A munkavégzés és a munkakörnyezet egészségkárosító hatása Közlekedés I

A munkavégzés és a munkakörnyezet egészségkárosító hatása Közlekedés I. Dr. Budavölgyi Attila OTH Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Főosztály www.omfi.hu [email protected]

Vázlat • A közlekedés általános jellemzői • Megterhelés, kóroki tényezők a

közlekedésben • Az ágazat fajtái, részletezése

A közlekedés általános jellemzői • homogenitás – heterogenitás • jellemző a nagyvállalati struktúra • a megterhelés, kóroki tényezők szempontjából kiemeltek a járművezetők • a megterhelésben sok azonosság: • a „normál” (egyműszakos, 8 órás) munkarend hiánya • alul- és túlterheltségek aránya • kóroki tényezőket illetően sok azonosság

A közlekedés általános jellemzői Kiemelt munkakörök: • járművezetők • irányítók • ellenőrzést végzők • ügyféllel kapcsolatot tartók, kiszolgálók

Megterhelés, kóroki tényezők • kóroki tényezők fogalma • kóroki tényezők><megterhelés • megterhelés: munkavégzésből adódik (optimális szint), aktív • kóroki tényező: munkakörnyezetből adódik, passzív

Megterhelés, kóroki tényezők Megterhelés: • fizikai: könnyű – közepes • környezeti: hőmérséklet, pára • pszichés: monotónia, túlterhelés, készültség

Megterhelés, kóroki tényezők Fizikai megterhelés: ma már az alulterhelés jellemző, mely probléma: • krónikus betegségek kialakulása (mozgásszervi, cardiovascularis, metabolikus) • a tartós nyugalmi állapot a figyelem csökkenéséhez is vezet • hirtelen fizikai megterhelés elviselése • bizonyos izomcsoportok túlterhelése

Megterhelés, kóroki tényezők Környezeti megterhelés (klíma): •Határértékek: Szellemi munka 31 °C (K)EH Könnyű fizikai munka 31 °C (K)EH Közepesen nehéz fizikai munka 29 °C (K)EH Nehéz fizikai munka 27 °C (K)EH Direkt hősugárzás! • Hideg munkahely: napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-nál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el. • Védőital – meleg tea, hideg ivóvíz • Nem üzemszerű működés!

Megterhelés, kóroki tényezők Védőital: •Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként !!! védőitalt kell biztosítani. •A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. • E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.

Megterhelés, kóroki tényezők Védőital: •A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. Ennek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladhatja meg, vagy mesterséges édesítőszerrel ízesíthető, illetve egyéb ízesítést a munkavállalók igényeinek megfelelően kell alkalmazni • A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.

Megterhelés, kóroki tényezők Környezeti megterhelés (klíma): • hatások: égés, napszúrás, hőguta, hőkimerülés, folyadék-, elektrolit zavarok, fagyás, kihűlés, didergés, hideg urticaria • végtagok lehűlése mozgási nehezítettséget, hypaesthesiát okoz – fokozott balesetveszély •egyéni védőeszköz

Megterhelés, kóroki tényezők Környezeti megterhelés (klíma): pára • túl alacsony, ill. magas értéke is kellemetlen, káros • magas páratartalom csökkenti, alacsony fokozza a párolgást (hőelvonás) • bőr, nyálkahártyák kiszáradhatnak, vagy túlzottan nedvesek • Az OSHA közleményében 20-60%-ot javasolnak Exponáltak: • természetes terek dolgozói • mesterséges terek (télen fűtés, nyáron hűtés) • technologia igények

Megterhelés, kóroki tényezők Környezeti megterhelés (klíma): pára Következmény, betegségek, állapotok: • száraz szem, bőr szindrómák • felső légúti betegségek • bőr gombás betegségei • „sick building syndrome”

Megterhelés, kóroki tényezők Környezeti megterhelés (klíma): temperálás, szellőztetés •célja: a normál légköri levegő biztosítása a munkahelyen, az esetlegesen termelődött exogén anyagok (por, pára, toxinok) eltávolítása • követelménye: huzatmentes, minimális hőmérséklet ingadozás • részt vesz a megfelelő klíma kialakításában • formái: mesterséges, természetes

Megterhelés, kóroki tényezők Környezeti megterhelés (klíma): temperálás, szellőztetés Fűtő-hűtő berendezések fiziológiai hatásai: • zaj • huzathatás • hősugárzás • por • klímák kondenzvizében biológiai ágensek elszaporodása (legionella, penész)

Megterhelés, kóroki tényezők Pszichés megterhelés • monotónia: hosszú ideig kevés, azonos inger – éberség, figyelem csökken • fokozott megterhelés: időszakosan túl sok információ, döntési kényszer kevés vagy ellentmondásos információk alapján, nagy felelősség viselése emberekért, anyagi javakért • készenlét

Megterhelés, kóroki tényezők Pszichés megterhelés • egyéb: konfliktus szituációk, kommunikációs nehézségek, katasztrófák (PTSD), otthontól távol, műszak, túlmunka (ld. Pszichoszociális kóroki tényezők)

Fizikai kóroki tényezők • Zaj • Rezgés • Ionizáló sugárzás • Nem ionizáló sugárzás • Klíma • Magas, vagy alacsony légköri nyomás • Elektromos áram • Egyéb

Zaj •Hullámszerűen terjedő fizikai változás •Jellemzi erőssége, frekvenciája •Tiszta hang>
Zaj Határértékek: a) zajexpozíciós határértékek: LEX,8h = 87 dB(A), illetve Pcsúcs[Lmax] = 200 Pa [140dB(C)] b) felső beavatkozási határértékek: LEX,8h = 85 dB(A), illetve Pcsúcs[Lmax] = 140 Pa [137 dB(C); c) alsó beavatkozási határértékek: LEX,8h = 80 dB(A), illetve Pcsúcs [Lmax] = 112 Pa [135 dB(C)].

