A multimédia hasznosításának médiapedagógiai és andragógiai kérdései

A multimédia hasznosításának médiapedagógiai és andragógiai kérdései dr. Magyar Miklós andragógus, oktatástervező, tananyagfejlesztő, távoktatási szakértő [email protected], [email protected]

Absztrakt: „A multimédia a csodák világa” - mondta Gerő Péter (2001). Vajon ezzel a szemlélettel, attitűddel használjuk, működtetjük a multimédiát? Miközben az elmúlt másfél évtizedben ez a rendszeralkalmazás1 általánossá vált a pedagógiai, az andragógiai gyakorlatban.  Hogyan él ezzel a lehetőséggel a felhasználó, az alkalmazó?  Segíti-e az önálló, autonóm tanulást a multimédia?  Milyen lehetőségek, megoldások támogatják az eredményes multimédia alkalmazás gyakorlatát?  Milyen módon befolyásolja a helyzetet a mobil kommunikáció térnyerése?  Erősödik-e az Internet-pedagógus szerep a multimédia pedagógia, andragógiai hasznosításával? Ezekre a kérdésekre keresi a választ előadásában a szerző. Kulcsfogalmak: a multimédia, mint rendszeralkalmazás, médiakompetencia, mobil kommunikáció, Internet-pedagógus, virtuális tanulási tér. Kaposvár, 2009. május 15.

Bevezetés Amikor leültem a számítógép elé, hogy a témával kapcsolatos gondolataimat tollba mondjam magamnak sajátos deja vu érzéseim voltak, amelyek mindig arra figyelmeztetnek, hogy a dolog, amiről szólok csupán egy következő mozaik a nagy kirakós játékban. Miközben természetes, hogy a kérdéseket ma is gondolatban fogalmazom meg, a válaszokat néhány évtizede papírra vetettem, kezdő pedagógusként írógéppel rögzítettem, ma számítógépet használok a szavak, a mondatok végső megformálásához és a mondanivaló kifejtéséhez. Látszólag teljesen evidens dolgokat érintek. Ezt mindenki tudja. Igen. Ez így van. S ahogy nekem feltűnt, hogy a technika fejlődésével más eszközt használunk gondolataink rögzítésére, talán az olvasó is elfogadja, hogy ez a változás a fogalomalkotásunkban és a szóhasználatunkban is megjelent és általánossá vált. A pedagógiai, az andragógiai gyakorlatban használt taneszközök esetében ez a fejődés öt nemzedéket jelent a nyomtatás előtti eszközöktől a rendszeralkalmazásokig. A felhasználást, az alkalmazást illetően hasonló változásokat érhettünk meg, lehettünk/lehetünk tanúi. S ez nem csak a multimédia esetében szükségszerű és elkerülhetetlen. „A multimédia a csodák világa” - mondta Gerő Péter egy korábbi „Multimédia az oktatásban” konferencián, 2001-ben. Vajon ezzel a szemlélettel, attitűddel használjuk, működtetjük a multimédiát? Ezzel összefüggésben a következő kérdéseket célszerű érinteni a címben jelzett téma kibontásakor: 1

Vö.: Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt. Budapest. 1993. pp. 145-146. Szűcs Pál (1986) a taneszközök ötödik nemzedékéhez sorolja a multimédiát.

1

Hogyan él ezzel a lehetőséggel a felhasználó, az alkalmazó? Segíti-e az önálló, autonóm tanulást a multimédia? Milyen lehetőségek, megoldások támogatják az eredményes multimédia alkalmazás gyakorlatát?  Milyen módon befolyásolja a helyzetet a mobil kommunikáció térnyerése?  Erősödik-e az Internet-pedagógus szerep a multimédia pedagógia, andragógiai hasznosításával? Miközben az elmúlt másfél évtizedben ez a rendszeralkalmazás2 általánossá vált a pedagógiai, az andragógiai gyakorlatban.   

