Munkaügyi Központja
A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA VESZPRÉM MEGYE 2011. IV. NEGYEDÉV
8200 Veszprém, Megyeház tér 3. telefon: 88/424-477, fax: 88/424-477, e-mail:
[email protected]
-2-
1.
A megye jellemzői, foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
1.1.
A megye jellemzői, foglalkoztatási helyzete1
Veszprém megye a Közép-Dunántúli Régióhoz tartozik, a Balaton északi partja és a Bakony hegység között helyezkedik el. Tíz statisztikai kistérségre és kilenc foglalkoztatási körzetre oszlik, melyekben 217 település található, ebből 15 városi rangú. A települések 30 %-ában a lakónépesség nem éri el az ezer főt, 6,5 %-ában pedig az ötszáz főt sem. Veszprém megye lakónépessége 2011. január elsején 357 ezer fő volt, 0,6 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év elején a lakosság több, mint 2/3-a (244,6 ezer fő) munkavállalási korú volt. A KSH adatai szerint 2011. III. negyedévben, a 149.600 fő foglalkoztatottból a 4 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 76,5 ezer fő állt alkalmazásban. A megyében, a foglalkoztatottak száma 5,9 %-kal, míg az alkalmazásban állóké 1,2 %-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A megye gazdaságilag aktív népessége 2,4 %-kal nagyobb, mint egy évvel ezelőtt, melyet a foglalkoztatottak számának bővülése mellett, és a munkanélküliek számának jelentős csökkenése eredményezett. Veszprém megyében, 2011. III. negyedévében az aktivitási arány 59,8 %-ot ért el, míg országosan 56,3 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. A megyei foglalkoztatási ráta pedig 54,2 %-on realizálódott, ami 3,9 %-ponttal haladja meg az országos átlagot. A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban megyénkben 9,3 % volt, míg országosan 10,7 %-ot ért el, mindkét mutató javult az egy évvel korábbi adatokhoz képest, ezen belül a megyei lényegesen nagyobb mértékben. A KSH negyedéves munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre) Megnevezés Lakónépesség száma (ezer fő)a) Foglalkoztatottak (ezer fő) Alkalmazásban állók (ezer fő)b) Munkanélküliek (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) Aktivitási arány (%), %-pont Foglalkoztatási arány (%), %-pont Munkanélküliségi ráta (%), %-pont
Veszprém megye Országosan 2010. 2011. 2010. 2011. Változás Változás III. n.év III. n.év III. n.év III. n.év 359 141,3 75,6 19,8 161,1 117,0 57,9 50,8 12,3
357 149,6 76,5 15,4 165,0 111,0 59,8 54,2 9,3
-2,0 +8,3 +0,9 -4,4 +3,9 -6,0 +1,9 +3,4 -3,0
10.014 3.822,5 2.694,1 465,7 4.288,2 3.398,5 55,8 49,7 10,9
9.986 3.855,9 2.691.1
462,0 4.317,9 3.355,4
56,3 50,3 10,7
-28 +33,4 -3,0 -3,7 +29,7 -43,1 +0,5 +0,6 -0,2
a) január 1-jén. - b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.
2011. III. negyedévének végén Veszprém megyében 51.142 db vállalkozást tartottak nyilván, 0,3 %-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A regisztrált vállalkozások 74 %-a (37.688 db) egyéni, 26 %-a (13.454 db) pedig társas formában volt bejegyezve.
1
Forrás: www.ksh.hu
-3-
1.2.
A munkaerő-piaci helyzet alakulása
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által, a megyében nyilvántartott álláskeresők fő állománya 2011. szeptemberében 15.143 24211 24524 23586 25000 főt tett ki, mely kissé (1,3 %-ponttal) 21406 19512 19133 18452 alacsonyabb, mint a félév végén. Átlagos 17543 20000 18146 17772 17483 17948 számuk a III. negyedévben (15.016 fő) 15000 11,4 %-kal kisebb volt az előző negyedév átlagánál (16.939 fő). A tavalyi év azonos 10000 negyedévénél (17.599 fő) ugyancsak (14,7 5000 2011. %-kal) alacsonyabb szinten realizálódott. 2010. 0 Az év eleji, átmeneti felfutást követően jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. márciustól júliusig csökkent az álláskeresők állománya, mivel a szezonálisan érintett gazdasági ágak jótékony munkaerő felszívó hatása mellett, a foglalkoztatási körzetek mindegyikében sokan kapcsolódtak közfoglalkoztatási programokba is. Számottevő emelkedés azonban, a közfoglalkoztatási lehetőségeknek, valamint a kedvező időjárásnak köszönhetően, augusztus és szeptember hónapban sem következett be. 15143
15000
14906
15343
16662
18811
21010
22147
22132
A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Veszprém megyében 2010-2011.