Zaj Zaj expozíció forrása közlekedésben

• • • • • • •

motor mechanikai zörejek gépek, berendezések nagynyomású gázok jelzések emberek állatok

• a kiszolgálást végzőknél gyakoribb!

Zaj

Zaj A zaj biológiai hatása • • • • •

TTS (átmeneti halláscsökkenés) Percepciós (idegi) típusú halláscsökkenés Dörejártalom (pl.: robbanás) Fokozott expozíció Foglalkozási betegség

Zaj Alkalmassági vizsgálatok kérdésköre • panaszok: hallászavar, fülcsengés, -zúgás

• status: audiogram • kizáró okok: - percepciós típusú halláscsökkenés (kombinált) (1000-4000 Hz tartomány átlagában >20dB) - stapedius reflex kiesés (stapedectomia, tympanoplastica) - foglalkozási eredetű halláscsökkenés: 40 éves kor előtt 2000 Hz-en 30 dB • időszakos alkalmassági vizsgálatok: 81-85 dBAeq közötti zajexpozíció esetén 4 évenként a kérésére

munkavállaló

86-90 dBAeq közötti zajexpozíció esetén 4 évenként halláspanasz esetén soron kívül 91-100 dBAeq közötti zajexpozíció esetén 2 évenként esetén soron kívül

halláspanasz

100 dBAeq zajexpozíció felett évenként halláspanasz esetén soron

kívül

A vibráció fizikája • A vibráció: periodikus mozgás, gyorsulással, amplitúdóval és frekvenciával jellemezhető • Mérhető a gyorsulás csúcs-, illetve négyzetes (effektív) középértéke • Meghatározhatók a frekvencia összetevők • Rezgésmérés: gyorsulás mérése piezoelektromos elven

Vibráció expozícióval járó munkakörök eszköz alapján • Vibrációt keltő szerszámok használata: préslégszerszámok, ütve-fúrók, döngölők • Vibrációval járó szerszámok használata (körmozgást végző szerszám, vagy munkadarab): csiszolók, köszörűk, fúrógépek, kiegyensúlyozatlan gépek (traktor) Régi eszközök! Legfőbb forrás: haladás az úttesten, pályán, közegben, turbulencia

• • • • • • • •

Vibráció expozícióval járó munkakörök Foglalkozás alapján bányász fakitermelő építőipari munkás öntvénytisztító köszörűs csiszoló lakatos gépkezelő

A vibráció biológiai hatása A vibráció biológiai hatása függ: • frekvenciától • a közölt energiától • munkakörülményektől (hőmérséklet, pára, zaj) • tevékenység végzésének módjától • egyéni hajlamtól (nem, kor, életmód)

A vibráció biológiai hatása A hatás lokalizációja alapján: • helyileg ható (kéz-kar) • egésztest

A vibráció biológiai hatása Kéz-kar vibráció esetén

• csont: osteochondritis dissecans

(kéztőcsontokban, könyökben), c-gerinc processus spinosus fáradásos törése • ér: aa. digitales occlusioja, tenyérívek occlusioja, Raynaud-jelenség • ideg: ideg vezetési sebesség csökkenés, alagút syndromák

A vibráció biológiai hatása Egésztest vibráció esetén

• Jól differenciálható, jellemző megbetegedés

nincs • Gyakoribbá válnak az arthrosisok, discopathiák • Vegetatív, központi idegrendszeri hatások • 60-90 Hz – szemgolyó rezonancia

A vibrációs expozíciónak kitett munkavállalók vizsgálata Tünetek • TOS próba, ökölzárási próba, Allen teszt • hideg provokáció • egyéb (atrophia, dupuytren contractura, sérülések, infectiok)

A vibrációs expozíciónak kitett munkavállalók vizsgálata Eszközös vizsgálatok • Vérnyomásmérés az ujjakban • Doppler (min.felt.) • Laser doppler

Orvosi teendők • Megelőzés, véleményezés, tanácsadás • Alkalmassági vizsgálatok (záró!), kizáró okok: súlyos csont-ízületi-, perifériás idegkárosodás, érszűkület, Raynaud betegség • Egyéni védőeszköz?

Elektromos áram • Balesetszerű expozíció • Hatások: égés (áramjegy), elektrolit zavarok, izomkárosodás (myoglobin!), Szív ingerületképzés, -vezetés zavarai, KIR károsodás • Teendők áramütés esetén: sürgősségi ellátás • Teendők panaszmentes áramütöttnél: fiz. st., EKG, labor monitor (vesefunctio!) • Alkalmassági vizsgálatok kérdésköre

A légköri nyomás változásai • A légnyomás: a Föld légkörében tartózkodó testre kifejtett nyomás, melyet a gravitáció okozta hidrosztatikus nyomás okoz (természetes körülmények között). • Folyadékban (vízben) lévő testre a folyadék hidrosztatikus nyomása is hat (addíció). • Mesterséges környezetben a hidrosztatikus nyomástól függetlenül létrehozható alacsonyabb, vagy magasabb nyomás • Mértékegység: Pa (N/m2), Hgmm, bar

A légnyomás fizikája •0m-en a légköri nyomás: 100 kPa, 100000 Pa, 1 bar, 760 Hgmm • Nyomásmérés: barométer • A 100 kPa alatti légnyomást hypobarikus, a 100 kPa felettit hyperbarikus környezetnek nevezzük

• Mivel a légköri levegő több gáz elegye, ezért megkülönböztethető azok parciális nyomása •Határértékek: 3.5 bar túlnyomás

