A MOHI ATOMERŐMŰ VVER MW 3. ÉPÍTÉSI FÁZISA

A MOHI ATOMERŐMŰ VVER 4 × 440 MW 3. ÉPÍTÉSI FÁZISA

Készült a Golder (Europe) EEIG Slovenské Elektrárne, a.s. Nuclear Power Plant Mochovce VVER 4 × 440 MW 3rd construction Rel. 08508370478/R670 Intent pursuant to Act No. 24/2006 Coll. Rev. 0 December 2008 című dokumentuma alapján

2009. március

1

Golder (Europe) EEIG Registered office Clyde House, Reform Road Maidenhead Berkshire SL6 8BY ENGLAND Phone 44 1628 771731 Fax. 44 1628 770699 Company No. GE130 Italian address: Via Antonio Banfo, 43 10155 Torino, ITALY Phone 39 011 233348 Fax 39 011 856950

Slovenské Elektrárne, a.s.

A MOHI ATOMERŐMŰ VVER 4 × 440 MW 3. ÉPÍTÉSI FÁZISA Rel. 08508370478/R670 nyilatkozat az Act No. 24/2006 Coll. törvény szerint

Rev. 0 December 2008

2

Tartalomjegyzék A. Bevezetés..........................................................................................................................................................................6 B. A Nyilatkozat szerkezete............................................................................................................................................7 I. A Kérelmező alapvető adatai .....................................................................................................................................7 II. A tervezett tevékenység fő jellemzői ....................................................................................................................8 III. Alapvető információ a vizsgált terület környezetének jelenlegi állapotáról...................................10 1. A természeti környezet jellemzői, beleértve a védett területeket .........................................................10 1.1. Levegő-környezet ..............................................................................................................................................10 1.1.1. A fő meteorológiai jellemzők................................................................................................................10 1.2 A vízkörnyezet (hidrológia és talajvíz)......................................................................................................11 1.2.1. Vízgyűjtők és víztartalékok a vizsgált területen...........................................................................11 1.2.2. Vizi élővilág..................................................................................................................................................12 1.2.3. Talajvizek......................................................................................................................................................12 1.2.3. Talajvíz-védelmi területek.....................................................................................................................12 1.3. Fauna és flóra ......................................................................................................................................................12 1.3.1. A terület eredeti élővilága, társulásai ...............................................................................................13 1.3.2. Védett, ritka és veszélyeztetett fajok.................................................................................................13 1.3.3. Védett, ritka és veszélyeztetett élőhelyek/társulások...............................................................13 1.3.4. Törvény által védett területek és zónák...........................................................................................14 1.4. Geológia és szeizmicitás..................................................................................................................................14 1.4.1. Geológiai és szerkezeti viszonyok ......................................................................................................15 1.4.2. Geomorfológiai viszonyok .....................................................................................................................16 1.4.3. Talaj-viszonyok ..........................................................................................................................................16 1.4.4. Szeizmikus aktivitás.................................................................................................................................16 1.4.5. A szeizmikus veszély valószínűségi elemzése a MAE-re...........................................................17 2. Táj, stabilitás, védelem és tájkép..........................................................................................................................18 2.1. Az ökológia stabilitás territoriális rendszere.........................................................................................18 2.2. Földhasználat ......................................................................................................................................................18 3. Népesség, foglalkoztatás, infrastruktúra, kulturális/történelmi értékek...........................................19 3.1. Népesség és foglalkoztatás ............................................................................................................................19 3.2. Infrastruktúra......................................................................................................................................................21 3.3. Kulturális és történelmi örökség.................................................................................................................22 4. A környezet jelenlegi minősége, egészség .......................................................................................................23 4.1. A környezeti sugárzási viszonyok monitorozása .................................................................................23 4.2. Levegőminőség (a radioaktivitás nélkül) ................................................................................................23 3

4.3. Zaj és rezgés .........................................................................................................................................................23 4.4. Fény és elektromágneses mező ...................................................................................................................23 4.5. A talaj aktivitása .................................................................................................................................................24 4.6. A felszíni és talajvizek kontaminációja .....................................................................................................26 4.7. A lakosság egészségi állapota .......................................................................................................................27 IV. A tervezett tevékenység és az esetleges veszélyhelyzetek környezetre, egészségre gyakorolt hatására vonatkozó alapvető adatok ......................................................................................................................28 1. A tevékenységhez szükséges feltételek: területigény, vízhasználat, nyersanyagok, energia, szállítás és más infrastruktúra, munkaerő…........................................................................................................28 1.1. Területigény.........................................................................................................................................................28 1.2. Vízfogyasztás .......................................................................................................................................................28 1.2.1. Felszíni vizek...............................................................................................................................................28 1.2.2. Talajvíz...........................................................................................................................................................29 1.3. Más nyersanyag és energiaforrás................................................................................................................29 1.3.1. Vegyszerek ...................................................................................................................................................29 1.3.2. Energiaforrások .........................................................................................................................................29 1.4. Szállítási infrastruktúra ..................................................................................................................................29 1.5. Munkaerő-igény .................................................................................................................................................29 1.6. Egyéb igények......................................................................................................................................................29 2. A KIBOCSÁTÁSOK ......................................................................................................................................................30 2.1. Légnemű kibocsátások ....................................................................................................................................30 2.2. Hulladék és szennyvizek.................................................................................................................................31 2.2.1. A kibocsátott nem radioaktív vizek ...................................................................................................31 2.2.2. A radioaktív vizek kibocsátása ............................................................................................................31 2.3. Hulladékok............................................................................................................................................................31 2.3.1. Nem radioaktív hulladékok...................................................................................................................32 2.3.2. A radioaktív hulladékok kezelése.......................................................................................................32 2.4. Zaj és vibráció......................................................................................................................................................32 2.5. Sugárzás és más fizikai mezők .....................................................................................................................33 2.6. Szag és más kibocsátások ...............................................................................................................................33 2.7. Más lehetséges hatások...................................................................................................................................33 3. A várt közvetlen és közvetett hatások...............................................................................................................33 3.1. A feltehető levegőkörnyezeti hatások .......................................................................................................33 3.2. A feltehető hatások a hidrológiai és hidrogeológiai környezetben...............................................33 3.2.1. A hőterhelés.................................................................................................................................................34 3.2.2. A felszíni vizek minőségének változása ...........................................................................................34 4

3.2.3. Radioaktív kibocsátások.........................................................................................................................34 3.3. A földi környezetre gyakorolt feltehető hatások ..................................................................................34 4. Az egészség-kockázat ...............................................................................................................................................34 5. A tevékenység védett területekre gyakorolt hatása ....................................................................................34 6. A várható hatások és azok időbeli viselkedése ..............................................................................................35 7. Várható határokon túl terjedő hatások.............................................................................................................35 8. Kölcsönhatások, amelyek környezeti hatásokhoz vezethetnek..............................................................35 9. Egyéb kockázatok a tervezett tevékenységgel kapcsolatban...................................................................35 10. A tervezett tevékenység káros hatását csökkentő intézkedések.........................................................35 10.1 Műszaki intézkedések ....................................................................................................................................36 10.2 Monitoring ..........................................................................................................................................................36 10.3. Veszélyhelyzeti tervek ..................................................................................................................................36 11. A tevékenység elmaradásának értékelése.....................................................................................................37 12. A fejlesztési tervekkel való összhang ..............................................................................................................37 13. A hatásvizsgálat további eljárásai, amelyek lényeges problémákat tárhatnak fel .......................37 V. Az alternatívák vizsgálata.......................................................................................................................................38 VI. Térképek és más dokumentumok .....................................................................................................................39 VII. A nyilatkozattal kapcsolatos kiegészítő információk...............................................................................40 VIII. A Nyilatkozat készítésének helye és ideje...................................................................................................41 IX. Hitelesítő nyilatkozat ..............................................................................................................................................42

5

A. B EVEZETÉS A Slovenské Elektrárne a.s. (SE) megbízásából a Golder (Europe) EEIG (Golder) elkészítette a jelen Nyilatkozatot1 az Act No. 24/2006 Coll. törvény szerint, a “Mohi Atomerőmű VVER 4 ×440MW 3. építési fázis” környezeti hatásairól. Golder jelen Nyilatkozatot a Mohi Atomerőmű (a továbbiakban MAE) korábbi környezeti hatásvizsgálata és a MAE 3. és 4. blokkjára megújított környezeti és társadalmi hatáselemzése alapján készítette. A MAE elhelyezkedése az 1.1. ábrán látható.

1.1. A MAE elhelyezkedése

1

A dokumentum lényegében egy nyilatkozat vagy inkább a hatástanulmány úgynevezett népszerű rövidített változata, amely tartalmát tekintve a környezeti hatástanulmány minden lényegi elemét, röviden összefoglalva magában foglalja.