Veszprém megyében a szezonális hullámzás erőteljesebben érvényesül, mint az ország legtöbb megyéjében. A gazdasági válság a szokásos szezonális trendeket - főleg 2009-ben, de még 2010-ben is - jelentősen megváltoztatta, azonban hatásai 2011-ben már tompulni látszanak. Az idei évben, az álláskeresők, hónapról hónapra kevesebben szerepeltek a regisztrációban, mint 2010-ben, mely átlagosan 12,3 %-os (2,5 ezer fős) csökkenést jelent. A megyében a csoportos létszám-leépítési törekvések az év első 3 negyedévében nem voltak meghatározóak. A bejelentett, csoportos létszám-csökkentési döntésekben érintett létszám (113 fő) a 2010. azonos időszakinak csak a 2/3-át éri el. 2011. III. negyedévének végén, a megye gazdaságilag aktív népességének 9,4 %-a volt nyilvántartott álláskereső. Az aktív népesség, az év során, átlagosan 1,4 %-ponttal kisebb arányban volt állás nélkül, mint 2010. azonos időszakában. A megye munkaerő-piaci pozíciója az eltelt egy évben nagyobb mértékben javult, mind a régiós, mind az országos átlagnál. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népesség %-ában mért aránya alapján a megye, a főváros és a 19 megye mutatóinak növekvő számsorában – február hónapot kivéve, amikor a 7. volt – az év során, mindvégig a hatodik helyen állt. 2011-ben a pályakezdő álláskeresők is időről időre kisebb számban jelentek meg a nyilvántartottak között. I-III. negyedévi átlagos számuk (1.287 fő), 16,9 %-kal alacsonyabb az előző évinél. 2011. I-III. negyedévében 13,4 ezer db álláshelyet jelentettek be a munkaadók a megye foglalkoztatási körzeteiben, mely a 2010. azonos időszaki munkaerő-keresletnek közel 1,6szerese, annál 4,9 ezer db-bal több. 2011. eltelt 9 hónapjában Veszprém megyében 8,4 ezer db munkaviszony létesítésre került sor a kirendeltségek eredményes munkaerő közvetítése révén. Ez mintegy 1,5-szerese a 2010. azonos időszakinak; mely 2,9 ezer db-bal több sikeres munkába-helyezést jelent.
-4-
2.
A felmérés jellemzői, a reprezentativitás arányai, az adatgyűjtés eredményei
2.1
A felmérés jellemzői, módszertana
2011. októberében már huszonhatodik alkalommal került sor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lebonyolítására. Ennek keretében a munkaügyi központok területi kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett, on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján, közel 30 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2011. IV. negyedéves adatfelvételére október hónapban került sor. A felkeresett munkáltatóktól, a 2011. III. negyedév végi tényleges állapothoz képest a három, illetve a 12 hónap múlva várható létszám alakulásáról kértünk adatokat. Emellett arról is gyűjtöttünk információkat, hogy munkaerőigényeiket jellemzően, milyen forrásból elégítik ki a munkaadók.
2.2
A reprezentativitás arányai
A 2011. szeptember 30.-i bázis adatokra támaszkodó munkaerőgazdálkodási felmérés adatlapját Veszprém megyében 292 munkáltató töltötte ki Kisvállalat Mikroértékelhetően, mely 83,2 %-os 112db 38,4 % vállalkozás válaszadási arányt jelent. A 48db 16,4 % Nagyvállalat Közepes legtöbb válaszadó (112 db) a 1033db 11,3 % vállalat 49 fővel működő vállalkozások 99db 33,9 % köréből került ki, de 99 db középkategóriás szervezet is nyilatkozott. A felkeresett cégek körének meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó gazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség stb). A felm érésben résztvevő m unkáltatók létszám nagyság szerinti m egoszlása 2011.09.30.
A KSH legutóbb közzétett intézményi adatai alapján a megyében a legtöbben (26,7 ezer fő) ipari cégeknél álltak alkalmazásban, az anyagi szolgáltatások szférájában 13,5 ezer fő dolgozott, de magas az egészségügyben (9,1 ezer fő), illetve az oktatás területén (8,4 ezer fő) alkalmazottak száma is.
