A Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2014. november 03. .

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ .................................................................................................................................. 10 INTÉZMÉNYÜNK KÜLDETÉSE ............................................................................................. 11 AZ INTÉZMÉNY ADATAI ........................................................................................................ 11 2.

AZ OKTATÁSI SZERKEZET ......................................................................................... 13

2. 1. Iskolarendszerű oktatás .............................................................................................................................. 13 2. 1. 1. Szakközépiskola, szakiskola ................................................................................................................ 13 2. 1. 2. Felnőttoktatás ........................................................................................................................................ 13

3. AZ INTÉZMÉNY ..................................................................................................................... 14 3. 1.

Az intézmény rövid története ................................................................................................................. 14

3.2.

Az intézmény jelene, szerepe a település életében ................................................................................ 15

4. Nevelési program ............................................................................................................................................ 17 4. 1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, a célok megvalósításának folyamata ................................................................................................. 17 4. 1. 1. Szakközépiskola és szakiskola .............................................................................................................. 17 4. 1. 2. A kollégium........................................................................................................................................... 22 4. 2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok folyamata ............................................ 24

4. 3.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok folyamata .................................................................... 28

4. 4. A tanulók beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségeinek enyhítését segítő nevelési stratégiák folyamata ............................................................................................................................................................ 34 4. 4.1. Mediáció, konfliktuskezelő, vitarendező folyamat................................................................................. 36 4. 4. 2. Sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás ............................................................................ 39 4. 5. Tehetséggondozás ..................................................................................................................................... 42 4. 5. 1. Tehetséggondozás az intézményben ..................................................................................................... 42 4. 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ............................................................ 43 4. 6. 1. Teendők................................................................................................................................................. 44 4. 7. A kollégium sajátos lehetőségei .................................................................................................................. 45 4. 8.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................................................ 45

4.9. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ..................................................................... 47 4. 9. 1. Az intézmény, a pedagógus feladatai .................................................................................................... 50

2

4. 10. Egészségnevelési program ...................................................................................................................... 57 4. 10. 1. Intézményünk egészségnevelési programjának területei ..................................................................... 58 4. 10. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ............................................................................... 60 4. 11. Környezeti nevelés (20/2012. .................................................................................................................. 61 4. 11. 1. Környezeti nevelés a tantárgyakban .................................................................................................... 62 4. 11. 2. Környezeti nevelés a tanórán kívüli nevelési területeken.................................................................... 65 4. 12. Fogyasztóvédelem.................................................................................................................................... 66 4. 13. Médiatudatosságra nevelés ....................................................................................................................... 66 4. 14. Gazdasági és pénzügyi nevelés ................................................................................................................. 67

5. A KÉPZÉS RENDJE ............................................................................................................... 68 5.1.

Az intézmény gyerekképe ....................................................................................................................... 68

5.2. Tanulóink életkor-pszichológiai sajátosságai........................................................................................ 68 5. 2. 1. A szakiskolai csoport ............................................................................................................................ 68 5. 2. 2. A szakközépiskolai csoport ................................................................................................................... 69 5. 2. 3. A szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők ................................................................................. 69 5. 3. A képzés belső szakaszai ......................................................................................................................... 70 5. 3. 1. A szakaszok száma, időtartama, egymásra épülése ............................................................................... 70 5. 4. Képzési specialitások, irányok ............................................................................................................... 72 5. 4. 1. Osztály - és órakeretekben .................................................................................................................... 72 5. 4. 2. Tanórán kívüli lehetőségek ................................................................................................................... 73 5.5. A tanulói jogviszony ................................................................................................................................ 74 5.5.1. Belépés az iskolába ................................................................................................................................ 74 5. 5. 2. A tanuló magasabb évfolyamara lépésének, továbbhaladásának feltételei ..................................... 76 5. 5. 3. Javítóvizsga szabályzat ......................................................................................................................... 79 5. 5. 4. A tanulói jogviszony megszűnése ......................................................................................................... 82

6. PEDAGÓGIAI FOLYAMAT ................................................................................................. 83 6. 1. Az intézmény tevékenységi rendszere .................................................................................................... 83 6. 1. 1. Kötelező tanórai tevékenység ................................................................................................................ 83 6. 1. 2. Nem kötelező tanórai tevékenység ........................................................................................................ 83 6. 1. 3. Tanórán kívüli tevékenységek ............................................................................................................... 83 6. 2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere ............................................................................................................................................................. 84 6. 2. 1. Ellenőrzés .............................................................................................................................................. 84 6. 2. 2. Mérés..................................................................................................................................................... 86 6. 2. 3. Értékelés ................................................................................................................................................ 87

7. AZ INTÉZMÉNY ÉLET-ÉS MUNKARENDJE ................................................................ 108 7. 1.

A tanév rendje ....................................................................................................................................... 108

3

7. 2. Nemzeti, nemzetközi és iskolai ünnepek.................................................................................................. 108 7. 3.

Elméleti oktatás ..................................................................................................................................... 108

7.4.

Nyitva tartás .......................................................................................................................................... 109

7.5.

Gyakorlati oktatás ................................................................................................................................. 109

7.6.

Hiányzás ................................................................................................................................................. 110

7.7.

Hivatalos ügyek intézése ....................................................................................................................... 110

8. HAGYOMÁNYOK ................................................................................................................ 111 8.1.

Iskolai hagyományok ............................................................................................................................ 111

8.2.

Tantestületi hagyományok ................................................................................................................... 111

8.3.

Külső kapcsolatok ................................................................................................................................. 111

9. INTÉZMÉNYHASZNÁLÓK AZ INTÉZMÉNYI KÖZÉLETBEN ................................. 113 9.1. A tanuló, a szülő az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ...................................................................................................................... 113 9.1.1. Az intézmény és a diákok kapcsolata (tanulói részvétel) ..................................................................... 113 9.1.2. Az iskola, a kollégium és a szülők kapcsolata (szülői részvétel) .......................................................... 117 9.1.3. Az iskola és kollégium kapcsolata ........................................................................................................ 118

10. INTÉZMÉNYI SZOLGÁLTATÁSOK .............................................................................. 120 11. INTÉZMÉNYI PUBLIC RELATIONS ............................................................................. 121 11. 1. A belső PR .............................................................................................................................................. 121 11. 2. A külső PR ............................................................................................................................................. 121 11.3. Intézményünk külső PR tevékenysége ................................................................................................. 122

12. INTÉZMÉNYI ALAPÍTVÁNYUNK ................................................................................. 125 12.1. A „Mohács és vidéke ipari és kereskedelmi szakképzéséért” ............................................................... 125

13. A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI ............................................................................................. 126 13.1. Személyi feltételek ................................................................................................................................ 126 13.1.1. A közalkalmazottak végzettsége ......................................................................................................... 126 13.1.2. A pedagógiai munkát segítő pedagógus továbbképzési terv. .............................................................. 126 13.2. Tárgyi feltételek.................................................................................................................................... 126 13.2.1. A tanítás infrastruktúrája ..................................................................................................................... 126 13.2. 2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát ......................................... 127

4

segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ...................................................................................................... 127

14. HELYI TANTERVBEN ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI. EMMI RENDELET ...................................................................................................................................................... 128 15. A KOLLÉGIUM ÉS AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK ÖSSZHANGJA ...................................................................................................................................................... 130 16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................ 132 16.1. Érvényesség .............................................................................................................................................. 132 16.2. Módosítás .................................................................................................................................................. 132

A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA .................................................................. 135 1. BEVEZETÉS .......................................................................................................................... 135 1.1. A pedagógiai program összeállításánál alapul vett szempontok ............................................................ 135 1.1.1. Jogszabályi háttér .................................................................................................................................. 135 1.1.2. A felülvizsgálat céljai ............................................................................................................................ 136

2. A MŰKÖDÉS BELSŐ FELTÉTELRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA ....................... 136 2.1. Személyi feltételek, illetve elvárások ......................................................................................................... 136 2.1.1. Személyi feltételek ................................................................................................................................ 136 2.1.2. A személyi feltételekkel kapcsolatos feladatok ..................................................................................... 136 2.2. Tárgyi, környezeti feltételek, illetve elvárások ........................................................................................ 137 2.2.1. Az épület fő egységei (alegységei) ........................................................................................................ 137 2.2.2. Az épület állaga ..................................................................................................................................... 137 2.2.3. A berendezések állapota ........................................................................................................................ 138 2.2.4. A tanulókról általában ........................................................................................................................... 138 2.3. A kollégiumi élet szervezettsége, illetve az ezzel kapcsolatos elvárások ................................................ 138 2.4. A kollégium kapcsolatrendszere ............................................................................................................... 139 2.4.1. Iskolák elérhetősége, közlekedés, kulturális létesítmények .................................................................. 139 2.4.2. Kapcsolattartás ...................................................................................................................................... 139 2.5. Az eddig elért eredmények, sikerek és kudarcok .................................................................................... 140

3. ELVEK .................................................................................................................................... 142 3.1. A kollégiumi nevelés célja, alapelvei ......................................................................................................... 142 3.1.1. A kollégiumi nevelés célja .................................................................................................................... 142 3.1.2. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei: .................................................................................................... 142

5

3.2. A tanulók életrendjének elvei .................................................................................................................... 143 3.2.1. Tehetség kibontakoztatást, felzárkóztatást segítő foglalkozások: ......................................................... 143 3.2.2. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: .................................................................. 143 3.2.3. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: ........................................................................................ 143 3.3. A tanulók tanulásának, felkészülésének elvei ..................................................................................... 144 3.3.1. Az eredményes tanulás mentálhigéniás feltételei: ................................................................................. 144 3.3.2. Az eredményes tanuláshoz szükséges tulajdonságok, készségek, képességek, attitűdök: .................... 144 3.3.3. Tanulási szokások, módok és technikák ................................................................................................ 144 3.3.3.1. A tanulás megszervezése:................................................................................................................... 144 3.3.4. A gondolkodás ...................................................................................................................................... 145 3.4. A tanulók szabadideje szervezésének elvei .............................................................................................. 146 3.4.1. A szabadidős tevékenységek funkciói: .................................................................................................. 146 3.4.2. A szabadidő felhasználásának lehetőségei: ........................................................................................... 146 3.4.3. Szabadidős szokások: ............................................................................................................................ 146 3.5. A tanulók teljeskörő egészségfejlesztésével összefüggő feladatok .......................................................... 146 3.5.1. Az egészségmegőrzés: .......................................................................................................................... 147 3.5.2. A testi és a lelki egészség (mentálhigiénia) összefüggése: .................................................................... 147 3.5.3. Szervezetünk működésének ismerete: ................................................................................................... 147 3.5.4. Az egészséget fenyegető tényezők ismerete: ........................................................................................ 147 3.5.5. A betegségek és balesetek megelőzésének módjai: ............................................................................... 147 3.5.6. A szexuális kultúra: ............................................................................................................................... 147 3.5.7. Az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, illetve gyógyításuk: .......... 148 3.5.8. Mentálhigiénia: ..................................................................................................................................... 148 3.6. A tehetséggondozás elvei: .......................................................................................................................... 148 3.7. A felzárkóztatás elvei: ................................................................................................................................ 149 3.8. A pályaválasztás, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei .................................................. 149 3.8.1. A munka az ember életében: ................................................................................................................. 149 3.8.2. Szilárd munkaszokások kialakítása: ...................................................................................................... 149 3.8.3. Munkatevékenységek a tanulók életében: ............................................................................................. 150 3.9.A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ................................................................... 150 3.9.1. Esztétikai kultúrával rendelkező ember: ............................................................................................... 150

4. A KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE............................. 151 4.1. Szervezés és tartalom ................................................................................................................................. 151 4.1.1. Felkészítő foglalkozások ....................................................................................................................... 151 4.1.2. A szabadidő tartalmas eltöltését biztosító foglalkozások ...................................................................... 151 4.1.3. Egyéni törődést biztosító foglalkozások ................................................................................................ 152 4.1.4. Kollégiumi élet szervezése .................................................................................................................... 152 4. 2. Feladatok, tevékenységkategóriák ........................................................................................................... 153 4.2.1. Tanítás, tanulás ...................................................................................................................................... 153 4.2.2. Pályaorientációs tevékenység, önálló életkezdés támogatása: .............................................................. 156 4.2.3. Csoportfoglalkozások (rendszere, tartalma) .......................................................................................... 157 4.2.4. Diák-önkormányzati tevékenység ......................................................................................................... 170 4.2.5. Hagyományőrzés és ápolás ................................................................................................................... 171

6

4.2.6. Szabadidős tevékenység ........................................................................................................................ 172 4.2.7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek ............................ 172 4.2.8. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái ............................................... 174 4.3. Gondoskodás, szocializáció ........................................................................................................................ 174

5. A KOLLÉGIUMI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ................................................................................................... 176 5.1. Alkalmazott módszerek ............................................................................................................................. 176 5.2. A nevelőtestület értékelése ......................................................................................................................... 176 5.3. Az értékelés rendszeressége ....................................................................................................................... 177 5.4. Eredményvizsgálati módszerek ................................................................................................................. 177 5.5. A tanári értékelés kifejezésének módja, eszközei .................................................................................... 177

6. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS MINŐSÉGE, EREDMÉNYESSÉGE................................ 178 6.1. A kollégiumi nevelés eredményessége....................................................................................................... 178 6.1.1. a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését ....................................................................... 178 6.1.2. a kollégiumi vezetők teljesítményének értékelését ............................................................................... 178 6.1.3. a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által .............................................. 178 6.1.4. az intézményi önértékelés ..................................................................................................................... 178 6.1.5. a kollégiumban történő külső mérések, értékelések ............................................................................. 178 6.1.6. a kollégiumi tanulók nevelésében elért eredmények mérésének ........................................................... 178

7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ HIÁNYZÓ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ............................................................................................. 179 8. ZÁRÓDOKUMENTUMOK, LEGITIMÁCIÓ ................................................................... 180

7

1. számú melléklet Helyi tanterv 2. számú melléklet Szakmai program 3. számú melléklet A középszintű érettségi vizsga témakörei 4. számú melléklet Felkészítés emelt szintű érettségi vizsgára 5. számú melléklet Kiegészítő szakmai programok a szakközépiskolai osztályokban 6. számú melléklet Szakközépiskolai vizsgáztatás 7. sz. melléklet Nevelőtestület névsora 8. sz. melléklet Technikai alkalmazottak 9. sz. melléklet Az iskolában tanító pedagógusok végzettsége

8

Mottó

Aki hisz a pedagógiában, az csak optimista lehet... A pedagógusi hit, mely inkább a természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók."

(Németh László: Pedagógiai írások 1960.)

9

Bevezető A rendszerváltás utáni oktatási reformok, a szakképzés modernizációs folyamata együtt járt/jár az iskolarendszer átalakításával, az oktatásszervezés új formáinak bevezetésével és a tananyagtartalom korszerűsítésével. Az iskolánkban létrejövő változásokat az oktatáspolitika által generált új folyamatok mellett, nevelőtestületünk belső, innovációs igénye is motiválta. Ennek következtében intézményünk életében állandósult a fejlesztésre, megújulásra való törekvés. A változó jogszabályi követelményekhez való igazodás, az aktuális fenntartói, szülői, tanulói elvárásoknak és a munkaerő-piaci igényeknek való megfelelés érdekében folyamatosan átalakítottuk képzési struktúránkat, fejlesztettük oktatási infrastruktúránkat. Korszerű iskolai tanműhelyeket, szaktantermeket létesítettünk, IKT eszközöket vásároltunk és megteremtettük a sportolás feltételeit. Szakmai, módszertani megújulásunk érdekében vettünk részt országos – szakképzést érintő – innovációs projektekben. A Szakiskolai Fejlesztési Programban, a Pannon TISZK-ben és SZASZET-ben való tevékenységünk az oktatás minőségének fejlesztését és intézményünk működésének stabilitását is szolgálták. Az iskola vezetésének és nevelőtestületének szakmai fejlesztő munkáját az intézmény eredményei hitelesítik. Pedagógiai programunk a dinamikusan fejlődő, eredményeire méltán büszke mohácsi szakképző iskolát mutatja be. Pedagógiai programunk célja az önmeghatározás, annak definiálása, hogy kik vagyunk, mi a küldetésünk, mi az alaptevékenységünk és azt milyen helyi tantervekkel, szakmai programmal és módszerekkel kívánjuk megvalósítani. Kialakítottuk saját értékrendünket, arculatunkat, megkülönböztetve ezzel magunkat a többi iskolától. Az identifikáció mellett Pedagógiai programunknak kiemelt célja az, hogy tájékoztatást adjunk magunkról, a szakképzési lehetőségekről a helyi társadalomnak, a szülőknek és a tanulóknak, segítve ezzel az iskola-, és pályaválasztást. Pedagógiai programunk mottójául nevelőtestületünk Németh László „Pedagógiai írások” munkájának egy részletét választotta. Iskolánk pedagógusainak munkáját ez a hitvallás vezérli. Ajánlom intézményünket mindazoknak, akik egy sokszínű, állandóan megújuló, a mai igényeknek és elvárásoknak megfelelni akaró iskolát keresnek, amelyben a tanulók korszerű általános és szakmai műveltséget szerezhetnek, és amelyben a tanárok hisznek a tanulók „különbbé nevelhetőségében és többre taníthatóságában.” Mohács, 2014. november 3.

Vajdicsné Gubritzky Magdolna igazgató

10

Intézményünk küldetése Sokszínű képzési kínálatú intézményünk – tanulóinknak – korszerű általános és szakmai tudást, valamint követhető emberi mintát kíván adni, megteremtve ezzel az esélyt a továbbtanulásra és a munkába állásra. Olyan kollégiumot kívánunk működtetni, ahol a tanulók családias légkörben, optimális tárgyi feltételek között, egységes nevelési hatásrendszerben, a fiatalok aktív, alkotó részvételükkel készülhetnek felnőtt életükre. A küldetésben, a nevelési és szakmai programban kitűzött célokat elsősorban a tanítás – tanulás – nevelés folyamán a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységekkel kívánjuk elérni. Küldetésünk kiteljesítése érdekében a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény valamint a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény előírásának megfelelően a Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium nevelőtestülete megalkotta és elfogadta a pedagógiai programját. Az intézmény adatai Az intézmény hivatalos elnevezése: Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium Az intézmény emblémája:

Az intézmény szakmai alapdokumentuma engedélyének kiállítója: Emberi Erőforrások Minisztériuma Az intézmény székhelye: Mohács Az intézmény postacíme: 7700 Mohács, Kossuth Lajos utca 71. Az intézmény telefonszáma: 69/510-576; 510-577 Az intézmény faxszáma: 69/322-106 Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény telephelyei: 1. SportMalom postacíme: címe: a telephely telefonszáma: a telephely faxszáma:

11

7700 Mohács, Kossuth Lajos utca 71. Mohács, Mohácsi Jenő utca 2. 69/511-060 69/322-106

2.

3.

4.

Kollégium postacíme: címe: a telephely telefonszáma: a telephely faxszáma: Müller-ház postacíme: címe: a telephely telefonszáma: a telephely faxszáma: Építőipari bázis postacíme: címe: a telephely telefonszáma: a telephely faxszáma:

12

7700 Mohács, Kossuth Lajos utca 71. 7700 Mohács, Liliom utca 50. szám 69/311-525-391; 510-397 69/510-398 7700 Mohács, Kossuth Lajos utca 71. Mohács, Pécsi út 6/B

7700 Mohács, Kossuth Lajos utca 71. Mohács, Mohácsi Jenő utca 1/B.

2.

Az oktatási szerkezet 2. 1. Iskolarendszerű oktatás

2. 1. 1. Szakközépiskola, szakiskola A választható szakmacsoportok, ágazatok, szakképesítések és a HÍD II. program a szakmai programban találhatók. 2. 1. 2. Felnőttoktatás Szakközépiskolai felnőttoktatás nappali és esti tagozat

13

3. Az intézmény 3. 1. Az intézmény rövid története Az intézmény és a város szakképzésének története szorosan összefügg egymással. 1884. december 6-án nyílt meg az első iparos tanoncokat képző iskola a mai Mohácsi Katolikus Nevelési Központ Boldog Gizella Katolikus Óvoda és Általános Iskolája Szabadság utcai épülete helyén.1886-ban alsó fokú kereskedelmi iskola kezdte meg működését. A két iskola összevonása után az új intézmény a Mohácsi Iparos és Kereskedő Tanonc iskola nevet kapta, mely 1949-ig biztosította a város szakképzését. 1950-ben a Munkaerő Tartalékok Hivatala "iskolavárost" létesített a szakmunkásképzés számára, mely az ország egyik legnagyobb ipari tanuló képző bázisa volt. Elsősorban vasipari és építőipari szakmákat oktattak a kb. 2000 fős diákságnak. 1953-ban megszűnt az iskolakomplexum és a feladatokat a pécsi 500. sz. Szakmunkásképző Intézet, mint anyaiskola látta el. 1956-ban a Baranya Megyei Tanács Ipari Osztály kezdeményezésére újra önálló ipari iskola létesült a városban a Kossuth Lajos utca 71. szám alatt, mely az 502. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet nevet kapta. Ez az - azóta jelentősen bővült - épület ad otthont jelenleg is iskolánknak. Az iskola bővítése, korszerűsítése 1968-ban – a nyugati szárny építésével - kezdődött, majd 1988-ban elkészült a Kossuth Lajos utcai hét tanterem. Az iskolai gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtésében az 1994-ben átadott tanbolt, fodrászkabinet és ruhaipari tanműhely volt az első lépés. 1994-től a megváltozott társadalmi és gazdasági igényeknek megfelelően változás következett be iskolaszerkezetünkben, illetve szakmaszerkezetünkben. 1996-ban önkormányzati beruházással, pályázat elnyerésével tanműhely komplexum építése kezdődött meg a Kossuth Lajos utca 67. szám alatt, melyben 1998. szeptemberében kezdődött meg az oktatás. A tartalmi változásokat tükrözte új nevünk is (Radnóti Miklós Középiskola és Szakiskola), melyet 1997. szeptember 1-jétől használtunk. Meghatározó volt intézményünk életében 1999. július 1-je. Ekkor adta át iskolánkat Mohács Város Képviselőtestülete a Baranya Megyei Önkormányzatnak. Az iskola ekkor Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolája nevet kapta 2006-ban újabb címzett támogatás segítségével tornacsarnokot, kőműves tanműhely létesítettünk. A tanulólétszám jelentős és állandó csökkenése már 1999-ben felvetette a város két szakképző iskolája összevonásának gondolatát. Mohács városa 2007-ben átadta a Dr. Marek József Szakközépiskolát és a város középiskolás korú diákjainak ellátását szolgáló Petői Sándor Kollégiumot a Baranya Megyei Önkormányzatnak. Az új fenntartó jogutódlással megszüntette a két újonnan átvett intézményt. Integrálta azokat Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskolája és Szakiskolájába. Ezzel 2007. július 2-án létrejött a Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma. Az új intézmény része a Szent István utcai épület mellett az 1988-ban épült és 2001-ben kibővített kollégium. A kollégiumból az intézmény legtávolabbi épülete, valamint az autóbusz pályaudvar és a vasútállomás is tizenöt percen belül elérhető. 2008–ban készült el hegesztő tanműhelyünk. Az iskolai műhelyekben kőműves és fémipari alapképzés, faipari és hegesztő komplex képzés, valamint kereskedelmi szakmákban specializációs képzés folyik Az iskola fenntartója 2012. januárjától a Baranya Megyei Intézményfenntartó Központ, majd 2013. április 01-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett.

14

3.2.

Az intézmény jelene, szerepe a település életében Kisvárosban található intézményünk szakközépiskolai és szakiskolai feladatokat lát el és kíván ellátni a jövőben is. A város ipara néhány közepes vállalaton alapszik, a kisvállalkozói tevékenység lassan fejlődik. A szolgáltatói szektorban dinamikusabban fejlődnek a vállalkozások. A városban és a vonzáskörzetben a fontos ágazat a mezőgazdaság. A nagyüzemek mellett megjelentek és lassú fejlődésnek indultak a családi alapon szerveződő magángazdaságok is. A város gazdasági életében a jövőben fontos tényező lehet, a határ közelsége miatt, az idegenforgalom, és a Duna kínálta lehetőségek kiaknázása a közlekedésben és az infrastrukturális fejlesztésekben. Egyre nagyobb szerepet játszanak a gazdasági életben a városban megtelepült bankok. A város és a térség gazdaságának szerkezete és fejlettségi állapota indokolja és igényli az iskolánk által nyújtott szolgáltatásokat. A térség fejlődésének egyik kitörési pontja az idegenforgalom és ezen belül a falusi turizmus fejlesztése lehet. Az iskolánk szolgáltatásait igénybe vevők társadalmi összetételét az előző pontban vázolt gazdasági környezet és intézményünk jellege határozza meg. A város és környékének középfokú oktatásra vonatkozó igényeit helyben két középiskola elégíti ki. A gimnázium, valamint iskolánk. A 17,5 ezres lakosú városunkban intézményünk a térség legrégibb és legnagyobb létszámú oktatási létesítménye. Növendékeink 51,18%-a szakközépiskolás, 48,82%-uk szakiskolás, harmaduk helybéli, kétharmaduk vidéki. Azok számára, akik a napi bejárást megoldani nem tudják, kollégiumunkban biztosítjuk az elhelyezést. Tanulói létszámunk az 1990-es évek második felétől folyamatosan nőtt, a csúcspontot 2007-ban érte el, az azt követő években rohamosan csökken. A 2014/2015-ös tanévben 591 tanulónk 27 osztályban tanul. Átlagos osztálylétszámunk 21,89 fő. A csoportok közül 14-ben szakiskolai, 10-ben szakközépiskolai oktatás 2-ben érettségihez kötött szakmai képzés. 1-ban köznevelési HÍD program folyik. Az elméleti oktatás céljára 35 tanterem és 13 gyakorlati oktatási kabinet áll rendelkezésünkre. A tantermek kihasználtsága 67,9 %-os, felszereltségük jó, azonban szakmacsoportonként eltérő színvonalú. Intézményünknek 245 számítógépe van, melyből 190 áll a diákok rendelkezésére számítástechnikai szaktanteremben. A többi gépen pedagógusaink és gazdasági munkatársaink dolgoznak. A tanulók és a tanárok munkáját 50184 kötetes iskolai könyvtár segíti. A 2014/2015-ös tanévben a nevelést – oktatást – képzés 48 teljes munkaidős tanár és 8 óraadó látja el. A kollégiumban 6 pedagógus dolgozik. A nevelőtestület tagjai munkájukat szakmai munkaközösségekben végzik. A jelenlegi iskolavezetés 4 tagú, igazgató, nevelési- és közismereti igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes, gyakorlati-oktatást szervező igazgatóhelyettes és kollégiumvezető. A főállású oktató kollégák közül 40-nek egyetemi, 14-nek főiskolai végzettsége van. Pedagógiai végzettséggel nem rendelkező felsőfokú végzettségű 5 munkatársunk.

15

Munkatársaink 53,7%-a nő, 46,3 %-a férfi. A tanuló/tanár arány 10,94. A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak létszáma 3,5 fő, a testület munkáját 16,5 gazdasági alkalmazott segíti, főfoglalkozású dolgozóink összlétszáma 71 fő. A gyakorlati oktatás, a számítástechnikai oktatás feltételeinek javítását, a versenyek, a külföldi utak támogatását hivatott szolgálni közalapítványunk, mely a Mohács és Vidéke Ipari és Kereskedelmi Szakképzéséért nevet viseli. Diákjaink szakma és általános egészségügyi ellátását iskolaorvos, fogszakorvos és védőnő biztosítja. Intézményünk élő kapcsolatrendszere van a városban, a térségben és külföldön egyaránt. Szakmai kapcsolatot tartunk az oktatásért és szakképzésért felelős minisztériumokkal és más szakmai szervezetekkel. Kapcsolatban állunk olyan megyei és megyén kívüli szakképző iskolákkal, amelyek tapasztalatait hasznosítani tudjuk. Németországban az IB jenai és erfurti központjaival kölcsönösen előnyös kapcsolat kialakítására törekedtünk. Partnereink a munkában a gazdasági kamarák, a helyi IPOSZ, a Türr István Képző- és Kutató Intézet, valamint a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja és annak helyi kirendeltsége. A rendészeti oktatás okán kapcsolatot létesítettünk a Baranya Megyei Rendőrfőkapitánysággal, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal illetve a Mohács Városi Rendőr-kapitánysággal és a helyi katasztrófavédelmi kirendeltséggel. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, a gyakorlati képzést folytató gazdasági szervezetekkel, vállalkozókkal kapcsolatunk folyamatos és operatív jellegű. Nevelő munkánkban építünk az egyházak segítségére is. Terveink között szerepel a LEONARDO, a Comenius és a Gruntvig programok, valamint egyéb EU-s projektek ismételt megpályázása. Versenyképességünk erősítésében meghatározó szerepet játszanak az emberi erőforrások, a munkaerő képzettsége és rugalmassága, a hatékonyságra és a minőségre való törekvésünk.

16

4. Nevelési program (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/b/bd ) 4. 1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, a célok megvalósításának folyamata (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/a/aa ) A gyermek, mint önálló, de kialakulatlan személyiség értékek hordozója, akinek esélyt kell adnunk önmaga megvalósításához, hogy küldetését betöltse életében. Nevelő-oktató munkánk fő célja a mai magyar társadalomba beilleszkedni tudó, a hazáját, népét szerető, a társadalmi problémák iránt érzékeny, a humanizmus értékeivel rendelkező, művelt, a választott szakmáját szerető és értő ember képzése. Valljuk, hogy  tanítványainknak ésszerű változásokat kezdeményező, a világot kritikusan szemlélő, környezetéért felelősséget érző és vállaló állampolgárokká kell válniuk  az iskola a tanulási esélykülönbségek mérséklésének, a társadalmi mobilizációra való képesség biztosításának egyik helyszíne.  az oktatás folyamán mindenkit képessé kell tenni a megfelelő tudás megszerzésére, szakmaszerzésre, érettségi vizsga letételére illetve középfokú szakmai végzettség megszerzésére.  a nevelés-oktatás folyamata a tanulók egész személyiségére koncentrál.  az elméleti ismeretek alapos biztosításával a hétköznapi problémák kezeléséhez és megoldásához is megfelelő ismereteket kívánunk nyújtani. 4. 1. 1. Szakközépiskola és szakiskola A szakiskolák és szakközépiskolák feladatainak megfelelően, a 9-11, illetve a 912/14 évfolyamig a szakmunkásvizsgára, az érettségire, illetve az érettségi vizsga letételéhez kötött szakképesítés megszerzésére készítjük fel tanulóinkat. Az érettségire való felkészülés mellett munkakör betöltésére feljogosító szakmai képzettség megszerzésére is felkészítünk. A belügyi rendészeti pályára való felkészítés során a szakmai alapozás is megtörténik. A megfelelő érettségi eredmény vagy sikeres felvételi vizsga esetén tanulóink felsőfokú tanulmányokat folytathatnak bármely egyetemen vagy főiskolán. Elsősorban a tanult szakmáknak megfelelő főiskolán és egyetemen próbálkoznak diákjaink. Szakiskolás növendékeinknek, de érettségizett tanulónknak is kínálunk szakmai képzést a szakképzési évfolyamokon. Tanulmányaikat az OKJ előírásának megfelelő szakmai vizsga zárja. A mindennapos testnevelés során tanulóink rendszeresen sportolhatnak, melynek köszönhetően iskolánk sikerekkel is büszkélkedhet. A sportágak közül az atlétika, a kosárlabda, a kézilabda és a labdarúgás eredményei emelkednek ki. A mindennapos testnevelés segíti céljaink elérését az egészséges életmódra nevelés területén is. Pályakorrekcióra a tanulmányok 9. évfolyamon történő újrakezdésével van mód.

17

Érettségi vizsgát minimum öt tárgyból kell a tanulónak kötelezően letenni (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és szakmai tantárgy) A kötelező és választott tárgyak bármelyikéből lehet emelt szintű vizsgát tenni, de az emelt szintű vizsgára való felkészítést csak a helyi tantervben megjelölt tárgyakból biztosítjuk. Eltérő igény esetén egy másik középiskolával való együttműködés keretén belül a tanulót átirányítjuk, s ha lehetséges, a választott tárgy óráit vendégtanulói jogviszony keretei között látogathatja  A gyermek az iskolában a tanítási-tanulási folyamat aktív résztvevője ○ Intézményünk biztosítja az alapműveltség megszerzését. Felkészít az érettségi vizsgára és a szakmai vizsgákra, valamint a felsőfokú továbbtanulásra. ○ Problémamegoldó képességeket alakít ki, problémamegoldó technikákat sajátíttat el. ○ Kreatív gondolkodásra ösztönöz. ○ Hatékony kommunikációs készséget sajátíttat el. ○ A frontális osztálymunka mellett döntően az önálló, páros és kiscsoportos tevékenységi formákat részesíti előnyben, annak szervezésébe a tanulókat bevonja ○ A szükséges szintig gyakoroltatja a hatékony feladat-megoldási módszereket, eljárásokat (Tanulás-módszertani tréningek keretében) ○ Kommunikációs tréningek beiktatásával fejleszti a kommunikációs készséget. ○ Megtanít a kommunikációs eszközök tudatos használatára.  A gyermek a nevelési-oktatási intézmény életének részese és alakítója ○ A tanuló egyenrangú partnerré nevelésére törekszünk, a tanár-diák kapcsolatok átalakítására ○ Az iskola szociopetális (csoport összetartozását fokozó) tere segítse elő a jó munkalégkört. ○ A diákképviseleti szerveket bevonjuk az iskolai munkába. ○ Erősítjük diákjainkban az iskolához való tartozás érzését. ○ A diákképviseleti szervek működési feltételeinek biztosítása, munkájuk erősítése és támogatása. ○ Diákfórumokat hozunk létre. ○ A diákképviselet jelenléte a döntéshozó fórumokon. ○ Fokozott gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység.  A fiatal legyen képes a változó gazdasági és társadalmi környezetben való eligazodásra, az ehhez való alkalmazkodásra ○ A társadalmi együttélés szabályainak megismertetése az iskolaközösség modelljén keresztül, illetve a viselkedéskultúrát fejlesztő foglalkozások szervezésével. ○ A jogok és kötelességek megismerése, megismertetése ○ Teret biztosítani a tanulói jogok és kötelességek gyakorlására. (kiscsoportokban, osztályközösségekben és az iskola egészében)

18



Biztos, állandóan megújuló és konvertálható tudás megszerzése ○ Általános műveltségre épülő széleskörű, korszerű szakmai tudás nyújtása. ○ Az önképzés igényének kialakítása, fontosságának felismertetése. ○ Az életen át tartó tanulás fontosságának tudatosítása, a pályamódosításra, szakmaváltásra való felkészítés ○ Az információk önálló megszerzése, feldolgozása képességének kialakítása. ○ A tanulók aktivitására épülő nevelő-oktató munka. ○ Tanítási órákon, valamint tanítási órákon kívül szervezett keretek között biztosítjuk a felzárkóztatást, a tehetséggondozást. ○ Az önálló ismeretszerzés technikáinak elsajátítása, azok hasznosítása, kapcsolódási lehetőségek iskolán kívüli képzési formákhoz. ○ A tudomány és technika állandó fejlődése, a legújabb szakirodalom fontossága.  Mobil képzési struktúra ○ Megalapozott döntések a képzési struktúráról, a valós társadalmi és gazdasági igények alapján. ○ Kooperatív stratégiák kialakítása. ○ Munkakapcsolatok kialakítása a képzőhelyekkel, a gazdasági kamarákkal, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával, a Türr István Képző és Kutató Intézettel és azok helyi kirendeltségeivel. ○ Naprakész információs rendszer (külső, belső) létrehozása. ○ Kapcsolat a kliensekkel. ○ Állandó önellenőrzés, önértékelés. ○ Hatékony együttműködés az iskola belső szervezetei között.  Szilárd alapokra épülő értékrend ○ Általános emberi értékek. ○ Humanizmus, nyitottság, tolerancia más népek, fajok, kultúrák és szokások iránt, egymás segítése, munkájának megbecsülése. ○ A teljesítmény, az akaraterő, a kollegialitás és a hivatástudat előtérbe helyezése. ○ Önmagunk és a környezet iránti felelősségtudat elmélyítése. A fenti értékek beépítése az egyes szaktárgyak anyagába. Szakkörök, érdeklődési körök, művészeti csoportok és sportkörök munkájába, minden iskolai és iskolán kívüli tevékenységbe.  Magyarságtudat. A nemzetiségi és etnikai kisebbségek identitása. ○ Szélsőségektől mentes magyarságtudat, nemzettudat kialakítása. ○ A nemzeti, népi kultúra értékeinek és hagyományainak megismerése ○ Az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerése, megbecsülése ○ A nemzetiségi és etnikai kultúra elemeinek beépítése az iskola értékrendjébe. ○ A nemzetiségi nyelv megőrzése az irodalmi nyelv elsajátítása. ○ A történelmi múlt és a magyarság sorskérdéseinek megismertetése.

19

○ Kapcsolatok erősítése a helyi nemzetiségi és etnikai önkormányzatokkal (MHÖ, MNÖ, MRÖ, MSzÖ) egyesületekkel és művészeti csoportokkal. ○ A nemzetiségi nyelvoktatás feltételeinek biztosítása, felkészítés nyelvvizsgára ○ Európa és a magyarság A tanulók személyiségének alakítása, erősítése ● Affektív célok (érzelmi) ○ Együttérzés, figyelmesség mások iránt. ○ Összetartozás, együttműködési készség fejlesztése. ● Kognitív célok (értelmi) ○ Kulturálódás, önművelés. ○ Érdeklődés kialakítása, fejlesztése. ○ Képességeknek megfelelő tanulmányi eredmények elérése. ○ Szellemi kulturáltság. ○ Kommunikációs készség, kifejezőképesség. ○ Önfejlesztő, alkotó szabadidős foglalkozások megkedveltetése. ● Pszichomotoros célok (munkacselekvési-tanulási) ○ Megismerés ○ Megértés ○ Reprodukálás ○ Önálló alkalmazás ● Morális célok ○ Felelősség kialakítása a saját viselkedésért. ○ Önálló felelősségvállalás. ○ Értékkövető – mások által tisztelt – magatartás. ○ Erőszakmentesség és méltányosság ○ Szorgalom és kitartó munka. ● Helyes életmód, életstílus kialakításához való hozzájárulás ○ Egészséges életvitel, konstruktív életvezetés, testi-lelki egészség fejlesztése. ○ Közösségi tevékenységre való készség kifejlesztése. ○ Rugalmas tájékozódás, gyors reagálási készség fejlesztése. ○ Alkalmazkodás, beilleszkedés és a testi-lelki egészség megőrzése, fejlesztése  Állampolgárságra, hivatásra nevelés ○ Demokratikus szemléletre való érzékenység. ○ Előítéletektől mentes nyitott gondolkodás. ○ Cselekvő állampolgári magatartás, részvétel a közügyekben ○ Törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása ○ Az emberi méltóság, az emberi jogok tiszteletben tartása ○ Hivatástudat, a munka megbecsülése. ○ Vállalkozási kedv, ötletesség fokozása.

20

 Önismeret és társas kultúra fejlesztése ○ Érzelmek hiteles kifejezése ○ Mások helyzetébe való beleélés képessége ○ Empátia fejlesztése ○ „Önsors” alakítása  Közös felelősség a szülői házzal ○ A szülők bevonása Pedagógiai Programunk megvalósításába. ○ A szülői elvárások megjelenése az iskola munkájában ○ A Szülők Közösségének hatékony működése. ○ Az Intézményi szék folyamatos munkája. ○ Közös szülő-tanár rendezvények. ○ A fogadóórák és a szülői értekezletek lehetőségeinek kihasználása.  felelősségvállalás másokért, önkéntesség ○ Szolidaritás ▫ hátrányos helyzetűekkel ▫ fogyatékkal élőkkel ○ Szociális érzékenység ○ Segítő magatartás ○ Közösségi szolgálat minél szélesebb körű kiterjesztése  Tanulóink családi életre nevelése ○ Harmonikus családi minták közvetítése ○ Követésre javasolt értékek és szerepminták közvetítése ○ Segítség nyújtása, a felelős párkapcsolat kialakítása ○ Szexuális kultúra ○ Csatlakozás egészségnevelő és családszocializációs programokhoz. ○ Jogi és egészségügyi felvilágosító foglalkozások szervezése. ○ Felkészítés a családi szerepekre.  Nevelőtestületünk részvétele a nevelés – oktatás - képzés folyamatában ○ A nevelőtestület tagjai az elfogadott Pedagógiai Program alapelveinek megfelelően végezzék munkájukat. ○ Pedagógusaink folyamatosan képezzék magukat a szakmai és a pedagógiai kultúra területén. ○ A pedagógusok az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában és a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) által kidolgozott „Pedagógus kódexben” foglaltak szerint dolgoznak. ○ Továbbtanulások, továbbképzések, átképzések és tanfolyamok tervszerű szervezése. Részvétel azokon. ○ Munkaközösségek bevonása a teljesítmény-és nevelési eredményvizsgálatokba. ○ A pedagógus példamutatása minden területen fontos.

21

4. 1. 2. A kollégium A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei: ○ az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése ○ demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása ○ a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat ○ az alapvető erkölcsi normák betartása ○ az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele ○ a fogyatékos tanulóknál a fogyatékosság okozta egyéni szükségletek figyelembevétele ○ a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése ○ építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére ○ a szülőkkel és a tanulók iskoláival való konstruktív együttműködés Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei ○ önismeret, önnevelés ○ pszichés kondíció biztosítása ○ a tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot megteremtésére törekvés ○ a megfelelő környezet kialakítása, elterelő ingerek kiszűrése Az eredményes tanuláshoz szükséges tulajdonságok, készségek, képességek, attitűdök, akarati tulajdonságok ○ rendszeretet, rendszeresség, igényesség, alaposság ○ a figyelem összpontosítása, megosztása ○ fejlett memória ○ kommunikációs képességek (szabatos nyelvi megformálás, biztos stílusérzék és helyesírás, a szaknyelv ismerete, idegen nyelvek elsajátítása) ○ alkotóképesség, kreativitás ○ a művelődésre, állandó tanulásra való igény (a tanulás önépítés, a szakbarbárság elsivárosítja a személyiséget) Tanulási szokások, módok és technikák A tanulás megszervezése: ○ helyes időbeosztás ○ a tantárgyak és azokon belüli résztevékenységek sorrendjének kialakítása ○ felkészülés a következő tanítási napra (számonkérésre, témazárásra, kiselőadásra, vizsgára, tanulmányi versenyre) ○ hosszú távú önművelési program készítése

22

A hatékony tanulási mód kialakítása: ○ tanulási módszerek kimunkálása ○ tárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazása ○ folyamatos önellenőrzés, mulasztások pótlása ○ jegyzet- és vázlatkészítés technikájának elsajátítása ○ munka a tankönyvvel és a tanulási segédletekkel ○ a gyűjtött információk válogatása, rendszerezése, kutatómunka A tanulmányi teljesítmény ○ egészséges önbizalom, ambíció, céltudatosság kialakítása ○ a törtetés káros hatása ○ a teljesítmény helyes értékelése: önértékelés, a társak értékelése, a tanár véleménye ○ érdemjegyek és ami mögöttük van ○ a véleménykülönbségek okai, a konfliktusok megoldási módjai ○ teljesítmény a vizsga- és verseny szituációban ○ kudarcok a tanulásban, ezek külső és belső okai, törekvés a megszüntetésükre A gondolkodás A fejlett gondolkodási kultúra lehetővé teszi az életben felmerülő problémák megfelelő kezelését, az önfejlesztést, szuverén világnézet kialakítását. Az eredményes gondolkodáshoz szükséges tulajdonságok ○ a figyelemmel való bánni tudás ○ gondolkodási műveletek ismerete és technikája ○ a "homály" lokalizálásának képessége, kérdezni tudás ○ "rálátás" a problémára ○ a jelenségek összefüggésükben, mozgásukban való vizsgálata ○ emlékezőképesség, asszociációs képesség, analógiák iránti differenciáló képesség, a lényeglátás magas szintje ○ magas színvonalú beszédkészség ○ önmagunk kontrollálásának képessége

érzék,

A gondolkodással kapcsolatos pozitív attitűdök ○ kíváncsiság ("kérdező lénnyé" válni) ○ a gondolkodás öröme, a problémamegoldás izgalma ○ a gondolkodás "játékként" való megélése ○ a komplexitás kedvelése, a többértelműség iránti tolerancia ○ az alternatív megoldások kedvelése ○ a kérdezősködő társak iránti türelem ○ a mienktől eltérő gondolkodásmódok tolerálása, elismerése ○ előítélet-mentesség ○ kételkedni tudás, kritikusság, önkorrekció Az eredményes gondolkodás egyéb feltételei ○ saját lehetőségeink és korlátaink ismerete ○ a gondolkodást gátló körülmények tudatosítása, leküzdésük megtanulása ○ pontos, logikusan elrendezett, alkalmazásra kész ismeretanyag megléte ○ a feladat, a probléma megértése ○ ötletek, ezekkel való bánni tudás (a probléma "pihentetése") ○ alapvető logikai fogalmak ismerete ○ a logikai hibák észrevétele

23

A gondolkodás néhány minőségi követelménye: ○ önállóság, tárgyilagosság, rugalmasság, nagyvonalúsággal párosuló mélység és alaposság, szellemesség, ötletesség, eredetiség, stb. Jellegzetes hibák a mindennapi gondolkodásban ○ pontatlan, homályos fogalmak ○ elhamarkodott általánosítás, túlzott egyszerűsítés, álkövetkeztetések ○ a lényeglátás hiánya ○ a gondolkodás "mechanikussága", panelek alkalmazása ○ felületesség ○ spekulatív gondolkodás ○ a mienktől eltérő gondolatmenet elfogadására való képtelenség 4. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok folyamata (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/a/ab ) Célkitűzés: tanulóink a 18. életévükben, a szakmunkásvizsga, az érettségi vizsga sikeres teljesítése mellett, az erre az életkorra megkívánt társadalmi szerepvállaláshoz, elvárt magatartáshoz jól igazodó, az erkölcsi-etikai normákkal azonosuló, a cselekedeteikért és azok következményeiért felelősséget vállaló ifjú felnőttek legyenek. Fontos, hogy igazságérzetüket kibontakoztassuk felkészítsük Őket az önálló, felelős életvitelre. Alapfeltételek: a nagyváros és iskolacentrum, Pécs árnyékában, Mohács két középiskolájának egyikeként, korlátozott beiskolázási körülmények között működik iskolánk. A szakiskolai képzésbe kötelező beiskolázásunk miatt minden – a felvétel tanulmányi és egészségügyi feltételének eleget tevő - tanulót fölveszünk. A szakközépiskolai osztályainkba eltérő, de átlagban közepes, vagy attól nem sokkal jobb, esetleg gyengébb tanulmányi eredményű és neveltségi szintű tanulókat kapunk. A 70-80 fő körüli kollégista az iskolaközösséget erősen befolyásoló hatással bír. A fennmaradó tanulólétszám kb. 60%-a bejáró, 40%-a helybeli. A szülői házzal tartott kapcsolat ezek ellenére a három csoportnál közel azonos intenzitású. A kapcsolat javítása érdekében éves szinten négy fogadóórát és három szülői értekezletet tartunk, de lehetőséget nyújtunk alkalmi szülői-tanári és szülőiiskolavezetői találkozásokra, konzultációkra is. Javítani igyekszünk az ellenőrző könyvvel és telefonnal történő információ-cserék számát és színvonalát is. Az információ-cserére felhasználjuk az internet adta technikai lehetőségeket is. (pl. osztály „facebook-közösség”, iskolai honlap tájékoztatási felülete, stb.) A tantestületi tevékenységek körében egyre több az osztályfőnökök által kezdeményezett (összehívott) osztály-elemző, problémamegoldó megbeszélés. Az iskolai életet külső és belső szabályzatok alakítják, amelyek nyilvánosak s megismerhetők. A belső kommunikációs rendszer, beleértve az iskolai

diákönkormányzatot is, ismertetni igyekszik a mindenkori elveket, elvárásokat, programokat, s biztosítja ugyanakkor a vélemények, kritikák előterjesztését, a diákélet, diáksors tanulóközösségi formálásának lehetőségeit. Eltérő szintű a különböző életkori, a különböző műveltségi-neveltségi szintű egyének és csoportok tudati, személyiségi, jellembeli, magaviseleti és szocializációs szintje és értékrendje. A személyiség alapvető szuverenitásának és meglévő pozitív tartalmának megőrzése mellett egy munka- és erkölcsorientált közösség kialakítása a célunk, melyet a társadalmi 24

beilleszkedésre és helytállásra képes kiművelt egyének alkotnak. Rendelkezzenek a helyes és jól alkalmazott magatartási szokásokkal, pozitív érzelmekkel és igazságtudattal, az eredményes egyéni és közösségi munka begyakorolt készségeivel, sikerélményeivel és a jövő reális megfogalmazásának képességeivel. Ismerjék és szeressék az iskolai, lakóhelyi hagyományokat, szokásokat, eredményeket, legyen meg az igényük ezek továbbvitelére. A személyiség megismerésének eszközei: ○ szociometriai felmérés, ○ cselekvésformák megfigyelése, ○ beszélgetés, ○ differenciált foglalkoztatás, ○ szülőkkel való kapcsolattartás. ○ kapcsolat az előző iskolával Az iskola az egész személyiséget fejleszti, de különös hangsúlyt helyez az egyes személyiségjegyek fejlesztésére. Ilyenek:  felelősségtudat,  önismeret,  együttműködés,  empátia,  segítségnyújtás,  tolerancia,  tiszteletadás,  kreativitás,  pozitív magatartási formák kialakítása,  konfliktus-megoldási készség,  szabály- és törvénytisztelet,  esztétikai érzékenység,  a másság elismerése. A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeret elsajátítás, hanem a figyelem, az emlékezet működtetése is. Tágabb értelemben a tanulás magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, akarati tulajdonságok rendszeresség, igényesség, koncentrációs képesség, fejlett memória, kommunikációs képességek, kreativitás - folyamatosan fejleszthetők. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az eredményes tanulás módszereit és gyakorolják is azokat. Feladatunk, főleg a kezdő évfolyamok esetén, hogy a diákok a tanulás időbeli és sorrendbeli tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra. Az eredményes tanulás módszereinek elsajátítása és gyakoroltatása a következőket foglalja magába:  egyénre vonatkozó (ható) tanulási módszerek, eljárások kiépítése,  célszerű rögzítési módszerek kialakítása,  emlékezet erősítése,  gondolkodási kultúra művelése,  az önművelés igényének és szokásainak kialakítása.