6

B. A N YILATKOZAT SZERKEZETE A Mohi Atomerőmű építése 3. fázisának környezeti hatásairól szóló nyilatkozat az alábbi fő részekből áll: I. A KÉRELMEZŐ ALAPVETŐ ADATAI II. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG FŐ JELLEMZŐI III. ALAPVETŐ INFORMÁCIÓ A VIZSGÁLT TERÜLET KÖRNYEZETÉNEK JELENLEGI ÁLLAPOTÁRÓL IV. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ÉS AZ ESETLEGES VESZÉLYHELYZET KÖRNYEZETRE, EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSÁRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ ADATOK V. A LEHETSÉGES VÁLTOZATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VI. TÉRKÉPEK ÉS DOKUMENTUMOK VII. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK VIII. A HATÁSTANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉNEK HELYE ÉS IDEJE IX. HITELESÍTŐ NYILATKOZAT A Nyilatkozat az alábbi hivatalos dokumentumokra épül:

Előzetes Biztonsági Jelentés a MAE-re (Energoprojekt Praha, 1984) /négy blokkra/ Előzetes Biztonsági Jelentés a MAE-re (Energoprojekt Praha, 1986) Az MAE 1. és 2. blokkja biztonságnövelő intézkedéseire vonatkozó környezeti hatástanulmány, AEA Technology, 1994 Környezeti hatástanulmány a MAE 3. és 4. blokkjára, VUJE, 2004 Az Energoprojekt által készített jelentés a MAE telephely és létesítési engedélyezését szolgálta.

I. A K ÉRELMEZŐ ALAPVETŐ ADATAI Neve:

Slovenské Elektrárne, a.s. Bratislava NPP Mochovce, Units 3 and 4 Hivatalos képviselı: Mr. Giancarlo Aquilanti, Project Director SE, a.s.MO34, Units 3 and 4 Mochovce NPP, Závod, 935 39 Mochovce, telefonszám: +421 36 637 8607,08 Kapcsolattartó: Mgr. Jozef Belaň, Permits and Licensing Department Manager, Units 3 and 4 Mochovce NPP, Závod, 935 39 Mochovce, telefonszám: +421 36 637 8152

7

II. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG FŐ JELLEMZŐI A projekt célja a MAE építése 3. fázisának végrehajtása, azaz a félbehagyott 3. és 4. blokkok építésének befejezése és a blokkok üzembe állítása. A telephely a Lévai járás nyugati szélén van, ahol már üzemel a MAE 1. és 2. blokkja. A telephely Lévától 12 km-re, Garamtolmácstól 7 km-re, Aranyosmaróttól 14 km-re, Nyitrától pedig 27 kmre helyezkedik el. Pozsony légvonalban kb. 90 km-re van, Budapest pereme 85 km-re, Bécs 145 km-re. A határoktól való távolság: Magyarország

37km

Ausztria

110km

Csehország

85km

Lengyelország

13km

Ukrajna

270km

A legközelebbi atomerőmű a Bochunicei AE 64 km-re van. A terület kataszteri térképét a mellékletek között megtaláljuk, ugyanígy a térképmellékletek között megtalálható a telephely légifényképe, illetve a környezet 1:50000 és 1:100000 léptékű térképe is. A projekt ütemezése: az építés kezdete

1986

az építés vége

2012 február és 2012 július

az üzemelés kezdete

2012 november és 2013 június

az üzemidő vége

2042 november és 2053 június

A létesítmény két VVER-440/V213 típusú nyomottvizes atomerőművi blokkból áll. A reaktorból a hőt hat hűtőkör viszi el, hűtőkörönként egy hidegági, egy melegági elzáró armatúrát, fő keringető szivattyút és vízszintes elrendezésű gőzfejlesztőt foglal magában, ahogy azt a II.1. ábra is mutatja. Az egyik hűtőkör nem leválasztható szakaszára csatlakozik a térfogat-kiegyenlítő és nyomástartó rendszer. A fő primerköri paraméterek az alábbiak: a reaktor hőteljesítménye

1375 MW

a hűtőközeg-forgalom

43500m3/h

a reaktorból kilépő hűtőközeg hőmérséklete

296Co

a reaktorba belépő hűtőközeg hőmérséklete

267Co

a hűtőközeg átlagos felmelegedése a reaktorban

28Co

a primerköri nyomás

12,36MPa

8

II.1. ábra: A reaktor és a primerkör

A szekunderkör: Blokkonként két turbina és generátor van. A gőzfejlesztőkből a gőz a turbinákra jut, majd a kondenzátorokban kondenzálódik. A tápvíz előmelegítőkön keresztül jut vissza a gőzfejlesztőkbe. A teljes villamos teljesítmény 535MW, a nettó teljesítmény 500 MW. A telephely megválasztása magától értetődő döntés volt, hiszen a Mohi Atomerőművet eleve négyblokkos létesítményként tervezték és úgy is építették ki. Ilyenek az erőmű segéd és kiszolgáló üzemei. Az építés befejezése logikus és célszerű, tekintettel arra, hogy a mű már jó készültségi állapotban volt már akkor, amikor az építést leállították. A tervezett bekerülési költség (2008. évi bázison): 2.774.848.782 EUR. A projekt által érintett települések: Nový Tekov (Marušová), Starý Tekov, Kalná nad Hronom,

Veľký Ďur, Lipník (Tlmače) és Malé Kozmálovce, illetve Nemčiňany és Čifáre. Az illetékes hatóságokat, közigazgatási szerveket a szlovák törvények meghatározzák. Az engedélyező hatóság: a Szlovák Nukleáris Hatóság, amely kiadja majd az üzembe helyezési és üzemeltetés engedélyt a Act No. 541/2004 Coll. szerint.

A Szlovák Köztársaság határain kívül a projektnek, illetve a MAE 3. és 4. blokkja üzemeltetésének nem valószínősíthetı semmilyen hatása. A már üzemelı 1. és 2. blokk rendkívül kis kibocsátásaival együtt a 3. és 4. blokk szellızıkéményen keresztül történı kibocsátásai alatta maradnak az érvényes határértékeknek. Az elemzések azt mutatják, hogy nincs határokon túlterjedı hatás. 9

III. A LAPVETŐ

INFORMÁCIÓ A VIZSGÁLT TERÜLET KÖRNYEZETÉNEK JELENLEGI

ÁLLAPOTÁRÓL

1. A TERMÉSZETI KÖRNYEZET JELLEMZŐI, BELEÉRTVE A VÉDETT TERÜLETEKET A vizsgálatok három léptékben történtek: − − −

telephely, beleértve a H-IV-2370/79 rendelettel meghatározott védelmi körzetet lokális (10 km-es körzet) regionális (50 km-es körzet).

III.1. ábra: A vizsgált körzetek (3, 10 és 50 km-es körzet)

1.1. LEVEGŐ-KÖRNYEZET A vizsgálatok a NAÜ tárgyra vonatkozó dokumentumai szerint történtek. A meteorológia megfigyeléseket 1981-től a helyi megfigyelő állomás rögzíti.

1.1.1. A FŐ METEOROLÓGIAI JELLEMZŐK Hőmérsékleti viszonyok: Átlagos évi középhőmérséklet Mohiban 1981 és 1996 között 9,3 Co volt. 10

Páratartalom: Maximum decemberben 87%, minimum áprilisban 65%, éves átlag 75%. Csapadék: Legmagasabb éves (1981-1996) 575mm, a legmagasabb havi 71mm (május) és a legalacsonyabb (február) 31 mm. A legnagyobb napi csapadék 93 mm volt (1994.augusztus 25). A havas napok száma 43,8. Napsütés és felhőzet: Éves átlagos napsütéses órák száma 1954,4 óra. December a legfelhősebb, augusztus a legkevésbé. A felhős napok aránya 58%. Légnyomás: Éves átlag 989,6hPa, maximum 1017,1, minimum 986,4 hPa. Szél: Éves átlag szélsebesség 2,8m/s, a csúcssebességek iránya K és É-Ny. A leggyakoribb irány É-Ny (22,5%)és D-K (21,4%). Maximális szélsebesség 35m/s. Atmoszférikus stabilitás (Pasquill-Uhlig módszer szerint): F, nagyon stabil (december, január és február) D, semleges, tavasszal és ősszel, C, enyhén instabil nyáron.

1.2 A VÍZKÖRNYEZET (HIDROLÓGIA ÉS TALAJVÍZ) A Hron folyó a befogadója a MAE vizeinek, továbbá a Cifársky tó és a Telinsky patak fogadja be a csapadékvizet.

1.2.1. VÍZGYŰJTŐK ÉS VÍZTARTALÉKOK A VIZSGÁLT TERÜLETEN Mohi a Duna felvidékén helyezkedik el, a tengerszint felett 242,3m magasságban. Mohi környéke részint a Nyitra vízgyűjtőjéhez, részint pedig a Hron vízgyűjtőjéhez tartozik. A területen keresztül folyó Telinsky patak a Zitava folyóba ömlik. A Telinsky patak monitorozási adatai 1991-től rendelkezésre állnak. Történelmi adatok szerint a Hron vízgyűjtő területén 1784, 1813, 1847, 1853 és 1899-ben áradt meg jelentősen. Az árvizek február-április időszakban vannak. A legnagyobb árvizek 1974, 1976, 11

1977 és 1981-ben voltak. A XX. században öntözési céllal víztározót létesítettek, Itt üdülési célú területhasználat minimális, csak a Léva környéki tavakon folyik horgászat.