-5-
A felmérés során összességében 33,1 ezer munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a megyei foglalkoztatottak 22,1 %-át, az alkalmazásban állóknak pedig a 43,2 %-át jelenti. A mintába bevont munkaadóknál 2011. szeptember 30-án összesen 33.061 fő állt alkalmazásban, mintegy 9/10-üket A felm érésben résztvevő cégek foglalkoztatotti közép és nagykategóriás szervezet létszám a cégm éret szerint 2011.09.30. foglalkoztatta. A reprezentált Mikrolétszám 56 %-a a mintába bevont vállalkozás 33 db, 250 fős, és annál nagyobb 283fő 0,9 % Nagy v állalat létszámot foglalkoztató szervezet18654f ő 56,4 % nél állt alkalmazásban, míg mintegy harmadát a 99 középKözepes v állalat kategóriás cég foglalkoztatta. A 11149f ő 33,7 % mintában szereplő szervezetek Kisv állalat felméréskori létszámának zöme 2975f ő 9,0 % (41,4 %-a, 13.683 fő) a megye kulcs gazdasági ágát, a feldolgozóipart képviselte, de számottevő az egészségügy (13,3 %), a mezőgazdaság (6,6 %), valamint az oktatás (6,4 %) részesedése is. Az anyagi szolgáltatások szférája (kereskedelem, szállítás, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás) megyénkben ugyancsak meghatározó; a három gazdasági ág képviselőinek létszámaránya 16,0 %-ot tesz ki. 2.3
Az adatgyűjtés eredményei
2.3.1
A munkaerő-mozgások alakulása, a cégek létszámának változása
A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően a következő negyedév végére megyei szinten 1,0 %-os létszámcsökkenés várható.
A IV. negyedév végéig a megkérdezett munkaadók összességében 1.197 fős létszámleadást, és 851 fős létszámfelvételt vetítenek előre. A prognosztizált létszámmozgások alapján a munkáltatók összlétszámában várható létszám növekedés jelentős részére a feldolgozóiparban (34 %), valamint a kereskedelemben (22 %) kerül sor. A szálláshely-szolgáltatás létszámcsökkenés felvétel egyenleg képviselői - a holtidényre való tekintettel – az elkövetkező 3 hónap tekintetében, szinte teljes egészében, létszámcsökkenéssel számolnak. A megyei szinten valószínűsített létszámcsökkenés meghatározó része (21 %-a) szintén a feldolgozóipari cégek által foglalkoztatott létszámban fog jelentkezni. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ugyancsak nagy arányt képvisel a kilépő létszámokban, a maga 20 %-ával. A 3 hónap m úlva várható létszám változások alakulása gazdasági ágak szerint (2011.09.30. állapothoz)
400 300
fő
200 100
-300 -400 -500
-600 -700
Művészet, szórakoztatás, szabad idő
Oktatás
Humánegészségügyi, szoc. ellátás
Közigazg., védelem, társadalombizt.
Adminisztratív és szolg. tám. tev.
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
Szálláshelyszolg., vendéglátás
Szállítás, raktározás
Kereskedelem, gépjárműjavítás
Építőipar
Vízellátás; szennyvíz gyűjtése
Feldolgozóipar
-200
Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat
0
-100
-6-
Az anyagi ágak sorában, őket a kereskedelem követi 16,0 %-kal, mivel a foglalkoztatottak egy része az év végére már szintén kikerül az állományból. A nem anyagi ágak közül pedig, a közfoglalkoztatottak számával együtt, a közigazgatás területe részesedik számottevő mértékben (18-, illetve 21 %-kal) a be-, és a kilépő létszámokból.
