A MINŐSÉG-ELLENŐRZÉS SZEREPE AZ OILTECH KFT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉBEN

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Levelező tagozat Minőségmenedzsment szakirány

A MINŐSÉG-ELLENŐRZÉS SZEREPE AZ OILTECH KFT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉBEN

Készítette: Vajmi Ágnes

Budapest 2010.

Tartalomjegyzék: Ábrajegyzék ..................................................................................................................................................... 4 Bevezetés .......................................................................................................................................................... 5 1. Olajipar Magyarországon........................................................................................................................... 6 1.1 Olajipar rövid történeti áttekintése Magyarország Dunántúli régiójában ............................................. 9 1.2 Minőség az olajiparban ........................................................................................................................ 11 2. Oiltech Kft. ................................................................................................................................................. 13 2.1 Az Oiltech Kft megalapításának rövid története ................................................................................... 13 2.2 Főbb partnerek ..................................................................................................................................... 14 2.3 Oiltech Kft. Minőségpolitikája .............................................................................................................. 14 3. Minőségirányítás ....................................................................................................................................... 16 3.1 Az Oiltech Kft Minőségirányítási rendszerének működése ................................................................... 19 3.2 Erőforrásokkal való gazdálkodás ......................................................................................................... 24 3.3 Válság hatása az Oiltech Kft-re ............................................................................................................ 25 4. Gyártási folyamat ...................................................................................................................................... 27 4.1 Vevői megrendelés beérkezése .............................................................................................................. 27 4.2 Termék előállításának megtervezése..................................................................................................... 27 4.3 Beszerzés ............................................................................................................................................... 30 4.4 Raktározási folyamatok ........................................................................................................................ 32 4.5 Előállítási folyamat ............................................................................................................................... 32 4.6 Utókezelés ............................................................................................................................................. 32 4.7. Azonosítás és nyomonkövethetőség ..................................................................................................... 33 5. Mérés, elemzés, ellenőrzés......................................................................................................................... 34 5.1 Mérések, ellenőrzések dokumentációja ................................................................................................. 34 5.2 Mérőeszközök (hitelesítés, kalibrálás) .................................................................................................. 35 5.3 Hegesztési vizsgálatok utáni javítás ..................................................................................................... 36 5.4 Ellenőrzés fajtái az Oiltech Kft-ben ...................................................................................................... 36 5.5 A hegesztési eljárások vizsgálatának módszerei ................................................................................... 38 6. A folyamatok során fellépő problémák, hibák azonosítása, elemzése ................................................... 41 6.1 Mérések eredményének kiértékelése ..................................................................................................... 44 6.2 Statisztikai módszerek alkalmazása ...................................................................................................... 44 6.3 Pareto-elemzés...................................................................................................................................... 47 6.4 Ishikawa-diagram ................................................................................................................................. 48 6.5 Brainstorming (ötletroham, ötletcsiholás) ............................................................................................ 51 6.6 Minőségkör ........................................................................................................................................... 53 6.7 PDCA ciklus ......................................................................................................................................... 54 7. Javaslatok a minőségirányítási rendszer javítására ............................................................................... 57 7.1 Vállalatirányítási rendszer bevezetése .................................................................................................. 57 7.2 Hegesztő robot alkalmazása ................................................................................................................. 58 7.3 Hibakatalógus ....................................................................................................................................... 58

2

7.4 Hibaköltség elemzés.............................................................................................................................. 59 7.5 SWOT analízis ...................................................................................................................................... 60 Befejezés ......................................................................................................................................................... 61 Mellékletek ..................................................................................................................................................... 62 Felhasznált irodalom ..................................................................................................................................... 64

3

Ábrajegyzék 1. ábra: Magyarország tíz legnagyobb kőolaj- és földgázlelőhelyének elhelyezkedése ....... 6 2. ábra: Magyarország nyersanyagvagyona........................................................................... 8 3. ábra: Anyagjegyzék ......................................................................................................... 30 4. ábra: Hegesztési és vizsgálati terv ................................................................................... 34 5. ábra: Hibakezelés általános modellje .............................................................................. 43 6. ábra: Leggyakoribb varrathibák....................................................................................... 44 7. ábra: Varrathibák előfordulási szám szerint rendezve ..................................................... 48 8. ábraA gázzárványos hegesztési varratok ok-okozati diagramja ...................................... 49 9. ábra: Fejlesztések, javítások folyamatábrája az Oiltech Kft-n belül ............................... 56

4

Bevezetés Szakdolgozatom megírásával elsődleges célom, hogy egy olajipari vállalkozáson keresztül szemléltessem és a megfelelő mutatókkal, illetve módszerekkel elemezzem a minőségirányítási rendszer fontosságát. Az olajipar egy speciális szakterület, ahol nem csak a fogyasztó szempontjából lényeges a minőség, hanem az egyes jellemzőknek, szigorú jogszabályoknak és a baleset- és környezetvédelmi előírásoknak egyaránt meg kell felelni. Egy konkrét példán keresztül szeretném bemutatni és egyúttal elemezni a gyártás során felmerülő problémák jellegét, okainak feltárását és kezelését. A minőség-ellenőrzés rendkívül fontos szerepet kap a termék, ill. berendezés előállításának minden munkafázisában. A minőség ellenőrzésére nem csupán a fogyasztó védelmének érdekében van szükség, hanem az egyes környezetkárosító hatások kivédése, a munkafeltételek biztosítása, az egészség és balesetvédelmi követelmények miatt elengedhetetlen. A vállalat megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a hibákat azonosítsák keletkezési helyük, fontosságuk és következményeik szerint. A tömegtermelés megjelenésével a termékek szinte egyedüli megkülönböztető ismérve a minőség lett. A fogyasztók meggyőzése a termék megfelelőségéről az egyik legfontosabb feladat. Ez nem csupán a külső esztétikai jellemzőkre terjed ki, hanem a termék vagy szolgáltatás biztonságosságára, műszaki jellemzőire. A fogyasztó meggyőzése elsősorban a nyomonkövethetőséggel lehetséges, így minden munkafázisról pontos dokumentációt kell készíteni, ezáltal csökkentve a hibalehetőségeket. Egy jól működő minőségirányítási rendszer segítségével még időben kiküszöbölhetjük a gyártás során felmerülő problémákat, hiányosságokat. Minél alacsonyabb hibaszázalékkal végzik munkájukat a dolgozók, annál optimálisabb lesz a termelés, a hibákból eredő költségek csökkennek. Dolgozatomban a hibakezelés folyamatának gyakorlatban történő megvalósítását szeretném bemutatni, ezzel is felhívni a figyelmet a szervezet folyamatos fejlesztése iránti igény fontosságára. A hibák időben történő észlelése, megakadályozza a további problémák generálódását. A vállalat megítéléséhez egyaránt hozzátartozik az általa gyártott termékek minősége. Ezért szükséges, hogy a minőségirányítási rendszer ne csak a dokumentációban jelenjen meg, hanem a vállalkozás munkafolyamatait a leírtaknak megfelelően szabályozza.

5

1. Olajipar Magyarországon Az olajipar tevékenységeihez tartozik a kőolaj- és földgázkutatás, kitermelés, feldolgozás, szállítás valamint a termékértékesítés. Magyarországon inkább az import anyagok feldolgozásával, annak a végső fogyasztóhoz való eljuttatásáról gondoskodnak az olajipari vállalatok nagy része. Ma Magyarországon számos cég tevékenykedik az olajiparban. Ilyenek például a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., Magyar Horizont Energetikai Kft., E.ON Földgáz Storage Zrt., Rotary Fúrási Zrt., Főtáv Zrt, Linde Gáz Magyarország Zrt, Oiltech Kft. Vannak vállalatok, melyek a fúrásokra, kutatásokra specializálódnak, míg mások a szerelési, építési munkálatokra. Az olajipari tevékenység során a több kilométer mélységben lévő kőolaj- és földgázmezőkből kinyert kőolajat és földgázt nem a kibányászott állapotában használják fel, hanem feldolgozási folyamat során válik felhasználható termékké. A kőolajat sok esetben több ezer kilométerre szállítják a finomítókba, míg a földgázt már a szállíthatóság érdekében a helyszínen elő kell készíteni és feldolgozni. Majd e folyamatok után juttatható el a késztermék a fogyasztóhoz. A következő ábrán láthatjuk, hogy Magyarország mely területei érintettek az olajipari termelésben:

1. ábra: Magyarország tíz legnagyobb kőolaj- és földgázlelőhelyének elhelyezkedése1

1

Magyar Olajipari Múzeum adattára: Magyar Olajipari Múzemum http://www.olajmuzeum.hu/uploads/Image/K-36.jpg (Letöltés dátuma: 2010. december 6, 12:10)

6

Jól látszik, hogy a földgáz- és kőolaj-előfordulás a leggyakoribb a zalai régióban és az Alföldön. Ezért az olajiparban leginkább ezek a területek érintettek. Magyarországra jellemző, hogy még vannak rendelkezésre álló lelőhelyek a föld mélyében, de ezek feltárásához és kitermeléséhez speciális eszközökre van szükség. A szénhidrogén bányászat nálunk is, mint a világon mindenhol egyre rohamosabb mértékben fejlődik. A visszamaradt ásványvagyon kitermeléséhez viszont egyelőre számunkra még nem elérhető a megfelelő technológia. A kőolaj és földgáz a XX. Század tipikus és nélkülözhetetlen energiaforrása. Körülbelül száz évvel ezelőtt még nem gondoltuk volna, hogy egyszer majd arra kell megoldást találnunk, hogy miből fogjuk fedezni nyersanyag szükségleteinket. Elképzelhetetlen volt, hogy akár a víz, kőolaj, földgáz, szén stb. nyersanyagok egyszer csak elfogynak. Az ipari fejlődéssel egyre valóságosabbá válik a probléma, ma már arról kell beszélnünk, hogy meddig tartható tovább ez a mértéktelen kitermelés, előállítás. Meddig károsíthatjuk ilyen mértékben a környezetünket következmények nélkül? Az Ozonnetwork internetes előrejelzései szerint 2025-re már a nyersanyagigényünket teljes egészében import anyagokkal fogjuk fedezni. Bár Magyarországon még számos olaj és földgázmező rejlik a felszín alatt, de csak azt a részt érdemes figyelembe venni, amely az adott műszaki és piaci paraméterek mellett gazdaságosan termelhetőek ki. Kőolajból a jelenlegi földtani vagyon közel 209 millió tonnát tesz ki, ebből viszont csak 19,2 millió tonna a kitermelhető. 18 millió tonna az ipari vagyon, ami azt jelenti, hogy ennyi olajat érdemes a jelenlegi piaci feltételek mellett kitermelni Magyarországon. A hazai kőolajtermelés 2000-től évi egymillió tonna körül stagnál. Két fontosabb olajmezőt vettünk figyelembe: az Alföldet és a Zalai-dombságban lévőt. „2004-ben 1,1 millió, 2005-ben 900 ezer, 2007-ben már csak 840 ezer tonna kőolajat termeltek ki Magyarországon.”2 Magyarország nyersanyagvagyona a 2. ábrán látható:

2

Sipos Géza, Mennyi maradt még Magyarországból? http://ozonenetwork.hu/ozonenetwork/20101119foldgaz-koolaj-szen-nyersanyagkincs-mennyi-maradt-meg-magyarorszagbol.html (Letöltés dátuma: 2010.12.01.)

7

2. ábra: Magyarország nyersanyagvagyona3 Bár Magyarországról nem mondható el, hogy kevés nyersanyaggal rendelkezik, mégis nagy hányadban importra kényszerül ezekből. Ennek egyik oka, hogy ezek az ásványkincsek ma már döntően külföldi tulajdonban vannak, másrészt nem rendelkezünk a megfelelő technológiai háttérrel, mellyel a felszínre hozhatók lennének. A fenti ábrán jól látható, hogy nem csupán rosszindulatú híresztelésekről van szó, melyek szerint egyszer elfogynak a nyersanyagok. Sajnos rövid időn belül ez már be is fog következni. Ezért is lenne fontos, hogy az olajiparban a lehető legjobban működjön a minőségügy kérdése. Így nem csak a termékekkel kapcsolatos elvárásoknak kellene megfelelniük, hanem a környezeti szempontokat is figyelembe véve kéne, hogy történjen a termelés. Jelenleg az alternatív erőforrások termelésbe való bevonása nagyon költséges, így sok vállalat nem alkalmazza a környezetkímélő eljárásokat. A még felszín alatt lévő nyersolajok kitermelése nagyon bonyolult technológiát igényel, hiszen a kutak több kilométer mélyen a tengerfenék alá nyúlnak. Könnyen történhetnek környezeti katasztrófák, hiszen a termelés folyamatait nem minden esetben tudják figyelemmel kísérni. A szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokon osztoznunk kell, és takarékoskodnunk kell velük!

33

Sipos Géza, Mennyi maradt még Magyarországból? http://ozonenetwork.hu/ozonenetwork/20101119foldgaz-koolaj-szen-nyersanyagkincs-mennyi-maradt-meg-magyarorszagbol.html (Letöltés dátuma: 2010.12.01. 13:50)

8

Ezen tényezők miatt egyaránt fontos a minőségi termékek előállítása. A termelőknek nem csupán az általuk előállított termékek funkciójára, hanem annak káros hatásaira és a felhasznált nyersanyagok mennyiségére egyaránt figyelemmel kell lenniük. 1.1 Olajipar rövid történeti áttekintése Magyarország Dunántúli régiójában „A gőzgép feltalálásával az ipari forradalom és a kőszén, a robbanómotor feltalálásával pedig a kőolaj kora kezdődött meg”4 A kőolaj és földgáz ma már nélkülözhetetlen nyersanyagoknak számítanak és valószínűleg jelentőségük egyre inkább fel fog értékelődni az elkövetkezendő években. Az I. világháborút követően Magyarországtól számos területet elcsatoltak, ezzel több kőolaj és földgázmezőtől kellett megválnunk. A kincstári kutatások az Alföldön nem hozták meg a várt eredményt, de a magyarországi geológusok kitartottak a további kutatások szükségessége mellett. Két lehetséges területet jelöltek meg. Ezek a területek: Bükkalja és Dél-Zala. Magyarországon vált először állami monopóliummá a világon a szénhidrogén-kutatás, és a kitermelés joga, az 1911. évi VI. törvénycikk által. A törvény kimondta, hogy a földben rejlő szénhidrogén az állam tulajdonát képezi, de az állam a kutatás és kitermelés jogát, bizonyos feltételek mellett átruházhatja. Az ország gazdasági helyzetére való tekintettel a dunántúli területek feltárását külföldi vállalkozókra bízta. 1930-as években kutatási koncessziót kapott a dunántúli terület feltérképezésére egy angolamerikai vállalat, az European Gas and Electric Company (továbbiakban: EUROGASCO). A korszerű technológiára alapozott kutatómunkájuk hamarosan eredménnyel járt. 1935 nyarán már nagy mennyiségű, viszonylag tiszta széndioxid gázt, földgázt, kőolajat tártak fel.

Később

megalakították

leányvállalatukat,

a

Magyar

Amerikai

Olajipari

Részvénytársaságot (MAORT). A továbbiakban a MAORT folytatta az EUROGASCO tevékenységét. Újabb olajmezőt fedeztek fel Lovásziban. 1943 végére már 74 olajkút és 2 gázkút is üzemelt a térségben. A II. világháború jelentős károkat okozott a térség kőolajtermelésében. Ezen károk helyreállítása jelentős tőkével és több évig tartó munkálatokkal volt csak megoldható. A nem megfelelő termelés, és a megengedettnél jóval nagyobb igénybevétel volt valószínűsíthetően annak az oka, hogy a lovászi olajmezők hozama jelentősen csökkenni kezdett. A MAORT szakemberei többször is figyelmeztették a vezetőséget, hogy a gáz 4

Ötven éves a magyar kőolaj- és földgázbányászat, KPV 1937-1987, Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat, Nagykanizsa, 7. oldal

9

visszanyomásával nagymértékben növelni lehetne a mezők kapacitását. A figyelmeztetések ellenére ez a visszatermelés nem történt meg. A térséghez fűződik még, hogy itt valósult meg először Magyarországon a földgáz kőolajvezetékben történő olajjal együtt szállításának módszere. A kísérlet sikeresen végződött. 1950-ben államosították a MAORT-ot. Ezzel a termelési szerkezet, technológia jelentősen romlani kezdett. Ezután a „mindenáron a lehető legtöbb olajat” elv volt a meghatározó a termelésnél. 1957-ben megalapították az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) elnevezésű állami vállalatot. A kőolajtermelésnél természetes, megfigyelt jelenség, hogy a mezők egy bizonyos mennyiség után kimerülnek. Mivel nem megújuló (fosszilis) energiahordozókról beszélünk. Ezért nagy hiba volt, hogy nem vették figyelembe a környezeti hatásokat, a vidék kapacitását. Az új korszerű, modern termelési eljárások mellett, a rétegkezelési technológiák kialakulásában, fejlődésében is jelentős szerepet játszott Lovászi. Először itt sikerült 40005000 méteres mélységhatáron lejjebb fúrásokat végezni. A térségben megvalósuló magas színvonalú földgáztermelés során képzett szakembereket állítottak a magyar olajipar szolgálatába. A nagylengyeli mezőt is a lovászi szakemberek térképezték fel. „A lovászi mezőkből 1990. jan.1-ig 6466 ezer tonna olajat termeltek ki. Ez a kezdeti földtani kőolajkészletnek 30,3%-a. Látható, hogy az olajkészlet nagyobb hányada még a föld mélyében van, melyek további kitermelése csak új, korszerű technológiák alkalmazásával lehetséges.”5 1991-ben létrejött a Magyar Olajipari Részvénytársaság (MOL) az Országos Kőolaj- és Gázipari tröszt jogutódjaként, megkezdődött a cég magánosítása. Ma már nagyrészt külföldi tulajdonhányaddal üzemel. A MOL csoport Közép Európában tevékenykedik. Tevékenységük

kiterjed

a

kutatás-termelésre,

feldolgozóiparra,

kereskedelemre,

petrolkémiai tevékenységek. A MOL ma Magyarországon a piacvezetők, valamennyi tevékenységét illetően.

