A Debreceni Deák Ferenc Kollégium közzétételi listája

A Debreceni Deák Ferenc Kollégium közzétételi listája

2013/2014 1

Tartalom 1.

Tájékoztató a felvételi lehetőségekről ……………….......................…………….. Az externátusi ellátás igénybevételének lehetősége ………………..………..……

2.

A beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma ……………………………………………………………………………… 4 4 A kollégiumi csoportok száma és az egyes csoportokban a tanulói létszám …..

3.

Térítési díj, tandíj és egyéb díjfizetési kötelezettség ……………………………...

4

4.

Nyitvatartási rend …………………………………………………………………

5

5.

A kollégiumi tanév tervezett jelentősebb eseményei és rendezvényei …………... 6 Debreceni Deák Ferenc Kollégium ……………………………………………….. 6 Debreceni Deák Ferenc Kollégium Újkerti Tagintézménye ……………………… 9

6.

Az intézményben dolgozó pedagógusok ………………………………………….

12

7.

Szabadidős foglalkozások …………………………………………………………

14

8.

Szervezeti és működési szabályzat ………………………………………………..

15

9.

Házirend …………………………………………………………………………...

65

10. Pedagógiai Program ……………………………………………………………….

87

3 3

2

1. Tájékoztató a felvételi lehetőségekről Az externátusi ellátás igénybevételének lehetősége A Köznevelésről szóló törvény 72. § 2. bekezdése alapján a szülőket megilleti a szabad kollégiumválasztás joga. A kollégiumi felvételt minden tanuló illetve szülő írásban kéri az intézmény igazgatójához címezve. A kollégiumi jelentkezés a kollégiumok egységesített jelentkezési lapján történik. Tanév közben az intézmény igazgatójához címzett kérelem formájában történik a jelentkezés. A jelentkezési határidő tanévenként változik. Felvételi vizsgát nem tart az intézmény. A felsős tanulók jelentkezésének elbírálásakor a tanuló tevékenységét a kollégiumi értékelő rendszer alapján értékeljük, és ezek figyelembe vételével döntünk a felvételről. A javítóvizsgára kényszerülő tanulók csak sikeres pótvizsga birtokában kerülhetnek vissza az intézménybe, az évismétlésre bukott tanulók további kollégiumi elhelyezését nem támogatjuk. Más kollégiumból való átjelentkezés elbírálásakor figyelembe vesszük a tanuló tanulmányi eredményét és magatartását. A kollégiumi felvétel egy tanévre szól. A kollégiumi tagság megszüntetését az intézmény igazgatójánál a kiskorú tanuló szülője írásban kérheti. A 18. életévét betöltött tanulók esetében a tanulók által benyújtott kérelmet a szülő is aláírja. Az externátusi ellátásra való jelentkezés kérelem formájában történik, amelyet a szülőnek is alá kell írnia. Az externátusi ellátásról való döntés egy tanévre szól. Az externátust igénylő tanuló kérelmét az alábbiak szerint bíráljuk el: 

a jogszabályi előírásoknak megfelelő-e a tanuló helyzete (tanulói jogviszony fennállása, fenntartó önkormányzat albérleti támogatása)



az elbírálás további elvei megegyeznek a kollégiumi felvétel elbírálásának elveivel.

3

2. A beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma A kollégiumi csoportok száma és az egyes csoportokban a tanulói létszám A tanév rendjét szabályozó jogszabály figyelembevételével a kollégiumi beiratkozás elsősorban az iskolai beiratkozás napján történik. Az intézményben 258 középiskolás tanuló elhelyezésére van lehetőség. Tagintézményünkben 121 főt tudunk elhelyezni. Kollégiumunkban 10 kollégiumi tanulócsoport működik, átlaglétszámuk 25,8 fő. A tagintézményben 5 kollégiumi tanulócsoport működik, az átlaglétszám 24,2 fő. A csoportokat egy - egy csoportvezető tanár irányítja. Elsősorban azonos iskolába, iskolatípusba, osztályba járó tanulók kerülnek egy csoportba. Deák Ferenc Középiskolai Kollégium

Fiú

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

csoport

csoport

csoport

csoport

csoport

csoport

csoport

csoport

csoport

csoport

24 fő

23 fő

25 fő

25 fő

23 fő

Lány

27 fő

Összesen

120 fő 28 fő

27 fő

27 fő

29 fő

138 fő

Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Újkerti Tagintézménye

Létszám

1.

2.

3.

4.

5.

csoport

csoport

csoport

csoport

csoport

Összesen

26 fő

25 fő

25 fő

23 fő

21 fő

120 fő

3. Térítési díj, tandíj és egyéb díjfizetési kötelezettség A kollégiumi ellátás ingyenes. Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik a 2011. évi CXC. törvény 92. § (1)-(6) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik -, a kollégiumi ellátásért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A köznevelési intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti vagy elengedheti.

4

Az intézményi étkeztetést Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének értelmében a Debreceni Intézményműködtető Központ és a Sörpark Kft. között létrejött szerződés alapján külső szolgáltató látja el, amelyet a tanulóknak kedvezményesen igénybe kell venniük. A megállapított tárgyhavi étkezési díjat a tárgyhót megelőző hó utolsó hetében, illetve a tárgyhó első hetében megszervezett négy fizetési nap valamelyikén pontosan és felszólítás nélkül be kell fizetni. Az étkezés térítési napidíja 2014 januárjában 997 forint (reggeli: 237.- Ft; ebéd: 445.- Ft; vacsora: 315.Ft). 50 %-os díjkedvezmény vehető igénybe az alábbi esetekben: o rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló után, o három vagy többgyermekes családoknál, o tartósan beteg vagy fogyatékos tanuló után. Az intézményben külön díjazás ellenében lehetőség van lisztérzékeny és cukorbeteg diétás menü igénybevételére.

4. Nyitvatartási rend Intézményünkben 24 órás portaszolgálat működik. A székhelyintézményben hétfőtől csütörtökig 22-06 óráig, pénteken és szombaton 22-08 óráig, vasárnap 22-06 óráig az éjszakai ügyeletes tanár teljesít szolgálatot a heti beosztás alapján. A tagintézményben hétfőtől csütörtökig 22.00-től 6.00-ig, vasárnap 22.00-től 6.00 óráig a kollégiumi pedagógiai felügyelő látja el a feladatait a heti beosztása alapján. A hétvégi ügyeletet az igazgató utasítása alapján az igazgatóhelyettesek beosztása alapján látják el a pedagógusok. (A kollégiumban hétvégén csak azok a tanulók tartózkodhatnak, akik erre külön engedélyt kaptak.) Többnapos tanítási szünet idején, ha az intézmény igazgatója másképp nem rendelkezik, a tanulóknak el kell hagyniuk a kollégiumot.

5

5. A kollégiumi tanév tervezett jelentősebb eseményei és rendezvényei Deák Ferenc Középiskolai Kollégium 2013 Augusztus 26. Augusztus 26 – 30. Augusztus 29. Augusztus 29.

Augusztus 30. Szeptember 1. Szeptember 1. Szeptember 2.

Szeptember 2. Szeptember 2től Szeptember 3.

Esemény Alakuló nevelőtestületi értekezlet Beköltözés előkészítése, szervezési feladatok Balesetvédelmi és biztonságtechnikai bejárás, tisztasági szemle Az intézmény 2013/2014-es tanévre vonatkozó Munkaterv és Feladatellátási terv megküldése a Debreceni Tankerületbe Tanévnyitó szakmai értekezlet Nemzeti tanévnyitó ünnepség A tanulók beköltözése. Szülői értekezlet kollégiumi és csoport keretben Városi tanévnyitó ünnepség Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alföldi szakmai tanévnyitó értekezlet Első tanítási nap, csoportfoglalkozások, balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatás Csoportszervezési feladatok, elsősöknek városnézés. A nemdohányzók védelméről szóló törvényből fakadó kötelezettségek teljesítése. Tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet A Munkaterv és a Feladatellátási terv elfogadása nevelőtestületi értekezlet keretében.

Szeptember első hete

Gyorsjelentés megküldése a Tankerület

Szeptember első fele Szeptember első hete

Szeptember első fele

Alapdokumentumok módosítási szándékának jelzése, megküldése a fenntartónak Ifjúságvédelmi munka beindítása, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felderítése. Diákönkormányzati munka beindítása. Kollégiumi házibajnokság megszervezésének megkezdése. Diákszolgálat megszervezése. Szabadidős foglalkozásokra való jelentkezés felmérésének megkezdése. Lakcímbejelentések (folyamatosan). Helyesírás szintfelmérő Matematika szintfelmérő

Szeptember második fele

Fakultációk szervezése, előkészítése, igényfelmérés, fakultációs jelentkezési lapok leadása.

Felelős Igazgató Igazgató, igazgatóhelyettes Igazgató, ápolónő Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató, csoportvezetők Igazgató Csoportvezetők Csoportvezetők Igazgató, igazgatóhelyettes Összintézményi szinten Igazgató Összintézményi szinten Igazgató Igazgatóhelyettes, Mester Gyula ifjúságvédelmi megbízott, Hajdó Attila, csoportvezetők kollégiumi titkár Cseszlai Krisztina Hajdó Attila, Menyhértné Mészáros Erzsébet, Szegedi Erika Fakultációt vezető tanárok, Mester Gyula

6

Szeptember 27. Szeptember utolsó hete

Pedagógiai adminisztráció, az év eleji feladatok ellenőrzése SNI-s tanulók egyéni fejlesztési tervének elkészítése

Szeptemberoktóber Szeptember vége

Színházbérlet igények felmérésének megkezdése

Szeptember 30ig Szeptember október

Kollégiumi foglalkozási terv pontosítása, szövegezése

Október első hete

Szeptemberi tanulmányi eredmény értékelése (folyamatosan minden hónap első hete). Fakultációs munka megkezdése.

Október első hete Október körlevél szerint

Megemlékezés az aradi vértanúkra csoportfoglalkozások keretében (október 6.) SNI, HH, HHH tanulókról jelentés megküldése

Október első fele Október közepe Október 21-24. Október – központi határidővel egyidőben Október 28 október 31. November harmadik hete

Elsős avató

December harmadik hete

Diákönkormányzati közgyűlés Szociálisan hátrányos helyzetű tanulók anyagi támogatásának odaítélése Karácsonyi-hét rendezvény

December harmadik hete

Az intézmény minőségpolitikai feladatainak áttekintése

Tűzriadó próba, tanárok biztonságtechnikai továbbképzése

A hálószobák rendjének intézményi szintű értékelése Megemlékezés nemzeti ünnepünkről csoportfoglalkozás keretében (okt.23-ról) OSAP jelentés megküldése a Tankerület részére 2013/2014. tanévi helyzetről

Igazgató, igazgatóhelyettes Csoportvezetők, igazgató Összintézményi szinten Csibi Gabriella Csibi Gabriella, Hajdó Attila, Mester Gyula Összintézményi szinten Igazgató Igazgató, igazgatóhelyettes, biztonságtechnikai megbízott Összintézményi szinten Igazgató, Igazgatóhelyettes, csoportvezetők, fakt.csop.vezetők Csoportvezetők Igazgató Összintézményi szinten Dök, Mester Gyula, Cseszlai Krisztina Igazgató Csoportvezetők Igazgatóhelyettes Összintézményi szinten

Őszi szünet Szülői értekezlet (az időpont szinkronizálni kell az iskolai szülői értekezletekkel).

Igazgató, igazgatóhelyettes, csoportvezetők Összintézményi szinten Igazgató, Diákönkormányzat, Mester Gyula Diákönkormányzat, Mester Gyula,

7

December 21.

Szünet előtti utolsó tanítási nap, tanulók hazautazása

December 23 – január 3-ig

Téli szünet

2014 Január 5. Január 6. Január második fele Február első hete Február második hete Február

Tanulók visszaérkezése Szünet utáni első tanítási nap Félévzáró alkoholmentes koktél bár Félévi nevelőtestületi értekezlet, tanulmányi eredmények értékelése, értékelő pontrendszer alapján a tanulók egyéni értékelése, szabad szilenciumos listák elkészítése, pedagógiai munka értékelése Szülők értesítése az értékelésről Félévi értékelő nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvének megküldése a fenntartónak

Február harmadik hete

Farsangi rendezvények, kollégiumi „Ki mit tud?”

Február 24-27. Március második hete

Megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emlékéről. (február 25.) Megemlékezés nemzeti ünnepünkről (március 15-ről) és névadónkról

Március vége

Kollégiumi Egészségnevelési Napok

Április 17-22. Április első hete

Tavaszi szünet A 2014/2015-ös tanév beiskolázás előkészítésének megkezdése. Az intézményről szóló ismertető megfogalmazása és elfogadása (folyamatos).

Április 11-17.

Megemlékezés a Holokauszt áldozatairól (április 16.) Deák-napok rendezvényeinek lebonyolítása

Április harmadik hete

Április utolsó hete

Szülői értekezlet Ballagás utáni időszak feladatainak pontosítása, 12-esek

Szálkai Csaba, Szegedi Erika, Czuper Edit Ügyeletes tanár, igazgatóhelyettes

Ügyeletes tanárok Nyakóné Antal Ágnes, Cseszlai Krisztina Igazgató Összintézményi szinten Csoportvezetők Igazgató Összintézményi szinten Diákönkormányzat, Kovács Sándor, Menyhértné Mészáros Erzsébet Igazgató-helyettes, csoportvezetők Igazgató, igazgatóhelyettes, Csoportvezetők Csibi Gabriella, Diákönkormányzat, Mester Gyula, Menyhértné Mészáros Erzsébet Igazgató, igazgatóhelyettes Összintézményi szinten Csoportvezetők Igazgató, igazgatóhelyettes, Czuper Edit, Hajdó Attila, nevelőtestület, Diákönkormányzat Igazgató, igazgatóhelyettes,

8

bennmaradásának rögzítése Folyamatosan beérkező felvételi kérelmek elbírálása, szülők értesítése Kollégiumi ballagás, 12-esek búcsúztatása Élenjáró tanulók jutalmazása, Deák-emlékplakett átadása

Április 24.

Április 30. Május 5-től Május harmadik hete

12-esek utolsó tanítási napja, végzős tanulók kiköltözése Írásbeli érettségi vizsgák Kollégiumi főzőverseny

Június első hete

Tanár-diák olimpia

Június 2-5.

Megemlékezés a Nemzeti összetartozás napjáról (június 4.) Utolsó tanítási nap Az igazgató értékelő beszámolójának megküldése a fenntartónak

Június 13. Június

Június utolsó hete

Június

Tanárok szabadságolási tervének elkészítése, Tanévzáró nevelőtestületi értekezlet, tanulók újrafelvételi kérelmének elbírálása, tanulók egyéni értékelése a pontrendszer alapján, Szülők értesítése Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvének megküldése a fenntartónak

csoportvezetők Összintézményi szinten Igazgató, nevelőtanárok, Pál László, Szegedi Erika, Diákönkormányzat Csoportvezetők Csoportvezetők Mester Gyula, Czuper Edit, Hajdó Attila, Kovács Sándor Hajdó Attila, Nyakóné Antal Ágnes, Cseszlai Krisztina Csoportvezetők Csoportvezetők Igazgató, minőségirányítási team Összintézményi szinten Igazgató, Csoportvezetők Összintézményi szinten Igazgató Összintézményi szinten

Debreceni Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Újkerti tagintézménye Időpont

Tartalom

Felelős

Augusztus: alakuló értekezlet tanügyi nyomtatványok megnyitása csoportbeosztás véglegesítése

26. 27.

tagintézmény-vezető tagintézmény-vezető tagintézmény-vezető

Szeptember: 

Beköltözés ideje: 10.00-16.00 13.00 szülői tájékoztató

tagintézmény-vezető csoportvezető nevelők tagintézmény-vezető

9

19.00-ig csoportmegbeszélés

csoportvezető nevelők határidő: szept. 2. tagintézmény-vezető, csoportvezető nevelők határidő: szept. 2.



tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatás



az éves munkaterv elfogadása, véleményezése igazgató tagintézmény-vezető határidő: szept. 15. szabadon választható kötelező foglalkozások csoportvezető nevelők és szabadon választható foglalkozásokra tanulói igények felmérése határidő: 09. 20. Csoportmunkatervek elkészítése tagint.-vezető helyettes csoportvezető nevelők határidő: 09. 13. Diákönkormányzati munkaterv elkészítése DÖK segítő nevelő határidő: 09. 30. kollégiumi közösségek szervezése csoportvezető nevelők határidő: folyamatos Ügyeleti rend kialakítása tagintézmény-vezető határidő: 09. 13. Tanulók felmérése magyar nyelvből és tagintézmény-vezető matematikából határidő: 09.20. Tanulói igények feldolgozása, a szabadon választható kötelező és szabadon választható foglalkozások meghatározása tagintézmény-vezető határidő: 09. 27.

      

Október: 

Szeptemberi tanulmányi eredmény értékelése (folyamatosan minden hónap első hete)  Fakultációs munka megkezdése  megemlékezés az aradi vértanúkról     

határidő: október 4.

határidő: 10. 01. csoportvezető nevelők határidő: 10. 06. hivatalos dokumentumok ellenőrzése tagintézmény-vezető határidő: 10.01. statisztikai adatszolgáltatás tagintézmény-vezető határidő: 10. 15. szabadon választható foglalkozások beindítása tagintézmény-vezető határidő: 10. 01. „elsős avató” DÖK segítő nevelő, csoportvezető nevelők határidő: 10. 17. Nemzeti ünnep: Október 23. csoportvezető nevelők határidő: 10. 25.

Őszi szünet: Az őszi szünet időpontja: 2013. október 28-október 31. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 4. (hétfő).

10

November 

diákközgyűlés (diákjogok, kötelességek, értékelés, minősítés) igazgató tagintézmény-vezető DÖK segítő tanár határidő: 11.29.



Városi kollégiumok közötti úszóverseny

tagint.-vezető helyettes határidő: 11.29.



Mikulás



advent; a várakozás



karácsonyi ünnepség és vacsora

csoportvezető nevelők határidő: 12.06. Hammel Tímea határidő: 12.12-15. tagintézmény-vezető Dr. Szilágyiné Boros Andrea

December

határidő: 12.18. Téli szünet: A téli szünet 2013. december 23-tól 2014. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2013. december 21. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap 2014. január 6. (hétfő). Január



az első félévi munka értékelése

tagintézmény-vezető csoportvezető nevelők határidő: 01.31-ig

Február 

Megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emlékéről.  kollégiumi farsang

csoportvezető nevelők határidő: 02.25. csoportvezető nevelők határidő: 02. 27.

Március 

Nemzeti ünnep: március 15.



éves továbbképzési terv



Egészségnevelési napok

csoportvezető nevelők határidő: 03.13. igazgató tagintézmény-vezető határidő: 03. 14. tagintézmény-vezető DÖK segítő

11

határidő: március 3-ig Tavaszi szünet: A tavaszi szünet 2014. április 17-április 22. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 16. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 23. (szerda). Április 

Megemlékezés a Holokauszt áldozatairól

csoportvezető nevelők határidő: 04.17-ig



Városi kollégiumok váltó futóversenye



Költészet napi teaház



kollégiumi ballagás

tagint.-vezető helyettes határidő: 04. 24. tagintézmény-vezető határidő: 04.17. tagintézmény-vezető Szabó Béla határidő: április 29.



Gyermeknap



Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napjáról csoportvezető nevelők határidő: június 5. kiköltözés, újrafelvétel, az újak felvétele igazgató tagintézmény-vezető

Május

Június



tagintézmény-vezető DÖK segítő csoportvezető nevelők határidő: május 30-ig

6. Az intézményben dolgozó pedagógusok Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Név

Munkakör

Végzettség és szakképzettség

Czuper Edit

Igazgatóhelyettes

Cseszlai Krisztina

Kollégiumi nevelő

Csibi Gabriella

Igazgatóhelyettes

Tudományegyetem informatikus könyvtáros, matematika szakos tanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga, mozgókép és médiakultúra pedagógus Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom- angol szakos tanár Tudományegyetem földrajz- környezettan- kémia szakos tanár, 12

Hajdó Attila

Kollégiumi nevelő

Gyüréné Fekécs Ilona

Kollégiumi nevelő

Kovács Sándor

Kollégiumi nevelő

Menyhértné Mészáros Erzsébet Mester Gyula

Kollégiumi nevelő

Nyakóné Antal Ágnes Pál László

Kollégiumi nevelő

Posta László

Igazgató

Szálkai Csaba

Kollégiumi nevelő

Szegedi Erika

Kollégiumi nevelő

Kollégiumi nevelő

Kollégiumi nevelő

környezetvédelmi ökológus, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga Tudományegyetem matematika szakos tanár, tehetségfejlesztési szakértő Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom- földrajz szakos tanár Tudományegyetem német- orosz- történelem szakos tanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga Tudományegyetem matematika- fizika szakos tanár Tudományegyetem matematika szakos tanár, pedagógus szakvizsga Tudományegyetem történelem- néprajz szakos tanár Tudományegyetem biológia- kémia szakos tanár, pedagógus szakvizsga Tudományegyetem népművelő, történelem szakos tanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga Tudományegyetem történelem szakos tanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga Tudományegyetem matematika- kémia szakos tanár

Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Újkerti Tagintézménye Név

Munkakör

Végzettség és szakképzettség

Bartáné Kolozsi Ilona

Tagintézményvezető

Kontráné Récsi Krisztina Kovács Ferenc

Kollégiumi nevelő

Kovács Katalin

Kollégiumi nevelő

Szabó Béla

Kollégiumi nevelő

Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom- történelem szakos tanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga Tudományegyetem történelem- pedagógia szakos tanár Tudományegyetem történelem szakos tanár Tudományegyetem informatikus könyvtáros és matematika szakos tanár Tudományegyetem történelem- földrajz- filozófia szakos tanár,

Kollégiumi nevelő

13

Dr. Szilágyiné Boros Andrea

Kollégiumi nevelő

közoktatási vezető Főiskola tanító; atlétika szakedző, kollégiumi nevelőtanár, közoktatási vezető, pedagógus szakvizsga

7. Szabadidős foglalkozások Szabadidős tevékenység nem célozhatja csak a rekreációt - bár ezt is szolgálnia kell - hanem a személyiségfejlesztés részeként kapcsolódik a felzárkóztatáshoz, illetve a tehetséggondozáshoz. A felzárkóztatás esélye nem csupán a tanulmányi munka fokozottabb számonkérésében, hanem azoknak a személyiségjegyeknek, az egyéni érdeklődésen keresztül történő megismerésében rejlik, amelyek sikerrel fejleszthetőek, sikerélményhez juttatják a tanulót. Ennek kerete a gazdagon szervezett szabadidős tevékenység, módszere a személyiséghez komplex módon viszonyuló nevelői magatartás. Amennyiben a szabadidős tevékenység kellően szolgálja a tanulók személyiségének fejlesztését, a kollégiumi lét nem marad a lakóhely távolságából fakadó szükséges rossz, hanem előnyt jelentő, intellektuális többletet nyújtó lehetőséggé válik. Kollégiumunk az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez felméri, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván részt venni. Szabadidős foglalkozások az intézményben:

A tevékenységek szintjei:

- zeneklub

- egyéni, kiscsoportos

- filmklub

- tanulócsoport szintű

- színház

- kollégiumi szintű

- könyvtár

- külső intézmény által szervezett

- internet - sport, sakk és játék - konditerem - teakonyha - mentálhigiénés programok - előadások - önképzés

14

Debreceni Deák Ferenc Kollégium OM azonosító: 040556 4024 Debrecen, Tímár u. 1. Tel.: 52-534-949, Fax: 52-534-948 www.deakkoli.sulinet.hu, e-mail: [email protected], [email protected]

Szervezeti és Működési Szabályzat

Készítette: Posta László – igazgató

Véleményezte és elfogadta: Nevelőtestület Diákönkormányzat Szülői Szervezet Készült: 2014. február Érvényes: határozatlan ideig TARTALOMJEGYZÉK

15

Az intézmény vezetési struktúrája

1. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9. 2.10. 2.11. 2.12. 2.13. 2.14. 2.15. 2.16.

3

Az intézmény vezetőinek és testületeinek alapvető feladatköre és hatásköre 4 Az igazgató ................................................................................................................................. 4 Az igazgatóhelyettesek alapvető feladata ................................................................................... 5 A tagintézményvezető alapvető feladata..................................................................................... 5 A vezetők kollégiumban való tartózkodásának rendje ............................................................... 5 Az intézmény vezetőinek akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend .......................... 6 Az intézményi étkeztetésre vonatkozó szabályok ........................................................................ 7 Intézményi védő, óvó előírások .................................................................................................. 7 Intézményi bombariadó, rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .................................... 7 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend .......................... 8 A nevelőtestület ....................................................................................................................... 8 Szakmai munkaközösségek.................................................................................................... 10 A szülők jogai és kötelességei ............................................................................................... 12 A kollégiumi szék .................................................................................................................. 13 A szülői szervezet .................................................................................................................. 14 Az igazgató és szülői szervezet kapcsolatának rendje .......................................................... 14 A diákönkormányzat ............................................................................................................. 15

3.

A kollégium külső kapcsolatainak rendszere és formái

4.

Az intézmény működési rendje 19 Közösségi rendezvények ........................................................................................................... 20 Ünnepélyek rendje .................................................................................................................... 21 Felnőttoktatás formái ............................................................................................................... 21 A kollégiumi foglakozások szervezeti formái............................................................................ 21 A kollégiumban folyó reklámtevékenység................................................................................. 21

4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 5.

A kollégium helyiségeinek használati rendje

6.

Az ifjúságvédelmi felelős alapvető feladatai 23

7.

17

22

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 24 7.1. Az intézmény működésének belső ellenőrzése .......................................................................... 25

8.

A fegyelmi eljárás szabályai 27

9.

Az elektonikusan előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének és kezelésének rendje 27

10.

Az intézményvezető feladat és hatásköréből leadott feladat és hatáskörök 28

11.

Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei

28 16

12.

A mindennapi testedzés formái

13.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete

14.

A tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén teendő feladatok

28 29 29

15. A kollégiummal jogviszonyban nem álló személyek intézménybe történő belépésének, és benn tartózkodásának rendje 30 Záró rendelkezések

31

A Kollégiumi Diákönkormányzat Működési Szabályzata 33 A Debreceni Deák Ferenc Kollégium pedagógus továbbképzési szabályzata

36

Szempontok a kiemelkedő színvonalú munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítéléséhez a Debreceni Deák Ferenc Kollégiumban 38 A Debreceni Deák Ferenc Kollégium Könyvtárának Működési és Gyűjtőköri Szabályzata Függelékek

40

51

17

1.

Az intézmény vezetési struktúrája

4

2.

Az intézmény vezetőinek és testületeinek alapvető feladatköre és hatásköre

2.1.

Az igazgató

A kollégium igazgatója felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény Pedagógiai programját, képviseli az intézményt, felelős a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület

jogkörébe

tartozó

döntések

előkészítéséért,

végrehajtásuk

szakszerű

megszervezéséért és ellenőrzéséért, gyakorolja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) elnőke által részére leadott egyéb munkáltatói jogokat. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A kollégium intézmény vezetője továbbá felel a pedagógiai munkáért, az ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A kollégium igazgatója rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a kollégium működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A kollégium igazgatója képviseli az intézményt. A kollégium igazgatója megtilthatja a tanulók hazautazását, ha a tanuló biztonságos hazaérkezése természeti csapás, rendkívüli időjárás, vagy más ok miatt veszélyeztetve van. E döntéséről a szülőt értesíti. Az igazgató feladatkörébe tartozik: - a kollégiumi a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendjéhez igazodó, méltó megszervezése, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

5

2.2.

Az igazgatóhelyettesek alapvető feladata

Az igazgatóhelyettesek munkaköri feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. Az igazgatóhelyettest legfeljebb 5 évre, határozott időre az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérésével. A határozott idő lejárát követően a közalkalmazott ismételten megbízható vezetői feladatok ellátásával. Jogkörét, munkakörét, munkaidejét a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az igazgató határozza meg. Munkája során folyamatosan

kapcsolatot

tart

az

intézmény

igazgatójával,

a

nevelőtestülettel,

a

munkaközösség vezetőkkel, ápolónővel, kollégiumi titkárral. Az igazgatóhelyettes az igazgató által kiadott külön utasításban foglalt esetekben és mértékben az igazgatóval történő egyeztetés után vállalhat kötelezettséget. Az igazgatót annak távollétében helyettesíti.

2.3.

A tagintézményvezető alapvető feladata

Az igazgató vezető beosztású munkatársa. Vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett, vele együttműködve végzi. Feladatai: részt vesz a kollégiumi éves munkaterv fő feladatainak meghatározásában, kidolgozásában és végrehajtásában az igazgató irányítása alapján önálló felelősséggel tervezi, szervezi, ellenőrzi, értékeli a tagintézményben folyó nevelőmunkát részt vesz a kollégiumi munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elkészítésében részt vesz a nevelőtestületi döntések előkészítésében segíti a diákönkormányzat működését irányítja a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet együttműködik az igazgatóval a gazdasági feladatok végrehajtásában Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Hatásköre, egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyeket a munkaköri leírása tartalmaz.

2.4.

A vezetők kollégiumban való tartózkodásának rendje

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján a székhelyintézmény, valamint a tagintézmény vezetőinek a kollégiumban való benntartózkodása e szabályzat függelékében van meghatározva.

6

2.5.

Az intézmény vezetőinek akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

Az igazgatót akadályoztatása esetén Csibi Gabriella igazgatóhelyettes helyettesíti, őket Czuper

Edit

igazgatóhelyettes

helyettesíti.

Ennek

keretében

ellátja

azokat

az

intézményvezetési feladatokat, amelyek biztosítják az intézmény zavartalan működését, a jogszabályok és belső szabályzatok (SZMSZ, Házirend, Közalkalmazotti Szabályzat, Tűzvédelmi, balesetvédelmi utasítás, Munkarend, Munkaterv) által rögzített előírásoknak megfelelő módon. Az igazgatóhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén őket az igazgató helyettesíti, vagy az a dolgozó, akit az igazgató ezzel megbíz. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek együttes akadályoztatása vagy távolléte esetén az igazgató által megbízott tanár, a nevelőtestület többi tagjának közreműködése mellett köteles végrehajtani azokat a vezetési feladatokat, amelyek biztosítják a jogszabályok és a belső szabályzatok (SZMSZ, Munkarend, napirend, házirend, Tűzvédelmi, balesetvédelmi utasítás) előírásainak megfelelő zavartalan működtetését, a személyi és vagyon biztonság megőrzését, rendkívüli helyzet elhárítását, a pedagógia alapelvek érvényesülését. A tagintézményvezetőt a munkaközösségvezető illetve a tagintézményvezető által megbízott személy.

7

2.6.

Az intézményi étkeztetésre vonatkozó szabályok

Az intézményi étkeztetést Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntése értelmében a Debreceni Intézményműködtető Központ és a Sörpark Kft. között létrejött szerződés alapján külső szolgáltató látja el, amelyet a tanulóknak kedvezményesen igénybe kell venniük.

2.7.

Intézményi védő, óvó előírások

A munkavédelemmel, a biztonságos munkavégzés szabályaival, a tűzvédelemmel és biztonságtechnikai feladatokkal kapcsolatos intézményi előírásokat két külön dokumentum, a kollégium Munkavédelmi Szabályzata és a kollégium Tűzvédelmi Szabályzata és Tűzriadó terve tartalmazza. Az ezekben foglalt előírások betartása az intézmény minden dolgozója részére kötelező. A Munkavédelmi és biztonságtechnikai tevékenység irányítását az intézmény vezetője, Posta László igazgató látja el. A munkavédelmi és biztonságtechnikai feladatok konkrét végrehajtása jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő minősítéssel rendelkező külső szervezet körébe tartozik, amely feladatait az igazgató írásos megbízása alapján látja el. E tevékenységben kapcsolattartóként közreműködik az intézmény gondnoka.

2.8.

Intézményi bombariadó, rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Az intézményben bombariadót kell elrendelni amennyiben ilyen tartalmú jelzés, vagy értesítés érkezik, illetve bárki bombára vagy robbantásra utaló, vagy alapos gyanúra okot adó jelenséget tapasztal. Erről haladéktalanul jelentést tesz az intézményben tartózkodó intézkedésre jogosult személynek. Ilyen tartalmú információ esetén az intézményben való benntartózkodástól függően bombariadót rendel el: -

az intézmény igazgatója az igazgatóhelyettesek tagintézményvezető ügyeletes tanár nevelő a Debreceni Intézményfenntartó Központ dolgozói.

Bombariadó, tűz illetve elemi csapás esetén az intézmény tűzriadó tervében foglaltaknak megfelelően, az intézkedésre jogosult azonnal értesíti a rendőrséget szükség esetén a tűzoltóságot, ill. a mentőket, és haladéktalanul gondoskodik az épület kiürítéséről, a tanulók

8 testi épségének biztosításáról, vagyonvédelemről. A tanulókat és a dolgozókat az épülettől biztonságos távolságban kell elhelyezni. A rendőrség számára lehetőséget biztosít a szükséges intézkedések megtételére és gondoskodik az esetleges utasítások végrehajtásáról. Biztosítja a rendet és a fegyelmet. A tanulók és a dolgozók csak a rendőrség engedélyével léphetnek újból az épületbe.

2.9.

A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend

Amennyiben az intézmény dolgozója, pedagógusa a tanuló egészségét veszélyeztető helyzetet érzékel, akkor késedelem nélkül intézkedik annak gyors, hatékony, jogszerű kezelésére. Tájékozódik a helyzet kialakulásának körülményiről. Ennek keretében késedelem nélkül megteszi azokat a szükséges intézkedéseket (a tanuló biztonságbahelyezése, megnyugtatása, gyógyszerrel való ellátása, elsősegélyben részesítése, szükség esetén mentők, orvosi ügyelet kihívása, stb.), amik a veszélyhelyzet kezelésére szükségesek. Ezzel egyidejűleg felveszi a szülővel a kapcsolatot, tájékoztatja telefonon a tanuló állapotáról, a megtett intézkedéseiről, és egyeztet vele a további teendőkről. Szükség esetén egyeztetést folytat az intézmény igazgatóhelyettesével, igazgatójával, tagintézményben annak vezetőjével. Gondoskodik a tanuló személyiségi jogainak védelméről.

2.10. A nevelőtestület A nevelési és okatátási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni, ha az igazgató vagy annak megbízásából az igazgató-helyettes ezt elrendeli, vagy ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha a Szülői Szervezet vagy a Diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. Üléseiről az általa elfogadott jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyvet, illetve jelenléti ívet készít. A jegyzőkönyvet az igazgató, a nevelőtestület által jóváhagyott jegyzőkönyvvezető, illetve két hitelesítő írja alá.

9 A döntési jogkörébe tartozik: -

a Pedagógiai program és módosításának elfogadása, a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, az intézmény éves Munkatervének elfogadása, az Éves foglalkozási terv elfogadása, az intézményi nevelőmunkát érintő elemzések, értékelések elfogadása, továbbképzési program elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a Házirend elfogadása, az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása.

A nevelőtestület véleményező jogkörrel rendelkezik: -

a kollégium működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, az igazgatóhelyettes megbízásakor, vagy megbízás visszavonásakor, tagintézményvezető és a megbízásakor, a tanulók foglalkozásra való beosztása kapcsán, egyes pedagógusok külön megbízásainak során.

A nevelőtestület a kollégium működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet. A nevelőtestület egyes jogait átruházhatja az intézményi munkaközösségekre, az intézmény vezetőjére, annak helyettesére, az iskolaszékre, vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület bármely tagját megbízhatja képviseletének ellátásával, vagy meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időben és módon.

10

2.11. Szakmai munkaközösségek Az intézményben a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően - legalább 5 pedagógus részvételével

-

szakmai

munkaközösségek

szervezhetők

az

érdekelt

pedagógusok

kezdeményezése alapján. A munkaközösség-vezetőjét az igazgató bízza meg legfeljebb 5 évre a munkaközösség véleményének kikérésével. A munkaközösség-vezető részt vesz a nevelőtestület szakmai segítésében, a pedagógusértékelő rendszer működtetésében, pedagógiai munka tervezésének és értékelésének vonatkozásában javaslatot tesz, illetve véleményez. A munkaközösségvezető segíti az intézmény pedagógusainak szakmai munkáját. A munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról. Munkájáról a nevelőtestületnek számol be.

Javaslatot tesz: -

-

a pedagógiai továbbképzések szervezésére az intézmény nevelési céljainak, pedagógiai programjának meghatározására saját szakterületén belül közreműködik az intézmény munkaterv elkészítésében az intézményi szabadidős, kulturális tevékenység tervezésében és megvalósításában a tanulócsoportok létszámának és összetételének meghatározásában. A munkaközösségek vezetői javaslatot tesznek az intézmény munkarendjének meghatározására, a nevelők munkájának értékelésére. figyelemmel kísérik a különböző pályázatokon elnyert pénzeszközök ésszerű, a pályázatban megfogalmazott célokra történő felhasználását.

Szakmai munkaközösségek együttműködése Az együttműködés formái: -

valamennyi pedagógus részt vesz mindkét munkaközösség munkájában. tájékoztatás közös programok kidolgozása és lebonyolítása pedagógiai értekezlet, továbbképzés, külső programokon való közös részvétel értékelések, vizsgálatok lefolytatása munkatervben rögzített feladatok közös végrehajtása

Az együttműködés értékelésének rendje: A félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten a munkaközösség-vezetők beszámolóiban értékelik az elvégzett tevékenységet.

11

Az intézményben jelenleg az alábbi munkaközösségek működnek: 1. Kollégiumi pedagógiai munkaközösség 2. Tehetséggondozó, tehetségfejlesztő munkaközösség. 3. Tagintézményi pedagógiai munkaközösség

12

2.12. A szülők jogai és kötelességei A szülőt megilleti a kollégium szabad megválasztásának joga (gyermeke 14. életévét követően ezen joga gyermekével közösen illeti meg.) A szülő gondoskodik gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltétlelkről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és ehhez megad minden tőle elvárható segítséget, együttműködik a kollégiummal, figyelemmel kíséri gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét. Tiszteletben tartja a kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy a külön törvényben meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjon. Megismerje az intézmény foglalkozásait, illetve Pedagógiai programját, Házirendjét, Szervezeti és Működési Szabályzatát, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen, részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Írásbeli javaslatát az intézmény vezetője, a nevelőtestülete, az iskolaszék a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül, az iskolaszéktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon. Az intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze. A kollégium vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon. Kezdeményezze

szülői

munkaközösség

létrehozását,

és

közreműködjön

tevékenységében. Megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. Rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, a kollégium vezetőivel.

annak

13

Elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

2.13. A kollégiumi szék A kollégiumban a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására kollégiumi szék alakulhat. A kollégiumi széket létre kell hozni, ha: - a nevelőtestület, - az intézmény fenntartója, - a kollégiumi ellátásban részesülő gyerekek szüleinek legalább húsz százaléka, - a kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi. A kollégiumban kollégiumi szék nem működik.

14

2.14. A szülői szervezet A kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A kollégiumban a szülők által választott közösség 4 tagú. A szülői szervezet szótöbbséggel dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői szervezet kezdeményezheti kollégiumi szék létrehozását, dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét a kollégiumi székben. A szülői szervezet figyelemmel kíséri: a gyermeki és tanulói jogok érvényesülését a pedagógiai munka eredményességét a tanulókat érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az igazgatótól, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácsokozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletén. A szülői szervezet véleményét ki kell kérni a Fenntartó jogszabályban meghatározott döntései -

előtt.

2.15. Az igazgató és szülői szervezet kapcsolatának rendje Kapcsolattartás formái: -

Megbeszélések, tájékoztatás, személyes kapcsolattartás Írásbeli kapcsolattartás, interneten történő kapcsolattartás, levelezés, értekezletekre, eseményekre való meghívás Dokumentumok írásbeli, és szóbeli véleményezése.

