A munkaerő-piacról, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról, szolgáltatásokról, támogatásokról, a magán munkaközvetítők tevékenységéről tevékenységéről, a civil szervezetek szerepéről a munka világában
Az Európai Unió 27 tagállamának népessége 2010 és 2011 II. EU‐27 negyedévben (millió fő) BE BG CZ DK DE EE IE GR ES FR IT CY LV LT LU HU MT NL AT PL PT RO SI SK FI SE UK
Forrás: Eurostat, LFS
2010Q2 493,52 10,88 7,56 10,52 5,55 80,72 1,33 4,47 10,88 45,80 61,40 60,02 0 78 0,78 2,25 3,33 0,49 9,85 0,42 16,34 8,25 37,40 10,63 21,46 2,05 5,42 5,34 9,35 61,02
Munkaerő‐piaci helyzet alakulása Magyarországon
A bruttó hazai termék (GDP) volumenének változása az előző év azonos időszakához képest (szezonálisan és naptárilag nem kiigazított)
2011Q2 494,93 10,98 7,50 10,54 5,57 80,73 1,34 4,49 10,92 45,88 61,71 60,31 0 77 0,77 2,23 3,24 0,50 9,83 0,42 16,39 8,29 37,52 10,64 21,41 2,05 5,44 5,36 9,41 61,45
6
Magyarország
%
3,6
3,2
4
4,1
4,5
4,0
1,8
2
1,2
1,7
0,8
3,2
2,5 0
EU27
3,0
2,0
1,2
0,8
13 1,3
1,5
0,5
‐2
‐4,2
‐4 ‐6
‐6,7
‐8 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011 Q2
Forrás: Eurostat
A bruttó hazai termék (GDP) volumenének változása az előző év azonos időszakához képest (szezonálisan és naptárilag kiigazított)
Aktivitási ráta (15‐64 évesek) alakulása % 73,0
% 10,0
71,0 2010Q2
2011Q2
69,0
8,0
67,0
6,0
65,0 4,0
63 0 63,0 61,0
2,0
59,0
0,0
57,0 ‐2,0
2002
2003
2004
2005
2006
EU27
2007
2008
2009
2010
2011. Q2
Magyarország
‐4,0
2002
UK
FI
SE
SI
SK
PT
PL
RO
AT
NL
MT
LT
HU
LV
LU
IT
CY
FR
IE
ES
EE
GR
DE
DK
BE
BG
Forrás: Eurostat
CZ
EU‐27
‐6,0
Aktivitási ráta, % EU‐27 Forrás: Eurostat Magyarország
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011. Q2
68,6
69,0
69,2
69,8
70,3
70,5
70,9
71,1
71,0
71,2
59,5
60,6
60,2
61,3
62,0
61,9
61,5
61,6
62,4
62,6
1
Foglalkoztatási ráta (15‐64 évesek) alakulása
Aktivitási ráta (15‐64 évesek) alakulása % 70,0
% 90,0
2010Q2
68,0
2011Q2
80,0
66,0
70,0
64,0
60,0
62,0
50,0
60,0 58 0 58,0
40,0
56,0
30,0
54,0 20,0
52,0
10,0
50,0
0,0
2002
2003
2004
2005 2006 2007 2008 EU27 Magyarország 2002
Foglalkoztatási ráta, % EU‐27 Forrás: Eurostat Magyarország
Forrás: Eurostat
2003
2004
2005
2006
2007
2009
2008
2010
2009
2011. Q2
2010
2011. Q2
62,4
62,7
62,8
63,5
64,5
65,4
65,9
64,7
64,2
64,5
56,2
57,0
56,6
56,9
57,3
57,3
56,7
55,4
55,4
55,8
Foglalkoztatási ráta (15‐64 évesek) alakulása, %
Foglalkoztatási ráta (20‐64 évesek) alakulása %
80,0
2010Q2
72,0
2011Q2
70,0
70,0
60,0
68,0 66,0
50,0
64,0 40,0
62,0 30,0
60,0 20,0
58,0 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011. Q2
10,0
EU‐27 0,0
Foglalkoztatási ráta (20‐64 évesek), % EU‐27 Forrás: Eurostat Magyarország
Magyarország
2002 66,8
2003 67,2
2004 67,3
2005 68,1
2006 69,1
2007 70,0
2008 70,4
2009 69,1
61,4
62,4
62,0
62,2
62,6
62,6
61,9
60,5
2010 2011. Q2 68,6 68,9 60,4
60,7
Forrás: Eurostat
Munkanélküliségi ráta (15‐74 évesek) alakulása
Munkanélküliségi ráta (15‐74 évesek) alakulása, %
% 12,0 25,0
11,0
2010Q2
10,0
2011Q2
20,0
9,0 8,0
15,0
7,0 6,0
10,0
5,0 5,0
4,0 2002
2003
2004
2005
2006
2007
EU‐27
2008
2009
2010
2011. Q2
Magyarország 0,0
2002 EU‐27 Munkanélküliségi ráta % Forrás: Eurostat Magyarország
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011. Q2
8,9
9,0
9,2
8,9
8,2
7,1
7,0
8,9
9,6
9,3
5,6
5,8
5,8
7,2
7,5
7,4
7,8
10,0
11,2
10,8
Forrás: Eurostat
2
Inaktivitási ráta (15‐64 évesek) alakulása
Inaktivitási ráta (15‐64 évesek) alakulása
% 41,0 %
39,0
45,0
37,0
40,0
35,0
35,0
33,0
30,0
31 0 31,0
25,0
29,0
20,0
27,0
2010Q2
2011Q2
15,0
25,0
10,0
2002
2003
2004
2005
2006
2007 2008 Magyarország
EU27 2002 Inaktivitási ráta, % EU27 Forrás: Eurostat Magyarország
2003
2004
2005
2006
2009
2010
2011. Q2 5,0
2007
2008
2009
2010
2011. Q2
31,4
31,0
30,8
30,2
29,7
29,5
29,1
29,0
29,0
28,8
40,5
39,4
39,8
38,7
38,0
38,1
38,5
38,4
37,6
37,4
0,0 EU‐27 BE
BG
CZ
DK
DE
EE
IE
GR
ES
FR
IT
CY
LV
LT
LU
HU
MT
NL
AT
PL
PT
RO
SI
SK
FI
SE
UK
Forrás: Eurostat
Foglalkoztatási ráta (15‐64 évesek) alakulása nemenként % 80,0
Foglalkoztatási ráták 2011. Q2
70,3 70,0
EU‐27
70,2 61,2
60,3
60,0
2010.Q2
Magyarország
58,7
EU27
58,3
Magyarország
Különbség (EU‐27‐ Magyarország)
EU27
Magyarország
Különbség (EU‐27‐ Magyarország)
50,6
50,5
50,0
%
%‐pont
%
%‐pont
40,0
15‐64 évesek
64,5
55,8
8,7
64,2
55,3
8,9
30,0
15‐24 évesek
33,5
18,1
15,4
33,8
17,9
15,9
55‐64 évesek
20,0
Alapfokú végzettségűek
10,0 15‐64 évesek
0,0 2011. Q2
2010. Q2 Férfiak
2011. Q2
2010. Q2 Nők
Középfokú végzettségűek Felsőfokú végzettségűek
47,5
35,5
12,0
46,3
34,3
12,0
44,7
25,9
18,8
45,0
25,7
19,3
68,9
61,0
7,9
68,7
61,1
7,6
82,4
78,9