Felmerült-e már Önökben, hogy korábban, más taneszközök megjelenése, helykövetelése, alkalmazása esetében is feltehettük volna, ezeket a kérdéseket? Vizsgáltuk-e az adott eszköz hasznosításának médiapedagógiai, andnragógiai aspektusait, összefüggéseit? Az új technikai, technológiaí kihívásokra a korábbitól eltérő metodikai megoldásokkal kerestünk-e helyes, eredményes válaszokat? Változott-e/változik-e, és hogyan a pedagógiai, andragógiai folyamatok két meghatározó személyiségének klasszikus szerepfelfogása? Hogyan működtetjük ma ezeket a szerepeket? 2003-ban a Pécset megrendezett „Multimédia az oktatásban konferencia” apropóján, egy rövid széljegyzetben érintettem néhány gondolat erejéig e felvetések egy részét.3 A taneszközök négy nemzedékének fejlődésével, helykeresésével párhuzamosan jelen volt az eszközhasználat fétise. Ezt erősítette az éppen aktuális új eszköz iránt táplált személyes alkalmazói elfogultság és az újdonság varázsának élménye. Miközben csupán bővült a pedagógus tanítást, és a tanuló tanulást támogató eszköztára, az a tévhit és „félelem” alakult ki, hogy nem lesz szükség a tanárra, illetve a tanulás könnyű és gyors lesz, mert az új eszköz, és az új információhordozó mindent megold egycsapásra. Egy kínai mondás szerint a tapasztalat a legtökéletesebb tanulás. Nos, nem ez, és nem így történt. Az új eszköz és az új információhordozó csupán egy újabb lehetőség volt a tanár és a tanuló kezében az eredményesebb tanítási és tanulási tevékenység működtetéséhez. Tovább bővült az eszköztár és a használat lehetősége azok számára, akik éltek is az új eszközök és információhordozók alkalmazhatóságával felkínált lehetőségekkel. De ez csak kérdéskör eszközi oldala. Az emberi tényező, az alkalmazó, ennél fontosabb. Mit tudunk kezdeni az Internet-pedagógus és a virtuális tanár szerepekkel? Hogyan kezelhető a felnőtt és a gyermek személyiség fejlődéséből fakadó tanulási eltérések kérdése a felgyorsult technikai, technológia változások kihívásainak feladat-megoldásaiban? A kommunikációs és a tanulási környezet Induljunk ki abból, hogy az elmúlt másfél - két évtizedben számos, konkrét, megfogható, jól érzékelhető változás következett be. A multimédia felhasználása, alkalmazása alapvetően kommunikációs tevékenység. Ezért fontos annak rögzítése, hogy milyen kommunikációs környezetben működtetjük és milyen tanulási környezetet biztosítunk a szereplők számára. A kiinduló állapot egy átmeneti, fejlődő, vegyes kommunikációs környezet, amelyben még meghatározó a hagyományos tanulási környezet hangsúlya. Ugyanakkor folyamatosan és fokozatosan alakul ki, jelenik meg az info-kommunikációs környezet, amelyben az új kommunikációs eszközök és szoftverek helykövetelése erőteljes. A tanulás egyéni, majd közösségi szinten is kilép az osztályterem falai közül, megjelenik egyéb tanulási színtereken 2 3

Szűcs Pál (1986) a taneszközök ötödik nemzedékéhez sorolja a multimédiát Vö.: Magyar Miklós: Széljegyzet egy konferencia margójára. Kézirat. ’Multimédia az oktatásban 2003”. Pécs.

2

is, és fokozatosan kialakul a virtuális tanulási környezet. Ezzel párhuzamosan elindul, megkezdődik a kultúra demokratizálódása4, amely lehetővé teszi, hogy a korábbi hármas szereposztás: az alkotó, a forgalmazó és a befogadó tevékenysége egyszemélyben integrálódhasson. A modernizációs, a technológia, a környezeti stb. változások egyszerre és egyidőben érintenek több nemzedéket. A mobil eszközök térnyerése, széles kommunikációs lefedettsége és felhasználásának tömegesedése tovább erősíti a kommunikációs környezet változását, lehetővé teszi a mobil kommunikációs környezet kialakulását. Ezzel párhuzamosan az analóg technika digitális technikával történő lecserélése zajlik a csúcstechnológia segítségével. Ennek eredményeként a mobil kommunikáció és az Internet-alkalmazás együttes hasznosításával kialakítható a szerves tanulási környezet.5 Ezen a ponton már nem működik a csak hagyományos osztálytermi pedagógiai gyakorlat. Szükséges és elkerülhetetlen a digitális pedagógia megalkotása és működtetése.