es zp ré Ba m la to na lm ád i
V
Zi rc
pa lo ta
V
ár
po lc a
Ta
a
Sü m eg
Pá p
A jk a Ba la to nf ür ed
A munkaerőmozgások hatására bekövetkező létszámváltozások irányát tekintve a megyében a válaszadók közel fele (141 cég) úgy A válasz adók me gosz lása a lé tsz ám változ ásának te rve z e tt iránya sz e rint kire nde ltsé ge nké nt 3 hónap múlva ítéli meg, hogy létszáma nem változik 100% a IV. negyedév végéig, a nyilatkozók 90% 24 %-a (71 munkaadó) növekedést 80% 70% valószínűsít, míg a cégek 27 %-a (80 Csökkentést valószínűsít 60% Stagnálást vár szervezet) létszámának csökkenését 50% Létszámnövelést vetít előre vetíti előre. A szezonális hullámzás 40% 30% időről időre legmarkánsabban Balaton20% füred térségét érinti, a felmérés részt10% 0% vevői legnagyobb arányban (78 %ban) itt prognosztizálják a foglalkoztatottak számának csökkenését. Veszprém, Tapolca, és Sümeg körzetében (58-, 62-, illetve 65 %-os arányban) az átlagnál lényegesen többen látják reálisnak létszámuk stagnálását. A létszám növekedésében viszont, a legnagyobb arányban (a nyilatkozók közel 4/10-e) Pápa vonzáskörzetében bíznak. Jelen felmérésre a szezon befejeződését követően került sor, így a 3 hónapos előrejelzés nagyarányban az idényjellegű, illetve a határozott idejű foglalkoztatások végét jelenti. Ebből adódóan a létszámmozgások, az év utolsó negyedévében negatív egyenleggel zárulnak.
A három hónap múlva várható létszámfelvételek és -csökkenések FEOR 2008 főcsoportok szerint bontásban Veszprém megyében
Foglalkozás megnevezése Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők Felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő fogl. Egyéb felsőfokú, vagy középfokú végzettséget ig. fogl. Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Összesen
Felvételre kerülők
Kilépők Egyenleg
száma (fő) 6 98 148 159 14 35 74 55 262 851
(fő)
13 87 285 180 17 20 67 54 474 1197
-7 11 -137 -21 -3 15 7 1 -212 -346
A 3 hónap alatt felvenni tervezett létszám legnagyobb részét (31 %-át), elsősorban a közfoglalkoztatással összefüggésben a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások munkaköreire keresik, de a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők csoportjába tartozó foglalkozások felvételi aránya is 19 %-ot ér el.
-7-
A következő 2 legkeresettebb csoport a kereskedelmi és szolgáltatási, valamint az ipari és építőipari, foglalkozásoké. A kilépők létszáma ugyanezen foglalkozás-csoportokban a legnagyobb. Az ipari és építőipari foglalkozásokat kivéve azonban, a belépők és a kilépők egyenlegét tekintve az előzőekben nevesített, meghatározó foglalkozáscsoportok mindegyikében inkább létszámleadás jellemző. Az előirányzott létszámcsökkenések 86 %-a, míg a felvételek közel 8/10-e, e 4 foglalkozáscsoportot érinti az év végéig. Megyénkben a szezonális hatás erőteljes érvényesülése miatt, az idegenforgalmi idénnyel, valamint az érintett térségek üdülőövezeti jellegével összefüggésben, szezonális ingadozás jellemzi az idegenforgalmi, vendéglátóipari, kereskedelmi szakmákat. Ugyanez figyelhető meg (kisebb mértékben) a mező- és erdőgazdasági, az építőipari, és egyre inkább - a rendelés-állományok alakulásával, illetve a gyártott termék szezonális jellegével összefüggésben - egyes feldolgozóipari foglalkozások esetében is. Így egyre bővül a változó pozíciójú szakmák, foglalkozások köre. A tervezett létszámnövelésekben leginkább érintett foglalkozások a felmérés szerint; fémmegmunkálók, felületkezelők, gépipari szakmunkások, varrónők, textilipari-, élelmiszeripariműanyagtermék gyártó gépkezelők, gyártósori összeszerelők, gépkarbantartók, mechanikai műszerészek, ápolók, szakápolók. Több térségben mutatkozik kereslet a felsőfokú végzettségű műszaki szakemberek (folyamat-, minőségbiztosítási, gépész-, fejlesztő-, villamosmérnökök) iránt. A létszámcsökkenések terén pedig főleg felszolgálók, szakácsok, recepciósok, takarítók, és egyéb egyszerű szolgáltatási foglalkozásúak, konyhai kisegítők, eladók, pénztárosok iránti igény visszaesése várható.
A je le nle gi, a 3, é s a 12 hónap múlva várható lé tsz ámok gaz dasági áganké nti alakulása a fe lmé ré s ré sz tve vőiné l Ve sz pré m me gyé be n 15000 14000 13000 12000
Jelenlegi létszám (fő) 2011.09. 30.
11000
Várható létszám (fő) 2011.12. 31.