3,5
82,7
78,0
4,7
Forrás: Eurostat
Forrás: Eurostat
3
A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása 2000‐2011. szeptember között
15‐74 éves népesség gazdasági aktivitása megyénként 2011. II. negyedévben
Borsod‐Abaúj‐Zemplén
7,0 55,2
Gyõr‐Moson‐Sopron
54,9
10,751,5
Vas
7
52,3 8,9
44,8
Zala
Pestt P
Fejér
11,2
47,7
500 450
Hajdú‐Bihar
Jász‐Nagykun‐Szolnok
400
45,9
350
12,1
Tolna 8,7
47,8
13,3 12,4
600 550
12,8 46,1
52,6 7,4
52,5
Veszprém Somogy
Heves
Budapest 9,7
53,8
650
Szabolcs‐Szatmár‐Bereg
45,6
Komárom‐Esztergom 7 55,2
53,2
700
17,0
300
Békés
48,2 10,5
2000. 01. 2000. 03. 2000. 05. 2000. 07. 2000. 09. 2000. 11. 2001. 01. 2001. 03. 2001. 05. 2001. 07. 2001. 09. 2001. 11. 2002. 01. 2002. 03. 2002. 05. 2002. 07. 2002. 09. 2002. 11. 2003. 01. 2003. 03. 2003. 05. 2003. 07. 2003. 09. 2003. 11. 2004. 01. 2004. 03. 2004. 05. 2004. 07. 2004. 09. 2004. 11. 2005. 01. 2005. 03. 2005. 05. 2005. 07. 2005. 09. 2005. 11. 2006. 01. 2006. 03. 2006. 05. 2006. 07. 2006. 09. 2006. 11. 2007. 01. 2007. 03. 2007. 05. 2007. 07. 2007. 09. 2007. 11. 2008. 01. 2008. 03. 2008. 05. 2008. 07. 2008. 09. 2008. 11. 2009. 01. 2009. 03. 2009. 05. 2009. 07. 2009. 09. 2009. 11. 2010.01 2010.03 2010.05 2010.07 2010.09 2010.11 2011.01 2011.03 2011.05 2011.07 2011.09
6,4
ezer fő
42,4 18,3
42,5
Nógrád 38,4 20,7 13,1
9,2 49
Bács‐Kiskun Csongrád
47
Forrás: NFSZ‐regiszter
Baranya Forrás: KSH
Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása
Nyilvántartott álláskeresők megoszlása az ellátásuk státusza szerint Forrás: NFSZ‐regiszter
% 100,0
ezer fő 700
2007
90,0
37,5
39,0
41,9
43,7
28,4
34,7
29,0
26,0
26,3
29,1
30,4
80,0
650
70,0 2008 600
60,0 50,0
550
2009
40,0 30,0
500
34,1
20,0 2010
450
10,0 0,0 2008/09 2009/09 2010/09 Szociális ellátásban részesülők* Álláskeresési támogatásban részesülők
400
2011 350 Jan
Febr
Forrás: NFSZ‐regiszter
Márc
Ápr
Máj
Jún
Júl
Aug
Szept
Okt
Nov
Dec
Szociális ellátásban részesülők* Álláskeresési támogatásban részesülők Ellátatlanok Összesen
2008/09 144 519 120 474 158 947 423 940
2009/09 149 152 196 492 220 703 566 347
2011/09 Ellátatlanok
2010/09 157994 157625 227411 543 030
2011/09 162973 139392 234329 536 694
* Rendszeres szociális segély, rendelkezésre állási támogatás, bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás
4
Az álláskeresők száma, valamint a munkanélküliségi ráta alakulása, 2011. október
Az újonnan bejelentett munkaerőigények száma ezer darab
500,0
436,3
405,5
450,0
357,8
316,7
400,0 318,5
350,0
260,1
300,0
294,7
250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 0,0 2008
2009
2010
egész évben
2011
I‐IX. hónap
Forrás: NFSZ‐regiszter
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett csoportos leépítésekben érintett munkavállalók száma
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz újonnan bejelentett munkaerőigények száma a leggyakoribb munkakörök szerint
ezer fő 40,0
Az újonnan bejelentett állások egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás)
164 323
egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások
28 328
gyártósori összeszerelő
11 808
35,0
lakás‐, intézménytakarító
11 096
szemétgyűjtő, utcaseprő
9 185
20,0
eladó
9 063
irodai adminisztrátor, írnok
7 462
konyhai kisegítő
6 578
10,0
egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások
6 562
5,0
4 815
park‐ és kertépítő, ‐gondozó
4 488
tehergépkocsi‐vezető
4 452
Forrás: NFSZ‐regiszter
24,3
30,0 25,0
szabó, varrónő, modellkészítő
39,0
12,7
15,0
14,6
32,8
8,3
9,1
0,0 2008
2009 Az első 9 hónapban
2010 2011 A teljes év folyamán
Forrás: NFSZ‐regiszter
A kiadott engedélyek és bejelentések száma külföldi munkavállalók részére országonként
Az aktív eszközökben érintettek száma Forrás: NFSZ‐regiszter
2009, 2010 és 2011. első hat hónapja 12000 2009. I‐VIII.hó
2010. I‐VIII.hó
2011. I‐VIII.hó
10000
2011. 1‐6. months
8000 6000 4000
fő
2000
2010
0 Románia
Ukrajna
Szlovákia
Kína
Szerbia
Egyéb európai összesen
2011. I‐VIII.hó
2009
EU 27 összesen 2010. I‐VIII.hó
0
50000
100000
150000
200000
250000
300000
350000
400000
Munkahely megőrző támogatás
Vállakozóvá válás támogatása
Bér‐ és járulékalapú támogatás
Közjellegű munka támogatása*
Képzés**
Egyéb programok
*tartalmazza: közhasznú munka, közmunka, közcélú munka, új Nemzeti Közfoglalkoztatási Program ** tartalmazza: a munkaviszonyban állók, a munkaviszonyban nem állók és a „Lépj egyet előre!” program keretében képzésben lévőket
Európán kívüli országok
2009. I‐VIII.hó 0
5000
10000
15000
20000
25000
Forrás: NFSZ‐regiszter
5
Érvényes munkavállalási engedélyek és bejelentések országonként
35000
2009.augusztus 31.
