A MÚZEUMOK SZEREPE A DEBRECENI KÖLCSEY FERENC REFORMÁTUS TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLA MÚZEUMPEDAGÓGIAI KÉPZÉSÉBEN In: Zsibongó múzeum. Szerk: Szabolcs Éva és Foghtűy Krisztina. ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2010. Bevezetés A múzeumpedagógiai képzés beindulása a főiskolán több céltudatos törekvésnek és néhány szerencsés véletlennek köszönhető. A főiskolai élet szerves részévé vált a folyamatos múzeumi munka figyelemmel kísérése, a múzeumi kiállításokon való részvétel, hiszen Tamus István grafikusművész, rajztanár, a vizuális tárgyak tanszékvezető, majd szakcsoportvezető oktatója 1992-2005 között a debreceni Déri Múzeum munkatársa volt a képzőművészeti műtárgyrevízió felelőseként. Munkája során számos tárlat megszervezése, megrendezése, katalógusok készítése és szponzorok keresése fűződik nevéhez, melynek során igen jó személyes és munkakapcsolatba került a múzeum vezetésével és dolgozóival. Az 1990-es évek végétől a főiskola és a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Kollégiumának igazgatóhelyettese, avatott közművelődési szakembere, Papp Gyuláné évente kétszer, ősszel és tavasszal is művészeti kirándulást szervez tárlatvezetéssel egybekötve az intézmény alkalmazottai és külső kollégák részvételével a budapesti éppen aktuális időszaki kiállításokra, melyek mellett mindig szerepel egy népszerű színházi előadás megtekintése is. Ez a programsorozat elsősorban a hallgatóknak lett megálmodva, de a gyér érdeklődés miatt főiskolai és egyéb oktatási intézmények alkalmazottai részvételével valósul meg immár évek óta. A rendkívüli élmények iránti hála sosem marad el. A szakmai érdeklődés is fokozatosan a múzeumpedagógia felé fordult 2002-től, egy Hollandiában eltöltött 3 hónapos Erasmus-ösztöndíjat követően Kozma Tamás és Katus József professzorok támogatása révén. A leideni egyetem angol nyelvű, Lifelong Learning Policies in Europe címet viselő kurzusának tapasztalatai Dr. Barry Hake
professzor
vezetésével
eredményezte
a
hollandiai
múzeumok
közönségkapcsolati és oktatási tevékenységének tanulmányozását Leiden – „a múzeumok városa” - mellett Amszterdam, Rotterdam, Utrecht, Delft és Harlem városában. Nagyon elgondolkodtató volt a holland múzeumpedagógusok kijelentése,
miszerint az ő tevékenységük csak gyermekcipőben jár az angliai „Education Department”-ekhez képest. Elmondásuk szerint mindent tőlük tanultak és tanulnak, havonta többször járnak át továbbképzéseikre. A főiskola gyakorlóiskolájának elhivatott szakvezető tanítójával, Bartha Jánosnéval karöltve a 2004/2005. tanévben egy sikeres „Munkácsy-projekt” valósult meg, melynek eredményeit egy színvonalas kiállítás mutatta be, s ez még az országos sajtóban (Magyar Hírlap, 2004. október) is helyet kapott. Ennek tapasztalatait egyrészt kamatoztatni lehetett a felsőoktatásban, másrészt formai és tartalmi vonatkozásait ki lehetett terjeszteni a hallgatói képzésre is. A debreceni Déri Múzeum múzeumpedagógusa, Baloghné Pinczés Orsolya személyében egy olyan agilis és lelkes munkatárs jelentkezett 2004-ben, hogy a személyes találkozást követően már csak idő kérdése volt a közös szakmai munka elkezdése. A főiskolán az informatikus könyvtáros BA szak kidolgozója és felelőse, Dr. Goda Éva főiskolai tanár felkérésére elkészült a múzeumpedagógia tantárgy leírása és tematikája 2006-ban. Ő személyesen nagyon fontosnak tartotta e tárgy beépítését a képzés kötelező tanegységei közé, s azóta is folyamatosan támogatja az oktató munkát. 2007-től a Pedagógia és Pszichológia Tanszéken is lehetővé vált a múzeumpedagógia speciálkollégiumként való indítása. Tapasztalatgyűjtés-kutatás Már
Hollandiában
múzeumpedagógusokkal,
elkezdődött a
egy
hazaérkezés
interjú-sorozat után
pedig
készítése a
ottani
magyarországi
múzeumpedagógiai helyzet feltérképezése következett. Ennek során, a 2002-től 2004ig terjedő időszakban került tanulmányozásra a holland-magyar MATRA-program Deme Péter úr jóvoltából; a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Környezeti Nevelésért Egyesület tevékenysége, valamint az ELTE keretei között folyó múzeumpedagógus-képzés, annak megszervezője, szakmai vezetője, testi-lelki motorja, vagyis Foghtüy Krisztina és Vásárhelyi Tamás úr által; Káldy Mária pedig a szentendrei Skanzen és bővebben a hazai múzeumpedagógia történéseit mutatta meg. A debreceni múzeumügy is egyre nagyobb szerepet kapott a kutatási tevékenységben. Köszönet illeti ezért a budapesti és a helyi múzeumi kollégákat.