25

A tanulás fontos színtere és eszköze az iskolai könyvtár. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség a gondolkodás, az érzelmek és a viselkedés azon megkülönböztető mintáit jelenti, melyek az egyén személyes stílusát meghatározzák és környezetével való interakcióit befolyásolják. A személyiség fejlődésében a család a kortárscsoportok és a barátok mellett az iskola a legmeghatározóbb tényező. Az iskola, mint fontos társadalmi, környezeti tényező képes pozitív hatást gyakorolni a személyiség fejlődésére. A normák több évig tartó közvetítésén keresztül a személyiség-jellemzők kialakulásának időbeni folyamatosságát, a személyiség kontinuitását is biztosítja. A pedagógia szempontjából fontos a személyiség ismerete, az, hogy hol tart a személyiség és melyek a fejlesztés lehetőségei, feltételei. A modern piacgazdaság és a demokratikus politikai rendszer működéséhez szükséges személyiség-jellemzők: ○ Szigorú munkaerkölcs. ○ Takarékosság (ökonómiai és ökológiai szemlélet). ○ Az újításra és a kezdeményezésre való készség. ○ Kockázatvállalás. ○ Gazdasági és közéleti aktivitás. ○ Önálló véleményalkotás. ○ Társadalmi viselkedési szabályok ismerete és megtartása. Az iskola által közvetíthető és társadalmilag elfogadott értékek: ○ A tudás és annak alkotó felhasználása/bővítése. ○ Etikus magatartás és életvitel. ○ Értékorientáció. Az előzőekből következően iskolánk személyiségfejlesztő pedagógiai folyamatának a következő jellemzők kialakítására kell irányulnia: ○ Reális önismeret kialakítása. ○ Céltudatos magatartásra, cselekvésre ösztönzés. ○ Beilleszkedési, együttműködési készség fejlesztése. ○ Pozitív érték- és teljesítmény orientáció. ○ Önművelés igényének felkeltése. Feladatok: Ez az összetett, soktényezős folyamat intézményünk nevelési, tanítási-tanulási metodikájának alkalmazásán keresztül valósul meg: ○ Korrekt, higgadt, mértéktartó, emberséges, következetes és kiszámítható tanári magatartással a tanulók partnerré nevelése, együttműködési készségének kialakítása. ○ A frontális osztálymunka mellett mindinkább előtérbe kerülő differenciált csoportfoglalkozásokkal és ösztönző, egyéni bevonódást kiváltó módszerekkel a pozitív érték- és teljesítmény-orientáció elősegítése.

26

○ Kommunikációs képességfejlesztő és önismereti csoportmunkával a reális önismeret, illetve a társas kapcsolati készségek fejlesztése. ○ Tanórán kívüli és szabadidős programok, szakköri tevékenységek, önképző körök szervezésével a beilleszkedés, az önművelés iránti igény felkeltése. ○ A pályaorientációs és szakmai előkészítő jellegű foglalkozások sikerélményt nyújtó, motiváló irányultságának fokozásával a céltudatos magatartás kialakításának előmozdítása. A szakiskolai képzés során: ○ A társadalom leszakadó rétegeiből érkező, nehéz anyagi helyzettel, kulturális hátrányokkal küzdő, sérült vagy fejlődésben visszamaradt személyiségű tanulók számára stabil, érzelmi biztonságot és szilárd kereteket nyújtó tanítási-tanulási módszerek biztosítása, és kedvező körülmények megteremtése. ○ tudatosítani kell a tanulókban, hogy a lehetőségek és a valóság, valamint a vágyak és a realitások összehangolása nagyon fontos, és életpályájuk során valószínűleg többször pályamódosításra kényszerülnek, ○ A tananyag szükség szerinti átstrukturálásával, a követelményszintek differenciálásával a tanulók sikerélményhez juttatása, fokozatos motivációja. ○ Tartalmas bevonódást igénylő és eredményező szabadidős programok szervezésével a tanulók érzelmi kulturáltságának gazdagítása, erkölcsi tudatosságának fejlesztése. ○ Kortárs segítők, illetve más (külső oktatók, védőnő, stb.) kiscsoportos foglalkozásaival az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet fokozása. ○ Az ifjúságvédelmi tevékenység tartalmi változtatásával a veszélyeztetettség és a szociális hátrányok enyhítése. ○ megismertetni a tanulókkal a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmát, követelményeit és az azokhoz vezető utakat, lehetőségeket, ○ a tanult ismeretek alapján legyen képes megfelelő anyagi háttér esetén vállalkozás indítására, A szakközépiskolai oktatás folyamatában ○ A személyiségfejlesztés folyamatában lehetőséget kell adni az arra alkalmas és vállalkozó tanulóknak, vagy tanulói közösségeknek, hogy aktívan közreműködjenek iskolánk hagyományainak gazdagításában, légkörének és belső környezetének pozitív irányuló változtatásában. ○ Az alsó és az onnan az alsó-középosztály felé orientálódó rétegekből érkező szakközépiskolai tanulóink számára biztosítani kell a feltételeit egy stabil értékrendszer elfogadásának, ezen keresztül a felelős társadalmi magatartás kialakításának.

27

○ A szakközépiskolai osztályokban (különösen a felsőbb évfolyamokon) nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a diákok számára szerveződő és ugyanakkor pozitív, fejlesztő hatást indikáló érdeklődési körök, szakkörök, önképző körök indítása és működtetése (pl. társastánc, modern táncok, színjátszó kör, képzőművészeti csoport, stb.) ○ Az osztályfőnöki munkaközösség szervezze a szakközépiskolai tanulókból kikerülő „kortárs oktatók” képzését és támaszkodjon azok munkájára az egészséges életmódra nevelésben, illetve a dohányzás és alkoholfogyasztás, valamint a drogabuzus (visszaélés) elleni küzdelemben. ○ Meg kell ismertetni a tanulókkal a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmát, követelményeit és az azokhoz vezető utakat, lehetőségeket, ○ Tudatosítani kell a tanulókban, hogy a lehetőségek és a valóság, valamint a vágyak és a realitások összehangolása nagyon fontos, és életpályájuk során lehet, hogy többször pályamódosításra kényszerülnek, ○ A tanult ismeretek alapján legyen képes megfelelő anyagi háttér esetén vállalkozás indítására, 4. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok folyamata (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/a/ad ) A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskola hatékonysága, eredményessége alapvetően függ attól, hogy a tanulók hogyan érzik magukat az iskolában, mennyire van módjuk, lehetőségük beleszólni az iskola életébe, szervezni saját életük alakulását. Cél: ○ A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása („MOHÁCSI RADNÓTIS”) ○ A közösségre jellemző, az összetartozást erősítő viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Feladatok Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Magyarország, és ez által a tágabb közösség, az EU hasznos tagjává is kell válnunk. Az iskolában folyó pedagógiai tevékenység során ezért kívánjuk elérni, hogy a tanulók megismerjék, és pozitívan értékeljék a közös európai értékeket, becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, lássák Magyarország szerepét és helyét az Európai Unióban. Legyenek érdeklődők, nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. Ismerjék meg az egyes európai régiók sajátos fejlődését, benne Magyarország helyét, kapcsolatrendszerét. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit.

28

Legyenek nyitottak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, és megértők a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Ismerjék meg az emberiség közös, - főleg Magyarországot közelebbről érintő – problémáit és ezek kezelésére kialakuló nemzetközi együttműködés szervezetit (EU, ENSZ, NATO, nemzetközi szabványok és megállapodások stb.) Az említett feladatok minden tanár által és minden szaktárgyon keresztül megvalósíthatóak, természetesen eltérő hangsúllyal: ○ Az egyetemes kultúra megismerése a különbözőségek megbecsülésének alapja ○ Legyenek nyitottak, megértők a különböző kultúrák, életmódok, vallások iránt, becsüljék őket ○ Kísérjék figyelemmel hazánk nemzetközi kapcsolatainak alakulását (sajtó, TV, internet) ○ Ismerjék meg az európai egység jelentőségét, szerepét. ○ Legyenek nyitottak a szomszédos népek, azok népszokásai megismerésében, megbecsülésében. Törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a kapcsolatok ápolásában (testvérvárosok, baráti körök, nemzetközi projektek). Kommunikációs kultúra Megfelelő kommunikációs kultúra nélkül nem létezhet jó közösség. E kultúra a megismerést, a tanulást, tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést segíti elő a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése révén. A személyiség az emberi kapcsolatok folyamatában alakul ki és az emberi kapcsolatokban nyilvánul meg. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapján, részben az egyén szocializációjának döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek megvédésének képességei állnak. A kommunikációs kultúra elképzelhetetlen az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete nélkül. Nagy jelentősége van az idegen nyelven történő kommunikációs képességek fejlesztésének is. A tanulóknak megfelelő jártasságot kell szerezniük az információt közvetítő eszközök és rendszerek használatában. Ennek érdekében: ○ Fejlesztjük a tanulók verbális és nem verbális kommunikációs képességeit. ○ Kialakítjuk a tanulókban az önálló ismeretszerzés képességét, a továbbképzésre való igényt. ○ El kívánjuk érni, hogy a diákok különbséget tudjanak tenni a rájuk zúduló igaz és hamis információk között, hogy képesek legyenek szelektálni.

29

Kívánalom, hogy tanulóink ○ Értsék, hogy a kommunikációs kultúra a műveltség alapja. ○ Ismerjék a kommunikáció összetevőit és tudják alkalmazni azokat ○ Legyenek képesek kiválasztani a kommunikálás megfelelő formáit, és azokat alkalmazni a mindennapi élet számos területén (kapcsolatfelvétel, szándéknyilvánítás, véleménynyilvánítás). ○ Tudják az illő viselkedési módot kiválasztani és alkalmazni (köszönés, bemutatkozás, megszólítás). ○ A pedagógus (a felnőtt) magatartása, viselkedése legyen példaértékű. Hon és népismeret ○ Ismerjék a város és környéke történelmi eseményeit (mohácsi csata), emlékeit ○ Ismerjék az iskola névadójának életét, munkásságát, (a városhoz kapcsolódó eseményeket, emlékhelyeket) ○ Tekintsék meg a városban található állandó és időszakos kiállításokat ○ Vegyenek részt a város hagyományőrző ünnepein (busójárás, Nepomuki Szent János ünnepe) ○ Ismerjék meg a térségben élő nemzetiségek: (amelyet a tanulók összetétele is tükröz) horvát, német, roma és szerb népszokásait, hagyományait ○ Tudják megbecsülni, tisztelni a különbözőséget Környezeti nevelés ○ Környezettudatos magatartás kialakítása. ○ Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt (tanterem, folyosó, udvar). ○ Kapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe. ○ Ismerjék a társadalmi és gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. ○ Alakuljon ki bennük a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások, környezetkímélő magatartás. ○ Felkészítés a környezettel kapcsolatos állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésére Testi és lelki egészség ○ Ismerjék az egészségi állapot szempontjából fontos szokásokat, és az ezeket befolyásoló tényezőket. ○ Tudják, hogy a test ápoltsága, tisztasága nemcsak egészségügyi követelmény, hanem fontos illemszabály is. ○ Alakuljon ki bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. ○ Ismerjék az életmód, a viselkedés, az egészségi és lelki állapot közötti összefüggéseket (ép testben ép lélek). ○ Ismerjék az egészséget, a testi épséget leggyakrabban veszélyeztető tényezőket és azok elkerülési módjait (balesetvédelmi oktatás). ○ Ismerjék a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás, valamint a helytelen táplálkozás veszélyeit, segítsék a bajba jutottakat.

30

○ Ismerjék a női és a férfi nemi szerepek eltérő sajátosságait, tiszteljék a másik nemet. ○ Legyenek igényesek önmagukkal szemben, s egy örömteli párkapcsolatra legyenek képesek. Tanulás ○ Ismerjék a különböző tantárgyak tanulásának legcélravezetőbb módszereit (az év eleji első tanórákon). ○ Az értő olvasás fejlesztése minden tanórán ○ Törekedjünk a szóbeliség és az írásbeliség egyensúlyára. ○ Ismerjék a számukra legmegfelelőbb tanulási stílust, törekedjenek a tanulás időbeli és sorrendi tervezésére, ebben a fokozott önállóságra. ○ Az önművelés igényének és szokásának kialakítása (könyvtárhasználat), az olvasás fontosságának kiemelése. ○ Az audiovizuális és informatikai eszközök használatának megismertetése, szelektív használatukra nevelés. Pályaorientáció A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. A pályaválasztás sikeressé tétele érdekében a pedagógusok feladatai: ○ a tanulók önismerésének fejlesztése, mely az egyéni adottságok és képességek megismerésén alapszik, ○ megismertetni a tanulókkal a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmát, követelményeit és a hozzá vezető utakat, lehetőségeket, ○ tudatosítani kell a tanulókban, hogy a lehetőségek és a valóság, valamint a vágyak és a realitások összehangolása nagyon fontos, és életpályájuk során lehet, hogy többször pályamódosításra kényszerülnek, ○ a logikus gondolkodás igényének és a fegyelmezett, pontos munkavégzésre való képesség kialakítása, ○ a tanuló feleljen meg a társadalom és az intézmény szűkebb gazdasági környezete kívánalmainak és vívja ki helyét a munkaerőpiacon, ○ Önismeret fejlesztése (ismerje egyéni képességeit, adottságait). ○ ○ ○ ○

Munkahelyek feltérképezése a lakóhely környezetében. A kitűzött célok eléréséhez vezető út megismerése. Minél több területen próbálják ki képességeiket. A vágyak – realitások – lehetőségek – valóság összehangolása.

A diákönkormányzati munka pedagógiai feladatai Az iskolai diákönkormányzat a tanulók érdekképviseletét látja el. A diákönkormányzat saját vezetőit külső befolyásolás nélkül maga választja meg. Az iskolai alapvető kérdésekben ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét:

31

Ezek: A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt ○ saját működéséről, ○ a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, ○ hatáskörei gyakorlásáról, ○ egy tanítás nélküli munkanap programjáról, ○ az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint ○ amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120.§ (2) a-f ○ az SZMSz módosítása, ○ saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint a tisztségviselőik megválasztásában, ○ működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása, ○ hatáskörei gyakorlása, ○ az iskolai hagyományos rendezvények (pl. Szecskaavató) megszervezése, lebonyolítása. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértését ki kell kérni ○ az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a megállapodásban történő 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 130.§ (5) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az alábbi esetekben: ○ A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az iskolaszék, kollégiumi szék véleményének kikérésével fogadja el. 2011. évi 190. törvény 25.§ (3) ○ Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál 2011. évi 190. törvény 43.§ (1) ○ az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, ○ a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, ○ az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, ○ a házirend elfogadása előtt. 2011. évi 190. törvény 43.§ (4) ○ A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. 2011. évi 190. törvény 58.§ (9) ○ A fenntartó ● a köznevelési intézmény megszüntetésével, ● átszervezésével, ● feladatának megváltoztatásával, 32

○ ○

○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

● nevének megállapításával, ● vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása esetében (2011. évi 190. törvény 83.§ /3/) A tanév helyi rendje elkészítése során a diákságot érintő programok esetében A következő tájékoztatók elfogadása előtt be kell szerezni a DÖK véleményét ● választható tantárgyak köre ● érettségi vizsgára történő felkészítés szintje ● az egyes tantárgyakat tanító pedagógusok személye Az első tanítási óra 08:00 óra előtt – legfeljebb negyvenöt perccel – való kezdése A nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, Az ünnepélyek, megemlékezések rendjének, valamint a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdéseiben. Az intézményi minőségirányítási program elfogadásakor. Az iskolai és kollégiumi fakultatív hit– és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában. A DÖK és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáiban és rendjében, A mindennapi testedzés formáiban és az iskolai sportkör valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáiban és rendjében, A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésében, elfogadásában, A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésében, megszervezésében, Az iskolai sportkör működési rendjének megállapításában, Az egyéb foglalkozások formáinak meghatározásában A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel, a kollégiumi és externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásának kérdéseiben, A tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásában, A könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában, A kollégiumi diákönkormányzat a kollégiumi felvételek ügyében Külön jogszabályban meghatározott ügyekben. Az alábbiak SZMSZ-ben történő szabályozása esetén véleményezési jog illeti meg (DÖK SZMSZ 4. /6-24. pont/) ● Az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon történő elhelyezése, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. ● Az SZMSZ, a házirend és a pedagógiai program intézményi honlapon történő nyilvánosságra hozatala ● Az iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus részéről történő kötelező szülői, illetve tanulói tájékoztató a pedagógiai programról.

33

● A házirend egy példányának a beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak történő átadásai, továbbá annak érdemi változása esetén a szülői, és a tanulói tájékoztatás. ● a megelőző tanév végén történő szülői tájékoztatás a következőkről - tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. - az iskolától kölcsönözhető tankönyvek, taneszközök és más felszerelések, - az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. A diákönkormányzat javaslatot tehet: ○ az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben.( DÖK SZMSZ 4.) A Diákönkormányzat segítséget nyújt a tanulóknak abban, hogy: ○ Ismerjék kötelességeiket és jogaikat. ○ Tudják, hogy legfőbb joguk a tanuláshoz való jog, a tudás, az ismeretek, a készségek és a képességek megszerzésének joga. ○ Kialakuljanak bennük az önkormányzati képességek (cél kitűzése, a cél eléréséért összehangolt tevékenység, az elvégzett munka értékelése) ○ Ismerjék a közösségi együttéléshez szükséges magatartás és viselkedési formákat, s alkalmazzák ezeket. ○ Megtanulják a saját tetteikért való felelősségvállalást, a kudarcot (vereséget) is tudják megélni, s okulni a hibákból. ○ Olyan ismeretekhez jussanak, amelyek segítik a felkészülést a felnőtt életre ▪ szervezeti és közigazgatási eljárások ▪ egymással való együttműködés elsajátítása ▪ a körülményeket elviselni, az akadályokat elhárítani, a problémákat megoldani legyenek képesek 4. 4. A tanulók beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségeinek enyhítését segítő nevelési stratégiák folyamata (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/a/af ) A hátrányos helyzetű tanulók szakképzésének jogi kereteit a közoktatási, szakképzési és foglalkozás elősegítéséről valamint a munkanélküliek ellátásáról szóló törvények és végrehajtási rendeleteik határozzák meg. A hátrányos helyzetű célcsoportok beilleszkedését társadalmi, szociális helyzetükre, szükségleteikre épülő szoci ál-pedagógiai támogatással megvalósuló integrált programok segíthetik elő. Ez személyiségfejlesztést, szociális és mentálhigiénés gondozást jelent, melyek jogi, pénzügyi és intézményi feltételeket igényelnek. Intézményünk pedagógusai a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek során is nagy gondot fordítanak a beilleszkedési és a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítésére.

34

Ezen tanulók problémáit megszüntetni vagy enyhíteni csak összehangolt tevékenységgel lehet. A szülők, pedagógusok és a szakszolgálatok összehangolt munkája hozhat csak eredményt. A pedagógiai folyamat problémafeltárással kezdődik, majd az okok keresésével és a tervszerű összehangolt beavatkozással folytatódik. Problémafeltárás Az intézményünkbe érkező tanulóknak stresszhatást okoz a hirtelen változás. Új környezetbe kerülnek, új pedagógusokkal találkoznak, és osztálytársaik többsége is ismeretlen számukra. A stresszhatás oldása érdekében az osztályfőnökeink sok időt töltenek az osztályaikkal, programok szervezésével (városi séták, közös könyvtár- és mozi látogatás...stb.) igyekeznek elérni, hogy a tanulók megismerjék egymást, össze szokjanak és elkezdődjön az osztály közösséggé formálódni. (első három nap programja) A folyamat körülbelül a „szecskaavató” (szeptember vége) idejére fejeződik be. Erre az időpontra az osztályban tanító tanárok is jelzik a problémával küszködő gyerekeket. Az okok feltárása Az osztályfőnök – ha szükséges - tájékozódik a tanuló általános iskolai osztályfőnökénél. Az okok feltárásába bekapcsolódik a gyermek és ifjúságvédelmi munka segítésével megbízott pedagógus, szükség esetén külsős szakember – a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekvédelmi szolgálat, a gyermekvédelmi szakellátás és gyámhivatal - is. Legfontosabb feladat megbeszélni a szülőkkel a gyermekvédelmi szolgálat, és a gyermekvédelmi szakellátás szakembereivel a problémát és velük együtt kidolgozni a megfelelő intézkedéseket. Szükség esetén családlátogatásra is sort kerítünk. Célok: ○ a gyermek képességeinek és „én” ideáljának megfeleltetésére kell törekedni a nevelőmunkában ○ megfelelő konfliktusmegoldó készségek kialakítására kell törekedni ○ a társadalmi csoportviselkedés készségének kialakítása ○ a tanuló és a szülő iskolával szembeni attitűdjének pozitív irányú megváltoztatására törekszünk, egyúttal erősítjük az iskola egyensúlyozó és segítségnyújtó szerepét ○ olyan tanítási módszereket kell alkalmaznunk, melyek kibontakoztatják a tanulók egyéni képességeit ○ hiteles felnőtt példákat kell állítanunk a fiatalok elé, és motivált döntéseket kell hozni az őket érintő kérdésekben ○ a szociális szempontból inadaptált (társas kapcsolatai megromlottak, nem tud beilleszkedni sem szűkebb, se tágabb környezetébe, esetleg kriminalizálódott) gyermekek támogatása iskolánkban szülői, nevelői, orvosi és védőnői feladat

35

Tevékenységek: ○ Beszélgetés, szülővel, diákkal ○ Javaslatok összeállítása a diák napirendjére, délutáni foglalkozásaira ○ A tanulók bevonása a diákönkormányzati munkába ○ A tehetséggondozás, felzárkóztatás ○ A 9. és 10. évfolyamokon igény esetén évfolyamonként tanulószobai foglalkozásokat biztosítunk a szülők és a tanulók igényei szerint ○ A védőnő és a gyermek és ifjúságvédelmi munka segítésével megbízott pedagógus minden osztályban – évenként elfogadott tematika alapján – mentálhigiénés programot vezet kötelező és nem kötelező tanítási órák keretében ○ Osztályfőnöki órákon társadalmilag elfogadott, a szocializációt segítő témákat dolgozunk fel a tantestület által elfogadott tematika alapján ○ A gyakorlati oktatás képzési követelményeinek teljesítése érdekében tanulócseréket, üzemlátogatásokat, és szakmai tanulmányi utakat szervezünk ○ Kooperatív tanítási - tanulási módszerek alkalmazása az elméleti és gyakorlati oktatás során, differenciált osztályfoglalkoztatás segíti az egyéni képességek fejlesztését ○ A hátrányos helyzetű fiatalokra való tekintettel - a fenntartó engedélyével - kisebb létszámú szakmacsoportok beiskolázását is lehetővé tesszük ○ Az osztálykeretek kialakításakor a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küzdő fiatalokra tekintettel a törvényben biztosított alacsonyabb tanulólétszámokat tervezünk ○ Széleskörű együttműködésre törekszünk a város nemzetiségi és etnikai önkormányzataival az érintett célcsoportok nevelési – oktatási - képzési támogatása érdekében ○ A 9. évfolyamosok beilleszkedését segítő első háromnapi tréning (önismeret, játék, tanulásmódszertan, stb.) ○ A szakközépiskolai 9. évfolyamosok „átzsilipelési” programja 4. 4.1. Mediáció, konfliktuskezelő, vitarendező folyamat 4. 4. 1. 1. A közvetítés (mediáció) meghatározása A mediáció – a közvetítés – egy olyan sajátos konfliktuskezelő, vitarendező folyamat, melynek célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, pártatlan személy, a közvetítő (mediátor) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó, lehetőség szerint írásbeli megállapodás jöjjön létre. A közvetítés – mint szolgáltatás –igénybevételének lehetősége és feltételei Az intézményi munka, a tanítás – tanulás - nevelés, a tanórán kívüli foglalkozások, illetve mindezek feltételei megteremtése és működtetése során viták és konfliktusok merülhetnek fel. Ezek rendezése céljából az érintett felek kérhetik pártatlan közvetítő (mediátor) közreműködését. Amennyire lehetséges, törekedni kell a viták és konfliktusok intézményen belüli békés rendezésére, ezért a vezetőség akkreditált továbbképzés keretében kiképzett, közvetítésben tapasztalatot szerzett saját szakembert biztosít erre a célra.

36

Kompetencia-köre kiterjed: a tanár-diák, a tanár-szülő, a diák-diák viszonylatban felmerült (mediációs) rendezésére.

viták,

illetve

konfliktusok

közvetítéses

Kiemelt figyelmet kell fordítani az intézményi fegyelmi vizsgálatok kiírása során, hogy amennyiben az ügy jellege lehetővé teszi – azaz van kik között, és van mit rendezni – úgy kerüljön sor a közvetítői (mediációs) eljárás felajánlására. Jelezni kell, hogy sikeres közvetítés (mediáció) esetén a fegyelmi vizsgálat megszüntetésre, vagy felfüggesztésre, illetve ezzel párhuzamosan lebonyolításra kerül-e? Ugyanakkor arra is fel kell hívni az érdekeltek figyelmét, hogy az eljárás a jelen szabályozásnak a közvetítés folyamatáról szóló 4.4.1.2. A közvetítés (mediáció) folyamata fejezete e. pontja, ed, ee, ef, eg alpontjaiban foglaltaknak megfelelően, az ügy elévülését megszakítja. 4.4.1.2. A közvetítés (mediáció) folyamata a) A felek közös megegyezés alapján írásban kezdeményezik a közvetítő felkérését. A felkérésnek tartalmaznia kell: aa) felek nevét, lakcímét vagy tartózkodási helyét, ab) a közvetítésre felkért személy nevét, ac) ha a feleket meghatalmazott(ak) képviseli(k), a meghatalmazott(ak) nevét, címét, ad) a vita tárgyát, ae) a felek által az eljárás során használni kívánt idegen és / vagy kisebbségi nyelvet, af) A feleknek kifejezetten nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján, a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni. b) A mediátor a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik, hogy a felkérést elfogadja-e. A mediátor köteles a felkérést visszautasítani, ha a felek bármelyikével szemben összeférhetetlenség merül fel: ba) Valamelyik felet másik ügyben képviseli. bb) A felek bármelyikének hozzátartozója. bc) A felek bármelyikével tanár-diák viszonyban, munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban áll. bd) Az ügyben egyébként érdekelt, elfogult. c) Ha a mediátor a felkérést elfogadja, a feleket elfogadó nyilatkozatában meghívja az első közvetítői megbeszélésre. A tárgyalás helyszíne a mediátor által meghatározott iroda, és sohasem a vitában érintett felek által választott helyszín. A feleknek az első közvetítői megbeszélésen személyesen, együttesen kell megjelenniük. Ha a felek bármelyike a megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indíthatja meg.

37

d) A közvetítő az első megbeszélésen tájékoztatja a feleket da) db) dc) dd)

közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól, folyamatáról, a személyét (és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt) terhelő titoktartási kötelezettségről, arról a követelményről, hogy mint közvetítő az ügyben, csak az ügyhöz tartozó tényeket ismerheti, felhívja a felek figyelmét a jogi képviselet lehetőségére is.

e) Az első megbeszélésen a felek kinyilvánítják, hogy egyetértenek a mediálás szabályaival, s változatlanul kérik a közvetítői (mediációs) eljárás lefolytatását. Ezt a tényt, mindkét fél és a mediátor aláírását is tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. ea) E nyilatkozatban a felek megállapodhatnak titoktartási kötelezettségükben vagy bármilyen más általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekben. eb) Külön megállapodás hiányában, a felek az eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült saját költségeiket (pl.: utazás), valamint az általuk meghallgatni kért személy költségeit maguk viselik. ec) E nyilatkozat aláírásával megindul a közvetítői eljárás. ed) A közvetítői eljárás megindítása az ügyre vonatkozó elévülést megszakítja. ee) Ha a közvetítői eljárás eredményes, akkor az eljárás után az elévülés újra kezdődik. ef) Ha a közvetítői eljárás eredménytelen volt, akkor a befejezést követő 3 napon belül a felek új eljárást kezdeményezhetnek, új közvetítő (mediátor) felkérésével. eg) Ennek hiányában az elévülés újra kezdődik f) Mindkét fél a mediátor jelenlétében, a közvetítő által egyeztetett és megállapított szabályok és sorrend szerint ismerteti az eset fontosabb pontjait, az üggyel összefüggő véleményét, érveit. g) A mediátor a tárgyalásokat úgy irányítja, hogy a felek a múltba való visszatekintés helyett inkább a lehetséges megoldásokat körvonalazzák, majd azt szűkítve megtalálják és megfogalmazzák a kölcsönösen elfogadható kompromisszumos megoldást. h) A mediációs eljárás befejeződik.

ha) A megállapodás aláírásának napján. A mediátor a felek együttes jelenlétében megkötött lezáró megállapodást írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. Ezt az okiratot aláírja a mediátor és a személyesen, együttesen jelenlévő felek. A mediátor rögzíti a megállapodást és a felek aláírásukkal kötelezik magukat az abban foglaltak elfogadására. hb) Azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a mediátorral, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti. hc) Azon a napon, amikor a felek egybehangzóan kijelentik a mediátor előtt, hogy kérik az eljárás befejezését.

38

hd) Amennyiben az eljárásban részt vevő felek a mediátor ismételt felszólítása után sem tartják meg a mediáció szabályait a mediátor eláll a mediációs eljárás folytatásától. A közvetítő (mediátor) a lezárt közvetítői (mediációs) eljárás eredményéről az intézmény vezetését tájékoztatja. 4. 4. 2. Sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/ a/af) A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. A sajátos nevelési igény tényét az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok, valamint a Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottságai állapítják meg. Szakmai alapdokumentumunk az iskola számára a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását teszi kötelezővé. Az eredményes foglalkoztatáshoz szükséges feltételek:

a) A beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal (BTM) küzdő diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás tanulókkal való foglalkozásokhoz a szak- illetve szakértői véleményekben megfogalmazott óraszámban és tartalommal iskolai szakember biztosítása b) A Sajátos nevelési Igényű (SNI) diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkúliás tanulókkal való foglalkozásokhoz a Meixner Ildikó EGYMI-vel kötött együttműködési megállapodás Tanulásszervezési eljárások: a) A tananyag-feldolgozásnál figyelembe kell venni a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. b) Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet kell készíteni, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítani, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmazni c) A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat be kell építi. d) A tanulási, nevelési helyzetekhez, alternatívákat szükséges keresni.

problémákhoz

megoldásához

e) Együttműködés a Meixner Ildikó EGYMI szakembereivel. Iránymutatásukat, javaslataikat be kell építi a pedagógiai folyamatokba.

39

f) Folyamatos értékelést, hatékonyság-vizsgálatot követően, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatjuk az eljárást, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmazunk. 4. 4. 2. 1. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban az, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

40

A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. 4. 4. 2. 2.

Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiségállandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

41

g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. 4. 5. Tehetséggondozás (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/ a/af) 4. 5. 1. Tehetséggondozás az intézményben A Nemzeti Köznevelési törvény a gyermekek jogai közé sorolja a tehetségek felismerését és fejlesztését. E feladat megoldásában az iskola és kollégiuma szorosan együttműködik. A tehetségnevelés elképzelhető útjai az iskolákban a gyorsítás, léptetés, amelynek előnye, hogy egyszerre több év anyagát sajátíthatja el a gyermek. Ami ez ellen szól, az az, hogy így a gyermek izolálódhat kortársaitól. Járhatóbb út a tananyag gazdagítása, dúsítása, melynek alábbi feltételeit kell megteremtenünk: ○ adaptálható programokat kell átvennünk, ○ az iskolának meg kell teremtenie a kellő szervezeti formákat (szakkörök, fakultációk, blokkok, stb.) ○ a fenntartónak biztosítania kell a feltételeket (óraszám, pénzügyi háttér, stb.) A tehetséggondozás alapfeltételei: ○ Elkötelezett, a témában jól képzett szakemberek, akik személyiségként is alkalmasak és képesek a tehetséges tanulókkal való foglalkozásokra. ○ Szükséges a szakemberek felkészítése a tehetséges gyerekek speciális gyakorlati feladatainak megoldására Intézményünk mindig fontosnak tartotta a tudás megszerzésében hátrányt jelentő szociális helyzet okozta problémák kezelését, így bizonyos szociális funkciót is teljesítettünk. Egyetértve a törvényalkotók szándékával, továbbra is gondot fordítunk e feladatokra. Munkánk során felmérjük a szociális hátrányokkal küszködő fiatalokat, a problémák megismerése után egyénre szabottan is foglalkozunk velük. Ilyen foglalkozási formáknak tartjuk: ○ ○ ○ ○

Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok Drog- és bűnmegelőzési programok Pályaorientációs tevékenység Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleteken és fogadó órákon

42

○ Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése ○ A különösen hátrányos helyzetű tanulók arra való ösztönzése, hogy az iskola által nyújtható támogató lehetőségeket igénybe vegyék (menza, ingyenes tankönyvellátás) ○ A tankönyvtámogatás elveit és mértékét a szociális helyzethez és a tanuló tanuláshoz való viszony alapján határozzuk meg. 4. 5. 1. 1. Differenciálás az iskolarendszeren belül Az iskolai pedagógiai program kialakításakor az iskolavezetés, a nevelőtestület, az iskolafenntartó alakítja ki az iskola szervezeti felépítését Iskolánk szakképző évfolyamokat, illetve szakközépiskolai osztályokat indít. 4. 5. 1. 2. Differenciálás a pedagógiai program szintjén ○ ○ ○

○ ○

Elágazások beépítése a tantervi rendszerbe (Belső átjárhatóság biztosítása) Tanulócsoportok, egyének kiemelése azért, hogy különös figyelmet fordítsunk rájuk. (pl. versenyekre felkészítő kurzusok.) Speciális pedagógiai tevékenységek szervezése, amelyek lehetővé teszik a tanulók egyéni jellemvonásainak feltárását, kibontakozását (pl. tanórán kívüli blokkok, érdeklődési körök, stb.) Differenciálást szolgáló szervezeti formák (pl. csoportbontás, szakkörök, tanulmányi, kulturális, szakmai versenyek, stb.) Differenciálást segítő taneszközök biztosítása (oktatócsomagok, számítógépes programok, multimédia, stb.)

4.5. 1. 3. Differenciálás a tanulásszervezésben A tanulásszervezésben többféle lehetőség van a differenciálásra: ○ Képesség és érdeklődés szerinti csoportbontás ○ Tartalmi különbségtétel ○ Követelmények differenciálása Ez minden esetben azért történik – leginkább tanítási órán -, hogy a tanulókban rejlő képességeket, hajlamokat kibontakoztassuk, kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat fejlesszük. A differenciált fejlesztés természetesen csak akkor valósítható meg, ha a tanár rendelkezik a megfelelő pedagógiai kultúrával, és rendelkezésére állnak a szükséges programok, eszközök. 4. 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/ a/af) A tanulási kudarcok csak nagyon ritkán vezethetők vissza egyetlen okra. A pedagógusnak el kell gondolkodnia azon, hogy milyen körülmények fejthették ki hatásukat az adott szituációban. 43

A megválaszolandó kérdések: ○ Miért nem igyekszik a diák? Nem tud, nem akar, vagy mi akadályozza benne? ○ Valamit rosszul tett a tanár vagy a szülő? ○ Vajon problémái vannak-e odahaza vagy a tanárral? Tudnunk kell, hogy nem kizárólag a tanulót érinti, ha ilyen jellegű nehézségek lépnek fel, hanem éppen úgy vonatkozik ez minden, a tanulási folyamatban résztvevő személyre. 4. 6. 1. Teendők Tanulóink jelentős hányada – a szakiskolai képzésben többségük – komoly lemaradással, kudarcokkal terhelten érkezik. Ahhoz, hogy ez változzon szükségesek a következők: ○ Belépéskor minden - az iskola által tanított - tantárgy esetében fel kell mérni azt, hogy a tanuló milyen előképzettséggel bír. ○ A felmérések eredményeinek elemzése után kell programot készíteni arról, hogy a diákokat, azok egyes csoportjait hogyan lehet felzárkóztatni, hogyan lehet a szükséges ismereteket elsajátíttatni. ○ A fentiekkel párhuzamosan tanulási módszereket kell megtanítani a gyerekeknek. Ennek érdekében minden tanítási év első három munkanapján tanulás-módszertani ismereteket nyújtunk növendékeinknek. Ezen túlmenően az egyes szaktárgyak pedagógusai is tanulást könnyítő technikákat ismertetnek és gyakoroltatnak a diákokkal, ha szükséges minden tanítási egység előtt. A módszerek alkalmazása csak akkor lehet sikeres, ha azok beépülnek a tanuló képességi repertoárjába. Amennyiben a tanulók teljesítménye ezt követően sem éri el a megfelelő szintet, úgy évfolyamszintű korrepetálások szervezése szükséges. ○ Amennyiben a nehézségekkel küzdő tanulók ezen alkalmakon, azok önkéntes volta miatt alig jelennek meg, szükséges felvenni a kapcsolatot a szülőkkel. Ebben a szaktanár az osztályfőnök segítségére támaszkodik. ○ Lehetőség szerint kössünk „szerződést” a szülővel és a tanulóval. Ez arra vonatkozzon, hogy mi az a hozzájárulás, amit nekik tenniük kell – tanórai munka, házi feladat, korrepetáláson való megjelenés, stb.- a tanulói siker eléréséhez, és mi az, amit az iskola, a szaktanár és az osztályfőnök ebben az esetben vállal. Használjunk változatos tanulásszervezési módokat. A frontális osztálymunka mellett kapjon nagyobb hangsúlyt a páros tanulás és a csoportmunka. Tanítási óráinkat szervezzünk differenciáltan, mivel a gyermekeknek eltérő időre van szükségük a tananyag elsajátításához. Az iskolába belépő gyerekek általában tanulni akarnak. Tudnunk kell, hogy akár az alul-, akár a túlterhelés elveheti kedvüket az ismeretek elsajátításától. A differenciálás eszköz a megfelelő terhelési szint eléréséhez. Figyelnünk kell a differenciálás során a megfelelő csoportképzésre is. Gyakori, hogy a tanuló egyik tárgyból gyenge, a másikból, harmadikból jobb. A gyerekek idővel változhatnak, ezért nem szabad őket örökérvényű csoportokba osztani.

44

A gyerekeknek érezniük kell, hogy a differenciálás az ő érdekükben történik. Ha kellően indokolni tudjuk az éppen aktuális csoportképzést, a tanulók szívesebben oldják meg feladataikat. Éljünk tudatosabban az ismétlés adta lehetőségekkel. Ne a tanagyag egészét ismételjük. Bontsuk azt áttekinthető „adagokra”, és azokat vegyük át. A tapasztalaton alapuló szabályok a következők: ○ ismétlés egy pár óra elteltével ○ ismétlés egy nap múlva ○ ismétlés egy hét múlva ○ ismétlés egy hónap múlva ○ ismétlés egy félév múlva Minél gyakrabban tárgyalnak és dolgoznak fel egy adott tananyagot módosított szemszögből nézve, annál nagyobb a valószínűsége a beépülésnek. 4. 7. A kollégium sajátos lehetőségei Az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium különböző szakköröket, diákköröket szervez ○ A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: ▪ a személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére ▪ a csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait; a konfliktuskezelő képességet. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek, káros szenvedélyek – dohányzás, alkohol, illetve drogfogyasztás stb. – kialakulása) 4. 8.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ○ Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése szakköri keretekben. - Alkalmi előadás szervezése vagy városi programra mozgósítás, pályázatokra, versenyekre való felkészítés - Az érintett tanulók részére iskolai és/vagy kollégiumi korrepetálásokat szervezünk. Egy-egy területen való kiemelkedő teljesítmény elismerése, hogy az más területekre is kihasson - A tanulmányi versenyeken eredményesen szerepelt diákok faliújságon, sajtóban való elismertetése

45

○

Drog és bűnmegelőzési programok szervezése a Drogambulancia, a bíróság és a helyi rendőrség bevonásával. - Ez elsősorban az osztályfőnöki órák teendője. - Kortárs előadók évenkénti kiképzése (Lehetőleg minden egyes osztály) - Számukra tanórai lehetőséget biztosítunk arra, hogy ismereteiket diáktársaikkal megosszák. - A tudomásunkra jutott drogos eseteket tanórákon dolgozzuk fel. ○ Pályaorientációs tevékenység - Egy-egy sikeres, iskolánkban végzett fiatal vendégként való meghívása. A beszélgetés során kapjon különös hangsúlyt az, hogy mit tett a siker érdekében. - A végzős osztályokba hívjuk meg a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja helyi kirendeltsége munkatársait - Orientáló célú üzem- és intézmény-látogatások szervezése. Erre az osztálykirándulások is alkalmat adhatnak. ○ A szociális juttatások lehetőségeinek megismertetése a diákokkal osztályfőnöki órákon, a szülőkkel szülői értekezleten és fogadóórákon. - A szociálisan hátrányos helyzetben levő tanulóknak a támogatások igénybevételéhez szükséges nyomtatványok kitöltésében segítünk (osztályfőnök, gyermek és ifjúságvédelmi munka segítésével megbízott pedagógus, diáktárs). Hívjuk föl minden esetben a figyelmet a határidők betartására. - A szülőket fogadóórákra és szülői értekezletekre egyénileg hívjuk meg. ○ Ösztönözzük a diákokat és a szülőket helyi, regionális és országos támogatások megpályázására. - A lehetőségeket az osztályfőnökök és a gyermek és ifjúságvédelmi munka segítésével megbízott pedagógus kísérjék figyelemmel. - Nyújtsanak támogatást a pályázatok megírásában is. ○ Kollégiumi elhelyezés - Az osztályfőnökök és a gyermek és ifjúságvédelmi munka segítésével megbízott pedagógus kísérje figyelemmel a diákok kollégiumi elhelyezését. Indokolt esetben tanév közben is keressék az elhelyezés lehetőségét. - Állandó kapcsolattartás a kollégiummal és szükség esetén a kollégium és az iskola fegyelmi bizottságával. - Az áthelyezés vagy elhelyezés segítse elő az érintett előmenetelét, vagy annak a közösségnek a helyzetét, ahonnan a diák kikerül! ○ A tankönyvtámogatás elveinek és mértékének meghatározása. - Az odaítélés elsődleges szempontja a szociális rászorultság és a tanulmányi előmenetel. Emellett – magasabb évfolyamainkon – vegyük figyelembe azt is, hogy a tanuló hogyan teljesíti kötelezettségeit.

