Vadász Márk: Mustarak-hadművelet és ami mögötte van Vadász Márk
A Mustarak-hadművelet és ami mögötte van 1. A Mustarak-hadművelet A NATO a Mustarak-hadműveletét1 2010. február 13-án indította Helmand tartományban, két járásra, Nad Ali és Laskhar Gah-ra, valamit Mardzsa városára fókuszálva. A város több mint két éve a tálibok ellenőrzése alatt volt, és az egyik legnagyobb kábítószer előállítási és kereskedelemi központnak számított. Ez volt 2001 óta a legnagyobb szabású katonai művelet az országban és az első nagyobb, miután a sok vitát kiváltó 30 000 fős amerikai csapaterősítés beérkezett Afganisztánba. A műveletben több mint 15 000 katona vett részt köztük 2 500 afgán katona és rendőr, valamint főleg amerikai és brit csapatok, kiegészítve kanadai, francia, dán és észt egységekkel.2 A brit csapatokat Laskar Ga és Nad Ali körzetre összpontosították, az amerikaiak fő céljuk Mardzsa elfoglalása volt. A műveletek irányításában afgán tisztek is részt vettek. A hadművelet tervezésekor különös figyelmet fordítottak a helyi lakosság védelmére és szükségleteire, annak fontosságára, hogy elsősorban a helyiek támogatását megnyerjék.3 Ennek érdekében nem csak katonák vettek részt a műveletben, hanem rendőri erők, az afgán kormányzat számos tisztviselője és maga az új kormányzó is képviseltette magát, hogy a harcok elülte után rögtön munkába állhassanak annak érdekében, hogy a központi kormányzati hatalmat kiterjesszék, a hiányzó közigazgatási szolgáltatást, bíróság működését lehetővé tegyék.4 Ugyan így a segélyszervezetek munkatársai is készenlétben álltak, hogy a segélyeket a tartományban hatékonyabban tudják eljuttatni a rászorulóknak. A műveletekben résztvevő afgán harcoló alakulatok felkészítése már 2009 szeptemberétől megkezdődött,5 a szövetséges erők pedig 2010 januárjától több, kisebb szabású, szintén a fő műveletre való felkészülés céljából végrehajtott akciót indítottak a térségben. A szövetséges erőket elsősorban arra készítették fel, hogy igazodva Stanley McChristal amerikai és Nick Carter angol tábornok vezérelveihez, inkább az eszüket használják, mint a fegyverüket. A lakosságot figyelmeztették a várható katonai műveletre, ezzel kívánták csökkenteni a civil áldozatok számát, valamit nyomást gyakorolni a felkelőre, hogy tegyék le a fegyvert.6 2. A hadművelet lefolyása A fő műveleteket február 13-án hajnalban indították meg, miután Hamid Karzai elnök hozzájárulását adta. A helikoptereken szállított angol, francia és afgán erők először biztonságos leszállási zónákat alakítottak ki a későbbi hullámok számára, majd a beérkezett erősítésekkel együtt megkezdték Mardzsa megközelítését. A városból napokkal korábban elmenekült a lakosság jó része, így a felkelők taposóaknákat és házi készítésű, rögtönzött 1
Mustarak, vagy mostharak dari nyelven azt jelenti, hogy „együtt” Operation Mostharak: Lesson Learned. ICOS, 2010. may. pp. 2-5. http://www.icosgroup.net/documents/operation_moshtarak.pdf letöltés ideje: 2010.05.20. 3 Az angol kifejezés: „winning the hearts and minds”, jobban kifejezi tömörségével a célokat 4 Ezt az angol szakirodalom „government in a box” kifejezéssel illeti. 5 Ward, Olivia: Canadians played key role in Marja attack, http://www.thestar.com/news/world/article/772420-canadians-played-key-role-in-marja-attack, letöltés ideje: 2010.05.10. 6 Wyatt, Caroline: Restraint the new tactic for UK troops in Afghanistan. http://news.bbc.co.uk/2/hi/uk_news/8484205.stm letöltés ideje: 2010.06.23. 2
1
Vadász Márk: Mustarak-hadművelet és ami mögötte van robbanószerkezeteket (Improvised Explosive Device, IED) telepítettek a házakba, az utcákba és úgyszintén sűrűn aláaknázták a városba vezető utakat és a környék mákföldjeit is. A szövetséges és afgán erők légi úton folyamatosan érkező csapatokkal együtt folytatták a város körbekerítését. Amerikai tengerészgyalogos műszaki csapatok folyosókat nyitottak az aláaknázott területen, majd a nap végére a szövetségesek behatoltak a városba és fokozatosan kezdték kiszorítani a védekező tálib felkelőket.7 Mindeközben a brit csapatok Nadi Al körzetben haladtak előre. Tálib felkelők nem tudtak ellenállni a szövetségesek előnyomulásának és elmenekültek, csak szórványos ellenállást tanúsítottak, amit a brit csapatok könnyedén számolták fel. Másnap reggel úgy tűnt, hogy a város több, stratégiai jelentőségű pontja is, így a piac, a kormányzati épületek, közlekedési csomópontok a szövetséges csapatok ellenőrzése alá került, azonban szórványos lövöldözés a város több részéről is hallatszott, jelezve, hogy a felkelők nem adták még fel a harcokat.8 Mivel az ellenállás, ha szórványosan is de még megmaradt, a szövetségeseknek házról házra kellett harcolniuk, hogy megtisztítsák a várost. Eközben igyekeztek a házakban, az utakon és az utcákon elrejtett robbanószerkezetektől mentesíteni a várost, így lassan haladtak és nagy veszélynek voltak kitéve.9 A brit csapatok, melyek folytatták az előrenyomulásukat Nad Ali járásban, a műveletek második napján elfoglalták Sowal városát, ahol több házban házi robbanószerkezetek előállítására alkalmas egész üzemeket számoltak fel. Sowal nem csak az itt készített bombáiról volt híres, hanem egyúttal robbanószerkezetek telepítésére, álcázására és a robbantásra szakosodott kiképzőközpontja volt.10 Mindamellett a város nem elhanyagolható kábítószer előállító és kereskedő központ is volt. Ezt jól jelzi, hogy több tíz tonna nyers ópiumot, mákot, több kiló hasist és heroint találtak.11 Ugyanezen a napon két rakéta csapódott egy lakóházba, ahol megölt tizenkét civilt. A sajnálatos esemény előzménye az volt, hogy a szövetséges katonák jelentése szerint a házból többször is tűz alá vették őket, ezért kértek tűztámogatást. A szerencsétlenség hatására a térségben a rakéta támogatást megvonták a harcoló csapatoktól és a NATO csapatok parancsnoka, McChristal tábornok telefonon kér elnézést a történtek miatt Karzai afgán elnöktől.12 A következő napokban a Mardzsa városáért vívott harc végéhez közeledett, miután az amerikai tengerészgyalogosok és az afgán csapatok a lázadók több kísérletét is visszaverték a város visszafoglalására. A szövetségesek szerint a városban lévő tálib felkelők száma, mely a becslések szerint 400 lehetett, a művelet megkezdése óta csaknem a felére apadt, s közülük mintegy 100-an estek el meg a műveletek alatt. Február 25-én a Helmand tartomány kormányzója és több magas rangú katona részvételével ünnepélyesen felvonták az afgán lobogót a város piacán. A város bevételével és a célul kitűzött területek elfoglalásával az offenzíva katonai szempontból véget ért. 7
Colvin, Marie: Taliban leaders flee as amrines hit stronghold, http://www.timesonline.co.uk/tol/news/world/afghanistan/article7026348.ece letöltés ideje: 2010.05.18. 8 Gardiner, Ashley: Opium City Captured, in: Herald Sun, 2010.02.14. http://www.heraldsun.com.au/news/world/opium-city-captured/story-e6frf7lf-1225830238012, letöltés ideje: 2010.06.21. 9 Flinks, Dexter: Allied Troops Seize Taliban Post; Fighting is Sporadic, http://www.nytimes.com/2010/02/14/world/asia/14afghan.html?_r=1 letöltés idej: 2010.06.19 10 Harding, Thomas: British troops destroy Taliban bomb making factories, http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/asia/afghanistan/7237175/British-troops-destroy-Taliban-bombmaking-factories.html , letöltés ideje: 2010.06.14. 11 Farmer, Ben: Commandos make record drug seizure in Afghanistan, http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/asia/afghanistan/5378086/Commandos-make-record-drug-seizurein-Afghanistan.html , letöltés ideje: 2010.06.14. 12 Motevalli, Golnar: NATO says its rockets killed 12 Afghan civilians, http://www.reuters.com/article/idUSTRE61B1ZJ20100214 letöltés ideje: 2010.06.12.