A főiskolai és a múzeumi képzési igény jelentkezése A már bemutatott főiskolai lehetőségekkel (múzeumpedagógia kurzusok indítása) szinte párhuzamosan jelentkezett B. Pinczés Orsolya múzeumpedagógus igénye, hogy közös múzeumi-főiskolai rendezvények valósuljanak meg. Ez a közös gondolkodás olyannyira bevált és gördülékenyen megy, hogy immár harmadik éve egy szakmailag igen erős szimbiózis működik a két intézmény között, s remek jó programok kerültek már tető alá. 2008-ban jelentkezett hivatalosan a Déri Múzeum Orsi személyében, hogy a megye közoktatásában
dolgozó
pedagógusok
között
fokozott
érdeklődés
kíséri
a
múzeumpedagógus képzés beindításának kérdését itt helyben. Szívesen vennék, ha lakóhelyük közvetlen közelében elvégezhetnék e szakmai képzést, mivel tudomásuk szerint csak Budapesten folyik ilyen jellegű posztgraduális tanulási forma (az általunk jól ismert ELTE PPK keretei között, immár húsz éve, Dr. Foghtüy Krisztina főiskolai docens irányításával.) A szükséges feltételek átgondolása után 2008 őszén kidolgozásra került két szakirányú továbbképzés: a múzeumpedagógiai szaktanácsadó, illetve
a
múzeumpedagógia
szakterületen
pedagógus-szakvizsgára
felkészítő
szakirányú továbbképzési szak. 2009 márciusában megtörtént az engedélyeztetés is, az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vette a képzéseket, így engedélyezte indításukat. Sajnos azóta sem sikerült ezt kivitelezni kellő számú jelentkező hiányában, pedig elhivatottságban nincs hiány az oktatók és a muzeológusok körében. Dr. Csorba Péter, a főiskola rektora és Lakner Lajos, a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója aláírtak egy együttműködési megállapodást az indítandó szakok közös képzési programjáról és a Társadalmi Megújulás Operatív Program Múzeumok Mindenkinek Program – A múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése című pályázatban is közreműködött a főiskola, mely kiválasztásra került mintaprojektként 9 másik hazai múzeummal együtt. Ennek megvalósításához 1.800.000,- ft-ot nyert a Déri Múzeum. Nagy a bizalom a szakindítások szempontjából sikeresebb jövőben!
