AZ AUTONÓM TÁRSADALMI PÁRBESZÉD MEGERŐSÍTÉSE A MEZŐGAZDASÁGBAN Tényfeltáró tanulmány
Készítette : Dr. Szabadkai Attila innovációs manager trainer
1
A mezőgazdaság ágazati struktúrája A mezőgazdaság a növénytermesztés, állattenyésztés, vad- és erdőgazdálkodás valamint halászat gazdálkodó egységeit tartalmazó ágazat. Tanulmányunk tényfeltáró iránya a főprofilú és foglalkoztató szűkítéseket teszi indokolttá. Nem hagyható figyelmen kívül azonban, hogy az “ágazatnak” ilyen értelmű leszűkített értelmezése elfedi azt a közismert tényt, hogy akár a termék oldali megközelítés, akár a felhasználás/fogyasztás oldali vizsgálódások meglepő eltéréseket adhatnak. Konkrétan: Az őstermelői kör tevékenységéről, árutermeléséről csak becslések vannak, a saját fogyasztásról sem állnak rendelkezésre adatok, az áru-pénz cserét elkerülő naturális és szürke gazdasági “cserék”/ forgalmak Köre gyakorlatilag megbecsülhetelen. Ez nem azért baj mert a legális “adózott forgalmazási körből” kerülnek ki ezek a “termelők” és termékek, hanem a statisztikai körből. Ezáltal lényegében kielégítenek “fogyasztói keresletet” de rejtve maradnak. Ezzel mind a jövedelemtermelő potenciál, a termelő potenciál, a munkaerő mérlegek a fogyasztási statisztikák pontatlanok, akár 15-30 %-kal torzulhatnak. Tudomásul véve, hogy jelen tanulmánynak ez a “teljesség igény” nem lehet célja, csupán annak felvetésére szorítkozom, hogy egy későbbi munkafázisban szükségesnek tartom a teljesség igényével elemezni, “a magyar agrobiznisz” termelői-kibocsátói körét, termék és Szolgáltató piacait, munkaerő forrását, felhasználását, forgalmazói, közvetítő kereskedői, háttér- szolgáltatói és szellemi bázisát. Mindezt a termékpályák, értékesítési vertikumok, komplex terület valamint főtermék-, melléktermék hasznosítás és újra hasznosítás helyzetét és működőképességének versenyképességének javítása, ”EU konformá tétele” igényével. Nem elhanyagolható vonatkozása a teljesség szemléletnek, hogy a “legális szféra”, a közteherviselés, a szürke gazdaság kifehérítése is –meggyőződésem szerint- rövid időn belül napirendre kerül. Aki a tényleges helyzet szövevényeit ismeri tudja, ebben a mezőgazdaság rendkívül érintett. Az idény-, családi-, és töredék munkaidő hasznosításra épülő mezőgazdasági “kistermelés és őstermelés” most nem vizsgálható, de szinte bizonyosak lehetünk abban, hogy súlya jelentősége –komoly ágazat átalakító fejlesztések és beruházások nélkül- továbbra is fennmarad. A vidék népesség megtartó képességének ez egyik kulcsterülete. Tényszerűen kell megállapítani azt, hogy a mezőgazdasági és ahhoz kötődő ágazatok, alágazatok nemzetgazdasági súlyát és “foglalkoztatáspolitikai jelentőségét” a rendelkezésre álló adatok csak részben képesek bemutatni. Az adatok inkább azt a drámai változást mutatják, amely a mezőgazdasági termelő alapok szükségszerű szétaprózódása utáni és reményeim szerint közeli újrastruktúrálódása, reintegrációja közötti köztes állapotot jellemzi. Meg kell említeni a KSH és egyéb adatszolgáltatások eltérő szerkezetét is a valóság sokszínűségétől. Mélyebb és részletesebb adatok, felmérések, ha más módszer nem marad ellenőrzött becslések lennének szükségesek, a rendkívüli átalakulások előtt álló mezőgazdasági foglalkoztatottak de különösen a vidéki népesség életképességének, kereseti lehetőségeinek megőrzése, majd fejlesztése céljából. Európai mércével mérve a mai falu foglalkoztatási potenciálja, a legális és adózott-árutermelő körben elkeserítően alacsony.
