1
A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium közzétételi listája
2015/2016
2
Tartalom 1. Tájékoztató a felvételi lehetőségekről Az externátusi ellátás igénybevételének lehetősége …………………. 3 2. Beiratkozás …………………………………………………………….. 3 3. Térítési díj, tandíj, díjfizetési kötelezettség ………………………….. 4 4. Nyitvatartási rend ……………………………………………………... 4 5. A kollégiumi tanév helyi rendje ………………………………………. 5 6. Az intézményben dolgozó pedagógusok …………………………….... 15 7. Szabadidős foglalkozások ……………………………………………... 16 8. Kollégiumi csoportok ……………………………………………….…. 17 9. Szervezeti és működési szabályzat ……………………………………. 19 10. Házirend ………………………………………………………...……… 67 11. Pedagógiai Program …………………………………………………… 86
3
1. Tájékoztató a felvételi lehetőségekről Az externátusi ellátás igénybevételének lehetősége A Köznevelésről szóló törvény 72. § 2. bekezdése alapján a szülőket megilleti a szabad kollégiumválasztás joga. A kollégiumi felvételt minden tanuló illetve szülő írásban kéri az intézmény igazgatójához címezve. A kollégiumi jelentkezés a kollégiumok egységesített jelentkezési lapján történik. Tanév közben az intézmény igazgatójához címzett kérelem formájában történik a jelentkezés. A jelentkezési határidő tanévenként változik. Felvételi vizsgát nem tart az intézmény. A felsős tanulók jelentkezésének elbírálásakor a tanuló tevékenységét a kollégiumi értékelő rendszer alapján értékeljük, és ezek figyelembe vételével döntünk a felvételről. A javítóvizsgára kényszerülő tanulók csak sikeres pótvizsga birtokában kerülhetnek vissza az intézménybe, az évismétlésre bukott tanulók további kollégiumi elhelyezését nem támogatjuk. Más kollégiumból való átjelentkezés elbírálásakor figyelembe vesszük a tanuló tanulmányi eredményét és magatartását. A kollégiumi felvétel egy tanévre szól. A kollégiumi tagság megszüntetését az intézmény igazgatójánál a kiskorú tanuló szülője írásban kérheti. A 18. életévét betöltött tanulók esetében a tanulók által benyújtott kérelmet a szülő is aláírja. Az externátusi ellátásra való jelentkezés kérelem formájában történik, amelyet a szülőnek is alá kell írnia. Az externátusi ellátásról való döntés egy tanévre szól. Az externátust igénylő tanuló kérelmét az alábbiak szerint bíráljuk el:
a jogszabályi előírásoknak megfelelő-e a tanuló helyzete (tanulói jogviszony fennállása, fenntartó önkormányzat albérleti támogatása)
az elbírálás további elvei megegyeznek a kollégiumi felvétel elbírálásának elveivel.
2. Beiratkozás Intézményünkbe jelentkezni az egységes KOLLÉGIUMI JELENTKEZÉSI LAPON lehet. Ezt a jelentkezési lapot a középiskolai felvételről szóló értesítéssel egyidejűleg a középiskolától fogják kézhez kapni a felvételt nyert tanulók. A jelentkezés a jelentkezési lap értelemszerű kitöltésével és az első helyen megjelölt kollégium címére történő visszaküldésével történik. A kollégiumba felvételt nyert tanulók KOLLÉGIUMI BEIRATKOZÁSA az iskolai beiratkozás napján lesz, a felvételt biztosító kollégiumban.
4
3. Térítési díj, tandíj, díjfizetési kötelezettség A kollégiumi ellátás ingyenes (a magyar állampolgárok, illetve a jogszabályokban meghatározott külföldi állampolgárok részére), amely kiegészül térítési díj alapján igénybe vett, a tanuló által megrendelt kedvezményes étkezéssel. A tanuló a kollégiumi szolgáltatás igénybevételéért csak abban az esetben fizet térítési díjat, ha az iskolai alapszolgáltatás térítési díj fizetése mellett veszi, vagy venné igénybe. A térítési díj mértéke azonos az iskolai térítési díj mértékével. 229/2012. (VIII.28.) végrehajtásáról:
Korm.
rendelet
a
nemzeti
köznevelésről
szóló
törvény
35. § Az állami szerv, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben a térítési díj összege tanévenként, a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a) tizenöt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, b) öt-húsz százaléka a 34. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven aluli tanulóknál, c) tizenöt-negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál, d) húsz-negyven százaléka a 34. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben. (2) Vendégtanulói jogviszony - a 33. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában foglaltakat kivéve - térítési díj fizetése mellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke legfeljebb a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának három-harminc százaléka lehet. (3) A térítési díjat - a fenntartó által meghatározottak szerint - a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott alsó határértéknél. 35. §. Az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, az önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézményekben tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások: a)alapfokú művészetoktatásban a heti hat tanórát meghaladó tanórai foglalkozás, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második vagy további alkalommal történő megismétlése, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali rendszerű vagy nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, valamint annak, aki a huszonkettedik életévét betöltötte,
5 b) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás,
A kedvezményes
étkezésért
a
DIM
által
megállapított
érvényes
étkezési
nyersanyagnorma alapján, annak 50 illetve 100 %-át kitevő mértékű étkezési térítési díjat kell fizetni. Az 50 %-os normatív kedvezmény csak az erre vonatkozó jogszabályokban foglaltak alapján, az előírt igazolások határidőre történő leadása után vehető igénybe. Egyéb, rászorultsági alapon benyújtott étkezési díj csökkentési kérelmet a DIM igazgatója az érvényes jogszabályok alapján bírálja el, és dönt további kedvezmény odaítéléséről. Étkezés lemondása a DIM igazgatója által meghatározott szabályok alapján történik, amelyet a tanulóval a beköltözéskor ismertetni fog.
További információk: http://www.diminfo.hu/kezdolap 4. Nyitvatartási rend Intézményünkben 24 órás portaszolgálat működik. A székhely intézményben hétfőtől csütörtökig 22-06 óráig, pénteken és szombaton 22-08 óráig, vasárnap 22-06 óráig az éjszakai ügyeletes tanár teljesít szolgálatot a heti beosztás alapján. A tagintézményben hétfőtől csütörtökig 22.00-től 6.00-ig, vasárnap 22.00-től 6.00 óráig a kollégiumi gyermekfelügyelő látja el a feladatait a heti beosztása alapján. Pénteken és szombaton 22.00 – 8.00-ig a székhelyintézményben az éjszakai ügyeletes nevelőtanár teljesít szolgálatot a heti beosztása alapján.
6
5. A kollégiumi tanév helyi rendje MUNKATERVI ESEMÉNYNAPTÁR Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium 2015/2016-os tanév
2015. Időpont: Augusztus 17. Augusztus 17 – 28. Augusztus 19. Augusztus 27. Augusztus 26. Augusztus 31. Szeptember 1. Szeptember 1. Szeptember 1-től
Szeptember 2. Szeptember első hete Szeptember első fele Szeptember első hete
Esemény: Alakuló nevelőtestületi értekezlet Beköltözés előkészítése, szervezési feladatok Tanévindító értekezlet Balesetvédelmi és biztonságtechnikai bejárás, tisztasági szemle Az intézmény 2015/2016-os tanévre vonatkozó Munkaterv és Feladatellátási terv megküldése a Debreceni Tankerületbe A tanulók beköltözése. Szülői értekezlet kollégiumi és csoport keretben Városi tanévnyitó ünnepség Első tanítási nap, csoportfoglalkozások, balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatás Csoportszervezési feladatok, elsősöknek városnézés. A nemdohányzók védelméről szóló törvényből fakadó kötelezettségek teljesítése. Tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet A Munkaterv és a Feladatellátási terv elfogadása nevelőtestületi értekezlet keretében. Gyorsjelentés megküldése a Tankerület Alapdokumentumok módosítási szándékának jelzése, megküldése a fenntartónak Ifjúságvédelmi munka beindítása, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felderítése. Diákönkormányzati munka beindítása. Kollégiumi házibajnokság megszervezésének megkezdése.
Felelős: Igazgató Igazgató, igazgatóhelyettesek Igazgató Igazgató, ápolónő Igazgató Igazgató, csoportvezetők Igazgató Csoportvezetők Csoportvezetők Igazgató, igazgatóhelyettesek Összintézményi szinten Igazgató Összintézményi szinten Igazgató Igazgatóhelyettesek, Mester Gyula ifjúságvédelmi megbízott, Hajdó Attila,
7
Szeptember első fele Szeptember második fele
Diákszolgálat megszervezése. Szabadidős foglalkozásokra való jelentkezés felmérésének megkezdése. Lakcímbejelentések (folyamatosan). Matematika szintfelmérő, Helyesírás szintfelmérő, Angol szintfelmérő, Sakk szintfelmérő Fakultációk szervezése, előkészítése, igényfelmérés, fakultációs jelentkezési lapok leadása. Tematikus csoportfoglalkozások szervezése
Szeptember közepe Szeptember 27. Szeptember utolsó hete Szeptemberoktóber Szeptember vége
Mentoráló intézményi működés kialakítása, adaptáció Pedagógiai adminisztráció, az év eleji feladatok ellenőrzése SNI-s tanulók egyéni fejlesztési tervének elkészítése
Szeptember 30-ig
Kollégiumi foglalkozási terv pontosítása, szövegezése
Szeptemberoktóber
Tűzriadó próba, tanárok biztonságtechnikai továbbképzése
Október első hete
Szeptemberi tanulmányi eredmény értékelése (folyamatosan minden hónap első hete). Fakultációs munka megkezdése. Megemlékezés az aradi vértanúkra csoportfoglalkozások keretében (október 6.) SNI, HH, HHH tanulókról jelentés megküldése
Október első hete Október körlevél szerint Október első fele Október közepe Október közepe
Színházbérlet igények felmérésének megkezdése Az intézményi belső értékelési csoport feladatainak áttekintése
Elsős avató A hálószobák rendjének intézményi szintű értékelése Mentoráló intézményi működés kialakítása, adaptáció
csoportvezetők kollégiumi titkár Hajdó Attila, Szegedi Erika, Zahariné Cseszlai Krisztina, Mester Gyula Igazgatóhelyettesek, Fakultációt vezető tanárok, Mester Gyula Igazgató, Igazgatóhelyettesek Igazgató, igazgatóhelyettesek Csoportvezetők, igazgató Összintézményi szinten Nyakóné Antal Ágnes Czuper Edit, Bartáné Kolozsi Ilona, Hajdó Attila, Posta Lászlóné Tegze Edit Összintézményi szinten Igazgató Igazgató, igazgatóhelyettesek, biztonságtechnikai megbízott Összintézményi szinten Igazgató, Igazgatóhelyettes, csoportvezetők, fakt.csop.vezetők Csoportvezetők Igazgató Összintézményi szinten Dök, Mester Gyula, Zahariné Cseszlai Krisztina Igazgató Igazgató, igazgatóhelyettesek
8 Október közepe Október 20-22.
Őszi szakkollégiumi kirándulás lebonyolítása Megemlékezés nemzeti ünnepünkről csoportfoglalkozás keretében (okt.23-ról) Október – központi OSAP jelentés megküldése a Tankerület részére az aktuális tanévről határidővel egyidőben Október 26 Őszi szünet október 30. November Szülői értekezlet (az időpont szinkronizálni kell az iskolai szülői harmadik hete értekezletekkel). December harmadik hete December harmadik hete December 18. December 21. – 31-ig
Diákönkormányzati közgyűlés Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók anyagi támogatásának odaítélése Karácsonyi-hét rendezvény Szünet előtti utolsó tanítási nap, tanulók hazautazása Téli szünet
Igazgató, igazgatóhelyettesek Csoportvezetők Igazgatóhelyettesek Összintézményi szinten
Igazgató, igazgatóhelyettesek, csoportvezetők Összintézményi szinten Igazgató, Diákönkormányzat, Mester Gyula Diákönkormányzat, Mester Gyula, Szálkai Csaba, Szegedi Erik Ügyeletes tanár, igazgatóhelyettesek
2016. Január 3. Január 4. Január második fele Február első hete Február második hete Február
Tanulók visszaérkezése Szünet utáni első tanítási nap Félévzáró alkoholmentes koktél bár Félévi nevelőtestületi értekezlet, tanulmányi eredmények értékelése, értékelő pontrendszer alapján a tanulók egyéni értékelése, szabad szilenciumos listák elkészítése, pedagógiai munka értékelése Szülők értesítése az értékelésről
Ügyeletes tanárok Mester-Varga Mónika, Zahariné Cseszlai Krisztina Igazgató Összintézményi szinten Csoportvezetők
Félévi értékelő nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvének megküldése a Igazgató fenntartónak Összintézményi szinten
9 Február harmadik hete Február 24-26. Március második hete Március vége Március 24-29. Április első hete Április 13-15. Április harmadik hete Április utolsó hete
Április 26. Április 30. Május 2-től Május közepe Május harmadik hete Június első hete
Farsangi rendezvények, kollégiumi „Ki mit tud?”
Diákönkormányzat, Kovács Sándor
Megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emlékéről. (február 25.) Megemlékezés nemzeti ünnepünkről (március 15-ről) és névadónkról
Igazgatóhelyettesek, csoportvezetők
Kollégiumi Egészségnevelési Napok Tavaszi szünet A 2016/2017-es tanév beiskolázás előkészítésének megkezdése. Az intézményről szóló ismertető megfogalmazása és elfogadása (folyamatos). Megemlékezés a Holokauszt áldozatairól (április 16.) Deák-napok rendezvényeinek lebonyolítása Szülői értekezlet Ballagás utáni időszak feladatainak pontosítása, 12-esek bennmaradásának rögzítése Folyamatosan beérkező felvételi kérelmek elbírálása, szülők értesítése Kollégiumi ballagás, 12-esek búcsúztatása Élenjáró tanulók jutalmazása, Deák-emlékplakett átadása 12-esek utolsó tanítási napja, végzős tanulók kiköltözése Írásbeli érettségi vizsgák Tavaszi szakkollégiumi kirándulás Kollégiumi főzőverseny Tanár-diák olimpia
Igazgató, igazgatóhelyettesek, Csoportvezetők Nyakóné Antal Ágnes, Posta Lászlóné Tegze Edit, Diákönkormányzat, Mester Gyula, Szálkai Csaba Igazgató, igazgatóhelyettesek Összintézményi szinten Csoportvezetők Igazgató, igazgatóhelyettesek, Hajdó Attila, nevelőtestület, Diákönkormányzat Igazgató, igazgatóhelyettesek, csoportvezetők Összintézményi szinten Igazgató, nevelőtanárok, Pál László, Szegedi Erika, Diákönkormányzat Csoportvezetők Csoportvezetők Igazgató, igazgatóhelyettesek Mester Gyula, Hajdó Attila, Kovács Sándor Hajdó Attila, Nyakóné Antal Ágnes, Zahariné Cseszlai Krisztina, Kovács Sándor
10 Június 1-5.
Csoportvezetők
Június 15.
Megemlékezés a Nemzeti összetartozás napjáról (június 4.) Utolsó tanítási nap
Június
Az igazgató értékelő beszámolójának megküldése a fenntartónak
Június utolsó hete
Tanárok szabadságolási tervének elkészítése, Tanévzáró nevelőtestületi értekezlet, tanulók újrafelvételi kérelmének elbírálása, tanulók egyéni értékelése a pontrendszer alapján, Szülők értesítése Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvének megküldése a fenntartónak
Igazgató, minőségirányítási team Összintézményi szinten Igazgató, Csoportvezetők Összintézményi szinten
Június
Csoportvezetők
Igazgató Összintézményi szinten
A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Szakkollégiumban és Újkerti tagintézményében foglalkozás nélküli munkanapot a 2015/2016-os tanévben nem tervezünk.
11
Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Újkerti Tagintézménye
ESEMÉNYNAPTÁR 2015/2016. TANÉV
Debrecen 2015
12
Időpont
tartalom
felelős
Augusztus: 17. 27. 31.
alakuló értekezlet tanügyi nyomtatványok megnyitása csoportbeosztás véglegesítése Beköltözés ideje: 10.00-16.00 13.00 szülői tájékoztató 19.00-ig csoportmegbeszélés
Szeptember: tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatás
az éves munkaterv elfogadása, véleményezése
szabadon választható kötelező foglalkozások és szabadon választható foglalkozásokra tanulói igények felmérése
tagintézmény-vezető tagintézmény-vezető tagintézmény-vezető tagintézmény-vezető csoportvezető nevelők tagintézmény-vezető csoportvezető nevelők határidő: augusztus 31. tagintézmény-vezető, csoportvezető nevelők határidő: szept. 1. igazgató tagintézmény-vezető határidő: szept. 15. csoportvezető nevelők határidő: 09. 21.
Csoportmunkatervek elkészítése
tagintézmény-vezető csoportvezető nevelők határidő: 09. 15. Diákönkormányzati munkaterv elkészítése DÖK segítő nevelő határidő: 09. 30. kollégiumi közösségek szervezése
Ügyeleti rend kialakítása
Tanulók felmérése magyar nyelvből és matematikából
csoportvezető nevelők határidő: folyamatos tagintézmény-vezető határidő: 09. 4.
tagintézmény-vezető Kovács Kata határidő: 09.18. Tanulói igények feldolgozása, a szabadon választható kötelező és szabadon választható foglalkozások meghatározása tagintézmény-vezető határidő: 09. 28
13 Október: Szeptemberi tanulmányi eredmény értékelése (folyamatosan minden hónap első hete)
határidő: október 5.
Fakultációs munka megkezdése
határidő: 10. 01.
megemlékezés az aradi vértanúkról
csoportvezető nevelők határidő: 10. 06. tagintézmény-vezető határidő: 10.01. tagintézmény-vezető határidő: 10. 15.
hivatalos dokumentumok ellenőrzése statisztikai adatszolgáltatás szabadon választható foglalkozások beindítása
tagintézmény-vezető határidő: 10. 01.
„elsős avató”
DÖK segítő nevelő, csoportvezető nevelők határidő: 10. 16.
Nemzeti ünnep: Október 23.
csoportvezető nevelők határidő: 10. 22.
Őszi szünet: Az őszi szünet időpontja: 2015. október 26-tól 2015. október 30-ig. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. október 22. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2015. november 2. (hétfő). November Házi asztalitenisz bajnokság
Szabó Béla határidő: 11.29.
diákközgyűlés (diákjogok, kötelességek, értékelés, minősítés) igazgató tagintézmény-vezető DÖK segítő tanár határidő: 11.29.
Házi úszóverseny
Városi kollégiumok közötti úszóverseny
Dr. Szilágyiné Boros Andrea határidő: 11.15. Dr. Szilágyiné Boros Andrea határidő: 11.29.
14
December
Mikulás
advent; a várakozás - sütivásár - karácsonyi kézműveskedés
karácsonyi ünnepség és vacsora
csoportvezető nevelők határidő: 12.06. Kovács Kata Gyüréné Fekécs Ilona határidő: 12.14-17. tagintézmény-vezető Dr. Szilágyiné Boros Andrea határidő: 12.15.
Téli szünet: A téli szünet 2015. december 21-től 2015. december 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. december 18. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2016. január 4. (hétfő). Január
„Gasztro-kaland” vetélkedő
az első félévi munka értékelése Február
diktatúrák áldozatainak emlékéről „Ki mit tud?”
Március
éves továbbképzési terv
Kovács Kata Gyüréné Fekécs Ilona határidő: 01. 29. tagintézmény-vezető csoportvezető nevelők határidő: 01.29-ig Megemlékezés a kommunista és egyéb csoportvezető nevelők határidő: 02.25. Kovács Kata Gyüréné Fekécs Ilona határidő: 02.29. kollégiumi farsang csoportvezető nevelők határidő: 02. 29. Házi sakk bajnokság Szabó Béla határidő: 02. 29. Nemzeti ünnep: március csoportvezető nevelők határidő: 03.10. igazgató tagintézmény-vezető határidő: 03. 10.
15.
15 Egészségnevelési napok
tagintézmény-vezető DÖK segítő határidő: március 31-ig
Tavaszi szünet: A tavaszi szünet 2016. március 24-től 2016. március 29-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2016. március 23. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2016. március 30. (szerda). Április
Május
Június
Megemlékezés a Holokauszt áldozatairól
csoportvezető nevelők határidő: 04.18-ig
Házi váltó futóverseny
Dr. Szilágyiné Boros Andrea határidő: 04. 21.
Városi kollégiumok váltó futóversenye
Dr. Szilágyiné Boros Andrea határidő: 04. 28.
Költészet napi teaház tagintézmény-vezető Gyüréné Fekécs Ilona határidő: 04.14.
„Föld Napja” rendezvény
Kovács Kata Gyüréné Fekécs Ilona határidő: április 22.
kollégiumi ballagás
tagintézmény-vezető Gyüréné Fekécs Ilona Szabó Béla határidő: április 29.
Gyermeknap
tagintézmény-vezető DÖK segítő csoportvezető nevelők határidő: május 31-ig
Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról kiköltözés, újrafelvétel, az újak felvétele
csoportvezető nevelők határidő: június 5.
igazgató tagintézmény-vezető
16
6. Az intézményben dolgozó pedagógusok Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Név
Munkakör
Végzettség és szakképzettség
Zahariné Cseszlai Kollégiumi nevelő Krisztina Magyarné Csibi Igazgatóhelyettes Gabriella (tartósan távol)
Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom- angol szakos tanár Tudományegyetem földrajz- környezettan- kémia szakos tanár, környezetvédelmi ökológus, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga Czuper Edit Kollégiumi nevelő Tudományegyetem (tartósan távol) informatikus könyvtáros, matematika szakos tanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga, mozgókép és médiakultúra pedagógus Hajdó Attila Kollégiumi nevelő Tudományegyetem Károly matematika szakos tanár, tehetségfejlesztési szakértő, pedagógus szakvizsga Kovács Sándor Kollégiumi nevelő Tudományegyetem német- orosz- történelem szakos tanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga Posta Lászlóné Kollégiumi nevelő Tudományegyetem Tegze Edit történelem, népművelés, kollégiumi nevelőtanár Mester Gyula Kollégiumi nevelő Tudományegyetem Zoltán matematika szakos tanár, tehetségfejlesztési szakvizsga, pedagógus szakvizsga Nyakóné mb.igazgatóhelyettes Tudományegyetem Antal Ágnes történelem- néprajz szakos tanár Pál László Kollégiumi nevelő Tudományegyetem biológia- kémia szakos tanár, szakvizsgázott pedagógus Posta László Igazgató Tudományegyetem népművelő, történelem szakos tanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga Szálkai József
Csaba Kollégiumi nevelő
Szegedi Erika Nagy Anna Éva Mester-Varga Mónika
Tudományegyetem történelem szakos tanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga Kollégiumi nevelő Tudományegyetem matematika- kémia szakos tanár könyvtáros, tudományegyetem kollégiumi nevelő informatika, könyvtárpedagógia szak mb.igazgatóhelyettes Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakos tanár
17 Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Újkerti Tagintézménye Név
Munkakör
Bartáné Kolozsi Ilona
Tagintézményvezető
Végzettség és szakképzettség
Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom- történelem szakos tanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga Kontráné Récsi Kollégiumi nevelő Tudományegyetem Krisztina (tartósan távol) történelem, pedagógia szakos tanár Horváth Attila Kollégiumi nevelő Tudományegyetem történelem, magyar tanár Sempergelné Kollégiumi nevelő Tudományegyetem Tóth Judit (tartósan távol) matematika és ábrázoló geometria szakos tanár Szabó Béla Kollégiumi nevelő Tudományegyetem történelem- földrajz- filozófia szakos tanár, közoktatási vezető Dr. Szilágyiné Kollégiumi nevelő Tudományegyetem Boros Andrea tanító; atlétika szakedző, kollégiumi nevelőtanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga Gyüréné Fekécs Kollégiumi nevelő Tudományegyetem Ilona magyar nyelv és irodalom, földrajz szakos tanár Kovács Kata Kollégiumi nevelő Tudományegyetem matematika szakos tanár, informatikus könyvtáros
7. Szabadidős foglalkozások Szabadidős tevékenység nem célozhatja csak a rekreációt - bár ezt is szolgálnia kell - hanem a személyiségfejlesztés részeként kapcsolódik a felzárkóztatáshoz, illetve a tehetséggondozáshoz. A felzárkóztatás esélye nem csupán a tanulmányi munka fokozottabb számonkérésében, hanem azoknak a személyiségjegyeknek, az egyéni érdeklődésen keresztül történő megismerésében rejlik, amelyek sikerrel fejleszthetőek, sikerélményhez juttatják a tanulót. Ennek kerete a gazdagon szervezett szabadidős tevékenység, módszere a személyiséghez komplex módon viszonyuló nevelői magatartás. Amennyiben a szabadidős tevékenység kellően szolgálja a tanulók személyiségének fejlesztését, a kollégiumi lét nem marad a lakóhely távolságából fakadó szükséges rossz, hanem előnyt jelentő, intellektuális többletet nyújtó lehetőséggé válik. Kollégiumunk az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez felméri, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván részt venni.
18 Szabadidős foglalkozások az intézményben: - zeneklub - filmklub - színház - könyvtár - internet - sport, sakk és játék - konditerem - előadások A tevékenységek szintjei: - egyéni, kiscsoportos - tanulócsoport szintű - kollégiumi szintű - külső intézmény által szervezett
8. Kollégiumi csoportok Kollégiumunkban
10
kollégiumi
tanulócsoport
működik,
átlaglétszámuk
25,8
fő.
A
tagintézményben 5 kollégiumi tanulócsoport működik, átlag létszám: 24,2 fő. A csoportokat egy - egy csoportvezető tanár irányítja. Elsősorban azonos iskolába, iskolatípusba, osztályba járó tanulók kerülnek egy csoportba. Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium
Fiú
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
csoport
csoport
csoport
csoport
csoport
csoport
csoport
csoport
csoport
csoport
24 fő
24 fő
24 fő
24 fő
24 fő
3 fő
2 fő
Lány
3 fő
26 fő
Összesen
120 fő 26 fő
26 fő
26 fő
26 fő
138 fő
Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Újkerti Tagintézménye Összesen
1.
2.
3.
4.
5.
csoport
csoport
csoport
csoport
csoport
1 fő
18 fő
5 fő
23 fő
9 fő
56 fő
Lány
25 fő
6 fő
20 fő
-
14 fő
65 fő
Összesen
26 fő
24 fő
25 fő
23 fő
23 fő
121 fő
Fiú
19
Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium OM azonosító: 040556 4024 Debrecen, Tímár u. 1. Tel.: 52-534-949, Fax: 52-534-948 www.deakkoli.sulinet.hu, e-mail:
[email protected]
Szervezeti és Működési Szabályzat
Készítette: Posta László – igazgató
Véleményezte és elfogadta: Nevelőtestület Diákönkormányzat Szülői Szervezet Készült: 2015. június Érvényes: határozatlan ideig
20
TARTALOMJEGYZÉK 1.
Az intézmény vezetési struktúrája ................................................................................................. 3
2.
Az intézmény vezetőinek és testületeinek alapvető feladatköre és hatásköre ............................... 1 2.1. Az igazgató.............................................................................................................................. 1 2.2. Az igazgatóhelyettesek alapvető feladata ............................................................................... 1 2.3. A tagintézményvezető alapvető feladata ................................................................................. 2 2.4. A vezetők kollégiumban való tartózkodásának rendje ............................................................ 2 2.5. Az intézmény vezetőinek akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend ....................... 2 2.6. Az intézményi étkeztetésre vonatkozó szabályok..................................................................... 3 2.7. Intézményi védő, óvó előírások ............................................................................................... 3 2.8. Intézményi bombariadó, rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ................................. 3 2.9. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend ...................... 3 2.10. A nevelőtestület ....................................................................................................................... 4 2.11. Szakmai munkaközösségek...................................................................................................... 5 2.12. Intézményi belső ellenőrzési csoport ………………………………………………………. 2.12. A szülők jogai és kötelességei ................................................................................................. 6 2.13. A kollégiumi szék .................................................................................................................... 6 2.14. A szülői szervezet .................................................................................................................... 7 2.15. Az igazgató és szülői szervezet kapcsolatának rendje ............................................................ 7 2.16. A diákönkormányzat ............................................................................................................... 8
3.
A kollégium külső kapcsolatainak rendszere és formái ................................................................. 9
4.
Az intézmény működési rendje .................................................................................................... 11 Közösségi rendezvények........................................................................................................ 12 Ünnepélyek rendje ................................................................................................................ 12 Felnőttoktatás formái............................................................................................................ 12 A kollégiumi foglakozások szervezeti formái ........................................................................ 12 A kollégiumban folyó reklámtevékenység ............................................................................. 12
4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 5.
A kollégium helyiségeinek használati rendje............................................................................... 13
6.
Az ifjúságvédelmi felelős alapvető feladatai ............................................................................... 13
7.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ....................................................................... 14 7.1. Az intézmény működésének belső ellenőrzése....................................................................... 15
8.
A fegyelmi eljárás szabályai ........................................................................................................ 16
9.
Az elektonikusan előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének és kezelésének rendje 16
10.
Az intézményvezető feladat és hatásköréből leadott feladat és hatáskörök ................................. 16
11.
Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei ....................................................... 17
12.
21 A mindennapi testedzés formái .................................................................................................... 17
13.
A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete ........................................................................... 17
14.
A tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén teendő feladatok ........................................ 18
15. A kollégiummal jogviszonyban nem álló személyek intézménybe történő belépésének, és benn tartózkodásának rendje ............................................................................................................................ 18 Záró rendelkezések ................................................................................................................................. 19 A Kollégiumi Diákönkormányzat Működési Szabályzata ...................................................................... 20 A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium pedagógus továbbképzési szabályzata .............................................................................................................................................. 22 Szempontok a kiemelkedő színvonalú munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítéléséhez a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégiumban ......................................... 24 A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakollégium Könyvtárának Működési és Gyűjtőköri Szabályzata ........................................................................................................................... 26 Függelékek .............................................................................................................................................. 32
1. Az intézmény vezetési struktúrája
3
2. Az intézmény vezetőinek és testületeinek alapvető feladatköre és hatásköre 2.1. Az igazgató A kollégium igazgatója felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény Pedagógiai programját, képviseli az intézményt, felelős a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, gyakorolja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) elnőke által részére leadott egyéb munkáltatói jogokat. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A kollégium intézmény vezetője továbbá felel a pedagógiai munkáért, az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A kollégium igazgatója rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a kollégium működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A kollégium igazgatója képviseli az intézményt. A kollégium igazgatója megtilthatja a tanulók hazautazását, ha a tanuló biztonságos hazaérkezése természeti csapás, rendkívüli időjárás, vagy más ok miatt veszélyeztetve van. E döntéséről a szülőt értesíti. Az igazgató feladatkörébe tartozik: - a kollégiumi a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendjéhez igazodó, méltó megszervezése, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.
2.2. Az igazgatóhelyettesek alapvető feladata Az igazgatóhelyettesek munkaköri feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Az igazgatóhelyettest legfeljebb 5 évre, határozott időre az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérésével. A határozott idő lejárát követően a közalkalmazott ismételten megbízható vezetői feladatok ellátásával. Jogkörét, munkakörét, munkaidejét a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az igazgató határozza meg. Munkája során folyamatosan kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, a nevelőtestülettel, a munkaközösség vezetőkkel, ápolónővel, kollégiumi titkárral. Az igazgatóhelyettes az
igazgató által kiadott külön utasításban foglalt esetekben és mértékben az igazgatóval történő egyeztetés után vállalhat kötelezettséget. Az igazgatót annak távollétében helyettesíti.
2.3. A tagintézményvezető alapvető feladata Az igazgató vezető beosztású munkatársa. Vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, vele együttműködve végzi. Feladatai: -
részt vesz a kollégiumi éves munkaterv fő feladatainak meghatározásában, kidolgozásában és végrehajtásában az igazgató irányítása alapján önálló felelősséggel tervezi, szervezi, ellenőrzi, értékeli a tagintézményben folyó nevelőmunkát részt vesz a kollégiumi munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elkészítésében részt vesz a nevelőtestületi döntések előkészítésében segíti a diákönkormányzat működését irányítja a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet együttműködik az igazgatóval a gazdasági feladatok végrehajtásában
Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Hatásköre, egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyeket a munkaköri leírása tartalmaz.
2.4. A vezetők kollégiumban való tartózkodásának rendje A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján a székhelyintézmény, valamint a tagintézmény vezetőinek a kollégiumban való benntartózkodása e szabályzat függelékében van meghatározva.
2.5. Az intézmény vezetőinek akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az igazgatót akadályoztatása esetén Magyarné Csibi Gabriella igazgatóhelyettes helyettesíti, őket Czuper Edit igazgatóhelyettes helyettesíti. Ennek keretében ellátja azokat az intézményvezetési feladatokat, amelyek biztosítják az intézmény zavartalan működését, a jogszabályok és belső szabályzatok (SZMSZ, Házirend, Közalkalmazotti Szabályzat, Tűzvédelmi, balesetvédelmi utasítás, Munkarend, Munkaterv) által rögzített előírásoknak megfelelő módon. Az igazgatóhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén őket az igazgató helyettesíti, vagy az a dolgozó, akit az igazgató ezzel megbíz. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek együttes akadályoztatása vagy távolléte esetén az igazgató által megbízott tanár, a nevelőtestület többi tagjának közreműködése mellett köteles végrehajtani azokat a vezetési feladatokat, amelyek biztosítják a jogszabályok és a belső szabályzatok (SZMSZ, Munkarend, napirend, házirend, Tűzvédelmi, balesetvédelmi utasítás) előírásainak megfelelő zavartalan működtetését, a személyi és vagyon biztonság megőrzését, rendkívüli helyzet elhárítását, a pedagógia alapelvek érvényesülését. A tagintézményvezetőt a munkaközösségvezető illetve a tagintézményvezető által megbízott személy.
2.6. Az intézményi étkeztetésre vonatkozó szabályok Az intézményi étkeztetést Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntése értelmében a Debreceni Intézményműködtető Központ és a Sörpark Kft. között létrejött szerződés alapján külső szolgáltató látja el, amelyet a tanulóknak kedvezményesen igénybe kell venniük.
2.7. Intézményi védő, óvó előírások A munkavédelemmel, a biztonságos munkavégzés szabályaival, a tűzvédelemmel és biztonságtechnikai feladatokkal kapcsolatos intézményi előírásokat két külön dokumentum, a kollégium Munkavédelmi Szabályzata és a kollégium Tűzvédelmi Szabályzata és Tűzriadó terve tartalmazza. Az ezekben foglalt előírások betartása az intézmény minden dolgozója részére kötelező. A Munkavédelmi és biztonságtechnikai tevékenység irányítását az intézmény vezetője, Posta László igazgató látja el. A munkavédelmi és biztonságtechnikai feladatok konkrét végrehajtása jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő minősítéssel rendelkező külső szervezet körébe tartozik, amely feladatait az igazgató írásos megbízása alapján látja el. E tevékenységben kapcsolattartóként közreműködik az intézmény gondnoka.
2.8. Intézményi bombariadó, rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézményben bombariadót kell elrendelni amennyiben ilyen tartalmú jelzés, vagy értesítés érkezik, illetve bárki bombára vagy robbantásra utaló, vagy alapos gyanúra okot adó jelenséget tapasztal. Erről haladéktalanul jelentést tesz az intézményben tartózkodó intézkedésre jogosult személynek. Ilyen tartalmú információ esetén az intézményben való benntartózkodástól függően bombariadót rendel el: - az intézmény igazgatója - az igazgatóhelyettesek - tagintézményvezető - ügyeletes tanár - nevelő - a Debreceni Intézményfenntartó Központ dolgozói. Bombariadó, tűz illetve elemi csapás esetén az intézmény tűzriadó tervében foglaltaknak megfelelően, az intézkedésre jogosult azonnal értesíti a rendőrséget szükség esetén a tűzoltóságot, ill. a mentőket, és haladéktalanul gondoskodik az épület kiürítéséről, a tanulók testi épségének biztosításáról, vagyonvédelemről. A tanulókat és a dolgozókat az épülettől biztonságos távolságban kell elhelyezni. A rendőrség számára lehetőséget biztosít a szükséges intézkedések megtételére és gondoskodik az esetleges utasítások végrehajtásáról. Biztosítja a rendet és a fegyelmet. A tanulók és a dolgozók csak a rendőrség engedélyével léphetnek újból az épületbe.
2.9. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Amennyiben az intézmény dolgozója, pedagógusa a tanuló egészségét veszélyeztető helyzetet érzékel, akkor késedelem nélkül intézkedik annak gyors, hatékony, jogszerű kezelésére. Tájékozódik a helyzet kialakulásának körülményiről. Ennek keretében késedelem nélkül megteszi azokat a szükséges intézkedéseket (a tanuló biztonságbahelyezése, megnyugtatása,
gyógyszerrel való ellátása, elsősegélyben részesítése, szükség esetén mentők, orvosi ügyelet kihívása, stb.), amik a veszélyhelyzet kezelésére szükségesek. Ezzel egyidejűleg felveszi a szülővel a kapcsolatot, tájékoztatja telefonon a tanuló állapotáról, a megtett intézkedéseiről, és egyeztet vele a további teendőkről. Szükség esetén egyeztetést folytat az intézmény igazgatóhelyettesével, igazgatójával, tagintézményben annak vezetőjével. Gondoskodik a tanuló személyiségi jogainak védelméről.
2.10.
A nevelőtestület
A nevelési és okatátási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni, ha az igazgató vagy annak megbízásából az igazgató-helyettes ezt elrendeli, vagy ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha a Szülői Szervezet vagy a Diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. Üléseiről az általa elfogadott jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyvet, illetve jelenléti ívet készít. A jegyzőkönyvet az igazgató, a nevelőtestület által jóváhagyott jegyzőkönyvvezető, illetve két hitelesítő írja alá. A döntési jogkörébe tartozik: - a Pedagógiai program és módosításának elfogadása, - a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, - az intézmény éves Munkatervének elfogadása, - az Éves foglalkozási terv elfogadása, - az intézményi nevelőmunkát érintő elemzések, értékelések elfogadása, - továbbképzési program elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - a Házirend elfogadása, - az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása. A nevelőtestület véleményező jogkörrel rendelkezik: - a kollégium működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, - az igazgatóhelyettes megbízásakor, vagy megbízás visszavonásakor, tagintézményvezető és a megbízásakor, - a tanulók foglalkozásra való beosztása kapcsán, - egyes pedagógusok külön megbízásainak során. A nevelőtestület a kollégium működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet. A nevelőtestület egyes jogait átruházhatja az intézményi munkaközösségekre, az intézmény vezetőjére, annak helyettesére, az iskolaszékre, vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület bármely tagját megbízhatja képviseletének ellátásával, vagy meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időben és módon.
2. 11. Szakmai munkaközösségek Az intézményben a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően - legalább 5 pedagógus részvételével - szakmai munkaközösségek szervezhetők az érdekelt pedagógusok kezdeményezése alapján. A munkaközösség-vezetőjét az igazgató bízza meg legfeljebb 5 évre a munkaközösség véleményének kikérésével. A munkaközösség-vezető részt vesz a nevelőtestület szakmai segítésében, a pedagógusértékelő rendszer működtetésében, pedagógiai munka tervezésének és értékelésének vonatkozásában javaslatot tesz, illetve véleményez. A munkaközösségvezető segíti az intézmény pedagógusainak szakmai munkáját. A munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról. Munkájáról a nevelőtestületnek számol be. Javaslatot tesz: -
-
a pedagógiai továbbképzések szervezésére az intézmény nevelési céljainak, pedagógiai programjának meghatározására saját szakterületén belül közreműködik az intézmény munkaterv elkészítésében az intézményi szabadidős, kulturális tevékenység tervezésében és megvalósításában a tanulócsoportok létszámának és összetételének meghatározásában. A munkaközösségek vezetői javaslatot tesznek az intézmény munkarendjének meghatározására, a nevelők munkájának értékelésére. figyelemmel kísérik a különböző pályázatokon elnyert pénzeszközök ésszerű, a pályázatban megfogalmazott célokra történő felhasználását.
Szakmai munkaközösségek együttműködése Az együttműködés formái: - valamennyi pedagógus részt vesz mindkét munkaközösség munkájában. - tájékoztatás - közös programok kidolgozása és lebonyolítása - pedagógiai értekezlet, továbbképzés, külső programokon való közös részvétel - értékelések, vizsgálatok lefolytatása - munkatervben rögzített feladatok közös végrehajtása Az együttműködés értékelésének rendje: A félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten a munkaközösség-vezetők beszámolóiban értékelik az elvégzett tevékenységet. Az intézményben jelenleg az alábbi munkaközösségek működnek: 1. Kollégiumi pedagógiai munkaközösség 2. Tehetséggondozó, tehetségfejlesztő munkaközösség. 3. Tagintézményi pedagógiai munkaközösség
2/12. Intézményi belső ellenőrzési csoport A 20/2012 (VIII.31.) EMMI-rendelet alapján az intézményben végrehajtandó belső értékelési feladatok végrehajtására önértékelési csoport működik. A csoport létszáma 4 fő. A csoport működését a vontakozó jogszabályok alapján végzi.
2.13. A szülők jogai és kötelességei A szülőt megilleti a kollégium szabad megválasztásának joga (gyermeke 14. életévét követően ezen joga gyermekével közösen illeti meg.) A szülő gondoskodik gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltétlelkről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és ehhez megad minden tőle elvárható segítséget, együttműködik a kollégiummal, figyelemmel kíséri gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét. Tiszteletben tartja a kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy a külön törvényben meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjon. Megismerje az intézmény foglalkozásait, illetve Pedagógiai programját, Házirendjét, Szervezeti és Működési Szabályzatát, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen, részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Írásbeli javaslatát az intézmény vezetője, a nevelőtestülete, az iskolaszék a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül, az iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon. Az intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze. A kollégium vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon. Kezdeményezze szülői tevékenységében.
munkaközösség
létrehozását,
és
közreműködjön
annak
Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, a kollégium vezetőivel. Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.
2.14. A kollégiumi szék A kollégiumban a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására kollégiumi szék alakulhat. A kollégiumi széket létre kell hozni, ha:
- a nevelőtestület, - az intézmény fenntartója, - a kollégiumi ellátásban részesülő gyerekek szüleinek legalább húsz százaléka, - a kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi. A kollégiumban kollégiumi szék nem működik.
2.15. A szülői szervezet A kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A kollégiumban a szülők által választott közösség 4 tagú. A szülői szervezet szótöbbséggel dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői szervezet kezdeményezheti kollégiumi szék létrehozását, dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét a kollégiumi székben. A szülői szervezet figyelemmel kíséri: - a gyermeki és tanulói jogok érvényesülését - a pedagógiai munka eredményességét - a tanulókat érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az igazgatótól, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácsokozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletén. A szülői szervezet véleményét ki kell kérni a Fenntartó jogszabályban meghatározott döntései előtt.
2.16. Az igazgató és szülői szervezet kapcsolatának rendje Kapcsolattartás formái: - Megbeszélések, tájékoztatás, személyes kapcsolattartás - Írásbeli kapcsolattartás, interneten történő kapcsolattartás, levelezés, értekezletekre, eseményekre való meghívás - Dokumentumok írásbeli, és szóbeli véleményezése. A szülői munkaközösség 4 tagú, melyből egy fő a tagok által egyszerű többséggel nyílt szavazással megválasztott vezető. A munkaközösség döntéseit, véleményének, álláspontjának kialakítását egyszerű többséggel nyílt szavazással hozza, szavazategyezőség esetén a vezető szavazata dönt. A munkaközösség tagjai és vezetője egymással és az intézmény igazgatójával személyes, írásos és telefonon történő kapcsolatot tartanak. A szülői munkaközösségnek a kollégium részéről az igazgató az együttműködő partnere, de üléseikre a kollégium más vezetői és dolgozóit is meghívhatják az igazgató egyetértésével. Üléseiket legalább félévente a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégiumban tartják. Az ülések a szülői szervezet vezetője hívja össze, saját maga a szülői szervezet bármely tagja, vagy az intézmény igazgatója kezdeményezésére. Az ülésekről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt készítenek. A munkaközösség összes dokumentumát a kollégium igazgatói irodájának páncélszekrényében helyezik el megőrzésre. Munkaközösség felhatalmazza az intézmény igazgatóját, hogy ezen dokumentumokat az intézmény működésével kapcsolatos ügyek intézése során felhasználhassa. A szülői szervezet működéséhez szükséges technikai feltételeket a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium biztosítja.
2.17. A diákönkormányzat A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek megszervezésében, egyéb foglalkozások formáinak meghatározásához, a könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt. A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt. Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A házirend elfogadása előtt. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért tanár, továbbá az iskola tanulója, illetőleg annak szülője segítheti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A kollégium valamennyi tanulójának a képviseletében az a diákönkormányzati szerv járhat el, amelyiket a tanulók több mint ötven százaléka választott. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, tájékoztatási rendszerének létrehozásáról. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a Fenntartó intézménnyel kapcsolatos egyes döntései előtt, a tanulói fegyelmi eljárás során. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat – a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan – véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a kollégium működését. A diákönkormányzat hatásköreit, és jogköreit részletesen a szervezeti és működési szabályzat Mellékleteként jóváhagyott „Diákönkormányzat Működési Szabályzata” tartalmazza. Az igazgató és diákönkormányzat kapcsolattartásának elvei és formái: Nevelőtestületi ülésre való meghívás Diákönkormányzati ülésen való részt vétel Személyes kapcsolattartás, írásbeli értesítés, véleményezés.
3.
A kollégium külső kapcsolatainak rendszere és formái
Az intézmény zavartalan működése, szakmai feladatainak ellátása, a tanulók szabadidejének tartalmas eltöltése érdekében kiterjedt kapcsolatrendszert tart fent a: Klebersberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületével (KLIK) Debreceni Intézményműködtető Központtal (DIM) - a város, a megye közoktatási intézményeivel, különös tekintettel a kapcsolatos iskolákra és kollégiumokra - a szülőkkel - a gyermekjóléti szolgálattal (családsegítő központ, pedagógiai szakszolgálat, Megyei Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet, az állandó lakóhely szerinti gyermek és ifjúság védelmi hálózat, és az iskola egészségügyi ellátó szolgáltat) - minden olyan természetes és jogi személlyel, amely az alap és kiegészítő tevékenységek ellátásához szükséges - kiemelt feladatként a tanulók egészségének testi épségének megőrzése, egészséges fejlődésük biztosítása érdekében együttműködünk az iskolaorvosi hálózattal - az intézmény külső kapcsolatainak kialakításáért, működéséért az intézmény igazgatója felelős egyeztetési kötelezettsége megtartásával. Megvalósításában az intézmény testületei, dolgozói és tanulói közreműködnek. Erre megbízást az intézmény igazgatója ad. - nevelési feladataink eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a város kulturális intézményeivel (Csokonai Nemzeti Színház, Debreceni Művelődési Központ, Kölcsey Központ) és egyes civil szervezetekkel - A Tehetségért a Kollégiumban Alapítvány évente jelentős összeggel támogatja a kollégiumban folyó pedagógiai munkát - a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karral, melynek célja az együttműködő felek már létező és jövőbeli együttműködésének fejlesztése és képzési együttműködés megvalósítása tanárjelölt hallgatók összefüggő egy féléves szakmai gyakorlatának iskolán kívüli tevékenységeire vonatkozóan. Az intézmény kapcsolatainak szervezését és azok gazdagítását a kötelező feladatokon túlmenően úgy kell megvalósítani, hogy egyaránt szolgálja Debrecen hagyományainak, kulturális életének gazdagítását, az intézmény jó hírnevének öregbítését, a tanulók személyiségfejlesztésének, szociális és nevelési problémáinak követelményeit, a tanulók, nevelők személyes, szakmai kapcsolatuk elmélyítését. A kapcsolatok kialakítását kezdeményezheti: - igazgató - igazgatóhelyettesek - tagintézményvezető - nevelőtestület - nevelő ill. nevelők közössége - tanuló ill. tanulók közössége - szülő ill. szülők közössége - külső személy vagy intézmény
A kapcsolattartás formái: - hivatalos a működéssel összefüggő kapcsolatok, az alá és mellérendelési viszony rendszerében - a jogszabályok által előírt formában. Ezen belül különös figyelmet fordítunk a tanulókkal kapcsolatos veszélyeztető okok felszámolására. Amennyiben az intézmény vagy a nevelő az okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. - szóbeli, írásbeli tájékoztatás - személyes megbeszélés, konzultáció, fórum, értekezlet - szakmai, kulturális, sport rendezvényeken való részvétel azok szervezése ill. lebonyolítása - városi, regionális, országos programsorozatokon való részvétel, majd ezek szervezése - pályázatokon való részvétel - az intézmény törekszik a nemzetközi kapcsolatok kialakítására.