2
Vadász Márk: Mustarak-hadművelet és ami mögötte van A műveletben 37 szövetséges és afgán katona vesztette életét. A másik oldalról 120 tálib harcos esett el és 56 esett fogságba. Az Afgán Vörös Félhold Szervezet gyorsjelentése szerint azonban Mardzsában a harcok alatt összesen 55 civil halt meg, 37 megsebesült és 55 ház pusztult el teljesen.13 A gyors és látványos katonai siker azonban csak részsikernek bizonyult, a művelet tervezésekor oly nagyon hangsúlyozott polgári lakosság védelme, illetve a térségbe tervezett segélyek azonnali szétosztása rendkívül alacsony szinten valósult meg. A város elfoglalása óta a szövetséges csapatoknak a felkelők visszaszivárgását nem sikerült megakadályoznia, így a fegyveres összecsapások, valamint IED támadások állandóan napirenden vannak: a nyár folyamán, júniusban érte a legnagyobb veszteség a szövetséges erőket: 102 katona hallt meg Afganisztánban.14 A tálib felkelők megfélemlítik a helyi lakosságot, ne dolgozzanak a „megszállóknak”. Az amúgy is szegényes munka-kínálaton az újonnan visszaállított központi hatalom nem tud segíteni, új munkahelyek teremtése hosszabb időt venne igénybe, mint ameddig a helyiek türelme kitartana, így új munkalehetőség nincs a járásban.15 Ezen felül egy kormányzati terv szerint a felkelőktől visszafoglalt területeken fel akarták számolni az ópiummákültetvényeket. Az irtást nem mindenhol tudták véghezvinni, egyrészt azért mert a parasztok heves ellenállása megakadályozta, másrészt voltak területek, ahol a helyi földművesek kérésének eleget téve a kormány letett a tervéről.16 Menekültek egy része nem tudott még visszatérni otthonába, ideiglenes és túlzsúfolt menekülttáborokban húzza meg magát. Elmondható, hogy a Mustarak-hadművelet nem érte el a kitűzött céljaiból az összeset, a helyi lakosság véleménye, a támogatására tett erőfeszítések dacára, nem sokat változott az afgán központi kormányzatról, valamint a NATO erőkről. 3. A hadművelet eredménye A Mustarak-hadművelet eredményességéről eddig még nem jelent meg olyan nyilatkozat, mely egyértelmű sikerről vagy kudarcról szólna. Talán ez így is van jól, hiszen tágabb értelemben a műveletek polgári/kormányzati része hosszabb lefolyású, talán még mindig zajlik. A művelet közvetlen katonai célját sikeresen elérték azzal, hogy Mardzsa városát és több, célként kitűzött területet elfoglaltak és a tálib felkelőket kiszorították onnan. A katonai sikerek alapja az a 30 000 fős amerikai csapaterősítés volt, amit Obama elnök ígérete alapján érkezett az országba. Ezután következett a művelet „civil” része, amivel a lakosság támogatását próbálták megnyerni: a kormányzati oldal intézkedései, a segélyszervezetek helyszíni, gyors tevékenysége. Legalább is a tervek szerint így játszódott volna le. Az imént vázolt stratégia az új „counterinsurgency warfare”, a COIN fő jellemzője, amit most élesben is ki akartak próbálni. Afganisztánban Obama amerikai elnök színrelépését követően kezdtek felkészülni az elképzelés terepen való alkalmazására. Az országnak folyósított segély- és fejlesztési pénzeket eddig is a lakosság életkörülményeinek jobbítására, gazdasági és infrastruktúra-fejlesztésre, az egészségügy és az oktatás megteremtésére fordították papíron, azonban hatékonyságuk nagyon kérdéses volt. A pénzek felhasználásának rendszerébe bele van kódolva a rendkívül rossz hatékonyság, így az országba érkezett több milliárd dollárnak 13
Afghanistan: Marjah residents take stock after offensive, IRIN report, 2010.03.16, http://www.irinnews.org/Report.aspx?ReportId=88439 letöltés ideje: 2010.04.22. 14 Veszteségadatokra lásd: http://icasualties.org/oef/ honlapot. Letöltési idő: 2010.06.26. 15 Afghanistan: Marjah battle not yet won, http://www.bbc.co.uk/news/10403213, letöltési idő: 2010.06.24. 16 A földművesek azt kérték, hogy ha az idei termést nem pusztítják el, jövőre nem termesztenek mákot a földeken. A térség földművelőinek 70%-a máktermesztésből él, a mákültetvények elpusztítása teljesen ellehetetlenítette volna a családok egzisztenciáját.