46

○

Kiegészítő szakmai programok - Az iskola, a képzés kiegészítő programjain (különféle táborok, programok) való részvételt alapítványa útján is támogassa. - Az iskola a hátrányos helyzetű diákok támogatására külső – esetenként önkormányzati- támogatást is kezdeményezzen. (Fenntartói és lakóhely szerint illetékes önkormányzat) ○ Szociális ösztöndíj - Az iskola elősegíti rászoruló tehetséges diákjai ösztöndíjhoz jutását. - Az osztályfőnökök segítik a szükséges pályázatok elkészítését.

4.9.

A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a nemzeti köznevelési törvény és annak végrehajtási utasításai együttesen határozza meg feladatainkat a gyermek védelmével összefüggésben. A pedagógus alapvető feladata, hogy nevelő-oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, segítse a tanuló képességeinek kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben levő tanuló felzárkóztatását. Minden osztályfőnök feladata, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. Az osztályfőnök feladata, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha a gyermeke fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek. A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok irányításáért az iskola vezetője felel, de köteles abban közreműködni valamennyi pedagógus. A gyermek és ifjúságvédelemi munka segítésével megbízott tanár hangolja össze a gyermekvédelemmel kapcsolatos iskolai munkát, melyet a pedagógusok (kiemelten az osztályfőnökök), az iskolaorvos és a védőnő végez. A gyermek és ifjúságvédelemi munka segítésével megbízott tanár feladata: ○ a tanulók és szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, ○ veszélyeztető okok feltárása érdekében részvétel családlátogatásokon, ○ veszélyeztető okok megléte esetén a gyermekjóléti szolgálat értesítése. ○ Iskolánkban az ifjúságvédelmi tevékenység három területre terjed ki. Ezek a fejlődést veszélyeztető okok:  megelőzése  feltárása  megszüntetése Megelőzés: A megelőzés elsősorban pedagógiai tevékenységet jelent. Célja ugyanis az, hogy megelőzze, elhárítsa vagy enyhítse a tanulókra ható károsodásokat, azokat, 47

amelyek az egészséges személyiség fejlődését megzavarják vagy meggátolják, másrészt segítse azon pozitív hatások érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a tanuló társadalmilag is értékes képességeinek kibontakozásához és kifejlesztéséhez. Pedagógiai munkánk során az alábbiak szolgálják az ifjúságvédelem megelőző céljait: ○ egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, bőrszíne, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva, ○ minden tanuló számára biztosítani kell a feltételeket – az intézmény lehetőségeinek megfelelően – a családi, vagyoni és egyéb hátrányok leküzdésére, ○ az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel (nyílt napok, Szülői közösségi összejövetelek, szülői értekezletek, rendkívüli szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások), ○ segíteni kell a tanulói szervezetek, és a diákönkormányzat munkáját, ○ biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben (osztályfőnöki órák, DÖK rendezvények, diákközgyűlés), ○ biztosítani kell, hogy a nevelés és az oktatás biztonságos és egészséges környezetben folyjon (a tanulmányi rend, pihenőidő, szabadidő, sportolási lehetőségek, étkezési lehetőség biztosítása), ○ a tanulók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani, ○ az intézmény anyagi lehetőségének maximális kihasználásával biztosítani kell az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetést, tanszer- illetve tankönyvellátást, ○ az intézmény éves munkaterveiben kiemelten kell foglalkozni:  a szociális hátrányok, a beilleszkedési és magatartási zavarok enyhítését segítő tevékenységekkel (osztályfőnöki órák munkaterve, tanórán kívüli foglalkozások),  a tanulási kudarcot kezelő illetve felzárkóztató programokkal (tantárgyfelosztás, korrepetálások) ○ a megelőzésre irányuló tevékenység keretében kiemelten kell foglalkozni a szenvedélybetegségek megelőzésével (osztályfőnöki órák, külső programok, tájékoztatók). Feltárás: Az ifjúságvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy azokat a család, az iskola és a szakszolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni. Ennek során az alábbi részfeladatokat kell megoldani: ○ fel kell ismerni, fel kell tárni a tanulók problémáit ○ meg kell keresni a problémák okait,

48

○ segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, ○ jelezni kell a problémát a szakszolgálatoknak. A feltárás során a tanulók fejlődését és nevelését veszélyeztető tényezők közül az alábbiakra kell elsősorban koncentrálni: A testi fejlődést és egészséget veszélyeztető okokra (egészségtelen életmód, táplálkozási hiányosság, tartósan rossz anyagi helyzet, szenvedélybetegségek a családban, túlterheltség, stb. …). ○ Pszichés károsodási okok (család hiánya, csonka család, családon belüli érzelmi viszonyok). ○ A baráti, lakóterületi és szélesebb környezetbeli ártalmak (személyes kapcsolatok, a környezet negatív hatásai). ○ Az iskolai környezet ártalmai (rossz tanár-diák viszony, egyéni kapcsolatok negatív befolyása, túlterhelés, relatív ártalmak: zsúfoltság, büntetési és jutalmazási hibák, sikerélmény hiánya). A problémafeltárás a tanulót tanító szaktanárok folyamatos tevékenysége során valósul meg. Ezek összegzése az osztályfőnök-nevelők kapcsolata során valósul meg, majd gyermek és az ifjúságvédelmi munka segítésével megbízott pedagógus közvetítő – problémamegoldást kereső tevékenységével folytatódik. Megszüntetés: Az iskola és a pedagógusok feladatai közé tartozik az is, hogy részt vegyenek a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében. Ennek érdekében az iskola együttműködik: ○ a Polgármesteri hivatalokkal (lakóhelyi), ○ a Kormányhivatalokkal ○ iskolaorvossal, ○ iskola védőnővel, ○ pedagógiai szakszolgálatokkal ○ családsegítő szolgálattal, ○ nevelési tanácsadóval, ○ rendőrséggel, ○ bírósággal, ○ ügyészséggel, ○ az ifjúságvédelemmel foglalkozó és abban résztvevő szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. A fenti kapcsolatok részben folyamatosak (iskolaorvos, védőnő, nevelési tanácsadó, családsegítő szakszolgálat, pedagógiai szakszolgálatok), részben esetiek (rendőrség, bíróság, ügyészség, egyéb szervezetek). Napi kapcsolatot a gyermek és ifjúságvédelmi munka segítésével megbízott pedagógus tart a városi családsegítő szolgálattal.

49

Rendszeres esetmegbeszélések keretében kerül sor a konkrét problémák elemzésére, feldolgozására és megoldási javaslatok kidolgozására. A megvalósítás – problémamegszüntetés - során a városi intézmények gyermekés ifjúságvédelmi felelőseinek közössége által elfogadott tevékenységeket alkalmazzuk pedagógiai munkánk során. Így: ○ felzárkóztató foglalkozások, ○ tehetséggondozó foglalkozások, ○ a beiskolázások körültekintő megszervezése, ○ indulási hátrányok csökkentése, ○ differenciált oktatás és képességfejlesztés, ○ pályaválasztás segítése, ○ személyes, egyéni tanácsadás (szülőnek és tanulónak), ○ egészségvédő és mentálhigiénés programok, ○ családi életre történő nevelés, ○ iskolai étkezési lehetőség biztosítása, ○ egészségügyi szűrővizsgálatok, ○ a tanulók szabadidejének szervezése, ○ a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, kedvezményes étkezés), 4. 9. 1. Az intézmény, a pedagógus feladatai (20/1012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/ a/ae) Intézményünk a személyes gondoskodások keretébe tartozó ellátások között – szülői és/vagy tanulói igények esetén – a 9-10. évfolyamon napi két óra időtartamban tanulószobai foglalkozást szervez. Figyelemmel kell kísérnie az iskolának a tanulók étkezési ellátását. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok kiterjednek arra is, hogy minden tanuló legalább napi háromszori étkezést kapjon a családjában vagy az iskolában. Az iskolában biztosított az étkezés lehetősége. Amennyiben az ezzel járó költségek megfizetésére a család nem képes, úgy az iskolának kezdeményeznie kell az önkormányzat képviselőtestületénél a természetben nyújtandó ellátás biztosítását a tanuló részére. A hátrányos helyzetben levő tanulók nagyobb odafigyelést, törődést, igényelnek. Rendelkezésre áll a tanulók tankönyvtámogatásának összege. Iskolánk a tanulók számára a törvényekben biztosított keretek között nyújt támogatást azoknak a diákoknak, akik arra ténylegesen rászorulnak és jogosultak. Az intézménynek figyelemmel kell kísérnie a gyermek veszélyeztetettségét, és nyilván kell tartania a veszélyeztetett tanulókat. A pedagógusnak észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredményei látszólag indokolatlanul leromlanak. Fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra. A közvetlen beszélgetés, a megfigyelés, a családlátogatás azok a módszerek, amelyeket a pedagógusnak alkalmaznia kell. Ha a pedagógus úgy ítéli meg, hogy egyedül nem célszerű kimenni a családhoz, akkor a gyermekjóléti szolgálatot kell értesítenie, és segítséget kell kérnie.

50

Amennyiben az iskolai eszközök már nem elégségesek a gyermek érdekeinek a képviseletére, a veszélyeztetettség megelőzésére, illetve megszüntetésére, az iskola vezetőjének kötelessége – az osztályfőnök valamint a gyermek-és ifjúságvédelmi munkát segítő tanár javaslata alapján – értesíteni a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermek-és ifjúságvédelmi munkát segítő tanár feladata a kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal és a gyermekekkel foglalkozó hatóságokkal. 4. 9. 1. 1. A pedagógusok feladatai -

-

-

-

-

-

-

-

A szaktanár-pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése érdekében végzi tevékenységét. Nevelő-oktató munkáját a nevelőtestület által a jelen pedagógiai programban kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programokat és tankönyveket, majd ezek közül, az iskola pedagógiai koncepciója, helyi tanterve alapján, a tanulók adottságaihoz igazítva választja ki a legmegfelelőbbet. Szaktanári tevékenységét a tantervi követelmények, központi programok alapján tervszerűen végzi. Az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít. A tanmenetet - az igazgató által meghatározott időpontban – a közvetlen felettes igazgatóhelyettesnek jóváhagyásra bemutatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, amelyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni. Tanítási óráira és a tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja. (az írásbeliség kezdő pedagógusoknál kötelező) Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen. Arra törekszik, hogy az írásbeli dolgozatok, feladatlapok, mérőlapok objektív tájékoztatást adjanak a tanulók felkészültségéről. A tanítványok szakmai szókincsének fejlesztése érdekében szóbeli felelet formájában is számon kéri tudásukat. A tanév elején ismerteti a tanulókkal a haladási ütemtervet. A témazáró dolgozatokat, a beszámolókat, a vizsgákat, azok követelményeit előre jelzi. Ennek segítségével – tanártársaival együttműködve – biztosítja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írjanak. Az írásbeli dolgozatokat, feladatlapokat legkésőbb 10 munkanapon belül kijavítja. A helyesírási hibák javítása minden tantárgyból kötelező. Gondot fordít az írásbeli munkák külalakjára. Szaktárgyából rendszeresen házi feladatot ad, a kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat. Legalább félévenként minden füzetet ellenőriz. Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket.

51

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári-, szakmai eszközök megfelelő tárolásáról, megőrzéséről és öntevékenyen részt vállal a szemléltető eszközállomány fejlesztésében, beszerzésében. Biztosítja a rendet a tanteremben, tornateremben, szertárban. Ügyel arra, hogy tanítási órája után a tanulók tisztán hagyják maguk után a termet. Gondot fordít a berendezési- felszerelési tárgyak állagának megóvására. Részt vesz a leltározásban. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetében anyagi felelősséggel tartozik. Az eszköz meghibásodását időben jelzi a felettes igazgató helyettesnek, ill. gazdasági csoport vezetőjének. Tanítványai teljesítményét folyamatosan méri. Félévkor és tanév végén legkevesebb 4 érdemjegy alapján minősíti munkájukat. A jegyeket a naplóban a következő színekkel jelöli: szóbeli felelet – kék, témazáró dolgozat – piros, röpdolgozat – zöld, tanórai munka – fekete. A heti egy (vagy annál kevesebb) óraszámban tanított tantárgyak esetében félévenként három osztályzattal is lezárható a tanuló. A tanulók dolgozatait, témazáróit, vizsgadolgozatait egy évig köteles megőrizni. Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát: a tanóra anyagát, sorszámát folyamatosan, naprakészen bejegyzi és aláírásával ellátja a haladási naplóban. Vezeti, illetve beírja a tanuló napi hiányzásának ráeső részét. A tanulók érdemjegyeit beírja (vagy beíratja) a naplóba és az ellenőrző könyvbe. Megírja a javító- és osztályozó vizsgák jegyzőkönyvét, statisztikákat készít stb. A szaktanár részt vesz a tankönyvigény összeállításában, segíti a tankönyvfelelős munkáját. Meghatározza és közli a tanulókkal, szülőkkel a szaktárgyában használatos írószer és egyéb taneszköz szükségletet. Felettesei kérésére bemutató órát tart, közreműködik nyílt napon. Az igazgató jóváhagyásával a lassúbb tempóban haladó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez. A szaktárgyában kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat – az iskola lehetőségeinek kihasználásával – hozzásegíti tehetségük kibontakozásához. (szakkört vezet, tantárgyi, szakmai versenyre készít stb.) Az iskola pedagógiai/szakmai programjában, munkatervében meghatározott – szaktárgyával kapcsolatos – kiegészítő programok, versenyek, belső vizsgák, tanulmányi kirándulások, iskolai rendezvények, ünnepek megszervezésében aktív szerepet vállal, illetve azokon részt vesz. Figyelemmel követi szakterülete regionális és országos rendezvényeit – és az iskola anyagi lehetőségeit figyelembe véve – részt vesz azokon. Tervezi és előkészíti a tanulók szakszerű üzemlátogatását. A tanulmányi kirándulás szakmai programjának összeállításában segítséget nyújt az osztályfőnöknek. Az elmélet és a gyakorlat egységére törekedve rendszeresen konzultál a gyakorlati oktatásban dolgozókkal. A szaktanár részt vesz – osztályfőnöki kérésre – szülői értekezleten, valamint a fogadóórákon. A szülőkkel való találkozási alkalmakkor tájékoztatást ad a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli velük a gyerekek fejlődésében felmerülő problémákat.

52

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Aktívan részt vesz szakmai munkaközössége foglalkozásain, ahol megosztja kollegáival önképzésben szerzett ismereteit, egyezteti velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit. Részt vesz a helyi tantervek kidolgozásában. A munkaközösség-vezető felkérésére továbbképzési célú előadást tart. Aktívan részt vesz az intézmény minőségfejlesztési munkájában. A szaktanár, mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken, joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni. Ötleteivel segíti az iskola éves munkatervének elkészítését. Támogatja a nevelési értekezletek, nevelőtestületi konferenciák előkészítését és felkészülésével hozzájárul a sikeres lebonyolításukhoz. Jelen kell lennie minden iskolai szintű rendezvényen, ünnepségen. Az iskola működési rendjében felmerülő foglalkozásokon (szakszerű-nem szakszerű helyettesítés, beíratás, belső vizsgáztatás, óraközi ügyelet stb.) közreműködik. Kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, a szaktárgya körébe tartozó új, tudományos eredmények megismerése és a szakmódszertani fejlesztések körében való tájékozódás. Köteles hétévenként továbbképzésen részt venni. Tanítás nélküli munkanapokon munkát végez az iskolai munkatervben rögzített program szerint. Szaktárgya tanításával egy időben kötelessége a tanulók személyiségének fejlesztése, a pedagógiai programban rögzített iskolai értékrend következetes képviselete. Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését; ennek előmozdítása érdekében együttműködik az osztályfőnökkel és a vele egy osztályban tanító kollégákkal. Kötelessége a tanulókat humanista szellemben nevelni, jövendő szakmájukra, foglalkozásuk gyakorlására felkészíteni. Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglakozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez. Munkavégzése során korrekt együttműködésre kell törekednie az oktatásban közreműködő személyekkel, szervezetekkel, illetve az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival. A munkája során tudomására jutott információkat megőrzi, nem közöl illetéktelenekkel olyan adatot, amely bármely kollegára nézve káros. Nyilvántartja a tanórájáról hiányzó tanulókat és a tantárgyankénti hiányzások számolásánál (20%, illetve 30%) egyeztet az osztályfőnökkel. Személyi adataiban történt változást (név, lakcím stb.) és betegsége miatti távolmaradását köteles bejelenteni munkáltatójának, lehetőleg azonnal. Betegsége utáni munkába állás időpontjának közlése legkésőbb az előző nap délelőttjén. Óracserére – az érintett pedagógusok írásbeli kérelme alapján - csak az iskolavezetés előzetes hozzájárulása esetén, indokolt esetben kerülhet sor.

Fentieken kívül elvégzi az igazgató vagy a felettes igazgatóhelyettes által elrendelt mindazon feladatokat, amelyek az oktatással – neveléssel összefüggnek és pedagógus szakértelmet igénylő tevékenységnek minősülnek.

53

4. 9. 1. 2. Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnöknek különleges pedagógiai felelőssége van. Abban, hogy milyen közösséggé válik egy osztály, az osztályfőnöknek van a legnagyobb szerepe. Az osztályfőnök viheti a legtöbb személyességet a gyerekek és a tanárok kapcsolatába, Ő ismerheti meg legjobban a gyerekeket. Személyiségének nagyobb hatása lehet az osztályra, mint más tanárokénak Az iskolában a tanulók számára az osztályfőnököknek kell jelentenie a stabilitást és a biztonságot Az osztályfőnöknek meg kell ismertetnie a diákokat jogaikkal, és biztosítania kell ezek érvényesülését. Az osztályfőnöknek segítenie kell abban, hogy a tanulók jobban eligazodjanak a jelenben Az osztályfőnöknek készen kell lennie arra, hogy a diákok megbeszélhessék vele azokat a személyes problémákat, amelyeket sem a szüleikkel, sem a többi tanárral nem tudnak megbeszélni Az osztályfőnöknek szerepéből adódóan sokkal több konfliktussal kell szembenéznie, mint más tanároknak. -

Az osztályfőnököknek közvetítenie kell a szülők és az iskola közötti konfliktusokban

-

Az osztályfőnöknek közvetítenie kell a gyerekek és a tanárok közötti konfliktusokban

-

Az osztályfőnöknek közvetítenie kell a diákok közötti konfliktusokban

-

Az osztályfőnöknek közvetítenie kell az osztályban tanító tanárok közötti konfliktusban.

Az osztályfőnökök feladatai nem érnek véget az osztályfőnöki órával és az adminisztráció elvégzésével. Az osztályfőnöknek törődnie kell a tanulók iskolán kívüli magatartásával is. 4. 9. 1. 3. Az osztályfőnökök feladatai -

Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése; közösségi tevékenységük irányítása; önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése.

54

-

Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi. Ennek írásos dokumentuma az osztályfőnöki órák tanmenetében lefektetett tématerv és foglalkozási terv, melynek formai és szerkezeti követelményeit az osztályfőnöki munkaközösség határozza meg.

-

A helyi tantervben meghatározott órakeretben osztályfőnöki órákat tart. Ezeket használja fel az osztályban adódó szervezési és pedagógiai problémák megoldására.

-

Személyiség– és közösségfejlesztő munkája a pedagógia programban foglalt alapértékek osztályban való elfogadtatására irányul. Ennek érdekében: a) Törekszik a tanuló személyiségének, családi és szociális körülményeinek megismerésére; a szülők iskolával szembeni elvárásainak; a gyerekkel kapcsolatos ambícióinak megismerésére. b) Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit és az osztályon belül uralkodó értékrendet. c) Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, az érintett kollégiumi nevelőkkel, szükség esetén a tanuló előző osztályfőnökével. d) Látogatja osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az addig tapasztaltakat és a következő időszak teendőit. e) Szükség esetén – az igazgató hozzájárulásával - tanácskozásra hívja összes az osztályban tanító tanárokat, az érintett pedagógusokat és kollégiumi nevelőket. f) Az osztályfőnöki órákon és az azokon kívül folyó irányított beszélgetései szolgálják az iskola pedagógiai programját, tartalmazzák a humanista alapértékek elfogadtatására való törekvést.

-

Az igazgató kérésére szükség esetén ismerteti és elemzi az osztály helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását és tanulmányi munkáját.

-

Gondot fordít arra, hogy osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Havonta az osztállyal együtt értékeli a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát, azt az osztály faliújságján grafikus vagy egyéb formában megjeleníti.

-

Segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatását. Novemberben és márciusban javaslatot tesz intenzív fejlesztő foglalkozások szervezésére a bukásra állók számára.

-

Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátítására. Tanulás-módszertani kérdésekkel a 9-10. évfolyamokon az első három tanítási napon intenzíven, a későbbiekben szükség esetén foglalkozzon. Szükség esetén a felsőbb évfolyamokon is szervez hasonló alkalmakat.

-

Gondoskodik arról, hogy az osztály közösségi tevékenysége során alkalmat teremtsen minden tanulónak a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre.

-

Foglalkozási tervet készít. Ebben megtervezi a gyermekek személyiségfejlesztése érdekében elvégzendő felméréseket, vizsgálatokat, a tanulókkal való egyéni bánásmód eljárásait; s az osztállyal való egyeztetés után a tanévre tervezett közös tevékenységeket (kirándulások, egyéb rendezvények).

55

-

Felkészíti osztályát az iskolai rendezvényekre, ünnepségekre. Szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait, ezzel fejlesztve a gyermekekben a szabadidő tartalmas kihasználásának igényét.

-

Értékeli a tanulók minden iskolai tevékenységét, ezzel segítve azok reális önértékelésének kialakulását.

-

Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját. Ellenőrzi azt, hogy az osztály által megbízott tanuló rendszeresen részt vesz-e a diákönkormányzat megbeszélésein. Osztályfőnöki órán biztosítson lehetőséget számára az aktuális diák-önkormányzati témák előterjesztésére.

Törekszik a család és az iskola nevelő munkájának összehangolására, együttműködik a szülőkkel. Ennek érdekében: a) A tanév rendjében meghatározott időpontokban tart vagy szülői értekezletet vagy fogadóórát. b) Megismerteti a szülőkkel az iskola pedagógiai programját és házirendjét. Megbeszéli velük a gyermekeket érintő nevelési elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vonatkozóan. c) Gondoskodik arról, hogy a szülők közösségében képviseletet kapjon az osztály. d) Megszervezi a szülők részvételét az iskolai alapítvány támogatásában. e) A szülők előzetes tájékoztatása és beleegyezése után szükség szerint végez családlátogatásokat. f) Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, alkalmazza a házirendben rögzített dicséret és elmarasztalás formáit. g) A gyerekekkel minden érdemjegyet beírat az ellenőrzőbe. Ellenőrzi, hogy azokat aláíratták-e. - Elvégzi az osztályfőnök adminisztrációs teendőit. a) Olvashatóan bejegyzi az osztályban tanító tanárok nevét. b) Felfekteti és naprakészen vezeti a tanulói ülésrendet (ceruzával). c) Beírja az órarendet (ceruzával), az aktuális változásokat átvezeti. d) Olvashatóan és pontosan, a tanuló személyi igazolványa alapján tölti ki a napló tanulói névjegyzékét. Az aktuális változásokat átvezeti. e) Minden tanév szeptemberében az iskolatitkárok által megadott időben egyezteti azokkal a tanulói adatokat. f) Havonta ellenőrzi a napló haladási részét. A szaktanári órabeírások esetleges hiányait pótoltatja. g) Tanítványai napi hiányzásait ellenőrzi, legkésőbb a hiányzást követő első osztályfőnöki órán igazoltatja. Szükség szerint intézkedik a szervezeti és működési szabályzat 16.3 fejezetében foglaltaknak megfelelően. A havi hiányzásokat a következő hónap 15-éig összesíti. h) Vezeti a tanulói törzslapokat. i) A közösségi szolgálat teljesítésének adatait bevezeti a tanulók törzslapjára, a naplóba és év végi bizonyítványukba. j) Nyilvántartást vezet a tanulók bizonyítványairól. A diákoknak átadott dokumentumok átvételét írásban igazoltatja. k) A statisztika félévi és év végi összesítését teljesíti, időre elvégzi. -

56

l) Az iskola kötelező adatszolgáltatási munkáját segíti azzal, hogy az osztályára vonatkozó szükséges információkat az iskolavezetés rendelkezésére bocsátja a kért formában és módon, a megadott határidőre. -

Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztratív teendőket.

-

Aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, a szakirodalom tanulmányozását, bemutató foglalkozást, különböző témájú felmérések kidolgozását és elemzését vállalja. „A testgyakorlat minden tanintézetben akként szervezendő, hogy mindegyik növendék

4. 10. Egészségnevelési program (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/a/ac, b/bm) Alapvetés hetenként négyszer legalább egy-egy óráig részesüljön korához és testi erejéhez mért gyakorlatokban.” Trefort Ágoston közoktatási miniszter 1881 „Egy nép egészségi állapotát jelentősen meghatározza a nép fizikuma (…). A test megerősítése, edzése elengedhetetlenül fontos, mert a betegségeknek, ezáltal képes ellenállni (…). Az értelmi és erkölcsi nevelés a test nevelése nélkül alapjait veszítheti (…). A mai pedagógiai rendszer csak ideges, korán elfáradt embereket ad az országnak, akik aztán maguk nyugtalanságával, vagy tehetetlenségével csak bajt okoznak ...” Klebelsberg Kuno (1857-1932) volt vallás és közoktatási miniszter „ A sport az nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is a legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós „Test és lélek, erő és szellem jóságos testvérek. Együtt teszik az embert, az értékes embert.” Mező Ferenc „Magyarország lakosságának egészségi állapota több mint három évtizede folyamatosan romlik, és szinte minden mutatója alatta marad az európai, sőt sokszor a kelet-európai átlagnak is.” MTTOE „A nappali rendszerű iskolai oktatásban, valamennyi iskolatípus nevelési-oktatási programjába, minden tanuló számára épüljön be a testnevelés mindennapos elméleti és gyakorlati oktatása.” Magyar Köztársaság Országgyűlése 2003. április 7. „Az orvostudomány bizonyított adatain nyugvó és az Egészségügyi Világszervezet ( WHO ) ajánlása szerint a betegségek megelőzése, a testi-lelki egészség fenntartása, valamint a munkavégzéshez szükséges teherbíró képesség kialakítása érdekében a 618 éves korban napi 1 óra intenzív testmozgás szükséges.” MTTOE 2003. augusztus

57

Ezen – közel sem teljes - történeti áttekintés is jól bizonyítja, hogy az egészségnevelés és azon belül a testnevelés óraszámainak növelése milyen fontos tényező a nemzet egészsége és munkaképességének fenntartása érdekében. Az intézményre nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra való nevelésében, Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni kell a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Legyen képes a tanuló a testi és lelki egészség összefüggéseinek felismerésére. Határozottan fel kell lépni a káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, alkohol, drog, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegénység) ellen. Megkerülhetetlen feladata az iskolának, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre felkészítéssel. A testi és lelki nevelés szinte minden tanórán és tevékenységben megvalósulhat, de kiemelten a  testnevelés, biológia, osztályfőnöki órán,  sportköri foglalkozásokon,  felvilágosító előadásokon (védőnő, orvos, rendőrség),  videó-filmek közös megnézése és megbeszélése során,  egyéni és kiscsoportos beszélgetések, vetélkedők és versenyek során. 4. 10. 1. Intézményünk egészségnevelési programjának területei 4. 10. 1. 1. Testnevelés órák keretében (20/2102. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/b/be ○ ○ ○ ○

○ ○ ○ ○ ○

A testnevelés a 2012-2013. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben heti öt órában történik. A heti öt óra a következőképpen teljesíthető: - heti öt testnevelés órával A tanórán kötelező a képességekhez mért aktív részvétel. A tanórai megjelenés olyan legyen, hogy a tanuló a kijelölt feladatokat elvégezhesse, saját és tanulótársai egészségét és biztonságát ne veszélyeztetése. (műköröm, zselés haj, testékszer, stb.) A tanórai testnevelés élettani terhelésének és pozitív emocionális hatásainak összehangolása. Jó hangulatú órák vezetése. A keringési és légzési rendszer fejlesztése érdekében tartós, folyamatos közepes iramú futás alkalmazása minden órán. A fizikai képességek - gyorsaság, erő, állóképesség – folyamatos fejlesztése. Az akarati tényezők, a csapatszellem, az együtt egymásért érzés erősítése. Felelősség vállalás magam, társaim és az iskolám iránt.

58

○

Speciális tartásjavító gyakorlatok alkalmazása minden testnevelés órán. A tanulók optimális testsúly – testmagasság arányának megállapítása hazai standard értékek alapján. Motoros próbák felmérése, azok értékelése és összehasonlítása. A testnevelés órák higiéniájának biztosítása (öltözői rend, tornatermek tisztasága) Tiszta, egységes, az iskola emblémájával ellátott felszerelés viselete. Ékszerek viselete tilos.(saját- és a tanulótársak védelmében) Testnevelés órák utáni tisztálkodási igényének kialakítása, a feltételek biztosítása. Tehetséggondozás iskolán belül és iskolán kívül (egyesületbe irányítás). Felzárkóztatás: kapjon mindenki képességéhez mért feladatot. A tanulók érdemjegyének megállapítása egyéni képességeiknek és fejlődésüknek megfelelően. A rendszeres testmozgás biztosítása érdekében – a szakorvos által felmentésre javasoltak kivételével – minden tanulónak részt kell vennie a testnevelés órákon.

○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

Az érdemjegy megállapításának összetevői: ○ felmérések, bemutatások ○ órai munka, motiváltság, hozzáállás ○ versenyzés (tanórán kívüli tevékenység)

4. 10. 1. 2. A tanórákhoz kapcsolódó nevelés keretében ○ ○

Az időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása. Javaslat az egészséges étkezési szokások kialakítására (reggeli, ebéd, vacsora). Mit, mennyit együnk? Törekvés az egyéni higiénia és táplálkozási szokások (fogmosás, étkezés előtti kézmosás, vitamindús, változatos táplálkozás) kialakítására. Tanácsadás a munka, alvás, pihenés helyes arányainak kialakításához. A fizikai és szellemi terhelés helyes aránya. Aktív kikapcsolódás. A drogok, dohányzás és alkohol élettani hatásai. Ismerje meg szervezete működését, reakcióit, fejlesztésének lehetőségeit és módszereit. Napi időbeosztás, tervezés. Az iskolai testnevelés és sport környezete higiénés állapotának folyamatos javítása, korszerűsítése.

○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

4. 10. 1. 3 Tanórán kívüli szabadidő keretében ○ ○ ○

○ ○ ○

Sportfoglalkozások, házi versenyek szervezése. (tömegsport jellegű) Felkészítés különböző versenyekre. (minőségi sport) Továbbtanulással kapcsolatos felkészítések. (rendészeti képzés, tanári pálya) Sportnapok, vetélkedők szervezése Kirándulások, táborozások szervezése. A vízi túrázás és a sí táborozás népszerűsítés

59

4. 10. 1. 4. Gyógytestnevelés Az egészségügyi prevenció rendje: az iskola éves munkatervével szinkronban egészségügyi munkaterv készül. Az iskola egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki. ○ A tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata ○ A könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése szakorvosi javaslatra. ○ A vizsgálatok szervezésénél törekedni kell arra, hogy lehetőleg ne zavarják a tanórákat. (délutáni szűrés) ○ Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az osztályfőnökökkel egyeztetve jelöli ki. ○ A tanulók egy részének egészségügyi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített- vagy gyógytestnevelés foglalkozást írjon elő számukra. Ekkor a tanulók részt vesznek a testnevelési tanórán, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapottól függően – nem kell végrehajtaniuk, helyette korrekciós feladatokat kapnak. ○ Az iskolaorvos – szakorvos véleményének figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja. ○ A gyógytestnevelést szakorvosi javaslatra a kórház gyógytornászai végzik. ○ Ha a tanuló egészségi állapotában változás áll be, a testnevelő tanár javaslatára, az iskolaorvos és a védőnő, munkaegészségügyi vizsgálatot rendelhet el, mely vizsgálatot szakorvos végez el. 4. 10. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/a/ak) Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját. A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia, a kémia, a testnevelés, az osztályfőnöki, valamint védőnői osztályfőnöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik. A legfontosabb elsajátítandó ismeretek: Az elsősegélynyújtás fogalma Sérülések típusai Helyszínbiztosítás Kapcsolatteremtés, felismerés Légzésvizsgálat Légút biztosítás Mentőhívás Segélynyújtás A segélynyújtás helyes sorrendje Tömeges baleset

60

A tanulmányi kirándulások is kiváló lehetőséget kínálnak az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Az iskola éves programjában a Radnóti nap egyik állomásaként védőnői segítséggel készítjük fel diákjainkat az előforduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására. A fentieken kívül a biológia tantárgy tanmenetébe a következő témák kerülnek beépítésre: - Háziorvosi és szakorvosi ellátás, szűrővizsgálatok rendszere. - Alapfokú elsősegély-nyújtási és újraélesztési ismeretek. A kémia tantárgy 9-10. évfolyamos tematikájába az alábbi anyag kerül: - Veszélyjelek, biztonsági előírások szerepe, értelme, teendők egyes mérgezések esetén. 4. 11. Környezeti nevelés (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/ b/bm) A cél meghatározása Környezet alatt komplex módon a természeti, a mesterséges (alkotott) és a társadalmi környezetet értjük. A környezeti nevelés célja: a tudatformálás, a társadalmi környezet olyan javítása, amely nélkül nem képzelhető el sem a természeti, sem pedig a mesterséges (alkotott) környezetben érdemi változás, nem létezhet fenntartható élet és fejlődés. A környezet állapota, a környezetvédelem helyzete napjainkban közéleti kérdéssé, közüggyé vált, mert mindennapi életünk egyre szorosabb kapcsolatban áll a környezettel. A természet és a munka egyaránt termelési tényező és mindkét kategóriának egyre nagyobb szerep jut a gazdaságban, a gazdálkodásban. A munka bizonyos értelemben szabályozni képes önmagát, ugyanez nem mondható el a természetről, a környezetről. A környezet terhelése több területen megközelíti, vagy eléri a tűrés határát. Ezt a folyamatot úgy lehet lassítani vagy megállítani, hogy az élet minden területén közösen teszünk a környezet érdekében és felvilágosító, nevelőmunkával formáljuk az emberek tudatát. Környezetünk állapota, a levegő, a víz és a talaj regenerációs képessége a végsőkig terhelt. A tájat továbbra is beépítjük és ”kiürítjük”. A kihalt állat- és növényfajok száma nő. A természet iránti érdeklődés felkeltése, a tanulók ez irányú érdeklődésének fokozása össztársadalmi érdek. A természetbarát magatartás adaptált és rendszerezett információnyújtás, valamint közvetlen kapcsolat útján valósítható meg. A szemlélet kialakulását erősítheti tanulóinkban a környezetvédelem, az egységes szemléletmód kialakítása. Tapasztalati térnek iskolán belül a tanműhely, valamint az üzemlátogatások tekinthetők. Diákjainkban alakítsuk ki a mostani környezeti szituációkhoz való alkalmazkodóképesség alapjait. Felelősségtudat kialakítása levegő, víz, talaj, növényés állatfajok iránt. A környezeti nevelés jelentősége az oktatásban már nem kérdéses, szerepe azonban minden szakon és tantárgyon belül változó. Ennek megfelelően különböző dolgokra lehet a tanulók figyelmét ráirányítani a tanórák során, a végcél azonban minden területen ugyanaz: ráébreszteni a fiatalokat a környezet és a társadalom kapcsolatára, a környezet szerepének változására.

61

A környezeti nevelés legfontosabb célkitűzései: ○ A tanulók legyenek képesek a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik és jogaik gyakorlására, ○ A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, ○ Tudjanak tájékozódni térben és időben, igazodjanak el a természeti jelenségek között, ○ Ismerjék a környezetvédelem aktuális problémáit, ○ A tanulók tudatosan kapcsolódjanak be közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Konkrét tevékenységek: ○ környezetünk aktív védelme, ○ szaktárgyi órákon, osztályfőnöki órákon, tanulmányikirándulásokon ismeret és tapasztalatszerzés, ○ iskolai rendezvények szervezése, tanulmányok készítése

és

osztály-

Feladataink Mivel a környezeti nevelés magatartást formál, elsősorban a tanuló személyes aktivitására kell épülnie, fokozatosan táguló körű együttműködés formájában. Meg kell értetnünk, hogy a környezeti problémák megoldása tudományos, technikai, gazdasági, jogi és politikai tényezők összehangolását jelenti, így azok csak összefogással érhetők el. Serdülőkorban az indirekt nevelési módszerek bizonyulnak a leghatékonyabbaknak, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a felelős környezeti magatartás élményközpontú tanulási helyzetek kialakításával és a diákok aktív tevékenysége során szerzett gazdag tapasztalatokkal történjen. Módszertani ajánlás Törekedni kell (a tanulók személyes aktiválásának céljából) a környezeti nevelés legeredményesebb tanulásszervezési formáinak, mint: ○ önálló megfigyelési feladatok, ○ projektmódszer, valamint leghatékonyabb színtereinek: ○ terepfoglalkozás, ○ helyi akciók szervezése, lebonyolítása, (pl. TeSzed) fokozatos megismerésére, kidolgozására és bevezetésére integráltan valamennyi iskolánkban oktatott olyan tantárgy keretén belül, ahol a kapcsolat kézenfekvő és természetes. Mindez csak körültekintően, az adott tárgy, diszciplína jellemzőinek, lehetőségeinek és az adott tanulói csoport összetételének, előismereteinek messzemenő figyelembevételével lehetséges. 4. 11. 1.

Környezeti nevelés a tantárgyakban

Tantárgyi keretben különbözőképpen illeszthetjük be a környezeti nevelés kérdését: ○ A tanmenet részét képezve, és azzal szerves egységet alkotva önálló modulként kezeljük 62

○ A tanmenet részét képezve nem kezeljük önálló modulként, hanem az adott óra anyagába illesztjük be a környezeti neveléssel kapcsolatos információkat ○ Az összefoglalás során szentelünk külön időt a környezeti nevelés kérdésének Testnevelés A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. Értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentősen befolyásolják egészséges testi-lelki fejlődésüket. Sajátítsanak el sok mozgást igénylő népi játékokat. Biológia A tanulók ismerjék meg az ökológiai rendszerek felépítését, az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel az okokozati összefüggéseket. Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. Tudjanak a veszélyes hulladékok kezeléséről, a környezetszennyezés (víz, levegő, talaj) hatásáról az állatok életmódjára, viselkedésére. Ismerjék a savas eső és a szennyezett városi levegő hatását a növények életműködésére, szerveinek fejlődésére, a műtrágyázás hatását a mezőgazdasági növények egyes szerveinek működésére Legyenek ismereteik tanulóinknak a következő témakörökben: ○ A sejtek anyagcseréjére ható környezetszennyező anyagok ○ UV sugárzás, az ózon- és a zajszennyezés hatása ○ A hormonkezelt növények és állatok hatása az emberi szervezetre ○ A radioaktív sugárzás hatása ○ Környezetszennyező vegyületek hatása az immunrendszerre, az allergiás megbetegedések ○ Az egészségtelen táplálkozásra biztató reklámok ○ A dohányfüst károsító hatása ○ A magzat fejlődését károsító környezetszennyezések ○ Az ivarsejteket érő sugárzások örökletes hatása ○ A környezetszennyezés hatása az életfeltételek romlására ○ A környezetszennyezés megelőzésének lehetőségei ○ Az ember szerepe a természetes életközösségek megőrzésében ○ A természetes és mesterséges környezetszennyezők Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatokat a közvetlen élő és élettelen környezetükről, ismerjék meg és őrizzék a természeti, és az ember alkotta táj szépségeit. Érzékeljék a világ globális problémáit, és

63

értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit. Matematika A tanulók legyenek képesek a logikus gondolkodásra, fejlődjön lényegkiemelő és szintetizáló képességük. Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. Legyenek képesek a reális becslésekre, alakuljon ki bennük a rendszerben való gondolkodás. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni. Fizika A tanulók ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat. Tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni. Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgések) egészségkárosítását, tudjanak ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeiről. Kémia A tanulók értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és az épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel. Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék fel a természeti, illetve a művészeti szépség rokonságát. Ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére: tudjanak példát említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulására. Váljanak képessé a természetes alapanyagok kreatív alkalmazására, ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és forma összefüggését. Magyar nyelv és irodalom és anyanyelv A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre. Ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat. Tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni. Ismerjék a könyv- és könyvtár használat: Dolgozzanak fel Környezeti témákat különböző információhordozók felhasználásával

64

Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, legyenek képesek értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására. Ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete. Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével. A tanult nyelv segítségével ismerjék meg más népek, országok környezeti problémáit, értsék meg az egész világot érintő globális gondokat. Szakképzés A tanulók sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát és legyenek birtokában a szükséges környezetvédelmi ismereteknek. Ismerjék a környezetbarát technológiákat, környezetbarát anyagokat, a termékek használatát, sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos termelés, illetve gazdálkodás módszereit. Fordítsanak kiemelt figyelmet a munkahelyi környezet tisztaságára, a környezeti biztonságra, a hulladékok szakszerű kezelésére. Osztályfőnöki tevékenység Az osztályfőnök a környezeti nevelésben nagy szerepet kap: összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor lehet hatékony, ha az legalább egy, de inkább a képzés teljes idejére tervezett sokszínű szocializációs program. Javasolt témakörök az évfolyamokon: 9. évfolyam: Életvezetés, családi szokások a múltban, jelenben, illetve merre is haladunk 10. évfolyam: Testi-lelki problémák, és a környezet, a megoldás lehetséges módjai 11. évfolyam: A média szerepe életünkben, a tájékoztatás erkölcse, hirdetések, reklámok 12. évfolyam: Intézmények, civil szervezetek a környezet védelemében 13-14. évfolyam: Az állampolgári felelősség a környezet „használata” során 4. 11. 2. Környezeti nevelés a tanórán kívüli nevelési területeken A tanórán kívüli nevelési területek (szakkörök, versenyek, vetélkedők) kiváló lehetőséget biztosítanak a környezet tapasztalati úton történő megismerésére. Ezen keretek között a problémák megértése, a tanulók és környezetük viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeik tisztázása olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, amelyek hagyományos tantermi órák során nem biztosíthatóak.

65

A törvény által biztosított időkeretekben a rendelet kötöttségeihez és lehetőségeihez igazodva számos lehetőség kínálkozik: Szakkörök, amelyek keretében kiscsoportos foglalkozásokon egy-egy projekthez kötődően nyílik lehetőség a minket körülvevő környezet behatóbb vizsgálatára Verseny, vetélkedők, amelyeken a tanórán és a tanórán kívüli alkalmakon elsajátított tudásról tehetnek tanúbizonyságot a diákok Terepgyakorlatok során a terepen - a tantermen kívül a környezet valóságában megszerezhető tudáshoz, illetve elvégezhető tantervi követelmények teljesítéséhez biztosítunk feltételeket, lehetőségeket. A terepgyakorlat az ismeretszerzésre összpontosít, adott megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésére, pl.: tájolási, tájékozódási gyakorlat, növényhatározás Tanulmányi kirándulás, amely lehetőséget ad a jelentős, híres, érdekes tárgyakkal, esetleg személyekkel, jellegzetes helyekkel való találkozás élményének megélésére 4. 12. Fogyasztóvédelem Az iskola fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatait az egyes tantárgyak tanmeneteiben fogalmazzuk meg. 4. 13. Médiatudatosságra nevelés Egyre nagyobb szükség van arra, hogy a fiatalok megkapják azt a felkészítést, amely alkalmassá teszi őket a média világában való biztonságos eligazodásra. Ezt az információ mennyisége és az információs csatornák elképesztő mérvű gyarapodása is indokolja. A média szerepét a jövőben várhatóan tovább növeli a különféle technikai és technológiai lehetőségek bővülése. Ma már a mozgókép – és ezen belül a televízió – fontosabb szerepet játszik a fiatalok kulturális és szellemi fejlődésében, mint a nyomtatott tartalmak, azaz a könyvek, az újságok és a magazinok. Az információ robbanásszerű terjedése azonban a másik oldalon kiváló lehetőség a tudás forradalmi, és egyben demokratikus térhódítására. Ezekre a kihívásokra az iskolának is válaszolnia kell, és mindezekkel a lehetőségekkel tudni kell élni a jövőben. A fiataloknak meg kell tanulniuk szükségleteiknek megfelelően szelektálni az információkat, mindenkor értékelve azok pontosságát, elfogulatlanságát és megbízhatóságát. Fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes képernyős tartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak.