2010.augusztus 31.
2011.augusztus 31
30000 25000
A negyedéves munkaerő‐gazdálkodási felmérésben résztvevő gazdasági szervezeteknél dolgozók várható létszámváltozása % 1,3
% 1,3
1,1
1,1
0,9
0,9
0,7
0,7
20000 15000 10000 5000 0
Románia
Szlovákia
Ukrajna
Kína
Szerbia
0,5
0,5
0,3 2011.augusztus 31
Egyéb európai összesen
2010.augusztus 31.
EU 27 összesen
0,3 0,3
0,3
0,0
0,1
0,1
‐0,1
2009.augusztus 31.
Európán kívüli országok 0
10000
20000
30000
40000
50000
60000
70000
1,2 ‐0,3
‐0,3
‐0,3 2010. 3. negyedév 3 hónapos előrejelzése Tervezett létszámváltozás
Forrás: NFSZ‐regiszter
0,6
‐0,1
2010. 3. negyedév 12 hónapos előrejelzése
2011. 3. negyedév 3 hónapos előrejelzése
2011. 3. negyedév 12 hónapos előrejelzése
Tervezett létszámváltozás
Tényleges létszámváltozás
Tényleges létszámváltozás
Forrás: NFSZ‐regiszter
Jogi szabályozás 1991. évi IV. törvény „A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról”
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat felépítése, főbb feladatai
2010. évi CXXVI. törvény „A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról”
315/2010.(XII.27.) Kormány rendelet „A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról”
A Foglalkoztatási Hivatal felépítése
Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat felépítése
–IT minőségbiztosítási vezető
Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Budapest Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok munkaügyi központjai Megyei szervezetek
–Főigazgatói tanácsadók
Ellenőrzési Főosztály
–Szóvivő
Főigazgató
Szakmai főigazgató‐ helyettes
Társadalmi Párbeszéd Központ Főosztály
Képzési, Munkaerő‐ piaci Szolgáltatások és Felügyeleti Főosztály
Befektetés Ösztönzési Főosztály
Kutatási és Elemzési Főosztály
–Minőségirányítási vezető
Gazdasági főigazgató‐helyettes
Koordinációs főigazgató‐helyettes
Jogi és Kommunikációs Főosztály
Nemzetközi Főosztály
Informatikai Főosztály
Humánpolitikai Főosztály
Pénzügyi és Számviteli Főosztály
Gazdálkodási Főosztály
Társadalmi Felzárkóztatá s és Innovációs Programok Főosztály
Kirendeltségek
6
A Foglalkoztatási Hivatal feladatai 1.
A munkaügyi központok szakmai irányítása belső szakmai szabályzatok elveinek meghatározása, szolgáltató tevékenység szakmai követelményrendszerének kidolgozása, a hatósági és szolgáltató tevékenységükhöz informatikai programok fejlesztése és az informatikai rendszerek működtetése Eljárási j rendek,, módszertani útmutatók,, ajánlások j készítése Munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztése Munkaerő-piaci adatgyűjtés és munkaerő-piaci prognózisok, statisztikai elemzések készítése A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkatársainak belső szakmai képzési feladatainak ellátása Hatósági jogkör gyakorolása Nemzetközi szerződések végrehajtása (munkavállalók kölcsönös cseréje) Másodfokú hatóság (a munkaügyi központok határozatai elleni fellebbezés) Nemzetközi feladatok ellátása ILO és EU tagságból adódó EURES magyarországi rendszerének működtetése
A Foglalkoztatási Hivatal feladatai 2.
Jogi feladatok részvétel a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos jogszabályok előkészítésében javaslattétel a jogszabály változtatásokra a gyakorlati tapasztalatok alapján Munkaerő-piaci programokkal kapcsolatban központi munkaerő-piaci programot dolgoz ki miniszter által megadott szempontok alapján koordinálja a végrehajtást Véleményezi a munkaügyi központ által indítandó programok tervezetét Az Európai Unióból és más külföldi pénzügyi alapokból támogatott foglalkoztatási, képzési és informatikai programok szervezése, koordinálása, lebonyolítása Miniszter által meghatározott ügyfélszolgálati feladatok végzése Munkaügyi kutatások kezdeményezése, folytatása Munkaügyi központok EU támogatással megvalósuló tevékenységeinek koordinálása A munkaügyi központok foglalkoztatási rehabilitációval és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenységek koordinálása
A munkaügyi központok szervezetének változásai
1991-2006. között:
önálló működés, megyei munkaügyi központ és kirendeltségek kialakítása, működési feltételeinek megteremtése szolgáltatási tevékenységek (FIT, RIC, Álláskereső Klubok) megjelenése
2007-2010. között:
Magyarország megyéi - A megyei kormányhivatalok elhelyezkedése
regionális átalakítás (statisztikai régióknak megfelelően) Regionális központ és kirendeltségek működési feltételek átalakítása (feladat koncentrálás, vagy megosztás)
2011 –től:
Budapest Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok szakigazgatási szerveként Szakmai irányítás megosztott – szakfeladattól függ (NGM, KIM, BM) Megyei szervezet és kirendeltségek
A megyei Kormányhivatal munkaügyi központjának szervezeti felépítése Igazgató
Szervezési és Hatósági Osztály Közfoglalkoztatásért és koordinációs feladatokért felelős igazgató-helyettes
Szakmai feladatokért felelős igazgató-helyettes
Befektetés Ösztönzési Osztály
Közfoglalkoztatási Koordinációs Osztály
Foglalkoztatási Programok Osztály
Pénzügyi és Számviteli Osztály
A munkaügyi szervezet főbb feladatai A munkaerő-piacon hátrányban lévő személyek álláskeresési járadékban részesülők álláskeresési segélyben részesülők foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők álláskeresési ellátásban nem részesülő álláskeresők közvetítést kérők szolgáltatást kérők
nyilvántartása kirendeltségek 42
7
ÁFSZ - MUNKÁLTATÓKNAK NEM MINŐSÜLŐ – ÜGYFELEINEK KÜLÖNBÖZŐ STÁTUSZ SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA (I-II.)