4.
Az intézmény működési rendje
A kollégiumban a tanév helyi rendjét az Éves munkatervben állapítjuk meg. A foglalkozások rendjét a kollégium Éves foglalkozási terve tartalmazza. A kollégiumban a tanévkezdést megelőző napon költöznek be a tanulók. A beköltözés napján szülői értekezletet tartunk. A kilencedikes tanulók beiratkozásának időpontja megegyezik iskolai beiratkozásuk időpontjával. A felsőbbéves tanulók beiratkozása a kollégiumi férőhely elfogadásáról szóló nyilatkozat visszaküldésével történik meg. A kollégiumban a beköltözés napjától az utolsó tanítási napig tartózkodhatnak a diákok. Mivel a tanítás befejeződése 12. és 13. éves diákok esetében eltér az általánostól, a 12. és 13. éves tanulók a számukra meghatározott utolsó tanítási nap után, csak személyre szóló elbírálás alapján tartózkodhatnak a kollégiumban, a szóbeli érettségi, illetve technikusi vizsga utolsó napjáig /az eredményhirdetéssel bezárólag /. A tanulók kérésükre az összefüggő szakmai gyakorlat idejére is kaphatnak kollégiumi ellátást. Ezt személyre szóló elbírálás alapján az igazgató engedélyezheti. A kollégiumban hétvégén csak azok a tanulók tartózkodhatnak, akik erre külön engedélyt kaptak. A tanuló rendkívüli hétvégi bennmaradási szándékát legkésőbb szerda estig köteles jelenteni a csoportvezető tanárnál. A tagintézmény tanulói részére hétvégi ügyeletet a székhelyintézményben biztosítunk. Többnapos tanítási szünet idején, ha az intézmény igazgatója másként nem rendelkezik, a tanulóknak el kell hagyniuk a kollégiumot. Szórakozást szolgáló rendezvényeken /disco, buli stb./ való részvétel miatt hétvégén nem lehet a kollégiumban maradni. Az intézmény dolgozói munkaidő beosztását, munkaköri feladatait, hatáskörét és jogkörét az intézmény igazgatója határozza meg. A helyettesítést, túlmunkát, hétvégi és éjszakai ügyeletet az intézmény igazgatója rendeli el a dolgozók részére. A túlmunka ellátása jogszabályok által meghatározott keretekben kötelező. A székhely intézményben hétfőtől- csütörtökig 22 – 06 óráig, pénteken és szombaton 22-08 óráig, vasárnap 22-06 óráig az éjszakai ügyeletes tanár teljesít szolgálatot a heti beosztás alapján. A tagintézményben hétfőtől csütörtökig 22.00-től 6.00-ig, vasárnap 22.00től 6.00 óráig a kollégiumi pedagógiai felügyelő látja el a feladatait a heti beosztása alapján. Akadályoztatásuk esetén őket a kollégiumi nevelők helyettesítik. Feladatuk az éjszakai rend és fegyelem biztosítása a szobák ellenőrzése, a tanulószobákban tanuló diákok ellenőrzése, a beteg gyerekek szükség szerinti ellátása, a helyiségek zárása-nyitása, az ébresztés, diákszolgálat felállítása stb. A hétvégi ügyeletet az igazgató utasítása alapján az igazgatóhelyettesek beosztása szerint látják el a pedagógusok. A pedagógusok helyettesítése a helyettesítési rend szerint történik. A tanulók napi és heti munkarendjét a kollégiumi házirend tartalmazza és szabályozza. A foglalkozások rendjét és számát az „Éves foglalkozási terv” és a „Heti foglalkozási rend” tartalmazza. A kollégium pedagógus munkakörben dolgozói folyamatosan részt vesznek a szervezett továbbképzéseken, nevelőtestületi és munkaközösségi megbeszéléseken, heti egy alkalommal nevelői megbeszélést tartanak, ami általában minden hétfőn 15 órától kezdődik. A hétvégi ügyeletért járó pihenőnapok nyilvántartását és igénybevételét az igazgatóhelyettesek vezeti. Pihenőnapot csak előzetes kérelem alapján engedélyez az intézmény igazgatója. A pihenőnapok csak egyenként vehetők igénybe (heti egy). Ettől való eltérést különösen indokolt esetben az intézmény igazgatója engedélyezhet. A megszerzett pihenőnapokat a megszerzést követő 30 napon belül igénybe kell venni. A pihenőnapok és
csúsztatások igénybevételét minimum egy nappal korábban az igazgatóhelyettesek felé jelezni szükséges. A szállóvendégek fogadását az intézmény igazgatója és az igazgatóhelyettesek koordinálja, a szükséges intézkedések végrehajtásában a kollégiumi nevelők közreműködnek (a tanulók elpakolásának, és az ágyneműk lehúzásának ellenőrzése).
4.1.
Közösségi rendezvények
A tanulói közgyűlést tanévenként legalább egy alkalommal tartjuk meg a diákönkormányzat kezdeményezésére az általa megjelölt, az igazgatóval egyeztetett időpontban. A tagintézményben a tagintézményvezető részvétetével megtartható a diákönkormányzati küldött közgyűlés. Folyamatosan a munkatervben rögzített ütemezéssel kerül sor kulturális és sportrendezvényekre, illetve részt veszünk az ilyen jellegű városi rendezvényeken. A kollégiumi rendezvényeken a pedagógusok részvétele kötelező, a tanulók számára a részvételt az igazgató rendeli el. A kollégiumban a beköltözés napján történő szülői értekezleten kívül az év folyamán további két alkalommal tartunk szülői értekezletet az iskolai szülői értekezletekkel egy időben.
4.2.
Ünnepélyek rendje
A társadalmi, állami ünnepekről történő megemlékezés kötelező jelleggel csoportkeretekben az aktuális időpontokhoz kötötten történik. A kollégiumi rendezvényeken, ünnepségeken a tanulók meghatározott körének részvétele kötelező az előírt alkalomhoz illő öltözékben. A kollégiumi ünnepségeket az éves munkatervben ütemezett időpontokban kell megtartani.
4.3.
Felnőttoktatás formái
A kollégium az Alapdokumentumában foglaltak alapján végezhet felnőttoktatást. Az intézmény jelenleg felnőttoktatási tevékenységet nem folytat.
4.4.
A kollégiumi foglakozások szervezeti formái
A kollégiumi foglalkozások rendszere a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározottak szerint az intézmény Házirendjében és Éves foglalkozási tervében került meghatározásra. Ezek a dokumentumok tartalmazzák a kötelező, a kötelezően választott, és a szabadon választott foglalkozások rendjét, valamint azt, hogy a tanulók milyen időpontban és módon jelentkezhetnek ezekre.
4.5.
A kollégiumban folyó reklámtevékenység
A kollégiumban a tanulóknak szóló reklám csak az előtérben elhelyezett hirdetőtáblán az igazgató előzetes engedélye alapján tehető közzé. Nem reklámozhatók a tanulók személyiségfejlődését károsan befolyásoló termékek és szolgáltatások. Tilos az egészségre ártalmas áruk és termékek reklámozása. Támogatjuk az egészséges életmóddal a környezetvédelemmel, a kulturális és közéleti tevékenységgel, az ismeretek bővítésével kapcsolatos információk tanulókhoz való eljuttatását.
5. A kollégium helyiségeinek használati rendje A kollégium helyiségeit az intézmény tanulói a Házirendben és a Napirendben tervezett célra, időben és módon használhatják. A tanulók kötelesek a helyiségeket rendeltetésszerűen, azok állagának, műszaki állapotának megóvásával használni. Amennyiben rendellenességet észlelnek, a balesetvédelmi, tűzvédelmi- és vagyonvédelmi kötelezettségeknek megfelelően kötelesek azt jelenteni a csoportvezető vagy az ügyeletes tanárnak. Csak felügyelet mellett használható a számítástechnika terem, Internet terem, konditerem (beosztott diákügyelet), ezen helyiségek használatának szabályait az oda kifüggesztett „Használati rend” tartalmazza. A csoportvezető tanárok vagy az ügyeletes tanár munkaköri kötelezettségéből fakadóan figyelemmel kísérik, és rendszeresen ellenőrzik a tanulóik által használt helyiségek műszaki állapotát, rendjét. A tanulószobák, társalgók, a konditerem kulcsainak kiadását az ügyeletes tanárok adminisztrálják. Záráskor állapotukat ellenőrzik, a benn tanuló diákok tevékenységét figyelemmel kísérik. A zuhanyzókat 21.30-kor zárják. Az ellenőrzések tényét illetve az észlelt hiányosságokat az ellenőrzési naplóban illetve a karbantartási naplóban rögzítik. Balesetveszély vagy egyéb veszélyforrás észlelésekor azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket azok elhárítása érdekében. Egyes helyiségek /könyvtár, zeneklub, számítástechnikai terem, Internet terem, konditerem/ az ott végzett tevékenységet irányító nevelők személyre szóló leltári felelősséggel tartozik. Az intézmény minden dolgozója – különös tekintettel munkaterületére illetve az általa használt szociális létesítményekre – köteles a helyiségek és berendezések, munkaeszközök rendeltetésszerű, biztonságos üzemeltetésére. Az intézmény helyiségeit az alapfeladaton túli célokra csak úgy lehet igénybe venni, hogy az az alapfeladat ellátását nem veszélyeztetheti. A tanulók az intézmény kondicionáló termét csak külön balesetvédelmi oktatást követően, felügyelő mellett használhatják. Aláírásukkal igazolva az előírások betartását. A számítógépes termeket csak beosztás szerint pedagógus felügyelete mellett használhatják a tanulók. A helyiségeket vendégfogadásra illetve egyéb célra a Debreceni Intézményműködtető Központ adja ki úgy, hogy azt egyezteti az intézmény igazgatójával és nem zavarhatja a kollégium alaptevékenységének ellátását.
6. Az ifjúságvédelmi felelős alapvető feladatai Az ifjúságvédelmi felelőst az intézmény igazgatója bízza meg e feladat ellátásával az intézmény pedagógusai közül. A tanulókat és a szülőket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a felelős személyéről, valamint arról, hogy hol és milyen időpontban kereshető fel. Az ifjúságvédelmi felelős nevelő segíti a kollégium pedagógusainak ifjúságvédelmi munkáját. A csoportokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy a kollégiumon kívül milyen ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.
A tanulókat veszélyeztető okok megszüntetésében szükség szerint együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, az ifjúságvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel hatóságokkal. A pedagógusok szülők vagy tanulók jelzése alapján feltárt veszélyeztetett tanulóknál megismeri a tanuló családi környezetét. Bántalmazás vélelme vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az igazgató indítson eljárást a tanuló lakó, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában nyújtása érdekében. Jól látható helyen közzéteszi, az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények (pl. nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon stb.) címét, ill. telefonszámát. Koordinálja az intézményben a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló pedagógiai munkát. A kollégium Pedagógiai programja, ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés kezdeményezése az igazgatónál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. A tanulók és a pedagógusok részére külső szolgáltatók bevonásával vagy belső továbbképzés keretében előadások, konzultációk szervezése az ifjúságvédelem, drogprevenció tárgykörében. Részt vesz az ifjúságvédelem körében szervezett külső rendezvényeken, továbbképzéseken, tájékoztatókon, az ott elhangzottakról tájékoztatja az intézmény igazgatóját és a nevelőtestületet.
7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka ellenőrzésére jogosult: - igazgató - igazgatóhelyettesek - tagintézményvezető - célirányos vizsgálat esetén az a személy, vagy testület, akit az igazgató ezzel írásban megbíz. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének folyamatosságáról és szakszerűségéről az intézmény igazgatója gondoskodik, ennek érdekében éves ellenőrzési tervet készít. Az ellenőrzés formái és módszerei: Az ellenőrzés közvetett, közvetlen, személyes formáinak a szakmai pedagógiai munka színvonalának emelését kell szolgálnia és a pedagógusok munkakörükben és megbízás alapján ellátandó feladatai valamennyi területére ki kell terjednie. Az ellenőrzési tevékenység jellegét tekintve folyamatos, rendszeres, alkalmi, módszerei: személyes ellenőrzés, foglalkozáslátogatás, dokumentumelemzés, beszámoltatás, eredményvizsgálat, stb.
1. A kötelező foglalkozások /szilenciumok, fakultációk / ellenőrzése, a tanulók részvételi létszámának ellenőrzése. A kötelező foglalkozások alól adott felmentések ellenőrzése. A foglalkozások rendje, a tanulók fegyelme, a nyugodt tanulás feltételeinek megteremtése. A tanulócsoport tanulmányi munkájának folyamatos értékelése, stb. -
a csoportfoglalkozások/fakultációk tematikájának tartalmi áttekintése a csoportfoglalkozások/fakultációk rendszeres megtartásának ellenőrzése a csoportfoglalkozások/fakultációk szakmai – pedagógiai ellenőrzése a csoportfoglalkozások/fakultációk látogatása, értékelése a szabadidős foglalkozások ellenőrzése az egyéni foglalkozások rendszerességének ellenőrzése.
2. Az ügyeleti munka ellenőrzése /napközben, este, éjszaka, reggel/. 3. A csoportvezetői tevékenység tartalmi ellenőrzése. A pedagógiai adminisztráció ellenőrzése, jelentések, beszámolók, szakmai programok értékelése. A szülőkkel, társintézményekkel történő kapcsolattartás ellenőrzése. Az ellenőrzések tapasztalatait nevelőtestületi értekezlet illetve személyes megbeszélés keretében rendszeresen értékelni kell.
7.1.
Az intézmény működésének belső ellenőrzése
Az intézmény belső ellenőrzési tevékenységét az igazgató irányítja. Az ellenőrzési tevékenység az Éves ellenőrzési tervnek megfelelően folyik. Az ellenőrzés kiemelt területei: pedagógiai ellenőrzés Felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek, tagintézményvezető, az intézményi gazdálkodás, pénzügyi, számviteli és ügyviteli tevékenység ellenőrzése: Ezen terület ellenőrzésében meghatározott feladatai vannak: A kollégium igazgatójának az intézményi működés valamennyi területén, vezetői ellenőrzés illetve a munkafolyamatba épített ellenőrzés rendszerének működtetésével. Az ellenőrzés egyes külön területei és felelősei: Személyi juttatás, túlórák műszakpótlékok Élelmezés ellenőrzése Nagy és kisértékű tárgyi eszköznyilvántartás Leltározási tevékenység Selejtezés Felelős: igazgatóhelyettesek, tagintézményezető. Épület, rend, tisztaság, karbantartottság, higiénés követelményeinek betartása. Felelős: igazgatóhelyettesek, tagintézményvezető, ápolónő. Biztonságtechnikai és balesetvédelmi ellenőrzés, teljes körű szemle keretében a biztonságos munkavégzés és lakhatás feltételeinek biztosítása. Felelős: igazgatóhelyettesek.
Munkaügyi ellenőrzés Munkaügyi nyomtatványok (kinevezések, átsorolás, személyügyi dokumentumok). Felelős: igazgató.
8. A fegyelmi eljárás szabályai Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás és az azt esetlegesen megelőző egyeztető eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet vonatkozó paragrafusai tartalmazzák. A fegyelmi eljárás pedagógiai célokat szolgál. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló vagy a szülő vagy képviselője ismételt szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni és biztosítani kell, hogy védekezését előadja. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A kollégium rendjének megsértéséért: - megrovás - szigorú megrovás - kizárás - áthelyezés másik tanulócsoportba - kedvezmények, juttatások megvonása fegyelmi büntetés szabható ki. A fegyelmi határozatot írásba kell foglalni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi bizottság feladata a fegyelmi ügy vizsgálata, javaslattétel a döntéshozatalra. Vezetője a székhelyintézményben az igazgatóhelyettesek, tagintézményben a kollégiumvezető. Tagjai: az általuk megbízott két kollégiumi nevelő. A bizottság a véleményét szótöbbséggel alakítja ki. A fegyelmi eljárást megelőzheti az egyeztető eljárás, amelyre akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél kiskorú esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú esetén a szülő egyetért.
9. Az elektonikusan előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének és kezelésének rendje Az elektronikusan előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítését az intézményvezető aláírásával és a körbélyegző lenyomatával végezzük. A dokumentumok kezelését az Iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell végezni.
10. Az intézményvezető feladat és hatásköréből leadott feladat és hatáskörök Az intézményvezető hatásköréből átruházza: - a székhelyintézményben az igazgatóhelyettesekre, a tagintézményben annak vezetőjére a tanulói és fegyelmi ügyek kivizsgálását, - az igazgató személyét, vagy közeli hozzátartozóját érintő esetben a kiadmányozás jogát az igazgatóhelyettesekre, - a tagintézményben a szabadságok nyilvántartását, a munkaidő felhasználását, a túlmunka elrendelését, a munkavégzés ellenőrzését a tagintézményvezetőre, - a gyeremek és ifjúságvédelmi feladatok koordinálását az ifjúságvédelmi felelősökre,
-
a gyermekbalesetek megelőzését, azok kivizsgálását és jelentési kötelezettségét a tagintézményben annak vezetőjére, székhelyintézményben az igazgatóhelyettesekre, nyilvántartások vezetését, az adminisztratív feladatok végzését a tagintézményben annak vezetőjét, helyettesét, a székhelyintézményben a kollégiumi titkárt bízza meg, munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi feladatok ellátása az intézményműködtető szervezetének a feladata.
11. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit az intézmény Pedagógiai programja és foglalkozási terve részletesen tartalmazza.
12. A mindennapi testedzés formái A tanulók egészséges életmódra nevelése, a testkultúra fejlesztése érdekében a kollégium a maga lehetőségeivel igyekszik szolgálni a kollégisták mindennapi testedzés iránti igényének kielégítését. Lehetőséget teremt – a tanulmányi feladatok színvonalas teljesítése esetén – a tanulók különböző sportegyesületben végzett tevékenységére városi, országos szintű sportversenyekre történő felkészülést és az azokon való részvételt, kollégiumi sportversenyeket szervez. A testmozgás, sport időkeret, az Éves foglalkozási tervben rögzített időkeret: - szabad időben végzett tevékenység, - csoportfoglalkozások keretében végzett testmozgás, házibajnokságok keretén belül végzett sporttevékenység, - kollégiumok közötti bajnokságok, kupa, stb. A mindennapi testedzés érdekében a tanulók a kollégium sportfelszereléseit díjtalanul, megőrzési felelősséggel vehetik igénybe. A tanulók mindennapi testedzését illetve a házibajnokságok és sportversenyek lebonyolítását a csoportvezetők illetve az erre a célra reszortfelelősként kijelölt nevelő szervezi és irányítja
13. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete A kollégiumba beköltözni, csak érvényes orvosi igazolás birtokában lehet. Az igazolásnak tartalmaznia kell, hogy a tanuló közösségben tartózkodhat. A tanulók rendszeres orvosi ellátását a lakóhely szerint illetékes háziorvos, az iskolaorvos, a kollégium körzetében kijelölt háziorvos együttesen látja el. A kollégium körzetében kijelölt orvos rendelési idejét az intézményi faliújságon tüntetjük fel. A tanulók a társadalombiztosítási kártyát a lakóhely szerint illetékes háziorvosnál adják le. Iskolai időben az ott működő iskolaorvos végzi a tanulók egészségügyi ellátását. A kollégium körzetében kijelölt háziorvos a kollégisták ambuláns ellátását biztosítja rendelési időben. A beteg tanulók gondozását, felügyeletét, orvoshoz, szakorvoshoz kísérését a kollégiumi ápolónő látja el. Ügyeleti időben a csoportvezető, illetve ügyeletes tanár intézkedése alapján a városi orvosi ügyelet végzi a szükséges orvosi ellátást. A beteg tanulónak a Házirendben rögzített módon, amennyiben állapota lehetővé teszi, haza kell utaznia, és jelentkeznie kell háziorvosánál. Az intézménybe csak gyógyultan, igazolással ellátva térhet vissza.
14. A tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén teendő feladatok A kollégium Házirendjében vannak meghatározva azok a védő-óvó előírások, amelyeket a tanulóknak a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a felmerülő veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a tanév megkezdésekor ismertetni kell kollégiumi foglalkozás keretében. (Balesetvédelmi és biztonságtechnikai oktatás). Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Évente egyszer „tűzriadó próbát” kell tartani az épület kiürítésével, a biztonságtechnikai feladatok átismétlésével egybekötve. A tanulók részére csak a Házirendben meghatározott eszközök és berendezések használata engedélyezett. Tanulóbalesetek esetleges bekövetkezésekor a nyilvántartási és jelentési kötelezettséget a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak szigorú betartásával kell teljesíteni. E kötelezettséget a benntartózkodástól függően (lásd vezetők helyettesítési rendje az intézmény igazgatója, helyettese, ügyeletes tanár, balesetvédelmi megbízott) teljesíti. A balesetek megelőzésére, a veszélyforrások feltárásában és megszüntetésében közreműködik az intézmény összes dolgozója és tanulója. Az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelések megtalálhatók a tanári szobában, igazgató-helyettesi irodában és a gazdasági irodában. Naprakész feltöltésükről a kollégium ápolónője gondoskodik.
15. A kollégiummal jogviszonyban nem álló személyek intézménybe történő belépésének, és benn tartózkodásának rendje A kollégiumban a tanulók szülőt és látogatót csak a Házirendben meghatározott esetekben és módon, engedéllyel fogadhatnak. Engedélyezésre jogosult az igazgató, az igazgatóhelyettes, az ügyeletes tanár, a csoportvezető tanár. Az engedély megadását nem megfelelő indoklás esetén meg lehet tagadni. Az engedélyező kijelöli a benntartózkodás helyét és időtartamát. Tanulót látogató személyek a portástól kérnek tájékoztatást, és az előtérben várják meg a keresett személyt. Az ügyeletes tanár engedélyével a tanulók szülei a hálószobába, illetve a társalgókba is felmenetnek. A menzás tanulók, illetve vendégebédet befizetők étkezési jegyüket a portásnak felmutatják, és csak az étkezés időtartamára tartózkodhatnak az ebédlőben. Az intézménybe érkező szállóvendégek intézményben tartózkodásának szabályait az úgynevezett „vendég házirend” tartalmazza, amelyet a vendégek részére a portán nyújtunk át, az abban foglaltak betartása anyagi felelősségvállalás mellett a vendégek részére kötelező. A tanfolyami oktatásban résztvevők a terembérleti szerződés alapján csak a számukra engedélyezett helyiségekbe léphetnek be. Számukra is kötelező az intézmény belső szabályzatainak betartása. (helyiségek használati rendje, tűz és balesetvédelmi előírások, stb.) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének tagjai (képviselői munkájukkal összefüggésben – az Önkormányzattól kapott megbízás alapján – képvieslői igazolványuk felmutatásával) az önkormányzati intézmények helyiségeibe – az intézmény vezetője, vagy távolléte esetén az igazgatóhelyetesekkel történő előzetes egyeztetés után – beléphet. A Debreceni Intézményműködtető Központ dolgozói a DIM belső szabályzatában illetve a DIM, KLIK együttműködési megállapodásában rögzítettek szerint léphetnek ki illetve tartózkodhatnak az intézményben.
Záró rendelkezések A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát és mellékleteit az intézmény igazgatója készítette el, a Nevelőtestület rendkívüli értekezlet keretében véleményezte és elfogadta, határozatlan idejű érvényességgel. A Szervezeti és Működési Szabályzatot és mellékleteit a jogszabályban előírt egyetértési és véleményezési jogával élve elfogadásra alkalmasnak tartotta az intézmény Szülői szervezete és Diákönkormányzata. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, Pedagógiai programját és Házirendjét a szülők és tanulók részére az intézmény honlapján (www.deakkoli.sulinet.hu), könyvtárában, nevelői illetve igazgatói irodájában, valamint a tagintézmény nevelői szobájában lehet megtekinteni, munkanapokon 8 – 16 óráig. Az ezekkel a dokumentumokkal kapcsolatos információ kérhető az intézmény igazgatójánál, igazgató-helyetteseinél, tagintézményvezetőjénél, munkanapokon 8 – 16 óráig személyesen, vagy az 52-534-949-es, vagy a 52-413-922-es telefonszámon. Igazgatói fogadóóra csütörtök: 14-16 óráig. A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Szervezeti és Működési Szabályzata határozatlan időre készült, felülvizsgálatát szükség szerint, illetve 2018-ban tervezzük. Debrecen, 2015. június 24. Posta László igazgató
A KOLLÉGIUMI DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján az intézmény diákönkormányzata az alábbiak szerint működik, és az alábbi jogokat gyakorolja. 1. A diákönkormányzat dönt saját működéséről és szerveinek hatásköréről, valamint a diákönkormányzat mozgalmi tevékenység formáiról a nevelőtestület véleményének meghallgatásával, továbbá a kollégiumi rádió- és újság feladatainak meghatározásáról, diák- szerkesztő bizottság megbízásáról. 2. A diák-önkormányzati szerv javaslattevő jogot gyakorol a) a működési szabályzat elfogadásakor, módosításakor - a kollégium munkarendjében a tanulókat érintő rendelkezések, - a kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje és időbeosztása, - a kollégiumba a felvételről való döntése, az externátusi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának elvei, - a kollégiumi közösségek, a diákképviselők, valamint a diákotthoni vezetők közötti kapcsolattartás formai és rendje, - az ösztöndíj megállapításának és a rendelkezésre álló keret felosztásának elvei és módja, - a tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái, - a tanulók jutalmazásának elvei, - a fegyelmező intézkedések, - a kollégiumi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, - a kollégiumi létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje, - a kollégiumi tagjainak jogai és kötelességei, - a kollégiumi fegyelmi eljárás szabályai megállapításának tekintetében. b) a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, c) a társadalmi munkaakciók, környezetvédelmi programok szervezésében, d) a tanév rendjének meghatározásakor a tanulókat érintő programok tekintetében egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározásában, e) a szociális intézkedésekre, illetőleg a sporttevékenységre vonatkozó valamennyi, a tanulókat érintő döntések tekintetében, f) a diákönkormányzati szerv részére helyiség biztosításában, illetőleg megvonásában, g) az ifjúságpolitikai célkora fordítható pénzeszközök felhasználásában, h) a diákönkormányzati szervek választott tisztségviselőinek, illetőleg a tanulóknak a kitüntetésében, jutalmazásában, i) a diákönkormányzati szervet illető pénzeszközök feloszlatásában j) a házirend egyes pontjainak megállapításában. 3. A diákönkormányzati szerv véleményezési jogot gyakorol a) a kollégiumi intézmény munkájának, a tanulók helyzetének átfogó elemzésében, értékelésében, beszámolók elfogadásában, b) pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében, c) az ifjúságvédelmi felelős tanár megbízása tekintetében,
d) a tanulók fegyelmi ügyeiben e) a középfokú nevelési – oktatási intézmény külső kapcsolatrendszerének kialakításában, f) a könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének kialakításában, g) a pedagógusoknak a diákmozgalomban végzett tevékenységéért való kitüntetésében, jutalmazásában, h) a kollégiumi ünnepségek szervezésében és a kollégiumi hagyományok építésében. 4. A diákönkormányzati szerv javaslattevő jogköre kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre. 5. A diákotthoni közgyűlés dönt: a) a kollégiumi diáktanács és a fegyelmi bizottság tagjainak megválasztásában, b) a kollégiumi részére meghirdetett versenyeken való részvételi tekintetében. 6. A kollégiumi közgyűlés egyetértési jogot gyakorol a) a kollégiumban működő ifjúsági klub vezetőjének megbízásában 7. A kollégiumi közgyűlés véleményezési jogot gyakorol a működési szabályzat elfogadásakor a diákotthon tagjait érintő kérdésekben. 8. A kollégiumi közgyűlés az 5./ bekezdés b. pontjában, valamint a 6./ bekezdésben meghatározott jogait a diáktanácsra átruházhatja. 9. Az intézményben a diákönkormányzat működését, a tanulók által, erre felkért pedagógus segíti, a) a Diáktanács tagjait az egyes tanulócsoportok delegálják a testületbe úgy, hogy annak összetétele a tanulóközösséget reprezentálja, b) a Diáktanács vezető tisztségviselőit /titkár, elnök / - a testület javaslatára – a Közgyűlés választja, c) a Közgyűlés összehívása a Diáktanács kezdeményezésére történik, d) a Diáktanács munkájának rendjét saját jogkörben határozza meg e) a Diákközgyűlés küldöttközgyűlésként szervezik meg, ahová a tanulócsoportok által választott állandó Diákönkormányzati képviselő mellé csoportonként legalább 3 küldöttet delegálnak a tanulóközösségek. A Diákközgyűlés nyilvános.
Diákönkormányzat
Posta László igazgató
A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium pedagógus továbbképzési szabályzata 1. A szabályzat hatálya A módosított 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglaltak alapján az intézmény pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos eljárását az alábbiakban szabályozom: Jelen szabályzat az intézményben határozatlan időre főállású pedagógus munkakörbe kinevezett dolgozókra terjed ki, beleértve a fizetés nélküli szabadságon lévőket vagy a sorkatonai szolgálatukat töltőket. 2. A szabályzat időtartama A szabályzat határozatlan időre szól. 3. Alapelvek Az intézmény csak olyan továbbképzési vagy átképzési formákat és irányokat támogat, amelyek: - az intézmény pedagógiai programjával összhangban vannak, javítják az abban megfogalmazott célok megvalósításának lehetőségét, - az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a pedagógus munkakörében közvetlenül hasznosítható felsőfokú végzettséget, szakképesítést vagy szakvizsgát adnak, és összhangban vannak a Köznevelési törvény pedagógus továbbképzésre vonatkozó előírásaival, - a jogszabályban meghatározott módon jóváhagyott képzési projektnek regisztrálnia kell a képzés programját /cím, tematika, tartalom, előírt módszertan, képzési idő, részvételi költség, elérhető szakképesítés. 4.
A támogatás odaítélésekor intézményünk célkitűzéseinek megfelelően kiemelten kezeljük: - a tehetséggondozás formáit gazdagító beiskolázásokat, - korszerű anyanyelvi és idegen nyelvi kultúra gazdagítását, - az informatikai képzést, - a mentálhigiénés képzést, - az egyszakos nevelők második szakjának megszerzését, - a kisebb költségkihatással és kevesebb munkaidő kieséssel járó képzési formákat, - a hétéves határidő lejárta miatt szükségessé vált képzéseket.
5. A döntés folyamata A jelentkezés az igazgatónál történik írásban /a jelentkezésre az intézmény vezetője is felkérhet pedagógusokat/. A beiskolázási tervebe való felvételről az igazgatódönt, az érdekvédelmi szervezetek és a Közalkalmazotti Tanács meghallgatásával. A támogatásról a KLIK Debreceni Tankerület Igazgatója dönt. Az igazgató írásban értesíti a jelentkezőt. A továbbképzésben való részvétel nem gátolhatja a feladat ellátását. A pedagógus köteles igazolni: - a számlával igazolt költségek mértékét, - a támogatás mértékét, ami legfeljebb a tanfolyami díj költségeinek 80%-át teheti ki. amennyiben az e célra felhasználható keret erre lehetőséget ad további költségtérítésről is dönthet az intézmény igazgatója, - tartalmaznia kell, a tanulmányi szabadság és távollét mértékét,
Amennyiben a dolgozó, a továbbképzést önhibájából nem fejezi be, a kapott támogatást vissza kell fizetnie, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb szankciók is alkalmazhatók vele szemben. Az intézmény a pedagógus továbbképzésre és átképzésre és átképzésére a nevelőtestület által jóváhagyott ütemtervet kell készíteni. Az ütemterv öt évre szól. A munkáltató minden tanévben a jogszabályban meghatározott formájú és tartalmú beiskolázási tervet készít.
Posta László igazgató
Szempontok a kiemelkedő színvonalú munkavégzésért járó keresetkiegészítés odaítéléséhez a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégiumban Igazgatóhelyettesek A munkaköri leírásban megfogalmazott teendők példás szintű, mintaértékű ellátása, konszenzusteremtő, vezetői koordináló tevékenység. A döntések előkészítésben, végrehajtásában és ellenőrzésében való következetes részvétel. Az intézmény érdekében végzett „vállalt” feladatok magas szintű ellátása. A pótlék odaítéléséről, mértékéről a fenti szempontrendszer alapján az intézmény igazgatója dönt egy tanévre szólóan. Taginézményvezető A munkaköri leírásban megfogalmazott teendők példás szintű, mintaértékű ellátása, konszenzusteremtő, vezetői koordináló tevékenység. A döntések előkészítésben, végrehajtásában és ellenőrzésében való következetes részvétel. Az intézmény érdekében végzett „vállalt” feladatok magas szintű ellátása. A pótlék odaítéléséről, mértékéről a fenti szempontrendszer alapján az intézmény igazgatója dönt egy tanévre szólóan. Nevelőtanárok Alapfeladatok: A mindennapi alaptevékenység kiemelkedő színvonalú végzéséhez, csoportvezetői teendők, ügyeleti tevékenység, szilenciumi rend, fegyelem, a szobák rendje, a csoport neveltségi szintje, a tanulmányi munkát segítő tanári tevékenység. Magas fokú pedagógiai igényesség az oktató- nevelőmunka végzése során. A kollégium Pedagógiai Programjában megfogalmazott konkrét feladatok példás ellátása. A pedagógiai adminisztráció pontossága, szóbeli és írásbeli kommunikáció színvonala, pedagógiai kultúráltság, példamutatás, kiemelkedő szakmai eredmények, innováció. A szakkollégiumi feladatellátással kapcsolatos követelmények, áltagon felüli teljesítése: Fakultációk szervezése és a fakultációs munka színvonala, egyéni képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, a tanulókkal való egyéni foglalkozás / korrepetálás, pályaorientáció /. A hátrányos helyzetű tanulókkal való kiemelt törődés. Az egyéni megbízás alapján végzett úgynevezett reszortfeladatok igényes ellátása /ifjúságvédelem, Diákönkormányzat segítése, könyvtár, klubok, szakkörök /. A kollégiumi szabadidős tevékenység szervezésében és lebonyolításában való aktív részvétel, versenyekre való felkészítés, versenyek, vetélkedők szervezése intézményi illetve intézmények közötti szinten. A szabadidő kultúrált eltöltéséhez nyújtott pedagógiai segítség az egészséges életmódra nevelés terén kifejtett magas szintű munkavégzés. A minőségi pótlék odaítélésének alapfeltétele, hogy a mindhárom területen végzett munka jó színvonalú, de legalább két területen, átlagon felüli legyen.
Jogszabályban megállapított mértékű kereset-kiegészítés illeti meg azt a pedagógus munkakörben dolgozót, (beleértve a vezetőket is) aki az intézményi minőségbiztosítási, minőségfejlesztési, mérési, értékelési munkát vezeti, illetve az igazgató megbízása alapján abban részt vesz. Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők: A munkaköri feladatok pontos, lelkiismeretes ellátása. Munkaköri vezetők esetén az adott terület és a beosztott dolgozók önálló irányítása, a feladatok határidőre történő végrehajtása, a beosztott dolgozókkal kialakított kapcsolatrendszer, az intézmény érdekeinek maximális érvényesítése, a vállalt feladatok mennyisége és ellátásuk színvonala, a munkaterület rendje, a dolgozók fegyelme. Beosztott dolgozók esetén a vezetőikhez való viszony, az utasítások és a munkaköri leírásban foglaltak szakszerű, határidőre történő és hibátlan végrehajtása. Hosszú távon végzett az ellenőrzések által pozitívnak ítélt munkavégzés.
A DEBRECENI DEÁK FERENC TEHETSÉGFEJLESZTŐ KÖZÉPISKOLAI SZAKKOLLÉGIUM KÖNYVTÁRÁNAK MŰKÖDÉSI ÉS GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA Készült: A nevelési – oktatási intézmények működését szabályozó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján, a kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat részeként. 1. A gyűjtőköri szabályzat célja: A kollégiumi könyvtár, az iskolai, kollégiumi pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. 2. A gyűjtőköri szabályzat indoklása: A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerint a kollégiumi könyvtár igénybevételének, működésének szabályait, a kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A kollégiumi könyvtár állományába 26epi a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A kollégiumi könyvtár gyűjtőkörét a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott gyűjtőköri szabályzat határozza meg. A könyvtár gyűjtőkörét alapvetően meghatározzák a kollégium pedagógiai programjában, a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak, döntően pedig természetesen az anyagi lehetőségek is. Kollégistáink a Tóth Árpád Gimnázium, Medgyessy Ferenc Gimnázium, Fazekas Mihály Gimnázium, Ady Endre Gimnázium, Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziuma, Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, a Brassai Sámuel Szakközépiskola, Beregszászi Pál Szakközépiskola, Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Mechwart András, valamint a Péchy Mihály Műszaki Középiskolák tanulói közül kerülnek ki. Széleskörűen ismernünk kell tehát az adott iskolák pedagógiai programját, helyi tanterveit és az iskolai könyvtárak állományát, ahhoz, hogy kollégiumunk könyvtárába megfelelő dokumentumgyűjteményt alakíthassunk ki. Diákjaink a 26epi26r nyelv- és irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, ének, társadalmi ismeretek, filozófia, informatika tantárgyakat tanulnak, idegen nyelvek közül angolt, németet, franciát, olaszt, oroszt. Szakmai tárgyak közül az elektronikai, villamos gépészeti, építészeti ismereteket, statisztikát, gazdasági jogot, a szakrajzot illetőleg zeneelméleti, művészeti stb. Ismereteket. Az intézmény által képviselt sokféle iskolatípus és képzési profil, s nem utolsó sorban tehetséggondozást és – fejlesztést szolgáló szakkollégiumi jelleg miatt a Deák Ferenc Középiskolai Szakkollégium tanulóinak érdeklődési köre igen széles és sokrétű. Ennek figyelembevételével gyűjtjük az intézményi könyvtár szakági összefoglaló és egyéb dokumentumait. Az utóbbiakra való tekintettel is, a könyvtár gyűjtőköri, szakmai – módszertani célkitűzéseit mindenekelőtt az alábbi szempontok határozzák meg: A könyvtári gyűjtemény megfelelő színvonalú információkkal és információhordozókkal segítse a kollégium alap és kiegészítő feladatainak ellátását, valamint a szakkollégiumi jelleggel szorosan összefüggő oktató – nevelő tevékenységet. A könyvtár gyűjtőköréből gondoskodjon olyan dokumentumok (szak – és szépirodalmi, tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési, pedagógiai módszertani kiadványok, tankönyvek, periodikák, folyóiratok, egyéb kiadványok, 26epi és elektronikus ismerethordozók stb.) állományába vételéről, amelyek a Szakkollégium jellegének az intézmény pedagógiai programjában deklaráltak szerint a tanulók felzárkóztatását és a tehetséggondozás valamint a fakultációs oktatás szempontjait és elvárásait helyezik előtérbe. A feltételek megteremtésével a könyvtár segítse hozzá a tanulókat és a tanárokat, az adminisztratív és a technikai dolgozókat is (lehetőségek függvényében) a szabadidő kultúrált és tartalmas eltöltéséhez. 3. A kollégiumi könyvtár működési feltételei:
A könyvtár jogi személyiség nélküli, szakmai – módszertani önállósággal egysége a Deák Ferenc Kollégiumnak. A könyvtárat pedagógus munkakörű informatikus könyvtáros szakképzettségű könyvtárfelelős tanár vezeti, munkájának felügyeletét az intézmény igazgatója látja el. A Deák Ferenc Kollégium Könyvtára viszonylag korszerű, mintegy 90 nm alapterületen fekvő, a főépületben elhelyezett, könnyen megközelíthető, tágas terem, amelynek „csarnokszerűségét” sajátos hangulatot teremtve, egy oszlopsor töri, egyik oldalát pedig a belső udvarra néző teljes üvegborítású ablaksor zárja le. A könyvtárterem méreteinél fogva is alkalmas fakultációs (osztály) foglalkozás, illetve más nagyobb szabású kulturális programok megtartására. A könyvtár rendelkezik az oktató-nevelő munkát hatékonyan szolgáló segédletekkel, információhordozókkal és egyéb eszközökkel (irásvetitő, tv, számítógép stb.) A beiratkozott olvasók száma 150 fő, a több – kevesebb rendszerességgel megjelenő könyvtárlátogatóké pedig 200 fő. A könyvtár munkáját egy könyvtári gyakorlattal rendelkező nem szakképzett könyvtáros (magyar szakos) nevelőtanár szervezi és irányítja. A könyvtár közel ötezer dokumentumos könyvtári állománynak biztosit megfelelő szakszerű elhelyezést, zömmel zártpolcos üvegszekrényben. Lehetővé teszi a kultúrált könyvtárhasználatot, és az eligazodást segítő és az álagmegőrzést szolgáló nyilvántartást. Szabadpolcos állományrész biztosított. Tanítási napokon a tanulók, a pedagógusok és a dolgozók számára a működési rend által rögzített időpontokban a nyitva tartás biztosított. A könyvtár kapcsolatrendszere kiterjedt Debrecen város más kollégiumi könyvtáraival, a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekkel, mindenekelőtt a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézettel, s annak könyvtárával. 4. A kollégiumi könyvtár a következő alapfeladatoknak igyekszik eleget tenni: Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és hozzáférhetővé tétele. Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról. Fakultációs, készség – és képességfejlesztő foglalkozások tartása. Az egyéni olvasói igények kielégítése céljából és csoportos foglalkozások számára a könyvtári dokumentumok helyben való használatának a biztosítása. Rendszeres olvasószolgálat biztosítása az egyéni és csoportos érdeklődők számára. Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is. 5. A kollégiumi könyvtár használói köre, működése: a., A kollégiumi könyvtár korlátozottan nyilvános. A könyvtárhasználók körét a kollégiumi diákok, tanárok és dolgozók alkotják, ami jelen esetben 252 fő tanulót, 2 fő dolgozó és 12 tanárt jelent. b., A beiratkozás, a regisztráció és az adatkezelés olvasójegy alapján történik. c., A szolgáltatások igénybevételének feltételeit, a könyvtárhasználat szabályait, a nyitvatartási, kölcsönzés idejét és az egyéb szükséges információkat a könyvtár működési rendjét rögzítő melléklet tartalmazza. d., Könyvtárhasználat kérdéseire vonatkozó előírások nyilvánosan megismerhetők, a könyvtár működési rendje jól látható helyen kifüggesztve. 6. Gyűjtőköri leírás: Funkció szerinti felosztás a., Főgyűjtőkör: a könyvtár alapfunkciójából adódó feladatok megoldását segítő dokumentumok:
kézikönyvek helyi tantervekben meghatározott házi olvasmányok ismeretterjesztő – és szépirodalom (a fent jelzett körben)
szórakoztató irodalom b., Mellékgyűjtőkör: a könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik, beszerzésüket 28epi részlegesen tudjuk vállalni. A gyűjtőkör formai oldalról írásos nyomtatott dokumentumokat jelent (könyv, periodika, brosúra, tankönyv, folyóirat, újság és egyéb nyomtatványok, szemléltető eszközök stb.). A könyvtár kiemelten fejleszti a kézikönyv állományát, fokozottan fejleszti a 28epi28r irodalmi, világirodalmi gyűjteményét, valamint szakkollégiumi oktatás – nevelés céljait, a felzárkóztatást, a tehetséggondozást és a nyelvi képzést szolgáló dokumentumokat. Kézikönyvtár: Teljességre törekvően gyűjtjük: általános – és szaklexikonokat, általános – és szakenciklopédiákat szótár – és fogalomgyűjteményeket. Válogatással gyűjtjük: tankönyveket, életrajzi lexikonokat, név – és címtárakat. Szépirodalom (kölcsönözhető): Teljességgel gyűjtjük: a helyi tantervben meghatározott, a 28epi28r irodalom bemutatására szolgáló átfogó antológiákat, házi olvasmányokat, a világirodalom klasszikusainak műveit. Válogatással gyűjtjük: elbeszéléseket, verses köteteket, történelmi regényeket. Ismeretterjesztő irodalom (kölcsönözhető): az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett alapszintű irodalmat, házi – és ajánlott olvasmányokat. Pedagógiai gyűjtemény (kölcsönözhető): Teljességgel gyűjtjük: a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok szakirodalmát. Válogatással gyűjtjük: pedagógiai, lélektan és szociológia területeihez kapcsolódó műveket. Külön gyűjtemények: Teljességre törekvően gyűjtjük: alkalmazott pedagógiai – és tantárgyi módszertani folyóiratokat. Válogatással gyűjtjük: hivatali segédkönyvtár, a kollégium irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, az ezzel kapcsolatos jogszabálygyűjteményeket az ezzel kapcsolatos periodikai gyűjteményeket Kiadványok példányszáma (a kollégium tanulóinak és tantestületének létszáma határozza meg) illetve, hogy az adott dokumentum a fő – vagy mellékgyűjtőkörbe tartozik és hány elkülönített állományrészben van helye:
házi olvasmányok (4 – 5 tanuló/kötet) ajánlott olvasmányok (10 tanuló/kötet) kézikönyvtár: 1 – 1 példány (pl.: pedagógiai) tanárok által használt művek: 1 – 1 példány a mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok: 1 – 2 példány.