Számítógéppel segített tanulás

E-learning • adattárolás • • adatfeldolgozás didaktikai tervezés • interaktivitás • modularitás • hipertext • rendszer• multimédia integráció • szimuláció

Internetes, webalapú tanulás • hálózati kommunikáció • nyitott információhordozók • kiterjesztett valóság

• virtuális valóság

M-learning

Távoktatás

HDTVlearning

• idő- és térbeli függetlenség, rugalmasság • tanulás- és tanulóközpontúság • célorientált tananyag • önálló tanulás • interaktivitás

Vö.: Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai

Vö.: Benedek András: Digitális pedagógia, mobil tanulás és új tudás

1. ábra A szerves tanulás lehetőségei6 A kommunikációs (technikai, technológiai) környezet generálja az új (mobileszközöket és rendszeralkalmazást is használó) tanulási környezetet, ami a korábbi gyakorlattól eltérő tanulási és tanulásirányítási lehetőséget biztosíthat a szereplőknek. Ez a helyzet rendszerszemléletű megközelítést és alkalmazást igényel mindenkitől, a korábbi csak eszköz-centrikus dominanciával ellentétben. Ami egyrészt a multimédia használat pedagógiai elveinek (motiváció, aktivizálás, differenciálás, szabályozás, interaktivitás, kommunikáció, tanulói támogatás) célszerű, tudatos alkalmazásával, másrészt a team munkában történő professzionális tananyag-fejlesztéssel biztosítható. 4

Vö.: Sonnevend Júlia: A demokratikus kultúra elméletéhez. www.es.hu/pd/display.asp?channel=PULICISZTIKA0814&article=2008-0406-2012-01VBDD-30k 5 Vö.: Benedek András: Digitális pedagógia, mobil tanulás és új tudás. https://www.nive.hu/folyoiratok/admin/articles/15/benedek.pdf 6 Vö.: i.m. pp. Komenczi Bertalan: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. Új Pedagógiai Szemle. 2004/11. www.oki.hu/cikk.php?kod=2004-11-ta-Komenczi-Didaktika.html

3

A médium, a multimédia kiválasztása Nem feledkezhetünk meg az alkalmazás technikai minimum feltételeiről sem. A multimédia esetében, mivel rendszeralkalmazásról van szó, nem elégségesek csak azok az eszkőz-technikai feltételek, amit egy írásvetítő, egy diavetítő egyéni használatánál, vagy egy VHS videofelvétel házilagos elkészítésével, lejátszásánál a jelenléti oktatásban, vagy a technológiai alapú képzésben rutinszerűen alkalmazunk. A multimédia, mint taneszköz már alrendszerként működik a tanulásirányítási - tanulási folyamatban. Így hatással van a rendszer többi alrendszerére és az egészre is. Az említett technikai feltételek az aktuális multimédia használatához: • „A megfelelő teljesítményű számítógépes környezet és szoftverek. • Interaktív kezelőfelületek. • Két, egymástól független médium. • A fogalmak közötti nemlineáris kapcsolatok rendszere.” • Technikai és üzemeltetési biztonság. Fontos jellemző az eredményes alkalmazáshoz a multimédia minőségi paramétereinek biztosítása. Ezek lehetnek: • „a funkcionalitás, • a megbízhatóság, • a használhatóság, • a hatékonyság, • a karbantarthatóság, • a hordozhatóság7. A felsorolt paraméterek közül alapvető a használhatóság, amely a következő jellemzőket hordozza: • „a tartalom (strukturált: lineáris, fa szerkezetű, részlegesen, vagy teljesen összekötött hálózat – topológia) • az érthetőség, • a tanulhatóság (elektronikus), • az üzemeltethetőség, • a kompatibilitás,”8 • az ergonómia (navigáció, vezérlés). Felmerülhet a kérdés, hogy a korábbi taneszköz-nemzedékek tagjainál is elvégeztünk-e hasonló elemzéseket az alkalmazás eredményessége érdekében? Egy kicsit abszurd az ötlet, de egy rövid ideig, elvonatkoztatva a szakirodalomban fellehető multimédia-értelmezésektől, tekintsük a tankönyvet (hagyományos papíralapú) kvázi multimédiának. A tankönyv előnyei:  könnyen kezelhető, néhány kivételtől eltekintve hordozható,  teljes terjedelmében átlátható, áttekinthető,  emberléptékű,  felhasználásához, a lineáris szerkesztés miatt, nem szükséges navigációs tudás,  az önálló tanulást támogató változataira jellemző, hogy felhasználóbarát,  felhasználása nem igényel energiát és hardvert. 7 8