A szülői munkaközösség 4 tagú, melyből egy fő a tagok által egyszerű többséggel nyílt szavazással megválasztott vezető. A munkaközösség döntéseit, véleményének, álláspontjának kialakítását egyszerű többséggel nyílt szavazással hozza, szavazategyezőség esetén a vezető szavazata dönt. A munkaközösség tagjai és vezetője egymással és az intézmény igazgatójával személyes, írásos és telefonon történő kapcsolatot tartanak. A szülői munkaközösségnek a kollégium részéről az igazgató az együttműködő partnere, de üléseikre a kollégium más vezetői és dolgozóit is meghívhatják az igazgató egyetértésével. Üléseiket legalább félévente a Debreceni Deák Ferenc Kollégiumban tartják. Az ülések a szülői szervezet vezetője hívja össze, saját maga a szülői szervezet bármely tagja, vagy az

15 intézmény igazgatója kezdeményezésére. Az ülésekről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt készítenek. A

munkaközösség

összes

dokumentumát

a

kollégium

igazgatói

irodájának

páncélszekrényében helyezik el megőrzésre. Munkaközösség felhatalmazza az intézmény igazgatóját, hogy ezen dokumentumokat az intézmény működésével kapcsolatos ügyek intézése során felhasználhassa. A szülői szervezet működéséhez szükséges technikai feltételeket a Debreceni Deák Ferenc Kollégium biztosítja.

2.16. A diákönkormányzat A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói

pályázatok,

versenyek

megszervezésében,

egyéb

foglalkozások

formáinak

meghatározásához, a könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt. A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt. Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. A házirend elfogadása előtt. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért tanár, továbbá az iskola tanulója, illetőleg annak szülője segítheti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A kollégium valamennyi tanulójának a képviseletében az a diákönkormányzati szerv járhat el, amelyiket a tanulók több mint ötven százaléka választott. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, tájékoztatási rendszerének létrehozásáról. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a Fenntartó intézménnyel kapcsolatos egyes döntései előtt, a tanulói fegyelmi eljárás során.

16 A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat – a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan – véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a kollégium működését. A diákönkormányzat hatásköreit, és jogköreit részletesen a szervezeti és működési szabályzat Mellékleteként jóváhagyott „Diákönkormányzat Működési Szabályzata” tartalmazza. Az igazgató és diákönkormányzat kapcsolattartásának elvei és formái: Nevelőtestületi ülésre való meghívás Diákönkormányzati ülésen való részt vétel Személyes kapcsolattartás, írásbeli értesítés, véleményezés.

17

3. A kollégium külső kapcsolatainak rendszere és formái Az intézmény zavartalan működése, szakmai feladatainak ellátása, a tanulók szabadidejének tartalmas eltöltése érdekében kiterjedt kapcsolatrendszert tart fent a: Klebersberg Intézményfenntartó Központ Debreceni Tankerületével (KLIK) Debreceni Intézményműködtető Központtal (DIM) a város, a megye közoktatási intézményeivel, különös tekintettel a kapcsolatos iskolákra és kollégiumokra - a szülőkkel - a gyermekjóléti szolgálattal (családsegítő központ, pedagógiai szakszolgálat, Megyei Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet, az állandó lakóhely szerinti gyermek és ifjúság védelmi hálózat, és az iskola egészségügyi ellátó szolgáltat) - minden olyan természetes és jogi személlyel, amely az alap és kiegészítő tevékenységek ellátásához szükséges - kiemelt feladatként a tanulók egészségének testi épségének megőrzése, egészséges fejlődésük biztosítása érdekében együttműködünk az iskolaorvosi hálózattal - az intézmény külső kapcsolatainak kialakításáért, működéséért az intézmény igazgatója felelős egyeztetési kötelezettsége megtartásával. Megvalósításában az intézmény testületei, dolgozói és tanulói közreműködnek. Erre megbízást az intézmény igazgatója ad. - nevelési feladataink eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a város kulturális intézményeivel (Csokonai Nemzeti Színház, Debreceni Művelődési Központ, Kölcsey Központ) és egyes civil szervezetekkel - A Tehetségért a Kollégiumban Alapítvány évente jelentős összeggel támogatja a kollégiumban folyó pedagógiai munkát - a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karral, melynek célja az együttműködő felek már létező és jövőbeli együttműködésének fejlesztése és képzési együttműködés megvalósítása tanárjelölt hallgatók összefüggő egy féléves szakmai gyakorlatának iskolán kívüli tevékenységeire vonatkozóan. Az intézmény kapcsolatainak szervezését és azok gazdagítását a kötelező feladatokon -

túlmenően úgy kell megvalósítani, hogy egyaránt szolgálja Debrecen hagyományainak, kulturális életének gazdagítását, az intézmény jó hírnevének öregbítését, a tanulók személyiségfejlesztésének, szociális és nevelési problémáinak követelményeit, a tanulók, nevelők személyes, szakmai kapcsolatuk elmélyítését. A kapcsolatok kialakítását kezdeményezheti: -

igazgató igazgatóhelyettesek tagintézményvezető nevelőtestület nevelő ill. nevelők közössége tanuló ill. tanulók közössége szülő ill. szülők közössége külső személy vagy intézmény

18 A kapcsolattartás formái: hivatalos a működéssel összefüggő kapcsolatok, az alá és mellérendelési viszony rendszerében - a jogszabályok által előírt formában. Ezen belül különös figyelmet fordítunk a tanulókkal kapcsolatos veszélyeztető okok -

felszámolására. Amennyiben az intézmény vagy a nevelő az okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. -

szóbeli, írásbeli tájékoztatás személyes megbeszélés, konzultáció, fórum, értekezlet szakmai, kulturális, sport rendezvényeken való részvétel azok szervezése ill. lebonyolítása városi, regionális, országos programsorozatokon való részvétel, majd ezek szervezése pályázatokon való részvétel az intézmény törekszik a nemzetközi kapcsolatok kialakítására.

19

4. Az intézmény működési rendje A kollégiumban a tanév helyi rendjét az Éves munkatervben állapítjuk meg. A foglalkozások rendjét a kollégium Éves foglalkozási terve tartalmazza. A kollégiumban a tanévkezdést megelőző napon költöznek be a tanulók. A beköltözés napján szülői értekezletet tartunk. A kilencedikes tanulók beiratkozásának időpontja megegyezik iskolai beiratkozásuk időpontjával. A felsőbbéves tanulók beiratkozása a kollégiumi férőhely elfogadásáról szóló nyilatkozat visszaküldésével történik meg. A kollégiumban a beköltözés napjától az utolsó tanítási napig tartózkodhatnak a diákok. Mivel a tanítás befejeződése 12. és 13. éves diákok esetében eltér az általánostól, a 12. és 13. éves tanulók a számukra meghatározott utolsó tanítási nap után, csak személyre szóló elbírálás alapján tartózkodhatnak a kollégiumban, a szóbeli érettségi, illetve technikusi vizsga utolsó napjáig /az eredményhirdetéssel bezárólag /. A tanulók kérésükre az összefüggő szakmai gyakorlat idejére is kaphatnak kollégiumi ellátást. Ezt személyre szóló elbírálás alapján az igazgató engedélyezheti. A kollégiumban hétvégén csak azok a tanulók tartózkodhatnak, akik erre külön engedélyt kaptak. A tanuló rendkívüli hétvégi bennmaradási szándékát legkésőbb szerda estig köteles jelenteni a csoportvezető tanárnál. A tagintézmény tanulói részére hétvégi ügyeletet a székhelyintézményben biztosítunk. Többnapos tanítási szünet idején, ha az intézmény igazgatója másként nem rendelkezik, a tanulóknak el kell hagyniuk a kollégiumot. Szórakozást szolgáló rendezvényeken /disco, buli stb./ való részvétel miatt hétvégén nem lehet a kollégiumban maradni. Az intézmény dolgozói munkaidő beosztását, munkaköri feladatait, hatáskörét és jogkörét az intézmény igazgatója határozza meg. A helyettesítést, túlmunkát, hétvégi és éjszakai ügyeletet az intézmény igazgatója rendeli el a dolgozók részére. A túlmunka ellátása jogszabályok által meghatározott keretekben kötelező. A székhely intézményben hétfőtől- csütörtökig 22 – 06 óráig, pénteken és szombaton 22-08 óráig, vasárnap 22-06 óráig az éjszakai ügyeletes tanár teljesít szolgálatot a heti beosztás alapján. A tagintézményben hétfőtől csütörtökig 22.00-től 6.00-ig, vasárnap 22.00től 6.00 óráig a kollégiumi pedagógiai felügyelő látja el a feladatait a heti beosztása alapján. Akadályoztatásuk esetén őket a kollégiumi nevelők helyettesítik. Feladatuk az éjszakai rend és fegyelem biztosítása a szobák ellenőrzése, a tanulószobákban tanuló diákok ellenőrzése, a

20 beteg gyerekek szükség szerinti ellátása, a helyiségek zárása-nyitása, az ébresztés, diákszolgálat felállítása stb. A hétvégi ügyeletet az igazgató utasítása alapján az igazgatóhelyettesek beosztása szerint látják el a pedagógusok. A pedagógusok helyettesítése a helyettesítési rend szerint történik. A tanulók napi és heti munkarendjét a kollégiumi házirend tartalmazza és szabályozza. A foglalkozások rendjét és számát az „Éves foglalkozási terv” és a „Heti foglalkozási rend” tartalmazza. A kollégium pedagógus munkakörben dolgozói folyamatosan részt vesznek a szervezett továbbképzéseken, nevelőtestületi és munkaközösségi megbeszéléseken, heti egy alkalommal nevelői megbeszélést tartanak, ami általában minden hétfőn 15 órától kezdődik. A hétvégi ügyeletért járó pihenőnapok nyilvántartását és igénybevételét az igazgatóhelyettesek vezeti. Pihenőnapot csak előzetes kérelem alapján engedélyez az intézmény igazgatója. A pihenőnapok csak egyenként vehetők igénybe (heti egy). Ettől való eltérést különösen indokolt esetben az intézmény igazgatója engedélyezhet. A megszerzett pihenőnapokat a megszerzést követő 30 napon belül igénybe kell venni. A pihenőnapok és csúsztatások igénybevételét minimum egy nappal korábban az igazgatóhelyettesek felé jelezni szükséges. A szállóvendégek fogadását az intézmény igazgatója és az igazgatóhelyettesek koordinálja, a szükséges intézkedések végrehajtásában a kollégiumi nevelők közreműködnek (a tanulók elpakolásának, és az ágyneműk lehúzásának ellenőrzése).

4.1.

Közösségi rendezvények

A tanulói közgyűlést tanévenként legalább egy alkalommal tartjuk meg a diákönkormányzat kezdeményezésére az általa megjelölt, az igazgatóval egyeztetett időpontban. A tagintézményben a tagintézményvezető részvétetével megtartható a diákönkormányzati küldött közgyűlés. Folyamatosan a munkatervben rögzített ütemezéssel kerül sor kulturális és sportrendezvényekre, illetve részt veszünk az ilyen jellegű városi rendezvényeken. A kollégiumi rendezvényeken a pedagógusok részvétele kötelező, a tanulók számára a részvételt az igazgató rendeli el. A kollégiumban a beköltözés napján történő szülői értekezleten kívül az év folyamán további két alkalommal tartunk szülői értekezletet az iskolai szülői értekezletekkel egy időben.

21

4.2.

Ünnepélyek rendje

A társadalmi, állami ünnepekről történő megemlékezés kötelező jelleggel csoportkeretekben az aktuális időpontokhoz kötötten történik. A kollégiumi rendezvényeken, ünnepségeken a tanulók meghatározott körének részvétele kötelező az előírt alkalomhoz illő öltözékben. A kollégiumi ünnepségeket az éves munkatervben ütemezett időpontokban kell megtartani.

4.3.

Felnőttoktatás formái

A kollégium az Alapdokumentumában foglaltak alapján végezhet felnőttoktatást. Az intézmény jelenleg felnőttoktatási tevékenységet nem folytat.

4.4.

A kollégiumi foglakozások szervezeti formái

A kollégiumi foglalkozások rendszere a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározottak szerint az intézmény Házirendjében és Éves foglalkozási tervében került meghatározásra. Ezek a dokumentumok tartalmazzák a kötelező, a kötelezően választott, és a szabadon választott foglalkozások rendjét, valamint azt, hogy a tanulók milyen időpontban és módon jelentkezhetnek ezekre.

4.5.

A kollégiumban folyó reklámtevékenység

A kollégiumban a tanulóknak szóló reklám csak az előtérben elhelyezett hirdetőtáblán az igazgató előzetes engedélye alapján tehető közzé. Nem reklámozhatók a tanulók személyiségfejlődését károsan befolyásoló termékek és szolgáltatások. Tilos az egészségre ártalmas áruk és termékek reklámozása. Támogatjuk az egészséges életmóddal a környezetvédelemmel, a kulturális és közéleti tevékenységgel, az ismeretek bővítésével kapcsolatos információk tanulókhoz való eljuttatását.

22

5. A kollégium helyiségeinek használati rendje A kollégium helyiségeit az intézmény tanulói a Házirendben és a Napirendben tervezett célra, időben és módon használhatják. A tanulók kötelesek a helyiségeket rendeltetésszerűen, azok állagának, műszaki állapotának megóvásával

használni.

Amennyiben

rendellenességet

észlelnek,

a

balesetvédelmi,

tűzvédelmi- és vagyonvédelmi kötelezettségeknek megfelelően kötelesek azt jelenteni a csoportvezető vagy az ügyeletes tanárnak. Csak felügyelet mellett használható a számítástechnika terem, Internet terem, konditerem (beosztott diákügyelet), ezen helyiségek használatának szabályait az oda kifüggesztett „Használati rend” tartalmazza. A csoportvezető tanárok vagy az ügyeletes tanár munkaköri kötelezettségéből fakadóan figyelemmel kísérik, és rendszeresen ellenőrzik a tanulóik által használt helyiségek műszaki állapotát, rendjét. A tanulószobák, társalgók, a konditerem kulcsainak kiadását az ügyeletes tanárok adminisztrálják. Záráskor állapotukat ellenőrzik, a benn tanuló diákok tevékenységét figyelemmel kísérik. A zuhanyzókat 21.30-kor zárják. Az ellenőrzések tényét illetve az észlelt hiányosságokat az ellenőrzési naplóban illetve a karbantartási naplóban rögzítik. Balesetveszély vagy egyéb veszélyforrás észlelésekor azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket azok elhárítása érdekében. Egyes helyiségek /könyvtár, zeneklub, számítástechnikai terem, Internet terem, konditerem/ az ott végzett tevékenységet irányító nevelők személyre szóló leltári felelősséggel tartozik. Az intézmény minden dolgozója – különös tekintettel munkaterületére illetve az általa használt szociális létesítményekre – köteles a helyiségek és berendezések, munkaeszközök rendeltetésszerű, biztonságos üzemeltetésére. Az intézmény helyiségeit az alapfeladaton túli célokra csak úgy lehet igénybe venni, hogy az az alapfeladat ellátását nem veszélyeztetheti.

23 A tanulók az intézmény kondicionáló termét csak külön balesetvédelmi oktatást követően, felügyelő mellett használhatják. Aláírásukkal igazolva az előírások betartását. A számítógépes termeket csak beosztás szerint pedagógus felügyelete mellett használhatják a tanulók. A helyiségeket vendégfogadásra illetve egyéb célra a Debreceni Intézményműködtető Központ adja ki úgy, hogy azt egyezteti az intézmény igazgatójával és nem zavarhatja a kollégium alaptevékenységének ellátását.

6. Az ifjúságvédelmi felelős alapvető feladatai Az ifjúságvédelmi felelőst az intézmény igazgatója bízza meg e feladat ellátásával az intézmény pedagógusai közül. A tanulókat és a szülőket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatjuk a felelős személyéről, valamint arról, hogy hol és milyen időpontban kereshető fel. Az ifjúságvédelmi felelős nevelő segíti a kollégium pedagógusainak ifjúságvédelmi munkáját. A csoportokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy a kollégiumon kívül milyen ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A tanulókat veszélyeztető okok megszüntetésében szükség szerint együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, az ifjúságvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel hatóságokkal. A pedagógusok szülők vagy tanulók jelzése alapján feltárt veszélyeztetett tanulóknál megismeri a tanuló családi környezetét. Bántalmazás vélelme vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az igazgató indítson eljárást a tanuló lakó, - illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában nyújtása érdekében. - - Jól látható helyen közzéteszi, az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények (pl. nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon stb.) címét, ill. telefonszámát. Koordinálja az intézményben a szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló pedagógiai munkát.

24 A kollégium Pedagógiai programja, ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés kezdeményezése az igazgatónál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. A tanulók és a pedagógusok részére külső szolgáltatók bevonásával vagy belső továbbképzés keretében

előadások,

konzultációk

szervezése

az

ifjúságvédelem,

drogprevenció

tárgykörében. Részt vesz az ifjúságvédelem körében szervezett külső rendezvényeken, továbbképzéseken, tájékoztatókon, az ott elhangzottakról tájékoztatja az intézmény igazgatóját és a nevelőtestületet.

7. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka ellenőrzésére jogosult: -

igazgató igazgatóhelyettesek tagintézményvezető célirányos vizsgálat esetén az a személy, vagy testület, akit az igazgató ezzel írásban megbíz.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének folyamatosságáról és szakszerűségéről az intézmény igazgatója gondoskodik, ennek érdekében éves ellenőrzési tervet készít. Az ellenőrzés formái és módszerei: Az ellenőrzés közvetett, közvetlen, személyes formáinak a szakmai pedagógiai munka színvonalának emelését kell szolgálnia és a pedagógusok munkakörükben és megbízás alapján ellátandó feladatai valamennyi területére ki kell terjednie. Az ellenőrzési tevékenység jellegét tekintve folyamatos, rendszeres, alkalmi, módszerei: személyes

ellenőrzés,

foglalkozáslátogatás,

dokumentumelemzés,

beszámoltatás,

eredményvizsgálat, stb. 1. A kötelező foglalkozások /szilenciumok, fakultációk / ellenőrzése, a tanulók részvételi létszámának ellenőrzése. A kötelező foglalkozások alól adott felmentések ellenőrzése. A foglalkozások rendje, a tanulók fegyelme, a nyugodt tanulás feltételeinek megteremtése. A tanulócsoport tanulmányi munkájának folyamatos értékelése, stb.

25

-

a csoportfoglalkozások/fakultációk tematikájának tartalmi áttekintése a csoportfoglalkozások/fakultációk rendszeres megtartásának ellenőrzése a csoportfoglalkozások/fakultációk szakmai – pedagógiai ellenőrzése a csoportfoglalkozások/fakultációk látogatása, értékelése a szabadidős foglalkozások ellenőrzése az egyéni foglalkozások rendszerességének ellenőrzése.

2. Az ügyeleti munka ellenőrzése /napközben, este, éjszaka, reggel/. 3. A csoportvezetői tevékenység tartalmi ellenőrzése. A pedagógiai adminisztráció ellenőrzése, jelentések, beszámolók, szakmai programok értékelése. A szülőkkel, társintézményekkel történő kapcsolattartás ellenőrzése. Az ellenőrzések tapasztalatait nevelőtestületi értekezlet illetve személyes megbeszélés keretében rendszeresen értékelni kell.

7.1.

Az intézmény működésének belső ellenőrzése

Az intézmény belső ellenőrzési tevékenységét az igazgató irányítja. Az ellenőrzési tevékenység az Éves ellenőrzési tervnek megfelelően folyik. Az ellenőrzés kiemelt területei: -

pedagógiai ellenőrzés Felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek, tagintézményvezető,

- az intézményi gazdálkodás, pénzügyi, számviteli és ügyviteli tevékenység ellenőrzése: Ezen terület ellenőrzésében meghatározott feladatai vannak: A kollégium igazgatójának az intézményi működés valamennyi területén, vezetői ellenőrzés illetve a munkafolyamatba épített ellenőrzés rendszerének működtetésével. Az ellenőrzés egyes külön területei és felelősei: Személyi juttatás, túlórák műszakpótlékok Élelmezés ellenőrzése Nagy és kisértékű tárgyi eszköznyilvántartás Leltározási tevékenység Selejtezés Felelős: igazgatóhelyettesek, tagintézményezető. Épület, rend, tisztaság, karbantartottság, higiénés követelményeinek betartása.

26 Felelős: igazgatóhelyettesek, tagintézményvezető, ápolónő. Biztonságtechnikai és balesetvédelmi ellenőrzés, teljes körű szemle keretében a biztonságos munkavégzés és lakhatás feltételeinek biztosítása. Felelős: igazgatóhelyettesek.

27 Munkaügyi ellenőrzés Munkaügyi nyomtatványok (kinevezések, átsorolás, személyügyi dokumentumok). Felelős: igazgató.

8. A fegyelmi eljárás szabályai Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás és az azt esetlegesen megelőző egyeztető eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet vonatkozó paragrafusai tartalmazzák. A fegyelmi eljárás pedagógiai célokat szolgál. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló vagy a szülő vagy képviselője ismételt szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni és biztosítani kell, hogy védekezését előadja. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A kollégium rendjének megsértéséért: - megrovás - szigorú megrovás - kizárás - áthelyezés másik tanulócsoportba - kedvezmények, juttatások megvonása fegyelmi büntetés szabható ki. A fegyelmi határozatot írásba kell foglalni. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. A fegyelmi bizottság feladata a fegyelmi ügy vizsgálata, javaslattétel a döntéshozatalra. Vezetője a székhelyintézményben az igazgatóhelyettesek, tagintézményben a kollégiumvezető. Tagjai: az általuk megbízott két kollégiumi nevelő. A bizottság a véleményét szótöbbséggel alakítja ki. A fegyelmi eljárást megelőzheti az egyeztető eljárás, amelyre akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél kiskorú esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú esetén a szülő egyetért.

9. Az elektonikusan előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének és kezelésének rendje

28 Az elektronikusan előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítését az intézményvezető aláírásával és a körbélyegző lenyomatával végezzük. A dokumentumok kezelését az Iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell végezni.

Az intézményvezető feladat és hatásköréből leadott feladat és hatáskörök

10.

Az intézményvezető hatásköréből átruházza: - a székhelyintézményben az igazgatóhelyettesekre, a tagintézményben annak vezetőjére a tanulói és fegyelmi ügyek kivizsgálását, - az igazgató személyét, vagy közeli hozzátartozóját érintő esetben a kiadmányozás jogát az igazgatóhelyettesekre, - a tagintézményben a szabadságok nyilvántartását, a munkaidő felhasználását, a túlmunka elrendelését, a munkavégzés ellenőrzését a tagintézményvezetőre, - a gyeremek és ifjúságvédelmi feladatok koordinálását az ifjúságvédelmi felelősökre, - a gyermekbalesetek megelőzését, azok kivizsgálását és jelentési kötelezettségét a tagintézményben annak vezetőjére, székhelyintézményben az igazgatóhelyettesekre, - nyilvántartások vezetését, az adminisztratív feladatok végzését a tagintézményben annak vezetőjét, helyettesét, a székhelyintézményben a kollégiumi titkárt bízza meg, - munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi feladatok ellátása az intézményműködtető szervezetének a feladata.

11.

Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei

Az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit az intézmény Pedagógiai programja és foglalkozási terve részletesen tartalmazza.

12.

A mindennapi testedzés formái

A tanulók egészséges életmódra nevelése, a testkultúra fejlesztése érdekében a kollégium a maga lehetőségeivel igyekszik szolgálni a kollégisták mindennapi testedzés iránti igényének kielégítését. Lehetőséget teremt – a tanulmányi feladatok színvonalas teljesítése esetén – a tanulók különböző sportegyesületben végzett tevékenységére városi, országos szintű sportversenyekre történő felkészülést és az azokon való részvételt, kollégiumi sportversenyeket szervez. A testmozgás, sport időkeret, az Éves foglalkozási tervben rögzített időkeret: -

szabad időben végzett tevékenység, csoportfoglalkozások keretében végzett testmozgás, házibajnokságok keretén belül végzett sporttevékenység,

29 - kollégiumok közötti bajnokságok, kupa, stb. A mindennapi testedzés érdekében a tanulók a kollégium sportfelszereléseit díjtalanul, megőrzési felelősséggel vehetik igénybe. A tanulók mindennapi testedzését illetve a házibajnokságok és sportversenyek lebonyolítását a csoportvezetők illetve az erre a célra reszortfelelősként kijelölt nevelő szervezi és irányítja

13.

A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete

A kollégiumba beköltözni, csak érvényes orvosi igazolás birtokában lehet. Az igazolásnak tartalmaznia kell, hogy a tanuló közösségben tartózkodhat. A tanulók rendszeres orvosi ellátását a lakóhely szerint illetékes háziorvos, az iskolaorvos, a kollégium körzetében kijelölt háziorvos együttesen látja el. A kollégium körzetében kijelölt orvos rendelési idejét az intézményi faliújságon tüntetjük fel. A tanulók a társadalombiztosítási kártyát a lakóhely szerint illetékes háziorvosnál adják le. Iskolai időben az ott működő iskolaorvos végzi a tanulók egészségügyi ellátását. A kollégium körzetében kijelölt háziorvos a kollégisták ambuláns ellátását biztosítja rendelési időben. A beteg tanulók gondozását, felügyeletét, orvoshoz, szakorvoshoz kísérését a kollégiumi ápolónő látja el. Ügyeleti időben a csoportvezető, illetve ügyeletes tanár intézkedése alapján a városi orvosi ügyelet végzi a szükséges orvosi ellátást. A beteg tanulónak a Házirendben rögzített módon, amennyiben állapota lehetővé teszi, haza kell utaznia, és jelentkeznie kell háziorvosánál. Az intézménybe csak gyógyultan, igazolással ellátva térhet vissza.

14.

A tanulóbalesetek megelőzésében és baleset esetén teendő feladatok

A kollégium Házirendjében vannak meghatározva azok a védő-óvó előírások, amelyeket a tanulóknak a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a felmerülő veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a tanév megkezdésekor ismertetni kell kollégiumi foglalkozás keretében. (Balesetvédelmi és biztonságtechnikai oktatás). Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Évente egyszer „tűzriadó próbát” kell tartani az épület kiürítésével, a biztonságtechnikai feladatok átismétlésével egybekötve. A tanulók részére csak a Házirendben meghatározott eszközök és berendezések használata engedélyezett.

30 Tanulóbalesetek esetleges bekövetkezésekor a nyilvántartási és jelentési kötelezettséget a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak szigorú betartásával kell teljesíteni. E kötelezettséget a benntartózkodástól függően (lásd vezetők helyettesítési rendje az intézmény igazgatója, helyettese, ügyeletes tanár, balesetvédelmi megbízott) teljesíti. A balesetek megelőzésére, a veszélyforrások feltárásában és megszüntetésében közreműködik az intézmény összes dolgozója és tanulója. Az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelések megtalálhatók a tanári szobában, igazgató-helyettesi irodában és a gazdasági irodában. Naprakész feltöltésükről a kollégium ápolónője gondoskodik.

15.

A kollégiummal jogviszonyban nem álló személyek intézménybe történő belépésének, és benn tartózkodásának rendje

A kollégiumban a tanulók szülőt és látogatót csak a Házirendben meghatározott esetekben és módon, engedéllyel fogadhatnak. Engedélyezésre jogosult az igazgató, az igazgatóhelyettes, az ügyeletes tanár, a csoportvezető tanár. Az engedély megadását nem megfelelő indoklás esetén meg lehet tagadni. Az engedélyező kijelöli a benntartózkodás helyét és időtartamát. Tanulót látogató személyek a portástól kérnek tájékoztatást, és az előtérben várják meg a keresett személyt. Az ügyeletes tanár engedélyével a tanulók szülei a hálószobába, illetve a társalgókba is felmenetnek. A menzás tanulók, illetve vendégebédet befizetők étkezési jegyüket a portásnak felmutatják, és csak az étkezés időtartamára tartózkodhatnak az ebédlőben. Az intézménybe érkező szállóvendégek intézményben tartózkodásának szabályait az úgynevezett „vendég házirend” tartalmazza, amelyet a vendégek részére a portán nyújtunk át, az abban foglaltak betartása anyagi felelősségvállalás mellett a vendégek részére kötelező. A tanfolyami oktatásban résztvevők a terembérleti szerződés alapján csak a számukra engedélyezett helyiségekbe léphetnek be. Számukra is kötelező az intézmény belső szabályzatainak betartása. (helyiségek használati rendje, tűz és balesetvédelmi előírások, stb.) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének tagjai (képviselői munkájukkal összefüggésben – az Önkormányzattól kapott megbízás alapján – képvieslői igazolványuk felmutatásával) az önkormányzati intézmények helyiségeibe – az intézmény vezetője, vagy távolléte esetén az igazgatóhelyetesekkel történő előzetes egyeztetés után – beléphet. A Debreceni Intézményműködtető Központ dolgozói a DIM belső szabályzatában illetve a DIM, KLIK együttműködési megállapodásában rögzítettek szerint léphetnek ki illetve tartózkodhatnak az intézményben.

31

Záró rendelkezések A Debreceni Deák Ferenc Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzatát és mellékleteit az intézmény igazgatója készítette el, a Nevelőtestület rendkívüli értekezlet keretében véleményezte és elfogadta, határozatlan idejű érvényességgel. A Szervezeti és Működési Szabályzatot és mellékleteit a jogszabályban előírt egyetértési és véleményezési jogával élve elfogadásra alkalmasnak tartotta az intézmény Szülői szervezete és Diákönkormányzata. Az

intézmény

Szervezeti

és

Működési

Szabályzatát,

Pedagógiai

programját,

Minőségirányítási Programját és Házirendjét a szülők és tanulók részére az intézmény honlapján (www.deakkoli.sulinet.hu), könyvtárában, nevelői illetve igazgatói irodájában, valamint a tagintézmény nevelői szobájában lehet megtekinteni, munkanapokon 8 – 16 óráig. Az ezekkel a dokumentumokkal kapcsolatos információ kérhető az intézmény igazgatójánál, igazgató-helyetteseinél, tagintézményvezetőjénél, munkanapokon 8 – 16 óráig személyesen, vagy az 52-534-949-es, vagy a 52-413-922-es telefonszámon. Igazgatói fogadóóra csütörtök: 14-16 óráig. A Debreceni Deák Ferenc Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata határozatlan időre készült, felülvizsgálatát szükség szerint, illetve 2015-ben tervezzük.

Debrecen, 2014. február 28.

Posta László igazgató

32

33

A KOLLÉGIUMI DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján az intézmény diákönkormányzata az alábbiak szerint működik, és az alábbi jogokat gyakorolja. 1. A diákönkormányzat dönt saját működéséről és szerveinek hatásköréről, valamint a diákönkormányzat mozgalmi tevékenység formáiról a nevelőtestület véleményének meghallgatásával, továbbá a kollégiumi rádió- és újság feladatainak meghatározásáról, diák- szerkesztő bizottság megbízásáról. 2. A diák-önkormányzati szerv javaslattevő jogot gyakorol a) a működési szabályzat elfogadásakor, módosításakor - a kollégium munkarendjében a tanulókat érintő rendelkezések, - a kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje és időbeosztása, - a kollégiumba a felvételről való döntése, az externátusi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának elvei, - a kollégiumi közösségek, a diákképviselők, valamint a diákotthoni vezetők közötti kapcsolattartás formai és rendje, - az ösztöndíj megállapításának és a rendelkezésre álló keret felosztásának elvei és módja, - a tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái, - a tanulók jutalmazásának elvei, - a fegyelmező intézkedések, - a kollégiumi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, - a kollégiumi létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje, - a kollégiumi tagjainak jogai és kötelességei, - a kollégiumi fegyelmi eljárás szabályai megállapításának tekintetében. b) a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, c) a társadalmi munkaakciók, környezetvédelmi programok szervezésében, d) a tanév rendjének meghatározásakor a tanulókat érintő programok tekintetében egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározásában, e) a szociális intézkedésekre, illetőleg a sporttevékenységre vonatkozó valamennyi, a tanulókat érintő döntések tekintetében, f) a diákönkormányzati szerv részére helyiség biztosításában, illetőleg megvonásában, g) az ifjúságpolitikai célkora fordítható pénzeszközök felhasználásában, h) a diákönkormányzati szervek választott tisztségviselőinek, illetőleg a tanulóknak a kitüntetésében, jutalmazásában, i) a diákönkormányzati szervet illető pénzeszközök feloszlatásában j) a házirend egyes pontjainak megállapításában. 3. A diákönkormányzati szerv véleményezési jogot gyakorol

34 a) a kollégiumi intézmény munkájának, a tanulók helyzetének átfogó elemzésében, értékelésében, beszámolók elfogadásában, b) pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében, c) az ifjúságvédelmi felelős tanár megbízása tekintetében, d) a tanulók fegyelmi ügyeiben e) a középfokú nevelési – oktatási intézmény külső kapcsolatrendszerének kialakításában, f) a könyvtár, sportlétesítmények működési rendjének kialakításában, g) a pedagógusoknak a diákmozgalomban végzett tevékenységéért való kitüntetésében, jutalmazásában, h) a kollégiumi ünnepségek szervezésében és a kollégiumi hagyományok építésében. 4. A diákönkormányzati szerv javaslattevő jogköre kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre. 5. A diákotthoni közgyűlés dönt: a) a kollégiumi diáktanács és a fegyelmi bizottság tagjainak megválasztásában, b) a kollégiumi részére meghirdetett versenyeken való részvételi tekintetében. 6. A kollégiumi közgyűlés egyetértési jogot gyakorol a) a kollégiumban működő ifjúsági klub vezetőjének megbízásában 7. A kollégiumi közgyűlés véleményezési jogot gyakorol a működési szabályzat elfogadásakor a diákotthon tagjait érintő kérdésekben. 8. A kollégiumi közgyűlés az 5./ bekezdés b. pontjában, valamint a 6./ bekezdésben meghatározott jogait a diáktanácsra átruházhatja. 9. Az intézményben a diákönkormányzat működését, a tanulók által, erre felkért pedagógus segíti, a) a Diáktanács tagjait az egyes tanulócsoportok delegálják a testületbe úgy, hogy annak összetétele a tanulóközösséget reprezentálja, b) a Diáktanács vezető tisztségviselőit /titkár, elnök / - a testület javaslatára – a Közgyűlés választja, c) a Közgyűlés összehívása a Diáktanács kezdeményezésére történik, d) a Diáktanács munkájának rendjét saját jogkörben határozza meg e) a Diákközgyűlés küldöttközgyűlésként szervezik meg, ahová a tanulócsoportok által választott állandó Diákönkormányzati képviselő mellé csoportonként legalább 3 küldöttet delegálnak a tanulóközösségek. A Diákközgyűlés nyilvános.

35 Diákönkormányzat László vezetője igazgató

Posta

36

A Debreceni Deák Ferenc Kollégium pedagógus továbbképzési szabályzata 1. A szabályzat hatálya A módosított 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglaltak alapján az intézmény pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos eljárását az alábbiakban szabályozom: Jelen szabályzat az intézményben határozatlan időre főállású pedagógus munkakörbe kinevezett dolgozókra terjed ki, beleértve a fizetés nélküli szabadságon lévőket vagy a sorkatonai szolgálatukat töltőket. 2. A szabályzat időtartama A szabályzat határozatlan időre szól.

3. Alapelvek Az intézmény csak olyan továbbképzési vagy átképzési formákat és irányokat támogat, amelyek: - az intézmény pedagógiai programjával összhangban vannak, javítják az abban megfogalmazott célok megvalósításának lehetőségét, - az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a pedagógus munkakörében közvetlenül hasznosítható felsőfokú végzettséget, szakképesítést vagy szakvizsgát adnak, és összhangban vannak a Köznevelési törvény pedagógus továbbképzésre vonatkozó előírásaival, a jogszabályban meghatározott módon jóváhagyott képzési projektnek regisztrálnia kell a képzés programját /cím, tematika, tartalom, előírt módszertan, képzési idő, részvételi költség, elérhető szakképesítés. 4.

A támogatás odaítélésekor intézményünk célkitűzéseinek megfelelően kiemelten kezeljük: - a tehetséggondozás formáit gazdagító beiskolázásokat, - korszerű anyanyelvi és idegen nyelvi kultúra gazdagítását, - az informatikai képzést, - a mentálhigiénés képzést, - az egyszakos nevelők második szakjának megszerzését, - a kisebb költségkihatással és kevesebb munkaidő kieséssel járó képzési formákat, - a hétéves határidő lejárta miatt szükségessé vált képzéseket.

5. A döntés folyamata A jelentkezés az igazgatónál történik írásban /a jelentkezésre az intézmény vezetője is felkérhet pedagógusokat/. A beiskolázási tervebe való felvételről az igazgatódönt, az érdekvédelmi szervezetek és a Közalkalmazotti Tanács meghallgatásával. A támogatásról a KLIK Debreceni Tankerület Igazgatója dönt. Az igazgató írásban értesíti a jelentkezőt.

37 A továbbképzésben való részvétel nem gátolhatja a feladat ellátását. A pedagógus köteles igazolni: a számlával igazolt költségek mértékét, a támogatás mértékét, ami legfeljebb a tanfolyami díj költségeinek 80%-át teheti ki. amennyiben az e célra felhasználható keret erre lehetőséget ad további költségtérítésről is dönthet az intézmény igazgatója, - tartalmaznia kell, a tanulmányi szabadság és távollét mértékét, Amennyiben a dolgozó, a továbbképzést önhibájából nem fejezi be, a kapott támogatást -

vissza kell fizetnie, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb szankciók is alkalmazhatók vele szemben. Az intézmény a pedagógus továbbképzésre és átképzésre és átképzésére a nevelőtestület által jóváhagyott ütemtervet kell készíteni. Az ütemterv öt évre szól. A munkáltató minden tanévben a jogszabályban meghatározott formájú és tartalmú beiskolázási tervet készít.

Posta László igazgató

38

Szempontok a kiemelkedő színvonalú munkavégzésért járó keresetkiegészítés odaítéléséhez a Debreceni Deák Ferenc Kollégiumban Igazgatóhelyettesek A munkaköri leírásban megfogalmazott teendők példás szintű, mintaértékű ellátása, konszenzusteremtő,

vezetői

koordináló

tevékenység.

A

döntések

előkészítésben,

végrehajtásában és ellenőrzésében való következetes részvétel. Az intézmény érdekében végzett „vállalt” feladatok magas szintű ellátása. A pótlék odaítéléséről, mértékéről a fenti szempontrendszer alapján az intézmény igazgatója dönt egy tanévre szólóan. Taginézményvezető A munkaköri leírásban megfogalmazott teendők példás szintű, mintaértékű ellátása, konszenzusteremtő,

vezetői

koordináló

tevékenység.

A

döntések

előkészítésben,

végrehajtásában és ellenőrzésében való következetes részvétel. Az intézmény érdekében végzett „vállalt” feladatok magas szintű ellátása. A pótlék odaítéléséről, mértékéről a fenti szempontrendszer alapján az intézmény igazgatója dönt egy tanévre szólóan. Nevelőtanárok Alapfeladatok:

A mindennapi

alaptevékenység kiemelkedő színvonalú végzéséhez,

csoportvezetői teendők, ügyeleti tevékenység, szilenciumi rend, fegyelem, a szobák rendje, a csoport neveltségi szintje, a tanulmányi munkát segítő tanári tevékenység. Magas fokú pedagógiai igényesség az oktató- nevelőmunka végzése során. A kollégium Pedagógiai Programjában megfogalmazott konkrét feladatok példás ellátása. A pedagógiai adminisztráció pontossága, szóbeli és írásbeli kommunikáció színvonala, pedagógiai kultúráltság, példamutatás, kiemelkedő szakmai eredmények, innováció. A szakkollégiumi feladatellátással kapcsolatos követelmények, áltagon felüli teljesítése: Fakultációk szervezése és a fakultációs munka színvonala, egyéni képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, a tanulókkal való egyéni foglalkozás / korrepetálás,

39 pályaorientáció /. A hátrányos helyzetű tanulókkal való kiemelt törődés. Az egyéni megbízás alapján

végzett

úgynevezett

reszortfeladatok

igényes

ellátása

/ifjúságvédelem,

Diákönkormányzat segítése, könyvtár, DSK, klubok, szakkörök /. A kollégiumi szabadidős tevékenység szervezésében és lebonyolításában való aktív részvétel, versenyekre való felkészítés, versenyek, vetélkedők szervezése intézményi

illetve

intézmények közötti szinten. A szabadidő kultúrált eltöltéséhez nyújtott pedagógiai segítség az egészséges életmódra nevelés terén kifejtett magas szintű munkavégzés. A minőségi pótlék odaítélésének alapfeltétele, hogy a mindhárom területen végzett munka jó színvonalú, de legalább két területen, átlagon felüli legyen. Jogszabályban megállapított mértékű kereset-kiegészítés illeti meg azt a pedagógus munkakörben dolgozót, (beleértve a vezetőket is) aki az intézményi minőségbiztosítási, minőségfejlesztési, mérési, értékelési munkát vezeti, illetve az igazgató megbízása alapján abban részt vesz. Egyéb dolgozók A munkaköri feladatok pontos, lelkiismeretes ellátása. Munkaköri vezetők esetén az adott terület és a beosztott dolgozók önálló irányítása, a feladatok határidőre történő végrehajtása, a beosztott dolgozókkal kialakított kapcsolatrendszer, az intézmény érdekeinek maximális érvényesítése, a vállalt feladatok mennyisége és ellátásuk színvonala, a munkaterület rendje, a dolgozók fegyelme. Beosztott dolgozók esetén a vezetőikhez való viszony, az utasítások és a munkaköri leírásban foglaltak szakszerű, határidőre történő és hibátlan végrehajtása. Hosszú távon végzett az ellenőrzések által pozitívnak ítélt munkavégzés.