2
A mezőgazdaság vállalkozásainak* összefoglaló adatai A magyar mezőgazdaságban 1999. december 31.-én 50 512 regisztrált szervezet volt. Ebből működő 38 850. Egyéni vállalkozás regisztrált 37 260 / működő 26 434 /*. KFT Szövetkezet Rt. Egyéb jogi szem. Átalakulásra köt.
regisztrált 5 512 / működő 4 909 /. regisztrált 2 145 / működő 1 832 /. regisztrált 255 / működő 242 /. Regisztrált 1 113 / működő 1 105 /. Regisztrált 19 / működő 4 /.
Jogi személyiségű társas váll. 9 060 / működő
8 100 /*.
Jogi szem.nélküli társas váll. 4 192 / működő 3 669 /* Mezőgazdasági váll. összes* 50 512 / működő 38 203 /. Ebből 500 főt v. többet foglalkoztató 29 regisztrált/működő. 0 és ismeretlen létsz.-t foglalk. 39 133 regisztrált / működő 27 545 /. A 2000 évi végleges adatok elmozdulást mutatnak. Az egyéni vállalkozók száma csökkenésnek indult. Számuk: 27 848 1998-ban, 26 594 2000-ben. Ez a változás azért érdemel figyelmet, mert az összes működő gazdasági szervezet száma alig változott: Számuk 40 178 1998-ban, 40 262 2000-ben. Kiemelkedő a jogi személyiségű gazdasági társaságok körében bekövetkezett növekedés, + 14 % / ami 1 166 új – bejegyzett – vállalkozást takar /. Két forrásból is táplálkozhat ez a dinamika. Egyrészt a szövetkezetek átalakulásának végéhez közeledünk. Ez a regisztrált és működő szövetkezetek számainak eltéréséből is tisztán megállapítható. De az ennél is kedvezőbb jel a működő szövetkezetek / és köztük egyre több “új típusu” / abszolút számának szinten maradása, illetve enyhe növekedése. Lejátszódik egy másik átminősülés, fejlődés is a gazdálkodási formák között. A sikeres kis és közepes egyéni vállalkozások, feltőkésítési céllal is átalakulnak jogi személyiségű gazdasági társaságokká. A tulajdonosi kör kiszélesítése ugyanis tőkebevonással jár, amelyet akkor is üdvözölni kell, ha leggyakrabban családtagok körében megy is végbe a folyamat. Akárhogy valósul is meg, ez a folyamat / akár családon, ismeretségi körben / áttekinthetőbb, tisztább tulajdoni viszonyokat, hitelképesebb formációkat eredményez. A tőkeegyesítés klasszikus módja, több azonos terméket – szolgáltatást előállító gazdálkodó tömörülése is joggal feltételezhető. A működő szövetkezetek számának növekedése is bekövetkezett. Csaknem 10 %-os növekedésről van szó 1998 és 2000 között. A 171-el több működő szövetkezet a mezőgazdaságban egy folyamat lezárulásának közeledtét jelzi. 2000-ben 1886 működő szövetkezet tevékenykedett a mezőgazdaságban.
3
FOGLALKOZTATÁS A MEZŐGAZDASÁGBAN A mezőgazdaság a gazdálkodási formák átrendeződése és stabilizálódása ellenére továbbra is munkaerő kibocsátó. 1998-ben 279 ezer főt foglalkoztatott, míg 2000 végére a foglalkoztatott létszám 251,7 ezerre csökkent. Az összesen elveszett 27 100 vidéki munkahely a korábbi időszak ennél lényegesen drasztikusabb változásaihoz képest akár országos szinten elenyészőnek is mondható. De mindaddig, amíg az érintett kistérségekben más ágazatok / kereskedelmi infrastruktúra, idegenforgalom, gyógyturizmus stb. / nem képesek több foglalkoztatást biztosítani, társadalmunk egyik válságjelenségeként kezelendő a mezőgazdasági szövetkezetek állandósuló leépülése. A foglalkoztatottak abszolút számából / 251 700 fő / a mezőgazdasági vállalkozók adnak 62 900-at. Segítő családtagjaikkal együtt / + 10 000 fő / ma már a legjelentősebb foglalkoztatói csoport / 29 %-os aránnyal/. A második legnagyobb foglalkoztató csoport a gazdasági társaságok köre. Ebben a körben enyhe növekedés is kimutatható: a foglalkoztatás 1998-ban 64 500 főről 2000-re 66 700 főre növekedett / + 3,4 % /. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak körében részesedésük eléri a 26,5 %-ot. A szövetkezetek létszámkibocsátását csak az átalakulási folyamatra utalással értelmezhetjük helyesen. De azt is megállapíthatjuk, hogy a tevékenység folytatása csak keveseknek adatott meg. Az őstermelői kereteken kívüli gazdálkodási formák foglalkoztatási adatai arra utalnak, hogy a többség a megszűnő szövetkezetekből vagy az “őstermelést” vagy más “jogi keretek nélküli” termelést választotta önellátási céllal. Ha a technikai értékesítési háttér rendezetlenségére utalunk jogosan feltételezhetjük, hogy árutermelés ezekben a keretekben tartósan nem folytatható. Átmeneti de szükséges gazdálkodási formának vélem ezért az őstermelést és az őstermelői státust /kereteket/. Az EU csatlakozás előtt képtelenség akár 10-15 éves távlatban is abban reménykedni, hogy az EU belföldi minőségi előírásait teljesíteni képes szegmensről beszélhetünk, miközben rá kell mutatni arra is, hogy a hazai fogyasztók részére akár helyi, megyei piacokon történő árusítással a termékek szükségesek és nélkülözhetetlenek a választékból. Megérne hatástanulmányt annak tisztázása, hogy a mezőgazdasági szövetkezetekből kikerülő 28 900 foglalkoztatott 1998 és 2000 között hogyan, hova tudott elhelyezkedni. Mivel foglalkoznak ma, miből élnek, mi a perspektívájuk? 2000-ben a mezőgazdasági szövetkezetek 44 000 főt foglalkoztattak. Két év alatt – 39, 6 %-os változásról van szó. Jellemző adat az átlagos foglalkoztatási képessége egy átlagos szövetkezetnek. 2000-ben ez 23,3 főt tett ki. Nem túlzott azt a következtetést levonni, hogy a talpon maradó szövetkezetek, ma már csak koordináló, értékesítést szervező, tanácsadó szerepet tölthetnek be. Vállalkozási és szolgáltatói szerződések láncolatával képesek csak összefogni a környék agrár termelőit, gazdáit, vállalkozóit. A mezőgazdaságban teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 2000-ben 110 700 fő. Ez a szám alulmúlja a magyar mezőgazdaság lehetőségeit. Inkább tükrözi a társas vállalkozások és gazdák értékesítési, pénzügyi és különösen hitelezési válságát semmint a piacorientált integrált céltermelésben lévő tényleges lehetőségeket. Ezt abban a birtokszerkezetben is helyes feltételezni, amely sajnálatos elaprózottságot mutat, hiszen az integrált kistermelés versenyképessége nem egyedül a “táblamérettől” függ. A nemzeti agrárstratégia és agrármarketing továbbfejlesztése teret adhat az ágazat foglalkoztatási potenciál-növelésének.
4
Erre annál inkább is szükség van, mert a teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának alakulásánál csak az átlagkereseti adatok szomorúbbak. Tartós növekedési pályára kerülő nemzetgazdaságunk nézőpontjából megközelítve a kérdést kritikus helyzet állhat elő. A munkahely teremtő beruházások, fejlesztések és szolgáltató szektor túlsúlyos makrogazdasági struktúra spontán vonzása további tízezreket fog elszívni a mezőgazdasági szakemberek állományából. A kultúráltabb munkakörülmények és lényegesen jobb kereseti lehetőségek más ágazatokban szakadás-szerű változást eredményezhetnek a mezőgazdasági foglalkoztatásban. 110 700 teljes időben foglalkoztatott közül 86 600 fő fizikai foglalkozású és 24 100 fő szellemi foglalkozású. 2000-ben a fizikaiak nettó átlagkeresete 37 472 Ft/ hó, míg a szellemieké 59 961 Ft/ hó volt. A szövetkezetekben teljes időben foglalkoztatott 34 600 fő fizikai foglalkozású nettó átlagkeresete 36 043 Ft/ hó volt 2000-ben. Meg kell jegyezni, hogy ezen a téren a minimálbérek emelésének kormányzati politikája nyilvánvaló javulást eredményezett, ha a szövetkezetek növekvő árbevételei és nyeresége lehetővé tette a foglalkoztatottsági színvonal megtartását. Feltételeznünk kell /még hivatalos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre /, hogy gazdasági kényszerből gyenge szövetkezetek további létszám leépítésekre kényszerültek 2001-ben és ez folytatódhat 2002ben is. Egyedüli ellensúlyozó tényező a Munkaügyi Tanács 2002-re jóváhagyott 15 Mrd Ft-os kompenzációs kerete, illetve az ebből való indokolt mezőgazdasági részesedés lehet. A GAZDASÁGOK SZÁMA A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN 2000-ben 966 917 volt a gazdaságoknak száma ahol termelési gazdálkodási tevékenység folyt. 