A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) IGÉNYE

A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009)

A TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁS

KÖRNYEZETVÉDELMI

IGÉNYE Dr. Takács János egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet 3515 Miskolc, Miskolc-Egyetemváros [email protected] Nagy Sándor tanszéki mémök Miskolci Egyetem, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet 3515 Miskolc, Miskolc-Egyetemváros [email protected]

Kivonat Előadásunkban röviden össze szeretnénk foglalni a termálvíz különböző hasznosítási lehetőségeit, áttekinteni, hogy a termálvíz-gazdálkodás (kutatás, jövesztés, felhasználás, elhelyezés) milyen környezeti hatásokkal rendelkezik. Ezen felül különböző megoldásokra szeretnénk röviden lehetőséget mutatni

1.

Bevezetés

A gazdasági fejlődés velejárója az energiaigény jelentős növekedése is. Az EU klímapolitikája ismeretében az Országgyűlés 2008. március 17-én egyhangúlag elfogadta a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát a 2008-2025 közötti időszakra. A feladatok közül az egyik legfontosabb az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentése, korlátozása, amely csak a megújuló energiák nagyobb mértékű felhasználásával teljesíthető. Ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások hasznosításai kerüljenek előtérbe, a politika részéről az alábbiak biztosítása szükséges: 1. Világos politikai szándék, elhatározás; 2. Megfelelő tervek, stratégia meghatározás, az EU-s és hazai szintű célok konkrét célértékeinek megfelelően; 3. Uniós és hazai támogatási források, az anyagi eszközök biztosítása; 4. A hasznosítás technológiai lehetőségeinek biztosítása; 169

Dr. Takács János, Nagy Sándor

5. A hasznosítás környezeti szempontjainak feltételeinek kutatása és érvényesítése. A megújuló energiaforrások között 2006-ban 6,6 %-ot tett ki a geotermikus energia, amely kedvező hazai adottságaink következtében az egyik kitörési pont lehet a stratégiai célok teljesítése, az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése területén. Ennek biztosítása érdekében az egyik legfontosabb feladat a környezetvédelemnek való megfelelés, a környezetvédelmi követelmények feltárása, betartatása a szükséges környezetvédelmi technológiák alkalmazásával. A hatékony megújuló energia hasznosítások támogatása csak akkor várható el, ha az környezet- és természetvédelem tekintetében nem veszélyezteti az élet minőségét, fenntarthatóságát. Jelen szakcikkünkben, előadásunkban az előzményeket szem előtt tartva a geotermia környezetvédelmi gondjait foglaljuk össze, és teszünk javaslatot azok káros hatásainak kivédésére, megszüntetésére. 2.

A geotermikus hátrányai

energia

és

felhasználásának

előnyei,

A geotermikus energia a Föld belsejének hőenergiája, amely döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési idejű radioaktív izotópok bomláshőjéből származik. Ennek az energiának nagy részét a felszín alatti vizek felveszik. Eredménye a termálvíz illetve kémiai összetételétől függően a termálgyógyvíz. A Föld belső hője, a geotermikus energia a víz segítségével kiaknázható, hasznosítható, amely sok előnnyel bír hátrányai mellett a foszilis energiahordozókkal szemben: • bár az országos energiamérleg szempontjából jelenleg még nem bír nagyobb jelentőséggel, de arra alkalmas, hogy helyi viszonylatban egy adott fogyasztó igényét akár 100 %-ban is kielégítse; • sokoldalú lehetőséget nyújt a komplex hasznosításra, és egyben a környezetbarát technológiák megvalósítására; • a geotermikus rendszerek C0 2 kibocsátása elhanyagolható a hagyományos égetéses erőművek által okozott kibocsátáshoz képest; • az olaj, gáz és nukleáris anyagokhoz viszonyítva a geotermikus energia használata nem tartalmaz semmilyen szállítási kockázatot; • a geotermikus energia megújuló energiaforrás: a felhasznált meleg víz a kitermelési helyre vissza is nyomható; • a termálvizes erőmű nem zavarja a természetes tájképet sem, így a természetbe történő beavatkozás a lehető legkisebb mértékű; 170

A termálvíz-hasznosítás környezetvédelmi igénye

• a berendezések kialakítása is jobban illeszthető az adott természeti tájba. Hátránya, hogy viszonylag alacsony hőmérséklete miatt a hasznosítási köre, valamint az egy adott ponton kitermelhető geotermikus energia mennyiségi kötöttsége miatt a hasznosító berendezés hőellátási lehetősége korlátozott, hasznosítása műszakilag jóval bonyolultabb, így fajlagos beruházási költsége is nagyobb. Mindezen hátrányok azonban elhanyagolhatók azzal az előnnyel szemben, hogy felhasználásával olajat, szenet, földgázt, tehát magasabb hőértékű energiahordozókat lehet kiváltani, melyek elégetése során keletkezett égéstermékek, füstgázok a környezetet határozottan terhelik (légszennyezés, üvegházhatás, savas eső). 3.