40

A DEBRECENI DEÁK FERENC KOLLÉGIUM KÖNYVTÁRÁNAK MŰKÖDÉSI ÉS GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

Készült: A nevelési – oktatási intézmények működését szabályozó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján, a kollégiumi Szervezeti és Működési Szabályzat részeként. 1. A gyűjtőköri szabályzat célja: A kollégiumi könyvtár, az iskolai, kollégiumi pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. 2. A gyűjtőköri szabályzat indoklása: A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerint a kollégiumi könyvtár igénybevételének, működésének szabályait, a kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A kollégiumi könyvtár állományába 40epi a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A kollégiumi könyvtár gyűjtőkörét a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott gyűjtőköri szabályzat határozza meg. A könyvtár gyűjtőkörét alapvetően meghatározzák a kollégium pedagógiai programjában, a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak, döntően pedig természetesen az anyagi lehetőségek is. Kollégistáink a Tóth Árpád Gimnázium, Medgyessy Ferenc Gimnázium, Fazekas Mihály Gimnázium, Ady Endre Gimnázium, Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziuma, Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, a Brassai Sámuel Szakközépiskola, Beregszászi Pál Szakközépiskola, Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Mechwart András, valamint a Péchy Mihály Műszaki Középiskolák tanulói közül kerülnek ki. Széleskörűen ismernünk kell tehát az adott iskolák pedagógiai programját, helyi tanterveit és az iskolai könyvtárak állományát, ahhoz, hogy kollégiumunk könyvtárába megfelelő dokumentumgyűjteményt alakíthassunk ki. Diákjaink a 40epi40r nyelv- és irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, ének, társadalmi ismeretek, filozófia, informatika tantárgyakat tanulnak, idegen nyelvek közül angolt, németet, franciát, olaszt, oroszt. Szakmai tárgyak közül az elektronikai, villamos gépészeti, építészeti ismereteket, statisztikát, gazdasági jogot, a szakrajzot illetőleg zeneelméleti, művészeti stb. Ismereteket.

41 Az intézmény által képviselt sokféle iskolatípus és képzési profil, s nem utolsó sorban tehetséggondozást és – fejlesztést szolgáló szakkollégiumi jelleg miatt a Deák Ferenc Középiskolai Szakkollégium tanulóinak érdeklődési köre igen széles és sokrétű. Ennek figyelembevételével gyűjtjük az intézményi könyvtár szakági összefoglaló és egyéb dokumentumait. Az utóbbiakra való tekintettel is, a könyvtár gyűjtőköri, szakmai – módszertani célkitűzéseit mindenekelőtt az alábbi szempontok határozzák meg:  A könyvtári gyűjtemény megfelelő színvonalú információkkal és információhordozókkal segítse a kollégium alap és kiegészítő feladatainak ellátását, valamint a szakkollégiumi jelleggel szorosan összefüggő oktató – nevelő tevékenységet.  A könyvtár gyűjtőköréből gondoskodjon olyan dokumentumok (szak – és szépirodalmi, tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési, pedagógiai módszertani kiadványok, tankönyvek, periodikák, folyóiratok, egyéb kiadványok, 41epi és elektronikus ismerethordozók stb.) állományába vételéről, amelyek a Szakkollégium jellegének az intézmény pedagógiai programjában deklaráltak szerint a tanulók felzárkóztatását és a tehetséggondozás valamint a fakultációs oktatás szempontjait és elvárásait helyezik előtérbe.  A feltételek megteremtésével a könyvtár segítse hozzá a tanulókat és a tanárokat, az adminisztratív és a technikai dolgozókat is (lehetőségek függvényében) a szabadidő kultúrált és tartalmas eltöltéséhez. 3. A kollégiumi könyvtár működési feltételei: A könyvtár jogi személyiség nélküli, szakmai – módszertani önállósággal egysége a Deák Ferenc Kollégiumnak. A könyvtár és a könyvtárfelelős tanár munkájának felügyeletét az intézmény igazgatója látja el. A könyvtár működési feltételei jelenleg részben biztosítottak, mivel a könyvtárban sem főállású szakképzett könyvtáros tanár, sem könyvtáros asszisztens nincs, holott a 250 fő tanulói létszámot meghaladó intézmény számára az oktatási törvény egy főállású könyvtáros alkalmazását lehetővé teszi, sőt elő is írja. A

Deák

Ferenc

Kollégium

Könyvtára

viszonylag

korszerű,

mintegy

90 nm alapterületen fekvő, a főépületben elhelyezett, könnyen megközelíthető, tágas terem, amelynek „csarnokszerűségét” sajátos hangulatot teremtve, egy oszlopsor töri, egyik oldalát pedig a belső udvarra néző teljes üvegborítású ablaksor zárja le.

42 A könyvtárterem méreteinél fogva is alkalmas fakultációs (osztály) foglalkozás, illetve más nagyobb szabású kulturális programok megtartására. A könyvtár rendelkezik az oktatónevelő munkát hatékonyan szolgáló segédletekkel, információhordozókkal és egyéb eszközökkel (irásvetitő, tv, számítógép stb.) A beiratkozott olvasók száma 150 fő, a több – kevesebb rendszerességgel megjelenő könyvtárlátogatóké pedig 200 fő. A könyvtár munkáját egy könyvtári gyakorlattal rendelkező nem szakképzett könyvtáros (magyar szakos) nevelőtanár szervezi és irányítja. A könyvtár közel ötezer dokumentumos könyvtári állománynak biztosit megfelelő szakszerű elhelyezést,

zömmel

zártpolcos

üvegszekrényben.

Lehetővé

teszi

a

kultúrált

könyvtárhasználatot, és az eligazodást segítő és az álagmegőrzést szolgáló nyilvántartást. Szabadpolcos állományrész biztosított. Tanítási napokon a tanulók, a pedagógusok és a dolgozók számára a működési rend által rögzített időpontokban a nyitva tartás biztosított. A könyvtár kapcsolatrendszere kiterjedt Debrecen város más kollégiumi könyvtáraival, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekkel, mindenekelőtt a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézettel, s annak könyvtárával. 4. A kollégiumi könyvtár a következő alapfeladatoknak igyekszik eleget tenni:  Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és hozzáférhetővé tétele.  Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról.  Fakultációs, készség – és képességfejlesztő foglalkozások tartása.  Az egyéni olvasói igények kielégítése céljából és csoportos foglalkozások számára a könyvtári dokumentumok helyben való használatának a biztosítása.  Rendszeres olvasószolgálat biztosítása az egyéni és csoportos érdeklődők számára.  Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is. 5. A kollégiumi könyvtár használói köre, működése: a., A kollégiumi könyvtár korlátozottan nyilvános. A könyvtárhasználók körét a kollégiumi diákok, tanárok és dolgozók alkotják, ami jelen esetben 252 fő tanulót, 2 fő dolgozó és 12 tanárt jelent.

43 b., A beiratkozás, a regisztráció és az adatkezelés olvasójegy alapján történik. c., A szolgáltatások igénybevételének feltételeit, a könyvtárhasználat szabályait, a nyitvatartási, kölcsönzés idejét és az egyéb szükséges információkat a könyvtár működési rendjét rögzítő melléklet tartalmazza. d., Könyvtárhasználat kérdéseire vonatkozó előírások nyilvánosan megismerhetők, a könyvtár működési rendje jól látható helyen kifüggesztve.

6. Gyűjtőköri leírás: Funkció szerinti felosztás a., Főgyűjtőkör: a könyvtár alapfunkciójából adódó feladatok megoldását segítő dokumentumok:    

kézikönyvek helyi tantervekben meghatározott házi olvasmányok ismeretterjesztő – és szépirodalom (a fent jelzett körben) szórakoztató irodalom

b., Mellékgyűjtőkör: a könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik, beszerzésüket 43epi részlegesen tudjuk vállalni. A gyűjtőkör formai oldalról írásos nyomtatott dokumentumokat jelent (könyv, periodika, brosúra, tankönyv, folyóirat, újság és egyéb nyomtatványok, szemléltető eszközök stb.). A könyvtár kiemelten fejleszti a kézikönyv állományát, fokozottan fejleszti a 43epi43r irodalmi, világirodalmi gyűjteményét, valamint szakkollégiumi oktatás – nevelés céljait, a felzárkóztatást, a tehetséggondozást és a nyelvi képzést szolgáló dokumentumokat. Kézikönyvtár: Teljességre törekvően gyűjtjük:  általános – és szaklexikonokat,  általános – és szakenciklopédiákat  szótár – és fogalomgyűjteményeket.

44 Válogatással gyűjtjük:  tankönyveket,  életrajzi lexikonokat,  név – és címtárakat. Szépirodalom (kölcsönözhető): Teljességgel gyűjtjük:  a helyi tantervben meghatározott, a 44epi44r irodalom bemutatására szolgáló átfogó antológiákat,  házi olvasmányokat,  a világirodalom klasszikusainak műveit. Válogatással gyűjtjük:  elbeszéléseket,  verses köteteket,  történelmi regényeket. Ismeretterjesztő irodalom (kölcsönözhető):  az alapvizsga követelményrendszerének megfeleltetett alapszintű irodalmat,  házi – és ajánlott olvasmányokat. Pedagógiai gyűjtemény (kölcsönözhető): Teljességgel gyűjtjük:  a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok szakirodalmát.  Válogatással gyűjtjük:  pedagógiai, lélektan és szociológia területeihez kapcsolódó műveket. Külön gyűjtemények: Teljességre törekvően gyűjtjük:  alkalmazott pedagógiai – és tantárgyi módszertani folyóiratokat. Válogatással gyűjtjük:  hivatali segédkönyvtár,  a kollégium irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket,  az ezzel kapcsolatos jogszabálygyűjteményeket  az ezzel kapcsolatos periodikai gyűjteményeket

45 Kiadványok példányszáma (a kollégium tanulóinak és tantestületének létszáma határozza meg) illetve, hogy az adott dokumentum a fő – vagy mellékgyűjtőkörbe tartozik és hány elkülönített állományrészben van helye:     

házi olvasmányok (4 – 5 tanuló/kötet) ajánlott olvasmányok (10 tanuló/kötet) kézikönyvtár: 1 – 1 példány (pl.: pedagógiai) tanárok által használt művek: 1 – 1 példány a mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok: 1 – 2 példány.

Megjegyzés: A fentiek a minimum példányszámot jelentik, amelyek a mindenkori beszerzési keret, pályázatok függvényében változnak. 7. Gyarapítás forrásai: vásárlás, ajándék, csere A vásárlás főbb forrásai:  könyvesboltok  könyvtárellátók. Ajándékként a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok kerülhetnek. 8. Az állomány apasztása: Tervszerű rendszeres selejtezés a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM rendelet alapján az alábbi címeken:    

tartalmilag elavult, természetes elhasználódás, fölöslegessé vált, egyéb.

Végül fontos leszögeznünk, hogy a feladatok és lehetőségek változásával a gyűjtőköri szabályzat összehangolását a könyvtár mindenkori feladatának tekinti és elvégzi.

A Gyűjtőköri szabályzat 1. számú melléklete A könyvtár működési rendje

46 1. A könyvtár a kollégium minden tanulója, tanára és dolgozója használhatja a könyvtári órák alatt (hétfőtől – csütörtökig 16 -18 óra, pénteken 14 – 15 óra között) 2. A könyvtár fő feladata könyvtári dokumentumok kölcsönzése, információk gyűjtése és továbbítása, tájékoztatás, a kulturált szabadidő eltöltésének biztosítása. 3. A könyvtárat a könyvtári órákban olvasásra, dolgozatok elkészítésére és egyéb csendes foglalkozásra lehet használni. 4. A könyvek kölcsönzési ideje 2 hét. A kikölcsönzött könyvet 2 héten belül felszólítás nélkül vissza kell szolgáltatni. 5. Egy alkalommal 2 könyv kölcsönözhető. 6. Lexikonokat, szótárakat és egyéb fontos összefoglaló kézikönyveket kölcsönözni nem lehet, azokat 46epi a könyvtárban lehet használni. 7. Ha kikölcsönzött könyv a kölcsönvevőnél súlyosan megsérül (pl.: lapok hiányoznak, olvashatatlanná válik, stb.) a kölcsönző kártérítést tartozik fizetni. 8. A könyvérték háromszorosát köteles kártérítésként fizetni az is, aki a kölcsönvett könyvet elhagyja. 9. A könyvtárból történő lopás fegyelmi eljárást és a könyvtár használatától való végleges eltiltást vonja maga után. 10. A szekrényből, polcról kiemelt könyvet, folyóiratot, újságot használat után a helyére kell visszatenni. 11. A könyvtárban csendnek és rendnek kell lennie, élelmiszert bevinni, vagy ott fogyasztani nem szabad. 12. A könyvtár használói javaslatot tehetnek könyvek vásárlására, dokumentumok, 46epi és elektronikus ismerethordozók beszerzésre. 13. A könyvtárhasználók a könyvtáros utasításait kötelesek betartani. 14. Akik a könyvtár helyiségét más célra veszik igénybe (pl.: tanári értekezlet, továbbképzés, beszámolók, vizsgák) azoknak rendet és a tisztaságot, valamint a polcokon levő könyvek és folyóiratok biztonságát szem előtt kell tartaniuk. A Gyűjtőköri szabályzat 2. számú melléklete:

47 Részletes gyűjtési utasítás Kézikönyvtár gyűjtőköre ETO főosztály és osztályok szerint. 0 főosztály: 00 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 01 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 02 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 03 osztály általánosan 04 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 05 osztály válogatva 06 osztály nem 07 osztály nem 08 osztály válogatva 09 osztály nem 1 – es főosztály: 10 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 11 osztály nem 12 osztály nem 13 osztály nem 14 osztály válogatva 159.9 osztály válogatva 16 osztály válogatva 17 osztály válogatva 2 – es főosztály: 21 osztály válogatva 22 osztály válogatva 23/28 osztály válogatva 29 osztály válogatva 3 – as főosztály: 30 osztály válogatva

48 31 osztály nem 32 osztály nem 33 osztály nem 34 osztály nem 35 osztály nem 36 osztály nem 37 osztály válogatva 38 osztály nem 39 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 5 – ös főosztály: 50 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 51 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 52 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 53 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 54 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 55 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 56 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 57 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 58 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 59 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 6 – os főosztály: 60 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 61 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 62 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 63 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 64 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 65 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 66 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 67 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 68 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 69 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek

49 7 – es főosztály: 71 osztály nem 72 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 73 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 74 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 75 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 76 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 77 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 78 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 79 osztály általánosan 8 – as főosztály: 80 nyelvkönyvek szótárak válogatva 82/89 szépirodalom válogatva 9 – es főosztály: 902/904 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 908 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 91 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 929 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek 93/99 osztály válogatva – összefoglaló kézikönyvek

3. számú melléklet: Periodika gyűjtemény A folyóiratok megőrzésére vonatkozó jelölések: K = kötve, tartós megőrzésre Ö = tékázva, 3 évig őrizzük T = évente töröljük  National Geographic Ö

50

 Rubikon Ö  Köznevelés Ö  TermészetBúvár Ö

51

FÜGGELÉKEK 1-es számú függelék

Az igazgató munkabeosztása: Hétfő:

8.00 – 16.00

Kedd:

8.00 – 16.00

Szerda:

8.00 – 16.00

Csütörtök A hét: 8.00 – 18.00 B hét: 8.00 – 19.00 Péntek:

8.00 – 13.30

Igazgatói fogadóóra: csütörtök 14.00 – 16.00 Az igazgatóhelyettesek munkabeosztása: Hétfő

A hét: 9.00 – 20.00 B hét: 8.00 – 20.00

Kedd:

8.00 – 16.00

Szerda:

12.00 – 19.00

Csütörtök:

8.00 – 16.00

Péntek

A hét: 9.00 – 15.00 B hét: 8.00 – 13.00

Hétfő:

8.00 – 16.00

Kedd:

14.00 – 19.00

Szerda:

8.00 – 16.00

Csütörtök A hét: 8.00 – 20.00 B hét: 9.00 – 20.00 Péntek

A hét: 8.00 – 13.00

52

B hét: 9.00 – 15.00

Tagintézményvezető munkabeosztása Hétfő:

8.00 – 16.00

Kedd:

8.00 – 16.00

Szerda:

8.00 – 16.00

Csütörtök: 8.00 – 18.00 Péntek:

8.00 – 14.00

Tagintézményvezető fogadóórája: csütörtökön 15.00 – 17.00

3-as számú függelék

ALAPADATOK 1.

A költségvetési szerv neve:

Debreceni Deák Ferenc Kollégium

1.1.

Székhelye:

4024 Debrecen, Tímár utca 1.

1.2.

Tagintézménye:

Debreceni Deák Ferenc Kollégium Újkerti tagintézménye

1.3.

Telephelye:

4032 Debrecen, Jerikó u. 17-21.

2.

Jogszabályban meghatározott közfeladata

Kollégiumi nevelés

2.1.

Az intézmény típusa:

Kollégium

2.2.

Felvehető maximális tanulói létszám

2.2.1.

A székhelyen:

258

2.2.2.

A tagintézményben:

121

3.

Alapító szerv neve és székhelye:

Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Debrecen, Vörös Hadsereg útja 20.

3.1.

Alapításról rendelkező határozat száma:

-

3.2.

Közvetlen jogelőd megnevezése, székhelye:

-

4.

Fenntartó neve és székhelye:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051, Budapest, Nádor u. 32.

5.

Irányító szerv neve és székhelye:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u. 32.

53 6.

Ellátandó alaptevékenysége: KSH által kiadott gazdasági TEÁOR 2008 –ban

55.90 Egyéb szálláshely szolgáltatás

meghatározott besorolás: Szakágazat száma:

559000 Egyéb szálláshely-szolgáltatás

A költségvetési szerv szakfeladatai: 6.1.

853000

Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

6.2.

855921

Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása)

6.3.

855922

Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelése)

6.4.

559011

Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára

6.5

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

6.6.

910121

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

6.7.

910122

Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

6.8.

931204

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

9.9.

562914

Tanulók kollégiumi étkeztetés

6.10.

562917

Munkahelyi étkeztetés

6.11.

682002

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem folytat vállalkozási tevékenységet.

7.

Ellátandó vállalkozási tevékenysége:

8.

Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: A magasabb vezető megbízásáról nyilvános pályázat alapján a Miniszter dönt. A megbízás határozott időre, 5 évre adható.

9.

Foglalkoztatottjaira

vonatkozó

foglalkoztatási

jogviszony megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján. 10.

A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon:

10.1.

9774 hrsz.-ú Debrecen, Tímár utca 1. sz. alatti 4604 m2 területű ingatlan, kivéve a felülépítmény közétkeztetési feladat ellátását szolgáló 167,34 m2 nagyságú ingatlanrésze

10.2.

21443 hrsz-ú Debrecen, Jerikó utca 17-21. sz. alatti ingatlanból 2959,07 m2.

54

55

4-es számú függelék

Az igazgatóhelyettesek alapvető feladatai  Nevezett az érvényben lévő oktatási, gyermekvédelmi, gazdálkodási, közalkalmazottakra vonatkozó munkaügyi, és egyéb hatályos jogszabályok, az intézményi belső szabályzatok által előírtak és az intézmény igazgatója által adott utasítások alapján köteles végezni munkáját. Tevékenységével aktívan hozzájárul az intézmény szakszerű és törvényes működésének biztosításához, nevelési céljainak, a Pedagógiai programban a Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Házirendben, Minőségirányítási Programban, Balesetvédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatában, illetve egyéb dokumentumokban megfogalmazott követelmények megvalósulásához.  Közvetlen felettese az intézmény igazgatója. Helyettesítéséről közvetlen felettese intézkedik. Ugyancsak közvetlen felettese utasítja mások helyettesítésére.  Munkavégzésének területe: a Debreceni Deák Ferenc Kollégium egész területe, illetve felettese utasításának alapján a kollégium működésével összefüggésben azon kívül is.  Munkaideje: heti 40 óra.  Heti kötelező óraszáma: 10 óra.  Munkája során folyamatosan kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, a nevelőtestülettel, a munkaközösség vezetőkkel, a DIM kapcsolattartóival, ápolónőivel, kollégiumi titkáraival.  Az intézmény igazgatójával egyeztetett terv szerint ellenőrzi az intézmény minden beosztott dolgozójának munkáját, a jogszabályokban és a kollégiumi alapdokumentumokban foglaltak megvalósulását.  Közreműködik az intézmény alapdokumentumainak (Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend, Minőségirányítási Program, Éves foglalkozási terv, Balesetvédelmi és biztonságtechnikai szabályzat, pedagógiai értékelések, stb.) elkészítésében.  Teljes körűen végzi az intézmény statisztikai adatszolgáltatásával kapcsolatos feladatokat.  Segíti és ellenőrzi a nevelők pedagógiai munkáját, az ügyeleti tevékenységet, és a pedagógiai adminisztrációt. Elkészíti az ügyeleti beosztást, a szobabeosztást, a tanulócsoportok névsorát, a tanári órarendet, foglalkozási rendet.  Figyelemmel kíséri a szobarend ellenőrzések megtörténtét, és azokat személyes ellenőrzéssel rendszeresen felülvizsgálja.  Figyelemmel kíséri az intézmény berendezéseinek, felszerelési tárgyainak, helyiségeinek műszaki állapotát, használhatóságát, rendeltetésszerű használatát. Gondoskodik a hibák kijavításáról.  Kijelöli a szállóvendégek számára a szobákat, azok elhelyezésével, itt tartózkodásával kapcsolatos tevékenységben közreműködik.  Ellenőrzi az intézmény munkarendjének, házirendjének, napirendjének betartását, gondoskodik a nevelők helyettesítéséről.

56  Foglalkozások látogatásával ellenőrzi a szilenciumok, a fakultációs-, csoportfoglalkozások megtartását, azok színvonalát, a Pedagógiai programban foglaltak megvalósulását. Tapasztalatait ellenőrzési naplóban rögzíti és beszámol az intézmény igazgatójának.  Segíti a diákönkormányzat munkáját.  Közreműködik az ifjúságvédelemmel, a tanulói és dolgozói balesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységben.  Gondoskodik a tanulmányi átlagok kiszámításáról, a különböző mutatók elkészüléséről.  Intézkedik a felzárkóztató egyéni foglalkozások megszervezéséről.  Vezeti a nevelők munkaidő nyilvántartását, kiszámolja az ezzel kapcsolatos mutatókat.  Közreműködik az igazgatói utasítások és nevelőtestületi határozatok végrehajtásában, tapasztalatairól rendszeresen beszámol az intézmény igazgatójának és a nevelőtestületnek.  Vezeti a túlóra nyilvántartást, valamint ellenőrzi a pihenőnapok igénybevételére való jogosultságot.  Részt vesz az intézményi biztonságtechnikai, balesetvédelmi szemléken, tapasztalatairól jelentést tesz az intézmény igazgatójának.  Közreműködik a kollégiumi létszám, a csoport és szobabeosztás kialakításában, végzi az ezzel kapcsolatos adminisztratív munkát.  Segítséget nyújt a nevelőtestület irányításában, a nevelői munka szervezésében és ellenőrzésében.  Munkaköréhez tartozó feladatként ellátja azokat a teendőket, amelyekkel az intézmény igazgatója megbízza.  Igazgatót, annak távollétében helyettesíti.  Vezetőként utasítási, ellenőrzési, aláírási jogkörrel rendelkezik, az igazgató által meghatározott körben.

Tagintézményvezető alapvető feladatai Pedagógiai feladata:  Részt vesz a vezetői értekezleteken, közreműködik az intézményi szintű döntések, stratégiák kialakításában.  Részt vesz a kollégiumi éves munkaterv fő feladatainak meghatározásában, kidolgozásában és végrehajtásában  Az igazgató irányítása alapján és vele egyetértésben tervezi, szervezi, irányítja a kollégiumban folyó nevelőmunkát  Irányítja és segíti mindkét intézményben az egységes pedagógiai követelmények végrehajtását  Részt vesz a kollégiumi munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elkészítésében  Részt vesz a nevelőtestületi döntések előkészítésében  Javaslatot tesz kollégiumi felvételre  Javaslatot tesz tanulók jutalmazására  A kollégiumban kivizsgálja a tanulói fegyelmi ügyeket, szükség esetén javaslatot tesz a fegyelmi büntetésre.  Foglalkozik a diákönkormányzattal. A DÖK-kel való szoros együttműködésben figyelemmel kíséri a kollégiumi közösségek életét, segíti öntevékenységük kibontakozását,

57 önkormányzati és érdekvédelmi feladataik megvalósítását, a jogok és kötelességek összhangjának megvalósítását

Szervezési feladata:  Jóváhagyja a kollégium pedagógusainak órarendjét, az ügyeletesi beosztást, a kötelező és nem kötelező foglalkozások rendjét, a hiányzó tanárok helyettesítését.  Gondoskodik a tanügyi adminisztráció feltételrendszeréről, a tanügyi okiratok irattárazásáról  Felelős az intézet törzskönyvének vezettetéséért és a változások naprakész rögzíttetéséért  Felelős a létszámnyilvántartások, a különböző statisztikák időbeli és pontos elkészítéséért.  Elkészíti a tanárok havi túlórájának összesítését és minden hónap 3-áig számfejtésre továbbítja a kollégiumi titkároknak  A diákönkormányzattal közösen elkészíti és felülvizsgálja a nevelőtestület véleményének figyelembevételével:  a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát  a tanulók házi- és napirendjét  segít a DÖK éves munkatervének és programjának összeállításában  Részt vesz a munkavédelmi szemléken (évente 2 alkalommal). Tapasztalatairól beszámol az igazgatónak.  Irányítja a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet.  Irányítja az intézményi rendezvények, ünnepségek előkészítését, megtartását.  Irányítja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógus munkáját.  Kapcsolatot tart a szülői munkaközösség választmányával  Közvetlenül irányítja és ellenőrzi az oktató és nevelő tevékenységet, felügyeli a könyvtár munkáját.  Szervezi a szülők tájékoztatását  Szervezi a kollégiumi közgyűlést és szülői értekezletet Ellenőrzési és értékelési feladata:  Ellenőrzi és értékeli a tantestület tagjainak munkavégzését (pontosság, munka- és ütemterv betartása, ügyeleti tevékenység, csoport- és szakköri foglalkozások, munkafegyelem, ügyeleti napló vezetése)  Ellenőrzi a kollégiumi adminisztrációt  A DÖK munkáját  A szabadidős programokat  Az ügyviteli dolgozó és a takarítók munkáját  Az ellenőrzési terv szerint ellenőrzi és értékeli a tagintézmény pedagógiai munkáját  Részt vesz a nevelőtestületi döntések előkészítésében  Véleményezési és javaslattételi jog valamennyi, az intézetet vagy az egyes dolgozókat érintő szervezési, személyügyi és bérügyi intézkedések terén

58  Az igazgató távolléte esetén teljes jogkörrel intézkedik minden olyan esetben, amely az intézet, a tanulók vagy a dolgozók érdekében azonnali intézkedést kíván, az utólagos tájékoztatás kötelezettsége mellett.  A közvetlen ellenőrzése alá tartozó dolgozókkal szemben szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésre jogosult, fegyelmi büntetést kezdeményezhet.  Joga van a munkakörével kapcsolatos intézeti okmányok, iratok aláírására.  Jogosult a dolgozók teljesítményértékelésére, minősítésük elkészítésében való közreműködésre.

Egyéb feladata és kötelessége  Bizalmas információk terén titoktartási kötelezettség vonatkozik rá a közalkalmazotti és a közoktatási törvényben foglaltaknak megfelelően. Személyiségjogokat sértő adatokat nem szolgáltathat ki.  Az elvégzett munkájáért anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik. Munkakörében előforduló hiányért, valamint az okozott kárért teljes anyagi felelősséggel tartozik.  Betegség és egyéb ok miatti távollétét reggel 8 óráig bejelenti az igazgatónak.  Évente köteles részt venni az ismétlődő munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatáson és a szabályzatban előírtakat betartani.  Személyi adataiban és lakcímében bekövetkező változásokat köteles azonnal jelezni az intézmény kollégiumi titkároknak.  Kötelessége az egyéni és társadalmi tulajdon védelme Az átvett intézeti vagyontárgyakért (berendezés és felszerelés), továbbá a munkája elvégzéséhez szükséges eszközökért felelősséget vállal.  Munkáját legjobb tudása szerint, a minőségi követelmények figyelembevételével önellenőrzéssel végzi és vállalja a felelősséget érte. Aktívan részt vesz a minőségirányítási program sikeres és eredményes megvalósításában.  Munkáját és teljesítményét az ellenőrzési és értékelési szabályzat alapján ellenőrzik és értékelik az erre jogosult személyek.

A kollégiumi nevelő alapvető feladatai  Nevezett az érvényben lévő oktatási, gyermekvédelmi, közalkalmazottakra vonatkozó és egyéb hatályos jogszabályok, az intézményi belső szabályzatok által előírtak és az intézmény vezetői által adott utasítások alapján köteles végezni munkáját. Tevékenységével aktívan hozzájárul az intézmény nevelési céljainak, a Pedagógiai programban a Szervezeti és működési szabályzatban, a Házirendben, Minőségirányítási Programban, Balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályzatában, illetve egyéb dokumentumokban megfogalmazott követelmények megvalósulásához.  Közvetlen felettese az intézmény igazgatója, igazgatóhelyettese.  Helyettesítéséről közvetlen felettese intézkedik. Ugyancsak közvetlen felettese utasítja mások helyettesítésére.

59  Kötelező órája heti 32 óra. Csoportvezetői teendőinek ellátására e keret terhére 1 óra beszámításra kerül. Kötelező óráit teljes egészében jogszabályban meghatározott foglalkozások megtartására köteles fordítani.  Heti munkaideje 40 óra. Munkavégzésének helye a Debreceni Deák Ferenc Kollégium teljes területe, illetve feletteseinek utasításának alapján a kollégium működésével összefüggésben azon kívül is.  A teljes munkaidő a kollégium foglalkozásokkal le nem kötött részében ellátja a nevelő és oktatómunkával összefüggő egyéb feladatokat. Felkészül a foglalkozásokra, előkészíti azokat, értékeli a tanulók teljesítményét. Elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli és adminisztrációs tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű és tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében, a kollégium kulturális és sportélet, a szabad idő hasznos eltöltésének megszervezésében, lebonyolításában, a tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésében, a tanulóbalesetek megelőzésével és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok elkészítésében, az iskolákkal és a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartásban.  A tanulók személyiségének fejlesztését célzó nevelőmunkát az egyes tanulókért, közösségekért, az intézményért érzett szakmai és erkölcsi felelősség tudatában kell végeznie. Munkája során az intézmény vezetőivel, tanáraival és dolgozóival, valamint a tanulókkal folyamatos, egymás személyiségének és munkájának kölcsönös tiszteletén alapuló kapcsolatot kell tartania.  Nevelő, oktató munkája során kötelessége, hogy az ismereteket tárgyilagosan, és többoldalúan közvetítse.  A szülőkkel, a kapcsolatos iskolák nevelőivel való együttműködés kialakításában aktív, kezdeményező szerepet kell vállalnia. A kapcsolatos iskolákat rendszeresen látogatja.  Az intézményi kötelező foglalkozásain és azokon kívül minden lehetőséget meg kell ragadnia a tanulók személyiségének fejlesztésére, ismereteik bővítésére. A munkatervben meghatározott szülői értekezleteket megszervezi.  A rendelkezésére álló minden nevelési eszközzel az egészséges életmód, a helyes magatartásformák, és értékrendszer kialakítását kell elősegítenie.  A tanulók neveléséhez szükséges információk megszerzésében aktív szerepet játszik (tanulmányi munka, iskolai magatartás, családi, szociális háttér, szociometriai helyzet, veszélyeztető, gátló tényezők, stb.) Ezen információk birtokában szakmai- módszertani önállósággal választja meg a Pedagógiai Programmal összhangban álló pedagógiai eszközöket, módszereket, amelyeket a nevelési feladatok végrehajtása érdekében alkalmazni kíván, és amelyek a tanulók érdekeit szolgálják.  Pontosan, a határidők betartásával, tartalmi igényességgel végzi a pedagógiai és munkaügyi adminisztrációt (nevelői feljegyzések, kimenők, hazautazások engedélyezése, szülők tájékoztatása, hétvégi hazautazások, tanulmányi átlagok, fakultációs napló, tanulók félévi és év végi értékelése a pontrendszer alapján, szoba ellenőrzési napló, ügyeleti napló, stb.)  A csoport foglalkozások tematikáját a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja alapján szakmai igényességgel a tanulók érdeklődésével, életkori sajátosságaival, valamint az intézmény Pedagógiai programban foglaltakkal összhangban állítja össze.  Képesítésének és egyéni érdeklődésének megfelelően fakultációkat, és egyéni foglalkozásokat szervez, összeállítja azok programját. Saját szakjának megfelelően megszervezi és irányítja a fakultáció munkáját. Részt vesz a szabadidős tevékenység szervezésében, lebonyolításában.  Gondoskodik a csoportvezetői feladatok ellátásáról a tanulók kötelező foglalkozásokon való részvételéről, a kötelező foglalkozások rendjéről, fegyelméről.

60  Aktívan részt vesz a nevelőtestület munkájában, színvonalasan végzi az Éves munkatervben, Feladatellátási tervben számára meghatározott reszortfeladatokat.  Folyamatosan fejleszti szakmai, pedagógiai felkészültségét, részt vesz a továbbképzéseken, közreműködik az intézményi pedagógiai kultúra fejlesztésében, mérések, értékelések lebonyolításában.  A munkája során szerzett információkról, tapasztalatokról az alkalmazott módszerek hatékonyságáról folyamatosan tájékoztatja az intézmény vezetőit, kollégáit, szülőket. E tevékenységét a pedagógus titoktartási kötelezettségére, a személyiségi jogok védelmére vonatkozó előírások megtartása mellett végzi.  Ügyeletesként gondoskodik az intézmény házirendjében, napirendjében foglaltak ill. egyéb szabályzataiban foglaltak maradéktalan betartásáról ill. betartatásáról. Biztosítja a helyiségek nyitását, zárását. Ellenőrzi a kulcsok, eszközök kiadását, visszaadását.  Folyamatosan gondoskodik a tanulókkal kapcsolatos őrző - védő feladatok ellátásáról, testi épségük megőrzéséről. Baleset, betegség, bombariadó, tűz ill. egyéb rendkívüli esemény esetén haladéktalanul megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják az élet és vagyonvédelmet, amelyekkel az észlelt esemény legbiztonságosabban és a legrövidebb időn belül elhárítható.  Hétvégi, illetve hétközi ügyelete során érvényre juttatja az intézmény, Szervezeti és Működési Szabályzatában, Házirendjében, Balesetvédelmi és biztonságtechnikai szabályzatában foglalt előírásokat, közreműködik a rend és a rendeltetésszerű működés biztosításában. E tevékenysége során a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott, az intézményben tartózkodó teljes körére kiterjedő intézkedési jogkörrel, és kötelezettséggel rendelkezik.  A szoba és szekrényellenőrzések, valamint az egyéb helyiségek ellenőrzése során tapasztalt rendellenességeket, hiányosságokat, esetleges rongálásokat folyamatosan figyelemmel kíséri, azokat a megfelelő módon rögzíti, közreműködik a felelősök felderítésében.  Anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik a leltárilag átvett eszközök megóvásáért.

61

A pedagógiai felügyelő alapvető feladatai Köteles a munkaidő kezdete előtt úgy megérkezni, hogy a munkakezdéskor a feladatellátásra rendelkezésre álljon. Helyettesítését a tagintézmény-vezető beosztása alapján kollégiumi nevelőtanár látja el. Általános feladata -

-

Rendszeresen kapcsolatot tart a kollégiumi tantestület tagjaival, részt vesz a nevelőtestületi munkaértekezleteken, beszámol munkájáról Az ügyeleti naplót naprakészen vezeti Megköveteli az egészséges életmód, a higiéniás előírások betartását. Módszereiben alkalmazza a szoktatást, a példamutatást, konkrét napi gondozási tevékenységet végez. Javaslatot tesz dicséretre, szükség esetén elmarasztalásra a csoportvezető nevelőtanárnál vagy a tagintézmény-vezetőnél Betegség esetén gondoskodik a beteg tanulók ellátásáról (gyógyszer, orvosi ügyelet, mentő kihívása), a szülő értesítéséről Munkájával kapcsolatos adminisztrációját elvégzi, észrevételeit, tapasztalatait beírja az ügyeleti naplóba Tevékenységét a tagintézmény-vezető munkabeosztása alapján végzi. Vasárnap és munkaszüneti napokon felügyeletre, éjszakai ügyeletre beosztható a mindenkori jogszabályokba leírtak szerint Személyes felelőssége a kollégiumi helyiségek, nyílászárók lezárása, villanyoltás Munkaideje alatt felel a szinten elhelyezett felszerelésekért, ágyneműért

Konkrét napi feladata munkaideje alatt -

-

21.30 órakor létszámellenőrzést tart az ügyeletes nevelőtanárral együtt, 22.00 órakor átveszi a felügyeletet a kollégiumi nevelőktől A tanulók tisztálkodásánál jelen van, ellenőrzi a felszereléseket és a mosakodás rendjét, módját Munkaideje alatt biztosítja a tanulók nyugalmát és pihenését. Szorgalmazza, hogy 21.30-ig mindenki végezze el a zuhanyzást, esti tisztálkodást. Felügyeli villanyoltásig a tv nézést, számítógépezést, videózást, tanulást a tanulókban, illetve a szobákban 22.00 órakor villanyoltás a felső-tagozatosoknak és a középiskolásoknak, és gondoskodik a tanulók elcsendesítéséről Reggel 6.30 órakor ébreszti a diákotthon lakóit. Ellenőrzi az egyéni tisztálkodást, öltözködést, hálószemlén köteles részt venni 7.40 órakor csoportosan átengedi az általános iskolásokat az iskolába Reggel a beteg gyerekekről tájékoztatást ad az ápolónőnek

Egyéb feladata és kötelessége -

Bizalmas információk terén titoktartási kötelezettség vonatkozik rá a közalkalmazotti és a közoktatási törvényben foglaltaknak megfelelően. Személyiségjogokat sértő adatokat nem szolgáltathat ki.

