a monetáris politika zei célrendszere 11. lecke A központi bank szerepe a gazdaságban, a

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK

11. lecke

A monetá monetáris politika célrendszere és eszkö eszközei A központi bank szerepe a gazdaságban, a monetáris politika végsõ célja. Az infláció társadalmi költségei. Optimális jegybanki magatartás, inflációs célkövetés. A monetáris politika legfontosabb eszköze, optimális és egyszerû jegybanki kamatszabály, a Taylor-szabály.

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI GAZDÁL KODÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK

A kö központi bank feladatai • • • •

• •

pénzkibocsátás, emissziós tevékenység arany- és devizatartalékok kezelése az állam bankja a bankok bankja

– a kétszintû bankrendszer mûködése – számlavezetés és elszámolás – betéti és hitelkonstrukciók a kereskedelmi bankok számára

központi bank

kereskedelmi bank

kereskedelmi bank

kereskedelmi bank

nem banki ügyfelek

nem banki ügyfelek

nem banki ügyfelek

a pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete

– szabályozás és ellenõrzés – lender of last resort

a monetáris politika megvalósítása

Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE


A monetá monetáris politika cé célrendszere

Az ábra forrása: MNB [2002].


1


A monetá monetáris politika cé célrendszere •

•

„Az MNB elsõdleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB elsõdleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.” közbülsõ célok, monetáris politikai rezsimek – mennyiségi célkitûzés – árfolyam-célkitûzés – inflációs célkitûzés

• •

operatív cél: rövid lejáratú kamatlábak indikátorok

– monetáris és hitelaggregátumok – pénzügyi termékek áraiból származtatott információk (hozamgörbe) – makrokereslet valamelyik elemének alakulását elõrevetítõ adatok (rendelésállomány, lakásépítési engedélyek)


SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

Az inflá infláció ció és a negatí negatív kibocsá kibocsátási rés tá társadalmi kö költsé ltségei

GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI GAZDÁL KODÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK

• az infláció magas szintje által okozott költségek – – – –

inflációs adó tranzakciós vagy „cipõtalp”-költségek átárazási vagy „menü”-költségek az adórendszer merevségébõl adódó költségek

• az inflációs bizonytalanság által okozott károk

– bizonytalan reálhozamok, romlik a beruházási kedv, csökken a pénzügyi megtakarítások vonzereje – heterogén inflációs várakozások – nem szándékolt jövedelem-újraelosztás – az ármechanizmus mûködési zavarai, az átlagos árszint és a relatív árak változásai nehezebben válaszhatók el egymástól, ez gátolja a hatékony erõforrás-allokációt

• a kibocsátási réssel kapcsolatos megfontolások és veszteségek



Mié Miért pont az árstabilitá rstabilitás? • az alacsony infláció kedvezõ a gazdaság mûködésének • az elméleti és az empirikus eredmények alapján a monetáris politika csak az inflációt képes tartósan befolyásolni, a makroökonómiai reálváltozókat (GDP, reálbérek, foglalkoztatás stb.) nem • az egyéb makrogazdasági célok (gyorsabb növekedés, alacsonyabb munkanélküliség stb.) hosszabb távú teljesüléséhez a jegybank éppen az árstabilitás kizárólagos biztosításán keresztül tud hozzájárulni • a közgazdasági elmélet arra is rámutat, hogy ha a jegybanknak az árstabilitás mellett más célja is van, akkor kevésbé hiteles a monetáris hatóság antiinflációs elkötelezettsége a piaci szereplõk számára Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE

2


Árstabilitá rstabilitás a gyakorlatban • Alan Greenspan definíciója • miért pozitív az optimális infláció?

Ország Fejlett országok

– a defláció veszélye – a nominális ár- és bérmerevségek – statisztikai hibák és torzítások – a feltörekvõ gazdaságok sajátosságai

Árstabilitást jelentõ inflációs ráta (százalék)

Anglia

2,5

Ausztrália

2-3

EMU

<2

Izland

2,5 ± 1

az üzleti ciklus átlagában

Kanada

1-3

Norvégia

2,5 ± 1

Svájc

Idõhorizont

3 év átlagában

0-2

Svédország Új-Zéland

Feltörekvõ országok Chile Csehország Lengyelország Izrael Korea

2±1 1-3 2-4 2-4 2-4 1-3 2,5

középtávon hosszú távon középtávon hosszú távon középtávon


Társadalmi vesztesé veszteségfü gfüggvé ggvény és korlá korlátozó tozó felté feltétel


célfüggvény:

inflációs cél (Inflation Target)

ð

ðe’’

1 L  (   T )2   x 2   min 2

PC’’

PC

ðe

PC’

ðe’

súlyparaméter

korlátozó feltétel:

   e    x   (PC,

ðT

Phillips Curve

) x

0



Emlé Emlékeztetõ keztetõ: a fogyasztó fogyasztói optimum U ( x, y )  max

x2

I  px  x  py  y

MRS 

MRS 

MU x  dx  MU y dy  0

x2opt

U0 x1opt

U1

x1

U2

px py

dy dx

dy MU x  dx MU y Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE

3


Az optimá optimális monetá monetáris szabá szabály MLx  dx  ML d  0

MLx   x ML    

d MLx  dx ML T

x  keresleti sokk  T  x   (   T )        T  ( x   ) (MPR,  Monetary Policy Rule)

PC’’

PC

ð

PC’



ðT MPR x

0



Az inflá infláció ciós cé cél elé elérése

Az ábra forrása: Walsh [2002].