A múzeumpedagógia tárgy helye a főiskola képzési struktúrájában informatikus könyvtáros szakon kötelező tanegység heti 3 órában (1 előadás + 2 szeminárium), zárási forma kollokvium. tanító, valamint kommunikáció- és médiatudomány szakon szabadon választható kurzus heti 1 órában (szeminárium), zárási forma gyakorlati jegy. tömbösített óratartás folyik mindkét képzési formában: az informatikus könyvtáros szakon azért, mert a félév 7. hetétől kötelező könyvtári gyakorlatra mennek a hallgatók a félév végéig, ezért a félév első 6 hetében elméleti képzésük összóraszáma megtartásra kerül. Tanító, illetve kommunikáció-és médiatudomány szakon pedig azért tömbösítésre e tárgy, mert a zömében III. és IV. éves hallgatók számára szinte lehetetlen olyan állandó időpontot találni az órarendben heti rendszerességgel, ami mindenkinek megfelel. Ezért kéthetente egy-egy dupla órát vagy valamelyik szabadnapjukon 5-6 órát egyszerre teljesítenek. A múzeumpedagógia tárgykörének szempontjából kifejezetten szerencsés a hosszabb időintervallumokban való feldolgozás – mit is lehet kezdeni egy-egy gyűjteményben 45 perc alatt, mire a múzeumba érnek, már fordulhatnak is vissza, hogy pontosan odaérjenek a következő órára, és akkor még semmit sem láttak a múzeumból…!?
Célok, tananyag, követelmények Célok: - a hazai és külföldi múzeumpedagógia eredményeinek megismertetése - múzeumlátogató közönség nevelése - szakmai felkészítés múzeumi órák tartására Tananyag: -
a múzeumok szerepe az iskolai oktatás-nevelés folyamatában
-
muzeológiai alapfogalmak, törvényi háttér
-
a műgyűjtés nemzetközi és hazai története
-
a múzeumok funkciói és típusai
-
a múzeumpedagógia fogalma, célja, feladatai; tantervi keretek
-
iskolai és/vagy múzeumi tanulás - tanuláselméletek
-
múzeumpedagógiai követelmények az EU-ban (látogatóbarát múzeumok, interaktív kiállítások, Lifelong Learning)
-
múzeumpedagógia a kompetenciaalapú oktatási rendszerben
-
sajátos nevelési igényű tanulók a múzeumpedagógiai foglalkozáson
-
a nem szakrendszerű oktatás múzeumpedagógiai lehetőségei
-
a múzeumpedagógiai foglalkozások típusai, módszerei
Követelmények: -
a műgyűjtéstörténet korszakainak ismerete
-
a muzeológiai, múzeumpedagógiai alapfogalmak használata
-
múzeumlátogató attitűd kialakítása
-
a lokális gyűjtemények feltérképezése
-
különböző jellegű tanulócsoportok múzeumban való foglalkoztatása
-
korszerű múzeumpedagógiai módszerek alkalmazása
-
múzeumpedagógiai feladatlapok, illetve projekt készítése
-
vizsgafeladatok helyes megoldása
A múzeumpedagógiai kurzusok felépítése – kapcsolattartás és együttműködés a múzeumokkal
A múzeumpedagógia tárgy tanító és kommunikáció szakon tehát szabadon választható, míg informatikus könyvtár szakon kötelező tanegység egy féléven keresztül. A tantárgy feladata kettős: egyrészt a hallgatók felkészítése arra, hogy a tanítói, valamint a kommunikátori
és
könyvtárosi
feladatok
ellátásához
hasznosítani
tudják
a
múzeumpedagógia speciális elméleti és gyakorlati ismereteit maguk is múzeumlátogató közönséggé válva, másrészt legyenek képesek múzeumi környezetben különféle fakultatív foglalkozásokat és tanórákat megtervezni és vezetni. Képesek legyenek a múzeumokban fellelhető kulturális értékek szakszerű közvetítésére, felhasználására a tanulás, a kultúra iránti érdeklődés felkeltésében, illetve az esztétikai, az érzelmi, a közösségi nevelésben.