10000
Várható létszám (fő) 2012.09.30
9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000
Ke re
ell át ás ,
ga zd á lk . sk ed É e le pí tő m ip ,g ar ép jár m űj Sz Sz av ál ál í tá lás lí tá s he s, lyra sz kt ár o lg oz Kö á l ta ás zi ga tá zg s,v at en ás dé ,v glá éd tá ., s kö t . tá rs Hu .b izt m . án -E gé O sz kta sé Ad tá gü m s .s gy zo i, s lg zo . tá ci m áli og se a tó ll. te vé ke ny Eg sé yé g b sz olg Eg yé ált at b ás ne m an ya gi ág ak
lé gk on d.
ull ad ék
oz ói pa r
y.h
ll. ,
olg
gő ze
Fe ld
áz , ,g gia V. en er
sz v.g
jt é s fe kő
ás za t, Bá ny
Ví z
M ez ő
ga zd
as ág ,
er d
őg az d
álk .
0
A gazdasági ágak szerinti létszámváltozásokat áttekintve megállapítható, hogy az elkövetkező 3 hónapban a szezonálisan érintett ágakban, közülük is elsősorban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén mutatkozik számottevőbb csökkenés. A többi gazdasági ágban, az időszakosan számottevő létszámmozgások kiegyenlítődnek, és az év végi létszámokban, nagyságrendileg kiugró változást nem eredményeznek.
Az elkövetkezendő 12 hónapban leginkább a feldolgozóipari, a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vállalkozások, valamint az építőipar képviselői számolnak létszámuk növekedésével. Az oktatás és az egyéb, nem anyagi szolgáltatások területe - egy éven belül ugyancsak némi létszámbővülést vetít előre. Az energiaiparban, valamint a közigazgatásban, mindkét időszak tekintetében létszámcsökkenést valószínűsítenek. A többi gazdasági ág némi létszámvesztést, illetve stagnálást jelez a 12 havi várakozások tekintetében.
-8-
A vállalati méreteket tekintve a A válaszadók jelenlegi és várható létszámának alakulása vállalati méret szerint Veszprém megyében létszámfelvételek és a létszámcsökkenések hatására 3 hónap múlva - a Vált.(%) 3 Vált.(%) 12 létszám3 hónap 12 hónap jelenleg hónap hónap 250 főnél nagyobb létszámú kategória múlva múlva múlva múlva vállalkozások kivételével, ahol stagnálás jellemző – valamennyi < 9 fő 283 267 293 -5,7 3,5 létszámnagyság-kategóriában a 10-49 fő 2975 2921 3029 -1,8 1,8 foglalkoztatott létszám csökkenésére 50-249 fő 11149 10872 11460 -2,5 2,8 számítanak az év végéig. >249 fő 18654 18655 18751 0,0 0,5 Legnagyobb mértékű visszaesést a Összesen 33061 32715 33533 -1,0 1,4 mikro vállalkozások valószínűsítenek. Az elkövetkezendő egy év elé viszont a létszám kategóriák mindegyikében kismértékű derűlátással tekintenek a válaszadók, azaz létszámuk némi növekedésében bíznak. A közepesés mikro-vállalkozások az átlagnál nagyobb mértékű javulásra számítanak.
Az adatgyűjtés eredményének összegzése alapján, felméréskori létszámhoz képest a foglalkoztatási körzetek közül Pápán, valamint Sümegen némi növekedést valószínűsítenek mindkét időszak tekintetében. A Veszprém, valamint a Balatonalmádi körzetéből nyilatkozók viszont, a szezonális visszaesést követően, a 12 havi várakozások tekintetében bizakodóak. Zirc térségében 3 hónap múlva stagnálást, egy év elteltével pedig kismértékű létszámvesztést látnak reálisnak. A 3 hónap múlva várható létszám a szezonális ingadozásban leginkább érintett Balatonfüreden, illetve vonzáskörzetében csökken a legnagyobb mértékben (15,6 %-kal). A térségben, a 12 hónap múlva tervezett létszám is kisebb azonban, a felméréskori adatnál. A je le nle gi, a 3, é s a 12 hónap múlva várható lé tsz ámok kire nde ltsé ge nké nti alakulása Ve sz pré m me gyé be n
11000
Jelenlegi létszám (fő) 2011.09. 30.
10000
Várható létszám (fő) 2011.12. 31.