Megjegyzés: A fentiek a minimum példányszámot jelentik, amelyek a mindenkori beszerzési keret, pályázatok függvényében változnak. 7. Gyarapítás forrásai: vásárlás, ajándék, csere A vásárlás főbb forrásai: könyvesboltok könyvtárellátók. Ajándékként a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok kerülhetnek. 8. Az állomány apasztása: Tervszerű rendszeres selejtezés a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM rendelet alapján az alábbi címeken: tartalmilag elavult, természetes elhasználódás, fölöslegessé vált, egyéb. Végül fontos leszögeznünk, hogy a feladatok és lehetőségek változásával a gyűjtőköri szabályzat összehangolását a könyvtár mindenkori feladatának tekinti és elvégzi. A Gyűjtőköri szabályzat 1. számú melléklete A könyvtár működési rendje 1. A könyvtár a kollégium minden tanulója, tanára és dolgozója használhatja a könyvtári órák alatt (hétfőtől – csütörtökig 16 -18 óra, pénteken 14 – 15 óra között) 2. A könyvtár fő feladata könyvtári dokumentumok kölcsönzése, információk gyűjtése és továbbítása, tájékoztatás, a kulturált szabadidő eltöltésének biztosítása. 3. A könyvtárat a könyvtári órákban olvasásra, dolgozatok elkészítésére és egyéb csendes foglalkozásra lehet használni. 4. A könyvek kölcsönzési ideje 2 hét. A kikölcsönzött könyvet 2 héten belül felszólítás nélkül vissza kell szolgáltatni. 5. Egy alkalommal 2 könyv kölcsönözhető. 6. Lexikonokat, szótárakat és egyéb fontos összefoglaló kézikönyveket kölcsönözni nem lehet, azokat 29epi a könyvtárban lehet használni. 7. Ha kikölcsönzött könyv a kölcsönvevőnél súlyosan megsérül olvashatatlanná válik, stb.) a kölcsönző kártérítést tartozik fizetni.
(pl.:
lapok
hiányoznak,
8. A könyvérték háromszorosát köteles kártérítésként fizetni az is, aki a kölcsönvett könyvet elhagyja. 9. A könyvtárból történő lopás fegyelmi eljárást és a könyvtár használatától való végleges eltiltást vonja maga után. 10. A szekrényből, polcról kiemelt könyvet, folyóiratot, újságot használat után a helyére visszatenni.
kell
11. A könyvtárban csendnek és rendnek kell lennie, élelmiszert bevinni, vagy ott fogyasztani nem szabad. 12. A könyvtár használói javaslatot tehetnek könyvek vásárlására, dokumentumok, 30epi és elektronikus ismerethordozók beszerzésre. 13. A könyvtárhasználók a könyvtáros utasításait kötelesek betartani. 14. Akik a könyvtár helyiségét más célra veszik igénybe (pl.: tanári értekezlet, továbbképzés, beszámolók, vizsgák) azoknak rendet és a tisztaságot, valamint a polcokon levő könyvek és folyóiratok biztonságát szem előtt kell tartaniuk. A Gyűjtőköri szabályzat 2. számú melléklete: Részletes gyűjtési utasítás Kézikönyvtár gyűjtőköre ETO főosztály és osztályok szerint. 0 főosztály: 00 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 01 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 02 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 03 osztály általánosan 04 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 05 osztály válogatva 06 osztály nem 07 osztály nem 08 osztály válogatva 09 osztály nem 1 – es főosztály: 10 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 11 osztály nem 12 osztály nem 13 osztály nem 14 osztály válogatva 159.9 osztály válogatva 16 osztály válogatva 17 osztály válogatva 2 – es főosztály: 21 osztály válogatva 22 osztály válogatva 23/28 osztály válogatva 29 osztály válogatva 3 – as főosztály: 30 osztály válogatva 31 osztály nem 32 osztály nem 33 osztály nem 34 osztály nem 35 osztály nem 36 osztály nem 37 osztály válogatva 38 osztály nem 39 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 5 – ös főosztály:
50 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 51 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 52 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 53 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 54 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 55 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 56 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 57 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 58 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 59 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 6 – os főosztály: 60 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 61 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 62 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 63 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 64 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 65 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 66 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 67 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 68 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 69 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 7 – es főosztály: 71 osztály nem 72 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 73 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 74 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 75 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 76 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 77 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 78 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 79 osztály általánosan 8 – as főosztály: 80 nyelvkönyvek szótárak válogatva 82/89 szépirodalom válogatva 9 – es főosztály: 902/904 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 908 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 91 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 929 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 93/99 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 3. számú melléklet: Periodika gyűjtemény A folyóiratok megőrzésére vonatkozó jelölések: K = kötve, tartós megőrzésre Ö = tékázva, 3 évig őrizzük T = évente töröljük
National Geographic Ö Rubikon Ö Köznevelés Ö TermészetBúvár Ö
FÜGGELÉKEK 1-es számú függelék
Az igazgató munkabeosztása: Hétfő: 8.00 – 16.00 Kedd: 8.00 – 16.00 Szerda: 8.00 – 19.00 Csütörtök: 8.00 – 16.00 Péntek A hét: 8.00 – 14.00 B hét: 8.00 – 12.00 Igazgatói fogadóóra: csütörtök 14.00 – 16.00 Az igazgatóhelyettesek munkabeosztása: Hétfő A hét: 9.00 – 20.00 B hét: 8.00 – 20.00 Kedd: 8.00 – 16.00 Szerda: 12.00 – 19.00 Csütörtök: 8.00 – 16.00 Péntek A hét: 9.00 – 15.00 B hét: 8.00 – 13.00 Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök A hét: B hét: Péntek A hét: B hét:
8.00 – 16.00 14.00 – 19.00 8.00 – 16.00 8.00 – 20.00 9.00 – 20.00 8.00 – 13.00 9.00 – 15.00
Tagintézményvezető munkabeosztása Hétfő: 8.00 – 16.00 Kedd: 8.00 – 16.00 Szerda: 8.00 – 16.00 Csütörtök: 8.00 – 18.00 Péntek: 8.00 – 14.00 Tagintézményvezető fogadóórája: csütörtökön 15.00 – 17.00
3-as számú függelék
ALAPADATOK
6.
1.
A költségvetési szerv neve:
1.1. 1.2.
Székhelye: Tagintézménye:
1.3.
Telephelye:
2. 2.1. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 3.
Jogszabályban meghatározott közfeladata Az intézmény típusa: Felvehető maximális tanulói létszám A székhelyen: A tagintézményben: Alapító szerv neve és székhelye:
3.1. 3.2. 4.
Alapításról rendelkező határozat száma: Közvetlen jogelőd megnevezése, székhelye: Fenntartó neve és székhelye:
5.
Irányító szerv neve és székhelye: Ellátandó alaptevékenysége: KSH által kiadott gazdasági TEÁOR 2008 –ban meghatározott besorolás: Szakágazat száma:
Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium 4024 Debrecen, Tímár utca 1. Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Újkerti tagintézménye 4032 Debrecen, Jerikó u. 17-21. Kollégiumi nevelés Kollégium 258 121 Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Debrecen, Vörös Hadsereg útja 20. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051, Budapest, Nádor u. 32. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32.
55.90 Egyéb szálláshely szolgáltatás
559000
Egyéb szálláshely-szolgáltatás
A költségvetési szerv szakfeladatai: 6.1. 853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 6.2.
855921
6.3.
855922
6.4.
559011
Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása) Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelése) Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára
6.5
856099
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
6.6.
910121
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
6.7.
910122
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
6.8.
931204
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
9.9.
562914
Tanulók kollégiumi étkeztetés
6.10.
562917
Munkahelyi étkeztetés
6.11.
682002
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem folytat vállalkozási tevékenységet.
7.
Ellátandó vállalkozási tevékenysége:
8.
Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: A magasabb vezető megbízásáról nyilvános pályázat alapján a Miniszter dönt. A megbízás határozott időre, 5 évre adható. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: 9774 hrsz.-ú Debrecen, Tímár utca 1. sz. alatti 4604 m2 területű ingatlan, kivéve a felülépítmény közétkeztetési feladat ellátását szolgáló 167,34 m2 nagyságú ingatlanrésze 21443 hrsz-ú Debrecen, Jerikó utca 17-21. sz. alatti ingatlanból 2959,07 m2.
9.
10. 10.1. 10.2.
4-es számú függelék
Az igazgatóhelyettesek alapvető feladatai
Nevezett az érvényben lévő oktatási, gyermekvédelmi, gazdálkodási, közalkalmazottakra vonatkozó munkaügyi, és egyéb hatályos jogszabályok, az intézményi belső szabályzatok által előírtak és az intézmény igazgatója által adott utasítások alapján köteles végezni munkáját. Tevékenységével aktívan hozzájárul az intézmény szakszerű és törvényes működésének biztosításához, nevelési céljainak, a Pedagógiai programban a Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Házirendben, Minőségirányítási Programban, Balesetvédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatában, illetve egyéb dokumentumokban megfogalmazott követelmények megvalósulásához. Közvetlen felettese az intézmény igazgatója. Helyettesítéséről közvetlen felettese intézkedik. Ugyancsak közvetlen felettese utasítja mások helyettesítésére. Munkavégzésének területe: a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium egész területe, illetve felettese utasításának alapján a kollégium működésével összefüggésben azon kívül is. Munkaideje: heti 40 óra. Heti kötelező óraszáma: 10 óra. Munkája során folyamatosan kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, a nevelőtestülettel, a munkaközösség vezetőkkel, a DIM kapcsolattartóival, ápolónőivel, kollégiumi titkáraival. Az intézmény igazgatójával egyeztetett terv szerint ellenőrzi az intézmény minden beosztott dolgozójának munkáját, a jogszabályokban és a kollégiumi alapdokumentumokban foglaltak megvalósulását. Közreműködik az intézmény alapdokumentumainak (Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend, Minőségirányítási Program, Éves foglalkozási terv, Balesetvédelmi és biztonságtechnikai szabályzat, pedagógiai értékelések, stb.) elkészítésében. Teljes körűen végzi az intézmény statisztikai adatszolgáltatásával kapcsolatos feladatokat. Segíti és ellenőrzi a nevelők pedagógiai munkáját, az ügyeleti tevékenységet, és a pedagógiai adminisztrációt. Elkészíti az ügyeleti beosztást, a szobabeosztást, a tanulócsoportok névsorát, a tanári órarendet, foglalkozási rendet. Figyelemmel kíséri a szobarend ellenőrzések megtörténtét, és azokat személyes ellenőrzéssel rendszeresen felülvizsgálja. Figyelemmel kíséri az intézmény berendezéseinek, felszerelési tárgyainak, helyiségeinek műszaki állapotát, használhatóságát, rendeltetésszerű használatát. Gondoskodik a hibák kijavításáról. Kijelöli a szállóvendégek számára a szobákat, azok elhelyezésével, itt tartózkodásával kapcsolatos tevékenységben közreműködik. Ellenőrzi az intézmény munkarendjének, házirendjének, napirendjének betartását, gondoskodik a nevelők helyettesítéséről. Foglalkozások látogatásával ellenőrzi a szilenciumok, a fakultációs-, csoportfoglalkozások megtartását, azok színvonalát, a Pedagógiai programban foglaltak megvalósulását. Tapasztalatait ellenőrzési naplóban rögzíti és beszámol az intézmény igazgatójának. Segíti a diákönkormányzat munkáját.
Közreműködik az ifjúságvédelemmel, a tanulói és dolgozói balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységben. Gondoskodik a tanulmányi átlagok kiszámításáról, a különböző mutatók elkészüléséről. Intézkedik a felzárkóztató egyéni foglalkozások megszervezéséről. Vezeti a nevelők munkaidő nyilvántartását, kiszámolja az ezzel kapcsolatos mutatókat. Közreműködik az igazgatói utasítások és nevelőtestületi határozatok végrehajtásában, tapasztalatairól rendszeresen beszámol az intézmény igazgatójának és a nevelőtestületnek. Vezeti a túlóra nyilvántartást, valamint ellenőrzi a pihenőnapok igénybevételére való jogosultságot. Részt vesz az intézményi biztonságtechnikai, balesetvédelmi szemléken, tapasztalatairól jelentést tesz az intézmény igazgatójának. Közreműködik a kollégiumi létszám, a csoport és szobabeosztás kialakításában, végzi az ezzel kapcsolatos adminisztratív munkát. Segítséget nyújt a nevelőtestület irányításában, a nevelői munka szervezésében és ellenőrzésében. Munkaköréhez tartozó feladatként ellátja azokat a teendőket, amelyekkel az intézmény igazgatója megbízza. Igazgatót, annak távollétében helyettesíti. Vezetőként utasítási, ellenőrzési, aláírási jogkörrel rendelkezik, az igazgató által meghatározott körben.
Tagintézményvezető alapvető feladatai Pedagógiai feladata: Részt vesz a vezetői értekezleteken, közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kialakításában. Részt vesz a kollégiumi éves munkaterv fő feladatainak meghatározásában, kidolgozásában és végrehajtásában Az igazgató irányítása alapján és vele egyetértésben tervezi, szervezi, irányítja a kollégiumban folyó nevelőmunkát Irányítja és segíti mindkét intézményben az egységes pedagógiai követelmények végrehajtását Részt vesz a kollégiumi munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elkészítésében Részt vesz a nevelőtestületi döntések előkészítésében Javaslatot tesz kollégiumi felvételre Javaslatot tesz tanulók jutalmazására A kollégiumban kivizsgálja a tanulói fegyelmi ügyeket, szükség esetén javaslatot tesz a fegyelmi büntetésre. Foglalkozik a diákönkormányzattal. A DÖK-kel való szoros együttműködésben figyelemmel kíséri a kollégiumi közösségek életét, segíti öntevékenységük kibontakozását, önkormányzati és érdekvédelmi feladataik megvalósítását, a jogok és kötelességek összhangjának megvalósítását
Szervezési feladata: Jóváhagyja a kollégium pedagógusainak órarendjét, az ügyeletesi beosztást, a kötelező és nem kötelező foglalkozások rendjét, a hiányzó tanárok helyettesítését. Gondoskodik a tanügyi adminisztráció feltételrendszeréről, a tanügyi okiratok irattárazásáról Felelős az intézet törzskönyvének vezettetéséért és a változások naprakész rögzíttetéséért Felelős a létszámnyilvántartások, a különböző statisztikák időbeli és pontos elkészítéséért. Elkészíti a tanárok havi túlórájának összesítését és minden hónap 3-áig számfejtésre továbbítja a kollégiumi titkároknak A diákönkormányzattal közösen elkészíti és felülvizsgálja a nevelőtestület véleményének figyelembevételével: a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a tanulók házi- és napirendjét segít a DÖK éves munkatervének és programjának összeállításában Részt vesz a munkavédelmi szemléken (évente 2 alkalommal). Tapasztalatairól beszámol az igazgatónak. Irányítja a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. Irányítja az intézményi rendezvények, ünnepségek előkészítését, megtartását. Irányítja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógus munkáját. Kapcsolatot tart a szülői munkaközösség választmányával Közvetlenül irányítja és ellenőrzi az oktató és nevelő tevékenységet, felügyeli a könyvtár munkáját. Szervezi a szülők tájékoztatását Szervezi a kollégiumi közgyűlést és szülői értekezletet Ellenőrzési és értékelési feladata: Ellenőrzi és értékeli a tantestület tagjainak munkavégzését (pontosság, munka- és ütemterv betartása, ügyeleti tevékenység, csoport- és szakköri foglalkozások, munkafegyelem, ügyeleti napló vezetése) Ellenőrzi a kollégiumi adminisztrációt A DÖK munkáját A szabadidős programokat Az ügyviteli dolgozó és a takarítók munkáját Az ellenőrzési terv szerint ellenőrzi és értékeli a tagintézmény pedagógiai munkáját Részt vesz a nevelőtestületi döntések előkészítésében Véleményezési és javaslattételi jog valamennyi, az intézetet vagy az egyes dolgozókat érintő szervezési, személyügyi és bérügyi intézkedések terén Az igazgató távolléte esetén teljes jogkörrel intézkedik minden olyan esetben, amely az intézet, a tanulók vagy a dolgozók érdekében azonnali intézkedést kíván, az utólagos tájékoztatás kötelezettsége mellett. A közvetlen ellenőrzése alá tartozó dolgozókkal szemben szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésre jogosult, fegyelmi büntetést kezdeményezhet. Joga van a munkakörével kapcsolatos intézeti okmányok, iratok aláírására. Jogosult a dolgozók teljesítményértékelésére, minősítésük elkészítésében való közreműködésre.
Egyéb feladata és kötelessége
Bizalmas információk terén titoktartási kötelezettség vonatkozik rá a közalkalmazotti és a közoktatási törvényben foglaltaknak megfelelően. Személyiségjogokat sértő adatokat nem szolgáltathat ki. Az elvégzett munkájáért anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik. Munkakörében előforduló hiányért, valamint az okozott kárért teljes anyagi felelősséggel tartozik. Betegség és egyéb ok miatti távollétét reggel 8 óráig bejelenti az igazgatónak. Évente köteles részt venni az ismétlődő munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatáson és a szabályzatban előírtakat betartani. Személyi adataiban és lakcímében bekövetkező változásokat köteles azonnal jelezni az intézmény kollégiumi titkároknak. Kötelessége az egyéni és társadalmi tulajdon védelme Az átvett intézeti vagyontárgyakért (berendezés és felszerelés), továbbá a munkája elvégzéséhez szükséges eszközökért felelősséget vállal. Munkáját legjobb tudása szerint, a minőségi követelmények figyelembevételével önellenőrzéssel végzi és vállalja a felelősséget érte. Aktívan részt vesz a minőségirányítási program sikeres és eredményes megvalósításában. Munkáját és teljesítményét az ellenőrzési és értékelési szabályzat alapján ellenőrzik és értékelik az erre jogosult személyek.
A kollégiumi nevelő alapvető feladatai
Nevezett az érvényben lévő oktatási, gyermekvédelmi, közalkalmazottakra vonatkozó és egyéb hatályos jogszabályok, az intézményi belső szabályzatok által előírtak és az intézmény vezetői által adott utasítások alapján köteles végezni munkáját. Tevékenységével aktívan hozzájárul az intézmény nevelési céljainak, a Pedagógiai programban a Szervezeti és működési szabályzatban, a Házirendben, Minőségirányítási Programban, Balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályzatában, illetve egyéb dokumentumokban megfogalmazott követelmények megvalósulásához. Közvetlen felettese az intézmény igazgatója, igazgatóhelyettese. Helyettesítéséről közvetlen felettese intézkedik. Ugyancsak közvetlen felettese utasítja mások helyettesítésére. Kötelező órája heti 32 óra. Csoportvezetői teendőinek ellátására e keret terhére 1 óra beszámításra kerül. Kötelező óráit teljes egészében jogszabályban meghatározott foglalkozások megtartására köteles fordítani. Heti munkaideje 40 óra. Munkavégzésének helye a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium teljes területe, illetve feletteseinek utasításának alapján a kollégium működésével összefüggésben azon kívül is. A teljes munkaidő a kollégium foglalkozásokkal le nem kötött részében ellátja a nevelő és oktatómunkával összefüggő egyéb feladatokat. Felkészül a foglalkozásokra, előkészíti azokat, értékeli a tanulók teljesítményét. Elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli és adminisztrációs tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű és tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében, a kollégium kulturális és sportélet, a szabad idő hasznos eltöltésének megszervezésében, lebonyolításában, a tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésében, a tanulóbalesetek megelőzésével és ifjúságvédelemmel
összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok elkészítésében, az iskolákkal és a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartásban. A tanulók személyiségének fejlesztését célzó nevelőmunkát az egyes tanulókért, közösségekért, az intézményért érzett szakmai és erkölcsi felelősség tudatában kell végeznie. Munkája során az intézmény vezetőivel, tanáraival és dolgozóival, valamint a tanulókkal folyamatos, egymás személyiségének és munkájának kölcsönös tiszteletén alapuló kapcsolatot kell tartania. Nevelő, oktató munkája során kötelessége, hogy az ismereteket tárgyilagosan, és többoldalúan közvetítse. A szülőkkel, a kapcsolatos iskolák nevelőivel való együttműködés kialakításában aktív, kezdeményező szerepet kell vállalnia. A kapcsolatos iskolákat rendszeresen látogatja. Az intézményi kötelező foglalkozásain és azokon kívül minden lehetőséget meg kell ragadnia a tanulók személyiségének fejlesztésére, ismereteik bővítésére. A munkatervben meghatározott szülői értekezleteket megszervezi. A rendelkezésére álló minden nevelési eszközzel az egészséges életmód, a helyes magatartásformák, és értékrendszer kialakítását kell elősegítenie. A tanulók neveléséhez szükséges információk megszerzésében aktív szerepet játszik (tanulmányi munka, iskolai magatartás, családi, szociális háttér, szociometriai helyzet, veszélyeztető, gátló tényezők, stb.) Ezen információk birtokában szakmaimódszertani önállósággal választja meg a Pedagógiai Programmal összhangban álló pedagógiai eszközöket, módszereket, amelyeket a nevelési feladatok végrehajtása érdekében alkalmazni kíván, és amelyek a tanulók érdekeit szolgálják. Pontosan, a határidők betartásával, tartalmi igényességgel végzi a pedagógiai és munkaügyi adminisztrációt (nevelői feljegyzések, kimenők, hazautazások engedélyezése, szülők tájékoztatása, hétvégi hazautazások, tanulmányi átlagok, fakultációs napló, tanulók félévi és év végi értékelése a pontrendszer alapján, szoba ellenőrzési napló, ügyeleti napló, stb.) A csoport foglalkozások tematikáját a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja alapján szakmai igényességgel a tanulók érdeklődésével, életkori sajátosságaival, valamint az intézmény Pedagógiai programban foglaltakkal összhangban állítja össze. Képesítésének és egyéni érdeklődésének megfelelően fakultációkat, és egyéni foglalkozásokat szervez, összeállítja azok programját. Saját szakjának megfelelően megszervezi és irányítja a fakultáció munkáját. Részt vesz a szabadidős tevékenység szervezésében, lebonyolításában. Gondoskodik a csoportvezetői feladatok ellátásáról a tanulók kötelező foglalkozásokon való részvételéről, a kötelező foglalkozások rendjéről, fegyelméről. Aktívan részt vesz a nevelőtestület munkájában, színvonalasan végzi az Éves munkatervben, Feladatellátási tervben számára meghatározott reszortfeladatokat. Folyamatosan fejleszti szakmai, pedagógiai felkészültségét, részt vesz a továbbképzéseken, közreműködik az intézményi pedagógiai kultúra fejlesztésében, mérések, értékelések lebonyolításában. A munkája során szerzett információkról, tapasztalatokról az alkalmazott módszerek hatékonyságáról folyamatosan tájékoztatja az intézmény vezetőit, kollégáit, szülőket. E tevékenységét a pedagógus titoktartási kötelezettségére, a személyiségi jogok védelmére vonatkozó előírások megtartása mellett végzi. Ügyeletesként gondoskodik az intézmény házirendjében, napirendjében foglaltak ill. egyéb szabályzataiban foglaltak maradéktalan betartásáról ill. betartatásáról. Biztosítja a helyiségek nyitását, zárását. Ellenőrzi a kulcsok, eszközök kiadását, visszaadását.
Folyamatosan gondoskodik a tanulókkal kapcsolatos őrző - védő feladatok ellátásáról, testi épségük megőrzéséről. Baleset, betegség, bombariadó, tűz ill. egyéb rendkívüli esemény esetén haladéktalanul megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják az élet és vagyonvédelmet, amelyekkel az észlelt esemény legbiztonságosabban és a legrövidebb időn belül elhárítható. Hétvégi, illetve hétközi ügyelete során érvényre juttatja az intézmény, Szervezeti és Működési Szabályzatában, Házirendjében, Balesetvédelmi és biztonságtechnikai szabályzatában foglalt előírásokat, közreműködik a rend és a rendeltetésszerű működés biztosításában. E tevékenysége során a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott, az intézményben tartózkodó teljes körére kiterjedő intézkedési jogkörrel, és kötelezettséggel rendelkezik. A szoba és szekrényellenőrzések, valamint az egyéb helyiségek ellenőrzése során tapasztalt rendellenességeket, hiányosságokat, esetleges rongálásokat folyamatosan figyelemmel kíséri, azokat a megfelelő módon rögzíti, közreműködik a felelősök felderítésében. Anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik a leltárilag átvett eszközök megóvásáért.
A pedagógiai felügyelő alapvető feladatai Köteles a munkaidő kezdete előtt úgy megérkezni, hogy a munkakezdéskor a feladatellátásra rendelkezésre álljon. Helyettesítését a tagintézmény-vezető beosztása alapján kollégiumi nevelőtanár látja el. Általános feladata - Rendszeresen kapcsolatot tart a kollégiumi tantestület tagjaival, részt vesz a nevelőtestületi munkaértekezleteken, beszámol munkájáról - Az ügyeleti naplót naprakészen vezeti - Megköveteli az egészséges életmód, a higiéniás előírások betartását. Módszereiben alkalmazza a szoktatást, a példamutatást, konkrét napi gondozási tevékenységet végez. - Javaslatot tesz dicséretre, szükség esetén elmarasztalásra a csoportvezető nevelőtanárnál vagy a tagintézmény-vezetőnél - Betegség esetén gondoskodik a beteg tanulók ellátásáról (gyógyszer, orvosi ügyelet, mentő kihívása), a szülő értesítéséről - Munkájával kapcsolatos adminisztrációját elvégzi, észrevételeit, tapasztalatait beírja az ügyeleti naplóba - Tevékenységét a tagintézmény-vezető munkabeosztása alapján végzi. Vasárnap és munkaszüneti napokon felügyeletre, éjszakai ügyeletre beosztható a mindenkori jogszabályokba leírtak szerint - Személyes felelőssége a kollégiumi helyiségek, nyílászárók lezárása, villanyoltás - Munkaideje alatt felel a szinten elhelyezett felszerelésekért, ágyneműért Konkrét napi feladata munkaideje alatt - 21.30 órakor létszámellenőrzést tart az ügyeletes nevelőtanárral együtt, 22.00 órakor átveszi a felügyeletet a kollégiumi nevelőktől - A tanulók tisztálkodásánál jelen van, ellenőrzi a felszereléseket és a mosakodás rendjét, módját - Munkaideje alatt biztosítja a tanulók nyugalmát és pihenését. - Szorgalmazza, hogy 21.30-ig mindenki végezze el a zuhanyzást, esti tisztálkodást. Felügyeli villanyoltásig a tv nézést, számítógépezést, videózást, tanulást a tanulókban, illetve a szobákban - 22.00 órakor villanyoltás a felső-tagozatosoknak és a középiskolásoknak, és gondoskodik a tanulók elcsendesítéséről - Reggel 6.30 órakor ébreszti a diákotthon lakóit. Ellenőrzi az egyéni tisztálkodást, öltözködést, hálószemlén köteles részt venni - 7.40 órakor csoportosan átengedi az általános iskolásokat az iskolába - Reggel a beteg gyerekekről tájékoztatást ad az ápolónőnek Egyéb feladata és kötelessége - Bizalmas információk terén titoktartási kötelezettség vonatkozik rá a közalkalmazotti és a közoktatási törvényben foglaltaknak megfelelően. Személyiségjogokat sértő adatokat nem szolgáltathat ki. - Az elvégzett munkájáért anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik. Munkakörében előforduló hiányért, valamint az okozott kárért teljes anyagi felelősséggel tartozik. - Kötelessége az egyéni és társadalmi tulajdon védelme Az átvett intézményi vagyontárgyakért (berendezés és felszerelés), továbbá a munkája elvégzéséhez szükséges eszközökért felelősséget vállal.
-
-
-
Az intézményt munkaideje alatt csak a tagintézmény-vezető tudtával és engedélyével hagyhatja el. Betegség és egyéb ok miatti távollétét reggel 8 óráig, de legkésőbb a munkaideje kezdetéig bejelenti a tagintézmény-vezetőnek. Évente köteles részt venni ismétlődő munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatáson és a szabályzatban előírtakat betartani. Személyi adataiban és lakcímében bekövetkező változásokat köteles azonnal jelezni a kollégium gazdasági összekötőjének. A KJT. 43-44. §-a értelmében, amennyiben főállása mellett bármilyen egyéb munkavégzésre irányuló tevékenységet folytat, azt köteles előzetesen bejelenteni. Ha a munkavégzésre irányuló további jogviszony - részben vagy egészben – a munkaidejével azonos időtartamra esik, csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. Munkáját legjobb tudása szerint, a minőségi követelmények figyelembe vételével, önellenőrzéssel végzi és vállalja a felelősséget érte. Legjobb tudása szerint segíti, és aktívan részt vesz a minőségirányítási program sikeres és eredményes megvalósulásában. Munkáját és teljesítményét az ellenőrzési és értékelési szabályzat alapján ellenőrzik és értékelik az erre jogosult személyek.
Ápolónők alapvető feladatai Munkáját köteles az érvényben lévő jogszabályok, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, Pedagógiai Programjában, Házirendjében foglaltak alapján, az intézmény igazgatója, igazgató-helyettese, azok távollétében az ügyeletes tanár irányítása mellett a szakmai egészségügyi szabályok maradéktalan betartásával végezni. Ellenőrzés, irányítás szempontjából az intézmény igazgatójához, igazgatóhelyetteséhez tartozik. A leadott munkáltatói jogokat felette az intézmény igazgatója gyakorolja. Helyettesítéséről közvetlen felettese intézkedik. Ugyancsak közvetlen felettese utasítja mások helyettesítésére. Munkaterülete a székhelyintézménynél dolgozó esetében a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium egész területe, a tagintézménynél dolgozó esetében az Újkerti Kollégium egész területe, illetve felettese utasításának alapján a kollégium működésével összefüggésben azon kívül is. Munkaideje heti negyven óra, munkanapokon 7.30-tól 16.00-ig, péntekenként 7.30-tól 13.30ig. Rendkívüli esetben, ha a feladat azt megköveteli, munkaideje a feladat ellátásának befejezéséig tart. Munkája során kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, helyettesével, a nevelőtestület minden tagjával, a kollégiumi titkárral. Napi rendszerességgel folyamatosan ellenőrzi az intézményi takarítási és higiénés feladatok pontos és szakszerű elvégzését. Naponta ellenőrzi az intézmény összes helyiségének rendjét, tisztaságát, a higiénés követelmények betartását. Felügyeli a hűtőszekrények használatának higiénés követelményeit, a romlott élelmiszereket eltávolítja, gondoskodik a hűtőszekrények hetenkénti rendszeres, vagy szükség szerinti tisztításáról. Tűz vagy balesetveszély, műszaki meghibásodás észlelése esetén haladéktalanul jelentést tesz az intézmény igazgatójának, helyettesének, ügyeletes tanárnak, a DIM kapcsolattartóinak. Napi rendszerséggel a reggeli órákban 7.30-kor kezdődően az ügyeletes tanártól és a tanulóktól szerzett információk alapján összegyűjti a beteg tanulók nevét, szakszerű ellátásukról késedelem nélkül gondoskodik, állapotuknak megfelelő ellátásban részesíti őket. Orvoshoz, szakrendelésre irányítja, esetleg elkíséri a tanulókat.
Az intézmény házi gyógyszertárából a megfelelő gyógyszereket a tanulók részére kiadja. A beteg tanulók nevét, panaszait, a kiadok gyógyszereket és egyéb fontos körülményeket, az erre rendszeresített füzetben naprakészen adminisztrálja. Szükség esetén gondoskodik a tanulók betegszobában történő elhelyezéséről, szükség szerinti felügyeletéről (lázmérés, lázcsillapítás stb.) A súlyos ellátást igénylő sérült, vagy beteg tanulókat elsősegélyben részesíti, haladéktalanul értesíti a mentőket, vagy az ügyeletes orvost, valamint feletteseit. Az elsősegélynyújtó láda szükséges felszereléséről folyamatosan gondoskodik. Segíti a nevelők egészséges életmódra irányuló munkáját. A tanárok részére a legszükségesebb elsősegély-nyújtási eljárásokat bemutatja. Intézményi dolgozó rosszulléte vagy sérülése esetén közreműködik annak szakszerű ellátásában. Részt vesz az intézmény adminisztrációs tevékenységében. Végrehajtja mindazt a feladatot, ami az intézmény zavartalan működéséhez szükséges, és ezzel az igazgató vagy annak helyettese, esetenként az ügyeletes tanár szóban vagy írásban megbízza. Munkájáról, tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Eljárói feladatokat is ellát. Ennek keretében minden hónapban helyi bérlettérítésre jogosult.
Kollégiumi titkárok alapvető feladatai Munkáját köteles az érvényben lévő jogszabályok, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, Pedagógiai Programjában, Házirendjében foglaltak alapján, az intézmény igazgatója, igazgatóhelyettese irányítása mellett a szakmai szabályok maradéktalan betartásával végezni. Munkaterülete a székhelyintézménynél dolgozó esetében a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium egész területe, a tagintézménynél dolgozó esetében az Újkerti Kollégium egész területe, illetve felettese utasításának alapján a kollégium működésével összefüggésben azon kívül is. Munkaideje heti negyven óra, munkanapokon 7.30-tól 16.00-ig, pénteken 7.30-tól 13.30-ig tart. Rendkívüli esetben, ha a feladat azt megköveteli, munkaideje a feladat ellátásának befejezéséig tart. Közvetlen felettese az intézmény igazgatója, helyettese. Helyettesítéséről közvetlen felettese intézkedik. Ugyancsak közvetlen felettese utasítja mások helyettesítésére. Munkája során kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, helyettesével, nevelőtestület minden tagjával, az ápolónőkkel, a DIM kapcsolattartóival, a KLIK munkatársaival. Feladata: - Az intézmény igazgatója munkájának adminisztratív segítése, hivatalos levelezések lebonyolítása, a belső dokumentumok írásbeli rögzítése. - A beérkező levelek hivatalos küldemények iktatása, irattározása. - A tanulókkal kapcsolatos nyilvántartások, kimutatások elkészítése, sokszorosítása. - Csoportnévsorok, listák készítése. - Az intézmény igazgatójához bejelentkező tanulók, szülők, vendégek fogadása, részükre időpontok biztosítása. - Telefonhívások vétele, lebonyolítása. - Kapcsolattartás az iskola és kollégium titkáraival, a tanulókkal kapcsolatos információk nyújtása, kérése és továbbítása.
-
A kollégiumi jogviszonnyal kapcsolatos tanulói kérelmek – kivéve az étkezéssel kapcsolatos kérelmeket – befogadása. A nevelőtestület tagjainak munkája során felmerülő adminisztratív teendők segítése, értesítések, hivatalos levelek megírása, postázása. Az intézmény összes dolgozójára vonatkozóan a szabadság nyilvántartás kezelése, naprakész vezetése, engedélyeztetése. A szállóvendégek megrendelőinek a DIM felé való továbbítása. Az intézményi törzskönyv naprakész és pontos vezetése. Pályázatok gondozása, nyomon követése. Nevelőtestületi értekezleteken a Szülői szervezet értekezletein, Diák-önkormányzati ülésen, Alkalmazotti közösség értekezletén jegyzőkönyv vezetése. A tanulók lakcímbejelentésének ügyintézése. A faliújságokon igazgatói hirdetmények közzététele, plakátok, meghívók kihelyezése. Az intézmény szakmai munkájához szükséges nyomtatványok, eszközök, segédanyagok beszerzése, folyamatos biztosítása.
Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium OM azonosító: 040556 4024 Debrecen, Tímár u. 1. Tel.: 52-534-949, Fax: 52-534-948 www.deakkoli.sulinet.hu, e-mail:
[email protected]
A DEBRECENI DEÁK FERENC TEHETSÉGFEJLESZTŐ KÖZÉPISKOLAI SZAKKOLLÉGIUM HÁZIRENDJE Készítette: Posta László Igazgató Véleményezte és elfogadta: Diákönkormányzat Nevelőtestület Szülői Szervezet
Készült: 2014. szeptember
Érvényes: határozatlan ideig
Tartalomjegyzék: I.
A tanulók jogai …………………………………………………………..1.
II.
A tanulók kötelességei…………………………………………………...3.
III.
Általános tudnivalók……………………………………………….…….4. III./1. A kollégiumi foglalkozások rendje…………………………..……4. III./2. A kollégiumi felvétel elvei………………..……….………………6. III./3. A kollégiumi étkezéssel kapcsolatos szabályok ………………..7. III./4. A jutalmazás elvei és formái, a kollégiumi lakhatással kapcsolatos szabályok …………………………………..……………………….……7. III./5. A kollégiumi lakhatás ideje alatt az intézményen kívüli magatartással kapcsolatos szabályok ……………………………….…..11. III./6. A kollégiumi élettel kapcsolatos egyéb szabályok ………………11.
IV.
Intézményi védő, óvó előírások …………………………………….….12.
V.
Fegyelmező intézkedések elvei és formái …………………………..….14.
VI.
A Házirend közzétételével, megismerésével kapcsolatos szabályok .….14.
VII. Napirend munkanapokon ……………………………………………....15. VIII. Napirend munkaszüneti napokon …………………………………..…..16. IX.
Diákügyelet rendje …………………………………………………..…16.
X.
Záró rendelkezések ………………………………………………….…17.
A DEBRECENI DEÁK FERENC TEHETSÉGFEJLESZTŐ KÖZÉPISKOLAI SZAKKOLLÉGIUM HÁZIRENDJE Célunk, hogy kollégiumunk sajátos eszközeivel és módszereivel a lehető legjobban szolgálja a tanulók szocializációját, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődését, tanulását, a sikeres életpályára való felkészítését. Az intézmény működése során biztosítjuk az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermeki jogok érvényesítését, demokratikus, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazását. A tanulókkal közös tevékenységünk során kialakítjuk a felelősség, bizalom, szeretet, és tapintat légkörét, érvényre juttatjuk az alapvető erkölcsi normák betartását, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételéből fakadó követelményeket. Építünk a tanulók öntevékenységére, önszerveződő kezdeményezéseire. Fontos, hogy a tanulók érezzék a kollégiumot sajátjuknak, és érezzék benne jól magukat. Biztosítjuk a tehetséggondozás, felzárkóztatás, az egészséges életmódra nevelés személyi és tárgyi feltételrendszerét, lehetőséget biztosítunk a szabadidő hasznos és változatos eltöltésére. A közösségi érték és normarendszer, a kommunikációs kultúra fejlesztésének eszközrendszerével segítjük a tanulók társadalmi beilleszkedését, a demokratikus jogérvényesítési technikák elsajátítását. Kollégiumunk Házirendje, mint intézményünk egyik legfontosabb alapdokumentuma céljaiban, elveiben, és tartalmában összhangban van az intézmény jóváhagyott Pedagógiai programjával, Szervezeti és Működési Szabályzatával, valamint magasabb szintű jogszabályokkal.
I. A tanulók jogai 1. A tanulónak joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben. 2. A kollégiumi felvétel egy tanévre szól. Minden tanulónak joga van újra a kollégiumi felvételét kérni. 3. Minden tanuló választó és választható a különböző diákönkormányzati szervekbe, ily módon részt vehet – jogszabályban meghatározottak szerint – az érdekeit érintő döntések meghozatalában. 4. A kollégisták kérelmezhetik szociális támogatás odaítélését. 5. A közösség fejlődését elősegítő és érdekeit szolgáló javaslatokat tehetnek. 6. Részt vehetnek a kollégium rendezvényein, a kötelező és választott foglalkozásokon, sport és szakköri munkában, versenyeken, vetélkedőkön, rendezvényeken. 7. Igénybe vehetik a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, a kollégium könyvtárát, sport és szakköri felszereléseit. 8. Hozzájussanak a kollégiumi élettel kapcsolatos, valamint jogaik gyakorlásához szükséges információhoz, tájékoztassák az ezekkel kapcsolatos eljárások rendjéről. 9. Kiemelkedő tanulmányi munkáért, közösségi tevékenységért dicséretben, jutalomban részesülhetnek.
10. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, az őt nevelő és oktató tanár munkájáról, a kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kaphat személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, e körben javaslatot tehet, továbbá kérdést intézhet a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz és arra 30 napon belül érdemi választ kell kapnia. Véleményezési joggyakorlat szempontjából, és egyéb vonatkozásban is a tanulók nagyobb közösségének számít, az ügy jellegétől függően: a tanulócsoport, a fakultációs csoport, küldött közgyűlés, választott diákönkormányzati képviselő közösség. A tanulónak joga van a kollégium működésével kapcsolatos rendszeres tájékoztatáshoz, amelynek rendje és formái: - diákközgyűlés, - diákönkormányzati ülés, - csoportfoglalkozás, - igazgatói fogadóóra. 11. A kollégistáknak joguk van ahhoz, hogy a levelezéshez, és lakáshoz fűződő személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák feltéve, hogy e joguk gyakorlása nem sérti, és nem korlátozza másoknak a jogait. 12. A tanuló jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indíthat, minden törvényes eszközt igénybe vehet. A diákönkormányzathoz fordulhat érdekképviseletért. 13. Iskolai tanulmányi kirándulás, hétvégi bennmaradás, vagy más elfoglaltság esetén a napi élelmezési normáknak megfelelő értékben hidegélelmet lehet kérni. Ezt az igényt 3 nappal az indulás előtt írásban kell kérni a csoportvezetőnél. 14. A tanuló alapvető joga a hétvégi hazautazás. A hazautazás és a visszaérkezés időpontját illetve bennmaradás szándékát a csoportvezető tanárral legkésőbb szerda 19 óráig közölni kell. A kollégiumba való visszaérkezés időpontja nem lehet korábbi, mint a tanári ügyelet kezdete (tanári ügyeleti beosztást az előre megadott tanulói benntartózkodási illetve, visszaérkezési szándékokhoz igazítjuk) A vasárnapi visszaérkezés legkésőbbi időpontja: 20.30. Ez alól felmentést indokolt esetben a csoportvezető tanár adhat. Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva korábban érkezik vissza a hétvégi tanári ügyelet kezdeténél az épület előterében kell megvárnia a tanári felügyelet kezdetét, a szobájába nem mehet be. A minden tanulóra kiterjedő hazautazási kötelezettséget az intézmény igazgatója rendelheti el. Az intézmény igazgatója megtilthatja a tanuló hazautazását, ha természeti katasztrófa, rendkívüli vagy egyéb körülmény miatt a tanuló biztonságos hazaérkezését veszélyeztetve látja. A tagintézményben a hétvégi hazautazásról vasárnap 18.00-20.00-ig, vagy hétfőn reggel érkeznek vissza a kollégisták. A hétfői visszaérkezést a szülő kérelmezheti megfelelő indok alapján. Engedélyt a tagintézmény vezetőjétől kell kérni. 15. A hétvégére bennmaradást kérő kollégisták a székhelyintézményben vannak leszállásolva. 16. A kollégistának joga van ahhoz, hogy vallási, világnézeti, vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.
II. A tanulók kötelességei 1. Ismerjék és tartsák magukra nézve kötelezőnek a kollégium házi- és napirendjét, a tanulókat védő-óvó rendszabályokat, a tűzvédelmi előírásokat, a tűzriadó tervet, a dohányzásra vonatkozó előírásokat. Tartsák be az emberi együttélés, a kulturált magatartás szabályait az intézményen belül és kívül is. 2. Tartsák tiszteletben a kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai és tanuló társaik emberi méltóságát és jogait. 3.
A megállapított étkezési díjat a Debreceni Intézményfenntartó Központ (DIM) által meghatározott időpontig pontosan és felszólítás nélkül fizessék be. Ezen kötelezettség alól indoklással alátámasztott kérelemre a DIM igazgatója adhat felmentést, illetve haladékot.
4.
Óvják saját és társaik testi épségét, egészségét, sajátítsák el és alkalmazzák az egészséget és biztonságot védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentsék a felügyeletet ellátó pedagógusnak, vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, a kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelnek.
5. A kötelező foglalkozások idejét fordítsák teljes mértékben a tanulásra, személyiségük fejlesztésére, ne zavarják tanulótársaikat. A jobb tanulmányi eredmény érdekében vegyék igénybe a nevelőtanárok segítségét, az egyéni és csoportos foglalkozásokat. 6. A kötelező és a kötelezően választott, valamint a szabadon választható foglalkozásokon rendszeresen vegyenek részt. 7. Látogatókat a tanulók kötelező foglalkozások alatt nem fogadhatnak. A látogatókat csak a kijelölt helyen /könyvtár előtere /tagintézményben a földszinti előterében lehet fogadni. A szülőket és egyéb látogatókat az ügyeletes tanár engedélyével, a hálószobájában és a társalgóban is fogadhatja a tanuló. 8.
Védjék és óvják az intézményi és a személyi tulajdont. A hálószobákat és annak felszerelési tárgyait a szobaközösségek leltár szerint hiánytalanul átveszik a tanév elején, és ugyanígy adják át a tanév végén. A hálószobák és szekrények kulcsait és pótkulcsait is kötelesek hiánytalanul megőrizni és tanév végén leadni. Az okozott kárt, vagy hiányt mindenki köteles megtéríteni. Ki nem deríthető esetekben a kárért az érintett tanulók vagy közösségek anyagilag és fegyelmileg felelősek. Fordítsanak gondot szobájuk, munkahelyük, környezetük tisztántartására, otthonosabbá tételére. A hálószobák rendjét napi rendszerességgel értékeljük a reggeli szemle során. Erre az időpontra a tanulók kötelesek a megfelelő rendet kialakítani hálószobájukban.
A tanulók kötelesek a hálószobájukban folyamatosan rendet, tisztaságot tartani. Használati eszközeiket a szekrényekben, polcokon kötelesek rendben tárolni, az asztalokon a tanuláshoz, egyéb használathoz szükséges rendet kialakítani. Bár a hálószobákat napi rendszerességgel a kollégiumi takarítók kitakarítják, a tanulók maguk is kötelesek hozzájárulni a rend és tisztaság folyamatos fenntartásához. Vendégek érkezése előtt a kijelölt időpontig az ágyneműt és a plédet le kell húzni, és el kell zárni. Ugyancsak el kell zárniuk felszerelési tárgyaikat. Amennyiben a vendégek távozását követően hiányt, rendellenességet, rongálást tapasztalnak, azt késedelem nélkül azonnal jelenteniük kell. 9. Az ügyeleti szolgálat az ügyeletes tanárok irányítása mellett köteles ellátni feladatát. Feladatukat a „Diákügyelet rendje” tartalmazza. Beosztásukat az ügyeletes tanár határozza meg. 10. Betegség vagy rosszullét esetén a tanuló köteles jelentkezni az ügyeletes tanárnál illetve az ápolónőnél, vagy a benntartózkodástól függően a kollégium igazgatójánál/helyettesénél további intézkedés érdekében. 11. A beteg tanuló, amennyiben állapota megengedi utazzon haza, és csak gyógyultan térhet vissza a kollégiumba. 12. Otthoni betegség, vagy más előre nem látott ok miatti távolmaradást 24 órán belül feltétlenül jelenteni kell a kollégiumnak. 13. A beteg tanuló a kollégiumból való hazautazását köteles jelenteni. 14. A kollégiumból való tartós vagy végleges távozás esetén a kollégiumi felszerelési tárgyakat (ágynemű, szoba és szekrénykulcsok, könyvtári könyv, és egyéb a kollégium tulajdonát képező tárgyak) le kell adni, a tartozásokat rendezni kell. Egyidejűleg a tanuló tegyen eleget a kijelentkezési kötelezettségének. 15. Az ágyneműt ágyneműcsere alkalmával a tanuló köteles a megadott napon és időpontban lecserélni. A tanuló használhatja a saját maga által hozott ágyneműt is, melynek tisztántartásáról és rendszeres cseréjéről ugyancsak köteles gondoskodni. A tagintézmény biztosítja az ágynemű huzatot. 16. Ismerje és tartsa magára nézve kötelezőnek a tűzvédelmi szabályokat és a balesetvédelmi előírásokat. Az észlelt veszélyforrásokat azonnal jelentse. 17. A kollégiumi lakhatás egész ideje alatt az intézményen belül és kívül egyaránt tilos a szeszesital és a drogok fogyasztása, illetve a dohányzás.
