Burmeister Erzsébet Miskolci Egyetem Központi Könyvtára Berlák Zsolt Miskolci Egyetem Központi Könyvtára
A Miskolci Egyetem Központi Könyvtárának beléptető rendszere 1999 szeptember 1-től a Miskolci Egyetem Központi Könyvtára beléptető rendszert üzemeltet. A forgókarokkal ellátott két kaput külső cégtől vásárolta, a szoftver hozzá saját fejlesztés. A beléptető rendszernek háromféle célja van: Ellenőrzés: a könyvtárat csak érvényes olvasójeggyel rendelkező olvasók látogathatják. Statisztika: A könyvtárlátogatókról statisztika készül olvasói típus szerinti bontásban napi, havi, éves összesítésben. Ez a statisztika az Interneten keresztül nyilvánosan is bárki számára elérhető a http://kvtcd3.lib.uni-miskolc.hu/stat.html címen. Munkaidő nyilvántartás: A könyvtári dolgozók kötelesek minden belépésüket és kilépésüket regisztráltatni, melyről nyomtatott formában heti összesítés készül.
1. Bevezetés Néhány évvel ezelőtt a könyvtár olvasóinak fegyelmezettsége gyengült, ami részben az évről-évre növekedő hallgatói létszámmal volt magyarázható. Megszaporodtak a lopások, rongálások, az olvasótermet nem mindig a rendeltetésének megfelelően használták. Ezeknek a nem igazán örvendetes jelenségeknek a kiküszöbölésére a könyvtár vezetősége különböző intézkedéseket tett. Rendészeket és olvasótermi felügyelőt vettek fel, az olvasóteremben megváltoztatták az asztalok és polcok elrendezését, hogy a hatalmas tér áttekinthetőbb legyen és nem utolsó sorban döntés született arról, hogy beléptető rendszert helyeznek üzembe, melynek segítségével a könyvtárba látogatókat lehet jobban, emberi beavatkozás nélkül ellenőrizni.
2. A könyvtári integrált rendszer A könyvtár a munkafolyamatok automatizálására a Horizon integrált rendszert használja. Ennek kölcsönzési moduljában természetesen az összes beiratkozott olvasó nyilván van tartva. A beiratkozáskor minden olvasó kitölt egy űrlapot, ennek alapján a könyvtáros az új olvasót felveszi, nyomtat neki egy 14 karakterből álló CODE 128-as típusú vonalkódot, melyen látható az olvasó neve, olvasójegyének a száma, hallgató esetén a kar megnevezése, egyéb olvasó esetén az, hogy levelező-e, egyetemi dolgozó-e, stb. A vonalkódot a könyvtáros egy műanyag lapocskára felragasztja és ez lesz az olvasó egy évig érvényes olvasójegye. Az adatbázisba természetesen az olvasó többi adata is bekerül, pl. tanköre, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, olvasói típusa (jelenleg 10-féle van), az olvasó statisztikai osztálya (jelenleg 47-féle van), stb. 1. ábra: Olvasójegy
A Horizon adatbázis kölcsönzői adatokat tartalmazó táblájából (a Horizon a Sybase relációs adatbáziskezelő rendszerre épül) minden kölcsönző 3 adata (olvasójegyszám, vonalkód, olvasói statisztikai osztály) egy ún. SQL* script lefuttatása után minden éjszaka bekerül egy adatfileba és ez az adatfile automatikus ftp-vel átkerül a beléptető rendszert működtető PC-re. 2. ábra: A beléptető rendszer szerkezete
3. A beléptető rendszer A könyvtár kétszintes épület. Az igazgatóság, a levéltár, a múzeum, a feldolgozó osztály, az informatikai osztály, a gazdasági csoport a földszinten van, míg az olvasók a bejárattal
szemben található reprezentatív széles lépcsőn jutnak fel az emeleten kialakított olvasói térbe, ahol az olvasóterem, a folyóiratolvasó, a katalógusok, a szabadpolcos kölcsönző, a kölcsönzés és a tájékoztatás található. A beléptető rendszer közvetlenül a felfelé vezető lépcső aljánál lett elhelyezve. Részei: 1 db 486-os személyi számítógép a lépcső alatt egy szekrénybe rejtve 1. LINUX operációs rendszerrel (ingyenes) 2. WEB szerverrel (ingyenes) 3. Mini SQL 2.0 egyszerűsített relációs adatbázis kezelő rendszerrel (cég: Hughes Technologies), mely szintén ingyenesen az Internetről letölthető http://www.chr.berkeley.edu/~casterln/msql/ 2 db forgókarokkal ellátott kapu, melyek a vezérlő jeleket a karok forgatásához a nyomtató porton keresztül kapják a számítógéptől, egyik a számítógép COM portjához, másik a billentyűzethez kapcsolódva. 3. ábra: A kapuk elölnézetben a karokkal