1.2.2. VIZI ÉLŐVILÁG A Hron és a Nyitra vizében a domolykó (Leuciscus cephalus), paduc (Chondrostoma nasus), márna (Barbus barbus), sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus) és ponyt (Cyprinus carpio) él. Pontyot a Levicétől délre lévő tavakban és Čifáre-nál tenyésztenek. .

1.2.3. TALAJVIZEK A talajvíz-viszonyok a Hron fennsík és völgy geológiai-tektonikai, a morfológia és klimatikus feltételek függvényei. A Quarter porózus kavics rétegei víztartók, amelyek a Hron völgyében a Slovenska Brana alatt elérik a 20 métert. Az északra fekvő terület hidrogeológiája a radioaktív hulladéktároló okán végzett adatokból ismerhető meg. A közvetlen telephely részletes mérnökgeológiai feltárása megtörtént. A negyedidőszaki rétegek nem képeznek folyamatos víztartót. A csapadék a felszínt borító agyagréteg kis permeabilitása miatt a felszínen folyik el, illetve gyűlik össze. Az atomerőmű hatását tekintve a neogén üledékben lévő vizek a fontosak. A vizsgált körzetben szarmata üledékek képeznek permeábilis és féligáteresztő rétegekben víztartókat. A talajvíz áramlása a Hron völgyet követi.

1.2.3. TALAJVÍZ-VÉDELMI TERÜLETEK A 29/2005 rendelet előírja a talajvíz-védelmi területek meghatározásának módját. Első osztályba sorolják a települések vízforrásinak környezetét. Második osztályba sorolják: − − − − −

a Hron völgyét, a Levice, Podluzany, Cajkov, Tlmace, Novy Tekov, EMO, Kalna nad Hronom és Levice településeket összekötő vonalon belüli területet, a Jur nad Hron-tól nyugatra lévő területet, Zlate Moravce-től délre és a Pohronsky Inovec-i dombok lábáig tartó területet, a Čierne Kľačany területet Kolinansky domboktól a Zoborske dombvidékig.

A Nyitra és Léva körzetében a talajvíz-források védettek stratégiai megfontolásból. Ásványvíz-forrás Santovkán van, a körzetben van a Margit és Ilona hőforrás, s vannak geotermikus kutak is.

1.3. FAUNA ÉS FLÓRA A környezet leírása kiterjed: − − −

a vegetációs közösségekre és a fajtákra a vadvilágra a természetvédelmi területekre.

12

1.3.1. A TERÜLET EREDETI ÉLŐVILÁGA, TÁRSULÁSAI A területen eredetileg gyertyános-tölgyes kárpáti élőhely és növénytársulás a jellemző: − − − −

a Hron partjától a Pohronsky Inovec és a Stiavnicky dombokig a füzes-nyáras folyómenti erdők (Velke Kozmalovce – Kalnica és Vysne nad Hronom – Jur nad Hronom) a pannon gyertyános-tölgyes élőhelyek (Devicany – Drzenice – Nova Dedina – Podluzany – Male Kozmalovce – Čifáre – Vrable – Babindol – Velky Lapas) és kárpáti gyertyános-tölgyes, valamint a bükkös (Pohronsky Inovec) élőhelyek és társulások egyaránt megtalálhatók.

A bükkös élőhelyektől eltekintve kivételes fajtagazdagság tapasztalható, több ezer állatfaj, s néhány száz növényfaj él a területen. A terület 5-8 százaléka vízi élőhely.

1.3.2. VÉDETT, RITKA ÉS VESZÉLYEZTETETT FAJOK A területen élő néhány faj a szlovák 543/2002 természetvédelmi törvény mellékletében vagy a Vörös Könyvben regisztrált faj. Jó példája a sikeres védelemnek a parlagi sas és a barnamedve fennmaradása a régióban. A területen élő vagy megjelenő ritka fajok még a hiúz, vadmacska, vidra, sikló, kis békászó-sas és az uhu. A védett területek: − − − − − − − − −

Chríb - andezit kibúvás Kusá hora - xero-thermophil tölgyes Skala Veľká Vápenná Martinec Klčovisko Dobrica – sziklás szteppe Čifárska Füzes-nyáras Podegarsky and Rohožnicky patakok mellett.

1.3.3. VÉDETT, RITKA ÉS VESZÉLYEZTETETT ÉLŐHELYEK/TÁRSULÁSOK Az 543/2002 szerint a térségben védelmet élveznek: −

Vizi élőhelyek pl. • a Sikenica patak Krskany-ig • a Zitava folyó Mindkettőben előfordul a vidra.

− − − −

Erdei élőhelyek Sztyeppei élőhelyek fontos migrációs útvonalak – a Hron folyó 2. besorolású migrációs útvonal fontos migrációs folyosók még az állatvilág számára pl. Gbelce – Patianska cerina – Zudrok – Včelár

13

−

tervezett bio-korridorok pl. • Patianska cerina – Čifársky háj – Kozí chrbát – Rohožnická hôrka – Slance • Patianska cerina – Podkamenie – Veľká Vápenná – Skala – Štiavnické vrchy • Čifársky háj – Kozí chrbát • Plešovica – Zadný vrch – Rohožnícka hôrka

1.3.4. TÖRVÉNY ÁLTAL VÉDETT TERÜLETEK ÉS ZÓNÁK Az 543/2002 rendelet szerint védett régiók: −

−

Štiavnicke vrchy dombság – ez a nevezett dombok erdős területét foglalja magában a Hron partjától, főként tölgyes erdővel borított terület tercier magmatikus kőzeten, a területhatáron bükkösök vannak, hiúz és barnamedve előfordulást tapasztaltak; Ponitire – Zoborske vrchy dombokat és a Tribec hegységet foglalja magában, 2. besorolású tölgyerdős terület;

védett területek: − −

Lévai tavak történelmi parkok

rezervátumok: − − − −

Krivin, Kusa hora, Sandorky, Zitavsky luh

Nemzeti rezervátumok, parkok: − −

Horsianska Dolina Patianska Cerina

1.4. GEOLÓGIA ÉS SZEIZMICITÁS A földtani környezetet az alábbi összefüggésekben vizsgálták: − − −

geológiai és szerkezeti viszonyok szeizmikus aktivitás talajminőség

A szignifikáns földtani környezeti jellemzők a telephelyre és környezetére vonatkoznak, kivéve a szeizmikus jellemzőket. A telephely a Nyugati Kárpátokban fekszik, a mohi terület a Dunai megablokkhoz tartozik, amely törésvonalakkal, a É-Ny csapású Peripien vonallal, D-K-en a Vepor-Rába vonallal, és É-K-en a mély Prerov-Stiavnica töréssel szegélyezett. Megtalálhatók a Cseh Masszív alapvető szerkezeti vonalainak folytatásaként ÉNy-DK irányban futó vonalak is. A tömbön belül számos tektonikai szerkezet van. A telephely a Turovce-Levice kiemelkedés nyugati részén van, ahol ÉÉK-DDNy irányban a Surányi törésvonal van. A terület a Duna medence része, amely a Pliocénban keletkezett. Az alap 14

meghatározó módon Pliocén. A medenceképződés erőteljes konszolidációval és vulkáni tevékenységgel járt, különösen a mély törésvonalak mentén. A fekü Alsó-kárpáti kristályos képződmény. A depressziót mezozoós képződmények fedik D-Ny-on. A középső részen (Komjáti süllyedék) Hron sycnlinorium található. A medence fiatalabb kori feltöltése pliocén üledékkel történt, illetve vulkáni anyagokkal kevert szarmata és tortoni. Agyag, homok, homokkő vagy kavics és agglomerátumok alkotják a néhány százméteres fedőt, ami összességében eléri az 1000 métert. A formáció blokkos, pliocén szinklinális, ami a középső részen erősen megsüllyedt. A megfúrások alapján az üledék jellemzői az alábbiak: üledék

nedvesség

sűrűség

%

g/cm3

teljes és effektív permeabilitás, %

agyagos homokos vályog, igen plasztikus, 10,6-43,9 negyedidőszaki

2.66-2,76

32,2-55,3

19,0

agyag, homokos agyag, igen plasztikus 8,3-45,4 (neogén)

2,61-2,79

36,5-56,7

13,9

finom és közepes szemcsés homok (neogén)

2,62-2.70

44,0-50,7

44,0

8,6-35,9

A talaj a 64 STN 73 3050 „talajművek” szabvány szerint 3. és 4. kategóriába sorolható.

1.4.1. GEOLÓGIAI ÉS SZERKEZETI VISZONYOK A telephely és környezete különféle geológiai és geomorfológiai jellemzőket mutat: − − −

a neogén formáció alapja neogén – különféle üledékek, sekély és mélytengeri és kontinentális fáciesek negyedidőszak - a fluviális üledék vastagsága 20 m, a negyedidőszaki üledék lösz és agyag poligén eredetű, vastagsága 10m és Würm korú.