66

El kell érnünk, hogy diákjaink: • Megismerkedjenek a média működésével és hatásmechanizmusaival. • Tisztában legyenek a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal. • Tudják megkülönböztetni a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés módjait. Képesek legyenek a valós tények és a fikció megkülönböztetésére.  Felismerjék a valóság ábrázolásának különböző szintjeit.  Egyre többet tudjanak a tévéműsorok, a videó- és számítógépes játékok, a filmek, az interaktív rendszerek és weboldalalak működési mechanizmusáról, ezek gyártásának és terjesztésének módjáról és céljáról.  Meg tudják különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól.  Tudatában legyenek annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel (pl. termékek célzott elhelyezésével) a műsorokon belül is találkozhat, sőt, fel is ismerjék ezeket, és a reklámokhoz kritikus hozzáállással viszonyuljanak.  Tudatában legyenek annak, hogy a hírek és hírszerkesztés mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek.  Képes legyenek tudatosan megindokolni, hogy miért kedvelik az általuk preferált médiatartalmakat. Tanulóink „médiatudatossága” elérését nem köthetjük meghatározott tantárgyhoz. Az osztályfőnöki óra mellett a művészeti, a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem és kommunikáció órák kínálják a legkézenfekvőbb lehetőséget. 4. 14. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát.

67

5. A képzés rendje 5.1.

Az intézmény gyerekképe Iskolánk gyerekképét jelentősen differenciálja az a tény, hogy beiskolázásunk három jól elkülöníthető képzési irányban folyik, s ennek megfelelően más-más társadalmi rétegből vonzanak fiatalokat. Szakiskolai képzés ○ szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamok Szakközépiskolai képzés ○ érettségi vizsgára felkészítő 9-12. évfolyamok ○ szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamok Szakközépiskolai felnőttoktatás (belépés feltétele: betöltött 16. életév) ○ érettségi vizsgára felkészítő 11-12. évfolyamok nappali és esti/levelező tagozat ○ szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamok

5.2.

Tanulóink életkor-pszichológiai sajátosságai A képzési szakaszok szerint elkülöníthető főbb csoportokon belül életkori jellemzők szerint tovább kell differenciálnunk: ○ serdülők (14-16 év) ○ ifjúkorúak (17-18 év) ○ fiatal felnőttek (19-24 év) korosztályai szerint A serdülők domináns személyiség jellemzője a személyes identitás, az „én” – azonosság keresése, a kortárs csoportok erős befolyása. Az ifjúkorúak a megismert és általuk elfogadott társadalmi struktúrákban keresnek kapcsolatokat, és igyekeznek beilleszkedni. A fiatal felnőttek korosztályát az önrendelkezés és intimitás iránti igény, valamint a célkeresés és célkitűzés jellemzi leginkább. 5. 2. 1. A szakiskolai csoport Ebbe a csoportba döntően a társadalmi hierarchia alsó, hátrányos rétegeiből érkeznek gyerekek. A szülők általában alacsony képzettségűek, javarészt mezőgazdasági dolgozók, betanított ill. szakmunkások. Jelentős a roma etnikum aránya. A szülők gyakran munkanélküliséggel küszködnek, a csonka családok száma nagy. Többnyire nehéz anyagi körülmények között élnek, veszélyeztetett és hátrányos helyzetben. Jellemző az alacsony igényszint és a differenciált, alulnivellált kulturális háttér. Meghatározó értékek: pénz, szórakozás, autó, divat, barátok, lakás, tartós fogyasztási cikkek. A szakiskolai csoport serdülői iskolai sikertelenségekkel, kudarcokkal terhelten, a kényszeres „választástól” frusztráltan, korlátozott jövőképpel érkeznek a szakmunkásképzésbe. Alacsony szintű írás, olvasás készségük megértési problémákat indukál.

68

Jelentős motívumuk a kudarckerülés, amely passzivitásban, feladatvégzésük halogatásában, elhanyagolásában nyilvánul meg. Gyakori körükben az agresszív viselkedési minták követése. Rövid távon gondolkodnak. 5. 2. 2. A szakközépiskolai csoport A szakközépiskolai csoport tanulói a középosztályból leszakadó illetve oda felemelkedő rétegekből származó szülők gyermekei. A szülők adminisztratív dolgozók, kereskedők, ügyintézők, mezőgazdasági vállalkozók köréből kerülnek ki, de megjelentek a szülők körében mezőgazdasági dolgozók, betanított ill. szakmunkások, valamint – növekvő arányban - a roma etnikum is. A kulturális háttér igen eltérő, de az igényszint, az önállósodás vágya és igénye itt már jelentősen motivál. Az anyagi körülmények általában kiegyensúlyozottabbak. Meghatározó értékek: anyagiak, jó foglalkozás, önállósodás, lakás, kocsi, család és barátok, utazás, fogyasztási cikkek. A szakközépiskolai csoport középiskolásai választásuk és teljesítményük sikerének tudatában optimistábbak és küzdőképesebbek, mint a szakiskolai csoport tagjai. Jövőképük perspektivikusabb. Tanulási alapkészségeik jobbak, bár sok a mechanikusan sulykoló (magoló) közöttük. Érdeklődésük nyitottabb mint szakmunkástanuló társaiké, bár jellegzetesen a tömegkommunikáció sugallta életstílusra irányuló. A csoportnormákhoz való alkalmazkodásuk jobbnak mondható. A szakközépiskolai csoportban külön helyet foglalnak el az érettségizett, első szakmájukat tanuló diákjaink. Ezeket a fiatalokat a kvalifikált szakemberré válás igénye motiválja. Egy részük a felsőfokú továbbtanulás sikertelenségének tudatával vesz részt a képzésben. A szakmatanulás „vigaszágán” a még lehetséges élet-karrier egy alternatíváját keresik. Tanulási készségeik jobbak, de motivációjuk (kevés kivételtől eltekintve) nem túl erős. Önrendelkezésre irányuló törekvéseiket és vágyaikat gyakran kifejezésre juttatják. 5. 2. 3. A szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők A szakközépiskolai felnőttoktatás 9-12. osztályának feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, valamint a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezeket. A szakközépiskolai felnőttoktatás ezzel együtt a szakmai tudás meghatározott köreit nyújtja. Ebből kiindulva a szakközépiskolai felnőttoktatás megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget

69

biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A szakközépiskolai felnőttoktatási csoportba tartozókat családjuk alapvetően ösztönzi és támogatja továbbtanulásukban. Ők a kvalifikáltabb munkalehetőség megszerzésének érdekében vállalja a továbbtanulást. A nappali tagozaton tanulók a halasztott munkába állással a pályakezdő munkanélkülivé válás problémáját is megoldják. A levelező és esti tagozaton tanulók gondolkodásmódja nagymértékben függ előképzettségük tényleges színvonalától. Meghatározó az a tevékenység elsősorban munkájuk természete – amelyben élnek, s azok a szociális viszonyok, amelyek életük közvetlen társadalmi hátterét alkotják. Tanulási készségük közepes, de akinek szakmai előmenetele függ az érettségitől, az igyekszik mindent megtenni a siker érdekében. 5. 3. A képzés belső szakaszai Iskolánkba a tanulók az általános iskola nyolcadik osztályának teljesítése, illetve a megszerzett érettségit követően iratkozhatnak be, amennyiben az előírt egészségügyi követelményeknek is megfelelnek. A HÍD II program diákjai belépési előfeltétele az általános iskola 6. évfolyamának sikeres elvégzése és a betöltött 15. életév. 5. 3. 1. A szakaszok száma, időtartama, egymásra épülése 5. 3. 1. 1. Szakiskolai képzés A szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamok számát az Országos Képzési Jegyzék határozza meg. A szakmacsoportokat, a megszerezhető szakmai képesítéseket a szakmai program tartalmazza.

5. 3. 1. 1. 1. Szakmai képzés 9-11. évfolyam cél: felkészülés a szakmai vizsgára beiskolázás: megfelelő előképzettséggel rendelkező fiatalok számára

5. 3. 1. 1. 2. HÍD II. program A Híd II. programban a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú vagy idősebb − általános iskolai végzettség nélküli − fiatalokat képezünk. A program azok számára ad lehetőséget, akik alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkeznek, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek. Abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévüket betöltik általános iskolájuk kezdeményezi a tanuló felvételét. Segítséget nyújtunk a tanulóknak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel.” A Köznevelési hídprogramokban a tanuló részére szervezett nevelés-oktatás során az alapműveltség elsajátítása, elmélyítése folyik, amely a valós 70

élethelyzetekhez és a személyes élményekhez kapcsolódó tanulás, továbbá a tanulóhoz igazodó egyéni pedagógiai gyakorlat és a tanulóra szabott egyéni fejlődési terv és az ahhoz igazodó értékelés alapján történik. Ennek során megjelennek a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz, szakképzés előkésztéséhez szükséges kompetenciák. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a részszakképesítés megszerzésének lehetőségének biztosításával. A 20 hónapos HÍD II. program azon kereteit választottuk, amelyben a rövidebb képzési idejű rész-szakképesítés mellett hosszabb közismereti képzést nyújtunk, mivel diákjaink jelentősebb alapkompetencia-hiányokkal küzdenek. A program sikeres befejezését követően iskolánkban ennek beszámításával folytathatják tanulmányaikat a teljes szakképesítés megszerzéséért is. 5. 3. 1. 2.

Szakközépiskolai képzés

A szakközépiskolának érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó és szakmai érettségi vizsga útján munkakör betöltésére jogosító szakképesítést adó négy középiskolai évfolyama van. Az ágazati besorolást, a szakmacsoportokat, a megszerezhető szakmai képesítéseket a szakmai program tartalmazza.

5. 3. 1. 2. 1. 9-12. évfolyam cél: felkészülés az érettségire, a szakmai érettségi vizsgára a helyi tanterv alapján beiskolázás: a reszortfelelős miniszter vonatkozó rendelete alapján

5. 3. 1. 2. 2. szakképzés 1/13-2/14. évfolyam cél: felkészülés a szakmai vizsgára beiskolázás: érettségivel rendelkező fiatalok számára Az egyes osztályokban a közismereti tárgyakat együtt tanulják a diákok, míg a szakmacsoportos képzésben az ágazatnak megfelelő csoportbontásra kerül sor. Mivel a vonzáskörzet általános iskoláinak jelentős részében a német nyelvet nemzetiségi nyelvként is oktatják, lehetőséget adunk - úgy a szakközépiskolában, mint a szakiskolában - arra, hogy a hozzánk beiratkozók ilyen irányú tanulmányaikat tovább folytathassák. Az osztálykeretek összeállításánál a rendező elv továbbra is a szakmacsoport, de a nemzetiségi nyelvi oktatásban részesülők esetenként több szakmacsoportos osztályból összegyűjtve órarendi keretekben kapják a nyelvi képzést. Mivel az európai integráció egyik fontos feltétele a nyelvtudás, kiemelt figyelmet fordítunk erre a területre. Minden osztályban oktatunk egy idegen nyelvet, a szakközépiskolai osztályokban igény esetén lehetőséget biztosítunk

71

második idegen nyelv tanulására is. A nyelvoktatást szakirányú végzettséggel rendelkező pedagógusok végzik, csoportbontással. Fontos szerepet tulajdonítunk az informatikának. Minden osztályunk kis csoportban részesül számítástechnikai oktatásban. Tanulóink nyelvi és informatikai tudásukat szakköri keretek között bővíthetik.. A számítástechnika szakkörön az ECDL vizsgára való felkészítés is folyik. Intézményünk ECDL vizsgaközpont. A felzárkóztató és a tehetséggondozó foglalkozásokat évfolyamszinten végezzük. Külön a szakközépiskolában és a szakképző évfolyamokon. A nem kötelező tanórán kívüli foglalkozásokkal is az alapelvekben megfogalmazottakat szolgáljuk. A már említett nyelvi és számítástechnikai oktatáson túl a közoktatási törvényben előírt óraszámban tartunk felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozásokat (magyar, matematika, szakmai elméleti tantárgyak és szakmai gyakorlat, stb.). Tanítási órán kívül is biztosítjuk a sportolás és a mindennapos testedzés lehetőségét diákjainknak. Működtetjük az iskolai sportköröket. A hátrányos helyzetű, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő roma származású tanulók segítésében a helyi roma önkormányzattal működünk együtt. Szervezői és résztvevői vagyunk különböző tantárgyi versenyeknek. Tanulóink indulnak a szakmunkástanulók évente megrendezésre kerülő tantárgyi tanulmányi versenyeken az SZKTV-n. Szakközépiskolás tanulóink az OKTV versenyein vesznek részt.

5. 3. 1. 2. 3. Felkészítés emelt szintű érettségi vizsgára Lásd. 4. számú melléklet. 5. 3. 1. 3. Szakiskolát végzettek középiskolája Érettségi vizsgára felkészítés a Szakiskolát végzettek középiskolája 11-12. évfolyam ○ Szakiskolát végzettek középiskolája esti/levelező tagozat ○ Szakiskolát végzettek középiskolája nappali tagozat 5. 4. Képzési specialitások, irányok A megfogalmazott alapelveket és a belőlük adódó célokat nevelő-oktató munkánkban valósítjuk meg az iskolahasználók igényeinek figyelembe vételével. A szakiskolai és a szakközépiskolai szakirányok megválasztása egyaránt a munkaerőpiaci igények szerint változik/változhat. 5. 4. 1. Osztály - és órakeretekben ○ Csoportbontás a nyelvi és a számítástechnikai órákon ○ Törekszünk arra, hogy magasabb létszámú osztályainkban a matematika és magyar nyelv irodalom órákat csoportbontásban tartsuk. ○ Egy szakmacsoporton belül az azonos szakmai alapozó tantárgyakat lehetőség szerint csoportösszevonással tanítsuk; a központi programok ajánlásának megfelelően pedig csoportbontást valósítunk meg.

72

○ A köztes vizsgák, félévi és év végi vizsgák, valamint az egyes képzési szakaszokat lezáró vizsgák előtt csoportos konzultációs lehetőséget biztosítunk a tanulóknak. ○ Rendészeti pályára készülő diákjaink számára tanítási órákon biztosítjuk az önvédelmi ismeretek elsajátítását. ○ Tanulóink jelentős hányada küzd tanulási nehézségekkel. 9. osztályos tanulóink számára a „zsilipelés” során, valamint osztályfőnöki órák keretében tanulási technikákat ismertetünk, sajátíttatunk el. Ehhez osztályfőnökeink részére tanulás módszertani foglalkozásokat szervezünk. ○ Tehetséges diákjaink közismereti és szakmai önképzőkörökben mélyíthetik el tudásukat. 5.4.1.1. Az osztályba, csoportba sorolás elvei és rendje (=20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/ b/bj) 9. évfolyamon: a választott ágazat szerint szakképző évfolyamon: az OKJ-ban megjelölt szakképesítések szerint csoportbontásra kerülhet sor: ○ az idegen nyelvi órákon ○ szakmai gyakorlaton a szakképző évfolyamokon ○ a szakmacsoportos képzés gyakorlati óráin ○ idegen nyelven oktatott tárgy tanóráin ○ nagyobb létszámú osztályban a kötelező érettségi tantárgy óráin ○ szükség esetén az emelt szinten oktatott tárgyban A csoportbontás alapja a 9. évfolyamon a hozott tantárgyi eredmény és/vagy szintfelmérés, a felsőbb évfolyamokon a szerzett eredmény alapján képesség szerinti differenciált csoportokat hozunk létre a jobb tanulmányi eredmény elérésére. Azonos tantárgy estén a csoportok átjárhatók, amennyiben a tanuló javuló vagy romló eredménye ezt indokolja. Nem képesség szerinti csoportbontás esetén névsor szerinti bontásra kerül sor. 5. 4. 2. Tanórán kívüli lehetőségek ○ Az iskolahasználók igénye szerint, az intézmény anyagi lehetőségeinek függvényében szervezünk felzárkóztató, tehetséggondozó szakköri foglalkozásokat. ○ Célunk, hogy minden növendékünk a kötelező tanórai foglalkozásokon túl, érdeklődésének és képességének megfelelően legalább egy szakkör, önképzőkör, művészeti csoport vagy sportkör munkájában részt vegyen. ○ Érettségiző, majd szakképesítést szerző tanulóink munkába állását könnyítendő számítógép kezelői tanfolyamokat szervezünk számukra. ○ Szociális hátrányokkal, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő növendékeink érdekében erősítjük gyermek –és ifjúságvédelmi munkánkat. Ehhez igénybe vesszük ifjúsági védőnőnk segítségét is. ○ A megyei, területi és országos versenyek (Közismereti Tantárgyi Tanulmányi, Szakma Sztár, Szakmai Tantárgyi Tanulmányi és egyéb egyéni versenyek) előtt minden érintett területen megszervezzük házi 73

versenyeinket, bajnokságainkat. A versenyeken a legjobbak képviselik iskolánkat. ○ „Radnóti” sportnapunkon bonyolítjuk le asztalitenisz, atlétika, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, méta és sakk és egyéb házibajnokságainkat. Itt kerül kiosztásra évfolyamonként a legsportosabb osztály cím is. ○ Iskolai sportkör Célja: A tehetséges sportolók edzéseken vehetnek részt (atlétika, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás), amelyeken felkészülhetnek a különböző szintű versenyekre és bajnokságokra. A sportkör finanszírozása: A működéshez szükséges forrásokat elsősorban az iskolai költségvetésből fedezzük. 5. 4. 2. 1. Az alapképzést kiegészítő, nem kötelező tanórai foglalkozások besorolási szempontjai Tanulóink tanórán kívüli foglalkozásokon vehetnek részt. Ezen alkalmakat – a rendelkezésünkre álló órakeretből ill. mindenkori szaktanári ellátottságunknak megfelelően - minden tanév elején hirdetjük meg és a tanév végéig biztosítjuk az ezeken való részvételt. A meghirdetett foglalkozásokra szeptember 15-ig a szaktanárok fogadják a jelentkezést. A foglalkozások besorolásának sorrendje: ○ felzárkóztatás ○ érettségi előkészítés ○ versenyekre való felkészítés ○ művészeti foglalkozások ○ érdeklődési körök 5.5.

A tanulói jogviszony 5.5.1. Belépés az iskolába (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/ a/aj) A tanulók tanulmányi kötelezettségüknek iskolában, illetve a szülő kérésére magántanulóként tehetnek eleget. Szakképző évfolyam magántanulóként nem teljesíthető. Az iskola meghatározza a tanulói jogviszony létesítésének tanulmányi feltételeit. A felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben nyilvánosságra hozza. Beiratkozás: a tanév rendjében meghatározott napon, a mindenkori kiírásnak megfelelően személyesen vagy a szülő által. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumokról a felvett tanulót írásban értesítjük. Az iskolával tanulói jogviszonyban álló diáknak a magasabb évfolyamokra nem kell beiratkozniuk. A tanév közbeni be- és átiratkozásokat egyénileg mérlegeljük. Amennyiben szükséges, különbözeti vizsga letételét írjuk elő. Más, azonos típusú iskolából tanuló átvételére a tanév során lehetőség van, szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. Különbözeti

74

vizsga letételére félévzárás időpontjában van lehetőség.

előtt,

illetve

az

augusztusi

javítóvizsgák

5. 5. 1. 1. Szakiskolai képzés A képzés a 9. osztállyal indul. Felvételi vizsgát nem tartunk. A felvételi feltétele az egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés valamint az általános iskola 8. osztályának sikeres elvégzése. A szakmai alkalmasság követelményeit a szakmák központi programjai határozzák meg. Az iskolai rendszerű szakképzés o az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követően, o a szakközépiskola 12. évfolyamának elvégzését követően o az érettségi vizsgát követően készíthet fel szakmai vizsgára, vagy o a HÍD programok keretében valósul meg. 5. 5. 1. 2. Szakközépiskolai képzés Szakközépiskolai osztályainkba az oktatásért felelős minisztérium által meghatározott felvételi rend szerint járunk el. Az adott tanév munkatervében rendelkezünk arról, hogy csatlakozunk-e a központi felvételi rendszerhez. A jelentkezőket a következők szerint rangsoroljuk: - Az általános iskola 7. év végi és 8. évfolyamának félévi eredményei a következő tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv, valamint egy választott természettudományos tantárgy (biológia, fizika, földrajz, kémia) - Elérhető maximális pontszám: 50 - Pontazonosság esetén matematika tantárgy átlaga a meghatározó A felvétel feltétele az általános iskola 8. évfolyamának sikerese elvégzése, valamint az is, hogy a jelentkező megfeleljen a szakmai egészségügyi, illetve pályaalkalmassági követelményeknek. A tanuló kérelmére engedélyezhető, hogy az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése, illetőleg nyelvtanulás céljából másik iskolában elméleti tanítási órákon, illetőleg gyakorlati foglalkozáson vegyen részt. 5. 5. 1. 3. Szakközépiskolai felnőttoktatás A képzésre való jelentkezés feltétele betöltött 16. életév. Az esti/levelező tagozatra a jelentkezésnek felső korhatára nincs. Nappali tagozaton a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti a 20. életévét. Jelentkezni az iskola titkárságán beszerezhető jelentkezési lap kitöltésével lehet, amellyel egyidejűleg be kell nyújtani a korábbi legmagasabb évfolyam elvégzését igazoló bizonyítványt. Jelentkezési határidő az aktuális év július 1-je. 11. évfolyamra jelentkezhet az is, aki sikeresen elvégezte a gimnázium vagy szakközépiskola 9-10. évfolyamait, 12. évfolyamra jelentkezhet az, aki sikeresen elvégezte a gimnázium vagy a szakközépiskola 9-11. évfolyamait Az egyes évfolyamokra történő jelentkezés során minden esetben be kell mutatni az iskolai végzettséget igazoló okirato(ka)t. A jelentkezők 75

tanulmányainak megkezdése tantervi eltérések esetén különbözeti vizsga letételéhez köthető. 5. 5. 1. 4. Felvételi kérelem, beiratkozás A szakiskolai és szakközépiskolai felvételi kérelmet az általános iskolai tanulói jogviszony fennállása alatt az általános iskola útján lehet benyújtani. Aki nem áll általános iskolával tanulói jogviszonyban, az közvetlenül nyújtja be iskolánkba az e célra forgalomba hozott jelentkezési lapon. A kérelmeket a tanév rendjében meghatározott időben kell benyújtani illetve elbírálni. A beiratkozáskor be kell mutatni a tanuló személyi igazolványát, vagy születési anyagkönyvi kivonatát, és az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat. 5. 5. 2. A tanuló magasabb évfolyamara lépésének, továbbhaladásának feltételei (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /3/) (átjárhatóság) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Azt a tanulót, aki sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett valamely tantárgyból, az igazgató – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – felmentheti a tantárgy óráinak látogatása alól. Kivételt képez ez alól a testnevelés tantárgy, amely esetében a sikeres előrehozott érettségi vizsga letételét követően is részt kell vennie a tanulónak a tantárgy óráin. A tantárgyi érdemjegyet ez esetben a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§ában foglaltak szerint kell megállapítani. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzés, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követően, a középiskolai érettségi vizsgára történő felkészítés utolsó évfolyamának befejezésé vagy az érettségi vizsgát követően készíthet fel szakmai vizsgára. A képzés befejeztével szakközépiskolai tanulóink felsőoktatási intézményekben is folytathatják tanulmányaikat. A szakképző évfolyamokon végzettek munkaviszonyt létesíthetnek, illetve jelentkezhetnek a felnőttoktatási szakközépiskola nappali vagy esti/levelező tagozatára. A tanulók teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben rendszeresen érdemjegyekkel minősítik a pedagógusok. A szakképzési évfolyamokon és a szakközépiskolai osztályokban belső, köztes vizsgákat is szervezünk. Az érdemjegyekről a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt rendszeresen értesítjük. A félévi valamint az év végi osztályzatokat az érdemjegyek, és a belső vizsgák eredményei alapján kell megállapítani. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye alapján kapott érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsgán, különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Az osztályozó vizsga időpontját az igazgató határozza meg. A javító illetve az osztályozó vizsgának írásbeli és, ha az indokolt szóbeli része van.

76

A tanulmányok alatti vizsgát vizsgabizottság előtt lehet letenni.

az

iskolában,

valamint

független

A magántanuló szorgalmát és magatartását nem minősítjük, és mentesül a készségtárgyak- testnevelés és művészetek - tanulása alól is. Ha a tanuló a tanév végén – négynél kevesebb tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Ha tanuló nem teljesíti legalább elégséges minősítéssel az évfolyamra előírt követelményeket, tanulmányait csak évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az is, akit fegyelmi büntetésként a tanév folytatásáról eltiltottak. Az évfolyamismétlés nem tagadható meg a tanulótól. Ha az iskolában nem indul olyan követelmények szerint tanuló osztály, amelyben a tanulót évfolyamismétlésre utasítottak, a tanuló tanulmányait az új követelmények szerinti osztályban is folytathatja. Az iskola igazgatója köteles a tanulót segíteni abban, hogy a megkezdett tanulmányait más iskolában folytathassa. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A tanuló a félévi, év végi osztályzatait független vizsgabizottság előtt is megszerezheti. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanulónak itt is módja van arra, hogy tudásáról független vizsgabizottság előtt adjon számot.

77

Azoknál a szakképesítéseknél, ahol a központi program nyári gyakorlatot ír elő, ott a nyári gyakorlat végén a tanuló teljesítményét érdemjeggyel nem kell minősíteni, de a teljesítés igazolása a magasabb évfolyamra lépésnek feltétele. A tanuló (kiskorú esetén a szülő egyetértésével) kérelem alapján előrehozott vizsgát tehet az adott tanév anyagából. Az igazgató a döntés meghozatalánál figyelembe veszi a tanuló képességét, szorgalmát és objektív indokait. A tanuló az iskola igazgatójának írásbeli engedélyével az iskola 2 vagy több évfolyamára megállapított követelményeket egy tanévben is teljesítheti osztályozó vizsgákkal. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen ○

az iskolai nevelés – oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a 250 tanítási órát

○

az iskola nevelés–oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20 % -át

○

egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 % -át meghaladja,

és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást és az iskola eleget tett a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 51.§ (3) bekezdésében meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. Ha a tanuló mulasztása az előző bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola 78

nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Ha a tanulót nem kötelező tanórai foglalkozásra felvették, a tanítási év végéig a tanórai foglalkozást, a mulasztást, az értékelést és minősítést, továbbá a magasabb évfolyamra lépést úgy kell kezelni, mint ha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga és szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A fentiek az iskolarendszerű oktatásban résztvevő tanulókra vonatkoznak. A szakközépiskolai felnőttoktatás nappali és esti tagozatára is lehetséges a be-, és átlépés a szakiskolai, illetve a szakközépiskolai évfolyamokból.

5. 5. 2. 1. Beszámítás (Szakiskolai közismereti órák alóli felmentés) Teljesített Szakközépiskolában 9-10. évfolyamot Teljesített Szakiskolában Szakképzésre felkészítő 9-10. évfolyamot

Felmentést kap 9-11. évfolyamon Felmentést kap 9-11. évfolyamon

5. 5. 3. Javítóvizsga szabályzat A javítóvizsga szabályzat nem vonatkozik a közismereti informatika, a rajz és vizuális kultúra, az ének-zene, valamint a testnevelés tantárgyakra. 5. 5. 3. 1. A javítóvizsga részei: A javítóvizsga két részből áll.

5. 5. 3. 1. 1. Írásbeli vizsga 5. 5. 3. 1. 2. Szóbeli vizsga 5. 5. 3. 2. A javítóvizsga tartalma: A javítóvizsgán az adott tanév törzsanyaga kérhető számon. Mind az írásbeli vizsgán, mind a szóbeli vizsgán a feladatok, illetve tételek az adott tanév teljesített anyagát ölelik fel.

79

5. 5. 3. 2. 1. Írásbeli feladatsor: A 70 pontos feladatsor 5-7 különböző nehézségű feladatot tartalmaz. A feladatsort a munkaközösség-vezető által megbízott szaktanár állítja össze június 30-ig. A feladatsor összeállításával megbízott szaktanár elkészíti az értékelési útmutatót. A feladatsort és a pontozási útmutatót a munkaközösség-vezető hagyja jóvá. A feladatsort titkosan kell kezelni.

5. 5. 3. 2. 2. Szóbeli tételsor: Egy-egy tétel a tantárgyi sajátosságoknak megfelelően tartalmaz feladatokat, fogalom meghatározásokat vagy kifejtendő kérdéseket. A feladatsor összeállításával megbízott szaktanár elkészíti az értékelési útmutatót. A szóbeli tételsort legkésőbb az adott tanév zárásáig át kell adni az érintett tanulóknak. 5. 5. 3. 3. A javítóvizsga lebonyolítása:

5. 5. 3. 3. 1. Írásbeli vizsga: Az írásbeli vizsga minimum 45 perc és maximum 60 perc időtartamú lehet. A vizsga hosszát a feladatsor ismeretében a munkaközösség-vezető határozza meg. Az írásbeli feladatsort egy adott évfolyam összes tanulójának azonos időpontban kell megírnia. Ha egy tanuló neki fel nem róható okból nem tud részt venni a javítóvizsgán a kijelölt napon, akkor új feladatsort kell számára készíteni.

5. 5. 3. 3. 2. Szóbeli vizsga. A szóbeli vizsgán a tanuló egy tételt húz. Minimum 15 perc felkészülési idő után (kivéve: idegen nyelv) az általa választott sorrendben szabadon beszélve fejti ki a tételsor tartalmát. A vizsgabizottság tagjai – amennyiben a tanuló a tétel kifejtésében láthatóan elakad - „segítő” kérdéseket tehetnek fel. Egy tanuló szóbeli vizsgája maximum 10 percig tarthat. 5. 5. 3. 4. A javítóvizsga értékelése: Az írásbeli vizsgát és a szóbeli vizsgát pontozni kell.

5. 5. 3. 4. 1. Az írásbeli vizsga pontozása: Az írásbeli dolgozatot a munkaközösség-vezető által kijelölt szaktanár a pontozási útmutatóban meghatározottak szerint javítja. Az írásbeli vizsgán szerezhető pontszám: 70 pont

80

• Ha a tanuló az írásbelin nem éri el a 9 pontot, akkor a tanuló javítóvizsgája elégtelen (1) • Ha a tanuló által elért pontszám 24-nél több, akkor a javítóvizsgája eredményes (nem kell szóbeli vizsgát tennie) • Ha a tanuló által elért pontszám 9-nél több, de 25-nél kevesebb, úgy szóbeli javítóvizsgát tehet.

5. 5. 3. 4. 2. A szóbeli vizsga pontozása: A szóbeli vizsgán szerezhető pontszám: 30 pont. A feleletre adott pontszámot a vizsgabizottság tagjai határozzák meg. Vita esetén a szavazattöbbség dönt.

5. 5. 3. 4. 3. A tanuló végső érdemjegye a szóbeli vizsga után A szóbeli és írásbeli pontszámok összeadódnak Az érdemjegyek a következők: 25 - 39 pont elégséges (2) 40 - 59 pont közepes (3) 60 – 79 pont jó (4) 80 - 100 pont jeles (5) 5. 5. 3. 5. Az eredmény közlése a tanulóval.

5. 5. 3. 5. 1. Az

írásbeli dolgozat eredményességét, illetve eredménytelenségét a szóbeli vizsga napján 07:30 és 08:00 óra között hozzuk nyilvánosságra az iskolai portán elhelyezett hirdetőtáblán.

5. 5. 3. 5. 2. Ha a tanuló szóbeli vizsgát tesz, a szóbeli vizsga pontszámát és a javítóvizsgán elért érdemjegyét az egyes tantárgyi javítóvizsga-bizottságok munkájának lezárását követően közölni kell a tanulóval. 5. 5. 3. 6.

A vizsgabizottság tagjai

5. 5. 3. 6. 1. elnök: Az iskolavezetés jelöli ki a munkaközösség tagjai közül.

5. 5. 3. 6. 2. kérdező tanár: Az iskolavezetés jelöli ki a munkaközösség tagjai közül. A kérdező tanár szakképesítése az adott tantárgynak megfelelő kell, hogy legyen.

5. 5. 3. 6. 3. ellenőrző tanár: Az iskolavezetés jelöli ki a munkaközösség tagjai közül.

81

5. 5. 4. A tanulói jogviszony megszűnése 5. 5. 4. 1. Az iskolai tanulmányok befejezése előtt a) Ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, b) Ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, c) Ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. (Nem alkalmazható, ha a tanuló hátrányos helyzetű.) d) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott. e) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. f) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván részt venni. g) a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján, h) Megszűnik a tanulói jogviszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik. 5. 5. 4. 2. Az iskolai tanulmányok befejezése után a) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, b) szakképző iskolában folyó szakképzésben - ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsga utolsó napján, - ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján, c) Ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján. d) Jogviszony megszűnése/megszüntetése estén a tanuló köteles elszámolni estleges tartozásaival (könyvtári könyv, ingyenes 82

tankönyv, menzadíj, osztálypénz, egyéb kölcsönzött eszköz), valamint köteles az osztályfőnök által a felelős a tanuló fel nem használt osztálypénzét a jogviszony megszűnésének napján kifizetni.

6. Pedagógiai folyamat 6. 1.

Az intézmény tevékenységi rendszere 6. 1. 1. Kötelező tanórai tevékenység ○ kötelező tantárgyak tanítási órái ○ kötelezően választható tantárgyak tanítási órái ○ szabadon választható tantárgyak tanítási órái ○ gyakorlati foglalkozások 6. 1. 2. Nem kötelező tanórai tevékenység (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/ b/bf Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és – beleértve a szakmacsoportos tantárgyak oktatást is – osztálybontáshoz is igénybe veheti. Az e bekezdésben meghatározott időkeretből az iskolában igénybe vehető osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához. 6. 1. 3. Tanórán kívüli tevékenységek Hagyományőrző tevékenységek (megemlékezések, ünnepélyek, stb., az SZMSZ -ben leírtakkal összhangban) ○ Iskolarádió ○ Tanulószoba ○ Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások ○ Tanfolyamok ○ Iskolai sportkör (kézilabda, torna, labdarúgás, röplabda) ○ Szakkörök, diákkörök (művészeti, technikai, szaktárgyi, érdeklődési kör, hobbi, stb. alapján szerveződő) ○ Versenyek, vetélkedők (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) ○ Szabadidős foglalkozások (színházlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények) ○ Az iskola helyiségeinek, eszközeinek egyéni, tanulói használata (könyvtár, számítógépes tantermek) ○ Tanítási napnak számító programok ○ Túrák, kirándulások, táborok, szakmai tanulmányutak ○ Radnóti Napok ○ Kiegészítő szakmai programok szakközépiskolai tanulók részére (5. számú melléklet)

83

6. 2. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.-§ /1/ b/bi) 6. 2. 1. Ellenőrzés Az ellenőrzésnek három tényezőre kell kiterjednie A bemeneti tényezőkre, célok megjelölésére, illetve a tartalom kiválasztására, -A folyamatra, azaz az aktuális tanári – tanítványi munkára, -A kimenetre, a tanulók tanulási tevékenységének eredményére 6. 2. 1. 1. Célok és tartalmak Célok A cél a várt eredmény leképzése, ugyanakkor a megelőző eredmények értékelésének terméke. Minden esetben két tényező ellenőrzése szükséges. A megfogalmazott elvárásoké, és ezzel összhangban az intézményi lehetőségeké. Az elvárásoknál mindig három tényező vizsgálandó. Mennyire felel meg az iskola: - A makrotársadalom elvárásainak (pl. érettségi vizsgát letevők arányának növelése, az iskolában eltöltött idő meghosszabbítása, … stb.) - A helyi társadalom és gazdaság elvárásainak (munkaerőképzés, nemzetiségi, etnikai programok, … stb.) - A képzésben résztvevő tanuló és szülei elvárásinak (munkaerőpiacon eladható tudás, … stb.) A fentiek érdekében naprakészen kell ismernünk az Országgyűlés, a szakminisztériumok és a szakmai szervezetek joganyagait. Kialakított munkakapcsolataink révén pontosan fel kell tárnunk a helyi igényeket, és emellett fel kell térképeznünk a jelenlegi, valamint leendő tanulóik és szüleik elvárásait. Tartalmak A fentiekben kifejtett célok határozzák meg őket. Fontos, hogy munkaközösségeink számára tantervbank álljon rendelkezésre, és szükséges olyan szakirodalom megléte is, amely a tartalmak meghatározásához segítséget ad. Lényeges, hogy nagy hozzáadott értékű programokat futtassunk, ezek ugyanis jól azonosítható egyedi „termékként” jelennek meg a kliensek számára. A célok és tartalmak nem örök életűek. Amennyiben az ellenőrzés során problémák merülnek fel, ha szükséges, azokon változtatnunk kell. 6. 2. 1. 2. A tanítás – tanulás folyamatának ellenőrzése A tanítás – tanulás folyamatában a külső célok a tanuló ember belső tulajdonságaivá válnak. Az ellenőrzés első lépésében azt kell vizsgálnunk, hogy a tanár a folyamatszervezéstől halad-e a tanórák megszervezése felé és, hogy fontos akcióiban mindig folyamatokban gondolkodik-e.

84

A pedagógust érintő ellenőrzés terjedjen ki a tanítás-tanulás folyamatának tervezésében: - az egész tanévre szólóra (pl. arra, hogy elég „szellősek–e” az egyes tantervek), - a tematikus, rövid távú tervezésre, az egyes órák anyagára, - a tanóra tanulásszervezési tevékenységére. Az ellenőrzésnek arra is ki kell terjednie, hogy ezek a tervek mennyiben felelnek meg az intézményi céloknak. Fontos a folyamat gondos megtervezése, állandó vizsgálata, hogy a fejlődés biztosított legyen. A folyamatba fektetett munka minősége meghatározza a „termék”, illetve az eredmény minőségét. Magas színvonalú folyamat jól működő rendszert eredményez, az pedig minőségi terméket. A tanulók tudásának feltérképezése A tanév elején biztosítanunk kell tantárgyanként néhány órát arra, hogy feltérképezzük tanítványaink ismeretszintjét. Ezt követően a gyengébbeket tanórai foglalkozásokon és korrepetálások alkalmával arra a szintre kell hoznunk, ami már megfelel a minimális követelményeknek. Ezt követően kerüljön sor az új tanítási egység tervezésére. Itt a következők ellenőrzendők: -A tanítás tartalma. -A tanítás-tanulás színterei, az, hogy a folyamat csak az iskola falai közötti munkát jelenti-e, vagy bekapcsolódik az iskola falain kívüli szféra is. -Az, hogy az iskolán belüli tanulási folyamat tervezésénél és kivitelezésénél, a tanítási órák lehetőségén kívül élünk-e a tanulók motiválását és differenciálás alkalmazását lehetővé tevő tanórán kívüli tanítási színterek által adott lehetőségekkel. -Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a tanítás módszertani kérdéseire is, elsősorban a tanulásszervezés témakörében. Ki végzi az ellenőrzést? Az iskolavezetés - A vezetésnek terveznie kell az ellenőrzést. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a tanítás-tanulás egész folyamatára. Fontos, hogy megállapodáson alapuljon. Tisztázni és pontosítani kell, hogy ki mikor és kinek az óráját látogatja, és hogy a látogatást követően milyen szempontok alapján elemzik, értékelik az adott tanórát vagy tanórákat. Alapelvünk az, hogy a vezetőknek segítve, támogatva kell ellenőrizniük. -Az iskolavezetésnek követnie és segítenie kell a folyamatokat. A szakmai munkaközösségek - Az úgynevezett „sorslátogatások” - amelyek csak támogató jelegűek lehetnek – a munkaközösségek munkájának alapvető részei. - Az óralátogatások azt eredményezik, hogy a kollegák azokat megvitatják, a pozitívumokból tanulnak, a negatívumokat segítik kiküszöbölni.

85

6. 2. 1. 3. A tanulási tevékenység eredményének ellenőrzése A diákok teljesítményének javulása csak hosszabb távon képzelhető el úgy, ha a tanítás – tanulás folyamatát állandóan ellenőrizzük és fejlesztjük. Alapszabálynak tekintjük, hogy mindenkit csak önmagához mérünk. Az ellenőrzés hagyományos eszközrendszere (feleletek, dolgozatok vizsgák, … stb.) ma is használható, de új formák meghonosítása is szükséges. Fontos, hogy minden tanuló tudja, ki mikor és milyen formában ellenőriz, és legalább ilyen fontos, hogy a tanulók előzetes tájékoztatást kapjanak a pedagógusok értékelési szempontrendszeréről. A diák nem lehet kiszolgáltatott. 6. 2. 2. Mérés Az értékelés fontos része, nélkülözhetetlen eleme az információ gyűjtése, melynek egyik módja a mérés. A mérés az értékelés alapja, amely önmagában még nem jelent értékelést. Olyan tevékenység, amelynek eredményeképpen a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel objektíven összehasonlíthatóvá válik. A mérés leíró folyamat, eredménye mennyiségi. Mindig rendelkeznie kell a következő kritériumokkal: ○ Érvényesség. Azt a speciális célt kell szolgálnia, aminek érdekében létrehoztuk. ○ Megbízhatóság. Számba kell vennie az elsajátítandó tananyag fő területeit, és meg kell határoznia az egyes tudásterületek fontosságát. A mérés vonatkozhat: ○ Egyénre. Célja ebben az esetben olyan információk gyűjtése, amelyek hozzásegítenek az egyén értékeléséhez. ○ Csoportra Ekkor azt mutatja meg, hogy egy adott csoportnak, osztálynak, … stb. milyen eredményei vannak, milyen tipikus nehézségekkel küzd. ○ Időben vonatkozhat A múltra. Ebben az esetben a folyamat végén elért eredmény teljesítmény értékelésének alapjául szolgál. A jelenre. Ekkor segíti a tanítás – tanulás folyamatának szabályozását. A jövőre. Ebben az esetben a mért jellemzőknek, képességeknek kapcsolatban kell lenniük a jövendő sikerekkel. Mérés a tanítás – tanulás folyamatának különböző fázisaiban ○ Előmérések. A tanulási folyamat elején alkalmazzuk, abból a célból, hogy megtudjuk, hogyan áll a tanuló. ○ Diagnosztikus értékelést segítő mérések. Annak megállapításában segítenek, hogy mi okozza a tanulási nehézségeket.

86

○ ○

Formatív értékelést segítő mérések. Feladatuk, hogy a tanár és a diák visszajelzéseket kapjon arról, hogy a kitűzött cél elérésében hol tartanak. Eredmények értékelését segítő mérések. (Szummativ)

A mérés módszerének jó megválasztása érdekében tudnunk kell, hogy: ○ Egy oktatási cél mérésére több módszer is alkalmas. A választásnál mindig mérlegelni kell. ○ Egyetlen mérési módszer sem alkalmas önmagában arra, hogy a tanulói képességek szélesebb körét megvizsgálja. ○ Figyelembe kell vennünk, hogy a mérés hatékonysága és az arra fordított idő és energia egymással egyenesen arányos. ○ A használandó mérőeszköz alkalmasságáról elővizsgálatot kell végeznünk a hatékonyság kipróbálására. A mérés módszerének meghatározását és a mérőeszköz kiválasztását két lépésben végezzük: ○ A rendelkezésekre álló mérőeszközök megismerése a szakirodalom és egyéb dokumentációk alapján ○ A kiválasztott mérési módszer és a hozzá tartozó mérőeszköz kipróbálása. Csak a saját programunkban érvényes mérési módszereket alkalmazhatunk. Olyanokat, ○ amelyek olyan pontosan mérik a kiválasztott oktatási célokat, amennyire csak lehetséges, ○

amelyek segítségével világos megállapítások fogalmazhatók meg a szummatív és formatív értékelés eredményeiről és a tanulási – tanítási folyamat javításáról.

6. 2. 3. Értékelés Minden emberi tevékenység természetes velejárója a visszajelzés igénye. Az iskola partnereinek (diáknak, tanárnak, szülőnek, stb.) tudnia kell, hol tartunk, milyen minőséget képviselünk, min kell változtatnunk, merre tartunk, mit szeretnénk elérni. Mindezekre az iskolai munka értékelése ad választ. Ennek folyamatosnak kell lennie, szervesen kell illeszkednie minden iskolai munkafolyamatba. Lényegében a különböző munkafolyamatok figyeléséről, megerősítéséről, illetve a jobbításra irányuló törekvésről van szó. 6. 2. 3. 1. Az intézményi munka értékelésének céljai ○ Minőségbiztosítás/fejlesztés az iskolai munka minden szintjén és területén. ○ Eredményességre törekvés a személyiségfejlesztésben, a vizsgákra való felkészítésben, a továbbtanulásban, a szakmaszerzésben, stb. ○ Motiváció (tanulói, tanári, szülői) ○ Kontroll (ellenőrzés, korrekció) ○ Jövőkép alakítás.