2 db résolvasó 4. ábra: DLS2000-M résolvasó
3.1. A Mini SQL 2.0 jellemzői röviden: 1. Egyszerűsített SQL 2. Beépített LITE nyelv (egyszerűsített C nyelv) A Mini SQL 2.0 a második generációja az mSQL adatbázis rendszernek. Az első generációs
terméket, az mSQL 1.x-t úgy tervezték meg, hogy nagy sebességű hozzáférést biztosítson kisebb adatkészletekhez. Az eredeti cél a 100 művelet végrehajtása másodpercenként egy átlagos UNIX munkaállomáson, kis adatkészlettel, és nagyon kevés erőforrás felhasználásával (memória és CPU ciklus). Az mSQL-t népszerűsödése során egyre többen használták olyan alkalmazásokhoz, melyek túllőttek az eredetileg tervezett felhasználási területeken. Az igények azt mutatták, hogy szükség van a komplex lekérdezések és a nagyobb adatbázisok hatékonyabb kezelésére. A második generációs mSQL szervert úgy tervezték meg, hogy az megfeleljen az újonnan felmerülő igényeknek, miközben megtartja az mSQL 1 kedvező tulajdonságait. A cél az volt, hogy az alábbi három kritérium találkozzon: képes legyen az mSQL 1.x egyszerű műveleteihez hasonló teljesítményre, nyújtson gyors hozzáférést nagy adatbázisokhoz és komplex műveleteket tegyen lehetővé, biztosítson több ANSI SQL-nek megfelelő funkcionalitást. 3.2. A W3-mSQL: WWW-interfész Az első generációs termék egyszerűen programozható Web-felületet nyújtott az mSQL adatbázishoz. A W3-mSQL 2.0 túlmutat a korábbi verzió képességein, biztosítván az ellenőrzött hozzáférést és egyéb biztonsági sajátosságokat is. A felület fejlesztéséhez a LITE programozási nyelv nyújt segítséget, melynek szintaktikája hasonlít a C nyelvéhez. A W3-mSQL-t és a beágyazott LITE nyelvet hasonlóképpen kell használni, mint a CGI programokat. Sőt a HTML kód a W3-mSQL kóddal keverhető. Ha arra van szükség, egyszerre használhatjuk a W3-mSQL kódot és a CGI* stílusú programokat. 3.3. A beléptető rendszer részletes működése A LINUX gépen a Mini SQL szerveren definiálva lett egy egyszerű adatbázis, amely az olvasók és dolgozók adatainak, be- és kilépési idejének tárolására táblákat tartalmaz. A jobban érthetőség kedvéért a táblák és tablaoszlopok elnevezését átírtuk, az adatbázisban ettől rövidebb, ékezet nélküli nevek szerepelnek. 4. ábra: Az olvasók be- és kilépéséhez szükséges tábla szerkezete Kölcsönző
Olvasójegy
Vonalkód
Statisztikai osztály
5.ábra: A statisztikához szükséges tábla szerkezete (összesen 16 oszlop)
Statisztika
Idő Gépész Jogász Közgazdász Kohász .. .. . Napijegy 6. ábra: A be- és kilépés regisztrálását segítő tábla szerkezete
Belépések és kilépések
Olvasójegy Belépési Kilépési Összes Összes idő idő belépés bent száma töltött idő