5

A lovászi olajmező 50 éve, 1940-1990, Múzeumi közlemények 4., Zalaegerszeg 1990., 34. oldal

10

1.2 Minőség az olajiparban A globalizált gazdasági helyzet miatt, ma már a piacokon szinte az egyetlen szabályozó tényező a minőség. A minőség egy nehezen definiálható fogalom. A leggyakrabban azt a megfogalmazást használjuk, hogy minőség az, amit a fogyasztó elvár, azaz a terméknek azon tulajdonságát értjük rajta, hogy milyen mértékben alkalmas a vevői igények kielégítésére. A termék megfelelőségén, azon tulajdonságok összességét értjük, melyek mérhetőek, megfigyelhetőek, ezekre vonatkozóan követelményeket írunk elő, majd megállapíthatjuk, hogy a termék kielégíti-e ezen követelmények értékeit. A minőségirányítás elsődleges célja a termék megfelelősségének vizsgálta. Itt nem csupán a vevői igényeknek való megfelelést, hanem a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint a szabványpontoknak való megfelelést is vizsgálni kell. Ez különböző folyamatokból épül fel, nem minden vállalaton belül azonos, hiszen számos tényező befolyásolja, hogy milyen módon lehet mérni az adott tulajdonságokat. A termék jellege határozza meg elsősorban, hogy milyen mérési, vizsgálati módszerek alkalmasak arra, hogy a valóságnak megfelelően tükrözze a termék alkalmasságát funkciójának betöltésére. A minőségügy biztosítja az értékteremtési és fogyasztási folyamatok harmonizációját, minőségi szabályozását. Elsődleges célja a versenyképesség biztosítása, a piaci szabályozás és a társadalom életkörülményeinek javítása. Minőségirányítási rendszer alkalmazása elsősorban egy eszköz a vezetőség számára, mely segítségével a vevők elégedettségének növelését tudja elérni. A rendszer alkalmazása bizalmat kelt a vevőben maga a termék, vagy az egész vállalat iránt. Az egész termelési, előállítási láncolatot folyamatként kezeli, így átláthatóvá teszi a vállalat működését. A minőség a siker záloga, fontos a hosszútávú célkitűzések megvalósítása szempontjából, valamint a forgalom növelésének egyik eszköze. Fontos, hogy a gyártásnál, ill. termelésnél biztosítsuk a szükséges környezetvédelmi, munka- és balesetvédelmi előírásoknak való megfelelést. Itt nem csupán a fogyasztó szempontjából érdekes a minőségügy kérdése, hiszen egy nem szabályszerűen megépített csővezetéknek komoly következményei lehetnek. Az olajipar nagyon kényes terület a megfelelőség szempontjából, mert egy-egy nem megfelelően működő vállalat komoly károkat okozhat. Az olajszennyezéstől nagyon nehéz megszabadítani a környezetünket, gondolhatunk itt az állatvilágra és a növényzetre, a vizekre egyaránt és közvetve ezek a káros tényezők ránk is hatással vannak. 11

A szénhidrogén bányászatban jelentős szerepet kapott az elmúlt években a minőségügy. Ennek egyik oka főként a fenntartható fejlődés. Mivel az erőforrások szűkösen állnak rendelkezésre, ezért szükséges azon technológia alkalmazása, mely révén a lehető legkisebb energiaráfordítással, a lehető legoptimálisabb eredmény érhető el, a fogyasztók igényeinek maradéktalan kielégítése mellett. Rendkívüli jelentőséggel bírnak még a környezetkímélő

eljárások

alkalmazásai,

ezért

szinte

minden

olajipari

vállalat

minőségpolitikájának kialakításánál jelentős szerepet kap. A fenntartható fejlődést szinte minden termelővállalat beépíti stratégiájába, ez ma már a versenyképesség elérésének egyik záloga. A mindennapi működés tervezése során a környezeti, gazdasági és társadalmi oldal egyaránt számításba kerül. Ebben az iparágban tehát különösen nagy jelentőséggel bír a minőségügy. A folyamatszemléletű megközelítés jellemzi a tevékenységeket, mivel a termelés, tárolás és szállítás szorosan összekapcsolódnak egymással. Ezért az egyes részlegekben felmerült problémák a gyártás, termelés egészére kiterjed. Ezért nagyon fontos a hibamegelőzés. Az olajiparban használatos gépek, berendezéseknek egyaránt meg kell felelniük az alkalmazott szabványok által előírt követelményrendszereknek, ez a gyártás minden folyamatára vonatkozik. A termékek csak abban az esetben lesznek beépíthetők, felhasználhatók amennyiben rendelkeznek a megfelelő tanúsítványokkal. Különös figyelemmel kell az alapanyagok beszerzésére lenni. Csak minősített beszállítóktól történhet a beszerzés, hiszen a termékeknek jogszabályi előírásoknak, és a vevő által elvárt követelményeknek meg kell felelnie. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a vállalat időben tudjon reagálni a piaci változásokra. Ma egyre nagyobb jelentőséget kapnak a környezetvédelmi előírások. Az emberekben egyre inkább kezd tudatosodni, hogy környezetünk az utóbbi időkben nagymértékben károsodott. Ezért sok cég profiljában már feltünteti a környezetbarát technológiák alkalmazását is. Főleg az elmúlt években találkozhattunk sok ipari katasztrófával, melyek a megfelelő minőségbiztosítási

rendszer

alkalmazásával

talán

elkerülhetők

lettek

volna.

A

folyamatszemléletű megközelítés révén a termék csak akkor mehet át a végső ellenőrzésen, amennyiben az összes termelési folyamat megfelelően lett kivitelezve. Ezzel garantálva a termék használatra való alkalmasságát, megfelelését.

12

2. Oiltech Kft. A vállalat elsősorban csővezeték építési és szerelési, olaj és gázipari készülékek gyártását végzi, emellett saját felhasználásra a munkához szükséges, forgácsolt és hegesztett gyártmányok előállításával is foglalkozik. A cég telephelye a Zala megyei Lovásziban található. Az átlagos állományi létszám jelenleg 118 fő, ebből fizikai állomány 78 fő. A szakmunkások közül a minősített hegesztők száma 9 fő. A technológiai szerelési munkálatok a cég telephelyén belül, valamint külső területeken, a telephelyen kívül is kivitelezésre kerülnek. A csővezeték építés acélcsövek esetében a csőátmérő 25-800 mm, míg a műanyag (PE) csővezetékeknél a csőátmérő 32-160 mm közötti tartományra terjed ki, melyhez a szükséges technikai eszközállomány a cég rendelkezésére áll.6 A társaság tevékenységének meghatározó részét a hegesztési feladatok elvégzése jelenti. Ezen, feladatok elvégzésére csak megfelelően képzett és kondicionált hegesztőket alkalmaznak. Különböző berendezések (kompresszorok, tartályok, hőcserélők, szeparátorok, gáztisztító készülékek) legyártását, és üzembe helyezését egyaránt elvégzik a vállalaton belül vevői megrendelésre. Különböző az olajipari technológiát támogató kiegészítő elemek, egyedi gyártmányok készítését is vállalják, a vevők által biztosított tervdokumentációk alapján. 2.1 Az Oiltech Kft megalapításának rövid története Az Oiltech Kft létrehozását a térségben folytatott komoly kőolajtermelés tette indokolttá, mely több száz munkahelyet biztosított az olajiparban dolgozók számára. 1994-ben egyszemélyes kft-ként alakult, teljes mértékben MOL tulajdonnal, a helyi földgáz

és

kőolaj

bányászati

tevékenység

következtében.

Kezdetben

120

főt

foglalkoztattak. 1997-ben a MOL privatizálta a Kft-t, amely ezzel magántulajdonba került. Az elavult gépeket és berendezéseket korszerűsítették, komolyabb, az eddiginél jóval fejlettebb technológiát vezettek be. A társaság a Magyar Olajipar kialakulásának köszönhetően jött létre az 1950-es években. Az akkoriban működő vállalatok közreműködésével állították üzembe a magyarországi olaj-, és gázmezők működtetéséhez szükséges gépeket, berendezéseket, valamint a finomító bázisokat. Az adott technológiára és az éveken keresztül gyűjtött szakmai tapasztalatokra alapozva kezdte meg működését az Oiltech Kft. 6

Oiltech Kft. Minőségirányítási kézikönyv, 2010

13

2005-2007 között a megváltozott piaci helyzet nehéz kihívások elé állította a céget. A cég létszáma 75 főre zsugorodott. 2007 után ismét látványos fejlődésnek indult a vállalat, jelentős beruházásokat valósítottak meg. A termékszerkezet is jelentősen átalakult (35% vezetéképítés, 65% technológiai szerelés, készülékgyártás). A vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók számánál növekedés volt tapasztalható, ismét 100 fő fölé emelkedett. A vállalat folyamatosan beruházásokat valósít meg a készülékgyártás korszerűsítése érdekében. 2009-ben új szerelőcsarnok került átadásra. 2.2 Főbb partnerek A társaság vevőköre a tevékenységéből adódóan a cég főbb partnerei között van a MOL Rt, Magyar Horizont Energia Kft, OMV, E-ON, Rotary Fúrási Zrt, Geoinform Kft és a különböző gázszolgáltató társaságok. A beszállítók elsősorban alapanyag- és szerelvénygyártó, továbbá különböző szolgáltató vállalkozások. Általában a beszállítók azon körből kerülnek kiválasztásra, ahol már sikeresen alkalmazzák az ISO 9000 szabvány sorozat szerint tanúsított minőségirányítási rendszert. Az Oiltech Kft kötelezettséget vállal arra, hogy a vállalt feladatokat a lehető legjobban összehangolja, belső követelményekké alakítsa és teljesítse azokat. Az integrált vállalatirányítási rendszer által kínált lehetőségeket kihasználva, megpróbálják a cégen belül a felek érdekeinek sokszínűségéből adódó ellentétek lehetőség szerinti feloldását. A tevékenységre, termékre, környezetvédelemre, munkabiztonságra vonatkozó kötelező előírások betartási az integrált vállalatirányítási rendszer működésének alapja. A vállalat fontos feladatának tekinti, hogy a megrendelőket minden esetben tájékoztassa az általa

megrendelt

termék

alkalmazási

lehetőségeiről,

műszaki

paramétereiről,

költségkímélő megoldásokról. Az Oiltech Kft elsődleges minőségcélja a vevői megelégedettség elérése, a partnerekkel való hosszútávú együttműködés biztosítása, az összes dolgozó bevonásával. 2.3 Oiltech Kft. Minőségpolitikája A vállalt a sikerességének biztosítása érdekében Integrált Minőségirányítási Rendszert működtet, mely az MSZ EN ISO 9001:2009, az MSZ EN ISO 14001:2005, és az MSZ 28001:2003 irányítási rendszerek alkalmazását jelenti. Az irányítási rendszer folyamatos fejlesztése biztosítja a termékek és szolgáltatások kifogástalan jó minőségét, és szolgálja a megrendelők megelégedettségét, a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével.

14

A termékeket minden előállítási fázisban szigorú ellenőrzések követik. Az integrált vállalatirányítási rendszer működésének célja, hogy a tervezés, gyártás és szolgáltatás a megrendelésekben és szerződésekben előírt vevői követelményrendszer szerint történjen, megfeleljen a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szem előtt tartva a minőséget, az esztétikai kivitelt és a pontos határidők betartását. Ezeket a rendszer folyamatos fejlesztésével éri, hangsúlyozva a hibamegelőzést, a selejtcsökkenést és a beszállítói lánc egyszerűsítését. Az Oiltech Kft. Folyamatosan fejlődik, egyre szélesebb piaci kapcsolatok megkötésére törekszik Magyarországon és a környező államokban egyaránt. A versenyképesség fenntartását a piaci pozíció megerősítésében látják. A műszaki, fejlesztési stratégia kiemelt célkitűzése a gyártástechnológia folyamatos megújítása. A versenyképesség, és a piaci pozíció megtartásának érdekében a vállalat előtérbe helyezi a környezeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást. A Kft céljai között szerepel az alkalmazott szakemberek folyamatos képzése, ezzel is tudatosítva bennük a minőség, a naprakész elméleti és gyakorlati ismeretek fontosságát. A vezetőség az integrált vállalatirányítási rendszer működését rendszeresen ellenőrzi, valamint

folyamatosan

továbbfejleszti.

Ezzel

is

garantálva

termékei

minőségi

megfelelőségét. A vizsgált vállalat jogosult az egyes érvényességi területeken belül gyártott készülékek, berendezések esetében az azonosító számukkal és CE jellel ellátni azokat (CЄ 1417). A vevői kapcsoltatokkal kapcsolatban rendkívül fontosnak tartja, hogy a fogyasztók által támasztott követelményeknek mindenkor megfeleljen és ezzel is hozzájáruljon a cég kedvező megítéléséhez. Az olajipari munkálatok megkezdését pontos tervezés, elemzés előzi meg, mely során olyan eljárásokat és olyan műszaki követelményeket határoznak meg, melyek megfelelnek a szabványpontoknak és az egyéb környezetvédelmi és munkavédelmi előírásoknak. Ez a munkafázis fontos szerepet kap, hiszen ebből kiindulva kezdődnek meg az alapanyagok beszerzése és az építési, szerelési munkálatok. Mivel az előírásoknak meg kell felelni, ezért a tervektől való eltérés nem engedélyezett semmilyen mértékben sem. Az Oiltech Kft nagy hangsúlyt fektet a beszállítók tevékenységének figyelemmel kísérésére, a megrendelt anyagok, eszközök, szolgáltatások az irányítási rendszer követelményeinek való megfelelésére, a cég gazdasági érdekeinek védelmére.

15

3. Minőségirányítás A minőség meghatározására leggyakrabban azt a fogalmat használjuk, hogy minőség az, amit a fogyasztó elvár, azaz a terméknek azon tulajdonságát értjük rajta, hogy milyen mértékben alkalmas a vevői igények kielégítésére. A termék megfelelőségén, azon tulajdonságok összességét értjük, melyek mérhetőek, megfigyelhetőek, ezekre vonatkozóan követelményeket írunk elő, majd megállapíthatjuk, hogy a termék kielégíti-e ezen követelmények értékeit. A minőség főbb összetevői:7 -

a termék megfelelősége az előírásoknak. Ez nagyon fontos, hiszen ez által biztosítottak a fogyasztók érdekei. A termék csak akkor helyezhető forgalomba, ha minden jogszabályi előírásnak maximálisan megfelelt.

-

használatra való alkalmasság: a termékek biztonságosságát érjük, azaz hogy nem jelentenek- e veszélyt a fogyasztóra és annak környezetére. A termék csak abban az esetben lehet értékesíthető, ha használható.

-

megfelelés a vevő ismert igényeinek: a már megismert fogyasztói szokásoknak való megfelelés. Azaz, hogy valóban rendelkezik-e a termék azzal a tulajdonsággal, ami miatt a fogyasztó számára vonzó.

-

megfelelés a látens igényeknek: azaz, hogy a jelenlegi helyzetben még nem ismert fogyasztói igények számbavétele a gyártási folyamat során. Azaz azok a tulajdonságok, melyeket a fogyasztó nem határozott meg az igényfelmérés során.

A minőségirányítás elsődleges célja a termék megfelelősségének vizsgálta. Itt nem csupán a vevői igényeknek való megfelelést, hanem a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint a szabványpontoknak való megfelelést is vizsgálni kell. Ez különböző folyamatokból épül fel, nem minden vállalaton belül azonos, hiszen számos tényező befolyásolja, hogy milyen módon lehet mérni az adott tulajdonságokat. A termék jellege határozza meg elsősorban, hogy milyen mérési, vizsgálati módszerek alkalmasak arra, hogy a valóságnak megfelelően tükrözze a termék funkciójának való megfelelőségét. Egy jól működő minőségirányítási rendszer biztosítja a rendszeres minőségtervezést, a minőségellenőrzést, felügyeletet, valamint a tapasztalati adatok gyűjtését, elemzését. A minőségirányítás feladata, hogy meghatározza a vállalat által követendő minőségpolitikát,

7

Anwar Mustafa, Barta Tamás, Tóth Tihamér: Minőségmenedzsment I., 14.oldal

16

célkitűzéseket és az azok megvalósításához szükséges feladatköröket. A minőségirányítás olyan általános tevékenység, amely minden minőséggel kapcsolatos folyamatra kiterjed. A minőségirányítás a szervezet akkor működhet jól, ha minden dolgozóban tudatosítjuk a vállalat által kitűzött célok fontosságát és a megvalósításhoz szükséges gondolkodásmódot. A minőségügyet ugyanúgy vezetni kell, mint a vállalat különböző egységeit. A minőségirányítás, a vállalati irányítás integráns részét képezi. Összekapcsolja, és megtervezi a minőséggel kapcsolatos fogalmak bevezetését, elősegítését a többi funkcionális vállalat résszel. Kialakítása a vállalati stratégia része. A minőségirányítás a vállalaton belül valamennyi területet érinti, szinte minden tevékenységben részt vesz, vagy közvetve hatást gyakorol rájuk. Ezért minden munkafolyamatba be kell építeni, minden dolgozóval ismertetni kell a minőségirányítási rendszer lényegét, a termékkel szemben elvárt minőség fontosságát. A minőségirányítás megértéséhez szükségünk van a nyolc alapelv definiálására 8: Vevőközpontúság: elengedhetetlen a vállalat számára, hogy a vevőt helyezze előtérbe. Pontosan meg kell ismernünk a szükségleteiket, igényeiket, ahhoz hogy megfelelő terméket állítsunk elő számukra. Ez hozzájárul a vállalat piaci pozíciójának erősítéséhez, a vállalat pozitív megítéléséhez. A piaci verseny miatt fontos az, hogy a fogyasztót meggyőzzük termékeink megfelelőségéről. Lényeges szempont, hogy a vevő ne csak egyszer vásároljon, hanem vissza is térjen, ez csak akkor fog bekövetkezni, ha valóban kielégíti a termék az igényeit. A vevői megelégedettség eléréséhez nem elég a termék hagyományos funkcióinak elemzése, számolni kell a közvetett hatásokkal is. Ilyenek például a várakozási idő, határidők betartása, ár, rugalmasság, vevőszolgálat működése, segítségnyújtás a használatba vételhez, vevői tájékoztatók és még sorolhatnánk. Vezetés: a vezetők feladata, hogy gondoskodjanak a célok teljesüléséről, és az azokhoz szükséges eszközök és technológia biztosításáról. A minőségirányítási rendszerek áthelyezik a hangsúlyt a műszaki részlegekről a vezetés területére. A menedzsment fontos, integráns részét alkotja. Hozzátartozik a szervezeti struktúra, stratégia, a hatáskörök, viselkedésmódok, pontosan tisztázott eljárások, és a megvalósítás eszközei egyaránt. Az általános, hagyományos szervezeti egységek tevékenysége tulajdonképpen magába foglalják a minőségre irányuló tevékenységeket. Ilyen például az informatika, a dokumentációkat már általában számítógépes adathordozón tárolják, a minőségügy egyik fontos követelménye a dokumentáció átláthatósága. Lényeges, hogy az egyes részlegek 8

Anwar Mustafa, Barta Tamás, Tóth Tihamér: Minőségmenedzsment I., Szókratész Külgazdasági Akadémia, 2005 alapján