62 -

-

-

-

Az elvégzett munkájáért anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik. Munkakörében előforduló hiányért, valamint az okozott kárért teljes anyagi felelősséggel tartozik. Kötelessége az egyéni és társadalmi tulajdon védelme Az átvett intézményi vagyontárgyakért (berendezés és felszerelés), továbbá a munkája elvégzéséhez szükséges eszközökért felelősséget vállal. Az intézményt munkaideje alatt csak a tagintézmény-vezető tudtával és engedélyével hagyhatja el. Betegség és egyéb ok miatti távollétét reggel 8 óráig, de legkésőbb a munkaideje kezdetéig bejelenti a tagintézmény-vezetőnek. Évente köteles részt venni ismétlődő munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatáson és a szabályzatban előírtakat betartani. Személyi adataiban és lakcímében bekövetkező változásokat köteles azonnal jelezni a kollégium gazdasági összekötőjének. A KJT. 43-44. §-a értelmében, amennyiben főállása mellett bármilyen egyéb munkavégzésre irányuló tevékenységet folytat, azt köteles előzetesen bejelenteni. Ha a munkavégzésre irányuló további jogviszony - részben vagy egészben – a munkaidejével azonos időtartamra esik, csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. Munkáját legjobb tudása szerint, a minőségi követelmények figyelembe vételével, önellenőrzéssel végzi és vállalja a felelősséget érte. Legjobb tudása szerint segíti, és aktívan részt vesz a minőségirányítási program sikeres és eredményes megvalósulásában. Munkáját és teljesítményét az ellenőrzési és értékelési szabályzat alapján ellenőrzik és értékelik az erre jogosult személyek.

Ápolónő alapvető feladatai Munkáját köteles az érvényben lévő jogszabályok, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, Pedagógiai Programjában, Házirendjében foglaltak alapján, az intézmény igazgatója, igazgató-helyettese, azok távollétében az ügyeletes tanár irányítása mellett a szakmai egészségügyi szabályok maradéktalan betartásával végezni. Ellenőrzés, irányítás szempontjából az intézmény igazgatójához, igazgatóhelyetteséhez tartozik. A leadott munkáltatói jogokat felette az intézmény igazgatója gyakorolja. Helyettesítéséről közvetlen felettese intézkedik. Ugyancsak közvetlen felettese utasítja mások helyettesítésére. Munkaterülete a Debreceni Deák Feren Kollégium egész területe, illetve felettese utasítása alapján a kollégium működésével összefüggésben azon kívül is. Munkaideje heti negyven óra, munkanapokon ½- 8-tól 16.00-ig, péntekenként ½ 8-tól ½ 14ig. Rendkívüli esetben, ha a feladat azt megköveteli, munkaideje a feladat ellátásának befejezéséig tart.

63 Munkája során kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, helyettesével, a nevelőtestület minden tagjával, a kollégiumi titkárral. Napi rendszerességgel folyamatosan ellenőrzi az intézményi takarítási és higiénés feladatok pontos és szakszerű elvégzését. Naponta ellenőrzi az intézmény összes helyiségének rendjét, tisztaságát, a higiénés követelmények betartását. Felügyeli a hűtőszekrények használatának higiénés követelményeit, a romlott élelmiszereket eltávolítja, gondoskodik a hűtőszekrények hetenkénti rendszeres, vagy szükség szerinti tisztításáról. Tűz vagy balesetveszély, műszaki meghibásodás észlelése esetén haladéktalanul jelentést tesz az intézmény igazgatójának, helyettesének, ügyeletes tanárnak, a DIM kapcsolattartóinak. Napi rendszerséggel a reggeli órákban 7.30-kor kezdődően az ügyeletes tanártól és a tanulóktól szerzett információk alapján összegyűjti a beteg tanulók nevét, szakszerű ellátásukról késedelem nélkül gondoskodik, állapotuknak megfelelő ellátásban részesíti őket. Orvoshoz, szakrendelésre irányítja, esetleg elkíséri a tanulókat. Az intézmény házi gyógyszertárából a megfelelő gyógyszereket a tanulók részére kiadja. A beteg tanulók nevét, panaszait, a kiadok gyógyszereket és egyéb fontos körülményeket, az erre rendszeresített füzetben naprakészen adminisztrálja. Szükség esetén gondoskodik a tanulók betegszobában történő elhelyezéséről, szükség szerinti felügyeletéről (lázmérés, lázcsillapítás stb.) A súlyos ellátást igénylő sérült, vagy beteg tanulókat elsősegélyben részesíti, haladéktalanul értesíti a mentőket, vagy az ügyeletes orvost, valamint feletteseit. Az elsősegélynyújtó láda szükséges felszereléséről folyamatosan gondoskodik. Segíti a nevelők egészséges életmódra irányuló munkáját. A tanárok részére a legszükségesebb elsősegély-nyújtási eljárásokat bemutatja. Intézményi dolgozó rosszulléte vagy sérülése esetén közreműködik annak szakszerű ellátásában. Részt vesz az intézmény adminisztrációs tevékenységében. Végrehajtja mindazt a feladatot, ami az intézmény zavartalan működéséhez szükséges, és ezzel az igazgató vagy annak helyettese, esetenként az ügyeletes tanár szóban vagy írásban megbízza. Munkájáról, tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja az intézmény vezetőjét. Eljárói feladatokat is ellát. Ennek keretében minden hónapban helyi bérlettérítésre jogosult.

Kollégiumi titkár alapvető feladatai

64 Munkáját köteles az érvényben lévő jogszabályok, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, Pedagógiai Programjában, Házirendjében foglaltak alapján, az intézmény igazgatója, igazgatóhelyettese irányítása mellett a szakmai szabályok maradéktalan betartásával végezni. Munkaterülete a Debreceni Deák Ferenc Kollégium egész területe, illetve felettese utasításának alapján a kollégium működésével összefüggésben azon kívül is. Munkaideje heti negyven óra, munkanapokon 7.30-tól 16.00-ig, pénteken 7.30-tól 13.30-ig tart. Rendkívüli esetben, ha a feladat azt megköveteli, munkaideje a feladat ellátásának befejezéséig tart. Közvetlen felettese az intézmény igazgatója, helyettese. Helyettesítéséről közvetlen felettese intézkedik. Ugyancsak közvetlen felettese utasítja mások helyettesítésére. Munkája során kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, helyettesével, nevelőtestület minden tagjával, az ápolónőkkel, a DIM kapcsolattartóival, a KLIK munkatársaival.

Feladata: -

Az intézmény igazgatója munkájának adminisztratív segítése, hivatalos levelezések lebonyolítása, a belső dokumentumok írásbeli rögzítése. A beérkező levelek hivatalos küldemények iktatása, irattározása. A tanulókkal kapcsolatos nyilvántartások, kimutatások elkészítése, sokszorosítása. Csoportnévsorok, listák készítése. Az intézmény igazgatójához bejelentkező tanulók, szülők, vendégek fogadása, részükre időpontok biztosítása. Telefonhívások vétele, lebonyolítása. Kapcsolattartás az iskola és kollégium titkáraival, a tanulókkal kapcsolatos információk nyújtása, kérése és továbbítása. A kollégiumi jogviszonnyal kapcsolatos tanulói kérelmek – kivéve az étkezéssel kapcsolatos kérelmeket – befogadása. A nevelőtestület tagjainak munkája során felmerülő adminisztratív teendők segítése, értesítések, hivatalos levelek megírása, postázása. Az intézmény összes dolgozójára vonatkozóan a szabadság nyilvántartás kezelése, naprakész vezetése, engedélyeztetése. A szállóvendégek megrendelőinek a DIM felé való továbbítása. Az intézményi törzskönyv naprakész és pontos vezetése. Pályázatok gondozása, nyomon követése. Nevelőtestületi értekezleteken a Szülői szervezet értekezletein, Diák-önkormányzati ülésen, Alkalmazotti közösség értekezletén jegyzőkönyv vezetése. A tanulók lakcímbejelentésének ügyintézése. A faliújságokon igazgatói hirdetmények közzététele, plakátok, meghívók kihelyezése. Az intézmény szakmai munkájához szükséges nyomtatványok, eszközök, segédanyagok beszerzése, folyamatos biztosítása.

65

A DEÁK FERENC KÖZÉPISKOLAI KOLLÉGIUM HÁZIRENDJE Célunk, hogy kollégiumunk sajátos eszközeivel és módszereivel a lehető legjobban szolgálja a tanulók szocializációját, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődését, tanulását, a sikeres életpályára való felkészítését. Az intézmény működése során biztosítjuk az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermeki jogok érvényesítését, demokratikus, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazását. A tanulókkal közös tevékenységünk során kialakítjuk a felelősség, bizalom, szeretet, és tapintat légkörét, érvényre juttatjuk az alapvető erkölcsi normák betartását, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételéből fakadó követelményeket. Építünk a tanulók öntevékenységére, önszerveződő kezdeményezéseire. Fontos, hogy a tanulók érezzék a kollégiumot sajátjuknak, és érezzék benne jól magukat. Biztosítjuk a tehetséggondozás, felzárkóztatás, az egészséges életmódra nevelés személyi és tárgyi feltételrendszerét, lehetőséget biztosítunk a szabadidő hasznos és változatos eltöltésére. A közösségi

érték

eszközrendszerével

és

normarendszer,

segítjük

a

tanulók

a

kommunikációs

társadalmi

kultúra

beilleszkedését,

fejlesztésének a

demokratikus

jogérvényesítési technikák elsajátítását. Kollégiumunk Házirendje, mint intézményünk egyik legfontosabb alapdokumentuma céljaiban, elveiben, és tartalmában összhangban van az intézmény jóváhagyott Pedagógiai programjával, Minőségirányítási Programjával, Szervezeti és Működési Szabályzatával, valamint magasabb szintű jogszabályokkal.

I. A tanulók jogai 1. A tanulónak joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben. 2. A kollégiumi felvétel egy tanévre szól. Minden tanulónak joga van újra a kollégiumi felvételét kérni. 3. Minden tanuló választó és választható a különböző diákönkormányzati szervekbe, ily módon részt vehet – jogszabályban meghatározottak szerint – az érdekeit érintő döntések meghozatalában. 4. A kollégisták kérelmezhetik szociális támogatás odaítélését. 5. A közösség fejlődését elősegítő és érdekeit szolgáló javaslatokat tehetnek.

66 6. Részt vehetnek a kollégium rendezvényein, a kötelező és választott foglalkozásokon, sport és szakköri munkában, versenyeken, vetélkedőkön, rendezvényeken. 7. Igénybe vehetik a kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket, a kollégium könyvtárát, sport és szakköri felszereléseit. 8. Hozzájussanak a kollégiumi élettel kapcsolatos, valamint jogaik gyakorlásához szükséges információhoz, tájékoztassák az ezekkel kapcsolatos eljárások rendjéről. 9. Kiemelkedő tanulmányi munkáért, közösségi tevékenységért dicséretben, jutalomban részesülhetnek. 10. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, az őt nevelő és oktató tanár munkájáról, a kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kaphat személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, e körben javaslatot tehet, továbbá kérdést intézhet a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz és arra 30 napon belül érdemi választ kell kapnia. Véleményezési joggyakorlat szempontjából, és egyéb vonatkozásban is a tanulók nagyobb közösségének számít, az ügy jellegétől függően: a tanulócsoport, a fakultációs csoport, küldött közgyűlés, választott diákönkormányzati képviselő közösség. A tanulónak joga van a kollégium működésével kapcsolatos rendszeres tájékoztatáshoz, amelynek rendje és formái: - diákközgyűlés, - diákönkormányzati ülés, - csoportfoglalkozás, - igazgatói fogadóóra. 11. A kollégistáknak joguk van ahhoz, hogy a levelezéshez, és lakáshoz fűződő személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák feltéve, hogy e joguk gyakorlása nem sérti, és nem korlátozza másoknak a jogait. 12. A tanuló jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indíthat, minden törvényes eszközt igénybe vehet. A diákönkormányzathoz fordulhat érdekképviseletért. 13. Iskolai tanulmányi kirándulás, hétvégi bennmaradás, vagy más elfoglaltság esetén a napi élelmezési normáknak megfelelő értékben hidegélelmet lehet kérni. Ezt az igényt 3 nappal az indulás előtt írásban kell kérni a csoportvezetőnél. 14. A tanuló alapvető joga a hétvégi hazautazás. A hazautazás és a visszaérkezés időpontját illetve bennmaradás szándékát a csoportvezető tanárral legkésőbb szerda 19 óráig közölni kell. A kollégiumba való visszaérkezés időpontja nem lehet korábbi, mint a tanári ügyelet kezdete (tanári ügyeleti beosztást az előre megadott tanulói benntartózkodási illetve, visszaérkezési szándékokhoz igazítjuk) A vasárnapi visszaérkezés legkésőbbi időpontja: 20.30. Ez alól felmentést indokolt esetben a csoportvezető tanár adhat. Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva korábban érkezik vissza a hétvégi tanári ügyelet kezdeténél az épület előterében kell megvárnia a tanári felügyelet kezdetét, a szobájába nem mehet

67 be. A minden tanulóra kiterjedő hazautazási kötelezettséget az intézmény igazgatója rendelheti el. Az intézmény igazgatója megtilthatja a tanuló hazautazását, ha természeti katasztrófa, rendkívüli vagy egyéb körülmény miatt a tanuló biztonságos hazaérkezését veszélyeztetve látja. A tagintézményben a hétvégi hazautazásról vasárnap 18.0020.00-ig, vagy hétfőn reggel érkeznek vissza a kollégisták. A vasárnapi visszaérkezést a szülő kérelmezheti megfelelő indok alapján. Engedélyt a tagintézmény vezetőjétől kell kérni. 15. A hétvégére bennmaradást kérő kollégisták a székhelyintézményben vannak leszállásolva. 16. A kollégistának joga van ahhoz, hogy vallási, világnézeti, vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.

II. A tanulók kötelességei 1. Ismerjék és tartsák magukra nézve kötelezőnek a kollégium házi- és napirendjét, a tanulókat védő-óvó rendszabályokat, a tűzvédelmi előírásokat, a tűzriadó tervet, a dohányzásra vonatkozó előírásokat. Tartsák be az emberi együttélés, a kulturált magatartás szabályait az intézményen belül és kívül is. 2. Tartsák tiszteletben a kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai és tanuló társaik emberi méltóságát és jogait. 3.

A megállapított étkezési díjat legkésőbb minden hónap 10 -ig pontosan és felszólítás nélkül fizessék be. Ezen kötelezettség alól indoklással alátámasztott kérelemre az intézmény igazgatója adhat felmentést, illetve haladékot.

4.

Óvják saját és társaik testi épségét, egészségét, sajátítsák el és alkalmazzák az egészséget és biztonságot védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentsék a felügyeletet ellátó pedagógusnak, vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, a kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelnek.

5. A kötelező foglalkozások idejét fordítsák teljes mértékben a tanulásra, személyiségük fejlesztésére, ne zavarják tanulótársaikat. A jobb tanulmányi eredmény érdekében vegyék igénybe a nevelőtanárok segítségét, az egyéni és csoportos foglalkozásokat.

68 6. A kötelező és a kötelezően választott, valamint a szabadon választható foglalkozásokon rendszeresen vegyenek részt. 7. Látogatókat a tanulók kötelező foglalkozások alatt nem fogadhatnak. A látogatókat csak a kijelölt helyen /könyvtár előtere / lehet fogadni. A szülőket és egyéb látogatókat az ügyeletes tanár engedélyével, a hálószobájában és a társalgóban is fogadhatja a tanuló. 8.

Védjék és óvják az intézményi és a személyi tulajdont. A hálószobákat és annak felszerelési tárgyait a szobaközösségek leltár szerint hiánytalanul átveszik a tanév elején, és ugyanígy adják át a tanév végén. A hálószobák és szekrények kulcsait és pótkulcsait is kötelesek hiánytalanul megőrizni és tanév végén leadni. Az okozott kárt, vagy hiányt mindenki köteles megtéríteni. Ki nem deríthető esetekben a kárért az érintett tanulók vagy közösségek anyagilag és fegyelmileg felelősek. Fordítsanak gondot szobájuk, munkahelyük, környezetük tisztántartására, otthonosabbá tételére. A hálószobák rendjét napi rendszerességgel értékeljük a reggeli szemle során. Erre az időpontra a tanulók kötelesek a megfelelő rendet kialakítani hálószobájukban. A tanulók kötelesek a hálószobájukban folyamatosan rendet, tisztaságot tartani. Használati eszközeiket a szekrényekben, polcokon kötelesek rendben tárolni, az asztalokon a tanuláshoz, egyéb használathoz szükséges rendet kialakítani. Bár a hálószobákat napi rendszerességgel a kollégiumi takarítók kitakarítják, a tanulók maguk is kötelesek hozzájárulni a rend és tisztaság folyamatos fenntartásához. Vendégek érkezése előtt a kijelölt időpontig az ágyneműt és a plédet le kell húzni, és el kell zárni. Ugyancsak el kell zárniuk felszerelési tárgyaikat. Amennyiben a vendégek távozását követően hiányt, rendellenességet, rongálást tapasztalnak, azt késedelem nélkül azonnal jelenteniük kell.

9. Az ügyeleti szolgálat az ügyeletes tanárok irányítása mellett köteles ellátni feladatát. Feladatukat a „Diákügyelet rendje” tartalmazza. Beosztásukat az ügyeletes tanár határozza meg. 10. Betegség vagy rosszullét esetén a tanuló köteles jelentkezni az ügyeletes tanárnál illetve az

ápolónőnél,

vagy

a

benntartózkodástól

igazgatójánál/helyettesénél további intézkedés érdekében.

függően

a

kollégium

69 11. A beteg tanuló, amennyiben állapota megengedi utazzon haza, és csak gyógyultan térhet vissza a kollégiumba. 12. Otthoni betegség, vagy más előre nem látott ok miatti távolmaradást 24 órán belül feltétlenül jelenteni kell a kollégiumnak. 13. A beteg tanuló a kollégiumból való hazautazását köteles jelenteni. 14. A kollégiumból való tartós vagy végleges távozás esetén a kollégiumi felszerelési tárgyakat (ágynemű, szoba és szekrénykulcsok, könyvtári könyv, és egyéb a kollégium tulajdonát képező tárgyak) le kell adni, a tartozásokat rendezni kell. Egyidejűleg a tanuló tegyen eleget a kijelentkezési kötelezettségének. 15. Az ágyneműt ágyneműcsere alkalmával a tanuló köteles a megadott napon és időpontban lecserélni. A tanuló használhatja a saját maga által hozott ágyneműt is, melynek tisztántartásáról

és

rendszeres

cseréjéről

ugyancsak

köteles

gondoskodni.

A

tagintézmény biztosítja az ágynemű huzatot. 16. Ismerje és tartsa magára nézve kötelezőnek a tűzvédelmi szabályokat és a balesetvédelmi előírásokat. Az észlelt veszélyforrásokat azonnal jelentse. 17. A kollégiumi lakhatás egész ideje alatt az intézményen belül és kívül egyaránt tilos a szeszesital és a drogok fogyasztása, illetve a dohányzás.

III. Általános tudnivalók III./1. A kollégiumi foglalkozások rendje: Tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet kötelező, kötelezően választható és szabadon választható. Ezen foglalkozások jellegét és számát a kollégium Pedagógiai programja, illetve Éves foglalkozási terve tartalmazza részletesen. A kötelezően választható foglalkozásokra a tanév kezdetéig a szabadon választható foglalkozásokra október 15-ig kell írásban jelentkezni. Legalább egy fakultáció választása kötelező. A választást tanév közben egy alkalommal módosítani lehet. A 4.0 és

70 ennél jobb tanulmányi eredményt elért tanulók - ha magatartásuk és aktuális tanulmányi előmenetelük kifogástalan - kötetlen szilenciumi kedvezményt kaphatnak. A szilencium rendjét nem zavarhatják. Ez a kedvezmény nem megfelelő tanulmányi eredmény, vagy viselkedés esetén visszavonható a csoportvezető tanár döntése alapján. 13-14. évfolyamon 3,5 félévi vagy év végi tanulmányi átlag alatt tanulószobában kell a szilenciumon részt venni, ezen átlag felett a 13-14. évfolyamos tanuló a szobában tartja a szilenciumot. A csoportvezető-tanár javaslata alapján az intézmény igazgatója kötetlen szilenciumi kedvezményt adhat, amennyiben tanulmányi eredménye eléri a 3,7-et és a legutóbbi értékelési időszakhoz képest átlaga nem romlott. A kedvezmény további feltétele, hogy az értékelő pontrendszerben a magatartás, szorgalom, fakultáció, sport, közösségi tevékenység területén elért össz pontszáma elérje a 128 pontot. Az így megítélt kedvezmény határozott időre vonatkozik. A kötelezően választott foglalkozások alól (heti egy fakultációs foglalkozás) felmentést kapnak: -

a 12.-13.-14. évfolyamos tanulók, középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók, ECDL vizsgával rendelkező tanulók OKJ-s informatika vizsgával rendelkező tanulók.

A kötelező és kötelezően választható foglalkozások alól a tanuló a szülő által aláírt kérelemben kérheti felmentését az alábbi esetekben: -

kötelező jellegű iskolai elfoglaltság, külön órán való részvétel, igazolt sportolóként végzett sporttevékenység, szervezett keretekben folytatott kulturális vagy művészeti tevékenység.

A felmentés csak ezen tevékenységek idejére korlátozódik azon túlmenően a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A felmentésre okot adó tevékenységről igazolást kell bemutatni. A tanuló kérésére a foglalkozásokról való távolmaradást eseti jelleggel a csoportvezető tanár illetve a foglalkozást vezető tanár engedélyezhet. A kötelező és a kötelezően választható foglalkozások esetében két igazolatlan mulasztás írásbeli nevelőtanári figyelmeztetést, három mulasztás nevelőtanári intést, ezt követően igazgatói szintű fegyelmező intézkedést, majd fegyelemi eljárást von maga után. A kötelező foglalkozási időt - kivéve azokat, akik engedélyt kaptak a távolmaradásra mindenkinek a kijelölt tanulószobában kell eltöltenie.

71 A foglalkozások és a szünetek rendje:

-

16 ,45 - ig

I. szilencium, fakultáció, egyéb foglalkozás

16,45 -

16,50 - ig

szünet

16,50 -

17,35 - ig

II. szilencium, fakultáció, egyéb foglalkozás

17,35

-

17,45 - ig

szünet

17,45

-

18,30 - ig

III. szilencium, fakultáció, egyéb foglalkozás

19,30 -

20,15 - ig

fakultáció, egyéb foglalkozás

20,15 -

21,00 - ig

fakultáció, egyéb foglalkozás

16 h

A foglalkozások ideje 45 perc, kivéve az egyéni foglalkozást, amely ettől rövidebb is lehet. A tagintézmény Foglalkozási rendje a Függelékben található Napirend a Tagintézményben címmel. A kollégiumban foglalkozás nélküli munkanap tartható: - kollégiumi rendezvények alkalmával, - az iskolai tanítás nélküli napokkal összhangban évi legalább egy foglalkozás nélküli munkanap programját a diákönkormányzat állapítja meg (Deák-napok). A tanulók és a szülők igényei szerint az arra jogosult egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit és vallásoktatás szervezhető a kollégiumban a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően. A kollégium biztosítja az ehhez szükséges tárgyi feltételeket, így különösen, a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. Hit és vallásoktatás oly módon szervezhető, hogy az alkalmazkodjon a kötelező kollégiumi foglalkozások rendjéhez.

III./2. A kollégiumi felvétel elvei Az intézménybe történő jelentkezés minden tanuló és szülő törvényben garantált, a szabad kollégiumválasztás jogaként deklarált lehetősége. A kollégiumi felvételt minden tanuló illetve szülő írásban kéri az intézmény igazgatójához címezve.

A jelentkezés történhet az iskolai jelentkezési lapon a kollégiumi férőhely igény megjelölésével /kilencedikes tanulók /, melyeket a kapcsolatos iskolák a kollégium igazgatójához megküldenek. Kollégiumunk felvételi vizsgát nem tart. A felsős tanulók jelentkezésének elbírálásakor a tanuló tevékenységét a kollégiumi értékelő rendszer alapján bíráljuk el és ezek alapján döntünk a felvételről. A javítóvizsgára kényszerülő tanulók csak sikeres pótvizsga birtokában kerülhetnek vissza az intézménybe. Az évismétlésre bukott tanulók további kollégiumi elhelyezését - tekintettel

72

arra, hogy a kollégiumi elhelyezés egy tanévre szól - nem támogatjuk. Más kollégiumból való átjelentkezés elbírálásakor figyelembe vesszük a tanuló tanulmányi eredményét, és magatartását. A felvétel során előnyt élveznek a tanköteles korú, illetve a középiskola 912. évfolyamára járó tanulók. A kollégiumi felvételről az intézmény igazgatója dönt. Döntésének meghozatalakor támaszkodik a kollégium értékelő rendszerében foglaltakra, a tanulónak az értékelő rendszerben elért eredményére és a nevelőtestület véleményére. Túljelentkezés esetén az elhelyezést nem nyert tanulókat várakozó listára helyezzük. Kollégiumi tagság megszüntetését az intézmény igazgatójánál a kiskorú tanuló szülője írásban kérheti. 18. életévét betöltött tanulók esetében a tanulók által benyújtott kérelmet a szülő is aláírja. A nem magyar állampolgárok díjfizetési kötelezettségét külön szabályzat tartalmazza. Az externátusi ellátásra való jelentkezés kérelem formájában történik, amelyet a szülőnek is alá kell írnia. Az externátusi ellátásról való döntés egy tanévre szól. Az externátust igénylő tanuló kérelmét az alábbiak szerint bíráljuk el: - a jogszabályi előírásoknak megfelelő-e a tanuló helyzete (tanulói jogviszony fennállása fenntartó önkormányzat albérleti támogatása, - az elbírálás további elvei megegyeznek a kollégiumi felvétel elbírálásának elveivel. A tanulók tanulócsoportba és lakószobába sorolásának elvei: -

A Pedagógiai programunkban foglaltaknak megfelelően a tanulócsoportokat és a szobaközösségeket elsősorban az ugyanazon osztályba, ugyanazon iskolába vagy iskolatípusba járó tanulókból szervezzük. A tanulócsoportok létszáma, a tanulók száma szükségessé teheti az ettől való eltérést. A szobaközösségek kialakításánál egyéni kéréseket is figyelembe veszünk. A közösségek összetételének megváltoztatásakor a tanulók véleményének kikérése mellett pedagógiai szempontokat érvényesítünk.

III./3. A kollégiumi étkeztetéssel kapcsolatos szabályok 1. A kollégiumi ellátás ingyenes (a magyar állampolgárok, illetve a jogszabályokban meghatározott külföldi állampolgárok részére), amely kiegészül térítési díj alapján igénybe vett napi háromszori (reggeli, ebéd, vacsora) kedvezményes étkezéssel. 2. A kedvezményes étkezésért a mindenkor érvényes étkezési nyersanyagnorma alapján, annak 50 illetve 100 %-át kitevő mértékű étkezési térítési díjat kell fizetni. Az 50 %-os normatív kedvezmény csak az erre vonatkozó jogszabályokban foglaltak alapján, az előírt igazolások határidőre történő leadása után vehető igénybe. Egyéb, rászorultsági alapon benyújtott étkezési díj csökkentési kérelmet az intézmény igazgatója az érvényes jogszabályok alapján bírálja el, és dönt további kedvezmény odaítéléséről.

73 3. Étkezés lemondása a kollégiumból való igazolt távollét (betegség, engedélyezett távolmaradás, kötelező iskolai foglalkozáson való részvétel) esetén, külön kérelem benyújtása alapján történik. Az intézmény igazgatójához benyújtott kérelmet a tanuló és a szülő is aláírja. Ebben az esetben a kérelmet és az étkezési jegyeket a tárgynapot két munkanappal megelőzően le kell adni. 4. Az így engedélyezett hiányzási napokon esedékes térítési díjat a következő hónapban túlfizetésként szerepeltetjük. A hétvégi bennmaradásra eső napi térítési díjat a következő hónapban a kollégiumi díj fizetésekor hátralékként kell befizetni. 5. Amennyiben a tanuló iskolai elfoglaltsága miatt nem a kollégiumban, hanem az iskolában tudja igénybe venni az ebédet, akkor azt a szolgáltatótól a kollégium rendeli meg.

III./4. A jutalmazás elvei és formái, a kollégiumi lakhatással kapcsolatos szabályok a. A tanulók jutalmazásának elvei és formái A kollégium bármely tanulója jutalomban, dicséretben részesíthető, az alábbi szempontok figyelembe vételével: 1. A jutalmazás szempontjai: a./ - kiemelkedő tanulmányi eredmény b./ - példamutató magatartás c./ - kimagasló közösségi és kulturális tevékenység d./ - a kollégium érdekében kifejtett munkavégzés e./ - tanulmányi versenyen, vetélkedőn, sportversenyen való részvétel illetve kiemelkedő teljesítmény 2. A tanulók jutalmazására javaslatot tesznek: - a kollégiumi diákönkormányzat - csoportvezető tanár - igazgató - tagintézmény vezető - nevelőtestület - Tehetségért a Kollégiumban Alapítvány

74 3. Jutalmazás formái: - nevelőtanári dicséret - igazgatói dicséret - tárgyjutalom - szabad kimenő 4. Kiemelkedő tanulók jutalmazása: - Kiváló kollégista - Jó tanuló, jó sportoló, példás magatartás - Élen járó sportolók jutalmazása - Ösztöndíj Az odaítélés szempontjait a Pedagógiai program tartalmazza.

b. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Az intézmény igazgatója a kollégium tanulóit az éves költségvetésben megállapított támogatási keret terhére szociális támogatásban részesítheti. A támogatás odaítélésének elvei: -

a támogatás odaítélésekor az igazgató figyelembe veszi a tanuló szociális helyzetét (a szülők jövedelme, az eltartott családtagok száma, a gyermekét egyedül nevelő szülő, stb.) a tanuló magatartását, társaihoz, tanáraihoz való viszonyát a képességeinek megfelelő tanulmányi munka teljesítését

Szociális támogatásra javaslatot tehet: csoportvezető tanár, diákönkormányzat, diákönkormányzat tagja, az intézmény ifjúságvédelmi felelőse, az intézmény igazgatója, szülői szervezet. A támogatásra javasoltak körét, névsorát a kollégium diákönkormányzata javaslat formájában terjeszti elé az intézmény vezetőjének. E javaslat tartalmazza, a támogatási összegek személyre szóló vagy kategóriákba csoportosított konkrét meghatározását is. A támogatás egy összegű, a támogatás odaítéléséről a szülőt és a tanulót írásban értesítjük. A támogatás folyósításának feltétele, hogy a tanuló rendelkezzen adószámmal.

A kollégiumi lakhatással kapcsolatos szabályok: -

A fiúk a lányok szobájában, a lányok a fiúk szobájában nem tartózkodhatnak.

-

A fiúk és a lányok a másik nem által használt szintre csak a kollégiumi foglalkozásokon való részvétel céljából mehetnek, illetve külön engedéllyel.

-

Szobáját és az általa használt felszerelési tárgyakat engedély nélkül senki el nem cserélheti, és a kollégium területéről ki nem viheti.

75

- A kötelező elfoglaltságon és a kimenő időn túl minden tanulónak a kollégiumban kell tartózkodnia. - Kimenőt naponta 16 óráig csak a csoportvezető tanártól, vagy elfoglaltsága esetén az ügyeletes tanártól lehet kérni. A vacsora és a 20 óra 30 perc közötti időben történő rövid eltávozásra engedélyt nem kell kérni. 20 óra 30 perc után csak a csoportvezető írásos engedélyével lehet eltávozni a kollégiumból 21.30 óráig. 21.30-at követő kimenőre a csoportvezető tanár csak indokolt esetben, az intézmény igazgatójával, vagy igazgatóhelyettessel történő egyeztetés alapján adhat kimenőt. Hiteles szülői kérés alapján az ügyeletes tanár a vezetőkkel való konzultáció nélkül is engedélyezhet a tanuló számára kimenőt vagy hazautazást, ha a kérés olyan időpontban érkezik, amikor a vezetők már nem tartózkodnak az intézményben Az engedélyezett kimenőket a kimenőfüzetbe rögzítjük. Kimenő előtt az írásos engedélyt a portásfülkében kell elhelyezni. A beérkező tanulók kötelesek jelentkezni a portásnál. Az esti létszámellenőrzésen a kollégiumban bent lévő tanulók kötelesek részt venni, ez alatt a hálószobájukban tartózkodni. - A kollégium rendje, tisztasága érdekében az étteremből ételt és éttermi felszerelést lehozni tilos. A szobákban csak tartós élelmiszerek tárolhatók, a többi élelmet a rekeszes hűtőszekrényekben kell tárolni. A hűtőszekrény rekeszek rendjéért és tisztaságáért a szobaközösségek felelősek. Heti egy alkalommal (pénteken, vagy tanítási szüneteket megelőzően) a kollégium takarítói a rekeszeket kiürítik és fertőtlenítik.

-

A beteg tanulók étkezéséről 8 - 16 óráig az ápolónő, azt követően az ügyeletes nevelő utasítása alapján a naposok gondoskodnak. Az étkezési felszerelést a naposok visszaviszik a konyhára.

-

A betegszobába a betegen kívül csak az arra illetékesek (a kollégium vezetői, nevelői, ápolónő, gondok, takarítónő, naposok) léphetnek be.

-

A tanulók egészségügyi ellátása a kollégium részére kijelölt körzeti orvosi rendelőben, szakrendelőben, valamint az állandó lakóhely szerinti háziorvosi ellátás keretében történik.

76

- A kollégiumban rádió, cd, dvd lejátszó, magnó, mobiltelefon, hajszárító, hajformázó kivételével más elektromos készülék használata tilos. Ezen eszközöknek is meg kell felelniük az érintésvédelmi előírásoknak és a biztonságos használat követelményeinek. Számítógépet csak az igazgató külön engedélye alapján lehet a kollégiumba behozni, illetve használni. Ezekért a tárgyakért a kollégium anyagi felelősséget nem vállal. - Nagyobb pénzösszeget vagy értéktárgyat senki se tartson magánál. Pénzt vagy értéktárgyat mindenki köteles a zárható szekrényében tartani. Szükség esetén - ideiglenesen - az értéktárgyak megőrzéséről a csoportvezető tanár gondoskodik, ha ezt a tanuló kéri. Felelősséget – az intézmény által szándékosan okozott káron túlmenően - csak és kizárólag a megőrzésre átvett értékekért vállal a kollégium. - A külső étkezők, vendégek, menzás tanulók értéktárgyaiért az intézmény felelősséget nem vállal. - A hálószobák ajtaját és a szekrényeket a szobából való távozás után a tanulók kötelesek zárva tartani. Lopás, vagy betöréses lopás esetén az esetet azonnal jelenteni kell az ügyeletes tanárnak. A kollégium az esetleges mulasztás megállapítása érdekében az esetet kivizsgálja, és kísérletet tesz az elkövető személyének megállapítására. A károsult, vagy képviselője rendőrségi feljelentést tehet. - A kollégiumba tilos behozni: balesetveszélyt, vagy tűz- és robbanásveszélyt okozó tárgyat, anyagot pl: szúró- vágó eszközt, pirotechnikai eszközt, gyertyát, szeszesitalt, dohányterméket, drogokat. - Gépjárművek, kerékpár, gördeszka, görkorcsolya behozatala nem engedélyezett. Ezen eszközök kollégium területére saját felelősségre történő behozatalához indokolt esetben az igazgató engedélye szükséges. -

Rádiót, magnót csak szilenciumi időn kívül, a szállóépületben pedig villanyoltásig szabad használni normál hangerővel.

- A kollégiumban szerencsejátékot játszani, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytatni, szeszes italt fogyasztani, dohányozni szigorúan tilos! - A tanulók egymás közötti viszonyában semmiféle erőszaknak helye nincs. Az agresszív, a mások testi épségét, személyiségét, nyugalmát sértő magatartást szigorúan büntetjük. Elvárjuk az egymás személyiségét tiszteletben tartó, segítőkész, toleráns, az együvétartozást kifejező, a

77

kollégium szellemiségéhez méltó tanulói magatatást, az intézmény falain belül és kívül egyaránt. - A tanulók mások hálószobájába csak az ott lakók engedélyével, az ott folyó tevékenység zavarása nélkül léphetnek be, illetve tartózkodhatnak. A kollégium pedagógusai és vezetői nevelői-oktatói munkájuk során e munkájuk végzéséhez szükséges időben és mértékben a hálószobákba bármikor beléphetnek, a tanulók szekrényeit és személyes felszereléseit elsősorban azok jelenlétében ellenőrizhetik, kivéve, ha az ellenőrzésre súlyos fegyelemsértés gyanúja, tűz és balesetveszély elhárítása miatt késedelem nélkül szükség van. Ebben az esetben felnőtt tanú vagy a diákönkormányzat képviselőjének jelenléte, valamint az intimitás követelményeinek betartása szükséges. E szabály alól kivétel a tűz és bombariadó keretében végzett intézkedés. - A társadalmi, állami ünnepekről történő megemlékezés kötelező jelleggel csoportkeretekben történik. A kollégiumi rendezvényeken, ünnepségeken a tanulók meghatározott körének részvétele kötelező, az előírt alkalomhoz illő öltözékben. - A kollégiumból való évközi kimaradást /kiköltözést / csak a szülő által aláírt írásbeli tanulói kérelemre engedélyez a kollégium igazgatója, amennyiben étkezési díj hátralék vagy egyéb tartozás nem áll fenn.

III./5. A kollégiumi lakhatás ideje alatt az intézményen kívüli magatartással kapcsolatos szabályok - A tanulók kollégiumból való távozásának vagy hazautazásának idejére és tartamára a kollégiumi felügyelet nem terjed ki. Kivéve a kollégium által szervezett külső rendezvényeket. - A kollégista tanulók, a kollégiumból való távozást követően is kötelesek az általánosan elfogadott emberi, erkölcsi normákat betartani. Kerülni kell a nyilvános szórakozóhelyek, szeszesital, drog fogyasztására alkalmat adó helyek, valamint a játéktermek látogatását. - Utcán, tömegközlekedési eszközökön, nyilvános helyeken kollégista diákhoz méltó, feltűnést kerülő módon kell viselkedni. Saját és mások testi épségét szem előtt tartó módon, figyelmesen, fegyelmezetten kell

78

közlekedni, szigorúan betartva a közlekedési, általános viselkedési és udvariassági szabályokat. - Üdvözölni illik a kollégium és iskola tanárait, dolgozóit, kollégista társainkat. A kollégisták társaikkal közösséget vállalva segítsék egymást, meggondolatlan cselekedetektől, fegyelmezetlenségektől igyekezzenek egymást visszatartani. - Veszélyhelyzetben óvják saját és társaik testi épségét, és haladéktalanul értesítsék a kollégiumot, vagy a hatóságot, kérjenek segítséget járókelőktől, felnőttektől. - Igyekezzenek távol tartani magukat a személyiségük fejlődését torzító, vagy gátló tényezőktől, személyektől, csoportoktól. - Amennyiben segítségre van szükségük – akár szorgalmi időn kívül is – forduljanak a kollégium vezetőihez, tanáraihoz, dolgozóihoz. - A tanulók tömegrendezvényeken (futballmeccs, könnyűzenei koncert, stb.) való részvételét nem támogatjuk, és az azokon való részvételt teljes körű szülői felelősségvállalás mellett fogadjuk el. - Az intézménnyel kollégiumi jogviszonyban szállóvendégként lakhatást nem igényelhetnek.

lévő

tanulók

III./6. A kollégiumi élettel kapcsolatos egyéb szabályok -

A kollégista tanulók névre szóló postai küldeményeiket az intézmény portáján vehetik át. A tanulók részére a küldeményeket a kézbesítőtől átvett állapotban, bontatlanul kell átadni.

-

A kollégium lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanulmányaikhoz szükséges dokumentumok fénymásolásához, amelyért a belső szabályzatokban meghatározott díjat kell fizetni. A diákönkormányzat működéséhez szükséges fénymásolás, nyomtatás az intézmény igazgatójával történt egyeztetést követően díjmentes.