4. A beléptető rendszer funkciói 4.1. Ellenőrzés A könyvtárat csak érvényes olvasójeggyel rendelkező olvasók látogathatják. Amennyiben a látogató első alkalommal jön ill. az olvasójegye lejárt, akkor a portán napi jegyet kérhet 200 Ft-os letéti díj ellenében. A könyvtárból való kilépéskor a napi jegy leadásával a letéti díjat visszakapja. 4.1.1. Belépés Az olvasó a vonalkódját behúzza, aminek hatására egy C nyelven írt program a kis Mini SQL adatbázissal felveszi a kapcsolatot, megnézi, hogy van-e ilyen olvasó. Ha van, a kapunak jelet küld ki, és a kar mozdul. ha nincs, nem küld ki jelet, ehelyett sípoló hangot ad a rendész (portás) figyelmének felkeltésére és a belépési időket és az olvasói statisztikai osztályokat statisztikai célokból letárolja két táblában. 4.1.2. Kilépés: Az eljárás ugyanaz, az olvasó a vonalkódját behúzza, a program a kis Mini SQL adatbázissal felveszi a kapcsolatot, megnézi van-e ilyen olvasó. Ha van, a kapunak jelet küld ki, ha nincs, nem küld ki jelet, sípol és a kilépési időket statisztikai célokból letárolja egy táblában. Ha olyan olvasó szeretne kilépni, aki nem ment be, szintén figyelmeztet a rendszer és a kar nem mozdul. 4.2. Statisztika Egy Web-es böngésző segítségével az adatbázis statisztikai adatokat tartalmazó táblái lekérdezhetők: melyik évben, mely napon hány olvasó volt van a könyvtárban? Ezt a W3-mSQL interfész teszi lehetővé. A statisztika nyitóoldal címe : http://www.kvtcd3.lib.uni-miskolc.hu/ 7. ábra: A lekérdező oldal
8. ábra: Az aznapi statisztika
4.3. Munkaidő nyilvántartás A könyvtári dolgozók kötelesek minden belépésüket és kilépésüket regisztráltatni, melyről nyomtatott formában heti összesítés készül. Ha a vonalkódolvasó könyvtári dolgozó vonalkódját olvassa be, a kapu nem nyílik ki, mivel
a könyvtári dolgozók jelentős része (a földszinten dolgozók) a kapuk elhelyezéséből adódóan a könyvtárba érkezése, illetve a könyvtár elhagyása alkalmával általában nem megy keresztül a kapun. Ha a program dolgozót azonosít, csak a belépés vagy a kilépés időpontját tárolja le. A dolgozók be és kilépési idejének letárolása dolgozónként külön-külön táblába történik. A megoldás előnye, hogy a munkaidős jelentések elkészítését lényegesen leegyszerűsíti. Akár egy titkárnő is szövegszerkesztő segítségével kiollózhatja az exportált file-ból a számára szükséges sorokat. A kapu nyitása a dolgozók esetében a kártyájuk másik oldalára ragasztott, a program által megkülönböztetett módon kezelt speciális vonalkód segítségével történik. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy belső mozgás esetén a dolgozók kapun való áthaladását a rendszer nem a könyvtár elhagyásának vagy a könyvtárba való érkezésnek minősíti. A dolgozók könyvtárban eltöltött idejéről minden héten jelentés készül, amelyről egy kinyomtatott példányt minden osztály megkap. Az említett jelentések természetesen csak az adott osztály dolgozóinak munkaidejét tartalmazzák.
5. Tapasztalatok A rendszer bevezetése óta majd 4 hónap telt el. A fogadtatása természetszerűleg változó volt, de a könyvtári dolgozók és az olvasók többsége hamar megbarátkozott vele. A rendszer arra is rászoktatta az olvasókat, hogy hordják magukkal az olvasójegyüket, hogy ne kelljen napi jegyet váltaniuk. Ha a könyvtár emeleti tágas folyóiratolvasóját az egyetem időnként fogadások, konferenciák megtartására kölcsön kéri, akkor a kapuk között álló terelő kiemelésével a beléptető rendszer üzemeltetése a kért időtartamra felfüggeszthető és így többen gyorsan felmehetnek. A statisztikák készítése sokkal egyszerűbb lett és jobban tükrözi a valós helyzetet, hiszen a látogatási statisztikát eddig mérő berendezés nagyon sokat torzított azzal, hogy minden fel- és lehaladást (köztük a könyvtárosokét is) regisztrálta. A rendszer telepítésénél a legtöbb problémát a kapuk biztonságos és szilárd rögzítése jelentette. Amennyiben más könyvtárak foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy hasonló berendezést telepítenek, a kapuk kiválasztásánál az esetleg drágább, de megbízhatóbb berendezés választását javasoljuk. Segítségünket, tapasztalatainkat az érdeklődő intézményeknek felajánljuk.