17

között biztosított legyen a információáramlás. A gyártás és tevékenységeit folyamatként kell kezelni, melynek pontos előírásai vannak. A vezetőség feladatköréhez tartozik a minőségi termelés biztosítása, az ellenőrzés megvalósulása, valamint a minőségi munkához tartozó további tevékenységek megszervezése és zavartalan működésének biztosítása. Dolgozók bevonása: a szervezet működése alapvetően emberi munkán alapul. Ezért a dolgozóban is tudatosítani kell a vállalat által kitűzött célokat, a termékkel kapcsolatos elvárásokat. A minőség biztosítása nem csak a felső vezetés feladata. A hierarchia alsóbb szintjein álló dolgozók szintén fontos „elemei” a minőségügyi rendszernek. Az ő munkájuk a meghatározó alapvetően, hiszen a termékek, szolgáltatások fizikai megvalósítása az ő feladatuk. A munkatársakat partnerként és nem pedig alkalmazottként kell kezelni. Ez motiválhatja a dolgozót, hiszen ha érzi, hogy fontos a munkája és a jelenléte, akkor ez valószínűleg ösztönzően fog hatni rá. Először a vezetőség feladatköreit kell tisztázni, gondolkodásmódjukat megváltoztatni, rendszerszemléletűvé tenni. A munkatársakat egyenjogú partnerként kell kezelni, ötleteiket, véleményüket meg kell hallgatni, döntéseknél figyelembe kell venni, hiszen sok probléma megoldására csak a dolgozók véleményének megismerésével kerülhet sor. Tudatosítani kell bennük a minőség fontosságát, a minőségi termelés következményeit saját érdekeik szempontjából. Folyamatszemléletű megközelítés: az erőforrások és a tevékenységeket folyamatként kezelik. Ennek lényege, hogy a termelési folyamatot egy egészként kezelik, nem bontják részekre. Az értékelés és elemzés a teljes tevékenységre kiterjed. Ha hiba van, akkor az a termék, szolgáltatás egészére kihatással lesz. Rendszerszemlélet: az egymással összefüggő folyamatok megismerése és irányítása. Ez hozzájárulhat a szervezet hatékony működéséhez. Folyamatos tökéletesítés: A folyamatos megújulás nagyon fontos a jelenlegi piaci helyzetben. Egyre magasabb a követelmények, előírások a termeléssel kapcsolatban. A cég minőségirányítási politikájában szerepelnie kell! Ez a piacokhoz való gyors alkalmazást, és a vevői igények minél tökéletesebb kielégítésének lehetőségét nyújtja a vállalat számára. Tényeken alapuló döntéshozatal: jó döntés csak akkor hozható, ha birtokában vagyunk a szükséges ismereteknek. Ez azt jelenti, hogy egy hiba megelőzéséhez ismernünk kell, hogy mi okozta azt, milyen hatása van a további folyamatokra. Kölcsönösen előnyös kapcsolat a beszállítókkal: fokozza a vállalat és a beszállító értékteremtő képességét. Célszerű olyan beszállítót választani, akinek terméke, szolgáltatása révén közelebb kerülhetünk a vevői elégedettség eléréséhez. Ahhoz, hogy a 18

termék megfelelő minőségű legyen fontos, hogy a vállalatnak jó kapcsolata legyen a beszállítókkal. Ennek nem csupán minőséggel szemben lévő előnyei vannak, hanem költség szempontjából is. A régi törzsvásárlók általában valamiféle kedvezményt kapnak, így meghálálva a több évre visszanyúló jó partneri viszonyt. Célszerű a beszállítókat bevonni a termelési, kutatási vagy esetleg fejlesztési fázisba, így hatékonyabb lehet az együttműködés.9 A beszállító megismeri az általa forgalmazott termék fontosabb felhasználási területeinek munkáját. Ezáltal ő is fejleszteni tudja tevékenységét. A gyártónak viszont abból a szempontból kedvező, hogy az eddigi hibákat jobban meg tudja ismerni. A minőségfejlesztési programba egyaránt bevonhatók. A beszállítók szakmai tanácsokat is tudnak adni a forgalmazott alapanyaggal vagy termékkel kapcsolatban, mely a rendeltetésszerű használat feltételeinek megismerését segíti elő. 3.1 Az Oiltech Kft Minőségirányítási rendszerének működése Az Oiltech Kft működését meghatározó tevékenységek olyan folyamatok részeiként értelmezhetők, amelyek jól meghatározható bemenetekkel és egyértelmű kimenetelekkel rendelkeznek, egymással szoros összefüggésben állnak. A rendszer minden részterület folyamatos fejlesztésére törekszik. Az Oiltech Kft-ben működő integrált irányítási rendszer folyamatait a 1. számú melléklet szemlélteti. Az ábrából jól leolvashatók az egymással összefüggő folyamatok sorrendje és a

közöttük

lévő

kapcsolatok,

kölcsönhatások,

összefüggések.

Így

könnyen

meghatározhatók az egyes területek működtetéséhez, szabályozásához szükséges feltételek körét, és a kritikus pontjai. A minőségirányítási rendszer működése a bevezetett szabványokban foglaltak szerint történik (MSZ EN ISO 9001:2009, MSZ EN 14001:2005, MSZ 28001:2003). Az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány alkotja a minőségirányítási rendszer alapját, a többi alkalmazott szabvány további alkotórészként jelenik meg. A rendszer alkalmazása révén előírássá válik az előírások szerinti következetes termékgyártás, a környezet- és munkavédelmi előírások betartását. Az integrált irányítási rendszer már a termék előállítás első fázisában ellenőrzi a félkész termék megfelelőségét. A továbbiakban meghatározza a gyártáskor alkalmazandó környezet- és munkavédelmi utasítások rendszerét, valamint az ezekre vonatkozó ellenőrzési módszereket, a módszerek alkalmazásának gyakoriságát. A rendszer alkalmazásával kívánja fejleszteni a termék előállítás folyamatát, illetve törekszik a megrendelőknek a kifogástalan, jó minőségű, vevői követelményeknek

9

Parányi György: Minőséget Gazdaságosan, I. kötet, Műszaki könyvkiadó, Budapest 1999, 64.oldal alapján

19

maximálisan megfelelő termék, illetve szolgáltatás nyújtására. A rendszer különös hangsúlyt fektet a hibakezelés és hibamegelőzés, selejtcsökkentés feladataira. A vevő által elvárt minőség a gyártás során fellépő hibák minimalizálásával érhető el a lehető leggazdaságosabban és leggyorsabban. A vállalat kialakította a beszállítókkal szembeni követelményrendszerét, figyelembe véve tevékenységi körüket a gyártás és szolgáltatás folyamatában. A minőségirányítási rendszer előírásai a vállalat egészére vonatkoznak, a csővezeték építési és szerelési munkákra, olaj és gázipari készülékek gyártására, a tervezés, fejlesztés, gyártás, javítás folyamataira, valamint a szolgáltatást érintő tevékenységekre. A rendszer összehangolja az egymással valamilyen kapcsolatban álló tevékenységeket a minőség, környezetvédelem és a munkabiztonság figyelembe vételéve, a szervezet vezetése és hatékony irányítása céljából. A rendszerdokumentumok közé tartozik, valamennyi az irányítási rendszerrel közvetlen kapcsolatban álló külső és belső dokumentumok összessége. Az integrált irányítási rendszert leíró legfontosabb dokumentumok köre a következő: -

az Oiltech Kft Minőségirányítási kézikönyve

-

Folyamatleírások

-

Munkautasítások

-

az Integrált Irányítási Rendszer alkalmazása során keletkezett feljegyzések

Ezek a dokumentumok biztosítják, hogy az egyes részlegek vezetői között ne legyenek felfogásbeli különbségek, a feladatok elvégzéséhez kellően képzett szakemberek álljanak rendelkezésre, a dolgozók illetékessége rögzített legyen. A kézikönyv bemutatja az Oiltech Kft. Termékei megfelelő minőségének biztosítása, a környezet és egészségvédelem, valamint munkabiztonsági érdekében tett műszaki és szervezeti intézkedéseket. Rögzítésre kerülnek az előállítási folyamatban résztvevő személyek

felelősségi

körébe

tartozó

feladatok

megnevezései,

a

kapcsolódó

tevékenységek, valamint a termék előállítás során figyelembe veendő fontosabb követelményekre. A folyamatleírásoknak minden esetben tartalmaznia kell az Oiltech logóját, a folyamatleírás címét, számát, oldalszámot. A folyamatok szempontjából fontos információkat foglalják magukba. Tartalmazzák az érvényességi területet, az egyes fogalmak pontos meghatározását, magát a folyamat leírását, a kapcsolódó dokumentumok körét, és a keletkezett feljegyzések listáját.

20

A

munkautasítás

formai

követelményei

megegyeznek

a

folyamatleírások

követelményeivel. Pontosan tartalmazzák az egyes tevékenységekre vonatkozó előírásokat, a munkafolyamatok meghatározását, a felelősségi köröket, rendelkezéseket, nem megfelelő munkavégzés, illetve hiba esetén alkalmazandó pontos utasításokat. Feljegyzések készülhetnek minden egyes munkafázisban, az ellenőrzés, tervezés, anyagbeszerzés során. Ezeket a bizonylatokat minden esetben meg kell őrizni. A gyártási folyamat végén, a berendezés átadása előtt elkészítik a „D” tervet. Ez minden a termékhez kapcsolódó dokumentációt tartalmaz. Így pontosan nyomon követhetők a gyártási folyamatok, az ott keletkezett feljegyzések, a mérések, elemzések eredményei. Ezáltal is biztosítva a termék megfelelőségét. Hiba esetén azonnal visszakereshetők a felelősök. Az adatok számítógépen vannak tárolva. Az Oiltech Kft-nél alkalmazott, és az integrált irányításba bevont szoftvereket a rendszergazda veszi nyilvántartásba. Gondoskodik a folyamatos karbantartásról, fejlesztésekről és arról, hogy az adatok ne kerüljenek illetéktelen kézbe. A Kft. Minőségirányítási rendszerében fontos szerepet játszanak a vevői kapcsolatok. Lényeges szempont, hogy a vevői igények pontosan kerüljenek kielégítésre. A versenyképesség folyamatos növelése érdekében az erőforrásokkal való racionális gazdálkodást, a piachoz történő gyors reagálást, és az alkalmazkodóképesség folyamatos fejlesztését tűzte ki célul a vállalkozás vezetősége. Az irányítási rendszer minden folyamatra kiterjed, integráltan veszi figyelembe a minőségi-, környezeti-, egészségvédelmi és munkabiztonsági szempontokat, a környezeti tényezők és hatások azonosítása, a kockázatok elemzése alapján. A megvalósításhoz szükséges erőforrásokat biztosítja. Gondoskodik arról, hogy a termelésben résztvevők számára minden szükséges adat rendelkezésre álljon, a lehető legjobb minőség előállításának érdekében. Fontos szempont egy vállalat működésénél, hogy a minőségcélok és a vállalati célok helyesen legyenek meghatározva, azaz csak olyan célokat tűzzünk ki, melyek racionálisan gondolkodva megvalósíthatók. Az Oiltech Kft a minőségirányítási rendszer eszközeit rendeli alá a vevői megelégedettség eléréséhez, a környezetvédelmi és a munkahelyi baleset- és munkavédelmi szempontok figyelembe vételével. Az irányítási rendszer tervezésénél fontos feladat a vállalat célkitűzéseinek a pontos megfogalmazása. Csak így lehet a rendszert tudatosan és jól felépíteni. A vevői igények, a vállalati célkitűzések minél átfogóbb feltárása a legfontosabb feladat. Ezeket elemezve kezdődhet meg a tervezési folyamat, melynél számos tényezőt kell figyelembe venni. A 21

vállalati politikából kiindulva kell lebontani az egyes feladatokat a szervezeti egységek szintjére. A célokat lehetőleg mérhető formában kell megadni, így az elemezésekkel pontosabb eredményeket kapunk. Olyan terveket kell alkotni, melyek a lehető legjobban tükrözik a vállat által megfogalmazott célkitűzéseket. A végrehajtási megvalósítást legjobban szolgáló tervformát kell alkalmazni. Ilyenek például a szabályzatok, folyamatleírások hosszú távú tevékenységekre, minőségterv vagy program a projekt típusú feladatokra. A tervezésben résztvevőknek biztosítania kell, hogy az egyes szervezeti egységek számára minden szükséges információ rendelkezésre álljon, olyan formában, hogy azok lehetővé tegyék az azonosítást, elemzést és értékelést. A tervezési folyamat egyaránt kiterjed az erőforrásokra, a felelősségi- és hatáskörökre. Az irányítási rendszer viszonylag bonyolult, átfogó feladat, ezért szükséges a vállalaton belül tisztázni a hatásköröket. Éppen ezért szabályozni kell, hogy az egyes személyeknek és pozícióknak milyen kötelezettségei és jogai vannak, kinek kell a döntést meghozni, felelősséget vállalni érte. Lényeges, hogy az egyes egységek milyen kapcsolatban vannak egymással, és hogyan történik az egyes részlegek közötti kommunikáció. A folyamatos megújulás és a piackövetés szempontjából minden esetben gondoskodni kell a dolgozók szakmai továbbképzéséről és oktatásáról. A dokumentációk rendszeres vezetésének ellenőrzéséről minden esetben gondoskodni kell, hogy igazolják a rögzített minőségügyi paraméterek teljesülését. A kézikönyv rögzíti a következő egységek vezetőinek felelősségi körét és hatáskörét: ügyvezető, műszaki igazgató, gazdasági igazgató, üzemvezető, gépüzem és szállításvezető, vállalkozási és előkészítési vezető, valamint a minőségirányítási vezető. Elsősorban a Minőségirányítási vezető feladatkörét mutatnám be az Oiltech Kft minőségirányítási rendszerében. A felső vezetés megbízottja. Hatásköre szinte a vállalat egészére kiterjed. Munkáját az ügyvezető ellenőrzi. A minőségirányítási vezető végzi a gyártásközi, végellenőrzés, idegenáru ellenőrzés, mechanikai vizsgálatok és a mérőeszközök kezelését. Felelősségi körébe tartozik a dokumentációk helyességének ellenőrzése, a nyomon követhetőség biztosítása érdekében. Felelős a humán erőforrások és a minőségügyi tervek elkészítéséért. Hozzá tartoznak a reklamációk kezelése, értékelése, jogosságának vizsgálata (elsősorban minőséggel kapcsolatos reklamációk). A legyártott termékek végellenőrzése nagyon lényeges eleme a termék előállítás folyamatának. Ezen ellenőrzés során van az utolsó lehetőség az esetleges hibák kiszűrésére, továbbá ez az utolsó lépcsőfok szinte, míg eljut a termék e végső fogyasztóhoz. A már felderített hibák kiértékelése, és az információk 22

illetékesekhez történő továbbítását ugyancsak a minőségirányítási vezető végzi. Minden anyagbeszerzéssel és felhasználással, csomagolással kapcsolatos előírás betartásának ellenőrzését végzi. A minőségi bizonyítványok, tanúsítványok rendszerezése és ellenőrzése, kiállítása is a feladatai közé tartozik. Az Oiltech Kft működésében jelentős szerepet játszik a folyamatos fejlődés, fejlesztés. Így minden esetben szem előtt tartja a dolgozók szakmai felkészültségének aktualizálását. A vállalat tevékenységeinek folyamatszemléletű megközelítése lehetővé teszi a beszállítói kapcsolatok optimalizálását, a megfelelő működési struktúra kialakítását, a vevői elvárások kielégítése érdekében. A szakembereket folyamatos továbbképzéséről a vállalat gondoskodik. Ezzel is biztosítva, hogy a termelési folyamatokban csak szakképzett munkavállaló vehessen részt. Mivel a munkalekötések egyenetlenül jelentkeznek a cégnél,

ezért a telephelyen lévő

lehetőségekkel biztosítanak munkát a dolgozóknak, valamint ebben az időszakban szervezik meg a hegesztők továbbképzését, oktatását. Amikor a műszaki tervek beérkeznek, akkor a középvezetőkkel közösen ütemezik a munkafolyamatokat, hiszen a szakértői gárda segítségével tudják csak a határidőket betartani és a szakvéleményükre is hangsúly fektetnek. A gyártástervezést, mérések elemzések előzik meg, melyek eredményeit figyelembe véve hozza meg a vezetőség a döntéseit. A vezetőség törekszik arra, hogy olyan technológia álljon rendelkezésre, amellyel a vevői igények maximálisan kielégíthetők és megfelelnek az egészség és munkabiztonsági előírásoknak. A vezetőség feladata, hogy rögzítse a vállalati filozófia alapelveit, a vállalati célkitűzéseket, tervezési rendszer, intézkedések és a rövid- és hosszú távú tervezési célok rögzítése. A Minőségirányítási Kézikönyv hatályba léptetése a vezetőség feladatkörébe tartozik. Az integrált irányítási rendszer működéséből adódó feladatok megoldására az irányítás szakemberei nevezik ki a megfelelő embert. A szervezeti egységek között fennálló vitás helyzetekben, döntéshozó helyzetben van. A többi részterület vezetésével együtt kell megállapítani a személyzeti igényt, a bérezést, különös tekintettel az egyes területeken szükséges képesítettségre. Beruházási ügyekben szintén a felső szervezeti egység a felelős a döntések meghozataláért. Az Oiltech Kft nagy hangsúlyt fektet a külső kommunikációra. Ennek elsődleges oka az, hogy ily módon tudja bebizonyítani az érdekelt felek számára, hogy tevékenységét

23

gondosan előkészített munkafolyamatok, tudatos munkavégzés jellemzi, és nagy figyelmet fordít a megelőzésre. 3.2 Erőforrásokkal való gazdálkodás A minőségügyi rendszer kapcsán nagyon fontos feladat, az erőforrásokkal való gazdálkodás, illetve az azokról történő gondoskodás. A szükségletek meghatározása, valamint a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodás az illetékes vezetők hatásköréhez tartozik. A vállalaton belül az erőforrások biztosításáért, az igények jóváhagyásáért az ügyvezető a felelős. Emberi erőforrás Fontos, hogy a vezetőség folyamatosan tájékoztassa a dolgozókat, az irányítási rendszert érintő új szervezeti folyamatok, eljárások, munkautasítások bevezetéséről, illetve ezek esetleges változásáról. Új projektek esetén is biztosítani kell, hogy vezető megkapja az új feladatok, tevékenységek listáját. Az irányítási vezető oktatások vagy előadások esetében mindig beszámol az esetleges változásokról. Nemzetközi szabványok változásakor a minőségirányítási vezető felelőssége, hogy tájékoztassa az érintetteket a változásokról, ilyen esetekben mindig átképzés szükséges. Oktatás, felkészültség, tudatosság A termék minőségét befolyásoló munka meghatározását követően a dolgozók oktatáson, képzésen vagy egyéb gyakorlaton kötelesek részt venni, hogy szakmai felkészültségük mindig naprakész legyen. Az oktatások eredményét minden esetben értékelni kell, hiszen így akár a módszer nem megfelelőségére is fény derülhet, segítve ezzel a minőségirányítási vezető feladatát. Gondoskodnia kell a munkavégzéshez szükségesnek tartott, egyes működési egységeknél jelentkező képzésekről. Lényeges, hogy a dolgozók is érezzék a képzések fontosságát, valamint hogy tevékenységük jelentőségét ismerjék, ezáltal miként járulnak hozzá az Oiltech Kft által bevezetett integrált minőségirányítási rendszer hatékony működéséhez. A bevezetett és működtetett eljárások segítségével a minőséget befolyásoló tevékenységet végző személyek képzése minden esetben biztosított. A szükséges képzési igény felismerése jelentős feladat, mely kihat a termelési folyamatra, azáltal pedig a termék minőségére. A továbbképzések elsődleges célja, hogy a vállalat szinten tartsa, és amennyiben lehetséges javítson az elért képzettségi szintet, a minőség és a tudatosság szempontjából.