Vö.: Izsó Lajos: Vitaindító gondolatok a multimédia anyagok minőségének vizsgálatáról. BME. 2000. Vö.: i.m. pp. Kárpáti Andrea – Varga Kornél: NETWORKSHOP’99 ISO/IEC 14905-2 2003-as szabvány

4

A tankönyv hátrányai:  statikus,  nehezen változtatható,  mozgókép és hang közvetítésére nem alkalmas (kivéve az un. hangos könyvek),  korábbi, a tanítást támogató, változataihoz tanári segítségre volt szükség,  csak azok tudják hasznosítani, akik birtokolják az adott nyelven az értő olvasás kommunikációs tudását (nem analfabéta, nincsenek olvasástechnikai nehézségei és képes értelmezni a szöveget). A multimédia előnyei:  dinamikus,  könnyen változtatható (karbantartható),  mozgókép és hang közvetítésére is alkalmas,  támogatja az önálló tanulást,  felhasználható a művelődési készségek fejlesztésére,  nagy az információs tároló kapacitása. A multimédia hátrányai:  energia és hardver igénye van,  strukturális felépítése miatt navigációs tudás szükséges a használatához,  teljes terjedelme, információs nagysága miatt, nem látható át. Ezzel a kis gondolati játékkal csupán érzékeltetni kívántam, hogy a taneszközök fejlődése és helyfoglalása az oktatás, a tanulás különböző színterein megállíthatatlan. A taneszközök dominanciája mindig társadalom-, gazdaság-, kultúra- és technológiafüggő. Így volt/van ez a tankönyv és a multimédia esetében is. A fejlődés üteme felgyorsult, a lépéstartás nehezebbé vált, mivel a folyamatból nem iktatható ki az adott taneszközt alkalmazó tanulási szocializáció sem. A jelenléti oktatás mellett megjelenő új közvetítési technológiák (távoktatás, e-learning stb.) más minőségű, a korábbitól eltérő tanulási, tanulásirányítási technikák, eljárások hatékony működtetését igénylik. Ezt a tevékenységet szükséges elsajátítani és meg lehet tanulni. Szükségletként jelenik meg az önálló tanulás és a saját élményű tanulói tapasztalatszerzés, amelyben a tankönyvnek ugyanolyan fontos szerepe van/lehet, mint a multimédiának. A korábbi taneszköz-nemzedékek esetében a kiválasztási szempontok közül elsősorban a médium-alkalmazás technikai szempontjai kerültek előtérbe (kivéve a hanganyagokat). A multimédia műfaji sajátosságaival lehetőséget kínál a rendszerszemléletű didaktikai, andragógiai, metodikai és szakmai megközelítésre. Emlékeztetőként elevenítsük fel, hogy egyes médiumok milyen didaktikai feladatok megvalósítására voltak alkalmasak (lásd 2. ábra). Jól érzékelhető a multimédia, mint rendszeralkalmazás eltérő, integrált műfaji megjelenése. A történethez az is hozzátartozik, hogy a multimédia komplex (módszertani, pedagógiai és egyéb tényezőket is feltérképező) vizsgálata alapján vált érdekessé, fontossá és tanulságossá számunkra a korábbi, nem technológiai alapú taneszközök, így a tankönyv és más nyomtatott, papíralapú tanítási/tanulási eszköz használhatóságának és tanulhatóságának áttekintése is. (idesorolhatók a manuális, tárgyi, auditív, vizuális és komplex taneszközök és információhordozók is). Kérdések: - Mire alapoztuk/alapozzuk azt a feltevésünket, hogy a jelenléti oktatásban használt tankönyv támogatja a tanuló önálló tanulását, segíti a lényeglátást (a benne lévő tartalom tanulható)? - Miért közkedvelt a multimédiával történő tanulás a hallgatók és a felnőttek körében?