958 534 volt a magán gazdaságok száma / private farm /. Indokolt külön elemezni a gazdálkodók állattartási tevékenységét. Ismeretes, hogy kertészkedés, borászkodás esetén elterjedt a hobby-kertész, hobby-borász elnevezés, amely kifejezi a szabadidő eltöltés hasznos módját, de világosan elhatárolja azt az árutermeléstől. A szezonálisan jelentkező feladatok valóban lehetővé teszik, a házkörüli zöldséges és gyümölcskertekben a hétvégi vagy éves szabadság terhére végzett kielégítő munkavégzést. Főként ha a család ilyen alkalmakkor összefog, összedolgozik. Az állattartás, állattenyésztés ezt nem engedi meg. Nem véletlen intenzív ágazat. Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy az állattartással foglalkozó gazdaságok /kontroll adatként tekintve az átlagos állatszámot/ feltétlenül igényelnek egy otthon tartózkodó felnőtt /nem iskoláskorú/ családtagot. Ezt az állatokkal való törődés, felügyelet etetés stb. indokolja. Az ilyen állattartó gazdaságban, az érintett felnőtt személy /ha nem munkaképes nyugdíjasról van szó/ korlátozott főállású munkavállalásban. Legfeljebb bedolgozóként, részfoglalkoztatású munkaerőként vehetjük figyelembe. A gyermekek, iskoláskorúak figyelembe vétele elsősorban a számosállat tartásnál nem kerülhet szóba. Azok a paraszt porták, egyéni gazdaságok tehát amelyek az átlagos állattartási mutatókat megközelítik vagy meghaladják, lényegében “foglalkoztató gazdaságnak” tekinthetők, függetlenül az “alkalmazott” vagy kisegítő családtag tényleges “státusától”. Az egyéni gazdálkodók állattartási jellemzőit a 2000 évi adatok / 2000. március 31.-i állapot/ alapján tekintjük át. Hiányzik ezek közül a méhészkedés, nyúltenyésztés, kecsketartás és galambtenyésztés adata. Érzékeltetni az állattenyésztésben a kis és átlagos gazdaságok, állattartók súlyát mindenképp elegendő.
5
Az adatok a 2000. március 31.-i állapotokat mutatják be. 51 164 szarvasmarhatartó gazdaságban 273 662 marha volt található. Egy marhatartó gazdaságra átlagosan 5,35 marha jutott. Magán gazdaságokban volt található a teljes állomány 32,2 %-a. 37 376 lótartó gazdaságban 71355 lovat tartottak. Egy lótartó /átlagos/ gazdaságban 1,91 lovat tartottak. Magán gazdaságokban volt található a teljes állomány 88,6 %-a. Indokolt a fuvarozás, mint ősi kiegészítő tevékenység feltételezése a két-, vagy többlovas gazdaságokhoz kapcsolódóan. Napjainkra a “bérszántás” is jelentős piaccal rendelkezik. A turizmus, benne a lovas turizmus ezen túl a falusi vagy agro turizmus kapcsolódását is feltételezni kell ezeknél a gazdaságoknál. A lovas sportok igényeinek megfelelő tenyésztés csak kivételes esetekben jöhet szóba. A nagy ménes birtokok kivételes hagyományaikkal verhetetlen helyzetben vannak. 483 713 sertéstartó gazdaságban 2 518 290 sertést tartottak. A sertések közül 178 083 koca. Egy átlagos sertéstartó gazdaságra 5,21 sertés jutott. Magán gazdaságokban volt található a teljes állomány 49,9 %-a. A kocák számából levonhatjuk azt a következtetést, hogy legfeljebb 150-170 ezer sertéstartó gazdaság foglalkozik komolyan, esetleg kíván foglalkozni a jövőben is sertés tenyésztéssel. Vásárolt malacok hízlalása csak integrált állattenyésztési rendszerek esetén lehet tartósan jövedelmező. 