Légnyomásváltozással járó munkakörök • Keszonmunka: rendszerint olyan technologia

használata, amelyhez magas, vagy alacsony nyomású munkakörnyezet szükséges (mélyépítés) • Egészségügyi felhasználás • Természetes környezetben, magas, vagy alacsony nyomáson végzett munka (búvár)

A légnyomásváltozás biológiai hatása

A légnyomásváltozás biológiai hatása függ: • légnyomásváltozás irányától • légnyomás(változás) nagyságától • munkakörülményektől •tevékenység végzésének módjától • egyéni hajlamtól (nem, kor, életmód)

A légnyomásváltozás biológiai hatása A légnyomás mértéke: • magas: a testre ható külső erő nő, de ezzel párhuzamosan az ellentétes erők is; gázok parciális nyomása nő (n.b.: mélységi mámor) • alacsony: a testre ható külső erők csökkennek, de ezzel párhuzamosan a belsők is; gázok parciális nyomása csökken

A légnyomásváltozás biológiai hatása A légnyomás növekedése: • A külső nyomásnövekedéssel a belső nyomásnak is növekednie kell. Probléma: belső légtartó üregek, pl. középfül, orrmelléküregek, fogak, stb., ha a nyomáskiegyenlítés nem lehetséges. • A gázok parciális nyomásának növekedése a gázok szöveti parciális nyomásemelkedését eredményezi, emiatt „felhalmozódnak”.

A légnyomásváltozás biológiai hatása A légnyomás csökkenése: • A külső nyomáscsökkenéssel a belső nyomásnak is csökkennie kell. Probléma: belső légtartó üregek, pl. középfül, orrmelléküregek, fogak, stb., ha a nyomáskiegyenlítés nem lehetséges. • A gázok parciális nyomásának csökkenése a gázok szöveti parciális nyomáscsökkenését eredményezi.

A légnyomásváltozás biológiai hatása • Gyors csökkenés esetén az elimináció nem

tart lépést, emiatt bizonyos gázok (N2) már az érpályában kiválnak a folyadék fázisból • Emiatt buborékok képződnek az érpályában (jellemzően a nagy zsírtartalmú szövetekben: agy, csontvelő) • Létrejön a caisson betegség

A légnyomásváltozás biológiai hatása barotrauma • Nyomáskülönbség hatására fellépő sérülés • Hirtelen nyomásnövekedés, vagy csökkenés •

Jellemző: kiegyenlítési nehézségek, nagy nyomáskülönbségek, robbanás

Kezelés • Keszon betegség: túlnyomásba helyezés, fokozatos dekompresszió • Krónikus keszon betegség: csontelhalás gyógyíthatatlan • Alacsony légnyomáson végzett munka: szükségessé válhat az oxigenizáció • Magas légnyomáson végzett munka: mélységi mámor megelőzése • Fül-orr-gégészeti betegségek (kiegyenlítés zavara): orrcsepp

A sugárzások

•Ionizáló sugárzás:részecskék

ionizálása •Nem ionizáló sugárzás: ionizációt, magátalakulást nem hoz létre

Ionizáló sugárzás

•Ionizáló sugárzás:részecskék

ionizálása •Elektromágneses tér hullámszerű változása (rtg sugárzás), vagy •Részecskék áramlása (elektron, proton, neutron, alfa-, béta részecskék)

Ionizáló sugárzás: dózis

•Dózis: D=de / dm (J/kg) (Gy) •Egyenérték dózis H=D x ω (J/kg)

(Sv) •Effektív dózis E=ΣωT x HT(J/kg) (Sv)

Ionizáló sugárzás: biológiai hatás

•Determinisztikus dózis-hatás

összefüggés (akut szövődmények)


•Sztohasztikus dózis-hatás

összefüggés (genetikai, késői szövődmények)


Dóziskorlát: • 20 mSv effektív dózis évente, öt egymást követő évre átlagolva • 50 mSv effektív dózis bármely évben •150 mSv egyenértékdózis egy évben a szemlencsére •500 mSv egyenértékdózis egy évben a végtagokra, bőrre

Sugárexpozíció veszélyével járó munkakörök • Egészségügy: Radiológia, aneszteziológia,

• • • • •

traumatológia, sugárterápia, izotóp diagnosztika,onkológia Ipari radiológia Nukleáris erőművek Szállítás Gyártás Karbantartás

Az ionizáló sugárzásnak kitett munkavállalók vizsgálata • Doziméter • Cytogenetika • Célszervek: pajzsmirigy, vérkép • Fizikális eltérések

Nem-ionizáló sugárzás •Fény: UV,IR,látható, laser •Rádiófrekvenciás •Mikrohullámú •UH

Nem-ionizáló sugárzás

Ultraibolya fény: •100-400nm •Forrás: természetes, ívkisülés, ívhegesztés •Tevékenység: hegesztés, fénytechnika, egészségügy •Hatás: bőrpír, cataracta, conjunctivitis photoelectrica


Lézer: •Koherens, monokromatikus, nagy intenzitású •Forrás: jelző, mérő, megmunkáló, terápiás eszközök •Tevékenység: eszközfelhasználás •Hatás: bőrpír, gyulladás, szemsérülés


Lézer osztályozása: •1. osztály: veszélytelen •2. osztály:kis teljesítményű, kevéssé

veszélyes •3.a. osztály: közepes teljesítményű, kevéssé veszélyes •3. b. osztály: közepes teljesítményű, közepesen veszélyes •4. osztály:Nagy teljesítményű, nagyon veszélyes


Mikrohullám, rádió frekvencia: • 1 mm-10km (300GHz-30kHz) •Forrás: konyhatechnika, hegesztés, egészségügy •Tevékenység: hegesztés, fénytechnika, egészségügy, radar •Hatás: hőhatás

Kémiai kóroki tényezők

Kémiai kóroki tényezők A 90-es évek első felében kereskedelmi forgalomban több mint 100 000 vegyi anyag volt, a regisztráltaké 10 000 000. 2000-es évek eleje 130 000 és 13 000 000. Évente kb.400-1000 kerül kereskedelmi forgalomba. Az átfogóan vizsgált és ismert anyagok száma 2-3%-a a kereskedelmi forgalomban lévőknek.