5

MÉDIUM MÉDIA Állókép

adatok azonos. elv, szab. folyamat tevékeny tények megkül. fogalom eljárás muv.sor K M K K A

Mozgókép

K

M

M

M

M

TV-adás

K

K

M

K

A

Videofelvétel

K

K

M

K

K

A valóság

A

M

A

A

A

Hangfelvétel

K

A

A

K

A

Programok

K

K

K

M

A

Hangos. dia

K

M

K

M

K

Multimédia

K

K

K

K

K

K: kivá kiváló

M: megfelelo megfelelo

A: alacsony

2. ábra A médium és a didaktikai feladat (J.K. Davies 1974).

A multimédia lehetséges tanulási-oktatási változatai Ma már szinte közhelynek számít az a megállapítás, hogy könnyebb felsorolni azokat a területeket, amelyeknél nem használunk multimédiát, mint azokat, ahol alkalmazzuk. Az oktatást, az önálló tanulást támogató multimédiák számbavételénél a megvalósításra váró didaktikai cél, feladat lehet a meghatározó. Ennek alapján megkülönböztethetünk: • motíváló (pl.: a demo multimédiák), • új ismeretet (pl.: az anatómiát tanító), – közlő, – kiegészítő, – elmélyítő (pl.: az interaktív táblás multimédiák), • az elsajátítást segítő (pl.: az idegen nyelvet tanító), • az alkalmazást igénylő (pl.: a multimédiás játékok), • gyakorló (pl.: a helyesírási gyakorló multimédia), • az ellenőrzést szolgáló (pl.: a gépjármű diagnosztikai multimédia). A felnőtt személyiség a tanulási folyamatban Célszerű vázlatszerűen áttekinteni, hogy milyen környezetí hatások befolyásolhatják a felnőtt tanuló tanulási eredményességét? • infrastrukturális tényezők (az otthonosság érzése, élménye) • technológiai tényezők (a korszerű taneszközök és a szükséges ICT élménye) • gazdasági tényezők (a tanulásra fordítható források) • munkaerő-piaci tényezők (a munkaerő-piac kompetencia elvárásai) • szociológiai tényezők (a kulturális előélet minősége, a társadalmi szocializáció lehetőségei), • szociális – kulturális tényezők (a „mi” fontossága, a kooperatív tanulás, a pár- és csoportmunka szerepe), • érzelmi tényezők (a pármunka és a csoporthatások fontossága), • pszichológiai tényezők (a kedvező tanulási légkör, tanulói támogatás), • fiziológiai tényezők (memória, reakcióidő, navigációs készség).