9000
Várható létszám (fő) 2012.09.30
8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000
ád i
ém
rc
at on al m
Ba l
Ve sz pr
Zi
ta
Vá rp al o
a
Ta po lc
Sü m eg
Pá pa
at on fü re d
Ba l
Aj k
a
0
Az Ajka, Tapolca, valamint Várpalota körzetéből nyilatkozók mind 3 hónap elteltével, mind egy év múlva valamelyest kisebb létszámot prognosztizálnak a 2011. szeptember 30. napi zárólétszámnál. Összességében a megkérdezett megyei munkaadók – a szezonális ingadozás érvényesülése mellett – visszafogott, de optimista várakozással tekintenek az előttük álló 12 hónap elé, miután megyei szinten 1,4 %-os létszámnövekedést vetítenek előre.
2.3.2
A munkaerő-igény kielégítésének jellemzői forrásai
A jelenlegi felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat arról is, hogy milyen forrásból elégítik ki munkaerő-igényeiket, illetve az egyes módozatokat milyen gyakran használják. A válaszok értékelése előtt meg kell jegyezi, hogy ebben a témában kérdésenként a cégeknek átlagosan közel a negyede nem válaszolt, vagy nem értékelhető módon töltötte ki a kérdőívnek ezt a részét.
-9-
A munkaerőigény kielégítésének jellemző forrásai, azok gyakorisága a megkérdezett cégeknél,
Adatlap, kérdések, válaszok Üres Soha
Ajka
BalatonPápa Sümeg Tapolca füred
5
2
12
6
2
Várpalota
Veszprém
Zirc
6
8
Balaton Veszprém Veszprém almádi megye db megye % 6
4
51
17,5
7
1
6
10
11
1
1
5
1
43
14,7
Alkalmanként
19
8
20
4
40
13
6
21
11
142
48,6
Gyakran
10
7
8
0
2
7
3
16
3
56
19,2
Hírdetés útján
41
18
46
20
55
27
18
48
19
292
100,0
Üres
13
5
13
6
2
10
8
16
5
78
26,7
Soha
18
5
10
11
33
7
4
11
6
105
36,0
Alkalmanként
8
7
19
3
17
6
5
11
8
84
28,8
Gyakran
2
1
4
0
3
4
1
10
0
25
8,6
Pályázatokkal
41
18
46
20
55
27
18
48
19
292
100,0
Üres
10
1
4
2
2
5
4
7
0
35
12,0
Soha
1
0
0
0
0
1
0
3
0
5
1,7
18
8
9
9
20
16
5
32
8
125
42,8
127
43,5
292
100,0 19,9
Alkalmanként Gyakran
12
9
33
9
33
5
9
6
11
M.ügyi kirendeltségek segítségével Üres
41
18
46
20
55
27
18
48
19
6
7
10
2
2
6
7
14
4
58
4
0
4
0
9
4
1
3
0
25
8,6
23
9
26
8
39
13
7
24
14
163
55,8
46
15,8
292
100,0
Soha Alkalmanként Gyakran
8
2
6
10
5
4
3
7
1
Informális csatornákon
41
18
46
20
55
27
18
48
19
Üres
34
13
36
17
49
24
15
40
19
247
84,6
Soha
6
3
8
3
6
3
3
6
0
38
13,0
Alkalmanként
0
2
0
0
0
0
0
1
0
3
1,0
Gyakran
1
0
2
0
0
0
0
1
0
4
1,4
Egyéb módon
41
18
46
20
55
27
18
48
19
292
100,0
Üres
10
8
14
7
2
12
10
18
4
85
29,1
Soha
24
7
25
13
50
14
7
20
12
172
58,9
Alkalmanként
5
2
6
0
2
0
1
6
0
22
7,5
Gyakran
2
1
1
0
1
1
0
4
3
13
4,5
Munkaközvetítőn keresztül Üres
41
18
46
20
55
27
18
48
19
292
100,0
13
9
14
7
3
11
10
19
4
90
30,8
Soha
20
2
23
11
47
10
7
16
10
146
50,0
Alkalmanként
6
5
9
2
5
5
1
9
4
46
15,8
Gyakran
2
2
0
0
0
1
0
4
1
10
3,4
Interneten keresztül
41
18
46
20
55
27
18
48
19
292
100,0
Üres
11
6
14
7
4
11
10
17
4
84
28,8
Soha
11
4
8
4
36
5
3
5
1
77
26,4
Alkalmanként
14
7
20
7
15
8
4
16
12
103
35,3
5
1
4
2
0
3
1
10
2
28
9,6
41
18
46
20
55
27
18
48
19
292
100,0
Gyakran Belső meghírdetés, átcsoportosítás
A munkaerő-igények kielégítésének gyakran használt forrásai között első helyen (43,5 %-ban) a munkaügyi kirendeltségek segítségével történő álláshely betöltés áll. A megkérdezett cégek közel ugyanilyen arányban alkalmanként is élnek ezzel a lehetőséggel.