-

A kollégium helyiségeinek használati rendje: a kollégista tanulók a napirendben meghatározott időkeretben használhatják a rendelkezésükre bocsátott kollégiumi helyiségeket, azok rendeltetése szerint. Tanári felügyelet mellett használhatók a számítástechnika termek. Tanulói felügyelet mellett használható a konditerem, az asztalitenisz terem, és a zeneklub. Ezek tanulói felügyeletéről, illetve a felelősökről a kijelölt tanárok döntenek. A számítástechnika termeket a géptermi szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, a konditermet a használat szabályairól és a balesetvédelmi előírások betartásáról szóló oktatást követően a kijelölt felelősök

79 felügyelete mellett szabad használni. Villanyoltást követően a tanulók a kijelölt tanulószobákban, és társalgókban tanulhatnak 24 óráig. Ezt követően a második emeleti társalgóban tanulhatnak a fiúk, a lányok a számukra külön kijelölt tanulókban tanulhatnak. -

A tanulókkal szemben megfogalmazott elvárásunk, hogy hálószobájukat igyekezzenek otthonossá, komfortossá tenni (asztalterítő, virág, szőnyeg stb.). A hálószobák ízléses dekorációját a falak sérülése nélkül, könnyen eltávolítható módon oldhatják meg. Kiköltözéskor a kitett plakátokat, fényképeket, stb. el kell távolítani.

A kollégium házi és napirendjének megtartása minden tanulónak kötelessége. A házirend betartásáért minden tanuló fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. IV. Intézményi védő, óvó előírások: Az intézmény munkarendje úgy van meghatározva, hogy folyamatosan biztosítjuk a tanulók felügyeletét. A felügyelet kiterjed: - A tanulók testi épségének megóvására - A tanulók erkölcsi védelmére - A tanulók intézményből való távozásának és távolmaradásának engedélyezésére és dokumentálására - A balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályok betartására - Az intézmény házirendjének és napirendjének betartására - A tanulókat veszélyeztető tényezők elhárítására

- Baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti csapás vagy egyéb rendkívüli helyzet gyors és szakszerű elhárítására - Illetéktelen személyek távoltartására - Vagyonvédelmi feladatok ellátására. A felügyeletben közreműködnek: -

az intézmény pedagógus munkakörben dolgozó munkatársai, a kollégiumi titkár ápolónő, gondnok, portások, takarítók.

80

- A tanulók kötelesek közreműködni saját maguk és társaik testi épségének, egészségének, biztonságának, értéktárgyaiknak megóvásában. Ennek érdekében maradéktalanul kötelesek elsajátítani és betartani a tűzvédelmi, biztonságtechnikai, balesetvédelmi előírásokat (beköltözést követő tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatás). - Csak rendeltetésszerűen használhatják az intézmény helyiségeit és felszerelési tárgyait, különös tekintettel az elektromos hálózatra és berendezésekre. Azokat megbontani, megsérteni, bármilyen céllal hozzányúlni tilos és életveszélyes. Ugyancsak tilos saját elektromos berendezések szétszerelése, hiányos megbontott állapotú üzemeltetése. A szobában tartózkodás ideje alatt még éjszaka is tilos a hálószobák ajtaját kulccsal bezárni. Az intézményi tűzvédelmi eszközökhöz tilos hozzányúlni, azokat megrongálni. - Fegyelmezett, elővigyázatos magatartásukkal kötelesek hozzájárulni a kollégiumban tartózkodók biztonságához. (pl.: el kell kerülni a futkározást, csúszkálást, a lépcsőn, a vizes helyiségekben való fegyelmezetlen közlekedést, viselkedést, az ablakba való kiállást, az ablakokban bármilyen tárgy tárolása, illetve kidobása tilos, stb.) - A sportfoglalkozások vagy szabadidős sporttevékenység során saját maguk és társaik testi épségét mindenek előtt figyelembe vevő magatartást kell tanúsítani. - Tanulók számára tilos a belépés a konyha területre (a konyhai folyosó rácsos ajtaja mögötti terület, valamint az ételosztást biztosító pult mögött), raktárakba, karbantartó műhelybe, elektromos kapcsoló helyiségbe, portásfülkébe, hő központba. Az ifjúságvédelmi felelőse: Mester Gyula – munkaközösségvezető Biztonságtechnikai kapcsolattartó: Király Sándor – gondnok A tanulóbalesetekkel összefüggő egyes feladatok: A tanulóbalesetek megelőzése érdekében végzett munkát az igazgató koordinálja, és ellenőrzi. E munkában részt vesz: - igazgatóhelyettes - tagintézmény vezető, tagintézmény vezető-helyettes - nevelők - gondnok

81 - karbantartó - portások. Balesetvédelmi és biztonságtechnikai bejárások, valamint a nevelői szoba ill. létszám ellenőrzések során feltárt baleseti forrásokat veszélyeztető tényezőket meg kell szüntetni. A tanulókat

balesetvédelmi

és

tűzvédelmi

oktatásban

kell

részesíteni.

Az

észlelt

veszélyforrásokat minden tanuló ill. dolgozó köteles azonnal jelenteni ill. saját hatáskörében annak megszüntetésére azonnal intézkedni, a tanulókat a veszélyforrástól távol tartani. A nevelőknek folyamatosan ellenőrizni kell, hogy a tanulók csak a házirendben engedélyezett eszközöket használhassák. Az intézmény épületének berendezésének valamint felszerelési tárgyainak biztonságos üzemeltetéséért a kollégium gondnoka munkaköri leírásában rögzítetten felelős. Az esetlegesen bekövetkezett baleset esetén a balesetet észlelő ill. az ügyeletes tanár késedelem nélkül megteszi az alábbi intézkedéseket: - a sérült részére elsősegélynyújtás, mentők értesítése - a baleseti forrás kiküszöbölése, más tanulók távoltartása - jelentési és dokumentálási kötelezettség teljesítése. Az intézmény igazgatója a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározott esetekben a bekövetkezett balesetről tájékoztatja a fenntartót, jegyzőkönyvet készít ill. vizsgálatot rendel el.

V. A fegyelmező intézkedések elvei és formái A kollégiumban adható fegyelmező intézkedések az alábbiak: -

szóbeli nevelőtanári figyelmeztetés ügyeletes tanári figyelmeztetés írásbeli nevelőtanári figyelmeztetés írásbeli nevelőtanári intés a szabad szilenciumi kedvezmény meghatározott időre történő megvonása.

Az igazgató által adható fegyelmező intézkedések: -

igazgatói figyelmeztetés igazgatói megrovás.

(A fegyelmi büntetések kiszabásánál, valamint a fegyelmi eljárás lebonyolításánál a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján járunk el.)

82 A fegyelmező intézkedések meghozatalánál az alábbi elveket alkalmazzuk: -

fokozatosság, lépcsőzetesség elve (ismétlődő fegyelemsértések esetén az egyre súlyosabb büntetést szabjuk ki) demokratikusság elve (lehetőséget biztosítunk a tanuló számára cselekedetek indokolására, valamennyi tanuló egyenlő elbírálás alapján kezeljük) tanuló érdekeinek szem előtt tartása elve (olyan súlyú és formájú intézkedést kell alkalmazni, amely a tanuló mindenekfelett való érdekeivel összeegyeztethető a tanuló személyiségének, egészségének, biztonságának megóvása elve (határozottan lépünk fel az ilyen jellegű fegyelemsértések ellen)

Fegyelmező intézkedések és a fegyelmi büntetések egy tanévre szólnak. A tanulók újrafelvételi kérelme elbírálásakor az értékelő pontrendszerbe való beszámítással figyelembe vesszük a meghozott intézkedéseket, illetve annak pozitív hatásait is.

VI. A házirend közzétételével, megismertetésével kapcsolatos szabályok A házirend hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni az alábbi módon: A házirendet a tanév kezdetekor, beköltözéskor, vagy érdemi módosítása esetén a módosítás szövegét a tanulónak illetve a szülőnek át kell adni. El kell helyezni egy példányt az intézmény

könyvtárában,

a

tanári

szobában,

a

szülői

szervezet

vezetőjénél,

a

diákönkormányzat vezetőjénél, a csoportvezető tanároknál. A házirenddel kapcsolatosan folyamatosan információt lehet kérni a csoportvezető tanároknál, az intézmény igazgatójánál, illetve helyettesénél. A tagintézményben a nevelői irodában olvasható a Házirend. VII. Napirend munkanapokon 6,00

-

6,00

-

7,30

-

12,00

-

15,45 - ig

ébresztő

7,20

reggeli szállószemle

15,00

ebéd kimenő, szabadfoglalkozások

83 21,00

fakultációk, szakkörök, csoportfoglalkozások

15,00

-

15,45

-

16,00

-

18,30

szilencium

18,30

-

19,45

vacsora (mindenki a saját tanulócsoportjával)

19,00

-

20,30

kimenő

19,45

-

szolgálatátadás

20,30

-

kapuzárás

20,00

-

21,30

-

szemle, létszám ellenőrzés, zuhanyzók zárása

22,00

-

villanyoltás

22,00

-

felkészülés a szilenciumra

22,00

24,00

szabadfoglalkozás, egyéni tanulás

egyéni tanulás a kijelölt tanulószobákban

VIII. Napirend munkaszüneti napokon

ébresztő

7,30

-

8,00

-

9,00

9,00

-

20,00

hálószemle egyéni tanulás, szabadfoglalkozás, kulturális és sporttevékenység, kimenő

20,00

-

szolgálat eligazítás

84 kimenő

20,30 - ig

22,00

szabadfoglalkozás

20,00

-

21,30

-

kapuzárás

21,30

-

létszámellenőrzés, zuhanyzók zárása

22,00

-

villanyoltás

22,00

-

24,00

egyéni tanulás a tanulószobákban.

IX. Diákügyelet rendje

a szolgálat eligazítása a tanári szoba előtt

6,00

az ébresztés megkezdése

6,05

-

7,20

rendcsinálás, reggeli

6,30

-

7,30

a szállóépület ellenőrzése a betegek étkezésének ellátása, reggeli után az ebédlő rendbetétele, a szolgálat ezt követően iskolába megy, a tanítás után a szolgálat jelentkezik az ügyeletes nevelőnél és közreműködik az ebédeltetésben

15,00

-

15,15

az ebédlő rendbetétele

15,15

-

15,45

szabadidő közreműködés a szilencium előkészítésében

15,45

16,00

-

19,45

a feladatok ellátása az ügyeletes tanár megbízása alapján

85 18,00

-

az ügyeletes és egy napos vacsorázik

18,20

-

a segédügyeletes tanár és a másik napos vacsorázik, majd a két napos vacsora után ellátja az ebédlői teendőket

19,45

-

szolgálat átadás - átvétel és az új szolgálat eligazítása, ezt követően 21,45 - ig az ügyeletes tanár megbízása alapján látják el feladataikat

21,45

-

szolgálat vége

Rendkívüli esetekben rendezvények alakalmával /pl. videó vetítés / a szolgálat leadás időpontja módosulhat az ügyeletes tanár útmutatása szerint. A pénteki szolgálat befejezésének az időpontja 15 óra. A vasárnapi szolgálat kezdete 20,30 perc. Ellátása az ügyeletes nevelő iránymutatása szerint történik. Tömeges /20 fő/ bennmaradás esetén a diákszolgálat a hétköznapi munkarend szerint látja el feladatát. X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Házirendjét az intézmény igazgatója készítette, a jogszabályoknak foglaltaknak megfelelően egyetértési és véleményezési jogával élve a Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat, és a Nevelőtestület elfogadta. Hatálybalépésének időpontja: jóváhagyást követően azonnal. Érvényes: határozatlan ideig, felülvizsgálata kétévenként esedékes.

Debrecen, 2011. augusztus 22. Posta László Igazgató

86

Függelék: Napirend a Tagintézményben

6.30

Ébresztő

6.30 – 6.50

Reggeli tisztálkodás, szobák rendbetétele

6.50 – 7.00

Szobavizit

7.00 – 7.30

Reggeli

7.30 – 14.00/11.45Iskolai elfoglaltság 11.30 – 14.30

Ebéd

13.00 – 15.00

Szabadidős foglalkozás, korrepetálás, szabad kimenő középiskolásoknak

15.30 – 18.15

Szilencium

16.30 – 16.45

Szilenciumi szünet

15.00 – 15.30

Uzsonna, felkészülés a szilenciumra, létszámellenőrzés

18.15 – 19.00

Vacsora

18.15 – 19.30

Szabadidős foglalkozás, egyéni korrepetálás csoportfoglalkozás, kimenő lehetőség

19.45

Létszámellenőrzés, középiskolások beérkezése

20.00 – 21.30

Esti tanulás, tv-, videónézés

21.00

Tisztálkodás

22.00

5-8. osztály és középiskolásoknak (Az eltérő időpontokat az életkor indokolja)

A Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Házirendjét az Oktatási Bizottság a 70/2011(VIII.31) O.B. határozatával jóváhagyta.

87

Deák Ferenc Középiskolai Kollégium 4024 Debrecen, Tímár u. 1. OM azonosító: 040556

Pedagógiai Program

Készítette: Posta László igazgató

Véleményezte: Diákönkormányzat Szülői Szervezet Nevelőtestület

88

Készült: 2011. augusztus Érvényes határozatlan ideig

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés ................................................................................................................. 89 2. Helyzetelemzés ........................................................................................................ 90 2/1. Az intézmény alapadatai .................................................................................. 90 2/2. Visszatekintés ................................................................................................... 93 2/3. A nevelőmunka feltételrendszere ...................................................................... 94 3. A Pedagógiai program végrehajtásának tárgyi feltételrendszere ............................ 97 3.1. Az épület ............................................................................................................ 97 3.2. A nevelőmunkát segítő tárgyi feltételek ............................................................ 98 4. A kollégiumi nevelés alapelvei, legfontosabb célkitűzései .................................... 99 5. Esélyegyenlőség a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumban.............................. 102 6. A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás ......................................... 103 7. A tanulók kollégiumi tevékenységének komplex értékelése ................................ 104 8. A kollégiumi élet megszervezése .......................................................................... 106 8. 1. Általános alapelvek ........................................................................................ 106 8. 2. A tanulócsoportok szervezésének alapelvei .................................................. 107 8. 3. A kollégiumi foglalkozások szervezésének alapelvei .................................... 107 8.4. A kollégiumi tehetséggondozás....................................................................... 112

89

8.5. A kollégiumi szabadidős foglalkozások, a közösségi élet szervezésének alapelvei .................................................................................................................. 112 8. 6. Sporttevékenység, egészséges életmód ......................................................... 114 8. 7. A Diákönkormányzat..................................................................................... 114 9. A kollégium kapcsolatrendszere ........................................................................... 115 10. Az ifjúságvédelmi tevékenység programja ......................................................... 116 1. számú melléklet: Fakultációs feladatok tematikája a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumban ……………………………………………………………………28

2. számú melléklet: Kollégiumi csoportfoglalkozások a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumban ……………………………………………………………………43

Függelék /a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről ..70

1. Bevezetés A Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Pedagógiai Programját a többször módosított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet figyelembevételével, a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja előírásaiban foglaltak alapján készítettük el. A programban foglaltakat a Debrecen Megyei Jogú Város Közoktatási Intézkedési Terve, Hajdú-Bihar Megyei Közoktatás Fejlesztési Terv tartalmával összhangban dolgoztuk ki. Fontos iránymutatást jelentettek számunkra Debrecen Város Önkormányzati Minőségirányítási Programjának általános érvényű és intézményünkre vonatkozó elvárásai. A programalkotás során az intézmény korábban jóváhagyott Pedagógiai

90 programjára támaszkodtunk, megőrizve mindazokat az értékeket, melyeket a program tartalmaz, és tevékenységünk során felhalmoztunk. Az e témában publikált szakirodalom, szakmai tapasztalataink, a szülők és tanulók visszajelzései meggyőztek bennünket arról, hogy helyes úton járunk, szakmai programalkotásunk sikeres volt, ezért csak kisebb korrekcióra, továbbfejlesztésre,

kiteljesítésre

szorul

korábbi

programunk,

irányváltoztatásra,

koncepcióváltásra nincs szükség. Jelen Pedagógiai programunk ennek a meggyőződésünknek a jegyében került megalkotásra. A program koncepcionálisan visszavezethető az intézmény igazgatója által készített vezetői programokra, valamint a kollégium 1994-ben kidolgozott szakmai fejlesztési koncepciójára, amely azóta alapvetően meghatározza nevelési tevékenységünket. A célok és feladatok kijelölésekor természetesen társadalmi igényként vettük figyelembe azokat a szülői, tanulói elvárásokat, amelyek folyamatosan megfogalmazódtak intézményünk működésével kapcsolatban. Szándékaink szerint programunknak szervesen kell illeszkednie a kapcsolatos iskolák hasonló dokumentumaihoz, valamint nevelési tevékenységükhöz. Programunkat a vele párhuzamosan elkészített Minőségirányítási Programmal összhangban a nevelőtestület tagjai, munkaközösség-vezetői által megfogalmazott javaslatok, vélemények, tapasztalatok, a Szülői szervezet és a Diákönkormányzat véleményének és javaslatainak beépítésével alkottuk meg. Pedagógiai Programunk az intézmény önálló arculatának megteremtése érdekében eddig végzett tevékenységünk, valamint terveink és célkitűzéseink szintetizáló alapdokumentuma, amelynek tartalmi elemei kellő alapot biztosítanak nevelő - oktató munkánk színvonalas végzéséhez.

Programunkat

határozatlan

időre

készítettük,

a

körülmények

és

az

elvárásrendszer változásait rugalmasan kell majd követnie e dokumentumban foglaltaknak is.

2. Helyzetelemzés 2/1. Az intézmény alapadatai Sorszám: B/80.

ALAPADATOK 1. 1.1. 1.2.

A költségvetési szerv neve: Székhelye: Tagintézménye:

Deák Ferenc Középiskolai Kollégium 4024 Debrecen, Tímár utca 1. Deák Ferenc Kollégium Újkerti tagintézménye

1.3.

Telephelye:

4027 Debrecen, Jerikó u. 17-21.

91 2.

Jogszabályban meghatározott közfeladata

Kollégiumi nevelés

2.1. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 3.

Az intézmény típusa: Felvehető maximális tanulói létszám A székhelyen: A tagintézményben: Alapító szerv neve és székhelye:

Kollégium 252 112 Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Debrecen, Vörös Hadsereg útja 20.

3.1.

Alapításról rendelkező határozat száma:

-

3.2. 4.

Közvetlen jogelőd megnevezése, székhelye: Fenntartó neve és székhelye:

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen, Piac utca 20.

5.

Irányító szerv neve és székhelye:

Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 4024 Debrecen, Piac utca 20.

6.

A költségvetési szerv működési köre:

Debrecen Megyei Jogú Város és Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe

7.

Ellátandó alaptevékenysége: KSH által kiadott gazdasági TEÁOR 2008 –ban

55.90 Egyéb szálláshely szolgáltatás

meghatározott besorolás: Szakágazat száma

559000 Egyéb szálláshely-szolgáltatás

A költségvetési szerv szakfeladatai:

7.1.

853000

Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

7.2.

855921

Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása)

7.3.

855922

Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése (A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelése)

7.4.

559011

Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára

7.5

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

7.6.

910121

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910122

Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

7.7.

92 7.8.

931204

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

7.9.

562914

Tanulók kollégiumi étkeztetés

7.10.

562917

Munkahelyi étkeztetés

7.11.

682002

Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem folytat vállalkozási tevékenységet.

8.

Ellátandó vállalkozási tevékenysége:

9.

Vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: A magasabb vezető megbízásáról nyilvános pályázat alapján a Közgyűlés dönt. A megbízás határozott időre, 5 évre adható.

10.

Foglalkoztatottjaira

vonatkozó

foglalkoztatási

jogviszony megjelölése:

11.

Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján. A költségvetési szerv besorolása gazdálkodási jogköre alapján: Önállóan működő költségvetési szerv, személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok és szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni. A pénzügyi – gazdasági feladatokat a Tóth Árpád Gimnázium látja el. A munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjéről, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét munkamegosztási megállapodás rögzíti.

12. 12.1.

A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: 9774 hrsz.-ú Debrecen, Tímár utca 1. sz. alatti 4604 m2 területű ingatlan, kivéve a felülépítmény közétkeztetési feladat ellátását szolgáló 167,34 m2 nagyságú ingatlanrésze

12.2.

21443 hrsz-ú Debrecen, Jerikó utca 17-21. sz. alatti ingatlanból 2959,07 m2.

13.

A vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény rendelkezési jogosultsága kiterjed a kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerű használatára, üzemeltetésére, továbbá helyiségeinek és eszközeinek tartós és eseti bérbeadására. Tulajdonosi jogok és kötelezettségek (elidegenítés, megterhelés) tekintetében a mindenkor hatályos közgyűlési rendelet szerint kell eljárni.

Záradék: Az alapító okiratot Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 131/2011. (V.26.) önkormányzati határozatával, a 256/2009. (XI.26.) Ö.h.-val, a 211/2009. (IX.

93 24) Ö.h.-val, a 95/2009. (V. 28.) Ö.h.-val, a 173/2008. (VI. 26.) Ö.h.-val, a 165/2006. (VI. 29.) Ö.h.-val és a 192/2005. (VI. 30.) Kh. határozattal módosított 90/2004. (IV. 22.) Kh. határozatával elfogadta.

2/2. Visszatekintés

Az intézmény és jogelődjei évtizedek óta biztosítanak kollégiumi ellátást középiskolás tanulóknak. 1990-ben Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése kollégiumunkat újból önálló intézménnyé nyilvánította Péchy Mihály Középiskolai Kollégium néven. 1993. őszén intézményünk tanulmányi épülete a Római Katolikus Egyház tulajdonába került. Kollégiumunk a megmaradt épületrészben folytathatta tovább munkáját. Ebben az évben az elhelyezési körülmények változása miatt mintegy 70 fős tanulói létszámcsökkentés vált szükségessé. Intézményünk nevelőtestülete és vezetése kezdeményezésére 1994. őszén a kollégium elnevezése Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumra változott. Eredményként könyvelhetjük el, hogy az egyházi visszaigénylés miatt az intézmény léte nem kérdőjeleződött meg. Fokozatosan kialakításra kerültek azok az elengedhetetlen tárgyi feltételek /Tímár u. felőli bejárat, bekötő út, porta, tanári szoba, tanulószobák, stb/, amelyek a folyamatos működést biztosították. Ezen túlmenően javultak az elhelyezés és munkavégzés körülményei, valamint megkezdődött egy tartalmi, szakmai programalkotás és annak következetes megvalósítása. Az e téren elért eredményeink alapján Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése az intézményt 1998. januárjában Szakkollégiummá nyilvánította, ezzel is deklarálva munkánk során elért eredményeket. Bár 2004 tavaszán szakkollégiumi elnevezés újból kikerült intézményünk nevéből belső szakkollégiumi rendszerünket azóta is tovább működtetjük. 2007/2008-as tanévtől kollégiumunk koedukált lett, megteremtettük középiskolás lányok kollégiumi elhelyezésének feltételrendszerét is. Folyamatosan, az újonnan belépő kihívásokra választ adó módon fejlesztjük tovább szakmai tevékenységünket, sok területen országos szinten is úttörő munkát végzünk, ugyanakkor mindig is szem előtt tartottuk azt, hogy minden megújulás sikerének alapja és záloga az intézményünk tradícióit és hagyományait megőrző az azokra szervesen építkező szakmai tevékenység. Intézményünk magas színvonalú tehetséggondozó szakmai munkáját a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által felkért Akkreditációs Bizottság a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Akkreditált Kiváló Tehetségpontja cím adományozásával ismerte

94 el 2011. június 2-án. Tehetségpontunk szakmailag hiteles és kompetens tagjává vált a Tehetségpontok országos hálózatának. 2011. augusztus 1-től az Alapító Okiratban már korábban részletezett módon kollégiumunk

tagintézménye

lett

beolvadással

a

megszűnt

Móricz

Zsigmond

Középiskolai Kollégium Újkerti Tagintézménye.

2/3. A nevelőmunka feltételrendszere a,- A nevelőmunka személyi feltételei A tanulóközösség összetétele Az

intézményben

252

középiskolás

tanuló

elhelyezésére

van

lehetőség.

Tagintézményünkben 112 főt tudunk elhelyezni. Kihasználtsági mutatónk évek óta 100% körül mozog, de kihasználva az intézményi lehetőségeket, a tanévének első félévében 100%nál magasabb mutató volt. Debrecen 18 középiskolájából vannak tanulóink, 8 - 14. évfolyamig. A tanulóközösség fegyelmi helyzete kiegyensúlyozott. A tanulóközösség tanulmányi munkájának színvonala, szoros összefüggésben a fakultációs programok bevezetésével, az évek során folyamatosan magas. Ezt szemlélteti az alábbi kimutatás. b. Tanulmányi átlageredmények kollégiumi összesítésben, féléves bontásban: Tanév

Félév

Év vége

1997/1998

3,81

3,88

1998/1999

3,93

3,84

1999/2000

3,91

3,94

2000/2001

3,95

4,02

2001/2002

3,93

4,03

2002/2003

3,99

4,13

2003/2004

4,08

4,16

2004/2005

4,07

4,12

2005/2006

4,03

4,14

2006/2007

4,03

4,07

95 2007/2008

4,00

4,00

2008/2009

3,95

3,99

2009/2010

4,07

4,12

2010/2011

4,12

4,18

A 4,00 tanulmányi átlagot - szabad szilenciumra jogosít - 162 tanuló érte el az elmúlt tanév végén. A bukások száma - javítóvizsgára - folyamatosan csökkent, 2 fő 3 tárgyból (0,8 %). Örvendetesen emelkedett a kitűnő - 5,00 - tanulók száma: 26 fő érte el ezt a kimagasló eredményt. A diákok közül sokan és szép eredménnyel vesznek részt az országos tanulmányi versenyeken, szereznek ECDL vizsgát, középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. A végzős tanulók egyre nagyobb hányadát veszik fel felsőfokú oktatási intézménybe. Gimnazista tanulók közül: 16 főből 14 fő felsőfokú felvételt nyert, ez 87,5 %-os továbbtanulási mutatónak felel meg. Szakközépiskolai tanulók közül: 18 főből 14 fő sikeresen felvételt nyert, ez 77,8 %-os továbbtanulási mutatónak felel meg. Bukások száma év végén: Év

Bukások száma

%____

2003/2004

5 tanuló / 9 tárgy

1,98 %

2004/2005

4 tanuló / 10 tantárgy

1,59 %

2005/2006

2 tanuló / 3 tantárgy

0,79 %

2006/2007

3 tanuló / 3 tantárgy

1,19 %

2007/2008

11 tanuló / 31 tantárgy

4,36 %

2008/2009

8 tanuló/ 11 tantárgy

3,17 %

2009/2010

2 tanuló/ 7 tantárgy

0,8 %

2010/2011

2 tanuló/ 3 tantárgy

0,8 %

A tanulók kollégiumi tanulmányi átlaga eléri, de általában meghaladja azon iskolák átlagait, ahová járnak. c. A nevelőtestület A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma igazgatóval és helyettessel együtt 12 fő, akik valamennyien szakirányú egyetemi végzettséggel, a törvényi előírásoknak megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. A testület szakos összetétele jól szolgálja kiemelt feladatunkat,

96 a tehetséggondozást, de a mindennapi felzárkóztatás színvonalát is garantálja. Kimutatás a nevelőtestület összetételéről és szakképzettségéről: 1 fő történelem – népművelés, közoktatás vezető, pedagógus szakvizsga, igazgató 1 fő matematika – pedagógia, közoktatás vezető, pedagógus szakvizsga igazgatóhelyettes, minőségirányítási csoportvezetője 1 fő történelem, közoktatás vezető, 1 fő matematika- tehetségfejlesztő szakértő, pedagógus szakvizsga, munkaközösség-vezető, minőségirányítási csoport tagja 1 fő biológia – kémia, pedagógus szakvizsga 1 fő matematika- kémia 1 fő matematika, munkaközösség-vezető, Diákönkormányzat segítő tanár 1 fő magyar nyelv és irodalom- német, könyvtár 1 fő magyar nyelv és irodalom- angol 1 fő történelem- pedagógia, német középfokú nyelvvizsga 1 fő földrajz- környezettan, kémia, minőségirányítási csoporttag, angol középfokú nyelvvizsga 1 fő történelem- német – orosz A tagintézményben az igazgatóval és helyettessel együtt a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma 6 fő. A nevelőtestület továbbképzése A

nevelőtestület

pedagógusainak

továbbképzése

teljes

összhangban

áll

alaptevékenységünkkel és kiemelt feladatunkkal, a tehetséggondozással. Külön ki kell emelnünk, hogy pedagógusaink többsége nemcsak egy tanfolyam elvégzését, hanem egy újabb egyetemi diploma megszerzését tűzte ki célul a továbbképzés keretein belül. A megjelölt szakok mindegyike szervesen illeszkedik fakultációs rendszerünkbe, és jól szolgálja felzárkóztató munkánk színvonalas végzését is. d. Egyéb dolgozók Az intézmény egyéb dolgozóinak létszáma 16 fő. Képzettségük megfelel az ellátandó feladat követelményeinek. Pontos, lelkiismeretes munkavégzésük nap mint nap segíti nevelési céljaink megvalósítását, és jelentős mértékben járult hozzá eddigi eredményeink eléréséhez.

97 Nevelő-oktató munkát segítő tevékenységük, valamint a tanulók elhelyezési körülményeinek javításáért végzett munkájuk elismerést érdemel. Egyéb dolgozók munkaköri bontásban: gazdasági összekötő

1 fő

ügyintéző

1 fő

ápolónő

1 fő

gondnok

1 fő

kollégiumi titkár

1 fő

karbantartó

1 fő

takarító

5 fő

udvari munkás

1 fő

portás

4 fő

A tagintézményben 5 fő dolgozik egyéb munkakörben, közülük 2 fő gyermekfelügyelői, 1 fő ápolónői, 2 fő takarítónői beosztásban látja el feladatát.

3. A Pedagógiai program végrehajtásának tárgyi feltételrendszere 3.1. Az épület Kollégiumunk épülete 1962-ben épült. Az egyházi visszaigénylés az eredetileg 320 férőhelyet 250 - re csökkentette, a jelenlegi engedélyezett férőhelyszámunk 252 fő. Az épület állaga, műszaki állapota az elvégzett felújítási munkálatok ellenére is fejlesztésre szorul. Az épület belső funkcionális átszervezésekkel, és a Sodexho által nem használt helyiségek újra kollégiumi célra való hasznosításával megteremtődtek a 11/1994 MKM rendelet vonatkozó előírásaihoz való közelítések, megszűntek a kihasználatlan helyiségek az intézmény egy épületen belül tudja ellátni kötelező alapfeladatait. Az épületben 63 darab 4 fős hálószoba szolgál a tanulók elhelyezésére, alapterületük egyenként 16 nm. A hálószobákban zárható beépített szekrények, éjjeli szekrények, tanuló-, étkező asztal, székek, emeletes ágyak, 2 db polc, ruhafogas, helyi megvilágítás, hideg – meleg vizes mosdó helyiség áll a tanulók rendelkezésére. A vizes helyiségek /WC, zuhanyzó/ szintenkénti száma az előírásoknak megfelel, műszaki állapotuk felújításra szorul.

98 Kollégiumunk a belvárosban jól megközelíthető helyen található a középiskolák nagy része a közelünkben található. Az épület háromemeletes. Az első és a második emeleti ajtó kialakításával biztosítottuk a fiúk és a lányok szintjeinek elválasztását. Számukra is külön tanulószobák, számítástechnika terem, és társalgó áll rendelkezésre. Az épület földszintjén található egy nagy tanulószoba, a kollégiumi könyvtár, a tanári szoba, az igazgatói, igazgatóhelyettesi irodák. A fiúk elhelyezését a második és a harmadik emeleten biztosítjuk. Számukra is rendelkezésre állnak számítástechnika termek, tanulószobák, társalgók. Közvetlenül a bejárat mellett található a kollégiumi könyvtár. Folyamatosan megújuló könyvállománya minden munkanapon használható, felkereshető. Elérhetők a kötelező olvasmányok, szépirodalmi könyvek, a szakirodalom, lexikonok, kézikönyvek állnak rendelkezésre. A könyvtárat tanulószobai foglalkozásra, csoportfoglalkozásra, fakultációs foglalkozásra és egyéb rendezvényekre is szoktuk használni, benne internet elérhetőséget is biztosítottunk. Ebédlőnk 120 férőhelyes, melyet az étkezéseken túlmenően tv nézésre, kollégiumi közgyűlések, nagyrendezvények lebonyolítására is használunk. Az étteremben a tanulók részére társalgósarkot alakítottunk ki. Ebben az épületben került kialakításra két darab konditerem, egy a fiúk, egy pedig a lányok részére. Itt került elhelyezésre a zeneklub is. Az épület teljes területén vezeték nélküli hálózat biztosítja a korlátlan internet elérést, azok számára, akik rendelkeznek saját számítógéppel. Ennek költségeit az alapítványon keresztül a felhasználók megtérítik. A számítástechnika termek használata térítésmentes. A tagintézmény 30 éve épült, felújításra szorul. (Felújításra, illetve cserére szorulnak az ajtók-ablakok. Több egyéni tanulást biztosító helyiségre és a közösségi élet szervezésére alkalmas teremre lenne szükség.) 4 ágyas szobái kényelmes elhelyezési lehetőséget nyújtanak a diákok számára. A földszinten: vezetői iroda, tanári szoba, teakonyha, tanulószoba, betegszoba, pénztár, szociális helyiségek, internetterem. I. emelet: hálószobák, ügyeleti tanári szoba, tanulószoba, szociális helyiségek II. emelet: hálószobák, ügyeleti tanári szoba, szociális helyisége, tanulószoba Az épülethez tartozik még egy parkosított, nagy udvar sporteszközökkel, sportolási lehetőségekkel (röplabdapálya, asztalitenisz) 3.2. A nevelőmunkát segítő tárgyi feltételek Pedagógiai program megvalósításához szükséges meglévő és hiányzó helyiségek a 11/1994

99 MKM rendelet 7. számú melléklete szerint a Függelékben található: Orvosi szoba minden felszerelésével együtt hiányzik. Igazgatói szoba, nevelőtestületi szoba, ügyviteli helyiségben a jogszabályban előírt eszközök és felszerelések az előírt mértékben rendelkezésre állnak. A kötelezően előírt eszközökön túlmenően 7 db rekeszes hűtőszekrény, automata mosógép, mikrohullámú sütők, a konditeremben futópad, szobabicikli, lábtológép, mellgép, hasprés, kombinált hátgép, multifunkciós kondigép, súlyzókészletek, stb. szolgálják a tanulók mindennapos foglakoztatását és igényeit.

4. A kollégiumi nevelés alapelvei, legfontosabb célkitűzései A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 32. §-ában foglaltak alapján a kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához, azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. A kollégiumban externátusi ellátás biztosítható, annak a tanulónak, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani. A kollégium feladata a tanuló humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése. Lehetőséget biztosítunk a sportolásra, művelődésre és önképzésre. Fontos feladatunk a tanulók aktivitásának, érdeklődésének fejlesztése, az öntevékeny, önszerveződő kezdeményezések fejlesztése, felhasználása, integrált nevelés megvalósítása. A kollégium, mint intézmény az oktatási - nevelési - képzési tevékenység, a gyermeki szocializáció sajátos, mással nem helyettesíthető terepe, az oktatási intézményhálózat integráns, szakmailag önálló része. Szocializációs, pedagógiai, szociális és kulturális funkciói mellett fontos feladata a településszerkezetből fakadó hátrány csökkentése, esélyteremtés, a szabad iskolaválasztás joga gyakorlásának elősegítése. Tanulóinknak segítséget nyújtunk, pályaválasztásukhoz, önálló életkezdésükhöz, életcéljaik realizálásához. A kollégium működésével, nevelési tevékenységének megszervezésével kapcsolatos alapvető célkitűzéseket és követelményeket az alábbi jogszabályokban és dokumentumokban foglaltak alapján határoztuk meg:

100 -

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról,

-

11/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet az intézmények működéséről,

-

A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja,

-

Az SNI-s tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet

-

Hajdú-Bihar Megye Közoktatási Fejlesztési terve,

-

Debrecen Megyei Jogú Város Közoktatási Feladatellátási, Intézményhálózat- Működtetési és Fejlesztési Terve,

-

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Minőségirányítási Programja,

-

A Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Pedagógiai Programja,

-

A Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

Alapvetően meghatározzák a célokat a partnerek (Fenntartó, szülők, tanulók, kapcsolódó oktatási intézmények) elvárásai. Az intézmény stratégiai céljai: - A tartalmi pedagógiai tevékenység fejlesztése, új elemek „beemelése” és meghatározóvá tétele az intézményi tevékenységbe. - Kiemelt feladatunk a tehetséggondozás intenzív formáinak kiteljesítése a kollégiumi fakultációs rendszer működtetésével. - Belső szakkollégiumi rendszer működtetése. - A szakmai munka minőségi színvonalának biztosítása intenzív humánerőforrás fejlesztéssel. - A nevelést, oktatást szolgáló eszközrendszer fejlesztése, teljes megújítása. - Az elhelyezés körülményeinek jelentős mértékű javítása. - Az épület, az infrastruktúra fejlesztése. - Az intézmény külső kapcsolatainak új elemekkel történő gazdagítása, a meglévő kapcsolatok tartalmasabbá tétele. -

Kiemelkedő tantárgyi tehetséggondozással felsőfokú felvételi mutatók szinten tartása, lehetőség szerinti további javítása. Cél: gimnazisták 85 %, szakközépiskolások 75 %.

-

Kollégiumi keretekben a fakultációs rendszer működtetésével a tanulók képességeinek megfelelő tanulmányi átlag elérése, intenzív felzárkóztatással a bukások 5 % alatt tartása.

-

A fenti kiemelkedő eredmények eléréséhez szükséges tárgyi feltételrendszer folyamatos megújítása.

A megvalósítás alapelvei:

101 Nevelési alapelvek - Komplexitás elve - Egyenrangúság elve - Tapasztalatszerzés elve - Következetesség elve - Motiváció elve - Koncentráció elve

Didaktikai alapelvek: - Rendszeresség és fokozatosság elve - Tudatosság és szakszerűség elve - Életkori sajátosságok figyelembevételének elve - Személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve - Azonos életkorú gyermekek különbözőségének elve -

Konkrétumok és absztrakciók egységének elve

A Közoktatási törvényből és az Alapprogramból fakadó érvényesítendő alapelvek: - Felelősség - Erkölcsösség, lelkiismereti és vallási szabadság - Szakmai önállóság - Vallási-világnézeti semlegesség - Hátrányos megkülönböztetés tilalma - A gyermek mindenek felett álló érdeke - Az alapvető emberi és szabadságjogok, és gyermeki jogok érvényesítése - Demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása - A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat - Intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében - Az alapvető erkölcsi normák betartása - Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele, differenciált foglalkoztatás - A nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása és fejlesztése - A tanulók öntevékenységére, önszerveződésére építő tevékenység, a partnerekkel való konstruktív együttműködés.

102 Ezen alapelveket érvényre kell juttatni az intézményi tevékenységrendszer egészében, különösen a kötelező, és a választható kollégiumi foglalkozások során. A megfogalmazott célok és alapelvek az eddigi tevékenység során is jó hatékonysággal kerültek megvalósításra. Elérendő cél a folyamatok kiteljesítése, aktualizálása, az új kihívásokra történő rugalmas reagálás.