A mérnökgeológiai besorolása a kőzeteknek: iszapos talaj és lösz. Geomorfológiai jellemzők: − − − − −

szélerózió: Tekovske Luzany környékén földcsuszamlás és lejtő-deformáció: Pohranice, Tesarske Mlynany és Dolny Pial eróziós vízmosások, völgyek: Hostie, Žikava, Chrášťany, Velky Lapáš, Podlužany, Nova Dedina, Bátovce és Hontianske Vrbice duzzadás és zsugorodás: Velky Dur és Melek a lösz hidrokompaktációja: Tesarske Mlynany, Cernik és Lok

Ásványlelőhelyek: − − − − − − −

lignit: Zlate Moravce az Obyce és Beladice falvak határában gáz: Golianovo mészkő: Pohranice travertine: Lévától délre agyag: Tesárske Mlyňany, Zlaté Moravce és Levice vulkáni kőzetek: andezit és bazalt Obyce, Hronsky Beňadik és Rybník pyrolastikus kőzetek: Brhlovce és Male Kozmalovce 15

1.4.2. GEOMORFOLÓGIAI VISZONYOK Mohi környezete különféle topográfiai és morfológia jellemzőkkel bír: − − − −

alluviális síkságok teraszok felföld dombvidék

1.4.3. TALAJ-VISZONYOK Talaj-típusok: − − − − − − − −

nem karbonátos alluvium a Hron folyó mentén fekete föld (csernozjom) nem karbonátos alluvium síkokon degradált fekete föld (csernozjom) glej talaj barna erdőtalaj glej barna talaj vályogtalaj stb.

A talajok értéke a telephelyen és környezetében: − − − −

nagyon értékes a Hron teraszain igen termékeny a Zitava folyó és a Zitava, illetve a Hron és Ipel felső folyásánál termékeny a Hron, Zitava és Ipel felső folyásánál jó Pohronsky Inovec és a Stiavnica dombokon.

A talajok eróziós kitettsége: − −

nem érzékeny a Hron és a Zitava völgyében igen érzékeny a Pozba és a Vlky Dur között

A talajok szennyezettsége tapasztalható Levice, Tlmace és Zlate Moravce egyes területein, valamint a Nyitra, Nova Bana, Levice utak mentén.

1.4.4. SZEIZMIKUS AKTIVITÁS Szlovákia szeizmikus aktivitását a Labák és Broucek (1996) féle földregés-katalógus dokumentálja, amely több mint 650 eseményt tartalmaz, és 500 évet ölel fel. Aktív zónáknak tekinthetők a: Pernek - Modra, Dobrá Voda, Trenčín - Žilina, Komárno and Stredne Slovensko, Spiš és a Slánské dombvidék, amelyek nagyobb, mint 7°EMS(1)-98 intenzitással jellemezhetők. Történelmi feljegyzések alapján a Léva-környéki zónában az epicentrális intenzitás ritkán nagyobb, mint 3o. A vizsgált körzetben a megfigyelt legnagyobb intenzitás az MSK-64 szerint 6o. A megfigyelések alapján a monitorozott terület 6-7o MSK-64 intenzitású zónában fekszik. A telephelyen és környékén nincsenek nagy rengésekről feljegyzések, de jelentős földrengések lehetnek Komárom környékén. A NAÜ 50-SG-S1 irányelve által javasolt igen konzervatív megközelítés alapján a legnagyobb megfigyelt történelmi rengés intenzitása 6,5o az MSK-64 16

szerint. A makroszeizmikus intenzitása a területnek 7° MSK-64 lehet, amihez a Közép-európai körülményeket figyelembe véve 0.1 g maximális vízszintes gyorsulás tartozik.

1.4.5. A SZEIZMIKUS VESZÉLY VALÓSZÍNŰSÉGI ELEMZÉSE A MAE-RE A mohi telephelyre a földregés-veszély meghatározása a NAÜ 50-SG-S1, Rev.1, (1991) szerint történt, az alábbi lépésekben: − az adatbázis létrehozása − a szeizmotektonikai modell felállítása − a talajmozgás kiválasztott jellemzıi erısödésének specifikációja − a valószínőség meghatározása. Két szignifikáns szeizmikus zóna van a mohi telephely körül: − a Komárno (8° EMS-98) és − a Közép-szlovákiai (8°-9° MSK-64). Nagyobb kört (150km) tekintve nyolc zónát lehet azonosítani, de ezek mind kívül vannak a telephely 5km-es körzetén. Ezek diffúz szeizmicitású zónák. Aktívnak feltételezett törésvonalak vannak Kozmálovce, Tekov, Tlmače és Kozárovce körzetében. A SEISRISK III programmal a földregés-veszély valószínűségét a 16, 50 és 84% fraktálokra és az abszolút gyorsulás, illetve a vízszintes pszeudó - gyorsulás átlagát számolták ki a 475 és a 10000 év visszatérési időkre. Az előző az STN730036 szabványnak és a NAÜ SL1 szintjének, illetve a második a NAÜ SL2 szintjének felel meg. A számított egyenletes veszélyeztetettségű válaszspektrum (Uniform Hazard Response Spectrum - UHRS) a 10000 éves visszatérési időre nagyobb amplitúdó értéket mutat, mint a determinisztikus módszerrel meghatározott a 0,3 s periódusra, de a 0,3s és 2s közötti periódusokra az UHRS amplitúdói kisebbek, mint a determinisztikus spektrális amplitúdók. Az említett szerkezetek szeizmikus aktivitásának elemzését a J. Hok, A. Nagy, M. Suhaj and J.

Hefty in the work “Analysis of the potential geological fractures in the close surroundings of Mochovce NPP from the point of view of possible activity”, EQUIS November 2006 közleményben olvashatjuk. A telephelyen 1996. óta folyik mikroszeizmikus monitorozás a NAÜ hivatkozott irányelve szerint, amit 2000-ben lényegesen korszerősítettek. Ebben az idıszakban 4631 regionális és 17 lokális szeizmikus eseményt rögzítettek. A szeizmogén zónákkal korrelált történelmi rengések fészekmélysége 10-20 km. A terület vizsgálatához hozzájárult a radioaktív hulladéktároló létesítéséhez végzett kutatás is. A MAE szeizmikus tervezési alapját és a valószínőségi földrengésveszély-elemzést a NAÜ 2003-ban felülvizsgálta. A 10-4/a éves meghaladási valószínőségi szinten a maximális vízszintes gyorsulás várható értéke 0,143g-nek adódott, így az SL2, azaz a biztonsági földregés maximális vízszintes gyorsulását 0,15g értékre vették fel.

17

2. TÁJ, STABILITÁS, VÉDELEM ÉS TÁJKÉP 2.1. AZ ÖKOLÓGIA STABILITÁS TERRITORIÁLIS RENDSZERE Az ökológiai stabilitás szárazföldi rendszere (TSES) jellemzi a táj fejlődését. Alapvető TSES dokumentumok: Szlovákiai általános szupra - régiós TSES (1992); a korábbi szlovákiai körzetek regionális TSES dokumentuma (1993-1995); Szlovákia Nemzeti Ökológiai Hálózata (1996). A TSES beépül az Act 543/2003 Coll. törvénybe. A Nyitra területi tervet, mint regionális TSES-t kormányhatározattal hagyták jóvá 1998-ban. A következő bio-központokat hozták létre: Stiavnicke vrchy, s Horsianska dolina nemzeti park, a és a Patianska nemzeti park a tölgyesekkel. Regionális bio-folyosók magukban foglalják a Hron, Podluzianka és a Sikenica területét. Jelenleg a helyi TSES projektek a rendezési tervekkel összhangban folynak és a főbb TSES elemek ökológia értékének növelését célozzák. Ezek a települések: Pohranice, Ladice, Dolne Obdokovce, Velky Lapas, Maly Lapas, Vrable, Zlate Moravce, Topolcianky, Tesarske Mlynany, Kozarovce, Rybnik, Cajkov, Nova Dedina, Zemberovce, Brhlovce, Levice, Hronske Kosihy, Hronske Klacany, Novy Tekov, Maly Cetin, Cechynce, Travnica, Bardonovo, Podhajska és Horna Sec.

2.2. FÖLDHASZNÁLAT Tekintettel arra, hogy a jelen projekt a meglévő atomerőmű 3. és 4. blokkja építésének befejezését célozza, nincs kiegészítő földhasználati igénye. Tájkép: A mohi telephely körüli táj a dunai alföld és a Pohronsky Inovca, illetve a Štiavnický dombvidék határának tájképi sajátosságait mutatja. A jellemző természeti kép a Slovenská brána, amit a

Pohronskej pahorkatiny dombok pereme és a Štiavnický dombok D-Ny-i lejtıje képez, s amelyen keresztül folyik a Hron folyó. A közvetlen környezetet Veľké Kozmálovce tározó képezi, amely a MAE hőtıvíz-pótlását szolgálja. A tájképet a MAE uralja, amely a Kozmálovskej vyšky kontúrjába belevág.

18

3. NÉPESSÉG, FOGLALKOZTATÁS, INFRASTRUKTÚRA, KULTURÁLIS/TÖRTÉNELMI ÉRTÉKEK 3.1. NÉPESSÉG ÉS FOGLALKOZTATÁS A MAE 50km-es körzetében 17 járás van, amely négy Nyitra, Banska Bystrica, Trencin és Trnava megyéhez tartoznak. A népesség eloszlását az alábbi táblázat mutatja be.