A g e o t e r m i k u s e n e r g i a h a s z n o s í t á s a és a k ö r n y e z e t v é d e l e m

A termálvizek sokrétű hasznosítása energia, hőtartalma, hőmérséklete, összetétele alapján történik: • Közvetlen áramfejlesztés; • Gyógyászat, gyógyfürdők, gyógyszállók, • Sport felhasználás; • Fogyasztás, ivókúra; • Fűtés; • Mezőgazdasági, ipari hasznosítás. A termálvíz hasznosítás része kell hogy legyen a termálvízgazdálkodásnak, amely a felhasználás mellett magába foglalja a termálvíz feltárást, kitermelést, tárolást, hasznosítást, az azt követő tisztítást, valamint a befogadóba (felszíni vízbe való bevezetés, földtani közegbe való visszasajtolás) való elhelyezést (1. ábra). A termálvíz-gazdálkodás jogszabályok szerint történhet. Ezeknek célja, hogy a termálvízzel való foglalatosság a környezet megfelelő minőségének megőrzése mellett történjék. A kapcsolatos jogszabályok felsorolásszerűen a következők: • 8/1970. (V.É.6.) OVH utasítás (hévíz kutak üzemeltetési szabályzata); • 2/1971. (V.18.) OVH rend. (hévízkutak időszakos felülvizsgálata, karbantartása); • 1995. évi LIII. Törvény (Ktv.) (környezetvédelem általános szabályai) • 1995. évi LVII. Törvény (Vtv.) (vízgazdálkodás);

171


• • • • • •

123/1997. (VII. 18.) Korm.rendelet. (védőidomok, védőterület kialakítás, vízbázis védelem); 33/2000. (III. 17.) Korra. rend. (hévíz visszatáplálás földtani közegbe, felszín alatti vízvédelem); 20/2001. (II. 14.) Korm.rend. (hatásvizsgálat kötelezettség); 220/2004. (VII.21.) Korm. rend. (felszíni befogadóba való elhelyezés); 28/ 2004. (XII.25.) KvVM rend. (fekszíni vízbe való bocsáthatóság határértékei); 314/2005. (XII.25.) Korm. rend. (Környezeti hatásvizsgálat, egységes környezethasználati engedélyezés).

1. ábra A termálvíz-gazdálkodás sémája

Hogy a termálvíz-gazdálkodás környezetbarát legyen, fel kell tárni a különböző technológiai lépcső lehetséges káros környezeti hatásait, és a gazdasági adottságok mellett annak kivédésére meg kell tenni a szükséges környezetvédelmi lépéseket. Előadásunkban a környezetvédelmi hatásokat, és annak kivédésére

172


irányuló környezetvédelmi intézkedéseket igyekszünk összefoglalni, a teljesség igénye nélkül, az 1. ábra alapján. a) Kúíkiképzés, kitermelés