3
Vadász Márk: Mustarak-hadművelet és ami mögötte van nem sok látványos eredménye van. Ennek fényében a helyi lakosság véleménye mind az afgán kormányról, mint a nemzetközi erőkről és szervezetekről meglehetősen rossz.17 Az új stratégia első látványos alkalmazásával azt igyekeztek bizonyítani, hogy a helyi lakosság megnyerhető az alapvető biztonság megteremtésének a támogatására, ezen keresztül a fejlesztések és munkahelyteremtések beindítására, valamint a központi kormányzati hatalom kiterjesztésének és a nemzetközi csapatok jelenlétének elfogadására. Ezt a támogatást pedig úgy igyekeztek elérni, hogy a művelet végrehajtása alatt legmesszebbmenőkig figyelembe veszik a helyi lakosság jogos panaszait és igényeit. El akarták kerülni a civil áldozatokat: előre figyelmeztették a lakosságot, hogy legyen ideje elhagyni az érintett területet, a fegyveres erő alkalmazását csökkentették.18 Segélyezés volumenét és hatékonyságát igyekeztek növelni, a menekülttáborok lakóinak jobb orvosi ellátást akartak biztosítani, a visszatelepítési programokat bővíteni. Kormányzati tisztviselők és rendőri egységek igyekeztek azonnal munkába állni, hogy a tálibok uralmának megdöntése után keletkezett autoritási űrt azonnal kitöltsék. 3.1. Az eredmény helyszíni mérése Helmand tartomány Mustarak-hadművelet által érintett részében Laskar Gah járásban, és Kandahárban, ahova a mardzsai lakosok jó része menekült, az ICOS (International Council on Security and Development) nemzetközi válságelemző központ helyszíni kutatást végzett.19 Ebben a kutatásban 427 afgán férfit kérdeztek meg arról, hogy milyen véleménnyel vannak az éppen lezajlott Mustarak-hadműveletről, mi a véleményük a tálib felkelésről, a NATO jelenlétről és a kormányzat ópium-ellenes intézkedéseiről és az eredményeket egy jelentésben adták közre. A jelentés összefoglaló véleménye az, hogy az ígéretes kezdeményezéseket alkalmazó művelet eredményességet a politikai és a humanitárius erőfeszítések hiánya ásta alá. Érdemes azonban részletesebben foglalkozni az elemzéssel, milyen kérdések-válaszok alapján vonták le ezt a következtetést a kutatók. A jelentésben szereplő kérdésekből kapott válaszok alapján szerintük három kulcs terület köré kell a jövőben összpontosítani nemzetközi és afgán kormányzati erőfeszítéseket: - tálib toborzás megakadályozása - menekültek támogatása, segélyezés bővítése és célba juttatása; gazdasági lehetőségek fejlesztése - alapvető politikai kapcsolat helyi szinten – helyi közösségekkel 3.1.1. Tálibok utánpótlásának megakadályozása A tálib felkelés legyőzésére, és a központi kormányzati hatalom kiterjesztésére tett erőfeszítések sorra buknak meg, többek között azon, hogy nem tudják meggátolni, hogy a tálib mozgalom és maga a felkelés vonzó lehetőségnek tűnjön, perspektívák jelentsen a csatlakozóknak. A kutatók azon kérdésére, hogy vajon több fiatal fog csatlakozni a tálibokhoz, a válaszadók 95.8%-a igennel felelt! Ez mindennél jobban jelzi, hogy a Mustarakhadművelet azon célja, hogy a lakosság véleményét pozitív (számunkra, kormányoldal
17
SVKI elemzések-2009/8, Az új afganisztáni stratégia esélyei, készítette: Tálas Péter, pp. 4-5. http://193.224.76.4/download/svki/Elemzesek/2009/SVKI_Elemzesek_2009_8.pdf letöltési idő: 2010.03.20. 18 Wyatt, Caroline: Restraint the new tactic for UK troops in Afghanistan. http://news.bbc.co.uk/2/hi/uk_news/8484205.stm letöltés ideje: 2010.06.23. 19 ICOS: Operation Mostharak, Lesson Learned, May 2010. http://www.icosgroup.net/modules/reports/operation_moshtarak letöltés ideje: 2010.06.15.
4
Vadász Márk: Mustarak-hadművelet és ami mögötte van támogatói számára) irányba befolyásolják nem hozott eredményt. Sőt, a tálibok ezeket a sikertelenségeket, negatív érzületeket kiváló propaganda munkával maximálisan kihasználják. A felmérés azonban nem áll itt meg, igyekszik feltérképezni, hogy milyen körből (kik) csatlakoznak a legtöbben, miért csatlakoznak és a csatlakozási folyamatban hol lehet érdemben beavatkozni, amikor még a jelentkezők a szándékuktól eltéríthetők. Arra a kérdésre, hogy kikből könnyebb toborozni, a házas, vagy a nőtlenek férfiak közül, a válaszadók majdnem a fele (49%) azt felelte, hogy a nőtlenek közül könnyebb, másik 47%-uk szerint mindkét csoportból ugyan úgy tudnak toborozni a tálibok. A megkérdezettek 78%-a gyakran, érez dühöt, illetve mindig dühös. 45%-uk a NATOISAF erők jelenlétét, az általuk okozott veszteségeket és az éjszakai rajtaütéseket jelölték meg, mint a dühük forrását. 35%-uk a háborúra és a biztonság hiányára dühösek. Megkérdezettek helyzete nem volt könnyű, hiszen sokuk a hadműveletek miatt elhagyták otthonukat és menekülttáborokban húzták meg magukat. Az ott talált állapotok, az elégtelen ellátás nem győzték meg arról, hogy a művelet értük és nem ellenük indult. Arra kérdésre, hogy „ön szerint mások miért csatlakoznak a tálibokhoz?” a válaszadók 57% a munkát, vagy pénzt jelölte meg, 54%-uk a dzsihádot, 36%-uk a társadalmi státusz emelkedést, említi, 34% szerint pedig kényszerítik az illetőt. Ebből leszűrhető, hogy a vallási meggyőződésből hasonló mértékben csatlakoznak a felkeléshez, mint ahányan a jobb megélhetés reményében. A felmérések összegzése szerint azok a fiatalok, akik elégedetlenek, sőt dühöt éreznek, munkanélküliek, társadalmi helyzetük alacsony és még nem alapítottak családot a legalkalmasabb alanyai a tálib toborzásnak.20 A tálibokhoz való csatlakozási folyamat első lépése, hogy a fenti kérdésekből kiolvasható düh és a társadalmi–gazdasági lehetőségek hiánya miatt érzett frusztráció kialakulásával kezdődik, ami gyakran oda vezet, hogy az egyént elidegenedik a többségtől. A kialakult érzületet kihasználva könnyen csatlakozásra bírhatják az illetőt, felkínálva neki egy jobb élet reményét. Ezután kezdődik meg az újoncok felkészítése és kiképzése, akik az eddigi passzív támogatóból tevékeny résztvevőjévé válnak a mozgalomnak. Végül a negyedik szakaszban az újoncokból kiképzett felkelők lesznek, akik immár a fegyveres ellenállásban is tevékenyen részt vesznek, erőszakos cselekményeket követnek el, mint például fegyveres támadások, öngyilkos merényletek, útszéli robbanószerkezet telepítése vagy külföldiek túszul ejtése. A felkeléshez való csatlakozási folyamatba nem egyszerű beavatkozni. A legcélravezetőbb akkor lépéseket tenni, amikor a kialakult jogos igények, a düh és elégedetlenség hatására a fiatalok csatlakozni akarnak a felkeléshez. Ekkor még a megfelelő lépések hatására meg van az esély, hogy a jelentkezők visszavezethetők a normális társadalmi életbe. Ehhez az egyénekben meglévő közösséghez tartozási érzést, az önbecsülést kell erősíteni, felkínálni a fiataloknak egy elérhető társadalmi státuszt, gazdasági boldogulást. A felmérés ehhez kapcsolódó kérdésére adható válaszok („Mit tudnánk megakadályozni, hogy a fiatalok csatlakozzanak a tálib mozgalomhoz?”) közül kiemelkedő arányban, 82%-ban azt válaszolták, hogy a pénzbeli segítség, amivel családot alapíthatnak, valamint (74%) a munkalehetőség teremtésével tudnák meggátolni a csatlakozást. Egy másik véleménycsoport szerint a NATO erők kivonulása (45%) és jobb biztonság esetén csökkennének a csatlakozók száma, valamint a jobb oktatási lehetőségek esetén (25%). A feltett kérdések közül további kettő azt vizsgálta, hogy a válaszadók szerint a tálib harcosok milyen esetben hagynák ott a felkelést. Az első kérdés, miszerint, ha munkát biztosítanának számukra, ott hagynák a felkelést, a válaszadók 59%-a szerint igen, és csak 36%-uk véleménye volt nemleges. A második kérdés, miszerint akkor is ott hagynák a felkelést, ha a 20
ICOS:Operation Mustharak, pp. 6-8.