Kémiai kóroki tényezők A WHO definiciója szerint minden egyes vegyi anyag potenciális kóroki tényező és mint ilyen sokszorosan haladja meg az eddig ismert valamennyi emberi megbetegedés ismert kóroki tényezőinek számát.

Kémiai kóroki tényezők Méreg: azok az anyagok, amelyek aránylag kis mennyisében káros változásokat okoznak az egészséges szervezetben •minden olyan anyag, amely az élő szervezetbe jutva annak átmeneti vagy tartós károsodását, •esetleg halálát okozza

Kémiai kóroki tényezők Xenobiotikum: •Olyan vegyi anyag, amely az ember (vagy más élő szervezet) anyagcseréjéhez nem szükséges, és annak normális működésében nem vesz részt. •Nem minden xenobiotikum méreg és számos az anyagcserében részt vevő anyag a szervezetben megemelkedő koncentrációja miatt mérgezővé válhat.

Kémiai kóroki tényezők A toxikus hatások: •Kumulatív hatású anyagok •Lineáris hatású (determinisztikus hatású) anyagok nem halmozódnak fel, •Késői hatású (sztochasztikus hatású) anyagok többnyire irreverziblis, késői manifesztációjú károsodást okoznak, sokszor jóval a szervezetből való kiürülésük után,nincs küszöbdózisuk (karcinogén)

Kémiai kóroki tényezők Környezeti és biológiai monitorozás a munkahelyen •Mindkettő hatékony prevenciós eszköz •Környezeti: a munkatér levegőjében lévő vegyi anyag koncentrációjának folyamatos,rendszeres vagy időszakos mérése,regisztrálása és értékelése. •Biológiai:a biológiai expozíciós mutatók(BEM)meghatározott gyakorisággal történő rendszere,mérése,regisztrálása, értékelése

Kémiai kóroki tényezők Peszticidek – növényvédő szerek Minden a kártevők megsemmisítésére,a kártevők okozta károk megelőzésére,vagy kontrollálására szolgáló anyag peszticidnek tekinthető. A növény fejlődését szabályozó szerek,lombritkítók,korai gyümölcshullást megelőzők,szállításkor,tároláskor előforduló romlást gátló szerek.

Kémiai kóroki tényezők Kémiai növényvédelemben használt szerek osztályozása: •akaricidek-atkaölő, •fungicid-gombaölő, •baktericid-baktériumölő, •herbicid-gyomírtó, •inszekticid-rovarírtó •rodentocidek-rágcsálóírtók •larvacidek-lárvaölők •nematocidek-féregölők

Kémiai kóroki tényezők •Fungicidek:rézvegyületek, szerves higanyvegyületek •Herbicidek:fenoxisavszármazékok,karba mátok, tiokarbamátok,triazinszármazékok,paraqu at-diklorid (Gramoxone A) •Inszekticidek:DDT és rokonszerkezetű vegyületei (Mo-n egyedül az endoszulfán), szerves foszforsavészterek,karbamátok

Kémiai kóroki tényezők Peszticidek – növényvédő szerek Minden a kártevők megsemmisítésére,a kártevők okozta károk megelőzésére,vagy kontrollálására szolgáló anyag peszticidnek tekinthető. A növény fejlődését szabályozó szerek,lombritkítók,korai gyümölcshullást megelőzők,szállításkor,tároláskor előforduló romlást gátló szerek.

Biológiai kóroki tényezők Fertőző ágensek (kórokozó): •Vírusok •Baktériumok •Gombák •Paraziták: • Egysejtűek • Férgek • Ízeltlábúak •Prionok

Biológiai kóroki tényezők Nem fertőző, biológiai ágens: •Bomlástermékek •Toxinok •Allergének

Biológiai kóroki tényezők A fertőző betegség terjedése: • Cseppfertőzés •Tápcsatornán keresztül •Kontakt út (pl. sérülés, harapás, földdel való szennyezés) •Vektoriális infekció: közvetítőn keresztül (pl. szúnyog, kullancs) •Szexuális út

Biológiai kóroki tényezők Fertőző betegség kialakulásának megakadályozása: •Fertőző ágens

•Közvetítő közeg

•Fogékony szervezet

vektorírtás

Biológiai kóroki tényezők Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltások: • Országos Epidemiológiai Központ • http://www.vacsatc.hu/?IX.-Munkak%F6r%F6kh%F6zkapcsol%F3d%F3-v%E9d%F5olt%E1sok&pid=82

Biológiai kóroki tényezők Legionella: •Baktérium (Legionella pneumofila) •Pangó vizekben feldúsulhat •Bejutás: porlasztott vízcseppek •Pontiac-láz: influenza-szerű reakció •Légiós betegség: valódi fertőzés, súlyos tüdőgyulladás •Gyengébb immunrendszerűek veszélyeztettek •Antibiotikummal kezelhető

Biológiai kóroki tényezők Influenza (és sokan mások): •Vírus •Cseppfertőzéssel terjed •Állandóan változó: ismétlődő járványok •Legyengült szervezetekben súlyos betegség •Védettség nem tartós •Az oltás sem biztosít 100%-os védelmet

Biológiai kóroki tényezők Legfontosabb emésztőszervi fertőzések: •Hepatitis A (vírusos májgyulladás) •Hepatitis E (vírusos májgyulladás) •Calici-vírus (fertőző bélgyulladás) •Typhus abdominalis (hastífusz)

Biológiai kóroki tényezők Zoonózisok: •Antrax (lépfene) •Brucellosis (Bang-kór, máltai láz) •Kullancs-encephalitis (közép-európai vírusos agyvelőgyulladás) •Lyme-kór •Tibola (kullancs terjesztette nyirokcsomó gyulladás) •Ornithosis (papagáj-kór) •Veszettség (rabies, lyssavírus)

Biológiai kóroki tényezők Zoonózisok: •Tularaemia (nyúlpestis) •Leptospirosis (Weil-féle betegség, aratási láz) •Q-láz •Hanta-vírusok okozta betegségek

•Rovarcsípés!