ÁFSZ - MUNKÁLTATÓKNAK NEM MINŐSÜLŐ – ÜGYFELEINEK KÜLÖNBÖZŐ STÁTUSZ SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA (III-IV.)
I. OLYAN ÜGYFELEK, AKIKNEK ÜGYE ELBÍRÁLÁS ALATT ÁLL, S EZÉRT STÁTUSZUK MEGÁLLAPÍTÁSA MÉG NEM TÖRTÉNT MEG 1. Álláskeresőként, pályakezdő álláskeresőként való nyilvántartásba vételüket kezdeményezők 2. Álláskeresőként való nyilvántartásba vételt nem igénylő eljárást kezdeményezők, érintettek
III. AZ ÁFSZ EGYES MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSAIBAN, FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSAIBAN RÉSZESÜLŐ, VAGY EZEKKEL ÉRINTETT, NEM ÁLLÁSKERESŐKÉNT NYILVÁNTARTOTT SZEMÉLYEK 1. Közvetítést kérők 1.1. Különleges foglalkoztatási állományba helyezett köztisztviselő, ügykezelő 2. Munkaerő-piaci szolgáltatást igénybe vevők 3 Munkaerő 3. Munkaerő-piaci piaci programban résztvevők 4. Álláskeresőként történő nyilvántartásba vételhez nem kötött támogatásban részesülők (munkaerő-piaci képzésben részt vevők), és munkáltatónak nyújtott foglalkoztatást elősegítő támogatások esetén az eljárás érintettjei 5. Álláskeresőként történő nyilvántartásból törlésüket követően, vagy a nyilvántartásuk szüneteltetése mellett egyes foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülők, vagy annak érintettjei 6. Rehabilitációs járadékban részesülők 7. Rendszeres szociális segélyben részesülők nyilvántartott házastársa, élettársa
II. ÁLLÁSKERESŐKÉNT NYILVÁNTARTOTT SZEMÉLYEK CSOPORTJA 1. Álláskeresési támogatásban részesülők 1.1. Álláskeresési járadékban részesülők 1.2. Álláskeresési segélyben részesülők 2. Vállalkozói járadékban részesülők 3. Rendszeres szociális segélyben, rendelkezésre állási támogatásban részesülők 4. Álláskeresési támogatásban és rendszeres szociális segélyben is részesülők 5. Ellátásban nem részesülők 6. Rendszeres szociális járadékban részesülők
IV. KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS EGYÉB ALANYAI
Az álláskeresési ellátások típusai 2011. szeptember 1‐től
Munkára ösztönzés Magyarországon Munkanélküliek / álláskeresők ellátása:
Álláskeresési támogatások Aktív korúak ellátása (korábban rendszeres szociális segély) Társadalombiztosítási ellátások
Az ellátás típusa
A megállapítás feltétele
A folyósítás időtartama
Az ellátás összege
Álláskeresési járadék (ÁJ)
Legalább 360 nap jogosultsági idő 5 éven belül ((munkaviszony és/vagy y / gy vállalkozói jogviszony)
Maximum 90 nap p
a járadékalap 60 %‐a, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér napi összege
Öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és 90 napon át álláskeresési járadékban részesült, és a folyósítás időtartamát kimerítette
Nyugdíj‐ jogosultság megszerzéséig
Munkanélküli helyett álláskereső:
Az állam az aktív álláskeresést finanszírozza Az önálló álláskeresésről rendszeresen be kell számolni Az aktív korúak ellátásában részesülő, nem egészségkárosodott személyeknek együtt kell működni az önkormányzat által kijelölt szervvel, közfoglalkoztatásban kell részt venni
Nyugdíj előtti álláskeresési segély
a kötelező legkisebb munkabér 40%‐a
45
46
A kirendeltség fő funkciói Szolgáltatási tevékenység: a) információ-öninformáció biztosítása b) munkaközvetítés c)) munkáltatói kapcsolattartás p d) tanácsadás Hatósági tevékenység: a) álláskeresési ellátásokkal b) foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása.
Aktív munkaerő-piaci p eszközök
47
8
A FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ SZOLGÁLTATÁSOK
Munkaerő-piaci szolgáltatások [Flt. 13/A. §] Munkaerő-piaci és foglalkozási információk nyújtása Munkatanácsadás Pályatanácsadás Álláskeresési tanácsadás Rehabilitációs tanácsadás Pszichológiai tanácsadás [30/2000. GM rendelet 4. §] Munkaerő-piaci szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló juttatás [30/2000. GM rendelet 26- 28. §]
Foglalkoztatást elősegítő támogatások Munkaadók részére: Bértámogatás Bérköltség támogatás A szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők munkatapasztalatszerzésének támogatása A létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása Közfoglalkoztatás támogatása rövid, hosszú országos értékteremtő Munkahelyteremtés támogatása Munkahelymegőrző támogatás Mobilitási támogatások (Helyközi utazás támogatása, Csoportos személyszállítás támogatása) Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása Befogadó munkahely kialakításának támogatása Rehabilitációs célú foglalkoztatás támogatása
Foglalkoztatást elősegítő támogatások 2010.