III. Általános tudnivalók III./1. A kollégiumi foglalkozások rendje:
Tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet kötelező, kötelezően választható és szabadon választható. Ezen foglalkozások jellegét és számát a kollégium Pedagógiai programja, illetve Éves foglalkozási terve tartalmazza részletesen. A kötelezően választható foglalkozásokra a tanév kezdetéig a szabadon választható foglalkozásokra október 15-ig kell írásban jelentkezni. A tanulók az intézmény Pedagógiai programjában foglaltak szerint kötelesek részt venni a kollégiumi foglalkozásokon. A választást tanév közben egy alkalommal módosítani lehet. A 4.0 és ennél jobb tanulmányi eredményt elért tanulók - ha magatartásuk és aktuális tanulmányi előmenetelük kifogástalan - kötetlen szilenciumi kedvezményt kaphatnak. A szilencium rendjét nem zavarhatják. Ez a kedvezmény nem megfelelő tanulmányi eredmény, vagy viselkedés esetén visszavonható a csoportvezető tanár döntése alapján. 13-14. évfolyamon 3,5 félévi vagy év végi tanulmányi átlag alatt tanulószobában kell a szilenciumon részt venni, ezen átlag felett a 13-14. évfolyamos tanuló a szobában tartja a szilenciumot. A csoportvezető-tanár javaslata alapján az intézmény igazgatója kötetlen szilenciumi kedvezményt adhat. A kötelezően választott foglalkozások alól (heti egy fakultációs foglalkozás) felmentést kapnak: - a 12.-13.-14. évfolyamos tanulók, - középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók, - ECDL vizsgával rendelkező tanulók - OKJ-s informatika vizsgával rendelkező tanulók. A kötelező és kötelezően választható foglalkozások alól a tanuló a szülő által aláírt kérelemben kérheti felmentését az alábbi esetekben: - kötelező jellegű iskolai elfoglaltság, - külön órán való részvétel, - igazolt sportolóként végzett sporttevékenység, - szervezett keretekben folytatott kulturális vagy művészeti tevékenység. A felmentés csak ezen tevékenységek idejére korlátozódik azon túlmenően a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A felmentésre okot adó tevékenységről igazolást kell bemutatni. A tanuló kérésére a foglalkozásokról való távolmaradást eseti jelleggel a csoportvezető tanár illetve a foglalkozást vezető tanár engedélyezhet. A kötelező és a kötelezően választható foglalkozások esetében két igazolatlan mulasztás írásbeli nevelőtanári figyelmeztetést, három mulasztás nevelőtanári intést, ezt követően igazgatói szintű fegyelmező intézkedést, majd fegyelemi eljárást vonhat maga után. A kötelező foglalkozási időt - kivéve azokat, akik engedélyt kaptak a távolmaradásra mindenkinek a kijelölt tanulószobában kell eltöltenie. A foglalkozások és a szünetek rendje: 16 h 16 ,45 - ig I. szilencium, fakultáció, egyéb foglalkozás 16,45 16,50 - ig szünet 16,50 17,35 - ig II. szilencium, fakultáció, egyéb foglalkozás 17,35 17,45 - ig szünet 17,45 18,30 - ig III. szilencium, fakultáció, egyéb foglalkozás 19,30 20,15 - ig fakultáció, egyéb foglalkozás 20,15 21,00 - ig fakultáció, egyéb foglalkozás A foglalkozások ideje 45 perc, kivéve az egyéni foglalkozást, amely ettől rövidebb is lehet. A Tagintézményben:
15.30 16,15 16.30 17.15 17.30 18.45 20.00
-
16.15 - ig 16.30 - ig 17.15 - ig 17.30 - ig 18.15 - ig 19.30 - ig 20.45 - ig
I. szilencium, fakultáció, egyéb foglalkozás szünet II. szilencium, fakultáció, egyéb foglalkozás szünet III. szilencium, fakultáció, egyéb foglalkozás fakultáció, egyéb foglalkozás fakultáció, egyéb foglalkozás
A kollégiumban foglalkozás nélküli munkanap tartható: - kollégiumi rendezvények alkalmával, - az iskolai tanítás nélküli napokkal összhangban évi legalább egy foglalkozás nélküli munkanap programját a diákönkormányzat állapítja meg (Deák-napok). A tanulók és a szülők igényei szerint az arra jogosult egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit és vallásoktatás szervezhető a kollégiumban a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően. A kollégium biztosítja az ehhez szükséges tárgyi feltételeket, így különösen, a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Hit és vallásoktatás oly módon szervezhető, hogy az alkalmazkodjon a kötelező kollégiumi foglalkozások rendjéhez.
III./2. A kollégiumi felvétel elvei Az intézménybe történő jelentkezés minden tanuló és szülő törvényben garantált, a szabad kollégiumválasztás jogaként deklarált lehetősége. A kollégiumi felvételt minden tanuló illetve szülő írásban kéri az intézmény igazgatójához címezve. A jelentkezés történhet az iskolai jelentkezési lapon a kollégiumi férőhely - igény megjelölésével /kilencedikes tanulók/, melyeket a kapcsolatos iskolák a kollégium igazgatójához megküldenek. Kollégiumunk felvételi vizsgát nem tart. A felsős tanulók jelentkezésének elbírálásakor a tanuló tevékenységét a kollégiumi értékelő rendszer alapján bíráljuk el és ezek alapján döntünk a felvételről. A javítóvizsgára kényszerülő tanulók csak sikeres pótvizsga birtokában kerülhetnek vissza az intézménybe. Az évismétlésre bukott tanulók további kollégiumi elhelyezését - tekintettel arra, hogy a kollégiumi elhelyezés egy tanévre szól - nem támogatjuk. Más kollégiumból való átjelentkezés elbírálásakor figyelembe vesszük a tanuló tanulmányi eredményét, és magatartását. A kollégiumi felvételről az intézmény igazgatója dönt. Döntésének meghozatalakor támaszkodik a kollégium értékelő rendszerében foglaltakra, a tanulónak az értékelő rendszerben elért eredményére és a nevelőtestület véleményére. Túljelentkezés esetén az elhelyezést nem nyert tanulókat várakozó listára helyezzük. Kollégiumi tagság megszüntetését az intézmény igazgatójánál a kiskorú tanuló szülője írásban kérheti. 18. életévét betöltött tanulók esetében a tanulók által benyújtott kérelmet a szülő is aláírja. A nem magyar állampolgárok díjfizetési kötelezettségét külön szabályzat tartalmazza. Az externátusi ellátásra való jelentkezés kérelem formájában történik, amelyet a szülőnek is alá kell írnia. Az externátusi ellátásról való döntés egy tanévre szól. Az externátust igénylő tanuló kérelmét az alábbiak szerint bíráljuk el: - a jogszabályi előírásoknak megfelelő-e a tanuló helyzete (tanulói jogviszony fennállása fenntartó önkormányzat albérleti támogatása, - az elbírálás további elvei megegyeznek a kollégiumi felvétel elbírálásának elveivel.
A tanulók tanulócsoportba és lakószobába sorolásának elvei: - A Pedagógiai programunkban foglaltaknak megfelelően a tanulócsoportokat és a szobaközösségeket elsősorban az ugyanazon osztályba, ugyanazon iskolába vagy iskolatípusba járó tanulókból szervezzük. A tanulócsoportok létszáma, a tanulók száma szükségessé teheti az ettől való eltérést. A szobaközösségek kialakításánál egyéni kéréseket is figyelembe veszünk. A közösségek összetételének megváltoztatásakor a tanulók véleményének kikérése mellett pedagógiai szempontokat érvényesítünk.
III./3. A kollégiumi étkeztetéssel kapcsolatos szabályok 1. A kollégiumi ellátás ingyenes (a magyar állampolgárok, illetve a jogszabályokban meghatározott külföldi állampolgárok részére), amely kiegészül térítési díj alapján igénybe vett, a tanuló által megrendelt kedvezményes étkezéssel. 2. A kedvezményes étkezésért a DIM által megállapított érvényes étkezési nyersanyagnorma alapján, annak 50 illetve 100 %-át kitevő mértékű étkezési térítési díjat kell fizetni. Az 50 %-os normatív kedvezmény csak az erre vonatkozó jogszabályokban foglaltak alapján, az előírt igazolások határidőre történő leadása után vehető igénybe. Egyéb, rászorultsági alapon benyújtott étkezési díj csökkentési kérelmet a DIM igazgatója az érvényes jogszabályok alapján bírálja el, és dönt további kedvezmény odaítéléséről.
3. Étkezés lemondása a DIM igazgatója által meghatározott szabályok alapján történik, amelyet a tanulóval a beköltözéskor ismertetni fog.
III./4. A jutalmazás elvei és formái, a kollégiumi lakhatással kapcsolatos szabályok a.) A tanulók jutalmazásának elvei és formái A kollégium bármely tanulója jutalomban, dicséretben részesíthető, az alábbi szempontok figyelembe vételével: 1. A jutalmazás szempontjai: a./ - kiemelkedő tanulmányi eredmény b./ - példamutató magatartás c./ - kimagasló közösségi és kulturális tevékenység d./ - a kollégium érdekében kifejtett munkavégzés e./ - tanulmányi versenyen, vetélkedőn, sportversenyen való részvétel illetve kiemelkedő teljesítmény 2. A tanulók jutalmazására javaslatot tesznek: - a kollégiumi diákönkormányzat - csoportvezető tanár - igazgató - tagintézmény vezető - nevelőtestület - Tehetségért a Kollégiumban Alapítvány
3. Jutalmazás formái: - nevelőtanári dicséret - igazgatói dicséret - tárgyjutalom - szabad kimenő 4. Kiemelkedő tanulók jutalmazása: - Kiváló kollégista - Jó tanuló, jó sportoló, példás magatartás - Élen járó sportolók jutalmazása - Ösztöndíj Az odaítélés szempontjait a Pedagógiai program tartalmazza.
b.) A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Az intézmény igazgatója a kollégium tanulóit az éves költségvetésben megállapított támogatási keret terhére szociális támogatásban részesítheti. A támogatás odaítélésének elvei: - a támogatás odaítélésekor az igazgató figyelembe veszi a tanuló szociális helyzetét (a szülők jövedelme, az eltartott családtagok száma, a gyermekét egyedül nevelő szülő, stb.) - a tanuló magatartását, társaihoz, tanáraihoz való viszonyát - a képességeinek megfelelő tanulmányi munka teljesítését Szociális támogatásra javaslatot tehet: csoportvezető tanár, diákönkormányzat, diákönkormányzat tagja, az intézmény ifjúságvédelmi felelőse, az intézmény igazgatója, szülői szervezet. A támogatásra javasoltak körét, névsorát a kollégium diákönkormányzata javaslat formájában terjeszti elé az intézmény vezetőjének. E javaslat tartalmazza, a támogatási összegek személyre szóló vagy kategóriákba csoportosított konkrét meghatározását is. A támogatás egy összegű, a támogatás odaítéléséről a szülőt és a tanulót írásban értesítjük. A támogatás folyósításának feltétele, hogy a tanuló rendelkezzen adószámmal.
A kollégiumi lakhatással kapcsolatos szabályok: -
A fiúk a lányok szobájában, a lányok a fiúk szobájában nem tartózkodhatnak.
-
A fiúk és a lányok a másik nem által használt szintre csak a kollégiumi foglalkozásokon való részvétel céljából mehetnek, illetve külön engedéllyel.
-
Szobáját és az általa használt felszerelési tárgyakat engedély nélkül senki el nem cserélheti, és a kollégium területéről ki nem viheti.
-
A kötelező elfoglaltságon és a kimenő időn túl minden tanulónak a kollégiumban kell tartózkodnia.
-
Kimenőt naponta 16 óráig csak a csoportvezető tanártól, vagy elfoglaltsága esetén az ügyeletes tanártól lehet kérni. A vacsora és a 20 óra 30 perc közötti időben történő rövid eltávozásra engedélyt nem kell kérni. 20 óra 30 perc után csak a csoportvezető írásos engedélyével lehet eltávozni a kollégiumból 21.30 óráig. 21.30-at követő kimenőre a csoportvezető tanár csak indokolt esetben, az intézmény igazgatójával, vagy igazgatóhelyettessel történő egyeztetés alapján adhat kimenőt. Hiteles szülői kérés alapján
az ügyeletes tanár a vezetőkkel való konzultáció nélkül is engedélyezhet a tanuló számára kimenőt vagy hazautazást, ha a kérés olyan időpontban érkezik, amikor a vezetők már nem tartózkodnak az intézményben Az engedélyezett kimenőket a kimenőfüzetbe rögzítjük. Kimenő előtt az írásos engedélyt a portásfülkében kell elhelyezni. A beérkező tanulók kötelesek jelentkezni a portásnál. Az esti létszámellenőrzésen a kollégiumban bent lévő tanulók kötelesek részt venni, ez alatt a hálószobájukban tartózkodni. -
A tagintézményben a tanulónak naponta az iskolából történő visszaérkezésétől 15.15-ig tartó eltávozásra engedélyt nem kell kérni. A vacsora és a 21.00 közötti időben történő eltávozásra engedélyt kell kérni a csoportvezetőtől vagy az ügyeletes tanártól. 21.00 órát követő kimenőre a csoportvezető tanár csak indokolt esetben, a tagintézmény-vezetővel, vagy a tagintézményvezető- helyettessel történő egyeztetés alapján adhat engedélyt. Hiteles szülői kérés alapján az ügyeletes tanár a vezetőkkel való konzultáció nélkül is engedélyezhet a tanuló számára kimenőt vagy hazautazást, ha a kérés olyan időpontban érkezik, amikor a vezetők már nem tartózkodnak az intézményben Az engedélyezett kimenőket a kimenőfüzetbe rögzítjük. A beérkező tanulók kötelesek jelentkezni az ügyeletes tanárnál. Az esti létszámellenőrzésen a kollégiumban bent lévő tanulók kötelesek részt venni, ez alatt a hálószobájukban tartózkodni.
-
A kollégium rendje, tisztasága érdekében az étteremből ételt és éttermi felszerelést lehozni tilos. A szobákban csak tartós élelmiszerek tárolhatók, a többi élelmet a rekeszes hűtőszekrényekben kell tárolni. A hűtőszekrény rekeszek rendjéért és tisztaságáért a szobaközösségek felelősek. Heti egy alkalommal (pénteken, vagy tanítási szüneteket megelőzően) a kollégium takarítói a rekeszeket kiürítik és fertőtlenítik.
-
A beteg tanulók étkezéséről 8 - 16 óráig az ápolónő, azt követően az ügyeletes nevelő utasítása alapján a naposok gondoskodnak. Az étkezési felszerelést a naposok visszaviszik a konyhára.
-
A betegszobába a betegen kívül csak az arra illetékesek (a kollégium vezetői, nevelői, ápolónő, gondok, takarítónő, naposok) léphetnek be.
-
A tanulók egészségügyi ellátása a kollégium részére kijelölt körzeti orvosi rendelőben, szakrendelőben, valamint az állandó lakóhely szerinti háziorvosi ellátás keretében történik.
-
A kollégiumban rádió, cd, dvd lejátszó, magnó, mobiltelefon, hajszárító, hajformázó, számítógép kivételével más elektromos készülék használata tilos, illetve igazgatói engedélyhez kötött. Ezen eszközöknek is meg kell felelniük az érintésvédelmi előírásoknak és a biztonságos használat követelményeinek. Ezekért a tárgyakért a kollégium anyagi felelősséget nem vállal.
-
Nagyobb pénzösszeget vagy értéktárgyat senki se tartson magánál. Pénzt vagy értéktárgyat mindenki köteles a zárható szekrényében tartani. Szükség esetén ideiglenesen - az értéktárgyak megőrzéséről a csoportvezető tanár gondoskodik, ha ezt a tanuló kéri. Felelősséget – az intézmény által szándékosan okozott káron túlmenően - csak és kizárólag a megőrzésre átvett értékekért vállal a kollégium.
-
A külső étkezők, vendégek, menzás tanulók értéktárgyaiért az intézmény felelősséget nem vállal.
-
A hálószobák ajtaját és a szekrényeket a szobából való távozás után a tanulók kötelesek zárva tartani. Lopás, vagy betöréses lopás esetén az esetet azonnal jelenteni kell az ügyeletes tanárnak. A kollégium az esetleges mulasztás megállapítása érdekében az esetet kivizsgálja, és kísérletet tesz az elkövető személyének megállapítására. A károsult, vagy képviselője rendőrségi feljelentést tehet.
-
A kollégiumba tilos behozni: balesetveszélyt, vagy tűz- és robbanásveszélyt okozó tárgyat, anyagot pl: szúró- vágó eszközt, pirotechnikai eszközt, gyertyát, szeszesitalt, dohányterméket, drogokat.
-
Gépjárművek, kerékpár, gördeszka, görkorcsolya behozatala nem engedélyezett. Ezen eszközök kollégium területére saját felelősségre történő behozatalához indokolt esetben az igazgató engedélye szükséges.
-
Rádiót, magnót csak szilenciumi időn kívül, a szállóépületben pedig villanyoltásig szabad használni normál hangerővel.
-
A kollégiumban szerencsejátékot játszani, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytatni, szeszes italt fogyasztani, dohányozni szigorúan tilos!
-
A tanulók egymás közötti viszonyában semmiféle erőszaknak helye nincs. Az agresszív, a mások testi épségét, személyiségét, nyugalmát sértő magatartást szigorúan büntetjük. Elvárjuk az egymás személyiségét tiszteletben tartó, segítőkész, toleráns, az együvé tartozást kifejező, a kollégium szellemiségéhez méltó tanulói magatatást, az intézmény falain belül és kívül egyaránt.
-
A tanulók mások hálószobájába csak az ott lakók engedélyével, az ott folyó tevékenység zavarása nélkül léphetnek be, illetve tartózkodhatnak. A kollégium pedagógusai és vezetői nevelői-oktatói munkájuk során e munkájuk végzéséhez szükséges időben és mértékben a hálószobákba bármikor beléphetnek, a tanulók szekrényeit és személyes felszereléseit elsősorban azok jelenlétében ellenőrizhetik, kivéve, ha az ellenőrzésre súlyos fegyelemsértés gyanúja, tűz és balesetveszély elhárítása miatt késedelem nélkül szükség van. Ebben az esetben felnőtt tanú vagy a diákönkormányzat képviselőjének jelenléte, valamint az intimitás követelményeinek betartása szükséges. E szabály alól kivétel a tűz és bombariadó keretében végzett intézkedés.
-
A társadalmi, állami ünnepekről történő megemlékezés kötelező jelleggel csoportkeretekben történik. A kollégiumi rendezvényeken, ünnepségeken a tanulók meghatározott körének részvétele kötelező, az előírt alkalomhoz illő öltözékben.
-
A kollégiumból való évközi kimaradást /kiköltözést / csak a szülő által aláírt írásbeli tanulói kérelemre engedélyez a kollégium igazgatója, amennyiben étkezési díj hátralék vagy egyéb tartozás nem áll fenn.
III./5. A kollégiumi lakhatás ideje alatt az intézményen kívüli magatartással kapcsolatos szabályok
-
A tanulók kollégiumból való távozásának vagy hazautazásának idejére és tartamára a kollégiumi felügyelet nem terjed ki. Kivéve a kollégium által szervezett külső rendezvényeket.
-
A kollégista tanulók, a kollégiumból való távozást követően is kötelesek az általánosan elfogadott emberi, erkölcsi normákat betartani. Kerülni kell a nyilvános szórakozóhelyek, szeszesital, drog fogyasztására alkalmat adó helyek, valamint a játéktermek látogatását.
-
Utcán, tömegközlekedési eszközökön, nyilvános helyeken kollégista diákhoz méltó, feltűnést kerülő módon kell viselkedni. Saját és mások testi épségét szem előtt tartó módon, figyelmesen, fegyelmezetten kell közlekedni, szigorúan betartva a közlekedési, általános viselkedési és udvariassági szabályokat.
-
Üdvözölni illik a kollégium és iskola tanárait, dolgozóit, kollégista társainkat. A kollégisták társaikkal közösséget vállalva segítsék egymást, meggondolatlan cselekedetektől, fegyelmezetlenségektől igyekezzenek egymást visszatartani.
-
Veszélyhelyzetben óvják saját és társaik testi épségét, és haladéktalanul értesítsék a kollégiumot, vagy a hatóságot, kérjenek segítséget járókelőktől, felnőttektől.
-
Igyekezzenek távol tartani magukat a személyiségük fejlődését torzító, vagy gátló tényezőktől, személyektől, csoportoktól. Amennyiben segítségre van szükségük – akár szorgalmi időn kívül is – forduljanak a kollégium vezetőihez, tanáraihoz, dolgozóihoz.
-
-
A tanulók tömegrendezvényeken (futballmeccs, könnyűzenei koncert, stb.) való részvételét nem támogatjuk, és az azokon való részvételt teljes körű szülői felelősségvállalás mellett fogadjuk el.
-
Az intézménnyel kollégiumi jogviszonyban lévő tanulók szállóvendégként lakhatást nem igényelhetnek.
III./6. A kollégiumi élettel kapcsolatos egyéb szabályok -
A kollégista tanulók névre szóló postai küldeményeiket az intézmény portáján vehetik át. A tanulók részére a küldeményeket a kézbesítőtől átvett állapotban, bontatlanul kell átadni.
-
A kollégium lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanulmányaikhoz szükséges dokumentumok fénymásolásához, amelyért a belső szabályzatokban meghatározott díjat kell fizetni. A diákönkormányzat működéséhez szükséges fénymásolás, nyomtatás az intézmény igazgatójával történt egyeztetést követően díjmentes.
-
A kollégium helyiségeinek használati rendje: a kollégista tanulók a napirendben meghatározott időkeretben használhatják a rendelkezésükre bocsátott kollégiumi helyiségeket, azok rendeltetése szerint. Tanári felügyelet mellett használhatók a számítástechnika termek. Tanulói felügyelet mellett használható a konditerem, az asztalitenisz terem, és a zeneklub. Ezek tanulói felügyeletéről, illetve a felelősökről a kijelölt tanárok döntenek. A számítástechnika termeket a géptermi szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, a konditermet a használat szabályairól és a balesetvédelmi előírások betartásáról szóló oktatást követően a kijelölt felelősök felügyelete mellett szabad használni. Villanyoltást követően a tanulók a kijelölt tanulószobákban, és társalgókban tanulhatnak 24 óráig. Ezt követően a második emeleti társalgóban tanulhatnak a fiúk, a lányok a számukra külön kijelölt tanulókban tanulhatnak.
-
A tanulókkal szemben megfogalmazott elvárásunk, hogy hálószobájukat igyekezzenek otthonossá, komfortossá tenni (asztalterítő, virág, szőnyeg stb.). A hálószobák ízléses dekorációját a falak sérülése nélkül, könnyen eltávolítható módon oldhatják meg. Kiköltözéskor a kitett plakátokat, fényképeket, stb. el kell távolítani.
A kollégium házi és napirendjének megtartása minden tanulónak kötelessége. A házirend betartásáért minden tanuló fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.
IV. Intézményi védő, óvó előírások: Az intézmény munkarendje úgy van meghatározva, hogy folyamatosan biztosítjuk a tanulók felügyeletét. A felügyelet kiterjed: - A tanulók testi épségének megóvására - A tanulók erkölcsi védelmére - A tanulók intézményből való távozásának és távolmaradásának engedélyezésére és dokumentálására - A balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályok betartására - Az intézmény házirendjének és napirendjének betartására - A tanulókat veszélyeztető tényezők elhárítására - Baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti csapás vagy egyéb rendkívüli helyzet gyors és szakszerű elhárítására - Illetéktelen személyek távoltartására - Vagyonvédelmi feladatok ellátására. A felügyeletben közreműködnek az intézmény valamennyi dolgozója és a DIM dolgozói.
-
A tanulók kötelesek közreműködni saját maguk és társaik testi épségének, egészségének, biztonságának, értéktárgyaiknak megóvásában. Ennek érdekében maradéktalanul kötelesek elsajátítani és betartani a tűzvédelmi, biztonságtechnikai, balesetvédelmi előírásokat (beköltözést követő tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatás).
-
Csak rendeltetésszerűen használhatják az intézmény helyiségeit és felszerelési tárgyait, különös tekintettel az elektromos hálózatra és berendezésekre. Azokat
megbontani, megsérteni, bármilyen céllal hozzányúlni tilos és életveszélyes. Ugyancsak tilos saját elektromos berendezések szétszerelése, hiányos megbontott állapotú üzemeltetése. A szobában tartózkodás ideje alatt még éjszaka is tilos a hálószobák ajtaját kulccsal bezárni. Az intézményi tűzvédelmi eszközökhöz tilos hozzányúlni, azokat megrongálni. -
Fegyelmezett, elővigyázatos magatartásukkal kötelesek hozzájárulni a kollégiumban tartózkodók biztonságához. (pl.: el kell kerülni a futkározást, csúszkálást, a lépcsőn, a vizes helyiségekben való fegyelmezetlen közlekedést, viselkedést, az ablakba való kiállást, az ablakokban bármilyen tárgy tárolása, illetve kidobása tilos, stb.)
-
A sportfoglalkozások vagy szabadidős sporttevékenység során saját maguk és társaik testi épségét mindenek előtt figyelembe vevő magatartást kell tanúsítani.
-
Tanulók számára tilos a belépés a konyha területre (a konyhai folyosó rácsos ajtaja mögötti terület, valamint az ételosztást biztosító pult mögött), raktárakba, karbantartó műhelybe, elektromos kapcsoló helyiségbe, portásfülkébe, hő központba.
Az ifjúságvédelmi felelős:
Mester Gyula – munkaközösség-vezető
A tanulóbalesetekkel összefüggő egyes feladatok: A tanulóbalesetek megelőzése érdekében végzett munkát az igazgató és a DIM erre a feladatra kijelölt dolgozója koordinálja, és ellenőrzi. E munkában részt vesz: - igazgatóhelyettes - tagintézmény vezető, pedagógiai felügyelők - nevelők - épület gondnok - portások. Balesetvédelmi és biztonságtechnikai bejárások, valamint a nevelői szoba ill. létszám ellenőrzések során feltárt baleseti forrásokat veszélyeztető tényezőket meg kell szüntetni. A tanulókat balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. Az észlelt veszélyforrásokat minden tanuló ill. dolgozó köteles azonnal jelenteni ill. saját hatáskörében annak megszüntetésére azonnal intézkedni, a tanulókat a veszélyforrástól távol tartani. A nevelőknek folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a tanulók csak a házirendben engedélyezett eszközöket használhassák. Az intézmény épületének berendezésének valamint felszerelési tárgyainak biztonságos üzemeltetéséért a kollégium gondnoka munkaköri leírásában rögzítetten felelős. Az esetlegesen bekövetkezett baleset esetén a balesetet észlelő ill. az ügyeletes tanár késedelem nélkül megteszi az alábbi intézkedéseket: - a sérült részére elsősegélynyújtás, mentők értesítése - a baleseti forrás kiküszöbölése, más tanulók távoltartása - jelentési és dokumentálási kötelezettség teljesítése. Az intézmény igazgatója a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben meghatározott esetekben a bekövetkezett balesetről tájékoztatja a fenntartót, jegyzőkönyvet készít ill. vizsgálatot rendel el.
V. A fegyelmező intézkedések elvei és formái
A kollégiumban adható fegyelmező intézkedések az alábbiak: - szóbeli nevelőtanári figyelmeztetés - ügyeletes tanári figyelmeztetés - írásbeli nevelőtanári figyelmeztetés - írásbeli nevelőtanári intés - a szabad szilenciumi kedvezmény meghatározott időre történő megvonása. Az igazgató által adható fegyelmező intézkedések: - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói megrovás. (A fegyelmi büntetések kiszabásánál, valamint a fegyelmi eljárás lebonyolításánál a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján járunk el.) A fegyelmező intézkedések meghozatalánál az alábbi elveket alkalmazzuk: - fokozatosság, lépcsőzetesség elve (ismétlődő fegyelemsértések esetén az egyre súlyosabb büntetést szabjuk ki) - demokratikusság elve (lehetőséget biztosítunk a tanuló számára cselekedetek indokolására, valamennyi tanuló egyenlő elbírálás alapján kezeljük) - tanuló érdekeinek szem előtt tartása elve (olyan súlyú és formájú intézkedést kell alkalmazni, amely a tanuló mindenekfelett való érdekeivel összeegyeztethető - a tanuló személyiségének, egészségének, biztonságának megóvása elve (határozottan lépünk fel az ilyen jellegű fegyelemsértések ellen) Fegyelmező intézkedések és a fegyelmi büntetések egy tanévre szólnak. A tanulók újrafelvételi kérelme elbírálásakor az értékelő pontrendszerbe való beszámítással figyelembe vesszük a meghozott intézkedéseket, illetve annak pozitív hatásait is.
VI. A házirend közzétételével, megismertetésével kapcsolatos szabályok A házirend hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni az alábbi módon: A házirendet a tanév kezdetekor, beköltözéskor, vagy érdemi módosítása esetén a módosítás szövegét a tanulónak illetve a szülőnek át kell adni, illetve ismertetni kell. El kell helyezni egy példányt az intézmény könyvtárában, a tanári szobában, a szülői szervezet vezetőjénél, a diákönkormányzat vezetőjénél, a csoportvezető tanároknál. A házirenddel kapcsolatosan folyamatosan információt lehet kérni a csoportvezető tanároknál, az intézmény igazgatójánál, illetve helyettesénél. A tagintézményben a nevelői irodában olvasható a Házirend.
VII. Napirend munkanapokon 6.00
-
6,00
-
7,30
-
12,00 -
ébresztő 8.00
szállószemle 15,30
ebéd kimenő, szabadfoglalkozások
15,45 - ig 15,00 -
reggeli
21,00
szakkollégiumi foglalkozások, szakkörök, csoportfoglalkozások felkészülés a szilenciumra
15,45 16,00 -
18,30
szilencium
18,30 -
19,00
vacsora (mindenki a saját tanulócsoportjával)
19,00 -
20,30
kimenő kapuzárás
20,30 20,00 -
22,00
szabadfoglalkozás, egyéni tanulás
21,30 -
szemle, létszám ellenőrzés, zuhanyzók zárása
22,00 -
villanyoltás
22,00 -
24,00
egyéni tanulás a kijelölt tanulószobákban, társalgókban
A tagintézmény napirendje munkanapokon: 6.30
Ébresztő
6.30 – 8.00
Reggeli
7.00 - 8.00
Szobák ellenőrzése
12.00 – 15.00
Ebéd
12.00 – 15.15
Szabad kimenő, szabadfoglalkozás
15.15 - 15.30
Felkészülés a szilenciumra
15.30 – 18.15
Szilencium, fakultációs és egyéb foglalkozások
18.15 – 19.30
Vacsora
18.30 – 21.00
Kimenő lehetőség, fakultációs és egyéb foglalkozások, egyéni tanulás, szabadidős tevékenység
21.30
Létszámellenőrzés
22.00
Villanyoltás
22.00-24.00
egyéni tanulás az 1. és 2. emeleti tanulószobákban
VIII. Napirend munkaszüneti napokon ébresztő
7,30
-
8,00
-
9,00
hálószemle
9,00
-
20,00
egyéni tanulás, szabadfoglalkozás, kulturális és sporttevékenység, kimenő kimenő
20,30 - ig 22,00
szabadfoglalkozás
20,00
-
21,30
-
kapuzárás
21,30
-
létszámellenőrzés, zuhanyzók zárása
22,00
-
villanyoltás
22,00
-
24,00
egyéni tanulás a tanulószobákban
IX. Diákügyelet rendje 6,00
ez előző napi diákügyeletesek eligazítása a tanári szoba előtt
6,00 – 7,20
reggeli
7,20 – 7,30
reggeli után az étkező rendbetétele
6,30 – 7,30
a betegek étkezésének ellátása; ezt követően a naposok iskolába mennek
14,45 – 15,00
a diákügyelet átadása-átvétele;
15,00 – 15,15
az ebédlő rendbetétele
15,15 – 15,45
szabadidő
15,45
közreműködés a szilencium előkészítésében
16,00 – 21,00
a feladatok ellátása az ügyeletes tanár megbízása alapján
18,00 – 18,30
a diákügyeletesek egymást váltva megvacsoráznak
19,00-19,15
a két napos vacsora után ellátja az ebédlői teendőket
Az adott diákügyelet minden nap 15 órakor kezdi meg tevékenységét, s másnap reggel 7,30kor fejezi be. Rendkívüli esetekben rendezvények alakalmával /pl. videó vetítés / a szolgálat leadás időpontja módosulhat az ügyeletes tanár útmutatása szerint. A pénteken átvett diákügyelet látja el a hétfő reggeli teendőket.
Tömeges /20 fő/ bennmaradás esetén a diákszolgálat a hétköznapi munkarend szerint látja el feladatát.
Diákügyelet rendje a tagintézményben 15.00 15.00 - 18.30 18.30
az ügyeletes tanár tájékoztatja az ügyeleti feladatokról az ügyeleteseket a feladatok ellátása az 1. emeleti ügyeleti helyen az ügyeletes tanár megbízása alapján az ügyelet átadása az 1. emeleten ügyeletet ellátó tanárnak
X. Záró rendelkezések A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Házirendjét az intézmény igazgatója készítette, a jogszabályoknak foglaltaknak megfelelően egyetértési és véleményezési jogával élve a Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat, és a Nevelőtestület elfogadta. Hatálybalépésének időpontja: jóváhagyást követően azonnal. Érvényes: határozatlan ideig, felülvizsgálata kétévenként esedékes.
Debrecen, 2014. szeptember 1.
Posta László Igazgató
Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium OM azonosító: 040556 4024 Debrecen, Tímár u. 1. Tel.: 52-534-949, Fax: 52-534-948 www.deakkoli.sulinet.hu, e-mail:
[email protected]
Pedagógiai Program
Készítette: Posta László igazgató Magyarné Csibi Gabriella igazgatóhelyettes Czuper Edit igazgatóhelyettes
Készült: 2014. augusztus Érvényes határozatlan ideig
Tartalomjegyzék Bevezetés 67 Az intézmény alapadatai Visszatekintés 69 A nevelőmunka feltételei
1. 2. 3. 4. 4.1. 4.2. 4.3.
5. 5.1. 5.2.
68
71 A nevelőtestület összetétele és szakképzettsége A tanulói összetétel 74 Tanulmányi eredmények, továbbtanulási mutatók Tárgyi feltételek 78 Az épület 78 A nevelőmunkát segítő tárgyi feltételek 79
71 75
A szakkollégiumi nevelés-oktatás legfontosabb célkitűzései, alapelvei, értékei, célkitűzései
6. 6.1.
80 A megvalósítás alapelvei 84
7. Esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve 86 8. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás 87 9. A szakkollégiumi tehetséggondozás 88 10. A tanulók kollégiumi tevékenységének komplex értékelése 88 11. A kollégiumi tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 91 11.1. Általános alapelvek 91 11.2. A tanulócsoportok szervezésének alapelvei 92
12. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei 93 12.1. Az általános kollégiumi foglalkozások szervezésének alapelvei
93
13. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének alapelvei 97 14. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve 100 15. Szakkollégiumi foglalkozások 101 16. Egészségnevelési és környezeti nevelés alapelvei 107 17. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 109 18. A kollégium kapcsolatrendszere, iskolákkal, szülőkkel való kapcsolattartás és az együttműködés formái 111 19. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység 113 20. Szakkollégiumi feladatellátáshoz, illetve a feladat-bővüléshez szükséges finanszírozási és fejlesztési igény 114 1. számú melléklet: A tantárgyi fakultációs foglalkozások tematikája a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégiumban 117 2. számú melléklet: Kollégiumi csoportfoglalkozások a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégiumban 151 3. számú melléklet: Szobarend értékelés szempontrendszere 108 Függelék: A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről. 197
1. Bevezetés A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium pedagógiai programját a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja előírásaiban foglaltak alapján készítettük el. A programalkotás során az intézmény korábban jóváhagyott Pedagógiai programjára támaszkodtunk, megőrizve mindazokat az értékeket, melyeket a program tartalmaz és tevékenységünk során felhalmoztunk. Az e témában publikált szakirodalom, szakmai tapasztalataink, a szülők és tanulók visszajelzései meggyőztek bennünket arról, hogy helyes úton járunk, szakmai programalkotásunk sikeres volt, ezért – élve az NKT. -ban rögzített lehetőséggel – méltó a továbbfejlesztésre, kiteljesítésre, ugyanakkor irányváltoztatásra, koncepcióváltásra nincs szükség. Jelen szakmai koncepciónk annak a meggyőződésünknek a jegyében került megalkotásra, hogy a Tímár utcai székhely intézményünk méltó az elismerő „Szakkollégium szakmai cím” viselésére. A program koncepcionálisan visszavezethető az intézmény igazgatója által készített vezetői programokra, valamint a kollégium 1994-ben kidolgozott szakmai fejlesztési koncepciójára, amely azóta alapvetően meghatározza nevelési tevékenységünket. A célok és feladatok kijelölésekor természetesen társadalmi igényként vettük figyelembe azokat a szülői, tanulói elvárásokat, amelyek folyamatosan megfogalmazódtak intézményünk működésével kapcsolatban. Szándékaink szerint programunknak szervesen kell illeszkednie a kapcsolatos iskolák hasonló dokumentumaihoz, valamint nevelési tevékenységükhöz. A pedagógiai programunk koncepciója az intézmény önálló arculatának megteremtése érdekében eddig végzett tevékenységre épül, valamint terveink és célkitűzéseink szintetizáló dokumentuma, amelynek tartalmi elemei kellő alapot és garanciát biztosítanak nevelő – oktató munkánk színvonalas végzéséhez.
2. Az intézmény alapadatai ALAPADATOK 1.
A költségvetési szerv neve:
1.1. 1.2.
Székhelye: Tagintézménye:
1.3.
Telephelye:
Debreceni Deák Ferenc Középiskolai Tehetségfejlesztő Szakkollégium 4024 Debrecen, Tímár utca 1. Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Újkerti tagintézménye 4032 Debrecen, Jerikó u. 17-21.
2.
Jogszabályban meghatározott közfeladata
Kollégiumi ellátás
2.1. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 3.
Az intézmény típusa: Felvehető maximális tanulói létszám A székhelyen: A tagintézményben: Alapító szerv neve és székhelye:
Kollégium 258 fő 121 fő Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia utca 3.
3.1.
Alapításról rendelkező határozat száma:
-
3.2. 4.
Közvetlen jogelőd megnevezése, székhelye: Fenntartó neve és székhelye:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32.
5.
Irányító szerv neve és székhelye:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32.
6.
Ellátandó alaptevékenysége: KSH által kiadott gazdasági TEÁOR 2008 –ban
55.90 Egyéb szálláshely szolgáltatás
meghatározott besorolás: Szakágazat száma:
559000 Egyéb szálláshely-szolgáltatás A költségvetési szerv szakfeladatai:
6.1.
853000
Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása
6.2.
855921
Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása)
6.3.
855922
Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelése)
6.4.
559011
Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára
6.5
856099
Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység
6.6.
910121
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
6.7.
910122
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
6.8.
931204
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
9.9.
562914
Tanulók kollégiumi étkeztetés
6.10.
562917
Munkahelyi étkeztetés
6.11.
682002
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése
7.
Ellátandó vállalkozási tevékenysége:
Nem folytat vállalkozási tevékenységet.
8.
Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: A magasabb vezető megbízásáról nyilvános pályázat alapján a Miniszter dönt. A megbízás határozott időre, 5 évre adható.
9.
Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése:
10.
Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon:
10.1.
9774 hrsz.-ú Debrecen, Tímár utca 1. sz. alatti 4604 m2 területű ingatlan, kivéve a felülépítmény közétkeztetési feladat ellátását szolgáló 167,34 m2 nagyságú ingatlanrésze 21443 hrsz-ú Debrecen, Jerikó utca 17-21. sz. alatti ingatlanból 1170,44 m2.
10.2.
3. Visszatekintés Az intézmény és jogelődjei évtizedek óta biztosítanak kollégiumi ellátást középiskolás tanulóknak. 1990-ben Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése kollégiumunkat újból önálló intézménnyé nyilvánította Péchy Mihály Középiskolai Kollégium néven. 1993 őszén intézményünk tanulmányi épülete a Római Katolikus Egyház tulajdonába került. Kollégiumunk a megmaradt épületrészben folytathatta tovább munkáját. Ebben az évben az elhelyezési körülmények változása miatt mintegy 70 fős tanulói létszámcsökkentés vált szükségessé. Intézményünk nevelőtestülete és vezetése kezdeményezésére 1994 őszén a kollégium elnevezése Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumra változott. Eredményként könyvelhetjük el, hogy az egyházi visszaigénylés miatt az intézmény léte nem kérdőjeleződött meg.
Fokozatosan kialakításra kerültek azok az elengedhetetlen tárgyi feltételek (Tímár u. felőli bejárat, bekötő út, porta, tanári szoba, tanulószobák, stb), amelyek a folyamatos működést biztosították. Ezen túlmenően javultak az elhelyezés és munkavégzés körülményei, valamint megkezdődött egy tartalmi, szakmai programalkotás és annak következetes megvalósítása. Az e téren elért eredményeink alapján Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése az intézményt 1998 januárjában Szakkollégiummá nyilvánította, ezzel is deklarálva munkánk során elért eredményeket. Bár 2004 tavaszán a szakkollégiumi elnevezés újból kikerült intézményünk nevéből, belső szakkollégiumi rendszerünket azóta is tovább működtetjük. 2007/2008-as tanévtől kollégiumunk koedukált lett, megteremtettük középiskolás lányok kollégiumi elhelyezésének feltételrendszerét is. Folyamatosan, az újonnan belépő kihívásokra választ adó módon fejlesztjük tovább szakmai tevékenységünket, sok területen országos szinten is úttörő munkát végzünk, ugyanakkor mindig is szem előtt tartottuk azt, hogy minden megújulás sikerének alapja és záloga az intézményünk tradícióit és hagyományait megőrző az azokra szervesen építkező szakmai tevékenység. Intézményünk
magas
színvonalú
tehetséggondozó
szakmai
munkáját
a
Magyar
Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által felkért Akkreditációs Bizottság a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Akkreditált Kiváló Tehetségpontja cím adományozásával ismerte el 2011. június 2-án. Tehetségpontunk szakmailag hiteles és kompetens tagjává vált a Tehetségpontok országos hálózatának. 2011. augusztus 1-től az Alapító Okiratban már korábban részletezett módon kollégiumunk tagintézménye lett beolvadással a megszűnt Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégium Újkerti Tagintézménye. 2012-től a Debreceni Egyetem Partnerintézménye címmel a birtokunkban bekapcsolódtunk a tanár szakos egyetemi hallgatók gyakorlati felkészítésébe.
4. A nevelőmunka feltételei A nevelőtestület összetétele és szakképzettsége
4.1.
A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma a székhelyintézményben igazgatóval és a helyettesekkel együtt 13 fő, akik valamennyien szakirányú egyetemi végzettséggel, a törvényi előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. A testület szakos összetétele jól szolgálja kiemelt feladatunkat, a tehetséggondozást, de a mindennapi felzárkóztatás színvonalát is garantálja. Intézményünkben kiemelten magas a matematika szakos pedagógusok létszáma, 5 fő (38,46%). Név Posta László
Végzettség
Munkakör, egyéb jellemzők
történelem-népművelés szak,
igazgató
közoktatási vezető,
Debrecen Megyei Jogú Város
pedagógus szakvizsga
Kiváló pedagógusa
Magyarné
földrajz-környezettan és kémia szak,
igazgatóhelyettes
Csibi
környezetvédelmi ökológus,
Gabriella
közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga, C típusú angol nyelvvizsga
Czuper Edit
matematika, informatikus könyvtáros,
igazgatóhelyettes
mozgókép és média szak, közoktatás vezető, pedagógus szakvizsga Hajdó Attila
Mester Gyula
matematika szak,
munkaközösség-vezető,
tehetségfejlesztő szakértő, pedagógus
Bonis Bona díjas kiváló verseny-
szakvizsga,
felkészítő pedagógus
C típusú román nyelvvizsga
csoportvezető tanár
matematika szak,
munkaközösség-vezető,
tehetségfejlesztési szakvizsga,
Diákönkormányzat segítő tanár,
pedagógus szakvizsga
FIDE-mester (élőpontszám 2408)
csoportvezető tanár Szálkai Csaba történelem szak,
csoportvezető tanár
közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga, C típusú orosz nyelvvizsga Kovács
német-orosz és történelem szak,
Sándor
közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga
csoportvezető tanár
Név Pál László
Végzettség biológia-kémia szak,
Munkakör, egyéb jellemzők csoportvezető tanár
pedagógus szakvizsga Nyakóné
történelem-néprajz szak
csoportvezető tanár
Antal Ágnes
C típusú német nyelvvizsga
Posta
történelem, népművelés,
Lászlóné
kollégiumi nevelő szakos tanár
Cseszlai
Magyar nyelv és irodalom, angol
Krisztina
nyelv és irodalom szak
Szegedi Erika
matematika-kémia szak
csoportvezető tanár
Mester-Varga
magyar nyelv és irodalom
csoportvezető tanár
csoportvezető tanár csoportvezető tanár
Mónika A jogszabályi előírásoknak (326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 4. sz. melléklet) való megfelelés indokolttá teszi egy fő könyvtáros tanár alkalmazását. Kimutatás az Újkerti tagintézmény nevelőtestület összetételéről és szakképzettségéről: Név
Végzettség
Bartáné
magyar nyelv és irodalom-történelem,
Kolozsi Ilona
közoktatás vezető, pedagógus
Munkakör, egyéb jellemzők tagintézmény-vezető
szakvizsga, dr. Szilágyiné
kollégiumi nevelő szakos tanár, tanító, csoportvezető tanár,
Boros Andrea
közoktatás vezető
munkaközösség-vezető
Szabó Béla
történelem- földrajz-filozófia,
csoportvezető tanár
közoktatás vezető Gyüréné
magyar nyelv és irodalom- földrajz
Fekécs Ilona
szak
csoportvezető tanár
C típusú német nyelvvizsga Kovács Kata
matematika tanár, informatikus könyvtáros
csoportvezető tanár
C típusú angol nyelvvizsga Kontráné
történelem-pedagógia szakos tanár
Récsi
alapfokú latin nyelvvizsga
Krisztina
C típusú német nyelvvizsga
csoportvezető tanár
A nevelőtestület továbbképzése A
nevelőtestület
pedagógusainak
továbbképzése
teljes
összhangban
áll
alaptevékenységünkkel és kiemelt feladatunkkal, a tehetséggondozással. Külön ki kell emelnünk, hogy pedagógusaink többsége nemcsak egy tanfolyam elvégzését, hanem egy újabb egyetemi diploma megszerzését tűzte ki célul a továbbképzés keretein belül. A megjelölt szakok mindegyike szervesen illeszkedik fakultációs rendszerünkbe, és jól szolgálja felzárkóztató munkánk színvonalas végzését is. Pedagógiai munkát közvetlenül segítők, egyéb dolgozók Az intézmény egyéb dolgozóinak létszáma a székhelyintézményben 2 fő, kollégiumi titkár és ápolónő. A tagintézményben 2 fő ifjúsági és gyermekfelügyelő és ápolónő. Az intézmény működtetői feladatait Debrecen Megyei Jogú Város által fenntartott szervezet dolgozói látják el. E feladatkörükben többek között az épület karbantartást, a helyiségek mindennapos takarítását, a portai szolgálatot, az étkezési díj beszedését, és egyéb feladatokat végeznek.