24

Infrastruktúra A szükséges termelő és szerelőeszközökről, valamint a termeléshez szükséges berendezésekről, eszközökről, számítástechnikai támogatottságról minden esetben a vállalat vezetősége gondoskodik. Az infrastruktúra kialakítása a környezeté- munka- és egészségvédelmi előírásoknak megfelelően történik. A vállalat birtokában lévő berendezések és szerszámok műszaki állapota nagyban befolyásolja a termelés végkimenetelét, azaz a termék minőségét. Munkakörnyezet A telephely, üzemcsarnokok, raktár és irodaépületek jelentik a valóságban a tényleges munkakörnyezetet. Az Oiltech Kft az optimális, a lehető legkedvezőbb munkakörülmények megteremtésére törekszik. A környezet javítását folyamatos feladatának tekinti. A kockázatelemzések rámutatnak

a

munkafolyamatok

optimalizálási

lehetőségeire,

az

esetleg

nem

megfelelőségek, hiányok, hibák okaira. A munkavégzéshez szükséges rend és tisztaság kialakítása alapvető követelmény a rendszerrel szemben. Veszély helyzetekre történő felkészülés, reagálás A vállalat eljárást működtet az üzemzavarok, válsághelyzetek, környezetvédelmi, munkabiztonsági szempontokból veszélyesnek minősülő események megelőzésére, a bekövetkező események kezelésére, melyek megtörténésére számítani lehet a Kft tevékenységei során. 3.3 Válság hatása az Oiltech Kft-re A gazdasági világválság minden gazdasági ágazatra kiterjedt az elmúlt években. A beruházások számai egyre inkább csökkentek, a külföldi beruházók elkerülték országunkat, ez sok cég számára jelentette e működés végét. A krízis kezelésére különböző eszközök adnak lehetőséget. Az Oiltech Kft tevékenységére is kihatással voltak a válság okozta károk. Ezek leküzdése elsősorban a minőségirányítási rendszer alkalmazásának volt köszönhető. A jelentkező problémákat sajnos munkaerő leépítéssel és átcsoportosítással tudta csak orvosolni. Mivel az irányítási rendszer biztosítja a vezetők számára a pontos, naprakész adatok meglétét, ezért könnyen lehetett megoldásokat találni arra, hogy az egyes folyamatokat hogy lehetne gazdaságosabbá tenni. A dolgozók munkájáról minden esetben nyilvántartás készül, az adatokból statisztikai elemzéseket végzenek. Így a leépítésnél azok a dolgozók kerültek elbocsátásra, akik a

25

legnagyobb hibaszázalékkal dolgoztak. Ezzel is növelni tudták a hatékonyságot, valamint a működést gazdaságosabbá tették. Ez hozzájárult a minőségi termék előállításához. A válság abban mutatkozott meg igazán a cég számára, hogy a vevői megrendelések egyre inkább csökkentek. Így már kisebb volumenű projektek megvalósításai tartoztak elsősorban a megbízásokhoz. A munkaerő átcsoportosításával is a kapacitáskihasználás optimalizálható volt, valamint az elbocsátások számát lehetett valamelyest mérsékelni. Voltak olyan szakemberek, akik más területeken is rendelkeztek a szükséges ismeretanyagokkal, így áthelyezhetők voltak, az elbocsátásoknak köszönhető ideiglenes munkaerőhiány kiküszöbölése végett. Az Oiltech Kft a válság hatásának kezelését elsősorban a cég profiljának bővítésében látta. Nem csak berendezések, gyártását, üzembe helyezését vállalták, hanem egyes készülékek javítását és felújítását is. Ez lényegesebb alacsonyabb költségből volt megvalósítható, hiszen nem az egész termék került újból legyártásra, csupán a nem megfelelő alkatrészek és az sérülések, elhasználódások javításának költségei terheli a céget, valamint a megrendelőt. Ez miatt a megrendelések száma növekedni kezdett. Hiszen a cég által végzett minőségi munkát többen is megismerhették, azáltal, hogy az árak elérhetőbbek lettek. A szakemberek felkészültségének jelentős szerepe volt ebben. Az évközi oktatásokat a cégen belül szervezték, külső előadó részvétele nélkül. Ezen a munkatársak egymás közötti szakmai konzultációját értjük. Az éves képzések, minősítések természetesen elengedhetetlenek voltak ebben az esetben is, mert a minőségirányítási rendszer előírásainak megfelelően csak megfelelően képzett, tanúsított szakemberek vehettek részt a munkafolyamatokban. Az Oiltech Kft is visszafogta a beruházásait ebben az időszakban. A beruházásokra, fejlesztésekre egy későbbi időpontban került csak sor. A rendelkezésre álló technológia így is elegendő volt a minőségi termékek előállításához, a rendelkezésre álló eszközök a minőségirányítási

rendszer

szabályozásának

köszönhetően

(rendszeres

mérések,

ellenőrzések, karbantartás) megfeleltek a környezetvédelmi- és munkabiztonsági előírásoknak. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően az Oiltech Kft ma már visszaszerezte eredeti pozícióját, megrendeléseinek száma folyamatosan növekszik.

26

4. Gyártási folyamat Az Oiltech Kft-én belül a gyártási és előállítási folyamatnak kiemelkedő szerepe van. A karbantartási munkálatok kevésbé jellemzőek, inkább csak a cég által legyártott termékek esetében. 4.1 Vevői megrendelés beérkezése Természetesen a gyártási folyamat a vevői igény megjelenésével kezdődik. A termékek előállítását az Oiltech Kft-ben jól működő integrált vállalatirányítási rendszer keretein belül értékteremtő folyamatok szabályozzák, melyek segítséget nyújtanak abban, hogy a partnerek által elvárt minőség, és a Kft. Önmagával szemben támasztott követelmények pontosan ismertté váljanak. A támogató folyamatok szerepe az, hogy az értékteremtő tevékenységek végzéséhez minden szükséges feltétel rendelkezésre álljon, a gyártási műveletek ne okozzanak környezeti károsodást és azok maximálisan feleljenek meg a munkahelyi egészségvédelmi és munkabiztonsági előírásoknak. A termék előállításához biztosítani kell: -

a felmerülő fogyasztói igények minél jobb megismerését

-

az adott termékkel, ill. szolgáltatással szemben támasztott követelmények tisztázását

-

a megrendelői vélemények, visszajelzések elemzését, megismerését

-

a megrendelők és hatóságok számára a korrekt és pontos tájékoztatást.

4.2 Termék előállításának megtervezése Az Oiltech Kft. Tevékenységeinek megvalósítására alkalmazandó folyamatokat, ellenőrzéseket és a szükséges igazoló feljegyzéseket részletesen előírják a jóváhagyott folyamatleírások, amelyek a folyamat minőségre gyakorolt hatása mellett figyelembe veszik a környezetvédelmi és munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági követelményeket is. A vezetőség úgy tervezte meg a folyamatok végrehajtására vonatkozó szabályokat, hogy azok csak olyan termék vagy szolgáltatás nyújtását tegyék lehetővé, mellyel kapcsolatban minden követelmény tisztázott. Ezen követelmények meghatározásával a megbízással kapcsolatos minőségcélok is világossá válnak. Figyelembe kell venni a tevékenység és termékek környezeti tényezőit, valamint a munkahelyi kockázatot is.

27

Ezen elemek segítségével biztosítja a termékkel és/vagy szolgáltatással kapcsolatos igazolási (verifikálási), érvényesítési (validálási), figyelemmel kísérési, ellenőrzési és vizsgálati tevékenységet, valamint az elfogadás kritériumait. Meghatározza, azoknak a dokumentumoknak, illetve feljegyzéseknek a körét, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megbízhatóan igazolhassák a termékkel vagy szolgáltatással szemben támasztott követelményeknek való megfelelést. A minőségterv tartalmazza a termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó speciális előírásokat, a minőségi- és környezeti, és egészségvédelmi, munkabiztonsági célokat, az alkalmazandó előírásokat, az erőforrás szükségletet. Meghatározzák a szükséges ellenőrzéseket, megnevezve a módszereket, elfogadási kritériumokat, és meghatározzák a készítendő dokumentációt is. A megrendelő által biztosított, vagy külső szakintézettel terveztetett tervdokumentációt a Vállalkozási és Előkészítési Osztály köteles elküldeni jóváhagyásra a megrendelőhöz és a hegesztőmérnöknek, aki köteles a dokumentációt az esetleges hegesztési előírások szempontjából felülvizsgálni. A fejlesztés és a terezés során meg kell vizsgálni: -

egyedi vagy már legyártott termékről van-e szó

-

speciális követelmények meghatározása a terméke tervezésével, gyártásával, alkalmazásával, a kiszállítás módjával, ill. a csomagolással szemben.

-

a terméket kísérő szükséges dokumentáció és bizonylatigény felmérése, a végátvétel kritériumainak és a vizsgálati tanúsítványokra vonatkozó követelmények meghatározása

-

rendelkezésre állnak-e azok az érvényes szabványok és specifikációk, amelyek teljesülését a vevő megköveteli

-

elvégzendő kísérletekre (ellenőrző vizsgálatok) vonatkozó követelmények (pl.: nyomáspróbák, varratvizsgálat, hegesztési munkapróba, működési tesztek)

-

környezet- egészségvédelmi és munkabiztonsági vonatkozások igazolása.

Meg kell vizsgálni továbbá, hogy a termék legyártható-e a vevő által elvárt időpontban, a megfelelő minőségben. A beszerzőnek már a tervezés folyamatában meg kell vizsgálnia, hogy a megfelelő nyersés segédanyagok és üzemi anyagok rendelkezésre állnak, illetve hogy a beszerezhetőek-e. Vállalkozási előkészítési osztály vizsgálja az ajánlatok összeegyeztethetőségét, a vállalt és a vevő között teljes egyetértésnek kell lenni. Az ajánlatot formailag itt készítik el,

28

természetesen a közreműködő szervezeti egységtől kapott információk alapján. Vizsgálja még a következő tényezőket: -

árképzés

-

az ajánlat figyelemmel kísérése

-

a megrendelés ellenőrzése az ajánlattal és az ajánlatkéréssel összevetve

-

az eltérő adatok tisztázása

-

a vevőkkel együttműködésben a termékspecifikációk meghatározása

-

szerződések elkészítése: műszaki specifikációk és az eladási ár meghatározása, a szállítási és fizetési feltételek rögzítése, az aktuális szállítási idő meghatározása

-

a Gazdasági Igazgatóval együttműködve a fizetőképesség vizsgálata

-

a szerződések kiegészítése szükség szerint a környezetvédelmi és munkabiztonsági tartalommal.

Amennyiben a teljesítés során valamilyen probléma lép fel, akkor a Vállalkozási Előkészítési Osztály munkatársai haladéktalanul felveszik a kapcsolatot a megrendelővel, hogy megállapodjanak a további szükséges intézkedésekről, szükség szerint a szerződés módosításáról. A megbeszélésekről minden esetben feljegyzéseket kell készíteni, azt jóvá kell hagyatni a partnerrel, valamint számítógépes nyilvántartást kell minden esetben készíteni. A berendezések tervezése nem az Oiltech Kft-ben valósul meg. A cég kapcsolatban áll a Pannon Mérnöki Iroda zalaegerszegi kirendeltségével. A terveket az ÉMI TÜV SÜD Kft. vizsgálja felül. Külön figyelmet fordít arra, hogy a termelési paraméterek és az anyaglistán megjelölt anyagok megfelelnek-e a környezet és a termékkel szemben támasztott követelményeknek. Az ÉMI TÜV SÜD Kft ma Magyarország egyik vezető mérnökszolgáltató vállalata a minőségügy és a biztonságtechnika területén. Több vállalatcsoport tagjaként számos nemzetközi és nemzeti jogosultsággal és tapasztalattal rendelkezik a műszaki megoldások és tanúsítások területén.10 Bizonyos berendezések tervrajzait minden esetben ellenőriztetni kell a TÜV SÜD tanúsító céggel. Ilyen berendezések például a nyomástartó berendezések. Amennyiben a tervek nem felelnek meg az előírásoknak, abban az esetben a terveket felülvizsgálják és jelölik az esetleges eltéréseket, melyeket a gyártás során figyelembe kell venni. Ha a tervek megfelelnek, elkezdődhet az alapanyagok beszerzése, a gyártás előkészítése.

10

ÉMI TÜV SÜD Kft honlapja: http://www.emi-tuv.hu/ (Letöltés dátuma: 2010.11.24. 13:10)

29

4.3 Beszerzés A vállalkozási előkészítési osztály a vevői megrendelések alapján előzőleg elkészítette a szükséges rajzdokumentációt és annak alapján összeállítja az összesített anyagjegyzéket. Az anyagjegyzéken szerepelnek a termék legyártásához szükséges eszközök, alapanyagok. A listában szerepel a tétel nagysága, a megnevezése, az anyagok minősítése, adagszám, a gyártó megnevezése és a bizonylat azonosítószám. A szabvány szerinti anyagminőségnek lényeges szerepe van, hiszen csak az azoknak megfelelő alapanyagok használhatók fel a gyártás során. A következő ábrán az Oiltech Kft anyagjegyzékéből láthatunk egy részletet. Tétel/Item db/pc

Megnevezés/

Szabvány

Adag/Próba Alapanyag

szerinti

szám

Bizonylat

gyártó/ base Azonosító/dátum

Jellemző méret Anyagminőség Cast/Sample material (mm)

Material

No

Certificate

manufacturer ID/date.

Name/ Tipical quality Size

Standard

Rajzszám: 1-4927 1.

Hengeres

P265GH

1db

köpeny

EN 10028-2

2.

Domb.  600x8-1500

P265GH

2db 3.

edényfenék EN 10028-2 Heg.told.karima P285NH 600xmin.4,5

5db

DN 25 PN 40

532214

ISD

0025057433/

DUNAFERR 000014 637491 506696

EN 10222-4

Technokov Albrecht

MB10-01581 és

2688/6500

Fiai Kft.

3. ábra: Anyagjegyzék11

Az Oiltech Kft. Folyamatos termeléséhez szükséges alap- és segédanyagok, késztermékek megvásárlása a Kereskedelmi Igazgatósághoz tartozó kihelyezett logisztikusok feladata. A beszerzés során a gyártási alapanyagok, fékész és késztermékek, valamint a rezsianyagok, szolgáltatások biztosításának érdekében logisztikai folyamatok valósulnak meg, melyek során a szükséglet a megfelelő mennyiségben, minőségben, időben és optimális összköltséggel elégít ki. A beszerzési dokumentumok: ajánlatkérés, megrendelés, és a szállítási szerződés. A beszerzési dokumentumokat kibocsátásuk előtt át kell vizsgálni, és jóvá kell hagyni. A dokumentumokat az illetékes beszerző irattározza, iktatja. A munka- és környezetvédelmi

11

Oiltech Kft anyagjegyzéke

30

előírások betartásának érdekében az adott termék első beszerzését megelőzően a környezetvédelmi és munkavédelmi megbízott írásos véleményét is ki kell kérni. Az igénylistát a beszerző összeveti a raktárkészlettel, a korábbi készletfoglalások, az úton lévő anyagok, és élő rendelések adatai alapján meghatározza a tényleges beszerzési igényt. Ha az igény a raktárkészletből kielégíthető, lefoglalja azt. A raktárkészlet vizsgálatainak adatai alapján a beszerző javaslatot tehet a szóban forgó alapanyag helyettesíthetőségére. A beszerző minden esetben kitölti a kísérő nyomtatványt, aminek segítségével biztosítja a termék gyártás során történő nyomon követhetőségét, és megkönnyíti a Minőség Ellenőrzési Osztály (MEO) számára a bizonylatolás folyamatát. Eltérési engedély kérhető eltérő méretű anyag esetén, ha az anyagminőség megegyezik az előírással. Az ilyen eltéréseket a projekt vezetője engedélyezi. Eltérő anyagmennyiségű anyagot csak tervező engedélyezheti, vagy utasíthat el. A tervező döntésének eredményét dokumentálni kell. Ha a tervező engedélyezte a kért, előírásoktól eltérő minőségű anyag felhasználását, a beszerző átadja a hozzájárulást a felelős építésvezetőnek, aki intézkedik a felhasználásról és dokumentálásról. A beszerzendő tételekre a beszerző ajánlatot kér, lehetőleg három kereskedőtől/gyártótól. Ha a kereskedő az érvényes szállítói jegyzékben nem szerepel, úgy attól a cégtől a minősítéshez szükséges dokumentumokat is bekéri. A beérkezett ajánlatok összehasonlítása, értékelése folyamatosan történik. A kiértékelési kritériumokat a beszerző és a projektvezető közösen határozzák meg. A beérkezett anyagok főbb alkatrészek, fékész termékek azonosíthatóságát biztosítani kell: Ez az adagszám, az adagszám helyettesítő jelölés, kísérőlap feltüntetésével, ill. meglétével biztosítható. Tárolásra, raktározásra csak a MEO által ellenőrzött, jónak minősített, az előírt azonosító jelzésekkel ellátott anyagok kerülhetnek. Az azonosítás eszköze az Oiltech Kft-nél:

12

Az alkatrészek korrózióvédelmét biztosítani kell. A nyitott polcon tárolt alkatrészek esetében pedig óvni kell a sérüléstől, por és egyéb szennyeződésektől. Az alap- és segédanyagok beszállítása nagyrészt a már meglévő partneri kapcsolatokon alapszanak. Általában azoktól a gyártóktól szerzik be a termékeket, akikkel már régóta szoros és jól működő üzleti kapcsolatot ápolnak. Amennyiben még nem ismert szállítóról van szó, akkora cég megismerését elősegítő kérdőíves helyzetfelmérés alapján döntenek arról, hogy megfelel-e a beszállító az Oiltech Kft elvárásainak. 12

Oiltech Kft. Vállalati anyagok

31

4.4 Raktározási folyamatok A raktározás az áru beérkezését követően biztosítja annak mennyiségi átvételét, amit a raktáros aláírásával és pecsétjével a szállítólevélen igazol. Feladatai körébe tartozik a beérkezett anyag nyilvántartása, mennyiségi és minőségi tárolása. A raktár területén kialakított, elkülönített és táblákkal jelölt rakterületen biztosítja: -

mennyiségi és minőségi átvételen lévő anyagok

-

mennyiségileg és minőségileg kifogásolt, reklamált anyagok

-

selejtes anyagok tárolását.

A raktár gondoskodik a beérkezett anyagok szakszerű tárolásáról, felelősséggel tartozik az állagmegóvásért. A raktározást során alkalmazni kell az előírt környezetvédelmi és munkavédelmi jelöléseket. A nyilvántartása számítógépen és kartonon történik. Minden raktári anyagmozgást bizonylattal kell igazolni. Anyagkiadás a termeléshez szükséges anyagokat a projektvezető által kiállított anyaglista alapján a raktári kiadó munkaszámonként összekészíti, kikészletezi a kereskedelmi árukat, majd értesíti az építési vezetőt annak megtörténtéről. Dokumentálni kell. Karbantartási megrendelés egyben anyag kiadási bizonylat is, az átvétel igazolására kerül kiállításra. 4.5 Előállítási folyamat A témafelelős építési vezető minden gyártásba vett alkatrész műveleti sorrendje, vagy rajzi előírása szerint elvégzi, vagy végezteti a szükséges ellenőrzéseket, és folyamatosan dokumentálja a gyártáskísérő lapon. A gyártási folyamatban nagyrészt szerelési, hegesztési munkálatok valósulnak meg. A gyártási folyamatokat a szabványok vonatkozó rendelkezései és a jogszabályi előírások határozzák meg. A tervek mindig a megrendelt berendezésre vonatkozó előírásoknak megfelelően készülnek el, a munkautasítások erre vonatkozóan készülnek el. 4.6 Utókezelés Felületvédelem: Az elkészült terméket a vevői igényeknek megfelelő felületvédelmet kapnak. Csomagolást, szállításra előkészítés során minden esetben figyelembe kell venni azt a követelményt, hogy a terméknek a vevőhöz esztétikus, sérülésmentes állapotban kell eljuttatni. A termék állagának megőrzése A termék állagát óvni kell a külső környezeti hatásoktól a belső feldolgozási folyamatok és a kiszállítás ideje alatt.

