y z e tt a d a tá t a 4. tá b lá b a n k ö z ö ljü k :
4.
A népesség száma a déli Szung és a Csin-dinasztiák idején
Численность народонаселения во время господства династ ии южного Сун и Чин P opulation N um ber at the Tim e of the Southerns— S u n g and Chin-dynasties D in asztia (1)
Év (i. sz.) (2)
A népesség szám a (3)
D éli S z u n g
1160 1170 1180 1193 1223
19 25 27 27 28
229 971 020 845 320
008 870 689 085 085
C sin
1187 1190 1195
44 705 086 45 44 7 900 48 49 0 400
Горизонт альная графа: (1) Д инастии; (2) Годы (н. э.); (3) Численность народонаселении. Heading: (1) D y n a s ty ; (2) y ear (A. D .); (3) population num ber.
A népességszám m e g á lla p ítá sa ú g y tö r té n t, h o g y a déli S zu n g -d in asz lia id ejére v o n a tk o z ó a n a h á z ta rtá s o k sz á m á t 2,3-del sz o ro z ták , a C sin -k o rszak ra v o n atk o zó a n p ed ig 6,5-del.
K Ö Z L E M É N Y E K
183
A Ju a n -d in a sztia D zsin g isz k á n a 13. század elején elfo g lalta a K ín a i B iro d a lm a t és 1280-ban u n o k á ja , K u b ila j k á n k ite r je s z te tte h a ta lm á t a Szung te rü le te k re is, s ezáltal az egész ország eg y e d u ralk o d ó ja le tt. E b b e n az id ő sz ak b a n (J u a n - v a g y m o ngol k o rszak ) ö t n é p s z á m lá lá st v é g e z te k : 1290-ben, 1291-ben, 1292-ben, 1294-ben és 1330-ban. E ze k k ö zü l csak az u tó b b i k e ttő a d ta m eg a h á z ta rtá s o k sz ám á t. A n ép szá m láláso k ere d m én y e ire v o n atk o zó b ecslések et az 5. tá b la ta rta lm a z z a .
A M ing-dinasztia A m ik o r a m ongolok h a ta lm a le h a n y a tlo tt, a M ingek k e rü lte k u ra lo m ra . T ai-csu, M ing csász ár a l a tt (1. sz. 1368 —1398. években) n é h á n y ú jítá s t v e z e tte k b e a n ép szá m lálás g y a k o rla tá b a n , am i igen h aso n ló v á t e t t e a m o d e rn összeírá sokhoz. K ín a n épességének ta n u lm á n y o z á sa sz em p o n tjáb ó l ezek az ú jítá so k igen n a g y je len tő ség ű e k . A császár 1370 te lén re n d e le te t a d o tt k i az u ra lm a a la tt levő te rü le te k n épességének m eg szám lálására. A császári re n d e le t értelm éb en a n y ilv á n ta rtá s i o k m á n y t k é t p é ld á n y b a n k e lle tt k iá llíta n i. H á z ta r tá s i o k m á n y o k a t ( h u -t’ieh) o s z to tta k ki m in d e n h á z ta rtá s n a k és súlyos b ü n te té s t h ely ez te k k ilá tá s b a m in d a z o k sz ám ára, a k ik k ö te le z e ttsé g ü k n e k n em te sz n e k eleget, v a la m in t a tisz tv ise lő k sz ám á ra , am en n y ib e n h am is a d a to k a t je g y ezn én ek be. A re n d e le t tö b b e k k ö z ö tt az a lá b b ia k a t ír ta elő: ,,A zok a h á z ta rtá s o k , am ely e k n ek bejegyzései m egfelelnek a v aló ság n a k , d ic sé re te t k a p n a k , a m e ly családé p ed ig h am is, az a k a to n a i sz o lg álatra k ije lö ltek lis tá já r a k erü l. H a egy tis z t az ellenőrzés a lk a lm á v a l o ly an k ise b b ra n g ú tis z t v iselő k re a k a d , a k ik az a d a to k a t m e g h a m isíto ttá k , ezek et le kell feje zte tn ie . A k özn ép h ez ta rto z ó m in d e n szem élyt, ak i a n ép szám lálás elől elrejtő zik , a tö r v é n y érte lm é b en m e g b ü n te tik és a h ad sereg b e b eso ro zzák ” . 