87

6. 2. 3. 2. Az értékelés alapelvei ○ Terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre és közösségekre is) ○ Legyen folyamatba ágyazott, kiszámítható, megalapozott. ○ Törekedjen az objektivitásra, igazságosságra, komplexitásra. ○ Személyre, közösségre szólóan ösztönözzön, fejlesztő szándékú legyen. ○ Az értékelés az iskolánkban elfogadott követelményrendszerre épüljön, biztosítva a követelmények nyilvánosságát (SZMSZ, Házirend, munkaköri leírások, tantervi követelmények, stb.) 6. 2. 3. 3. Az értékelés rendje amit értékelni kell akik értékelik pedagógiai programunk helyi tantervünk kiemelkedő tanulmányi, illetve sporteredmények

iskolavezetés

munkaközösségek - évente szaktanár, - amikor aktuális osztályfőnök, illetve az igazgató

nagyobb osztály, osztályfőnök, illetve iskolai igazgató rendezvény magatartás, szorgalom

az értékelés rendszeressége - évente

illetve - amikor aktuális

osztályfőnök, szaktanárok, szakoktatók

-

esetenként félévenként

az értékelés formája - írásban - írásban - írásban, az oszt. köz., illetve az iskola közössége előtt - szóban - az osztályközösség, illetve a tantestület, az iskola közössége előtt szóban, a legkiemelkedőbbeket írásban is - szóban - érdemjeggyel írásban

folyamatosan a tantárgy heti óraszámától függően - félévkor - év végén - amikor aktuális -

szóban érdemjegy az ellenőrző könyvbe bizonyítványba írásban

írásban

tanulmányi munka

szaktanár osztályfőnök igazgatóhelyettesek igazgató

a vizsgázók teljesítménye tantárgyi mérés eredménye érettségi, szakmai vizsga eredmények

szaktanár munkaközösségvezetők osztályfőnök, igazgató

- amikor aktuális

felvételi eredmények

munkaközösségvezetők, osztályfőnökök igazgatóhelyettesek munkaközösségvezetők

-

munkaközösségek munkája

-

-

88

-

szóban és írásban

a végzés utáni tantestületi értekezleten az új tanév nyitóértekezletén

szóban és írásban

félévkor év végén

szóban és írásban

-

szóban és írásban

technikai dolgozók gazdasági munkája csoportvezető, gondnok tanárok, tantestület igazgató munkája igazgatóhelyettesek munkaközösségvezetők igazgató és nevelőtestület igazgatóhelyettesek gazdasági csoport munkája az iskolai munka kliensek (iskolaszék, szülők közössége, stb.) a könyvtáros nevelési és munkája közismereti igazgatóhelyettes a diákmozgalom nevelési és tevékenysége közismereti igazgatóhelyettes DÖK támogató tanár az iskola igazgató gazdálkodása, gazdasági ügyviteli munkája csoportvezető iskolai alapítvány kuratórium vezetője

gyermekifjúságvédelmi tevékenység

munkatűzvédelmi tevékenység

nevelési és közismereti és igazgatóhelyettes gyermek és ifjúságvédelmi munkát segítő tanárfelelős és gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes

az oktató-nevelő munka körülményei épület rendje, tisztasága

igazgató munkaközösségvezetők gazdasági csoportvezető, gondnok

-

félévkor év végén

-

szóban és írásban

-

amikor aktuális félévkor év végén

-

szóban és írásban

-

évente

- szóban és kérdőívvel

-

évente

- szóban és írásban

-

félévkor év végén

- szóban és írásban

-

félévkor év végén

- szóban és írásban

-

félévkor év végén

- szóban és írásban

-

félévkor év végén

- szóban és írásban

-

félévkor év végén

- szóban és írásban

-

félévkor év végén

szóban és írásban

-

félévkor év végén

- írásban, szóban

-

félévkor év végén

- szóban és írásban

89

6. 2. 3. 4. A tanulók értékelése (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/ a/ai, b/bo) Az értékelés fogalma Az értékelés az a tevékenység, amelynek segítségével egy adott tárgyra vonatkozó értékítéletet fogalmazunk meg. Az értékelés célja A tanítás-tanulás folyamatában gyűjtött információk elemzése, rendezése, a célokhoz és a követelményekhez viszonyítása. (A valóságot tükröző és az elvárt állapotot bemutató adatok összehasonlításának eredményeként jelennek meg az értékítéletek.) ○ folyamatos, rendszeres tanulásra késztetés ○ szembesítés az elvégzett munka mennyiségével, minőségével és értékével ○ a megszerzett tudás elismerése, jutalmazása ○ önismeret, önértékelési képesség kialakítása, a személyiség fejlesztése A értékelés funkciói o A szabályozási funkció A tanítás a tanulás irányítása, segítése. A tanár szerepe, hogy a tanuló igényeinek megfelelő tanulási feltételeket biztosítsa. Ehhez szükséges, hogy: - megfelelő célokat határozzon meg, - adja meg a tanuló helyzetét az elérni kívánt célokhoz képest, - tervezze meg a szükséges korrekciókat. Ebben a folyamatszabályozásban az értékelésnek központi szerepe van, a sikeres tanulásirányítás elemi feltétele. Ennek a tevékenységnek az eredményét aztán újra értékelni kell, hogy dönteni tudjon a tanár arról, hogy milyen további korrekcióra van szüksége a diáknak. o

Orientációs funkció Az orientációs (pályaválasztási tanácsadó) tevékenységben az értékelés a tanuló általános képességeire irányul (értelmi képességek, személyiség vonások, érdeklődési irányok, … stb.) Az orientációs értékelés a személyiség fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen, mert segíti a tanulót abban, hogy mennyi erőbefektetésre és milyen sikerre számíthat egy adott pálya választása esetén.

o

Tanúsítási funkció Az értékelés tanúsító funkciója azt jelenti, hogy az értékelést (bizonyítványt) kiadó iskola igazolja, hogy a tanuló rendelkezik meghatározott képességekkel.

90

Az értékelés típusai ○ Az értékelés természete szerint - maximális teljesítményre irányuló mérés (érettségi, felvételi, sporteredmények, stb.) - tipikus teljesítményre irányuló mérés ○ differenciálás lehetősége szerint - Egyénre vonatkozó értékelés - Csoportos értékelés ○ A tanítási-tanulási folyamat különböző fázisaiban alkalmazott értékelés - Előzetes értékelés során állapítjuk meg a tanuló előzetes tudását, képességeit, amelyekre a tanítás során építhetünk, vagy amelyet – mert hiányzik – pótolnunk kell. Az értékelés során osztályzattal általában nem minősíthetjük. - Formatív értékelés (közbülső értékelés) az oktatási folyamat közben történik, melynek során a pedagógus visszajelzést kap a tanuló teljesítményéről, és ennek figyelembe vételével szervezi további munkáját. A formatív értékelés (segítőformáló) kizárólagos célja visszacsatolás biztosítása a tanárnak és tanulónak egyaránt. Ez az értékelés nem fordítható le osztályzatokra. A formáló értékelés olyan korrekciót jelent, amely nélkül a tanulás nem mehet végbe. Eszközei főleg a pedagógus által készített feladatlapok, szóban feltett kérdések, a tanulók megfigyelése. - Szummatív értékelésre (összegző, lezáró értékelés) egy-egy nagyobb tanítási egység, témakör befejezésekor kerül sor. Az értékelés eredménye osztályzattal is minősítésre kerül. ○ Az értékelés időbeli irányulása szerint: a múltra, a jelenre és a jövőre vonatkozó értékelés A múltra vonatkozó értékelés A múltra vonatkozó értékelés általában egy tanulási folyamat végén elért teljesítményre irányul, ezért szándékai szerint szummatív értékelés. (pl. bizonyítvány, ami igazolja, hogy tulajdonosa bizonyos ismereteket már elsajátított) A jelenre vonatkozó értékelés A jelenre vonatkozó értékelés tartalmát a pedagógus előírásainak való megfelelés képezi, szándékai alapján formatív értékelés. (pl. a tanítás-tanulás folyamatában alkalmazott számonkérés, melynek funkciója a folyamat szabályozása)

91

A jövőre vonatkozó értékelés A jövőre vonatkozó értékelés szándékai szerint előrejelző értékelés. Azon képességek vizsgálata történik, melyek alkalmassá teszik a tanulót az adott képzésben való megfelelésre. (pl. felvételi vizsga) ○ Az eredmények értelmezésének módja szerint Kritérium alapú értékelés A kritérium alapú értékelés alkalmával a tanuló teljesítményét egy előre megadott etalonhoz viszonyítjuk, amely a kívánatos optimális teljesítményt tartalmazza. (írásbeli érettségi vizsgák dolgozatainak értékelése, gyakorlati köztes vizsgák munkadarabjainak értékelése, stb.) Norma alapú értékelés Norma alapú értékelés esetén a tanulók teljesítményeit egymás között rangsoroljuk. ○ Az értékelés objektivitása alapján Objektív értékelés Az objektív értékelésnél a minősítés kritériumai egyértelműen adottak, a különböző értékelők azonos módon minősítik a teljesítményeket. Szubjektív értékelés A szubjektív értékelés kritériumait minden értékelő maga határozza meg, így a különböző értékelők által adott minősítések lényegesen eltérhetnek. A tanulók értékelésének alapelvei - Az értékelés a pedagógiai programmal összhangban a tanár joga és kötelessége, szakmai és pedagógiai kifogástalanságáért ő felel. - Félévkor és év végén a tanuló értékelését az osztály nyilvánossága előtt végezzük. - Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen. - Ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű. - Folyamatosságot biztosítson. - A kerettantervi, NAT-os, helyi követelményrendszerre épüljön. - A szóbeli és írásbeli értékelés optimális arányát biztosítsa. - Legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás). - Félelemmentes légkörben történjen. - Az érdemjegyet a tanuló írja be ellenőrzőjébe, és havonta aláíratja szüleivel. Ezt az osztályfőnök ellenőrzi. - A félévi osztályzatokat az ellenőrzőbe, az év végieket a bizonyítványba írja az osztályfőnök. - A jegy a félévi illetve az éves munka értékelése.

92

- Az átlag számításánál súlyozottan szerepelnek a témazáró dolgozat jegyei (=2 feleletjegy értékű), a belső vizsgák (=3 feleletjegy értékű). - A tanuló javára a szaktanár figyelembe veheti az órai aktivitást, a fejlődési tendenciát. - A szaktanár figyelembe veszi az értékelésnél a tanórán kívüli szaktárgyi tevékenységet, a versenyeredményeket is. A kiemelkedő eredményeket az iskola nyilvánossága előtt elismeri. A tanulók értékelésének formái o Személyes, szóbeli értékelés - tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad, - a tanár a tanórán kívüli lehetőségeket is felhasználja, - a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és osztályzatok megállapításakor, - a fogadó órákon, - a szülői értekezleteken az osztályfőnök által, - az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás és szorgalom jegyek kapcsán, - az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor, - az iskola által szervezett programok értékelésekor (iskolai műsorok, vetélkedők, kirándulások, színházlátogatások, stb. kapcsán), - a tantestület előtt (szélsőséges esetekben), - az igazgató vagy igazgatóhelyettesek által. o

Értékelés írásban - a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények, illetve fegyelmi vétségek, stb.), - dicséretek, illetve elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe, - a szaktanárok dolgozatokra írott véleményei, - külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok, … stb.),

o

Értékelés és minősítés Az értékelés és minősítés gyakorlatát tantárgyanként kell megtervezni, és munkaközösségi szinten kell elfogadni. Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk, és a tanulók tudomására hoznunk. Az egyes tantárgyak helyi tantervi követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. A szaktanárok a tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket.

93

Az ismertetésnek írásbeli formában is meg kell lennie. Minden tantárgy esetében külön-külön meg kell határozni, hogy melyik évfolyamon, mely témáknál, milyen típusait alkalmazzuk az értékelésnek, ellenőrzésnek. A tanmenetekben jelölni kell a témazáró, a félévi és év végi írásbeli mérések időpontjait. A tanulókkal és szüleikkel írásban is közölni kell az adott tantárgy haladási ütemtervét, benne az írásbeli mérések időpontjait. A pedagógus a mérés, ellenőrzés során szerez információkat a tanuló teljesítményéről, fejlődéséről, …stb., amelyeket az értékeléskor figyelembe vesz. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tárgyból érdemjeggyel – a heti egy illetve kétórás tantárgyakból félévenként minimum három, a heti három és annál több órás tantárgyakból minimum négy - értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük. A diákok tanórai aktivitását és a pluszként elvégzett munkákat is figyelembe vesszük az értékelésnél. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógusok (az oktató) véleményének kikérésével végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét az ellenőrző könyv útján rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor az ellenőrző könyv, év végén a bizonyítvány útján értesíteni kell. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: - a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); - a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); - a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A magatartás és szorgalom értékelésének iskolai követelményei A magatartás és szorgalom minősítése az osztályfőnök feladata, de kikéri az osztály, a tanuló és az osztályban tanító tanárok véleményét is. A magatartás minősítésének fő területei: ○ személyiségjegyek és azok változása ○ munkához való viszony, felelősségérzet ○ viselkedési normák, az általános emberi értékek elfogadása ○ közösségi tevékenység ○ a tanulókra vonatkozó szabályok betartása

94

A tanuló magatartása Példás ○ aktív a tanítási órákon, és a gyakorlaton, rendszerető ○ a közösségért felelős, megbízást önként vállal, segítőkész, önzetlen ○ tisztelettudó nevelőivel, tanulótársaival ○ a Házirendet megtartja, mások fegyelemsértését bírálja ○ szorgalma legalább jó ○ nincs semmiféle elmarasztalása és a félév során nincs igazolatlan órája sem ○ példamutató magaviseletű Jó ○ a közösségi munkában nem kezdeményező, de a rábízott munkát ellátja ○ általában tisztelettudó, csak ritkán feledkezik meg a kulturált viselkedésről ○ rendszeretete ellen súlyosabb kifogás nem merült fel ○ igazolatlan mulasztása az adott félévben legfeljebb 1, az adott tanévben legfeljebb 3 óra Változó ○ passzív, nem érez felelősséget a közösség sorsáért ○ gyakran fegyelmezetlen, tanáraival és az intézet dolgozóival szemben többször tiszteletlen ○ szándékosan vét a Házirend szabályai ellen ○ igazolatlan mulasztása az adott félévben legfeljebb 6, az adott tanévben legfeljebb 12 óra ○ a tanítási órákat és foglalkozásokat zavarja ○ tanítási órákon és foglalkozásokon nem képességeihez mérten teljesít Rossz ○ összeférhetetlen, kötekedő, szándékos rendbontó ○ trágár kifejezéseket használ, tiszteletlen, erőszakoskodó, goromba ○ a Házirendet gyakran és tudatosan megszegi, súlyos fegyelmi vétséget követ el ○ igazgatói vagy tantestületi büntetésben részesült és magatartásában nincs pozitív változás ○ igazolatlan mulasztása az adott félévben meghaladja a 7, az adott tanévben a 12 órát ○ a tanítási órákat és foglalkozásokat fegyelmező eljárást igénylően zavarja A szorgalom minősítésének fő területei: ○ a tanulmányi követelmények képességhez viszonyított teljesítése, folyamatossága ○ kötelességtudat ○ érdeklődés, aktivitás, önként vállalt feladat ○ önálló tevékenység, az önállóság szintje 95

A tanuló szorgalma Példás ○ munkavégzése rendszeres, kötelességtudó, külön feladatokat is vállal ○ képességeinek megfelelő teljesítményt mutat ○ tantestületi vagy igazgatói dicsérete van és ez összefügg tanulmányi munkájával Jó ○ teljesítménye jó, kötelességtudó, de nem minden tantárgyban kifogástalan ○ nem tartja az előző év/ek/ eredményeit ○ esetenként figyelmetlen, néha érdektelenség figyelhető meg nála ○ ha valamilyen tanulmányi jellegű tevékenységért szaktanári dicséretet kapott, és szorgalma általában egyenletes Változó ○ kötelességmulasztása gyakori az otthoni és az iskolai feladatteljesítésben ○ a tanítási órákon a munka elvégzésére gyakran figyelmeztetni kell ○ képességeihez mérten alacsonyabb teljesítményt nyújt, ellenőrzésre szorul ○ osztályzatai egyenetlenek, több tárgyból rontott ○ elégtelen félévi/év végi osztályzat esetén változónál jobb jegyet nem kaphat Hanyag ○ tanulmányi kötelezettségét rendszeresen elhanyagolja ○ a tanulás nem érdekli, segítséget nem vesz igénybe, tanulmányi munkáján figyelmeztetés ellenére sem változtat ○ rendszeres ellenőrzésre szorul, lusta, feladatait nem teljesíti ○ képességénél jóval gyengébb teljesítményt nyújt ○ kettő vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott A félévi és év végi záró osztályzatok megállapítása Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten tekinti át. Év végén a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanulók magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógus figyelmét, hogy adjon tájékoztatás ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Ha tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés

96

szervezője értékeli, és osztályzattal is minősíti. A tanuló félévi, év végi osztályzatát – a gyakorlati képzés szervezőinek értékelése alapján – a nevelőtestület állapítja meg és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. Köztes vizsga szervezésekor a tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezőinek értékelése és a köztes vizsga eredménye alapján kell megállapítani. (A rendelkezés a nem iskolai gyakorlati képzésben résztvevő tanulók esetében is alkalmazni kell.) A szakközépiskolai osztályokban a félévi és év végi „belső” vizsgákon szerzett érdemjegyek beszámítanak az adott időszakot lezáró osztályzatokba. Az értékelés nyilvános fórumai - záróvizsgák, - az iskola belső vizsgái, - bemutató órák, - speciális tantárgyi felmérések külső, illetve belső szervezésben, - értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai rendezvények), - értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események), - iskolai szervezésű vetélkedők, - szakköri, osztályproduktumok kiállítása, - szakmai napok. Vizsgák - A szakközépiskolai osztályok tanulói részére „belső” vizsgát szervezünk (Lásd 6. számú melléklet) - Az érettségi és szakmai vizsgákat a központilag kiadott vizsgaszabályzatok és a tanév rendjét szabályozó miniszteri rendelet szabályozzák. Helyi tantervünk határozza meg azokat a tantárgyakat, amelyeket a tanulóknak kötelezően tanulnia kell, illetve választani lehet. - Az osztályozó, beszámoló vizsgákat a tanév helyi rendjének megfelelően szervezzük. - A javító, pótló vizsgákat a tanév megkezdése előtt szervezzük iskolánkban. - A különbözeti vizsgáknál a helyi tanterv követelményei a mérvadóak. Eljárási szabályok A tanuló, a szülő az iskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedés elmulasztása ellen a tanuló érdekében eljárást indíthat magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése vonatkozásában - abban az esetben, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. A független vizsgabizottság, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének

97

elmulasztása ellen a szülő illetve a tanuló jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be az illetékes OKÉV-hez. A szakközépiskolai felnőttoktatás értékelése Az esti és a levelező tagozaton a tanulók évenként három (az utolsó évesek két) alkalommal beszámolót és év végén osztályozó vizsgát tesznek. Az egyes tantárgyakból a következők szerint kell beszámolni: Beszámoló

1.

2.

3.

magyar nyelv és irodalom történelem társadalomismeret matematika idegen nyelv

írásbeli

szóbeli

írásbeli

osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli szóbeli szóbeli írásbeli és írásbeli és szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli szóbeli írásbeli

szóbeli* szóbeli szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli és írásbeli és írásbeli szóbeli szóbeli szóbeli biológia írásbeli írásbeli írásbeli fizika írásbeli szóbeli írásbeli földrajz szóbeli szóbeli szóbeli kémia írásbeli szóbeli írásbeli művészeti ismeretek írásbeli írásbeli írásbeli * A 9. évfolyamosoknál nincs beszámoló. Matematikából szóbeli vizsgát annak a tanulónak kell tennie, akinek az írásbeli dolgozata elégtelen. Az írásbeli beszámoló időtartama 90 perc, a szóbeli beszámolóé tanulónként és tantárgyanként átlagosan 10 perc. Az írásbeli beszámoló feladatait a szaktanár állítja össze, azokat a beszámoló megkezdéséig szolgálati titokként kell kezelni. Gondoskodni kell a beszámolón a tanulók megfelelő felügyeletéről. A szóbeli beszámolót úgy kell megszervezni, hogy a tanulók ne zavarhassák egymást a felkészülésben. A beszámolón szabálytalanságot elkövető tanulót (a szabálytalanság súlyosságának megfelelően) figyelmeztetni kell, illetve el kell tiltani a vizsga folytatásától. Ebben az esetben a beszámoló eredményét elégtelennek kell tekinteni. Indokolt esetben a beszámoló utólagos letételére - a tanuló írásbeli kérelmére - az igazgató adhat engedélyt. Azt a tanulót, aki beszámolási kötelezettségének - igazolatlanul nem tesz eleget, a beszámolót követő héten törölni kell a tanulók névjegyzékéből. A felnőttoktatásban résztvevő nappali tagozatos tanulók értékelése és ellenőrzése azonos a nem felnőtt képzésben résztvevő szakközépiskolai tanulókéval.

98

Értékelési hagyományok Az iskola értékelési-ellenőrzési rendszere kiegészül a Házirendben rögzített: jutalmazás, elismerés, büntetés alkalmazásával. A tantestület ítéli oda évente „Az év tanulója” valamint a „Jó tanuló, jó sportoló” címeket. A feltételeket az iskola házirendje szabályozza. A tanulók jutalmazása - Szaktanári dicséret - Osztályfőnöki dicséret - Igazgatói dicséret - Nevelőtestületi dicséret - Az évfolyam első tanulója - "Jó tanuló - jó sportoló" cím - "Az év tanulója" cím - Radnóti emlékérem - Kitörés-díj A tanulók elmarasztalása - Szaktanári figyelmeztetés - Osztályfőnöki figyelmeztetés - Osztályfőnöki intés - Írásbeli igazgatói figyelmeztetés - Igazgatói intés - Megrovás (igazgatói hatáskör) - Szigorú megrovás (igazgatói hatáskör) - Nevelőtestületi fegyelmi büntetés 6. 2. 3. 5. Az írásbeli és szóbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya (20/20123. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ 1/1 a/ai, /5/ b) Általános követelmények ○ A számonkérés nem lehet fegyelmezés és büntetés eszköze. ○ Egy tanítási napon maximum 2 témazáró vagy 2 ellenőrző dolgozat iratható. ○ A szóbeli és írásbeli számonkérés arányainak megfelelőeknek kell lenniük. ○ A számonkérés a diákkal egyeztetett anyagból történhet. ○ Vegyük figyelembe a beszámoltatásnál, hogy a tanuló írásban vagy szóban képes jobban kifejezni magát. Írásbeli feleltetés Alkalmazását a tanév első tanítási óráján a szaktanár köteles jelezni tanítványainak, a gyakoriság (hetente hány alkalommal, vagy hány tanítási óránként, vagy milyen más követhető beosztás szerint) megjelölésével, és írásbeli rögzítésével a tantárgyi füzetbe .

99

Témazáró ○ Témazárók időpontjának meghatározása az év eleji tematikában, de a megíratás előtt legalább egy héttel ismét fel kell hívni a figyelmet a témazáró időpontjára. Módosítása csak az osztályközösség egyetértésével, a tanulmányi munka eredményességének javára történhet! ○ 6-7. órában lehetőleg ne történjék ○ Formája: dolgozatfüzet (több évig használható), vagy a tanár által készített feladatlap, esetleg összefűzhető lapok. Elvárás az olvasható írás, a rendezett külalak ○ Írja: az egész osztály ○ Értékelése. Érdemjeggyel, százalékos formában (a százalékos ponthatárok legyenek ismertek a tanulók előtt) ○ Javítása: 10 munkanapon belül ○ Az érdemjegy naplóba írása piros színnel történik ○ Javítódolgozat: tanári megítélés szerint egy héten belül ○ A témazárón meg nem jelenő diákoknak hiányzásukat igazolniuk, a dolgozatot pótolniuk kell. A pótló írásbelit azon a napon kell letenniük, amelyen a hiányzást követően először az iskolában megjelennek. Számukra új –az eredetihez hasonló nehézségi fokú - írásbeli feladatsort kell összeállítani. A hiányzó tanulók a mulasztást követő első órán pótolják a számot adást. Célszerű, hogy a tanuló írásban kapja meg a kérdés(eke)t Tartalmazzon egyszerű közepes és nehezebb feladatokat is (Esetleg plusz pontos szerzéséért plusz feladatokat is.) A feladatok egy része kapcsolódjon a mindennapi élethez. Legyenek ismertek a felhasználható, illetve szükséges felszerelések, segédeszközök Adott tanítási napon maximum 2 témazáró dolgozat iratható. A tanárok legalább egy héttel a témazáró megíratása előtt írják be azt a napló haladási részébe, így a kollégák tudnak egymáshoz alkalmazkodni. Célszerű az osztályok faliújságjain is heti/havi bontásban, táblázat formájában kiírni a tervezett dolgozatokat. Ellenőrző dolgozat ○ nagyobb résztéma feldolgozásának, megértésének szintjét feltáró. Kérdései nem vonatkozhatnak a teljes téma átfogó ismeretére. ○ Formája: dolgozatfüzetbe, összefűzhető lapokra íratott munka. ○ Javítása: 10 munkanapon belül ○ Az érdemjegy naplóba írása zöld színnel történik ○ Pótlása: legkorábban a mulasztást követő első tanórában Tervezett időpontját legalább 3 tanítási nappal korábban kell jelezni a tanulók számára, és egyeztetni szükséges más tantárgyak tanáraival is, a napi aránytalan túlterhelés elkerülése végett.

100

Írásbeli feleltetés (röpdolgozat) Az adott tanórán elsajátítottak ellenőrzése a tanítási óra végén. Az órán elhangzott és feldolgozott tananyagból az adott óra végén tesztjelleggel (feleletválasztásos vagy kiegészítéses) a füzetbe íratva Az előző órán (egy nappal korábban) feldolgozott anyagrészből ○ Maximum két óra anyagából és a hozzá tartozó feladatokból. ○ Legalább 3 írásban feltett kérdéssel ○ Formája: tanár által kiosztott lapokra, vagy dolgozatfüzetbe ○ Írja: néhány tanuló egész osztály ○ Értékelése: érdemjeggyel százalékos formában szöveges értékeléssel, illetve a három forma kombinálásával ○ Javítási ideje: 10 munkanapon belül ○ Az érdemjegy naplóba írása zöld színnel történik - Alkalmazása a rendszeres tanulásra való késztetés miatt kívánatos - Előzetes bejelentés nélkül iratható, de a tanulók tudják, hogy ez bármely órán megtörténhet - 2-3 óránként célszerű íratni - Célszerű, hogy a tanuló írásban kapja meg a kérdés(eke)t - A ponthatárok igazodjanak a kérdések nehézségi fokához Szóbeli feleltetés ○ Időtartama: legkevesebb 5 perc ○ Az előző tanítási napo(ko)n már feldolgozott anyagrészből minimum 3 kérdés szóbeli, vagy írásbeli feladásával, szóbeli válaszadással történjen és a felelőn kívül még további tanulók is jelen legyenek. A számonkért anyagrésztől feleltetés közben eltérni csak olyan módon lehet, ha a tanár jelzi: a kitérő nem számít bele a felelet értékelésébe! Tilos a feleltetés előtt, közben vagy utána a tanuló korábbi viselkedésére utalásokat tenni, megfélemlíteni, vagy megszégyeníteni! A felelet lezárásakor rövid pedagógiai célzatú értékelés keretében határozottan és érthetően közölni kell az érdemjegyet, amelyet kék színnel a naplóban rögzíteni szükséges. ○ Legyen rendszeres.(Ez elősegítheti az óráról, órára való készülést.) ○ Felsőbb évfolyamokon kívánatosak az önálló –tanári segítség nélküli – feleltetéseik ○ A tanári kérdések a tanuló tudásának megismerésére irányuljanak. (Ne arra, amit nem tud) Kiselőadás ○ Önálló felkészüléssel, a tanár által megadott témakörökből választva.

101

Házi dolgozatok/projektmunkák ○ Az elkészítés határideje előtt legalább egy hónappal be kell jelenteni. ○ A kiadott feladat(ok) szervesen kapcsolódjanak a tananyaghoz, annak feldolgozásához. ○ Értékelése: érdemjeggyel százalékos formában szöveges értékeléssel, illetve a három forma kombinálásával ○ Javítási ideje: 10 munkanapon belül ○ Az érdemjegy naplóba írása fekete színnel történik Füzet, munkafüzet értékelése ○ A megválasztására, vezetésére, tartalmi és formai követelményeire vonatkozó szabályokat a szaktanárnak írásban rögzítenie kell (a tanulóval le kell íratni!) ○ Betartásukat időszakosan, a tanár által meghatározott és rögzített alkalmanként ellenőrizni szükséges. ○ Az értékelés írásban történik a füzetben, dátumozva és aláírva! Amennyiben a szaktanár osztályzatot is ad, azt fekete színnel vezetjük a naplóba és a füzetbe, munkafüzetbe egyaránt. Az írásbeli számonkérések súlyozása Az írásbeli számonkérések súlyozását a tantárgyspecifikus százalékolás biztosítja. A százalékolás határait az írásbeli számonkérés fajtája – röpdolgozat, házi dolgozat, ellenőrző dolgozat, témazáró, vizsgadolgozat – határozza meg. Megjegyzések A heti egy órában tanult tantárgyaknál figyelembe kell venni az órarend készítésénél azt, hogy azok ne 7. órára és lehetőleg ne hétfőre essenek.

102

6.2.3.5.1. Szakközépiskolai beszámolók Évfolyam Félév

Év vége

9.

Minden osztályban a kötelező érettségi tantárgyakból egységes írásbeli felmérő dolgozat 45 percben

10.

-

-

11.

-

12.

-

Minden szakközépiskolai osztályban, magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és a választott idegen nyelvből 90 perces az érettségi vizsga írásbeli dolgozata követelményeinek megfelelő írásbeli dolgozat Minden szakközépiskolai osztályban 90 perc időtartamú, az érettségi vizsga írásbeli dolgozata követelményeinek megfelelő írásbeli dolgozat a matematika tantárgyból. Szóbeli vizsga a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a választott idegen nyelv tantárgyakból. Írásbeli próbaérettségi minden végzős tanulónak a kötelező és az általa kötelezően választott vizsgatárgyból.

○ Az érettségi törzsanyagot tartalmazó témaköröket legalább négy héttel a beszámoló előtt közölni kell a tanulókkal ○ A vizsga időpontjait és beosztását legalább két héttel előbb közölni kell ○ Formája: Külön kiírás szerint írásbeli vagy szóbeli. ○ Időtartama: írásbeli minimum 45 perc, felsőbb évfolyamokon az érettségi időtartamához közelítő szóbeli az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően ○ Írja: az egész osztály ○ Értékelése. Érdemjeggyel, százalékos formában (a százalékos ponthatárok legyenek ismertek a tanulók előtt) ○ Javítása: 10 munkanapon belül ○ Az érdemjegy naplóba írása piros színnel történik ○ A beszámolókon meg nem jelenő diákoknak hiányzásukat igazolniuk, a beszámolót pótolniuk kell. Adott évfolyamon azonos dolgozatok (Összehasonlítható az egyes osztályok teljesítménye.) A pótló írásbelit, illetve szóbelit azon a napon kell letenniük, amelyen a hiányzást követően először az iskolában megjelennek. Szóbeli tételsoruk azonos. Számukra új –az eredetihez hasonló nehézségi fokú - írásbeli feladatsort kell összeállítani.

103

6. 2. 3. 6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elve (20/20123. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ 1/1 a/ai, /5/ a,b) Alapelv, hogy a hét végére ne adjunk több írásbeli, illetve szóbeli házi feladatot, mint hét más napjain. ○ Szóbeli házi feladat - Tartalma az adott tanítási órákon vett új tananyag. - Az új anyagot mindig helyezzük be az átfogó témakör összefüggésébe, s hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a szóbeli számonkérés során is ez az elv érvényesül. ○ Házi dolgozatok/projektmunkák - Az elkészítés határideje előtt legalább egy hónappal be kell jelenteni. - A kiadott feladat(ok) szervesen kapcsolódjanak a tananyaghoz, annak feldolgozásához. - Értékelése: érdemjeggyel százalékos formában szöveges értékeléssel, illetve a három forma kombinálásával - Javítási ideje: 10 munkanapon belül - Az érdemjegy naplóba írása fekete színnel történik ○ Írásbeli házi feladat - Témája kapcsolódjék a tanítási órához - Rendszeresen írassunk, de mennyiségét tekintve keveset - Óra anyagához kapcsolódó feladatok - Önálló –témához kapcsolódó- kutatómunka, tanári útmutatás szerint - Értékelése: minden esetben történjen meg értékelése szóban, osztály egészére vonatkozóan írásban, a füzet láttamozásával érdemjeggyel – fekete színű - (az osztály néhány tanulójára vonatkozóan) A feladatokat rendszeresen el nem végzőktől szóban vagy írásban számon kérhető az otthon el nem végzett anyag. ○ Kiselőadásokra való felkészülés 6. 2. 3. 7. A tantestület belső értékelési rendszere Az értékelés célja A tanárok egyéni munkájának értékelése több célt szolgálhat egyidejűleg. Az értékelési célok az alábbiakban összegezhetők: ○ Az egyéni és az iskolai célok harmonizálása ○ Az egyén fejlődésének támogatása ○ Az önértékelés képességének fejlesztése ○ Konkrét időszak alatt elvégzett tevékenység elemzése ○ Probléma- és konfliktusmegoldás 104

Az értékelés eszközrendszere, módszere, gyakorisága, információ igénye, az információ feldolgozás módja, a fenti célok választásával van összefüggésben. Az értékelés rendszere Az értékelésre – hasonlóan, mint más iskolai tevékenységre - a rendszerszemléletű megközelítés jellemző. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az értékelés maga rendszert alkot, másrészt az értékelés alrendszerének az iskola más alrendszereivel szervezett kapcsolata van. Az értékelési rendszer fő jellemzői: ○ rendszerjellegű kapcsolata van az iskola céljaival, a tantestület fejlesztésével, az értékelés más területeivel ○ kiszámítható, az érintettek által elfogadott stratégián és eszközrendszeren alapul Az értékelést végzők köre Az intézmény szakmai autonómiája feltételezi, hogy az iskola működtet olyan belső ellenőrzési, értékelési mechanizmusokat, amelyek alkalmasak az iskola és környezete közötti kapcsolat kiértékelésére, és ez alapján a célok és tevékenységek szükséges és célszerű korrekciójára. Az értékelés nem a hierarchia megteremtésének és stabilizálásának eszköze. Ebből következően az értékelő és az értékelt szerepe változhat, helyzettől és feladattól függően. Az iskola vezetése azonban elsődleges felelősséggel bír, azért, hogy legyen működőképes, szakmailag korrekt, megalapozott értékelés az intézményben. A tanári munka értékelése egyéni és csoportos tevékenységet egyaránt jelenthet. Az értékelésben résztvevők minden esetben a tantestület tapasztalt, az értékelés területén is megfelelő szakmai felkészültséggel bíró, a fejlesztő, támogató stratégiát elfogadó és képviselő, megfelelő ismeretekkel és érzékenységgel rendelkező kollégák lehetnek. Értékelést végző csoportok: ○ ad-hoc értékelő csoportok (új program, tanterv, taneszköz, oktatási módszer bevezetésének eredményességét vizsgáló csoport) ○ Az iskola által ellátott rendszeres tevékenységgel kapcsolatos értékelő munkát végzők (pl. tanulói teljesítményeket, vizsgaeredményeket értékelők) Értékelést végző egyének: ○ igazgató ○ igazgatóhelyettesek ○ kollégiumvezető ○ a gyakorlati oktatást szervező igazgatóhelyettes ○ munkaközösség-vezetők ○ különböző megfigyeléseket végző tanárok

105

Az értékelés modelljei, eszközrendszere A tanárok önfejlesztését támogató modell: Ezen értékelési modell az intézménybe újonnan érkezett tanárok beilleszkedésének támogatását az intézmény céljaival való azonosulását támogatja. Másrészt célja a tanár önértékelő képességének intenzív fejlesztése. Az értékelés rögzített programterv, célok és módszerek alkalmazásával, rendszeres konzultációk folytatásával három éven keresztül zajlik. Ennek során az értékelt tanár fokozatosan egyre növekvő szerepet kap céljai megfogalmazásának ellenőrzésében a szükséges módszerek kiválasztásában. A tanár mellett működő gyakorlott kolléga, vezető az értékelést végző szerepből fokozatosan visszavonulva kínál lehetőséget a megfigyelt tanár számára, hogy egyre jelentősebb mértékben saját önelemzésére támaszkodjék. Az értékelő feladata, az első évben elvégzett elemzést követően egyre inkább az igényelt mértékű, módszerű szakmai háttértámogatás biztosítása az adott tanár önfejlődésének elősegítése érdekében. Munkaértékelő interjúk: A munkaértékelő interjúk rendszeresen végzett, tematikus megbeszélések vezető és vezetett között. Ezek célja egy rövidebb időszakban elvégzett konkrét feladat ellátásának értékelése éppúgy lehet, mint a munkakör ellátásával kapcsolatos problémák, konfliktusok tisztázása. E megbeszélések közös jellemzője, hogy céljuk valamilyen megállapodás elérése, amelyet az érintettek kölcsönösen elfogadnak, írásban rögzítenek, a megállapodás értékelésére bizonyos időn belül (általában fél év, egy év) visszatérnek. A munkaértékelő interjúk használhatók: ○ A tanári kar tagjai és az iskola érdekei közötti összhang megteremtésére ○ Azoknak az intézményi problémáknak a felfedésére, melyek akadályozzák a sikeres teljesítményt ○ A tanárok és közvetlen feletteseik közötti kommunikáció kialakítására és fenntartására ○ A munka(helyi) kapcsolatok javítására ○ A tanári teljesítményszint őszinte és elfogulatlan értékelésére ○ A tanárok ambícióinak megismerésére ○ A tanári kar tagjainak motiválására azáltal, hogy ráébresztjük őket saját kötelességeikre ○ Az intézmény szervezeti hibáinak felfedésére és megállapítására ○ Annak megismerésére, hogy a tanári kar tagjainak milyen elképzelései és elvárásai vannak az intézmény jövőjét illetően ○ A képzési kívánalmak feltérképezésére ○ A vezetés hatékonyságának növelésére ○ Konkrét célok kijelölésére

106

A tanítás támogató célú értékelése: Az értékelés ezen típusa alapvetően a tanár tanítási munkájának támogatását, a tanítási tevékenység színvonalának fejlesztését célozza. Alapvető eszköze a tanórai megfigyelés. Az értékelés főbb jellemzői: ○ A tanítási-tanulási folyamat fejlesztését szolgáló technológia ○ Megfontolt beavatkozás az oktatási folyamatba ○ Célorientált, az egyéni és intézményi célok harmonizálását szolgáló változtatás ○ Kölcsönös bizalmon alapuló munkakapcsolat az értékelést végző és az értékelt között A tanári munka értékelésének jelentős eleme a szakszerű óralátogatás. Az óralátogatáson alapuló értékelés rendszere a következő fázisokból áll: ○ Előkészítő megbeszélés: célja a megfigyelés szempontjainak tisztázása, megállapodás az értékelő és a tanár között a vizsgálódás céljait illetően. ○ Megfigyelés: az első fázisban rögzített célokra vonatkozó adatok gyűjtése az óralátogatások alapján. ○ Elemzés: az összegyűjtött adatok, információk áttekintése, szelektálása a megfigyelés céljai alapján. ○ Értékelés: az elemzés eredményeinek bemutatása és megvitatása.

107

7. Az intézmény élet-és munkarendje 7. 1.

A tanév rendje A tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és foglalja éves munkatervébe. A munkaterv rögzíti a működéssel kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat. Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és – az érettségi vizsga és szakmai vizsga évét kivéve – minden év június hónap 15-én, illetve ha ez a nap nem munkanap, a június 15ét megelőző munkanapon fejeződik be. A tanítási év rendjét és a szünetek időpontját a reszortfelelős miniszter rendeletben határozza meg. Az igazgató évközben a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben előírt számú tanítási nélküli munkanapot engedélyezhet.

7. 2. Nemzeti, nemzetközi és iskolai ünnepek Nemzetközi ünnep Május 1. Munka ünnepe Nemzeti ünnepeink: Október 6-án osztálykeretben megemlékezés az aradi vértanukról. Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc megünneplése szünetnappal. Március 15-én az 1848-as forradalom és szabadságharc megünneplése szünetnappal.

7. 3.

Intézményi rendezvények, ünnepélyek és megemlékezések: Tanévnyitó ünnepély a tanév első munkanapját megelőző napon. Halottak napja (tanóra keretében) November hónapban megemlékezés intézményünk névadójáról, Radnóti Miklósról (tanórai keretben) Szecskaavató az intézmény éves munkatervében foglalt időpontban Karácsonyi műsor a téli szünet előtti utolsó hetekben. Szalagavató az intézmény éves munkatervében foglalt időpontban Megemlékezés a kommunizmus áldozatairól (tanóra keretében) Megemlékezés a holocaust áldozatairól (tanóra keretében) Radnóti napok az intézmény éves munkatervében foglalt időpontban Szakmai Napok az intézmény éves munkatervében foglalt időpontban Ballagás az intézmény éves munkatervében foglalt időpontban Júniusban ünnepélyes tanévzáró Elméleti oktatás

● Tanítási nap Az Kossuth Lajos utcai épület tanítási időben 05:00 órától 20:00 óráig tart nyitva. Iskolai, kollégiumi, illetve osztály- és csoportrendezvények alkalmával a nyitvatartási idő igazgatói/kollégiumvezetői engedéllyel meghosszabbítható. A tanítási ciklus öt napján hétfőtől péntekig tanítási nap van (ez alól kivételt képeznek a szakképző évfolyamok eltérő képzésben résztvevő tanulói, akik ciklusonként 3 vagy 4 elméleti oktatási napon vesznek részt.)

108

A tanítási órák előtt legalább 5 perccel előbb érkezzen meg minden tanuló. A Késő diákokat a portákon rendszeresített füzetben kell regisztrálni. Három késés esetén osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló. A tanórára minden tanuló jó idő esetén az udvaron, rossz idő esetén a folyosókon gyülekezik az órára szükséges felszereléssel, az ügyeletet ellátó tanárok felügyelete alatt. Becsengetéskor mindenki az érintett épületrészben/ épületrész előtt sorakozva várja a szaktanárt, akivel a kijelölt tanterembe vonul. Ha a tanár a becsöngetés után 5 perccel nem jelenik meg a főügyeletes tanár, illetve a hetes kérjen intézkedést az igazgatóhelyettesi irodában. A tanulók kabátjaikat az osztálytermekben elhelyezett fogasokra helyezzék. ● Tanítási órák Kossuth Lajos utca 1. óra 08:00 – 08:45 2. óra 08:55 – 09:40 3. óra 09:50 – 10:35 4. óra 10:45 – 11:30 5. óra 11:40 – 12:25 6. óra 12:45 – 13:30 7. óra 13:35 – 14:20 8. óra 14:25 – 15:10 0., valamint 9. órát csak szükség esetén tartunk. A 0. óra 07:15 órakor kezdődik és 7 óra 55 percig tart, a 9. óra 15:15 órától 15:55 óráig 7.4. Nyitva tartás Az intézmény Kossuth Lajos utcai épülete szorgalmi időben a diákság számára tanítási napokon 05:00-től 20:00 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje: 7.30-16.00-ig. Felnőttoktatás: 14.00-19.30-ig. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt esti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás ügyeleti rendhez valamint csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az ügyeleti rendet az éves munkaterv ill. a nyári ügyeleti rend tartalmazza. 7.5.

Gyakorlati oktatás Szakképző évfolyamokon a szakmák központi programjához igazodva a tanítási ciklus 5 –7 napján hétfőtől péntekig gyakorlati oktatás folyik. Fiatalkorú tanuló esetében a képzési idő a napi 7 órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi 8 órát nem haladhatja meg. A tanulók által előállított termékek, dolgok, alkotások vagyoni jogára vonatkozó díjazás kérdéseit a Házirend 6. sz. melléklet szabályozza. A gyakorlati képzés rendjének részletes leírása az iskola szakmai programjában található.)

109

7.6.

7.7.

Hiányzás Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolni kell. A hiányzást az osztályfőnök igazolja. A gyakorlati oktatásról történő hiányzást a gyakorlati képzés szervezője számára is igazolni kell. Indokolt esetben - a szülő (gondviselő) előzetes kérése alapján - a tanuló részére tanévenként 10 nap távolmaradás engedélyezhető, amelyből ○ az igazgató 5 oktatási napig terjedő, ○ az igazgatóhelyettesek 3 elméleti oktatási napig terjedő, ○ a gyakorlati oktatást szervező igazgatóhelyettes 3 gyakorlati oktatási napig terjedő, ○ az osztályfőnök 1 elméleti oktatási napig terjedő, ○ a szakoktató 1 gyakorlati oktatási napig terjedő időre, ○ a szaktanár saját tanítási órájáról távolmaradást engedélyezhet. A felsorolt esetekben a mulasztást igazoltnak kell tekinteni. Az engedélyezett hiányzások összessége nem haladhatja meg a 10 tanítási napot (70 tanítási órát). A hiányzásokat és azok következményeit részletesen a Házirend II/E . pontja tartalmazza. Hivatalos ügyek intézése A tanulók hivatalos ügyeiket az igazgatónál, a felelős igazgatóhelyetteseknél, valamint az iskolatitkárnál az 5. szünetben intézhetik el. Az iskola igazgatójának fogadóórái:szerda 15-16 óra. Az igazgatóhelyettesek és a gyakorlatioktatás-vezető fogadóórái: szerda 14:3015:30 óra. A nevelőtestületi fogadóórák valamint a szülői értekezletek időpontjai a tanév munkarendjében kerülnek rögzítésre. A tanítási szünetek alatt minden szerdán 9 órától 12 óráig tartunk ügyeletet. Minden, a tanulóra vonatkozó nyilvántartást érintő változást két héten belül be kell jelenteni az osztályfőnöknek.

110

8. Hagyományok 8.1.

Iskolai hagyományok ○ Minden tanév szeptemberében megválasztják az egyes osztályok diákképviselőiket, akik együtt alkotják az iskola diákönkormányzatát. A diákönkormányzat vezetését maga választja. A diákönkormányzat képviselteti magát az Iskolaszékben, a kibővített iskolavezetőségi megbeszéléseken valamint a tanulók fegyelmi ügyeinek tárgyalásán. ○ A diákönkormányzat szervezi az éves diákközgyűlés rendezvényét, részt vesz a Radnóti Nap szervezésében és lebonyolításában. Saját hatáskörben és önállóan készíti elő a „Szecskaavató” teljes programját. ○ A diákönkormányzat működteti az iskolarádiót. ○ Az egyes végzős osztályok választott diákvezetői az osztályfőnökkel együtt szervezik a „bolond ballagást”, azért felelősek. ○ Nemzetközi, nemzeti és iskolai ünnepélyeinken az azzal megbízott tanár vezetésével az alkalomhoz illő műsort állítanak össze, melyet élőben vagy az iskolarádió közreműködésével mutatnak be. ○ Jelképünk az iskola logója, amely megjelenik összetartozásunkat szimbolizáló ünnepi öltözékünkön. Ünnepi öltözék - lányoknak: sötét alj/nadrág és fehér, galléros blúz intézményi emblémával ellátott sötétkék sállal - fiúknak: sötét nadrág és fehér ing intézményi emblémával ellátott nyakkendővel Iskolai ünnepélyeinken, rendezvényeinken, versenyeken tanulóink a fenti öltözéket viselik. Az iskola művészeti csoportjaival, versmondóival rendszeresen részt vesz a városi és megyei kulturális rendezvényeken.

8.2.