Régió

Körzet

Önkormányzatok száma < 50km

körzetben

Lakosok száma < 50km

körzetben

50 km-en belüli lakosság aránya

19

A népesség-eloszlás vizsgálatához négy szektort vettek fel. A települések és a lakosság számát

szektoronként az alábbi táblázat mutatja: szektor szektor 1 szektor 2 szektor 3 szektor 4 TOTAL

távolság

a települések száma 0-5 km 4 5-10 km 22 10-20 km 70 20-50 km 366 462 (Forrás: Statisztikai évkönyv SR)

a lakosok száma 2,156 23,721 112,521 666,704 805,102

A 4. szektorban van egy része a Zvolen járásnak, amely részben nincs lakosság ezért azt figyelmen kívül hagyták. Az 50 km-es körzetben van Nyitra (87,575 lakos), Érsekújvár (42,987

lakos), Léva (37,039 lakos), Topolcsány (29,444 lakos), Partizánske (25,338 lakos), Šaľa (24,904 lakos) és Žiar nad Hronom (20,290 lakos). Város státusa van 19 településnek az 50 km-es zónában. Az 1. szektorban nincs város, a 2. szektorban pedig egy. Munkaerő:

A MAE építése jelentısen befolyásolja a foglalkoztatást a legkülönfélébb szakmákban. Ez jelentıs hatással van a régió gazdaságára, de serkenti egész Szlovákia gazdaságát. A foglalkoztatáshoz szükséges szociális infrastruktúra rendelkezésre áll. Az építés alatt, 2008-2013 között 3300 fı a munkaerı igény. A lakosság kormegoszlása:

település

termékeny korúnál fiatalabb

%

termékeny korú

%

termékeny korúnál idősebb

%

A lakosság gazdasági tevékenysége:

A lakosság gazdasági tevékenységét a MAE léte meghatározó módon befolyásolta a hét környékbeli teleülésen. A lévai régióban a munkanélküliségi ráta 23,31% volt 2001-ben, míg 2006-ban 16,97%, ami jelentıs elvándorlást eredményezett.

20

Ipari termelés: Lévára és környékére jellemző. A legfontosabb ipari üzem maga a MAE. Tlmace-ban gépipar található. Mezőgazdaság: A mezőgazdaság a területre jellemző gazdálkodási ágazat: szántóföldi termelés, szőlő és gyümölcstermelés, kertészet egyaránt megtalálható. Erdőgazdaság: Tölgy, akác és bükkerdők a jellemzőek. Az erdészet és faipar a bányászatot szolgálta. Az erdőgazdálkodási tevékenységet ma főleg állami erdőgazdaságok végzik. Az erdőknek jelentős természet és vadvédelmi szerepe van. Szolgáltatások: A szolgáltató ipar a lakosság létszámának és összetételének felel meg. Üdülés, turizmus: Az üdülés és turizmus a régióban közepesen fejlett. A Veľké Kozmálovce-i tározó és a Hron folyó vízi sportolásra, horgászatra alkalmas és úgyszintén a Bagroviská és a Ramená patak. A tágabb körzetben turisztikai lehetőségek és termálfürdők vannak.

3.2. INFRASTRUKTÚRA Szállítás és közlekedés: Közúti szállítás: − − −

a terület fő közlekedési útvonalai: az I/51 és az I/76 alsóbbrendű utak: 564, 580 MAE egy 3. kategóriás úttal csatlakozik a Čierne Klačany – Nemčiňany – Mochovce – Čifáre és Mochovce – Kalná nad Hronom településekhez, míg a MAE mentesítő útja a Nový Tekov, Starý Tekov a Hron folyón át a I/76 és utakhoz csatlakozik.

Vasúti szállítás: − −

a 150-es vonal Hronský Beňadik – Tlmače – Levice – Kalná nad Hronom – Šurany, a 141-es vonal Zlaté Moravce – Levice

halad át a területen. A MAE szárnyvonala a Kalná nad Hronom állomásra köt be. Villamos csatlakozások: A vizsgált területen belül van a Bochunicei Atomerőmű két 440MWe blokkal. A telephelytől 12 km-re Velky Dur-ban közép és magasfeszültségű transzformátor állomás van, amely 400, 220 és 110 kV-on csatlakozik az országos hálózathoz. A VVTL 1 x 1400 + 3 x DN 1200 gázvezeték halad keresztül az Ipeľské Úľany-SemerovceSantovka-St. Hrádok-Kalná nad Hronom nyomvonalon és egy VVTL nemzetközi DN 700V gázvezeték Plášťoviec na Slatinu, Krškany, Novú Dedinu és Tlmače vonalon.

21

3.3. KULTURÁLIS ÉS TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉG Kora kőkorszaki leletekre bukkantak Tlmace településen, bronz és vaskori leletekre pedig a Slovenska brana területén. Herodotos szerint az i.e. I. században szkíták, később kelták, majd a II. századtól dákok, germánok éltek a területen. A Római Birodalomban a Duna vonala volt a limes, az V. századtól a római uralom végén a népvándorlás hatott a területre, amit a szlávok bevándorlása és VII. századbeli államalapítása jelez, Nyitra központtal. Nyitra volt a fővárosa annak a szláv államnak, amely Pribina herceg uralkodása alatt a IX. században uralta a régiót. A XI. században magyarok foglalták el a területet. A két legrégebbi emlék a Bencés-rendhez fűződik. Mátyás király egyetemet alapított Pozsonyban. A XIX. és a XX. században szlovák történelmet a Monarchia és az ébredő szláv nacionalizmus határozta meg. Nincs a vizsgáltat tárgyát képező területen jelentős történelmi emlék.

22

4. A KÖRNYEZET JELENLEGI MINŐSÉGE, EGÉSZSÉG 4.1. A KÖRNYEZETI SUGÁRZÁSI VISZONYOK MONITOROZÁSA A MAE EMO/2/NA-052.01-02 környezetellenőrzési terve szerint folyik a terület sugárzási viszonyainak felügyelete. A mintavételezés kiterjed az élelmiszerekre, mezőgazdasági termékekre a 20km-es körzetben, amelyet a Léván a környezetellenőrző laboratóriumban dolgoznak fel, s erről hivatalos jelentés készül évente. Az eredmények azt igazolják, hogy a MAE 1. és 2. blokkjának üzeméből adódó kibocsátások nem csak hogy alatta vannak a hatósági korlátoknak, de gyakorlatilag alig detektálhatóak, s az erőmű nem bocsát ki környezetet terhelő anyagokat. A trícium és a St90 szint, amit a felszíni vizekben mérni lehet, megfelel az SR No 296/2005 kormányhatározatban előírtaknak. A fentiek ellenére egyes értékek meghaladják a „természetes aktivtás+3σ” értéket, ami az előzetes értékelések szerint sztochasztikus természetű és nincs környezeti konzekvenciája. A MAE körül 15 állandó dozimetriai mérőállomás van. A környezeti sugárzás-ellenőrző rendszer 15km-es körben lefedi az atomerőmű környezetét. A MAE közvetlen környezetében pedig 24 tele-dozimetriai mérőállomás van.

4.2. LEVEGŐMINŐSÉG (A RADIOAKTIVITÁS NÉLKÜL) 1999-ig a Szlovák Hidro-meteorológia Obszervatórium végzett regionális levegőtisztasági méréseket az atomerőmű környezetében, majd a Topol’niky állomás. 2002-ben a levegőszennyezettséget a következők jellemezték: Az alapvető szennyezők koncentrációja a megengedett értékeknél alacsonyabb 20% az SO2-re, 31% NO2-re. A Topoľníky állomáson mért értékek nem haladták meg a Környezetvédelmi Minisztérium 705/2002 Coll. rendeletében előírtakat. A környezetben jelentős szennyező Léva. A MAE nem számít levegőszennyező kibocsátónak.

4.3. ZAJ ÉS REZGÉS A működő MAE-től származó zaj és vibráció a környezet szempontjából elhanyagolható. Tekintettel arra, hogy az építőipari munkálatok készültsége 70%, a projekt folytatása nem jelent zaj és vibrációs terhet a környezetre.

4.4. FÉNY ÉS ELEKTROMÁGNESES MEZŐ A MAE területe jól kivilágított. A projekt ehhez képest nem jelent addicionális terhet.

23

4.5. A TALAJ AKTIVITÁSA A Léva-Mohi régióban, 480km2 területen folytak mérések a talaj természetes (K,U és TH) aktivitásának meghatározására. A relatíve magas Th koncentráció miatt az átlagos 63nGy/h dózisteljesítménnyel szemben a régióban a természetes sugárzás intenzitása 70,18nGy/h. Az alapvető radionuklidok: − − − −

137Cs, mesterséges; 40K, természetes; 238U, természetes; 232Th, természetes.