1381-ben „ á lla n d ó n y ilv á n ta rtá s i” re n d sz e rt v e z e tte k be, am ely az egész b iro d a lm a t átszö v ő h ely i h á z ta rtá s i h á ló z a tra ép ü lt. E ren d sz er alapegysége a csia v o lt, am ely 11 h á z ta rtá s b ó l á llt, a n ag y o b b egység a tíz csiából álló li, am elyhez m ég kü lö n b ö ző szám ú özvegyi h á z ta rtá s o k is ta rto z ta k , to v á b b á á rv á k , az adózás alól fe lm e n te tte k és egyéb, a csiáb a n em ta rto z ó egyének. A fa lap o kból k é s z ü lt h á z ta rtá s i n y ilv á n ta r tá s t év e n te o s z to ttá k k i a h á z ta rtá s fő k nek. A fala p o k o n eg y e n k é n t felso ro lták a h á z ta rtá s h o z ta rto z ó összes szem ély t, m egjelölve fo g la lk o z á su k a t és fe ltü n te tté k a h á z ta rtá s v a g y o n á t. Az így k itö l t ö t t n y ilv á n ta rtá s i la p o k a t a csiák v ezető i g y ű jtö tté k össze és to v á b b íto ttá k a lik fő nökeinek, a k ik v isz o n t a „ h sz ie n ” tisztv iselő k h ö z j u t t a t t á k el. E ze k a tisz tv ise lő k tu la jd o n k é p p e n s ta tisz tik u s o k v o lta k , a k ik m e g szám o lták a b e je g y zéseket és ö ssz e h a so n líto ttá k a z o k a t az előző éviekkel. A li és csia r o v a ta it tíz-
184
K Ö Z L E M É N Y E K
év e n k é n t v á lto z ta ttá k és u g y a n a k k o r elvégezték a bejeg y zések te lje s rev íz ió já t. 1391-ben T au -csu á td o lg o z ta tta a „ S á rg a n y ilv á n ta rtá s ” - t (H uang-cse) és az egész n épességet összefoglalta. A n y ilv á n ta rtá s a d a to k a t ta r ta lm a z o tt az é let k o rra , nem re, fo g lalk o zásra v o n a tk o z ó a n éspedig oly fo rm á b an , am ely feltű n ő en h a s o n lít a m o d ern n ép szám lálási ad a to k h o z . 1391-ben m ég n é h á n y v á lto z ta tá s t v ég eztek a n ép szám lálás ren d szeréb en . E ttő l kezd v e a szám lálás s ú ly p o n tja e lto ló d o tt a 10 éven felüli férfiak ra. E zek a jegyzékek ú g y k észü ltek , h o g y azokból a f iú k a t a fe ln ő ttk o r elérésekor, te h á t 16 éves k o ru k b a n azonnal a m u n k a e rő b e soro lh assák . A „S árg a n y ilv á n ta rtá s ” e g y é b k é n t n a g y v isszafejlő d ést je le n te tt a n ép szám lálás racio n ális ren d szeréb en . E z u g y an is ad ó zási cé lo k a t is szolgált, a m i n ek az v o lt a k ö v etk ez m én y e , h o g y a n y ilv á n ta rtá s o k n em egy h ely en h iá n y o sak v o lta k . Az á tlag o s h á z ta rtá s o n k é n ti létszám o n belül a n ő k sz ám á n ak h ir te len csökkenéséből és a férfiak a rá n y á n a k egy id ejű em elkedéséből szem m el lá t h a tó a v á lto z á s, a m in t a z t a S an g h aj m egyére v o n atk o zó összeállítás is érzékel te ti:
H aso n ló k ép p e n So-sing m egyében, am ely n ek a 14. század vég én 1 m illió la k o sa v o lt, 1586-ban 395 960 férfi és 179 213 nő v o lt b ejegyezve. D él-K özép H u p e jb e n , M ien-jeng m egyében 1391-ben 23 109 fé rfit és 24 201 n ő t szám lál ta k , 1522-ben ped ig 25 346 fé rfit és csak 13 876 n ő t. H ua-csou S ensziben 1572b en 49 651 la k o st sz ám lált, am elyből csak 14 166 v o lt a nő. K a n sz u -b a n 1535b en 12 424 fé rfit és 6099 n ő t sz ám láltak . 1578-ban n é h á n y helységben b e v e z e tté k a tia o -p ie n -fa n e v ű ren d sz ert, a m ely n ek érte lm é b en a n ő k e t n em v e tté k fel a n y ilv á n ta rtá s b a . Ily en elgondolás sz erin t ír tá k össze a h á z ta rtá s i a d a to k a t egészen a M in g -d in asztia b u k ásáig , 1644-ig, ez ért n incs is n a g y é rté k ü k a fe n n m a ra d t a d a to k n a k . P éld á u l a Mingd in a sztiab e li H u n g V u császár u ra lk o d á sá n a k 26. év éb en (1393-ban) az ország össznépessége 60 545 812 v o lt az adóösszeírások a la p já n ö ssz e á llíto tt s ta tis z ti k á k szerin t, v isz o n t ebben az id ő sz ak b a n igen g y ak o ri jelen ség v o lt az adózás alól való k ib ú v á s, úg y h o g y a tén y leg es a d a to k so k k al m a g a sa b b a k le h e tte k a b e c sü lt a d a to k n á l. A népszám lálások logikája Az eddigi á tte k in té s b ő l lá th a tó , hogy K ín á b a n a n ép szám lálás fejlődésének k ez d eti sz a k a sz á b a n k ü lönböző ren d sz erek v á lto ttá k eg y m ást gyors eg y m ás u tá n b a n . N ém ely ik ezek közül ésszerű és m egfelelő v o lt, a leg tö b b az o n b an el t é r t a m o d ern n ép szá m lálás fo g alm átó l, m ég p ed ig a b b a n , h o g y az u ralk o d ó p o n to sa n m e g h a tá ro z o tt, speciális célja it szolgálta.
K Ö Z L E M É N Y E K
185
T a lá n a legfőbb indok, am i az u ra lk o d ó k a t a r r a k é s z te tte , h o g y m eg ism er jé k az u ra lm u k a l a tt élő népesség n a g y sá g á t, k a to n a i jellegű v o lt. Az u ralk o d ó é rd e k é t sz o lg á lh a tja a m u n k a k ép e s férfiak sz ám á n ak ism erete is, ak ik k el b ék e id ő ben el le h e t v é g e z te tn i a közös földek m ű v e lé sé t és a k ö z m u n k á k a t. A m u n k ab író férfiak n y ilv á n ta rtá s a a k ö z m u n k á k m u n k a erő ig én y é n ek k ie lég ítésé t is sz o lg álh atta . A n ép szá m láláso k g azdasági h a s z n á t m á r az i. e. 2. sz ázad b an is felism er té k , am ik o r a d ó k iv eté s céljából v ég eztek n ép szá m lálást. U g y an a k k o r, n em csak a n épesség et, h a n e m a szekereket, á lla tá llo m á n y t és a fö ld e t is ö sszeírták . A szekerekre és az á lla tá llo m á n y ra v o n atk o zó a d a to k a t m in d k a to n a i, m in d p e dig adózási célra fel le h e te tt h aszn áln i. Az összeírással m e g b íz o tt tisztv iselő k á lta lá b a n a té n y leg esn él k ev e se b b et je le n te tte k , h o g y csö k k en tsék az ad ó zási te rh e k e t. T e h á t a legrégibb id ő k tő l a 18. sz. elejéig K ín a n épességére v o n atk o zó becslések a tényleges h ely ze tn él k ise b b e t m u ta tn a k . A m ik o r pl. a H a n -d in a s z tia k o rá b a n (i. e. 206 —i. sz. 221) b e v e z e tté k a f e ja d ó t a h á ro m éven aluli fiú- és lá n y g y erm ek e k re, m e g jelen te k a g y erm ekgyilkosság o k . A k o r h a tá r t ek k o r fel em elték 7 évre. Cse-csung (998 — 1022.) lényegesen le c sö k k e n te tte a fe ja d ó t F u k ie n és C sekiang k ö rz e te k b e n , a b b a n a rem é n y b en , h o g y ezáltal m e g sz ü n te ti a g y erm ek g y ilk o sság o k at. Az a felfogás, h o g y a n é p sz á m lá lá so k a t a nép összeírása és m e g a d ó z ta tá sa céljából ta r t já k , fe n n m a ra d t egészen a 20. század elejéig, a Csing császáro k á lta l e lre n d elt n épszám lálásokig. *
Ö sszefoglalva a k o rsz a k o t m e g á lla p íth a tju k , h o g y a v iz sg ált id ő szak b an az e m líte tt okok m ia tt felteh ető en lényegesen k ev e se b b re b ec sü lték a népesség sz á m á t. S o k an és g y a k ra n fo ly a m o d ta k ahh o z, h o g y k ib ú jja n a k a n y ilv á n ta rtá s b a v é te l alól, m e g m en ek ü ljen ek a k ö z m u n k á k végzésétől, a k a to n á sk o d á stó l és az adózástól. A sino-d em o g ráfiai k érd ések n é h á n y sz ak é rtő jén e k az a v éle m énye, h o g y K ín a s ta tis z tik á i h o sszú id ő sz ak o n á t csak o ly an ad ó fizető k re v a g y o ly a n szem élyekre te rje d te k ki, a k ik k a to n a i sz o lg á la tra alk alm asa k v o l ta k . A 15 —17. századig te rje d ő M ing-korszak n é p e ssé g sta tisz tik á i m in d in k á b b m e g h a tá ro z o tt adózó egységekre v o n a tk o z n a k , s i t t nem sok összefüggés ta lá l h a tó sem az össznépesség szám áv al, sem az adózó k o ro sz tá ly b a ta rto z ó k szá m á v al. V iszo n t Giles és B ielenstein m ű v e i a z t az á llá s p o n to t k ép v iselik , h o g y az 1 —14. századig fe lje g y z e tt a d a to k á lta lá b a n n em csa k az ad ó fiz e tő k e t v ag y a k a to n a i sz o lg á la tra és k ö z m u n k á k ra m o z g ó síth a tó szem ély ek et jelölik. B á r m ely ik á llá s p o n t k ö zelíti is m eg a v aló ság o t h ely eseb b en , té n y az, h o g y K ín á b a n eb b en a k e z d e ti fejlődési sz ak aszb an m á r e lv e te tté k a jo b b n ép szám lálási elvek m a g v á t, am ely ek a z u tá n a C sing-dinasztia id e jéb en é rte k be.
IRODALOM 1. Taylor, K . W .: Some A spects of P opulation H istory. In : D uncan, O. D. an d Spengler, J . J . (E d ito rs): D em ographic A nalysis, 1956. 2. B ritton, R . S .: Census in A ncient China. Population, 1934. No. 3. 3. Taylor, K . W .: i. m. 4. Bielenstein, H .: T he Census of China d uring 2— 742 A. D . B ulletin of the M useum for F a r E ast ern A n tiq u ities, 1947. No. 19. 5. D urand, J .: P o p u latio n S tatistics of C hina A. D. 2— 1953. Population Studies, 1960. No. 3. 6. Giles, L .: A Census of T un-huang. Toung Pao, 1915. 7. Chang-heng chen: Changes in th e G row th of C hina’s P o p u latio n in th e L a st 182 Years. Chinese Economic Journal, 1927. 8. L iu , N a u m in g : C ontribution á. l’étude de la population chinoise. 1935. 9. Chang-heng chen: i. m .