A geotermális mező feltárásának környezet terhelő hatása csekély, maradó károsítás nem áll fenn. A kútfúrás hatása már jelentősebb, de aránylag kis területre korlátozódik. A lehetséges környezetkárosító hatások a következők: • Talajfelszín kivonás a termelésből: csak ideiglenes szükségszerűség, csak az élővilág megzavarását jelenti, nem környezetkárosítás. • A fúrás már jelentős környezeti hatással bír. A motorok működése, csövek mozgatása, szerelése időszakos zajhatással bír, amely nem haladhatja meg a 80dB-t. A dogozók, illetve a környezet védelme szükségessé válhat (egyéni védelem), mivel folyamatos 65dB feletti terhelés növeli a szívinfarktus valószínűségét. A fúrási művelet légszennyező hatása (kipufogó gázok) nem jelentős. Jelentősebb károsító hatás léphet fel a talaj, talajvíz, felszíni vizek minőségére fúrás közben. A felszínre került fúróiszapot (öblítő iszap hozza felszínre a felfúrt, felaprított kőzetet) szitákkal, hidrociklonok, centrifugák, ülepítők segítségével történő tisztítás után újra kell hasznosítani. A leválasztott iszapszerű anyagot a keletkező mosóvízzel (szennyvízzel) együtt, környezetbarát módon tárolni kell. A fúrás közben illetve annak befejezése után ezeket kezelni, ártalmatlanítani kell az összetételnek megfelelően. Kúíkiképzés illetve karbantartás közben a potenciális szennyező forrást a vegyszerekkel szennyezett (a vegyszerek csomagoló anyagai veszélyes hulladékok) öblítő folyadék (nagy sótartalmú), kitermelt nagy sótartalmú rétegvíz, mosóvíz jelenti. Az öblítő iszapot a nagyobb méretű szilárd anyagok leválasztásával (ülepítés, szűrés, hidrociklonozás, centrifúgálás esetleg ezeket megelőző koaguláció és/vagy flokkuláció alkalmazásával) regenerálva újra hasznosítható. A felhasználás után más kutaknál is használható. Amennyiben nem használják tovább, víztelenítve, a nagy sótartalma miatt veszélyes hulladékként kell elhelyezni. A környezeti hatások csökkentése érdekében szükségszerű a zárt rendszerű fúrás technológia kialakítása, a különböző szennyvizek külön gyűjtése folyamatos elszállítása, tisztítása, zárt rendszerű iszapkezelés, tisztítás.

173


b) Vízkezelés

A termálvíz felhasználásának lehetséges módját, környezeti hatásait elsősorban a jellemzői, összetétele befolyásolják. A termálvíz paraméterei alapján előállható környezeti hatások a teljesség igénye nélkül röviden a következők: • A hőtartalom minden termálvíz jellemzője. Káros hatás ennek nem megfelelő elhasználását követő felszíni vízbe való bevezetése után jelentkezik. Megemeli a befogadó hőmérsékletét (a vízben levő szennyező és toxikus anyagok beoldódása fokozódik), oxigéntúltelítettség következik be, fokozza a párolgást (sótartalom növekedés), oxigénhiányt (az oxigén bizonyos mennyisége a légtérbe távozik, felvétele a Henry-Dalton törvény értelmében csökken), a vízi élőlények életfunkcióit a hőmérséklet változás mértékének függvényében befolyásolja (közvetlen hőhalál, zavarok az életjelenségekben, csökken a mérgezéssel szembeni ellenállás, az eredeti populáció megváltozása). Néhány kedvező hatás is előállhat a vízhőmérséklet növekedésére, mint pl.: bizonyos halfajták kedvező növekedése, szaporodása, a befogadó természetes öntisztulási sebessége nő, a magasabb hőmérséklet miatt télen később fagy be, akár el is maradhat a jegesedés. A káros hatások elkerülése végett javasolt a termálvíz befogadóba való bevezetésnél, hogy a lokális hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg a 3°C-ot. A káros hatások a hőenergia jó hatásfokú hasznosítása, illetve a víz további hűtésével (hütőtó alkalmazása) védhetők ki. • A termálvíz eredeténél fogva eltérő kémiai összetétellel rendelkezhet. Lehet kalcium-magnézium hidrokarbonátos, alkálihidrokarbonátos, nátrium-kloridos, vas-, mangán-, metán-, olaj-, fenol-, ammónia-tartalmú. Koncentrációik miatt felhasználás előtt illetve utána tisztítani kell. A metán a felszínre jövetelkor a nyomás viszonyok megváltozása (csökken a parciális nyomás) miatt a vízből kiválik, melyet sok levegővel ki kell űzni a vízből a fennálló robbanási veszély miatt. A levegővel való sztrippelésnél figyelembe kell venni, hogy az 515%-os metán levegő elegy robbanóképessége miatt komoly problémát jelent.