4.2.
A tanulói összetétel
Az intézményben 258 középiskolás tanuló elhelyezésére van lehetőség. Kihasználtsági mutatónk évek óta 100%-os. A 2013/2014-es tanévben Debrecen 14 középiskolájából vannak tanulóink, 7-14. évfolyamig. Évről évre növekszik a gimnazista tanulók aránya, jelenleg a kollégiumba járó diákok 72,5 %-a tanul valamelyik debreceni gimnáziumban. A gimnazista tanulóink jelentős része Debrecen meghatározó és kiemelkedő eredménnyel bíró intézményeinek tanulója. Tanulóinkat erőteljesen jellemzi a felsőfokú továbbtanulási szándék.
Ssz.:
Iskola
Lány
Fiú
Összesen
1.
Tóth Árpád Gimnázium
62
49
111
2.
Debreceni Ady Endre Gimnázium
31
9
40
3.
Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma
13
10
23
4.
Vegyipari Szakközépiskola
11
11
22
5.
Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola
4
16
20
6.
Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola
0
15
15
7.
Fazekas Mihály Gimnázium
5
5
10
8.
Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola
3
2
5
9.
Debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola
3
1
4
10.
Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és szakiskola
3
0
3
11.
Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium
0
2
2
12.
Diószegi Sámuel Közép- és Szakképző Iskola
1
0
1
13.
Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola
1
0
1
14.
Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola
1
0
1
138 fő
120 fő
258 fő
Összesen:
4.3.
Tanulmányi eredmények, továbbtanulási mutatók
A tanulóközösség fegyelmi helyzete kiegyensúlyozott. A tanulóközösség tanulmányi munkájának színvonala, – szoros összefüggésben a fakultációs programok bevezetésével – az évek során folyamatosan magas. Ezt szemlélteti az alábbi kimutatás.
év végi év végi év végi év végi tanéveredmények 2008/2009 2009/2010 tanév Tanulmányi átlag ; átlag ; átlag ; átlag ; 2010/2011 2011/2012 2010/2011 tanév 2011/2012 tanév2012/2013 2009/2010 tanév; tanév; 4,3 tanév; év végi 2012/2013 tanév; tanév 4,18 4,27 átlag ; 4,12 2008/2009 tanév; 3,99
A fenti eredmények elérésében nagy szerepet játszott a tárgyi fakultációs rendszer, a felzárkóztatás, az egyéni foglalkozások tartása személyre szóló technikák alkalmazásával. A tanulók kollégiumi tanulmányi átlaga eléri, de általában meghaladja azon iskolák átlagait, ahová járnak. Az elmúlt 5 év tekintetében a tanulmányi átlag folyamatos növekedést mutat, jelentős mértékben nőtt a kitűnő tanulók és a 4,0 fölötti átlagot elérő tanulók száma. Ezáltal nőtt a szabadszilenciumra jogosultak száma is, mely az előző tanévben meghaladta a kollégista tanulók 70%-át.
A 4,00 tanulmányi átlagot - szabad szilenciumra jogosít - 178 tanuló érte el az elmúlt tanév végén. A kitűnő tanulók és a nagyjeles (4,70 fölötti eredmény) tanulók száma magas, a bukások száma alacsony, illetve ez utóbbi folyamatosan csökken.
4,0-4,7 4,0-4,7 4,0-4,7 kitünők száma szilenciumra nagyjelesek száma 4,0-4,7 között Szabad jogosultak 4,0-4,7 4,0-4,7 között; között; között; között; között;tanulmányi2010/2011 2011/2012 2012/2013 eredményei 2008/2009 2009/2010 tanév; 101 tanév; 116 tanév; 102 tanév; 88 tanév; 90 nagyjelese nagyjelesekitünők nagyjelesekitünők k száma; nagyjelese k száma; száma; k száma; száma; nagyjelesekitünők kitünők 2012/2013 k száma; kitünők 2011/2012 2010/2011 2011/2012 k száma; száma; száma; 2012/2013 2009/2010 tanév; 38tanév; száma; 2009/2010 39 37 tanév; 43 tanév; 2008/2009 2010/2011 tanév; 33 tanév; 2008/2009 26 29tanév; 23 tanév; 25tanév; tanév; 17
Örvendetes tény, hogy sikerült a bukások számát csökkenteni. A bukások száma javítóvizsgára - folyamatosan csökkent, az utóbbi két tanévben 3 fő 3 tárgyból (1,2 %). A bukások alacsony aránya (tartósan 3% alatt) a város közoktatási intézményei közt is kiemelkedő.
A diákok közül sokan és szép eredménnyel vesznek részt az országos tanulmányi versenyeken, szereznek ECDL vizsgát, középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. A tanulmányi munka területén legfőbb feladatunk a tanulmányi átlag további növelése, a bukások számának további csökkentése, a több tantárgyas bukások megszüntetése. A kollégium továbbtanulási mutatója kiemelkedő. A 2012/2013-as tanévben 58 tanuló (33 gimnazista és 25 szakközépiskolás) érettségizett a Debreceni Deák Ferenc Kollégiumban, és közülük 46 fő jelentkezett valamelyik magyarországi felsőoktatási intézménybe.
A gimnazisták 97 %-a (31 tanuló), a szakközépiskolások 93 %-a (13 tanuló) nyert felvételt. Nem kívánt felsőfokú tanulmányokat folytatni a végzősök 21 %-a, de valamennyien továbbtanultak, (sokan az iskolájuk által biztosított) szakmai képzésben vettek részt.
5. Tárgyi feltételek 5.1.
Az épület
Épületünk 1962-ben épült, és az utóbbi 10 év több lépcsőben végrehajtott külső-belső felújítási munkálatainak köszönhetően jó szinten megfelel a kollégiumi szakmai tevékenység követelményeinek. Természetesen további felújítási munkák elvégzése – nyílászárók teljeskörű cseréje, energetikai felújítás – továbbra is szükséges, reméljük hogy ezek végrehajtására a közeljövőben lehetőség nyílik. Az épületben 61 darab 4 fős, 1 db 2 fős, és 2 db 6 fős hálószoba szolgál a tanulók elhelyezésére. A hálószobákban zárható beépített szekrények, cipős szekrények, éjjeli szekrények, tanuló-, étkező asztal, székek, emeletes ágyak, 2 db polc, ruhafogas, helyi megvilágítás, hideg és meleg vizes mosdó helyiség áll a tanulók rendelkezésére. A vizes helyiségek /WC, zuhanyzó/ szintenkénti száma az előírásoknak megfelel, műszaki állapotuk jó. Az épület működtetője a Debreceni Intézményműködtető Központ (DIM). Kollégiumunk a belvárosban jól megközelíthető helyen fekszik a középiskolák nagy része a közelünkben található. Az épület háromemeletes. Az első és a második emeleti ajtó kialakításával biztosítottuk a fiúk és a lányok szintjeinek elválasztását. A fiúk elhelyezését a földszinten és az első emeleten biztosítjuk, a lányokét a 2. és 3. emeleten. Külön-külön tanulószobák, számítástechnika teremek, és társalgók állnak rendelkezésre. Az épület földszintjén található egy nagy tanulószoba, a kollégiumi könyvtár, a tanári szoba, az igazgatói és igazgatóhelyettesi irodák. A második emeleti folyosó végén került kialakításra a teakonyha. Közvetlenül a bejárat mellett található a kollégiumi könyvtár. Folyamatosan bővülő könyvállománya minden munkanapon használható, felkereshető. Kötelező olvasmányok, szépirodalmi könyvek, szakirodalomi kézikönyvek és lexikonok állnak rendelkezésre. A könyvtárat tanulószobai foglalkozásra, csoportfoglalkozásra, fakultációs foglalkozásra és egyéb rendezvényekre is szoktuk használni, benne internet elérhetőséget is biztosítottunk. Ebédlőnk 120 férőhelyes, melyet az étkezéseken túlmenően tv nézésre, kollégiumi közgyűlések, nagyrendezvények lebonyolítására is használunk. Itt került elhelyezésre a zenei
oktatásban résztvevő tanulók által közkedvelt pianínó. Az étteremben a tanulók részére társalgósarkot alakítottunk ki. Ebben az épületben került kialakításra két darab konditerem, egy a fiúk, egy pedig a lányok részére. Itt került elhelyezésre a zeneklub is. Az épület teljes területén vezeték nélküli hálózat biztosítja a korlátlan internet elérést azok számára, akik rendelkeznek saját számítógéppel. Az Újkerti tagintézmény épülete: Az épület komplexum, amelyben a tagintézmény helyet kapott, 35 éve épült, felújításra szorul. Felújításra, illetve cserére szorulnak a nyílászárók, az épület vezetékrendszerei. A kollégiumban több egyéni tanulást biztosító helyiségre és a közösségi élet szervezésére alkalmas teremre lenne szükség. Az intézmény földszintjén vezetői iroda, tanári szoba, teakonyha, tanulószoba, pénztár, szociális helyiségek találhatók. Itt kapott helyet a konditerem, valamint az internet eléréssel rendelkező számítógépekkel felszerelt számítástechnika terem. Sajnos a földszinten kénytelenek vagyunk osztozni más szervezetek képviselőivel.
Ez megnehezíti a
zökkenőmentes feladatellátást, és leköt olyan helyiségeket, amiket mi is tudnánk használni. Az I. és II. emeleten található a 28 tanulói hálószoba, amelyek kényelmes elhelyezést biztosítanak.
A
hálószobákban
mosdó
helyiség,
könyves
szekrény,
asztal,
szék,
személyenként könyvespolc és zárható beépített szekrény áll a tanulók rendelkezésére. Az emeleti szinteken tanulószoba, ügyeleti tanári szoba, a tanulói hűtők elhelyezésére szolgáló helyiség és szociális helyiségek találhatók. Az intézmény egész területén WIFI rendszer biztosítja a korlátlan internet elérést. Az épülethez tartozik még egy parkosított, nagy udvar sporteszközökkel, sportolási lehetőségekkel (röplabdapálya, asztalitenisz). A tagintézmény az épület komplexum más intézményeivel jó kapcsolatot ápol: közös használatú az ebédlő a Beregszászi Pál Szakközépiskolával, két kollégiumi tanulócsoport számára a Beregszászi Pál Szakközépiskola biztosít termet, valamint a tornaterem, sportudvar és az uszoda használata is megengedett a kollégium tanulói számára. A Városi Könyvtár és Közösségi Ház programjait látogatják, szolgáltatásait igénybe veszik tanulóink.
5.2.
A nevelőmunkát segítő tárgyi feltételek
IKT eszközök
Kollégiumunk rendelkezik a pedagógiai munkát kiegészítő korszerű taneszközökkel, számítógépekkel,
laptopokkal,
projektorokkal.
Tanáraink
a
meglévő
eszközparkkal
hatékonyabb oktatási környezetben, változatos pedagógiai tartalmakkal és módszerekkel ismertetik meg diákjainkat, mely során a foglalkozások tartalmai érdekesek, könnyebben érthetőek és jól feldolgozhatóak. Olyan foglalkozások és kollégiumi rendezvények valósulnak meg, amelyek jellemzően IKT eszközökkel támogatottak, de 2 darab interaktív tábla beszerzése szükséges. A tanulók önálló ismeretszerzésére, egyéni tanulására és a szabadidős tevékenységekre a számítógéptermeink biztosítanak lehetőséget. Diákjaink számára 39 darab számítógép biztosított. Pedagógusaink 3 darab asztali számítógépet, 9 darab laptopot, 3 projektort, 1 multifunkciós fénymásoló gépet, 2 nyomtatót és egy fénymásoló gépet használnak. Igazgatói szoba, nevelőtestületi szoba és az ügyviteli helyiségben a jogszabályban előírt eszközök és felszerelések az előírt mértékben rendelkezésre állnak. A kötelezően előírt eszközökön túlmenően 7 db rekeszes hűtőszekrény, automata mosógép, mikrohullámú sütők, a konditeremben futópad, szobabicikli, lábtológép, mellgép, hasprés, kombinált hátgép, multifunkciós kondigép, súlyzókészletek, stb. szolgálják a tanulók mindennapos foglakoztatását és igényeit. Pedagógiai program megvalósításához szükséges meglévő és hiányzó helyiségek listája – a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. számú melléklete szerint, mely a Pedagógiai Programunk függelékében található.
6. A szakkollégiumi nevelés-oktatás legfontosabb célkitűzései, alapelvei, értékei, célkitűzései A középiskolai szakkollégiumokra vonatkozó törvényi és jogszabályi előírások az alábbi követelményeket, feladatokat határozzák meg az intézmény működésével kapcsolatban: A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 17. § 3. bekezdése alapján a kollégium – „a részben, vagy egészben jogszabályban meghatározottak szerint – szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program
kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen”. A törvény ezen előírását a szakkollégium működéséről az 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló jogszabály tartalmazza részletesen az alábbiak szerint: A középiskolai szakkollégium a) a köznevelés rendszerében a kollégiumi nevelés országos szerepét és a köznevelési kollégiumok feladatait kiegészítő, sajátos többletfeladatot ellátó kollégium, b) társadalompolitikai szempontból megfelelő közösségi környezet megteremtésével biztosítja a teljes ember nevelését, ezáltal részt vállalva a tudásalapú képzés értékorientált megalapozásában, ennek részeként vállalja a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű középiskolai szakkollégiumi tanulók tehetséggondozását lehetővé tevő, személyre szabott támogatását, c) a határon túli magyarság szellemi műhelyeivel való rendszeres kapcsolattartás révén elősegíti a tanulók magyarságtudatának komplex fejlesztését, d) kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere révén segíti a kultúrák közötti párbeszédre való készség kialakítását, idegen nyelvi partnerkapcsolatok révén külön hangsúlyt helyez a magyar kultúra értékeinek terjesztésére, népszerűsítésére, e) a
csoportok
önszerveződésének
előmozdításával,
rendszeres
közösségépítő
foglalkozásokkal elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, f) a köznevelési rendszer más intézményeivel szoros együttműködésben felsőoktatási tanulmányokra való hatékony felkészítést vállal, g) bevonja a tanulóit ga) a rendszeres sportéletbe, gb) a művészeti képzésbe és önismereti, valamint közösségi programokba. A középiskolai szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával olyan többletkínálatot nyújtson, amely a) a tehetséggondozást, b) az értelmiségi feladatokra történő magas szintű, komplex felkészítést, annak értékalapú megalapozását, c) a társadalmi problémák iránti érzékenység elmélyítését, d) az önálló, a kollégiumban tanuló középiskolai - elsősorban gimnáziumi - tanulók nevelés-oktatáshoz kapcsolódó magas színvonalon működtetett, a gimnáziumok számára
az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott gimnáziumi kerettantervekben meghatározott tudáselemekre is épülő személyiségfejlesztést, e) a pedagógiai programjában a 3. § (2) bekezdése szerinti csoport keretei között kiscsoportos - vagy egyéni - oktatási forma keretei között a több tudományterületet érintő ismeretszerzést, f) a könyvtárának keretei között a korszerű információkeresési ismeretek elsajátítását és alkalmazását, g) a kultúraközvetítő tevékenységének részeként a magyar és a nemzetközi tudományos és művészeti élet kiemelkedő képviselőivel való rendszeres találkozásokat segíti. A középiskolai szakkollégium a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez a tanulók részére szakkollégiumi foglalkozásokat is szervez. A tanuló a 4. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a szakkollégium által biztosított, szabadon választható lehetőségek közül választott további heti három óra szakkollégiumi foglalkozáson köteles részt venni. A középiskolai szakkollégium a tanítási év során legalább három hétvégi benntartózkodást igénylő komplex tehetséggondozó programot szervez. A miniszter a középiskolai kollégium által benyújtott kérelem alapján a döntését követő tanévtől viselhető szakkollégiumi címet ad annak a kollégiumnak, amelynek a fenntartója a kérelemhez csatolja a) három, az országos szakértői névjegyzékről kiválasztott és az érintett kollégiummal, valamint fenntartójával munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem álló kollégiumi szakértő helyszíni látogatásra épülő szakmai állásfoglalását arról, hogy az adott kollégium megfelel a középiskolai szakkollégiumokra vonatkozó feltételeknek, b) a középiskolai szakkollégium működésére vonatkozó szakmai koncepciót, c) a fenntartó - amennyiben a kollégium működtetője a települési önkormányzat, akkor emellett a települési önkormányzat - írásos nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a középiskolai szakkollégium működésével járó többletköltségeket a szakmai cím elnyerése esetén legalább négy tanéven keresztül vállalja, addig a szakkollégiumot nem szünteti meg, nem szervezi át, d) az országos kollégiumi szakmai szervezet támogató szakvéleményét. A miniszter a kérelem benyújtását követően hatvan napon belül dönt, és erről a fenntartót, valamint az érintett kollégiumot értesíti.
A miniszter döntését követő tanévtől kezdődően a szakkollégium szakmai címet a középiskolai kollégium hivatalos dokumentumaiban használhatja. A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 17. §-ban foglaltak alapján a kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához, azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani vagy a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. A kollégiumban externátusi ellátás biztosítható, annak a tanulónak, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani. A kollégium feladata a tanuló humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése. Lehetőséget biztosítunk a sportolásra, művelődésre és önképzésre. Fontos feladatunk a tanulók aktivitásának, érdeklődésének fejlesztése, az öntevékeny, önszerveződő kezdeményezések fejlesztése, felhasználása, integrált nevelés megvalósítása. A kollégium részben, vagy egészben szakkollégiumként is működhet a személyközpontú tehetséggondozás érdekében. A tehetséggondozásban eddig elért eredményeink arra predesztinálnak bennünket, hogy tevékenységünket ennek a lehetőségnek a szem előtt tartásával fejlesszük tovább. A kollégium, mint intézmény az oktatási - nevelési - képzési tevékenység, a gyermeki szocializáció sajátos, mással nem helyettesíthető terepe, az oktatási intézményhálózat integráns, szakmailag önálló része. Szocializációs, pedagógiai, szociális és kulturális funkciói mellett fontos feladata a településszerkezetből fakadó hátrány csökkentése, esélyteremtés, a szabad iskolaválasztás joga gyakorlásának elősegítése. Tanulóinknak segítséget nyújtunk, pályaválasztásukhoz, önálló életkezdésükhöz, életcéljaik realizálásához. Az intézmény stratégiai céljai Kollégiumunk, mintegy két évtizede pontosan megfogalmazott, az eredmények, a gyakorlat által visszaigazolt és megerősített célrendszer által vezérelten végzi szakmai – pedagógiai tevékenységét. Ezek az alábbiakban összegezhetők:
-
A tartalmi pedagógiai tevékenység fejlesztése, új elemek „beemelése” és meghatározóvá tétele az intézményi tevékenységbe.
-
Kiemelt feladatunk a tehetséggondozás intenzív formáinak kiteljesítése a kollégiumi fakultációs rendszer működtetésével.
-
Belső szakkollégiumi rendszer működtetése.
-
A szakmai munka minőségi színvonalának biztosítása intenzív humánerőforrás fejlesztéssel.
-
A nevelést – oktatást szolgáló eszközrendszer fejlesztése, teljes megújítása.
-
Az elhelyezés körülményeinek jelentős mértékű javítása.
-
Az épület, az infrastruktúra fejlesztése.
-
Az intézmény külső kapcsolatainak új elemekkel történő gazdagítása, a meglévő kapcsolatok tartalmasabbá tétele.
-
Kiemelkedő tantárgyi tehetséggondozással felsőfokú felvételi mutatók szinten tartása, lehetőség szerinti további javítása. Cél: gimnazisták 85 %, szakközépiskolások 75 %.
-
Kollégiumi keretekben a fakultációs rendszer működtetésével a tanulók képességeinek megfelelő tanulmányi átlag elérése, intenzív felzárkóztatással a bukások 5 % alatt tartása.
-
A fenti kiemelkedő eredmények eléréséhez szükséges tárgyi feltételrendszer folyamatos megújítása.
6.1.
A megvalósítás alapelvei
A fenti célrendszer megvalósítása során jogszabályi alapokon nyugvó, pedagógiai szempontból megalapozott nevelési elveket követünk. Ezek az intézmény vezetése által megfogalmazott, az alapdokumentumokban rögzített és a nevelőtestület tagjai részéről bevett, a gyakorlatba átültetett elvek határozzák meg a nevelői tevékenységünk egészét. Nevelési alapelvek: -
komplexitás elve
-
egyenrangúság elve
-
tapasztalatszerzés elve
-
következetesség elve
-
motiváció elve
-
koncentráció elve
Didaktikai alapelvek: -
rendszeresség és fokozatosság elve
-
tudatosság és szakszerűség elve
-
életkori sajátosságok figyelembevételének elve
-
személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve
-
azonos életkorú gyermekek különbözőségének elve
-
konkrétumok és absztrakciók egységének elve
A Nemzeti Köznevelésről szóló törvényből és az Alapprogramból fakadó érvényesítendő alapelvek: -
felelősség
-
szakmai önállóság
-
a gyermek mindenek felett álló érdeke
-
az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése
-
hátrányos megkülönböztetés tilalma
-
demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása
-
a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség
-
szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében
-
az alapvető erkölcsi normák érvényesítése
-
erkölcsösség, lelkiismereti és vallási szabadság
-
vallási-világnézeti semlegesség
-
az egyéni és életkori sajátosságok, valamint az SNI tanulók szükségleteinek figyelembevétele
-
építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére
-
az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása
-
a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés
-
a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése
-
a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása
Ezen alapelveket érvényre kell juttatni az intézményi tevékenységrendszer egészében, különösen a kötelező, és a választható kollégiumi foglalkozások során. A megfogalmazott célok és alapelvek az eddigi tevékenység során is jó hatékonysággal kerültek megvalósításra.
Elérendő cél a folyamatok kiteljesítése, aktualizálása, az új kihívásokra történő rugalmas reagálás.
7. Esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve
Esélyegyenlőség biztosítása érdekében végzett tevékenységünk összhangban áll az 2011. évi CXC. törvény, valamint a gyermekvédelmi jogszabályok előírásaival. A kollégium felvételi elvei biztosítják a Közoktatási törvényben megfogalmazott esélyegyenlőség érvényesülését, és biztosítaniuk kell Korábbi fenntartónk minőségirányítási programjában intézményünk számára feladatként megfogalmazott kiemelkedő tantárgyi tehetséggondozás megvalósítását. A kollégiumi felvétel során törekszünk az egyes iskolákból érkező tanulók már kialakult létszámarányainak állandósítására, ezen belül a földrajzilag hozzánk közel lévő bázisiskoláink tanulóinak felvételére. Intézményünkbe a tanuló és a szülő együttes kérelme alapján nyerhet felvételt a tanuló, felvételi vizsgát nem tartunk. Intézményünk
folyamatosan
követi
a
halmozottan
hátrányos
helyzetű,
rendszeres
gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók számát. Kollégiumunk befogadó intézmény, semmilyen formában nem szegregál. Kollégiumunk minden tanuló számára egyenlő mértékkel biztosítja a kollégiumi kötelező és nem kötelező foglalkozások igénybevételének, a kollégium helyiségeinek és eszközeinek használati lehetőségét (szilenciumi foglalkozás, fakultációs foglalkozás, csoportfoglalkozás, egyéni törődést biztosító foglalkozás, internet, informatika terem, konditerem, sporteszközök, stb). A hátrányos és esetlegesen halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink részvételi adatai a különböző foglalkozásokon megegyeznek más tanulók adataival. A tanulók részére szociális helyzetüktől függetlenül, egyenlő mértékben biztosítjuk a tehetséggondozó és a felzárkóztató egyéni foglalkozások igénybevételét, részükre önismereti és tanulásmódszertani foglalkozásokat szervezünk kötelező jelleggel, a felzárkóztatásra szoruló tanulókról havonta kimutatást készítünk. Részükre kötelező egyéni felzárkóztató foglalkozást szervezünk. Kollégiumi csoport és szobabeosztás elve teljességgel mellőzik a tanulók igazságtalan megkülönböztetését.
A kollégium, mint intézmény lényegéből fakadóan is a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásának intézményes formája. Pedagógiai Programunk, Házirendünk biztosítja a tanulók számára az esélyegyenlőséget, eszközrendszerünk, pedagógiai, módszertani kultúránk alkalmas az esélyek kiegyenlítésére. Az intézmény igazgatója személyre szóló felelősséggel biztosítja a hátrányos helyzetű tanulókkal való külön foglalkozást. Demokratikus módon odaítélt pénzbeli támogatásban részesítjük minden évben a szociálisan rászoruló tanulókat. Saját, intézményi mérőeszközzel (kollégiumi értékelő pontrendszer) objektíven mérjük a tanulók komplex kollégiumi teljesítményét, ezt megküldjük a szülőknek is. A mérési eredmények biztosítják az újrafelvételi kérelmek elbírálásának objektív alapját. A kollégium minden tanulójára kiterjedően havi rendszerességgel mérjük a tanulók tanulmányi eredményét, és a kudarchelyzet közelébe kerülő tanulók számára biztosítjuk az egyéni foglalkozáson történő felzárkóztatás kötelező igénybevételét. A tanulói bukások száma intézményi szinten az utolsó öt év átlagában nem éri el az 2 %-ot. A fenti esélyegyenlőségi követelményrendszer minden előírását érvényre kell juttatni a szakkollégiumi
feladatellátási
tevékenység
során
is.
Szakkollégiumunknak
minden
tekintetben nyitottnak, mindenki számára képességei szerint elérhetőnek kell lennie. Ez jelent egyfajta belső nyitottságot, átjárhatóságot, de jelenti társadalmi, kulturális, oktatási környezetünk felé való nyitottságot egyaránt.
8. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás Alapító okiratunk szerint feladatunk a diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók számára (a megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók). A tanulók ezen körébe azok tartoznak, akik rendelkeznek az illetékes bizottság ilyen tartalmú szakvéleményével. Az intézmény a rendelkezésére álló minden eszközzel igyekszik szolgálni ezen tanulók sajátos nevelési igényű igényéből fakadó fejlesztési szükségleteit. Ezen tevékenységünk során lehetőség szerint külső szakemberek bevonását is kezdeményezzük. Ezen tanulókkal való foglalkozás lehetőség szerint integrált nevelés–oktatás keretében és egyéni foglalkozások keretében történik.
9. A szakkollégiumi tehetséggondozás Szakkollégiumunk rendelkezik minden eszközzel ahhoz, hogy a kiemelten tehetséges tanulók nevelésével–oktatásával közreműködik
azok
kapcsolatos megtalálásában,
kihívásoknak fejlesztésében,
megfeleljen. motivációjuk,
Ennek
keretében
elkötelezettségük
erősítésében. Intézményünket
a
Magyar
Tehetségsegítő
Szervezetek
Szövetsége
2009.07.01-én
Tehetségpontként regisztrálta, amellyel a másfél évtizede folyó, elsősorban az intézményi fakultációs foglalkozások keretében megvalósuló tanulói tehetséggondozás érdekében kifejtett munkánkat is elismerték. Kollégiumunkban 2 fő tehetségfejlesztő szakértő pedagógus szakvizsgával rendelkező pedagógus látja el az egyes tehetségterületek feladatainak koordinálását és irányítását, a nevelőtestület tagjainak közreműködésével. Több stratégiai területen, a közismereti tárgyak, a sport és a művészetek területén igyekszünk szakmailag korrekt tehetségazonosító, tehetséggondozó, és tehetség-tanácsadó tevékenységet végezni. A nevelőtestület valamennyi tagja szerzett már továbbképzés keretében tehetségterületen ismereteket. 2011. június 2-tól intézményünk akkreditált Kiváló Tehetségpont címet kapott. Négy tehetségterületen végzünk szakmailag korrekt tehetségfejlesztő tevékenységet: matematika, angol nyelv, sakk, környezet- és természetvédelem. Tehetségfejlesztő munkánk során igyekszünk fejleszteni a tanulók asszertivitását, differenciált egyéni és csoportos fejlesztésre törekszünk. Alapeszközünk a gazdagítás, dúsítás. Komplex módon igyekszünk megvalósítani az erős oldali fejlesztést, a gyenge oldali fejlesztést, megfelelő „légkört” teremtünk és biztosítjuk a lazítást, feltöltődést is.
10. A tanulók kollégiumi tevékenységének komplex értékelése A kollégisták tanulmányi előmenetelét, szorgalmát, a tanulócsoportok tanulmányi eredményeit havonta értékeljük. Félévkor és év végén a tanulók tevékenységének értékelése az alábbi szempontok figyelembevételével, pontrendszer alkalmazásával történik: -
magatartás
-
szorgalom
-
fakultációkon való részvétel
-
tanulmányi munka, tanulmányi versenyeken való részvétel és eredményesség,
-
sport és közösségi tevékenység
-
sport és tanulmányi versenyeken való részvétel, esetleges kiemelkedő helyezés
-
közösségi rendezvények szervezése, lebonyolítása.
Az értékelést az alkalmazott pontrendszer alapján úgy végezzük, hogy a tanuló magatartása, fakultációkon való részvétele és tevékenysége, valamint tanulmányi munkája kapja a legnagyobb szerepet, ugyanakkor a közösségi tevékenység és a sport terén végzett munka is elismerésre kerül. Ezen túlmenően figyelembe vesszük a nevelőtanári, ügyeletes tanári, igazgatói - nevelői intézkedéseket és dicséreteket is. A pontrendszer alapján az értékelést félévkor és év végén végezzük el, erről tájékoztatjuk a szülőt is. Értékelő rendszerünk szolgál a kollégiumi felvételek elbírálásának alapjául. A tanulók tevékenységének folyamatos értékelésére, intézményünk nevelőtestülete az alábbi pontrendszert alkalmazza:
Szempontok A tanuló magatartása
Adható pontok 36 – 50 pont
A tanuló szorgalma
0 – 50 pont
Szakkollégiumi foglalkozásokon, szakkollégiumi rendezvényeken való
0 – 50 pont
részvétel Fakultációkon való részvétel
0 – 50 pont
Tanulmányi átlageredmény (tanulmányi átlag x 10)
0 – 50 pont
Országos tanulmányi versenyen elért helyezés esetén
0 – 30 pont
Középfokú nyelvvizsga, illetve ECDL vizsga sikeres letétele
+ 30 pont
Sporttevékenység
0 – 30 pont
Közösségi tevékenység
0 – 30 pont
Szobarend
0 – 40 pont
Igazgatói dicséret
+30 pont
Nevelőtanári dicséret
+15 pont
Igazgatói figyelmeztetés
- 30 pont
Nevelőtanári figyelmeztetés
- 15 pont
Ügyeletes tanári figyelmeztetés
- 5 pont
Egyes tevékenységterületek értékelésének fő szempontjai: A tanuló magatartása: a tanuló nevelőihez, társaihoz való viszonya, Házirend, Napirend szabályainak betartása, szobarend betartása, hálószoba díszítése, az alapvető erkölcsi normák elsajátítása, követése. A tanuló szorgalma: tanulmányi eredmény javítása érdekében tett tanulói erőfeszítések nagysága, tartóssága. A mindennapos felkészülés rendszeressége, a tanári segítség igénybevételének rendszeressége, gyakorisága. A tanulmányi eredmény jelentős javítása esetén 1 – 10 pont adható, jelentős rontás esetén 1 – 10 pont levonható. Jelentős javítás és rontás minimum: 0,4 - 0,5. Reális önértékelő képesség, folyamatos megújulás szándéka és képessége. Szakkollégiumi foglalkozásokon, szakkollégiumi rendezvényeken való részvétel: a szakkollégiumi foglalkozásokon, rendezvényeken való részvétel aktivitása, kezdeményező készsége, a versenyképes tudás megszerzésére irányuló tevékenysége, nemzetünk történelmi hagyományainak ismerete, az európai értékek tiszteletben tartása, az értelmiségi feladatokra való felkészülés, a művészeti és tudományos élettel kapcsolatos viszony, az azokban való részvétel. Egészséges és kulturált életmód, sokoldalú műveltség. Valamilyen területen kiemelkedő tehetségjegyek megléte. Fakultáción való részvétel: foglalkozásokon való részvétel rendszeressége, tanuló aktivitása, felkészülése, ismereteinek szintje. Tanulmányi eredmény: tanulmányi átlag x 10, középfokú nyelvvizsga, ECDL vizsga + 30 pont, országos tanulmányi versenyen első tizenötbe kerülés esetén: 0 - 30 pont. Sporttevékenység: rendszeresen végzett testedzés, háziversenyeken való részvétel, kollégium képviselete külső versenyeken, eredményesség, versenysportban végzett tevékenység. Közösségi tevékenység: diákönkormányzati tevékenység, a hálószoba rendjében való közreműködés, a kollégium érdekében végzett munka, a nevelők munkájának segítése, tanulótársak segítése, rendezvények lebonyolításában való részvétel, a kollégium képviselete külső rendezvényeken. Társaival való együttműködési képesség, képesség az emberi
kapcsolatok kialakítására, és továbbépítésére, reális társadalomszemlélet, szolidaritás, empátia. A szobarendre adható pontszámok: a pontszámot a csoportvezető tanár állapítja meg az elért százalékos aránynak megfelelően, a szobához tartozó falitábla díszítésén végzett munka alapján, illetve a vendégfogadások előtti összepakolási problémák figyelembe vételével. A figyelmeztetések és a dicséretek vonatkozásában a Házirend tartalmaz szabályokat. A tanulók egyéni értékelését nevelőtanárok végzik a fenti szempontok figyelembevételével, tanévenként két alkalommal félévkor illetve év végén. Az értékelés eredményéről a szülőt írásban tájékoztatjuk, az elért pontszámot a kollégiumi felvétel elbírálásakor figyelembe vesszük. Értékelő rendszerünk alapját képezi a tanulók jutalmazásának, kitüntetésének. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakkollégistáinknak minden tanév végén anyagi elismeréssel járó díjat adunk át, valamint azon diákoknak, akik a szakkollégiumi tevékenységbe bekapcsolódtak, az intézmény tanúsítványt állít ki, melyet a ballagás alkalmával ad át.
11. A kollégiumi tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 11.1.
Általános alapelvek
Kollégiumunk biztosítja a tanulók optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást és az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. A tanulók életrendje, mindennapi tevékenységeik rendszere az intézmény házirendjében, napirendjében, Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítettek alapján úgy van megszervezve, hogy egyaránt szolgálja a tanulók életkori sajátosságainak, testi és szellemi fejlődésük követelményeinek, az iskola és a szülő elvárásainak érvényesülését. Kollégiumunk tevékenységrendszere minden kollégistára kiterjedően, a szakkollégiumi feladatellátás pedig kiemelten szolgálja azt az elsődleges célunkat, ami a diákok minél jobb tanulmányi előmenetelének biztosítása, egyetemi, főiskolai továbbtanulásuk megalapozása, a tehetséggondozás, és felzárkóztatás korszerű pedagógiai eszközrendszerével. A kollégiumi
élet rendjének kialakításakor törekedtünk, és folyamatosan törekszünk a tanulók önszerveződésére, a diákönkormányzatiság gyakorlati érvényesítésére, a spontán egyéni kezdeményezések számára is igyekszünk teret biztosítani. Fontos, hogy a tanulók otthonosan érezzék magukat az intézményben. Ugyanakkor a reánk háruló felelősségből fakadóan a konszenzusosan normatív rend és fegyelem betartatásával biztosítjuk a tanuló mindennapi iskolai
felkészüléséhez,
tehetségük
fejlesztéséhez,
felzárkóztatásukhoz
szükséges
körülményeket. Az intézmény szellemisége, a nevelők támogató – segítő munkája, a tanulók egymáshoz fűződő barátságos viszonya biztosítja, az eredményes tanuláshoz szükséges nyugodt, és kiegyensúlyozott légkört. Jelentős mértékű anyagi támogatással segíteni kívánjuk azokat a kollégistákat, akik jó tanulmányi eredményükkel, magatartásukkal, szociális helyzetükkel erre méltóvá válnak. Biztosítjuk a tanulók rendszeres hazalátogatását, de lehetőség van a hétvégi bennmaradásra is. A tanulók az intézményből való távozása, visszaérkezése a napi rendszeres kimenőn túlmenően nevelői engedélyhez kötött és dokumentált. A kötelező foglalkozások alóli felmentés tanulmányi eredménytől függő, vagy eseti engedélyhez kötött. Fontos, hogy este 22 óra és reggel 6 óra között minden tanulónk nyugalma biztosított legyen, az éjszakai tanulást a tanulószobákban 23 óráig engedélyezzük. Naponta kétszer ellenőrizzük a hálószobák rendjét, a tapasztalatokat dokumentáljuk. Következetes pedagógiai munkával szoktatjuk növendékeinket a környezetükkel szembeni igényességre, az értékek megőrzésére, társaik tiszteletére. Fontos számunkra, hogy kollégistáinkban kialakuljon és egy életre szólóan működjön a „Deákos-identitás” és szolidaritás. A szakkollégiumi feladatellátás nem veszélyeztetheti a kollégium „belső integritását”, egységét. A differenciált tevékenységrendszer egyfajta impulzív környezetet kell, hogy biztosítson azon tanulók számára is, akik nem kötelező jelleggel vesznek részt a szakkollégiumi foglalkozásokon, hanem személyiségüket a hagyományos kollégiumi feladatellátással fejlesztjük, és a szakkollégiumi rendezvényeken való részvétel számukra egy intellektuális lehetőség. Ebben a vonatkozásban különösen érvényes, hogy az eddig végzett tevékenységünk tartalma és struktúrája megőrzésre kerül, csak az eddiginél konkrétabban, céltudatosabban lesz a tanulók számára differenciálva, de a legkisebb mértékben sem okozhatja a tanulóközösség meglévő egységének bármilyen megbontását.
11.2.
A tanulócsoportok szervezésének alapelvei
Kollégiumunkban 10 kollégiumi tanulócsoport működik, átlaglétszámuk 25,8 fő. A csoportokat egy–egy csoportvezető tanár irányítja. Elsősorban azonos iskolába, iskolatípusba, osztályba járó tanulók kerülnek egy csoportba. A tanulócsoportokon belül meghatározó jelentőséggel bírnak, mint informális elemek, a szobaközösségek. Ezek kialakításánál egyrészt a tanulócsoportok szervezésénél érvényesített elvek, illetve a tanulók egyéni kérései, személyek kötődései, baráti kapcsolatok is szerepet játszanak. Törekszünk mind a tanulócsoportok és a csoportvezetők, mind a szobaközösségek állandóságára. A kollégiumi foglalkozások foglalkozási csoportokban vagy egyénileg szervezhetők meg. Az egyéni érdeklődés, értékválasztás határozza meg a fakultációs csoportok kialakítását. Itt lehetőség kínálkozik arra, hogy a tanulók a hozzájuk legközelebb álló értékeket képviselő nevelő köré csoportosuljanak. Ugyancsak az egyéni érdeklődés vezérli a szabadidős foglalkozások csoportszerveződését is. A kollégium közössége tehát a fentiekből következően a formális és az egyéni közösségválasztás szerves hálózata. A nevelőknek pontosan ismerniük kell az egyes tanulók helyét a társas mezőben és a szociometria technikáival, a centrális és marginális helyzetnek megfelelően kell a tanulókhoz közelíteniük.
12. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei 12.1.
Az általános kollégiumi foglalkozások szervezésének alapelvei
A kollégium a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra, és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségük gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. Törvényi
kötelezettségünkből
fakadóan
a
tanulók
részére
felzárkóztató,
tehetség
kibontakoztató, speciális ismereteket nyújtó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló és egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervezünk. A kollégiumi
felkészítő foglalkozások száma nem lehet kevesebb kollégiumi csoportonként heti 14 óránál, a többi kollégiumi foglalkozás ideje heti 10 óránál. Általános pedagógiai alapelveink és célkitűzéseink megvalósításának színterei a kollégiumi foglalkozások. Ezek a következők: Felkészítő foglalkozások Tanulást segítő foglalkozás -
rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás
-
differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás
-
felzárkóztató, hátránykompenzáló foglalkozás
-
tantárgyi ismeretek bővítését szolgáló és a pályaválasztást segítő foglalkozás
-
tematikus csoportfoglalkozás
Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások -
csoportvezetői foglalkozás
-
kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozás
-
a tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozás
A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Szilenciumi foglalkozás: A szilenciumi foglalkozások alapvető feladata, hogy pedagógiailag ellenőrzötten lehetőséget teremtsenek a mindennapos iskolai felkészüléshez, biztosítsák a tanulók képességei szerinti tanulmányi előmenetelét, szükség szerint a felzárkóztatást. A szilenciumi foglalkozáson kötelezően részt kell vennie minden elsős tanulónak a tanév első félévében és minden kollégistának, akinek a legutolsó félévi illetve év végi átlageredménye 4,0 alatti vagy e fölött van ugyan, de csoportvezetője a havi értékelés alapján szükségesnek látta, hogy felügyelet mellett tanuljon. A szilenciumi foglalkozások időtartama 3 x 45 perc, 5 illetve 10 perces szünettel. A részvételi kötelezettség konkrét szabályait a házirend tartalmazza. A szilenciumi csoportokat az azonos iskolatípusba és osztályba járókból szervezzük úgy, hogy létszámuk közel azonos legyen. Átlaglétszámuk 26 fő. A szilenciumi foglalkozások felügyeletét felváltva az a két nevelő látja el, akinek a diákjai a csoportot alkotják. Amíg egyikük ellátja a foglalkozási teendőket, társa fakultációs és egyéni foglalkozásokat tart,
ellenőrzi a szilenciumra nem kötelezett tanulók felkészülését, a szabad szilenciumosokat. A szabad szilenciumos tanulók a szilenciumi foglalkozási idejüket maguk osztják be, lehetőségük van a szobájukban való felkészülésre. Ezen tanulók köre évről–évre bővül, és elérte a tanulók létszámának 70-75 %-át. A mindennapos felkészítés, és tehetséggondozás igényli és lehetővé teszi a szakkollégiumi keretekben való foglalkozást. Fakultációs foglalkozás: A fakultációs foglalkozások a differenciált képességfejlesztést, szakkollégiumi keretben a tehetség-kibontakoztatást, az egyetemi felvételi előkészítést szolgálják. Az általános foglalkozások keretében a felzárkóztatást, a hátránykompenzálást valamint a tantárgyi ismeretek bővítését és gazdagítását szolgáló foglalkozásokat jelentik. A kollégium önálló arculatának megteremtésében a tanulói tehetséggondozás intenzív formáinak kialakításában jelentős mérföldkőnek számít a szakmai fejlesztési koncepció 1994ben történt bevezetése. Az ebben foglaltak megvalósításának meghatározó formái a választható fakultációs foglalkozások. A fakultációs foglalkozás megszervezésénél alapvető fontossággal bír az a tény, hogy az intézmény tanulói összetételében a továbbtanulni szándékozók egyre jelentősebb arányra tesznek szert, ennek elősegítése a kollégium számára egyrészt érdekes szakmai feladat, másrészt teljesítendő kötelezettség. A tehetséggondozást szem előtt tartó, hatékony és megalapozott nevelőmunka két aspektusból is feltételezi a tanulók differenciált foglalkoztatását. Egyrészt egyéni érdeklődés és életcélok által meghatározottan, másrészt egyéni képességek figyelembevételével a felzárkóztatás és a tehetséggondozás igényei szerint. Az iskolai oktatást kiegészítő különórák a tanulók számára jelentős költséggel járnak, emiatt nem mindenki tudja igénybe venni, másrészt fizikailag, pszichikailag megterhelő és egyes esetekben kétes értékűek. A mindennapos iskolai felkészüléssel párhuzamosan a fakultációk megteremtik a felzárkóztatás és tehetséggondozás intenzív formáit, egyben új dimenziókat nyitnak a kollégiumi nevelő-tanuló kapcsolatrendszerben. 1994-től kezdődően humán, nyelvi, természettudományi, informatikai fakultációk működnek az intézményben. A fakultációk választható kötelező foglalkozások. A fakultációkra való jelentkezés a tanév megkezdése előtt a szülő és a tanuló együttes nyilatkozatával írásban történik. A fakultációváltást ugyancsak kérelemre engedélyezzük. A fakultációs foglalkozások lehetővé teszik a komplex, több tudományterületet érintő ismeretszerzést. Az egyes fakultációk helyi foglalkozási terveit a Pedagógiai Programunk 1. számú melléklete
tartalmazza. A fakultációk csoportjai: Humánfakultáció: célja a magyar nyelvi ismeretek elmélyítése, a beszédkultúra fejlesztése a nyelvápolás és nyelvművelés igényének alkalmazásával. A humán érdeklődés felkeltése, motiváció megteremtése, az általános műveltség szélesítése. Alaptantárgyai: magyar nyelv és irodalom, történelem, kommunikáció, valamint integrálható tudományok területe. Természettudományi fakultáció: célja a természettudományos ismeretek elsajátítása, a logikus gondolkodás és problémamegoldó készség fejlesztése, valamint a modern kutatási eredmények integrálása a tananyagba és a környezet megértéséhez szükséges ismeretek és szemléletmód hangsúlyozása. Alaptantárgyai:
matematika,
fizika,
kémia,
biológia,
földrajz,
környezet-
és
természetvédelem. Nyelvi fakultáció: célja a nyelvi alapok megteremtése, megszilárdítása, nyelvvizsgára való felkészítés. Az idegen nyelvi készségek, alapképességek fejlesztése, az idegen nyelv használata, az idegen nyelvű irodalmi kultúra befogadására. Alaptantárgyai: angol, német. Informatika fakultáció: célja az informatikai eszközök használatának és a korszerű alkalmazói ismeretek (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés) elsajátítása, felkészítés az információs társadalom változásainak befogadására valamint az élethosszig tartó tanulásra. Sakk fakultáció: célja a sakk kód-, jel- és szimbólum rendszerén keresztül a sakkjáték törvényszerűségeinek megismerése és felfedezése. Olyan képességek és készségek fejlesztése, amelyek elősegítik az iskolai tanulási folyamatok hatékonyabbá válását. A vizuális információkra épülő gondolkodás térnyerésével háttérbe szoruló logikai–elemző gondolkodás készségszintű fejlesztése. A fakultációk helyi foglalkozási terveit úgy kellett kidolgozni és folyamatosan karbantartani, hogy az iskolai tananyagban foglaltakat, a tanulók ismereteit vertikálisan és horizontálisan egészítse ki. A foglalkozások struktúrája alapvetően kétszintű, egy alapozó, felzárkóztató
szakaszt egy fejlesztő, gazdagító szakasz követ. Az alapozó szakasz a korábbi oktatási folyamatban keletkezett tudásszint felmérése esetleges korrigálása érdekében szükséges, a fejlesztő tehetséggondozó szakasz elsődleges célja, a képességek teljes körű kibontakoztatása, pályaorientáció. Tematikus csoportfoglalkozás: A csoportfoglalkozások a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott tematikus rend és óraszám alapján megszervezett foglalkozások az Éves foglalkozási tervben rögzítetten, a „Kollégiumi csoportfoglalkozások a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégiumban” című fejezetében foglaltak alapján kerülnek megtartásra. A csoportfoglalkozások rendje és tartalma az alábbi tematikus egységekre oszlik: A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és a lelki egészségre nevelés Felelősség másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A csoportfoglalkozások részletes tematikáját a Pedagógiai Programunk 2. számú mellékletében összegeztük.
13. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének alapelvei Közösségi fejlesztést megvalósító csoportvezetői foglalkozások: A kollégium tanulóit 10 tanulócsoportba szervezzük. Szándékoltan nem szervezünk külön szakkollégiumi és nem szakkollégiumi csoportokat. A csoportok kialakításánál alapelvünk, hogy lehetőség szerint azonos iskola illetve iskola típus azonos évfolyamába tartozó diákjai alkossák. Minden
csoport élén egy csoportvezető tanár áll, aki köteles heti rendszerességgel ugyanabban az időben egy csoportfoglalkozást tartani. Ennek keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos események, tevékenységek, feladatok, problémák megbeszélése, értékelése történik. Kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozás: Ezek a csoportos foglalkozások a kollégiumi élet - és tevékenységrendszer azon elemeihez kötődnek, amelyek az iskolai órákon, illetve a kötelező foglalkozásokon kívül esnek, a tanulók pedagógiai felügyeletével, testi egészségük megőrzésével, erkölcsi védelmével, az intézményi Házirend és Napirend betartatásával, az önkiszolgáló rendszer működtetésével kapcsolatosak. Ezen tevékenységrendszerben is lehetőség van a tanulók személyiségének alakítására, fejlesztésére, elsősorban a tanuló környezete rendjének, fegyelmezettségüknek, étkezési kultúrájuknak, munkához, tanuláshoz való viszonyuknak ellenőrzésére, fejlesztésére. Ezen foglalkozások során valósul meg egy-egy kollégiumi szervezeti egység folyamatos működésének irányítása, az intézmény biztonságos működtetése, a folyamatos pedagógiai felügyelet. Diákönkormányzati tevékenység: Kollégiumi közösségi életünk szervezésének egyik alappillére a kollégiumi diákönkormányzat, illetve a diákönkormányzatiság elve. A Diákönkormányzat működését a vonatkozó jogszabályok alapján elkészített dokumentum a „Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata" szabályozza, a testület munkáját erre a célra felkért nevelő segíti. Ezen túlmenően vezetői és nevelői szinten is támogatjuk a tanulói kezdeményezéseket a vélemények képviseletére fórumot biztosítunk. Kollégiumi közéletünk fontos eseményei a közgyűlések, ahol a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdés napirendre kerülhet. A diákönkormányzati tevékenységet a felnőtté válás folyamatának fontos részeként kezeljük, a tanulók önmaguk és társaik iránt érzett felelősségét erősíti, a közösséget érintő döntések aktív részesévé teszi a kollégistát. Az évente kiosztásra kerülő anyagi támogatás odaítélése és elosztása a kollégiumi diákönkormányzat javaslata alapján történik. Házirendünk és egyéb belső dokumentumaink tartalma, szellemisége összhangban van az Országos Diákparlament ajánlásaival. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozás: Az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében egyrészt lehetőség nyílik az egyén vagy egy kisebb csoport, szobaközösség mindennapos problémáinak megbeszélésére, a nevelői-tanulói viszony személyes, interperszonális aktualizálására, kötetlen beszélgetésekre. Ezen foglalkozások
lehetőséget
teremtenek
a
tanulói
személyiségjegyek
feltárására,
azok
intenzív
továbbfejlesztésére. Tisztában kell lennünk minden tanuló családi, szociális hátterével, problémáival, vágyaival. Így ismerkedhetünk meg a világról alkotott képével, szokásaival. A tanulóval
való
közvetlen
kapcsolat
kialakításában
a
nevelőknek
felelősségteljes,
kezdeményező szerepet kell vállalni. Az egyéni foglalkozások lehetnek felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismerteket adó, felkészítő egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozás célozhatja az egyes tantárgyakból történő felzárkóztatást vagy tehetséggondozást is. Az egyéni foglalkozás a tanulás tanításának, a pályaválasztás segítésének is fontos terepe. Célunk az, hogy megtaláljuk és tudatosítsuk az egyénre szabott tanulási módszereket, ha kell, korrigáljuk azokat. Közösen dolgozzunk ki technikákat az értő olvasás fejlesztésére, az emlékezet erősítésére, célszerű rögzítési módszerek kialakítására. Segítséget nyújtsunk a tanulóknak a pályaválasztásban, megalapozzuk az élethosszig tartó tanulást, a sikeres életpályára való felkészülést. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozás: Szabadidős tevékenység nem célozhatja csak a rekreációt – bár ezt is szolgálnia kell – hanem a személyiségfejlesztés részeként kapcsolódik a felzárkóztatáshoz, illetve a tehetséggondozáshoz. A felzárkóztatás esélye nem csupán a tanulmányi munka fokozottabb számonkérésében, hanem azoknak a személyiségjegyeknek, az egyéni érdeklődésen keresztül történő megismerésében rejlik, amelyek sikerrel fejleszthetőek, sikerélményhez juttatják a tanulót. Ennek kerete a gazdagon szervezett szabadidős tevékenység, módszere a személyiséghez komplex módon viszonyuló nevelői magatartás.
Amennyiben
a
szabadidős
tevékenység
kellően
szolgálja
a
tanulók
személyiségének fejlesztését, a kollégiumi lét nem marad a lakóhely távolságából fakadó szükséges rossz, hanem előnyt jelentő, intellektuális többletet nyújtó lehetőséggé válik. Kollégiumunk az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez felméri, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván részt venni. A szabadidős tevékenységek főbb területei az intézményben: -
zeneklub
-
filmklub
-
könyvtár
-
színház
-
sport és játék
-
teakonyha
-
mentálhigiénés programok
-
internet, számítógépes programok
-
előadások
-
szakkörök
-
önképzés
A tevékenységek szintjei: -
egyéni, kiscsoportos
-
tanulócsoport szintű
-
kollégiumi szintű
-
külső intézmény által szervezett
14. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve A kollégium múltja, jogelődjei által meglehetősen szép, ápolásra méltó hagyományrendszert örökített a jelenkori generációra. A hagyományrendszer őrzése, egyrészt az intézmény szellemiségében, az íratlan szabályokban, szokásokban, másrészt deklarált céljainkban, dokumentumainkban kitapinthatók. A hagyományőrzés egyik legjobb formája az elődeinkhez méltó teljesítmények elérése, azok meghaladása. A kimagasló tanulmányi eredmény, a példamutató
emberi
magatartás,
egyben
a
legméltóbb
hagyományápolás
és
hagyományteremtés is. Az ilyen tanulói magatartás mintaként történő középpontba állítása értékteremtő tevékenységünk legfontosabb eleme, és elsőrendű kötelezettségünk is. A lelkiismeretes munka mellett méltó módon meg kell jeleníteni eredményeinket és megünnepelni jeles napjainkat. Hagyományrendszerünk továbbfejlesztése nem annak kiszélesítésében, hanem értékeink megbecsülésében, tudatosításában, és elmélyítésében kell, hogy megtörténjen. A jövőben törekednünk kell a tanulók életpálya–követésének kidolgozására. Hagyományaink: -
megemlékezéseink nemzeti ünnepeinkről, jeles napokról
-
elsősavató
-
fenyőfaállítás
-
karácsonyi vásár, teaház
-
félévzáró alkoholmentes koktélbár
-
farsangi Ki mit tud?
-
Kollégiumi Egészségnevelési Napok
-
Deák-napok
-
kollégiumi ballagás
-
Deák-emléklap átadása kiváló kollégisták számára
-
sportolóink, kiváló tanulóink köszöntése
-
főzőverseny
-
tanár-diák olimpia
-
Deák kollégiumos pólók tanulói megrendelése (önkéntes)
15. Szakkollégiumi foglalkozások A szakkollégiumi nevelőmunka a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését szolgálja. Ennek során jelentős szerepet kap az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenységformák alkalmazása. A szakkollégiumi foglalkozások szervezésekor kiemelt szerepet kap: -
a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztése,
-
az egyéni tanulási és ismeretszerzési technikák megtanulása, alkalmazása,
-
az egészséges életmódra nevelés - a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség megőrzéséhez szükséges technikák, képességek megszerzése, megőrzése,
-
a környezeti nevelés, az egyéni igények alapján a saját környezet megfelelő kialakítása,
-
a szabadidős program, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek alkalmazása, amelyek a tanuló eredményes társadalmi beilleszkedését segítik elő.
A tanulók heti tizenhárom órában kötelesek rész venni a kollégiumi felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokon, mely foglalkozások egyéni vagy csoportos formában szerveződnek. Ezen foglalkozások látogatása alól a tanuló – a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint, részben vagy egészben, kivéve az
ebben a keretben szervezett tematikus csoportfoglalkozásokat – felmentést kaphat, illetve egyéni időbeosztás szerint vesz részt a felkészítő foglalkozásokon. A tanulók heti egy órában kötelesek rész venni a közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozásokon, továbbá heti egy órában a kollégium által biztosított szabadon választott foglalkozásokon. Nevelési és oktatási feladataink teljesítéséhez a fenti foglalkozásokon túlmenően a tanulók részére szakkollégiumi foglalkozásokat szervezünk. A kötetlen tanulási kedvezménnyel rendelkező tanulók (4,00 tanulmányi átlag feletti) az általános kollégiumi foglalkozásokon túl a szakkollégium által biztosított, szabadon választható lehetőségek közül az általa megjelölt szakkollégiumi foglalkozáson köteles részt venni heti három órában. A 4,00 tanulmányi átlag alatti tanulók számára nem kötelezettség, hanem lehetőség a részvétel a szakkollégiumi foglalkozásokon, az általános foglalkozásokon túlmenően.
A szakkollégiumi választható lehetőségeket foglalja össze a következő táblázat: Kötelezően választható foglalkozások 1.blokk
2.blokk
3.blokk
tantárgyi fakultáció
nem tantárgyi fakultáció
szabadidős tevékenység
magyar nyelv és irodalom
tanulásmódszertan
„TÜKÖR-REFLEX”
történelem
önismeret, személyiségfejlesztés
fotó szakkör
angol
kommunikáció fejlesztés
„FIKUSZ”
német
jogi- és társadalmi ismeretek
filmkultúra szakkör
matematika
környezet- és természetvédelem
„HANG-FAL”
biológia
sakk
zeneklub
kémia
informatikai kultúra
„DEszkÁK”
földrajz
mozgáskultúra és színjátszó szakkör „GASZTRO KOLI” főzőiskola „KÖNYVJELZŐ” olvasó- és médiaklub „DELTA” testedző foglalkozás VERSENYSPORT
Mind az általános, mind a szakkollégiumi keretben szervezett tantárgyi fakultációink összhangban vannak az oktatási miniszter által kiadott gimnáziumi kerettantervekkel, és hatékony színterei a felsőoktatási tanulmányokra való felkészítésnek, valamint a tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak. A fakultációs foglalkozások részt vállalnak a tudásalapú képzés értékorientált megalapozásában, ennek részeként segítik a hátrányos helyzetű
és
halmozottan
hátrányos
helyzetű
középiskolai
szakkollégiumi
tanulók
tehetséggondozását illetve személyre szabott segítését. A tantárgyi fakultációk elősegítik az értelmiségi feladatokra történő magas szintű komplex felkészítést, annak értékalapú megalapozását, a több tudományterületet érintő ismeretszerzést. A tantárgyi fakultáció tematikáját a Pedagógiai Programunk 1. számú melléklete tartalmazza.
Szakkollégiumi foglalkozásaink kollerálnak azon tehetségterületekkel (idegen nyelv, matematika, sakk, környezettudatosságra nevelés), amelyekben a kiváló tehetségpont akkreditációt értünk el. Ezen foglalkozások intenzíven szolgálják a tehetséges tanulók erős oldali fejlesztését – elsősorban az elmélyülést segítve. A tantárgyi fakultációk tartami
szempontból legfőbb alapelve a gazdagítás (dúsítás). Nem tantárgyi fakultációink eredményesen támogatják az iskolai tanórákra való felkészülést, a tehetséggondozást, az értelmiségi feladatokra történő magas szintű komplex felkészítést, a társadalmi problémák iránti érzékenység elmélyítését. Nem tantárgyi fakultációink közvetlen és közvetett módon biztosítják a tanulók iskolai tevékenységének segítését, a teljes ember nevelését. A tanulásmódszertan fakultáció feladata azoknak a tanulási módszereknek és annak a szemléletmódnak a megtanítása, amelyek bármely tantárgy eredményes tanulásához felhasználhatók, és tanulóink további tanulmányainak sikeres teljesítéséhez is biztos alapot adnak. Ösztönözzük a tanulókat arra is, hogy a tanulással kapcsolatos problémáikkal szembenézzenek, azokra megoldást keressenek, a megismeréssel pozitív, örömteli viszonyt alakítsanak ki. Mindennapi életük ritmusának megfelelően és célszerűen alakítsák ki tanulásuk szokásrendszerét. Az önismeret és személyiségfejlesztés fakultáció feladata az önismeret fokozása, segítése az önmegértésben, valamint a tanulók érzelmi és kommunikációs készségeinek, képességeinek fejlesztése. Cél, hogy a tanuló tisztában legyen személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, ismerje viselkedésének mozgatórugóit, motívumrendszerét és képes legyen arra, hogy helyesen ítélje meg szerepét, hatását az emberi kapcsolataiban. E feladat ellátásában hatékony segítséget nyújt számunkra Dr. Szolnoki Andrea pszichiáter, pszichoterapeuta szakember, akivel évek óta eredményesen működünk együtt. A kommunikáció fejlesztés fakultáció célkitűzése a sikeres anyanyelvi kommunikáció megalapozásához szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. Ezen képességek meghatározó módon befolyásolják az iskolai, majd később a munkaerő-piaci és társadalmi érvényesülést, a sikerességet, a gyermek elégedettségét és önbecsülését. Befolyásolják a tanuláshoz való általános viszonyt, a motivációt, az értékválasztást és a kortárscsoporthoz tartozást, valamint a pályaválasztást. A jogi- és társadalmi ismeretek fakultáció elsődleges célja az, hogy a diákok könnyebben elsajátítsák a társadalmi normákat, hogy a későbbiekben könnyebben be tudjanak illeszkedni a társadalomba. Kifejlessze a diákokban a készséget és a hajlandóságot, hogy életük további részében tudatosan és kritikusan foglalkozzanak társadalmi kérdésekkel. A fakultáció interdiszciplináris jellegű, nagyon sokféle tudományterület elemeit ötvözi: pl. szociológia, közgazdaságtudomány, politológia, jogtudomány, szociálpszichológia, filozófia.
A környezet- és természetvédelem fakultáció átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos szemléletének, magatartásának, életvitelének kialakulását. A foglalkozások szerves részét képezi a fenntartható fejlődéssel, a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadása. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nőnek fel, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság ügyeiben, és vállalják a felelősséget egyéni és közös tetteikért. A sakk fakultáció alapját a sakk oktatása képezi. A sakk sokoldalúan fejleszti a gondolkodást, személyiségfejlesztő hatása pedig vitathatatlan. Pozitív motivációs szint mellett fejlesztjük a türelmet, az akaraterőt, a kitartást, a fegyelmet. A tanulók megtanulják a szabályok és az ellenfél tiszteletét. Gyors helyzetfelismerést, helyzetértékelést sajátítanak el, szervező, vezető, irányító készségük nő. A sakk nagyban hozzájárul, hogy a tanulók képesek a kudarcokat kezelni. A játék javítja az új helyzetekhez való alkalmazkodást, és erősíti az önbizalmat. Diákjaink képesek lesznek magas szintű koncentrációra, ennek tudatos és hosszú távú fenntartására. Az informatikai kultúra fakultáció célja, hogy a tanulók gyakorlatot szerezzenek a különböző kommunikációs technológiák használatában annak érdekében, hogy a dinamikusan változó kommunikációs
környezetben
eligazodjanak,
tudatosan
és
felelősen
éljenek
az
információszerzési és interaktív lehetőségekkel. A nem tantárgyi fakultációk komplexitásukkal hozzájárulnak tanulóink iskolai sikereihez, elősegítik a társadalmi szerepek tanulását, szerepet vállalnak az élethosszig tartó tanulás megalapozásában. A kollégium változatos és széleskörű tevékenységeket kínál a szabadidő hasznos eltöltésére. A szabadidős tevékenységek kínálatának feladata, hogy bevonjuk tanulóinkat a rendszeres sportéletbe, a művészeti képzésbe valamint a közösségi programokba. A szabadidő eltöltése nemcsak a rekreációt szolgálja, hanem a felzárkóztatásnak, a tehetséggondozásnak, az általános műveltség szélesítésnek is színtere, valamint a közösségépítést és a társadalmi problémák iránti érzékenység elmélyítését is célozza. „TÜKÖR-REFLEX” – fotó szakkör: Tematikusan társadalmi, az épített és a természeti környezetet értékelő látásmód kialakítása szabadidős tevékenység keretében. Pályázatokon való irányított részvétel, kiállítások rendezése kollégiumi szinten.
„FIKUSZ” – filmkultúra szakkör: Adott tematika és gondolatkör alapján összegyűjtött filmtörténeti jelentőségű magyar és külföldi alkotások megtekintése, megvitatása. „HANG-FAL” – zeneklub: A komolyzene és a progresszív könnyűzene jeles képviselőinek megismerése, zenei életművek bemutatása. Hangszeren játszó illetve énekesi tevékenységet is folytató diákok részére gyakorlási és fellépési lehetőség. „DEszkÁK” – mozgáskultúra és színjátszó szakkör: A tanulók esztétikai fogékonyságának, kreatív fantáziájának fejlesztése interaktív keretek közt. A drámatörténet korszakainak alapművei által megismerteti a tanulókat az emberiség alapkérdéseivel. A tánc és a színjátszás iránt fogékony diákok részére bemutatkozási lehetőség. „GASZTRO KOLI” – főzőiskola: A magyar gasztronómiai hagyományok ápolása, továbbélése, a korszerű és egészséges konyhaművészet, „mindannak intelligens ismerete, ami összefügg a táplálkozással”. „KÖNYV-JELZŐ” – olvasó- és médiaklub: Az olvasni szerető, könyvbarát diákok számára biztosít lehetőséget eszmecserére, továbbá az aktuális hírek, információk kritikus elemzésére, az események mögött rejlő összefüggések felkutatására és felismerésére buzdít. Honlapunkon lehetőséget biztosítunk a tudósítói (hírek szerkesztése, beszámolók, interjúk) tevékenységre. „DELTA” – testedző foglalkozás: A sport javítja a kitartást és az állóképességet, erősíti az immunrendszert. A testedzés növeli az önbizalmat, valamint csökkenti az érzelmi problémák és a kortársakkal való kapcsolatteremtési nehézségek kialakulását. VERSENYSPORT: A tehetséggondozás színtere. Hozzájárul az egészség megőrzéséhez, fejleszti a társas kapcsolatok iránti érzéket. Becsületességre, önuralomra, helyzetértékelésre, felelősségérzetre, versenyszellemre, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a kudarcok elviselésére, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására nevel. Ezen foglalkozások kiegészülnek a tanulók részére a fakultációs foglalkozásra való felkészülésre
fordított
idővel,
illetve
esetenként
az
egyéni
mentorálást
biztosító
foglalkozásokkal. Az általános kollégiumi és szakkollégiumi foglalkozások terhére beszámítható az iskolában, sportegyesületben zajló művészeti- illetve sporttevékenység. Feltétele, hogy a tanuló azt a tevékenységét a kollégium különböző programjain jelenítse meg. Ennek keretei a különböző előadások, hagyományos rendezvények, az adott sportágnak megfelelő kollégiumok közti-
illetve háziversenyek. (A tanulók ilyen irányú tevékenységét egyéni napirend és tanulási rend biztosításával, valamint az iskolai tanórákra való felkészítés fokozott tanári támogatásával segítjük.) A tanítási év során három hétvégi benntartózkodást igénylő komplex tehetséggondozó programot szervezünk. Ezen programokat foglalja össze a következő táblázat: Program
Leírás
Komplexitás
Kirándulás
Évente két alkalommal kerül megszervezésre.
hon- és népismeret
A belföldi kirándulások úti céljai a Nemzeti környezeti nevelés Emlékhelyek,
az
országos
jelentőségű
kulturális központok és a természetvédelem kiemelt területei. A külföldi kirándulásokon a magyarlakta területek szellemi műhelyeit keressük fel. Egészségnevelés Hét közbeni és hétvégi komplex program a lelki egészség kollégiumi egészségfejlesztéssel összefüggő egészséges táplálkozás feladatokkal
összhangban
megszervezve. mozgáskultúra (sport)
(Külön fejezetben.)
önismeret prevenció
Főzőverseny
Szabadtűzi hagyományos ételek versenye, hon- és népismeret különböző tájegységek megjelenítése.
gasztronómia mozgáskultúra (néptánc)
16. Egészségnevelési és környezeti nevelés alapelvei
A
környezeti-
és
egészségnevelés
egyik
meghatározó
területe
a
szakkollégiumi
tevékenységrendszerünknek. Környezeti nevelés: A környezettudatosságra való nevelés a hosszú távú környezetvédelmi gondolkodás alapköve. A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítse a diákokat a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel harmonikus életvezetésre. A környezeti nevelés a természet s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és a társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései: -
szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása
-
ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés
-
helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvás
-
fenntartható fejlődés előmozdítása.
A környezeti nevelés alapelvei: -
Legyen az egész életen át (élethosszig) tartó!
-
Intézményes és nem-intézményes formában egyaránt megvalósuljon!
-
Legyen interdiszciplináris (tudomány- és tantárgyközi megközelítés)!
-
Legyen egyszerre „lokális” és „globális”!
-
Legyen egyszerre „aktuális” és „jövő orientált”!
-
Legyen rendszerszemléletű!
-
Neveljen együttműködésre!
-
Neveljen problémamegoldásra!
-
Neveljen új értékrendszerre!
-
Legyen multikulturális!
A kollégiumi környezeti nevelés színterei, tevékenységei: -
A kollégiumi mindennapok (anyag- és energiatakarékosság, vízhasználat,
hulladékgyűjtés stb.). -
Kollégiumi
foglalkozások
környezettudatosság”
–
tematikus
Különös
tekintettel
foglalkozásokra
és
a
„Fenntarthatóság,
a
„Környezet-
és
természetvédelmi fakultáció” tevékenységére. -
Jeles napok alkalmából vetélkedők szervezése, a faliújságon környezetvédelmi témák megjelenítése.
Fontos hangsúlyoznunk, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét.
17. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Mint minden közoktatási intézménynek, a kollégiumnak is feladata, hogy a diákok teljes testi, lelki és szellemi fejlődését elősegítse. Ennek alapja kell, hogy legyen az egészség. Fontos, hogy tanulóink felismerjék az egészség érték-jellegét. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. A kollégiumi környezet, mint élettér fontos szerepet játszik az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés biztosításában. Ebben a pedagógusok életvitelének, személyes példamutatásának is jelentős szerepe van. Az egészségfejlesztés magában foglalja az egészségmegőrzést (promóciót), a betegségek megelőzését (prevenciót), és a betegség mihamarabbi gyógyításához szükséges nevelést, oktatást, így tehát az egészségnevelést is. A kollégiumi egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló magatartással, közös ténykedéssel megtanítsa a diákokat, hogyan kell az egészség értékét megszerezniük, megőrizniük, védeniük és fejleszteniük. Az egészségnevelésnek a tanulók életkorához és tanulmányaihoz igazodva a következő témakörökkel kell foglalkoznia: -
Személyi higiéné
-
Egészséges táplálkozás
-
Rendszeres testmozgás, testedzés
-
Szexuális felvilágosítás, családtervezés; AIDS-prevenció
-
Stressz-tűrés, stressz-kezelés.
-
Baleset megelőzés, személyes biztonság
-
A betegség és a gyógyulást segítő magatartás
-
Egészségkárosító magatartásmódok megelőzése
-
Környezeti ártalmak, megelőzésük, megszüntetésük
A fent említett feladatok elősegítik az egészségfejlesztési célok elérését: -
alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye,
-
sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat, módszereket,
-
lássák meg az egészség és a környezet összefüggéseit,
-
ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat,
-
legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére, mérséklésére.
Az egészségnevelés a kollégium egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység kell, hogy legyen, a nevelői-oktatói tevékenységben a személyközpontú megközelítést alkalmazva a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészségnevelési tevékenység igen összetett személyiségformáló, személyiségfejlesztő munka, így nem lehet csak egyetlen területre korlátozni a megelőzési folyamatot. Az egészségnevelés nem csak a kötelező kollégiumi foglalkozásokon, hanem más szabadidős tevékenységek során illetve különböző programok formájában valósulhat meg. Az egészségnevelés színterei:
Kötelező foglalkozások o Csoportfoglalkozások – Különös tekintettel a „Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése”; „A családi életre nevelés”; „A testi és lelki egészségre nevelés” és az „Pályaorientáció” tematikus foglalkozásokra o Fakultációs foglalkozások – Különös tekintettel a biológia, a kémia és a környezet- és természetvédelmi fakultációkra
Szakkollégiumi foglalkozások
Prevenciós foglalkozások (külső szakember segítségével) o Drogprevenciós foglalkozások a 9. évfolyam számára o Személyiségfejlesztő foglalkozások a 10. évfolyam számára
Kollégiumi programok, rendezvények o Kollégiumi Egészségnevelési Napok o Deák-hét o Tanár-diák olimpia
Szabadidős tevékenységek, háziversenyek
A szabadidő eltöltésében - tekintettel a tanulók életkorából fakadó mozgásigényére - a sportnak, a napi testedzésnek meghatározó szerepe lehet. Egyaránt szolgálja a rekreációt és az egészséges életmódra nevelést. Lehetőségeink szerint biztosítjuk a szükséges eszközök, felszerelések beszerzését, díjmentes használatát a következő sportágakban: -
labdarúgás
-
kosárlabda
-
kézilabda
-
röplabda
-
tollaslabda
-
asztalitenisz
-
testépítés, fitness-kultúra
-
sakk
-
úszás
Az intézmény a rendelkezésére álló minden eszköz mozgósításával kiemelt feladatának tekinti a mindennapos testmozgás, a tömeg- és versenysport, valamint az egészséges életmód népszerűsítését, az ebben élenjáró tanulók jutalmazását. Intézményünk hagyományai között szerepel a „Jó tanuló, jó sportoló” cím odaítélése, a tanulók jutalmazása. Más intézmények és iskolák által szervezett rendezvényeken való részvételt csak a tanuló érdekeit szem előtt tartva engedélyezünk. Nem támogatjuk az egyes iskolák által szervezett, kimondottan "olcsó szórakozást" biztosító rendezvényeken való részvételt, különösen, ha az a kollégium számára indokolatlan plusz feladatot vagy költséget jelent.
18. A kollégium kapcsolatrendszere, iskolákkal, szülőkkel való kapcsolattartás és az együttműködés formái Intézményünk napi feladatainak ellátása során a folyamatos kapcsolatot tart fenntartójával, Klebersberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületével. Ugyancsak napi rendszerességgel
együttműködünk
kollégiumunk
működtetőjével
a
Debreceni
Intézményműködtető Központtal. Az intézmény kapcsolataiban interaktív és organizáló szerepre törekszik egyrészt a szülő kollégium – iskola rendszerben, másrészt egyedi értékeket megjelenítő tagja kíván lenni a kollégiumi hálózatnak. Kapcsolatainkban törekednünk kell arra, hogy partnereink
megismerjék az intézményben folyó nevelőmunkát, törekvéseinket, eredményeinket, és támogassák működésünket. A kapcsolatos iskolákkal történő együttműködés vezetői szinten megfelelő, a kölcsönös megbecsülés és segítő attitűd jellemzi. Az alsóbb szinteken az együttműködés azonban javításra szorul. Több információra, rendszeresebb kapcsolattartásra van szükség ahhoz, hogy közös felelősségünknek jobban eleget tudjunk tenni. Ennek érdekében erősítjük a csoportvezetők és az osztályfőnökök, szaktanárok közötti kapcsolatokat, megismerjük egymás működését, nevelési törekvéseinket összehangoljuk, részt veszünk egymás rendezvényein. Törekszünk arra, hogy az együttműködésnek különböző lehetőségeit, színtereit kihasználjuk, fejlesszük. A telefonos és e-mailes kapcsolattartás mellett fontosnak ítéljük a személyes találkozást, beszélgetést, eszmecserét. Az együttműködés kiváló lehetősége lenne az iskolai tanórák, kollégiumi foglalkozások kölcsönös látogatása. A város kollégiumaival kapcsolattartásunk mind vezetői, mind tanulói szinten rendszeres és tartalmas. A szülőkkel való kapcsolattartás nem korlátozódik a szülői értekezletekre, hanem a személyes megbeszélések, írásos és telefonértesítések egészítik ki. Alapvetően támaszkodni kívánunk az intézményi Szülői Szervezetre, a kötelezően előírt egyeztetésen túlmenően is kérjük és várjuk észrevételeiket, véleményüket, javaslataikat, amelyeket munkánk során hasznosítunk, beépítjük azokat tevékenységrendszerünkbe. Évente általában három szülői értekezletet tartunk, amelyek látogatottságával nem vagyunk elégedettek. Ezek közül a legjelentősebb a tanévnyitó szülői értekezlet, ahol legalább az elsős tanulók szülei teljes létszámban megjelennek. Intézményünkben kollégiumi szék nem működik, mert ezt sem a szülők, sem a Diákönkormányzat, sem a Nevelőtestület nem kezdeményezte. Kapcsolatot ápolunk pszichiáter, pszichoterapeuta szakemberrel illetve a Debreceni Református Egyetemi Gyülekezet munkatársaival, akik az intézményben foglalkozásokat is tartanak.
Kiscsoportos
foglalkozásaikon
hatékony
segítséget
nyújtanak
kollégista
diákjainknak a pályaválasztás és a pályaorientáció, a konfliktus- és stresszkezelés témakörökben. 2011-ben
együttműködési
keretmegállapodás
jött
létre
a
Debreceni
Egyetem
Tudományegyetemi Karok és kollégiumunk között, melynek célja az együttműködő felek már
létező és jövőbeli együttműködésének fejlesztése és képzési együttműködés megvalósítása tanárjelölt hallgatók összefüggő egy féléves szakmai gyakorlatának iskolán kívüli tevékenységeire vonatkozóan. Évente körülbelül 10-15 hallgató
végzi gyakorlatát
kollégiumunkban. Ennek értelmében intézményünk a debreceni tanárképzés szerves részévé vált. Kollégiumunk a „Debreceni Egyetem Partnerintézménye” cím használatára jogosult. Ez a partnerség ki kell, hogy terjedjen a diákjaink pályaorientációt segítő tevékenységünkre. Külső kapcsolatainkat Együttműködési megállapodások (Városi Pedagógiai Szakszolgálat, Fazekas Mihály Gimnázium) és Keretszerződések (Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület, Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet Pedagógiai Pszichológiai Tanszék) gazdagítják. Nevelési feladataink eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a város kulturális intézményeivel (Csokonai Nemzeti Színház, Debreceni Művelődési Központ, Kölcsey Központ) és egyes civil szervezetekkel. A Tehetségért a Kollégiumban Alapítvány évente jelentős összeggel támogatja a színházbérletek vásárlását. Így tanulóink több mint fele vesz részt színházi előadáson. Meghatározott esetekben kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a tanulók állandó lakóhelye szerinti önkormányzatokkal. Külső kapcsolatrendszerünket a későbbiekben fejleszteni, bővíteni kívánjuk. Az új kapcsolatok kiépítése során elsődleges szempont azokkal a határon túli szellemi műhelyekkel (pl. Nagyváradi Állami Színház – Szigligeti Társulat) rendszeresíteni a kapcsolattartást, melyek elősegítik a tanulók magyarságtudatának komplex fejlesztését. A nemzetközi kapcsolatok kiépítésének megalapozására sor
került: kollégiumunk
rendszeresen biztosít férőhelyet és elhelyezést határon túli magyar diákok számára. Gimnazista
és
szakközépiskolai
tanulóink
cserediákjai
is
rendszeres
vendégei
a
kollégiumunknak, akik az itt tartózkodásuk idején bekapcsolódnak a kollégiumi foglalkozásokba és részt vesznek programjainkon, rendezvényeinken. A kapcsolatépítés során előtérbe helyezzük azon külföldi intézményeket, melyek partneriskoláinkkal ápolnak szoros kapcsolatot. Akkreditált kiváló tehetségpontként a matematika tehetséggondozás területén kapcsolatot kívánunk építeni a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceummal, melynek kezdő lépéseit megtettük, tehetségpontként ismerjük egymás munkáját.
19. A
gyermek-
és
ifjúságvédelemmel
összefüggő
tevékenység A kollégium ifjúságvédelmi munkáját munkaközösség-vezető pedagógus koordinálásával valósítja meg. Az ifjúságvédelmi munka hatékonyságáért az intézmény igazgatója a felelős, de abban valamennyi pedagógusnak közreműködnie kell. Kiemelt feladatunknak tekintjük a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók felderítését, családi hátterük megismerését. Az éves munkatervben rögzített ütemterv szerint végezzük drogprevenciós, egészségnevelési, mentálhigiénés tevékenységünket. Külső szakember bevonásával megbízás alapján
heti
rendszerességgel
vesznek
részt
tanulóink
ebben
a
tevékenységben.
Tevékenységünk főbb formái: előadások, nevelőtestületi továbbképzések, kiscsoportos foglalkozások, egyéni foglalkozások, filmvetítések, felvilágosítás. Minden lehetséges pedagógiai eszközzel fellépünk a káros szenvedélyek ellen. Kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti Szolgálat, a Nevelési Tanácsadó és egyéb e területen tevékenykedő szervezet munkatársaival, szükség esetén közreműködésüket kérjük. A tanulók állandó lakóhelye szerinti települési önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál a rászoruló tanulók esetében gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezzük. Fellépünk minden olyan a tanulók személyiségét negatívan befolyásoló tényező ellen, amelyek közvetve vagy közvetlenül károsan hatnak a tanulók egészséges fejlődésére.
20. Szakkollégiumi feladatellátáshoz, illetve a feladatbővüléshez szükséges finanszírozási és fejlesztési igény Fenntartó részéről: Az általános kollégiumi feladatellátáson túlmenően a szakkollégiumi feladatellátás egyrészt a pedagógusok részéről többletmunkát igényel, másrészt a szakmai program megvalósítása financiális kérdéseket is felvet. A sajátos többletfeladatok ellátásához, a szakmai program kivitelezéséhez szükséges finanszírozási igényeket az alábbi összesítés egy tanévre vetítve tartalmazza: Pedagógusok többletmunkájának finanszírozása
1.200.000.-
Hétvégi rendezvények, programok költségei
200.000.-
Belföldi kirándulások költségei
800.000.-
Külföldi kirándulás költsége Tanulói ösztöndíjak, kiemelkedő teljesítmények díjazása
1.700.000.600.000.-
Könyvtárfejlesztés (kézikönyvek, lexikonok, szótárak, kötelező olvasmányok) Folyóirat-beszerzés
100.000.60.000.-
A fenti összegek irányszámok. A feladatellátás finanszírozásához szükséges adott évi keretösszeg megállapításáról az intézmény vezetője minden esetben egyeztet a fenntartóval az éves költségvetés / likviditási terv elkészítését megelőzően. Személyi fejlesztés: 1 fő könyvtáros Tárgyi fejlesztés: 2 darab interaktív tábla
Működtető részéről: Ablakok, nyílászárók cseréje WC-k felújítása
Záradék A Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium Pedagógiai Programját a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően véleményezési jogával élve a Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat véleményezte, a nevelőtestület elfogadta, az intézmény igazgatója jóváhagyta. Hatályba lépésének időpontja, 2014. augusztus 28. Érvényes határozatlan ideig. Felülvizsgálata 2 évenként esedékes.
Pál László
Posta László
a nevelőtestület tagja
igazgató
Az intézmény igazgatójaként nyilatkozom, hogy a Pedagógiai Programban foglaltak miatt az intézmény Fenntartójára, és az intézmény Működtetőjére többletkötelezettség nem hárul. Posta László igazgató Közzétételre vonatkozó rendelkezés: A Pedagógiai Program közzététele a helyben szokásos módon az intézmény hivatalos honlapján teljes terjedelemben, az intézmény könyvtárában minden érintett számára hozzáférhetően bekötve, illetve a kollégium tanári szobájában történik.
Debrecen, 2014. augusztus 28. Posta László igazgató
1. számú melléklet
A tantárgyi fakultációs foglalkozások tematikája a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégiumban
Magyar nyelv és irodalom fakultáció A NAT megkülönböztetett hangsúlyt helyez a magyar nyelvi ismeretek elmélyítésére. Tekintettel a kérdés fontosságára, az ezzel kapcsolatos korosztályi gondokra, a 9 – 12. osztályos kollégista tanulók közös tematika alapján, a nyelvtani alapok megszilárdítása, a beszédkultúra, a helyesírási és stilisztikai (szóbeli és írásbeli kifejező) készség fejlesztése érdekében fakultatív oktatásban vehetnek részt. Alapvetően a ”nyelvápolás” és ”nyelvművelés” igényével szervezett fakultáció órakerete heti 1 (évi 30) óra. A tematika jórészt a gimnáziumi tantervi követelményrendszer figyelembevételével készült, de sajátos, nyelvápoló, készségfejlesztő jellege miatt jelentősen el is tér attól. Az alkalmazott módszer komplex jellegű (döntően az elméleti ismeretek gyakorlati – szóbeli és írásbeli – alkalmazásán alapul, olykor játékos elemekkel tarkítva). A fakultáció célja a műelemző, irodalmi véleményalkotó készség kialakítása a diákokban, a még ismeretlen művek önálló elemzésének képessége a tanult módszerek alapján I. A magyar helyesírás szabályainak (11. kiadás) a megismerése, feldolgozása és gyakorlati alkalmazása -
A betűk
-
A kiejtés szerinti írásmód
-
A szóelemző írásmód
-
A hagyományos írásmód
-
Az egyszerűsítő írásmód
-
A különírás és az egybeírás
-
A tulajdonnevek írása
-
Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása
-
Az elválasztás esetei
-
Az írásjelek használata
-
A rövidítések és mozaikszók írása
-
Egyéb tudnivalók (a számok, a keltezés stb.)
II. Helyesírási, nyelvhelyességi, stilisztikai gyakorlatok -
A helyesírási készségszint rendszeres felmérése és elmélyítése tollbamondással, feladatlapokkal, játékos nyelvi tesztekkel (totó-lottó, szópárbaj, vita stb.)
-
”A stílus maga az ember” – A kulturált és szép beszéd hangtani és stiláris összefüggései, a helyes kiejtés fonetikája
-
Gondolatközlés társaságban
-
Írásbeli stílusgyakorlatok, az írásbeliség nyelvhelyességi kérdései
-
A nyelvművelés és nyelvápolás kérdései (az ”ifjúsági nyelv”)
-
Írásbeli ”formulák” (levél, kérvény, beadvány stb. készítése)
III. A nyelvtani, nyelvi, helyesírási ismeretek irodalmi kapcsolódási területei, az irodalom foglalkozások tematikája -
Műfajelméleti ismeretek felfrissítése: a líra, epika, dráma műnemek és azok műfajainak jellemzői
-
A műelemzés szabályai, műelemzési gyakorlatok: vers, novella, dráma és regény elemzésének módszerei
-
A kötelező és a szabadon választott irodalmi művek olvasása és feldolgozása, olvasónapló készítése
-
Verstani ismeretek felfrissítése: hangsúlyos és időmértékes verselés
-
Irodalmi jelképek és jelképrendszerek szerepe a műalkotás folyamatában
-
Stílusok és stílusirányzatok történeti, világ- és magyar irodalmi példákon keresztüli áttekintése, stílusjegyeik vizsgálata
-
Irányított fogalmazás készítése
Helyesírás fakultáció A foglalkozás célja: A tanulók helyesírásának fejlesztése, a helyesírási alapelvek elsajátítása I. A kiejtés elve: 1. Szóvégi magánhangzók, szóbelseji magánhangzók 2. Szótő és a toldalékok 3. Mássalhangzó-hosszúság II. A szóelemzés elve: 4. A mássalhangzók minőségi változásai:
Részleges hasonulás
Teljes hasonulás
5.A mássalhangzók minőségi változásai:
Öszzeolvadás
Rövidülés
A minőségi változások gyakorlása
6. A mássalhangzók mennyiségi változásai III. A hagyomány elve: 7. Az ly/j kérdése 8 A hagyományőrző hangjelölés 9.Gyakorlás IV. Az egyszerűsítés elve V. Mellérendelő szóösszetételek: 11.A szóismétlés, ikerszók, álikerszók, valódi mellérendelések 12. Mellérendelések írásmódjának gyakorlása VI. Az alárendelő szóösszetételek 13. alanyos alárendelések, tárgyas alárendelések 14. határozós alárendelések, jelzős alárendelések 15.Gyakorlás 16. Az alárendelések gyakorlása 17..Többszörös összetételek és a három mozgószabály 18. Gyakorlás VII. Számok 19. A számok betűvel való írása, a keltezés VIII. A földrajzi nevek 20.. Egybeírt földrajzi nevek, különírt földrajzi nevek 21.. Kötőjellel írt kételemű és háromelemű földrajzi nevek 22. Gyakorlás IX. Intézménynevek X. Személynevek XI. Betűszók, mozaikszók, rövidítések XII. Szövegírás XIII. Gyakorlás
Történelem fakultáció Célok, feladatok: Az iskolai tananyag elmélyítése, gazdagítása, valamint háttérismeretek nyújtása (történelmi folyamatok összetettségének érzékeltetése, következtetések levonása, párhuzamok és különbségek megállapítása az adott témák tekintetében), figyelembe véve a heti 1 órás időkeret lehetőségeit. A tanulók önálló olvasásra, tájékozódásra és gondolkodásra történő nevelése, a megszerzett és feldolgozott ismeretanyag rendszerezése. Az adott témákhoz rendelkezésre álló multimédiás kép- és hanganyagok felhasználása, történelmi atlasz használata, források bemutatása. Önálló kutatómunka segítése az egyes tanulók érdeklődési körének megfelelően (írásbeli és szóbeli tanulói beszámolók elkészítése, feldolgozása). A tematika egyes pontjainak igény szerinti részletesebben történő tárgyalása, figyelembe véve, hogy a tanulók több évfolyamon, más és más óraszámban tanulják a tantárgyat. Tematika:
A történelem fogalma, segédtudományai, a történeti kutatások lehetőségei. Források jelentősége, forráskritika
Nevezetes csaták és háborúk az ókor folyamán. Híres ókori uralkodók tettei
Érdekességek a korabeli görög történelemből, athéni és spártai viszonyok, olimpiák, poliszok hétköznapjai
Római császárok nevezetes cselekedetei, és a birodalom működtetése. Róma öröksége. A kereszténység elterjedése
A Szent Korona és a koronázási jelvények szerepe a magyar történelemben
A honfoglalás és a kalandozások. A magyar államalapítás jelentősége
Az Árpád-ház híres uralkodói, érdekességek és rejtélyek a korszakból
A vegyesházi királyok időszaka Magyarországon, a lovagi kultúra megjelenése
A Hunyadiak kora, a reneszánsz és humanizmus kiteljesedése.
Az ország három részre szakadásához vezető út, hatások és következmények
A középkori városok jellemzői. Életszemlélet, járványok és egészségügyi viszonyok.
A feudalizmus jellemző vonásai. Híres és hírhedt középkori uralkodók
A nagy földrajzi felfedezések körülményei és jelentőségük
Az első és második ipari forradalom technikai találmányai, gazdasági, társadalmi, demográfiai hatásai
Mária Terézia és II. József kora, felvilágosult eszmék és intézkedések
Napóleon életútja, katonai és politikai tevékenysége és hatása
A reformkor Magyarországon, haladó eszmék, gondolatok a polgári átalakulásért
Széchenyi és Kossuth programja, illetve vitája
1848. március 15. jelentősége és hatása, a szabadságharc néhány jellegzetes vonása
A dualizmus korának viszonyai, érdekességek az udvari életből és a hétköznapokból
Szemelvények Magyarország történetéből a XX. század első felében (Trianon hatása, Klebelsberg szerepe, világháborús katasztrófák, stb.)