32

Az üzemen belüli szállítás, a raktározás és a kiszállításra történő előkészítés során el kell kerülni a termékek szakszerűtlen kezelését, károsodását, elcserélődését, valamint a termékminőség bárminemű csökkenését. Korrózió elleni védelem A belső korrózió miatt a készülék falvastagságának meghatározásánál 1 mm korróziós ráhagyást vettek figyelembe. A külső felületet korrózió elleni festéssel kell minden esetben megvédeni. A belső felületnél ezt az eljárást nem alkalmazzák. A készülék várható élettartamának lejártát követően, ha továbbra is kifogástalan a működése, akkor azt ellenőriztetni kell és így élettartama meghosszabbítható. Ilyenkor mind a belső mind pedig a külső paraméterek ellenőrzésre kerülnek. A külső korrózió elleni védelemnél fontos szerepet játszanak a tárolási, raktározási folyamatok, melyeket az előírásoknak megfelelően kell elvégezni. Azaz a tárolásra vonatkozó előírásokat szigorúan be kell tartani, hiszen olyan alkatrész, anyag nem építhető be, amelyen már korróziós folyamat ment végbe. 4.7. Azonosítás és nyomonkövethetőség A nyomonkövethetőség rendkívül fontos tényező a termék előállítás során. Az Oiltech Kft ezért szigorú előírásokat, intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy az alap- és segédanyagok, valamint a gyártási folyamat minden szakasza egyértelműen azonosítható legyen. Ha a termék minőségileg nem megfelelő, akkor visszakereshető, hogy melyik munkafázisban történt hiba. Az adott megrendeléshez hozzárendelik a felhasznált anyagokat. Melyhez segítséget nyújt a megrendelésszám, a gyártómű jele és az alapanyag jelölések. Ez segítséget nyújt abban, hogy igazolhatók legyenek a gyártás menetének termék-specifikus végrehajtása. Az alkalmazott jelölések: Tartós időt álló bejegyzéseket kell alkalmazni, melyeket a következő technológiák révén juttatnak a felületre: bevésés, színezés, bélyegzés, gravírozás Átmeneti jelöléshez a következő anyagokat is lehet használni: gyártáskísérő papírok, matricák, függőcédulák, tartóedények. Azonban ezeket is el kell látni a szükséges jelölésekkel.

33

5. Mérés, elemzés, ellenőrzés Az Oiltech Kft figyelemmel kísérési, mérési, igazolási tevékenységeket és elemzéseket végez annak érdekében, hogy termékeik és szolgáltatásaik megfelelőségét igazolja, az esetleges hibaforrásokat beazonosítsa és gondoskodik azok megszüntetéséről. Az irányítási rendszer sikeres működését az igazolja, ha a termelés során minél kisebbek a hibaszázalékok és a termék minősége teljes egészében megfelel az előírtaknak. 5.1 Mérések, ellenőrzések dokumentációja Ellenőrzési és Vizsgálati Terv A terv elkészítésének célja, hogy a gyártás egyes szakaszaiban előírt ellenőrzések megtörténjenek. A termék előállításának minden folyamatában szükséges az ellenőrzéseket elvégezni, csak ekkor lehet a terméket végsőellenőrzésre bocsátani. Az Oiltech Kft-ben megvalósuló műszaki ellenőrzések során az egyes vizsgálati lépések végrehajtását az Ellenőrzési és vizsgálati terven dokumentálják az arra illetékes személy. Ha a technológiai előírásokban, vagy más gyártási dokumentumban a vizsgálati döntések és a vizsgálati eredmények dokumentálását írták elő, akkor az ehhez szükséges vizsgálati jegyzőkönyvet minden esetben kötelező elkészíteni. Ezt a jegyzőkönyvet, ha a vevő igényli, akkor a megrendelés minőségügyi dokumentációjához kell csatolni. A következő ábrán az Oiltech Kft hegesztési és vizsgálati tervét látjuk, amely átfogó képet nyújt a termék előállítás során végrehajtandó munkálatok típusáról, az ellenőrzési módokról, illetve minden esetben tartalmazza a konkrét termék azonosító adatait.

WELDING AND TESTING PLAN/ Hegesztési és vizsgálati terv Gyártási egység / projekt

OILTECH Kft.

Rajzszám Gyártmány megnevezése / Tilte: Gyártmány szám/ 1-4927/ DWg. Serial.: GSZ-01 gázszárító készülék V No.: 8236 Roncsolásmentes vizsgálati előírások és értékelési kritériumok / NDT specifications & acceptance criteria : VT, PT, RT: EN13445 Roncsolásmentes vizsgálatok terjedelme a táblázat szerint. / Extent of NDT according to the table. Varratok szemrevételezése és vizsgálata / Visual test of welds (VT): 100% Varrt Varrat Roncsolás mentes Ssz.: mérete vizsgálat terjedelme % Hegesztő RT, PT / Joint nr (mm) Hegesztési utasitás Extent of NDE % Jele azonósitó Megjegyzés Dim. jele.: PT MT UT RT Welders RT, PT, / Note: Of the Wps number Mark.: indentification Joint (mm) 4. ábra: Hegesztési és vizsgálati terv fejléce13

13

Oiltech Kft Hegesztési és vizsgálati terve

34

Mérési lap A mérési lap kitöltése a végellenőrzés során történik. A mérési lapon fel kell tüntetni a megrendelő adatait, a gyártmány pontos megnevezését, azonosító számát, a rajszámot. A méréseket végrehajtó dolgozók adatainak pontosan kell szerepelnie. Fel kell tüntetni továbbá a mérések pontos dátumát. A tervezés során megállapított jellemző méretek ellenőrzésének eredményeit kell ezen a lapon szerepeltetni. Eltérés a megadott gyártási szabványban leírtak szerint lehetséges. Nem a magasságot és az egyéb jellemzőket vizsgálják, hanem hogy a hegesztések, az egyes

alapanyagok

összeillesztéséhez

megfelelő

mennyiségű

alapanyag

került-e

felhasználásra. A csatlakozási pontok egymástól mért távolságát mérik, pontos adatokra van szükség. Ezek a paraméterek a tervezés során már előre rögzítve vannak. A termék összeállítása fix rendszerű, azaz eltérés nem engedett meg. Egy műszaki tervrajz is a mérési laphoz van csatolva. Ez azt a célt szolgálja, hogy jól láthatók legyenek azok a műszaki jellemzők melyek vizsgálva lettek, és rávilágít azokra a tényezőkre melyek ellenőrzésére fokozott figyelmet kell fordítanunk. A rajzon a vizsgálandó részek vannak feltűntetve és az azokhoz tartozó hosszúságok, a tervrajz elkészítésének megfelelően. Jegyzőkönyvek Minden mérés, ellenőrzés után kötelező a jegyzőkönyvek vezetése. A jegyzőkönyvekbe a pontos mérések adatai, az ellenőrzést végző munkatárs azonosító adatai. Eltérés esetén azt külön formanyomtatványon meg kell jelölni. 5.2 Mérőeszközök (hitelesítés, kalibrálás) A mérő és vizsgálóberendezések ellenőrzése, hitelesítése és karbantartása az Oiltech Kft-n belül nagyon komoly jelentőséggel bír. Mivel a mérőeszközök segítségével bizonyítható, hogy a termék az előírt követelményeknek megfelel. Ezeket az eszközöket meghatározott időnként kalibrálni vagy hitelesíteni kell, olyan mérési etalonokkal való összehasonlítás útján, amelyek visszavezethetők nemzetközi vagy nemzeti mérési etalonokra. „A kalibrálás azoknak a műveleteknek az összessége, amelyekkel (meghatározott feltételek mellett) megállapítható az összefüggés a mérőeszköz vagy a mérőrendszer értékmutatása, illetve a mérendő mennyiségnek mértékkel vagy anyagminta által megtestesített, vagy használati etalonnal megvalósított (helyes) értéke között.”14 14

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, http://www.mkeh.gov.hu/meresugy/kalibralas, Letöltés dátuma: (2010.12.06.15:20)

35

Hitelesítés során a mérésügyi szerv megvizsgálja az adott mérőeszközt, hogy az megfelel-e a vizsgálandó anyagok mérésére, illetve hogy az eszköz megfelel-e a hitelesítésre vonatkozó jogszabályoknak. Rendszeres felügyeletnek kell alávetni a megfigyelő- és mérőeszközöket, szabványos mérőidomokat és azok felügyeletére használt mérőeszközöket, valamint az összes olyan vizsgáló berendezést, amiket a vizsgálati célokra használnak. Ennek elsődleges célja, hogy a mérőeszközök pontossága és megbízhatósága a megengedett határokon belül maradjon. A termékgyártás során önellenőrzésre használt mérőeszközök felügyeletét a szerszámkiadó látja el. A kalibrálási rendszerbe nem tartozó eszközök nem használhatók fel mérésre. A Minőség Ellenőrzési Osztály (MEO) felelős minden olyan mérőeszköz felügyeletéért, amiket a legyártott termékek minőségének igazolására használnak. Minden mérőeszköz, illetve berendezés egyedi azonosítószámmal rendelkezik, melyet a vizsgálatok során mindig fel kell jegyezni. A gyárba beérkező minden műszert azonosító nyilvántartási számmal és Műszernyilvántartó lappal kell ellátni. Az eszközök hitelesítését, kalibrálását csak az arra jogosult külső cég (Országos Mérésügyi Hivatal) végezheti el, erről minden esetben jegyzőkönyv készül. Abban az esetben, ha a mérőeszköz kalibrálási eredménye nem megfelelő, akkor az utolsó kalibrálás óta ellenőrzött méréseket a MEO dolgozója köteles visszakeresni. Amennyiben a termék még nem hagyta el a gyártómű területét, akkor az ellenőrzést meg kell ismételni egy kalibrált mérő berendezéssel. Az ellenőrzés tényét szintén dokumentálni kell. 5.3 Hegesztési vizsgálatok utáni javítás A hegesztési munkálatokat hiba esetén maximum kétszer lehet javítani, mivel a harmadik hegesztésnél a szén eltávozik az anyagból. Ha azonban szükséges a további javítás, akkor a varratot szét kell vágni, a szénhiányos részt el kell távolítani, majd újra kell hegeszteni. A javításokról minden esetben feljegyzéseket kell készíteni. 5.4 Ellenőrzés fajtái az Oiltech Kft-ben A gyártás ellenőrzésére három különböző módszert alkalmaznak az Oiltech Kft-nél, melyek a következők Műveletek közötti, ill. gyártásközi ellenőrzés A gyártásközi ellenőrzés célja, hogy ne kerüljön hibás alkatrész további megmunkálásra. A hibás alkatrészek kiszűrése érdekében a gyártás minden művelete után az építésvezető és a MEO ellenőrzést végez. Az ellenőrzés történhet mérőműszerrel, idomszerrel (tűrés határmértékeinek mérésére szolgál), szemrevételezéssel (pl: hegesztési varrat). Ellenőrizni 36

kell a méretet, a darabszámot, az elvégzett műveletet, az azonosító jelet. Az ellenőrzés tényét a gyártáskísérő lapon minden esetben dokumentálni kell. A gyártásközi végellenőrzés a MEO dolgozóinak feladata. Az ellenőrzés a művezető vagy termelési vezető jelzései alapján történik. Az ellenőrzés az alkatrész funkciójából adódó legfontosabb méretekre terjed ki. Nagyméretű alkatrészek mozgatásához, a méréskor szükséges segéderő biztosítása a termelési vezető feladata. Az vizsgálat tényét és a dokumentáció szerinti megfelelőséget az ellenőr a vizsgált alkatrészen acélbélyegzőjének beütésével a Gyártáskísérő lapon pedig aláírásával és gumibélyegzőjének jelével köteles igazolni, valamint a vizsgált darabszámot is köteles feltüntetni a gyártmánykísérő lapon. Végellenőrzés A MEO dolgozói végzik a gyakorlatban. Végellenőrzés a rajzdokumentáció és minőségügyi terv alapján történik. Ellenőrizni kell a méretet, azonosító jeleket, varratokat, és jelöléseket. Az eredményeket az ellenőrzési és vizsgálati lapon dokumentálni kell. A műszaki dokumentumban meghatározott minőségjegyeket a gyártás folyamán minden esetben szem előtt kell tartani, betartásukat pedig igazolni kell. A vizsgálatok terjedelmét, számát és módszereit a művelettervek, technológiai utasítások, vagy a vevő előírásai határozzák meg. A társaság tevékenységének meghatározó eleme a hegesztési munkálatok elvégzése. A hegesztés során két vagy több munkadarab egyesíthető, illetve egy adott tulajdonságú felületet lehet kialakítani. A hegesztés munkafázisai során az egyes anyagokat hővel, nyomással, vagy mindkettővel egyesítik, oly módon, hogy a munkadarabok között nem oldható, az anyagok természetének megfelelő kohéziós kapcsolat jön létre. Az Oiltech Kft gyártási folyamatára a következő hegesztési feladatok a jellemzőek: körvarrat, beültetetés, felhegesztés, lábak beültetése (csak tartóvarrat, hosszvarrat). A különleges folyamatok közé sorolják a hegesztési (hőkezelés) tevékenységet. Minden hegesztéssel

kapcsolatos

követelményt

írásban

kell

rögzíteni

a

megfelelő

tervdokumentációban. (rajz, technológiai utasítás). Hegesztéseket, hőkezeléseket minden esetben a tervdokumentációban meghatározottaknak megfelelően kell elvégezni, amely egyértelműen tartalmazza a megfelelőségi feltételeket, a vizsgálati módszerre vonatkozó előírásokat,

ellenőrzési

helyeket.

A

hőkezelő

eljárásokat

olyan

eszközökkel,

berendezésekkel kell elvégezni, melyek el vannak látva kalibrált mérő és szabályozó berendezésekkel, és megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

37

A hegesztéseket és hegesztési eljárásokat, olyan berendezésekkel és személyzettel kell megvalósítani, akik/amik a jogszabályokban előírt minősítésekkel rendelkeznek. Az ellenőrzések, vizsgálatok eredményét a „D” tervben, vagy külön jegyzőkönyvben kell szerepeltetni. 5.5 A hegesztési eljárások vizsgálatának módszerei A hegesztési eljárások vizsgálatára számos módszer létezik. Az Oiltech Kft igyekszik minél tökéletesebb mérések elvégzésére. A mérésekkel igazolhatók a termék minőségi jellemzői, megfelelősége. Ezért elengedhetetlen, hogy a termék jellegének megfelelő ellenőrzési módszert alkalmazzák. A kft-ben megvalósuló hegesztési ellenőrzések fajtái: Szemrevételezés (VT): minden esetben alkalmazzák. A vizsgálat szabad szemmel vagy kézi nagyítóval történik. Az ellenőrzés kiterjed a varrat nagyságára és a felületi hibákra (szabálytalan varratfelület, repedés, gyökhiba, szélkiolvadás, salakmaradvány stb.). Általában valamelyik másik vizsgálati módszer kiegészítéseként szokták használni. Radiológiai vizsgálat röntgensugárral (RT): a röntgenfilm felfogja a sugárzás egy részét, így láthatóvá válnak a varratokon lévő hibák. Vizsgálat mágnesezhető porral (MT): a vizsgálat lényege, hogy a mágneses erővonalakat eltérítik a felületen lévő, vagy felületközeli kötési hibák. Ultrahangos vizsgálat (UT): hossz- és keresztirányú varratok egyaránt ellenőrizhetők a módszer alkalmazásával. Az eljárás azon az elven alapul, hogy az ultrahang visszaverődik a szilárd testek határfelületéről és a repedés jellegű hegesztési hibákról, egyaránt visszaverődik, így ellenőrizhetők a kötések minőségi állapota. Ha tehát a vizsgált anyagban nincs anyagfolytonossági hiány, akkor a határfelületről verődik vissza a hang, ha van anyagfolytonossági hiány, akkor pedig az ultrahang több helyről verődik vissza. Viszonylag nagy falvastagságnál alkalmazzák. Penetrációs vizsgálat (PT): ilyenkor a vizsgálandó területet alaposan kell megtisztítani a szennyeződésektől, majd általában egy szabad szemmel is jól látható színnel, ultraibolya fényben fluoreszkáló festékkel fújják be a vizsgálni kívánt felületet, így az esetleges repedésekbe jut a festékanyag. Ezt az idegen anyagot eltávolítják, majd a felületre felkenik az előhívó réteget, ezt szintén jól látható színű kell, hogy legyen, de olyat kell alkalmazni, amin jól látható lesz az első folyamat során használt festékanyag. A visszaszivárgott festék az előhívó rétegen láthatóvá válik, így a repedések pontos helye és mérete ismertté válik. A varratok vizsgálata minden esetben a varrattérkép segítségével történik, melyet a 2. számú melléklet mutat be. Minden esetben a tervrajzoknak megfelelően készül. A rajz 38

alapján elkészül a hegesztési és vizsgálati terv. A tervben meg kell jelölni a gyártmány számát, a gyártási egység megnevezését, a gyártmány megnevezését. Fel kell tüntetni az előzőekben elkészült varrattérképen megjelölt hegesztés varratszámát, a varrat méretét, hegesztési utasítást, a roncsolásmentes vizsgálat módszerét. A rajzon feltüntetik a termék megnevezését, gyártási számát és a jóváhagyó minőségügyi vezető aláírását. A készüléken minden szükséges hegesztési varrat jelölve van. A varratok jelölése általában betűk és számok segítségével történi. A betűk a hegesztési varrat típusát jelölik: F: sarokvarrat, R körvarrat, P beültetés, L hosszvarrat. A számok a varratok könnyebb azonosíthatóságát biztosítják. Az Oiltech Kft-nél csak minősített hegesztők dolgozhatnak. A minősítéseket évente megújítják, ezzel is csökkentve a hibalehetőségek számát, a termék minőségének sérülését. Az Oiltech Kft az MSZ EN ISO 3834-2:2006 szabványban foglaltaknak megfelelően szem előtt tartja a fémek ömlesztőhegesztésével kapcsolatos teljes körű minőségirányítási követelményeket. A szerelés a termék összeállítási rajza, vagy szerelési vázlat, szerelési utasítás alapján történik. Az összeszerelt termék sikeres működés- és nyomáspróba elvégzése után minősíthető megfelelőnek. A nyomáspróba minden esetben a MEO és külsős átvevő (TÜV szakemberei) jelenlétében történik. Dokumentáció az ellenőrzési és vizsgálati lapokon kerül feltüntetésre. Ha termék, vagy alkatrész nem elégíti ki a vevő által meghatározott követelményrendszert, akkor a termék, vagy alkatrész nem megfelelő. Megfelelő a termék abban az esetben, ha az teljes mértékben megfelel a vevő elvárásainak és a szabványpontokban rögzítetteknek. Az Oiltech Kft olyan ellenőrzési eljárásokat alakított ki és működtet, amelyek biztosítják, hogy csak olyan termék kerülhessen forgalomba, mely teljes mértékben megfelel a vevő igényeinek és nem veszélyes a felhasználóra és a környezetre. A nem megfelelőségek előfordulhatnak: -

terméke előállítása során

-

a vevő által, üzembe helyezés után észlelt hibák

-

az irányítási rendszer működésében észlelhető hibák

A hibás termékekről vagy alkatrészekről minden esetben a MEO-nak Eltéréslapot kell felvenni. A Vállalkozás meghatározza az intézkedésért felelős személyt, aki dönt a darab további felhasználásáról. Mely lehet: -

Beépíthető: akkor, ha a tervező vagy felhasználó engedélyezi

39

-

Javítható: akkor, ha hibás alkatrész a javítás után is megtartja működési funkcióját, és a tervező a javítást engedélyezi, szükség esetén javítási technológiát készít. A javítás módját a tervező határozza meg. A javított terméket ismét ellenőriztetni kell az eredeti követelmények szerint.

