VÁROSI HAVILAP XXXV. évfolyam
9.szám
2011. szeptember
Csongrád megye a jó irány?!
Az országos és térségi sajtóban már hallani lehetett róla, a városban több helyen is izgatottan beszéltek, vitatkoztak arról, hogy Mezőhegyes Csongrád vagy Békés megyéhez tartozzon-e? Úgy gondolom, hogy az események folyamatában most értünk el egy olyan ponthoz, ahol kötelesség és helyénvaló eljárás tájékoztatást adni az itt élő embereknek arról, hogy foglalkozik-e a Képviselő-testület ezzel a lehetőséggel?
Amikor Mezőhegyes területi hovatartozását próbáljuk megérteni, érdemes Szent István koráig visszatekinteni. Államalapító királyunk, az ország területi egységének megteremtésén fáradozva, számos nemzetségfővel szemben kényszerült háborút viselni. Így történt ez az Al-Duna és a Maros közét fennhatósága alatt tartó Ajtony vezér esetében is. A király Csanád vezért küldte a nemzetségfő ellen, aki legyőzte Ajtony seregét és az általa birtokolt területet fennhatósága alá vette. Azt vármegyévé szervezte, melynek egyben ő maga névadója is lett. Ez az újonnan létrejött közigazgatási terület egészen 1950-ig fennmaradt. A Csongrád, Békés, Arad, Torontál vármegyék által körülölelt állattartásra és növénytermesztésre igen alkalmas Csanád vármegyében tették le a mai Mezőhegyes alapjait 1785-ben. A vármegye területi egysége ugyan állandóan változott, de létét mégis ezer éven át meg tudta őrizni. Mezőhegyes sajátságos alapításából adódóan önrendelkezési joga is különös módon alakult. Településünk a vármegye része volt, mégis hol osztrák, hol magyar katonai irányításnak alárendelve. Önálló községi rangot is csak a XIX. sz. vége felé nyeri el (a polgári ügyekben Pitvaros jegyzője volt illetékes eljárni). Az I. világháborút megelőzően Csanád vármegye, Makó székhellyel, négy járásra volt osztva: battonyai, makói, mezőkovácsházi, nagylaki. A trianoni diktátum után Nagylak és környéke román fennhatóság alá került (a kendergyári terület kivételével). A csonkaságból adódó közigazgatási korrekció a vármegyét, továbbra is Makó székhellyel, battonyai, eleki, makói, mezőkovácsházi, torontáli járásokra tagolja. 1945 után a kormányzat kereste a területvesztésből adódó igazgatási anomália megoldását, vagy éppen a korábbi megyerendszer működésére jellemző magas költségek lefaragásának lehetőségét. Továbbá az egyenlőtlen népesség eloszlásból fakadó problémák kiigazításának módját, melyet egy teljes közigazgatási területi reformmal oldottak meg. 1950ben új megye és járásrendezési koncepció készült, amely egyben a Szovjetunióból átvett tanácsrendszer bevezetését is előkészítette. Az 1949. évi Alkotmány életbelépésével a vármegye megnevezés megszűnt. A rá következő évben 25 megye helyett 19, illetve 150 járás
helyett 140 lett kialakítva. Esetünkben, miután korábban megszüntetésre került az eleki járás, Csongrád megyéhez került a makói és a torontáli járás. Békés megyéhez a battonyai és a mezőkovácsházi járás úgy, hogy a battonyai járást beolvasztották a mezőkovácsháziba. Ennek immáron 60 éve. Az ezer éves Csanád vármegye létezésére utaló nyomokat napi használatban már csak a Szeged központú Szeged-Csanádi Egyházmegye igazgatási területét jelölő elnevezésben találhatjuk meg. Illetve azon lakosok emlékezetében, akik az 50-es évek előtt születtek. Igaz, otthont adó megyénk a történelemkönyvekbe lett utasítva, de az itt élő emberi közösség mindennapi életét nem lehetet egy tollvonással egyik vagy másik megyéhez kapcsolni. Csongrád megyéhez kötődésünk, az 1950 előtti évszádokra tekintve, inkább feltárható a történelmi, gazdasági, közigazgatási, családi kötődésekben, mint Békés felé. Ugyanakkor fél évszázada mégiscsak Békés megyében élünk! Miért kellene felvetődnie a megyeváltás gondolatának? Azért mert egy felelősen gondolkodó képviselőnek, elvonatkoztatva a napi politikától, a pillanatnyi gazdasági környezettől, folyamatosan kell keresnie a helyi gazdasági stabilitás és a társadalmi jobblét elérésének a lehetőségeit. A vélemények megoszlanak arról, hogy a szocialista érában Mezőhegyes inkább jobban vagy rosszabbul járt-e a Békés megyéhez tartozással. De a vélemények egyértelműen elmarasztalóak, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy a rendszerváltás után jobb-e a város helyzete, mint 1989 előtt? A rendszerváltás után 1994-től a megyéken belül ún. területfejlesztési célból kistérségeket hoztak létre. Mezőhegyes a mezőkovácsházi kistérséget alkotó 18 település egyike. Jelenleg a 175 kistérség közül a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget alkotó közösség tagja. A makói kistérség nincs ebben a besorolásban. Elméletileg hátrányos helyzetünkből kifolyólag rendelettel támogatott gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseknek kellene felénk áramolni. Ezáltal a munkájukat elvesztett emberek, a munkanélküli, vagy éppen a közmunkaprogramban vegetáló állapotból visszatérhetnének a valódi munkahelyet biztosító vállalkozások kötelékébe. Ezzel szemben a cukorgyár bezárása és barbár letarolása után semmiféle kompenzáció nem érkezett hozzánk. Miközben 1997 óta állami segítséggel már több üzem is létesült, Mezőhegyest messze elkerülve. Valami oknál fogva jelenlegi környezetében nem kerül Mezőhegyes az őt megillető elbírálás alá. Ugyanakkor a Csongrád megyei makói kistérség ez év tavaszán jelentette be, hogy 30 milliárd forint ráfordításból 300 embernek munkát adó aromagyártó üzemet építenek. (Folytatás a 2. oldalon)
Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az >>
OBSERVER <<
OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest, VIII. ker. Auróra u. 11. Tel.: 303-4738 - 303-4744 http://www.observer.hu
Esélyegyenlőségi terv Mezőhegyes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete szeptember 27-én 16 órától tartja soron következő ülését a Centrál épület emeleti dísztermében. Főbb napirendi pontok: 1. Jelentés Mezőhegyes Város Esélyegyenlőségi Tervének teljesítéséről. Előadó: Kovácsné dr. Faltin Erzsébet polgármester. 2. Mezőhegyesi Távhőszolgáltató Nonprofit Kft. beszámolója a tevékenységéről, kiadásainak és bevételeinek alakulásáról. Előadó: Harmados Attila, a kft. ügyvezető igazgatója. 3. Mezőhegyes Város Képviselő-testületének Alapszolgáltatási Központja fenntartói jogának átadásáról szóló döntés. Előadó: Kovácsné dr. Faltin Erzsébet polgármester.