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE

ÁGAZATI PILLANATKÉP •

Utak Az autópályákat nem számítva az országos közúthálózat 53%-án a burkolat állapota rossz minősítésű (5-ös besorolású), és további 13% nem megfelelő (4-es) kategóriájú.

•

Autóbuszok 17 300 autóbusz átlagéletkora 14,5 év volt. A helyi közlekedésben 3034 darab (ennek 45%-a Budapest) busz ~2 millió utast ~7,5 millió utaskilométeren szállított.

•

Tehergépkocsik A forgalomban lévő 414 000 tehergépkocsi (++) átlagéletkora 10,7 és 13,3 év között szóródik, 93%a dízel üzemanyagot használ (+).

Forrás: A közúti közlekedés területi jellemzői. KSH, 2013


EXPOZÍCIÓK •

Környezetből adódó megterhelés (meleg/hűvös)

•

Fizikai erőkifejtés okozta megterhelés, illetve tartós ülőmunka

•

Vegyi kóroki tényezők (kipufogógáz, gépolaj)

•

Biológiai kóroki tényezők

•

Fizikai kóroki tényezők (vibráció, zaj)

•

Pszichés megterhelés és pszichoszociális tényezők (időbeosztás, időkényszer, konfliktushelyzetek, nagy felelősség, döntéskényszer, veszélyhelyzetek)


TÉNYEZŐ: KLÍMA •

Elsősorban a nem működő fűtés télen, hűtés nyáron

•

Kockázat: fokozott igénybevétel, baleseti veszély

•

Megelőzés: megfelelő klíma gépészet; időjáráshoz alkalmazkodó ruházat; védőital; pihenőhely; munkaidő-pihenőidő szabályozása

3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet Itt említhető meg a huzathatás is, mely például megfázást, mozgásszervi panaszokat okozhat


TÉNYEZŐ: ERGONÓMIAI MEGTERHELÉS •

Például áruszállításnál tehermozgatás

•

Kockázat: izom, inak, ízületek sérülése, kopása

•

Megelőzés: tehermozgató készülékek; oktatás

25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet


TÉNYEZŐ: MIKRÓBÁK •

Kockázat: légzőszervi betegségek személyszállításnál, fertőzött területen való áthaladáskor akár zoonosis (pl. Q-láz az út menti birkalegelő porától)

•

Megelőzés: szellőzőberendezések szűrőinek karbantartása; szociális helyiségek kialakítása; hygiénés oktatás



TÉNYEZŐ: KIPUFOGÓGÁZOK (BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK) •

Kockázat: heveny mérgezés, fulladás; légzőszervi károsodás, vérkeringési betegségek; rákkeltő hatás

•

Megelőzés: karbantartás; nem jól szellőző helyen történő motor járatásának kerülése; oktatás

TÉNYEZŐ: GÉPOLAJOK (ÜZEMELTETÉS, KARBANTARTÁS) •

Kockázat: bőrgyulladás, olajakne

•

Megelőzés: szakszerű karbantartás; védőkesztyű; oktatás

25/2000. (IX. 30.) EüM–SzCsM együttes rendelet


TÉNYEZŐ: VIBRÁCIÓ •

Kockázat: egésztest vibráció hatásai (heveny rosszullét, gerincoszlop degeneratív elváltozásai)

•

Megelőzés: gépek karbantartása; csillapítás beépítése (szék, kezelőszerv, gumialátétek); oktatás

22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet


TÉNYEZŐ: SAJÁTOS MŰSZAKREND •

Kockázat: magánélet-munka egyensúly megbomlása, baleseti kockázat fokozódása

•

Megelőzés: kötelező pihenők és maximalizált vezetési idő; dolgozói beleszólás a műszakbeosztásba; alváshygiénés oktatás

TÉNYEZŐ: CSALÁDTÓL TÁVOLI, EGYEDÜLI MUNKAVÉGZÉS •

Kockázat: magánélet-munka egyensúly megbomlása, lelki betegségek


TÉNYEZŐ: PSZICHÉS TERHELÉS •

Például: nagy felelősség, döntéskényszer, időkényszer, konfliktus helyzetek utasokkal, agresszió

•

Kockázat: pszichoszomatikus és lelki betegségek, baleseti kockázat fokozódása

•

Megelőzés: felelősségek tisztázása, tartható menetrendek tervezése, elérhető és kompetens diszpécser szolgálat, biztonsági készülékek, konfliktuskezelési oktatás


Alkalmasság feltételei: 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet I. Blokk