174


k

Mfttän 1,'irtafcr.u I m h A , irBtärrartalOT! kisebb nini S?í

Metán tartalmú víz bBVQZBtpS. nagy Ičiteyjb-íeljM.Oľi iáakňts

Ellenáramú levegő b«VH2f!tftü

•

Metánrrentes viz

2. ábra A metán levegővel való kiűzésének elvi sémája

Komoly műszaki probléma és környezeti hatás a felszínre emelés közben és utána a CO2 gáz kiválását követő CaC03 (vízkő) kicsapódás, lerakódás. A CaCOi oldhatósága nyomásfüggő, légköri nyomáson kicsi, a C0 2 viszont az oldatban tartást biztosítja. A kicsapódás vegyszeres kezeléssel (polifoszfát) adagolással csökkenthető, a vízkőlerakódás savazással (inhibitorral kezelt, gátolja a korróziót) megszüntethető. A felszínre emelt vizet célszerű a helyszínen rövid ideig tárolni, míg a kicsapódó só nagy része kiülepszik, egyébként a lerakódás a vezetékben, nyitott csatornában, annak növényzetének felületén jelentkezik. A vízben levő szabad, agresszív CO2 korroziót okozhat, nagyon fontos a különböző szerelvények anyagának helyes megválasztása. • A víz magas sótartalmának hatékony és káros hatása egyaránt lehetséges. A kedvező hatás jelenti a gyógyvíz jelleget. Az alábbi táblázatban a kedvező és káros hatásokat foglaltuk össze.

175


Magnézuim

Kalcium

Nátrium

Kálium

A víz elemi összetevője

1. Táblázat

Kedvező hatás

Káros hatás

A sejten belül az ozmózis nyomást szabályozza; elősegíti a szívinger képzést, izomzat működőképességét; A fehéije fontos alkotója; vizelethajtó hatású;

Hiányának jelenségei: • Vese funkció zavar • Keringési rendellenesség • Izomgyengeség, görcsök • vérnyomáscsökkenés

A szervezet folyadék-háztartásában, a sejtmembrá-nok működésében, az izmok ingerelhetőségében a vérnyomás szabályozásában játszik szerepet;

Hiánya a szervezetben gyengeséggel, izomgörcsökkel jár, túlzott felvétele magas vérnyomáshoz vezet. Öntözéskor a nagy Na egyenérték százalék Na Na °/o = * 100 * Ikation(Ca,Mg,Na,K)ei

Az ionizált kalciumnak van kedvező hatása, a vegetatív idegrendszer mindenkori állapotáért felelős, befolyásolja az izom idegrendszeri ingerlékenységére, véralvadásra, hatását befolyásolja a D-vitamin. Fontos szerepet játszik a csontok felépítésében, növekedésében, több enzim működését aktivizálja, részt vesz a fehéije szintézisben, befolyásolja a szív, az epe, a vese és az idegrendszer működését, nagy szerepe van az izom összehúzódás létrejöttében, az izmok (szívizom) működésében.

(35 - 45 % fölött) a talaj szikesedését okozza. A túlzott bevitel székrekedést okoz, elősegíti a vesekő képződést, ronthatja az esszenciális cink és vas felszívódást. Tartós hiánya csontritkuláshoz vezet.

Hiánya ingerlékenységet, izomgörcsöt, álmatlanságot, szédülést, fejfájást, stb. okoz.

A nagy sótartalom miatt, meghatározott irányú felhasználás, illetve a felszíni vízbe való bevezetés előtt szükséges a sótartalom csökkentése. Ennek lehetséges módjai a hígítás mellett a kicsapatás (meszes; mész-szódás), desztillálás, vákuum bepárlás, ioncsere, valamint a membrán eljárások közül az elekrtodialízis és a fordított ozmózis. • Jelentős lehet a termálvíz, gyógyvíz fenol, illetve olaj tartalma is. Az olaj a vízből leválasztható adszorpcióval (aktívszén 176


adszorbenssel) szűréssel (mélységi, illetve előlepényes vákuum doszűréssel), utána a víz használhatóvá válik. A fenolokat kedvezőtlen tulajdonságaik (legtöbb mikroorganizmusra méregként hat, a klórozott fenolok (fertőtlenítés hatása lehet) rákkeltő hatása miatt ártalmatlanítani kell. Ennek lehetséges módja a kémiai oxidáció (ózonnal, fotokatalikus oxidációval, elektrokémiai módszerrel stb.), melynek következtében a szerves vegyület széndioxiddá és vízzé bomlik le. Az adszorpció segítségével a fenolok a vízből leválaszthatók, de a telítődő adszorbens ártalmatlanítása, elhelyezése külön problémát jelent. Kis koncentráció (10 mg/l) alatt a fenolok biológiailag is bonthatók, a felszíni vizekben a természetes lebomlás (öntisztulás) lejátszódhat. • A felszínre hozott vízben ammónia illetve ammónium-ion is lehetséges, melyeknek arányát a víz kémhatása határozza meg. A szabad ammónia 0,2 mg/l fölött szennyező anyagnak tekinthető, a halakra nézve toxikus, sejt méreg, melynek károsító hatását a víz szabad C0 2 tartalma, a víz keménysége, lúgossága befolyásolja. A vizek ammónia mentesítését kémiai kezelés, sztrippelés, elektrokémiai módszer, elektrodialízis, fordított ozmózis, desztilláció alkalmazásával illetve algák segítségével érhetjük el. A termálvíz tisztítását, annak mértékét mindig a felhasználás célja, az emberrel, a környezettel való kapcsolata valamint a gazdasági lehetőségek határozzák meg. Felhasználás közben a felszín alól kitermelt termálvíz hőtartalma, energia tartalma csökken, és előfordulhat annak további, elsősorban antropogén (fürdők) szennyeződése. Ez a szennyeződés a használt víz elhelyezése szempontjából figyelemre méltó. c) A használt termálvíz elhelyezése, előkezelés