Anyakönyvi hírek Halálozások: Nagy János, Baranyi Józsefné Tóth Erzsébet, özv. Király Józsefné Fábián Ilona, Kulcsár István, Pócsik András, Kovács János, özv. Hári Istvánné Migalkó Mária.
Tenyészverseny Szeptember 2-a és 4-e között ismét Mezőhegyes adott otthont az Országos díjugrató tenyészversenynek. Papp István, a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy ez a rendezvény a huszonnyolcadik alkalom, melynek helyszíne 2003-tól kezdve folyamatosan a parkváros volt. A versenyek négy kategóriában zajlottak: 46 lovassal és 115 lóval. A Magyar Lovas Szövetség Díjugrató Szakbizottságával közösen szervezett verseny összdíjazása közel 5 millió forintot tett ki. A tenyészverseny pénteki elődöntőjében hét mezőhegyesi ló állt starthoz, s ebből négy ló jutott be a vasárnapi döntőbe. Az utánpótlás lovak kategóriájában Jován Richárd Zeusz nevű lovával 6. helyezést ért el, a hat éves lovak versenyében Piroska Zoltán Billa nevű lovával a 8. lett. Az összpontozás alapján 2011-ben a vándordíjat a Nyíregyházi Ménes Timpex Kft. vihette el, Mezőhegyes pedig az ugyancsak előkelőnek számító második helyen végzett.
Mezőhegyes / 2
Csongrád megye a jó irány?! (Folytatás a 1. oldalról)
Az ÁMK programjaiból Szeptember 17. 09:00 óra: id. Csanádi István Birkózó verseny Szeptember 17. 15:00 óra Kulturális Örökség Napjai (Történelmi séta, játékos vetélkedő a Kozma Ferenc utcán és a Helytörténeti Gyűjteményben) Szeptember 23.: Kutatók éjszakája (Diákönkormányzat szervezésében 50 fő diák utazik Szegedre Szeptember 24. 17:00 óra: MSE - Felföldi SE férfi kézilabda mérkőzés Szeptember 30. 11:00 óra József Attila Általános Művelődési Központ színházterme „Mese Mátyás királyról” zenés mesejáték a Tihanyi Vándorszínház előadásában, óvodásoknak és alsó tagozatosoknak Október 7. 17:30 óra József Attila Általános Művelődési Központ színházterme Lőrincz L. László író közönségtalálkozója a Családi Könyvtári Napok keretében Internetes Információs Pont szolgáltatása: 7 számítógépes munkaállomás elérhető hétköznap 08:00-20:00 óra között, szombat-vasárnap 16:00-20:00 óra között a DAOP-4.1.3/B-2008-004 számú pályázat keretén belül a szolgáltatás díjmentesen elérhető.
Lomtalanítás A Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. tájékoztatja Mezőhegyes lakosságát, hogy október 15-én lomtalanítást végez a város területén. A lomtalanítás zavartalan lebonyolítása érdekében kérjük a lakosokat, hogy az elszállításra szánt lomot legkésőbb október 15-én 6 óráig helyezzék ki az ingatlanjuk elé úgy, hogy az ne akadályozza a közlekedést. Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a lomtalanítás kizárólag a lomok elszállítására szolgál (pl. nagyobb méretű berendezési tárgy, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék, rongy, edény, eszköz stb.) A későn kihelyezett hulladékok, valamint az építési törmelékek, komposztálható hulladékok, állati trágyák, veszélyesnek minősülő hulladékok (pl. akkumulátorok, vegyszerek, üzem- és kenőanyagok, gépjármű kerékköpenyek stb.) elszállítása nem áll módunkban. Csongrád Megyei Településtisztasági Kft.
Nem is beszélve a Makó-Csanádpalota elágazásig átadott autópálya beruházásról. Ezen hírekkel párhuzamosan azt olvashatjuk az újságban, hogy a KSH adatai szerint a kistérségek országos adatainak összehasonlítása alapján a mezőkovácsházi kistérség vezeti a térségi lélekszámcsökkenésben felállított „ranglistát” (20012009 közötti időszak: 13.8%-os csökkenés). Ezen vitaindító gondolatok mentén haladva én magam úgy érzem, hogy feltárni a lehetőségeket és átgondoltan törekedni egy fejlődő térség irányába, az nem számít felelőtlenségnek. A megyeváltás gondolata ma csak egy lehetőség! Nem a múltunkat keressük Csongrád megyében, hanem a Schengeni határ megnyitása után létrejövő gazdasági jövőnket! Szeged, Temesvár, Arad, Makó gazdasági vonzásköréhez tartozás feltételez olyan előrelépést, amelyre példa csak Kozma és Gluzek munkássága alatt valósult meg. Napokkal ezelőtt olvashattuk a Csongrád Megyei Kormányhivatal szóvivőjének nyilatkozatát, miszerint jelenleg nincs olyan jogszabály, ami lehetőséget adna Mezőhegyes önkormányzatának arra, hogy saját jogon csatlakozást kezdeményezzen a makói térséghez. Igaz. De a dr. Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes alá tartozó kormánymegbízottak szeptember végéig készítik el a 2013-ban életbe lépő új járásrendszer koncepcióját, melynek egyik alapja az, hogy a következő választáskor akár 186 fővel kevesebb országgyűlési képviselő indul a mandátumért. Személy szerint üdvözlöm a kormány ez irányú bátor elkötelezettségét. A megüresedő képviselőhelyeket nyílván szét kell majd osztani a megmaradó térségekhez. A nemrégiben megjelent kormányhatározat értelmében, az új járások kialakításánál, figyelembe kell venni a megyehatárokat. Vagyis csupán önkormányzati kérésre nem rajzolnak be minket más megyében lévő járásba. Ezt csak helyi népszavazás útján lehet érvényesíteni. Majd azt követően a parlamentnek is állást kell foglalnia. De ahhoz, hogy eljussunk idáig, rengeteg kérdést kell tisztázni. Itt tartunk! Várjuk a lakosság véleményét, kérdéseit! Miért most kellene átcsatlakozni? Mert a kormány határozott szándékot mutat arra, hogy a korábban említett nagy megyerendezéssel vetekedő új járásrendezési, önkormányzati és közigazgatási struktúraváltást készít elő, amit 2013-ban vezet be. Az előttünk álló markáns változás az ország minden területét és szegmensét érinti. Értesüléseink szerint csak Csongrád megyében négy település tervezi, hogy stratégiai okokból megyét fog váltani. Fel kell tennünk a kérdést, hogy az állam által generált változások következtében Mezőhegyes elveszítheti-e azokat az államigazgatási feladatokat, jogosítványokat, amiket az évek folyamán neki rendeltek pl. gyámügy, okmányolás, építésügy? Szeretnénk, ha a lakosság továbbra is helyben jutna ezekhez a szolgáltatásokhoz?! Jelenleg a tervezetben azt látni, hogy a 30 kmre lévő járásközpontba telepítik a feladatellátást esetlegesen csökkentett létszámú kormányablak-szolgáltatás helybenhagyással. Az előírt távolságszabálynak Orosháza vagy Makó felel meg. A jövőt tekintve ebbe a két irányba gondolkodhatunk. Ha elhelyezkedésünkből adódóan Békés megye végét nézem, akkor Tótkomlós, Mezőkovácsháza, Battonya mögött nem igen várható városunk igazgatási vagy lobbyhelyzetének erősödése. Ha Csongrád megye végét né-