Tantestületi hagyományok ○ Fontos, hogy a nevelőtestület minden tanévben legalább egy-két napos kiránduláson vegyen részt. Ez a kikapcsolódás mellett lehetőséget ad a továbbképzésekre is. ○ Tanévenként megünnepeljük a Nőnapot, melynek műsoráról a férfi kollégák gondoskodnak. ○ Minden páros évben sor kerül a Férfi-nap rendezvényére, itt a kolléganők gondoskodnak a szórakozásról. ○ A Pedagógusnap nem csak az aktív kollégák ünnepe. Vendégeink ekkor nyugdíjasaink is, akik az iskola múltjának eseményeit szívesen elevenítik fel. ○ Tanévenként „felavatjuk” az újonnan belépő munkatársakat.

8.3.

Külső kapcsolatok ○ Folyamatos kapcsolatot tartunk a fenntartónkkal, annak hivatalaival. ○

Részt veszünk a megyei középfokú iskolák igazgatóhelyettesi munkaközösségeinek munkájában.

111

igazgatói

és

○

○ ○ ○ ○ ○

○ ○ ○

Munkakapcsolatot tartunk fent a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával és annak helyi kirendeltségével, a Türr István Képző- és Kutató Intézettel, a gazdasági kamarákkal és a gyakorlati képzésben érintett vállalkozókkal, szervezetekkel, az Országos Kollégiumi Szövetséggel. A megyei kollégiumok tanulóknak szervezett sport és kulturális rendezvényein rendszeresen részt veszünk és ott diákjaink jó eredményeket érnek el. A megyei kollégiumok szakmai rendezvényein intézményünk mindig képviselteti magát. Ilyen szakmai rendezvénynek kollégiumunk is adott már helyet. Együttműködünk a társadalmi szervezetekkel és az egyházakkal. Igény szerint helyet biztosítunk iskolánkban a hitoktatásnak. Élő kapcsolatot alakítottunk ki a térség szakképző iskoláival, az IB jenai és más türingiai szervezeteivel, valamint a horvátországi Pélmonostor és Djakovo iskoláival. A pályaválasztást segítik pályaválasztási nyílt napjaink, melyeket minden év novemberében vagy decemberében megrendezünk a vonzáskörzet általános iskoláinak diákjai, tanárai és az érdeklődő szülők részére. Minden iskolában részt veszünk pályaválasztási szülői értekezleteken, pályaválasztási osztályfőnöki órákat tartunk. A gyakorlati képzőhelyekkel való szorosabb kapcsolattartást szolgálják szakmai napjaink, ahol az iskolavezetés és a szakmát tanító tanárok találkoznak a gyakorlati képzés szakembereivel. Rendszeres kapcsolatot tartunk a város kulturális intézményeivel, sportegyesületeivel. Kollégiumi tanulóink nevelése során építünk a nevelőtanárok munkájára.

112

9. Intézményhasználók az intézményi közéletben 9.1. A tanuló, a szülő az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Oktatási intézményünkben azonos hangsúlyt kap az oktató és nevelő tevékenység. Az intézmények – így természetesen a miénk is – nagyobb szerepet vállalnak a tanulók családi életre nevelésében, egészségnevelésében, majdani társadalmi beilleszkedésükben, segítik a diákokat a tudatos állampolgárrá, nagykorúvá válásban. Egyre nagyobb szerepet kap az oktatási intézményekben folyó nevelő munka. Mindez úgy hatékony igazán, ha a szülőkkel karöltve, egymást támogatva tudunk a fiatalok nevelésében részt venni. Úgy véljük, azért kell a szülő – pedagógus - gyerek hármasának együttműködését erősíteni, mert már nem csupán a szülő, hanem egyre inkább az iskola felelőssége is szabályokat, alkalmazkodást tanítani, etikai értékeket adni, értékelni a viselkedést, megkövetelni a szabályok betartását, a legtöbbet kihozni a gyerekből, példát mutatni, biztonságot adni és gondozni, s természetesen feltétel nélkül szeretni a gyereket. Mindezek nem kötelességei a pedagógusoknak, de ők a felelősek, ha ezek miatt fejlődik jól a gyerek, és akkor is, ha ezek hiányában nem azzá válik, akivé válhatna. 9.1.1. Az intézmény és a diákok kapcsolata (tanulói részvétel) (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/a/ag) Az iskola eredményes működése, a demokratizmus érvényesülése nem képzelhető el az egyre önállóbban működő tanulói önkormányzat nélkül. Iskolánkban a diákönkormányzat alulról felfelé építkező szervezet. Éves programját önállóan állítja össze, tisztségviselőit maga választja. Munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti. 9.1.1.1. A diákönkormányzat A diákönkormányzatnak döntési jogköre van ○ saját működéséről, ○ a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, ○ hatáskörei gyakorlásáról, ○ egy tanítás nélküli munkanap programjáról, ○ az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint ○ amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 120.§ (2) a-f ○ az SZMSZ módosítása, ○ saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint a tisztségviselőik megválasztásában, ○ működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása, ○ az iskolai hagyományos rendezvények (pl. Szecskaavató) megszervezése, lebonyolítása.

113

○ a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, Véleményt nyilváníthat, és javaslattal élhet ○ A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az iskolaszék, kollégiumi szék véleményének kikérésével fogadja el. 2011. évi 190. törvény 25.§ (3) ○ az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál 2011. évi 190. törvény 43.§ (1) ○ az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 2011. évi 190. törvény 43.§ (4) ○ A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. 2011. évi 190. törvény 58.§ (9) ○ A fenntartó a) a köznevelési intézmény megszüntetésével, b) átszervezésével, c) feladatának megváltoztatásával, d) nevének megállapításával, e) vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása 2011. évi 190. törvény 83.§ (3) ○ A tanév helyi rendje elkészítése során a diákságot érintő programok esetében ○ A következő tájékoztatók elfogadása előtt be kell szerezni a DÖK véleményét - választható tantárgyak köre - érettségi vizsgára történő felkészítés szintje - az egyes tantárgyakat tanító pedagógusok személye ○ Az első tanítási óra 08:00 óra előtt – legfeljebb negyvenöt perccel – való kezdése ○ A nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, ○ az ünnepélyek, megemlékezések rendjének, valamint a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdéseiben, ○ az intézményi minőségirányítási program elfogadásakor, ○ az iskolai és kollégiumi fakultatív hit– és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában, ○ a DÖK és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáiban és rendjében,

114

○ ○ ○ ○ ○ ○

○ ○ ○ ○ ○

a mindennapi testedzés formáiban és az iskolai sportkör valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáiban és rendjében, a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésében, elfogadásában, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésében, megszervezésében, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításában, az egyéb foglalkozások formáinak meghatározásában - a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel, a kollégiumi és externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásának kérdéseiben, a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásában, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában, a kollégiumi diákönkormányzat a kollégiumi felvételek ügyében külön jogszabályban meghatározott ügyekben. az alábbiak SZMSZ-ben történő szabályozása esetén véleményezési jog illeti meg DÖK SZMSZ 4. (6-24. pont)

- Az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon történő elhelyezése, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. - Az SZMSZ, a házirend és a pedagógiai program intézményi honlapon történő nyilvánosságra hozatala - Az iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus részéről történő kötelező szülői, illetve tanulói tájékoztató a pedagógiai programról. A házirend egy példányának a beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak történő átadásai, továbbá annak érdemi változása esetén a szülői, és a tanulói tájékoztatás. - a megelőző tanév végén történő szülői tájékoztatás a következőkről • tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. • az iskolától kölcsönözhető tankönyvek, taneszközök és más felszerelések, • az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Egyetértési jogot gyakorol ○ Az iskolában üzemelő élelmiszer elárusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működési időszakának meghatározásában. Javaslattételi jogkör ○ az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben. DÖK SZMSZ

115

Tanácskozási jogkör ○ Minden őt illetve a diákságot érintő, valamint az eléje terjesztett ügyekben, és minden olyan kérdésben amelyben véleményezési illetve javaslattevő jogkör illeti meg. DÖK SZMSZ 4. 9.1.1.2. A diákközgyűlés A diákközgyűlés a tanulók tájékoztató és tájékozódó fóruma. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Itt kerül sor a diákképviselő megválasztására. Összehívását a diákönkormányzat elnöke kezdeményezi. Időpontját a tanév rendjében rögzíteni kell. Mód van a rendkívüli diákközgyűlés összehívására is. Ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. A diákönkormányzat az általa szervezett rendezvényeken gondoskodik a rendről, az ügyeletről. Ehhez igénybe veheti a pedagógusok segítségét is. 9.1.1.3. A diákpanaszok kezelése A diákpanaszok kezelésének színhelye az iskola és a diákotthon. Az iskolai problémák megoldásának elsődleges színtere az osztályközösség. Az érintett felek a tanulók az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok. Amennyiben a problémák túlmutatnak az osztálykereteken, úgy megoldásukba a diákönkormányzat és az iskola közismereti és nevelési igazgatóhelyettese is bevonható. A gondok és panaszok kezelésének legfelső fóruma a diákközgyűlés és a nevelőtestület. A pedagógusokra, a vezetésre, az intézményre és a tanulásra vonatkozó vélemények is a fenti fórumokon kaphatnak hangot.

116

9.1.2. Az iskola, a kollégium és a szülők kapcsolata (szülői részvétel) (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/ a/ah) A kommunikációs kapcsolat általában korábbi az első személyes találkozásnál. A szülő, mint iskola- és kollégiumhasználó már előbb képet alkotott magában az intézményekről. (ismerősök révén, elbeszélésekből stb.) Amennyiben ez a kép megfelel a valóságnak, csak megerősítésre van szükség. Amennyiben pozitív vagy negatív irányban ettől eltér, korrigálnunk kell. Ennek lehetőségét meg kell teremteni. A szülő és az intézmény személyes kapcsolata a pályaválasztási szülői értekezleteken kezdődik, ahol az intézmény tájékoztatást ad képzési kínálatáról, valamint a kollégiumi elhelyezés lehetőségeiről. Ezt követik a pályaválasztási nyílt napok, amelyeken a szülők ismerkedhetnek meg az iskolával és a kollégiummal. A tanuló beiratkozása után a kapcsolattartás formái és eszközei a következők: ellenőrző könyv, fogadó órák, szülői értekezletek, a szülők közössége és az intézményi szék ülései. Sor kerülhet családlátogatásokra, és szülő tanítási napokon is felkeresheti az iskolát, a kollégiumot. A tanuló ellenőrző könyvébe minden, a szülő tájékoztatására szolgáló információt be kell vezetni. A fogadó órák, és a szülői értekezletek időpontját az éves munkatervben rögzíteni kell. Kezdési időpontjukat a szülőkkel történt egyeztetés után kell kijelölni. Úgy szervezzük őket, hogy a tanév során havonta legyen alkalom a kölcsönös információ cserére. A tanév első szülői értekezletén minden szaktanár bemutatkozik a szülőknek. Ismerteti az általa tanított tantárgy követelményeit, az értékelési rendszerét, a felmérések és számonkérések várható időpontját és anyagát. Az első szülői értekezleten kerülnek megválasztásra, illetve megerősítésre azok a szülők, akik az osztályt a szülői szervezetben képviselik. A szülői szervezet az egyes osztályok választott képviselőiből áll. Munkáját az igazgató által megbízott pedagógus segíti. Szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Vezető testületét maga választja. Mivel a szülők közösségének értekezletei a véleménynyilvánítás lehetséges fórumai, ezért ezeken a közismereti és nevelési igazgatóhelyettes és/vagy az igazgató mindig vegyen részt. A felmerülő kérdések, problémák megoldásáról az intézményvezetés legkésőbb a soron következő szülői értekezleten az osztályfőnök útján tájékoztatja a szülőket. Lehetséges találkozásaink, közös alkalmaink, rendezvényeink ○ A szülők segítséget nyújtanak az osztályoknak közösségi rendezvényeik lebonyolításában (osztálykirándulások, …stb.). A szülői szervezet támogatja az intézményi szintű rendezvényeket (szecskaavató, szalagavató, …stb.) Ezeken a rendezvényeken a szülők is jelen lehetnek. ○ Az évente megrendezésre kerülő a szülők-nevelők bálja is jó lehetőség a személyes kapcsolatok erősítésére. 117

○ Propagáljuk és támogatjuk a családokkal közös osztálykirándulások szervezését. Sok esetben a családi kirándulásokat helyettesítő szereppel bírnak ezek az osztálykirándulások, hiszen sok olyan család van, aki nem engedheti meg magának, hogy évente elmenjen nyaralni, országot-, világot látni. Ezért ezeknek a kirándulásoknak többszörös értékközvetítő feladatuk is van. ○ Örömmel vesszük és feltétlenül segítjük a nem iskolai kulturális rendezvényeken való együttes szülő – pedagógus - diák részvételt, mint pl. a pécsi, kaposvári, budapesti színházlátogatásokat, előadóestek megtekintését stb. … ○ Szorgalmazzuk a felnőtt kontra diák sportmérkőzések, sportversenyek szervezését, amire évente egyszer sor kerül iskolánkban a Radnóti Nap rendezvény keretein belül. ○ Érthetetlennek tűnő iskolai konfliktusok (akár tanulmányi, akár magatartásbeli) hátterében húzódó családi problémákra derülhet fény a családlátogatások során. Erre általában csak problémás esetben kerül sor, „problémamentes” helyzetben a szülők keresik fel a gyermekeiket tanító pedagógusokat, hogy aztán együtt tudják alakítani a tanuló további szakmai és erkölcsi útját ○ Az esetleges fegyelmi meghallgatásokon természetesen kérjük a szülők részvételét is, hogy a családi hátteret is figyelembe véve tudjunk megfelelő döntést hozni az adott ügyben. ○ Az iskolában dolgozó gyermekvédelmi munkát segítő pedagógus folyamatos, intenzív kapcsolatban áll a családokkal, szülőkkel, segítve ezzel az iskola és családok közötti kommunikációt. ○ A magyar népesség „fogy”, nő a válások száma, az egészségtelen életmód következtében csökken a várható élettartam, megszaporodtak az öngyilkosságok, a konfliktuskezelési problémák, élen járunk az alkoholizmusstatisztikákban, tért hódított a drog és fel kell vennünk a harcot olyan jelenségekkel, mint pl. az AIDS. 9.1.3. Az iskola és kollégium kapcsolata Az iskola és kollégium több szálon kapcsolódik egymáshoz. A két intézményegység vezetésének rendszeres munkakapcsolata. Ennek formái: ○ Az új diákok kollégiumi felvételének egyeztetése, ○ Az egységes munkaterv –benne a kollégiumi munkaterv- év eleji elkészítése, az éves programok egyeztetése. ○ Egymás rendezvényeinek kölcsönös látogatása, ○ Az osztályfőnökök és szaktanárok kollégiumi nevelőtanárokkal való kapcsolatfelvételének szervezése, a rendszeres kapcsolattartás ellenőrzése. ○ Az osztályfőnökök tevékenységének ellenőrzése során állandó rendszeres tájékozódás a diákok kollégiumi életéről

118

Osztályfőnökök és kollégiumi nevelők együttműködése ○ Az osztályfőnökök szükség esetén (tanulmányi, fegyelmi problémák), de legalább havi rendszerességgel felkeresik diákjaik nevelőtanárait. A megbeszéléseken egyeztetik a szükséges pedagógiai teendőket. ○ A kapcsolattartás kétoldalú, tehát kollégiumunk nevelői is rendszeresen látogatják az iskolát, így informálódva növendékeik tanulmányi helyzetéről, magatartásáról és szorgalmáról. ○ Amennyiben azt a helyzet indokolja, a problémás esetekről tájékoztatják a kollégium vezetőjét, illetve az iskola közismereti és nevelési igazgatóhelyettesét. ○ Tanulmányi ügyekben a diákotthon nevelőtanára az osztályfőnök közvetítésével megkeresi az iskola illetékes szaktanárát. ○ Az osztályfőnöknek tudnia kell a kollégiumi foglalkozások időpontjairól, azok helyéről, ismerje diákjai diákotthoni irányított, kötött és kötetlen tevékenységeit. ○ A reális iskolai –és pályaválasztási szándékok kialakítása érdekében, a tanuló, annak szülei és szaktanárai mellett beszélgessen el a kollégiumi nevelővel is. ○ Az osztályfőnök vegyen részt diákotthonunk hagyományos rendezvényein. Pedagógusaink és a kollégiumi nevelőink kapcsolata ○ A hatékonyabb tanulás érdekében szükséges a két fél együttműködése. A tanuló képessége legyen a kiindulási alap. Ennek „bemérése” a szaktanáraink és a kollégiumi nevelőink együttes feladata. ○ A havi tanulmányi eredményeket beszéljék meg egymással, értékeljék azt. ○ Amennyiben korrepetálásra van szükség és a kollégiumnak nem áll rendelkezésre szakos kolléga, úgy ezt a feladatot az iskola pedagógusai lássák el, akár az iskolában, akár a diákotthonban.

119

10. Intézményi szolgáltatások ○ Tanulóink térítésmentesen kapcsolódhatnak be az intézmény által biztosított szakkörök, érdeklődési körök, művészeti csoportok és a diáksportkör munkájába, valamint a nyelvvizsgára való felkészülésbe. ○ Tanulóinkat megilletik a diákigazolvány felmutatásával járó kedvezmények (utazás, rendezvények látogatása stb.) ○ Intézményünk Liliom utcai kollégiumában melegítő konyhával rendelkezik. Kossuth Lajos utcai épületünkben melegítőkonyha és ebédlő biztosítja a tanulók étkezését. ○ A rászorulók részére évente biztosítunk a tankönyvek vásárlásához támogatást, ingyenes tankönyvet illetve a tankönyvek könyvtárból történő kölcsönzésének lehetőségét. Szociális segélyeket anyagi lehetőségeink szűkössége miatt csak rendkívüli esetekben nyújtunk. ○ Azon diákok részére, akik szakmai gyakorlatukat tanműhelyeinkben végzik, biztosítjuk a törvények által garantált juttatásokat. ○ Iskolai helyiségeinket számos alkalommal bérlik külső szervek. (Politikai jellegű rendezvényekre az iskolában nem kerülhet sor.) Térítés nélkül bocsátjuk helyiségeinket a közvetlen környék lakói részére közcélú események (pl. választások) lebonyolítására. ○ Az iskolában működik iskolai büfé. Üzemeltetője bérleti díjat fizet. ○ Külső szervezőkkel együttműködve tanfolyamokat, át-és továbbképzéseket tartunk. Ezen alkalmak pedagógusaink számára is biztosítanak munkát, és iskolánkat is bevételekhez juttatják. ○ Tanulói vagy szülői kezdeményezésre önköltséges foglalkozások szervezhetők, ha a foglalkozás  tartalma nem ellentétes az iskola pedagógiai programjával  objektív (tanterem) és szubjektív (foglalkozásvezető) feltételei adottak. A térítési díj összege a tanóra egy főre jutó fajlagos költsége, amely havi rendszerességgel fizetendő. ○ Az osztályközösség és a szülők megegyezése alapján osztálykirándulás szervezhető, amelynek költségeit a szülők térítik. Egyéb intézményi szolgáltatások  Könyvtárak, amelynek munkarendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, munkájukat könyvtáros-tanár irányítja. Könyvek, folyóiratok és multimédiás anyagok olvasására illetve könyvek kölcsönzésére ad lehetőséget. Kutatószobájában Internet hozzáféréssel rendelkező számítógépek segítik az önálló ismeretszerzést.  Tornacsarnok, amely a szorgalmi idő munkanapjain naponta 08:00-17.00 óráig diákjaink rendelkezésére áll, hogy a mindennapos testnevelés részesei lehessenek, és sportköri vagy játékos foglalkozásokon vehessenek részt.  Internet: tanulóink az első tanítási héten informatika órákon az Internet hozzáféréshez felhasználói nevet kapnak, és a délutáni órákban is az éves munkatervben meghatározott óraszámban igénybe vehetik.

120

11. Intézményi Public Relations Public Relations /PR/ és az iskola A PR-re mint piacbefolyásoló, és mint imázsformáló eszközre minden intézménynek szüksége van. A PR olyan tevékenységsorozat, melynek az a célja, hogy az iskola szűkebb és tágabb környezete között megértést és bizalmat építsen ki, majd a megszerzett bizalmat megtartsa és továbbépítse, valamint támogatás megszerzése az iskolai célokhoz és különböző döntésekhez. A PR iskolai értelmezése úgy definiálható, mint a vezetés által a siker érdekében koordinált, minden részterületre kiterjedő tájékoztatási, kapcsolatépítési tevékenység, majd a megszerzett bizalom fenntartása, ápolása. Megkülönböztethetünk belső és külső PR-t. 11. 1. A belső PR Az iskola és pedagógusainak, alkalmazottainak /dolgozóinak/ kapcsolata, viszonya képezi a belső kapcsolatok szféráját. A belső PR alapozza meg a külső PR hitelességét. Az iskola, a kollégium nem egy átlagos munkahely, hiszen az ott folyó munka közügy. Szükség van a belső bizalom légkörére, hogy erre építve erősíteni lehessen a "MI" érzést, hiszen lojalitás hiányában a "rossz hír" gyorsan terjed. A belső PR feladata, hogy meggyőzze a dolgozókat a rövid és hosszú távú célkitűzések helyességéről, és arról is, hogy ez a munkatársak számára is előnyös. Sikerközpontú és motiváltság szemlélet kialakítására van szükség. Ennek érdekében szükség van arra, hogy az intézményvezetés: ○ Ismerje meg a kollégákat /hogyan látják munkájukat, hol tartanak az életükben, milyen törekvéseik vannak, mit kívánnak a vezetőktől stb./. ○ Segítse a munkatársakat sikereik elérésében /az emberek többet tanulnak sikereikből, mint hibáikból/. ○ Adja meg a kollégáknak azt az érzést, hogy képességeiknek megfelelően hozzájárulnak az iskola célkitűzéseihez. ○ Erősítse a munkatársak önbecsülését /értékes, jó képességű dolgozók fontosak az iskola számára/ Általánosan érvényes, hogy az intézmény összes dolgozójához folyamatos tájékoztatással és a célokkal való azonosulásra késztetve kell fordulni. 11. 2. A külső PR Az iskola külső PR tevékenységének sajátos jegye - szemben az üzleti szféra hasonló tevékenységével -, hogy minden esetben közérdekű információkat közöl. A külső PR egyik legfontosabb feladata, minden lehetséges szinten közvetíteni azt, hogy az iskola partnerként kezeli a szülőket, a tanulókat, az intézmény iránt érdeklődőket. Ez a legfontosabb a bizalom légkörének kialakításához. Az iskola minden esetben, amikor az lehetséges, hangsúlyozza őszinteségét és beszéljen érthetően. A sajtó képviselői különleges véleményformáló célcsoport. A sajtóorgánumokkal való kapcsolattartás során az iskolának különösen a helyi és regionális sajtóra kell koncentrálnia, hiszen tevékenységükkel, döntéseikkel szűkebb környezetükre gyakorolnak nagyobb hatást. Számukra az iskolai

121

tájékoztatást úgy kell megfogalmazni, hogy egyrészt meggyőző legyen, másrészt az olvasók számára a kívánt információt hordozza. A PR hitelesebb, mint a reklám, ezért cél, hogy mértékadó sajtó írjon a tervekről, a tettekről, az iskoláról és a lehetőségekről. A kapcsolattartás általános módszerei lehetnek: rendszeres PR cikkek elhelyezése a helyi és regionális lapokban, szakmai napok szervezése az iskolában, különböző információ közlése a helyi tv-ben és rádióban, saját kiadvány megjelentetése, … stb. A helyi közvéleménnyel való kapcsolattartás a külső PR munka során a legfontosabb, hiszen alapvetően ettől függ az iskola megítélése. A kapcsolattartás domináns személyekkel és csoportokkal /pl. a kamara helyi elnöke, a fenntartó képviselői, gazdasági szervezetek vezetői, általános iskolák igazgatói, pályaválasztási felelősei stb./ kiemelkedően fontos és hasznos. Az eszközök közül érdemes gondot fordítani a személyes kommunikációra. A tárgyalásokon lényeges a befogadóhoz igazodó élőbeszéd, melynek meggyőző ereje és érthetősége fontos kritérium. A társadalmi kapcsolatkörben törekedni kell az országgyűlési képviselő(k) támogatásának megnyerésére. Ők az iskolai érdekek képviseletekor, lobbizásnál nagyon sokat tud(nak) segíteni. A nemzetközi kapcsolatokban hangsúlyozott szerepe van az iskola és a testvérvárosok iskolái viszonyának. A jól működő testvérvárosi – és általában nemzetközi - kapcsolatok gazdasági, kulturális és egyéb hatása fontos iskolai érdek. Az iskolának jelen kell lennie szakmai bemutatókon, kiállításokon, konferenciákon. Meg kell ismertetni a szülőket, a tanulókat, a gazdálkodó szervezeteket, a helyi társadalmat az iskolával, az iskola kínálatával, a képzésiés átképzési- továbbképzési lehetőségekkel, megnyerve így a gazdálkodó szervezetek, a szakma anyagi áldozatvállalását is a kölcsönös érdekeltség alapján. Az iskolában bemutatkozó szakmai napokat, a gyerekek munkáiból kiállításokat kell szervezni. A különböző megyei és országos versenyeken részt kell venni, utána az eredményeknek a sajtóban meg kell jelennie. Az intézmény képviselőinek ott kell lennie a különböző szakmai érdekképviseletek, egyesületek rendezvényein, sajtófogadásain. /Kamarák, Türr István Képző- és Kutató Intézet stb./ Fontos, hogy az iskolavezetés tagjai PR munkát végezzenek. Feladatuk az iskola imázsának pozitív befolyásolása, képzésének "eladása", sajtójának, reklámjának "karbantartása". 11.3.

Intézményünk külső PR tevékenysége ○ Jellegzetes PR kiadvány: A pályaválasztási tájékoztató A Baranyai Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának megbízásából megjelenő kiadványban - melyben minden Baranya megyei szakképző intézmény bemutatkozik - iskolánk képzési kínálata is megjelenik. Szakközépiskolai képzéseinkről Somogy, Tolna, BácsKiskun megye hasonló jellegű kiadványában adunk tájékoztatást.

122

○

Plakát Az iskolaimázs alakításának kiváló eszköze. Az intézmény logójával, nevével jelzett plakátokon célszerű tájékoztatást adni különböző rendezvényeinkről. (Szecskaavató, felvételi stb.)

○

Szórólap Szórólapokon mutatjuk be új képzési formáinkat, szakmáinkat, programjainkat. Invitálni lehet nyílt napra, kiállításra, felvételi vizsgára, … stb.

○

Telekommunikáció

○

-

Videofilm Képzési kínálatunkról két filmet készítünk, egyet a szülőknek pályaválasztási szülői értekezletekre, valamint a helyi tv-nek. Ennek időtartama kb. 5 perc. A másikat, mely kb. 15-20 perc időtartamú, a tanulók számára forgatjuk, melyet osztályfőnöki órákon, illetve iskolánk nyílt napjain láthatnak. A film tartalmában, stílusában hasonló, mint a többi nyilvánosságnak szánt ismertetőnk.

-

A helyi és regionális tv, rádió riportjai Kiemelkedően fontos PR tevékenység a helyi tv-vel, rádióval való kapcsolattartás. El kell érnünk, hogy minden fontosabb iskolai esemény hírértékű legyen ezen médiák számára, és ezért tudósítsanak róla.

Események teremtése -

Szakmai napok Minden évben szeptemberben összehívjuk a gazdálkodó szervezetek, kamarák képviselőit. Az iskola klubja lehetőséget ad arra, hogy tájékoztatót hallgassanak meg a tanév rendjéről, feladatairól. A szakmai tanárok segítségével informálódhatnak a tantervi követelményekről, a szakma legújabb eredményeiről, …stb. Egymással is tapasztalatot cserélhetnek a gyakorlati képzéssel kapcsolatban.

-

A tanulók szakmai gyakorlatát biztosító cégek képviselőivel való találkozó A gyakorlati képzést döntően közreműködésükkel valósítjuk meg. Éppen ezért meghatározó intézményünk számára a jó munkakapcsolat Ezen cégeknek egy fehér asztal melletti találkozót szervezünk. Ezt az alkalmat felhasználjuk a képzésben való közreműködés megköszönésére.

-

Pályaválasztási szülői értekezlet Szülői felmérések alapján ez a leghatékonyabb információszerző eszköz.

123

A személyes meggyőzés lehetőségét ki kell használnunk, minden ilyen értekezletre az iskolavezetés tagjainak el kell menni, és tájékoztatást adni képzési formáinkról. -

Nyílt napok Intézményünk "kipróbálásának" lehetőségét kínáljuk fel nyílt napjainkon a nyolcadikos tanulóknak. Megnézhetik az oktatás helyszínét, órákat látogathatnak, megismerhetik a tanárokat, iskolánk alkalmazottait az érdeklődő diákok. A nyolcadikosok kíséretét, az "idegenvezetést" házon belül a mi tanulóink, diákönkormányzatunk tagjai végzik.

-

Intézményi ünnepélyek, rendezvények Tanévnyitó-, záró-, szalagavató, ballagás és egyéb rendezvényeinket nívósan kell megszervezni, melyre a fenntartó és a sajtó képviselőit is meghívjuk.

-

Kapcsolattartás különböző szervezetekkel Rendszeresen részt kell venni más iskolák, kamarák, gazdálkodó szervezetek által tartott rendezvényeken, tájékoztatókon. A szakképző iskolákkal való kapcsolattartás rendkívül fontos. A jenai IB képzőközponttal létesített kapcsolatokat továbbra is ápolni kell, hiszen ez lehetőséget biztosít tanulóink és tanáraink szakmai továbbképzésére, nyelvgyakorlására. Rendszeresen meg kell jelentetnünk PR cikkeket a Mohácsi Hírlapban és az Új Dunántúli Naplóban iskolánk életével kapcsolatosan. Fontos szerepet játszik a kapcsolattartásban iskolánk honlapja. A jelen talán leggyorsabb információs csatornájaként építünk különböző Face-book csoportjainkra is. Külső PR tevékenységünknek alapvetően az a feladata, hogy iskolánk pozitív imázsát tudatosítsa a szűkebb és tágabb környezetünkben. Új szolgáltatás, tanfolyam, új képzési forma bevezetése esetén reklámot használunk, annak is leginkább a sajtóhirdetés formáját. Leggyakrabban az INFORMAYER-ben, a helyi képújságban és az Új Dunántúli Naplóban jelentetjük meg hirdetéseinket.

124

12. Intézményi alapítványunk 12.1. A „Mohács és vidéke ipari és kereskedelmi szakképzéséért” elnevezésű alapítványt 658-as sorszámmal 1994. június 27-én vették nyilvántartásba. Az alapító az iskola, székhelye 7700 Mohács, Kossuth L. u. 71. Az alapítvány célja: ○ Az intézmény oktatási feltételeinek javítása, a nevelő – oktató - képző munka minőségi fejlesztése. ○ Szaktantermek, oktatási kabinetek létrehozása. ○ Idegen nyelvi képzés és a számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek javítása. ○ Tanműhelyek, gyakorlati oktatási- és képzési helyek felszerelésének és működési feltételeinek biztosítása. ○ Az intézmény tanulóinak versenyeken való részvétele és a kísérők támogatása. ○ ○

Az intézmény tanulóinak részvételével szervezett tanulmányi kirándulások, tanulmányutak valamint kül- és belföldi tanulócserék támogatása. Az intézmény tanulóinak és pedagógusainak jutalmazása, illetve támogatása. Az alapítvány kezelő szerve az alapító által létrehozott öttagú kuratórium. A kuratórium elnökét és tagjait az alapító bízta meg. A kuratórium tevékenységét a működési szabályzat határozza meg, mely szerint évente legalább két alkalommal ülésezik és ellátja az alapítványi vagyon kezelésével és gyarapításával összefüggő feladatokat, valamint dönt a pénzeszközök felhasználásáról. Évente egy alkalommal tájékoztatja az alapítót az időszakban elvégzett munkáról és az alapítvány pénzügyi helyzetéről. Az alapítvány képviselője a kuratórium, a kuratórium nevében annak elnöke egyedül is jogosult az Alapítvány képviseletében eljárni. Az Alapítvány határozatlan időre szólóan alakult.

125

13. A működés feltételei 13.1.

Személyi feltételek 13.1.1. A közalkalmazottak végzettsége Az iskolában tanító pedagógusok végzettségét, speciális képzettségét a tanévenként elkészített nyilvántartás rögzíti. (9. számú melléklet) A pedagógiai munkát segítő technikai és gazdasági dolgozók nyilvántartását az 8. számú melléklet tartalmazza. 13.1.2. A pedagógiai munkát segítő pedagógus továbbképzési terv. A terv alapját a nemzeti köznevelésről szóló törvény törvény 19. és 6162.§-a képezi. Ezek a paragrafusok határozza meg a különböző képzési formákban és szinteken tanító pedagógusok számára a szükséges felsőfokú végezettségek és szakképzettségek típusát. Intézményünkben a pedagógusok továbbképzése a 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendeletnek, valamint a 2013-2018. továbbképzési programnak és az évenkénti beiskolázási tervek ütemezésének megfelelően folyik.

13.2.

Tárgyi feltételek 13.2.1. A tanítás infrastruktúrája A tantermek kihasználtsága közel 70% -os. Az elméleti és gyakorlati oktatáshoz rendelkezésre áll: - 20 osztályterem - 8 kiscsoportos foglalkozásra alkalmas tanterem - 1 egyéb oktatási célú terem - 6 szaktanterem - 14 tanári szoba, illetve szertár - 1 tornaterem - 2 tornaszoba - 6 tanműhely - 1 taniroda - 1 tankonyha - 3 gyakorló terem - 7 iroda - 1 könyvtár Kollégiumunk nyolc fő részre (szárnyra) tagolódik, összesen 49 lakószobával ○ 10 tanulószoba van, melyek közül kilenc 22-24, egy pedig 12 tanuló elhelyezésére alkalmas ○ egy számítástechnika terem, Internet hozzáféréssel, nyolc munkaállomás ○ egy teakonyha ○ egy vasalószoba ○ egy 90 férőhelyes étterem ○ három társalgó egyenként kb. 30 fő számára

126

○ ○ ○ ○ ○

egy bitumenes kézilabda pálya, melyen keresztben kosárlabdázni lehet egy streetball kosárlabda pálya egy füves röplabda pálya egy 100 m2-es kondicionáló szoba van az épületet a kerítésen belül egy szép park veszi körül, mely pihenésre, sétára alkalmas.

13. 2. 2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskola szakmai alapdokumentumában meghatározott tevékenységhez szükséges kötelező (minimális ) eszközök, felszerelések többségével rendelkezünk. A vonatkozó jogszabályok alapján járunk el, a konkrét feltételeket, az ütemezést a fenntartóval egyeztettük. Az eszközök és felszerelések beszerzése éves ütemezésben történik

127

14. Helyi tantervben alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. (20/2012. (VIII: 31.) EMMI rendelet 7.§ /1/ b/babc) A tankönyvek és segédletek kiválasztásának az iskola filozófiájával a tanulók szükségleteivel, sajátosságaival, a nevelőtestület oktatásról vallott nézeteivel összhangban kell megtörténnie. A kipróbálás és a folyamatosan megjelenő anyagok ismeretében e téren a változtatás természetesnek tekinthető, de az a célszerű, ha egy gyerek azonos koncepciójú segédletekből tanul, felmenő rendszerben. Ha a segédletekről a használat során kiderül, hogy nem igazán jók, a változtatás kötelességünk. Az elvek megfogalmazásában a pedagógusokon és az iskolaszéken kívül a gyerekek véleményét is érdemes kikérni. - A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. A tankönyvek kiválasztásának szempontjai: ○ alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy – egy szakaszában ○ középiskolában igazodjon a közép, illetve az emelt szintű érettségi követelményeihez. Továbbá alkalmas legyen az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgára való felkészülésre ○ különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását ○ legyenek jól szerkesztettek, emeljék ki a lényeget ○ az egyes témakörök végén tartalmazzanak összefoglalásokat ○ alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására ○ legyenek bennük differenciálásra módot adó feladatok, általában is tegyék lehetővé a differenciálást, a fejlesztést ○ adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatása ○ gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon ○ szakmai referenciák: kik írták, lektori vélemények, hol tanítják, milyen eredménnyel, leírások, recenziók ○ teljesen felmenő rendszerűek-e ○ feleljenek meg a Nemzeti Alaptanterv követelményeinek ○ készültek-e hozzájuk kiegészítő anyagok, tanári kézikönyvek ○ előnyben kell részesíteni a tartós tankönyveket, legyenek alkalmasak a tartós használatra - Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken - a matematika műveltségterület kivételével - van olyan tankönyv, amelyet a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. ○ ár A tankönyvek mellett fontosak a taneszközök és a tanulmányi segédletek. 128

A használt tankönyveket, taneszközöket, tanulmányi segédleteket folyamatosan át kell tekinteni. Számba kell venni előnyeiket, hátrányaikat, ki kell gyűjteni a használat közben adódó problémákat. Fontos az állandó információgyűjtés és megjelenő tankönyvekről, taneszközökről: EMMI tankönyvlista, TANOSZ taneszköz lista, kiadó reklám és szóró anyagok, stb. Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

129

15. A kollégium és az iskola pedagógiai programjának összhangja Az iskola azon tanulói, akik a napi bejárást megoldani nem tudják a kollégiumban nyerhetnek elhelyezést. A kollégium pedagógiai programja része az intézmény pedagógiai programjának, azok szinkronban vannak egymással. A kollégium nevelési elvei, tanulási rendje, házirendje stb. megfelelnek az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott alapelveinek, céljainknak, feladatainknak. Az iskola és a kollégium pedagógiai alapelvei egyaránt hangsúlyozzák azt, hogy a gyermek a nevelési - oktatási intézmény életének részese és aktív alakítója. A demokratizmus fejlesztése, a demokratikus iskolai és kollégiumi légkör biztosítása, a diákönkormányzatok munkájának erősítése és támogatása a tanulóknak lehetőséget ad arra, hogy jogaikat és kötelességeiket gyakorolhassák. A tanulók személyiségének alakításában mindkét intézmény fontos szerepet szán a közösségnek. Az összetartozás, a „mi” érzés kialakítását, az együttműködési készség fejlesztését szolgálják a közösségi tevékenységek. Az egymáshoz való alkalmazkodás a legfontosabb etikai normák megismerését, betartását feltételezi. A társadalmi együttélés szabályainak megismertetése, gyakoroltatása az iskolának és a kollégiumnak is alapfeladata. Fontos, hogy a tanulók becsüljék meg tanáraik, az iskola és a kollégium dolgozóinak munkáját, igyekezzenek velük nyílt, tisztelettudó kapcsolatot kialakítani. Diákjaink legyenek képesek önmaguk és társaik helyes értékelésére, alakuljon ki bennük az önmaguk és a környezet iránti felelősségtudat. Képesek legyenek a különbözőség elfogadására, toleranciára. Lehetőleg azonosuljanak az iskola, kollégium hagyományaival, vállalják a közös célok megvalósítását. Mindkét intézmény alapvető célja, hogy a tanulók konvertálható tudást szerezzenek. A tanulási folyamat tanítási órákon, valamint tanórán kívüli szervezett keretek között történik. Fokozatosan meg kell tanítani tanulóinkat az értelmes tanulás módszereire, technikáira, arra szoktatva őket, hogy egyéni tanulási metódusuk alakuljon ki. Ez a kollégiumban főként szilenciumokon megvalósítható feladat. Rendkívül fontos, hogy diákjaink eljussanak az önellenőrzésig, kialakuljon bennük a tanuláshoz való felelős viszony. Az iskolában és a kollégiumban is nagy hangsúly helyeződik az önálló ismeretszerzés technikáinak elsajátíttatására. Az önképzés, az önálló ismeretszerzés a permanens tanulás nélkülözhetetlen feltétele. Iskolánk képzési szerkezete lehetővé teszi a szakmaváltásokat, az át- és továbbképzéseket. Erre a lehetőségre tanulóinkat fel kell készíteni. A tehetséges tanulókkal való differenciált foglalkozás, a problémamegoldó képesség fejlesztése iskolai és kollégiumi feladat is. A gyenge képességű tanulók korrepetálása, a tanulási hátrányokkal indulók felzárkóztatása a kollégiumban a szilenciumok keretében történik. Iskolánkban ez tanórán - a frontális osztálymunka mellett - döntően önálló, páros és kiscsoportos formában szerveződik. A tehetséges tanulók továbbtanulásra, nyelvvizsgára illetve versenyekre való felkészítésére, különböző szakkörök, diákkörök keretében van lehetőség. A kollégiumban a különböző tanulási igények és feltételek összhangjának megteremtésén van a hangsúly. Az egészséges életmódra, a konstruktív életvezetésre, a családi életre nevelés központi helyen szerepel mindkét intézmény pedagógiai programjában. Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.

130

Tanulóink rendszeres iskolai és kollégiumi orvosi ellenőrzése biztosított. Mindkét helyen egészségügyi felvilágosító foglalkozásokat szervezünk tanulóink részére. A sport és a játék egészséges életvitelre nevel. E mellett az értelmes szabadidő töltését is szolgálja. Az iskolába és a kollégiumban is fontos feladat az egészség megőrzésére nevelés. E mellett kiemelkedő szerepet kap a betegségek megelőzését és a balesetek elhárítását célzó egészségnevelő munka. A kulturális, esztétikai nevelés kapcsán figyelmet kell fordítani az érintkezés, a beszéd kultúrájára. Minél többen vegyenek részt kulturális diákkörök munkájában, hiszen e tevékenységek a szabadidő helyes eltöltését is jelentik. Iskolai és kollégiumi célunk, hogy tanulóink ismerjék meg a város és a térség nevezetességeit, az érdeklődők kiállításokra, színházi előadásokra járhassanak. A többlettudás megszerzésének színtere a könyvtár. Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy tanulóink az iskolai és a kollégiumi könyvtáron kívül a Városi Könyvtár szolgáltatásait is igénybe vegyék. A beilleszkedési-, magatartási zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő diákjaink támogatása kiemelt feladata mindkét intézménynek. Az osztályfőnökök és kollégiumi nevelőtanárok együttműködése e területen különösen fontos. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésével az iskolában és a kollégiumban is külön megbízott pedagógus foglalkozik. A kollégium tanulási rendje, házirendje megfelel az iskola munkarendjének, céljainak. Az iskola és a kollégium közötti együttműködés formája: ○ A kollégiumi nevelők, az iskolai osztályfőnökök, szaktanárok, szakoktatók rendszeres kapcsolattartása, az információ áramlás biztosítása. (Kölcsönös látogatások, hospitálások, esetmegbeszélések, stb.) ○ A tanulói eredmények kollégiumi ellenőrzése, a szülők tájékoztatása. ○ Az iskolai és kollégiumi éves munkatervek kölcsönös megismerése. ○ Egymás rendezvényeinek látogatása.

131

16. Záró rendelkezések 16.1.

Érvényesség Jelen Pedagógiai Program érvényes a Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium további tevékenységére, minden tanulójára, tanárára és más dolgozójára a jóváhagyás napjától mindaddig, míg a program előírásait jogszabályi változás, vagy a Pedagógiai Program módosításában leírtak szerint a fenntartó meg nem változtatja.

16.2. Módosítás A Pedagógiai Program módosítása történhet: · Törvényi előírás következtében · Fenntartói rendelet következtében · Intézményi belső kezdeményezésre A Pedagógiai Program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai program módosítására: • az iskola igazgatója • a nevelőtestület bármely tagja • a nevelők szakmai munkaközösségei • a szülők közössége • az iskola fenntartója tehet írásban javaslatot. A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követően kell bevezetni. A módosítás csak a nevelőtestület általi elfogadással, az intézményi szék, az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével, valamint az érintett helyi kisebbségi önkormányzatok egyetértésével és az igazgató jóváhagyásával lehetséges. A Pedagógiai Programot, ha törvényi előírás vagy fenntartói rendelet másképpen nem rendelkezik, - évente össze kell vetni a törvényi változások módosító hatásával, és meg kell tenni a szükséges korrekciókat Határidő: minden év augusztus 31. - Legkésőbb négyévente átfogó felülvizsgálata szükséges. Első felülvizsgálat határideje: 2015. augusztus 31. Mohács, 2014. november 03. ..................................................... az intézmény igazgatója jóváhagyó

132

Elfogadta:

............................................................................ a nevelőtestület képviseletében

Véleményezte:

........................................................................... az intézményi szék képviseletében

Véleményezte:

........................................................................... az intézményi tanács képviseletében

Véleményezte:

........................................................................... a szülői szervezet képviseletében

Véleményezte:

........................................................................... az iskolai diákönkormányzat képviseletében

Véleményezte:

........................................................................... a kollégiumi diákönkormányzat képviseletében

Egyetértését nyilvánította: ........................................................................... a Mohácsi Német Önkormányzat képviseletében

Egyetértését nyilvánította: .............................................................................. a fenntartó képviseletében

133

Mohácsi Radnóti Miklós Szakképző Iskola és Kollégium Kollégiumi intézményegység pedagógiai programja

134

A Kollégium Pedagógiai Programja 1. Bevezetés Az intézmény kollégiuma a város sajátos arculatú közoktatási intézménye. Több mint kétszáz leány és fiú tanuló számára képes megteremteni a továbbtanulás kollégiumi feltételrendszerét. A megrendelői kör, a jogszabályi előírások, valamint a fenntartói elvárásokhoz igazodva valódi értékeket közvetít, korszerű, a piaci feltételeknek is megfelelő szolgáltatást nyújt. Pedagógiai programja vállalja a NAT és a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának kompatibilitását. Szemléletében társadalomképes, nevelési céljaiban integrálja a múlt megőrzendő értékeit és a mai információ-robbanásos világban élő ifjúság szükségleteit. Szervezeti struktúrája, irányított nevelési folyamata, forrásteremtő cselekvésrendszere a kollégiumi

funkcióknak

alárendelve

hatékonyan

törekszik

a

pedagógiai

programban

megfogalmazott célok megvalósítására. A kollégiumi élet nem más, mint sok középiskolás korú fiatal társas együttélése a diákévek alatt. Ezek 14-20 éves korú fiatalok e néhány év alatt jelentős testi, lelki és értelmi fejlődésen mennek keresztül. Fejlődésük irányát és gyorsaságát nagymértékben befolyásolja a kollégium irányultsága, szellemisége, hiszen ugyanazok a diákévek eltelhetnek gyermekmegőrzőként funkcionáló, de akár lüktető, embert kiteljesítő felfogásban működtetett intézményben is. A középfokú kollégiumot, a közoktatás palettáján egyenrangú –csak eszközeiben másintézménytípusnak fogjuk fel, ahova az általános iskolát befejezett tanuló belép, eltölti diákéveit, s ezen idő alatt az őt körülvevő felnőttek megkomponálják számára hasznos oktatási-nevelési programjukat. Céltudatosan, tervezetten, szervezetten és irányítottan, folyamat jelleggel, amelynek eredménye a társadalmilag hasznos és egyénileg értékes személyiségjegyeknek, tudásnak megszerzése, birtoklása.