5
Vadász Márk: Mustarak-hadművelet és ami mögötte van kormány fizetne ezért nekik, a megkérdezettek 63%-a szerint nem (!) és csak a válaszok 33%a szerint igen.21 A fentieket figyelembe véve a tanulmány ajánlásai szerint minden egyes kisközösséget külön vizsgálva kell a megfelelő lépést kiválasztani, hogy hozzásegítsék a fiatalokat a társadalmi beilleszkedéshezt. Csak néhány példa, mely elsősorban a nőtlen, fiatal férfiakat érintheti.: - Házasulandó fiataloknak speciális házasságkötési segély vagy ajándék, hogy megfelelő módon ülhessék meg a rokonok a lakodalmat, ami igen nagy jelentőséggel bír Afganisztánban. Ezen ünnepségek költsége elérheti az 3-5000 dollárt. - Családoknak további segélyt lehet folyósítani a gyermekszületés támogatására. Fiatal házas férfiak számára a gyermek születése jelenti a nagyobb társadalmi megbecsülést. - Új otthon teremtéséhez pénzbeli hozzájárulás, segély, vagy kölcsön formájában. Ugyan így hozzá lehet járulni az üzleti vállalkozás beindításához, paraszti gazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez, úgymint földhöz juttatás, föld-bérlethez juttatás. Helyi lehetőséghez igazított munkához juttatás. - Oktatási lehetőségek kialakítása22 A lehetséges cselekvések köre természetesen sokkal bővebb. A tanulmány ezeket az intézkedéseket erőszakmentes biztonsági eszközök (Non-Violent Security Instruments, NVSIs) néven definiálja, melyek az afganisztáni válságkezelés komplexitását tükrözve gazdasági, szociális intézkedésekből, humanitárius segélyekből, menekülttáborok életkörülményeinek javításából, alapvető orvosi ellátás biztosításából állhatnak.. Közös jellemzőjük, hogy nem hosszú távú intézkedések, hanem gyors, azonnaliak, melyeket katonai műveletek tervezésébe és végrehatásába is beépíthetőek. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy az erőszakmentes biztonsági eszközök az egyén társadalmi és nem mellesleg gazdasági helyzetét igyekeznek olyan szintre hozni, ami egy esetleges felkeléshez való csatlakozás anyagi/társadalmi előnyeivel kecsegtethet. Így az amúgy a felkelést passzívan támogatókból legalább nem lesznek aktív támogatók, sőt jobb esetben semleges magatartást fognak tanúsítani a felkelők/a kormányzat iránt. Más megközelítés értelmében a kormánynak a politikai, gazdasági, szociális és biztonsági erőfeszítései arra kell, hogy irányuljanak, hogy a tálib felkelők kiszorítása után keletkezett hatalmi űrt kitöltsék, azt a támogatást, mely a lakosság élvezett a tálibok részéről ők, a kormányzati oldal nyújtsa, ezáltal nem keletkezik hiányérzet és elégedetlenség a lakosság körében.23 Ehhez persze idő szükséges, ami viszont egy hadműveletnél nem áll korlátlanul rendelkezésre. Ezért a katonai művelet keretében végrehajtott erőszakmentes intézkedések hivatottak kitölteni azt a rést, mely a műveletek lezajlása és a hatékony kormányzati lépések között megjelenik. Az elképzelés az erőszakmentes eszközök alkalmazásával csak akkor lehet eredményes, ha azonos hangsúlyt és támogatásban részesül (azaz ugyan olyan politikai és anyagi támogatás kap), mint az erőszakos megoldások (a rendőri eszközök és a katonai műveletek) továbbá a katonai műveleti tervezéskor közel azonos arányban használják fel az erőszakmentes és erőszakos eszközöket. A költségeket összehasonlítva elmondható, hogy nagyságrendekkel kevesebb pénzbe kerülnek ezek az erőszakmentes erőfeszítések, sőt elmondható, hogy több hasznot hajtanak, mint a katonai műveletekre elköltött dollárok. A központi kormányzat később számolhat azzal, hogy a stabil biztonsági környezetben elindult gazdasági fejlesztések a kormány költségvetésébe adók formájába bevételt generálnak.
21
ICOS: Operation Mustharak, p.13. ICOS: Operation Mustharak, pp. 9-10. 23 Berman, Eli; Felter, Joseph H., and Shapiro, Jacob N.: Constructive Coin. How Development Can Fight Radicals, in Foreign Affairs, 2010.06.01. http://www.foreignaffairs.com/articles/66432/eli-berman-joseph-hfelter-and-jacob-n-shapiro/constructive-coin letöltési idő: 2010.07.27. 22
6
Vadász Márk: Mustarak-hadművelet és ami mögötte van A tálibok toborzásának megakadályozására tehát elsősorban a helyi sajátosságokat figyelembe véve, a veszélyeztetettek körére összpontosítva (fiatal, nőtlen, munkanélküli férfiak) gyors és hatékony erőszakmentes intézkedéseket kell foganatosítani, melyek végrehajtása párhuzamosan halad a katonai műveletekkel, és amelyekkel a fiatalok elkeseredését és dühét lehet mérsékelni, melyek miatt nem a tálib mozgalmat választják. Mindez persze az elmélet volt. A Mustarak-hadművelet végrehajtásakor, a gyakorlatban súlyos hiányok és időbeli késedelmek léptek fel a gyors és közvetlen hatású erőszakmentes intézkedések részéről. Elsősorban a nem megfelelő biztonsági helyzetre tekintettel a segélyszervezetek munkatársai és a kormányzat képviselői nem tudták hatékonyan elvégezni a munkájukat. Így érthető a felmérésekben tapasztalható igen rossz vélemény a hadműveletről. Ennek fényében helytálló a tanulmány azon megállapítása, hogy katonai műveletek alatt, a rendkívül veszélyes biztonsági helyzetre tekintettel a civil segélyszervezetek képviselői helyett a katonai szervezet a legmegfelelőbb, hogy a segélyszállítmányokat célba juttassa, erre megvannak a megfelelően felkészített csapatai és szükség esetén kapacitása, addig, amíg a körülmények lehetővé teszik, hogy a civil szereplők átvegyék a feladatot. 3.1.2.Menekültügy, segélyezés, kábítószer-kérdés, fejlesztés A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaság becslése szerint a Mustarakhadművelettel összefüggésben 3500-4000 család hagyta el otthonát. A helyi viszonyokat figyelembe véve, nyolc személlyel számolva családonként, ez több, mint 30 000 menekültet jelent, akik a térség már eddig is túlterhelt menekülttáboraira zúdult. A műveletek tervezési szakaszában több segélyszervezettől kértek segítséget a várható menekült kérdés kezelésére, de csak két szervezet jelezte, hogy Helmand tartományban a vonatkozó térségben Laskhar Gah járáson kívül segítséget tudnak nyújtani. Marzsdában és környékén pedig egy szervezetet sem találtak, mely jelezte volna, hogy a szükséges anyagi-szervezeti struktúrával rendelkezik Ennélfogva a menekültek jó részének nem tudtak biztosítani sem élelmiszert sem, sem menedéket, sem orvosi ellátást. Sokukat máshova kellett irányítaniuk, ahol a megfelelő kapacitás hiányában nem tudták őket megfelelően ellátni. A jelentés egyik megállapítása szerint nem úgy tűnt, mintha előzetesen egyeztettek volna a segélyszervezetek képviselőivel, hogy fel tudjanak készülni a várható menekültek ellátására. Ebben a helyzetben ismét felmerült, hogy a rossz biztonsági helyzetre hivatkozva civil segélyszervezetek nem tudnak jelen lenni a térségben, ezért ismét felvetik: a katonai műveletek alatt feladataikat átvehetnék a katonai szervezetek. Ez viszont ellentmond a tanulmány másik megállapításának, hogy a művelet sikeressége múlott azon, hogy a helyi lakosság megnyerését középpontba állító terveket döntően csak katonai eszközökkel, fegyveres úton próbálták megoldani.24 Pedig az ICOS kérdezőinek nyilatkozók szerint a menekültek elsősorban élelemre és menedékre volt szükségük, valamint, hogy a műveletek alatt elpusztult megsérült otthonaikat újjáépítsék és az aknamezőket felszámolják. További kérdésekre kiderült, hogy a menekültek végső soron nagyon kevéssel is beérték volna (élelem, menedék, orvosi ellátás). Azonban ezt a segítséget azonnal meg kellett volna kapniuk a nemzetközi szervezetektől, a NATO-tól vagy a kormánytól. Mivel az ellátásukra nem volt megfelelő kapacitás a menekültek finoman fogalmazva nem voltak jó véleménnyel a hadműveletről, sem a nemzetközi jelenlétről sem: - a megkérdezettek 67%-a szerint a hadművelet rossz volt az embereknek, - 68%-uk úgy véli a tálibok vissza térhetnek Mardzsába és a többi járásba, 59%-uk szerint képesek is lesznek rá, - 67%-uk nem támogatja jelentős ISAF csapatok állomásozását a tartományban, 24
ICOS: Operation Mustharak, p.15..