Az 1995-1999 között a MAE környezetében mért adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: Radionuklidok

Tömegaktivitás (Bq/kg)

A Cs137 antropogén eredetű; főleg a kísérleti robbantások és a Csernobili katasztrófa következményeként van jelen. A természetes koncentrációkat a tanulmány táblázatos formában, részletesen közli: Környezeti elem

Legvalószínűbb értéktartományok

Levegő Aeroszolok Fallout Talaj Szántóföld Erdőtalaj Felszíni víz

Ivóvíz Üledék Szárazanyag Takarmány Szalma Szárított lóhere Élelmiszer Gabona Hús –szárazanyag Tej - szárazanyag Tej - nyers

24

Környezeti elem

Legvalószínűbb értéktartományok

levegő Aeroszolok Fall-out Felszíni víz

Ivóvíz

Üledék Szárazanyag Takarmány Szalma Szárított lóhere Élelmiszer Tej-száraz Zöldségek Gyümölcs- alma Gyümölcs- szőlő

Aktivitás 1992

2005

Dózisteljesítmény (nGy/h) 1992

Radionuklid (RN) Mesterséges

Természetes Az adott RN környezeti aktivitásából számított DT Kozmikus sugárzásból számított dózisteljesítmény Egyesített Ionizációs kamra és kozmikus sugárzás mérések

(1) – bomlási sor egy elemének aktivitása (2) – a bomlási sor minden elemére számított dózisteljesítmény (3) – tengerszinten meghatározott és Mochovce területére korrigált RSS 111 ionizációs kamrával meghatározott kozmikus sugárzás szintje (légköri nyomás 724 Torr) 25

4.6. A FELSZÍNI ÉS TALAJVIZEK KONTAMINÁCIÓJA A felszíni vizek tisztaságát a szennyezett és nem eléggé tisztított kommunális szennyvizek kibocsátása határozza meg. A talajvíz minőségét a Nyitra folyó határozza meg. A mért adatokat az alábbi táblázatok tartalmazzák: Indikátor

Mért érték Minimum

maximum

Megengedett küszöb koncentráció

A felszíni és a talajvizekben az aktivitáskoncentrációk az alábbiak:

A talajmintákban a radionuklidok jelenlétét és aktivitását az alábbi táblázat mutatja:

26

4.7. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA A MAE környéki kis falvakban a lakosság egészségi állapotának jellemzői nem különíthetőek el a körzet statisztikai jellemzőitől. Az átlagos életkor Léva, Nyitra és Zlatne Moravce megyékben 66-69 év a férfiak és 75-76,8 év a nők esetében. A teljes mortalitás Léva megyében, ahol 75 érintett falu van, a legmagasabb értéket mutatja Szlovákiában.: az újszülöttek száma 1999-2002 között 8,02-9,19%, a mortalitás 12‰. A halálokok között az szív és érrendszeri megbetegedések vezetnek. A rák dominált 2002-ben Nyitra körzetében a halálokok között. A régió munkakockázati tényezői között említeni kell a zaj, por, vegyi és vibrációs hatásokat.

27

IV.

A

TERVEZETT

TEVÉKENYSÉG

ÉS

AZ

ESETLEGES

VESZÉLYHELYZETEK

KÖRNYEZETRE , EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSÁRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ ADATOK

1. A TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES FELTÉTELEK: TERÜLETIGÉNY, VÍZHASZNÁLAT, NYERSANYAGOK, ENERGIA, SZÁLLÍTÁS ÉS MÁS INFRASTRUKTÚRA, MUNKAERŐ… 1.1. TERÜLETIGÉNY A MAE 3. és 4. blokkjának nincs kiegészítő területigénye.

1.2. VÍZFOGYASZTÁS 1.2.1. FELSZÍNI VIZEK A MAE a vízszükségletét a Veľké Kozmálovce –i tározóból nyeri, amely a Hron folyón az erőműtől 5 km-re van (Banská Bystrica, odd. No. 1094/2/177/405.1/93-M kelt 6.7.1993). A vizet innen szűrés után két, egyenként 6000 m3-es tároló tartályba szivattyúzzák az erőműben. A hűtőtornyok vesztesége 0,85-1,33 m3/s. A 2000-2007 között a termelt villamos energiát és a felhasznált vízmennyiségeket az alábbi táblázat mutatja: Év

Felszíni vízkivétel (m3)

Elektromos energia termelés (MWh)

Speciális vízigény (m3/MWh)

A MAE 3. és 4. blokkja üzembe helyezésével a vízigény megduplázódik: az átlagos fogyasztás 1,5 m3/s, a csúcsfogyasztás pedig 1,8 m3/s lesz. A négy blokk éves fogyasztása alatta van a hatósági korlátnak, ami 47 304 000 m3/s. 28

1.2.2. TALAJVÍZ Talajvíz kitermelés az erőműtől 8km-re lévő Slovenské Elektrárne által birtokolt két kútból történik. A maximális kiemelhető mennyiség 18l/s, illetve 15l/s. Ivóvíz tartalék Kalna nad Hronom-nál van. 2007-ben a Cerveny Hradok-i forrásokból kinyert talajvíz mennyisége 83478 m3 volt, az ivóvíz pedig a Kalna nad Hronom-i forrásból 22305 m3. Jelenleg a Cerveny Hradok-i források elégségesek az erőműnek. A 3. és 4. blokk belépésével az ivóvíz-igény 25%-kal fog nőni, ami nem haladja meg a Cerveny Hradok-i forrásokból kinyerhető megengedett mennyiséget.

1.3. MÁS NYERSANYAG ÉS ENERGIAFORRÁS 1.3.1. VEGYSZEREK Az 1. és 2. blokk üzemének vegyszerfogyasztása főleg kenőanyagokból, festékekből, tisztítószerekből áll. Az éves fogyasztás 20-25t. A 3. és 4. blokk ugyanilyen éves mennyiségeket fog igényelni, de a négy blokk összességében arányosan kevesebb vegyszert fog használni a közös üzemek miatt.

1.3.2. ENERGIAFORRÁSOK A projekt energiaigényét a működő két blokk elégíti ki, ami évente ezek termelésének 1,07%-a. A fűtés energiaigénye 2 231TJ, ami úgyszintén a működő blokkokról származik. A kisegítő és tartalék kazánok gázfogyasztása 4673, illetve 55762 m3, a dízelgenerátoroké pedig 80,6t olaj. A teljes erőmű fogyasztása a 3. és 4. blokk belépésével megkétszereződik.

1.4. SZÁLLÍTÁSI INFRASTRUKTÚRA A területen léteznek szállítási és telekommunikációs útvonalak, amelyeket a négyblokkos erőmű igényei szerint terveztek és létesítettek.

1.5. MUNKAERŐ-IGÉNY A MAE 1. és 2 blokk üzemeltetésén 1780 fő foglakoztatnak. A két blokkal történő bővítés üzemeltetői létszáma nem állítható ki a meglévő blokkokéból, ezért az üzemeltetés nettó létszámigényként jelentkezik.

1.6. EGYÉB IGÉNYEK A tervezett tevékenységhez nincsenek egyéb igények

29

2. A KIBOCSÁTÁSOK 2.1. LÉGNEMŰ KIBOCSÁTÁSOK A légnemű szennyezők a fosszilis energiafelhasználásból és a szellőzőkéményen keresztül történő aeroszol kibocsátásból származnak. Az 1. és 2. blokkon az indító-kazán és a dízelek okozzák a kibocsátást, aminek jellemzőit az alábbi táblázat mutatja:

indító kazán bizt. kazán dízel total

A teljes emissziója az erőműnek a 3. és 4. blokk belépésével megduplázódik. Az éves nemesgáz kibocsátási határ az 1. és 2. blokkra nemesgázokból (4,1 1015Bq), 131I a teljes gáz és aeroszolt tekintve (6,7·1010Bq) és radionuklidokból (a jódot kivéve) 8 napos felezési idővel (1,7·1011 Bq). Az alábbi szinteket határozták meg: a) ellenőrzési szint nemesgázok (1,1·1013 Bq/nap), radionuklidok jód nélkül (0,5·109 Bq/nap); b) intézkedési szint a fentiek ötszöröse

131I

gáznemű (1,8·108Bq/nap) és

A kibocsátások a hatósági korlátok 1%-a alatt vannak. A mért adatokat az alábbi táblázat tartalmazza: Év

Nemesgáz

Jód 131I

Aeroszol

30

A kibocsátásokról éves jelentés készül. A korlátokat úgy állapították meg, hogy a belőlük származó éves effektív dózis 250μSv-nél kisebb legyen minden naptári évben a kritikus népességcsoportnál. Az új blokkok belépésével a hatósági korlátok alatt marad a kibocsátás.

2.2. HULLADÉK ÉS SZENNYVIZEK A MAE szennyvizeinek befogadója a Hron, a Telinsky patak és a Sirocina patak. A fő kibocsátás a Hronba történik a hűtőtornyokból, a radioaktív vizek pedig a hulladék-kezelésből származnak. Ha a víz aktivitása 40Bq/l felett van, nem bocsátható ki. A különféle vizek mintegy 1m átmérőjű 6km hosszúságú csővezetéken kerülnek a Hronba. 2007-ben 4450000 m3 vizet bocsátott ki az 1. és 2. blokk, amiből 83000 m3 a kommunális szennyvíz. A kibocsátott vizek minősége minden esetben a hatósági normák szerinti volt. A 3. és 4. blokk belépése a hulladékvizek kibocsátásának 100%-os, kommunális vízkibocsátás 25%-os növekedését jelenti, ami évente összesen 9 millió m3 lesz.

