A működő – avagy kinematikai – szögekhez A szerszámok síkbeli, a szerszám fő forgácsolóélére merőleges metszetben értett α , β, γ, δ jellemző szögei: a statikus ( nyugalmi ) szögértékek – ld.: [ 1 ] ! –, melyek egy feltételezett mozgásirányon alapulnak. Az 1. ábra esetében a szerszámtest haladó mozgásának v sebességét tételezzük fel, a 2. ábránál pedig a szerszámtest forgó mozgásának v kerületi sebességét vesszük a szögmeghatározás alapjául.
1. ábra Forrása: [ 2 ]
2. ábra Forrása: [ 3 ]
A két ábra közös vonása, hogy az α ( és δ ) szögek egyik szára a szerszám valamely élpontjában a v sebességgel párhuzamos, ill. egybeeső, azzal ellentétes irányítású félegyenes. A továbbiakban a forgó főmozgású szerszámok egy fontos esetében, az egyszerűbb maró-, ill. gyaluszerszámok esetében vizsgáljuk meg az összetett forgácsoló mozgás során fellépő kinematikai – avagy látszólagos – jellemző szögek kialakulásának és meghatározásának módját. Ezek a szögek már nem a feltételezett, hanem a tényleges mozgásirány ismeretében határozandók meg. Ez azért lényeges tudnivaló, mert a szerszám valójában a mozgó – avagy működő – szögeket „érzékeli”, melyek alakulása fontos a forgácsoló technológia szakszerű, sikeres kivitelezése céljából. Tudjuk például, hogy az α hátszög megléte a hátlapnak a munkadarabon való súrlódását, ezáltal a káros hőfejlődés fellépését és az anyagok nemkívánatos „hőkezelésének” kialakulását akadályozza meg. Ha a szerszám gyári, azaz statikus hátszöge a forgácsoló mozgás során lényegesen lecsökkenhet, akkor ez a szerszám és a munkadarab károsodásához vezethet. Ez már elegendő ok arra, hogy a jelenséget alaposabban is megvizsgáljuk.
2
A geometriai viszonyokat a 3. ábra szemlélteti.
vf = v + e
3. ábra A 3. ábra egyik fő mondanivalója, hogy a jellemző kinematikai szögek viszonyítási alapja már nem a v élkörsebesség, hanem a vf forgácsolási sebesség hatásvonala. Az ábra szerint:
1 ; 1 , ahol α1: a kinematikai hátszög; γ1 : a kinematikai homlokszög; η : a hatásirány- szög – ld.: [ 3 ]! Most határozzuk meg η - t! Az ábra jelöléseivel:
(1) (2)
3
QT ; TP1
(3)
QT e sin ;
(4)
tg majd
továbbá
TP1 v e cos ;
(5)
ezután ( 3 ), ( 4 ), ( 5 ) - tel:
tg
e sin , v e cos
(6)
vagy kissé átalakítva:
e sin v tg . e 1 cos v
(7)
Innen:
e sin . arctg v e 1 cos v
(8)
Folytatva: ( 1 ) és ( 8 ) - cal:
e sin 1 arctg v e 1 cos ; v
(9)
majd ( 2 ) és ( 8 ) - cal:
e sin . 1 arctg v 1 e cos v
( 10 )
Még adjuk meg a φ változó érték - tartományát! A 3. ábra alapján:
cos max innen:
R H H 2H 1 1 , R R D
( 11 )
4
2H max arccos 1 . D
( 12 )
Most már felírhatjuk, hogy
2H 0 max arccos 1 . D
( 13 )
Most határozzuk meg a forgácsolási sebesség nagyságát is! A 3. ábra szerint, Pitagorász - tétellel:
v f2 v e cos e sin ; 2
2
( 14 )
átalakítások után:
v 2f v 2 2 e v cos e 2 .
( 15 )
( 15 ) - ből kiemeléssel:
2 e e v v 1 2 cos ; v v 2 f
2
( 16 )
végül gyökvonás után:
e 2 e vf v 1 2 cos . v v
( 17 )
Most nézzük meg, hogyan alakulnak képleteink abban az esetben, ha
e 1! v
( 18)
Ekkor ( 8 ) - ból:
e arctg sin ; v
( 19 )
felhasználva, hogy | x | << 1 esetén fennáll az arctg x ≈ x összefüggés – ld. pl.: [ 4 ] – , kapjuk, hogy
e sin . v
( 20)
Nézzük, mekkora lesz ηmax! A ( 20 ) képletből:
e max sin max . v
( 21 )
Ehhez fejezzük ki sinφmax - ot, ( 11 ) segítségével is!