186
K Ö Z L E M É N Y E K
П Е Р Е П И С И Н А С Е Л Е Н И Я И С T A T И С Т PI К А Н А Р О Д О Н А С Е Л Е Н PI Я В К И Т А Е О Т 2 Д О 1 6 4 4 Г Г . Н . Э. Резюме Одним и з м ногооб суж даем ы х и труд н о п оддаю щ и хся реш ению во п р о сов и стории дем ограф ии я в л я е т с я р азв и ти е н ар о д о н асел ен и я К и т а я в период от 2 до 1644 гг. наш ей эры. А втор нам ети л в к ач естве ц ели под в ер гн у ть к ри ти ческ ом у исследованию р азл и ч н ы е п о н яти я , связан н ы е с п ереп и сям и н ас ел е н и я, способ реги стр ац и и н ас ел е н и я и и зм ен ен и я в численности н ар о д о н ас ел е н и я во вр е м я госп одства р азл и ч н ы х династий зтого периода. А втор считает, что оставш и еся и тоги п ереписей н асел ен и я, по всей вероятн ости , п ок азы в аю т зн ачи тел ьн о зан и ж ен н ы е численности н ар о д о н асел ен и я, чем действительны е. В отнош ении отд ельн ы х периодов находим весьм а зн ач и тел ьн ы е р ас х о ж д ен и я м еж д у оц ен кам и р азл и ч н ы х эксп ертов по сино-дем ограф ии. О днако независим о от того, м нение к ак о го авто р а стоит б л и ж е к ф акти ческом у полож ен ию , ф акт, что в К и тае у ж е в этой н ач ал ьн о й стадии р а зв и т и я , п о л о ж и л и н ач ал о л у чш и м п р и н ц и п ам п рове ден и я н ар о д о н асел ен и я, что прин есло свои плоды во в р е м я господства династии Ч ин .
P O P U L A T I O N C E N S U S E S A N D S T A T IS T IC S I N C H I N A I N T H E P E R I O D 2— 1644 A. D.
Summary T h e p o p u la tio n d e v e lo p m e n t o f C h in a in t h e p e r io d 2— 1644 A . D . is o n e o f t h e f r e q u e n t l y d isc u sse d b u t so f a r u n s e ttle d p r o b le m s o f t h e h is to r y of d e m o g r a p h y . T h e a u t h o r in te n d s t o e x a m in e c r itic a lly v a r io u s c e n s u s c o n c e p ts , t h e r e g is tr a tio n m a c h in e r y a n d t h e c h a n g e s in C h in a ’s p o p u la tio n n u m b e r f o r v a r io u s d y n a s tie s t h a t r u le d o v e r t h e c o u n tr y d u r in g 2— 1644 A . D . T h e a u t h o r f in d s t h a t t h e d a t a of t h e p o p u la tio n c e n s u se s t h a t h a v e b e e n r e m a in e d sh o w , in a ll lik e lih o o d a p o p u la tio n n u m b e r f a r s m a lle r t h a n i t c o u ld h a v e b e e n a c tu a lly . G r e a t d iffe re n c e s c a n b e f o u n d b e tw e e n t h e e s tim a te s o f t h e d if f e r e n t s in o lo g is ts -d e m o g ra p h e rs w i t h r e g a r d t o t h e in d iv id u a l e p o c h s. I r r e s p e c tiv e of t h e c ir c u m s ta n c e w h ic h e x p e r t’s o p in io n is c lo ser t o r e a lity , th e f a c t is t h a t t h e se e d s of b e t t e r p o p u la tio n c e n s u s p rin c ip le s w e re so w n in C h in a a lr e a d y in t h a t in itia l s ta g e o f d e v e lo p m e n t a n d b e c a m e r ip e l a t e r o n , d u r in g t h e re ig n o f t h e C hin d y n a s ty .