Foglalkoztatást elősegítő támogatások
Munkaadók részére Rehabilitációs költségvetési bértámogatás bér támogatása minisztériumi költségkompenzáció – kiemelt tanúsítvánnyal rendelkezőknek költségtámogatás – bér és költség együttes támogatása
Fő (ezer)
Támogatás megnevezése
Álláskeresők részére: Mobilitási támogatások (Helyközi utazás támogatása) Önfoglalkoztatás támogatása Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása
Munkaerő-piaci képzés
60336
7029,1
Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás
20585
4450,7
Közhasznú foglalkoztatás
16872
4396,4
1748
1751,1
Munkahelyteremtő támogatás
új munkahely létrehozása
Munkahelymegőrző program keretében 18 vállalkozás kapott támogatást
Országos közmunkaprogramok • • • • • • • • • • • • •
Téli-tavaszi közmunkaprogram Roma közmunkaprogram Erdőművelő közmunkaprogram Ár- és belvízvédelmi program Nemzeti parkok közmunkaprogram Kórházak II. közmunkaprogram Idegenforgalmi és vasúttisztasági program Á Árvíz közmunkaprogram Helyreállítás közmunkaprogram Vízügyi közmunkaprogram Tűzifagyűjtő közmunkaprogram Téli átmeneti közmunkaprogram 27 641 fő vett részt 2010-ben országos illetve regionális közmunkaprogramokban, összesen 14,9 millió Ft támogatással
Távmunka program • •
6 hónap támogatott foglalkoztatás + 12 hónap továbbfoglalkoztatási kötelezettség 107 pályázó 543 távmunkahely létrehozásához 368, 2 millió Ft vissza nem térítendő bértámogatást nyert
3197
429
munkahely megőrzése
Vállalkozó válás
7176
2339
Munkatapasztalat-szerzés támogatása
2477
745,2
Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatás támogatása
13801
10.687
Mobilitási támogatás
1324
71,9
Központi munkaerő-piaci programok 2010
Támogatásra fordított összeg (millió Ft)
Roma programok Foglalkoztatáspolitikai irányelvek:
kiemelt hangsúly és helyzetének javítására.
intézkedések
a
romák
foglalkoztatási
Eszközök:
roma vállalkozások, romák ák képzésének ké é é k támogatása, á á roma fiatalok integrációjának elősegítése szociális és munkaerő-piaci programok indítása
Eredmények:
2009. februárja és 2011. februárja között 16 regionális munkaerőpiaci programok a roma álláskeresők elhelyezkedésének segítésére 281 fő résztvevő, 2 682,5 millió forintos támogatás
9
Közfoglalkoztatás támogatása
Közfoglalkoztatás támogatása
2011. január 1-től megújult a közfoglalkoztatás rendszere. Legfőbb cél, az volt hogy az ország bármely pontján minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára legyen biztosított a munkalehetőség. A közfoglalkoztatás támogatásának típusai:
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatása Helyi és kisebbségi önkormányzat, azok társulásai, egyház, civilszervezet által szervezett rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatása: a FHT-ra jogosult álláskeresők napi 4 órás munkaidőben,, legalább g 2 hónap, p, legfeljebb g j 4 hónap p időtartamig g tartó foglalkoztatáshoz. g Támogatásként a közfoglalkoztatottak munkabére és a ténylegesen megfizetett járulékainak 95%-a, valamint közvetlen költségekre a munkabér és járulékaihoz nyújtott támogatás 5%-a igényelhető.
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás támogatása Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása Országos közfoglalkoztatási program támogatása Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT) részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása Helyi és kisebbségi önkormányzat, azok társulásai, egyház, civilszervezet által szervezett hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása: kiközvetített álláskeresők 2 - 12 hónap időtartamú napi 6-8 órás munkaidőben történő foglalkoztatásához. A támogatás a munkabér és a ténylegesen megfizetett járulékainak a 70-100%-a lehet. A foglalkoztatással összefüggő közvetlen költségek is támogathatók a munkabérhez és az ahhoz kapcsolódó járulékokhoz nyújtott támogatás legfeljebb 20%-ának mértékéig. Mind a két esetben munkabérként legfeljebb a közfoglalkoztatási bér, illetve a közfoglalkoztatási garantált bér vehető figyelembe.
Közfoglalkoztatás támogatása
Közfoglalkoztatás támogatása
A közfoglalkoztatás támogatásának típusai:
Országos közfoglalkoztatási program támogatása
A közfoglalkoztatás támogatásának típusai:
Állami feladatok, országgyűlés vagy kormány által meghatározott programok támogatása, melynek keretében álláskereső, vagy FHT.ban személy számára teremt munkaalkalmat, illetőleg biztosít foglalkoztatáshoz kapcsolódó képzést. Pályázók lehetnek a költségvetési szervek, a helyi és kisebbségi önkormányzatok és azok jogi személyiséggel rendelkező tárulásai, az állami, önkormányzati tulajdon kezelésére, fenntartására, állam és/vagy önkormányzat által létrehozott, vagy ezzel megbízott gazdálkodó szervezetek, nonprofit gazdasági társaságok, vízi társulatok, erdőgazdálkodók jogszabályban előírt közfeladat ellátása esetén vagy a helyi erdőgazdálkodók, önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján az egyház, valamint a civil szervezet. A támogatás kizárólag pályázat útján nyerhető el. A program keretében a következő költségek támogathatók:
Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás A gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégekről szóló törvény hatálya alá tartozó munkaadók a munkaügyi központ kirendeltségéhez benyújtott kérelem alapján kaphatnak támogatást, ha FHT-ra jogosult álláskeresőt foglalkoztatnak, teljes munkaidőben, munkaviszony keretében. A támogatás legfeljebb 8 hónapra nyújtható, amelynek mértéke a munkabér és az ahhoz kapcsolódó ténylegesen megfizetett járulékok 70%-ig terjedhet. Munkabérként legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum vehető figyelembe. A támogatott foglalkoztatási időtartam 50%-ának megfelelő időtartamban továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kell vállalni a foglalkoztatónak.
munkabér és a munkabért terhelő ténylegesen megfizetett járulékok100%-os mértékéig, de a pályázati kiírásban meghatározott összeghatárig, a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek az előbbi támogatás 20%-áig, 100 fő, vagy a fölötti foglalkoztatás esetén szervezési költségek a támogatás 3%-áig. Munkabérként legfeljebb a közfoglalkoztatási bér, illetve a közfoglalkoztatási garantált bér vehető figyelembe.
AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT FŐBB SZOLGÁLTATÁSAI A MUNKAVÁLLALÓK, MUNKAVÁLLALÓK MUNKÁLTATÓK, MUNKÁLTATÓK A TÁRSADALMI PARTNEREK RÉSZÉRE
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat főbb szolgáltatásai (I.)
I. 1
Munkaerő-piaci szolgáltatások Munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása
1.1
ePalya rendszer működtetése
1.2
Állás- és képzési börzék szervezése
1.3
Pályaválasztási kiállítások szervezése
1.4
Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP)
2 2.1
Humánszolgáltatások Munkatanácsadás (reintegráló, újraorientáló, kulcsképességfejlesztő, motivációs csoportfoglalkozás)
2.2 2.3
Pályatanácsadás (pályaválasztási, pálya módosítási) Álláskeresési tanácsadás (egyéni álláskeresési tanácsadás, álláskeresési technikák oktatása, álláskereső klub. Rehabilitációs tanácsadás Pszichológiai tanácsadás Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás Munkaközvetítés
2.4 2.5 3 4
A pályakezdők elhelyezkedést elősegítő portál, amin keresztül az érdeklődők tájékozódhatnak munkaerő-piaci információkról, támogatásokról, képzési lehetősegekről. A portál kiemelt szolgáltatása, hogy egys szakmák, pályák részletes leírását tartalmazza, s az hogy ezekről rövid filmet is láthat az érdeklődő. További szakmák bemutatása fejlesztés alatt áll.
Civil szervezetekkel, szervezetekkel önkormányzatokkal, önkormányzatokkal teleházakkal stb. stb megállapodást kötöttek a munkaügyi központok arra, hogy a munkavállalók, munkaadók részére lehetőleg az ügyfelehez minél közelebb munkaerő-piaci információkat tudjanak szolgáltatni. Az országban jelenleg 386 ilyen lehetőség van.
10
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat főbb szolgáltatásai (III.)
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat főbb szolgáltatásai (II.) II.
Speciális komplex szolgáltatások
III.
Adatok, információk szolgáltatása a munkaerőpiaci szereplők számára
1.
Nemzeti Pályainformációs Központ (NPK) működtetése
1
Magán-munkaközvetítők nyilvántartásba vétele, információk szolgáltatása a tevékenységükről
2.
Foglalkoztatási Információs Tanácsadó (FIT és EUROFIT) működtetése
2
Országosan egységes információs rendszer működtetése az ifjúság és felnőttek részére elérhető képzési lehetőségekről, a képzést folytató intézményekről
3.
Rehabilitációs Információs Centrum (RIC) működtetése
3
4.
Speciális közvetítési, tanácsadási feladat az EURES-hálózat működtetésével
5.
A létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítését célzó szolgáltatásban való közreműködés, részvétel a Munkábahelyezést Elősegítő Bizottság (MEB) munkájában
6.
Roma menedzserek foglalkoztatásával, az érintett célcsoport munkaerőpiaci integrációjának elősegítése
7.
Az álláskeresők részére az elhelyezkedésüket célzó személyre szabott álláskeresési megállapodás készítése, a megállapodásban foglaltak megvalósulásának elősegítése
7
8.
Aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő személyek beileszkedést elősegítő programjának előkészítésében, megvalósításában való részvétel
8
4 5 6
Települési, statisztikai kistérségi, megyei, regionális, országos színten adatok szolgáltatása a munkaerő-piaci szereplők részére A képzési struktúra és a beiskolázási mértékek meghatározásában az iskolafenntartók orientálása munkaerő-piaci adatok szolgáltatásával A közoktatási intézményben y végzettek g és közülük álláskeresőként regisztráltak g arányáról y intézményenkénti, y szakonkénti információk nyilvánossá tétele Egységes Munkaügyi Nyilvántartás segítségével információ szolgáltatás munkajogviszony létesítéséről, megszüntetéséről A munkabérek és keresetek alakulására vonatkozó adatok gyűjtése és azok elemzése, valamint az ezeken alapuló közhasznú tájékoztatás nyújtása A külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezésére és bejelentésére vonatkozó adatok feldolgozása és elemzése, valamint az ezeken alapuló közhasznú tájékoztatás nyújtása, az ÁFSZ portálon keresztül
9.
Rehabilitációs járadékban részesülők részére a foglalkoztatás elősegítését célzó egyéni program-terv elkészítése
9
A munkaerő-piaci előrejelzések és statisztikák elkészítése, valamint az ezeken alapuló közhasznú tájékoztatás nyújtása, a Magyar Munkaerőpiaci Prognózis Portálján (MMPP) keresztül
10.
Kis- és középvállalkozások részére humánerőforrás gazdálkodási tanácsadás
10
Munkaügyi kutatások eredményeinek közzététele (Kutatási Portálon keresztül) a munkaerő-piaci szereplők részére
11.
Álláskinálat bővítése, magán munkaközvetítőkkel kötött megállapodások alapján. Nagyobb magánmunkaközvetítők közvetlen elérhetőségének bíztosítása az ÁFSZ portálon keresztül
11
Negyedéves munkaerő gazdálkodás felmérésből származó információk közzététele az ÁFSZ portálon keresztül
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat főbb szolgáltatásai (IV.) IV.
Egyéb szolgáltatások
1
Jogi tanácsadás
2
Országos nyilvántartási rendszer működtetése a szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatókról, intézményekről.
3
Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék vezetése, megtekinthetőségének g g bíztosítása az ÁFSZ pportálon
Jelenleg a fenntartók és az engedélyező hatóságok számára érhetők el az információk az erre a célra kifejlesztett portálon. (Regiszter.hu) A továbbiakban tervezzük a rendszer publikussá tételét.