-

Nem javítható: akkor, ha az eltérés nagysága nem felel meg az alkatrész iránt támasztott követelményeknek. Selejtezni kell. Az eltérés okozóját meg kell nevezni, a hiba okát meg kell határozni (személy, tervezési vagy géphiba). A javítás miatt ráfordított többletköltséget a számvitel határozza meg. A kártérítés nagyságát az ügyvezető dönti el.

-

Más termékhez felhasználható: más termék alkatrészeként felhasználható. Engedélyeztetni kell, nem minden esetben lehetséges.

A javíthatónak ítélt terméket sárga, a selejtezésre ítélt terméket piros színnel kell megjelölni és a jó termékektől elkülönítve kell tárolni. A nem megfelelőségek okainak kivizsgálását az üzemvezető a MEO és irányítási rendszervezető közösen végzik, hogy a termékekkel, folyamatokkal kapcsolatos eltérést felfedjék és meghozzák a megfelelő intézkedést. A minőségügyi rendszer alkalmasságának vizsgálata, a folyamatok rendszerszintű ellenőrzésének alapvető módszere. a belső audit. Ilyenkor megvizsgálják, hogy a rendszer megfelel-e

a

tervezett

intézkedéseknek

és

a

szabványok

által

támasztott

követelményeknek. A belső auditok gyakoriságát és az auditálás súlypontjait minőségügyi szempontból az érintett termékek jelentősége, funkciója, a tevékenységek, a folyamatok és az eljárások fontossága, a Környezetvédelem (KIR) és Munka, Egészség és Biztonságvédelem

(MEBIR)

működését

az

egyes

folyamatok

környezeti,

ill.

munkabiztonsági kockázata határozza meg. Az auditok tervezésénél természetesen figyelembe kell venni a termék előállításnál szerepet játszó MSZ EN ISO 9001:2008, MSZ EN ISO 14001:2005, MSZ 28001:2003 szabványok vonatkozó fejezete auditálásra kerüljön. Az auditprogramok összeállításánál figyelembe kell venni az előző évek audit eredményeit, az egyes területek állapotát, fontosságát, az érintett tevékenységek környezeti jelentőségét és a tevékenységekkel kapcsolatos munkahelyi kockázatértékelést.

40

6. A folyamatok során fellépő problémák, hibák azonosítása, elemzése Mivel az Oiltech Kft tevékenységét az integrált vállalatirányítási rendszer keretében végzi, ezért jellemző rá a folyamatszemléletű megközelítés. Fontos, hogy a hibákat időben felismerjék, azonosítsák, és az okokat feltárják, hiszen ez a többi előállítási munkafázisra is kiterjed. A termelés minden folyamatában vannak kritikus pontok, melyekre fokozottan oda kell figyelni a zavartalan és megfelelő működés érdekében. A siker egyik tényezője a folyamatos fejlődés. A vállalatok ennek segítségével erősíthetik piaci pozíciójukat. A fogyasztói igények változására azonnal kell reagálni, hiszen a piacon már számos konkurens cég tevékenykedik, hasonló termékeket kínálva. Hiba az előírt minőség paraméter nemteljesülését, hiányos állapotát, vagy az előírásoktól való eltérését jelenti. A hibajelenség a feldolgozási folyamat során fellépő hiba, hiányosság megjelenési formája, melyre a folyamat minősítése során derül fény. A gyártási technológiától és magától a problémától függ, hogy mekkora a hiba mértéke, milyen gyakorisággal fordul elő. A hibaforrások okaira sokszor csak következtetésekből jöhetünk rá. Ezért is fontos a termelési folyamaton belül az azonosíthatóság, így minden szakaszban vizsgáljuk az eljárások kimenetelét, és már a folyamatok között be lehet avatkozni az észlelt hiba megszüntetése érdekében. A hibakövetkezmény a hiba jelenségének hatása a termelés végkimenetelére. Elvileg indokolt lenne minden hiba megszüntetése, de a gyakorlatban ez nem mindig így van, hiszen sokszor a kiküszöbölendő hiba és a megelőző tevékenység bevezetése között költségszempontból nagy eltérés van. Az elemzéseknél egyaránt fontosak a tényleges, ill. a potenciális hibaokok feltárása és elemzése. Ezekhez számos elméleti módszer áll rendelkezésünkre. Vannak, amelyek a hibakezelés több szakaszában is sikeresen alkalmazhatók. A technikák egyik csoportját a feltáró, problémakiemelő módszerek alkotják. Ezek ahhoz nyújtanak segítséget, hogy megismerhessük az esetleges problémák mértékét,

ezáltal

rangsorolni

tudjuk

a

hibákat,

előfordulási

gyakoriságuk

és

következményük súlyossága szerint. A következő módszerek a hibaokok megtalálására és a javító intézkedések tervezésére irányulnak. Ezekhez már a hibafeltáró eljárások nyújtanak alapot. A hiba okára vonatkozó vizsgálati, elemzési technikákat tartalmaznak. A vállalatnál végezhető vizsgálati módszerekhez a rendelkezésre álló dokumentációk, feljegyzések és mérési vizsgálatok biztosítanak adatokat. Sok helyen, a tevékenységtől és a

41

cég méretétől függően alkalmazzák a kérdőíves módszereket is. Ezek az információk részben szubjektívek, nem minden esetben használhatók fel teljes mértékben az elemzésekhez. Sokszor a munkavállalók magánvéleményét is tartalmazzák, némely esetekben a dolgozók vezetőséggel szembeni elfogultságával is kell számolni. Az Oiltech Kft-nél alkalmazott minőségirányítási rendszer szigorú követelményrendszert ír elő a dokumentációk és vizsgálati tervekre vonatkozóan. Alapjegyzéket kell készíteni és az meg kell őrizni, vagy azzal egyenértékű dokumentumkezelési eljárást kel fenntartani minden olyan működési egységre vonatkozóan, amelynél a dokumentumkezelést a minőségirányítási rendszer előírja. A minőségi gyártás fontos követelménye az ellenőrzés tényének és eredményének egyértelmű dokumentálása, a menet közbeni problémák és azok megoldására tett intézkedések

rögzítése,

hibás

munkavégzés

esetén

a

felelősök

egyértelmű

megállapíthatósága, az elvégezett műveletek azonosíthatósága. A minőséggel, környezetvédelemmel, munkabiztonsággal kapcsolatos feljegyzések egyértelműen hozzárendelhetők a tevékenységekhez, folyamatokhoz. A feljegyzések készítői minden esetben felelősek a tartalom helyességéért és az egyértelmű beazonosíthatóságért. A minőségi feljegyzések és a vevőkre vonatkozó feljegyzések megőrzésének időtartamát az érvényes törvényi, és kereskedelmi-jogi szabályozások, és a vevők

speciális

követelményei

határozzák

meg.

A

termékfelelősségből

adódó

követelményeket szigorúan veszik figyelembe. Az alkalmazott ipari szabványokban meghatározott feljegyzéseket meg kell őrizni, legalább 5 évig minden esetben. A legyártandó terméket a Gyártmánykísérő lap minden termelési fázisban nyomon követi. A műveletterven szereplő első munkafázis megvalósításával kerül kiadásra. Az adott megmunkálási szakasz befejeztével a kísérő dokumentumot hitelesítik, a szükséges azonosítási jelzőszámokkal ellátják, majd továbbítják a következő megmunkálási fázis munkaállomására. A kiinduló azonosító jelöléseket (anyagminőség, adagszám, próbajel) a gyártás egész folyamatában fenn kell tartani a darabolási művelettől egészen a késztermékig. Jelölés nélküli munkadarabok nem lehetnek, még ideiglenesen sem. Az Oiltech Kft-nél

elsősorban a munkafolyamatokat a helyszínen különböző

mérőeszközök és berendezések segítségével vizsgálják, melyekről feljegyzések készülnek minden esetben. Erre használják a gyakoriságvizsgálatokat. Ezt a vizsgálati formát általában olyan esetekben használják, amikor a termék jellegéből kifolyólag soktényezős, több munkafázisból álló tevékenységek eredményességét akarják vizsgálni. Ilyenkor a vizsgált tényezők számát, a vizsgált jelenség előfordulását kell figyelembe venni. 42

Alkalmazhatják a munkafázisok egészére, illetve mintavételes ellenőrzéssel. A mintavételes ellenőrzés során nem minden egyes darabot vetnek a vizsgálat alá, csak a véletlenszerűen kiválasztott darabokat. A vállalatnál minden folyamat szabályozva van, a minőségirányítási rendszer által támasztott követelményeknek megfelelően minden megmunkálási szakaszban történnek minőségi megfelelésre vonatkozó vizsgálatok. Így minden munkafázis ellenőrzésre kerül. Mivel a vállalat profilját elsősorban a hegesztési, kismértékben szerelési munkálatok határozzák meg, így az ellenőrzések a varratok vizsgálatára irányulnak elsősorban. A következőkben szeretném elvégezni a hibák azonosítását, analizálását és az ok-okozati viszonyok megismerését, valamint a megoldási javaslatok megismerését. A következő ábra azt szemlélteti, hogy az Oiltech Kft működése során fellépő hibákat milyen folyamatok által próbálják szabályozni. Hibakezelés folyamata

5. ábra: Hibakezelés általános modellje15

15

Saját készítésű ábra

43

6.1 Mérések eredményének kiértékelése Az Oiltech Kft rendszeresen, különböző módszerek szerint gyűjti az adatokat különböző forrásokból, hogy értékelni tudja a tervek és célok alapján az irányítási rendszer működőképességét. Ez fontos, hogy meg tudja ítélni a rendszer működésének hatékonyságát és azokat a folyamatokat, amelyek változtatására van szükség. Az összegyűjtött adatok feldolgozására a vállalkozás különböző módszereket alkalmaz a teljesítmény kiértékelésére. A módszerek mennyiségi, minőségi jellemzők gyűjtésére, mérésére és a tapasztalatok, észrevételek elemzésére terjednek ki. 6.2 Statisztikai módszerek alkalmazása A statisztikai módszerekkel történő adatfeldolgozásra a következő alkalmazásokban kerülhet sor: -

helyesbítő és megelőző intézkedések hatékonyságának elemzése

-

selejt mennyiségének elemzése

-

vevői reklamációk, észrevételek esetében

-

átvételi, folyamatközi és végellenőrzés eredményeinek kiértékelésére.

A feljegyzett adatok alapján, melyeket a mérések során kaptak, statisztikákat készítenek, hogy milyen hegesztési hibák, milyen gyakorisággal fordulnak elő. A hegesztésekre vonatkozó mérési adatokat megadják darabban és folyóméterben egyaránt (varrathossz). Ez a mérések elemzéséhez nyújt segítséget. A varratok vizsgálatánál a varratok minősítése kétféle lehet: megfelelő és nem megfelelő. Összesen 2219 varratot vizsgáltunk, ezekből 94 darabot minősítettek nem megfelelőnek, ez 4,24%-os hegeszési hibát jelent. Ha a folyóméterben mért adatokat vizsgáljuk, akkor a 2219 varrat összesen 1705,5 fm, ebből 39,54fm volt hibás, ami az összes varrathoz mérve 2,32 %-os hibát jelent. A mérések során tapasztalt hibákat az eltéréslapon jelölik. A vizsgált időszakban a leggyakoribb hibák a következők voltak: Leggyakoribb varrathibák

28% Gázzárványos varrat Gyök átolvadási hiba 11%

61%

Gyökszélbeégés

6. ábra: Leggyakoribb varrathibák Forrás: Saját készítésű ábra

44

Leggyakoribb varrathibák Gázzárványos varrathiba keletkezik, amikor a megolvadt fém gázokat nyel el dermedéskor a környezetéből, a gázoldó képesség ez által csökken, a gázok a varratban maradnak. Belső hibát jelent, de nem jelent önmagában komoly veszélyforrást. Csoportosan és elszigetelten is előfordulhatnak. A gázzárvány szemrevételezéssel nem állapítható meg, további vizsgálat szükséges kiszűrésére. A hegesztési kötésekben bizonyos mértékig megengedett eltéréseket határoznak meg. Általában a felület nagyságától és a készülék rendeltetésétől függően némely esetben megállapítják a megengedhető legnagyobb eltérési értéket Gyök átolvadási hiba: nem kielégíthetően áthegesztett a keresztmetszet. Az anyagok közötti kötés nem megfelelő. Gyakorlatilag a gyök és a hegesztőanyag nem olvad össze. A hegesztésnél nem megfelelő a hőbevitel. Gyökszél beégés akkor keletkezik, ha a hegesztéshez használt alapanyag nincs megfelelően előkezelve (darabolás, tisztítás). Általában az anyagok összekapcsolódási pontjánál lép fel probléma. Az összeillesztendő anyagok falvastagsága nem egyenlő, sok helyen vékonyabb, így az anyag átég. Méretbeli pontatlanságokból ered, az előkészítés során fellépő hiányosságok eredménye. Az elemzések szempontjából nagyon fontos, hogy mindig csak azokkal a problémákkal foglalkozzunk, melyek valóban lényegesek a vállalatirányítás szempontjából. A gazdaságosság és a kapacitáskihasználás szempontjából is lényeges, hogy alkalmazzuk a súlypontkiemelés módszerét. Ennél a lépésnél a statisztikai- elemzés módszerét alkalmaztam. A módszer lényege, hogy a rendelkezésre álló információhalmazból csak a lényeges elemeket válasszuk ki és csak azok kiértékelésével, foglalkozzunk. Az elemzés első szakaszában összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló hegesztési hibákat az Oiltech Kft-nél. A vizsgált időszak 2010. első negyedéve. Hibafajták gyakorisága Varrathibák Gázzárványos varrat Gyök átolvadási hiba Gyökszélbeégés Összesen:

db. 58 10 26 94

% 61,7 10,6 27,7 100

1. táblázat: Hibafajták gyakorisága Forrás: Saját készítésű táblázat

45

A hibaforrások és a problémamegoldások elemzésére többféle módszer áll rendelkezésre. A probléma jellege határozza meg, hogy melyik technikát kell alkalmazni, ugyanazon hibaforrás feltárására egyszerre több módszert is használhatunk. Dolgozók teljesítményének felmérése A statisztikai módszereket nem csak az egyes hibák gyakoriságának feltárására használják, hanem a módszer kiválóan alkalmas a dolgozói teljesítmények mérésére. A következőkben elkészítettünk a cégnél egy munkakörre specializálódott szakemberek hegesztési munkáinak feljegyzéseiből egy féléves statisztikát. A következő táblázat a hegesztők munkájának alakulását mutatja be, 2010. I félévében. Hegesztés értékelése 2010 I.-félév Hegesztő Átmérő 0-60,3

DV-05 NM MF F 17 2 4

IM-17 NM MF F 1

0

LS-13 NM MF F

25

57

2

17

0

12

0

29

1

47

4

13

1

7

1

30

1

12

0

1

0

4

0

9

0

19

1

6

0

2

13

0

0

19

1

49

0

159-168

18

1

8

0

40

2

219

5

0

58

2

15

0

273

2

0

0

323

2 12 7 41 1 20 4

1

15 15 1

8,5

LS-11 M NM F F

20

26

17

SB-61 NM MF F

3

108-114

97 33 9 31 5

LS-02 NM MF F

72

2

9

LS-01 NM MF F

0

59

323 felett Össz.Db/NM F Össz fm/NMF

BU-15 M NM F F

2

89

11

PV-10 NM MF F

1

56

3

0

3 17

17 9

5

4

70

0,83

12

3 33 5 39 1 40 0

1

5

3

0 2 40 9

0

17 20

48

3

15

22

0,55

56

2

86 67, 5

5 0,83

75 57 9 52 3

0 14 0

6

1

10

1

18

110 54, 5

6

76

3

1,44

49

1

7,35

Hiba % (Db)

4,14 %

5,01 %

2,79 %

5,12 %

6,25 %

5,81 %

3,11 %

5,45 %

3,95 %

Hiba % (fm)

4,17 %

1,27 %

1,19 %

3,75 %

2,50 %

1,23 %

1,41 %

2,64 %

2,04 %

2. táblázat: Hegesztők munkájának értékelése Forrás: Saját készítésű táblázat

A hegesztő szakembereket kódokkal jelölik az egyszerűség kedvéért. Minden kód két számból és két betűből áll. Baloldalon a vizsgált hegesztési paraméterek vannak megadva, azaz a varratok típusai. Darabban és folyóméterben egyaránt láthatóak az eredmények. MF rövidítés a varratok megfelelőségét, míg a NF pedig a nem megfelelőséget jelöli. A dolgozók teljesítménye nem hasonlítható össze teljes mértékben, hiszen a minősítésüknek megfelelően nem azonos munkákon dolgoztak, a varratok típusa eltérő volt bonyolultság, alkalmazott technológia alapján.

46

A hibaszázalékok darabban mért arányai minden esetben magasabb értékeket mutatják. Ennek egyik oka, hogy a hegesztéseket darabszám szerint értékeltük, függetlenül attól, hogy egyes esetekben hosszú körvarratokról volt szó, míg másik esetekben pedig kisebb volumenű munkálatokról. A folyóméterben mért értékek kisebb hibaszázalékot mutatnak. Itt jobban kitűnik a hegesztések minősége. Tisztán látszik, hogy némely varratok hosszabbak voltak, így valamilyen szinten nagyobb volt a hibalehetőség. Az Oiltech Kft célkitűzései közé tartozik többek között, hogy a hegesztési szakemberek munkájánál minden esetben 5% alá csökkentse a hibák arányát. Ez különböző gépekkel, berendezésekkel lenne megvalósítható (pl.: hegesztőrobot) A statisztikai tábla adatai alapján a dolgozókat nem marasztalják el. Ezek az adatok a képzés szükségességét, és jellegének meghatározásában nyújt segítséget. Az adatok alapján azt szeretné a vállalt vezetési felmérni, hogy melyik dolgozónak milyen továbbképzésre van szüksége. A tréningek a dolgozók szaktudásának folyamatos javítására törekszenek. Ezt úgy kívánják elérni, hogy mindenki a szakterületének és a munkájának leginkább megfelelő képzésben részesüljön. 6.3 Pareto-elemzés A Pareto-elemzés alapelve, hogy a problémák 80%-át az okok 20%-a okozza. A minőségirányításban ez azt jelenti, hogy a problémák kis hányada okozza az egész rendszerben fellépő problémák többségét. Mivel folyamatszemléletű megközelítésről beszélünk, ezért a hibák generálódnak az egész rendszerben. Jelentős szerepet kap az idő tényezője, minél hamarabb cselekszünk, annál kevesebb hibával kell számolnunk. Az elv alkalmazásának segítségével a főbb problémakörökre és azok okaira koncentrálhatunk. A rendszerben számos hibalehetőség van, mindet számba venni szinte lehetetlen. Ki kell szűrni, hogy melyek a főbb hibák, annak okai. Ezzel az eljárással csak a fontosabb tényezőkkel kell foglalkozni. Ez elősegíti a gyors munkát, hiszen a főbb problémákra koncentrálunk csak. Csökkenti annak a lehetőségét, hogy eltérjünk a kitűzött céltól, és hogy eltávolodjunk a valódi problémáktól.