6

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a tanulási tevékenység teljesítése számos személyes tényező aktuális állapotától, minőségétől is függ: • a meglévő kompetenciáktól (informatikai- és médiakompetencia is) • a tanulékonyságtól (tanulási szocializáció, kreativitás)  a motiváció  társadalmi feltételek  a tudás hasznosítása  a meglévő tudás minősége o tevékenység-elemek, o műveltség, o képzettség.9 Ezt látszanak erősíteni a felnőtt tanulók jellemzői. Ezek lehetnek: • az önirányítási dominancia. • a gazdag élet- és munkatapasztalat. • a problémaorientáltság. • a differenciált tanulási tapasztalatok. • a differenciált szokások, életvezetési stb. háttér. • az eltérő tanulási motívumok. • a különböző élethelyzetek.10 Fontos azoknak, a multimédiával történő, az önálló tanulás eredményességéhez szükséges tanulási feltételek biztosításának lehetősége. Ezek lehetnek: • az új eszköztudás és kompetenciák • a tudástranszfer működtetése • új tanulási stratégia • folyamatszervezés (komplex) • a mit? kinek? hogyan? szinkronitása • a differenciált tanulási támogatás • a tanulást segítő szoftverek • a tudatos médium/médiaválasztás. Milyen a (felnőtt) személyiség és a multimédia viszonya? Alapelv, hogy az eredményes tanuláshoz a tanulót tanulásképes állapotba kell, hozni, és ezt az állapotot folyamatosan fenn kell tartani. Ha ez biztosított, felmerül a kérdés, hogy képes-e a tanuló összhangban a tanulásirányítóval saját képzési, tanulási rendszerének „felépítésére” és eredményes működtetésére? Ennek elemei lehetnek:  a képzési, a tanulási cél és tartalom meghatározása,  a tanuló jellemzőinek (előzetes ismeretek, tanulási szokások és lehetőségek) számbavétele,  a rendelkezésre álló technikai, technológiai feltételek biztosítása, használata,  a multimédia használatával történő tanulói támogatás igénylése,  az objektív mérés, értékelés. Tudatában van-e a multimédiával tanuló (felnőtt) személyiség, hogy a tanulási folyamatban önmaga tanulásirányítója? Hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez a többi szereplő (a fejlesztő, a szakértő, a tanulásirányító stb,). Egy lehetséges megoldásként a felhasznált taneszközöknek közvetett módon (felépítésében, működésével, rugalmasságával, a fejlesztés során alkalmazott auditív, vizuális és egyéb információhordozókkal, médiumokkal stb.) a rendszeralkalmazásban biztosítaniuk kell a tanulásirányítás történéseinek lehetőségeit. 9

Vö.: Zrinszky László: A felnőttképzés tudománya. Bevezetés az andragógiába. Okker Oktatási Iroda. 1996. pp. 29-30. Vö.: Kraiciné dr. Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár. ÚMK. Budapest. 2004. pp. 57-60.

10

7

Ezek lehetnek:  a tevékenységformák szervezése,  a tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása,  bemutatás – tudatosítás – értelmezés,  elemzés – értékelés – ellenőrzés,  visszacsatolás – szabályozás. 11 Itt jön a képbe egy új pedagógus-, andragógus-szerep az Internet-pedagógus, aki ebben a megváltozott tanulási környezetben szükségszerűen másként működik, mint bármelyik korábbi pedagógus, andragógus „elődje”. De ki is valójában az Internet-pedagógus:  „Olyan tanár, aki képes az Internetet, mint eszközt úgy beépíteni a tanulásitanítási folyamatokba, hogy ezzel minőségi változást idézzen elő.  Motivációs bázist épít ki a tanuló számára.  Egyetemes szemléletet ad, kitágítja az egyén életterét.  Értékeket közvetít, változtat, értékrendet befolyásoló szerepet kap, működtet.  Áthidalhat társadalmi (szociokulturális) különbségeket.”12  Szakmai–, informatikai– és média– kompetenciája minőségi. A jelzett és megtörtént átalakulások következményeként: A tanár szerep változik: Tudásforrás – segítő – edző – tanulótárs – tutor – szakértő. A diák szerep változik: Hallgató – tanuló – érdeklődő – kételkedő – törekvő – önálló – innovatív – együttműködő. A hierarchikus és működési alá – fölé rendeltséget a mellérendeltség váltja fel. Vagy mégsem? Szükséges megemlíteni néhány tanulásirányítási tapasztalatot, a multimédia alkalmazásának összefüggésében.  A tanuló tanulásképes állapotának biztosítása, hangsúlyosan a művelődéshez nélkülözhetetlen eszköztudás birtoklása területén a jelenléti és technológiai alapú tanulás esetén is (a, hagyományos tananyag – forrás-kutatás, b, multimédia – navigálási nehézségek, c, távoktatási tananyag – vegyes lehetőségek).  Nem elégséges a multimédiás tananyagok csak didaktikai előkészítettsége.  Az önálló tanuláshoz szükséges támogatási feltételek hiánya (technikai, személyi, egyéb stb.) befolyásolják az eredményességet.  Az ICT és a multimédia-alkalmazás, csak rendszerként működtethető.