Anamnesztikus adatok

A gépjárművezető (jelölt) 1. Anamnézisében szerepel-e 1.1 látászavar (ideértve a töréshibákat is) 1.2 hallászavar 1.3 a tapintás, vagy egyensúlyozás zavara 1.4 drog- és/vagy alkohol abusus 1.5 neurológiai betegség 1.6 pszichiátriai betegség 1.7 agyi vérkeringészavart okozó érbetegség 1.8 agyi műtét, agysérülés

igen

nem


1.1 ortopédiai, reumatológiai betegség 1.2 súlyos bőrgyógyászati betegség 1.3 jelentős fül-orr-gégészeti betegség 1.4 szív- érrendszeri betegség 1.5 pulmonológiai betegség 1.6 nefrológiai betegség 1.7 cukorbetegség 1.8 vérképző és/vagy endokrin betegség 1.9 allergia 1.10

egyéb, a járművezetést befolyásoló betegség

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE II. Blokk

Jelen állapot igen

A gépjárművezető (jelölt) 2. Legalább 0,8-es – szükség esetén korrekciós lencsével segített – látásélességgel rendelkezik a jobbik és legalább 0,1-es látásélességgel rendelkezik a gyengébb szemre? 3. Szemüvege a plusz 8 dioptriát meghaladja? 4. Látótere vízszintes irányban mindkét szemre legalább 160°-os, amely balra és jobbra legalább 70°-ot, felfelé és lefelé legalább 30°-ot bővül, és a látótér középpontjától számított 30°-os sugarú tartományon belül a látás nem terhelt? 5. Egyik szemének csökkent-e?

látóképessége

jelentősen

6. Színlátása ép? 7. Szemkáprázás, fényadaptációs vagy szürkületi látás zavar fennáll-e? 8. Csökkent kontrasztérzékenység, kettős látás fennáll-e? 9. 6 m társalgási-, vagy 3 m súgott beszédet megérti? 10. Tapintás, egyensúlyozás zavara fennáll-e? 11. Drog, vagy alkohol abusus jelenleg fennáll-e?

nem

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE 12. Szenved-e neurológiai betegségben, mely az éberségi szint zavaraihoz, homályos tudatállapothoz, eszméletvesztéshez (epilepszia!) vezethet? 13. Szenved-e agyi vérkeringészavart okozó érbetegségben? 14. Volt-e agyi műtét, agysérülés? 15. Szenved-e olyan pszichiátriai betegségben, mely a a felismerés, az ítélőképesség, a viselkedés vagy az alkalmazkodó képesség zavarával jár? 16. Szenved-e olyan ortopédiai betegségben, mely a járművezetést befolyásolhatja? 17. Szenved-e olyan bőrgyógyászati betegségben, mely a járművezetést befolyásolhatja? 18. Szenved-e olyan fül-orr-gégészeti betegségben, mely a járművezetést befolyásolhatja? 19. Hypertoniás-e? 20. A hypertonia kezeletlen, súlyos, rosszul beállított, vagy ismert-e kardiovaszkuláris szövődménye? 21. Rendelkezik-e szívritmus-szabályozó készülékkel? 22. Átesett-e szívinfarktuson? 23. Van-e szívritmus zavara? 24. Van-e súlyos szívritmus zavara? 25. Van-e anginás panasza? 26. Van-e nyugalmi, instabil, kisfokú fizikai- vagy pszichés terhelésre bekövetkező anginás panasza? 27. Szenved-e olyan pulmonológiai betegségben (asthma!), mely a járművezetést befolyásolhatja? 28. Szenved-e olyan nefrológiai betegségben, mely a járművezetést befolyásolhatja? 29. Szenved-e olyan vérképző szervi, endokrin betegségben, mely a járművezetést befolyásolhatja? 30. Szenved-e olyan allergiás vagy egyéb betegségben, mely a járművezetést befolyásolhatja?

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE 12. Szenved-e cukorbetegségben? 13. Kap-e cukorbetegsége miatt gyógyszeres kezelést? 14. Az alkalmazott kezelés együtt jár-e hipoglikémia kockázatával? 15. Az alkalmazott kezelés minimalizálja-e a hypoglikémia veszélyét, vagy módosítása szükséges? 16. Felismeri-e a hipoglikémia kockázatának jelentőségét, a hipoglikémia bevezető tüneteit? 17. Rendszeresen ellenőrzi-e vércukrát? 12. 18. Volt-e súlyos hipoglikémiája az elmúlt 12 13. hónapban? 19. Volt-e nem súlyos hipoglikémiája az elmúlt 12 hónapban? 20. Epilepszia betegséget bármikor megállapítottak, és csoportos személyszállítást végez?

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE ÁGAZATI PILLANATKÉP •

8 000 kilométer vasúti hálózat (sűrű)

•

1/3 villamosított

•

16% kétvágányú

•

elmaradt pályafelújítások

•

39 vállalkozás pályahasználati engedéllyel (áru)

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE A vonatok menetideje az elmúlt években nőtt, s gyakran rosszabb a buszjáratnál

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE


EXPOZÍCIÓK •


•


•


•


•


•




Például szabadban történő munkavégzés pályavasúti dolgozóknál

•


•

Megelőzés: időjáráshoz alkalmazkodó ruházat; védőital; pihenőhely; munkaidő-pihenőidő szabályozása

3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet A pályakarbantartás során nehéz fizikai munka is társul mindehhez.


TÉNYEZŐ: TARTÓS ÜLŐMUNKA •

Például mozdonyvezető

•

Kockázat: mozgásszervi panaszok, elhízás, szív-ér rendszeri betegségek kialakulása

•

Megelőzés: munkaközi szünetek; munkahelyi egészségfejlesztés



Például: helyszíni állítású váltó kezelése, kocsirendezés

•


•

Megelőzés: gépesítés; tehermozgató készülékek; oktatás




Kockázat: járványos betegségek személyszállításnál, pályamunkások zoonosis (pl. kullancs terjesztette betegségek)

•

Megelőzés: zárt szennyvízrendszerek alkalmazása; kullancs-elleni védőintézkedések; oltás (ha van); személyi hygiéné; oktatás




Kockázat: heveny mérgezés, fulladás; légzőszervi károsodás, keringési betegségek; rákkeltő hatás

•

Megelőzés: karbantartás; nem jól szellőző helyen történő motor járatásának kerülése; oktatás



•




TÉNYEZŐ: RAKOMÁNY •

Például: átfejtés, szivárgás esetén

•

Kockázat: heveny mérgezés, idült károsodás

•

Megelőzés: rakomány tartalmának ismerete; ehhez kapcsolódó oktatás


TÉNYEZŐ: ZAJ •

A pályán dolgozókat jelentős zajhatás érheti, miközben megtartott kommunikációra van szükség!