A két világháború közti totális rendszerek főbb jellemzői. Elnyomás és erőltetett propaganda. A diktatúrák áldozatai
A hidegháború kialakulása és jellemzői (a fultoni beszédtől a vasfüggöny lebontásáig)
Az 1956. október 23-i események jelentősége. A szovjet katonai beavatkozás
Tanulói kutatómunka alapján készült beszámolók a magyar és egyetemes történelem egyes eseményeiről, időszakairól
Jogi és állampolgári ismeretek fakultáció
Célok, feladatok: A jogi szabályozás és az állampolgári ismeretek szerepének vizsgálata a társadalmi együttélésben. A mai magyar jogrendszer főbb elemeinek rövid bemutatása, a teljesség igénye nélkül, figyelembe véve a heti 1 órás időkeret lehetőségeit A mindennapi élethez kapcsolódó érdekességek, példák feldolgozása A megszülető és hatályba lépő, érdekesebb egyes új törvények lehetőség szerinti beépítése a megadott tematikába A tanulók önálló tájékozódásra és gondolkodásra történő nevelése A tematika egyes pontjainak igény szerinti részletesebben történő tárgyalása
Tematika: Az alapvető emberi jogok. Az Alaptörvény fogalma, tartalmi elemei. Országos és helyi döntési szintek Magyarországon Az állampolgárság kritériumai, a választójog alakulása Magyarországon. A kettős állampolgárság. A választójog gyakorlásának technikája Az önkormányzatok feladatrendszere és szervezeti felépítése. A kormányhivatalok és a járások szerepe. Kisebbségi önkormányzatok A legfontosabb állampolgári jogok és kötelességek megismerése, feldolgozása.Az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog. A gyermekek jogai. Diákjogok, diákszervezetek Az országgyűlés működése. A törvényhozás és a törvények végrehajtása. A köztársasági elnök. A miniszterelnök és a minisztériumok szerepe A PTK és BTK szerkezetének áttekintése. Az igazságszolgáltatás szintjei és azok működése, feladatai A bűnüldözés, a közrend és a közbiztonság védelme. A rendészeti szervek szerepe, a polgárőrség, a katasztrófavédelem és más szervezetek A műveltség társadalmi szerepe. A közoktatás felépítése, a szakoktatás és a felsőoktatás működése, jelentősége A társadalombiztosítási rendszer. Az egészségügyi ellátás. A szociális juttatások Az Európai Unió szervezete és működése. A NATO. A határon túl élő magyarság
Az adott témákhoz kapcsolódó tanulói beszámolók feldolgozása
Angol fakultáció KEZDŐ CSOPORT: A fakultáció célja az angol nyelv elsajátítása, illetve az alapképességek, az idegen nyelv tanulásához szükséges készségek fejlesztése. A foglalkozás közben a nyelvet kezdő szinten tanuló diákok a nyelv logikáját, a logikus gondolkodást sajátítják el. A témakörök, hétköznapi szituációk egymással összefüggőek és egymást kölcsönösen erősítik. A csoportos munka kreatív problémamegoldásra, idegen nyelvi produktum létrehozására és az együttműködési képességek fejlesztésére késztet. A fakultáció végére a tanulók megtanulnak alapszinten kommunikálni, magukról, családjukról, érdeklődési körükről beszélni, ismeretlen szöveget olvasni, fordítani. Foglalkozások tematikája: 1. A létige kijelentő mondatbeli alakja egyszerű jelenben („to be” in Simple Present) 2. A létige tagadó és kérdő alakja egyszerű jelenben, az angol mondat szórendje 3. There is/there are szerkezet használata 4. Simple Present – kijelentő mondat 5. Simple Present – tagadó és kérdő mondat 6. Szóbeli témák: bemutatkozás, napi rutin a Simple Present használatával 7. Folyamatos jelen szerkezete kijelentő mondatban (Present Continuous) 8. Present Continuous – tagadó és kérdő mondat, képleírás gyakorlása 9. Simple Present és Present Continuous összehasonlítása 10. Hallásértés fejlesztése angol dal és kiegészítendő szöveg meghallgatásával 11. Az óra, dátumok, számok kifejezése 12. Szövegértési feladat és ez alapján az egyszerű múlt használata kijelentő mondatban (Simple Past) 13. Simple Past – tagadó és kérdő mondat 14. szóbeli téma: a hétvégi program vagy a nyári élmények leírása (Simple Past) 15. Melléknévfokozás, összehasonlítás 16. Melléknévfokozás, összehasonlítás gyakorlása képek alapján
17. Módbeli segédigék 1. – can, can’t, could, couldn’t 18. Módbeli segédigék 2. – have to, must, mustn’t 19. Folyamatos múlt használata kijelentő mondatban (Past Continuous) 20. Past Continuous – tagadó és kérdő mondat 21. Simple Past és Past Continuous összehasonlítása, együttes használata 22. Szövegértési feladat alapján a befejezett jelen használata és összevetése az egyszerű múlttal (Simple Past – Present Perfect) 23. Present Perfect – kijelentő mondat, jellegzetes kifejezések 24. Present Perfect – tagadó és kérdő mondat, jellegzetes időhatározóik 25. Present Perfect gyakorlása hallott és olvasott szöveg értésének fejlesztésével
TEHETSÉGGONDOZÓ (HALADÓ) CSOPORT: A fakultáció célja a már elsajátított idegen nyelvi készségek, alapképességek fejlesztése, az angol nyelv használata igen nyelvi cikkek, irodalom, kultúra befogadására. A témakörökön belül a tanulási tevékenységek egymással összefüggőek és egymást kölcsönösen erősítik. A foglalkozás lehetőséget ad egy-egy önként választott résztéma elmélyült tanulmányozására, s a többféle választ lehetővé tévő feladatokra fókuszál. Az alapképességeket és a magasabb szintű gondolkodási képességeket integrálja. A csoportos munka kreatív problémamegoldásra, idegen nyelvi produktum létrehozására és az együttműködési képességek fejlesztésére késztet. A fakultáció végére a tanulók megtanulnak hétköznapi témákról, filmekről, művekről beszélni, elvontabb értelmezéseket angol nyelven kifejezni. Foglalkozások tematikája: 1. A jelen igeidőinek ismétlése keresztrejtvény, amőba és játékos feladatok által (Simple Present, Present Continuous, Present Perfect, Present Perfect Continuous) 2. A múlt igeidőinek ismétlése íráskészségre épülő feladatok által (Simple Past, Past Continuous, Past Perfect, Past Perfect Continuous) 3. A jövő igeidői szövegértési feladatok által (Simple Future, Future Continuous, Future Perfect, Future Perfect Continuous) 4. Módbeli segédigék használata (can, could, may, might, would, have to, must, mustn’t) 5. Módbeli segédigék másodlagos jelentései (lehetőség, biztosság kifejezése: may, might, could, must, can’t, need) 6. A feltételes mód 0. és 1. típusa (Zero Conditional, First Conditional)
7. A feltételes mód 2. és 3. típusa (Second Conditional, Third Conditional) 8. Szövegértési feladatok és szókincsfejlesztés 9. Passzív szerkezet gyakorlása nyelvtani teszt alapján (Passzív voice) 10. Műveltető szerkezet (Causation) 11. A kijelölő jelzői mellékmondat (Defining relative clauses) 12. A kijelölő jelzői mellékmondat gyakorlása szövegalkotási feladatok által 13. Az értelmező jelzői mellékmondat (Non-defining relative clauses) 14. Az értelmező jelzői mellékmondat gyakorlása szókincsfejlesztő szöveg által 15. Íráskészség fejlesztése – baráti levél írása (Informal letter) 16. Íráskészség fejlesztése – hivatalos levél írása (Formal letter) 17. Íráskészség fejlesztése – történetírás, saját kitalált történet (Storywriting) 18. Függő beszéd – kijelentő mondat (Reported speech) 19. Függő beszéd – felszólító és kérdő mondat 20. Függő beszéd gyakorlása szóbeli feladatok által, beszédkészség fejlesztésével 21. „To infinitive” és a „Gerund” használata 22. „To infinitive” és a „Gerund” gyakorlása 23. Szövegértési feladat és a szöveg témájának megbeszélése, szóbeli vita gyakorlása, pro-contra érvelés 24. Egy angol nyelvű film megtekintése – Slumdog Millionaire, 1. rész 25. Slumdog Millionaire – 2. rész, beszélgetés a témáról, véleményalkotó vita, érvelés
Német fakultáció A fakultáció célja: A tanulók idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztése a gimnáziumi követelményrendszerre való tekintettel, ám semmi esetre sem megismételve és "leképezve" az iskolai keretek közti nyelvoktatást. A tanulók az idegen nyelv oktatása révén készségeket, ismereteket és attitűdöket sajátítanak el. A négy alapkészség (beszédértési és olvasási készség ill. a beszéd- és írásbeli készség) fejlesztése. Kommunikációs ismeretek és szociokulturális ismeretek a célnyelvi országokról és azok kultúrájáról, illetve ezek felhasználása az idegen nyelvi kommunikáció során, továbbá tanulási stratégiák és technikák, ill. ezek ismerete és alkalmazása. A tanuló legyen képes nyitottan az idegen felé fordulni, tanulja meg önmagát nagyobb összefüggésben, az idegen szemével látni. Az idegen nyelv tanítását úgy kell alakítani, hogy a tanulónak alkalma legyen megtapasztalni, miként zajlik a sikeres kommunikáció. El kell sajátítania az odafigyelő hallgatás képességét, meg kell tanulnia önálló véleményt formálni és azt kulturált módon kifejezésre juttatni. Foglalkozások tematikája: 1.
Személyiségi jegyek, külső és belső tulajdonságok, tipikus női és férfi tulajdonságok
2.
Lakóhely, lakás, berendezési tárgyak, albérlet, háztartás.
3.
Család,
családi-és
rokoni
viszonyok,
életformák,
egyedülállóként
élni,
párválasztás, szerelem és házasság, családi ünnepek. 4.
Iskola, nyelvtanulás, nyelvtanulási szokások, hétköznapok az iskolában, magánórák, kurzusok, tanulási szokások, a német és a magyar iskolarendszer összehasonlítása.
5.
Időjárás, évszakok, frontérzékenység, klímaváltozás, időjárás-jelentés, természeti katasztrófák.
6.
Bevásárlás,
bevásárlóközpontok,
bevásárlási
szokások,
ruhadarabok
megnevezése, divat. 7.
Étkezési szokások, a magyar és a német konyha, étteremben, ételek megnevezései, étlap összeállítása.
8.
Utazás, közlekedési eszközök, városi és vidéki közlekedés összehasonlítása.
9.
Kirándulás, nyaralás, utazás, szálloda, strandon, tengerparton, utazási irodák, internetes jegy- ill. szállásfoglalás.
10. Szabadidő eltöltése, olvasás, könyvtár-látogatási szokások, zenei stílusok, mozi, színház, tévénézési szokások, tévéműsorok, internet, computer, elektronikus levelezés. 11. Szolgáltatások, a postán, telefon, bankban, fodrásznál, kozmetikában, tisztítóban, autójavítás, szerelőműhelyben. 12. Munkalehetőségek, foglalkozások, munkanélküliség, karrier vagy család? 13. Sport, fitness, sportágak, olimpiai játékok, extrém sportok, dopping. 14. Orvosnál, betegségek, gyógyszerek, orvosi ellátás, kórházban, fogorvosnál, egészséges életforma, természetgyógyászat. 15. Környezetvédelem, üvegházhatás, szmog, őserdők fontossága. 16. Magyarország- földrajzi fekvés, tavaink, folyóink, klíma, növényeink és állataink, politika, népesség, nemzeti ünnepeink17. Német nyelvű országok. 18. Német irodalom, művészet és zene.
Matematika fakultáció A matematika fakultációs foglalkozások célja a felzárkóztatás illetve a tehetséggondozás. A felzárkóztató fakultáció tematikája: 9. osztály Halmazok Hatványozás Műveletek algebrai törtekkel Függvények A függvény transzformációk Háromszögek, négyszögek, sokszögek Nevezetes ponthalmazok A háromszögbe írt kört A háromszög köré írt kör Thalész tételének alkalmazásai Egyenletek megoldásának módszerei Egyenletek megoldásának módszerei Egyenlőtlenségek Egyenletekkel megoldható feladatok Egyenletrendszerek Egyenletrendszerekkel megoldható feladatok Geometriai transzformációk Vektorok, műveletek vektorokkal Az adatok ábrázolása Az adatok jellemzése Mértani szerkesztések Mértani szerkesztések csak a körzővel Matematika az Interneten (tájékoztatás) Matematika az Interneten (Érettségi feladatok) Matematika az Interneten (Kuriózumok) Matematika az Interneten (Bolyai János)
10. osztály A geogebra program használata Racionális, irracionális számok Számok n-edik gyöke A másodfokú egyenlet és függvény A másodfokú egyenlet megoldó képlete A gyöktényezős Magasabb fokú egyenletek Másodfokú egyenlőtlenségek Négyzetgyökös egyenletek A számtani és mértani közép Másodfokú egyenletre vezethető problémák Körrel kapcsolatos ismeretek bővítése Hasonlósági transzformáció Háromszögek hasonlósága Hasonló síkidomok területének aránya Hasonló testek térfogatának aránya Hegyesszögek szögfüggvényei Szögfüggvények alkalmazása Vektorok felbontása Vektorok alkalmazása Vektorok a koordináta-rendszerben Szögfüggvények ábrázolása Összetett feladatok Geometriai alkalmazások Események, műveletek eseményekkel 11. osztály Permutációk Variációk Kombinációk
Binomiális együtthatók Gráfok: pontok, élek, fokszám A kombinatorika gyakorlati alkalmazásai Hatványfüggvények és gyökfüggvények Törtkitevőjű hatvány Irracionális kitevőjű hatvány Exponenciális függvény A logaritmus fogalma A logaritmusfüggvény A logaritmus azonosságai Logaritmus egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek A skaláris szorzat A szinusz tétel A koszinusz tétel Trigonometrikus összefüggések alkalmazásai Az összegezési képletek alkalmazásai Trigonometrikus egyenletek, egyenletrendszerek Trigonometrikus egyenlőtlenségek Trigonometrikus függvények Két pont távolsága Két vektor hajlásszöge Területszámítási alkalmazások Szakasz osztópontjának koordinátái A háromszög súlypontjának koordinátái Az egyenes egyenletei Két egyenes metszéspontja, távolsága, hajlásszöge A kör egyenlete A kör és az egyenes kölcsönös helyzete; két kör közös pontjai A parabola Klasszikus valószínűségi modell Visszatevéses mintavétel Valóság és statisztika A tehetséggondozó matematika fakultáció tematikája:
A következő kritériumokat tartottuk szem előtt a tematika megalkotásánál:
A témaköre legyen átfogó, több tudományterületet integráló.
Adjon lehetőséget egy-egy önként választott résztéma elmélyült tanulmányozására.
Adjon lehetőséget a diákok önálló, illetve az önirányított tanulási képességének fejlesztésére.
A többféle választ lehetővé tevő feladatokra fókuszáljon.
Segítse elő a kutatáshoz szükséges képességek fejlesztését (választás, saját munkájuk értékelése, munkájuk eredményének megosztása társaikkal).
Produktum létrehozására késztessen.
Tegye lehetővé az együttműködési képességek fejlesztését.
Adjon lehetőséget önismeretük fejlesztésére.
Adjon lehetőséget az önértékelésre, a produktumok minőségén alapuló értékelésre.
1. Matematika honlap fejlesztése (matematikával kapcsolatos linkek, írások gyűjteménye) 2. A matematika alkalmazásai a múltban 3. Problémamegoldó képesség fejlesztését szolgáló, kreativitást fejlesztő feladatok, fejtörők megoldása (felkészülés matematika versenyekre) 4. Bemutatók készítése a matematika alkalmazásai témakörben 5. „Deák-Matek” – matematika verseny szervezése, lebonyolítása a kollégiumban 6. Érdekességek a matematika világából 7. „Matematika fa” készítése 8. A matematika alkalmazásai a biológia, kémia, fizika, történelem, informatika stb. területén 9. A matematika gyakorlati alkalmazásai a gazdasági életben 10. Megoldásra váró matematikai problémák
Kémia fakultáció Napjainkban a kémiai tudományok rohamos fejlődését a mindennapi ember számára is gyakran közismertté váló új anyagok teszik érdekessé és jelentőssé. A tudományos ismeretek és a mérési eljárások fejlődése következtében a leíró ismeretek helyébe egyre inkább az általános összefüggéseket feltáró és a tényeket rendszerbe foglaló szerkezeti ismeretek léptek. A kollégiumi fakultáció az iskolai tananyagra épül, de természetesen kicsit azért más. Más, mert nagyobb hangsúlyt fektetünk az érdekességekre, a mindennapok kémiájára (élelmiszerek, drogok, gyógyszerek, szépségápolás stb.) és a környezetvédelem kémiájára. A kémiai fakultációs foglalkozásokon a diákok aktívan vesznek részt, elsősorban nekik kell dolgozniuk. Szeretnénk segíteni őket, hogy az előttük álló nagy feladatokat (pl. érettségi, egyetemi felvételi) sikeresen oldják meg. A foglalkozások tematikája: 9. évfolyam: 1.
Atomszerkezeti ismeretek (atommodellek, radioaktivitás, atomenergia, atomok elektronszerkezete, periódusos rendszer)
2.
Kémiai kötések (molekulák képződése, molekulák térbeli alakja, elsőrendű és másodrendű kémiai kötések)
3.
Anyagi halmazok (gázok, folyadékok, oldatok, szilárd anyagok)
4.
Kolloid és heterogén rendszerek
5.
Kémiai átalakulások (reakcióhő, reakciósebesség, kémiai egyensúlyok, sav-bázis reakciók, redoxireakciók)
6.
Elektrokémiai alapismeretek (galvánelemek, elektrolízis)
10. évfolyam: 1. Bevezetés a szerves kémiába, szénhidrogének (telített-, telítetlen- és aromás szénhidrogének) 2. Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek (halogén- és oxigéntartalmú szénvegyületek, alkoholok, éterek, oxovegyületek) 3. Összetett
funkciós
csoportot
tartalmazó
szénvegyületek
(karbonsavak,
karbonsavészterek) 4. Nitrogéntartalmú szénvegyületek (amidok, aminok, nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek)
5. Legfontosabb
természetes
vegyületek
(szénhidrátok,
aminosavak,
fehérjék,
nukleinsavak) 6. Műanyagok (természetes alapú és szintetikusan előállított műanyagok) Érettségire felkészítő kémia fakultáció tematikája: A fakultáció célja a tanulók kémia érettségire való készülésének segítése mind közép-, mind emelt szinten. A feladatok célzatosan kerülnek összeállításra, egy- egy témakör tematikus feldolgozásával, a hozzá kapcsolódó elmélet áttekintésével. Konkrét érettségi feladatok megoldásával a tanulók képet kapnak a rájuk váró követelményekről és az ismétlés elősegíti a tananyag elmélyítését, illetve számolási készség fejlesztését. 1. Elemi részecskékkel, anyagmennyiséggel kapcsolatos számítások 2. Oldatokkal kapcsolatos számolások 3. Oldatok ph-jával kapcsolatos számítások 4. Kémiai reakciók hő változásaival kapcsolatos számítások 5. Elektrokémiai számítások 6. Egyensúlyokkal kapcsolatos számítások 7. Gázelegyekkel kapcsolatos számítások 8. Szerves kémiai számítások 9. Egyszerű választásos feladatok 10. Négy féle asszociáció 11. Táblázat kitöltésével kapcsolatos feladatok 12. Esettani feladatok 13. Teljes érettségi sorok megoldása
Biológia fakultáció A biológia fakultáció célja és feladata a tehetséggondozás. Azokkal a biológiából tehetséges tanulókkal kell kiemelten foglalkoznunk a fakultáció során, akik olyan pályát akarnak választani, ahol a biológiai ismeretek fontosak. Az iskolai biológiai tanulmányaikra támaszkodva plusz ismereteket kell kapniuk, amelyek segítségével sikeresen oldják meg a rájuk váró feladataikat (emelt szintű érettségi, egyetemi tanulmányok). Fontos feladata a fakultációnak az emberi test tulajdonságainak a megismerése, illetve az egészséges élettel kapcsolatos ismeretek átadása. Társadalmunknak ép, egészséges felnőttekre van szüksége. Az egészséges életmód és életvitel személyi igényként egy-egy emberben azonban csak akkor fogalmazódik meg, ha tudja, hogy mit kell ezért tennie, illetve mit nem szabad tenni. A foglalkozások ebben szeretnének segíteni a tanulóknak.
A kollégiumi biológiai fakultáció célja: A tehetséges tanulók sikeres felvételi előkészítése. A fakultációs foglalkozások témakörei: 9-10. évfolyamos tanulók részére 1. A biológia, mint tudomány helye és szerepe Kapcsolat más tudományokkal (kémia, orvostudomány, gyógyszerészet). 2. Az élőlények rendszerezése A rendszerezés alapjai, a faj fogalma; vírusok, prokarióta szervezetek, eukarióta szervezetek (egysejtűek, növények, állatok, gombák). 3. Az élővilág és a környezet A bioszféra, a környezet és az élőlények kölcsönhatásai. A fény, a hő, a víz és a talaj szerepe. Anyagforgalom és energiaármlás. 4. A biomok Trópusi esőerdők, szavannák, sivatagok, füves puszták, lomberdők, tajgák, tundrák, sarkvidékek és hegyvidékek valamint a tenger élővilága. 5. Populációk és társulások A populációk fogalma, szerkezete, változásai, kölcsönhatásai. 6. Az állatok viselkedése
Az örökölt, a tanult magatartásformák. Az állatok létfenntartási, szaporodási és társas viselkedési formái.
11. évfolyamos tanulók részére 1. A sejt felépítése és működése A sejtet felépítő anyagok: biogén elemek, víz, szerves vegyületek (lipidek, szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak stb.). 2. Anyagcsere-folyamatok a sejtben A szénhidrátok szerepe az energia forgalomban. A fehérjeszintézis. A nukleinsavak és az információ-hordozás. 3. A sejtalkotók, szövetek A sejt fogalma, a sejtplazma, a biológiai membránok, színtestek, sejtmag, magosztódás, állati- és növényi szövetek stb. 4. Az élőlények önfenntartása, a táplálkozás és a légzés szerepe az élőlényeknél. Az ember táplálkozása és légzése. 5. Az anyagszállítás és a kiválasztás A növények, az állatok és az ember anyagszállítása, kiválasztása. Az emberi vér és az immunrendszer. 6. A kültakaró és a mozgás A kültakaró szerepe, jelentősége. A vázrendszer fejlődése. Élőlények mozgásformái. 12. évfolyamos tanulók részére 1. Az élőlények szabályozó működése Hormonális szabályozás; növényi, állati, emberi hormonok. 2. Az idegi szabályozás Az idegrendszer felépítése, elemi idegjelenségek. Az állatok idegrendszere. Az ember központi és környéki idegrendszere. Mozgató és érző idegműködések. Az emberi magatartás idegrendszeri alapjai. 3. Az élőlények reprodukciója A szaporodás és az egyedfejlődés. A sejtosztódás fogalma; mitózis és meiózis. A növények, az állatok és az ember szaporodása és egyedfejlődése. 4. Az öröklődés A genetika alaptörvényei, az öröklésmenetek néhány példája. A mutáció fogalma. Mennyiségi öröklődés stb. 5. Az élővilág evolúciója
Az evolúció genetikai alapjai, a populációk genetikai egyensúlya. A természetes szelekció, az adaptáció, a fajok kialakulása. 6. A bioszféra evolúciója A földtörténeti őskor, ókor, középkor, újkor evolúciós folyamatai. 7. Az ember evolúciója
Földrajz fakultáció Földünkön már nincsenek fehér foltok. Ezért korunk földrajza a feltárt, megismert világ természeti és gazdasági jelenségeire irányítja a figyelmet. A földrajz fakultáció célja, hogy ráébressze a tanulókat a földrajz szerepére napjaink földrajzi-környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük a közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét. A fakultáció további célja, hogy bemutassa a környezet és a társadalom időben és térben változó kapcsolatait és összefüggéseit. Megértesse a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. A kollégiumi fakultáció az iskolai tananyagra épül, de természetesen kicsit azért más. Más, mert nagyobb hangsúlyt fektetünk az érdekességekre, az aktualitásokra. Újságokat, könyveket,
filmeket,
tv-műsorokat
ismertetünk
meg a tanulókkal.
A fakultációs
foglalkozásokon a diákok aktívan vesznek részt, elsősorban nekik kell dolgozniuk. Szeretnénk segíteni őket, hogy az előttük álló nagy feladatokat (pl. érettségi, egyetemi felvételi) sikeresen oldják meg. A foglalkozások tematikája: 9. évfolyam: 1. Helyünk a világegyetemben (csillagászati alapismeretek, a Föld, mint égitest, tájékozódás a földi térben és időben, űrkutatás) 2. A
kőzetburok
(kőzetburok,
kőzetlemezek,
vulkánosság,
földrengések,
hegységképződés, földtörténet) 3. A légkör (a légkör anyaga, szerkezete, időjárási és éghajlati elemek, a szél, ciklonok, anticiklonok, csapadéktípusok) 4. A vízburok (óceánok, tengerek, felszíni vizek, felszínalatti vizek) 5. A földfelszín formakincse (belső erők felszínformálása, a folyók, a szél és a jég felszínformálása, felszínformálás a tengerpartokon, karsztosodás) 6. A földrajzi övezetesség 7. A földrészek természetföldrajzi képe 10. évfolyam: 1. Emberfajták és elhelyezkedésük
2. Népességföldrajz (a világnépesség növekedése és következményei, népvándorlás, népesség összetétele, eloszlása, népsűrűség) 3. Településföldrajz (településtér, falvak, városok, városodás-városiasodás) 4. A világgazdaság a 21. század küszöbén (állam és piacgazdaság, nemzetközi kereskedelem,
integrációk,
transznacionális
vállalatok,
pénz,
nemzetközi
tőkeáramlások, adósságválság, ENSZ, Nemzetközi Valutaalap, Világbank) 5. A gazdasági élet szerkezeti és területi átalakulása (mezőgazdasági termelés, ipari termelés, energiatermelés, infrastruktúra, közlekedés, idegenforgalom) 6. A nemzetgazdaságok világgazdasági szerepkörének változása (fejlett és fejlődő országok, USA, Japán, Európai Unió, arab országok, Izrael, Kína, India, újonnan iparosodó fejlődő országok, adóparadicsomok) 7. Magyarország gazdasága a rendszerváltás után és napjainkban 8. Napjaink globális problémái
Környezet- és természetvédelmi fakultáció Célok és feladatok A fakultáció célja, hogy felkészítse a diákokat a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel harmonikus életvezetésre. Feladata, hogy a diákok megismerjék a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és a környezet harmonikus kapcsolatának lehetőségeit. A fakultáció hangsúlyos eleme: környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Ezzel összhangban törekvés arra, hogy a fakultáción résztvevő diákok cselekvő környezetvédők legyenek, illetve alakuljon ki a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemlélete, magatartása, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a fenntartható fejlődést. Fejlesztési követelmények A tanuló váljék érzékennyé a környezet állapota iránt. Legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére, vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló környezetszennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Tekintse értéknek a természeti - és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható működését. Személyes életterének kialakításában vegye figyelembe a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Tekintse kötelességének a környezet védelmét. Alapelvek a fakultációs foglalkozások során:
A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudáselemek bővítése.
Rendszerszemléletű gondolkodás fejlesztése.
Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása.
A globális, regionális, nemzeti és helyi környezeti problémák ismerete.
A környezeti problémák gazdasági, ökológiai és társadalmi következményeinek ismerete.
Helyzetfelismerés,
ok–okozati
összefüggések,
problémamegoldó
gondolkodás,
döntésképesség fejlesztése.
Kritikai gondolkodás fejlesztése.
Kreatív gondolkodás fejlesztése.
A környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása.
Az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata.
A fenntartható fejlődés etikai dimenziójának tudatosítása.
A létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása.
A fakultációs foglalkozás tervezett tematikája: A fakultáció tematikájának összeállításában a mindenkori fakultációra jelentkezők érdeklődése a meghatározó. Alapjában véve azonban nagy hangsúlyt kapnak a globális környezet- és természetvédelmi problémák, mindazok a társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek, amelyek hatása a Föld egészét érintik. Foglalkozunk a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos aktuális eseményekkel. A környezetgazdálkodás és a műemlékvédelem is a tematika része, valamint a Curie Környezetvédelmi Emlékverseny versenyfelhívásban megjelölt témaköröket is megbeszéljük. Érintett témák Geokémiai ciklusok Levegőszennyezés okai és következményei (savas eső, szmog, globális felmelegedés) Vízszennyezés okai és következményei (eutrofizáció) Környezettudatos vízhasználat Talajszennyezés okai és következményei (talajerózió és elsivatagosodás) Túlnépesedés okai és következményei Urbanizáció okai és következményei Zajszennyzés okai és következményei Hőszennyezés okai és következményei Fényszennyezés okai és következményei Sugárszennyezés okai és következményei Környezettudatos közlekedés Tudatos fogyasztás
Megújuló és nem megújuló energiák Hulladéktermelés és – kezelés Biológiai sokféleség csökkenésének okai és következményei (élőhelyek és élőlények pusztítása) Növényvédelem Állatvédelem GMO-k Nemzeti parkok Világörökség Ökoturizmus Környezet- és természetvédelmi katasztrófák Környezet- és természetvédelmi jeles napok Környezet-egészségtan A felsorolt témák tetszőlegesen kiegészíthetők a csoport érdeklődésének megfelelően. A fakultációra jelentkezett diákok közül a tehetségesnek bizonyulók részt vesznek pályázatok készítésében, munkálkodnak különböző projektekben, nagy valószínűséggel indulnak valamely környezetvédelmi, illetve biológia vagy földrajz versenyen.
Informatika fakultáció A fakultáció célja: A fakultációra jelentkezők tanulók informatika iránti szeretetének megerősítése, a tantárgy ismereteinek a kibővítése, ECDL-vizsgákra való felkészítés. A fakultáció tematikája: Operációs Rendszer 1. foglalkozás: operációs rendszer 2. foglalkozás: alapvető fájlműveletek 3. foglalkozás: rendszerbeállítások 4. foglalkozás: eszköztelepítések Microsoft Word 5. foglalkozás: Word- alapismeretek 6. foglalkozás: kezelői felület ismerete 7. foglalkozás: alapvető formázások 8. foglalkozás: tabulátorok 9. foglalkozás: felsorolás, számozások 10. foglalkozás: szegély és mintázat 11. foglalkozás: bekezdések 12. foglalkozás: háttér, stílus 13. foglalkozás: kép beszúrás 14. foglalkozás: Word Art beszúrás, kezelés 15. foglalkozás: élőfej, élőláb, szimbólumok Microsoft Excel 16. foglalkozás: Excel- alapismeretek 17. foglalkozás: kezelői felület ismerete 18. foglalkozás: alapvető formázások, oszlop, cella 19. foglalkozás: képlet 20. foglalkozás: alapvető függvények 1. 21. foglalkozás: alapvető függvények 2. 22. foglalkozás: alapvető függvények 3. 23. foglalkozás: diagram készítés 1. 24. foglalkozás: diagram készítés 2. 25. foglalkozás: nézet kezelés, mentés, nyomtatás 26. foglalkozás: rendszerezés
Sakk fakultáció
I. Alapcsoport Figurák értéke és szerepe. Fejlődés és centrum. A tempó fogalma. Nehéztisztek korai játékba hozatala. A sakkjáték alapelvei (megnyitás-, középjáték-, végjáték alapelvei). Egy, két, háromlépéses mattok. Taktika alapmotívumai. Alap végjátékok. Fejben számolás. II. Versenyző-csoport A helyes sakkgondolkodás és sakkszemlélet kialakítása a sakktörténet tükrében. (Philidortól Kaszparovig). A stratégiai eszmék változása a játék mindhárom fázisában (megnyitás, középjáték, végjáték). Állásértékelés és elemei. A pozíció összetett problémái. Anyag, idő, tér összefüggései. Kombinációk, intuitív áldozatok, kompenzáció, rejtett taktikai fenyegetések. Gyalogszerkezetek. („A gyalog a sakkjáték lelke.” Philidor) Aktív, dinamikus sakk. Kezdeményezés Taktika Kombinációs közelharc. Korai támadás és ellentámadás. Támadás a középen rekedt király ellen. Végjáték típusok.
Tematika: 1. A sakktábla szerkezete (nagyátló, király-vezérszárny vonal, sor, mező, centrum és centrum körüli mezők). A sakktábla geometriája, a betűk és a számok jelentősége, a figurák helyének meghatározása. 2. A bábok alapállása. A király lépésének szabályai, a sakk, matt, patt meghatározása szemléltető példákkal, hadállásokkal történő bemutatáson keresztül. 3. A bástya és futó menetmódjának szabályai, a sáncolás fogalma, a szabályos sánclépés. 4. Mikor nem lehet sáncolni (4 alapvető szabály!)? A vezér lépésmódja, a vezér, mint egyik legerősebb figura. 5. A gyalog és a huszár menetmódja. A játszmaírás alapjai, a figurák jelölése, ütés, sánc, sakk, matt jelzése. 6. A játszmalap kitöltésének szabályai. A sakkóra használata. A játékidő. Sport és etikai szabályok versenyzés közben. A sakkjátszma írása. Egy szabadon játszott sakkjátszma írása játszmalapra. 7. Sáncolási szabályok, matt, patt sakk a gyakorlatban. Játszmaírás gyakorlása. 8. Matt állások felrakása (K+V, K+B, K+2F, K+F+H). Sakk, matt és patt állások felrakása. Sáncolási szabályok ismétlése. 9. I. szintfelmérés: lépések, sánc, menet közbeni ütés, sakk, matt patt megállapítása, sáncolási szabályok. A felmérés írásban és demonstrációs tábla alkalmazásával szemléltető módon történik. A szintfelmérő után két csoport kategória kerül kialakításra. 10. Matt állások felrakása. Mivel lehet mattolni az egyedülálló királyt (mattolási szabályok)? Sakkóra használatának szabályai. 11. A sakkjáték szakaszai és annak jellemzői. A megnyitás, középjáték és végjáték. Egyedül álló király mattolási szabályai királlyal és vezérrel. 12. Egylépéses mattok megoldása ábraállásokról. Egylépéses matt-adások gyakorlása, a megoldás logikai menete. 13. Egyedülálló király mattolása a gyakorlatban. Egyedülálló király mattolása királlyal
és vezérrel. 14. Egyedülálló király mattolási szabályai királlyal és bástyával (egy és két bástyával való matt adás közötti különbségek). A matt-adás folyamatának szabályai. Patt csapdák elkerülése. 15. A megnyitások típusai (nyílt, félig nyílt zárt és szabálytalan) és jellemző kezdőlépései. A nyílt, félig nyílt és zárt megnyitások fajtái. 16. II. szintfelmérés: matt adások a gyakorlati sakkban. Ábraállások megoldása, sakkmatt-patt helyzetek felismerése, hárítása. Egyedülálló király mattolása vezérrel és bástyával, az eddig tanultak alapján, adott állásból a matt adás levezetése. 17. Végjátékok típusai: könnyűtiszt (H-F, 2H, 2F, Futópár - Huszárpár, FH - 2F ellen, bástya, két bástya, vezér, vegyes) gyalogvégjátékok. Végjátékok jelentősége, szemléltetése demonstrációs táblán adott állásokon keresztül bemutatva. 18. Gyalogvégjátékok: az oppozíció és fajtái (mértani, mező és huszár oppozíció). Az oppozíciók gyakorlása ábraállásokból kiindulva. 19. Egyedülálló király mattolása két ellentétes színen mozgó futóval. A gyalogbeviteli szabályok, az elméleti döntetlen gyalogvégjátékok. 20. Egyedülálló király mattolása futó-huszárral. Megnyitás-elméleti iránymutatás, figurák fejlesztése, sáncolás, vonalak jelentősége. 21. Gyalogvégjátékok: gyalogáttörések, torlasz képzése, oppozíció szemléltetése több gyalogok végjátékokban. 22. Az átalakulási négyzet, a mértani-huszár és mező oppozíció a gyakorlatban. A megfelelő mezők a mezőoppozícióban. 23. Megnyitáselméleti iránymutatás. A térelőny, a centrum jelentősége, tempók jelentősége az idő fogalma - szemléltetés gyakorlati játszmákkal bemutatva. 24. Két huszár az egyedülálló király ellen - elméleti döntetlenállás. Két huszár a király és egy gyalog ellen - kivételes állás a matt adáshoz. 25. Gyalogvégjátékok: gyalogáttörések. A gyalog. A megnyitás és középjáték alapelvei (centrum, fejlődés, tér, idő stb.) játszmában. A kombináció. 26. Gyalogvégjátékok: káros báb, torlasz és lépéskényszer - szemléltetése ábraállásokból levezetve, majd önálló feladat megoldási gyakorlatokkal. 27. A döntetlen a játszma: elméleti döntetlen (nincs matt adó figura), háromszori lépésismétlés, háromszori tükörállás, örökös sakk, a felek döntetlenben egyeznek meg, ötven lépésen belül nem történik gyaloglépés vagy ütés.
28. A középjáték, tervek keresése, a tervezés lényege és folyamata a sakkjátszma folyamán. 29. Könnyűtiszt végjátékok, típusaik, vegyes könnyűtiszt (futó-huszár), valamint huszárpár, futópár erősségének szemléltetése zárt ill. nyílt végjáték állásokban. 30. III. szintfelmérő: végjátékismeretek - gyalogvégjátékok feladatsorral, ábraállásokkal. 31. A középjáték: idő-tér anyag együttes hatása a játszma folyamatában - szemléltetés példajátszmákon keresztül. 32. Nehéztiszt végjátékok típusai, (bástya- és vezérvégjátékok), bástyavégjátékok elméleti sajátosságainak bemutatása, levezetése. 33. A középjáték: átmenete a középjátékból a végjátékba, a lebonyolítás, az egyszerűsítés lehetőségei, a rövid távú tervezés - a taktika jelentősége. 34. Vegyes végjátékok ezen belül külön kiemelve az elméleti kivételek ismertetését. A sakkjátszmáról általában összekapcsolva az eddig tanultakat, a versenysakkozásról. A sakk világranglista az egyes minősítési kategóriák fogalma (kezdő, IV - III - II -I. o. mj, FIDE értékszámok FIDE mester, nemzetközi mester, nagymester világbajnok). Egyes versenyformák és jellemzőik: körmérkőzés, svájci rendszer, scheveningeni, k.o, kombinált (k.o és svájci) különleges versenyformák: szimultán, tanácskozási játszma, advanced sakk (komputer segítségével játszó ember). 35. Az anyag-tér-idő hármasság szemléltetése, a tempó fogalma, jelentősége. Tempóelőny szemléltetése a játék szakaszaiban (megnyitásban, középjátékban, végjátékban). 36. Középjáték állások jellegzetessége és sajátosságai (nyílt és zárt állások), a gyalogszerkezet jelentősége, gyalogcentrumok típusai. 37. Állásértékelés, tervkeresés, gyalogláncok kialakítása, gyenge pontok, gyenge gyalogok az állásban, izolált gyalogok elleni játék-ellenjáték. 38. Középjáték tervkészítés, vezér és bástya szerepe a középjáték során, támadásépítés - védekezés. 39. A könnyűtisztek szerepe a játék egyes szakaszaiban (futó és huszárpár, erős és gyenge futók ill. huszárok). 40. Manőverezések a játék egyes szakaszaiban, a pozíciós áldozatok a szerepe, jelentősége. 41. IV. szintfelmérő: A játszma egyes szakaszaiból összeállított feladatsorokkal megnyitások, középjátékok, végjátékok ismeretének, a gyakorlati megvalósításának mérése.
42. Sorok, vonalak, nyílt és félig nyílt vonalak. A figurák helyzetének javítása, a rosszul álló figura helyzetének kihasználása. Bemutatása gyakorlati játszmák útján. 43. Változatszámítás, többfunkciós lépések, sablonos rossz lépések. A lépésjelöltek kiválasztása, a döntési folyamat az időtényező hatására. Az időbeosztás lényege. 44. A támadás feltételei. Támadás építése a játszma során. Tipikus támadóállások létrehozása (támadás a rövid- ill. hosszúsánc ellen, támadás a középen maradt király ellen). 45. Középjáték típuselemek: felfedés, alapsori kombinációk, kettős támadás, elterelés, ráterelés, vonalzárás, vonalnyitás, átlózárás, átlónyitás. 46. Állásszerkezetek jelentősége. Átmenet a megnyitásból a középjátékba, átmenet a középjátékból a végjátékba. Átmenet megnyitások között. 47. Az intuíció fogalma, az intuíció a játszma során intuitív áldozatok. 48. Híres végjáték-tanulmányok, művészi feladványok fajtái (önmatt, szabad matt). Az oktatás várható anyagát a pontosabb tematikát a gyerekek megismerése és szintfelmérése után alakítjuk ki.
2. számú melléklet
Kollégiumi csoportfoglalkozások a Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégiumban
Kollégiumi foglalkozások kerettanterve A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja figyelembevételével intézményünkben a tematikus csoportfoglalkozások évfolyamonkénti elosztása általában az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően történik. Az intézmény éves foglalkozási tervében kerül minden tanév elején meghatározásra, hogy az egyes tanulócsoportok között miként bontjuk meg a tematikus órakeretet. Ennek során figyelembe vesszük a tanulócsoportok tanulói összetételét. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja lehetőséget biztosít az órakeret tanulócsoportonkénti átcsoportosítására. Témakörök: 1. A tanulás tanítása 2. Erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. Családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés Témakörök
Évfolyamok 1-8.
9.
10.
11.
12.
13-14.
A tanulás tanítása
4
3
2
2
2
1
Erkölcsi nevelés
2
2
2
2
1
1
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
2
2
2
2
1
1
Állampolgárságra,
1
2
2
2
1
2
1
1
1
1
1
1
Családi életre nevelés
1
1
2
2
3
3
Testi és lelki egészségre nevelés
2
2
2
2
2
2
Felelősségvállalás másokért,
2
2
2
2
1
1
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció
Gazdasági és pénzügyi nevelés
2
2
2
2
3
3
Médiatudatosságra nevelés
1
1
1
1
1
1
22
22
22
22
20
20
A kollégiumban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel) ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60 %-ra azaz 22, illetve 20 órára a fenti témákkal kell foglalkozni. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a tanulók ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.
A tanulás tanítása
A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakításával támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be a választott iskolájukat. A jól megtalált tanulási típus és stílus hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nagyon fontos a tanulók tanulási stílusának megismerésére, mellyel egyénre szabott tanulási módszereket alakíthatunk ki, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. Célok és feladatok A diák ismerje meg saját tanulási stílusát, szokását, ezt alkalmazza mindennapi felkészülése során. Továbbá sajátítsa el a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket, tudjon szelektálni az információk rendszerében. 9. évfolyam: 3 óra Tervezett témakörök: 1. 2. 3.
a kollégiumi tanulás jellemzői, tanulási módszerek és lehetőségek a kollégiumban, a diákok saját tanulási stílusának, szokásának megismerése a megfelelő tanulási módszer megválasztása, koncentráció és emlékezetfejlesztés a tantárgyak fontossági sorrendje, priorizálás, a helyes időbeosztás kialakítása, a megismert módszerek alkalmazása tantárgy és helyzet specifikusan
A 9. évfolyamon azért nagyon fontos ezeknek a témaköröknek az átbeszélése, mert mindenki érkezik valamilyen tanulási technikával, ami jó, de a középiskolában nem biztos, hogy elegendő vagy megfelelő. A cél az, hogy a 9-es tanuló megismerje a számára optimális tanulási módszereket, technikákat és ezeket a későbbiek során is tudatosan tudja alkalmazni és használni. Ezáltal jobb eredményeket érhessen el az iskolában. 10. évfolyam: 2 óra Tervezett témakörök: 1. 2.
az önművelés igényének kialakítása kiselőadások, prezentációk készítésének technikái és azok használata, gyakorlatok a könyvtárhasználatban, a könyvek megismerése, használata
A 10. évfolyamon már könnyebb dolgunk van, hiszen az alapvető módszereket, technikákat megtanultuk 9. osztályban, így építhetjük rá ezeket a témákat. A gyakorlati módszerek alkalmazásával foglalkozhatunk. A prezentációk az iskolai munka szerves részét képezik, ezért nem mindegy az, hogyan vannak elkészítve, milyen a felépítésük. A könyvek használata, megismerése az internet világában a műveltség szélesítését jelenti. 11. évfolyam: 2 óra Tervezett témakörök: 1. 2.
a tanulást segítő tudatos internethasználat valamely megszerzett ismeret számonkérésével vizsgáljuk meg az alkalmazott tanulási technikát és annak megfelelőségét
11. évfolyamon a tudatos és hatékony internethasználat mellett az eddigi foglalkozások eredményességét ellenőrizzük. A diákok a megfelelő módszert választják-e és azt jól tudják-e alkalmazni a megfelelő eredmény elérése érdekében. 12. évfolyam: 2 óra Tervezett témakörök: 1. 2.
az érettségi vizsgákra felkészülés módszerei, azok begyakorlása szóbeli vizsgahelyzet, felkészülés, vázlat, jegyzetelés
12. évfolyamon teljes mértékben az érettségivel foglalkozunk. A tantárgy specifikus felkészüléssel, a jól használható vázlat elkészítésével. A foglalkozásokon feladatok megoldására, szituációk szemléltetésére is sor kerül, amelyek a gyakorlást, új módszerek megismerését és elsajátítását teszik lehetővé. A csoportmunkának és az önálló munkavégzésnek egyaránt nagy szerepe van. A foglalkozások során lehetőség nyílik arra, hogy bárki önállóan véleményt nyilvánítson, bemutassa munkáját, mert ezzel is fejlődik tanulási tevékenysége, megtanulja ez által kifejezni magát.
Erkölcsi nevelés
Az élet első éveiben a gyerekek testi, lelki és társas fejlődése egyetlen egységet alkot. A mozgás, a tér birtokba vétele és a másokkal (elsősorban persze a szülőkkel) való interakció folyamatos kölcsönhatásban van a beszéd és a gondolkodás kialakulásával. Ez utóbbi jelenti a bázist az ítélőképesség kifejlődéséhez. Ennek egyik területe a jó és a rossz közötti különbség felismerése. Ezt hívjuk erkölcsi ítélkezésnek, ami nem azonos a társadalmi illemszabályokkal, konvenciókkal. Ez utóbbi elsősorban külső, magatartási jegyeket ölel fel: az udvariasságot, az öltözködés, hajviselet, mások által helyeselt vagy elviselt formáit, a társadalmi érintkezés fordulatait, ahogy köszöntünk, megszólítunk embereket, kérünk, kifogásolunk, sőt, ahogy veszekszünk konfliktusok alkalmával. A társadalmi konvenció része, hogy mennyire lépünk közel beszélgető partnerünkhöz, kinek nyújtunk kezet, vagy az, hogy a szórakozóhelyre mindig a férfi lép be először. Az erkölcs ennél kevesebbet meg többet is jelent. Nem szabályozza ilyen mélységekig a mindennapi életet, de amire vonatkozik, azok igazán fontos dolgok. Erkölcsinek tekintünk bizonyos tilalmakat (pl. ne ölj) és az igazságosság, az emberi jogok, a méltányosság fogalmaival meghatározható kérdéseket, mindazt, amit egyszerűbben a jó és a rossz közötti választásként szokás emlegetni. A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék
az
alapvető
erkölcsi
normákat,
és
ezek
a
normák
beépüljenek
személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam
Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben. Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával. Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra. Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.
Programterv Évfolyam
Időkeret (óra)
9.
2
10.
2
11.
2
12.