1.1. A pedagógiai program összeállításánál alapul vett szempontok 1.1.1. Jogszabályi háttér  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról  59/2013. ( VIII.9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  326/2013. (VII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról  a kollégium hagyományai  szülői és tanulói elvárások

135

1.1.2. A felülvizsgálat céljai A Nemzeti Köznevelésről szóló törvényben és a hozzá kapcsolódó jogszabályokban előírtaknak való megfelelés A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja tartalmi változásainak való megfelelés Nat-tal való koherencia megteremtése. Kompetencia alapú foglalkozás-szervezés támogatásának érvényesítése a kollégiumban. Nevelés-oktatás fogalomrendszere változásának után-követése. Szerkezeti, tartalmi ellentmondások kiszűrése, korrekciója. Társadalompolitikai szerep változásának követése. Befogadó szerep növelése. Személyiség-központúság növelése. Mentális intelligencia előtérbe állítása.

2. A működés belső feltételrendszerének bemutatása 2.1. Személyi feltételek, illetve elvárások 2.1.1. Személyi feltételek A kollégiumban a nevelési feladatokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásai szerint meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező – kollégiumi nevelőtanár látja el, aki  a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját,  rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik,  képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában,  egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták számára,  megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe,  képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére,  képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani,  képes a konfliktusok eredményes kezelésére,  folyamatosan együttműködik munkája során a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, a szülőkkel és más, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. 2.1.2. A személyi feltételekkel kapcsolatos feladatok A kollégiumi nevelőtestület létszáma A kollégiumi nevelők létszámát a mindenkori hatályos jogszabályok és a tanév eleji tanuló létszám alapján kell meghatározni. A kollégium technikai személyzete A kollégiumban a kollégiumi titkári és a gondnoki feladatokat egy személy látja el. A kollégiumban a szobákat a kollégisták, a közösen használt helyiségeket a takarítónők használják.

136

A karbantartási munkákat a gondnok irányításával a portás-karbantartók végzik. A portaszolgálat vasárnap 16 órától péntek 16 óráig (a kollégium hivatalos nyitása és zárása) folyamatos, a portások 24-48 órában dolgoznak.

2.2. Tárgyi, környezeti feltételek, illetve elvárások Az épület a kollégiumi funkciójának betöltésére megfelelő. Az épület fő egységei és alegységei elegendő számúak és megfelelő méretűek, de nem minden esetben megfelelő állapotúak.        

2.2.1. Az épület fő egységei (alegységei) az épület nyolc fő részre (szárnyra) tagolódik, összesen 49 lakószobával 10 tanulószoba van, melyek közül nyolc 22-24, kettő 12 tanuló elhelyezésére alkalmas egy számítástechnika terem, internet hozzáféréssel, tizenkettő munkaállomás 4500 kötetes saját könyvtár egy teakonyha egy vasalószoba egy 90 férőhelyes étterem 400 adagos saját konyha, mely önálló szervezeti egység, nem tartozik a kollégium hatáskörébe, melegítő konyhaként működik reggel és este, az ebédet az iskolában fogyaszthatják el a tanulók három társalgó egyenként kb. 30 fő számára egy bitumenes kézilabda pálya, melyen keresztben kosárlabdázni lehet egy streetball kosárlabda pálya egy füves röplabda pálya egy 100m2-es kondicionáló szoba van az épületet a kerítésen belül egy szép park veszi körül, mely pihenésre, sétára alkalmas

       a kollégium közvetlen szomszédságában van egy szabadidő park és a Városi sportcsarnok.  2.2.2. Az épület állaga 1988-ban épült. 2001-ben a negyedik szint részleges beépítésével, 6 lakószobával és két tanulóval bővült az épület. Felújítások az eltelt idő alatt:  1998. belső festés  2001. a nyílászárók és a külső faszerkezet mázolása és részleges belső festés  2007. a betegszobák teljes felújítása  2008. a padlástér használhatóvá tétele  2009. kettő darab vizesblokk teljes felújítása. Szükséges felújítások: - belső festés - vizesblokkok burkolatai, szerelvényei - külső nyílászárók - ajtó zárak - bitumenes kézilabda pálya - leázások megszüntetése.

137

Intézményünk épületének technikai műszaki színvonala romlik. A kollégiumi pályázati források nem biztosítanak semmilyen felújításra forrást, saját forrásaink pedig nincsenek, a fenntartó a felújításokat nem támogatja. A szükséges karbantartásokat nagy nehezen tudjuk elvégezni. A külső nyílászárók annyira összeszáradtak, hogy szigetelésüket már nem tudjuk megoldani. Az ajtózárak elhasználódtak, javításuk nem megoldható, cserére van szükség. A vizesblokkok nyári fertőtlenítő meszelését sem tudjuk megoldani. A vizesblokkok állapota rendkívül rossz (a felújítottakat kivéve). A falak penészesek, a csempék leváltak a falról, az ajtók rohadnak, a csapok folynak, a betétek felújítása már nem megoldás, cseréjük szükséges.

2.2.3. A berendezések állapota Műszaki berendezéseink állapota általában megfelelő, jelenleg modernek tekinthetők. Az ülőbútoraink jó állapotban vannak, pályázati forrásból 2008-ig az összeset lecseréltük. Az új ágyak vásárlása és a régiek felújítása (2009-ben) eredményeként a fekvő bútoraink állaga is javult. Sajnos az ágyaink fele még mindig felújításra szorul. 2008-ig nagyon sok pályázatot adtunk be, és mind pozitív elbírálást kapott. Így jelentős mennyiségű forrás állt rendelkezésre hiányzó, illetve elavult, elhasználódott eszközök és berendezési tárgyak beszerzésére. Azóta és jelenleg (2013.) semmilyen pályázati lehetőség sincs. 2.2.4. A tanulókról általában A kollégiumi elhelyezést igénybe vevő tanulók az iskolánk tanulói. Évente általában egy-két nem a mi iskolánkba járó tanuló kér kollégiumi elhelyezést. A tanulóink szakközépiskolások és szakiskolások. A szakiskolások között sok a szakképző osztályba járók száma, és az érettségi után szakmát tanulók száma. Sajnos ma is élő probléma, hogy a középiskolába érkező tanulók felkészültsége az eltérő színvonalú általános iskolai képzés miatt igen különböző. A kollégista gyermekek szülei is nagyon sokfélék. Gyakori, hogy a tanuló rendkívül ingerszegény környezetben nőtt fel és él otthon ma is. Ennek okai társadalmi és családi tényezőkre vezethetők vissza. A kollégiumban élő gyermekek többségének szülei alacsony jövedelműek, tehát nem tudják biztosítani számukra a megfelelő eszközöket (könyvek, szótárak, lexikonok, magnetofon, videó). A kollégista tanulók több mint fele valamilyen hátránnyal küzd, több mint tíz százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. Van továbbá egy olyan hátrány is, mely egyszerűen csak abból fakad, hogy ezek a tanulók nem otthonukban készülhetnek a másnapi órákra, járhatnak külön foglalkozásokra, hanem lakóhelyüktől, szüleiktől távol, a kollégiumban kell ezt megtenniük. Feladatunknak érezzük, hogy a rendelkezésünkre álló összes lehetőséget kihasználva elősegítsük a kollégiumi életet önként vagy kényszerből választó gyerekek iskolai továbbhaladását. 2.3. A kollégiumi élet szervezettsége, illetve az ezzel kapcsolatos elvárások - A kollégiumba vasárnap 16 órától 21 óráig kell visszajönni, és pénteken tanítás után 16 óráig kell elmenni. Ez idő alatt folyamatos a pedagógiai felügyelet. - Hét közben a tanulók a várost csak szülői kérésre hagyhatják el. - Reggel 6:30-kor mindenki felkel és a tanítási idő megkezdésének megfelelően hagyja el a kollégiumot. - Tanítás után szabad kimenőjük van. - 15:45-kor kezdődnek a kötelező foglalkozások. Alapvetően ezeken a foglalkozásokon mindenki részt vesz, illetve egyéni elbírálás szerint lehet mentességet kérni. A kötelező foglalkozásokról csak indokoltan lehet hiányozni. - A szabadidős foglalkozások 18:45 és 21:30 között folynak.

138

-

-

A kötelező tanulóidő után a nevelőtanártól kell kérni a kimenőt. 22 órától reggel 6:30-ig pihenő idő. A kollégiumban, illetve az iskola éttermében napi háromszori étkezést biztosítunk. A tanulók az étkezést nem kötelesek igénybe venni. A kollégium viszont táplálkozás egészségügyi szempontból javasolja az étkezések igénybevételét. A kollégium vezetője az SZMSZ-ben rögzítettek szerint tartózkodik a kollégiumban. Ez idő alatt a tanulók bármikor fordulhatnak problémáikkal hozzá. Hivatalos ügyintézésre a reggeli órák állnak rendelkezésre. Délutáni nem kollégiumi foglalkozásokra csak a szülők hozzájárulásával járhatnak a tanulók.

2.4. A kollégium kapcsolatrendszere 2.4.1. Iskolák elérhetősége, közlekedés, kulturális létesítmények A legtávolabbi iskola, az autóbusz pályaudvar és a vasútállomás is tíz percen belül elérhető. A városban a tanulók rendelkezésére áll a könyvtár a könyveivel és rendezvényeivel, a helytörténeti múzeum és a mozi. Van városi sport egyesület, ahol tanulóink is sportolhatnak. 2.4.2. Kapcsolattartás Kiemelt cél a kollégium nyitottságának biztosítása. A helyi társadalmi környezet és a tanulók sokrétű kapcsolatát elő kell segíteni, figyelemmel kell kísérni, lehetőség szerint befolyásolni. Mindenek előtt tanulóink iskoláival, családjával, a városi intézményekkel kell élő kapcsolatot teremtenünk. Egyéni és közösségi foglalkozásokon fel kell mérnünk tanulóink társadalmi-erkölcsi tapasztalatait, fel kell tárnunk az eközben keletkezett nevelési ellentmondásokat, s a tanuló érdekében a lehetőség szerinti optimális értékrendet kialakítani. Kapcsolataink: a kollégista tanulók szüleivel rendszeres kapcsolatot kell tartani, megtartva a kollégium kezdeményező szerepét, még akkor is, ha a szülők ritkán érdeklődnek gyermekeik iránt a tanulók osztályfőnökeivel rendszeres kapcsolatot kell tartani, kölcsönösen tájékoztatni egymást a tanulókról az iskolai szaktanárokkal is kapcsolatban kell lenni a tanulók folyamatos előrehaladása szempontjából az iskolai munkaközösségekkel a kollégium munkaközösségének vezetője tart fenn kapcsolatot az iskola vezetőjével vezetői szinten kell tartani a kapcsolatot az intézményi szülői szervezettel megbízott kollégiumi nevelő révén tartunk kapcsolatot a közalkalmazotti tanács munkájában vezetői és nevelői szinten is részt veszünk az intézmény gyermek és ifjúságvédelmi munkáját segítő pedagógusa és a kollégiumi csoportvezetők tartják a kapcsolatot a rendőrség bűnmegelőzési és ifjúságvédelmi szakembereivel vezetői szinten tartunk kapcsolatot az iskolaorvossal és az intézmény védőnőjével vezetői és nevelői szinten tartjuk a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal az intézmény gyermek és ifjúságvédelmi munkáját segítő pedagógusa bevonásával, nevelői szinten tartjuk a kapcsolatot

139

a drogambulanciával nevelői szinten tartjuk a kapcsolatot az országos és a megyei Kollégiumi Szövetséggel jó munkakapcsolatot tartunk fenn a megyei kollégiumok tanulóknak szervezett sport és kulturális rendezvényein rendszeresen részt veszünk a megyei kollégiumok szakmai rendezvényein intézményünk mindig képviselteti magát, ilyen szakmai rendezvénynek kollégiumunk is adott már helyet jó a kapcsolatunk a Mohács Kistérségi Kábítószer Egyeztető Fórummal a városi ÁNTSZ-el vezetői szinten tartunk kapcsolatot a városi rendezvényszervezőkkel is jó kapcsolatban vagyunk nevelői szinte napi kapcsolatban vagyunk azokkal a szervetekkel, egyesületekkel amelyekben tanulóink kulturális és sport tevékenységet folytatnak a kollégiumban működő konyhával a kapcsolatunk jó.

2.5. Az eddig elért eredmények, sikerek és kudarcok Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy: - az egyéni törődések idejének kihasználtsága megfelelő - a szilencium alatt nem a tanulószobában tanulók tevékenységének ellenőrzése rendszeres és folyamatos - a kikérdezések azoknál a tanulóknál, akiknél a nevelőtanár szerint szükséges, rendszeresek, a többieknél alkalomszerű. A gyenge képességű és tanulmányi eredményű tanulók számára a második félévtől kötelezővé tesszük a korrepetálásokon való részvételt, amennyiben a szülők ezzel egyetértenek, segítve ezzel a továbbhaladásukat. Az intézmény kollégista és nem kollégista tanulóinak tanulmányi eredményeit összehasonlítottuk. A vizsgálatból kiderült, hogy a kollégisták tanulmányi eredménye az esetek többségében jobb, mint a nem kollégistáké. Ezt mi a kollégiumi pedagógiai tevékenységünk eredményeként könyveljük el. Sajnálatos tény viszont, hogy a kollégisták tanulmányi eredménye évről-évre elég jelentősen romlik. Annak ellenére is ez az irány, hogy az eddigieknél sokkal többet foglalkozunk a tanulók iskolai továbbhaladásának segítésével. Meg kell állapítani, hogy a jelenlegi időszakban a kollégiumba érkező tanulók tárgyi felkészültsége és motiváltsága rendkívül alacsony szintű. A tanulóknál olyan, a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek hiányoznak, melyek hiánya lehetetlenné teszi számukra a folyamatos előrehaladást. Egyéni és kiscsoportos felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások nélkül nem tudják teljesíteni feladataikat. Ezeket a hiányosságokat sok munkával és kitartással lehet pótolni. Rendkívül nehéz feladat, szinte megoldhatatlan a motiválatlan tanulók segítése. Tanulóink közül sokan olyan szoció-kulturális környezetből jönnek, ahol a munka, a tanulás, az iskola eredményes elvégzése nem cél. A környezetük semmilyen módon sem hat rájuk serkentő hatással. Nagyon összetett feladat az ilyen állapotban, helyzetben lévő tanulók hátterének feltárása, a negatív hozzáállásuk okának meghatározása, majd a gondolkodásmódjuk, életfelfogásuk helyes irányba állítása. Rendkívüli módon megnehezíti ezt a feladatot, hogy a tanulók egy része határozottan elutasítja a segítséget. Könnyebb segíteni azoknak, akik tisztában vannak a helyzetükkel, és igénylik, vagy legalább elfogadják a segítséget. Az iskolai szaktanárokkal szorosabb kapcsolatot kell kialakítani. A szülőkkel való kapcsolattartásban a kollégium továbbra is megtartotta a kezdeményező szerepét. A szülők érdeklődésének felkeltése nagy kihívás a kollégiumi nevelők számára. A káros szenvedélyek elleni küzdelmünket összességében eredményesnek minősítjük. A dohányzó tanulók száma nem nő, arányuk állandónak nevezhető. Minden évben sikerül néhány tanulóval abbahagyatni a dohányzást.

140

Információink szerint a kollégiumban nincsenek kábítószer-fogyasztók. Úgy gondoljuk, hogy a kollégiumi nevelők drog-prevenciós tevékenysége jelentős szerepet játszott ennek a helyzetnek az elérésében. A tanulók hétvégi kábítószer fogyasztásáról nincsenek hiteles információink. Az alkoholfogyasztással kapcsolatban nincs dicsekvésre okunk. Az alkoholt fogyasztók száma növekszik. Sajnos vannak olyan tanulóink, akik napi rendszerességgel nagy mennyiségű alkoholt fogyasztanak. Sokan fogyasztanak alkoholt hét közben is. A hét végén, a bulikban majdnem mindenki fogyaszt alkoholt. Ezen a területen sajnos nem volt eredményes sem a megelőző, sem pedig a leszoktató tevékenységünk. Sőt még a szigorú büntetések sem tartják vissza a tanulókat. A kollégiumi rend megkövetelésének, a szabályok betartásának, betartatásának szigorúságán nem tettünk, és nem is fogunk tenni semmiféle engedményt. Büszkék vagyunk rá, hogy sikerült fokozni a követelmények egységes és következetes betartatását. A kollégiumi alapítványba történő befizetések szorgalmazása nem volt eredményes, az alapítványt senki sem támogatta. Jobb propaganda munkát kell végeznünk, hogy akinek van lehetősége, az támogassa a kollégium működését segítő alapítványunkat. A munkavédelemmel kapcsolatos feladatainkat elvégeztük, az ellenőrzések, felülvizsgálatok folyamatosak. A felmerülő problémák megoldásáról azonnal intézkedünk. A következetes nevelői magatartás hatására –előbb vagy utóbb- minden gyerek megtanulja, hogy hogyan kell viselkedni, vagy ha nem akkor keres magának egy másik kollégiumot. A csoportvezetők által készített beszámolókból, és a gyerekek fegyelmi vétségekről kialakított véleményéből azt érzem, hogy a tanulók nagy többsége igényli a rendet, a fegyelmet, és sok esetben ők is segítenek ezek megtartásában, elvárják a következetes nevelői magatartást. Egyre több nevelőtanári dicséretet adnak a csoportvezető nevelők. Ezt az irányt tovább kell tartani. Meggyőződésünk, hogy pedagógiai szempontból többet ér egy jókor elhangzott apró dicséret, mint két „nagy pofon”. Pozitív eredménynek könyveljük el, hogy a kollégiumot év közben elhagyók száma nem növekszik. A tanulási, pihenési és szabadidős lehetőségek hiánya miatt senki sem hagyja el a kollégiumot.

141

3. Elvek 3.1. A kollégiumi nevelés célja, alapelvei 3.1.1. A kollégiumi nevelés célja A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. 3.1.2. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei: A kollégium - céljai elérése érdekében - gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével: ○ az Alaptörvényben biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint gyermekeket megillető jogok érvényesítése; ○ demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a NAT által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; ○ a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; ○ a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; ○ a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; ○ a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; ○ a nevelési folyamatban részt vevők - szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet - számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; ○ kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; ○ az integrált nevelés megvalósítása; ○ orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek alkalmazása; ○ az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; ○ a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. ○ az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; ○ szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében. 142

3.2. A tanulók életrendjének elvei

-

3.2.1. Tehetség kibontakoztatást, felzárkóztatást segítő foglalkozások: a differenciált képességfejlesztés a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, valamint a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása szervezetten, a kollégiumnak az iskolákkal együttműködve kialakított programja alapján történik az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium különböző szakköröket, diákköröket szervez.

-

-

3.2.2. A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: a személyes törődést biztosító foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére a csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik, a foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelő képességet a tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek, káros szenvedélyek – dohányzás, alkohol, illetve drogfogyasztás stb. – kialakulása). 3.2.3. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások:

-

a szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása

-

a foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése; fogyatékos tanulók esetében az érdekképviseleti szervezetek, a speciális művészeti és sportegyesületek megismertetése a kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget a kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti – a működésében fontos szerepet betöltő, az önkormányzati rendszerbe illeszkedő – diákkörök fejlődését.

-

143

3.3.

A tanulók tanulásának, felkészülésének elvei

A tanulás a középfokú iskolások számára a tudományos ismeretek elsajátítását jelenti, ez társadalmi jelentőségű folyamat. Olyan tevékenység, amelyben a kialakult absztrakt gondolkodásra épülve végbemegy valamennyi megismerési folyamat magasabb szintre emelkedése, a gondolkodás intenzív fejlődése. Az észlelést, a megfigyelést már az intellektuális jellegű probléma, a feladatmegoldás szándéka vezeti; az emlékezet működésében a gondolati emlékezés jut túlsúlyra, majd válik uralkodóvá; a kreativitás mind nagyobb szerepet kap a valóság aktív jellegű megismerésében. A középiskolai tanulmányok végére már sok tanulónak intellektuális örömet jelent a helyes problémafelfogás, a gondolkodó tevékenység a problémamegoldás menetének megtalálása érdekében. A tanulási folyamat során a fiatalokban kialakul a tudás megszerzésének képessége is. Képessé válnak az önálló ismeretszerzésre, amely a permanens tanulás nélkülözhetetlen feltétele. Ettől kezdve a tanulás mind nagyobb jelentőségre tesz szert életükben.

3.3.1. Az eredményes tanulás mentálhigéniás feltételei: önismeret, önnevelés megfelelő pszichés kondíció biztosítása a tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot megteremtése a megfelelő környezet kialakítása, elterelő ingerek kiszűrése.

-

3.3.2. Az eredményes tanuláshoz szükséges tulajdonságok, készségek, képességek, attitűdök: -

akarati tulajdonságok rendszeretet, rendszeresség, igényesség, alaposság a figyelem összpontosítása, megosztása fejlett memória kommunikációs képességek (szabatos nyelvi megformálás, biztos stílusérzék és helyesírás, a szaknyelv ismerete, idegen nyelvek) alkotóképesség, kreativitás a művelődésre, állandó tanulásra való igény (a szakbarbárság elsivárosítja a személyiséget).

3.3.3. Tanulási szokások, módok és technikák 3.3.3.1. A tanulás megszervezése: -

időbeosztás a tantárgyak és azokon belüli résztevékenységek sorrendje felkészülés a következő tanítási napra (számonkérésre, témazárásra, kiselőadásra, vizsgára, tanulmányi versenyre) hosszú távú önművelési program készítése.

3.3.3.2. A hatékony tanulási mód kialakítása: -

egyéni tanulási módszerek kimunkálása tárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazása folyamatos önellenőrzés, mulasztások pótlása jegyzet- és vázlatkészítés technikája munka a tankönyvvel és a tanulási segédletekkel a gyűjtött információk válogatása, rendszerezése, kutatómunka.

3.3.3.3. A tanulmányi teljesítmény -

egészséges önbizalom, ambíció, céltudatosság a törtetés káros hatása a teljesítmény értékelése: önértékelés, a társak értékelése, a tanár véleménye

144

-

érdemjegyek és ami mögöttük van a véleménykülönbségek okai, a konfliktus megoldási módjai teljesítmény a vizsgán, versenyen kudarcok a tanulásban, ezek külső és belső okai, törekvés a megszüntetésükre.

3.3.4. A gondolkodás A fejlett gondolkodási kultúra lehetővé teszi az életben felmerülő problémák megfelelő kezelését, az önfejlesztést, szuverén világnézet kialakítását. 3.3.4.1. Az eredményes gondolkodáshoz szükséges tulajdonságok -

bánni tudás a figyelemmel a gondolkodási műveletek ismeret és technikája a "homály" lokalizálásának képessége, kérdezni tudás a "rálátás" a problémára a jelenségek összefüggésükben, mozgásukban való vizsgálata emlékezőképesség, asszociációs képesség, analógiák iránti érzék, differenciáló képesség, a lényeglátás magas szintje magas színvonalú beszédkészség önmagunk kontrollálásának képessége.

3.3.4.2. A gondolkodással kapcsolatos pozitív attitűdök -

kíváncsiság ("kérdező lénnyé" válni) a gondolkodás öröme, a problémamegoldás izgalma a gondolkodás "játékként" való megélése a komplexitás kedvelése, a többértelműség iránti tolerancia az alternatív megoldások kedvelése a kérdezősködő társak iránti türelem a mienktől eltérő gondolkodásmódok elismerése előítélet-mentesség kételkedni tudás, kritikusság, önkorrekció.

3.3.4.3. Az eredményes gondolkodás egyéb feltételei -

saját lehetőségeink és korlátjainak ismerete a gondolkodást gátló körülmények tudatosítása, leküzdésük tanulása pontos, logikusan elrendezett, alkalmazásra kész ismeretanyag a feladat, a probléma megértése ötletek, ezekkel való bánni tudás (a probléma "pihentetése") alapvető logikai fogalmak ismerete a logikai hibák észrevétele.

3.3.4.4. A gondolkodás néhány minőségi követelménye: -

önállóság, tárgyilagosság, rugalmasság nagyvonalúsággal párosuló mélység és alaposság, szellemesség, ötletesség, eredetiség stb.

3.3.4.5. Jellegzetes hibák a mindennapi gondolkodásban: -

pontatlan, homályos fogalmak elhamarkodott általánosítás, túlzott egyszerűsítés, álkövetkeztetések a lényeglátás hiánya a gondolkodás "mechanikussága", panelek alkalmazása 145

- felületesség - spekulatív gondolkodás - a mienktől eltérő gondolatmenet elfogadására való képtelenség. 3.4. A tanulók szabadideje szervezésének elvei 3.4.1. A szabadidős tevékenységek funkciói: - elhasznált energiák pótlása - egyoldalú terhelés ellensúlyozása - szociális képességek, társas kapcsolatok fenntartása - jó lelki kondíció megőrzése - önfejlesztés, önmegvalósítás.

3.4.2. A szabadidő felhasználásának lehetőségei: - teljes lazítás, aktív és passzív pihenő - hasznos, haszontalan és káros időtöltés - igényes és igénytelen szórakozás - magány igénye és joga - a társak szabad megválasztásának lehetősége és gátjai - tervezett és spontán szabadidős tevékenységek - a túlzott beszabályozás és az esetlegesség buktatói. 3.4.3. Szabadidős szokások: - összefüggések az egyén életprogramjával, képességeivel, érdeklődésével, anyagi helyzetével, közvetlen környezetének kínálatával - átgondolt életprogram hiányában felerősödik a divatok és a tömegpszichózisok manipuláló hatása - a környezet közvetlen lehetőségeinek ismerete, az ezeket ismertető források ismerete, a kínálatból való válogatás képessége - a hobbik jelentősége. 3.5. A tanulók teljeskörő egészségfejlesztésével összefüggő feladatok Az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körű. Ez az alábbiak teljesülését jelenti: 1. ha nem szűkül le egyik-másik beavatkozási területre, hanem mindegyik fő egészségi kockázati tényezőt befolyásolja; 2. ha nem szűkül le egy-egy akció időtartamára, hanem a kollégium mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van; 3. ha nem szűkül le egy kollégiumi közösség valamelyik részére, hanem az egészségfejlesztést megvalósító kollégium minden tanulója részt vesz benne; 4. ha nem szűkül le a tantestület egyes tagjaira, hanem a teljes tantestület részt vesz benne; és 5. ha nem szűkül le a kollégiumon belüli közösségekre. A teljeskörű kollégiumi egészségfejlesztés az alábbi részterületeken kifejtett hatásai révén eredményezi a pedagógiai tevékenység hatékonyságának a növekedését: – a tanulási eredményesség javítása – az iskolai lemorzsolódás csökkenése – a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése – a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése – bűnmegelőzés – a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal – az önismeret és önbizalom javulása

146

– az alkalmazkodó készség, a stressz kezelés, a problémamegoldás javulása – érett, autonóm személyiség kialakulása – a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése – a társadalmi tőke növelése. Nevelési területek, feladatok

-

3.5.1. Az egészségmegőrzés: az egészségmegőrzés igényének felkeltése az egészséges életmód szokásainak kialakulása a szocializáció szerves része; az ezzel kapcsolatos normák beépítése a személyiségbe.

3.5.2. A testi és a lelki egészség (mentálhigiénia) összefüggése: - saját testünk, életműködéseink ismerete, - az egészség megőrzése feltételezi a belső igényt, a személyiség stabilitását - a pszichés zavarok, a kiegyensúlyozatlanság, szorongás, a kudarcok tűrésének hiánya gyakran betegségtünetek hordozója - a mentálhigiéniás nevelés teremt esélyt a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. 3.5.3. Szervezetünk működésének ismerete: - az egészségmegőrzés alapfeltétele jellegzetes betegségtünetek megfelelő kezelése (felelőtlenség, hipochondria) - az egyéni adottságok, hajlamok ismerete, figyelembe vételük életvitelünk megszervezésekor - serdülőkori sajátosságok - genetikai ismeretek, az öröklődés jelentőségének felismerése. 3.5.4. Az egészséget fenyegető tényezők ismerete: - a környezet károsító hatása - a helytelen életvitelből adódó ártalmak - járványok, fertőzések megelőzése - a belesetek növekvő száma. 3.5.5. A betegségek és balesetek megelőzésének módjai: - a környezeti ártalmak visszaszorítása, az egészséges életmód kialakítása - a tevékenységek arányainak, harmóniájának kialakítása - rendszeres testedzés - egészséges táplálkozás, optimális testsúly - a helytelen fogyókúra ártalmai - törekvés a legalapvetőbb betegségek elkerülésére - az öngyógyítás megengedett mértéke és módjai, házi gyógymódok, házi patika - szükség szerinti orvoshoz fordulás, az orvosi előírások betartása - a balesetek elkerülése, balesetveszély, balesetvédelmi előírások, felelősségvállalás önmagunkért és a többi emberért - segítségnyújtás beleseteknél, az elsősegély elemi ismeretei. 3.5.6. A szexuális kultúra: - a saját test elfogadása, a hibák elviselése, javítása, kendőzése - ápoltság, harmónia, vonzó egyéniség, szépség - a serdülőkor biológiai és pszichológiai folyamatának megértése - az éretlenül megkezdett szexuális élet veszélyei és következményei 147

-

képesség a nemi vágyak oldására a gyakran váltott párkapcsolatok konfliktusai és veszélyei a fogamzásgátlás módjai, kockázatuk a művi terhesség-megszakítás testi-lelki következményei az optimális családtervezés lehetőségei a szexuális problémák feloldásának és kezelésének lehetőségei a szexuális rendellenességek és devianciák (exhibicionizmus, promiszkuitás, pornográfia, homoszexualitás, prostitúció stb.) nemi betegségek és a nemi magatartás összefüggései az AIDS.

perverzitás,

3.5.7. Az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, illetve gyógyításuk: - ismeretekre alapozott elutasító motivációk - lelki egészség és a harmonikus kapcsolatok - a megértő és segítő környezet - a mértéktelen kávé és alkoholfogyasztás veszélyei - a nemdohányzó magatartás kialakításának fontossága - a serkentőkre és nyugtatókra rászokás következményei - szenvedélybetegségek, szociális és egészségügyi intézkedések. 3.5.8. Mentálhigiénia: - önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom - önnevelési készség, gátlásaink leküzdése és kialakítása - saját idegrendszerünk, hangulataink ismerete - helyes önismeretre alapozottan a testi, lelki, társas szükségletek harmonikus kielégítése - optimális testi-lelki terhelés, az alulterhelés veszélyei, a túlterhelés káros következményei - a szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának a technikái (kibeszélés, megbeszélés, az élmény feldolgozása) - humor, játék, műélvezet, művészi önkifejezés szerepe a feszültségoldásban - emberismeret, empátiakészség, figyelmesség, tapintat, alkalmazkodási készség, rugalmasság, ugyanakkor az autonómia megőrzésére irányuló erős belső stabilitás - döntési képesség (tipikus hibák: korai lezárás, végtelen elodázás) - élményképesség, érzelmi jelenlét - az élmények feldolgozása és kifejezése - saját magunk tisztelete, méltóság - magunk vállalása, őszinteség, színes egyéniség - a szeretet képességének erősítése, a szeretet kimutatása - deviáns tünetek - jellegzetes életutak - nyitottság, kíváncsiság, tájékozódni, tanulni akarás. A kollégiumi csoportfoglalkozások keret programterve 2., 4.,5.,6. témakörei feldolgozása során már részben tárgyaltuk az egészségfejlesztési programban ajánlott témákat, de a szabadon választható sávba további időszerű, a mindenkori aktualitásnak megfelelő kérdéseket tárgyalhatunk meg.

3.6. A tehetséggondozás elvei: - felkutatni a tehetséges, felsőfokú iskolába való továbbtanulásra alkalmas tanulókat! - felmérni tudásszintjüket

148

megállapítani a hiányosságaikat egyénre szabottan meghatározni a hiányosságok pótlásának lehetőségeit, módszereit megfelelő szaktanárok segítségével kiscsoportos foglalkozások keretében folytatjuk az oktatást - ezen foglalkozások magas színvonalú vezetéséhez, a kívánt eredmény eléréséhez nélkülözhetetlen a kor igényeinek megfelelő információhordozók megléte és szakszerű használatuk ismerete. 3.7. A felzárkóztatás elvei: - minden nevelő a saját csoportjában felelős vezetője a tanulmányi munkának - munkájába vonja be az alkalmas tanulókat - biztosítani kell az egyéni tanulás lehetőségét, a kötetlen tanulási időt azok számára, akik nem igényelnek szorosabb ellenőrzést, szem előtt létet a tanulási idő alatt, ennek azonban állandó kontrollal kell párosulnia, figyelni kell, hogy a tanulók teljesítménye ne essék vissza - fokozatosan meg kell tanítani tanulóinkat az értelmes tanulás módszereire, technikáira, szoktatva őket arra, hogy egyéni tanulási metódusuk alakuljon ki - rendkívül fontos, hogy eljussanak tanulóink az önellenőrzésig; kialakuljon bennük a tanuláshoz való felelős viszony - az elsősök iskolai felzárkóztatásának anyagát meg kell ismerni, a kollégiumban segíteni kell a hiányok mielőbbi pótlását, ennek érdekében segítő csoportokat kell szervezni, illetve nevelői korrepetálásokat - a legtöbb esetben a helytelen tanulási módszer a lemaradás oka - igen fontos nevelőtanári feladat a tehetséges tanulók többlettudás megszerzésére irányuló tevékenységének segítése - lehetővé kell tenni számukra, hogy a könyvtárban is tanulhassanak: az iskolai és a kollégiumi könyvtáron kívül mehessenek el a városi könyvtárba is. 3.8. A pályaválasztás, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A tanulók vegyék számba milyen tevékenységre van hajlamuk, milyen értelmi és manuális készségekkel rendelkeznek, törekedjenek ezeket a megfelelő tantárgyak alapos tanulásával erősíteni, fejleszteni. Ismerkedjenek meg a különböző foglalkozások, pályák követelményeivel, törekedjenek reális pályaválasztásra. Az érettségi tájára váljék igényükké az állandó önképzés, a legjobbak vegyenek részt pályázatokon, versenyeken. Sokoldalúan tájékozódjon hazánk gazdasági és társadalmi helyzetéről, kísérje figyelemmel a világpolitika eseményeit is. Kollégiumunk szakközépiskolás és szakmunkás tanulóink szakmájuk iránti érdeklődését ébren kell tartanunk. Állandó kapcsolatot keressünk a szakmai oktatásért felelős kollégákkal, a könyvtár anyagából ajánljunk az önképzéshez könyveket, vonjuk be ezeket a tanulókat a kollégiumban előforduló vagy lehetséges szakmai ismereteket is követelő tevékenységekbe (varrás, kertgondozás). Minden tanulót abban a szellemben kell az önkiszolgáló munkára nevelnünk, hogy a munka becsületes elvégzése az egyik legalapvetőbb emberi tevékenység, minden anyagi és átvitt értelemben minden szellemi érték forrása. 3.8.1. A munka az ember életében: - a belső szükségletből végzett munka örömforrás - munka kényszerré válásának okai (elidegenedés, kedvezőtlen feltételek, túlterhelés, a személyiség fejletlensége) - az örömöt okozó munkafolyamat kényszerjellegű fázisai: érdektelen, fárasztó, monoton, aprólékos stb. 3.8.2. Szilárd munkaszokások kialakítása: - tervezés, időbeosztás, résztevékenységek sorrendje, egyéni és közös munkaformák megválasztása -

149

-

a munkaeszközök rutinos használata a munkakörnyezet célszerű kialakítása átörökíthető munkafogások egyéni munkamódszerek folyamatos önellenőrzés stb. az eredményes munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, attitűdök képesség az önálló munkára, kötelességtudat, célszerűség, szívósság, céltudatosság, felelősség, akaraterő, önfegyelem stb.

3.8.3. Munkatevékenységek a tanulók életében: - a mindennapi életben: önellátás, házi munkák, barkácsolás stb. - az iskolában, kollégiumban: ügyeletesi teendők, különböző megbízatások - a társadalmi környezetben: környezetszépítés, szociális jellegű munka - szünidei vállalás - kötelező közösségi munka. 3.9.A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei Az esztétikai kultúra nem a személyiség „díszítője”, hanem embervoltunk átélésének, tudatosításának eszköze, az élet-harmónia megformálásának képessége. Az esztétikum különböző fajtáiból való feltöltődés eredményeképpen érzelmi készenlét újabb esztétikai élmények befogadására. Az esztétikum területei: autonóm művészetek, alkalmazott művészetek, a természet és az ember esztétikumának átélése, az emberi érintkezés esztétikuma. -

3.9.1. Esztétikai kultúrával rendelkező ember: észre tudja venni a környezetében rejlő rendet, változatosságot, harmóniát, a szépséget igénye van esztétikai élményekre, az esztétikum örömforrás az esztétikai minőségeket megkülönbözteti, reagálni tud rájuk, képes a katarzisra esztétikai élményei más személyiségszféráira is hatnak (empátia, önismeret, érzelemgazdagság stb.) szuverén értékítélete van, de toleráns az övéitől eltérő ízléssel válogatni tud értékes és értéktelen művek között ismeri a legfontosabb értékfogalmakat, az esztétikai értékeket tájékozódásában igénybe veszi az esztétikai sajtót környezetében és egyéni megnyilvánulásaiban esztétikumra törekszik a művészetek segítik eligazodni az élet lényeges kérdéseiben.

Aktív esztétikai tevékenységek Az esztétikai érzékeléshez szükséges – fejleszthető – képességek a ritmusérzék, arányérzék, fantázia, rögtönző képesség, asszociációs készség, színérzék, ismétlések, csend, szünet érzékelése stb. Az önkifejezés és a befogadói magatartás fejlesztői a színjátszás, filmezés, fotózás, videózás, zenélés, tánc, rajzolás, formázás stb.

150

4. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete A kollégium biztosítja a gyermekek és ifjak optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az a jogszabályi keretek között a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjon. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja.

4.1. Szervezés és tartalom 4.1.1. Felkészítő foglalkozások 4.1.1.1. Létszámellenőrzés: 15:45-kor létszámellenőrzés a tanulószobában Tanulásszervezés. 4.1.1.2. Kötelező délutáni tanuló idő: -

-

-

a (7., 8.,) 9. és 10. évf. tanulói a tanulószobában töltik a tanulóidőt, de egy-egy alkalommal külön engedéllyel és rövid időre a hálószobában is tanulhatnak, a csoportvezető engedélyével a felsőbb évesek jó tanulmányi eredmény, jó magatartás és szorgalom esetén kérhetik, hogy önállóan tanulhassanak a hálószobájukban, vagy egyéb tanulásra alkalmas helyen, a csoportvezető engedélyével, és a kollégiumvezető egyetértésével hiányozni lehet a délutáni tanulóról betegség, kötelező iskolai elfoglaltság, és olyan szabadidős elfoglaltság miatt, melyet a szülők írásban támogatnak a csoportfoglalkozás mindenkinek kötelező.

4.1.1.3. Esti tanulóidő: -

20:00-tól a III. emeleti tanulóban folytathatják a tanulást 21:30-ig

4.1.1.4. Éjszakai tanulóidő: -

23:00-ig indokolt esetben lehet tanulni a csoportvezető nevelő engedélyével.

4.1.1.5. Tanulást segítő foglalkozások: -

kollégiumi korrepetálás iskolai korrepetálás.

4.1.2. A szabadidő tartalmas eltöltését biztosító foglalkozások Kondicionáló terem. A kondi látogatói alapvetően a fiúk, a lányok ritkán élnek ezzel a lehetőséggel. Ha lesz lehetőségünk, további erőfejlesztő gépeket fogunk vásárolni. Télen a sport-malomban kapunk sportolási lehetőséget. Házi-mozi igény szerint, hetente több alkalommal. A számítástechnika terem látogatottsága folyamatosan emelkedik, természetesen elsősorban az Internetet használják egyre többen. Jelentősen gyarapodik azoknak a száma, akik tanulásra, információszerzésre használják a világhálót, és ehhez nevelői segítséget is kérnek. 151

A könyvtár állományát szerényen ugyan, de évről évre gyarapítjuk, így új és korszerű könyvek állnak tanulóink rendelkezésére. Könyvtárunknak, mely jelenleg négyezer ötszáz kötetes. Sajnos még mindig sok olyan tanulónk van, aki nem látta belülről a könyvtárat. Rendelkezésére áll egy biliárdasztal, egy csocsó, egy ping-pong asztal, a foci-, kézi-, kosár-, és röplabda pálya is, valamint egy streetball palánk. Ezekből a sportágakból tanulóink háziversenyeket rendeznek, melyekhez a DÖK biztosítja a díjakat. A kollégium, illetve a kollégiumi rendezvények dekorációinak elkészítése is szabadidős foglalkozás keretében folyik.

4.1.3. Egyéni törődést biztosító foglalkozások Ezek a foglalkozások alkalmasak arra, hogy nevelőtanár foglalkozzon a tanulók lelki problémáival, beilleszkedési nehézségeivel, a hátrányos helyzetűek családi hátterével, a tanulók közötti gyakran ellentmondásos konfliktusokkal terhes kapcsolatokkal. A foglalkozásokon őszinte, bizalmas légkört alakítson ki a pedagógus, érződjék segítőkészsége, a tanulók iránti szeretete. A nevelőtanár értékelje, reagáljon a napi iskolai teljesítményekre, a jók kapjanak megerősítést, a gyengék bíztatást, azonnali segítséget. Az őszinte légkörben a nevelőtanár olyan információkat kaphat, melyet a tanulók előnyére fordíthat a pályaválasztásukban, az önálló életre való felkészülésükben, az önismeretükben.

4.1.4. Kollégiumi élet szervezése A személyiség a valóságot a tevékenység folyamatában sajátítja el, s eközben alakulnak tulajdonságai, képességei, jellemvonásai, magasabb szintre fejlődnek pszichikus folyamatai, formálódik a személyisége. A tevékenység az egyéni fejlődés előfeltétele. A kollégium a sokoldalú személyiségfejlődést a sokoldalú tevékenység – tanulás, önkiszolgáló munka, közösségi tevékenység, esztétikai élmények, játék, sport – megszervezésével segítheti elő. A tanulók által végzett munka, annak különböző formái is egyre döntőbbé válnak a pszichikus fejlődés szempontjából. A munkának minden, még a legegyszerűbb formája is fontos eszköz a személyiség kollektív irányultságának, a tanulók között létrejövő kapcsolatok társadalmi jellegű motívumainak kialakulásában. Olyan tulajdonságokat, jellemvonásokat, olyan tartós beállítódást eredményez, amelyek nemcsak a későbbi hivatásbeli élet követelményeinek a teljesítését teszik lehetővé, hanem a fiatal aktuális tevékenységének valamennyi típusára és formájára is kedvező befolyást gyakorolnak, hiszen megtanítják az egyéni és közös erőfeszítés egyesítésére, a nehézségek legyőzésére. A kollégiumban leggyakrabban előforduló önkiszolgáló munkák megszervezésére, rendszerességének biztosítására a diákönkormányzat együttműködésével ki kell alakítani azokat a szervezeti kereteket és a munka elvégzésének a minőségi követelményeit, amelyek biztosítják a munka komolyságát, hatékonyságát és rendszerességét. A követelmények elfogadása belátáson alapuljon.

152

4. 2. Feladatok, tevékenységkategóriák 4.2.1. Tanítás, tanulás 4.2.1.1. Alapfunkciók – tanulásirányítás, tanulásszervezés Diagnosztizálás, készségek, jártasságok, képességek mérése az első évfolyamon. Legyen téma az önálló tanulás kérdésköre, a pszichikai erőnlét fontossága. Nevelési foglalkozások keretében tudatosítsák az igények és a lehetőségek (motiváció– tudás) összhangjának fontosságát. A végzős tanulók körében, nevelési foglalkozásokon legyen téma a továbbtanulás és a munkába állás lehetősége. A záróvizsgákra történő felkészülés módjáról is beszélgessenek. A differenciált tanulásszervezés konkretizálását a szilencium keretében végezzék. A különböző tanulási igények és feltételek összhangjának megteremtése. Jobb képességű tanulók bevonása a tanulásszervezésbe. Kísérjék fokozottabb figyelemmel a problémás gyerekeket. A gyenge képességű tanulók részére korrepetálást szervezünk. El kell érni, hogy az érdekeltek megjelenjenek a korrepetálásokon. A hatékony tanulásszervezés együttműködést tételez fel a kapcsolatos iskolák szaktanáraival, osztályfőnökeivel és a munkahelyek oktatóival. Együttműködés kialakítása a szaktanárokkal, osztályfőnökkel. (A csoportvezetők havonta egy alkalommal, de ha szükséges többször is látogassanak el az iskolákhoz). Gyűjtsenek minél több hasznos értesülést a rájuk bízott tanulókról. Havonta ellenőrizzük az eredmények alakulását, a csoportvezetők naprakész információkkal rendelkezzenek a tanulók iskolai eredményeiről. Látogassák meg a tanulóikat a munkahelyükön is. Tisztázzák a szakmai tárgyak tanulásával k kapcsolatos problémákat. Rá kell nevelni tanulóinkat, hogy végezzék munkájukat tervszerűen, gazdaságosan, rendszeresen. Szokják meg a gazdálkodást az idővel: váltakozzon ésszerűen a tanulásban az intenzív tanulás és a szükséges pihenés. Külső, majd belső ösztönzésre tanuljanak rendszeresen, lemaradásaikat pótolják. Váljon szokásukká a lényegkiemelő, az összefüggések feltárását is figyelembe vevő önálló tanulás. Tartsák meg a szilencium rendjét és fegyelmét. Segítsenek egymásnak. Vegyenek részt a nevelők és az önkormányzat útmutatásainak megfelelően a tanulmányi munka ellenőrzésében és értékelésében.

