A múlt szabályai és szereplői – a jelen problémái Bírósági jogesetek a vagyongazdálkodással kapcsolatban
Kell-e fizetni a használatért, ha én építettem a felépítményt? Kell-e fizetni ha csak jogutód vagyok? Kell-e fizetni, ha nem is használom?
Milyen jogcímen kell fizetni? Földhasználati díj? Bérleti díj? Használati díj?
Mennyit kell fizetni? Nem lehetne kevesebbet? Milyen területek után kell fizetni? Meddig kell fizetni?
A jogviták eldöntésének nehézségei Nem a hatályos jogi szabályozás szerint kell elbírálni a jogvitát Sokszor megváltoztatott szabályokat kell alkalmazni Sokszor megváltoztatott szereplők a jogviszonyokban Sokszor megváltoztatott szemlélet a vagyonkezelő és közútkezelő szerepéről A jelenlegi jogi helyzet kialakulásakor fennállt helyzet, alapelvek és gyakorlat ismeretének hiánya
Alapelvek, koncepciók, árnyak és szereplők a múltból Kiindulópont: A szocialista állami tulajdon egysége és oszthatatlansága - de azért jó lenne, ha lennének vendéglátó helyek a pihenőkben A kialakuló helyzet szereplői:
Budapesti Közúti Igazgatóság 1966 Autópálya igazgatóság
1989
AKA Rt. /M5
1994
Nemzeti Autópálya Rt.
1999
ÉKMA/M3, ELMKA –belőle a NYUMA, Állami Autópálya Kezelő Rt. ÁAK Rt.
2037/2000 Kormányhatározat Az autópálya fejlesztés és a kezelés – közútkezelés és vagyonkezelés – szervezetileg együtt (1999) vagy külön (2000) működjön
Szerződhettünk, de csak ….. • Határozott időre, bontási kötelezettséggel -6/1987 ÉVM-MÉM-IM-PM együttes rendelet • Miniszteri jóváhagyással • KVI jóváhagyással
-1996:
183/1996 Korm. rendelet
- 2005:
58/2005 Korm. Rendelet
•MNV előzetes jóváhagyással – 2007:
2007. évi CVI tv.
Repedezik és összedől az alapelv Ptk. 170. § Az állami szocialista tulajdon egységes és oszthatatlan. Az állami szerv kezelésébe adott vagyonra csak a kezelő rendelkezése alapján lehet jogot szerezni. • 1976. évi XXXIII. tvr. : tartós földhasználat az állami tulajdon oszthatatlanságának elvén 27/1987-es MT rendelet nyitotta meg a kaput, a beépítéssel tulajdonjog szerzéshez, - de csak a nem kizárólagos állami tulajdonon ! •Ptk. 138 § (2) : Állami tulajdonban álló ingatlan tulajdonjogát ráépítéssel nem lehet megszerezni, és azon ráépítéssel közös tulajdon sem keletkezhet, de az Alkotmánybíróság megsemmisítette 1992. május 19.-től •1991.06.09-én lép hatályba az 1991. évi XIV. törvény, amely szerint már állami tulajdonon is létrejöhet földhasználati jog, osztott tulajdon. • De még itt van a „vándorlószabály”: az osztott tulajdon tilalma a kizárólagos állami tulajdon tárgyaira • 1959-1978 Ptk. 168. § (1) Kizárólag az állam tulajdonában vannak a közutak •1978.III.1.-vel átkerül a Ptk. 172 § d) - be • 2012.1.1.-től a közút, - mint kizárólagos állami tulajdon –a nemzeti vagyonról szóló 2011. CXCVI tv. 4 § (1) f) pontba kerül
• 2008.1861 és 2009.175 BH: osztott tulajdon tilalmát a kizárólagos állami tulajdonra vonatkozóan – semmis szerződés Legfelsőbb Bíróság
Amivel a bíró találkozik: elődeink által alkalmazott megoldások „Közút nem közlekedési célú igénybevétele” - 1988. I. tv. 37 § „Határozott időre szóló bérleti szerződés” + hozzájárulás az építéshez „Határozott időre szóló bérleti szerződés”’ + „földhasználati jogot létesítő szerződés” 1991-től A létesítők érdekérvényesítése nyomán születő „kikerülő” manőverek a szerződésekben: • A határozott idő automatikusan meghosszabbodik, így formailag határozott, de tartalmilag határozatlan időtartamú • Kölcsönös elővásárlási jog • Eladhatja, megterhelheti a felépítményét • Bontási kötelezettség – kérdés, hogy kiállja-e a bírósági gyakorlat próbáját / a tulajdonjog teljessége, ésszerű gazdálkodás,
Megoldás helyett Földhasználati szerződés
zsákutca + Bérleti szerződés
„Az alperest a Ptk. 156. § (2) bekezdése alapján - és nem a felek rendelkezése folytán - illette meg az alperes vagyonkezelésében álló földterület használati joga, erre a területre a bérleti szerződés megkötése fogalmilag is kizárt”
Látszólag panzió– valójában négyféle jogviszony Földingatlan - Kizárólagos állami tulajdon
Felépítmény - magántulajdon
Felépítmény által elfoglalt ingatlanrész – földhasználati jog
Egyéb használt terület – bérleti jog
Rendeltetésszerű használathoz szükséges egyéb terület – földhasználati jog Szerződés nélküli többlethasználat – jogcím nélküli használat
Földhasználati díj – a vitatott jogintézmény Meghatározott összegű, egy összegben vagy részletekben fizetendő
Ismétlődő rendszerességgel fizetendő határozatlan időre
A jogviszony az épület fennállásáig tart – lehet-e bontási kötelezettséggel manipulálni?
Lehet e hozzáigazítani a megváltozott értékviszonyokhoz ? – „végigható synallagma” elve
Kárigény érvényesíthető-e a forgalomcsökkenés alapján? Mi van, ha időközben „megnő” az épület?
Többletszolgáltatás?
Átviszi-e a hátán a bérleti szerződés a földhasználati szerződést? Kötelmi jogi megállapodás Relatív jogviszony Határozott időre szól Felmondható Módosítható bírói úton Ptk. 241 §
Dologi jog - de kötelmi megállapodás hozza létre Abszolút szerkezetű jogviszony Épület fennállásáig tart Nem mondható fel Nem módosítható
Kizárják egymást ugyanarra a területre „Összefüggésük annyiból nyilvánvaló, hogy felek nem ingyenes földhasználati jogot kívántak létesíteni”
Eredeti szerzésmód – avagy: rám már nem vonatkozik semmi? Egy veszélyes minta: felszámolással és végrehajtással kikerülhető-e a fizetési kötelezettség?
Árverés: eredeti szerzésmód „Alapul fekvő jogviszonytól való függetlenség? ” Vht. 137. § A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik: a) telki szolgalom, b) közérdekű használati jog, c) ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, d) törvényes haszonélvezeti jog Az árverési vevő tulajdonjogát terhelő dologi jogokon kívül lehetnek olyan kötelmi alapú jogosultságok is, amelyek az ingatlan új tulajdonosaira kihatnak
Köszönöm a figyelmüket !