- 10 -
Tehát a megfelelő munkaerő kiválasztásához a kérdésre válaszoló cégek 86 %-a valamilyen formában igénybe veszi a munkaügyi szervezet állásközvetítő tevékenységét. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ez irányú segítségét igénybevevők köre valamelyest (3 %-ponttal) szélesebb, a tavalyi felmérés során tapasztaltnál. A megkérdezett szervezeteknek mindössze 2 %-a nyilatkozott úgy, hogy soha nem él a kirendeltségi munkaerő-közvetítés lehetőségével. Meghatározó szerepe van az informális csatornákon (család, rokonok, kollégák) keresztül történő munkaerő-feltöltésnek is, hiszen a válaszadók 16 %-a gyakran, és további 56 %-a alkalmanként ehhez a módozathoz folyamodik. A hirdetés útján történő munkaerő-keresés ugyancsak dobogós helyre került, ugyanis minden ötödik nyilatkozó ezt a megoldást választja leggyakrabban, de a válaszadók közel fele alkalmanként, ugyancsak él vele. Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással a megkérdezett cégek tizede gyakran, 35 %-a pedig alkalmanként oldja meg üres állásai betöltését. A munkáltatók közel 60 %-a soha nem veszi igénybe a munkaügyi kirendeltségeken kívül, más munkaerő- közvetítő cégek segítségét, és minden második cég elutasítja az interneten keresztül történő létszámkiválasztást is. Módszertani kiegészítés
3.
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma 3.1. A KSH fogalmi rendszere 3.1.1. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992. óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A munkaerő-felmérés reprezentatív felvétel. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: -
gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és
-
gazdaságilag nem aktívak (inaktívak).
A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összessége.
- 11 -
Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, -
amely pénzjövedelmet eredményez, vagy
-
amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg
-
amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek,
-
amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.
A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg -
az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást.
A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami, vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést.
- 12 -
Ide sorolandók még: -
a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők;
-
az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet;
-
a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők;
-
a 15 éven aluliak;
-
a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés);
-
a háztartásbeliek;
-
a közületi eltartottak;
-
a szociális gondozottak.
A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: -
a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya;
-
a munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában;
-
az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.
3.1.2 Egyéb statisztikai meghatározások Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Egyéni vállalkozás: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül a gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező vállalkozók (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak, mezőgazdasági őstermelők) is. Társas vállalkozás fogalmán pedig, az egyéni vállalkozás kivételével az összes többi vállalkozást értjük. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR ’08) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak.
- 13 -
A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. Egy gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A népességszám a 2001. február 1-jei népszámlálás bázisán a természetes népmozgalmi, valamint a belföldi és nemzetközi vándorlási statisztika adatainak felhasználásával továbbszámított adat. Lakónépesség: az adott területen lakóhellyel rendelkező, de máshol tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Alkalmazásban álló: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munka-megállapodása alapján (legalább havi 60 munkaóra teljesítés esetén), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók száma a KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszeréből származó adat, mely tartalmazza a korábban ún. további munkaviszonyban állók között jelentett munkavállalók számát is. A KIR-ből (Központi Illetményelszámolási Rendszer) származó munkaügyi adatok feldolgozása a tényleges intézményi szerkezetben és FEORbesorolás szerint történik. Az adatszolgáltatók köre: a 4 főnél többet foglalkoztató megyei/budapesti székhelyű vállalkozások, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. 3.2.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz kapcsolódó fogalmak
Nyilvántartott álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában lévő álláskereső, az a személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik. Nyilvántartott pályakezdő álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott álláskereső, az a 25. életévét - felsőfokú végzettségű esetén 30. életévét - be nem töltött személy, aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, feltéve, ha álláskeresési ellátásra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot.
Veszprém, 2011. november 25.
- 14 -
1. sz. melléklet A válaszadók számának, valamint jelenlegi, 3, és 12 hónap múlva várható létszámának gazdasági ágankénti alakulása Veszprém megyében
Válaszadók száma (db)
Gazdasági ág
Mezőgazdaság, erdőgazdálk. Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar V.energia,gáz,gőzell., légkond. Vízellátás,szv.gy.hulladékgazdálk. Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás,vendéglátás Közigazgatás, véd., köt.társ.bizt. Oktatás Humán-Egészségügyi,szociális ell. Adm.szolg.támogató tevékenység Egyéb szolgáltatás Egyéb nem anyagi ágak Megye összesen
Várható létszám (fő) 2011.12. 31.