A magán munkaközvetítők működése, tevékenységük főbb eredményei
A Mobilitás Ifjusági Szolgálat központja és regionális irodái segítséget nyújtanak az ifjúsági szervezetek, az ifjúsággal foglalkozó szakmai szervezetek részére a célcsoport élethelyzetét javító pályázatok elkészítéséhez, hazai és külföldi partnerek felkutatásához. A települési és a megyei önkormányzatok ifjúságpolitikai célkítűzéseihez szakmai tanácsot, 4
Az ijúságot érintő szolgáltatások
javaslatot adnak. Az ifjuságot érintő széleskörű információk gyűjtésével, s ezek átadásával (Mobilitas.hu portálon keresztül, hirlevelekkel stb.) segítik az ifjúság társadalmi integrációját. Az Eurodesk müködtetésével (európai ifjúsági információ-szolgáltató hálózat telefonos, e-mailes és személyes információ-szolgáltatási rendszer) segítik a fiatalok külföldön történő tanulását, utazását, munkavállalását, stb.
64
A magán munkaközvetítés jogszabályi alapjai A és magán magán-munkaközvetítők munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.), az ezt módosító 182/2009. (IX. 10.) és a 285/2009. (XII. 11.) Korm.rendeletek
A magán munkaközvetítők nyilvántartásba vétele, ellenőrzése, adatszolgáltatatása A rendelet alapján a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes munkaügyi központok végzik. u aügy központok ö po to látják átjá el e a feltételek e téte e fennállásával e á ásáva és a tevékenység tevé e ység • A munkaügyi gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. • A rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, amelyet a magánmunkaközvetítőknek a székhely szerint illetékes munkaügyi központ felé kell teljesítenie.
szabályozzák.
11
Főbb adatok A magán munkaközvetítők tevékenységéről (2.)
Főbb adatok A magán munkaközvetítők tevékenységéről (1.) Az
adatszolgáltatást teljesítő magán-munkaerő közvetítő cégek közül 193 cég 2010. évben közvetítő tevékenységet nem folytatott.
2010. december 31-én 673, 2009 év végén pedig 905 magán-közvetítő cég szerepelt az NFSZ nyilvántartásában.
A
2010. évre vonatkozóan 642, 2009 évre vonatkozóan pedig 696 cég tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségének.
munkaerő-közvetítést végzők száma 449 volt az elmúlt évben.
Az
elmúlt évben összesen 1 494842 esetszámban kértek magyar állampolgárságú áll l á á ú munkát ká keresők k ők kö közvetítést í é a magán á munkaközvetítőktől, jellemzően a dunántúli területekről, illetve a főváros környékéről.
A
segítséget kérő magyar állampolgárok 72,2%-a belföldi és 27,8%-a külföldi munkát keresett
Főbb adatok a magán munkaközvetítők tevékenységéről (3.)
Főbb adatok a magán munkaközvetítők tevékenységéről (5.)
Főbb adatok a magán munkaközvetítők tevékenységéről (4.)
Az összes sikeres közvetítés 67,2-át a Közép-magyarországi régió magán közvetítői végezték.
Az összes sikeres közvetítés legnagyobb számban a feldolgozóipar), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, a szállítás, raktározás valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás területeire történt.
Főbb adatok a magán munkaközvetítők tevékenységéről (6.)
12
Főbb adatok a magán munkaközvetítők tevékenységéről (7.)
Főbb adatok a magán munkaközvetítők tevékenységéről (8.)
Főbb adatok a magán munkaközvetítők tevékenységéről (9.)
Főbb adatok a magán munkaközvetítők tevékenységéről (10.)
Főbb adatok a magán munkaközvetítők tevékenységéről (11.)
Az együttműködés lehetőségei a foglalkoztatás területén működő civil i il szervezetekkel kk l
78
13
Milyen tevékenységre szakosodott civil szervezetekkel keressük a kapcsolatot?
Mi jellemzi az ÁFSZ és a civil szervezetek kapcsolatát? A munkaügyi központok és kirendeltségeik széles körű kapcsolatot tartanak fenn civil szervezetekkel, amelyek közreműködnek a foglalkoztatási problémák megoldásában.
Az NFSZ azokkal a civil szervezetekkel keresi a rendszeres együttműködés lehetőségét, amelyek tevékenysége a
A lehetséges segítő szervezetek közül a civil szervezetek olyan munka munkaerő-piaci programokat, szolgáltatásokat, foglalkoztatási projekteket szerveznek és bonyolítanak le, amelyek a munkaerő-piacról tartósan kiszoruló személyek foglalkoztathatóságát javítják, az álláskeresők elhelyezkedését segítik.
• hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének esélyegyenlőségének, valamint a
A közhasznú szervezetek kiegészíthetik a munkaügyi központok tevékenységét, a munkaerőpiac speciális, helyzetüknél fogva nagyobb ráfordítást igénylő csoportjainak nyújtott szolgáltatásaikkal.
• rehabilitációs foglalkoztatás
• munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése
• szociális szolgáltatás nyújtása területére irányul.
A civil szervezetek által nyújtható munkaerő-piaci szolgáltatások köre (1.)
A munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok
• 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról • 30/2000. (IX.15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, a áso ó , va valamint a aaz aazokhoz o o kapcsolódóan apcso ódóa nyújtható yúj a ó támogatásokról • 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról • 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről
A civil szervezetek által nyújtható munkaerő-piaci szolgáltatások köre (2.)
Rehabilitációs tanácsadás célja, hogy meghatározott szolgáltatások nyújtásával elősegítse a foglalkozási rehabilitáció irányának meghatározását, olyan megváltozott munkaképességű személyek számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörbe nem közvetíthetők Pszichológiai tanácsadás célja, élj az álláskeresők állá k ők számára á á az életvezetésből, él t té ből a személyiségproblémákból él i é blé ákból eredő, elhelyezkedést akadályozó körülmények feltárása Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás célja szakmai, módszertani segítségnyújtással hozzájárulni a térségben a foglalkoztatási helyzet javításához, a gazdasági élet résztvevői közötti együttműködés kialakulásához, a foglalkoztatási feszültségek kezeléséhez, a vállalkozási tevékenység élénküléséhez, továbbá új munkahelyek teremtéséhez.