zem, akkor azt látni, hogy Makó és Mezőhegyes között hét település van, amelyek lakói most is a mi hivatalunkba járnak ügyeiket intézni. Pitvaros (1 409 fő), Csanádalberti (455 fő), Ambrózfalva (498 fő), Nagyér (504 fő), Csanádpalota (3 012 fő), Kövegy (397 fő), Nagylak (478 fő). Amen�nyiben most nem jelezzük, hogy szándékozunk a megyeváltás kérelmével élni azon célból, hogy a nevezett települések 6 753 fős lakosságának államigazgatási feladatellátását továbbra is segíteni kívánjuk, akkor arra nézve nincs biztosíték, hogy 2013 után is ide lesznek irányítva. Kérdés, hogy ha elveszítjük ezeket a többletlétszámot adó községeket, akkor megtarthatjuk-e itt helyben a lakosaink ügyintézését? Ahogy jelenleg majorjaink okai annak, hogy kiemelt „körzetközponti” feladatokat látunk el, úgy a Makó és Mezőhegyes között lévő községek ellátásának okán is kiemelt szerepet kaphatnánk, mint „járásjogú város”. Így jó eséllyel megtarthatnánk, bővíthetnénk a jelenleg is helyben működő szolgáltatásokat (oktatás, szociális ellátás, államigazgatási feladatok) és a hozzá rendelt munkahelyeket. Mindezt úgy, hogy a népességi mutatókat és az itt élők esélyegyenlőségének érvényesülését figyelembe véve Makó járásszékhely jelentőségét nem csökkentenénk, hanem kiegyensúlyozottabbá, gyorsabbá tennénk a közfeladatok ellátását. Természetesen olcsóbbá is, hiszen Mezőhegyes már rendelkezik azzal az ügyfélkört ellátó infrastruktúrával, amit Makón csak újabb ráfordítással lehetne bővíteni. Természetesen a stratégiai kérdéseken túl a lakosság, amikor véleményt nyilvánít, a napi életszerűséget fogja figyelembe venni: pl. honnan fog érkezni a mentő, a rendőr, a tűzoltó. Jelenleg a sürgősségi vonulásnak max. 15 percen belül meg kell történni. A mentő attól az állomástól fog indulni, ahonnan ez az idő teljesíthető. Ha a jövőben a mentők vonulását befolyásolja a megyehatár a Csongrád megyéhez tartozásunk után, akkor az Országos Mentőszolgálat Dél-alföldi Régióközpontjának (ami Szegeden van) újra kell szervezni a Mezőhegyes Makó ellátási kört. Ez magával hozhatja az esetlegesen Mezőhegyesre telepítendő új mentőállomás kialakítását. Erre egyébként utalásokat találhatunk a Semmelweis Tervben. Mennyibe fog kerülni az okmányaink átírása? Semmibe, mert a személyi- és a gépjármű okmányokon nem szerepel a megye megjelölés. Illetve irányítószám cserére kötelezett okmányok esetében (pl. lakcímkártya, vállalkozói igazolvány) a módosítás hivatalból történik és ez illetékmentes. Hogyan működhetne tovább Csongrád megyei településen egy Békés megyei intézmény, mint a szakképző iskola, vagy a kórházunk? A napvilágot látott elképzelések szerint az oktatás és az egészségügy nem megyei, hanem állami alárendeltségű lesz, így ez a kérdés súlyát vesztheti. Képviselő-testületünk városunk feladat- és munkahelymegtartó képességének erősödésében bízva, a gazdasági erőforrásaink jobb kihasználását remélve foglalkozik a megyeváltás gondolatával. A döntést a készülő jogszabályok ismerete után, és csakis a lakosság széles körben történő bevonásával hozza meg. A polgármester felhatalmazásánál fogva gyűjti a hivatalos szervektől beszerezhető információkat, a képviselő-testület pedig várja a lakosság irányából érkező véleményeket, hogy a szeptember végi testületi ülésre döntéshozó helyzet alakulhasson ki. Mitykó Zsolt alpolgármester
A száz éves mezőhegyesi szakképzés rövid története II.
3. Az iskola legfontosabb bázisvállalatai Képzési formák
1911-től az iskola önállóvá válásáig a gyakorlati oktatás a Magyar Királyi Állami Ménesbirtok gépműhelyében, építészetében és kerületi műhelyeiben, valamint néhány kisiparosnál folyt. Az iskola rendelkezett saját tanműhellyel, így a gyakorlati képzés körülbelül 30%-át - különösen az alapképzést - meg lehetett valósítani az iskolai tanműhelyben. Akiknek nem jutott hely, vagy nem volt választott szakmájukhoz megfelelően képzett oktató, kihelyezték vállalatokhoz (szórvány oktatás). A másod- és harmadéveseket igyekeztek valós körülmények között foglalkoztatni vállalati tanműhelyekben. A legfontosabb bázisvállalatok voltak a Ménesbirtok (később Állami Gazdaság, Mezőhegyes), a Mezőhegyesi Cukorgyár, a mezőkovácsházi MEZŐGÉP, a battonyai MOM, a mezőkovácsházi EVIG, a végegyházi Szabadság TSZ és a tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet. Az 1970-es években huszonhárom vállalat és hat kisiparos vett részt a tanulók gyakorlati oktatásában. Sajnálatos módon a fenti üzemek a rendszerváltás után fokozatosan megszűntek, így a gyakorlati képzés szinte teljesen az iskolai tanműhely feladata lett. Az iskolai tanműhely úgynevezett termelő tanműhely a mai napig, s az itt készített munkadarabok értékesítése hozzájárul az iskolai költségvetéshez. 1989-től zajlik az intézmény területén gépjárművek környezetvédelmi felülvizsgálata is. Külön említést érdemel a felnőttek oktatása. Az iskola a vállalati igényeknek megfelelően rendszeresen szervezett szakmunkások számára továbbképzéseket, valamint második szakma megszerzését célzó oktatást. 1973-tól próbálkoztak gimnáziumi esti iskolai képzés indításával, de igazából a Szakmunkások Szakközépiskolája lett sikeres és keresett képzési forma. 4. Tanoncélet Mezőhegyesen 1945 előtt Az 1911-től 1945-ig terjedő időszakra jellemző, hogy a tanoncokkal az iskolába járást próbálták szigorúan betartatni, a tanítók nagy gondot fordítottak erkölcsi nevelésükre. Elenyésző volt az igazolatlan mulasztás, az igazolt is kevés. A helytelen magatartást fegyelmező szankciókkal büntették (intés, dorgálás), nem volt ritkaság a tanoncok testi fenyítése sem. A jó tanulók dicséretet és könyvjutalmat kaptak. Az „ipartörvény” értelmében a tanoncszerződés feltétele az elemi népiskola hat osztályának elvégzése volt. Kivételesen lehetett kevesebb osztály is, de akkor előkészítő osztályt kellett szervezni és a tanidő fél évvel meghosszabbodott. 1923-tól csak a tizennégy éven felüliekkel lehetett tanoncszerződést kötni. A tanonc munkaideje tizenkét óra volt, délelőtt és délután fél óra, délben egy óra szünet illette meg. Megkövetelték az orvosi alkalmasságot is, 1922-től pályaválasztási tanácsadó szervezetek működtek. Mezőhegyesen az iparos családok gyermekeit tizennegyedik életévük betöltése után felvették tanoncnak a központi gépjavító műhelybe. A tanoncok az első évben megismerkedtek a műhely összes szakmunkáival. Munkaidejük 6 órától 18 óráig tartott. Hetente kétszer 14-18 óráig iskolai oktatásban vettek részt. Szombatonként kötelező volt a levente-oktatáson és vasárnaponként a templomi szent misén való részvétel. A majorokból összegyűjtött tanoncok elhelyezésére a Hangai vendégfogadó épülete szolgált. A tanoncok kötelessége volt, hogy munkakezdés előtt begyújtsák a kályhákat, előkészítsék a szerszámokat. Este a munka befejezése után feltakarították a műhelyt. A gépjavító műhelyben tanoncnak lenni kedvező, kiváltságos helyzet volt, jobb, mint