Szerezzenek ismereteket az Európai Uniós múzeumpedagógiai fejleményekről, a látogatóbarát múzeumokról, az interaktív kiállításokról és a múzeumpedagógia újabb módszereinek alkalmazásáról úgymint múzeumi óra, tematikus foglalkozások, interaktív tárlatvezetés, múzeumpedagógiai módszertani füzetekkel, feladatlapokkal vezetett foglalkozások, kézműves tevékenységek a kiállított anyaghoz kapcsolódóan, szerepjáték, makettkészítés, műhelyfoglalkozás, műhelymunka, múzeumi mesekönyvek illusztrálása és múzeumi újságszerkesztés. A számonkérés különböző formái jelentek meg eddig a három tanév során: az előírt kollokvium teljesítése informatikus könyvtár szakon írásbeli tesztlap kitöltésével, illetve a gyakorlati jegy megszerzése tanító vagy kommunikáció szakon feladatlap összeállításával és igényes kivitelezésével egy szabadon választott hazai gyűjteményben
(kivéve
azokat,
melyeket
közösen
feldolgoztunk)
vagy
egy
múzeumpedagógiai projekt készítésével, bemutatásával (prezentáció: ppt-anyagon vagy/és dekorációs kartonokon) és kiállításra kész állapotba rendezésével. A Pedagógia és Pszichológia Tanszék ugyanis minden év tavaszán egy projektkiállítás keretében mutatja be az adott tanévben készült hallgatói munkákat a különböző tantárgyakból. Így tudjuk megmutatni tanítványainknak és kollégáinknak a tanszéken folyó szakmai tevékenység keresztmetszetét. A kurzus hatékonyságát nagyban növeli a tömbösített óratartás, a rendelkezésre álló idő elégséges volta nagyban csökkenti a sietés, kapkodás érzetét – mindez erősebb koncentrációt és mélyebb érzelmi bevonódást tesz lehetővé. kíváncsisággal
veszik
birtokukba
fokozatosan
a
A hallgatók rendkívüli
múzeumok
világát
Debrecen
közgyűjteményeibe eljutva (Déri Múzeum, valamint a hozzá tartozó Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum és az Irodalmi Múzeum, MODEM - Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság -, Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények), és jártasságukkal egyenes arányban egyre biztosabban alkalmazzák ezeket a komplex módszereket. Végül belátják, hogy múzeum és iskola olyan szoros szimbiózisban élhet együtt az oktatási rendszerben, a kulturális életben és a mindennapokban, hogy számtalan kiaknázatlan lehetőséget rejt még magában e szakterület. Ez feltételezi későbbi érdeklődésüket és odafordulásukat a szűkebb vagy tágabb élőhely gyűjteményeihez, és talán egyszer majd tanítványaik és saját gyermekeik kezét is könnyebben megfogják, hogy együtt térjenek be egy múzeumba.
Nagyon szerencsés és kivételes az a fajta kapcsolattartás, ami a főiskola és a debreceni múzeumok között fennáll. Szinte páratlan az a nagylelkű partnerkapcsolat, amit a Déri Múzeum és a hozzá tartozó intézmények tanúsítanak, hiszen kapujuk bármikor nyitva áll a képzés résztvevői előtt. Ugyanez mondható el a Református Kollégium Gyűjteményeiről is. Az pedig már szinte páratlan segítőkészséget feltételez a mai világban, hogy a MODEM falai között is mindig befogadásra talál a program. Ennek köszönhetően minden félévben meg lehet tekinteni az állandó és az időszaki kiállításokat is. Hála ezért Lakner Lajos igazgató, B. Pinczés Orsolya és Szabó Edit múzeumpedagógusok – a Déri Múzeum; Dr. Gáborjáni Szabó Botond gyűjteményi igazgató – a Debreceni Református Kollégium Múzeuma;
Gulyás
Gábor
igazgató,
György
Gabriella
és
Jahoda
Réka
múzeumpedagógusok – a MODEM munkatársainak. Nélkülük nem működhetne eredményesen a debreceni múzeumpedagógiai oktatás!
Eredmények, visszajelzések A debreceni múzeumpedagógiai képzésnek számos kézzel fogható és eszmei eredménye is született az elmúlt években: jelentős érdeklődés, nagy létszámú jelentkezés kíséri a féléves kurzusokat; szívesen, önkéntesen és nagy kedvvel járják végig a hallgatók a megtekintésre és feldolgozásra szánt gyűjteményeket, majd sikeresen helytállnak a számonkéréskor. Sokszor előfordul, hogy a foglalkozás végén nincs még kedvük elhagyni a helyszínt és visszatérni a főiskolai oktatásba. Ahhoz képest, hogy életükben először végzik, megfelelő színvonalú múzeumpedagógiai feladatlapokat, illetve nívós projekteket állítanak össze (pl. Munkácsy életéről, festészetéről és a Trilógiáról), s ezeket igényes minőségben be is mutatják. Felszabadult, vidám hangulatú, ám mégis rendkívül fegyelmezett munkavégzés jellemzi a hallgatói csoportokat mind a főiskolai, mind a múzeumi órákon. Külön öröm, hogy az informatikus könyvtár szakos hallgatókkal fel tudtuk keresni a Magyar Nemzeti Galéria 19. századi festészeti kollekcióját (elsősorban Munkácsy Mihály Debrecenben megismert művészetének kiegészítéseként) akkor, amikor könyvtárlátogatás céljából megtekintették az Országos Széchenyi Könyvtárat a Budai Várban. Magától értetődő lehetőségként adódott, hogy kihasználva a két épület közelségét, átsétáljanak a múzeumba.