7
Vadász Márk: Mustarak-hadművelet és ami mögötte van - 71%-uk szerint a NATO-nak ki kéne vonulniuk Afganisztánból A legnagyobb probléma az, hogy a menekültek elégedetlen közhangulatát a tálib felkelők megfelelő propagandával fel tudják erősíteni és a helyi lakosságot még jobban a nemzetközi csapatok ellen tudják hangolni. A Mustarak-hadművelet egyik központi eleme volt a kábítószer-ellen küzdelem. Többek között ezért is esett Afganisztán déli tartományai közül Helmandra, és azon belül Mardzsa, Nad Ali, Laskhar Gah és környékükre a választás, mert az egyik legjelentősebb ópiummák termő vidék, az ópium előállítás és kereskedelem egyik központja (Helmand tartományban található az ország ópiummák-ültetvényeinek az 57%-a, és itt állítják elő az ország összes ópiumának az 59%-át).25 A kábítószer kérdése Afganisztán egyik kulcs problémája. Rendkívül bonyolult és egymással kölcsönös összefüggésben lévő tényező alkotja, ezért jelen írás csak a Mustarak-hadművelet közben végrehajtott kábítószer-ellenes tevékenységének hatásait vizsgálja. Az Obama adminisztráció új stratégiát igyekezett alkalmazni a kábítószer-ellen küzdelemben. Az ópiummák-ültetvények irtása helyett a feldolgozó üzemek és a raktárak felszámolása, a kábítószer kereskedelem elleni sokkal keményebb fellépés került előtérbe. Háttérbe szorította az afgán parasztok kompenzálását, és más haszonnövény termesztésére való átállás ösztönzését. Hazai intézkedésként az amerikai kábítószer keresletet visszaszorítására indított programokat, melyre jelentős összegeket különített el már az előző kormányzat.26 Az új stratégia azt a tényt is felismerte, hogy önmagában a mák-ültetvények irtása nem megoldás a problémára, hanem csak újabb problémát generál. Afganisztán déli részén a családok kétharmada ópium előállításból él ezért az alternatív megélhetési források felkínálása elkerülhetetlen. A tálib felkelés stabil anyagi forrását jelenti a kábítószer előállítás és kereskedelemből realizált jövedelem. Ezért könnyen össze lehet mosni a felkelők elleni küzdelem stratégiai kérdéseit a kábítószer elleni küzdelemmel. A kábítószer elleni küzdelem, tekintettel a felkelők gazdasági érdekeire, integráns része a felkelők elleni harcnak, de eszközeiben különbözniük kell egymástól! A kábítószer elleni küzdelem azon eszközei, mely a lakosság megélhetését biztosító mákföldek irtását jelenti ellentétben áll a lakosság megnyerését célzó erőfeszítésekkel. Épp ezért volt meglepő, hogy a Mustarak-hadművelet végrehajtásakor az ópiummák ültetvények irtását nem hagyták el, ami finoman szólva nem találkozott a parasztok elképzeléseivel.27 A fentiek fényében nem meglepő, hogy a megkérdezettek 66%-a szerint az ópiummák-ültetvények irtása rossz a helyieknek, és 52%-uk szerint nem lehet mást termeszteni, mint mákot. Az alternatív megélhetést biztosító megoldások, és a pénzügyi ösztönzés, hogy a parasztok maguk irtsák az ültetvényeket legtöbb esetben nem vezettek eredményre. Azok a farmerek, akik pénzt kaptak az irtásért, vagy a nem termesztésért, nincsenek ösztönözve, hogy más haszonnövénnyel, gabonával foglalkozzanak. A kompenzáció részeként gyakran kaptak a parasztok vetőmagot és műtrágyát, de ez nem akadályozta meg őket, hogy a nagyobb bevétel érdekében a következő évben ne újra mákkal
25
UNODC World Drog Report 2010, 137.p. http://www.humansecuritygateway.com/documents/UNODC_2010_WorldDrugReport.pdf letöltési idő: 2010.04.01 26 Tálas Péter. Csökkenő afganisztáni esélyek, SVKI, 2010/10, p.9., http://portal.zmne.hu/portal/page?_pageid=34,128886&_dad=portal&_schema=PORTAL letöltési idő. 2010.07.10. 27 A tanulmány említ néhány esetet: Baba Ali faluban hat afgán rendőrt megöltek, akik az irtást akarták végezni, illetve a Mardzsából elmenekültek, otthonaikba visszatértük után vették észre, hogy földjeiken a termést még az aratás előtt elpusztították, így a megélhetésüket is ellehetetlenítették. ICOS: Operation Mostharak, pp. 19-20.