önálló kisiparosnál, mert a tanoncoknak itt nem kellett részt venniük háztartási munkákban. A tanoncévek letelte után a fiatalok három évig segédként dolgoztak. Önálló munkát végeztek olcsón, s ez nagy megtakarítást jelentett a gépműhelynek. A bérük 2-8 fillér volt évfolyamtól függően. Ekkor Mezőhegyesen az önálló munkára képes ipari dolgozó bére megegyezett az első osztályú cseléd bérével. 5. Nevelés-oktatás az iskolában a második világháború után Az önálló szakképzés beindítása után a mezőhegyesi szakmunkásképző iskola mindig nagy gondot fordított a tanulók tanulmányi munkájának segítésére. Ezt szolgálták a korrepetálások, szakkörök, tanulmányi versenyek és tanulmányi kirándulások. Az 1960-as évektől rendszeresek voltak a tanulmányi házi-, megyei- és országos versenyek, valamint az SZKT (Szakma Kiváló Tanulója) versenyek. Az iskola tanulói szép eredményeket értek el ezeken a versenyeken. Az iskolában évente öt-tíz szakkör működött (például modellező, go-kart, barkács, fotó- és rádiós szakkörök). Kiemelkedő volt az iskolában folyó zenei nevelés, noha az ének-zene nem tartozott a szakképzés tanrendjébe. Az 1961-62-es tanévben a Szegedi Kulturális Seregszemlén a pengetős zenekar (mandolinzenekar) első helyezett lett. Az 1971-ben alakult fiú énekkar több fesztiválon sikeresen szerepelt - elsősorban mozgalmi dalokkal -, és ezüstkoszorús minősítést kapott. A KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) szervezet kezdeményezésére a Kisintézet pincéjében Ifjúsági Klub jött létre, amely rövid idő alatt az iskola egyik kulturális centruma lett. Az 1970-es években jól működő irodalmi színpada is volt az iskolának, a tanulók tudásának elmélyítését segítette a folyamatosan bővülő iskolai könyvtár. 1957-től a KISZ különböző mozgalmain keresztül segítette a diákokat a tanulásban, szervezte szabadidős programjaikat. A mezőhegyesi szakképző iskola kiemelt feladatként kezelte tanulói honvédelmi nevelését - ez a tanulók fegyveres szolgálatra való felkészítését segítette. Felejthetetlen élményeket jelentettek a tanulók számára a honvédelmi napok rendezvényei és a lövészversenyek. A honvédelmi nevelés anyagi-technikai, szellemi-ideológiai bázisa az 1953-ban megalakult MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség), valamint az Ifjúgárda szakasz voltak. 1964. május 11-én került átadásra az iskolai lőtér, amely napjainkban is számos versenynek ad otthont (az MHSZ utódja 2005-től Lövész Egyesületként működik). Az iskola jellegéből fakadóan a tanulóknak sok fizikai munkát kellet végezni, ezért szükséges volt állóképességük fejlesztése - a sport szerves részévé vált a tanulók mindennapjainak. Az évek folyamán több szakosztály működött sikeresen, a tanulók neves sporteseményeken értek el sikereket. Az 1960as évektől rendszeresen megrendezésre kerültek tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, túrák, külföldi és hazai táborok. 1945 után a tanulók széleskörű juttatásokban részesültek: ösztöndíj, munkaruha, egyéni védőeszközök, tisztálkodási szerek, csekély használati díj ellenében ingyenes tankönyv. Igen alacsony volt az étkezési díj, gyakran szerveztek kedvezményes üdültetést, a tanulók tanulmányi szerződést köthettek, amely biztosította számukra a munkahelyet. Ehhez járult még az ingyenes orvosi vizsgálat és SZTK-biztosítás, természetesen ingyenesek voltak a szakkörök, sportkörök és az iskolai rendezvényeken való részvétel. A rászoruló és arra érdemes tanulók segélyben részesülhettek. (Folytatás a 4. oldalon)
Mezőhegyes / 3
Hirdetmény
Mezőhegyes Város Képviselő-testülete pályázat útján 5 évre bérbe adja a Mezőhegyes, Posta u. 15. szám alatti, nem lakás céljára szolgáló 34 m2 alapterületű komfortos komfortfokozatú helyiséget irodai és lakossági szolgáltató tevékenység céljára. A pályázó a helyiségbérleti díjon felül hat havi óvadékot köteles megfizetni. A minimális bérleti díj 900 Ft/m2/hó. A bérleti jogviszonyt a legmagasabb bérleti díjat ajánló pályázó nyeri el. A pályázatot zárt borítékban, feladó megjelölése nélkül kell benyújtani a polgármesterhez. (Mezőhegyes, Kozma F. u. 11.). A pályázat benyújtásának határideje: 2011. október 15.
Kalandrally bajnokság A hernádi Sandlander Managament Kft. az idén második alkalommal rendezi meg a hét fordulóból álló Magyar Kalandrally Bajnokságot, melynek szeptember 3-4-én Mezőhegyes és környéke adott otthont. A verseny szervezőjétől: Tar Gézától lapunk megtudta, hogy ebben az évben Túrkeve, Kiskunhalas, Hernád és Tordaszentlászó után Mezőhegyes a bajnokság ötödik helyszíne. A 16 csapatnak gondolkodtató, csapatépítő és terepjárós feladatokat kellett megoldania GPS koordináták alapján. A résztvevők egyöntetű véleménye az volt, hogy felejthetetlen két napot töltöttek Mezőhegyesen. A helyiek mindent elkövettek annak érdekében, hogy a mezőny tagjai jól érezzék magukat, a versenyzőkre rengeteg ember volt kíváncsi, s a szervezés is magas színvonalú volt. A kalandrally bajnokság ötödik fordulójának első 3 helyezettje: 1. NH Motorsport (Budapest), 2. Csányi Racing Team (Kiskunhalas), 3. 3 Runners (Budapest). Ez évben a versenyzők karitatív feladatot is végeztek, mely az jelentette, hogy az útjuk során a közel 200 kialakított feladatpont közül az egyikben koordináták alapján fel kellett kutatniuk a Mezőhegyesen élő legrászorultabb lakosokat akiknek élelmiszercsomagot adtak át.