2H 1 1 ; D 2
sin max 1 cos max 2
rendezve:
( 22 )
5
sin max
2 H H 2 2H 2H 1 1 2 4 , D D D D
( 23 )
vagyis
sin max 2
H H 1 . D D
( 24 )
Most vegyük még figyelembe, hogy a szokásos gyakorlati esetekben fennáll, hogy
H 1, D
( 25 )
így ( 24 ) és ( 25 ) - tel:
H . D
sin max 2
( 26 )
Most ( 21 ) és ( 26 ) - tal:
e H max 2 . v D
( 27 )
Ne feledjük, hogy a ( 27 ) szerint kiszámolt szög még radiánban van, ezért átszámoljuk fokra:
max
180 180 e H max 2 . v D
( 28 )
Most ( 1 ) és ( 28 ) - cal:
1,min
max
180 e H 2 ; v D
( 29 )
( 20 ) - ból is láthatóan:
min 0, ha =0,
( 30 )
így ( 1 ) és ( 29 ) - cel:
1,max , ha =0.
( 31 ) A ( 29 ) képlet akár ellenőrzésre, ill. a paraméterek tervezésére is használható lehet; pl.: egy
1,min 1meg
( 32 ) alakú követelmény támasztásával, ahol α1 : egy megkövetelt , legalsó hátszög - érték, amely a technológia igényei szerint adandó meg. A fentiekhez hasonlóan, ( 2 ), ( 28 ) és ( 30 ) - cal: meg
1,max
max
180 e H 2 ; v D
( 33 )
6
1,min 0 .
( 34 )
Most nézzük a metszőszögek alakulását! Meghatározás szerint:
,
( 35 )
továbbá a 3. ábra szerint is
1 1 .
( 36 )
Ezután ( 1 ), ( 35 ), ( 36 ) - tal:
1 ( ) ( ) .
( 37 )
Majd ( 37 ) és ( 30 ) alapján:
1,max min 0 ;
( 38 )
hasonlóan ( 37 ) és ( 29 ) szerint:
1,min
max
180 e H 2 . v D
( 39 )
Egy
1,min 1meg
(40) alakú korlátozással képleteink ellenőrzésre, ill. tervezésre is alkalmasak lehetnek. Most térjünk rá a forgácsolósebesség nagyságát megadó képlet taglalására! ( 18 ) fennállása esetén írható, hogy
e 0; v 2
( 41 )
ezután ( 17 ) és ( 41 ) - gyel:
e v f v 1 2 cos ; v most alkalmazzuk az | x | << 1 esetén fennálló
( 42 )
1 1 x 1 x összefüggést 2
– ld. pl.: [ 4 ] – ( 42 ) - re:
e v f v 1 cos v e cos . v
( 43 )
A szélső értékek, ( 43 ) szerint:
v f ,max v e,
( 44 )
2H v f ,min v e cos max v e 1 . D
( 45 )
Vegyük észre, hogy a ( 44 ) összefüggés pontos, ahogyan az pl. ( 15 ) - ből is kiolvasható. Érdekes lehet a jellemző szögek és a forgácsolósebesség nagyságának változása.
7
A jellemző kinematikai szögek nagyságának változása:
1 1,max 1,min ( max ) max ;
( 46 )
1 1,max 1,min ( max ) max ;
( 47 )
1 1,max 1,min ( max ) max ,
( 48 )
azaz ( 46 ), ( 47 ), ( 48 ) és ( 28 ) szerint:
1 1 1
max
max
180 180 e H max 2 . ( 49 ) v D
A forgácsolósebesség nagyságának változása:
v f vf ,max v f ,min (v e) (v e cos max ) e (1 cos max ); ( 50 ) most ( 50 ) és ( 11 ) - gyel:
2H e 2H . vf e 1 1 D D
( 51 )
Figyelembe véve ( 25 ) - öt is, ( 51 ) alapján írhatjuk, hogy
vf e.
( 52 )
Az alábbiakban két mintapéldát számolunk végig, valóság - közeli adatokkal. 1. Példa A keményfát forgácsoló, keményfém lapkás marószerszám élkörátmérője 140 mm, fordulatszáma 3500 1 / min, hátszöge 15°, élszöge 55°. A munkadarab előtolási sebessége 12 m / min nagyságú, a fogásmélység 2,0 mm. Határozzuk meg a szerszám ~ élkör - sebességének nagyságát; ~ forgácsolósebességének, ~ kinematikai jellemző szögeinek legnagyobb és legkisebb értékét, ezek eltérését! Megoldás Adott: D = 140 mm; n = 3500 1 / min; e = 12 m / min; H = 2 mm; α = 15°; β = 55°.