8
Vadász Márk: Mustarak-hadművelet és ami mögötte van vessék be a földeket. Több család pedig azért fogott máktermesztésbe, hogy a kompenzáció összegét és egyéb támogatásokat megkapják. Tekintettel, hogy a tartomány gazdasági életében kiemelkedő szerepe van az ópium előállításnak, így gazdasági fejlesztéseknek elsősorban igazodniuk kell a kábítószer elleni harc valamelyik intézkedéséhez, valamint bele kell illeszteni a felkelők-ellen harc stratégiájába is. Nyilvánvaló, hogy a helyi parasztok termelő tevékenységét és a tálibok jövedelemszerzését szét kell kapcsolni. Ebbe a folyamatba léphet be a „Poppy for Medicine” program,28 amely szerint orvosi célra vásárolnák fel a programban részvevő termelőktől az ópium alapanyagot, szigorúan ellenőrzött körülmények között. A rendszert az USA támogatja, több éve működik Törökországban és Indiában. A rendszer gyenge pontja lehet, hogy világviszonylatban nincs hiány a morfin alapú fájdalomcsillapítókból, valamint a nyersópium kínálat csökkenésével újra megemelkedhet a piaci ára, mely ismét arra ösztönözné a parasztokat, hogy kábítószernek adják el terményeiket.29 De ahhoz, hogy hatékonyan ki lehessen váltani a tálib „fizetőképes keresletet” hosszabb időnek kell eltelnie, a programot állandó finanszírozással életben kell tartani még a romló biztonsági helyzet között is, különben az addig befektetett anyagi források nem fognak megtérülni. A hadművelet alatti kábítószer-ellenes hibás fellépés azt eredményezte, hogy a lakosság fő bevételi forrásától igyekezetek megfosztani őket mindenfajta ellentételezés nélkül. Ehhez jött még az elégtelen gyorssegélyezés. Ennélfogva, a helyiek természetszerűleg elutasítóak a kormánnyal, a nemzetközi jelenléttel, sőt dühösebbekké és elégedetlenebbekké váltak. Ezen hibák szinte alig hagynak a lakosoknak választási lehetőséget, minthogy támogassák vagy csatlakozzanak a tálib felkeléshez. 3.1.3 Politikai kapcsolat Az elgondolás, melynek alapján a NATO megtervezte a hadműveletet az volt, hogy egyrészt bebizonyítsák, hogy felkelők elleni harc új stratégiájával, lakosság támogatásának megnyerésével olyan körzetekben is győzhetnek, ahol a tálibok felkelők hagyományosan erősek. Bebizonyítsák másfelől a saját hazai közvéleményüknek, hogy az afganisztáni szerepvállalásuknak van kézzelfogható eredménye, és a nemzetközi jelenléthez szükséges hazai támogatást így megnyerjék. A korábbi évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a helyi közösségek jogos panaszainak figyelembe vétele több kívánni valót hagy maga után. A helyiek a katonai műveletek elleni panaszaik állandóak: civil áldozatok magas száma, lakóhelyük elhagyására kényszerítik őket, lakóhelyeik, tulajdonuk károsodása és az éjszakai rajtaütések. Mivel egy katonai művelet során a legkörültekintőbb tervezés esetén is előfordulhatnak civil áldozatok, vagy vagyon károk, ezeket megfelelő politikai hozzáállással, ilyen estre való tervekkel, megfelelő jóvátétellel ellentételezni lehet. A lakosságot leginkább negatívan érintő hatás a civil áldozatok magas száma és a menekültkérdés. A kutatók kérdésére, miszerint sok civil áldozata volt a műveleteknek, a válaszadók 96%-a igennel válaszolt. Sőt lakosság úgy tudta, hogy több, mint 200-an haltak meg. Ezzel szemben a helyszíni segélyszervezet adatai szerint ez a szám „csak” 55 volt. Ha összevetjük a tálibok veszteségével (becslések szerint 120 harcos esett el) azt kapjuk, hogy a hadművelet afgán veszteségének majdnem harmada civil. Ez túl magas arány ahhoz képest, 28
ICOS: Operation Mutharak, 21.p; részletesen: The Senlis Council: Poppy for Medicine, Licensing poppy for the production of essential medicines: an integrated counter-narcotics, development, and counter-insurgency model for Afghanistan. London 2007. http://poppyformedicine.net/documents/Poppy_for_medicine_in_Afghanistan letöltési idő:2010.07.27. 29 Az nyersópium afganisztáni „termelő” ára (farm-gate price) kilogrammonként 2009 végére 60 és 70 dollár közé esett.
9
Vadász Márk: Mustarak-hadművelet és ami mögötte van hogy a műveletek vezérelve a civil lakosság védelme volt. Nem meglepő, hogy a kérdezett 61%-nak a műveletekről és a nemzetközi jelenlétről rossz véleménye van.30 Tálibok uralta területeken a nemzetközi csapatoknak a helyi vezetőkkel való kapcsolattartás szinte lehetetlen. Ezért a sikeres katonai művelet után az elöljárókkal ki kell építeni a megfelelő szintű, rendszeres és hatékony politikai kapcsolatot, hogy az esetleges panaszokat orvosolni lehessen. Így tehát megfelelő intézkedésekkel tompítani és ellensúlyozni lehet a lakosság jogos felháborodását és elégedetlenségét. Ennek egyik eszköze, a nyilvános bocsánatkérés, az azonnali pénzbeli kártérítés és olyan gyorsan kivitelezhető programok, mint mecsetek felújítása, vagy Korán osztás. Az ICOS tanulmánya felállít egy „egyenletet” a felkelés ellenes műveleti hatásokra: „a negatív hatásokat pozitív hatásokkal kell kiegyenlíteni, viszont a pozitív hatásoknak sokkal többnek kell lenni, mint a negatívok”.31 A tanulmány két kérdéskört csak érintőlegesen vizsgál meg. Az egyik, hogy a kérdésekre adott válaszok eloszlása azt mutatja: a nemzetközi jelenlétnek és a tálib felkelők elleni harcnak vannak támogatóik is, csak sokkal kevesebben, mint ahányan ellenzik. Ezért a felmérést készítői számára meglepetésként hatott, hogy a megkérdezettek 67%-a szerint a NATO-nak hasonló műveletet kéne indítania Kandahárban és ellenőrzésük alá kéne venni és az aknáktól és más robbanószerektől megtisztítani az utat Laskhar Gah, Kandahár és Kabul között. Az út megtisztítás végeredményben gazdasági okokra vezethető vissza, mivel így a parasztok vagy a kereskedők újra eljuthatnak terményeikkel a városok piacaira. Hogy offenzívát indítsanak a szövetséges csapatok Kandahárban is, talán jelzi, hogy a tálib uralomnak nem mindenki örül a térségben.32 Sőt szívesen megszabadulnának tőlük, csak az ezzel járó katonai jelenlétet, az okozott pusztítást, a bizonytalannak tűnő jövőt nem szívesen vállalják a legtöbben. A másik kérdés arról szól: „Mellette, vagy ellene van a tálibokkal való megegyezésnek?” A válaszadók 24%-a elutasító, de 74%-uk támogatná az elképzelést! A helyiek már tapasztalatból tudják, hogy eredményt Afganisztánban kizárólag katonai eszközökkel lehetetlen elérni. Itt elsősorban arra kell gondolni, hogy az eddig elvégzett munka, a fejlesztések, humanitárius segítségnyújtás, a különböző egészségügyi és oktatási programok, a központi hatalom erőszakszerveinek megerősítése, az afgánok boldogulásának előmozdítására tett sok más erőfeszítések eddigi eredményei hiába való; ha nem lettek volna, Afganisztán sokkal előbb visszasüllyedt volna a polgárháborús időszakba. Ennél az eredménynél arra kell gondolni, hogy a tálib mozgalomnak vannak gyökerei és nagyon erős támogatói a lakosság körében. Ha a támogatásuk nem csökken (márpedig az utóbbi idők tapasztalatai azt mutatják, hogy inkább csak nő), előbb utóbb meg kell velük egyezni az ország viszonylagos stabilitásának érdekében.