Mezőhegyes is ünnepelt Szent István ünnepe alkalmából városunk polgárai is sport- és kulturális eseményekben gazdag ünnepségsorozatot tudhatnak maguk mögött. Az érdeklődők kézilabda és kispályás labdarúgótorna részesei lehettek. Augusztus 19-én „Mezőhegyesi platánlevelek” bemutatója címmel megtekinthették Farkas Major Annamária énekművész, Döméné Szabó Andrea, Farkas Ágnes, Zsóri Martin helyi amatőr művészek, a Gyöngyszemek Mazsorett Egyesület csoportjainak, a Mezőhegyesi Fúvószenekarnak, valamint a Szarkaláb néptánccsoportnak zenés, táncos műsorát. Az országszerte hírnevet szerző, huszadik születésnapját ünneplő Duma’s Színház csaknem négy órás (sic!) „A szóban forgó dal” című, az elmúlt évek előadásainak legsikeresebb musical részleteiből újrakomponált műsorának tapsolhattak. Augusztus 20-án este Varga Miklós, Vikidál Gyula, Koós Réka, Makrai Pál, Tunyogi Bernadett, Kalapács József és Molnár László előadásában hallhattak népszerű musicalekből, rockoperákból összeállított előadást, mely tűzijátékkal zárult. Az előadások után mindkét napon utcabálon szórakozhattak a tánc szerelmesei, melyeken az első napon a Szinkron együttes, a második napon pedig a Mindig más nosztalgia rockegyüttes húzta a talpalávalót.
Mezőhegyes / 4
Közel 170 millió forintot költöttek a fejlesztésre
Dinamikus fejlődés és létszámnövekedés
Az idén lesz 100 éves a mezőhegyesi szakképzés, ennek kapcsán kerestük fel, a ma már Békés Megyei Harruckern János Közoktatási Intézmény nevet viselő iskola oktatási egységvezetőjét: Gyuri István igazgatót, akit az elmúlt négy évről faggatunk. - Igen, valóban négy éve tartozunk a Harrurckern János Közoktatási Intézményhez - mondja Gyuri István. - A tanulói létszámunk ebben a tanévben: 491 fő. Örömmel mondhatom, hogy ez a négy évvel ezelőttihöz képest mintegy 130 fős létszámnövekedést jelent. A dolgozók közül sem kellett elküldenünk senkit ezen időszak alatt, sőt az idei tanévtől hét fővel nőtt az iskola dolgozói létszáma. - Milyen szakmákat sajátíthatnak el, az ide jelentkezők? - Szakközépiskolai szinten belügyi, rendészeti képzés folyik, illetve tanulóink a lótenyésztő és ápoló, kőműves, női szabó, mezőgazdasági gépszerelő és a lakatos szakmák közül választhatnak, valamint az érettségire épülő biztonságszervező és autószerelő szakmát sajátíthatják el. Az elkövetkező években szeretnénk tovább bővíteni a palettát, a szakmunkásképzés szintjén a következő szakok bevezetését tervezzük: burkoló-, festő-, díszítő-, mázoló- és tapétázó, szerkezet lakatos, hegesztő, jármű gépészeti szerelő, javító-karbantartó, szociális gondozóés ápoló, panziós- és falusi vendéglátás, élelmiszer- és vegyi eladó. - Úgy látom, az épületek és a belső környezet is teljesen megújultak. - Az elmúlt években közel 170 millió forintot költöttünk felújításokra, melyhez tanulóink is hozzájárultak munkájukkal. A szakmunkásképzéshez igyekszünk a legmodernebb gépeket megvásárolni. A lakatosok kovácsoltvas gépgyártósort kaptak (többek között ezzel készült az iskola bejáratának kis- és nagy kapuja is), a női szabók hímzőgépet, az autószerelők pedig automata gumiköpeny-cserélő, centírozóés futómű beállító gépeket. - Milyen vonzáskörzetből keresik meg Önöket a tanulni vágyók? - A vonzáskörzetünk körülbelül fele-fele arányban: Békés- és Csongrád megye, de például a lótenyésztő és ápoló szakra szinte az ország minden részéről érkeznek hozzánk. - Köszönöm szépen a beszélgetést! M. Szabó Mihály
A városvédők hírei Szeptember 17-én, a Kulturális Örökség első napján, délután 3 órától játékos vetélkedővel egybekötött sétára várunk mindenkit: gyerekeket és felnőtteket, barátokat, civileket és családokat, a Kozma Ferenc utcában, az ÁMK, a Helytörténeti Gyűjtemény munkatársaival együtt. A strand körüli ligetben elkezdett munkánk folytatására várnunk kell, amíg a szükséges kerítés áthelyezés megtörténik. Október 8-án a Ménes Kft munkatársaival közösen a 48as majorba várunk segítőket: a csikóslak környékének rendbetételére! Mindkét eseményről részletesen tájékoztatunk plakátokon, szórólapokon, a világhálón!
A szakképzés rövid története II.