47

Varrathibák hibaszám szerint rendezve 70

Hibaszám db

60

58

50

Gázzárványos varrat

40

Gyökszélbeégés Gyök átolvadási hiba

26

30 20

10 10 0 Hibafajta

7. ábra: Varrathibák előfordulási szám szerint rendezve Forrás: Saját készítésű ábra

6.4 Ishikawa-diagram A hiba kialakulását okozó összes probléma azonosítása és a kapcsolódási pontjaik meghatározása. Az összes lehetséges hibaok közül ki tudjuk választani, hogy mire kell különösebb figyelmet szentelnünk. Kaoru Ishikawa fejlesztette ki az 1950-es években. A szakirodalmakban leggyakrabban okokozati, vagy halszálkadiagramnak nevezik. Ez utóbbi megnevezés a különleges alakjának köszönhető. A probléma áttekinthető megismerésére, feltérképezésére használják. Az összes problématényezőt feltárjuk. Az adatok az elemzések során kerülnek be a diagramba, folyamatosan kell bővíteni. A probléma megszüntetéséhez elengedhetetlen az okok megismerése. Ezek elemzése során juthatunk el a megoldáshoz. Az okok megjelenési formái, területei alapján soroljuk be őket a diagramba. Az okok jelentőségük és hatásaik alapján csoportosíthatóak. A módszer egyaránt irányulhat egy konkrét problémára, ill. az egész folyamatra. Az eljárás alkalmazása a hatékonyságot hivatott növelni. Az okok feltárásával könnyedén eljuthatunk a megoldáshoz. A valódi okokat kell feltüntetni, nem pedig a rendszer hiányosságaira kell hangsúlyt fektetni. Mindig a problémából kell kiindulni, majd az arra vonatkozó lényeges, főbb okokat kell összegyűjteni. A legfőbb kategóriák, melyek szerint vizsgáljuk a hibákat: az anyag (Material), ember (Man), eszköz (Machine), környezet (Method). A hibaokok leggyakoribb okozói ezek a tényezők. Ezekkel lehet a lehető legjobban kategorizálni az okokat. Természetesen ezek kibővíthetők a cég profiljának, a hiba összetettségének és bonyolultságának megfelelően.

48

A vizsgálati eljárás előnye, hogy az összes problémát összegezve egy diagramban láthatjuk. Ezzel átláthatóbbá válik, hogy valójában mi is a hiba legfőbb kiváltó oka, megkönnyíti a megoldási javaslatok kidolgozását. Hátránya viszont, hogy arra nem kapunk pontos választ, hogy ezek az okok milyen mértékben befolyásolják a végkimenetelt. Az ok-okozati diagram jól használható az Oiltech Kft gyakorlatában is. A mérésekből és azok további statisztikai elemzések végeredményéből egyértelműen látható, hogy a hegesztési eljárásoknál leggyakrabban előforduló hibajelenség a gázzárvány. Ezért most azt vizsgáljuk, hogy milyen tényezők vezettek a hibajelenség kialakulásához. Az okokat vizsgáljuk az emberi tényező, az anyag, a környezet és a hegesztéshez használt eszközök szempontjából. Ok-okozati diagram

8. ábra: A gázzárványos hegesztési varratok ok-okozati diagramja Forrás: Saját készítésű ábra

A főbb problémák csoportosítása Az elkészült diagram alapján a problémák főbb okai, csoportokba sorolhatók. Ezzel jól tudjuk szemléltetni, hogy melyik gyártási fázisban milyen kritikus pontok vannak, mik azok, amikre fokozott figyelmet kell fordítanunk. Ezek a következők: Beszállítók: fontos, hogy az alapanyagokat csak megbízható, minősített beszállítóktól szerezzük be, hiszen a gyártás alapanyagául fog szolgálni, a termék minőségének jelentős mértékben befolyásolják a felhasznált alap- és segédanyagok megfelelősége. Az anyagbeszerzés az egyik fő kritikus pont a termelési folyamatokban.

49

Emberi erőforrásokkal kapcsolatos hibaforrások: bár az Oiltech Kft-nél csak minősített hegesztők dolgoznak, a problémák jelentős részét mégis az emberi tényező okozza. Előfordulhat, hogy a dolgozó még kezdő, ezért sok feladat elvégzésére még önállóan nem alkalmas, de mivel a terméknek határidőre el kell készülni, ezért őt is be kell vonni a munkafolyamatokba. A megrendelések nagy része az egyedi igényeknek megfelelően történik. Sok esetben előfordul az a probléma, hogy a hegesztési varratoknak úgy kell elhelyezkedniük, hogy az az előállítás folyamatában nehezen megközelíthető. Ebben az esetben a szakember, bár rendelkezik a szükséges szaktudással, mégis előfordulhat, hogy hibázik. Egyedi feladatokat kell megoldaniuk, ez komoly szakmai kihívás számukra. A dolgozók szociális körülményeire is figyelemmel kell lennünk. A szellemi és fizikai állapot nagymértékben befolyásolja az alkalmazottak teljesítőképességét. A feladatok elosztását ennek megfelelően kell megoldani, ügyelni kell a szabadságolásokra, túlórákra. Az elsődleges szempont a minőségi termék előállítása a munka- és egészségvédelmi szabályzat betartásával. A tervezés során ügyelni kell a jogszabályi, baleset és környezetvédelmi előírásokra egyaránt. Tervezéskor kerülnek megállapításra a felhasználandó anyagok mennyisége és minősége, az ellenőrzés fajtája. Az ellenőrzés módszerének meghatározása azért kap kiemelkedő szerepet, hiszen ha a varratokat, anyagokat nem a megfelelő módszerrel vizsgáljuk, akkor lehet, hogy a hiba ténye nem kerül megállapításra, és ez tovább rontja a termék minőségét. Ha már a tervezési folyamatban hiba van, akkor az valószínűleg a termelés végkimenetelére is hatással lesz. Az Oiltech Kft-nél ez talán a legkisebb hibaforrás, hiszen a terveket külső szakértők is megvizsgálják, ha megfelelőek, csak ezután kezdődhet el a gyártási folyamat. Gyártási folyamat: a gyártási folyamatban kiemelkedő szerepet kap a hegesztés. Biztosítanunk kell a zavartalan munkavégzéshez a szükséges. Fontos a megfelelő hegesztési technológia kiválasztása. A hegesztéshez szükséges alap- és segédanyagokat megfelelő minőségben kell rendelkezésre bocsátani. Ellenőrzés, mérés: az előírásoknak megfelelően kell, hogy történjenek. A tervekben előírt vizsgálati módszert kötelező minden esetben alkalmazni. A szakemberek felelőssége, hogy a mérések megfelelően legyenek elvégezve, dokumentálva. Szerszámok, technológia biztosítása: a gyártási és mérési folyamatok csak abban az esetben végezhetők el, ha az ezekhez szüksége technikai felszerelés rendelkezésre áll. Szerelő eszközök nélkül nem lehet végrehajtani a munkálatokat. A gyártás végkimenetelét, a gyártást segítő eszközök minősége is befolyásolja. Ha azok minősége nem megfelelő 50

jelentős mértékben növelheti a gyártás időtartamát, ezáltal a kívánt határidők nem minden esetben tarthatók be. Valamint nagyon megnehezíti a dolgozók munkáját, nagyobb energia ráfordítással végezhetők csak el a feladatok. Az Oiltech Kft vezetősége minden esetben biztosítja a szükséges segédeszközöket és igyekszik a technológia korszerűsítésére. A folyamatos fejlődés szükségessége ma már nyilvánvalóan fontos tényező a minőségi termék előállításához. Oktatás: a dolgozók oktatása is kritikus pont lehet a vállalat tevékenységében. A dolgozóknak el kell sajátítani az új technológiához szükséges tudásanyagot, valamint biztosítani kell a korszerű termeléshez szükséges tudásanyagot. Az Oiltech Kft. Szakembereinek évente kötelező szakmai továbbképzéseken részt venni. A cég maga is szervez alkalmazottai számára kurzusokat, a kifogástalan munkavégzés érdekében. 6.5 Brainstorming (ötletroham, ötletcsiholás) A módszer lényege abban rejlik, hogy a már meghatározott problémára megoldásokat keressenek egy kötetlenebb légkörben. A csoportban bárki megoszthatja ötleteit, javaslatait. A lényeg, hogy tömör, gyakorlatias és kreatív, nem utolsó sorban pedig használható legyen az adott problémakör megoldásához. Az eljárás jól hasznosítható új problémák feltérképezésére, és a régi már felismert hibák új szemléletmóddal való megközelítéséhez. A módszert 1930-ban, Amerikában fejlesztették ki. Az intuitív eljárások közé tartozik, mivel a résztvevők fantáziájára, kreativitására épül. A cél a probléma, ill. a hibaokok feltárása, megoldási javaslatok keresése. A Brainstorming módszere csoportmunkában alkalmazható. Az emberek kreatív ötletei általában team munkában jobban megnyilvánulnak, egymás ötleteit kibővíthetik. A csoport egészének szakmai tudásán alapul. A probléma jellegének megfelelően történik a csoportban résztvevő szakemberek kiválasztása. Nagyon fontos, hogy kik lesznek a tagok, hiszen majd az ő szaktudásuk segítségével próbálnak megoldást találni a folyamatokban felmerülő hibák megoldására. Célszerű olyan embereket kiválasztani a feladatra, akik az adott területen végzik munkájukat. A tagok közül ki kell nevezni valakit, aki betölti a brainstorming csoport vezetői posztját. Ő fogja összesíteni a javaslatokat. Bár a Brainstorming módszer egy viszonylag kötetlen technika, mégis vannak bizonyos szabályok, melyeket nem árt tisztázni. Ilyenek például, hogy az ötletelés közben tilos a másik dolgozó által javasolt eljárást kritikával illetni. Ez a csoport többi tagjára is kihatással lenne, így valószínűleg a későbbiekben már nem lenne olyan felszabadult a légkör a csoportmunkában, ill. meggátolná a további javaslatok felvetését. Ha valamelyik 51

ötlet nem megfelelő, akkor annak javításán kell gondolkozni, nem teljes egészében elvetni. A résztvevőknek szabadjára kell engedni a fantáziájukat. Sokszor teljesen más dolgokról jutnak eszünkbe a legjobb megoldások. A legképtelenebb javaslat is tartalmazhat olyan részt, melynek bizonyos része még alkalmazható, vagy akár ezek a módszerek lehetnek a későbbi technológia alapjai. Minden felmerülő ötletet meg kell osztani a teamben, és közösen lehet a lehető legjobb megoldást megkeresni. Az ötletek kombinálhatók egymással lehet, hogy az egyik dolgozó által kínált lehetőséget egy másik dolgozó tovább fejleszti, vagy akár kiindulópontként is szolgálhat. A csoport létszám az adott vállalat, részleg nagyságától, a probléma összetettségétől függően változhat. Az sem jó, ha túl sokan vannak jelen, mert akkor nem jut mindenkire elegendő idő, nehéz rendszerbe foglalni a kapott válaszokat. A tagok különböző szakterületről érkezhetnek. Ez a hibák pontosabb megismerhetőségét, a megoldási javaslatok kivitelezhetőségét szolgálja. A módszer előnye, hogy rövid idő alatt megtalálhatjuk a megoldást, és viszonylag sok információt tudnak a tagok egymással megosztani. Hátránya viszont az, hogy nem biztosított a névtelenség, ezért sokan nem szólalnak fel, mert félnek javaslataik, és a vizsgált területek negatívumainak ismertetéséből fakadó esetleges következményektől. A Brainstorming módszer egyik továbbfejlesztett módszere a Brainwriting. Ebben az esetben a dolgozók írásban közlik javaslataikat. Így az anonimitás követelménye is megvalósulhat. Az ötletek kreatívabbá, felszabadultabbá válnak. Írásban általában közlékenyebbek vagyunk, mivel nem kell szembesülnünk a többi tag vélemény nyilvánításával. A néha abszurdnak tűnő gondolatokat sem fogjuk vissza írásban. Az Oiltech Kft-nél jól alkalmazható a módszer a mérések következtében feltárt hibák elemzésére. Az adatokat első lépésben statisztikai módszerekkel elemzik, így a leggyakoribb, az éppen aktuális, akár új eredetű hibák feltárására egyaránt alkalmas. Ilyenkor nem csak egy részleg munkatársai gyűlnek össze, hanem az érintett területekről érkeznek szakemberek, az adott problémakör bonyolultságának és az adott projekt nagyságának megfelelően. A megbeszélések alkalmával első lépésben ismertetik a problémát és annak komolyságát, és következményeit. A csoportos munkában általában a vezetőség egyik tagja, a minőségirányítási vezető, a hegesztőmérnök, a minőségellenőr, a műszaki vezető és a fizikai dolgozók vesznek részt. Általában a Brainstorming a jellemző, mivel itt a válaszok viszonylag hamarabb kiértékelhetők.

52

6.6 Minőségkör A minőségkör megalkotása szintén japánhoz kötődik. Ugyancsak csoportban végzendő elemzési módszer. Általában az egy munkahelyen dolgozók szűkebb csoportja, akik valamilyen oktatás után önként jelentkeznek a csoportba valamilyen probléma orvosolására. A módszer lényege, hogy ne csupán eseti összejövetelekről legyen szó, hanem folyamatosak legyenek ezek a szakmai konzultációk. Azonos munkahelyen, hasonló vagy azonos munkakörben dolgozók között általában jobb a megértés, szorosabbak az emberi kapcsolatok. Ez azért fontos, mert így kreativitásukat is jobban szabadjára engedik a dolgozók. Ehhez feltétlenül szükséges egy kötetlen légkör. Pszichológiai kutatások által igazolt a tény, hogy az egyének teljesítőképessége, kreativitása csoportmunkában sokkal jobb, mint egyedül. A csoport tagjai többnyire fizikai dolgozókból kerülnek ki. Nem minden esetben vannak kivételek, szakterülettől függően. A gyakorlati oktatás a szakmai ismeretek megújítására, és a problémamegoldó eljárásokra összpontosít. Előreviheti a csoport tevékenységét, ha egy nevesebb, külső szakembert hívnak meg ezekre az előadásokra. Ezzel is motiválhatók a dolgozók a minél jobb együttműködésre, a részvétel aktívabb lesz. A teljes önkéntességet nagyon nehéz elérni. Bármilyen jó legyen a cégen belüli légkör a dolgozókat motiválni kell. Ez általában a felsőbb vezetés részéről történik meg. A minőségkör alkalmazása csak abban az esetben lehet sikeres és akkor érhetnek el komolyabb eredményeket, ha a kör csak az adott szakterületre, az adott probléma tényre terjed ki. Megoldásokat, javaslatokat az összegyűjtött problémaféleségekre a csoport vezetője írásban összegyűjti, majd a vezetés elé terjesztik. Ennél az eljárásnál fontos szerepet kap a dolgozók motiválása. A dolgozókban tudatosítani kell, hogy a sikerek elérése rá is kedvező hatással lesz. Ha a cég teljesítménye, profitja nő, az a dolgozóknak is kedvező. A tagokat sikeres működés esetén célszerű minimum elismeréssel díjazni. Persze a szakmai továbbképzés már önmagában lehet ösztönző jellegű, hiszen a mai kilátástalan helyzetben a minél alaposabb szakmai tudás a biztos munkahely titka. És akár anyagi ösztönző eszközökkel, kisebb ajándékokkal is jutalmazhatják őket az eredményes munkájukért. Alapvető különbségek a Brainstorming és a Minőségkör módszere között, hogy az utóbbi egy konkrét szakmai kihívásra kíván válaszokat keresni. Csak szakemberek vesznek részt, egyazon területről. Míg a másik módszernél a folyamatszemlélet miatt minden vállalatnál lezajló folyamatot képviselő részleg jelen van.

53

Mivel az Oiltech Kft-nél az oktatás rendszeres, ezért megvalósítható lenne a minőségkör módszerének alkalmazása. Döntően a dolgozók egy szakterületet képviselnek. Leginkább műszaki kérdésekkel kapcsolatos problémák merülnek fel, melyek orvoslására általában csak maga a szakember találhatja meg a megoldást. Ehhez azonban nincs minden esetben elég idő. A módszer használatával a vezetőség biztosítana időt a dolgozók szigorúan szakmai konzultációjára. Ezek a módszerek a gyakorlatban nagyon elterjedtek. A gépesítés korában egyre inkább beigazolódni látszik, hogy szükség van az emberi munkára. A gépek irányítása sok esetben bonyolult folyamat, és nem elég hozzá egy karbantartó személy. Ezzel az eljárással a gyártás

adott

szakasza tökéletesíthető.

Biztosított

a dolgozók egymás közötti

kommunikációja. A részlegen belüli kapcsolattartásnak is fontos szerepe van a munkavégzésben. Mindig akadhatnak olyan kérdések, melyek megvitatása elengedhetetlen a munka és biztonsági előírások betartása érdekében. Alkalmazása nagyobb vállalatokban valószínűleg eredményesebb lehet. 6.7 PDCA ciklus A PDCA ciklus a problémák gyakorlati megoldására, folyamatos fejlesztésekre specializálódik leginkább. Problémafeltárásra és a megoldási javaslatok feltárására egyaránt alkalmazható. A folyamat négy szakaszból áll: tervezés, cselekvés, javítás, beavatkozás. A tervezés folyamatában a rendszer működése során fellépő problémák azonosítását, és elemzését végzi. Ebben a lépésben keressük az ok-okozati összefüggéseket, megoldási javaslatokat. Minden tudatosan végzett tevékenység első szakasza a tervezés. Nem csupán a termelő vállalatok esetében, hanem az élet minden területén. Tervezéskor figyelembe kell venni a tevékenység erőforrásigényét (alapanyag, emberi erőforrás). A beszerzéstől egészen a végső termelési lépésig minden tevékenységet, szükséges intézkedést meg kell határozni a termelési folyamatnak megfelelően. A végrehajtásnál a tervezés folyamatában feltárt megoldási javaslatok elemzése után a vállalat eldönti, hogy számára mely javítások elérhetőek, bevezethetőek. Az új eljárás bevezetését végre kell hajtani a gyakorlatban. Itt minden típusú tevékenységről beszélhetünk. A gyakorlatba ültetjük át a tervezés eredményeit, gondoskodunk a folyamat megfelelő működéséről. Az ellenőrzés szakaszában azt vizsgáljuk, hogy a bevezetett technika milyen módon valósul meg, milyen hatásai vannak a vállalat működésére. Javítja a folyamatok eredményeit, vagy további beavatkozás szükséges. Gyakorlatilag a bevezetett intézkedések 54

hatásait ellenőrzi. Ha nem megfelelő az elért eredmény, akkor további megoldásokat kell keresni a probléma orvoslására. Nem csak műszaki mérésekre korlátozódnak a vizsgálatok, hanem minden olyan mérésre, amely összefüggésben van a vállalatban megvalósuló értékteremtési folyamatok összehangolásával. A beavatkozási szakaszban az új technológiát integrálják a vállalatban működő irányítási rendszer folyamataiba. A fejlesztési módszer felhasználható további új technológiák kialakításánál. Gyakorlatilag a mérések eredményeit használjuk fel, ha szükséges átdolgozhatjuk a tevékenységeket a kitűzött cél elérésének érdekében. A folyamatok szabályozása csak úgy történhet meg hatékonyan , ha a rendszer működésére vonatkozó célok naprakészek és mindig hűen tükrözik a vállat által kívánt eredmény elérését. A minőségügyi tevékenységek középpontjában a folyamatok szabályozottsága áll. Itt gondolunk a műszaki, gazdasági szabályozottságra is. Szakaszos és rendszeres visszacsatolásokat kell megvalósítani, a helyes működés érdekében. A szabályokat a tevékenység jellegének és a vállalatok által megvalósítható technológiának, környezeti elemeknek megfelelően kell meghatározni. Az Oiltech Kft. Politikájában fontos szerepet tölt be a folyamatos fejlesztés, és az oktatás. Ezek segítséget nyújthatnak a problémák, hibák megelőzésében, valamint kezelésükben. A folyamatszemléletű

megközelítés

révén,

tekintettel

kell

lenni

a

feladatok

összehangoltságára, bonyolultságára a javító intézkedések bevezetésénél. Az egyes bevezetési lépéseket is gondosan elő kell készíteni, meg kell tervezni, éppúgy mint a gyártási folyamat tevékenységeit, ellenőrzéseit. Az elsődleges hibafeltárásokból származó adatokat elemzik, majd a rendelkezésre álló adatok alapján, gondosan előkészítik a javító intézkedések megtervezését. Lényeges dolog, hogy ne csak az adott munkaszakaszt vizsgáljuk, hanem az egész vállalati működésre vonatkozóan készítsük el a terveket. Mivel integrált rendszerről van szó, ezért a tevékenységek összhangban vannak egymással. Mindenképpen olyan új technológia, intézkedés bevezetésére van szükség, amely nem hátráltatja a többi részleg munkáját, nincsenek negatív következményei a többi munkafolyamatokra. Az intézkedések bevezetését szintén ellenőrzés követi, melynek végkimenetele kétféle lehet: szükséges, ill. nem szükséges további intézkedés. Amennyiben szükséges új intézkedés bevezetése, abban az esetben a javító intézkedések folyamata előröl kezdődik. A következő ábra a beavatkozás lépéseit, tevékenységeit mutatja be a vállalaton belül.