Összegzés helyett A 21. század megváltozott életkörülményei, kommunikációs-, tanulási környezete és munkaerő-piaci elvárásai új helyzetet generáltak az oktatás, képzés, tanulás különböző színterein működő szereplők multimédia hasznosításának médiapedagógia, andragógiai kérdéseiben. 11

Vö.: Magyar Miklós – Sevidiné Balassa Ildikó: A tanítási tanulási folyamat újszerű értelmezése. A tanár-tanuló megváltozott szerephelyzete. Kaposvár-Keszthely. 1999. pp. 68-70. Krisztián Béla megfogalmazása alapján. 12 Vö.: Fehér Péter: Milyen legyen az Internet-pedagógus? Új Pedagógiai Szemle 1999/4. www.oki.hu/cikk.php?kod=iiiFeher.html

8

Az ember természetes tanuló fogantatása pillanatától, Ezért célszerű minden élethelyzetben a tanulás = élettevékenység elv szerint viszonyulni a tanuláshoz. Ez egyaránt vonatkozik a tanulóra, a tanulásirányítóra és a multimédia fejlesztőire is. Ma a tanulás akadályai és a megoldás lehetőségei is bennünk vannak. A rögzült tanulási szokások, technikák, algoritmusok biztonsága erősíti az újtól való félelmet, ami párosulhat a kudarc, a sikertelenség, a megszégyenülés lehetőségével. A felnőtt a munka- és élettapasztalatok birtokában az új tanulási helyzeteket mechanikusan, rutinból kezeli („a nem tanul, hanem tud”attitűd működik). Elhanyagolható tényezőnek tekinti a tanuláshoz szükséges időt (van még időnk, vagy arra nem érünk rá!”- effektus). Nehezen fogadja el, hogy az új technikához, technológiához való alkalmazói, felhasználói viszony mindig életkor- és kultúrafüggő (Meg lehet és meg is kell tanulni.) Ezt erősítheti benne a felgyorsult technológia fejlődés miatt gyakrabban megjelenő kognitív disszonancia veszélye (amikor a korábban tanultakat túlhaladta a technológiai fejlődés, és már nem működik az „én így szoktam csinálni és az jó volt” effektus). A témakifejtést kérdésekkel kezdtem, a kérdésekre adható válaszokkal fejezem be. • Hogyan él az alkalmazó, a felhasználó a multimédia, mint rendszeralkalmazás lehetőségével? Felemás módon. • Segíti-e a multimédia az önálló, autonóm tanulást? „A mobil tanulás működik az egyén szintjén. A mobil tanítás rendszerszerűen még nem létezik.”13 • Milyen lehetőségek, megoldások támogatják az eredményes multimédia alkalmazás gyakorlatát? Az interaktív tábla, mint új lehetőség, multimédiás megoldás, a közösségi tanulást erősíti. • Milyen módon befolyásolja a helyzetet a mobil kommunikáció térnyerése? Erősödik a szerves tanulási környezet kialakulásának lehetősége, Megkerülhetetlen a digitális pedagógia módszertanának kidolgozása, alkalmazása. • Erősödik-e az Internet-pedagógus szerep a multimédia pedagógiai, andragógiai hasznosításával? Igen. Az e-learning, a távoktatás fokozatos térnyerése, a munkaerő-piaci (felnőtt)képzések számának növekedése lehetőséget kínál erre. A fejlődés, a változás megállíthatatlan. A mobil kommunikáció további erősödésével, a szerves tanulási környezet növekedésével, a digitalizáció fokozódó térnyerésével újabb tanulási és tanulásirányítási lehetőségek működtetése válik valósággá (az önálló tanulás a virtuális térben televíziós adások segítségével, a virtuális tanár irányításával, multimédiák tömegével). A kihívások kezelhetők? Mégis számos nyitott kérdés, megoldásra váró feladat van még előttünk, ami elől nem térhetünk ki. Ezek közül pl.:  Mi lesz azokkal a továbbra is csak potenciális tanulókkal, akik digitális írástudatlanok, nem rendelkeznek az elektronikus tanuláshoz szükséges eszköztudással?  Meddig tart a fejlesztő és a tanulást irányító felelőssége, a multimédia hasznosíthatóságában?  Kiterjeszthető-e ez a felelősség a forgalmazóra és a felhasználóra (a tanulóra) is?  Hogyan változik, és milyen lesz a személyiség és a multimédia viszonya? Emberorientált? Média-orientált? Ember- és média-orientált? De ez már egy másik történet.