Minden félévben a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának pedagógia szakos hallgatói a főiskolán végzik tanítási gyakorlatukat (részben). Jó látni és részleteiben megfigyelni, ahogyan a kezdeti nagy ijedtség után egyre biztosabban mozognak és mozgatják
„tanítványaikat”
a
múzeumi
gyűjteményekben,
s
ahogyan
egyre
színvonalasabb foglalkozásokat tartva jutnak el egy frappáns, következetesen összeállított zárótanítás megtartásáig. Dr. V. Gönczi Ibolya tanszékvezető habil. egyetemi docens felkérésére a BA-s pedagógia szakos, nevelési asszisztens szakirányú egyetemi hallgatóknak múzeumpedagógia kurzus indult, mivel a 3. félév tárgyai közé bekerült ez az ismeretkör. Végezetül köszönet jár mindazoknak a múzeumi szakembereknek, kollégáknak, jó ismerősöknek, akik szakmai hozzáértésükkel immár nyolc éve segítik a debreceni múzeumpedagógiai tevékenységet, valamint Dr. Foghtüy Krisztina főiskolai docensnek, aki a decemberi szimpózium résztvevői között a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolára is igényt tartott.
Szakirodalom Korek József (1988): A muzeológia alapjai, Tk. Bp. Vásárhelyi Tamás-Sinkó István (2004): Múzeum az iskolatáskában, NTK. Bp. Foghtüy
Krisztina
(2000):
Szemelvények
az
amerikai
múzeumpedagógia
szakirodalmából, B+V. Bp. Foghtüy Krisztina (szerk.: 2003, 2006, 2009): Múzeumpedagógiai tanulmányok I-IIIII. ELTE PPK, Bp. Iskolák és múzeumok partnersége. Oktatási segédanyag. Szerk. Bereczki Ibolya, Sághi Ilona. (Múzeumiskola 2.) Szentendre : SZNM Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, 2009. Múzeum és iskola 2009. Múzeumok a közoktatás szolgálatában. Kutatási jelentés. Szerk. Vásárhelyi Tamás.(Múzeumi iránytű 3.) Szentendre : SZNM Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, 2009. Vásárhelyi Tamás: A nyitott múzeum. Szerk. Bereczki Ibolya, Sághi Ilona. (Múzeumi iránytű 2.) Szentendre : SZNM Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, 2009.
Pedagógus képzők képzése: Múzeumok közoktatási hasznosítása. Szerk. Bereczki Ibolya, Sághi Ilona.(Múzeumiskola 3.). Szentendre, SZNM-MOKK, 2009. Szórakoztatva tanulni, tanulva szórakoztatni: Projektmódszer a múzeumpedagógiában. Oktatási segédanyag. Szerk. Bereczki Ibolya, Sághi Ilona. (Múzeumiskola 1.) Szentendre : SZNM Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, 2009. Kovács Judit (szerk. 2002): Múzeumok a „köz művelődéséért”. Nemzetközi Múzeumpedagógiai Konferencia. Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület. Bp. Gaál Botond (2005): Munkácsy Krisztusa. A trilógia bibliai és teológiai értelmezése. Hatvani István Teológiai Kutatóközpont Református Hittudományi Egyetem. Db. Várhelyi Ilona (2009): Bibliával Munkácsy Krisztus-trilógiája előtt. DM, Db. Múzeumok Mindenkinek Program kötetei hazai és külföldi múzeumi honlapok múzeumi kiadványok, katalógusok, feladatlapok