30
ICOS: Opreation Mustharak, p.23. „COIN Impact Equation” 32 Érdemes lenne mélyebben vizsgálni azt, hogy van e összefüggés: a felmérésben szereplő kérdésekre válaszadók stabil 20 – 30%-a a támogatja a szövetséges jelenlétet, sőt a Mustarak-hadműveletet is, és nagyjából a lakosság hasonló arányban távol tarja magát az ópiummák-termesztéstől és ópium előállítástól 31
10
Vadász Márk: Mustarak-hadművelet és ami mögötte van
3. Összegzés, ajánlás A hadművelet központi eleme a lakosság védelme és támogatásának megnyerése volt. Ezt elsősorban gyors és hatékony segélyezéssel, kormányzati tevékenység azonnali bevezetésével kívánták elérni úgy, hogy közben fegyveres harcot is vívnak a tálib felkelőkkel a terület feletti uralom megszerzéséért. A NATO csapatok Afganisztánban eltöltött hosszú évek tapasztalatai, szerint, csak az átfogó megközelítéssel lehet viszonyulni az afganisztáni stabilizációhoz: a katonai erő csak egy része a biztonság megteremtésének, ugyan olyan súlyú, mint a fejlesztések, a humanitárius segítségnyújtás, a kormányzat megerősítése, az afgán rendőrség és hadsereg felkészítése, a kábítószer elleni küzdelem és még sorolhatnánk. Ennek fényében eléggé negatív képet kapunk, ha röviden értékeljük a műveletet: - Az oly annyira hangsúlyos azonnali segélyezés, a megkérdezettek szerint nem valósult meg. Sem a helyben maradottaknak, sem a menekülteknek nem jutott elég ellátás. Ez arra utal, hogy a műveletek segélyszállítmányokkal való biztosítása nem volt megfelelő. - A menekültkérdés kezelése szintén sikertelen volt. Túlzsúfolt, vagy nem létező menekülttáborokba próbálták elhelyezni az érkezőket, akiknek még ellátást sem tudtak biztosítani. - Bármennyire is igyekeztek, hogy elkerüljék a civil áldozatokat, nem sikerült: a nem ISAF – afgán koalíciós veszteség közel egyharmada civil volt. - A kormány kábítószer-ellenes küzdelme nevében a parasztok megélhetését jelentő ópiummák-földek felszámolását nem függesztették fel. - A katonai erő alkalmazása még mindig nagyobb hangsúlyt és támogatást kapott, mint a nem-katonai erőfeszítése. A fenti hiányosságok miatt a lakosság nem került közelebb a nemzetközi erők céljaihoz, nem lett elfogadóbb a katonai jelenléttel kapcsolatban, megnyerésük nem sikerült. A tálibokhoz való csatlakozás valószínűsége nő, sőt annak a valószínűsége, hogy a térség feletti ellenőrzést hamarosan vissza is szerzik a felkelők. A hadművelet végrehajtása katonai szempontból eredményes volt, hiszen a tálibokat kiszorították a területről. Viszont a sikert nem tudták kiaknázni, továbbfejleszteni köszönhetően a humanitárius és politikai erőfeszítés hiányának. Ha a NATO hivatalosan nem ismeri el a művelet hibáit, mindenképpen beszédes tény, hogy még az idén nyárra tervezett hasonló műveletet Kandahárban bizonytalan időre elhalasztották. Ajánlások AZ ICOS tanulmány több javaslatot is megfogalmaz, amiből kettőt emelnék ki. Az egyik lényege, hogy a műveletek végrehajtásakor a humanitárius krízis kezelésére megfelelő személyi és eszköz biztosításával a csapatok készek legyenek ideiglenes menekülttábort létesíteni, ahol élelmet, vizet, szállást és orvosi ellátást tudnak biztosítani meghatározott ideig. Merész kezdeményezés, bár rendkívül megnöveli a műveletek alatt a csapatok anyag-igényét, logisztikai és ellátási szükségleteit. A másik javaslat kapcsolódik ehhez: a katonai egységek ideiglenes vegyék át a segélyszervezetek segélyanyag szállítási és szétosztási feladatát, tekintettel a műveletek alatti biztonsági helyzetre. A katonai szervezetnek vannak szakcsapatai (CIMIC, CA egységek), melyek teljesíthetik a feladatot és logisztikai kapacitás is rendelhető az elképzeléshez, csak az az alapelv sérül a segélyszervezetek felől, hogy ne azonosítsák őket a katonai szervezettel. Véleményünk szerint a segélyszervezetekkel a szorosabb együttműködés elképzelhető, a
11
Vadász Márk: Mustarak-hadművelet és ami mögötte van csapatok megfelelő logisztikai támogatással végre tudnák hajtani az elképzelést, így az anyagok szétosztása azonnal megtörténne.33 A hasonló szabású katonai műveletek tervezésekor a közeljövőben meg kéne fontolni, hogy olyan helyen indítanák, ahol a tálib befolyás jelentős, de csak az utóbbi időben erősödött meg. Például az északi területeken, ahol lehetne támaszkodni a helyi lakosságra, akik a tálib uralmat nem tartják üdvösnek, szeretnék lerázni magukról, de önerőből, kormányzati, NATO segítség nélkül ez nem megy. Ezeken a helyeken talán sikerül tartósan kiszorítani a tálib felkelőket, akik a jelentős veszteségek hatására hajlandóak lennének ésszerű kompromisszumot kötni a kormányzattal. Ha a NATO mégis úgy dönt, hogy a hagyományos tálib központokat ellen hajt végre katonai műveleteket, a bevetni kívánt katonai erőkön felöl sokkal nagyobb szerepet kell, hogy kapjanak a segélyek, a gyors, azonnali hatású projektek, rövid és középtávú fejlesztési programok, kormányzati jelenlét és tevékenység. Ezek nélkül csak egy időleges katonai sikert aratnának, viszont a terület feletti tartós uralmat, lakosság támogatását nem nyernék meg. A helyi lakosság, törzsi vezetők, hadurak bevonása a felkelők elleni harcba bizonyos megkötésekkel még jelentős eredményeket is hozhat. Megállapodásokkal érdekelté lehet a helyi hatalommal rendelkezőket, hogy a tálib befolyás csökkentésébe vegyék ki a részüket. Ilyen megoldás volt 2006 őszén az u.n. Musa Qaleh-megállapodás. Ez azt tartalmazta, hogy Musa Qaleh járás törzsi vezetői és a Helmand kormányzója megállapodtak, hogy Musa Qaleh város és a körülötte lévő területekre a brit csapatok nem vonulnak be, cserébe a helyi vezetők távol tartják a tálib felkelőket. Ezt a megállapodást 2006 októberében kötötték és egészen 2007 februárjáig életben is maradt, amikor is Ghafour molla tálib parancsnok csapatai be nem vonultak a városba. Habár rövid ideig élt a megállapodás, voltak pozitív hozadékai is. A helyiek ellenállást tanúsítottak a megjelent tálib erőkel szemben és nem sokkal később letartóztatták és megölték Ghafour mollát. Ezután több megállapodás is született, nemcsak itt, de más járásokban is, melyek által érdekelté tették a helyieket a biztonság megteremtésében és jelentős autonómiát kaptak ügyeik intézésében, mindezt azért mert ellenálltak a tálib térnyerésnek.34 Ez a megállapodás azonban nem éppen a központi kormányzati hatalom kiterjesztésének egyik eklatáns példája, de a tálibok visszaszorításának hatékony eszköze lehet. A kormányzatot oly módon lehetne bevonni a hasonló jellegű megállapodásokba, ha a ő biztosítja a katonai erőt a tálibok távoltartására, nem pedig az NATO; széleskörű önkormányzatot biztosít a területnek, cserébe a helyi vezetés viszont elismeri a központi kormányzat főhatalmát. Be kell látni, hogy a központi kormányzat hatalmának kiterjesztése soha nem fog megvalósulni Afganisztánban, mint ahogy egy nyugati típusú demokrácia sem. Sajnos a politikai-társadalmi fejlődést erőszakosan nem lehet levezényelni. A nyugati világ számára a jó öreg oszd meg és uralkodj elv sajnos még sokáig vezérlőelv kell, hogy maradjon Afganisztánban, ha azt szeretné, hogy a mostaninál kevesebb katonával, de közel azonos anyagi ráfordítással a szélsőséges iszlám térnyerését megakadályozza. El kell fogadni, hogy Afganisztánban a jelentősebb helyi hadurak, törzsi vezetők hatalmát a központi kormányzati hatalom soha nem fogja tudni megtörni. A viszonylagos stabilitás érdekében bele kell menni kényelmetlen és nehezen vállalható kompromisszumokba. Többek között azért, hogy kiszorítsák az ország egyik, nem pastun dominanciájú területről a tálib mozgalmat, az ország bizonyos területén hatalomba kell tartani. 33
ICOS: Operation Mostharak, p. 27. UK Operations in Afghanistan, 13th Report od Session 2006-07, London, 2007. p. 30 http://www.publications.parliament.uk/pa/cm200607/cmselect/cmdfence/408/408.pdf letöltési idő: 2010.06.30. 34
12
Vadász Márk: Mustarak-hadművelet és ami mögötte van Félő, hogy a most bejelentett csapatkivonási ütemtervet, ha minden áron betartják, a külföldi csapatok távoztával az ország visszatér a 90-es évekbeli polgárháborús állapotokhoz. Az új felkelés-ellen stratégiai elképzelés kiváló főpróbájának tekinthetjük a Mustarakhadműveletet, minden hibájával és hiányosságával együtt. Csak remélhetjük, mindenki levonja a megfelelő tanulságokat.