2.2.1. A KIBOCSÁTOTT NEM RADIOAKTÍV VIZEK 2004-ben új normákat határoztak meg a hulladék és szennyvizekre, ami a koncentrációkat, az éves mennyiségeket, a hőmérsékletet, pH-t előírja. A határértékeket 2005-ben betartották, csak az oldott anyagok mennyisége és a pH volt esetenként közel a határértékhez. A négyblokkos üzem esetén a kibocsátás durván megduplázódik. A kibocsátás nem veszélyezteti a Cerveny Hradek-nél lévő ivóvíz nyerőt. Ülepítő létesítésével javítják a minőséget.

2.2.2. A RADIOAKTÍV VIZEK KIBOCSÁTÁSA A kibocsátásokat 2011-ig a No. 000ZPZ/6274/2006 rendelet szabályozza.

Az éves trícium és felaktiválódott korróziótermék kibocsátás az alábbi táblázat szerint megengedett: éves korlát Bq/év Trícium aktivitás/korróziótermék

1,2 1013 1,1 109

koncentráció-korlát, Bq/l ellenırzés

3 104

intézkedés

1.0 105 40

A kibocsátott kisaktivitású víz mennyisége 40000 m3, ami 1%-a a teljes kibocsátásnak. A négyblokkos üzem esetén a kibocsátás a korlátok alatt marad.

2.3. HULLADÉKOK A MAE-ben keletkezett hulladékok kezelése a rendelkezéseknek megfelelő, belső PO/5100 jelű előírás szerint történik.

31

2.3.1. NEM RADIOAKTÍV HULLADÉKOK Az 1996-2001 és a 2002-2007 közötti időszakok nem radioaktív hulladék-mennyiségei az alábbiak voltak:

S - speciális hulladék, H - veszélyes, O - egyéb hulladék A négyblokkos üzemben a nem radioaktív hulladék mennyisége megduplázódik, míg az egyéb hulladékoké nem a hulladék-szeparációnak köszönhetően.

2.3.2. A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSE A radioaktív hulladék lehet gáznemű, folyékony és szilárd. Bármelyikről is legyen szó, szigorú szabályok szerint kell gyűjteni, szeparálni és kezelni, átmenetileg tárolni, véglegesen kezelni, kondicionálni, illetve elhelyezni vagy kibocsátani. A légnemű radioaktív kibocsátásokra vonatkozó korlátokat és a kibocsátási jellemzőket a 2.1. fejezet leírta. Az üzem közben keletkező folyékony radioaktív hulladék esetében kémia és radiológiai ellenőrzés történik, s ennek értékelése alapján vagy kibocsátják, vagy pedig kezelik. A folyékony radioaktív hulladékkezelő kapacitása a bitumenezéssel és cementezéssel együtt a sűrítményekre 870 m3 évente, a gyantákra 40 m3 évente, ami két blokk négy éves hulladékkeletkezésének megfelelő kapacitás, azaz a négy blokkra is messzemenően elegendő. A hulladék végleges elhelyezése Mohiban, a felszíni elhelyezés kritériumai szerint ide nem elhelyezhető hulladék pedig a Bochunicei tárolóba (JAVYS) kerül.

2.4. ZAJ ÉS VIBRÁCIÓ A zaj és vibráció forrásai a fogógépek. A személyzet megfelelő védelemmel van ellátva. A telephelyen nincs jelentős zaj.

32

2.5. SUGÁRZÁS ÉS MÁS FIZIKAI MEZŐK A reaktorok γ és neutron sugárzás forrásai. A hűtőközeg, az aktív zóna, a kiégett üzemanyag, a radioaktív hulladékok egyaránt sugárzás forrásai. Az ezekkel történő műveletek megfelelő eszközökkel történnek, amelyek a szükséges védelmet biztosítják. Az 1. és 2. blokk kipróbált megoldásait alkalmazzák a 3. és 4. blokkon a sugárzás ellenőrzésére, a védelemre és a veszélyhelyzetekre.

2.6. SZAG ÉS MÁS KIBOCSÁTÁSOK A MAE technológiai folyamati során semmilyen szag nem keletkezik. A reaktor hőteljesítményének 38%-a alakul át villamos energiává. A ciklus hőjének 62%-át a környezet veszi fel. A 3. és 4. blokkal a környezetbe kibocsátott hőmennyiség megduplázódik.

2.7. MÁS LEHETSÉGES HATÁSOK A projekt, mint minden hasonló nagy vállalkozás hozzájárul a gazdaság stabilizálásához és a környék fejlődéséhez.

3. A VÁRT KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT HATÁSOK A várható közvetlen és közvetett hatások értékeléséhez meg kell határozni a szükséges munkálatokat és azok potenciális kölcsönhatását a környezettel. A projekt hathat a levegőkörnyezetre, a hidrológiai és hidrogeológiai környezetre és a földi környezetre.

3.1. A FELTEHETŐ LEVEGŐKÖRNYEZETI HATÁSOK A 3. és 4. blokk a fosszilis üzemanyagok bizonyos mértékű felhasználása folytán NOx, SOx és CO2 kibocsátó, a hűtőtornyokból pára távozik, a gázkezelő rendszerből légnemű radioaktív közeg, a folyékony hulladék-kezelőből pedig folyékony hulladék kerül a környezetbe. Az erőmű nem szignifikáns kibocsátója a hagyományos légszennyezőknek (a dízelgenerátorok rendszeres próbája a fő forrás). Teljes üzemben a MAE 3740 MW hőteljesítménnyel terheli a környezetet. Tekintettel az 1. és 2. illetve a 3. és 4. blokkok hűtőtornyai közötti nagy távolságra ennek hatása mérsékelt és lokális. A hatás legnagyobb a nyári hónapokban. A páraként kibocsátott vízmennyiség 0,49 m3/s. Ennek hatása két ok miatt jelentéktelen: először a hatás lokális, másodszor a hatás a normál meteorológiai fluktuációk tartományában van. A radioaktív aeroszol-kibocsátás a 3. és 4. blokkon a működő blokkok szintjén lesz, s ennek hatása elhanyagolható.

3.2. A FELTEHETŐ HATÁSOK A HIDROLÓGIAI ÉS HIDROGEOLÓGIAI KÖRNYEZETBEN A hidrológiai és hidrogeológiai környezetre gyakorolt hatások lehetnek a hőterheléssel, a felszíni és talajvizek minőségével és a radioaktív emisszióval kapcsolatosak. 33

3.2.1. A HŐTERHELÉS A Hron folyóra kis hőteljesítmény hathat a hűtőtornyok lefúvatása miatt. A folyóba történő kibocsátást monitorozzák, s a kibocsátás jellemzői nem haladhatják meg a 296/2005 rendelet szerinti határértékeket, ami a nem pisztrángos vizekre 26oC, és a maximális hőmérséklet növekedés a folyóban 5oC lehet.

3.2.2. A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA A hőkibocsátáshoz hasonlóan a felszíni vizekbe történő kibocsátás a 296/2005-ös rendelet szerint történhet.

3.2.3. RADIOAKTÍV KIBOCSÁTÁSOK A felszíni és talajvizekbe történő kibocsátást a monitorozási programmal ellenőrzik. A MAE 3. és 4. blokkja kibocsátásai nem haladják meg az 1. és 2. blokkét. Ennek az elhanyagolható kibocsátásnak 95%-a trícium. Az ebből eredő dózis a háttér változékonyságában elmosódik.

3.3. A FÖLDI KÖRNYEZETRE GYAKOROLT FELTEHETŐ HATÁSOK Nincs hosszú távú felhalmozódása a szennyezőknek a földi környezetben, mivel nincs mérhető hatás.

4. AZ EGÉSZSÉG-KOCKÁZAT Az egészségre gyakorolt hatás elhanyagolható a MAE 3. és 4. blokk jellemzőit, a lakosság és a környezet védelmét szolgáló műszaki és a szervezési védelmi intézkedéseket tekintve, amelyeket a jelen IV. rész 10. fejezete bemutatott és a működő 1. és 2. blokk, mint referencia igazolt. Az egészség-kockázat meghatározható az atmoszférába történő kibocsátások értékelésével. A legrosszabb esetként az 1. és 2. blokk adatait vehetjük, ami a nemesgáz kibocsátás az éves korlát 0,08%-a. A 3. és 4. blokk kibocsátása nem emeli a környezetben a sugárzási szintet.

5. A TEVÉKENYSÉG VÉDETT TERÜLETEKRE GYAKOROLT HATÁSA Nincsenek a 3. és 4. blokk 10 km-es körzetén belül madárvédelmi területek, vagy európai jelentőségű, illetve Natura 2000 területek, nemzeti parkok, amelyeket potenciálisan érinthet a projekt. A Patianska Cerina rezervátum és a Mlyňany arborétum az 5-10kmes körzetben van. Az egyéb

védett területek az 5-10km-es zóna határán vannak. Ezekre a területekre vonatkozóan még semmilyen hatást sem észleltek a MAE üzemébıl eredıen, következésképp nem várható ilyen hatás.