55

Szükséges javítások, fejlesztések folyamatábrája az Oiltech Kft-n belül

9. ábra: Fejlesztések, javítások folyamatábrája az Oiltech Kft-n belül16

16

Saját készítésű ábra

56

7. Javaslatok a minőségirányítási rendszer javítására Tapasztalataim szerint az Oiltech Kft-ben a minőségirányítási rendszer megfelelően működik. A termékek előállításával kapcsolatos előírások maximálisan teljesülnek. A dokumentációkat a dolgozók a minőségirányítási rendszerre vonatkozó utasításainak megfelelően töltik ki. A Gyártmánykísérő lapok a termékeket az előállítási folyamat minden szakaszában követik, szakszerűen vannak vezetve. 7.1 Vállalatirányítási rendszer bevezetése Véleményem szerint, a vállalatnál dolgozó szakemberek munkáját jelentősen segítené egy integrált vállalatirányítási rendszer alkalmazása. Jelenleg sajnos ilyen nem működik, így a vállalat területei között nincs folyamatos információáramlás, a nyilvántartások nem naprakészek. Integrált vállalatirányítási rendszer segítségével a vállalat tevékenysége által szükségesnek ítélt adatok egy helyen tárolhatók, az egyes programrészek funkcionálisan függnek egymástól. Így könnyen nyomon követhetők lennének a vállalaton belüli anyagmozgások, mindig pontos irformáció állna rendelkezésre a termelés aktuális fázisáról, az egyes határidőkről. Fontos lenne továbbá, mert nem kéne az adatokat többször rögzíteni, így jelentősen leegyszerűsíthetné a vállalaton belüli adminisztrációs feladatokat. Ezzel is csökkentve a hibalehetőségeket,

melyek

a

különböző

emberek

által

feldolgozott

adatokból

következhetnek. Egy ilyen rendszer automatikusan frissíti a bevitt adatokat, tehát ha mondjuk a raktárból kivételezés történik, akkor az azonnal megjelenne a rendszerben és így új megrendelés esetén azonnal láthatóvá válna az anyagszükséglet, valamint szükséges javítások elvégzése esetén is. Elsősorban azoknak a cégeknek van szükségük ilyen rendszerre, ahol szükséges a részlegek közötti folyamatos kommunikáció, az egyes részlegek hatékony működéséhez szükség van a másik részleg naprakész adataira. Ma már számos szolgáltató kínál ilyen rendszereket. Véleményem szerint nem szükséges egy komplett rendszer megvásárlásra, mint például az SAP. A cég méretéből adódóan indokolatlan lenne, nem is beszélve a vele kapcsolatban felmerülő költségekről. Most már készítenek egyedi igényeknek megfelelően vállalatirányítási rendszereket. Ezek előnyei, hogy kevésbé költségesek, egyediek, nincsenek felesleges, kihasználatlan

57

modulok, átláthatóak, valamint általában a szolgáltatók biztosítják az alkalmazottak oktatását, és vállalják a rendszer aktualizálását, ill. karbantartását. A kialakult gazdasági verseny miatt, ma már elengedhetetlen a gyors reagálás, a naprakész információ a vállalat működésénél. Minőségügyi szempontból is rendkívül fontos, hogy az anyagok visszakereshetők, minőségi kifogás estén. Természetesen szükséges a rendszer hatékony működtetéséhez az alkalmazottak pozitív, a cég irányába elkötelezett gondolkodásmódja is. Ezért látom indokoltnak egy ilyen rendszer bevezetését. 7.2 Hegesztő robot alkalmazása Egy új beruházási projekt kezdődött meg az elmúlt években az Oiltech Kft-nél. A beruházási munkálatok már lassan befejeződnek. A cég versenyképességének megőrzése érdekében felismerte a piacok által támasztott újdonságok iránti igény szükségességét. Ezzel próbálja a minőségi munka biztosítását, a hegesztésből származó hibák minimalizálását, valamint a megrendelések gyártásának, szerelésének idejét lerövidíteni, így hamarabb lehet majd kivitelezni az újabb munkákat. A hegesztési munkálatoknál hatalmas segítséget nyújthatna a szakembereknek. A munkavégzés leegyszerűsödne, hiszen csarnokban, az időjárás viszontagságai nélkül, végezhetik munkájukat. A hibák okai többnyire az emberi mulasztásokra, a szakértelem hiányosságára és egyéb valószínűsíthetően szociális okokra (fáradtság) vezethetők vissza A berendezés alkalmazása révén a folyamat automatizált lenne. Persze még továbbra is fontos szerepet játszana az emberi tényező, hiszen a berendezést megfelelően képzett szakember használhatja. A kívánt eredmény eléréséhez pedig elengedhetetlen a berendezés rendeltetésszerű használata. A hegesztőrobot egy komplett műszaki megoldást kínál a kivitelezendő feladatok megoldására. Jelentősen csökkenhetne az energiafelhasználás, ami a környezetvédelem és az erőforrások szűkössége miatt igen jelentős szerepet játszik a mai gazdasági versenyben. A beruházás megvalósításával elsődleges cél a hiba előfordulások 5% alá csökkentése lenne. 7.3 Hibakatalógus Vizsgálataim alapján hasznos lenne a gyártás során felmerülő hibákból egy hibakatalógus összeállítása. Így az új munkavállalók és azok a szakemberek, akik a hibák valamelyikét rendszeresen elkövetik, tájékozódni tudnának a hegesztési és szerelési munkálatok veszélyességi pontjairól. A technológiai üzemekben lévő folyamatok biztonságtechnológiai elemzésére hozták létre. Szerepelnek benne azok a problémák is melyek nem közvetlenül hatnak a termelésre, nem 58

taroznak a veszélyes hibák közé, de hatásukkal számolni kell. A katalógus összeállításának elsődleges célja, hogy azonosítson minden olyan veszélyhelyzetet, amely a tervezett gyártási mechanizmustól való eltérést eredményezi. Olyan személyek állítják össze, akik munkájukat kiválóan végzik, és a legkisebb hibaszázalékkal dolgoznak. A katalógust gyakran kockázati mátrixszal egészítik ki, amely tartalmazza a nem kívánatos következmények súlyosság és bekövetkezési valószínűség szerinti minősítését. Az esetleges

műszaki

védőintézkedések

és

kockázatelemzések

szükségességének

rangsorolását is megtalálhatjuk benne. Így nem csupán a mérésekből származó feljegyzések állnának rendelkezésre az új munkavállalók számára. Ezzel is jelentősen lerövidíthető lenne a betanulási fázis, elősegíthetnénk az új dolgozók beilleszkedését. A katalógusban szerepelnének a termelési folyamatok szakaszai, az egyes tevékenységek pontos műszaki adatai és a folyamatleírások, valamint a mérésekből származó eredmények, a leggyakoribb hibaforrások és veszélyességi jellemzőik. Mivel a dolgozók szakmai továbbképzése az Oiltech Kft-n belül valósul meg, csak a vállalat dolgozói vannak jelen, ezért hasznos lenne a katalógus áttanulmányozása. Mivel a vállalat minőségirányítási rendszerének egyik alappillére a folyamatos fejlődés, ezért a lehetséges hibák csökkentése, a gyors reagálás és a folyamatos képzés elengedhetetlen. Ezek a tényezők nem csupán a termékek műszaki paramétereinek tulajdonságaira vannak kihatással, hanem egyúttal a cég kedvező megítélésénél is szerepet játszik. 7.4 Hibaköltség elemzés Az Oiltech Kft-nél a megállapított hibákból statisztikai elemzéseket készítenek, így azonosíthatók a főbb okok és hibák, de költségtényezőket nem rendelnek hozzá. Tehát a Pareto-elemzés nem teljes egészében kivitelezhető. A projektekhez kapcsolódóan meg van állapítva a selejt mennyisége és annak értéke, de nincs folyamatokra, problémakörökre lebontva. Persze a módszer alkalmazását az is nehezíti, hogy az egyes alapanyagok nem projektekhez kapcsolódnak, hanem több megrendelésnél felhasználják. Például a lemezeket nagy mennyiségben vásárolják meg, de nem feltétlenül szükséges az összes felhasználása. Az összes hibaköltség megállapításra kerül, de azt nem látják ezekből, hogy melyik terület továbbfejlesztésére kéne nagyobb hangsúlyt fektetni. Például, hogy melyik részlegeken mekkora költségveszteséggel járnak az egyes munkafolyamatok.

59

Véleményem szerint ez nagy segítséget nyújtana. Így a fejlesztési beruházások egyben a jelenlegi hibákból adódó költségeket nagyban csökkentenék. És mindig a hiba szempontjából legsürgősebb beavatkozás valósulhatna meg. A módszerrel a leglényegesebb hibaforrásokat lehetne kimutatni, mely elősegítené a minőségi termelés megvalósulását. Kevesebb hibaszázalékkal dolgoznának, ha pontosan tudnák, hogy melyek az előállítás során a kritikus pontok. A hibák nem csak a termék minőségére vannak hatással, hanem növelik a fellépő költségeket is. Ezért nem mindegy, hogy a vállalat mennyi energiát fordít a hibák azonosítására, analizálására. Minél hamarabb felismerik, annál kevesebb anyagi ráfordítást kell a kiküszöbölésükre felhasználni. A fellépő problémák nem csupán közvetlenül növelik a költségtényezőket, hanem közvetetten is, hiszen figyelembe kell venni a dolgozó idő- és munkaráfordítását is. 7.5 SWOT analízis Az Oiltech Kft működését jelentősen segíteni, ha elemezné a cég piaci pozícióját és adottságait. Csak akkor tudjuk pontosan felmérni helyzetünket, ha feltárjuk azokat a jellemzőket, veszélyeket és lehetőségeket, melyek érintik a vállalat működését. Célszerű lenne egy átfogó elemzés elkészítése, így a vállalat pontosan tudná, hogy melyek azok a területek, tevékenységek melyeknél további fejlesztésekre van szükség, illetve hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek segítségével piaci előnyöket szerezhetnek. Ha a vállalat helyesen fel tudja mérni helyzetét, az nagyban segítheti a további működésében. Egyrészt ahhoz, hogy el tudja készíteni SWOT elemzését, pontosan meg kell ismernie a külső- és belső környezetet egyaránt. A külső környezet felmérése során adatokat gyűjthetne a hasonló cégek tevékenységéről, piaci részesedésükről, egyszóval a versenytársakról kapna egy átfogó elemzést. Vizsgálni kell a politikai és társadalmi környezetet is. Ezek szintén fontosak, hiszen a politikai környezet egyfajta szabályozóként jelenik meg a vállalat életében. A jogszabályi előírások betartása nélkül nem működhet megfelelően a vállalat. A belső környezet elemzésénél számba kell venni a szervezeti struktúrát, a gyártási folyamatot, a rendelkezésre álló technológiát. Egyszóval minden tényezőt, amely segíti vagy hátráltatja a céget a tevékenység elvégzése során. Szerintem, ha egy vállalat megfelelően fel tudja mérni a jelenlegi helyzetét az az első lépés a fejlődésben.

60

Befejezés Szakdolgozatomban az Oiltech Kft-n keresztül igyekeztem igazolni a minőségirányítási rendszer, azon belül a minőség-ellenőrzési rendszer szükségességét. Bemutattam a rendszer által támasztott követelmények betartásának lépéseit az egész gyártási folyamatra vonatkozóan. A cég profiljából kifolyólag nagyon fontos szerepet kapnak a mérések, ellenőrzések, hiszen ezek segítenek a munkafolyamatok során fellépő hibák észlelésében és azonosításában. A tevékenységnek megfelelően alakították ki az ellenőrzés rendszerét, úgy hogy az azonnal kiszűrje a nem megfelelőségeket, azok arányát. Nem csak végtermékre, hanem a gyártásközi folyamatokra és a dolgozók munkavégzésére is egyaránt kiterjed. Dolgozatomban a tanult módszerek segítségével elemeztem a gyártási folyamat során fellépő hibák előfordulásának gyakoriságát, azok azonosítását, valamint azok okait. Alkalmaztam a Pareto-elemzés, az Ishikawa-diagram, a Brainstorming, a Minőségi kör és a PDCA ciklus módszerét. A hibák vizsgálatánál statisztikai módszerek segítségével állapítottam meg azok jelentőségét, gyakoriságát. Javaslatokat tettem arra vonatkozóan, hogy milyen eljárások nyújtanának segítséget a további sikeres működésben. A vállalat tevékenységében nagy szerepe van a minőségi termelésnek, hiszen a cég növelni kívánja a jövőben fogyasztóinak számát, ez egyedül a termékek

megfelelőségével,

a

piaci

viszonyokhoz

történő

rugalmas,

gyors

alkalmazkodással és a folyamatos fejlesztésekkel érhető el. Ma már egyik vállalat sem engedheti meg magának, hogy nem veszi figyelembe a fogyasztó elvárt minőségi jellemzőket. A fogyasztó dönt arról, hogy megveszi-e a terméket vagy sem. Biztosítani kell arról, hogy a vásárolt termék minden tekintetben megfelel a munka- egészségbiztonsági és a jogszabályi előírásoknak. Ez a műszaki folyamatok folyamatos felügyeletével, valamint a főbb paraméterek rendszeres időközönkénti ellenőrzésével valósítható meg. Igyekeztem igazolni, hogy milyen tényezők játszottak szerepet a selejt, illetve a hibás termékek előfordulásában. A problémák időben történő azonosítása során megelőzhetjük azt, hogy azok a további résztevékenységekre is hatással legyen. Az analízis során arra kerestem a választ, hogy mik a főbb előfordulási okok, valamint hogy mik a lehetséges hibaforrások. Ehhez a munkafolyamatokat leszűkítettem a cég tevékenységében meghatározó hegesztési folyamatok vizsgálatára, hiszen a problémák döntő része ezen megmunkálási szakasz során keletkeznek. Javaslataimmal próbáltam a hibakezelés folyamatainak javítására koncentrálni.

61

Mellékletek 1. számú melléklet: Az Oiltech Kft Minőségügyi rendszerének működése17 Az integrált irányítási rendszer folyamatai

Környezetközpontú irányítás MSZ EN ISI 14001

MEBIR MSZ 28001

Minőségirányítás MSZ EN ISO 9001

Integrált Irányítási rendszer

Irányítási rendszer

Termék előállítása

Gazdálkodás az erőforrásokkal

Mérés, elemzés és fejlesztés

Termékek

Értékesítés

Beszerzés

Áruérkeztetés raktár kiszállítás

gyártás

Fejlesztés

Vevővel kapcsolatos folyamatok

Alap-, segéd-és rezsi anyagok

Áruérkeztetés raktár kiszállítás

Előállítás, szolgáltatás

Dokumentálás követelményei

Figyelemmel kisérés, mérés

Figyelemmel kisérés

Dokumentumok kezelése

Jelölés és nyomonkövethetőség

Jelölés és nyomonkövethetőség

Állag megőrzés

Állag megőrzés

Hibás termék kezelése

Hibás termék kezelése

Hibás termék kezelése

Mérőeszközö k kezelése

Jjavítások

A vevő tulajdona

Karbantartás szerviz

Feljegyzések

17

Vezetőség felelőssége

Feljegyzések

Feljegyzések

Feljegyzések

Feljegyzések

Belső audit

Termék figyelemmel kisérése és mérése

Feljegyzések

Feljegyzések

Feljegyzések

Feljegyzések

Oiltech Kft. Vállalati anyagok

62

2. számú melléklet: Gázszárító készülék varrattérképe18:

18

Oiltech Kft. Vállalati anyagok: egy gázszárító készülék „D-terve

63

Felhasznált irodalom Könyvek: -

Anwar Mustafa, Barta Tamás, Tóth Tihamér: Minőségmenedzsment I, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2005

-

Anwar Mustafa, Barta Tamás, Tóth Tihamér: Minőségmenedzsment II, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2007

-

Koczor Zoltán: Minőségirányítási rendszerek fejlesztése, TÜV Rheinland Akadémia, Budapest 2008

-

Parányi György: Minőséget Gazdaságosan, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999

-

Magyar Olajipari Múzeum; Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat: Múzeumi Közlemények 4.: A lovászi olajmező 50 éve, 1490-1990, Zalaegerszeg, 1990

-

Kőolaj és Földgázbányászati Vállalat, Nagykanizsa: Ötven éves a magyar kőolajés Földgázbányászat KFV 1937-1987

Internet: -

Magyar Olajipari Múzeum honlapja: http://www.olajmuzeum.hu/uploads/Image/K36.jpg

-

Ozonnetwork:

Sipos

Géza:

Mennyi

maradt

még

Magyarországból?

?

http://ozonenetwork.hu/ozonenetwork/20101119-foldgaz-koolaj-szennyersanyagkincs-mennyi-maradt-meg-magyarorszagbol.html -

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal,

-

http://www.mkeh.gov.hu/meresugy/kalibralas, Letöltés dátuma: (2010.12.06.15:20)

Vállalati anyagok: -

Oiltech Kft Minőségirányítási Kézikönyve

-

Munkautasítások

-

Folyamatleírások

-

Egy konkrét termék „D” Terve

64