Az inflá infláció ciós cé cél mó módosí dosítása



4


Átmenti ársokk hatá hatása kü különbö nbözõ politikai preferenciá preferenciák eseté esetén


(  0)




Átmeneti keresleti sokk

(  0)




Elmé Elmélet és gyakorlat: Magyarorszá Magyarország

Az ábra forrása: Ábel – Siklos [2007]


5


Elmé Elmélet és gyakorlat: Norvé Norvégia


Az ábra forrása: Woodford [2007]


A monetá monetáris politika eszkö eszköztá ztára • irányadó instrumentum, jegybanki alapkamat

– kéthetes jegybanki betét (kötvény) kamata – transzmissziós mechanizmus szempontjából lényeges szerep

• a bankközi kamatok volatilitását csökkentõ eszközök

– O/N kamatok, kamatfolyosó – tartalékolási kötelezettség – változtatható futamidejû, ún. finomhangoló eszközök (tender, gyorstender)

• sterilizációs eszközök

– a bankrendszer likviditástöbbletének lekötését szolgálják

• a devizaárfolyam direkt befolyásolását szolgáló eszközök



Forrás: MNB, ÁKK, Reuters

A kamatfolyosó kamatfolyosó


6


Emlé Emlékeztetõ keztetõ: a kamatszint és az IS gö görbe

YD

YD = YS

YD(r 2)

C

YD(r 0)

YD(r 1)

A

• •

B

45°

Y*Y0

Y1

Y

Y2

•

r B’

r1

•

A’

r0

C’

r2

IS

Y1

Y0 Y*

Y2

az árupiaci folyamatok szempontjából a reálkamatláb a meghatározó ha emelkedik a kamatszint (és az inflációs ráta nem változik, vagyis nõ a reálkamatláb is, r1), akkor a makrokereslet csökken, az egyensúlyi GDP alacsonyabb lesz (Y1) ha csökken a reálkamatláb (r2), akkor növekszik az makrokereslet és az egyensúlyi GDP (Y 2) természetes (reál)kamatláb mellett a potenciális kibocsátással egyenlõ az árupiaci egyensúlyi GDP Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE

Y


Transzformá Transzformált IS fü függvé ggvény: reá reálkamatlá lkamatláb és output gap


r

x    r (r  r  )   r* IS x

0



Optimá Optimális kamatszabá kamatszabály

 (   T )       r (r  r )     (   T )      T   r r   r r   (   )    r r   r r   (   T ) i  r e    r  r  (   T ) i  r e  (   T ) r r x    r (r  r  )  

x

7


Ad hoc kamatszabá kamatszabály: a TaylorTaylor-szabá szabály


• John B. Taylor

– amerikai közgazdász – Stanford University

i  r       (   T )   x x i  2    0,5(  2)  0,5 x

Discretion versus Rules in Practice (1993)

John B. Taylor (1946-- ) (1946 A kép forrása: alaskakid.wordpress.com/2009/01/page/15/

Az ábra forrása: Taylor [1993]



Kötelezõ telezõ tananyag • elõadásvázlat, órai jegyzetek • az elõadáson bemutatott és a szemináriumi foglalkozásokon megoldásra kerülõ számpéldák • a tárgy webmappájába feltöltött gyakorló feladatok



Ajá Ajánlott irodalom • Farkas Péter – Koppány Krisztián [2006]: Közgazdaságtan. Mikro- és makroökonómiai alapismeretek mindennapi használatra. Universitas-Gyõr Kht., 12. fejezet • MNB [2002, 2006]: Monetáris politika Magyarországon 2002, 2006. (Az MNB honlapjáról letölthetõ!) Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE

8


Hivatkozá Hivatkozások • MNB [2002, 2006]: Monetáris politika Magyarországon 2002, 2006. • Walsh, Carl E. [2002]: Teaching Inflation Targeting: An Analysis for Intermediate Macro. Journal of Economic Education, Fall 2002. • Ábel István – Pierre L. Siklos [2007]: Mindentõl függetlenül. A monetáris politika hatása az üzleti ciklusra Magyarországon. Közgazdasági Szemle, LIV. évf., 2007. november (945-959. o.) • Woodford, Michael [2007]: The Case for Forecast Targeting as a Monetary Policy Strategy. Journal of Economic Perspectives— Volume 21, Number 4—Fall 2007—Pages 3–24 • Taylor, John B. [1993]: Discretion versus Rules in Practice. Carnegie-Rochester Conference Series Public Policy, 39. december, 195–214. o. Koppá Kopp á ny Krisztiá Krisztián, SZE

9

a monetáris politika zei célrendszere 11. lecke A központi bank szerepe a gazdaságban, a

Recommend Documents