5. Esélyegyenlőség a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumban 1. Esélyegyenlőség biztosítása érdekében végzett tevékenységünk összhangban áll az 1993. évi LXXIX törvény, valamint DMJV Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének előírásaival, valamint az intézmény Pedagógiai Programjával, illetve Minőségirányítási Programjával. 2. Helyzetelemzés: A kollégium felvételi elvei biztosítják a Közoktatási törvényben megfogalmazott esélyegyenlőség érvényesülését, és biztosítaniuk kell Fenntartónk minőségirányítási programjában intézményünk számára feladatként megfogalmazott kiemelkedő tantárgyi tehetséggondozás megvalósítását. A kollégiumi felvétel során törekszünk az egyes iskolákból érkező tanulók már kialakult létszámarányainak állandósítására, ezen belül a földrajzilag hozzánk közel lévő bázisiskoláink tanulóinak felvételére. Intézményünkbe a tanuló és a szülő együttes kérelme alapján nyerhet felvételt a tanuló, felvételi vizsgát nem tartunk. 3. Megvalósulás: Intézményünk folyamatosan követi a halmozottan hátrányos helyzetű, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulók számát. Kollégiumunk befogadó intézmény semmilyen formában nem szegregál. Kollégiumunk minden tanuló számára egyenlő mértékkel biztosítja a kollégiumi kötelező és nem kötelező foglalkozások igénybevételének, a kollégium helyiségeinek és eszközeinek használati lehetőségét. (szilenciumi foglalkozás, fakultációs foglalkozás, csoportfoglalkozás, egyéni törődést biztosító foglalkozás, internet, informatika terem, konditerem, sporteszközök, stb.) A hátrányos és esetlegesen halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink részvételi adatai a különböző foglalkozásokon megegyeznek más tanulók adataival, a tanulók részére szociális helyzetüktől függetlenül, egyenlő mértékben biztosítjuk

a

tehetséggondozás

és

a

felzárkóztatás

egyéni

foglalkozások

igénybevételét, részükre önismereti és tanulásmódszertani foglalkozásokat szervezünk

103 kötelező jelleggel, a felzárkóztatásra szoruló tanulókról havonta kimutatást készítünk, részükre kötelező egyéni felzárkóztató foglalkozást szervezünk. Kollégiumi csoport és szobabeosztás elve teljességgel mellőzik a tanulók igazságtalan megkülönböztetését. 4. Eszközrendszer: A kollégium, mint intézmény lényegéből fakadóan is a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásának intézményes formája. Pedagógiai Programunk, Házirendünk biztosítja a tanulók számára az esélyegyenlőséget, eszközrendszerünk, pedagógiai, módszertani kultúránk alkalmas az esélyek kiegyenlítésére. Az intézmény igazgatója személyre szóló felelősséggel biztosítja a hátrányos helyzetű tanulókkal való külön foglalkozást. Demokratikus módon odaítélt pénzbeli támogatásban részesítjük minden évben a szociálisan rászoruló tanulókat. Saját, intézményi mérőeszközzel (kollégiumi értékelő pontrendszer) objektíven mérjük a tanulók komplex kollégiumi teljesítményét, ezt megküldjük a szülőknek is. A mérési eredmények biztosítják az újrafelvételi kérelmek elbírálásának objektív alapját. 5. Ellenőrzés,

értékelés:

A

kollégium

minden

tanulójára

kiterjedően

havi

rendszerességgel mérjük a tanulók tanulmányi eredményét, és a kudarchelyzet közelébe kerülő tanulók számára biztosítjuk az egyéni foglalkozáson történő felzárkóztatás kötelező igénybevételét. A tanulói bukások száma intézményi szinten az utolsó öt év átlagában nem éri el az 2 %-ot. 6. Partneri együttműködés: Az azonnali beavatkozást igénylő esetekben a Családsegítő és a Gyermekjóléti szolgálat segítségét vesszük igénybe. Ennek felelőse az igazgató, illetve a munkaközösség-vezető.

Tevékenységünk során, szabályozott módon

konzultálunk Szülői Szervezettel és a Diákönkormányzattal, szükség esetén más partnerekkel

is.

Minőségirányítási

Programunkban

foglalt

kulcskritériumok

teljesülésének vizsgálata során azok jellegéből fakadóan folyamatosan monitorozzuk az esélyegyenlőség, a hátrányos helyzetű tanulók teljesítményének alakulását.

6. A sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás Alapító okiratunk szerint feladatunk a diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók számára (a megismerő funkció, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók). A tanulók ezen körébe azok tartoznak, akik rendelkeznek az illetékes bizottság ilyen tartalmú szakvéleményével. Az intézmény a rendelkezésére álló minden eszközzel igyekszik szolgálni ezen tanulók sajátos nevelési igényű igényéből fakadó

104 fejlesztési szükségleteit. Ezen tevékenységünk során lehetőség szerint külső szakemberek bevonását is kezdeményezzük. Ezen tanulókkal való foglalkozás lehetőség szerint integrált nevelés- oktatás keretében és egyéni foglalkozások keretében történik. A kollégiumi nevelőmunka a társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességek fejlesztését szolgálja. Ennek során jelentős szerepet kap az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenységformák alkalmazása. A kollégiumi foglalkozások szervezésekor kiemelt szerepet kap: - a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztése, - az egyéni tanulási és ismeretszerzési technikák megtanulása, alkalmazása, - az egészséges életmódra nevelés - a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség megőrzéséhez szükséges technikák, képességek megszerzése, megőrzése, - a környezeti nevelés, az egyéni igények alapján a saját környezet megfelelő kialakítása, - a szabadidős program, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek alkalmazása, amelyek a tanuló eredményes társadalmi beilleszkedését segítik elő.

7. A tanulók kollégiumi tevékenységének komplex értékelése A kollégisták tanulmányi előmenetelét, szorgalmát, a tanulócsoportok tanulmányi eredményeit havonta értékeljük. Félévkor és évvégén a tanulók tevékenységének értékelése az alábbi szempontok figyelembevételével, pontrendszer alkalmazásával történik: -

magatartás

-

szorgalom

-

fakultációkon való részvétel

-

tanulmányi munka, tanulmányi versenyeken való részvétel és eredményesség,

-

sport és közösségi tevékenység

-

sport és tanulmányi versenyeken való részvétel, esetleges kiemelkedő helyezés

-

közösségi rendezvények szervezése, lebonyolítása.

Az értékelést az alkalmazott pontrendszer alapján úgy végezzük, hogy a tanuló magatartása, fakultációkon való részvétele és tevékenysége, valamint tanulmányi munkája kapja a legnagyobb szerepet, ugyanakkor a közösségi tevékenység és a sport terén végzett munka is

105 elismerésre kerül. Ezen túlmenően figyelembe vesszük a nevelőtanári, ügyeletes tanári, igazgatói - nevelői intézkedéseket és dicséreteket is. A pontrendszer alapján az értékelést félévkor és évvégén végezzük el, erről tájékoztatjuk a szülőt is. Értékelő rendszerünk szolgál a kollégiumi felvételek elbírálásának alapjául. Az intézmény Pedagógiai programjában foglaltaknak megfelelően, a tanulók tevékenységének folyamatos értékelésére, intézményünk nevelőtestülete az alábbi pontrendszert alkalmazza: A tanuló magatartása:

36 - 50 pontig

A tanuló szorgalma:

0 - 40 pont

Fakultációkon való részvétel:

0 - 50 pontig

Tanulmányi átlageredmény:

0 - 50 pontig ( tanulmányi átlag x 10), országos

tanulmányi versenyen elért helyezés esetén 0-30 pont, Középfokú nyelvvizsga, illetve ECDL vizsga sikeres letétele: + 30 pont Sporttevékenység:

0 - 30 pontig

Közösségi tevékenység:

0 - 30 pontig

Igazgatói dicséret:

30 pont

Nevelőtanári dicséret:

15 pont

Igazgatói figyelmeztetés:

- 30 pont

Nevelőtanári figyelmeztetés:

- 15 pont

Ügyeletestanári figyelmeztetés:

- 5 pont

Egyes tevékenységterületek értékelésének fő szempontjai: Magatartás: a tanuló nevelőihez, társaihoz való viszonya, Házirend, Napirend szabályainak betartása, szobarend betartása, hálószoba díszítése. Fakultációs tevékenység: foglalkozásokon való részvétel rendszeressége, tanuló aktivitása, felkészülése, ismereteinek szintje. Sporttevékenység: rendszeresen végzett testedzés, háziversenyeken való részvétel, kollégium képviselete külső versenyeken, eredményesség Közösségi tevékenység: diákönkormányzati tevékenység, a hálószoba rendjében való közreműködés, a kollégium érdekében végzett munka, a nevelők munkájának segítése, tanulótársak segítése, rendezvények lebonyolításában való részvétel, a kollégium képviselete külső rendezvényeken. Tanulmányi eredmény: tanulmányi átlag x 10, középfokú nyelvvizsga, ECDL vizsga + 30 pont, országos tanulmányi versenyen első tizenötbe kerülés esetén +: 0 - 30 pont.

106 A tanuló szorgalma: tanulmányi eredmény javítása érdekében tett tanulói erőfeszítések nagysága, tartóssága. A mindennapos felkészülés rendszeressége, a tanári segítség igénybevételének rendszeressége, gyakorisága. A tanulmányi eredmény jelentős javítása. Jelentős rontás esetén 1 – 10 pont levonható. Jelentős javítás és rontás minimum: 0,4 - 0,5. A figyelmeztetések és a dicséretek vonatkozásában a Házirend tartalmaz szabályokat. A tanulók egyéni értékelését nevelőtanárok végzik a fenti szempontok figyelembevételével, tanévenként két alkalommal fél évkor ill. év végén. Az értékelés eredményéről a szülőt írásban tájékoztatjuk, az elért pontszámot a kollégiumi felvétel elbírálásakor figyelembe vesszük. Értékelő rendszerünk alapját képezi a tanulók jutalmazásának, kitüntetésének.

8. A kollégiumi élet megszervezése 8. 1. Általános alapelvek Kollégiumunk biztosítja a tanulók optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. A tanulók életrendje, mindennapi tevékenységeik rendszere az intézmény házirendjében, napirendjében, Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítettek alapján úgy van megszervezve, hogy egyaránt szolgálja a tanulók életkori sajátosságainak, testi, szellemi fejlődésük követelményeinek, az iskola és a szülő elvárásainak érvényesülését. Ugyanakkor kiemelten szolgálja azt az elsődleges célunkat, ami a diákok minél jobb tanulmányi előmenetelének

biztosítása,

egyetemi,

főiskolai

továbbtanulásuk

megalapozása,

a

tehetséggondozás, és felzárkóztatás korszerű pedagógiai eszközrendszerével. A kollégiumi élet

rendjének

kialakításakor

törekedtünk,

és

folyamatosan

törekszünk

a

diákönkormányzatiság gyakorlati érvényesítésére, a spontán egyéni kezdeményezések számára is igyekszünk teret biztosítani. Fontos, hogy a tanulók otthonosan érezzék magukat az intézményben. Ugyanakkor a reánk háruló felelősségből fakadóan a konszenzusosan normatív rend és fegyelem betartatásával biztosítjuk a tanuló mindennapi iskolai felkészüléséhez, tehetségük fejlesztéséhez, felzárkóztatásukhoz szükséges körülményeket. Az intézmény szellemisége, a nevelők támogató, segítő munkája, a tanulók egymáshoz fűződő barátságos viszonya biztosítja, az eredményes tanuláshoz szükséges nyugodt, és kiegyensúlyozott légkört. Jelentős mértékű anyagi támogatással segítjük azokat a kollégistákat, akik jó tanulmányi eredményükkel, magatartásukkal, szociális helyzetükkel erre méltóvá válnak. Biztosítjuk a tanulók rendszeres hazalátogatását, de lehetőség van a hétvégi

107 bennmaradásra is. A tanulók intézményből való távozása, visszaérkezése a napi rendszeres kimenőn túlmenően nevelői engedélyhez kötött és dokumentált. A kötelező foglalkozások alóli felmentés tanulmányi eredménytől függő, vagy eseti engedélyhez kötött. Fontos, hogy este 22 óra és reggel 6 óra között minden tanulónk nyugalma biztosított legyen, az éjszakai tanulást a tanulószobákban 23 óráig engedélyezzük. Naponta kétszer ellenőrizzük a hálószobák rendjét, a tapasztalatokat dokumentáljuk. Következetes pedagógiai munkával szoktatjuk növendékeinket a környezetükkel szembeni igényességre, az értékek megőrzésére, társaik tiszteletére. Fontos számunkra, hogy kollégistáinkban kialakuljon és egy életre szólóan működjön a „Deákos-identitás” és szolidaritás. 8. 2. A tanulócsoportok szervezésének alapelvei Kollégiumunkban 10 kollégiumi tanulócsoport működik, átlaglétszámuk 25,2 fő. A tagintézményben 4 kollégiumi tanulócsoport működik, átlag létszám: 28 fő. A csoportokat egy - egy csoportvezető tanár irányítja. Elsősorban azonos iskolába, iskolatípusba, osztályba járó tanulók kerülnek egy csoportba. A tanulócsoportokon belül meghatározó jelentőséggel bírnak, mint informális elemek, a szobaközösségek. Ezek kialakításánál egyrészt a tanulócsoportok szervezésénél érvényesített elvek, illetve a tanulók egyéni kérései, személyek kötődései, baráti kapcsolatok is szerepet játszanak. Törekszünk mind a tanulócsoportok és a csoportvezetők, mind a szobaközösségek állandóságára. A kollégiumi foglalkozások foglalkozási csoportokban, vagy egyénileg szervezhetők meg. Az egyéni érdeklődés, értékválasztás határozza meg a fakultációs csoportok kialakítását. Itt lehetőség kínálkozik arra, hogy a tanulók a hozzájuk legközelebb álló értékeket képviselő nevelő köré csoportosuljanak. Ugyancsak az egyéni érdeklődés vezérli a szabadidős foglalkozások csoport - szerveződését is. A kollégium közössége tehát a fentiekből következően a formális és az egyéni közösségválasztás szerves hálózata. A nevelőknek pontosan ismerniük kell az egyes tanulók helyét a társas mezőben és a szociometria technikáival, a centrális és marginális helyzetnek megfelelően kell a tanulókhoz közelíteniük. 8. 3. A kollégiumi foglalkozások szervezésének alapelvei A kollégium a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és

108 etnikai sajátosságokra, és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségük gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. Törvényi

kötelezettségünkből

fakadóan

a

tanulók

részére

felzárkóztató,

tehetség

kibontakoztató, speciális ismereteket nyújtó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló és egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervezünk. A kollégiumi felkészítő foglalkozások száma nem lehet kevesebb kollégiumi csoportonként heti 14 óránál, a többi kollégiumi foglalkozás ideje heti 10 óránál. Általános pedagógiai alapelveink és célkitűzéseink megvalósításának színterei a kollégiumi foglalkozások. Ezek a következők: a,- szilenciumi foglalkozások b,- csoportfoglalkozások c,- fakultációs foglalkozások d,- egyéni foglalkozások e,- szabadidős foglalkozások f,- kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozások

a,- szilenciumi foglalkozások A szilenciumi foglalkozások alapvető feladata, hogy pedagógiailag ellenőrzötten lehetőséget teremtsenek a mindennapos iskolai felkészüléshez, biztosítsák a tanulók képességei szerinti tanulmányi előmenetelét, szükség szerint a felzárkóztatást. A szilenciumi foglalkozáson kötelezően részt kell vennie minden elsős tanulónak a tanév első félévében és minden kollégistának, akinek a legutolsó félévi illetve év végi átlageredménye 4,0 alatti vagy e fölött van ugyan, de csoportvezetője a havi értékelés alapján szükségesnek látta, hogy felügyelet mellett tanuljon. A szilenciumi foglalkozások időtartama 3 x 45 perc, 5 illetve 10 perces szünettel. A részvételi kötelezettség konkrét szabályait a házirend tartalmazza. A szilenciumi csoportokat az azonos iskolatípusba és osztályba járókból szervezzük úgy, hogy létszámuk közel azonos legyen. Átlaglétszámuk 26 fő. A szilenciumi foglalkozások felügyeletét felváltva az a két nevelő látja el, akinek a diákjai a csoportot alkotják. Amíg egyikük ellátja a foglalkozási teendőket, társa fakultációs és egyéni foglalkozásokat tart, ellenőrzi a szilenciumra nem kötelezett tanulók felkészülését, a szabad szilenciumosokat. A

109 szabad szilenciumos tanulók számára a szilenciumi foglalkozás nem kötelező, idejüket maguk osztják be, lehetőségük van a szobájukban való felkészülésre. Ezen tanulók köre évről - évre bővül, és hamarosan eléri a tanulók létszámának 60 %-át, a velük való foglalkozás, mindennapos felkészítés, tehetséggondozás alapvető feladata a nevelőknek.

b,- csoportfoglalkozások A csoportfoglalkozások a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott tematikus rend és óraszám alapján megszervezett foglalkozások az Éves foglalkozási tervben rögzítetten, Pedagógiai Programunk „Kollégiumi csoportfoglalkozások a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumban” című fejezetében foglaltak alapján kerülnek megtartásra. A kollégium tanulóit 10 + 4 tanulócsoportba szervezzük. A csoportok kialakításánál alapelvünk, hogy lehetőség szerint azonos iskola illetve iskola típus azonos évfolyamába tartozó diákjai alkossák. Minden csoport élén egy csoportvezető tanár áll, aki köteles heti rendszerességgel ugyanabban az időben egy órás csoportfoglalkozást tartani. Ennek keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik, de a következő témákat is fel kell dolgozni: A csoportfoglalkozások rendje és tartalma az alábbi tematikus egységekre oszlik: -

Tanulás

-

Énkép, önismeret, pályaorientáció

-

Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra

-

Környezettudatosság

-

Testi-lelki egészség

-

Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, Gazdasági nevelés

-

Hon- és népismeret

A csoportfoglalkozások részletes tematikáját e program mellékletében összegeztük.

c,- fakultációs foglalkozások A kollégium önálló arculatának megteremtésében a tanulói tehetséggondozás intenzív formáinak kialakításában jelentős mérföldkőnek számit a szakmai fejlesztési koncepció 1994ben történt bevezetése. Az ebben foglaltak megvalósításának meghatározó formái a választható fakultációs foglalkozások. A fakultációs foglalkozás megszervezésénél alapvető fontossággal bír az a tény, hogy az intézmény tanulói összetételében a továbbtanulni

110 szándékozók egyre jelentősebb arányra tesznek szert, ennek elősegítése a kollégium számára egyrészt érdekes szakmai feladat, másrészt teljesítendő kötelezettség. A tehetséggondozást szem előtt tartó, hatékony és megalapozott nevelőmunka két aspektusból is feltételezi a tanulók differenciált foglalkoztatását. Egyrészt egyéni érdeklődés és életcélok által meghatározottan, másrészt egyéni képességek figyelembevételével a felzárkóztatás és a tehetséggondozás igényei szerint. Az iskolai oktatást kiegészítő különórák a tanulók számára jelentős költséggel járnak, emiatt nem mindenki tudja igénybe venni, másrészt fizikailag, pszichikailag megterhelő és egyes esetekben kétes értékűek. A mindennapos iskolai felkészüléssel párhuzamosan a fakultációk megteremtik a felzárkóztatás és tehetséggondozás intenzív formáit, egyben új dimenziókat nyitnak a kollégiumi nevelő-tanuló kapcsolatrendszerben. 1994-től kezdődően humán, nyelvi, természettudományi, informatikai fakultációk működnek az intézményben. A fakultációk választható kötelező foglalkozások. A fakultációkra való jelentkezés a tanév megkezdése előtt a szülő és a tanuló együttes nyilatkozatával írásban történik. A fakultációváltást ugyancsak kérelemre engedélyezzük. Az egyes fakultációk helyi foglalkozási terveit programunkhoz 1. számú mellékletként csatoljuk.

- humánfakultáció Alaptantárgyai: magyar nyelv és irodalom, történelem, kommunikáció, valamint integrálható tudományok területe. Jellemzője az erős tantárgyi koncentráció.

- természettudományi fakultáció Alaptantárgyai: matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz

- nyelvi fakultáció Alaptantárgyai: angol, német. Nyelvi alapok megteremtése, megszilárdítása, nyelvvizsgára való felkészítés

- informatika Alapvető felhasználói ismeretek, illetve a középiskolai képzési szint meghaladása, önálló programírás, kreatív alkalmazási képesség kialakítása. A fakultációk helyi foglalkozási terveit úgy kellett kidolgozni, és folyamatosan karbantartani, hogy az iskolai tananyagban foglaltakat, a tanulók ismereteit vertikálisan és horizontálisan egészítse ki. A foglalkozások struktúrája alapvetően kétszintű, egy alapozó, felzárkóztató szakaszt, egy fejlesztő, tehetséggondozó szakasz követ. Az alapozó szakasz a korábbi oktatási

111 folyamatban keletkezett tudásszint felmérése esetleges korrigálása érdekében szükséges, a fejlesztő tehetséggondozó szakasz elsődleges célja, a képességek teljes körű kibontakoztatása, pályaorientáció.

d,- egyéni foglalkozások Az egyéni foglalkozások lehetnek felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismerteket adó, felkészítő egyéni foglalkozások, illetve a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozások.

Az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében

egyrészt lehetőség nyílik az egyén vagy egy kisebb csoport, szobaközösség mindennapos problémáinak megbeszélésére, a nevelő - tanulói viszony személyes, interperszonális aktualizálására, kötetlen beszélgetésekre. Ezen foglalkozások lehetőséget teremtenek a tanulói személyiségjegyek feltárására, azok intenzív továbbfejlesztésére. Tisztában kell lennünk minden tanuló családi, szociális hátterével, problémáival, vágyaival. Így ismerkedhetünk meg a világról alkotott képével, szokásaival, de fontos terepe az egyéni foglalkozás a tanulás tanításának is. Az egyéni foglalkozás célozhatja az egyes tantárgyakból történő felzárkóztatást, vagy tehetséggondozást is. Célunk az, hogy megtaláljuk és tudatosítsuk az egyénre szabott tanulási módszereket, ha kell, korrigáljuk azokat. Közösen dolgozzunk ki technikákat az értő olvasás fejlesztésére az emlékezet erősítésére, célszerű rögzítési módszerek kialakítására. A tanulóval való közvetlen kapcsolat kialakításában a nevelőknek felelősségteljes, kezdeményező szerepet kell vállalni.

e,-A kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozások Ezek a csoportos foglalkozások a kollégiumi élet - és tevékenységrendszer azon elemeihez kötődnek, amelyek az iskolai órákon, illetve a kötelező foglalkozásokon kívül esnek, a tanulók pedagógiai felügyeletével, testi egészségük megőrzésével, erkölcsi védelmével, az intézményi Házirend és Napirend betartatásával, az önkiszolgáló rendszer működtetésével kapcsolatosak. Ezen tevékenységrendszerben is lehetőség van a tanulók személyiségének alakítására, fejlesztésére, elsősorban a tanuló környezete rendjének, fegyelmezettségüknek, étkezési kultúrájuknak, munkához, tanuláshoz való viszonyuknak ellenőrzésére, fejlesztésére. Ezen foglalkozások során valósul meg egy –egy kollégiumi szervezeti egység folyamatos működésének irányítása, az intézmény biztonságos működtetése, a folyamatos pedagógiai felügyelet.

112

8.4. A kollégiumi tehetséggondozás Intézményünket

a

Magyar

Tehetségsegítő

Szervezetek

Szövetsége

2009.07.01-én

Tehetségpontként regisztrálta, amellyel a másfél évtizede folyó, elsősorban az intézményi fakultációs foglalkozások keretében megvalósuló tanulói tehetséggondozás érdekében kifejtett munkánkat is elismerték. Kollégiumunkban 1 fő tehetségfejlesztő szakértő pedagógus szakvizsgával rendelkező pedagógus és további 1 fő, a tehetség témában 40 órás akkreditált továbbképzést végzett pedagógus látja el az egyes tehetségterületek feladatainak koordinálását és irányítását, a nevelőtestület tagjainak közreműködésével. Két kiemelt stratégiai területen, a közismereti

tárgyak,

illetve

a

sport

területén

igyekszünk

szakmailag

korrekt

tehetségazonosító, tehetséggondozó, és tehetség-tanácsadó tevékenységet végezni. 8.5. A kollégiumi szabadidős foglalkozások, a közösségi élet szervezésének alapelvei Szabadidős tevékenység nem célozhatja csak a rekreációt - bár ezt is szolgálnia kell - hanem a személyiségfejlesztés

részeként

kapcsolódik

a

felzárkóztatáshoz,

illetve

a

tehetséggondozáshoz. A felzárkóztatás esélye nem csupán a tanulmányi munka fokozottabb számonkérésében, hanem azoknak a személyiségjegyeknek, az egyéni érdeklődésen keresztül történő megismerésében rejlik, amelyek sikerrel fejleszthetőek, sikerélményhez juttatják a tanulót. Ennek kerete a gazdagon szervezett szabadidős tevékenység, módszere a személyiséghez komplex módon viszonyuló nevelői magatartás. Amennyiben a szabadidős tevékenység kellően szolgálja a tanulók személyiségének fejlesztését, a kollégiumi lét nem marad a lakóhely távolságából fakadó szükséges rossz, hanem előnyt jelentő, intellektuális többletet nyújtó lehetőséggé válik. Kollégiumunk az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez felméri, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván részt venni.

a. A szabadidős tevékenységek főbb területei az intézményben: - zeneklub - videoklub - színház - könyvtár - mentálhigiénés programok

113 - számítógépes programok - előadások - szakkörök - önképzés - sport és játék A tevékenységek szintjei: - egyéni, kiscsoportos - tanulócsoport szintű - kollégiumi szintű -

külső intézmény által szervezett

b. Hagyományaink -

megemlékezéseink nemzeti ünnepeinkről, jeles napokról

-

elsős avató

-

fenyőfaállítás

-

karácsonyi vásár, teaház,

-

farsang

-

kollégiumi egészségnevelési napok

-

Deák - napok

-

sportolóink, kiváló tanulóink köszöntése

-

kollégiumi ballagás

-

Deák- emléklap átadása kiváló kollégisták számára Deák kollégiumos pólók tanulói megrendelése (önkéntes)

A kollégium múltja jogelődjei által meglehetősen szép, ápolásra méltó hagyományrendszert örökített a jelenkori generációra. A hagyományrendszer őrzése, egyrészt az intézmény szellemiségében, az íratlan szabályokban, szokásokban, másrészt deklarált céljainkban, dokumentumainkban kitapinthatók. A hagyományőrzés egyik legjobb formája az elődeinkhez méltó teljesítmények elérése, azok meghaladása. A kimagasló tanulmányi eredmény, a példamutató

emberi

magatartás,

egyben

a

legméltóbb

hagyományápolás

és

hagyományteremtés is. Az ilyen tanulói magatartás mintaként történő középpontba állítása értékteremtő tevékenységünk legfontosabb eleme, és elsőrendű kötelezettségünk is. A lelkiismeretes munka mellett méltó módon meg kell jeleníteni eredményeinket és

114 megünnepelni jeles napjainkat. Hagyományrendszerünk továbbfejlesztése nem annak kiszélesítésében, hanem értékeink megbecsülésében, tudatosításában, és elmélyítésében kell, hogy megtörténjen. A jövőben törekednünk kell a tanulók életpálya-követésének kidolgozására. 8. 6. Sporttevékenység, egészséges életmód Az intézmény a rendelkezésére álló minden eszköz mozgósításával kiemelt feladatának tekinti a mindennapos testmozgás, a tömeg és versenysport, valamint az egészséges életmód népszerűsítését, az ebben élenjáró tanulók jutalmazását. Lehetőségeink szerint biztosítjuk a szükséges eszközök, felszerelését beszerzését, díjmentes használatát. - labdarúgás - kosárlabda - kézilabda - asztalitenisz - testépítés, fitness-kultúra - sakk - úszás A szabadidő eltöltésében - tekintettel a tanulók életkorából fakadó mozgásigényére - a sportnak a napi testedzésnek meghatározó szerepe lehet. Egyaránt szolgálja a rekreációt és az egészséges életmódra nevelést. Más intézmények, és iskolák által szervezett rendezvényeken való részvétel csak a tanuló érdekeit szem előtt tartva engedélyezünk. Nem támogatjuk az egyes iskolák által szervezett, kimondottan "olcsó szórakozást" biztosító rendezvényeken való részvételt, különösen ha az a kollégium számára indokolatlan plusz feladatot vagy költséget jelent. Intézményünk hagyományai között szerepel a „Jó tanuló, jó sportoló” cím odaítélése, a tanulók jutalmazása. 8. 7. A Diákönkormányzat Kollégiumi közösségi életünk

szervezésének

egyik

alappillére

a

kollégiumi

diákönkormányzat, illetve a diákönkormányzatiság elve. A Diákönkormányzat működését a vonatkozó jogszabályok alapján elkészített dokumentum a „Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata" szabályozza, a testület munkáját erre a célra felkért nevelő segíti. Ezen túlmenően vezetői és nevelői szinten is támogatjuk a tanulói kezdeményezéseket a vélemények képviseletére fórumot biztosítunk. Kollégiumi közéletünk fontos eseményei a

115 közgyűlések, ahol a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdés napirendre kerülhet. A Diákönkormányzati tevékenységet a felnőttéválás folyamatának fontos részeként kezeljük, a tanulók önmaguk és társaik iránt érzett felelősségét erősíti, a közösséget érintő döntések aktív részesévé teszi a kollégistát. Az évente kiosztásra kerülő anyagi támogatás odaítélése és elosztása a kollégiumi diákönkormányzat javaslata alapján történik. Házirendünk és egyéb belső dokumentumaink tartalma, szellemisége összhangban van az Országos Diákparlament ajánlásaival.

9. A kollégium kapcsolatrendszere Az iskolával, szülővel való kapcsolattartás formái: Az intézmény kapcsolataiban interaktív és organizáló szerepre törekszik egyrészt a szülő kollégium - iskolarendszerben, másrészt egyedi értékeket megjelenítő tagja kíván lenni a kollégiumi hálózatnak. A fenntartónkhoz való kapcsolatunkban törekednünk kell arra, hogy a Város oktatás irányítása folyamatosan megismerje az intézményben folyó nevelőmunkát, törekvéseinket, eredményünket, működésünket támogassa. Nevelési feladataink eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a város kulturális

intézményeivel,

egyes

civil

szervezetekkel.

Meghatározott

esetekben

a

Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a tanulók állandó lakóhelye szerinti önkormányzatokkal. A kapcsolatos iskolákkal történő együttműködés javításra szorul. Több információra, rendszeresebb kapcsolattartásra van szükség ahhoz, hogy közös felelősségünknek jobban eleget tudjunk tenni. Ennek érdekében erősítjük az intézmények vezetői közötti, a csoportvezetők és az osztályfőnökök közötti kapcsolatokat, megismerjük egymás működését, nevelési törekvéseinket összehangoljuk, részt veszünk egymás rendezvényein. A város kollégiumaival kapcsolattartásunk mind vezetői, mind tanulói szinten rendszeres és tartalmas. A szülőkkel való kapcsolattartás nem korlátozódik a szülői értekezletekre, hanem a személyes megbeszélések, írásos és telefonértesítések egészítik ki. Alapvetően támaszkodni kívánunk az intézményi Szülői Szervezetre, a kötelezően előírt egyeztetésen túlmenően is kérjük és várjuk észrevételeiket, véleményüket, javaslataikat, amelyeket munkánk során hasznosítunk, beépítjük azokat tevékenységrendszerünkbe. Évente általában három szülői értekezletet tartunk, amelyek látogatottságával nem vagyunk elégedettek. Ezek közül a legjelentősebb a tanévnyitó szülői értekezlet, ahol legalább az elsős szülők teljes számban megjelennek. A szülői vélemények pozitív visszajelzései végzett tevékenységünknek. Intézményünkben

116 kollégiumi szék nem működik, mert ezt sem a szülők, sem a Diákönkormányzat, sem a Nevelőtestület nem kezdeményezte.

10. Az ifjúságvédelmi tevékenység programja A kollégium ifjúságvédelmi munkáját munkaközösség-vezető pedagógus koordinálásával valósítja meg. Az ifjúságvédelmi munka hatékonyságáért az intézmény igazgatója a felelős, de abban valamennyi pedagógusnak közreműködnie kell. Kiemelt feladatunknak tekintjük a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók felderítését, családi hátterük megismerését. Az éves munkatervben rögzített ütemterv szerint végezzük drogprevenciós, egészségnevelési, mentálhigiénés tevékenységünket. Külső szakember bevonásával megbízás alapján

heti

rendszerességgel

vesznek

részt

tanulóink

ebben

a

tevékenységben.

Tevékenységünk főbb formái: előadások, nevelőtestületi továbbképzések, kiscsoportos foglalkozások, egyéni foglalkozások, filmvetítések, felvilágosítás. Minden lehetséges pedagógiai eszközzel fellépünk a káros szenvedélyek ellen. Kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti Szolgálat, a Nevelési Tanácsadó és egyéb e területen tevékenykedő szervezet munkatársaival, szükség esetén közreműködésüket kérjük. A tanulók állandó lakóhelye szerinti települési önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál a rászoruló tanulók esetében gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezzük. Fellépünk minden olyan a tanulók személyiségét negatívan befolyásoló tényező ellen, amelyek közvetve vagy közvetlenül károsan hatnak a tanulók egészséges fejlődésére.

Záradék A Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény igazgatója készítette, a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően egyetértési és véleményezési jogával élve a Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat, és a nevelőtestület elfogadta. Hatályba lépésének időpontja, 2011. szeptember 1., illetve jóváhagyást követően azonnal. Érvényes határozatlan ideig. Felülvizsgálata 2 évenként esedékes. Közzétételre vonatkozó rendelkezés: A Pedagógiai Program közzététele a helyben szokásos módon az intézmény hivatalos honlapján teljes terjedelemben, az intézmény könyvtárában minden érintett számára

117 hozzáférhetően bekötve, illetve a kollégium tanári szobájában történik.

Debrecen, 2011. augusztus 10. Posta László igazgató

1.számú melléklet

Fakultációs foglalkozások tematikája a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumban

118

Magyar nyelv és irodalom fakultáció tematikája A fakultáció célja: A NAT megkülönböztetett hangsúlyt helyez a magyar nyelvi ismeretek elmélyítésére. Tekintettel a kérdés fontosságára, az ezzel kapcsolatos korosztályi gondokra, a 9 – 12. osztályos kollégista tanulók közös tematika alapján, a nyelvtani alapok megszilárdítása, a beszédkultúra, a helyesírási és stilisztikai (szóbeli és írásbeli kifejező) készség fejlesztése érdekében

fakultatív

oktatásban

vehetnek

részt.

Alapvetően

a

”nyelvápolás”

és

”nyelvművelés” igényével szervezett fakultáció órakerete heti 1 (évi 30) óra. A tematika jórészt a gimnáziumi tantervi követelményrendszer figyelembevételével készült, de sajátos, nyelvápoló, készségfejlesztő jellege miatt jelentősen el is tér attól. Az alkalmazott módszer komplex jellegű (döntően az elméleti ismeretek gyakorlati – szóbeli és írásbeli – alkalmazásán alapul, olykor játékos elemekkel tarkítva). I. A magyar helyesírás szabályainak (11. kiadás) a megismerése, feldolgozása és gyakorlati alkalmazása - A betűk - A kiejtés szerinti írásmód - A szóelemző írásmód - A hagyományos írásmód - Az egyszerűsítő írásmód - A különírás és az egybeírás - A tulajdonnevek írása - Az idegen közszavak és tulajdonnevek írása - Az elválasztás esetei - Az írásjelek használata

119 - A rövidítések és mozaikszók írása - Egyéb tudnivalók (a számok, a keltezés stb.) II. Helyesírási, nyelvhelyességi, stilisztikai gyakorlatok - A helyesírási készségszint rendszeres felmérése és elmélyítése tollbamondással, feladatlapokkal, játékos nyelvi tesztekkel (totó-lottó, szópárbaj, vita stb.) - ”A stílus maga az ember” – A kulturált és szép beszéd hangtani és stiláris összefüggései, a helyes kiejtés fonetikája - Gondolatközlés társaságban - Írásbeli stílusgyakorlatok, az írásbeliség nyelvhelyességi kérdései - A nyelvművelés és nyelvápolás kérdései (az ”ifjúsági nyelv”) - Írásbeli ”formulák” (levél, kérvény, beadvány stb. készítése) III. A nyelvtani, nyelvi, helyesírási ismeretek irodalmi kapcsolódási területei, az irodalom foglalkozások tematikája - Műfajelméleti ismeretek felfrissítése: a líra, epika, dráma műnemek és azok műfajainak jellemzői - A műelemzés szabályai, műelemzési gyakorlatok: vers, novella, dráma és regény elemzésének módszerei - A kötelező és a szabadon választott irodalmi művek olvasása és feldolgozása, olvasónapló készítése - Verstani ismeretek felfrissítése: hangsúlyos és időmértékes verselés - Irodalmi jelképek és jelképrendszerek szerepe a műalkotás folyamatában - Stílusok és stílusirányzatok történeti, világ- és magyar irodalmi példákon keresztüli áttekintése, stílusjegyeik vizsgálata - Irányított fogalmazás készítése Cél: Műelemző, irodalmi véleményalkotó készség kialakítása a diákokban, a még ismeretlen művek önálló elemzésének képessége a tanult módszerek alapján

Magyar nyelv és irodalom fakultáció tematikája (Helyesírás) A foglalkozás célja: A tanulók helyesírásának fejlesztése, a helyesírási alapelvek elsajátítása I. A kiejtés elve:

120 1. Szóvégi magánhangzók, szóbelseji magánhangzók 2. Szótő és a toldalékok 3. Mássalhangzó-hosszúság II. A szóelemzés elve: 4. A mássalhangzók minőségi változásai:  Részleges hasonulás  Teljes hasonulás 5.A mássalhangzók minőségi változásai:  Öszzeolvadás  Rövidülés  A minőségi változások gyakorlása 6. A mássalhangzók mennyiségi változásai III. A hagyomány elve: 7. Az ly/j kérdése 8 A hagyományőrző hangjelölés 9.Gyakorlás IV. Az egyszerűsítés elve V. Mellérendelő szóösszetételek: 11.A szóismétlés, ikerszók, álikerszók, valódi mellérendelések 12. Mellérendelések írásmódjának gyakorlása VI. Az alárendelő szóösszetételek 13. alanyos alárendelések, tárgyas alárendelések 14. határozós alárendelések, jelzős alárendelések 15.Gyakorlás 16. Az alárendelések gyakorlása 17..Többszörös összetételek és a három mozgószabály 18. Gyakorlás VII. Számok 19. A számok betűvel való írása, a keltezés

121

VIII. A földrajzi nevek 20.. Egybeírt földrajzi nevek, különírt földrajzi nevek 21.. Kötőjellel írt kételemű és háromelemű földrajzi nevek 22. Gyakorlás IX. Intézménynevek X. Személynevek XI. Betűszók, mozaikszók, rövidítések XII. A szövegírás XIII. Gyakorlás Történelem fakultáció tematikája A fakultáció célja: Kiegészítő, ha úgy tetszik háttérismereteket nyújtani azon tanulók számára, akik némely témában többet kívánnak megtudni a gimnáziumi tananyagnál, valamint konkrét esetben alapvető történelmi kérdések tisztázása. Ezen kívül lehetőséget biztosítani arra, hogy a tanulók akár önálló kutatómunkát is végezzenek érdeklődési körüknek megfelelően s azt beszámoló vagy írásbeli dolgozat formájában nyilvánosságra is hozzák. A fakultáció jellege: Konstruktív, aktív együttműködés, amely a tanári magyarázaton kívül a diákok véleményeinek, elképzeléseinek a bekapcsolását is jelenti, valamint a vitán, párbeszéden keresztül a véleményformálás elősegítését. A fakultáció nem kívánja meg, hogy a tanár elképzelését, véleményét a diákok átvegyék, a vezető célja, hogy az általa közvetített véleményeket nyilvánosságra hozva, ütköztetve, önálló gondolkodás kialakulását elősegítse. A fakultáció rendje: Hetente egy órában, délutánonként meghatározott tanulószobában folyik. A fakultációt felvenni bármelyik évben, bárhol, kívánság szerint lehet, mégis, mivel nagyrészt épül a középiskolák tanmenetére, célszerű a megfelelő évfolyamon bekapcsolódni. A foglalkozások ezen kívül nyilvánosak, egy - egy témára is be lehet jönni, erről a fakultáció előtt tájékoztatás hangzik el. A fakultáció végzéséért pontozás jár, amely része a kollégiumi tanulók értékelési rendjének. A fakultáció tartama: Minden év októberétől a következő év májusáig tart, kb: 30 óra A fakultációhoz felhasználható videofilm vetítés is.