•

Kockázat: zaj okozta halláskárosodás

•

Megelőzés: egyéni védőeszköz (rádiós fültok); oktatás

66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet A régebbi mozdonyok vezetőfülkéinek zajszigetelése nem megoldott, mely zavarhatja az összpontosítást



Például: régebbi mozdonyok vezetése

•

Kockázat: egésztest vibráció hatásai (heveny rosszullét, gerinc degeneratív elváltozásai)

•

Megelőzés: gépek és a pálya karbantartása; rezgéscsillapítás




Kockázat: magánélet-munka egyensúly megbomlása, baleseti kockázat fokozódása

•

Megelőzés: kötelező pihenők és maximalizált vezetési idő; dolgozói beleszólás a műszakbeosztásba; alváshigiénés oktatás




•


•

Megelőzés: felelősségek tisztázása, tartható menetrendek tervezése, elérhető biztonsági szolgálat, konfliktuskezelési oktatás


Alkalmasság megállapítása: 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről


2. § E rendelet alkalmazásában: a) egészségi alkalmassági vizsgálat: az 1. mellékletben megállapított, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltését megelőző, a betöltéséhez szükséges egészségi és pszichés követelményeknek való megfelelés vizsgálata, annak megállapítása érdekében, hogy a meghatározott munkakörben végzett tevékenység a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és képes‐e a tevékenységet megfelelően ellátni, b) szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátítását, vagy a gyakorlati oktatás megkezdését megelőző, az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat,

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE 8. § (1) Az előzetes vizsgálat kiterjed: a) az általános orvosi vizsgálatra, b) az érzékszervek működésének vizsgálatára (látás, hallás, színérzékelés), c) diabetes mellitus (cukorbetegség), vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet‐ vagy vérvizsgálatra, d) nyugalmi EKG‐ra, e) drogszűrésre. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, mozdony‐ és egyéb vasúti járművezetők előzetes vizsgálata során, a munkavégzés megkezdése előtt a) általános labor (vérkép, vércukor, máj‐ és vesefunkciók, vizelet), b) szemészeti (anomaloscop), c) audiológiai, d) neurológiai szakorvosi vizsgálatok elvégzése kötelező.

A VÍZI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE ÁGAZATI PILLANATKÉP •

Jellemzően az országon átmenő

•

Teljesítménye erősen időjárásfüggő

•

A magyar vízi személyszállítás döntően turisztikai célú

Forrás: Szolgáltatások, 2008–2012. KSH, 2013

A VÍZI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE EXPOZÍCIÓK •


•


•


•


•


•

Pszichés megterhelés és pszichoszociális tényezők (időbeosztás, időkényszer, konfliktushelyzetek, nagy felelősség, döntéskényszer, összezártság, családtól távoli munkavégzés, veszélyhelyzetek)

A VÍZI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: KLÍMA •

Például: szabadtéri munkavégzés

•


•


3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet

A VÍZI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: MOZGÁSSZERVI ERGONÓMIAI MEGTERHELÉS

• Például: rakodás •


•



A VÍZI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: MIKRÓBÁK •

Kockázat: pangó vizet kedvelő fertőző betegségek (ideértve a Legionellát is)

•

Megelőzés: pangó vizek megszűntetése; hygiénés oktatás; oltás (amire van)


A VÍZI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: KIPUFOGÓGÁZOK (BELSŐÉGÉSŰ MOTOROK) •

Kockázat: heveny mérgezés, fulladás; légzőszervi károsodás, keringési betegségek; rákkeltő hatás

•

Megelőzés: karbantartás; oktatás



•



A VÍZI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: RAKOMÁNY •

Kockázat: heveny mérgezés, idült károsodás

•

Megelőzés: rakomány tartalmának ismerete; ehhez kapcsolódó oktatás

A VÍZI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: VIBRÁCIÓ •

Az expozíció időtartama 24 óra lehet!

•

Kockázat: egésztest vibráció hatásai (heveny rosszullét, frekvenciafüggően különböző szervek panaszai)

•

Megelőzés: gépek karbantartása; rezgéscsillapítás


A VÍZI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: ZAJ •

Az expozíció akár 24 órás is lehet

•

Számolni kell infrahang jelenlétével is

•

Kockázat: rosszullét, zaj okozta halláskárosodás

•

Megelőzés: karbantartás; zajszigetelés; egyéni védőeszköz; oktatás


A VÍZI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: SAJÁTOS MŰSZAKREND •

Kockázat: magánélet-munka egyensúly megbomlása, alvászavar, gének szabályozási folyamatainak megbomlása, baleseti kockázat fokozódása

•

Megelőzés: műszakbeosztás optimalizálása, dolgozói beleszólás a műszakbeosztásba; alváshigiénés oktatás

A VÍZI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE TÉNYEZŐ: PSZICHÉS TERHELÉS •

Például: nagy felelősség, döntéskényszer, időkényszer, balesetveszély, összezártság

•


•

Megelőzés: felelősségek tisztázása, tartható menetrendek tervezése

A VÍZI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE

Alkalmasság megállapítása: 21/2002. (XI. 8.) GKM–ESZCSM együttes rendelet a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről 2. § E rendelet alkalmazásában hajózási szolgálat a belvízi vagy tengeri úszólétesítményen teljesített a) fedélzeti szolgálat, b) gépüzemi szolgálat, valamint c) segédszolgálat.