A hasznosított, valamilyen célra felhasznált termálvizet valahová el kell helyezni. Erre két lehetőség adódik. Az egyik a felszín alatti rétegekbe való visszavezetés a másik pedig a felszíni vízbe való bevezetés. Azoknál a vizeknél, amelyeknél a hasznosítás nem jár erősebb elszennyeződés, az első megoldás javasolt elhelyezésre. A geotermikusenergia hordozója a földrétegei, a szilárd kőzetváz. Ez a megújuló energia, hőmennyiség a felszín alatti vízkészletek (termálvizek) segítségével hozható felszínre. A termálvízkészletek azonban végesek, ennek az energiaforrásnak megújuló jellegét csak úgy lehet érvényesíteni, ha létrejön a mesterséges hőkinyerés, és természetes visszamelegedés körfolyamata. A felszín alatti vizek utánpótlásának forrása a csapadékvíz. Az emberi 177


tevékenység fogyasztja a felszín alatti vízkészleteket, másrészt pedig csökkenti az utánpótlás mennyiségét. Ezért szükség van a kiemelt termálvizek visszatáplálására, ahhoz, hogy a körfolyamat ne szakadjon meg. A vizet vagy közvetlenül a tároló rétegbe sajtolják vissza, vagy gyakrabban egy vele hidraulikailag kapcsolatban lévő, de sekélyebb szintre. Azonos rétegbe történő visszasajtolás esetén kritikus a két kút távolsága. Homokkőtároló esetén egy kút maximum körülbelül 1 km-es környezetéből képes kitermelni a vizet, tehát ilyen távolságon belül a két kút hat egymásra. A visszasajtolás műszakilag megoldott abban az esetben, ha a fogadó réteg hasadékos kőzet. Számos ilyen rendszer működik világszerte, és sikeres hazai megoldások is vannak, történtek reményteljes kísérletek. Bonyolultabb a helyzet a porózus, törmelékes rétegek területén, az ilyen tárolók esetében szerzett tapasztalatok eltérőek, ellentmondásosak. Ennek feltehetően az oka az, hogy az visszasajtolás után a kőzetek porozitása az áramlás következtében átrendeződik, bizonyos porozitásokat az áramlásba jutó kőzetszemcsék eltömítenek, növekszik a hidraulikus ellenállás, a visszasajtoláshoz nagyobb nyomás válik szükségessé. Meg kell találni azt az optimális visszasajtolási teljesítményt, amelynél a kőzetszemcsék mozgása nem lesz számottevő, és a kőzet porozitását még nem alakítja át. Emellett szükséges a visszasajtolás előtt a felszín alatti vizek védelme miatt a legkisebb mértékben szennyeződött vizek megfelelő mértékű tisztítása (mechanikai, kémiai, szükség esetén biológiai tisztítási fokozatokkal), amelynek mértéke véleményünk szerint minden felhasználó részére ugyanazon határértékig szükséges, hogy kötelező érvényű legyen. A felszíni vízbe történő bevezetés feltétele szintén a megfelelő mértékű használt víztisztítás (a szilárd szennyezők leválasztása koagulációval, flokkulációval vagy ezek nélkül, az oldott szennyezők fizikai- fizikai-kémiai leválasztása, kémiai- biológiai átalakítása, ártalmatlanítása), egyébként a befogadó felszíni víz hő- és sóterhelése jelentkezhet a felhasználás közben bejutó antropogén szennyezőanyagok terhelése mellett. A felszíni vízbe történő bevezetés feltétele szintén a megfelelő mértékű használt víztisztítás (a szilárd szennyezők leválasztása koagulációval, flokkulációval vagy ezek nélkül, az oldott szennyezők fizikai- fizikai-kémiai leválasztása, kémiai- biológiai átalakítása, ártalmatlanítása), egyébként a befogadó felszíni víz hő- és sóterhelése jelentkezhet a felhasználás közben bejutó antropogén szennyezőanyagok terhelése mellett. Ezek a tisztítási eljárások, valamint a szükséges eszközök, berendezések a vízelőkészítés, illetve a szennyvíztisztítás területén már ismertek.