13
Vadász Márk: Mustarak-hadművelet és ami mögötte van Felhasznált források
Tanulmányok: Operation Mostharak: Lesson Learned. ICOS, 2010. may. http://www.icosgroup.net/documents/operation_moshtarak.pdf letöltés ideje: 2010.05.20. UNODC World Drog Report 2010 http://www.humansecuritygateway.com/documents/UNODC_2010_WorldDrugReport.pdf letöltési idő: 2010.04.01. SVKI elemzések-2009/8, Az új afganisztáni stratégia esélyei, készítette: Tálas Péter http://193.224.76.4/download/svki/Elemzesek/2009/SVKI_Elemzesek_2009_8.pdf letöltési idő: 2010.03.20. SVKI elemzések-2010/10, Csökkenő afganisztáni esélyek, készített: Tálas Péter http://portal.zmne.hu/portal/page?_pageid=34,128886&_dad=portal&_schema=PORTAL The Senlis Council: Poppy for Medicine, Licensing poppy for the production of essential medicines: an integrated counter-narcotics, development, and counter-insurgency model for Afghanistan. London 2007. http://poppyformedicine.net/documents/Poppy_for_medicine_in_Afghanistan letöltési idő:2010.07.27. DRESSLER, Jeffrey: Operation Moshtarak: Preparing for the battle of Marjah. In: Institute for the Study of War, february 11, 2010 http://www.understandingwar.org/files/Operation_Moshtarak_1.pdf letöltés ideje: 2010.05.30. HAVALL, Harold: COIN Revisited, Lessons of the classical literature on counterinsurgency and its applicability to the Afghan hybrid insurgency. NUPI Report, Security in practice No. 13. http://www.einiras.net/pub/details.cfm?lng=en&id=92745 letöltési idő: 2010.05.30. LIVINGSTON, Ian S.; MESSERA, Heather L.; O’HANLON, Michael: Afghanistan Index. Tracking Variables of Reconstruction & Security in post-9/11 Afghanistan. Brookings, July 31, 2010. http://www.brookings.edu/~/media/Files/Programs/FP/afghanistan%20index/index.pdf letöltési idő: 2010.07.30. UK Operations in Afghanistan, 13th Report od Session 2006-07, London, 2007. http://www.publications.parliament.uk/pa/cm200607/cmselect/cmdfence/408/408.pdf letöltési idő: 2010.06.30. U.S. Government Counterinsurgency Guide, 2009. januar http://www.state.gov/documents/organization/119629.pdf letöltési idő: 2010.04.10.
14
Vadász Márk: Mustarak-hadművelet és ami mögötte van
ISAF Commander’s Counterinsurgency Guidance, HQ ISAF, Kabul, Afghanistan http://www.nato.int/isaf/docu/official_texts/counterinsurgency_guidance.pdf letöltési idő: 2010.05.30. ISAF JC – Afghanistan: Operation Mostharak. News Release, 2010.02.13. http://www.isaf.nato.int/images/stories/File/2010-02-CA-059-BackgrounderOperation%20Moshtarak.pdf letöltési idő: 2010.04.30.
Afghanistan Report 2009, NATO Public Diplomacy Division, Brussels, 2010 http://www.nato.int/nato_static/assets/pdf/pdf_2009_03/20090331_090331_afghanistan_repor t_2009.pdf letöltés ideje: 2010.06.10. FLYNN, Michael MG: State of the Insurgency. Trends, Intentions,and Objectives. 2009. http://www.humansecuritygateway.com/documents/ISAF_StateOfTheInsurgency_22Decemb er09.pdf letöltési idő: 2010.06.10.
Újságcikkek:
Afghanistan: Marjah residents take stock after offensive, IRIN report, 2010.03.16, http://www.irinnews.org/Report.aspx?ReportId=88439 letöltés ideje: 2010.04.22. Afghanistan: Marjah battle not yet won, http://www.bbc.co.uk/news/10403213, letöltési idő: 2010.06.24. BERMAN, Eli; FELTER, Joseph H., and SHAPIRO, Jacob N.: Constructive Coin. How Development Can Fight Radicals, in Foreign Affairs, 2010.06.01. http://www.foreignaffairs.com/articles/66432/eli-berman-joseph-h-felter-and-jacob-nshapiro/constructive-coin letöltési idő: 2010.07.27 COLVIN, Marie: Taliban leaders flee as amrines hit stronghold, http://www.timesonline.co.uk/tol/news/world/afghanistan/article7026348.ece letöltés ideje: 2010.05.18. GARDINER, Ashley: Opium City Captured, in: Herald Sun, 2010.02.14. http://www.heraldsun.com.au/news/world/opium-city-captured/story-e6frf7lf-1225830238012 letöltés ideje: 2010.06.21. FARMER, Ben: Commandos make record drug seizure in Afghanistan, http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/asia/afghanistan/5378086/Commandos-makerecord-drug-seizure-in-Afghanistan.html , letöltés ideje: 2010.06.14. FLINKS, Dexter: Allied Troops Seize Taliban Post; Fighting is Sporadic, http://www.nytimes.com/2010/02/14/world/asia/14afghan.html?_r=1 letöltés idej: 2010.06.19
15
Vadász Márk: Mustarak-hadművelet és ami mögötte van HARDING, Thomas: British troops destroy Taliban bomb making factories, http://www.telegraph.co.uk/news/worldnews/asia/afghanistan/7237175/British-troopsdestroy-Taliban-bomb-making-factories.html , letöltés ideje: 2010.06.14. MOTEVALLI, Golnar: NATO says its rockets killed 12 Afghan civilians, http://www.reuters.com/article/idUSTRE61B1ZJ20100214 letöltés ideje: 2010.06.12. WARD, Olivia: Canadians played key role in Marja attack, http://www.thestar.com/news/world/article/772420--canadians-played-key-role-in-marjaattack, letöltés ideje: 2010.05.10. WYATT, Caroline: Restraint the new tactic for UK troops in Afghanistan. http://news.bbc.co.uk/2/hi/uk_news/8484205.stm letöltés ideje: 2010.06.23. http://icasualties.org/oef/ Letöltési idő: 2010.06.26.
16