24 749 juhtartó gazdaságban 1 032 585 juhot tartottak. Egy átlagos juhászat / juhtartó gazdaság/ 41,7 juhot tenyésztett. Magán gazdaságokban volt található a teljes állomány 80,2 %-a. 596 654 tyúkfélét tartó gazdaságban 25 076 588 tyúkfélét tartottak. Átlagosan 42 tyúkfélét gazdaságonként. Magán gazdaságokban volt található a teljes állomány 59,1 %-a. Kerekítve 8*6 hetes vágócsirke nevelési ciklussal egy évben egy átlagos vágócsirke tenyésztő gazdaság kibocsátása 336/év. Ennek árbevétel vagy nyereség vonzata egy átlagos tyúkfélét tartó gazdaságra csekély lehet, de a család ellátásában / tisztítva-fagyasztva/ már jelentős tényező. Olyan nem elhanyagolható mennyiségről van szó amely egy 3-4 fős család állati fehérje- /hús-/ igényét majdnem teljesen fedezi. Itt indokolt felvetni a kistenyésztők és kis gazdaságok szerepét. Ha tevékenységük abba maradna, a szóba jöhető helyettesítő termékek, import mennyiség, többlet kereseti igény a családok fenntartása érdekében messzigyűrűző hatásláncot eredményezne. Csupán az állattartó magán gazdaságok adatainak elemzéséből is levonható a következtetés, hogy legalább 600 000 vidéken élő család önellátásában /fennmaradásában/ illetve jövedelmi viszonyaiban jelentős szerepet tölt be a mezőgazdasági /kis- / termelés. Ez akkor is igaz, ha látjuk, hogy EU normatívák alapján könnyen kiszorulhatnak termékeikkel akár a hazai piacról is. Azok a termelési tényezők /épületek, szaktudás, munkaidő alapok,/ amelyek a kistermelőknél rendelkezésre állnak nem egykönnyen pótolhatók.
6
Nemzetgazdasági szinten a hiányzó termékmennyiség /ha nem is export minőségű/ pótlása akár több százmilliárdos beruházás igényt vonzhat, ha a fennmaradás nem biztosítható. Ugyanígy jelentős kockázat egy fokozatok nélküli gyors átállás az EU élelmiszer forgalmazási és állategészségügyi előírásainak átvétele. A tőke- és fejlesztési lehetőségek hiánya, valamint az integrált állattenyésztési rendszerek működésének zsugorodása nem adna más választást a kis állattenyésztő gazdaságoknak, mint a tevékenység felszámolását. Ez pedig a bemutatott nagyságrendek ismeretében komoly problémákat vet fel.
ERDŐGAZDÁLKODÁS Az erdőgazdálkodás a magyar mezőgazdaság részeként 1999-ben 59 766 millió Ft értékű termelést valósított meg. A bruttó hozzáadott érték ugyanabban az évben 27 740 millió Ft. A turizmus nemzetgazdasági súlyának folyamatos növekedésével az erdőgazdálkodás jelentősége is nő. Az oly kedvelt kocsi kirándulások, romantika túrák “háttere” és közege az erdő. Ezek állapota még laikus szemeknek is sokat elárul. Az erdőgazdálkodás foglalkoztatási adatai: 2000-ben 1 773 000 hektár erdőterület volt Magyarországon. Az erdősített területek 1,4 %-kal növekedtek 1998-hoz viszonyítva. 2000-ben az alkalmazásban állók összlétszáma 12 235 fő volt. Fizikai foglalkozású 7 555 fő, Szellemi foglalkozású 4 318 fő. Az erdőgazdaságok jelentős része mind a mai napig állami tulajdonban illetve résztulajdonban van. A foglalkoztatottak nettó átlagkeresete alacsony. A fizikai foglalkozásúaké 33 735 Ft/hó 2000-ben, míg a Szellemi foglalkozásúaké 68 898 Ft/hó 2000-ben. Az alkalmazotti létszámokból kitűnik, hogy 1,8 fizikai foglalkozásúra jut egy szellemi foglalkozású. A MEZŐGAZDASÁG ÉS KAPCSOLÓDÓ ÁGAZATOK A TOP 100-BAN Mind a mezőgazdasági üzemek, mind a gazdaságok tevékenységük jellegéből adódóan a nemzetgazdasági “üzem-“ vagy “telephely méret átlaghoz” képest kicsik elaprózottak. A mezőgazdasági kombinátok /komplex nagyüzemek/ sokszor termelési rendszerek és integrált termelés “szellemi-, műszaki-, kereskedelmi agytrösztjei” koordinátoraiként gyakorlatilag megszűntek a rendkívüli mértékű Kelet-Európai piacvesztés hatására. Hasonló módon tűntek el a mezőgazdasági “Impexek” a külkereskedelmi állami “kvázi monopólium” megszűntetése során. Az oligopóliumok, amelyek a legnagyobb és legsikeresebb állami gazdaságok majd Rt.-k formájában sem élték túl a piacváltás következményeit az állami támogatások kedvezményezettjeiként ezek közül is elsősorban a közvetlen export támogatások rendszerének változásai miatt váltak gyökértelenné. Vetőmagtermelésünk, gabonakereskedelmünk kivételével ma nem sokan méláznak a kialakult helyzeten, elfogadják piac és EU konform átalakulásunk velejárójaként.