13

Vö.: Benedek András i.m. pp.

9

Felhasznált források 1. BENEDEK ANDRÁS: Digitális pedagógia, mobil tanulás és új tudás. https://www.nive.hu/folyoiratok/admin/articles/15/benedek.pdf 2. BERKE. J. – MAGYAR. M. (2009): The History of Hungarian Applied Multimedia. The 3rd International Multi-Conference on Society. Cybernetics and Informatics - IMSCI 2009, Orlando. ISBN-13: 978-1-934272-74-9. 3. DURKÓ MÁTYÁS: Társadalmi kihívások és a felnőttnevelés funkciói. JPTE FEEFI. Pécs. 1998. 4. FEHÉR PÉTER: Milyen legyen az Internet-pedagógus? Új Pedagógiai Szemle 1999/4. www.oki.hu/cikk.php?kod=iii-Feher.html 5. IZSÓ LAJOS: Vitaindító gondolatok a multimédia anyagok minőségének vizsgálatáról. BME. 2000. 6. ISO/IEC 14905-2 2003-as szabvány 7. KÁRPÁTI ANDREA – VARGA KORNÉL: NETWORKSHOP’99 8. KOMENCZI BERTALAN: Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai. Új Pedagógiai Szemle. 2004/11. www.oki.hu/cikk.php?kod=2004-11-ta-Komenczi-Didaktika.html 9. KRAICINÉ DR. SZOKOLY MÁRIA: Felnőttképzési módszertár. ÚMK. Budapest. 2004. 10. NAGY SÁNDOR: Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt. Budapest. 1993. 11. MAGYAR MIKLÓS – SEVIDINÉ BALASSA ILDIKÓ. A tanítási tanulási folyamat újszerű értelmezése. A tanár-tanuló megváltozott szerephelyzete. Kaposvár-Keszthely. 1999. 12. MAGYAR MIKLÓS: Az ötödik nemzedék: Multimédia? SZÁMALK 2000. Multimédia az oktatásban” konferencia. Computer Panoráma. 2000/7. száma CD mellékletén. 13. MAGYAR MIKLÓS: Széljegyzet egy konferencia margójára. Kézirat. ’Multimédia az oktatásban 2003”. Pécs. 14. MAGYAR MIKLÓS: A tanulás = élettevékenység. Csokonai Kiadó. Kaposvár. 2006. 4.bőv.kiad. 15. MAGYAR MIKLÓS: Pedagógiai jellemzők, tanulási tényezők a felnőttek tanulásában. – In: Felnőttképzés. NSZFI. Budapest. 2008/1. 16. SONNEVEND JÚLIA: A demokratikus kultúra elméletéhez. www.es.hu/pd/display.asp?channel=PULICISZTIKA0814&article=2008-0406-201201VBDD-30k 17. ZRINSZKY LÁSZLÓ: A felnőttképzés tudománya. Bevezetés az andragógiába. Okker Oktatási Iroda. 1996.

10