178


10 mikronos felszíni szűrőrendszer

n x Visszasajtoló szivattyú rendszer

W

Térszíni tároló 60m1

Visszasajtoló kút

3. ábra Egy visszasajtoló rendszer felépítése

4.

Összefoglalás, javaslat

Az európai és hazai energetikai előírások alapján egyértelmű, hogy a termálvíz energiatartalmának kihasználására a közeljövőben is szükség van. Ugyanakkor a termálvíz összetételéből eredő gyógyító hatásait is egyre nagyobb mértékben szükséges az ember szolgálatába állítani. Magyarország területe alatt nagy mennyiségű termálvíz található, így annak optimális paraméterekkel történő felhasználása sok területen gazdaságosság és egészségvédelem szempontjából kedvező hatású lehet. A termálvíz hasznosításnál is tudomásul kell venni, hogy a termálvíz gazdálkodás (a kitermeléstől a felhasználáson át az elhelyezésig) több-kevesebb költséggel járó környezetvédelmi és vízgazdálkodási (felszín alatti és feletti vizekre egyaránt) feladatot is jelent. Meg kell védeni a kapcsolatos környezeti elemeket a minőség romlástól. Ehhez elsősorban egy egzakt, minden hasznosításra egyaránt érvényes jogszabályozásra, valamint a különböző víztisztítási folyamatok, a víz visszasajtolási jelenségek, módszerek feltételrendszereinek teljes feltárására, optimalizálására van szükség.

179


Irodalomjegyzék Zsemle F.: Termálvizek és geotennia - 4. Magyarország geotermikus adottságai. Speciális kollégium, 2008. Barótfi I.: Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó (Kempelen Farkas Digitális Könyvtár). 2000. Wikipédia: Geotermika címszó. Web: http://hu.wikipedia.org/wiki/Geotermika Mindentudás a megújuló energiaforrásokról. Web: http://www.mefo.hu/

index.phtml?pid=geo_alt Meidl A.: A fúrás környezetvédelmi helyzete. Kőolaj és földgáz 27. (127.) évfolyam 5. szám 1 9 9 4 - 153-157. Oldal Vajda Gy.: Energetika és fenntartható fejlődés. Természet világa - Természettudományi közlöny. Web: http://www.termeszetvilaga.hu/tv2001/tv0108/vajda.html Illés J.: Jogszabály-változtatást sürget a hévizes szakma. Gazdasági Tükörkép Magazin 2009/2. február. Web: http://www.gtm.hu/cikk.php?cikk_id=1220 Landy K.-né: Geotermális energiahasznosítás Magyarországon. Szakdolgozat. 2002 január. Balog K.: A használt termálvíz-szikkasztás talajtani és környezeti hatásai. Geográfus Doktoranduszok IX. Országos Konferenciájának Természetfoldrajzos Tanulmányai, 2009. ISBN 978-963-482-923-2. 263-276. Oldal Monoki A.: Geotermikus energia. Web: http://www.nyf.hu/others/html/komyezettud/ megujulo/Geotermikus%20energia/Geotermikus%20energia.html DATHERM projekt. Web: http://datherm.geotermika.hu/ Seress L.: A termálvíz felhasználás környezeti vonatkozásai - Polgári termálvizes kísérleti projekt. Előadás. Web: http://www.innova.eszakalfold.hu/ upload/

DrThomasLange_SeressLaszlo.pdf A fenntartható hévízgazdálkodás környezetvédelmi szempontjai. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Web: http://www.kwm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/

fav/tvkm/tvkm09.htm Dr. Takács J.: Környezetszennyező anyagok. Előadásanyag ME-NYKE Intézet Dr. Takács J.: Víz-, szennyvíztisztítás. Előadásanyag ME-NYKE Intézet

180

A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 77. kötet (2009) IGÉNYE

Recommend Documents