(Folytatás a 3. oldalról)
A rendszerváltás után az anyagi források beszűkülésével a fenti juttatások nagy része megszűnt, a szabadidős tevékenységek szerkezete megváltozott. A diákélet szervezését a DÖK (Diákönkormányzat) végzi, megyei és országos szinten a rendvédelmi osztályok versenyei dominálnak. Hagyományos rendezvényeink az Adventi Hetek, a „Varnyú-bál”, a Szalagavató, sportnapok, a Diáknap és a Ballagás. 6. A létszám növekedése Otthon az iskolában - kollégiumunk bemutatása A mezőhegyesi iskola kezdetben a helybéli, majd a helybéli és a környező településekről származó tanulók szakképzését látta el. Tanulólétszáma 1949ig évente átlagosan 50-70 fő közötti volt. 1954-ben létszámugrás következett be (235 fővel). Ettől kezdve a létszám évente egyenletesen növekedett, csúcspontját az 1968-1969-es tanévben érte el 809 fővel. A tanulólétszám mélypontja az 19781979-es tanévben volt 338 fővel, majd az ugyancsak alacsony 340-360 fő körüli létszám állandósult a rendszerváltásig. A 2006-2007-es tanévre a létszám 611 főre növekedett, ám az integrációs törekvések ismételt csökkenéshez vezettek. A beiskolázási körzet kiterjesztésével szükséges volt a tanulók kollégiumi elhelyezése. A kezdeti időszakban a vidéki tanulókat a Battonyai úton található úgynevezett Görög szálláson helyezték el, de albérletben is laktak tanulók. A létszám növekedésével szükségessé vált tanulóotthon létrehozása, amelyet a szakképző iskola mai területén
lévő gépállomás munkásszállójából alakítottak ki. Kezdetben 60 fő befogadására volt alkalmas, míg a bővítések után 130-140 tanulót is el tudtak helyezni. Az otthon, majd később kollégium igyekezett valóban otthont adni a tanulóknak. Minden segítséget megkaptak a tanuláshoz, színes szabadidős tevékenység folyt, megtanulták az együttélés alapvető szabályait, toleranciát mások felé, környezetük rendbetételét, a munka becsületét. A kollégiumhoz neves rendezvények, vetélkedők, előadások, gyalogtúrák, bensőséges ünnepek, nevezetes szakkörök fűződnek. Ezek a Bulik József által vezetett fafaragó szakkört emeljük ki. A kollégium több régi hagyományt ma is őriz, életben tart. A Harruckern János Mezőhegyesi Szakképző Intézményben minden fontos dolog egy helyen található: az elméleti képzés tantermei, a gyakorlati oktatás tanműhelyei, a vidéki tanulók számára otthonos kollégium - és mindez évről évre szépülő környezetben, egy történelmi levegőjű kisváros szívében. Az intézmény helyi vezetőinek részvételével bizottság állt fel a száz éves jubileumi ünnepségsorozat előkészítésére. A részletes programról rövidesen tájékoztatást adunk. Terveink között szerepel egy új, állandó kiállítás létrehozása a helytörténeti gyűjteményben. Kérjük a város közönségét, segítsenek az iskola történetéhez köthető tárgyak, fotók, dokumentumok gyűjtésében! Felajánlásaikkal forduljanak Tarkó Gáborhoz (telefon: +36 30 5254 567, e-mail:
[email protected]). Készült Tarkó Mihályné és Tarkó Gábor: Kezek dicsérete. A szakmunkásképzés története Mezőhegyesen című, kiadás alatt lévő munkája alapján. Készítették a szerzők
Szerkezetátalakítás a testületben
Mezőhegyes Város Képviselő-testületében az időközi választást követően - a hatékonyabb munkavégzés érdekében -, két alpolgármester segíti a polgármester munkáját. Alpolgármesterek. Általános alpolgármester: Mitykó Zsolt; Városfejlesztési- és Idegenforgalomi ügyekért felelős alpolgármester: Veres Zoltán. Csökkent a bizottságok tagjainak létszáma. Bizottságok. Pénzügyi Bizottság: elnök: Jeszenka Zoltán; tagjai: Csomós Zsuzsanna, Rajos István, Deák Hajnalka, Kovács János. Szociálisés Egészségügyi Bizottság: elnök: Csomós Zsuzsanna; tagjai: Tarkó Gábor, Jeszenka Zoltán, Erdősi Tiborné, Molnár-Bakai Dóra. Ügyrendi-,
Oktatási-, Közművelődési- és Sportbizottság: elnök: Krcsméri Tibor; tagjai: Tarkó Gábor, Magyar Tibor, Zsóriné Kovács Márta, Maczák Andrásné. Polgármester Javadalmazását Előkészítő Bizottság: elnök: Jeszenka Zoltán; tagjai: Csomós Zsuzsanna, Krcsméri Tibor. Bevezették a tanácsnoki rendszert. Tanácsnokok. Környezetvédelmiés mezőgazdasági feladatokat felügyelő tanácsnok: Magyar Tibor; Oktatási- és Közművelődési feladatokat felügyelő tanácsnok: Krcsméri Tibor; Energiagazdálkodási- és Katasztrófavédelmi feladatokat felügyelő tanácsnok: Rajos István. (Tudósítónktól)
ŐSZI SZEZONNYITÓ DÍSZNÖVÉNYVÁSÁR SZIKLAKERTI ÉVELŐK, MINI TUJÁK 350 FT-TÓL, VIRÁGZÓ ÉS ÖRÖKZÖLD DÍSZCSERJÉK 450 FT950 FT, TÉLÁLLÓ MEDITERRÁN NÖVÉNYEK (MAGNÓLIA RHODODENDRON, SKIMMIA) FUTÓNÖVÉNYEK (KLEMATISZ, LILAAKÁC, VADSZŐLŐ, BOROSTYÁN) CIPRUSOK, BORÓKÁK, KÚSZÓK, JUNIPERUSOK, EZÜSTFENYŐK, SMARAGDOK, ARANYTUJÁK, GÖMBÖK NAGY VÁLASZTÉKBAN 850 FT - 2250 FT-IG KAPHATÓK. MAGASTÖRZSŰ RÓZSA CSAK 1250 FT, FAGYAL 100 FT/DB.
DÍSZFAISKOLA ÉS KERTÉSZET MEZŐKOVÁCSHÁZA NYÍRFA U.35. TEL.: 06 30 3222 710
Új tanév, új feladatok az ámk-ban Szeptember 1-jén ünnepélyes tanévnyitóra került sor a József Attila Általános Művelődési Központ Általános Iskolájában. 359 tanuló kezdte meg a tanévet, akik 18 tanulócsoportban tanulnak majd. Az ünnepségen Gyenes Imola, Szabó Nóra és Dere Máté kis műsorát láthatták, a jelen lévőket Kovácsné dr. Faltin Erzsébet, Mezőhegyes Város Polgármestere és Antalné Erdélyi Dóra, az ámk igazgatója köszöntötte, ezzel kezdetét vette a 2011/2012-es tanév. A tanév legfontosabb időpontjai: A szorgalmi idő első tanítási napja: 2011. szeptember 1. (csütörtök), utolsó tanítási napja: 2012. június 15. (péntek). A tanítási napok száma az általános iskolában száznyolcvanhárom nap. A szorgalmi idő első féléve 2012. január 13-ig tart. Az iskoláknak 2012. január 20-ig kell értesíteniük a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Az őszi szünet 2011. november 2-től november 5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 28. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 7. (hétfő). A téli szünet 2011. december 22-től 2012. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2010. december 21. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2012. január 3. (kedd). A tavaszi szünet 2012. április 5-től április 9-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 4. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 10. (kedd). A szorgalmi idő alatt - a tanítási napokon felül - a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. Országos mérés, értékelés: Az Oktatási Hivatal 2012. május 30-án szervezi meg szakértők bevonásával az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatát a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tízedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények az Oktatási