Információnyújtás: célja, hogy elősegítse az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését
Munkatanácsadás célja, az azt igénybe vevő személy elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, valamint az azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására g irányuló y terv kidolgozása g
Pályatanácsadás célja, az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, és számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása
Álláskeresési tanácsadás célja, azok elhelyezkedésének elősegítése, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel
A 30/2000. (IX.15.) GM rendelet lehetőséget biztosít a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek részére támogatások megállapítására A munkaügyi központ támogatást nyújthat: ha civil szervezet térítésmentesen információt nyújt elmaradott térségekben vagy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek számára, továbbá olyan természetes személynek, jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, aki/amely munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs és pszichológiai tanácsadást nyújt azoknak az álláskeresőknek, akiknek a munkaügyi központ e szolgáltatások igénybevételét felajánlotta.
14
A civil szervezet számára nyújtható támogatás munkaügyi központi feltételei
A civil szervezet számára nyújtott támogatás főbb feltételei
a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy évig folytassa azt a szolgáltatási tevékenységet, amelynek támogatására a pályázatot benyújtotta
vállalja, j hogy gy a pályázati p y felhívásban meghatározott g dologi g feltételeket a támogatott szolgáltatás nyújtásának teljes időtartama alatt biztosítja
vállalja, hogy a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban tudomására jutott adatokat rendeltetésszerűen használja fel
a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személyeket a munkaügyi központtal kötött megállapodásban rögzített azonosításra alkalmas módon nyilvántartja.
A munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásán túl a civil szervezetek bekapcsolódhatnak az üres ü állá álláshelyekre h l k vonatkozó k ó információk feltárásának folyamatába is.
a támogatni kívánt szolgáltatást a munkaügyi központ is nyújtja
a munkaügyi gy központ p rendelkezik a támogatott g szolgáltatás g szakmai ellenőrzésének személyi feltételeivel
a támogatni kívánt szolgáltatási tevékenységet - a munkaügyi központ alkalmazásában, valamint a munkaügyi központ támogatásával - végző személyek száma a megyében nem haladja meg a jogszabályban meghatározott létszámnormákat.
Hogyan bővíthető az álláskínálat civil szervezetek közreműködésével?
Megfelelő szakmai háttérrel rendelkező civil szervezetek, megyei gy munkaerő-piaci p program p g keretében történő közreműködésével, illetve „Munkaerő-piaci és foglalkozási információk nyújtása” elnevezésű szolgáltatás vásárlásával.
Miért szükséges nyitni a civilek felé?
Tennivalók a szélesebb körű együttműködés érdekében
A harmadik szektor foglalkoztatói szerepköre egyre nagyobb és bővíthető.
Javasoljuk a civil szervezeteknek a nagyobb létszámú komplex munkaerő-piaci programok működtetésére való felkészülést.
Az elhelyezkedést gátló problémák (egészségi, szociális, mentális) olykor konkrét, gyakorlati segítséget igényelnek.
Célszerű javítani a civil szervezetek területileg egyenetlen kiépültségét.
Javasolt átgondolni az állami és önkormányzati feladatok átvállalásának jelenlegi szabályozását.
A civil szervezetek olyan személyekhez, marginalizálódott társadalmi csoportokhoz képesek eljuttatni az állami támogatásokat, szolgáltatásokat, olyanok érdekeit tudják képviselni, akik az intézményesült közszféra számára nehezen elérhetőek.
A civil szervezetek nélkülözhetetlen szereplői lesznek a partneri együttműködésre és többcsatornás finanszírozásra épülő Európai Szociális Alap (ESZA) programjai kivitelezésének, az EU-csatlakozásból következő feladatok ellátásának.
A szolgáltatásokba bekerülők nem hivatali rendszerben intézhetik az ügyeiket, hanem családias légkörben.
Személyes, személyre szabott segítséget nyújtanak.
Jól működő a partneri kapcsolatrendszerük.
Meglévő humán-, és szervezeti erőforrásaik bővíthetőek.
A jogszabályok csak korlátozottan teszik lehetővé a projektszerű finanszírozást, ezért javaslatot célszerű tenni ennek megoldására.
Szükségesnek látjuk a szolgáltatások hatékonyága érdekében egy akkreditációs rendszer kialakítását.
A támogatás csak meghatározott területekre vonatkozna (pl.: program működtetés, közhasznú munkák koordinálása és adminisztrációjának ellátása).
15
Mi a kiemelt projekt célja? TÁMOP 2.6.1 „Az akkreditáció rendszerének kialakítása” elnevezésű kiemelt projektről
Az álláskereső emberek az ország bármely pontján garantáltan azonos minőségben férjenek hozzá munkaerő-piaci munkaerő piaci szolgáltatásokhoz, szolgáltatásokhoz amelyeket az állam úgy képes megvásárolni, hogy a szolgáltatót a lehető legjobb munkaerőpiaci kimenet elérésére ösztönözze.
91
Milyen főbb szakmai tevékenységeket kell végezni a projekt keretein belül? • Meg kell határozni a munkaerő-piaci szolgáltatások és programok típusait, egységes minősítési szempontjait, szakmai követelményeit. • Ki kell dolgozni az akkreditáció feltételrendszerére feltételrendszerére, az akkreditációs és minősítési keretrendszerre és a rendszer működtetésére vonatkozó szakmai koncepciót. • Fel kell készíteni a nem állami szervezeteket az akkreditációra.
Eddig elért eredmények
Elkészült 49 db munkaerő-piaci szolgáltatás sztenderdje.
Elkészült az akkreditációs eljárásra vonatkozó javaslat.
150 civil szervezettel került sor kapcsolat felvételre. A nem állami szolgáltatásnyújtó szervezetek aktív szerepvállalásuk révén úgy készülhetnek fel a későbbi éles rendszerre, hogy közben hatékonyan és érdemben hozzájárulnak annak alakításához.
Nem állami szervezetekkel régiónként 2-2 napos munkamegbeszélések februárban kezdődtek. A régiókban összesen 70 workshop „kör” zajlik, ami 167 civil szervezet aktív részvételét jelenti.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
16