Keresett: v; vf,min; vf,max; Δv; α1,min; α1, max; γ1,min; γ1,max ; δ1,min; δ1,max ; max .
8
a.) A szerszám élkör - sebességének nagysága:
v D n 0,14 m
3500 25,656 m / s ; 60 s
v 25,656 m / s . b.) A forgácsolósebesség legnagyobb értéke:
12m 60s 25, 656 m / s 0, 2 m / s 25,856 m / s ; vf ,max v e 25, 656 m / s
vf ,max 25,856 m / s . c.) A forgácsolósebesség legkisebb értéke:
2H 2 2 mm 1 1 0,0286 0,9714; D 140 mm 2H 0, 0286; D
cos max 1
1 cos max
v f ,min v e cos max 25, 656 m / s 0, 2 m / s 0,9714 25,850 m / s; v f ,min 25,850 m / s . d.) A b.) és c.) eredmények eltérése:
v f e
2H 0, 2m / s 0, 0286 0, 00572 m / s 0, 006 m / s ; D
v f 0, 006 m / s . e.) A kinematikai hátszög legnagyobb értéke:
1,max 15 ; 1,max 15. f.) A kinematikai hátszög legkisebb értéke:
180 e H 360 0, 2 m / s 2 mm 2 0,1068 0,11 ; v D 25,656 m / s 140 mm 1,min max 15 0,11 14,89 ; max
9
1,min 14,89. g.) A kinematikai homlokszög legkisebb értéke:
1,min 90 90 15 55 20 ; 1,min 20.
h.) A kinematikai homlokszög legnagyobb értéke:
1,max max 20 0,11 20,11 ; 1,max 20,11. i.) A kinematikai metszőszög legnagyobb értéke:
1,max 15 55 70 ; 1,max 70. j.) A kinematikai metszőszög legkisebb értéke:
1,min max 70 0,11 69,89 ;
1,min 69,89. k.) A jellemző szögek mozgásbeli változásának nagysága:
1 1 1 max 0,11.
2. Példa Az 1. példa adatai alapján vizsgáljuk meg, hogy milyen feltételek mellett érné el a kinematikai és a statikus hátszögek közti eltérés a ξα = 1 % - os értéket! Megoldás Definiáljuk a ξα szögeltérési százalékot!
1 1 max 100 100 100, ahol felhasználtuk ( 49 ) - et is. Részletezve:
(a)
10
360 100 H e 1. D v
(b)
Most az e / v arányt keressük, a többi adat változatlan értékét feltételezve. Behelyettesítve az ismert adatokat:
360 100 2 mm e 1 , 15 140 mm v
(c)
azaz
e 91,309 1 , v
(d)
vagy
e 1 . v 91,3 2
(e)
Minthogy a 1. példában e 1 , v 128,3 1 ezért az e / v arányt az
(f)
e 1 v 2 128,3 91,3 1, 4 e 1 91,3 v 128,3 1
(g)
szorzóval növelt értékre kellene emelni, hogy a 2. példában előírt feltétel teljesüljön, vagyis hogy a statikus és a kinematikai hátszögek közti eltérés elérje az 1 % - ot.
Megjegyzések: M1. Az 1. példa adatai esetén a forgácsolósebesség és a jellemző szögek mozgásbeli változása jelentéktelen, gyakorlatilag elhanyagolható. Ez ( 18 ) fennállása miatt van így. Minthogy a faipari gyakorlatban ez a jellemző helyzet, a tan - és szakkönyvek nem is foglalkoznak az ettől eltérő esetekkel. Ez azt a véleményt szülheti, hogy az eltérő esetek csak elméletileg lehetnek érdekesek. Gondoljuk végig! M2. Itt csak az ellenirányú forgácsolás esetével foglalkoztunk. Fontos, hogy az Olvasó megválaszolja a következő „találós” kérdést! Hogyan lehet szó a 3. ábra szerinti esetben ellenirányú forgácsolásról, miközben az e előtolási sebesség és a v élsebesség - vektorok egyállásúak, az élkör legmélyebb pontjában?
11
Felhasznált irodalom: [ 1 ] Bali János: Forgácsolás Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 [ 2 ] Lugosi Armand: Faipari szerszámok és gépek kézikönyve Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987 [ 3 ] Lugosi Armand ( szerk. ): Faipari kézikönyv Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976 [ 4 ] I. N. Bronstejn – K. A. Szemengyajev: Matematikai zsebkönyv 2. kiadás, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963
Összeállította: Galgóczi Gyula mérnöktanár Sződliget, 2008. 04. 16.