122 12 db térkép magyar és egyetemes történelem témakörben. A következőkben a 9-12. évfolyam tematikája kerül leírásra A témák tömöríthetők, és érdeklődéstől függően egyes részeket részletesebben lehet tárgyalni. 9. évfolyam 1. A történelmi kutatások jellege és lehetőségei 2. A fejlődés értelmezése a történelemben 3. Társadalmi - politikai harcok értelmezése 4. A történelem teremti az egyént vagy az egyén a történelmet? történelemnek!) 5-6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

(van - e értelme a

Elméletek és bizonyítási lehetőségek a világegyetem és az ember keletkezéséről Az őstársadalomról Az ókori keleti államok kultúrája, szerkezete A vallás jellege és szerepe az első társadalmakban A görög őskultúra és emlékei Politikafejlődési modellek görög földön: Athén és Spárta A görög tudomány, filozófia és a vallás Róma társadalmi fejlődése a kezdetektől a császárkor végéig Történelmi küldetés? Városállamból világhatalom

15. Róma vallási átalakulása a kezdetektől a császárkor végéig 16. Róma kulturális öröksége 17. Európa vallási - politikai - hatalmi képének kialakulása az ezredfordulóig 18. Államszervezetek, a feudalizmus formái és sajátosságai 19. Az iszlám kultúra és jellege 20-21. Magyar őstörténet 22. Levédia és Etelköz 23. A Kárpát medence képe a Honfoglalás előtt 24. A Honfoglalás 25. Letelepedés, társadalom, életmód, hadművészet 26. A magyarság három útja 27. Hitvilágunkról 28. A Szent Korona és szerepe a későbbi magyar történelemben 29-30. Államépítés európai mintára 10. évfolyam 1. 2.

A középkori városfejlődés jellemzői Gazdasági élet a feudális államokban

123 3.

A császári és a pápai hatalom alakulása

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

A rendiség, a rendi monarchia A humanizmus és a reneszánsz hatása A reformáció és következményei István államrendszerének átalakulása a XII.-XIII. században Az Anjouk politikája Luxemburgi Zsigmond törekvései Politika a török árnyékában, Hunyadi János Központosított hatalom a Kárpát medencében Melyek voltak azok a külpolitikai folyamatok, amelyek a független magyar állam

összeomlását előidézték? 13. A rendi monarchia jellemzői Magyarországon 14. Kulturális és művelődési viszonyok a XI.-XVI. században 15. Magyarország etnikai viszonyainak alakulása 16. Társadalmi és gazdasági átalakulások Európában, a világkereskedelem létrejötte 17-18. Európa szellemi átalakulása 19. A világhatalmi viszonyai a XVI.-XVII. században 20. Az abszolutizmus kialakulása és jellemzői 21. Három ország egy haza 22. Végvári küzdelmek, harc a török hódítás megállítására 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Reformáció és ellenreformáció Magyarországon Erdélyi fejedelemség kialakulása, Bocskai István, Bethlen Gábor Jogszerzés és egyezkedési kísérlet, Szabadságküzdelmek a XVII. Század első felében Zrínyi Miklós politikai programja és tevékenysége Rendi szervezkedés, a Thököly vezette felkelés A török kiűzése és a Habsburg abszolutizmus berendezkedése A szabadságharc és nemzetközi helyzete A szatmári béke

11. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A polgári demokráciák ideológiai előkészítése Az angol forradalom és értelmezése A francia forradalom és értelmezése Köztársaság születése Észak Amerikában Az ipari forradalom és társadalmi következményei Forradalmi ideológiák Magyarország újjáépülése a XVIII. században

124 8.

A gazdasági élet a XVIII. században

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Magyarország a Habsburg birodalomban Az ellenzéki reformmozgalom indulása Széchenyi és Kossuth programja és tevékenysége Új típusú nemzetfogalom és következményei 1848. márciusa Pesten és Pozsonyban Az áprilisi törvények A szabadságharc Európa és a világ a forradalmak után Kísérlet Magyarország beolvasztására

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Az abszolutizmus csődje, Út a kiegyezéshez Az 1830. - 1867. közötti magyar politizálás értékelése A kiegyezés és történeti értékelése Új jelenségek a világgazdaságban Az Imperializmus Tudományos és technikai forradalom Változások a gondolkodásban /Spencer, Darwin/ A lőporos hordó és a kanóc problematikája A munkavállalói oldal és az érdekképviselet A nemzetközi munkásmozgalom Az OMM működési mechanizmusa A magyar belpolitikai élet jellemzői Polgári társadalmak kihívása - magyar válasz A rendszer helye Európában Gazdasági fejlődésünk a dualista korban

12. évfolyam 1.

A rövid XX. század fejlődéstörténete

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Az I. világháború politikai, gazdasági és társadalmi háttere A két háború közötti időszak fejlődéstörténete A Sztálinizmus, A Sztálini rendszer működése Fasizmusok, Totális rendszerek, Nemzetiszocialista ideológia Bolsevizmus és fasizmus összehasonlítása ORWELL: Állatfarm /filmnézés/ A magyar demokrácia kérdései 1918. - 1921. között A Horty rendszer működése és ideológiája 1920. - 1930. között A II. világháború politikai és gazdasági háttere

125 11.

Az új világrend alapjainak megteremtése

12. A gyarmati rendszer felbomlása 13. A szocialista világrendszer kiépítése, működésének jellemzői 14. "Ez a harc lesz a végső" /Készülés a III. világháborúra, a háború szovjet forgatókönyve/ 15. Sztálini rendszer Magyarországon 16. Bacsó Péter: Tanú /Filmnézés/ 17. A világpolitika színpadán /1956. nemzetközi összefüggései/ 18. A szovjet blokk fejlődése 1957. után 19. ORWELL: 1984. /Filmnézés/ 20. A Kádár rendszer 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

A tábor összeomlása Az USA világhatalmi törekvései 1945 után Csillagháborús tervek a rendszer működése Kívül a világtrendjén /Harmadik utas álláspontok/ A XX. század végén Brazil /Filmnézés/ Modern politikai helyszínrajz Integrációs és dezintegrációs törekvések Globális világproblémák és kezelési lehetőségek Várható világtrend 2050-ig

Angol szövegértés fakultáció tematikája

1.

Simple Present

2.

Simple Present Continuous

3.

Simple Past

4.

Simple Past Continuous

5.

Simple Future

6.

Simple Future Continuous

7.

Műveltetés

8.

Feltételes mód

9.

Célhatározói mellékmondat

10.

Jelzői mellékmondatok

11.

Present Perfect

12.

Present Perfect Continuous

126 13.

Past Perfect

14.

Past Perfect Continuous

15.

Future Perfect

16.

Future Perfect Continuous

17.

Szenvedő szerkezet

18.

Függő beszéd

19.

Függő kérdés

20.

Verbal Phrase (Főnévi igenév, Gerund)

21.

There is, there are, there will be

22.

Can, could, be able

23.

Tiltás, kötelezettség

24.

Melléknevek fokozása, összehasonlítása

25.

Az óra, dátumok, számok

Az angol társalgási fakultáció tematikája

Tematika:

Év eleji szintfelmérés Tanulásmódszertan I. Mondatelemzés az angol mondat sajátosságai fő mondatrészek kiegészítő mondatrészek II.A hangsúly III.A ritmus IV.

Az angol mondat típusok sajátosságai a kijelentő mondat

127 V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX.

A kérdőmondat típusai: Az összetett mondatok Az Igeidők Present Perfect Continuous Tense Present Perfect Tense Present Continuous Tense Present Simple Tense Past Perfect Continuous Tense Past Perfect Tense Past Continuous Tense Past Simple Tense Future Perfect Continuous Tense Future Perfect Tense Future Continuous Tense Future Simple Tense

A fakultációk megtartásánál igyekszem az eddigiek szerint is maradandóan érvényesíteni az interaktivitás szempontját, hasonlóképpen az aktualizálásét. Ennek oka, hogy a fakultáció nyelve korunk egyik legelterjedtebb, éppen ezért leggyorsabban fejlődő, több központú nyelve. Így a tematika a haladóknák a passzív nyelvtudásuk aktívvabbá tételét célozza meg. Azaz kiegészülhet még az alábbiakkal:

A Szenvedő Szerkezet A Függő Beszéd A Függő Kérdés A Műveltetés A Feltételes mód Célhatározói mellékmondatok Jelzői mellékmondatok

128

Német fakultáció tematikája 1. Személyiségi jegyek, külső és belső tulajdonságok, tipikus női és férfi tulajdonságok 2. Lakóhely, lakás, berendezési tárgyak, albérlet, háztartás. 3. Család, családi-és rokoni viszonyok, életformák, egyedülállóként élni, párválasztás, szerelem és házasság, családi ünnepek. 4. Iskola, nyelvtanulás, nyelvtanulási szokások, hétköznapok az iskolában, magánórák, kurzusok, tanulási szokások, a német és a magyar iskolarendszer összehasonlítása. 5.

Időjárás,

évszakok,

frontérzékenység,

klímaváltozás,

időjárásjelentés,

természeti

katasztrófák. 6. Bevásárlás, bevásárlóközpontok, bevásárlási szokások, ruhadarabok megnevezése, divat. 7. Étkezési szokások, a magyar és a német konyha, étteremben, ételek megnevezései, étlap összeállítása. 8. Utazás, közlekedési eszközök, városi és vidéki közlekedés összehasonlítása. 9. Kirándulás, nyaralás, utazás, szálloda, strandon, tengerparton, utazási irodák, internetes jegy-ill.szállásfoglalás. 10. Szabadidő eltöltése, olvasás, könyvtárlátogatási szokások, zenei stílusok, mozi, színház, tévénézési szokások, tévéműsorok, internet, computer, elektronikus levelezés. 11. Szolgáltatások, a postán, telefon, bankban, fodrásznál, kozmetikában, tisztítóban, autójavítás, szerelőműhelyben. 12. Munkalehetőségek, foglalkozások, munkanélküliség, karrier vagy család? 13. Sport, fitness, sportágak, olimpiai játékok, extrém sportok, dopping. 14. Orvosnál, betegségek, gyógyszerek, orvosi ellátás, kórházban, fogorvosnál, egészséges életforma, természetgyógyászat. 15. Környezetvédelem, üvegházhatás, szmog, őserdők fontossága. 16 Magyarország- földrajzi fekvés, tavaink, folyóink, klíma, növényeink és állataink, politika, népesség, nemzeti ünnepeink-

129 17. Német nyelvű országok. 18. Német irodalom, művészet és zene.

Az informatika fakultációjának tematikája: ECDL vizsgára felkészítés

A fakultáció célja: a fakultációra jelentkezők tanulók informatika iránti szeretetének megerősítése, a tantárgy ismereteinek a kibővítése, ECDL-vizsgákra való felkészítés. Operációs Rendszer 1. 2. 3. 4.

foglalkozás: operációs rendszer foglalkozás: alapvető fájlműveletek foglalkozás: rendszerbeállítások foglalkozás: eszköztelepítések

Microsoft Word 5. foglalkozás: Word- alapismeretek 6. foglalkozás: kezelői felület ismerete 7. foglalkozás:.alapvető formázások

130 8. foglalkozás: tabulátorok 9. foglalkozás: felsorolás, számozások 10. foglalkozás: szegély és mintázat 11. foglalkozás: bekezdések 12. foglalkozás: háttér, stílus 13. foglalkozás: kép beszúrás 14. foglalkozás: Word Art beszúrás, kezelés 15. foglalkozás: élőfej, élőláb, szimbólumok Microsoft Excel 16. foglalkozás: Excel- alapismeretek 17. foglalkozás: kezelői felület ismerete 18. foglalkozás: alapvető formázások, oszlop, cella 19. foglalkozás: képlet 20. foglalkozás: alapvető függvények 1. 21. foglalkozás: alapvető függvények 2. 22. foglalkozás: alapvető függvények 3. 23. foglalkozás: diagram készítés 1. 24. foglalkozás: diagram készítés 2. 25. foglalkozás : nézet kezelés, mentés, nyomtatás 26. foglalkozás : Rendszerezés 27. foglalkozás: Az éves munka értékelése

Matematika fakultációs foglalkozások tematikája

9. osztály

10. osztály

Halmazok

A geogebra program használata

Hatványozás

Racionális, irracionális számok

Műveletek algebrai törtekkel

Számok n-edik gyöke

Függvények

A másodfokú egyenlet és függvény

131 A függvény transzformációk

A másodfokú egyenlet megoldó képlete

Háromszögek, négyszögek, sokszögek

A gyöktényezős

Nevezetes ponthalmazok

Magasabb fokú egyenletek

A háromszögbe írt kört

Másodfokú egyenlőtlenségek

A háromszög köré írt kör

Négyzetgyökös egyenletek

Thalész tételének alkalmazásai

A számtani és mértani közép

Egyenletek megoldásának módszerei

Másodfokú egyenletre vezethető problémák

Egyenlőtlenségek

Körrel kapcsolatos ismeretek bővítése

Egyenletekkel megoldható feladatok

Hasonlósági transzformáció

Egyenletrendszerek

Háromszögek hasonlósága

Egyenletrendszerekkel megoldható feladatok

Hasonló síkidomok területének aránya

Geometriai transzformációk

Hasonló testek térfogatának aránya

Vektorok, műveletek vektorokkal

Hegyesszögek szögfüggvényei

Az adatok ábrázolása

Szögfüggvények alkalmazása

Az adatok jellemzése

Vektorok felbontása

Az önértékelés dimenziói

Vektorok alkalmazása

Mértani szerkesztések

Vektorok a koordináta-rendszerben

Mértani szerkesztések csak a körzővel

Szögfüggvények ábrázolása

Matematika az Interneten (tájékoztatás)

Összetett feladatok

Matematika az Interneten (Érettségi

Geometriai alkalmazások

feladatok) Matematika az Interneten (Kuriózumok)

Események, műveletek eseményekkel

Matematika az Interneten (Bolyai János)

Önértékelés

132

Földrajz fakultáció tematikája

Földünkön már nincsenek fehér foltok. Ezért korunk földrajza a feltárt, megismert világ természeti és gazdasági jelenségeire irányítja a figyelmet. A földrajz fakultáció célja, hogy ráébressze a tanulókat a földrajz szerepére napjaink földrajzi-környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük a közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét. A fakultáció további célja, hogy bemutassa a környezet és a társadalom időben és térben változó kapcsolatait és összefüggéseit. Megértesse a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. A kollégiumi fakultáció az iskolai tananyagra épül, de természetesen kicsit azért más. Más, mert nagyobb hangsúlyt fektetünk az érdekességekre, az aktualitásokra. Újságokat, könyveket,

filmeket,

tv-műsorokat

ismertetünk

meg a tanulókkal.

A fakultációs

foglalkozásokon a diákok aktívan vesznek részt, elsősorban nekik kell dolgozniuk. Szeretnénk segíteni őket, hogy az előttük álló nagy feladatokat (pl. érettségi, egyetemi felvételi) sikeresen oldják meg. A foglalkozások tematikája: 9. évfolyam: 1. Helyünk a világegyetemben (csillagászati alapismeretek, a Föld, mint égitest, tájékozódás a földi térben és időben, űrkutatás)

133 2. A

kőzetburok

(kőzetburok,

kőzetlemezek,

vulkánosság,

földrengések,

hegységképződés, földtörténet) 3. A légkör (a légkör anyaga, szerkezete, időjárási és éghajlati elemek, a szél, ciklonok, anticiklonok, csapadéktípusok) 4. A vízburok (óceánok, tengerek, felszíni vizek, felszínalatti vizek) 5. A földfelszín formakincse (belső erők felszínformálása, a folyók, a szél és a jég felszínformálása, felszínformálás a tengerpartokon, karsztosodás) 6. A földrajzi övezetesség 7. A földrészek természetföldrajzi képe

10. évfolyam: 1. Emberfajták és elhelyezkedésük 2. Népességföldrajz (a világnépesség növekedése és következményei, népvándorlás, népesség összetétele, eloszlása, népsűrűség) 3. Településföldrajz (településtér, falvak, városok, városodás-városiasodás) 4. A világgazdaság a 21. század küszöbén (állam és piacgazdaság, nemzetközi kereskedelem,

integrációk,

transznacionális

vállalatok,

pénz,

nemzetközi

tőkeáramlások, adósságválság, ENSZ, Nemzetközi Valutaalap, Világbank) 5. A gazdasági élet szerkezeti és területi átalakulása (mezőgazdasági termelés, ipari termelés, energiatermelés, infrastruktúra, közlekedés, idegenforgalom) 6. A nemzetgazdaságok világgazdasági szerepkörének változása (fejlett és fejlődő országok, USA, Japán, Európai Unió, arab országok, Izrael, Kína, India, újonnan iparosodó fejlődő országok, adóparadicsomok) 7. Magyarország gazdasága a rendszerváltás után és napjainkban 8. Napjaink globális problémái

134

Kémia fakultáció tematikája Napjainkban a kémiai tudományok rohamos fejlődését a mindennapi ember számára is gyakran közismertté váló új anyagok teszik érdekessé és jelentőssé. A tudományos ismeretek és a mérési eljárások fejlődése következtében a leíró ismeretek helyébe egyre inkább az általános összefüggéseket feltáró és a tényeket rendszerbe foglaló szerkezeti ismeretek léptek. A kollégiumi fakultáció az iskolai tananyagra épül, de természetesen kicsit azért más. Más, mert nagyobb hangsúlyt fektetünk az érdekességekre, a mindennapok kémiájára (élelmiszerek, drogok, gyógyszerek, szépségápolás stb.) és a környezetvédelem kémiájára. A kémiai fakultációs foglalkozásokon a diákok aktívan vesznek részt, elsősorban nekik kell dolgozniuk. Szeretnénk segíteni őket, hogy az előttük álló nagy feladatokat (pl. érettségi, egyetemi felvételi) sikeresen oldják meg. A foglalkozások tematikája: 9. évfolyam: 1.

Atomszerkezeti ismeretek (atommodellek, radioaktivitás, atomenergia, atomok elektronszerkezete, periódusos rendszer)

2.

Kémiai kötések (molekulák képződése, molekulák térbeli alakja, elsőrendű és másodrendű kémiai kötések)

135 3.

Anyagi halmazok (gázok, folyadékok, oldatok, szilárd anyagok)

4.

Kolloid és heterogén rendszerek

5.

Kémiai átalakulások (reakcióhő, reakciósebesség, kémiai egyensúlyok, sav-bázis reakciók, redoxireakciók)

6.

Elektrokémiai alapismeretek (galvánelemek, elektrolízis)

10. évfolyam: 1. Bevezetés a szerves kémiába, szénhidrogének (telített-, telítetlen- és aromás szénhidrogének) 2. Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek (halogén- és oxigéntartalmú szénvegyületek, alkoholok, éterek, oxovegyületek) 3. Összetett

funkciós

csoportot

tartalmazó

szénvegyületek

(karbonsavak,

karbonsavészterek) 4. Nitrogéntartalmú szénvegyületek (amidok, aminok, nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek) 5. Legfontosabb

természetes

vegyületek

(szénhidrátok,

aminosavak,

nukleinsavak) 6. Műanyagok (természetes alapú és szintetikusan előállított műanyagok)

2. számú melléklet

fehérjék,

136

Kollégiumi csoportfoglalkozások a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumban

137

Kollégiumi foglalkozások kerettanterve A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja figyelembevételével intézményünkben a tematikus csoportfoglalkozások évfolyamonkénti elosztása általában az alábbi táblázatban foglaltaknak megfelelően történik. Az intézmény éves foglalkozási tervében kerül minden tanév elején meghatározásra, hogy az egyes tanulócsoportok között miként bontjuk meg a tematikus órakeretet. Ennek során figyelembe vesszük a tanulócsoportok tanulói összetételét. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja lehetőséget biztosít az órakeret tanulócsoportonkénti átcsoportosítására. Témakörök: 1. Tanulás 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 3. Európai azonosságtudat, Egyetemes kultúra 4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6. Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, Gazdasági nevelés. 7. Hon- és népismeret TÉMAKÖR

1-8

9.

10. 11. Évfolyam 3 3

Tanulás

3

4

Énkép, önismeret, pályaorientáció

3

3

3

Európai azonosságtudat, Egyetemes kultúra Környezettudatosság

3

3

2

Testi és lelki egészség

12. 13.-14 1

1

4

3

2

3

2

4

5

2

2

2

2

3

4

4

4

4

4

4

Felkészülés a felnőttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, Gazdasági nevelés.

3

3

3

3

3

2

Hon- és népismeret

4

3

4

4

3

3

22 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

138

A kollégiumban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel) ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60 %-ra azaz 22, illetve 20 órára a fenti témákkal kell foglalkozni. A további idő a csoport és a kollégium, valamint a tanulók ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik.

Tanulás A tanulás módszertani foglalkozások a kollégiumi foglalkozások szerves részét képezik A rendszeres módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. Ezek a foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését,

a sikeres

pályaválasztást

szolgálják. A foglalkozások

hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez, kibontakoztatásához, az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. Elősegítik, hogy a tanulók tudásuknak megfelelő szinten tudjanak és akarjanak teljesíteni, és e tudást kívánják továbbfejleszteni. A foglalkozásokat 9-12. évfolyamon szervezzük. Ezen évfolyamok számára fejlesztési követelményeket fogalmazunk meg. Célunk az, hogy a diák ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket, tudjon szelektálni az információk rendszerében. 9-12. évfolyamon 12 foglalkozást tervezünk, melyek a következőképpen épülnek fel. 9. évfolyam: 4 óra Tervezett témakörök: 1.a kollégiumi tanulás jellemzői, különböző tanulási módszerek a kollégiumban

139 2. a tanulási szokások alakítása, korrekciója, emlékezetfejlesztés, koncentráció, olvasásfejlesztés 3. a tantárgyak fontossági sorrendje, a helyes időbeosztás kialakítása 4. a módszerek alkalmazása tantárgy és helyzet specifikusan A 9. évfolyamon azért nagyon fontos ezeknek a témaköröknek az átbeszélése, mert mindenki érkezik valamilyen tanulási technikával, ami jó, de a középiskolában nem biztos, hogy elegendő vagy megfelelő. A cél az, hogy a 9.-es tanuló megtanulja a különböző módszereket, technikákat és ezeket a későbbiek során is tudatosan tudja alkalmazni és használni. Ezáltal jobb eredményeket elérni az iskolában. 10. évfolyam: 3 óra Tervezett témakörök: 1. az önművelés igényének kialakítása 2. kiselőadások,

prezentációk

készítésének

technikái

és

azok

használata 3. gyakorlatok a könyvtárhasználatban, a könyvek megismerése, használata A 10. évfolyamon már könnyebb dolgunk van, hiszen az alapvető módszereket, technikákat megtanultuk 9. osztályban, így építhetjük rá ezeket a témákat. A kiselőadások az iskolai munka szerves részét képezik, általában jutalmazni szokták azt, ezért nem mindegy az, hogyan van elkészítve, milyen a felépítése. A gyakorlati módszereket tanuljuk meg 10. osztályban. Ehhez szorosan kapcsolódik a könyvek használata, megismerése. 11. évfolyam: 3 óra Tervezett témakörök: 1. a szakmai vizsgák szabályainak, követelményeinek megismerése 2. a különböző módszerek (tételvázlat, teszt és esszéfeladatok) gyakorlása 3. a

különböző

dokumentumfajták

(könyv,

audiovizuális

dokumentumok) szerepe 11. évfolyamon megkezdődik az érettségire való felkészítés. A 3 óra feladata az érettségi egyes részfeladatainak megismerése és gyakorlása, a követelmények és elvárások megismerése. Azt hivatott elősegíteni, hogy a tanulók ismerjenek meg a könyvön kívül más eszközöket is, amelyek a hatékony tanulást elősegíthetik. 12. évfolyam: 2 óra

140 Tervezett témakörök:1. az érettségi vizsgákra felkészülés módszerei, azok begyakorlása 2. a felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei Ez a két témakör teljes mértékben az érettségivel, a továbbtanulás szabályaival ismertet meg. Arra próbálja helyezni a hangsúlyt, hogy a tanulók tisztában legyenek a továbbtanulás lehetőségeivel, tudják használni a felvételi tájékoztatókat. Legyenek tisztában azzal, hogyan kell esszét írni, hogyan kell hozzálátni egy feladat megoldásához, hogyan lesz eredményes az érettségi, hogyan lehet jó eredményeket elérni.

Az egyes foglalkozásokon feladatok megoldására is sor kerül, amelyek a gyakorlást, új módszerek megismerését és elsajátítását teszik lehetővé. A csoportmunkának és az önálló munkavégzésnek egyaránt nagy szerepe van. A munkák során lehetőség nyílik arra, hogy bárki önállóan véleményt nyilvánítson, bemutassa munkáját, mert ezzel is fejlődik tanulási tevékenysége, megtanulja ez által kifejezni magát.

Énkép, önismeret, pályaorientáció

„Jó volna jegyet szerezni és elutazni önmagunkhoz” József Attila Célok és feladatok: -

-

a kollégistát érő érzelmi és értelmi hatások feldolgozásában segítségnyújtás az identitás megerősítésének támogatása a mentálhigiéné ápolása és fejlesztése a kollégista személyiségének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése a pszichés „belső történések” tudatosításával: - elősegíteni az alkalmazkodást, beilleszkedést a szűkebb és tágabb környezetükbe - felkészíteni a konfliktushelyzetekben való megfelelő helytállásra - felkészíteni az önmenedzselés megalapozására és megfelelő pályakép felépítésére az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerése, alakítása az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetésének segítése érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlásával bizalmi légkör kialakítása, tanár-diák kapcsolatok ápolása, a „kollégium közösségi tudat” kiépítése

141

Fejlesztési követelmények:              

ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni döntéseit legyen képes az erősségei és gyengeségei feltérképezésére, a fejlesztendő területek kijelölésére, önmaga felvállalására legyen képes tájékozódni az értékek világában ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő személyiségvonásokat és erényeket legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének legyen képes a másik ember személyiségének megértésére és tiszteletére törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására tudjon érvelni saját meggyőződése mellet, úgy hogy tiszteletben tartja mások meggyőződését legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosulásra kényszerülhet, ezért is van jelenősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

9. osztály 1. Emberi tulajdonságok, képességek a) Az emberi tulajdonságok számbavétele. Milyen kategóriákat határozhatunk meg? (külső, belső). Felírjuk a táblára a különböző kategóriákba sorolt tulajdonságokat a diákok aktív részvételével: testi tulajdonságok, motorikus tulajdonságok, értelmi képességek, érzelemvilág, akarati tulajdonságok, szociális képességek, művészi képességek, esztétikai érzék. b) Ezt követően egy rövid fogalmazást írnak a diákok „Ilyen szeretnék lenni” címmel. c) A fogalkozás utolsó felében a következő két kérdésre keressük a választ: Megvalósíthatóe az amit leírtam? Mit kell tennem ennek érdekébe? 2. Miért fontos az önismeret? - felismerjük a viselkedésünk meghatározó erőit, tudatosítjuk és kontrolláljuk a rejtett erőinket. Ez szabaddá tehet – valamitől, ami eddig akadályozott és kibontakozásunkban és – valamire, ami a fejlődésünk érdekében és lehetőségeinkben is áll. - Megérthetjük mi és hogyan megy végbe bennünk bizonyos társas helyzetben. Ez segít egy minőségi kapcsolatrendszer kialakításában - Felismerjük saját képességeinket, aminek nagy szerepe van a helyes pályaválasztásban A foglalkozás második felében megkérem a diákokat, hogy írják össze társas viselkedési szokásaikat és válaszoljanak ezzel kapcsolatosan a „Miért teszem ezt vagy azt?” kérdésre. 3.

Legfontosabb értékeink, példaképeink

142 a) megkérem a diákokat, hogy írják le mit tartanak fontosnak az életükben, kit tekintenek példaképüknek. b) Ezt követően közösen megbeszéljük miért tekintik értéknek ezt vagy azt, és mi a vonzó számunkra a példaképnek tekintett egyén személyiségéből c) Mit jelent napjainkban egyre gyakrabban elhangzó „értékválság” fogalom? – Itt beszélek a hagyományos társadalmi értékekről: család, barátság, erkölcsi normák és azon tendenciák, amelyek észlelhetők a mai társadalomban ezekkel kapcsolatosan.

10. osztály 1. Kapcsolatok és kapcsolódás formái és módjai: a) Kérem sorolják fel milyen emberek közötti kapcsolatokat ismernek. Ezeket felírjuk a táblára. Ezt követően 2 vagy 3 csoportot alkotunk, és minden csoport összeírja az általuk választott két „kapcsolat” lényeges jellemzőit. b) Melyek számotokra a legmeghatározóbb kapcsolatok? Miért fontosak ezek számotokra? Közösen megbeszéljük a fenti két kérdést. c) Szerintetek milyen személyiségvonások segítik emberi kapcsolataink létrejöttét, fenntartását, elmélyítését? Három csoportban gondolkodnak a válaszon, majd három oszlopba felírják a táblára ezeket, miután a csoport tagjai konszenzusra jutottak ebben. 2. A kapcsolatok, mint értékek a) Hogyan jönnek létre kapcsolataink? (család, barát, szomszéd, munkatárs, osztálytárs, szobatárs, csoporttárs, üzleti kapcsolat, csapattárs stb.) – spontán- megjelennek – tudatosan alakítjuk – mások hozzák létre milyen kapcsolatok létrehozásához fontos a gondos kiválasztás? Miért? Miért fontos tudatosan építeni a kapcsolatrendszerünket? b) Kérem, mondjatok az irodalomból ismert példát jó kapcsolatokra. (jól működő család, barátság, szomszédi viszony) 3. A helyes önismeret szerepe a jó kapcsolatok kialakításában: Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Csak az tud egyenrangú partnerként részt venni egy kapcsolatban, aki kész önmaga felvállalására. Mit jelent ez? Elfogadom azt, aki vagyok, erősségeim és gyengeségeim egyaránt. Megnyilvánulásaimban nem akarok másnak látszani, hiteles, természetes tudok maradni. Így jobban megértem és tisztelem embertársaim, kész vagyok elfogadni a másságot. -

azt aki másként gondolkodik a véleménye eltérő az enyémtől az öltözete más a szokásai, viselkedése, a stílusa.

11. osztály 1. Felelősségteljes nemi magatartás kialakítására való törekvés. A férfi – nő kapcsolat napjainkban. Nemiség, szerelem, házasság.

143 A kamaszkor a nagy barátságok és nagy szerelmek ideje. Megkérdezem a diákokat mi a véleményük ezzel kapcsolatosan az érzelmi élet hallatlanul gazdag – és labilis- ebben a korban. A serdülő diákot intenzíven foglalkoztatja saját szerepe. Ennek vállalása az önértékelésről és a környezeti visszajelzésektől függ. Ez a nagy együtt járások ideje, amikor a fiúk és lányok próbálgatják az intim együttlétet, tanulják a férfi-női viszony illemtanát. Ez az önfelmérés időszaka, a kamasz e kapcsolatok során próbára teszi önmagát, önnön vonzerejét, személyisége hatását, másokra ható képességét. Gyakori a partnercsere itt az én-képességek felmérése folyik, az én-kipróbálás és gazdagítás. Olykor mindez beteges bizonyítási vágy is lehet. (Házibuli című film példája). Nagy a külsőségek szerepe, a kamaszkori partnerkapcsolatok ritkán alakulnak egymás alapos ismeretére. Kamaszkorban szövődhet- e életre szóló szerelem? (Rómeó és Júlia) Miért megfontolandó a túl korai házasság? A társsá válásban döntő hatású a családban elsajátított magatartás, hangnem, a látott minta, a szülők együttélésének öröme, vagy keserű volta. Ha a szülők élete örömszerző, kiegyensúlyozott és jó a kapcsolat a gyerekekkel, akkor oldják a gyerekek gátlásait, kérés nélkül is beszélnek a témáról. A mai serdülők sokat tudnak a szexuális életről, de mélységéről főleg csak kortársaiktól. Elsősorban tehát nem a tárgyi tudással van baj, hanem ezek alkalmazásával. A két véglet: -

félénk, ügyetlen, nem leli örömét az együttlétben önző, partnerével nem törődő.

Nagyon fontos megerősíteni a fiatalok önbizalmát, feloldva gátlásaikat, félelmeiket, megérteni velük a testiség természetességét, fontosságát, s megfelelő biológiai, szexológiai ismeretekhez juttatni őket. A férfivá, nővé érő fiatalok így lesznek képesek az érett szerelemre, egymás testi-lelki kiteljesítésére. A szerelem, a párkapcsolatok, a házasság, a családtervezés meglehetősen intim témák. Elismert szakemberek könnyebben tudják megnyerni a serdülők bizalmát. 2. Férfi- nő kapcsolat különböző kultúrákban Feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A diákok gyűjtőmunkát végeznek a könyvtárban, majd ezt követően közösen (megvitatjuk) megbeszéljük a témát. (pl.: férfi-nő kapcsolat a Bibliában)

144 3. Hogyan érveljünk? A vitatkozás művészete A retorika a rendszeres gondolkodás és önkifejezés, valamint a kultúrált és tisztességes érvelés, vitatkozás tudománya. Mikor jelent meg? Rövidebb történelmi áttekintés (Gyakorlati retorika c. könyv alapján) Miért fontos számunkra a retorika? -

a szólásszabadság adta lehetőségek kihasználása a rendszeres és logikus gondolkodás fejlesztése az előítélet mentes kritikai gondolkodás fejlesztése a kifejező képesség és kommunikációs készségek fejlesztése

Az érvelés egy sajátos iskolai formája: a disputa. A mindennapi életben a viták lebonyolításának nincsenek szigorú szabályai. Mit illik mégis betartani? - egymást meghallgatni - nem vágunk a másik szavába - arányosan megosztjuk a felhasznált időt. Aki nem tartja be előnyhöz juthat. Minden esetben igaz ez? Ezért van az, hogy a bíróságokon szigorú szabályok kötik a részvevőket, az országgyűlésben házszabály szabályozza a beszédidőt és rangosabb konferenciákon mindig, van egy levezető elnök, aki megadja a szót és korlátozza a beszédidőt. A közéleti szereplésre készítenek fel, a disputák, sportszerű viták, ahol két csapat bizonyos szabályok szerint méri össze meggyőzőképességét (Gyakorlati retorika 141 oldal) Itt lehet ismertetni a disputa szabályait, menetét és megkérjük a diákokat készítsenek vitatételeket az őket éppen izgató kérdésekről. 4. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (Okos szokások 138.oldal) Mit jelent a motiváció? Tetterő, ösztönző erő.(üzemanyag) - az eredményes cselekvés előfeltétele - belső és külső ösztönzés Mi a motivációs önellátás titka? SIKERÉLMÉNY- CÉLOK apró lépések. Az érdeklődés, mint a legerősebb humán erőforrás. Mire vagyok képes? - képességek - akaraterő szerepe Milyen lehetőségeket biztosít a környezetem? Két tényező játszik szerepet a pályaválasztásnál:

145 1. az egyéni és munkaerő-piaci érdekek összehangoltsága 2. az egyén alkalmassága a pályára Milyen a sikeres pályaválasztás? -

számára a legmegfelelőbb, eredményes lehet szükség van rá a társadalomban

12. osztály 1. Az álláskeresés folyamata, technikái Tájékozódás a pályaválasztás dokumentumaiban, ismeretforrásaiban (könyvtári kutatómunka, interneten keresés) -

önéletrajz megírása állásbörzéken való részvétel fejvadász cégek felkeresése munkaerő-közvetítő központok felkeresése álláshirdetésekből tájékozódás (újságokban, interneten) jó nevű cégek felkeresése hogyan csinálják mások? (kihasználva a kollégium információs börze szerepét)

2. Hivatástudat. A munkavállaló jogai, kötelességei (Lásd: Munkatörvénykönyv, CD jogtár)

Mikor beszélhetünk hivatástudatról? előfeltétele az érett pályaválasztás szereti azt, amit csinál, öröm forrása - belsőleg motivált, jól végzi feladatait (minőségi munka), kreatív, kezdeményező - lelki egészség, jó folyamatos fejlődés, gazdaságosság stb. társadalom számára hasznos. 3. Élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerése - mi jellemzi napjaink munkaerőpiacát? (stabilitás, változás) - az információs társadalom kihívásai - vannak-e „nyugdíjas” állások, és ha igen, akkor ott szükséges-e a továbbképzés? - Európai Uniós törekvések az élethosszig tartó tanulás (felnőttnevelés, felnőttoktatás) ösztönzésében - új munkahelyek létesítése, átképzések. -

13-14. osztály 1. Az álláskeresést megkönnyítő technikák - interjúra való felkészülés fontossága (jól eladni képességeinket, előnyös oldalaink kidomborítása) - felkészülni: - az adott cégről információt szerezni - a betöltendő munkakörökről tájékozódni - alapvető számítógépes ismeretek birtoklása

146

-

- alkalmazható nyelvtudás birtoklása - kommunikációs készség fejlesztése fejvadász cégek, munkaerő-közvetítők segítségének kérése jó kapcsolatrendszer kiépítése.

2. Munkaerőpiaci alkupozíció megerősítését célzó tréning - önéletrajz folyamatos tökéletesítése, frissítése - önbizalom erősítő - felvételi beszélgetés eljátszása párban (videofelvétel) Ezt követően megbeszéljük, mi az amire figyelni kel ilyenkor. Visszacsatolás, korrekció.

Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra A foglalkozások segítik a diákokat abban, hogy szabadon gondolkodó és a korszerű nemzeti hovatartozást vállaló, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak. Más népek és nemzetek, etnikumok kultúrájának megismerésén keresztül elsajátítják a humanista és globális szemlélet- és gondolkodásmódot, erősödik európai identitástudatuk. Megismerik, mit jelent magyarnak lenni, mint európai, és európaiként magyarnak lenni. A tanulók megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, az embereket veszélyeztető kihívásokat. Nyitottá és megértővé válnak a különböző szokások, életmódok kultúrák, vallások iránt. Információkat szereznek az emberiséget foglalkoztató közös, globális problémákról, elköteleződnek a fenntartható fejlődés, a prevenció pártján.

147 Az alapprogram meghatározza, hogy a kollégisták személyes élményeik, egyéni és/vagy csoportos alkotófolyamat, befogadás során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk, fejlődjön véleményalkotó képességük. A kollégium alkotóhelyzetek biztosításával ösztönözze a tanulókat személyes elképzeléseik kifejezésére a művészi kommunikáció segítségével. Tegye lehetővé a tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film, internetes objektiváció, blog, weboldal) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó-művészet) létrehozását és bemutatását. Nevelje a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözze a tanulókban a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Támogassa a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segítse az egyéni ízlés alakulását. Mutasson példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. A művészi kommunikáció különböző formái mellett a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is tanulják meg alkalmazni, s az legyen hozzáférhető a tanulók számára. Külön figyelmet kell fordítani a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. Váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké számukra. A fejlesztés során a tanulók ismerjék meg az európai kulturális hagyományokat és örökségeket, fogadják el és tartsák tiszteletben az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Váljanak érzékennyé, nyitottá a globális problémák iránt. 3.1. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje meg a kollégista az Európai Unió történetét, a főbb európai kulturális hagyományokat. Legyenek nyitottak az Európán kívüli más kultúrák iránt is. Kapcsolódjon be a kollégiumi kulturális és művészeti tevékenységekbe. Váljon egyre tudatosabbá, gazdagabbá a művészetről, az esztétikai élményről való gondolkodása. Ismerje fel az alapvető (irodalom, dráma, tánc, bábjáték, képzőművészet, design, zene, film) művészeti ágakat. Ismerkedjen a különböző művészeti ágak alkotásaival, ismerje azok legfontosabb kifejező eszközeit. Legyen érdeklődő és nyitott a különböző korok

148 stílusai és kifejezőeszközei iránt, keresse bennük a mának szóló üzenetet, s egyre jobban értse a keletkezés korának sajátosságait. Alakítson véleményt művészeti alkotásokról. Válasszon ízlésének megfelelően, egyre tudatosabban a rendelkezésére álló tárgyak, anyagok eszközök között, törekedjék környezetében a tárgyak, terek, színek, formák harmóniájának megteremtésére. Tehetségéhez és alkotókészségéhez mérten vegyen részt valamilyen alkotókör munkájában, egyéni vagy közös produkcióban. Vegyen részt a kollégium diákhagyományainak ápolásában, fejlesztésében. Alakuljon ki igénye az érdeklődésének megfelelő ismeretek önálló bővítésére. Tegyen kísérletet a világban történt események megértésére. Ismerje a könyvtár működésének a céljait. Ismerje a könyvtárban követendő viselkedési normákat. Tudja kezelni az egyszerű katalógusrendszert, ismerje és használja a könyvtár nyújtotta lehetőségeket. Időkeret: 3 óra

Témakörök

Tartalmak, tevékenységek

Európaiság

Az európai kulturális hagyományok. Mit jelent európainak lenni? Az Európai Unió kialakulása. Az Európai Unió tagállamai. Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz.