34

6. A VÁRHATÓ HATÁSOK ÉS AZOK IDŐBELI VISELKEDÉSE Nincsenek a levegı, a víz, a talajvíz és a földi környezetre gyakorolt hatások. Az üzemeltetı személyzet bizonyos mértékig kitett ionizáló sugárzás hatásának, de a dózisok várhatóan a hatósági korlátok alatt lesznek.

7. VÁRHATÓ HATÁROKON TÚL TERJEDŐ HATÁSOK Szlovákia öt országgal határos: Lengyelországgal és Ukrajnával.

Magyarországgal,

Ausztriával,

Csehországgal,

Az atmoszférába és a hidroszférába történı kibocsátások elemzése azt mutatja, hogy a 3. és a 4. blokk üzeme során a hatósági korlátok betarthatóak. A sugárterhelés a környezetre és a lakosságra 35km távolságon nem lesz szignifikáns, ezért határon túl terjedı hatással nem kell számolni.

8. KÖLCSÖNHATÁSOK, AMELYEK KÖRNYEZETI HATÁSOKHOZ VEZETHETNEK Ilynek nem ismertek.

9. EGYÉB KOCKÁZATOK A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATBAN A tervezett tevékenység nem igényel további intézkedéseket a személyzet és a lakosság védelmére. A technológiai és szervezési intézkedések garantálják, hogy a káros hatások minimálisak lehetnek.

10. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG KÁROS HATÁSÁT CSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEK A tevékenység különleges tervezési megoldásokkal és szervezési intézkedésekkel biztosítja a személyzet, a lakosság és a környezet védelmét. A reaktor biztonsága érdekében az alábbi biztonsági funkcióknak kell teljesülni: − − − −

szubkritikalitás, a zóna hűtése, a hőelvitel a végső befogadóba, a reaktor hűtőrendszer integritása, 35

− −

a konténment integritása, a hűtőközeg megtartása.

10.1 MŰSZAKI INTÉZKEDÉSEK A biztonság és az ellenőrizetlen kibocsátások megakadályozása érdekében minden blokk biztonsági rendszerekkel van ellátva, amelyek működőképesek még földrengés nyomán bekövetkező teljes feszültség-kiesés esetén is. A külső villamos betáplálás kiesésekor a biztonsági dízelgenerátorok (3 blokkonként) biztosítják a villamos betáplálást. A 3. és 4. blokkot tekintve már terv szinten végrehajtották a NAÜ követelmények szerinti jelentős biztonságnövelést, ami az alábbiakban nyilvánul meg: − − − − −

súlyos baleset-kezelési eszközök biztosítottak már terv szinten, a villamos és irányítástechnikai rendszereket tökéletesítették, földrengés-biztonsági megerősítéseket terveztek, a belső veszélyekkel szembeni védelmet javították, a biztonsági rendszerek tervét tökéletesítették.

A konténment, mint rendszer az alábbiakból épül fel: − − −

vasbeton szerkezet, amely a visszatartási funkciót megvalósítja, a buborékoltató kondenzátor, amely passzív nyomáscsökkentő rendszer, a sprinkler rendszer, amely aktív nyomáscsökkentő és aktivitás elvonó rendszer.

A 3. és 4. blokk konténmentje biztonsági rendszerekkel van ellátva, így a konténment integritása biztosított az üzemzavar alatt.

10.2 MONITORING A QA-07-01 szabályozás szerint történik a MAE 20 km-es körzetében a sugárzás ellenőrzése. A tele-dozimetriai rendszer 40 monitorozó állomásból áll.

10.3. VESZÉLYHELYZETI TERVEK Két szinten hoztak létre telephelyen kívüli veszélyhelyzeti szervezetet: − −

nemzeti/országos szinten regionális szinten.

A telephelyen működő balesetelhárítási szervezet feladata: − − − − − − −

a helyzetértékelés, a személyzet és a lakosság riasztása, az együttműködő cégek figyelmeztetése , riasztása, a hatóság és a felső szervek tájékoztatása, a környezetben a monitorozást végző csoportok koordinálása, javaslatok megtétele a védelmi intézkedésekhez, a rendkívüli helyzet kezelése és az erőmű állapotának normalizálása.

36

11. A TEVÉKENYSÉG ELMARADÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A telephely és a terület négy blokk létesítésére volt kijelölve. Az erőmű olyan közös létesítményekkel épült, amelyek négy blokk kiszolgálását is lehetővé teszik. A terület fejlesztése más módon, mint a 3. és 4. blokk megépítésével, nem képzelhető el, hiszen a működő 1. és 2. blokk a más irányú hasznosítást nem teszi lehetővé.

12. A FEJLESZTÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZHANG A projekt összhangban van a regionális és országos fejlesztési tervekkel.

13. A HATÁSVIZSGÁLAT TOVÁBBI ELJÁRÁSAI, AMELYEK LÉNYEGES PROBLÉMÁKAT TÁRHATNAK FEL Nincsenek olyan problémák, amelyek a MAE 3. és 4. blokkja megépítésével kapcsolatban megállapíthatók volnának.

37

V. A Z ALTERNATÍVÁK VIZSGÁLATA A Slovenské Elektrárne kérésére a Szlovák Környezetvédelmi Minisztérium felmentést adott az alternatívák keresésének kötelezettsége alól (lásd a mellékletben).

38

VI. T ÉRKÉPEK ÉS MÁS DOKUMENTUMOK A Mohi Atomerőmű 3. fázisának (3. és 4. blokk) építési engedélye 1986-ben lejárt, amit két alkalommal, legutóbb 2011. december 31-ig meghosszabbítottak az illetékes szlovák hatóságok:

− − − − − −

Építési engedély a Mohi Atomerőmű 3. fázis – a blokk 41 építményének építési engedélye, kiadta az elsőfokú építési hatóság, Léva, 1986 Földhasználati engedély a Mohi Atomerőmű részére – az elsőfokú építési hatóság engedélye, 1982 A nyitrai területi környezetvédelmi hivatal határozata a Mohi Atomerőmű 3. fázis építési engedélyének érvényességének 1986-ról 2005-re történő meghosszabbításáról A nyitrai területi környezetvédelmi hivatal határozata a Mohi Atomerőmű 3. fázis építési engedélyének érvényességének 2011. december 31-re történő meghosszabbításáról A Szlovák Nukleáris Hatóság 246/2008 sz. határozata a Mohi Atomerőmű 3. fázis bizonyos létesítményei (főként ideiglenes létesítmények) módosításáról A környezetvédelmi hatóság felmentése az alternatív megoldás kötelezettsége alól

Térképek

− − − −

A telephely kataszteri térképe A telephely környezetének 1:50 000 léptékű térképe A tágabb környezet 1:100 000 léptékű térképe A telephely légi fényképe az aktuális állapotról

39

VII. A NYILATKOZATTAL KAPCSOLATOS KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK A dokumentum készítéséhez felhasznált források az alábbiak voltak: Mochovce NPP – Preliminary Safety Report, stage I, parts one and two, Energoprojekt Praha, June 1984 Preliminary Safety Report–Mochovce NPP, chap 2.4 Environmental Impact Assessment, elaborated by ÚRVT Košice, author: RNDr. Vladimír Stano et al., October 1984 Preoperational safety report of Units 1 and 2 of Mochovce NPP. Safety report elaborated by Škoda Praha Program for increasing the nuclear safety in the Slovak Republic, Increasing safety and completion of units 1 and 2 of Mochovce NPP, Project documentation for the public participation program IV – Environmental Impact Assessment, elaborated by Slovenské elektrárne Bratislava and Elektricité de France Paris, December 1994. Construction permit, Decision 2004/00402-007 of the regional building office in Nitra for the construction of units 3 and 4 of Mochovce NPP issued 15. 7. 2004. Complex assessment of the state of the environment at the plant of SE a.s. in selected environmental aspects. Report for 2002, part -2- Mochovce NPP and VYZ, elaborated by VÚJE Trnava, a. s., authors Ing. Rudolf Rehák and Ing. Mária Letkovičová, March 2004. Complex assessment of the state of the environment. Documents for the control system of environment management in 2005. Document No. MPR-EMO-054-2006. Environmental study of units 3 and 4 of Mochovce NPP, Ref. No. 8620, elaborated by VUJE, a.s., author Ing. Rudolf Rehák et al., November 2004. RÚSES Levice district, Ekopolis I., February 1995. RÚSES Nitra region, AUREX spol.s r.o., June 1998. Town and Country Plan of the Nitra Region, AUREX spol. s r.o., Authors Ing. arch. Vojtech Hrdina, Ing. arch Dušan Kostovský, January 1998. Waste management program, Slovenské elektrárne a.s., Mochovce NPP Ref. No. o.z. 935 39 Mochovce, November 2002. Evaluation of the health of inhabitants living in the surroundings of the Mochovce NPP after 5 years of operation, Environment, a.s. Nitra, Ing. Mária Letkovičová et al., March 2005.

40

VIII. A N YILATKOZAT KÉSZÍTÉSÉNEK HELYE ÉS IDEJE Róma, Bratislava, 2008. december 23.

41

IX. H ITELESÍTŐ NYILATKOZAT

42