Hivatal részére 2011. november 25-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja: Az Arany János Tehetséggondozó Program célja az esélyteremtés és tehetséggondozás azon hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező, tehetséges tanulók számára, akik a program segítsége nélkül nem jutnának el felsőoktatási intézményekbe. A programba bekerülő tanulók képességeinek és személyiségének fejlesztése az oktatás tartalmának korszerűsítése, minőségének fejlesztése által valósul meg. A Program szakmai követelményeit a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet, valamint a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet szabályozza. A 2011/2012. tanév rendjéről szóló rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerint a tárca 2011. szeptember 16-ig hirdet pályázatot a Programba történő jelentkezésről. Szuperbringa akció: A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság - Békés Megyei Baleset-megelőzési Bizottság a közlekedésbiztonsági helyzet javítását célzó tevékenysége közben kiemelten foglalkozik a gyermekbalesetek megelőzésével. Ennek érdekében ebben a tanévben meghirdeti a „SZUPERBRINGA” oktató program-sorozatot a megye 16 általános iskolájában, többek között a mezőhegyesi általános iskolában is. A program az iskola 5. osztályos tanulóit érinti, akik részére a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság szakemberei a tanév során 12 órában tartanak ismeretterjesztő foglalkozásokat, melynek célja, hogy a diákok elsajátítsák az önálló, szabályos, biztonságos és kulturált kerékpáros közlekedéshez szükséges alapvető elméleti és gyakorlati ismereteket. Az előadás sorozat végén (május-június hónapban) a diákok vizsgát tesznek. a sikeres vizsga jutalma az ORFK-OBB által biztosított „Szuperbringa” kerékpáros igazolvány és egy fényvisszaverős karpánt. A cél elérése érdekében kérjük, hogy a szülők is kapcsolódjanak be a programba, és példamutató közlekedésükkel az iskolán kívül is erősítsék gyermekükben az órákon tanultakat. Antalné Erdélyi Dóra ÁMK igazgató
Megújították az egyezményt Augusztus 28-a és 31-e között Stefano Golini polgármester vezetésével Mezőhegyesre látogatott olaszországi testvérvárosunk, Mordano küldöttsége. A delegáció tagjai voltak még: Paola Ravaglia, Giovanni Andalo, Francesco Bendini képviselők, dr. Miliczky Erzsébet tiszteletbeli magyar konzul és dr. Nikola de Gizolomo, az Olasz-Magyar Kulturális Szövetség elnöke. A vendégek gazdasági nap keretében meglátogatták a Génbank-Semex Magyarország Kft.-t, a Mezőhegyesi Fémipari Kft.-t, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-t, és a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.-t, oktatási-kulturális nap keretében pedig a Békés Megyei Harruckern János Közoktatási Intézmény és a
József Attila ÁMK vendégei voltak. Augusztus 30-án a mezőhegyesi önkormányzat képviselőivel elemezték a testvérvárosi kapcsolatról szóló tervezetet. A délutáni önkormányzati ülésen beszédet mondott, Stefano Golini Mordano és Kovácsné dr. Faltin Erzsébet Mezőhegyes polgármestere. Az olasz delegációt a mezőhegyesi általános iskolások nevében Garán András tanuló köszöntötte. Végezetül Stefano Golini és Kovácsné dr. Faltin Erzsébet ratifikálták a Mezőhegyes és Mordano városok önkormányzatai közötti testvérvárosi egyezményt. M. Sz. M.
Mezőhegyes / 5
Köszönet… Az Összefogás táborunknak (Fácántelep, augusztus 01-05.) nem csak a neve szólt az önkéntességről, egymás segítéséről. Nem jöhetett volna létre, nem lett volna olyan sikeres sok-sok felnőtt együttműködése nélkül! A két fő támogató a József Attila ÁMK Gyermekeiért Alapítvány és a Város és Környezetvédő Egyesület. További pénzbeli támogatást kaptunk: Jeszenka Zoltántól, Krucsóné Gergely Erzsébettől, Janesz Jánostól. És persze örök hála Mészáros Józsefnek a „szállásért”! Hálás köszönet azoknak is akik egyéb módon támogattak: Garán Anitának a kis kiflikért, Pozsonyiné Ani néninek a fánkokért, Hanczikné Ági néninek, Tóthné Irénke néninek a sütikért, Faragóné Erzsike néninek a püspökkenyérért (kérjük a receptet!), Zsóri Laci bácsinak az üdítőért, ifj. Kerekes Györgynek és családjának az üdítőért, tejért, sütiért, Simonka György országgyűlési képviselő úrnak az óriási dinnyékért, polgármesterünknek a vacsora ízletesebbé tételéért, Mikulán tanár bácsinak a zöldségfélékért, Erdélyi Karcsi bácsiéknak az apró kis díjakért. Köszönet azoknak is, akik az ellátásunkat segítették: a Centrál étterem, az Éva csárda, a Favorit abc, Kolozsi Tibor… Akik a programokat segítették: a polgármesteri hivatal munkatársai, a polgármester asszony, Jeszenka Zoltán, Kőházi Béla a Fémipari Kft.beli séta…, Janesz János „idegenvezető úr”, a tehenészet munkatársai, Pap István, a Ménes Kft munkatársai- és a „lóerők” (Mundérka, Elek… :-)), Kerekesné Pap Ildikó, Kecskésné Erzsike néni a kézműves foglalkozásaikkal, Magyaróvári Viktor különleges produkciójával, Hájas Gábor a technikai segítségével, Madár József a ki-beszállító, a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft a szelektív hulladékgyűjtő edényekkel! És végül, de nem utolsó sorban köszönet mindazoknak, akik egy hetüket arra szántak, hogy a tábor működjön: Antalné Erdélyi Dóra, Forrai Lilla, Kalmár Edit, Kovács Andrea, Zsóriné Kovács Márta, Kerekes György és Nagy Márió gyakornok!!! És tényleg legeslegutoljára, de főleg! Köszönet a 36 gyerek munkájáért: a sok apró virágért, a lovas pályán: a hófehér kutakért, virágtartóért, ló-fürdetőért, és más tisztogatásért… És Bundynak… :-))) És a reményért! amit ők jelentenek !!! XD Ica néni
Hangverseny A Nagyvárad székhelyű Partiumi és Műemlékvédő és Emlékhely Társaság Mezőhegyesen megrendezett 17. konferenciájának kísérő rendezvényeként, Nyáresti hangverseny elnevezéssel, augusztus 26-án a Szent György katolikus plébánia templomban koncertet tartottak a Mezőhegyesi Fúvószenekar, Magyaróvári Viktor és Zsóri Martin közreműködésével.