4.2.1.2. Hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztatásának, tehetséggondozásának, társadalmi beilleszkedésük segítésének terve Vállaltuk egy olyan program készítését és megvalósítását, mely azt tűzte ki célul, hogy segítséget nyújtson azon gyerekek számára, akik rajtuk kívül álló okok miatt (például cigány származás)valamilyen tanulási hátránnyal küzdenek vagy műveltségük fejlesztése akadályokba ütközik. A program egységei: 1. A tanulási képességek hiánya 2. Iskolai továbbhaladási gondok 3. Felsőfokú tanintézményben való továbbtanulásra felkészülés gondjai (tehetséggondozás) 4. Az általános művelődési lehetőségek terén felmerülő problémák

153

Tevékenységünket a következő szempontok szerint végezzük: - a hátránnyal küzdő tanulók kiszűrése - a problémák okainak feltárása - a lehetséges megoldási módok kiválasztása - az elérendő, elérhető változások megfogalmazása egyénre szabottan - a szükséges időkeret meghatározása - a szükséges eszközök meghatározása. 1. A tanulási képességek hiánya A tanulási képességek fejlesztésére minden iskolatípusban és minden életkorban különös gondot kell fordítani, mert olyan általános eszköztudást ad, amely minden tantárgy eredményes tanításának, a tanulók sikerességének nélkülözhetetlen feltétele. A hátrányos helyzetű cigány származású fiatalok esetében ez kétszeresen igaz. A tanulás tanítása négy pontban foglalható össze: - viszonyformálás - tanulási szokások formálása - képességfejlesztés - tanulási módszerek, tanulási technikák elsajátítása 2. Iskolai továbbhaladási gondok Sajnos ma is élő probléma, hogy a középiskolába érkező tanulók felkészültsége az eltérő színvonalú általános iskolai képzés miatt igen különböző. A kollégista gyermekek szülei is nagyon sokfélék. Gyakori, hogy a tanuló rendkívül ingerszegény környezetben nőtt fel és él otthon ma is. Ennek okai társadalmi és családi tényezőkre vezethetők vissza. A kollégiumban élő gyermekek többségének szülei alacsony jövedelműek, tehát nem tudják biztosítani számukra a megfelelő eszközöket (könyvek, szótárak, lexikonok, magnetofon, videó). Van továbbá egy olyan hátrány is, mely egyszerűen csak abból fakad, hogy ezek a tanulók nem otthonukban készülhetnek a másnapi órákra, járhatnak külön foglalkozásokra, hanem lakóhelyüktől, szüleiktől távol, a kollégiumban kell ezt megtenniük. Feladatunknak érezzük, hogy a rendelkezésünkre álló összes lehetőséget kihasználva elősegítsük a hátrányos helyzetben lévő, különös tekintettel a cigány származású gyerekek iskolai továbbhaladását. Ehhez az eddigi gyakorlatnak megfelelően sok időre és szakképzett kollégára van szükség. A tanulók felkészültsége, illetve felkészületlensége indokolja a rájuk fordított idő és a szakos ellátottságunk növelését. Sajnos intézményünk szűkös költségvetése erre nem biztosít pénzügyi fedezetet. 3. Felsőfokú tanintézetben való továbbtanulásra felkészülés gondjai (tehetséggondozás) Fejlesztési programunk keretében a kollégiumok tehetséggondozó funkcióját kívánjuk előtérbe helyezni. Az állandó, irányított, ingergazdag pedagógiai környezet felismeri, előhívja a tehetséget, amely értő kezekben állandó és tartós motiváció mellett kiegyensúlyozottan bontakozhat ki. A tehetség kibontakoztatásához szükséges domináns tevékenységek: - felzárkóztatók, felvételi előkészítők, nyelvtanfolyamok; - tudományos diákköri munka, belső és külső tantárgyi, tanulmányi pályázatokon és versenyeken való részvétel; - próbafelvételi tréningek, gyakorlatok;

154

-

értelmiségi életmód modellek nyújtása.

Tehetséggondozó tevékenységünk megvalósításának feltételei: - a felvételi szabályoknak megfelelő felvételi tárgyak kiválasztása a tanuló személyiségének és érdeklődési körének figyelembevételével - a felvételi pontokat adó tárgyakból magas színvonalú szaktanári segítő tevékenység - könyvtár (videotéka, CD-tár) - idegen nyelvtanulás, nyelvvizsga felkészítő, nyelvstúdió számítás-technika általános alkalmazása. 4. Az általános művelődési lehetőségek területén felmerülő problémák A fentebb vázolt hiányok, problémák egyértelműen igazolják, hogy ezzel a területtel is intenzíven kell foglalkoznunk. Az általános műveltségi szint emelése mindig és mindenkinél aktuális feladat, nem beszélve arról, hogy tudjuk, eltérő családi környezetből érkeznek a gyerekek a kollégiumba. S bár természetesen az iskola feladatát nem tudjuk átvállalni teljes mértékben, de tudjuk támogatni a délutáni foglalkozásokkal, melyhez viszont korszerű eszközökre, nem elavult könyvekre van szükség. Mohács – kisváros lévén – nem rendelkezik különleges múzeumokkal, nevezetességekkel, tehát az egyetemes és a magyar kultúra megismerését tanulóink számára nem tudjuk koruknak megfelelő szinten biztosítani. A hiányosságainkat csak könyveken, filmeken, CD-n keresztül, illetve a közeli nagyvárosokba és néhány alkalommal a fővárosba tett kirándulások során tudjuk pótolni. Fontosnak tartjuk, hogy a településünkön működő mozi előadásait és az esetenkénti színházi előadásokat kollégistáink kedvezményesen látogathassák. Ezzel biztosítva számukra ezen a területen is az esélyegyenlőséget. Az, hogy kollégiumunkat a város három különböző típusú középiskoláinak tanulói lakják, felvet bizonyos egyenlőtlenségeket, akár az oktatás színvonalát, akár a gyerekek képességét nézzük. Nem beszélve azokról a műveltségi, szociális, és anyagi különbségekről, melyeket a kollégiumlakók „otthonról hoznak”. Úgy véljük, hogy a kollégiumnak egyik elsődleges feladata és célja, hogy ezeket a különbségeket – ha megszüntetni nem is tudja – amennyire lehet, csökkentse.

4.2.1.3. Tehetséggondozás, tehetségvédelem A tehetségfeltáró munka kapjon kellő hangsúlyt. Biztosítjuk, hogy a tehetséges tanulók részt vehessenek intézményen kívüli tehetséggondozó foglalkozásokon. Teremtsék meg a feltételeket a megmérettetésre, a bemutatkozásra. Kiemelt feladatok a szaktárgyak tanítása mellett a könyvtár-, a számítógéphasználat megismertetése, és az idegen nyelv elsajátítása. A kollégiumba érkezéstől folyamatosan figyelemmel kísérjük tanulóink tanulmányait. Állandó kapcsolatot tartunk a tanulók osztályfőnökeivel és szaktanáraival. Tájékozódunk a tanulók pályaorientációjáról. Tanulóink tudásszintjének mérését az iskolák elvégzik. A kollégiumban azt tekintjük feladatunknak, hogy a meglévő és a szükséges tudásszint különbségére felhívjuk tanulóink figyelmét és a hiányok pótlásához maximális segítséget nyújtsunk. Iskolai szaktanárok, tanulók, szülők, kollégiumi szaktanár közösen meghatározzák a felkészülés menetét és módszerét. A felkészülés menetét, ütemét az határozza meg, hogy mennyi idő van még a felvételi, vagy a nyelvvizsgáig, illetve mekkora az az anyag, tudásmennyiség, amit el kell sajátítani a sikeres felvételi érdekében.

155

Ezen információk birtokában szervezünk csoportokat, lehetőleg alacsony létszámúakat (max. 5-6 fő). A kiscsoportos foglalkozások adta módszertani lehetőségeket a kollégák maximálisan kihasználják. Az alacsony létszám lehetőséget nyújt az egyéni ritmusú haladásra, biztosítva a tanuló képességeinek maximális kibontakoztatását. A csoportok vezetését, a felkészülés irányítását saját és a társiskolákban dolgozó szakemberek végzik. Ma az ismeretek elsajátításának a nyomtatott szöveg nélkülözhetetlen, de már egyáltalán nem elégséges eszköze. A nyomtatott anyagok ára egyre magasabb, sok tanuló nem tudja a szükséges, több esetben nélkülözhetetlen könyveket, szótárakat megvásárolni. Ha biztosítani akarjuk, hogy a tehetséges, arra érdemes és alkalmas tanulók kerüljenek be a főiskolákra, egyetemekre, akkor nagyon fontos, hogy nem magas példányszámban ugyan, de minden a felkészüléshez nélkülözhetetlen könyv – feladatgyűjtemények, kiegészítő tankönyvek, szakkönyvek, enciklopédiák, atlaszok, szótárak és még sok egyéb más könyvkiadvány – a kollégiumi könyvtárban rendelkezésre álljon. Az információhordozó anyagok másik nagy csoportja, melyek nélkül ma nem lehet teljes egy tanuló felkészülése a továbbtanulásra, az elektronikus információhordozók. Ezek nélkül, illetve használatuk magas szinten történő ismerete nélkül nehezen elképzelhető egy jól felkészült egyetemista. Az elektronikus információhordozók önálló csoportját képezi a számítógép. Ezek használatának ismeretét nem megtanítani, ma kis túlzással ifjúság ellen elkövetett bűntettnek lehet minősíteni. Mi, az oktatásban részt vevők tudjuk, hogy e téren mi a feladatunk, de ahogy sok mást sem, a számítógép használatát sem lehet elméletben, megfelelő mennyiségű és minőségű számítógép nélkül oktatni. A számítógép használatának ismeretével, CD-k és az Internet segítségével olyan plusz információkhoz tudjuk tanulóinkat juttatni, melyek nagymértékben hozzásegítik őket tehetségük kibontakoztatásában, felvételi vizsgára és felsőfokú tanulmányok folytatására való felkészüléshez. Meg kell kísérelni diákkört szervezni az önkormányzat segítségével a valamiben tehetségesek számára, főleg azokon a területeken, amelyeken a nevelők szakképzettségüknek megfelelően segíteni tudják őket. Létre kellene hozni a kollégiumi szintű rendezvények programját összeállító csoportot, amely a vállalkozó tanulócsoportok számára nyújthat segítséget egy-egy műsor összeállításához. Célszerű tanulmányi vetélkedőt szervezni egyes tantárgyakból; tanulmányi versenyt hirdetni, a győzteseket jutalmazni.

-

4.2.2. Pályaorientációs tevékenység, önálló életkezdés támogatása: legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.)

156

-

-

tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban az álláskeresés folyamata és technikái a munkavállaló jogai, kötelességei azon technikák elsajátítása, amelyek megkönnyítik az álláskeresést, illetve erősítik a munkaerő-piaci alkupozíciót, dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével Hivatás, hivatástudat, felkészülés az esetleges pályakorrekciókra az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerése.

4.2.3. Csoportfoglalkozások (rendszere, tartalma) A kollégiumi nevelési foglalkozásokat (tematikus csoportfoglalkozásokat) az alábbi keretprogramterv alapján kell megtervezni és megtartani.

157

A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve a tematikus csoportfoglalkozások szervezéséhez és tartalmának meghatározásához

1. A tanulás tanítása A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje meg - és előbb pedagógus segítséggel, majd önállóan alkalmazza - a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokhoz igazodó, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. - Tudja szervezni idejét, tevékenységeit. - Alakuljon ki megfelelő szövegértő olvasás, sajátítsa el az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. - Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásban beszámolni. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. - A tanuló - pedagógus segítségével - legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. - Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. - Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. - Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket. Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák

1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. 4 3 2 2 2 1 Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra. - Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az - különböző tanulási technikák egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási és módszerek alkalmazása módokat. - Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő - a megszerzett és elsajátított tanulási technikákat. ismeretek értelmezése, - A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, rendezése tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. - Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett - a könyvtárhasználat rendje és ismereteket. módszerei - Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket. - Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra. - Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével. 158

2. Az erkölcsi nevelés A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje az erkölcs fogalmát és szerepét az emberi együttélésben. - Legyen tisztában az erkölcsi felelősség fontosságával. - Képes legyen az életkornak megfelelő erkölcsi választásokra. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. - Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. - Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra. Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák

1-8 9. 10. 11. 12. 13-14. 2 2 2 2 1 1 Tartalmak, tevékenységek - Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt. - Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel - erkölcsi érzék kifejlődése és teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy szerepe erkölcsi felelőssége között. - Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi - felelősség- és érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban. kötelességtudat - Irodalmi, történelmi személyiségek életén keresztül ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezeket értékeljük. - a munka megbecsülése - Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában - mértéktartás, együttérzés, betöltött szerepét. segítőkészség - Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.

159

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje nemzeti kultúránk értékeit, hagyományainkat. - Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt, ismerje meg, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek élnek. - Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság nemzeti szimbólumait. - Ismerje meg az adott település kultúrtörténetét, hagyományait, jellegzetességeit. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. - Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. - Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. - Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit. - Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól. Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák - közösséghez tartozás, hazaszeretet - nemzeti, népi kultúránk értékei, hagyományai - a hazánkban élő nemzetiségek kulturális szokásai, emlékei, jelene - nemzetünk kapcsolódása Európához

1-8 9. 10. 2 2 2 Tartalmak, tevékenységek

11. 2

12. 1

13-14. 1

- Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. - Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt a településhez, az országhoz, a nemzethez. - Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait. - Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát. - Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.

160

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Legyen tisztában a demokrácia fogalmával, ismerje fel jelentőségét a közösségben, az emberi társadalomban. - Lássa be, hogy a jog a társadalmi élet nélkülözhetetlen szabályozó eszköze. - Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. - Értse a kötelezettségek és a jogok egymásra gyakorolt hatását. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.). - Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. - Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. - Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák - a demokratikus jogállam felépítése

1-8. 9. 10. 1 2 2 Tartalmak, tevékenységek

- a felelős állampolgári magatartás jelentősége - a demokrácia elvei és gyakorlati megvalósulása - cselekvő állampolgári magatartás és törvénytisztelet

11. 2

12. 1

13-14. 2

- Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat. - Szerepjátékokon keresztül értessük meg a cselekvő állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét. - A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés fontosságát. - Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában.

161

5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Legyen képes személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit felismerni. - Értse, hogy tevékenységével tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, társaiért. - Lássa be, hogy szükség van az alapvető magatartási szabályok betartására. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. - Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. - Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. - Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. - Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák - az önismeret és társas kapcsolati kultúra - az empátia és mások elfogadása - a tudás és tapasztalat jelentősége - társas kommunikáció

1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. 1 1 1 1 1 1 Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük az önismeret és a társas kapcsolati kultúra meghatározó jellemzőit. - A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását. - Mutassuk be a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait. - Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket. - Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.

162

6. A családi életre nevelés A család mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje a család szerkezetét, működését, valamint a különféle szerepeket és szabályokat a családi közösségben. - Képes legyen felismerni és megfelelő módon kezelni, értelmezni a családban előforduló különböző konfliktusokat. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. - Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. - Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban. Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák

1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. 1 1 2 2 3 3 Tartalmak, tevékenységek - Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a családi otthon. - a család szerepe, jelentősége - Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és az egyén életében lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és - együttműködés és támogatásuk fontosságát. felelősségvállalás a családban - Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. - Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és - szexuális kultúra szerepét a családi közösségben. - Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét - családtervezés és kialakításának folyamatát. - Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét - konfliktusok a családban a férfi-nő kapcsolatban. - Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját.

163

7. Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Legyen tisztában az egészségtudatos életmód jelentőségével. - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás. - Ismerje a különféle egészségkárosító szereket és a szenvedélybetegségeket. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével. - Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. - Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával. Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák

1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. 2 2 2 2 2 2 Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges - egészséges életmód és életmód és életvitel összefüggéseit. életvitel - Ismertessük a káros szenvedélyeket, szokásokat, a teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. - a sport hatása a lelki - Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai egyensúly megteremtésében és aktivitás és sport hatását a szervezetre. megőrzésében - Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén. - prevenció, életvezetés, - Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az egészségfejlesztés egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.

164

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Jelenjen meg a tanuló személyiségében a szolidaritás érzése. - Legyen érzékeny mások helyzete iránt. - Alakuljon ki az összetartozás érzése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt. - Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. - Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt. Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák

1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. 2 2 2 2 1 1 Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát. - Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás - társadalmi felelősségvállalás fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét. és szolidaritás - Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni. - A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan - önkéntes feladatvállalás diákkört, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatunk. másokért - Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni - összetartás és együttérzés felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. - Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét.

165

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Váljon érzékennyé környezete állapota iránt és legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére. - Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését és jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. - Fejlődjenek ki benne a harmonikus környezet iránti igények, környezetkímélő életmódhoz szükséges szokások és legyen motivált a környezet védelmét célzó közös cselekvésre. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. - Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. - Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. - Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. - Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. - Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése. Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák

1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. 2 2 2 2 2 2 Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezetre - a természet és az emberi káros anyagokat és tevékenységeket. környezet egymásra hatása - Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését. - természeti erőforrásaink - A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő védelme tevékenységeket, akciókat. - Mutassuk be az újrahasznosítható anyagok sokszínű - ipari termelés és a környezet felhasználhatóságát. védelme - A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával arról, hogy miként tudnának segíteni környezetük megóvásában. - ’gondolkodj globálisan, - Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint cselekedj lokálisan’ a közösségre gyakorolt hatása alapján.

166

10. Pályaorientáció A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Tudatosuljon a diákokban a pálya és a személyiség valamint a képességek és az adottságok összhangja. - Tudja összehasonlítani az egyes pályák szakmai, ergonómiai elvárásait, jellemzőit. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. - Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. - Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák

1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. 2 2 2 2 2 2 Tartalmak, tevékenységek - Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. - tevékenységek és szakmák - Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók jellemzői személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan a pályaválasztási lehetőségeit. - különféle életpályák - Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és bemutatása azok hogyan használhatók. - Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, - a munka világa és jellemzői interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit. - Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség - továbbtanulási lehetőségek megszerzése mennyiben segíti a pályamódosítást, és munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.

167

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Ismerje meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. - Legyen tisztában az otthoni pénzügyi lehetőségekkel, korlátokkal. - Tanulja meg a különféle pénzkezelési technikákat. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. - Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. - Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. - Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. - Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák

1-8 9. 10. 11. 12. 13-14. 2 2 2 2 3 3 Tartalmak, tevékenységek - A helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle családszerkezetben. - a gazdaság működésének - Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak a alapjai társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak. - a családi gazdálkodás - Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, - munka, fogyasztás és pénzátutalás stb.). gazdálkodás - Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. - pénzkezelés technikái - Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit és a működési módjukat. - vállalkozás és kockázat - Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei.

168

12. Médiatudatosságra nevelés A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. Fejlesztési követelmények, 1-8. évfolyam - Tudjon különbséget tenni a médiatartalmak között. - Ismerje a reklám szerepét, jelentőségét, előnyeit és veszélyeit. - Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. - Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. - Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. - Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. - Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. - Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek. Programterv Évfolyam 1-8. 9. 10. 11. 12. 13-14. Időkeret (óra) 1 1 1 1 1 1 Témák Tartalmak, tevékenységek - a média társadalmi szerepe - Ismerkedés a hagyományos médiával a különféle folyóiratokon, - a reklám és a fogyasztás kiadványokon keresztül. összefüggése - Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, ebook stb.) használatának gyakorlása. - a médiatartalmak és a valóság - Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív és összefüggése negatív) példákon keresztül. - Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos média - az internet használatának és az internet használat esetében. szabályai, a helyes etikai - Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az magatartás és felelősség internetes keresők segítségével. - Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek - a számítógép, az ismertetése. internetfüggőség veszélyei - Az internet- és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.

169

4.2.4. Diák-önkormányzati tevékenység 4.2.4.1. Diák-önkormányzati tevékenységről általában Az ifjúság vegyen aktívan részt a kollégiumi élet irányításában. Működtesse a Diákönkormányzatot. A diáktanács készítse el saját ügyrendjét és feladattervét. Ebben fogalmazzák meg, hogy miképpen járulnak hozzá pedagógiai törekvéseink megvalósításához. Az általuk tervezett tevékenységek irányításával kapcsolatos kérdésekre is tegyenek utalást. A diákvezetőség és a foglalkozás vezetők együttműködése. Válasszanak a csoportok képviselőket (2-3 fő) A diákönkormányzat kezdeményezzen érdekképviseleti fórumokat. A képviselők vegyenek részt a fórumokon. A diákönkormányzat képviseltesse magát a Fegyelmi- és Diákjóléti Bizottságokban. A tanulók önállóságának kibontakoztatása Az elsős kollégisták sokoldalú tevékenységét a nevelők, az idősebb tanulók és a tisztségviselők szervezik meg és irányítják. Önállóságuk spontán módon nem bontakozik ki, ezért célszerű megfelelő nevelői ráhatással elősegíteni és helyes mederben tartani. A tanulóktól az egyes tevékenységi típusokban és formákban valamint a tevékenység különböző mozzanataiban is különböző mérvű önállóság várható el. A kollégiumnak mind az egyén, mind a közösség szempontját figyelembe véve a tanórára felkészülésben, az önkiszolgálásban a közösségi megbízások ellátásában megnyilvánuló önállóságra hangsúlyosan fel kell készítenie. Ezzel párhuzamosan, illetve ehhez kapcsolódóan kívánatos a tanulók önállóságát – mind az egyéni tevékenységben, mind az önkormányzat munkájában – az egyén és a kollégium tevékenységi rendszerének valamennyi szférájában kifejleszteni. 4.2.4.2. A demokratizmus fejlesztése A kollégiumi nevelés egyik feltétele a közoktatási törvényben is megfogalmazott jogok és kötelességek demokratikus érvényesüléséhez a megfelelő keretek és alkalmak kialakítása. Tanulóink életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően ismerjék és gyakorolják jogaikat és teljesítsék kötelességeiket. A jogok és kötelességek egysége alapján éljenek és cselekedjenek különböző szintű közösségeik és a maguk javára, váljanak fokozatosan képessé felnőtt korukra a jogállam által biztosított jogok és elvárt kötelességek gyakorlására. A fentiek megvalósíthatósága az iskolai és a kollégiumi nevelés tevékenységi rendszerének kiteljesítésén múlik. Az érdeklődésnek, hajlamoknak, képességeknek megfelelően kell részt venniük tanulóinknak a közös ügyek felelős intézésében. Ebben - a törvény értelmében - a diákönkormányzatnak meghatározó szerepe lesz. El kell érnünk, hogy munkaterv alapján dolgozzon az önkormányzat, megfelelő felelősi hálózatot építsen ki, amely átfogja kollégiumi életünk egészét, alkalmas arra, hogy felelős véleményt alakítson ki az egyes tanulók és tanulócsoportok magatartásáról, az érdekképviselet szempontjából ennek alapvető jelentősége van, mivel kellő információs bázis alapján foglalhatnak állást az adódó problémás helyzetek vagy fegyelmi ügyek megbeszélésekor. A demokratizmusnak a kollégiumi élet egészében kell érvényesülnie, mert fennáll a veszélye annak, hogy a tapasztalatlanság, az életkori sajátosságok a rosszul felfogott érdekek alapján csak a jogok hangoztatása – főleg napirendi kérdésekben – tölti ki az érdekvédelem kereteit, holott érdekvédelem az is, ha az önkormányzat igyekszik felismertetni a problémás esetekben a tanulói jogok hangoztatásának torzulásait.

170

Olyan demokratikus kollégiumi légkört kell kialakítani, amelyben a nevelőközösség és a diákközösség a szükséghez mérten közösen tevékenykedik, nem csorbítva a diákönkormányzat önállóságát. A tanulók véleményét minden olyan kérdésben meg kell hallgatni, amely szorosan összefügg az életükkel és a jól felfogott érdekeiket szolgálja. Megalapozott kritikájukat el kell fogadni! Minden olyan közös üggyel kapcsolatos teendőt rá kell bízni az önkormányzatra, amelyet képes kellő támogatással felelősen ellátni. A kollégium nevelőtanárai odafigyelnek arra, hogy a hátrányos helyzetű cigánytanulók is részt vegyenek a diákönkormányzat munkájában. 4.2.4.3. Közösségi tevékenység A kollégiumi élet kisebb-nagyobb közösségekben szerveződik. A lakószoba közösségétől a kollégiumi közösségig terjed. Nálunk elsődleges, másodlagos és harmadlagos közösségek kialakítása célszerű: ez megfelel a szobában lakók, egy osztályba (évfolyamra, iskolába) járók és egy kollégiumi tanulóteremben tanulók csoportjának. Közös célokat kell megfogalmazni ezek számára, amelyek teljesítése közben alakul ki a „mi” tudat, s az ezzel együtt járó felelősségérzet. Lehetőséget kell adni tanulóinknak, hogy különböző közösségekben (nemcsak a kollégiumban!) aktív részt vállaljanak, ezáltal a társadalmi értelemben vett felnőttes magatartást elsajátíthassák. Ez a tevékenység felébreszti érdeklődésüket a társadalmi környezet irányt, élményszerűen megismerhetik a társadalmi élet jog- és kötelességrendszerét; mindezzel felkészülnek arra, hogy felelős állampolgárként, demokratikus módon, lehetőség szerint közéleti emberként éljenek. Az esztétikai-kulturális tevékenység a természet és a társadalom mélyebb megismerésének, a valóság esztétikai elsajátításának sajátos módját jelenti a tanulóinknak. Az esztétikai befogadó és a cselekvő újrateremtő, alkotó tevékenység felébreszti az esztétikai értékek megismerésének, létrehozásának átélésének a vágyát. Az együttesen végzett művészi-kulturális tevékenység megadja a tanulóinknak az önkifejezés, az alkotás örömét. Közben kialakul a magatartás, a beszéd, a mozgás, az életvitel esztétikai értékrendszere; ezen alapul a nemes, erkölcsös emberi magatartás, amelynek sajátos szépségét és vonzerejét be kell mutatni. Kollégistáinkat meg kell ismertetni a kollégiumi, iskolai és városi esztétikai nevelő hatást nyújtó lehetőségekkel, szorgalmazni kell, hogy ezekben érdeklődésüknek és tehetségüknek megfelelően vegyenek részt. A játék, főleg szabály- és sportjáték jó alkalmat teremt a vállalt szabályok önkéntes betartására, az egyéni magatartás szabályozásának gyakorlására, kellemes együttes élményekre, a társak iránti pozitív érzelmek gazdagodására.

4.2.5. Hagyományőrzés és ápolás A közösségek életében a hétköznapok sorát ünnepeknek kell megszakítani, hogy biztosítható legyen a feltöltődés, a pillanatnyi megállás. Az ünnepek emelkedettsége erősíti az összetartozás érzését. A kollégiumban különös gondossággal megtervezzük ezt a tevékenység-együttest, amely a hagyományos ünnepkörökhöz, a közösségi együttléthez kötődik. Kollégiumi szintű rendezvényeink a következők: - szecskaavató, vidám este az elsősök felavatásával - közgyűlés, a tanulók többségét érintő problémák megvitatása, a diákönkormányzat tisztségviselőinek beszámolója és választása - Mikulás és karácsonyi megemlékezés a tanulók által előadott műsorral - farsangi bál jelmezes felvonulással, élőzenével - Március 15. megemlékezés

171

-

Kollégiumi nap: délelőtti „szellemi” akadályverseny, délután játékos sportvetélkedő a nevelők aktív közreműködésével, szabadtűzi főzés, bál végzősök búcsúztatása: „ballagás” a kollégiumban, jutalmak átadása évzáró ünnepély: az év értékelése, jutalmak átadása.

4.2.6. Szabadidős tevékenység Tegyük lehetővé kulturális diákkörök szerveződését, a városi körökbe eljárást, a zenetanulást, színjátszást, énekkari tagságot. A televízió műsorainak szelektív nézésére neveljünk. Minden tanulónk ismerje meg a város múzeumait, járhassanak az érdeklődők kiállításokra, színházi előadásokra. 4.2.6.1. Nevelési foglalkozások keretében kell feldolgozni: - mivel tölthetem el a szabadidőmet - a kultúrához való viszony értelmezése - tájékozódás a kollégium lehetőségei között - a szórakozás - környezet - viselkedés – szokáskultúra - kedvenc időtöltésem (hobbi) - elfelejtett népi szokások, hagyományok. 4.2.6.2. A csoportok önálló programjai: - tervezzenek színház, mozi, kiállítás, múzeum látogatást - állítsák össze a csoport sportprogramját - tervezzenek sétákat, kirándulásokat - a csoportok tervezzék meg az egymás közti szabadidős programjaikat. 4.2.6.3. Kollégiumszintű programok: a csoportok szervezzék meg a kötetlen formában történő szórakozást a kollégium kereti között - kezdeményezzék az igényeken alapuló szakkörök, műhelyek szerveződését - vegye fel a kapcsolatot a város közművelődési intézményeivel - készüljön program a stúdió működtetésére - járuljon hozzá a stúdió is az értelmes szabadidő eltöltéséhez. 4.2.6.4. Kollégiumszintű sportolási lehetőségek: -

-

kerékpározás, ősszel és tavasszal, tíz-tíz alkalommal tíz-tíz tanuló vesz részt kerékpártúrákon, a környéken konditerem, ezt a sportolási lehetőséget naponta húsz-huszonöt tanuló használja rendszeresen asztalitenisz, tanulóink szabadidejükben folyamatosan játszanak, őszi és tavaszi bajnokságokat tartanak szabadtéri eszközök, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda és a focipálya folyamatosan használatban van.

4.2.7. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységeknek kétféle megközelítése ismert. A szélesebb értelemben vett gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, nevelés, valamint érdekvédelem. Ebből a megközelítésből a kollégium teljes szolgáltatási, illetve tevékenységrendszerét gyermekvédelmi tevékenységnek lehet tekintenünk. A szűkebb értelemben vett gyermekés ifjúságvédelem a nehéz élethelyzetbe került fiatalok szakemberek általi speciális

172

gondozása, megsegítése. Azt tartjuk helyesnek, ha kollégiumunkban e tevékenységgel kapcsolatban mindkét szemléletmód érvényesül. A szakirodalomi meghatározást figyelembe véve (a szűkebb értelemben vett) gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység körébe az alábbi fiatalok (csoportok) tartoznak: - hátrányos helyzetűek - veszélyeztetettek - beteg gyermekek és fiatalok - fogyatékos gyermekek és fiatalok - nehezen nevelhetők - szociálisan inadaptált fiatalok - deviáns viselkedésűek - FI-MO-TA (figyelemzavar – motoros nyugtalanság – tanulászavar) tünetcsoporttal jellemezhető fiatalok csoportja. Ezek közül a kollégiumban elsősorban a hátrányos helyzetűekkel és a veszélyeztetettekkel találkozunk. A hátrányos helyzet gyakran veszélyeztetettséggel jár együtt, de nem minden hátrányos helyzetű tanuló veszélyeztetett. A veszélyeztetettség mögött az esetek többségében hátrányos helyzet áll. Mivel a kollégium részben pótolja, helyettesíti a családot, a pedagógus a szülőt, mintát kell adnia, követendő példát kell nyújtania a gyermekek számára. Fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy a pedagógus nem vállalhat szülői, ill. szülőpótló szerepet, illetve a nevelési-oktatási intézmények családi nevelési feladatokat is csak óvatosan. A kollégiumnak feladata a nem megfelelő családi szocializáció korrekciója. Arra kell törekedni, hogy a veszélyeztetett helyzetű gyermek fogadja el családi helyzetét, szüleit hibáikkal, de egy megfelelően kiválasztott, pozitív személyt, akár a pedagógust tekintsen helyettük mintának. A nevelőtanárok ifjúságvédelmi feladatai: - a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése és orvosi ellátásuk szervezése az igények szerint - a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően különféle támogatások – pénzbeli és természetbeni – felkutatása - lényeges tanulóink megismerése, melyre csoportfoglalkozásokon, egyéni beszélgetéseken, valamint szervezett programok alatti megfigyelések alkalmával nyílik több lehetőség - a rendkívül sokféle és szélsőséges családi, szociális helyzeteket év eleji felméréssel térképezzük fel - a csoportfoglalkozások tematikájában a szociális értékrend fejlesztése is szerepel, de lehetőség van az aktuális gondok azonnali megbeszélésére. Az intézkedések, beavatkozások menete: - kiszűrés (a helyzetfeltárás eredményként) - információgyűjtés: adatok felvétele, környezettanulmány (család, iskola, csoporttársak, barátok, stb. bevonásával) - a probléma megoldására vonatkozó terv összeállítása - a terv megkonzultálása az érintettekkel - végrehajtás, a megoldásban segítségként számba vehető személyek, szervek bevonásával, együttműködésével - előre meghatározott időpontban: a változások értékelése.

173

4.2.8. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái A kollégium nyitottságának biztosítása. A helyi társadalmi környezet és a tanulók sokrétű kapcsolatát elő kell segíteni, figyelemmel kell kísérni, lehetőség szerint befolyásolni. Mindenek előtt tanulóink iskoláival, családjával, a városi intézményekkel kell élő kapcsolatot teremtenünk. Egyéni és közösségi foglalkozásokon fel kell mérnünk tanulóink társadalmi-erkölcsi tapasztalatait, fel kell tárnunk az eközben keletkezett nevelési ellentmondásokat, s a tanuló érdekében a lehetőség szerinti optimális értékrendet kialakítani. Minden nevelő vegyen részt az osztály szülői értekezletein, tartson személyes, vagy levelező kapcsolatot a szülőkkel, folyamatos kapcsolatot a szaktanárokkal és az osztályfőnökökkel, a kollégiumon kívüli egyesületbe, csoportba járó tanulókkal foglalkozó felnőttekkel. 4.3. Gondoskodás, szocializáció A személyiségformálás szempontjából jelentős az otthonosság tárgyi feltételeinek szüntelen javítása, a rend, a tisztaság, az esztétikus környezet megteremtése a nevelőközösség és a tanulói csoportok, ill. a diákönkormányzat folyamatos együttműködésével. Ez megköveteli az intézmény tanulóinak és dolgozóinak érzelmi kapcsolatát, változatos együttes tevékenységét, a tanulókban a védettség és az ennek megfelelő szabadság tudatának erősítését. Az otthonosság érzésének megalapozása az elsősök körültekintő fogadásának megszervezésével, beilleszkedésük figyelemmel kísérésével, problémáik megoldásával, egyéni rokonszenv kifejezésével történhet. Feltétele az otthonosságnak a tiszta, esztétikus környezeten kívül a társak bizalomteljes viszonya, a társas kapcsolatok fejlődése, bővülése az együttes tevékenységek közben. Rendkívül fontos a személyre szóló figyelem a pedagógusok és a tanulók részéről, az egyéniség megnyilvánulásainak – a közösség érdekeinek megsértése nélkül való – elfogadása. Optimális helyzet az lenne, ha kialakulna az intézményhez való ragaszkodás, a kollektívához való tartozás tudata és a tenni akarás az otthon érdekében. Kedvezően befolyásolja az otthonosság érzetét, ha a végzősök kapcsolata nem szakad meg a kollégiummal, életük további alakulását figyelemmel kísérjük. A szeretetteljes fogadás mellett a hasonló búcsúztatás is fontos nevelő hatású aktus. Évente egy-két alkalmat kell teremtenünk arra, hogy visszalátogató volt kollégistákkal találkozhassanak tanulóink. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a kollégiumban lakó és újan érkező hátrányos helytetű cigány tanulók számára is európai körülményeket biztosítsunk. Sok esetben az alapvető felszerelések is hiányoznak náluk. Nincs, vagy nem tudnak hozni ágyneműhuzatot, törölközőt, tisztálkodási felszerelést, tisztító eszközöket. Így számukra ezeket az eszközöket és tisztításukat mi biztosítjuk. Mindezt úgy kell megtennünk, hogy sem a cigány tanulók sem pedig a többiek ne érezzék a megkülönböztetett figyelmet. Legyenek képesek minden munkájukat úgy megtervezni és szervezni, hogy azt képességeikhez mérten maradéktalanul elvégezhessék. Váljon szükségletükké a rendes, tiszta, esztétikus környezet, annak fenntartása, tartsák rendben holmijukat és az otthon felszerelését. A tanulók vállaljanak részt közös feladatok megoldásában, lehetőleg rendszeres elfoglaltságuk legyen. Ismerkedjenek meg a kollégium közelebbi és távolabbi környezetével. Szerezzenek tudomást a város életének fontosabb problémáiról, azok megoldási terveiről. Kísérjék figyelemmel azokat a korszakos változásokat, amelyeken hazánk és Európa keresztülmegy, tájékozódjanak a világ eseményeiről. Becsüljék a múlt és a jelen kulturális és művészeti alkotásait. Váljon szokásukká az érdeklődés társadalmi és politikai életünk eseményei iránt, a nemzeti hagyományok őrzése, az anyanyelv tudatos használata és ápolása. Keressék helyüket a társadalmunkban, győződjenek meg róla, hogy a társadalmi követelményeknek eleget tenni egyéni és társadalmi érdek, valamint kötelesség is.

174

A kulturális, esztétikai nevelés kollégiumi követelményei közül kiemelendő, hogy tanulóink igénye legyen a tiszta, rendes környezet. Vegyék ki részüket annak megteremtéséből, megóvásából. Törekedjenek az ízléses öltözködésre, kulturált megjelenésre, csiszolt mozgásra. Sajátítsák el az emberi érintkezés, a beszéd kultúráját, ne tűrjenek környezetükben ízlésromboló beszédet, magatartást. Fejlesszék ízlésüket. Próbálkozzanak művészi alkotások reprodukálásával, kisebb alkotások létrehozásával. Váljanak fogékonnyá a művészi élmények befogadására. Fontos feladatunk az egészség megőrzése mellett a betegségek megelőzése és a balesetek elhárítása. Tanulóink rendszeres orvosi ellenőrzése biztosított, de el kell érnünk, hogy kisebb problémákkal ne kívánjanak tanórákat mulasztani. A napi- és házirend előírásai, kérései, javaslatai mind az egészség megőrzését kívánja elősegíteni. El kell érnünk, hogy az érettség idejére kialakuljon tanulóinkban az egészség tudatos megőrzésének, az edzettség fokozásának igénye. Ennek érdekében törekedjenek a rendszeres testmozgásra a szabadban. Lehetőleg valamilyen játékos sportot is űzzenek. Óvakodjanak a veszélyes helyzetektől, a balesetektől. Alapvető követelmény legyen a kollégiumban, hogy tanulóink ismerjék a személyi higiéniára vonatkozó szabályokat, tartózkodjanak az egészségkárosító szenvedélyektől, érezzenek felelősséget a rendszeres nemi élet megkezdésével kapcsolatban.

175

5. A kollégiumi nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai, a nevelési folyamat szerves része. Célja, hogy különböző eszközökkel, módszerekkel (diagnosztikus, fejlesztő, minősítő értékelés, stb.) meggyőződjön a célok megvalósításáról illetve a cél és a valóság összevetésével újabb feladatra, cselekvésre ösztönözzön a hatékonyság, eredményesség növelése érdekében. Ellenőrző-értékelő funkciót végzők: a csoportvezető tanárok, az e célra szerveződő tantestületi csoportok, a kollégium vezetősége, a nevelőtestület, a fenntartó és a fenntartó megbízásából külső szakértők.

5.1. Alkalmazott módszerek A kötelező és a válaszható foglalkozások látogatása, a tanulók szociális körülményeinek szemrevételezése, az adott csoporttípusra jellemző tevékenységek teljesítményének elemzése, speciális viselkedési helyzetekben történő benyomások elemzése, szociometriai felmérések elemzése, tesztcsomagok. Az ellenőrzés-értékelés tárgya és szintjei A nevelési eredményvizsgálatok tárgya az egyes tanulók személyisége, a közösség neveltségének szintje, a pedagógus és a nevelőtestület munkájának hatékonysága az egyénileg illetve intézményi szinten kitűzött célok megvalósítása érdekében. Az ellenőrzés és eredményvizsgálat lényege a viszonyítás. Az egyes tanulók személyiségének és a közösségnek a fejlettségét viszonyítjuk az adott csoporttípusra kitűzött nevelési célokhoz, követelményekhez. A tanulói személyiség neveltségének főbb mutatói A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket: - elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat; - képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására; - sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának, és a folyamatos megújulásnak a képességével; - kialakul reális társadalomképe; - rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; - tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra; - képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; - másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; - ismeri nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kulturális, történelmi hagyományait. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását.

5.2. A nevelőtestület értékelése A kollégium vezetője folyamatos ellenőrzés és értékelés mellett tanévenként egyszer (évvégén, vagy tanév elején) átfogó értékelést végez a pedagógiai program, a tanévi munkaterv céljainak megvalósulásáról, a végzett munkáról.

176

5.3. Az értékelés rendszeressége Az ellenőrzés, az eredményesség vizsgálata és az értékelés a nevelési folyamat része. Tárgyától függően óránként, naponta, hetente, havonta, vagy még nagyobb intervallumban végzendő feladat. A ciklikusság eldöntése és alkalmazása a pedagógiai módszertani szabadság jegyében a nevelésért felelős csoportvezető tanár egyik alapfeladata. A kollégium vezetése az ellenőrzést, értékelést, mint mindennapos vezetői funkciót, szorosan illeszti a tervezett tanári tevékenységekhez. ciklikusságát a mindenkori éves ellenőrzési terv rögzíti. 5.4. Eredményvizsgálati módszerek - megfigyelés - beszélgetés, - véleménykérés (szobatárstól, baráttól, osztályfőnöktől) - helyzetteremtés - tanulói teljesítmény elemzése - iskolai dokumentációk tanulmányozása - mérés, elemzés. Az ellenőrzés és értékelés eredményességének feltétele mindkét esetben az objektivitás, az, hogy a viszonyítás azonos értékekhez történik, illetve a vizsgáló azonos jelenségeket tekint értékeknek. 5.5. A tanári értékelés kifejezésének módja, eszközei A szóbeli értékelés a gyakoribb, fontos eleme a szavak és kifejezések helyes megválasztása, valamint az, hogy mikor és hogyan végezzük. Mérlegelés tárgya, hogy nevelési szempontból mikor mi a legcélravezetőbb (négyszemközt, közösség előtt, stb.). Az írásbeli értékelés alapeszköze a „Nevelői feljegyzések” nevű napló, melyben az iskolai érdemjegyeket kell naprakészen rögzíteni, és a tanulóval kapcsolatos minden eseményt itt kell nyilvántartani. Az írásbeli értékelés másik lehetséges és szükséges formája a saját dokumentum készítése. A tanárok a módszertani szabadságuk birtokában kidolgozzák a szöveges értékelés tartalmi és formai megoldásait önmaguk és tanulóik számára, mely alapján –a tanulók és szülők részéreidőszakos értesítőt készítenek. Az értesítőnek nincsenek előírt formai szabályai.

177

6. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége 6.1. A kollégiumi nevelés eredményessége Az intézményi minőségirányítási program foglalja rendszerbe, hogy milyen eljárásrend alapján zajlanak a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések, illetve milyen szabály alapján veszik figyelembe a belső és külső vizsgálatok és mérések eredményeit. Így különösen:

6.1.1. a kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését, melyben kiemelt értékelési terület a kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátrányok leküzdésében vállalt pedagógusi szerep, de szerepet kaphat továbbá az intézmény saját döntése alapján a pedagógusnak az egyéb - nem közvetlenül a szakképzettségével összefüggésben alkalmazott - tudásának a hasznosulása is, 6.1.2. a kollégiumi vezetők teljesítményének értékelését, melyben kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszony szorgalmazását elősegítő vezetői magatartás, 6.1.3. a partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülők által történő jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétsága, 6.1.4. az intézményi önértékelés, 6.1.5. a kollégiumban történő külső mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján történő intézkedések rendje, 6.1.6. a kollégiumi tanulók nevelésében elért értékelésének, a visszacsatoló intézkedéseknek a rendje.

178

eredmények

mérésének ,

7. A pedagógiai program végrehajtásához hiányzó eszközök és felszerelések jegyzéke Szükséges berendezési tárgyak: – függöny – sportpálya felújítás – kondicionáló terem felújítása. Szükséges eszközök: – 10 db asztali számítógép – gyorsabb internet hozzáférés – 10 db fejhallgató – fali térkép – könyvtár: 300 db könyv.

179

8. Záródokumentumok, legitimáció A nevelőtestület által elfogadott Pedagógiai program a kollégiumvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépés napja a jóváhagyás napja. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény eddigi Pedagógiai programja. A Pedagógiai program mindaddig érvényben van, amíg a közoktatási intézmény működését hatályos jogszabályok alapvetően nem módosítják. Ebben az esetben a Pedagógiai program módosítására kerülhet sor, amit az SZMSZ-ben meghatározott testületek kezdeményezhetnek. A kollégiumi diákönkormányzat a jogszabályban meghatározott kérdésekben egyetértési jogát gyakorolta. A Pedagógiai programot a diák-önkormányzat véleményezte. Elfogadásra javasolta. A véleményalkotásról készült jegyzőkönyv iktatószáma: 84/2013 Nevelőtestületi vélemény: A Pedagógiai programot a nevelőtestület a 2014. október 21. értekezleten ellenvélemény és tartózkodás nélkül elfogadta. Az értekezleten készült jegyzőkönyv iktatószáma: 83/2014 Az elfogadott Pedagógiai program és a tantestületi értekezletről készült jegyzőkönyv, valamint a diák-önkormányzati vélemény felterjesztésének napja: 2014. november 3. ………………………. intézményvezető

……………………… kollégiumvezető

180