A VÍZI KÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE

(2) Az egészségi alkalmasság vizsgálatát a) belvízi hajózási szolgálatot ellátó vízijárművet vezető személy, továbbá hajózási oktatási szakképző intézménybe jelentkező személy részére az 1. számú mellékletben, b) tengeri hajózási szolgálatot ellátó személy részére a 2. számú mellékletben, c) I. és II. osztályú tengeri kedvtelési célú vízijárművezetőnél a 3. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével kell lefolytatni.

A LÉGIKÖZLEKEDÉS MUNKAHIGIÉNÉJE

ÁGAZATI PILLANATKÉP •

Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 9,1 millió utas (2014, +) kapacitáskihasználtság: 79% (2014, +) 92 112 t cargó (2013, -) 83,3 ezer járat (2013, -)

•

Debreceni nemzetközi repülőtér 150 ezer utas (2014, +)

•

Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér 33 ezer utas (2014)

•

Győr-Pér repülőtér 30 ezer utas (2012)

Forrás: Szolgáltatások, 2008–2012. KSH, 2013; BUD.hu; wikipedia


EXPOZÍCIÓK •


•


•


•


•


•




Például: repülőgép felkészítő személyzet szabadtéri munkavégzése téli hidegben, nyári melegben

•


•


3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet


TÉNYEZŐ: TARTÓS ÜLŐMUNKA •

Kockázat: mozgásszervi panaszok, elhízás, szív-ér rendszeri betegségek kialakulása

•

Megelőzés: munkahelyi egészségfejlesztés



Például: poggyászrakodó

•


•





Kockázat: járványos fertőző betegségek (akár egzotikus)

•

Megelőzés: hygiénés oktatás; oltás (ha van)

61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet Megjegyzés: A férfi utaskísérők AIDS kockázata 14-szeres



Kockázat: heveny mérgezés, fulladás; légzőszervi károsodás, vérkeringési betegségek; rákkeltő hatás

•

Megelőzés: karbantartás; oktatás



•





Kockázat: egésztest vibráció hatásai (heveny rosszullét, gerincoszlop degeneratív elváltozásai)

•

Megelőzés: gépek karbantartása; csillapítás



TÉNYEZŐ: ZAJ •

A sugárhajtóművek mellett extrém mértékű zajhatás van, miközben megtartott kommunikációra van szükség!

•

Kockázat: zaj okozta halláskárosodás

•

Megelőzés: egyéni védőeszköz (rádiós fültok); oktatás

66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet Itt említhető, hogy a személyzet a nyomáskiegyenlítések során középfül bántalmakat panaszolhat.


TÉNYEZŐ: IONIZÁLÓ SUGÁRZÁS •

Jellemzően a sarkkörön átrepülő, interkontinentális járatokon fellépő kozmikus sugárzás

•

Kockázat: rákkeltő hatás (eddig csak a pilóták rosszindulatú melanoma előfordulásának enyhe emelkedését sikerült igazolni!)

•

Megelőzés: személyi dozimetriás követés

2000. évi LXI. törvény, 1996. évi CXVI. törvény, 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet A Munkavédelmi törvény szerint a munkavédelmi hatóság jogköre nem terjed ki a sugárvédelmi feladatok ellenőrzésére!



Ideértve a jet-lag hatást is

•

Kockázat: magánélet-munka egyensúly megbomlása, alvászavar, gének szabályozási folyamatainak megbomlása, baleseti kockázat fokozódása

•

Megelőzés: műszakbeosztás optimalizálása, dolgozói beleszólás a műszakbeosztásba; alváshigiénés oktatás




•


•

Megelőzés: felelősségek tisztázása, tartható menetrendek tervezése, kompetens légiforgalmi irányítás és biztonsági szolgálat, konfliktuskezelési oktatás


HELYES GYAKORLAT •

Poggyász rakodó készülékek Németországban

•

A poggyászok be- és kipakolása a szűk repülőgépekbe kényelmetlen testhelyzetekben végzett nagy erőkifejtéssel jár

•

Három vákuumos poggyászemelőt telepítettek a csomagközpontba és nyolc görgősoros szalagot a rámpákhoz

•

Objektív mérésekkel hasonlították össze a mozgásszervi megterhelést

•

A kedvezőtlen testhelyzet érdemben nem változott, de 90, illetve 45-50%-kal csökkent az erőkifejtés (gerincsérülés kockázata csökkent)

•

Ugyan lassult, de így is elégséges volt a munkavégzés sebessége


Alkalmasság megállapítása: 27/2014. (IV. 30.) NFM rendelet a polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint az egészségi alkalmasság megállapítását végző szervek kijelölésének és tevékenységének szabályairól


2. AMC: az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által kiadott, az 1178/2011/EU rendelet IV. mellékletét kiegészítő elfogadható megfelelési módozatok és útmutatók; 3. AME: repülőorvos szakorvos, aki jogosult a kijelölése szerinti repülőorvosi vizsgálatok elvégzésére, véleményezésére, a vizsgálati lap aláírására, továbbá az orvosi minősítés e rendelet és a MED rész szerinti kiadmányozására; 4. AMS: a légiközlekedési hatóság repülő‐egészségügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége;


5. orvosi minősítés: a szakszolgálati engedély elnyeréséhez, illetve meghosszabbításához előírt repülő‐egészségügyi alkalmasság hatósági minősítését igazoló okmány, amely közigazgatási hatósági eljárás keretében kerül kiállításra az AME, az AeMC vagy a légiközlekedési hatóság által; Melléklet: betegségek részletezése

Köszönöm a figyelmet

A munkavégzés és a munkakörnyezet egészségkárosító hatása Közlekedés I

Recommend Documents