Augusztus 20-án fővárosi művészek is felléptek
Mezőhegyes / 6
Partiumi honismereti konferencia a határon túl
Helytörténeti kutatás magas fokon
A honismereti, helytörténeti kutatás iránti érdeklődést mutatja, hogy évek óta anyaországi résztvevői is vannak a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság évi vándorkonferenciáinak. Az idei, augusztus 26-28. között megrendezett 17. konferencián viszont már tágították a földrajzi és szellemi határokat, és így a Békés megyei Mezőhegyes Általános Kulturális Központjában a korábbiaknál jóval szélesebb spektrumú kutatási terület eredményei kerültek terítékre. Ugyancsak először jelentkeztek előadással a konferencián a debreceni, illetve a pécsi egyetem professzorai is. A rendezvény fővédnökségét dr. Hende Csaba, Magyarország honvédelmi minisztere vállalta el. Köszöntötte a konferenciát a házigazda szerepét felvállaló és munkatársaival jelesül ellátó Kovácsné dr. Faltin Erzsébet polgármester mellett számos határon túli kiemelt fontosságú művelődési intézmény és egyesület vezetője, többek között Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke. Köszöntőt mondott Bognár Levente aradi alpolgármester is. Az ünnepélyes megnyitó után osztották ki a Fényes Elek-díjakat. Idén Wanek Ferenc kolozsvári egyetemi tanár, Makai Zoltán váradi mérnök, Halász Péter, a Honismeret folyóirat egykori főszerkesztője vehette át az ezzel járó díszoklevelet és plakettet. Két napon át közel húsz értekezés hangzott el a
történelmi Partium és Bánság védelmi rendszereiről, nagybirtoki rendszeréről, ipartörténetéről. Aradról és a megyéből Ujj János A nemzet kegyelete az aradi vértanúk iránt, dr. Vajda Sándor A világosi Bohus család, Puskel Péter Az aradi céhes élettől az ipari parkokig címmel tartott előadást. Temesvárról dr. Jancsó Árpád az Arad-Temesvár vasútvonal történetéről, Tácsi Erika a temesvári nyomdákról értekezett. A konferencia résztvevői megismerkedhettek Mezőhegyes nevezetességeivel, a lótenyésztéséről messze földön híres kisváros életével. A helyi múzeum az alföldi és az Arad-Csanádi Vasutak jó néhány értékes relikviáját őrzi. A tisztújító közgyűlés beszámolójából többek között kiemelnénk, hogy a Bizottság idén is számos hazai és Kárpát-medencei hagyományőrző eseményen vett részt, sikeresen pályázott a Bihar Megyei Önkormányzatnál rendezvényekre és emléktáblák állítására, folytatta a Partiumi Lapok és az igen szerényen Partiumi Füzeteknek nevezett értékes könyv-sorozat kiadását, amelyből csak az utóbbi négy esztendőben 25 kötet látott nyomdafestéket. A közgyűlés újraválasztotta a Bizottság elnöki tisztjébe a kezdetektől fáradhatatlanul és eredményesen munkálkodó nagyváradi Dukrét Gézát. Vasárnap szakmai kiránduláson Békés megye idegenforgalmi nevezetességeivel ismerkedtek meg a konferencia résztvevői. Puskel Péter (Nyugati Jelen)
Régi tárgyak kiállítása az oviban Kiállítást rendeztek a közelmúltban a mezőhegyesi 3. sz. óvodában, ahol a gyermekek szüleikkel, nagyszüleikkel közösen tekinthették meg a régmúltból fennmaradt tárgyakat, konyhai eszközöket. A gyűjtemény célja, hogy megismertessük az óvodás gyermekekkel a nagyszüleink, dédszüleink korában használatos eszközöket, régi mesterségeket, valamint felhívjuk a figyelmet, régi értékeink megőrzésére, megbecsülésére. Az érdeklődők megtekinthették a régi szerszámokat: kézi fúrókat, gyalukat, szerszámfejeket, reszelőket, kovácsoltvasakat; a kenyér készítéséhez szükséges régi eszközöket: szakajtókat, fateknőt, sütőlapátokat; paradicsom paszírozókat és kis prést; darálókat, mozsarakat, parazsas vasalókat, borosüvegeket, demizsonokat, csatosüvegeket, fonott kosarakat, népművészeti tányérokat és kézimunkákat, régi szakácskönyveket és még sok más egyéb tárgyat. A gyermekek gondolatai a kiállításról: „Azért jó ez a kiállítás, mert sok érdekes dolgot láttunk régi tárgyakról és még az is jó, hogy tanultunk mindenfélét róluk. Nagyon tetszett a máktörő mozsár.” - mondta a 6 éves Szabó Angéla. A szintén 6 éves Roszkos Evelin kannát, diódarálót és vasalót hozott a gyűjteménybe: „A vizeskannát mamától hoztam, ők régen vizet hordtak benne. A dió-
darálót, vasalót Erzsike nénitől hoztam, ő a mamám mellett lakik. Azért jó ez a kiállítás, mert mondjuk, ha a szülők még nem látták, megnézhetik és megmutathatjuk nekik, hogy milyen régi dolgokat gyűjtöttünk össze.” „Azért jó, hogy itt vannak a régi tárgyak, mert megnézhettem őket és még azért is jó, mert megérinthettem őket. Nekem az a tárgy tetszett, aminek ilyen nagy forgója, kereke volt! (rokka)”- mondta Nyikó Norbert 5 éves óvodás. Madácsi Alexander 7 éves óvodás: „Azért jó, mert lehet látni régi dolgokat. Jó hogy itt vannak, mert megismerkedhettünk velük. Van ott egy tárgy, ami a legjobban tetszik… azt hiszen hurkatöltő a neve.” A kiállítás szervezésével és lebonyolításával rengeteg munka volt. Szintén nagy feladatnak bizonyult az összegyűlt tárgyak szelektálása, elrendezése a csoportszoba teraszán. A tárgyak gyűjtésében a gyermekek szülei és a pedagógusok is részt vettek. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a szülőknek: Roszkos Evelin, Balog Regina, Varga Viktória, Szabó Angéla, Szabó Barnabás, Turcsán Gábor, Egri Simon és Egri Gellért családjának; Otrok Évának, Tarkó Mihálynak és Tarkó Gábornak, hogy fáradhatatlan segítségükkel hozzájárultak a gyűjtemény színesebbé tételéhez, gazdagításához. Balogh Elvira
Keresztény nap Mezőhegyesen az Evangélikus templomnál 2011. október 08. szombat 14:00-17:00 óra:
kézműves foglalkozás, keresztény könyvvásár, vakfoci csörgőlabdával, akadálypálya kerekesszékkel, ismerkedés a Braille írással
17:00-20:00 óra:
Esti áhítat, Mezőhegyesi Fúvószenekar Koncertje, ételosztás, majd kötetlen beszélgetés
Közérdekű telefonszámok Polgármester: +36(30)951-19-64 Polgármesteri hivatal: 466-001; 466-002 Helyi rendőrőrs: 466-019; 107 (ingyenes) Az orvosi ügyelet mobiltelefonon a 06(30)228-11-89-es számon hívható Tanyagondnokok: 1. sz.. körzet: Mitykó József 30/635-83-76 2. sz. körzet: Pósa István 30/742-34-89 3. sz. körzet: Hanczik Tibor 30/421-82-73 Folyékony és szilárd hulladékszállítás: Verik Gábor 30/662-43-24 Elhullott állatok elszállítása: Gáspár Tamás 30/645-00-35 Távhőszolgáltatás: 05(68)468-265 (Tömbfűtőmű), illetve 06(68)466-001/26.
Temetői buszjárat Mezőhegyes Város Önkormányzata április 3-ától november 1-jéig minden hónap utolsó vasárnapján ingyenes temetői buszjáratot biztosít a lakosság részére a következő útvonalakon: - 1500 18-as major (volt trafik); - 1503 Polgármesteri Hivatal; - 1505 Volt cukorgyári buszmegálló; - 1510 Benzinkúti buszmegálló; - 1515 Ságvári és Mátyás Király utcai kereszteződés; - 1517 Ságvári utca és a Komlósi út kereszteződése; - 1520 Szakképző Intézet (volt Csikósbolt) A busz 1630-kor indul vissza a temetőből a fenti útvonalakon.