1
Témák
Tartalmak, tevékenységek
Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt. Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia Erkölcsi érzék kifejlődése és szerepe eszközeivel teremtsünk összhangot a lelkiismeret Felelősség- és kötelességtudat szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között. Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi érzék kialakításának jelentőségére az emberi A munka megbecsülése kapcsolatokban. Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük. Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések Mértéktartás, együttérzés, meghozatalában betöltött szerepét. segítőkészség Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket. 9. évfolyam (2 óra): Erkölcsi döntéshelyzetekről szóló kérdőív elkészíttetése a tanulókkal, majd annak megbeszélése, az erkölcsi normák megjelenítése. 10. évfolyam (2 óra): La Mancha lovagja” (1972) című film megtekintése, az erkölcsi normák megbeszélése, mennyire alkalmazhatóak azok a normák, amit Don Miguel de Cervantes megálmodott karakterének? 11. évfolyam (2 óra): Egész évfolyam bontott létszámban (max 20 fő) közös gyűjtése: a táblára felírjuk az erényeket, értékesnek gondolt dolgokat (akár egy számítógép, vagy versenymotor is felkerülhet). Utána licitálhatnak, ki mennyit ad az előre meghatározott zsetonjából, tallérjából
(100-200, létszámtól, licitelemek számától függően). Felírandó mennyiért, és ki vitte el. Utána beszélhetünk róla, ki, hogyan gazdálkodott, kinek mi, mennyit ér. Másik feladat: mindenki állítson össze saját öt parancsolatot, de olyat, amelyet maga is képes követni, s nem csak mások számára írná elő. Ezeket a csoportban szétosztanánk, s egyenként lehetne véleményezni, kinek mit mond a másik ember öt saját parancsa. Egyezik-e a klasszikus tízparancsolattal? A Tízparancsolat értelmezésére, aktualitásának megbeszélésére vendégként lehet hívni lelkészt, akivel az előre összegyűjtött kérdések alapján lehet beszélgetni. 13. évfolyam (1 óra): Erkölcsi nevelés az irodalomban: Irodalmi anyagok (verset, novellát, regényt) keresése a könyvtárunkban, melynek erkölcsi mondanivalója erőteljes hatást váltott ki a diákból. A 9. évfolyam foglakozásán alkalmazott teszt: Instrukció: A következőkben 18 helyzetleírást találsz. Kérjük, döntsd el, hogy Te ebben a szituációban mit tennél. A döntésednek megfelelő helyre tegyél egy x jelet: Egy helyzetnél csak egy választ lehet megjelölni. Ha valami hozzáfűzni valód van, azt írd a megjegyzésekhez. Mit tennél Te az alábbi helyzetekben? 1. Matematika témazáró dolgozatot írtok. Tudod, hogy a tanár nagyon szigorúan bünteti azt, akit puskázáson ér: azonnal elégtelent ír a dolgozatára, de elégtelent kap az is, aki engedi, hogy belenézzenek a munkájába. Mindannyiótok számára nagyon fontos, hogy ez a dolgozat jól sikerüljön. Nagyon nehezek a dolgozatpéldák, nem boldogulsz velük. Barátod, aki melletted ül, szemmel láthatóan rájött a megoldásra, és lázasan dolgozik. a) Megkérem, hogy engedjen belenézni a dolgozatába. egész biztos ezt teszem ezt teszem talán ezt teszem b) Hagyom őt dolgozni, nem kérek segítséget tőle. egész biztos ezt teszem ezt teszem talán ezt teszem
2. A matematikatanár beküld a tanáriba az ott felejtett könyvéért. A tanáriban senki sincs. Odamész a tanár asztalához, és meglátod az asztalon a másnapra szánt témazáró dolgozat példáit. a) Kisietek a tanáriból anélkül, hogy megnézném a példákat b) Gyorsan lemásolom a feladatokat 3. Láttad, amikor a barátod az iskola előtt parkoló autók egyikéről letöri az emblémát. Tudod, hogy tekintélyes gyűjteményét gazdagítja evvel a darabbal. Másnap kiderült, hogy éppen az egyik tanár kocsijáról törte le a márkajelzést. A tanár téged kérdez, hogy tudod-e, ki volt a tettes. a) Megmondom neki az igazat. b) Nem mondom meg neki, hogy ki volt. 4. Az osztályfőnök pénzt szed a kirándulásra. A barátod ezressel fizet, és a tanár véletlenül ötezresből ad neki vissza. A barátod elárulja neked, hogy mi történt, és megkér, hogy ne szólj erről senkinek. a) Nem szólok róla senkinek. b) Azt mondom a barátomnak, hogy vissza kell adnia a tanárnak a neki járó pénzt. 5. Tollbamondást írtok. A tanár azt mondta: „Akinél észreveszem, hogy a padszomszédjáról írja, azt megbüntetem. De megbüntetem azt is, aki hagyja, hogy róla másoljanak.” Észreveszed, hogy a barátod rólad akar másolni. a) Hagyom, hogy másoljon. b) Nem hagyom, hogy másoljon. 6. A tanár számítógépen állítja össze a másnapi témazáró történelemdolgozat kérdéseit. Váratlanul sürgős telefonhoz hívják, és te meglátod a monitoron a feladatokat. Tudod, hogy e dolgozat eredménye alapján választja ki a tanár azt az egy gyereket, aki részt vehet az iskolai tanulmányi versenyen. Többen is vagytok, akik szeretnétek részt venni ezen a versenyen, de egy osztályból csak egy tanuló mehet.
a) Nem szólok senkinek a dologról, és a megismert kérdések segítségével alaposan felkészülök a dolgozatra. b) A többi osztálytársamnak is elmondom, amit megtudtam. 7. Az egyik osztálytársad, akit nem nagyon szeretsz, a táblánál felel. Kétes jegyre áll, nagyon fontos lenne a számára, hogy a jobb jegyet kapja meg. Egész jól szerepel, de egy adat nem jut az eszébe. Te tudod a helyes választ. A felelő kérően néz rád, és reméli, hogy súgsz neki. Tudod, hogy a tanár nagyon felháborodik, ha észreveszi ilyesmit. a) Súgással segítem ki a társamat. b) Nem súgok neki. 8. Az osztályba belépve meglátod, hogy néhány osztálytársad festékszóró pisztollyal fújja be a frissen festett falakat, ajtókat és bútorokat. Azt mondják, hogy megvernek, ha elárulod őket. Az igazgató azt mondja, ha nem jelentkeznek a tettesek, az osztálynak kell kifizetnie az okozott kárt. Elég magas összegről van szó. a) Elárulom a tetteseket. b) Nem mondom meg, hogy kik voltak a tettesek. 9. Eltűnt az osztálypénz. Te tudod, hogy a legjobb barátod vette ki a pénztárcát az osztálypénztáros táskájából. A lopással egy másik társadat gyanúsítják, aki már követett el hasonló dolgot. Senki sem hisz neki. a) Megmondom, hogy ki volt az igazi tettes. b) Nem szólok semmit. 10. Az egyik osztálytársad már egy hete nem volt iskolában. Te az előző este láttad az utcán egy elég furcsa társaságban. Köszöntél is neki, de nem ismert fel, meglehetősen zavartan viselkedett. Úgy látszott, mintha kábítószer hatása alatt lett volna. Az osztályfőnököd éppen téged kérdez meg, hogy tudsz-e valami erről a gyerekről. a) Elmondom neki, hogy mit tapasztaltam b) Azt felelem, hogy nem tudok róla semmit.
11. A sarki boltból értékes árukat loptak el. Te tudod, hogy melyik osztálytársatok a tettes, mert szemtanúja voltál a dolognak. A rendőrség nyomozni kezd, és a szálak a ti osztályotokba vezetnek. Az egyik rendőr bemegy hozzátok, és megkérdezi: tudjátok-e, hogy ki volt a tolvaj. a) Elárulom az osztálytársamat. b) Nem szólok semmit. 12. Az iskolátokban az utóbbi hónapban már harmadik alkalommal van bombariadó. Te tudod, hogy melyik iskolatársad a tettes. Az igazgató hozzátok is bejön, és megkér benneteket, hogy segítsetek a névtelen telefonáló megtalálásában. a) Megmondom, hogy ki a telefonáló. b) Nem mondom el, amit tudok. 13. Te érkezel elsőként az órára. Az egyik padon találsz egy értékes számológépet, amelyet az előző osztály tanulói közül hagyhatott valaki a padon. a) Szó nélkül elteszem a számológépet. b) Megkeresem a számológép tulajdonosát. 14. Van egy tanárotok, akit nem szerettek. Osztálytársaiddal megbeszélitek, hogy a legközelebbi órán letagadjátok a szóbeli feladatot. Te ennek ellenére felkészültél az órára. A tanár téged hív ki felelni. a) A szokásos módon felelek. b) Tartom magam a megállapodáshoz, és azt mondom, hogy ez a lecke nem volt feladva. 15. Elveszett az osztálynapló éppen a félévi jegyek lezárása előtt. Az osztályfőnökötök kétségbe van esve, mert rengeteg munkával jár az új napló kitöltése. Te tudod, hogy ki csente el. a) Elárulom a tettest. b) Nem szólok semmit. 16. A legjobb barátod neked elárulta, hogy megszökik otthonról, és megpróbál eljutni a külföldön élő apjához. Az édesanyjának azért nem szól, mert ő biztosan nem engedné el.
Megkér, hogy legalább két napig ne szólj senkinek a tervéről. Másnap valóban nem jön iskolába. A kétségbe esett mama éppen tőled szeretné megtudni, hogy mit tudsz a gyerekéről. a) Elárulom, hogy mit tervezett a barátom. b) Azt mondom, hogy nem tudok semmit. 17. Az egyik osztálytársatoknál buli van. Nagyon jó a hangulat. Az egyik hangadó és igen népszerű gyereknek az az ötlete támad, hogy hívjátok fel telefonon azt a tanárotokat, akire most nagyon dühösek vagytok, és elváltoztatott hangon jól olvassatok be neki. a) Én is részt veszek a telefonálásban. b) Tiltakozom a terv ellen. c)Nem nyilvánítok véleményt. 18. A barátod az egyik osztálytársatok miatt igazgatói intőt és otthon súlyos büntetést kapott. Ez a gyerek elég gyakran árulkodik, és ezért mindenki nagyon haragszik rá. A barátod dühében azt javasolja, hogy néhányan lessétek meg az utcán ezt a gyereket, és jól verjétek el. a) Egyetértek, és részt is veszek az akcióban. b) Megpróbálom a többieket is lebeszélni a büntetésről. c) Nem nyilvánítok véleményt a dologról.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
Bevezetés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsanak olyan ismereteket, amelyek nagyban hozzájárulnak a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, a hazaszeretet érzésének kialakulásához, erősítéséhez. Fejlesztési követelmények A foglalkozások célja, hogy a bemutatott prezentációk, szemléltető eszközök, multimédiás anyagok segítségével a tanulók sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését. Legyenek tisztában a település, Debrecen város hírességeivel, hagyományaival. Ismerjék a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit, azok munkásságának főbb elemeit. A nevelés révén minél inkább alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg a kontinens történelmének főbb vonásait, érdekességeit, valamint sokszínű kultúráját, valamint legyenek nyitottak az önálló kutatómunka (információk gyűjtése és azok feldolgozása) iránt. Programterv Évfolyam
Témák
Tartalmak, tevékenységek
9. évf. (2 óra)
Közösséghez tartozás,
1. A közösségi összetartozást megalapozó közös
hazaszeretet.
értékek bemutatása. Nemzeti jelképeink. 2. Történelmi példákon keresztül pozitív attitűd kialakítása az országhoz, a nemzethez. Debrecen város hírességei.
10. évf. (2 óra)
Nemzeti, népi kultúránk
1. A magyar nemzeti, népi kultúra értékeinek,
értékei, hagyományai.
hagyományainak rövid áttekintése. 2. Jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, művészek, sportolók munkássága.
11. évf. (2 óra)
Nemzetünk kapcsolódása
1. Az Európához, az EU-hoz való tartozásunk
Európához.
történeti alapjai, jelentősége. 2. A nemzeti és az európai identitás kapcsolata. A határon kívüli magyarság szerepe.
12. évf. (1 óra)
A Magyarországon élő
1. A hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi
nemzetiségek kulturális
sokféleségének példákkal történő rövid
szokásai, hagyományai.
bemutatása.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam
Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során.
Időkeret: 9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
13–14. évfolyam
2 óra
2 óra
2 óra
1 óra
2 óra
Tematika: 9. osztály 1. foglalkozás: A diákönkormányzat Fejlesztési követelmény: A tanulók legyenek képesek belátni a kollégiumi diákönkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. A foglalkozás tartalma:
A házirend ismertetése. A tanulók tájékoztatása a dicséretek és büntetések rendszeréről, jelentőségéről;
az
értékelő
pontrendszer
elemeinek
ismertetése.
A diákképviselők kötelezettségeinek és jogainak ismertetése; a DÖK szerepe, jogai és kötelezettségei a kollégiumban. A csoportos foglalkozások és a tanulókkal történő mindennapi kapcsolattartás során törekedni kell a fejlesztési követelmények elérésére. A csoporton belüli felelősrendszer kiépítésével és a csoportért végzett felelősségteljes munka elismerésével is segíthetjük a fejlesztési követelmény széleskörű megvalósítását, amely a demokrácia elveinek megismertetésére és a gyakorlati megvalósulására irányul. Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A házirend, értékelő pontrendszer kivetítése
(PowerPoint
használata).
Beszélgetés,
felsős
tanulók
beszámolója,
tapasztalataik átadása.
2. foglalkozás: Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). Fejlesztési követelmény: Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában. A szabatos kifejezésmód alkalmazása, a vitakészség javítása a csoportfoglalkozás során. Szituációs játék csoportalkotás (2-3-4 fős csoportok képzése) után: Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) A család, iskola, kollégium, baráti kör, hivatalos ügyintézés világából irányított szituációk kis csoportos megbeszélésével, majd néhány perc múlva előadásával mutathatják be az adott helyzetek megoldását. B) A tanulók kis csoportokban maguk beszélik át egy-egy választott terület (család, kollégium, iskola…) illemtanilag problémás helyzeteit. Lehetőleg lényegre törően kell elmondani – időkorláttal, az összegyűlt szituációk egymás közötti kiosztásával - a témakörrel kapcsolatos gondolataikat a többiek számára.
10. osztály
1. foglalkozás: Az egyén jogai és kötelezettségei. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. Fejlesztési követelmény: Legyen tisztában a tanuló a jog szerepével a társadalmi életben. Fogalmak: Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák, a csoportnormák; beilleszkedés és autonómia. A jog fogalma. Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A csoport tagjai egy-egy állampolgári jogot vagy kötelezettséget kapnak, amit a táblánál a jogok illetve kötelezettségek oldalára felillesztenek. (Csoportos feladatvégzés esetén borítékban összekevert állampolgári jogokat és kötelezettségeket kell szétválogatni.) A tanulóknak a besorolás után egy-egy példát is kell mondani a jog illetve kötelezettség konkrét megvalósulására. Segítségként készítünk egy olyan gyűjteményt, amelyből kiválaszthatják a tanulók a kihúzott joghoz vagy kötelezettséghez tartozó példát. A példákat lehetőleg a tanulók életéhez kapcsolódó (művelődési, tanuláshoz való jog stb.) megközelítésben tárgyaljuk! Az állampolgári jogokról és kötelezettségekről szóló médiahíreket (újságcikk, videó) is felhasználhatjuk a téma feldolgozása során, törekedve a médiahírek több oldalról történő értelmezésére a kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatás elvének biztosítására. 2. foglalkozás: A magyar választási rendszer fejlődése, a magyar állam működésének főbb elemei Fejlesztési követelmény: Ismerjék a tanulók a demokratikus állam működésének főbb elemeit
(választási
rendszer,
helyi
önkormányzatok,
törvényhozás,
kormány,
igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: Csoportképzés után a tanulók egy-egy borítékot, melyben az információk össze vannak keverve. A feladat az, hogy sorba kell szedni és egy lapra felrakni az összekevert információkat időrendi sorrendben.
A foglalkozás végén összefoglaló áttekintést a parlament aktuális összetételének szemléltetésével, a demokratikus állam felépítésének, a választási rendszernek, helyi önkormányzatok rendszerének, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek rendszerének szemléltetése. Aktuális országos vagy helyi választási eseményekről általános csoportfoglalkozás részeként is beszámolunk a tanulóknak, elbeszélgetünk velük azok aktualitásáról, jelentőségéről. 11. osztály 1. foglalkozás: A történelmi és társadalomismereti tanulmányok során tanultak rendszerezése Fejlesztési követelmény: Ismerjék a tanulók a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). A feladat tartalma: A különböző történelmi korszakok államainak felépítése; a demokrácia fogalma és kialakulása; a törvényhozás módjainak változása a történelem során; a választójog változása a történelemben; a hatalom birtokosainak erőszakszervezetei, testületei; az igazságszolgáltatás változása a történelemben. Módszertani
ajánlás:
Feladatsor
(rendszerezés,
kiegészítés,
csoportosítás,
képfelismerés, filmbejátszás stb.) készítése és csoportos, versenyszerű megoldása, a helyes megoldások ismertetése. 2. foglalkozás: A demokratikus állam működésének főbb elemei Fejlesztési követelmény: Értse meg a tanuló az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. Ismerjék a tanulók a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) Jelen korunk politikai választási rendszerének ismertetése. A tájékoztató után (10-12 perc) kérdéssor kis csoportos kitöltése kb. 10 perc alatt. A válaszok
ellenőrzése, a csoportok eredményének egyeztetése, a felmerülő kérdések megbeszélése. A foglalkozáshoz aktuális videós anyag, képanyag, újságcikkek, internetes források, nyomtatott információs anyag használata ajánlott. B) Páros feladat: Internetes tájékozódás kérdőíves kérdések kitöltésével a magyar választási rendszerről, a rendszerváltás előtti időszak szavazási, választási mechanizmusairól: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_választási_rendszer A foglalkozás végén a tanulók megkapják a kérdésekre adható optimális válaszokat. A csoportok pontozzák teljesítményüket. A pontozás eredményét ellenőrizzük.
12. osztály 1. foglalkozás: Állampolgári jogok érvényesítése Fejlesztési követelmény: - Legyen tisztában a tanuló a jog szerepével a társadalmi életben. A foglalkozás tartalma: A jog fogalma, Polgári Törvénykönyv (Ptk.), Büntető Törvénykönyv (Btk.): állampolgári jogérvényesítés és kötelezettségek a munkahelyen, lakókörnyezetben, közterületen, a családi kapcsolatokban, a párkapcsolatokban; fogyasztóvédelmi jogszabályok érvényesítése; az Alaptörvény Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) A tanulók ismereteinek frissítése az államhatalom, a politikai pártok és ideológiáik, valamint az önkormányzatiság témakörében, majd
az Alaptörvény
egyes
kérdéscsoportok
részeinek
tanulmányozása
kis
csoportokban
megválaszolásával. A csoportos információgyűjtés eredményének ismertetése csoportmegbízott vagy a csoport minden tagjának aktivizálása útján. B) A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség előadása a vásárlások során érvényesíthető jogokról. C) Btk. és Ptk. változásainak ismertetése a médiahírekből gyűjtött példák és a tanulók saját tapasztalatai, információi alapján. 13-14. osztály 1. foglalkozás: Aktuális belpolitikai hírek feldolgozása Fejlesztési követelmények: Ismerje meg a tanuló a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. Módszertani ajánlás a téma feldolgozására:
A) Az MTV aktuális híradójának megtekintése és beszélgetés az aktuális belpolitikai eseményekről, a demokratikus állam médiájának információközvetítő szerepéről és kötelezettségeiről. B) A legutóbbi politikai választásokról szóló médiahírek feldolgozása (tv, újságcikkek) és az aktuális hírek megvitatása a hitelesség és a többoldalú tájékoztatás alapelvét betartva. 2. foglalkozás: Aktuális külpolitikai hírek feldolgozása Fejlesztési követelmények: Ismerje meg a tanuló a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) Az MTV egy külpolitikai elemzőműsorának (részletének) megtekintése és beszélgetés a demokratikus államok és a kevésbé fejlett demokráciák közötti kapcsolatok és összeütközések okairól, történelmi gyökereiről. B) Foglalkozás az internet teremben: Szituációs játék: Internetes linkgyűjtemény segítségével állítsák össze a tanulók csoportjai a számukra legfontosabbnak tűnő külpolitikai híreket az esti híradóba 3 percben, majd olvassák is fel a társaiknak. A hírek, tudósítások elemzése, jelentőségük tudatosítása a „híradások” után.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 9-12. évfolyam Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. Programterv Évfolyam
9.
10.
11.
12.
Időkeret (óra)
1
1
1
1
9. évfolyam Ismertetjük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. Számba vesszük az emberi tulajdonságokat: testi-, motorikus tulajdonságok, értelmi képességek, érzelemvilág, akarati tulajdonságok, szociális képességek, művészi képességek, esztétikai érzék. 10. évfolyam A csoport aktív közreműködésével elősegítjük a megalapozott önismeret kialakítását. A kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályainak bemutatása. Empátia, mások elfogadása.
11. évfolyam Szerepjátékok segítségével fejlesztjük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket. Társas kommunikáció. 12. évfolyam Csoport előtti megmérettetés révén elősegítjük a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák. A tudás és tapasztalat jelentőségének bemutatása.
A családi életre nevelés
A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 9-12. évfolyam Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. Programterv Évfolyam
9.
10.
11.
12.
Időkeret (óra)
1
2
2
3
9.évfolyam A család szerepe, jelentősége az egyén életében Példákon keresztül bemutatjuk, hogy a családi élet színtere a családi otthon. Ismertetjük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. 10. évfolyam Együttműködés és felelősségvállalás a családban Az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontosságának hangsúlyozása. Kinek mit jelent a család, az otthon? A családi munkamegosztás, ennek helye és szerepe a családi közösségben. 11.évfolyam
Szexuális kultúra A helyes szexuális kultúra jellemzőinek és jelentőségének ismertetése a férfi-nő kapcsolatban. A helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentősége és kialakításának folyamata. 12. évfolyam Családtervezés Az önismeret szerepe a párválasztásban. Átgondolt
gyerekvállalás jelentőségének
kihangsúlyozása. Konfliktusok a családban. A családban előforduló konfliktusok és kezelési módok bemutatása szerepjátékokon keresztül.
Testi és lelki egészségre nevelés
Bevezetés A tanulók testi és mentális képességeinek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges táplálkozás. A rendszeretet belső igénnyé válása, s az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A kollégiumban lehetőségük van olyan ismereteket, gyakorlati képességeket elsajátítani, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, s az egészséget károsító szokások kialakulásának megelőzésében. A foglalkozások célja tehát az, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, rendszeres gyakorlására, s az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Fejlesztési követelmények A tanuló legyen tisztában az emberi szervezet működésével, a testi és lelki fejlődés és változás természetével. Legyen képes felismerni az egészségkárosító tényezőket, s tudjon a baleset megelőzés módjairól, valamint az egészséget fenyegető káros szenvedélyek megelőzéséről. A tanuló legyen tisztában azzal, hogyan befolyásolja az ember magatartását a különböző élethelyzetekben szocializációja, társas környezete; fejlődjön önismerete, ítélőképessége, erkölcsi tudata. A tanuló rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával, s minél tudatosabban készüljön a párkapcsolatra, családi életre. A tanuló legyen képes önálló életvitelét, életét a kollégiumban tudatosan megszervezni, munka- és szabadidejét a leghatékonyabban kihasználni. Tartalmak, tevékenységek évfolyamonként 9. évf. (2 óra időkeret) o Harmonikus kapcsolatok, barátságok kialakítására történő nevelés o A szabadidő tudatos tervezése, szervezése
10. évf. (2 óra időkeret) o Különféle élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása o Egészséges életmódra nevelés, korszerű táplálkozás, diéták 11. évf. (2 óra időkeret) o Függőségek kialakulása, egészség károsító anyagok o Rekreáció, séták, kirándulás. A kondíció fontossága (sport, torna, tánc) 12. évf. (2 óra időkeret) o Mentális egészség, önismeret o Érdekütköztetés módjai, emberi játszmák elemzés
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 9-12. évfolyam - Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. - Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. - Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt.
Programterv Évfolyam
9.
10.
11.
12.
Időkeret (óra)
2
2
2
1
Tematika 9. évfolyam: Az önkéntesség és a felelősségvállalás fogalmával való megismerkedés. A társadalmi felelősségvállalás fontosságának bemutatása, a másokért érzett szolidaritás jelentőségének példákon történő bemutatása. Az érettségi vizsga előfeltétele a közösségi szolgálat. A segítő magatartás kifejlődésének elősegítése szituációs játékok révén. 10. évfolyam: Az önkéntesség története, típusai. Az önkéntes szervezetek (Magyar Vöröskereszt, Magyar Máltai Szeretetszolgálat és egyéb szervezetek) bemutatása. A tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeinek és jelentőségének ismertetése.
11. évfolyam: Lakossági adományok (pénz-és természetbeni) és társadalmi szolidaritás. Az adományozási hajlandóság alakulása, az adományozás társadalmi háttere. Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutatjuk be az egyéni felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. 12. évfolyam: A hátrányos helyzet és a fogyatékkal élés fogalmának ismertetése. Bemutatni, mit jelent fogyatékkal élni. A fogyatékkal élők jogai.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
Bevezető
Az intézményes környezeti nevelés története csak néhány évtizedre nyúlik vissza. 1972ben, a Stockholmban rendezett I. Környezetvédelmi Világkonferencián hangsúlyozták a környezeti nevelés fontosságát, majd 1975-ben az ENSZ megjelentette első hivatalos dokumentumát a környezeti nevelésről (Belgrádi Charta). 1977-ben, a Tbilisziben tartott UNESCO Környezeti Nevelési Kormányközi Konferencián megfogalmazták az iskolai környezeti nevelés célját, területeit és módszereit: „A környezeti nevelés egy folyamat, amelynek célja, hogy a világ népessége környezettudatosan gondolkodjék, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos problémára. Rendelkezzen az ehhez szükséges ismeretekkel, készségekkel, attitűdökkel, motivációval és elkötelezettséggel, hogy egyénileg és közösségben dolgozzon a jelenlegi problémák megoldásain és az újabbak megelőzésén.” Az 1992-es Rio de Janeiro-i ENSZ csúcsértekezlet óta a környezeti nevelés részévé váltak a környezeti kérdések gazdasági és társadalmi vonatkozásai is. Az utolsó nemzetközi dokumentum az 1999-es Környezeti nevelés és oktatás Európában c. Brüsszeli Konferencia záróokmánya, amelyben megfogalmazzák, hogy a természetközpontú környezeti nevelést ki kell egészíteni a fenntartható fejlődés és a társadalom kérdésköreivel is.
Fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés a kollégiumban
Célok és feladatok A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A környezettudatosságra való nevelés a hosszú távú környezetvédelmi gondolkodás alapköve. A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítse a diákokat a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel harmonikus életvezetésre. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Képessé kell tennünk a tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetük állapotát rontja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Törekedjünk arra, hogy a kollégisták cselekvő környezetvédők legyenek, és segítsük elő a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását. Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam A tanuló vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Személyes élettereinek kialakításában vegye figyelembe a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat, tudjon érvelni a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Alapelvek A környezeti nevelésnek rendszerszemléletűnek kell lennie, azt a gondolkodásmódot kell követnie, hogy minden mindennel összefügg. Törekedni kell a holisztikus látásmódra, arra, hogy a világot oszthatatlan egésznek tekintsük, még akkor is, ha a különálló (klasszikus
tudományok az egyszerűsítés érdekében darabokra szedik. A környezeti nevelés feladata, hogy interdiszciplináris módon meghaladja a világot részekre daraboló látásmódot. Nevelő hatása elsősorban annak van, ami személyesen érint bennünket. Ennek megfelelően a környezeti nevelésnek a helyi, lokális problémákra kell támaszkodnia. A helyi probléma a legalkalmasabb az emberek környezeti tudatosságának felébresztésére, ugyanakkor a környezeti ügyeket csak szélesebb keretek között lehet megérteni vagy kezelni. A jelenlegi életmódunk fenntarthatatlan. Ahhoz, hogy életmódunkat, civilizációnk berendezkedését és működésmódját megváltoztassuk, mindenekelőtt arra van szükség, hogy kritikai elemzésnek vessük alá a jelenlegi helyzetet. Ezért kell a kritikai gondolkodást kiemelten bátorítania a nevelésnek is. A kritika önmagában azonban nem szül új megoldásokat, ehhez kreativitásra van szükség. Senki nem tudja, hogy lehet 6-9 milliárd ember számára fenntartható módon emberhez méltó körülményeket teremteni ezen a bolygón. Létszükséglet, hogy ösztönözzük a felnövekvő generációk kreatív gondolkodását. A környezeti nevelésnek az (is) a feladata, hogy felkészítse az embereket a felelős állampolgári gondolkodásra, döntésre és cselekvésre. Ezért fontos a környezeti nevelésben az együttműködési képességre nevelés. Végső soron minden nevelésnek valamiféle értékrendszer kialakítása a célja. A környezeti nevelésnek is megvan a maga jellemző értékrendszere, amelynek az élet tisztelete adja az erkölcsi alapvetését. A környezeti nevelés értéknek tartja a természeti erőforrások kíméletét, a természet törvényeivel harmonizáló magatartást és a környezetért felelős életvitelt, ennek megfelelően az anyagi javak tekintetében a mértékletességet és a takarékosságot. Az ember része a természetnek, és a többi élőlény közül való kiemelkedése nem előjogokkal jár, hanem éppenséggel a Föld iránti kötelességekkel. Tennünk kell azért, hogy ez az érték meghatározó legyen az egyénekben, és társadalmi szinten is érvényessé váljon. Időkeret 9. évfolyam
2 óra
10. évfolyam
2 óra
11. évfolyam
2 óra
12. évfolyam
2 óra
13-14. évfolyam
3 óra
Tematika Feldolgozásra kerülő témák, tartalmak évfolyamonként 9. évfolyam
A természet és az emberi környezet egymásra hatása 1. óra A környezet fogalma A természeti-, az épített és a társadalmi környezet alkotóelemei Az ember és a környezet kapcsolata történeti megközelítésben 2. óra A települési környezet Környezetszennyező anyagok és tevékenységek
10. évfolyam
Természeti erőforrásaink védelme 1. óra Hogyan változik környezetünk élővilága? A biológiai sokféleség védelme 2. óra Az ember és a természet harmonikus, egészséges együttműködésének lehetőségei
11. évfolyam
Az ipari termelés és a környezet védelme 1. óra Hulladékgazdálkodás (A hulladék fogalma, típusai, káros hatásai; A tudatos vásárlás szerepe a hulladék mennyiségének csökkentése érdekében; A termékek életútjának
követése;
Az
újrahasznosítható
anyagok
sokszínű
felhasználhatósága) 2. óra Megújuló és nem megújuló energiaforrások vizsgálata 12. évfolyam
Természeti és kulturális örökségünk 1. óra Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása Magyarország nemzeti parkjai 2. óra Ismerkedés a magyar (és az európai) világörökség értékeivel
13-14. évfolyam
Lehetőség és cselekvés „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”
1. óra Környezeti problémák, megoldási lehetőségek
Környezetünk megóvásának lehetőségei, a természeti környezetet védő tevékenységek, akciók 2. óra A környezetkímélő életmód előnyei az egyénre és a közösségre gyakorolt hatása alapján
Pályaorientáció
A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 9-12. évfolyam Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Programterv Évfolyam
9.
10.
11.
12.
Időkeret (óra)
2
2
2
2
Témák, tartalmak, tevékenységek 9. évfolyam: Megismerkedünk a tevékenységek és szakmák jellemzőivel. A foglalkozás során bemutatom a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket. Külön hangsúlyt fektetek az adottságokra és a balesetvédelmi elvárásokra. 10. évfolyam: Megismerkedünk a különféle életpályák jellemzőivel. Önismereti tesztet töltetek ki a tanulókkal. Az eredmények segítségével felmérjük személyiségjellemzőiket,
érdeklődési körüket és ehhez kapcsolódóan pályaválasztási lehetőségeiket. Bemutatom a pályaválasztási dokumentumok használatát. 11. évfolyam: Megismerkedünk a munka világával és annak jellemzőivel. Ismertetem és gyakoroltatom az álláskeresés különböző technikáit. Önéletrajzot és motivációs levelet készítünk, illetve elgyakoroljuk az állásinterjú szituációját. 12. évfolyam: Felmérjük a továbbtanulási lehetőségeket az utolsó középiskolai év elején. Bemutatom, hogy a folyamatos tanulás és az újabb képzettség megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást. Átgondoljuk, hogyan történik az újbóli elhelyezkedés munkanélküliség esetén.
Gazdasági és pénzügyi nevelés
A kollégiumnak - a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam
Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Időkeret 9. évfolyam: 2 óra 10. évfolyam: 2 óra 11. évfolyam: 2 óra 12. évfolyam: 3 óra Témák A gazdaság működésének alapjai
A családi gazdálkodás Munka, fogyasztás és gazdálkodás Pénzkezelési technikák Vállalkozás és kockázat
Tartalmak Mennyit ér a pénzünk? A modern kor pénze. Infláció. Árstabilitás. Jegybanki alapkamat. Bankrendszer Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank. A megfontolt pénzügyekhez készítsünk költségvetést. A háztartások alapvető gazdasági funkciói. 5. Miért érdemes megtakarítanunk? Megtakarítási lehetőségek. 6. Az emberek alapszükségleteit meghatározó tényezők. Erőforrások és szükségletek kapcsolata. 7. A munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások kapcsolata. 8. Bankjegyek és érmék. Készpénzhasználat a mindennapokban. 9. A láthatatlan pénz. Bankszámla előnyei. Bankválasztás és számlanyitás. Bankszámla használat. Fizetés bankkártyával, bankolás a neten, mobilon, bankszámla használat külföldön. 10. A vállalkozások alapvető szerepe a gazdaságban. 11. Vállalkozások formái és működési módjuk. 1. 2. 3. 4.
Médiatudatosságra nevelés
A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. A foglalkozások során alapvető célom, hogy a diákok megtanuljanak különbséget tenni a médiatartalmak között, kritikai szemmel tekintsék a média produktumait, s így tudatosan kezeljék a médiatartalmakról nyert beyomásokat, hatásokat. Továbbá fontos feladat, hogy tanulják meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket.
Programterv
Évfolyam
9.
10.
11.
12.
Időkeret (óra)
1
1
1
1
Témák, tartalmak, tevékenységek 9. évfolyam: A foglalkozás során megismerkedünk a média társadalmi szerepével. Reklámok megfigyelésével és részletes elemzésével megfigyeljük és összefoglaljuk, hogy készítőik milyen stratégiákkal élnek, s a reklámnak milyen szerepe van a fogyasztói társadalom szokásaiban. 10. évfolyam: A foglalkozáson megvizsgáljuk a médiatartalmak és a valóság összefüggéseit. Az elemzés tárgyául a diákok által választott, népszerű médiatartalmak válnak, s ezek elemzése után célom, hogy a média produktumok megválasztásában kritikai érzéküket fejlesszék ki. 11. évfolyam: A foglalkozás során az internet használatának szabályaival ismerkedünk meg. A diákok megtanulják hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket akár iskolai feladat, prezentáció elkészítésében.
12. évfolyam: A foglalkozáson tudatosítom a diákokban a helyes etikai magatartást és felelősségérzetet a média használatában. Megismerjük a közösségi tartalmak jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. Továbbá fontos, hogy tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel, az azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.
3. számú melléklet: Szoba értékelés szempontrendszere A dokumentum a Deák Ferenc Középiskolai Kollégium tanulói hálószobáinak rendjét és tisztaságának értékelését szabályozza. Tartalmazza a szemle időpontját, értékelés módját, szempontjait, jutalmazás és elmarasztalás szabályait. Célja a Pedagógiai Programban megfogalmazott környezeti kultúra iránti igényesség kialakítása a tanulókban, a környezettudatos magatartásra nevelés eléréséhez a meglévő értékelési rendszer egységesebbé tétele és hogy az értékeléshez áttekinthető, világos, egységes szempont rendszer adjon minden értékelést végző pedagógus számára. A beköltözés napján a csoportvezető pedagógusok ismertetik a tanulókkal a házirend szobarendre vonatkozó részeit, illetve az értékelési szempontrendszert. A diákok minden reggel 7.40-ig kell rendet rakni a szobájukban. Az ügyeletes pedagógus minden reggel 7.40-től végzi a szemlét. A csoportvezető tanárok feladatai: -
-
-
naponta ellenőrzik a hozzájuk tartozó hálók eredményét és megbeszélik a diákokkal a szemle eredményét és figyelmeztetik a hiányosságokra, problémákra naponta ellenőrzik a hálókat, a felmerülő aktuális problémákat megbeszélik a tanulókkal heti rendszerességgel ellenőrzik a szekrényeket, kis szekrényeket, hűtőket hetente és havonta összesítik a hozzájuk tartozó hálók pontszámait és a százalékos eredményeket kiszámolják ha a szoba eredménye egymást követő két hónapban 70% alatt van, a szobafelelős nevelőtanár javaslatot tesz nevelőtanári figyelmeztetésre ha az adott szobában más csoportbeli diák is lakik, a szobafelelős nevelőtanár egyeztet az érintett diák(ok) nevelő tanárával a szobában felmerült problémákról, a büntetés illetve jutalmazás kérdéséről félévkor és tanév végén összesítik az eredményeket és javaslatot tesznek nevelőtanári dicséretre illetve nevelőtanári figyelmeztetésre figyelmeztetést kapnak azon szoba lakói, akiknek átlag eredménye 70% alatt van dicséretet kaphatnak azok a diákok, akiknek a szobaátlag eredménye 95% vagy annál magasabb, és a szobához tartozó falitábla megfelelően díszítve van, illetve vendégfogadáskor nem merült fel probléma az összepakolás kapcsán a nevelőtanári dicséret további feltétele, hogy a szobán belül a félév illetve tanév során ne történjenek rongálások (ajtó betörése, szúnyogháló kiszakítása, megsértése, a használati tárgyak beszennyezése stb.).
Az értékelés módja: Az ügyeletes tanár reggel 7.40-től végzi a szemlét és pontozza a szobákat. A pontozás az előre elkészített táblázat alapján történik, az öt terület rendezettsége és tisztasága figyelembe vételével. A pontozás 1 – 5-ig terjed. A pontozandó területek: -
előtér ágyak asztalok fali polcok általános rend
Az első négy terület pontozása értelemszerűen adódik, míg az utolsó területnél a szoba összképét pontozzuk. Az értékelés szempontjai: 5-ös értékelés akkor adható, ha az adott területen rend, rendezettség, tisztaság van. 4-es, 3-as és 2-es értékelést a rendetlenség mértének függvényében a pedagógus saját elbírálása alapján adja. 1-es az értékelés a nagyon kirívó, elfogadhatatlan rendetlen környezet esetén, illetve az alábbi esetekben: -
Romlandó, hűtőben való tárolást igénylő étel esetén az adott területen. Ablakban található étel esetén az általános rendre adunk elégtelent. Ha minden ágyon el nem pakolt ágynemű található. Több mosatlan edény, evőeszköz, ételmaradék stb. van a mosdóba rakva, beleöntve Amennyiben nagyon szemetes a szoba. Nagyon rendetlen a szoba.
Általánosan elvárt követelmények: -
a szoba legyen rendezett, tiszta romlandó, hűtést igénylő, főtt étel, sütemény nem lehet a szobában, ezeket a hűtőszekrényben kell tárolni kenyér, keksz, chips, gabonapehely, müzli, gyümölcs, nem romlandó sütemény csak zárt zacskóban, dobozban tárolható a szekrényekben ivólevek, konzervek, ketchup, mustár, majonéz stb. csak zárt dobozban, flakonban tárolható a szekrényekben éttermi edény, tálca, bögre, pohár nem lehet a szobában a kollégiumi szobákban tilos tárolni és használni, díszítésként tartani alkoholos poharakat, üvegeket, dobozokat valamint cigarettás dobozokat
-
-
A házirendben engedélyezett elektromos eszközök (pld. hajvasaló, mobiltelefon, magnó) és más, a szobafelelős nevelőtanár által használatra engedélyezett elektromos eszköz (pld. laptop, teafőző ) töltő áram alatt ne legyen a villanyok legyenek lekapcsolva
Az egyes értékelendő területeken elvárt követelmények: előtér: -
a mosdó, polc legyen tiszta, rendezett a pipere holmik legyenek összepakolva az edények, poharak, evőeszközök elmosva, tisztán legyenek elhelyezve éttermi tányér, pohár nem lehet a hálóban a cipők, papucsok helye a cipős polcon van a szemetes vödör környéke is legyen tiszta, rendezett
ágyak: -
az ágyak legyenek letakarva pléddel, megigazítva, rendezetten az ágynemű nem lehet kint, legfeljebb díszpárna, kabala ne legyenek a fentieken kívül egyéb tárgyak az ágyakon
asztalok: -
az asztalok legyenek rendezettek, tiszták, kevés személyes dolog lehet rajta, de összepakolva az asztalban található polcokon is rendet kell tartani a székeken ne tároljanak ruhákat
polcok: -
a könyvek, füzetek, kabalák, csuprok és egyéb tárgyak rendben, ízlésesen legyenek elhelyezve palack, élelem, WC papír, ruha ne legyen a polcon
általános rend: -
a szoba összképe rendezettséget mutasson a székek a helyükre legyenek tolva szemét ne legyen a padlón a törülközök, ruhák kiterítve, összehajtogatva legyenek elhelyezve a villanyok legyenek lekapcsolva, függönyök rendezetten álljanak a radiátorokon ne legyenek ruhák a szoba legyen kiszellőztetve
Egyedi esetek:
Későbbi tanításkezdés miatt a tanuló alhat ágyneműben, ez nem befolyásolja az ágyakra adott pontszámot. Ilyen esetekben a tanulótól elvárás, hogy este rakjon rendet és reggel is rendezetten hagyja később a szobát. A délelőtti ügyeletes tanár ezt szúrópróba szerűen ellenőrzi és ellentétes tapasztalat esetén tájékoztatja a csoportvezető tanárt. Betegség, tanítási szünet, vizsgára, versenyre készülés és más ok miatt délelőtt a kollégiumban maradó tanulóra is vonatkozik a rendrakási kötelezettség és az, hogy a szoba a tanuló ottléte alatt is tiszta, rendezett legyen. A szobarendre adható pontszámok alapelvei félévkor és tanév végén a komplex tanulóértékelésben: -
Az értékelő lapon szereplő szobarendért adható pontszám 0 – 40–ig terjed. A pontozás elvei: a pontszámot a csoportvezető tanár állapítja meg az elért százalékos aránynak megfelelően, a szobához tartozó falitábla díszítésén végzett munka alapján, illetve a vendégfogadások előtti összepakolási problémák figyelembe vételével.
Függelék A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről. Debreceni Deák Ferenc Tehetségfejlesztő Középiskolai Szakkollégium: Helyiség:
Meglévő:
Hiányzó:
Tanulószoba:
4
0
Diákköri szoba
1
0
Számítástechnikai terem
3
0
Testedző szoba
2
0
Könyvtár
1
0
Hálószoba
63
0
Stúdió
1
0
Sportudvar
1
0
Igazgatói iroda
1
0
Nevelőtestületi szoba
1
0
Gazdaságvezetői iroda
1
0
Ügyviteli helyiség
1
0
Rendezvényterem
1
0
Orvosi szoba
0
1
Társalgó
3
1
Ügyeletes nevelői szoba
2
0
Nővérszoba
0
1
Betegszoba
1
0
Vendégszoba
1
0
Ebédlő
1
0
Melegítő konyha
1
-
Tálaló-mosogató
1
0
Teakonyha
0
1
Tanulói vizesblokk
4
0
Személyzeti wc
1
1
Tanulói wc
5
0
Karbantartó műhely
1
0
Tisztítószer tároló
1
0
Ágynemű raktár
1
0
Szárító helyiség
0
1
Vasaló helyiség
0
1
Szeméttároló
0
1
Helyiségek bútorzatai és berendezési tárgyai a 11/1994 MKM rendelet 7. számú melléklete szerint: Tanuló szoba:
Meglévő
Hiány
Tanuló asztal
65
-
Tanulói szék
144
-
Tanári asztal
4
-
Tanári szék
4
-
Könyvszekrény
3
5
Számítógép
39
0
Nyomtató
3
0
Számítógépasztal
39
0
Számítógépasztalhoz szék
39
0
Programok
2
10
Zárható szekrény
0
3
Tábla + flippchart
2
1
Projektor
1
-
Nyelvilabor
1
-
Kislabda
0
5
Labda
10
0
Tornaszőnyeg
0
2
Torna pad
0
2
Zsámoly
0
2
Bordásfal
2
-
Mászókötél
2
-
Gumikötél
0
5
Ugrókötél
10
-
Medicinlabda
1
-
Stopper óra
-
1
Számítástechnika terem:
Testedző szoba:
Stúdió: Stúdió asztal
0
1
Szék
3
-
Hangtechnikai hálózat
1
-
Hi-fi torony
1
-
Mikrofon
1
-
Erősítő
1
-
Hangszóró + fejhallgató
2-0
0-1
Video felvevőkamera
2
-
Video felvevő és lejátszó
1
-
Tároló szekrény
1
-
Stúdió
4
-
Digitális fényképezőgép
2
-
Az intézmény udvarán kosárlabda palánkok, az épületben 2 darab jól felszerelt konditerem biztosítja a mindennapos testmozgáshoz szükséges feltételeket. Könyvtár: Tanulói asztal
10
0
Szék
27
0
Könyvtárosi asztal
1
0
Szék
1
0
Szekrény
12
0
Polcok
2
0
Létra
0
1
Telefon
0
1
Fénymásoló
0
1
Számítógép, nyomtató
1-0
0-1
Video, televízió
1-1
0-0
Cd- lejátszó
0
1
Írásvetítő
1
0
Egyedi világítás
-
10
Hálószoba
Ágyneműtartós ágy
252
0
Szekrény
252
0
Éjjeli szekrény
252
-
Polc
252
0
Tükör
63
0
Cipőtároló
42
21
Szék
252
0
Asztal
126
0
ÁGYNEMŰ GARNITÚRA Ágynemű huzat garnitúra 756 Éjjeli lámpa
126
252
0 0 126
Tagintézményben Helyiség:
Meglévő:
Tanulószoba:
0
Hiányzó: 2 (Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola
biztosítja a helyiségeket) Diákköri szoba
1
0
Számítástechnikai terem
1
0
Testedző szoba
0
1
Könyvtár
0
1
Hálószoba
28
0
Stúdió
0
1
Sportudvar
1
0
Igazgatói iroda
1
0
Nevelőtestületi szoba
1
0
Gazdaságvezetői iroda
0
1
Ügyviteli helyiség
1
0
Rendezvényterem
0
1
Orvosi szoba
0
1
Társalgó
2
0
Ügyeletes nevelői szoba
2
0
Nővérszoba
0
1
Betegszoba
1
0
Vendégszoba
0
1
Ebédlő
0
1 (Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola
biztosítja a helyiséget) Melegítő konyha
0
1 (Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola
biztosítja a helyiségeket) Tálaló-mosogató
0
1 (Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola
biztosítja a helyiségeket)
Teakonyha
1
0
Tanulói vizesblokk
2
0
Személyzeti wc
1
1
Tanulói wc
2
0
Karbantartó műhely
0
1
Tisztítószer tároló
1
0
Ágynemű raktár
1
0
Szárító helyiség
0
1
Vasaló helyiség
0
1
Szeméttároló
0
1
Helyiségek bútorzatai és berendezési tárgyai a 11/1994 MKM rendelet 7. számú melléklete szerint: Tanuló szoba:
Meglévő
Hiány
Tanuló asztal
0
56
Tanulói szék
0
112
Tanári asztal
0
2
Tanári szék
0
2
Könyvszekrény
0
4
Számítógép
11
0
Nyomtató
0
1
Számítógépasztal
10
0
Számítógépasztalhoz szék
20
0
Programok
11
10
Számítástechnika terem:
Zárható szekrény
0
1
Tábla + flippchart
0
1
Projektor
0
1
Nyelvilabor
0
1
Kislabda
0
5
Labda
0
5
Tornaszőnyeg
0
2
Torna pad
0
2
Zsámoly
0
2
Bordásfal
0
2
Mászókötél
0
5
Gumikötél
0
5
Ugrókötél
0
5
Medicinlabda
0
1
Stopper óra
0
1
Stúdió asztal
0
1
Szék
0
3
Hangtechnikai hálózat
0
1
Hi-fi torony
0
1
Mikrofon
0
1
Erősítő
0
1
Hangszóró + fejhallgató
0
1
Video felvevőkamera
0
1
Video felvevő és lejátszó
0
1
Tároló szekrény
0
1
Stúdió
0
1
Digitális fényképezőgép
0
1
Testedző szoba:
Stúdió:
Könyvtár: Tanulói asztal
0
10
Szék
0
20
Könyvtárosi asztal
0
1
Szék
0
1
Szekrény
0
10
Polcok
0
2
Létra
0
1
Telefon
0
1
Fénymásoló
0
1
Számítógép, nyomtató
0
1-1
Video, televízió
0
1-1
Cd- lejátszó
0
1
Írásvetítő
0
1
Egyedi világítás
0
10
Ágyneműtartós ágy
56
0
Szekrény
112
0
Éjjeli szekrény
56
56
Polc
56
56
Tükör
28
0
Cipőtároló
12
100
Szék
112
0
Asztal
56
0
Hálószoba
ÁGYNEMŰ GARNITÚRA Ágynemű huzat garnitúra 112 Éjjeli lámpa
0
112
0 0 112