Jelenlegi létszám (fő) 2011.09. 30.
21 2 100 2 7 26 27 11 19 18 16 15 8 8
2183 109 13683 343 978 577 2503
Várható létszám (fő) 2012.09.30
1501
1502
1271
1042
1463
1356
2102
2074
4410
4405
303
328
1279
1278
12
356
364
2424 108 14033 331 977 631 2487 1500 1270 1310 2112 4403 288 1278 381
292
33061
32715
33533
2155 109 13723 331 975 573 2500
Létszám alakulása (%) 3 hónap múlva 98,7
Létszám alakulása (%) 12 hónap múlva 111,0
100,0
99,1
100,3
102,6
96,5
96,5
99,7
99,9
99,3
109,4
99,9
99,4
100,1
99,9
82,0
99,9
92,7
89,5
98,7
100,5
99,9
99,8
108,3
95,0
99,9
99,9
102,2
107,0
99,0
101,4
A válaszadók számának, valamint jelenlegi, 3, és 12 hónap múlva várható létszámának foglalkoztatási körzetenkénti alakulása Veszprém megyében
Foglalkoztatási Válaszadók körzet száma (db)
Jelenlegi létszám (fő) 2011.09. 30.
Várható létszám (fő) 2011.12. 31.
Várható létszám (fő) 2012.09.30
Létszám Létszám alakulása alakulása (%) 12 (%) 3 hónap hónap múlva múlva
Ajka
41
6691
6652
6686
99,4
99,9
Balatonfüred
18
1490
1258
1451
84,4
97,4
Pápa
46
7482
7526
7715
100,6
103,1
Sümeg
20
972
975
999
100,3
102,8
Tapolca
55
2117
2111
2093
99,7
98,9
Várpalota
27
2735
2673
2671
97,7
97,7
Zirc
18
656
656
654
100,0
99,7
Veszprém
48
10448
10403
10786
99,6
103,2
Balatonalmádi
19
470
461
478
98,1
101,7
Megye összesen
292
33061
32715
33533
99,0
101,4
- 15 -
2. sz melléklet A foglalkoztatott létszámok vállalati méret szerinti alakulása a felmérés résztvevőinél
Veszprém megyében
Kirendeltség/vállalati méret/létszám Ajkai Kirendeltség
Balatonfüredi Kirendeltség
Pápai Kirendeltség
Sümegi Kirendeltség
Tapolcai Kirendeltség
Várpalotai Kirendeltség
Zirci Kirendeltség
Veszprémi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Balatonalmádi Kirendeltség
Veszprém megye
Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet (50-249 fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet (50-249 fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet (50-249 fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet (50-249 fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet (50-249 fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet (50-249 fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet (50-249 fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet (50-249 fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet (50-249 fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Összesen Mikrovállalkozás (1-9 fő) Kisvállalat (10-49 fő) Középkategóriás szervezet (50-249 fő) Nagylétszámú szervezet (250 fő felett) Mindösszesen
válasz- jelenlegi adók létszám száma (fő) (db) 1 18 15 7 41 4 6 7 1 18 1 19 17 9 46 1 13 6 0 20 23 20 11 1 55 1 12 12 2 27 3 10 5 0 18 9 2 24 13 48 5 12 2 0 19 48 112 99 33 292
4 540 1940 4207 6691 29 185 911 365 1490 3 487 1883 5109 7482 8 401 563 0 972 124 438 1155 400 2117 9 352 1410 964 2735 19 252 385 0 656 53 58 2728 7609 10448 34 262 174 0 470 283 2975 11149 18654 33061
3 hónap múlva várható létszám (fő) 4 535 1943 4170 6652 14 176 698 370 1258 3 454 1919 5150 7526 8 406 561 0 975 127 421 1163 400 2111 9 355 1346 963 2673 18 256 382 0 656 54 60 2687 7602 10403 30 258 173 0 461 267 2921 10872 18655 32715
12 hónap múlva várható létszám (fő) 4 542 2003 4137 6686 26 185 875 365 1451 3 507 1986 5219 7715 8 435 556 0 999 134 431 1128 400 2093 9 362 1337 963 2671 18 255 381 0 654 55 42 3022 7667 10786 36 270 172 0 478 293 3029 11460 18751 33533