Mindennapok művészete

Mi a szép? Miért tetszik? Mi a divatos? Mi az ízléses? Mi a művészi? Ismerkedés környezetünk használati tárgyaival, műalkotásaival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Szabadidő tervezés műsorfüzet segítségével. Zenehallgatás. Tárlat-, kiállítás-, múzeumlátogatás. Színház-, bábszínház-, cirkusz-, koncertlátogatás.

149 Az alkotás öröme

A kollégium külső és belső terei. Tervezés, modellezés. Ritmizálás, éneklés, zenélés. Részvétel közös produkciókban. Irodalmi alkotás. Saját médiatermékek (pl. újság, faliújság, plakát, rádió- és fotóriport, videofilm, internetes honlap) előállítása. Egyszerű dramatikus eszközök készítése, használata, drámamódok alkalmazása, közös dramatikus produkciók. Képzőművészeti alkotás. Kiállítás, előadás, tárlat létrehozása. A kollégiumi hagyományok. A követésre méltó diákhagyományokhoz kapcsolódó rítusok, szertartások, ünnepek lebonyolítása.

A műveltség értéke

A magyar és az egyetemes kultúrtörténet értékeinek megismerése. Alkotóköri, önképzőköri munka. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozása kultúra hazai, illetve a településen élő jeles Képviselőivel. Műveltségi játékok, vetélkedők. Tematikus vetélkedők, pályázatok. Diáklevelezés

A gondolatok közlése

Napi szintű tájékozódás és beszélgetés a világban

150 történtekről. Hírközlő média figyelése. Megbeszélés, véleménycsere. A könyvtárkultúra ismerete. A szoros abc megismerése. Egyszerű katalógusok használata. Ismerkedés a közkönyvtár által nyújtott lehetőségekkel. Informatikai ismeretek gyakorlati

Informatikai és számítástechnikai ismeretek

alkalmazása

gyakorlása, Felhasználása.

Fejlesztési követelmények 9-14. évfolyam Szerezzen ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politikáról. Ismerje hazánknak az Európai Unióban betöltött szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, lehetőségeit, az egységes európai felsőoktatási térség jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit (Erasmus, Socrates) Ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt, ossza meg élményeit kortársaival. Szerezzen művészi élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel, a hazánkban élő kisebbségek és migráns csoportok néphagyományaival. Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortársalkotókkal, alkotó kortársakkal. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát.

151 Fejlessze idegennyelv-tudását, lehetőség szerint olvasson idegen nyelven írott információs anyagokat. Ismerje meg azokat a (pl. munkavállalási) lehetőségeket az unión belül, amelyek fontosak lehetnek további életpályájára nézve. Időkeret:

9.

10.

11.

12.

13-14.

3 óra

3 óra

2 óra

4 óra

5 óra

Témakörök

Tartalmak, tevékenységek

Európaiság

Az Európai Unió működése, alkotmánya, a működés főbb szabályai. Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepe, lehetőségei, a csatlakozás hatásai és a tagsággal összefüggő lehetséges kihívások. A csatlakozás hatásai az egyén szempontjából, lehetőségek és kihívások az életpálya alakításában. Külföldi kapcsolatfelvétel. Idegennyelv-tanulás

Mindennapok művészete

A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés,

152 kritika megbeszélése. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és minta. Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társaikkal. Közízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák, különös tekintettel az ifjúsági szubkultúrákra, egyéni ízlés. Az alkotás öröme

Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós világban. Tudatos térformálás, lakberendezés. Művészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása.

Egyetemes műveltség

A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. Európai kulturális hagyományok Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a

153 világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása.

Környezettudatosság

Bevezető Az intézményes környezeti nevelés története csak néhány évtizedre nyúlik vissza. 1972ben, a Stockholmban rendezett I. Környezetvédelmi Világkonferencián hangsúlyozták a környezeti nevelés fontosságát, majd 1975-ben az ENSZ megjelentette első hivatalos dokumentumát a környezeti nevelésről (Belgrádi Charta). 1977-ben, a Tbilisziben tartott UNESCO Környezeti Nevelési Kormányközi Konferencián megfogalmazták az iskolai környezeti nevelés célját, területeit és módszereit: „A környezeti nevelés egy folyamat, amelynek célja, hogy a világ népessége környezettudatosan gondolkodjék, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos problémára. Rendelkezzen az ehhez szükséges ismeretekkel, készségekkel, attitűdökkel, motivációval és elkötelezettséggel, hogy egyénileg és közösségben dolgozzon a jelenlegi problémák megoldásain és az újabbak megelőzésén.” Az 1992-es Rio de Janeiro-i ENSZ csúcsértekezlet óta a környezeti nevelés részévé váltak a

154 környezeti kérdések gazdasági és társadalmi vonatkozásai is. Az utolsó nemzetközi dokumentum az 1999-es Környezeti nevelés és oktatás Európában c. Brüsszeli Konferencia záróokmánya, amelyben megfogalmazzák, hogy a természetközpontú környezeti nevelést ki kell egészíteni a fenntartható fejlődés és a társadalom kérdésköreivel is. Magyarországon 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

Környezettudatosságra nevelés a kollégiumban Célok és feladatok A környezettudatosságra való nevelés a hosszú távú környezetvédelmi gondolkodás alapköve. A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítse a diákokat a fenntartható fejlődés fontosságának a felismerésére, a környezettel harmonikus életvezetésre. Feladatunk, hogy megmutassunk a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és a környezet harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tennünk a tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetük állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Törekedjünk a kollégista pozitív jövőképének kialakítására, és arra, hogy cselekvő környezetvédő legyen. Segítsük elő a tanulók környezettudatos (környezetért felelős) szemléletének, magatartásának kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását, és a fenntartható fejlődést. Fejlesztési követelmények

155

A tanuló váljék érzékennyé a környezet állapota iránt. Legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére, vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetszennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. Tekintse értéknek a természeti - és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható működését. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Személyes életterének kialakításában vegye figyelembe a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére. Váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét. Környezeti kompetenciák fejlesztése               

A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudáselemek ismerete. Rendszerszemléletű gondolkodás. Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása. A globális, regionális, nemzeti és helyi környezeti problémák ismerete. A környezeti problémák gazdasági, ökológiai és társadalmi következményeinek ismerete. Helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése. Kritikai gondolkodás. Kreatív gondolkodás. A fenntartható fejlődést nem támogató döntések következményeinek ismerete. A környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása. Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, fogyasztás helyébe életminőség helyezése. Az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata. A fenntartható fejlődés etikai dimenziójának tudatosítása. A nemzedékek közötti és nemzedéken belüli szolidaritás, tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése. A létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása.

156 A fenntarthatóság alapelvei, a kapcsolódó fogalmak ismerete a kiinduló pontja a környezeti kompetenciáknak, ezek ismerete és megértése szükséges ahhoz, hogy valaki egyáltalán elkezdjen ezen a téren tevékenykedni. A környezeti nevelésnek rendszerszemléletűnek kell lennie, azt a gondolkodásmódot kell követnie, hogy minden mindennel összefügg. Törekedni kell a holisztikus látásmódra, arra, hogy a világot oszthatatlan egésznek tekintsük, még akkor is, ha a különálló (klasszikus tudományok az egyszerűsítés érdekében darabokra szedik. A környezeti nevelés feladata, hogy interdiszciplináris módon meghaladja a világot részekre daraboló látásmódot. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat – már csak azért is, mert mindig újabb és újabb típusú környezeti gondokkal kell szembenéznünk. Pedagógiai törvény, hogy nevelő hatása elsősorban annak van, ami személyesen érint bennünket. Ennek megfelelően a környezeti nevelésnek a helyi, lokális problémákra kell támaszkodnia. A helyi probléma a legalkalmasabb az emberek környezeti tudatosságának felébresztésére, ugyanakkor a környezeti ügyeket csak szélesebb keretek között lehet megérteni vagy kezelni. A jelenlegi életmódunk fenntarthatatlan. Ahhoz, hogy életmódunkat, civilizációnk berendezkedését és működésmódját megváltoztassuk, mindenekelőtt arra van szükség, hogy kritikai elemzésnek vessük alá a jelenlegi helyzetet. Ezért kell a kritikai gondolkodást kiemelten bátorítania a nevelésnek is. A kritika önmagában azonban nem szül új megoldásokat, ehhez kreativitásra van szükség. Senki nem tudja, hogy lehet 6-9 milliárd ember számára fenntartható módon emberhez méltó körülményeket teremteni ezen a bolygón. Reméljük, hogy lehet. Ezért létszükséglet, hogy ösztönözzük a felnövekvő generációk kreatív gondolkodását. A környezeti nevelésnek az (is) a feladata, hogy felkészítse az embereket a felelős állampolgári gondolkodásra, döntésre és cselekvésre. Ezért fontos a környezeti nevelésben az együttműködési képességre nevelés. Végső soron minden nevelésnek valamiféle értékrendszer kialakítása a célja. A környezeti nevelésnek is megvan a maga jellemző értékrendszere, amelynek az élet tisztelete adja az erkölcsi alapvetését. A környezeti nevelés értéknek tartja a természeti erőforrások kíméletét, a természet törvényeivel harmonizáló magatartást és a környezetért felelős életvitelt, ennek megfelelően az anyagi javak tekintetében a mértékletességet és a takarékosságot. Az ember része a természetnek, és a többi élőlény közül való kiemelkedése nem előjogokkal jár, hanem éppenséggel a Föld iránti kötelességekkel. Tennünk kell azért, hogy ez az érték meghatározó legyen az egyénekben, és társadalmi szinten is érvényessé váljon.

157 Időkeret 9. évfolyam

2 óra

10. évfolyam

2 óra

11. évfolyam

2 óra

12. évfolyam

2 óra

13-14. évfolyam

3 óra

Tematika Feldolgozásra kerülő témák, tartalmak évfolyamonként 9. évfolyam

Környezetünk változása 1. óra A környezet fogalma A természeti-, az épített és a társadalmi környezet alkotóelemei Az ember és a környezet kapcsolata történeti megközelítésben 2. óra Hogyan változott a település? Milyen előnyök, hátrányok származnak a környezeti változásokból? Hogyan változott életünk minősége? A javulás és a romlás mérlege A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért

10. évfolyam

A Föld mint globális rendszer 1. óra Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák? Ki a felelős? Mit tehet az egyén? 2. óra Hogyan változik környezetünk élővilága?

11. évfolyam

Hulladék – és energiagazdálkodás 1. óra A hulladék fogalma, típusai, káros hatásai A tudatos vásárlás szerepe a hulladék mennyiségének csökkentése érdekében A termékek életútjának követése 2. óra Megújuló és nem megújuló energiaforrások vizsgálata

158 12. évfolyam

Természeti és kulturális örökségünk 1. óra Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása Magyarország nemzeti parkjai 2. óra Ismerkedés a magyar (és az európai) világörökség és a település értékeivel

13-14. évfolyam

Lehetőség és cselekvés

1. óra Azé a felelősség, aki dönt? Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem a saját jövőmet? A környezetvédelem története, intézményrendszere Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményét! 2. óra Mit tehetnék, és mit teszek? A kollégiumban tapasztalható környezeti problémák, megoldási lehetőségek Magyarország

és

Debrecen

környezeti

problémái,

megoldási

lehetőségek 3. óra Kapcsolat

építése

a

kollégium

szervezetekkel, mozgalmakkal

döntéshozóival,

környezetvédő

159

Testi és lelki egészségünk I. Bevezetés A tanulók testi és mentális képességeinek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kultúrált táplálkozás, tisztálkodás, öltözködés, a rendszeretet belső igénnyé válása, s az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A kollégiumban lehetőségük van olyan ismereteket, gyakorlati képességeket elsajátítani, melyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, s az egészséget károsító szokások kialakulásának megelőzésében. A foglalkozások („Testi és lelki egészség” témakörben) célja tehát az, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód,

160 életviteli szokások tudatos felépítésére, rendszeres gyakorlására, s az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére, hogy legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. II. Fejlesztési követelmények A tanuló legyen tisztában az emberi szervezet működésével, a testi és lelki fejlődés és változás természetével. Legyen képes felismerni az egészségkárosító tényezőket, s tudjon a baleset megelőzés módjairól, valamint az egészséget fenyegető káros szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Ismerje fel az egészségkárosító anyagokat a háztartásban és közvetlen környezetében. A tanuló legyen tisztában azzal, hogyan befolyásolja az ember magatartását a különböző élethelyzetekben szocializációja, társas környezete; fejlődjön önismerete, ítélőképessége, erkölcsi tudata. A tanuló rendelkezzen a harmonikus társas kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával, s minél tudatosabban készüljön a párkapcsolatra, családi életre. A tanuló legyen képes önálló életvitelét, életét a kollégiumban tudatosan megszervezni, munka- és szabadidejét a leghatékonyabban kihasználni. III. Tartalmak, tevékenységek évfolyamonként 9. évf. (4 óra időkeret) o o o o

Harmonikus kapcsolatok kialakítására történő nevelés A harmonikus kapcsolatokat építő közösségi szokások A szabadidő tudatos tervezése, szervezése A betegségek megelőzésének lehetőségei, betegápolás

10. évf. (4 óra időkeret) o o o o

Különféle élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása Konfliktusok elemzése filmekben, irodalomban ábrázolt példákkal Környezetünk, a háztartás egészséget fenyegető veszélyforrásai Teendők vészhelyzet kialakulása esetén

11. évf. (4 óra időkeret) o Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése (példákkal) o Érdekütköztetés módjai, emberi játszmák elemzése o Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk önmagunk, társaink, környezetünk egészségéért o Rekreáció, séták, kirándulás. A kondíció fontossága (sport, torna, tánc)

161 12. évf. (4 óra időkeret) o Barátság, partnerkapcsolatok, nemi szerepek (beszélgetés a művészetek tükrében) o A szülői felelősség, a családi élet szervezése (feladatmegosztás) o Elsősegélynyújtás, a szűrővizsgálatok szerepe, önvizsgálat o Relaxációs technikák rövid ismertetése. Függőséghez vezető lépések megelőzése.

Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről – a család mellett – a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A témakör feldolgozása elősegíti, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben. A foglalkozások segítik a kollégista beilleszkedését környezetébe, felkészítik a felnőtt lét szerepeire. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely alapvetően segíti a társadalomba történő beilleszkedést. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium, az iskolai és a helyi társadalom közössége nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. Felkészül az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint – nemektől függetlenül – a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megértése. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának kiváló terepet biztosít.

162 6.1. Fejlesztési követelmények 9–14. évfolyam Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban, abban a közösségében, melynek tagja. Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait, beleértve az IKT-eszközök használatának szabályait is. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében, képviseletében, gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket. Időkeret: 9.

10.

11.

12.

13–14.

3 óra

3 óra

3 óra

3 óra

2 óra

Témakörök

Tartalmak, tevékenységek

Én és a család

Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma-feldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi, művészeti, filmes, tévés példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban – feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi-nő kapcsolat ma – beszélgetés, vita.

A kollégium és az

A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana.

iskola

A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése.

163 Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségében. A társadalom

Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák, a csoportnormák; beilleszkedés és autonómia. Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. A modern nemzetállamok. Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok. Információk gyűjtése – könyvtárban, illetve sajtóból és médiából – feldolgozása és elemzése. A demokratikus állam működésének főbb elemei így a választási rendszer, helyi önkormányzatok, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek. A történelmi és társadalomismereti tanulmányai során tanultak rendszerezése. Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó- és médiaanyagok) segítségével. A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban.Az agresszió háttere, formái, elutasítása.

A háztartás

Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Költségvetés készítése. A reklámok üzenete.

164

A Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumban a 6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés című tematikus foglalkozások óraszámkerete átcsoportosításra kerül: A 9 évfolyamra előírt 3 óra a többi évfolyamon (10-11-12.) lesz megtartva, ahol három helyett 4 foglalkozást tartunk e témakörben. 10. osztály 1. foglalkozás : A család Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma-feldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi, művészeti, filmes, tévés példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban. Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) A tanulók csoportokat alkotva egy-egy történelmi korszak családtípusáról írásos leírást kapnak. Csoportszintű értelmezés után a többi csoport számára is elmondják az olvasottakat, majd power pointos bemutatón keresztül ismertetem a családi élet ciklusváltozásait. A bemutató végén a tanulókat érintő korszakban felvetődő aktuális családi problémákról és megoldásaikról beszélgetünk kellő nyitottság és érdeklődés esetén.Ellenkező esetben a témakör megbeszéléséhez témakártyákat is fel lehet használni, amit a csoportok húznak és a témához kapcsolódó kérdéssor segít a beszélgetés és véleménynyilvánítás megindításában. B) A család fogalmának, a különböző történelmi korokban megfigyelhető változásának bemutatása (power pointos szemléltetés).A tanulók csoportképzés után egy-egy nagyobb témát húznak: - a válás, a szülők szabadidejének változása , kapcsolat a nagyszülőkkel, problémás szituációk, összeütközések, viták a szülőkkel stb. (A témához a kártyákon kérdéssor is segíti az értelmezést.)

Felhasználható szemléltető anyag:

165 A családi élet ciklusváltozásai – Hill –féle modell ( Power-pointos szemléltető táblázatok) 2. foglalkozás: Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése. Háztartási eszközök használatának elsajátítása. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. A) Csoportképzés után a tanulók időtervet készítenek a) egy kollégiumban töltött hétköznapjukról; b) hétvégi tevékenységeikről; c) 20 év múlva egy hétköznapjukról. Minden csoportnak meg kell beszélni az azonoságokat és különbözőségeket, egy egyszerű reggeli, ebéd és vacsora elkészítésének menetét, egyszerű konyhatechnikák alkalmazását (melegítés, főzés, takarítás …) és elmondani a csoport többi tagjának. Amennyiben a felkészülés közben egy-egy témában tanácstalan csoportot találunk, akkor nekik segíteni kell (ötlet, kinyomtatott recept) segítségével. 3. foglalkozás: Az iskola és kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. Házirend, A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és kötelezettségek, lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségében.

Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) A csoport tagjai egy-egy jogot vagy kötelezettséget kapnak, amit a táblánál a jogok illetve kötelezettségek oldalára felillesztenek.A tanulóknak a besorolás után egy-egy példát is kell mondani a jog illetve kötelezettség konkrét megvalósulására. B) Az előző években kapott büntetések és dicséretek felsorolása (word dokumentum).A csoportokban előforduló esetek megbeszélése, értelmezése, értékelése. Felhasználható anyag:

A Közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. Törvény, Házirend

(Power point), A DÖK működésének kollégiumi szabályzata (Word dokumentum)

4. foglalkozás: Illemtan A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése.

166 Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) Ha a tanulók szeretnék, akkor a család, iskola, kollégium, baráti kör, hivatalos ügyintézés világából irányított szituációk kis csoportos megbeszélésével, majd néhány perc múlva előadásával mutathatják be az adott helyzetek megoldását. B) Csoportalkotás után húznak egy-egy szituációt, amelyről megbeszélik,majd elmondják, hogy mi a legjobb megoldás, hogyan illik viselkedni, mit illik, milyen hangsúllyal mondani stb. C) A tanulók kis csoportokban maguk beszélik át egy-egy választott terület (család, kollégium, iskola…) illemtanilag problémás helyzeteit. Lehetőleg lényegre törően kell nekik – időkorláttal, az összegyűlt szituációk egymás közötti kiosztásával - a témakörrel kapcsolatos gondolataikat a többiek számára elmondani. Felhasználható anyag: Illemtanról szóló könyvek a könyvtárból

11. osztály 1. foglalkozás : Az Alkotmány. A modern nemzetállamok. Az alkotmány, a hatalommegosztás, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok. Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) A foglalkozást számítástechnika teremben szervezzük.Csoportalkotás után a témához kapcsolódó linkgyűjteményt és feladatlapot kapnak a tanulók.A feladat kérdéseire a honlapokon megkeresik a válaszokat.A feladatot időkorláttal adjuk, hogy a foglalkozás végén elegendő idő legyen az ellenőrzésre és értékelésre. B) Videós előadás vetítése a helyi önkormányzatok és helyi választások rendszeréről /JPTE-tv felvétele/ C) Városi önkormányzat választásának, a feladatok kiosztásának, rendeletek alkotásának rekonstruálása szituációs játék keretében. 2. foglalkozás: Az egyén jogai és kötelezettségei. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei.

167

Magánérdek, csoportérdek és közérdek. A társadalmi normák, a csoportnormák; beilleszkedés és autonómia. Az egyén jogai. A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei. Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) A csoport tagjai egy-egy állampolgári jogot vagy kötelezettséget kapnak, amit a táblánál a jogok illetve kötelezettségek oldalára felillesztenek.(Csoportos feladatvégzés esetén borítékban összekevert állampolgári jogokat és kötelezettségeket kell szétvállogatni.) A tanulóknak a besorolás után egy-egy példát is kell mondani a jog illetve kötelezettség konkrét megvalósulására. B) Jogász előadó meghívása Felhasználható anyag: Adatkezelés a közigazgatásban (power point) Házirend Szabadságjogok az Alkotmány alapján (power point) 3. foglalkozás: A demokratikus állam működésének főbb elemei A demokratikus állam működésének főbb elemei így a választási rendszer, helyi önkormányzatok, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek. A történelmi és társadalomismereti tanulmányai során tanultak rendszerezése. Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) Internetes tájékozódás kérdőíves kérdések kitöltésével a magyar választási rendszerről, a rendszerváltás előtti időszak szavazási, választási mechanizmusairól. : http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_választási_rendszer - A foglalkozás végén a tanulók megkapják a kérdésekre adható optimális válaszokat.A csoportok pontozzák teljesítményüket.

168 B) A 2. világháború utáni választási rendszerekről minden csoport kap egy-egy borítékot, melyben az információk össze vannak keverve.A feladat az, hogy sorba kell szedni és egy lapra felrakni az összekevert információkat időrendi sorrendben. A megoldást a csoportok elkészülte után kivetítem. A magyar választási rendszer fejlődéséről a foglalkozás végén egy összefoglaló áttekintést adok a parlament aktuális összetételének szemléltetésével. A foglalkozás végén szemléltetem a demokratikus állam felépítését, a választási rendszer, helyi önkormányzatok, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek rendszerét. C) A történelmi és társadalomismereti tanulmányai során tanultak rendszerezése feladatsor ( rendszerezés, kiegészítés, csoportosítás, képfelismerés stb.) alapján: A különböző történelmi korszakok államainak felépítése; a demokrácia fogalma és kialakulása; a törvényhozás módjainak változása a történelem során; a választójog változása a történelemben; a hatalom bírtokosainak erőszakszervezetei, testületei; az igazságszolgáltatás változása a történelemben.

4. foglalkozás: Aktuális médiahírek feldolgozása. Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A jelenre kiható belpolitikai és külpolitikai hírek megismerése és értelmezése interneten keresztül A) linklista megadásával ; B) DVD-re vagy videóra rögzített híradó megtekintése útján C) vagy összegyűjtött és kinyomtatott aktuális hírgyűjtemény feldolgozásával. Felhasználható anyag: Dr. Csizmadia Sándor: Az ENSZ és a terrorizmus I.-II. (A JPTE-tv felvétele) 12. osztály 1. foglalkozás: Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság.A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban – feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével.

169

Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) Filmrészletek vetítése (kb. 25’) : pl. Rómeó és Júlia; Kleopátra; A Rózsa neve; Csak szex és más semmi című filmekből. A látottak elemzése. B) A tanulók kis csoportokban vitaindító kérdéssort (irodalmi idézetet, híres ember véleményét, sztereotípiákat stb.) kapnak a témához kapcsolódva.10 perc kiscsoportos megbeszélés után elmondják a kérdésekre megfogalmazott álláspontjaikat. 2. foglalkozás: A férfi-nő kapcsolat ma – Beszélgetés, vita. Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A ) A tanulók csoportalkotás után irodalmi művekből részleteket kapnak, ahol a témához kapcsolódó történetről, jelenetről olvashatnak. A tanulók kis csoportokban kérdéssort kapnak a témához kapcsolódva. A kis csoportos elemzés után az egész csoport előtt számolnak be az irodalmi alkotások irodalmi, művészi értékéről, az adott korban értelmezhető ábrázolásmódról stb. Összehasonlítják az olvasott példákat a jelen kor férfi és nő kapcsolatával. Indikátorként segítséget kaphatnak a tanulók bizonyos fogalmak meghatározásával, mint szeretet, szerelem, imádat, hódolás, megbecsülés, tisztelet, családszeretet, őszinteség, hűség, házasságtörés. B) A tanulók csoportalkotás után egy-egy médiából származó hírt, újságcikket kapnak a témához kapcsolódva. Az újságcikkek, hírek ismertetése, értékelése után vita kezdeményezése a saját tapasztalatokról. Indikátorként segítséget kaphatnak a tanulók bizonyos fogalmak meghatározásával, mint szeretet, szerelem, imádat, hódolás, megbecsülés, tisztelet, családszeretet, őszinteség, hűség, házasságtörés. 3. foglalkozás: Költségvetés készítése. A kiadások tervezése (közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek). A szükséglet és a kínálat megbeszélése.Vásárlás. Módszertani ajánlás a téma feldolgozására:

170 A) Csoportképzés után a tanulók feladatlapot kapnak, melyen szerepelnek a megélhetéshez szükséges közüzemi, lakhatási költségek, élelmiszer, egyéb szükségletek árai. A reklámok üzenete. ( Internetes teremben a tanulócsoportok linkgyűjteményt kapnak, ahol a szükséges adatokat megtalálják a költségvetés elkészítéséhez.) Ki kell számolniuk, hogy az aktuális minimálbérből, szakmunkás bérből illetve kezdő diplomás fizetésből egy lakást és személyes kiadásaikat egyedül vagy párkapcsolatban, gyermek vállalása mellett, hogyan tudják megtervezni. Gondoskodni kell arról, hogy minden csoport más körülményt válasszon előre elkészített kártyák húzásával. A feladatot időkeret megadásával kell végezni, hogy a foglalkozás végén egyeztethetők legyenek a tervezetek. A feladatban pénzbefektetési és előtakarékossági ajánlatoknak is szerepelni kell, valamint a kiindulási szituáció részletes leírásának. B) Független befektetési tanácsadó hívása előadás tartására a pénzbefektetési lehetőségek ismertetésére.( Az előadás részletes tartalmát előre egyeztetni kell az előadóval.)

4. foglalkozás: A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kultúrált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban.

Módszertani ajánlás a téma feldolgozására: A) Önéletrajzi formák mutatása, a követelmények felsorolása.A felvételi beszélgetés követelményeiről. Hogy viselkedjünk? Milyen legyen a ruházat? Mit mondjunk el, mit nem érdemes említeni? Továbbtanulás esetén albérlet keresése, szerződéskötés, elvárások stb. Csoportosan vagy párban elolvasnak egy-egy kapcsolódó kinyomtatott cikket, és ismertetik a többiekkel. Konkrét szituációk: felvételi, munkavállalásra jelentkezés eljátszása. B) Internetes teremben : állásközvetítő irodák internetes ajánlásainak áttekintése; önéletrajz, állásinterjúk, konkrét ajánlatok, a jelentkezés módja, mire vigyázzunk állásinterjú, önéletrajz írása esetén stb. Internetes teremben a tanulók linklistát kapnak, melyen a kapcsolódó dokumentumokat megtalálják. Csoportosan vagy párban elolvasnak egy-egy kapcsolódó cikket, és ismertetik a többiekkel. Felhasználható anyag:

171 -

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapjának tanulmányozása Állásközvetítő irodák internetes ajánlásai Mi mennyi 2009-ben? (Táblázat a bérekről, illetményekről, járadékokról, járulékokról Magyarországon )

Hon és népismeret A magyarságtudat, európaiság fontos szerepet tölt be diákjaink életében. A témakörök feldolgozásával segítséget szeretnénk nyújtani a tanulóknak az iskolában tanult ismeretek elmélyítésében, illetve a történelem, magyar órákon tanult ismeretek összekapcsolásában. Fontos az, hogy a foglakozások során a kollégisták nyitottá váljanak a társadalmi jelenségek iránt, az együttműködés képességére szert tudjank tenni, végül, de nem utolsó sorban pedig, hogy mindeközben az önálló munkavégzés képességét is magukévá tudják tenni. Információgyűjtő- és feldolgozóképességet, információ rendszerezési képességet, illetve a szóbeli megnyilvánulás különböző formáit, valamint társadalmi jelenségek megkülönböztető és rendszerező képességet is szeretnék fejleszteni a foglakozások alkalmával. Kompetenciafejlesztési célok      

Közösségi identitás fejlesztése, Iskolában tanultak mélyítése, szintetizálása, Nemzetiségi népismeret integrálása, A saját népe és kultúrája értékei iránti kötődés erősítése Önálló munkaára nevelés Információgyűjtési és feldolgozási képesség erősítése

172 Az egyes témákhoz szemelvényeket, verseket, filmrészleteket használunk fel. A foglakozásokon prezentációt, kivetítőt használunk illetve könyveket, térképet, multimédiás anyagokat. 9. évfolyam (Időkeret: 3 óra) Helyismeret, helytörténet témakörben: Debrecen város nevezetességeinek megismerése, Debrecennek a magyar történelemben játszott szerepe, a magyar múlt Debrecenhez kötődő nagy eseményei. Prezentáció segítségével képek általi bemutatás. A városról egyszerű térképvázlat készítése, a z átbeszélt nevezetességek bejelölése a készített térképen. Múltismeret, hagyományok témakörben: Hazaszeretet pillérei: nyelvi otthon, közös értékek, múlt, sors, ízek, örömök, bánatok, minden, ami a hazánkhoz köt. Beszélgetés arról, hogy mit ad nekünk a haza, mi mit tudunk neki adni, miért fontos a valahová tartozás tudata. Mit mondanak nekünk ezekről a kérdésekről nagy költőink. Hazaszeretet a magyar irodalomban, Janus Pannoniustól Ady Endréig. Versek elemzése. 10. évfolyam (Időkeret: 4 óra) Múltismeret témakörben: Az anyanyelv szeretete és művelése, a nemzettudat legfontosabb összekötő kapcsa a nyelv. A magyar nyelv eredete, szépsége. Kazinczy nyelvújító mozgalma. Idegen szavak túlzott használata ennek előnyei, hátrányai a nyelvhasználatban. A magyar beszéd irodalmi szintjei, nyelvünk kifejező erejének bemutatása, a magyar nyelv végtelen kifejezőképessége. A nyelv tagolódása. Tájnyelvi szövegek elemzése, nyelvjárási szavak gyűjtése.

173 Szimbólumaink témakörben: A magyar országcímer elemei, színei, képei, jelentése. A magyar Szent Korona története, ötvösművészeti megoldásai, képei, szimbólumai. Nemzeti zászlónk, történelmi zászlóink bemutatása. Mindezt képek alapján közös megbeszélés során. Nemzeti ünnepeink, beszélgetés arról, hogy miért kell megtartani az ünnepeinket, a magyar identitásunk megteremtésének záloga, múlt elevenen tartása. A határainkon kívül élő magyarság helyzete, jellemzői. A „Trianon-problematika” elemzése, érvek, ellenérvek felsorakoztatása. 11. évfolyam (Időkeret: 4 óra) A múltismeret témakörében A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei. A nemzetiségi kollégiumokban a nemzetiségi, a nemzeti kisebbségi kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei, nemzetiségi identitásukat vállaló élsportolók. Magyarország és Európa a múltban - a téma egy aspektusának feldolgozása sporteredmények, az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemzedéke, Európai és magyar impresszionisták emigráns nemzedékek, vendégmunkások stb.) A nemzeti kultúránk témakörében A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése. Mit is jelent a kultúra, a nemzeti kultúra? A népművészet megismerése. (Európai vándormotívumok, nemzeti kultúra-, kárpát-medencei kultúra, európai kultúra egysége.) Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával. 12. évfolyam (Időkeret: 3 óra) A jelenismeret témaköréből A gyermeki jogok, a diákjogok; az alapvető emberi jogok. Hogyan sérülhetnek meg a felállított rendszerek? Különböző diktatórikus államok megismerése, jellemző paramétereinek felállítása, illetve szerepjátékkal való bemutatása.

174 A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi programokban és a diákönkormányzat tervező, irányító, értékelő, érdekvédő munkájában. 13.-14évfolyam (Időkeret: 3 óra) Nemzeti kultúránk témaköréből Ismerkedés a néphagyományok értékeivel, működésmódjával. Kézműves és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása, egyszerű használati tárgyak készítése. Alkotókörök létrehozása működtetése. Pályázatírás, pályázatban való részvétel, „kirakodóvásár”.

Függelék A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

Deák Ferenc Középiskolai Kollégium: Helyiség:

Meglévő:

Hiányzó:

Tanulószoba:

4

0

Diákköri szoba

1

0

Számítástechnikai terem

3

0

Testedző szoba

2

0

Könyvtár

1

0

Hálószoba

63

0

Stúdió

1

0

175 Sportudvar

1

0

Igazgatói iroda

1

0

Nevelőtestületi szoba

1

0

Gazdaságvezetői iroda

1

0

Ügyviteli helyiség

1

0

Rendezvényterem

1

0

Orvosi szoba

0

1

Társalgó

3

1

Ügyeletes nevelői szoba

2

0

Nővérszoba

0

1

Betegszoba

1

0

Vendégszoba

1

0

Ebédlő

1

0

Melegítő konyha

1

-

Tálaló-mosogató

1

0

Teakonyha

0

1

Tanulói vizesblokk

4

0

Személyzeti wc

1

1

Tanulói wc

5

0

Karbantartó műhely

1

0

Tisztítószer tároló

1

0

Ágynemű raktár

1

0

Szárító helyiség

0

1

Vasaló helyiség

0

1

Szeméttároló

0

1

Helyiségek bútorzatai és berendezési tárgyai a 11/1994 MKM rendelet 7. számú melléklete szerint: Tanuló szoba:

Meglévő

Hiány

Tanuló asztal

65

-

Tanulói szék

144

-

Tanári asztal

4

-

Tanári szék

4

-

Könyvszekrény

3

5

176

Számítástechnika terem: Számítógép

39

0

Nyomtató

3

0

Számítógépasztal

39

0

Számítógépasztalhoz szék

39

0

Programok

2

10

Zárható szekrény

0

3

Tábla + flippchart

2

1

Projektor

1

-

Nyelvilabor

1

-

Kislabda

0

5

Labda

10

0

Tornaszőnyeg

0

2

Torna pad

0

2

Zsámoly

0

2

Bordásfal

2

-

Mászókötél

2

-

Gumikötél

0

5

Ugrókötél

10

-

Medicinlabda

1

-

Stopper óra

-

1

Stúdió asztal

0

1

Szék

3

-

Hangtechnikai hálózat

1

-

Hi-fi torony

1

-

Mikrofon

1

-

Erősítő

1

-

Hangszóró + fejhallgató

2-0

0-1

Testedző szoba:

Stúdió:

177 Video felvevőkamera

2

-

Video felvevő és lejátszó

1

-

Tároló szekrény

1

-

Stúdió

4

-

Digitális fényképezőgép

2

-

Az intézmény udvarán kosárlabda palánkok, az épületben 2 darab jól felszerelt konditerem biztosítja a mindennapos testmozgáshoz szükséges feltételeket. Könyvtár: Tanulói asztal

10

0

Szék

27

0

Könyvtárosi asztal

1

0

Szék

1

0

Szekrény

12

0

Polcok

2

0

Létra

0

1

Telefon

0

1

Fénymásoló

0

1

Számítógép, nyomtató

1-0

0-1

Video, televízió

1-1

0-0

Cd- lejátszó

0

1

Írásvetítő

1

0

Egyedi világítás

-

10

Ágyneműtartós ágy

252

0

Szekrény

252

0

Éjjeli szekrény

252

-

Polc

252

0

Tükör

63

0

Cipőtároló

42

21

Szék

252

0

Asztal

126

0

Hálószoba

178 ÁGYNEMŰ GARNITÚRA Ágynemű huzat garnitúra 756 Éjjeli lámpa

126

252

0 0 126

Tagintézményben Helyiség:

Meglévő:

Tanulószoba:

0

Hiányzó: 2 (Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola

biztosítja a helyiségeket) Diákköri szoba

1

0

Számítástechnikai terem

1

0

Testedző szoba

0

1

Könyvtár

0

1

Hálószoba

28

0

Stúdió

0

1

Sportudvar

1

0

Igazgatói iroda

1

0

Nevelőtestületi szoba

1

0

Gazdaságvezetői iroda

0

1

Ügyviteli helyiség

1

0

Rendezvényterem

0

1

Orvosi szoba

0

1

Társalgó

2

0

Ügyeletes nevelői szoba

2

0

Nővérszoba

0

1

Betegszoba

1

0

Vendégszoba

0

1

Ebédlő

0

1 (Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola

biztosítja a helyiséget) Melegítő konyha

0

1 (Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola

biztosítja a helyiségeket) Tálaló-mosogató

0

1 (Beregszászi Pál Szakközépiskola és Szakiskola

biztosítja a helyiségeket)

179

Teakonyha

1

0

Tanulói vizesblokk

2

0

Személyzeti wc

1

1

Tanulói wc

2

0

Karbantartó műhely

0

1

Tisztítószer tároló

1

0

Ágynemű raktár

1

0

Szárító helyiség

0

1

Vasaló helyiség

0

1

Szeméttároló

0

1

Helyiségek bútorzatai és berendezési tárgyai a 11/1994 MKM rendelet 7. számú melléklete szerint: Tanuló szoba:

Meglévő

Hiány

Tanuló asztal

0

56

Tanulói szék

0

112

Tanári asztal

0

2

Tanári szék

0

2

Könyvszekrény

0

4

Számítógép

11

0

Nyomtató

0

1

Számítógépasztal

10

0

Számítógépasztalhoz szék

20

0

Programok

11

10

Zárható szekrény

0

1

Tábla + flippchart

0

1

Projektor

0

1

Nyelvilabor

0

1

0

5

Számítástechnika terem:

Testedző szoba: Kislabda

180 Labda

0

5

Tornaszőnyeg

0

2

Torna pad

0

2

Zsámoly

0

2

Bordásfal

0

2

Mászókötél

0

5

Gumikötél

0

5

Ugrókötél

0

5

Medicinlabda

0

1

Stopper óra

0

1

Stúdió asztal

0

1

Szék

0

3

Hangtechnikai hálózat

0

1

Hi-fi torony

0

1

Mikrofon

0

1

Erősítő

0

1

Hangszóró + fejhallgató

0

1

Video felvevőkamera

0

1

Video felvevő és lejátszó

0

1

Tároló szekrény

0

1

Stúdió

0

1

Digitális fényképezőgép

0

1

Tanulói asztal

0

10

Szék

0

20

Könyvtárosi asztal

0

1

Szék

0

1

Szekrény

0

10

Polcok

0

2

Létra

0

1

Stúdió:

Könyvtár:

181 Telefon

0

1

Fénymásoló

0

1

Számítógép, nyomtató

0

1-1

Video, televízió

0

1-1

Cd- lejátszó

0

1

Írásvetítő

0

1

Egyedi világítás

0

10

Ágyneműtartós ágy

56

0

Szekrény

112

0

Éjjeli szekrény

56

56

Polc

56

56

Tükör

28

0

Cipőtároló

12

100

Szék

112

0

Asztal

56

0

Hálószoba

ÁGYNEMŰ GARNITÚRA Ágynemű huzat garnitúra 112 Éjjeli lámpa

0

112

0 0 112

A Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Pedagógiai Programját az Oktatási Bizottság a 70/2011(VIII.31) O.B. határozatával jóváhagyta.