7
Meglepő azonban, hogy azok az átalakult “kvázi-kereskedőház” formák, amelyek induló adottságai rendkívül kedvezőnek tűntek ÁGKER, “COOP-LÁNC” ÁFEOSZ-háttérrel és jogutódai sem tudtak megkapaszkodni az élmezőnyben. Az ECOSTAT 2001. októberi adatközlése alapján az alábbi mezőgazdasági vonatkozású vállalkozásokat találjuk a TOP 100 között. RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING Rt. 20. hely / árbev.: 59 100 millió Ft., foglalkoztatottak száma: 7 190/. Taurus Mezőgazdasági Abroncs Kft.
98. hely / árbev.: 21 300 millió Ft., Foglalkoztatottak száma: 1 193/.
Dunapack Papír és Csom.anyag Rt.
61. hely / árbev.: 36 500 millió Ft., Foglalkoztatottak száma: 1 135 /.
Az állami tulajdonú élelmiszeripai üzemek, gyárak privatizációjában résztvevő multinacionális cégek sikeresen alapozzák eladási tevékenységüket egy-egy gyártó bázisra. Azért érdemelnek említést, mert mezőgazdasági nyersanyag és termény felvásárlásukkal jelentős felvevő piacai a mezőgazdasági termelőknek, jobbára nagyüzemeknek: Unilever Magyarország Kft.
41. hely / árbev.: 50 700 millió Ft., Foglalkoztatottak száma: 1 492/.
Az Országos Növényolajipari Vállalatot vásárolták meg, majd a Veszprémi Tejüzem RollJégkrém Üzemét, ezt követően a Bajai Hűtőházat. Ezeken az alap profilokon túl / mint jégkrémek, fagyasztott zöldségek, főzelékek, mosószer és margarin,/ piacvezető szerepe van az import kozmetikumok és teák forgalmazásában, valamint a Lever Schutter-en keresztül a nagyüzemi tisztító szerek forgalmazása és a tisztítás /mint szolgáltatás/ területén. British American Tobacco
55. hely / árbev.: 29 000 millió Ft., Foglalkoztatottak száma: 900 /. A Pécsi Dohánygyárat vásárolták meg.
Hungrana Rt.
56. hely / árbev.: 22 500 millió Ft., Foglalkoztatottak száma: 321 /.
Philip Morris Magyarország Kft.
67. hely / árbev.: 20 700 millió Ft., Foglalkoztatottak száma: 552 /. Az Egri Dohánygyárat vásárolták meg.
Borsodi Sörgyár Rt.
75. hely / árbev.: 19 900 millió Ft., Foglalkoztatottak száma: 782 /.
Dreher Sörgyárak Rt.
77. hely / árbev.: 19 200 millió Ft., Foglalkoztatottak szám:1 011 /.
Braun Union Hungária Rt.
80. hely / árbev.: 18 200 millió Ft., Foglalkoztatottak száma: 820 /.
8
Nestlé Hungária Rt.
87. hely / árbev.: 28 600 millió Ft., Foglalkoztatottak száma: 1 341 /.
Többségi magyar tulajdonban egyedül a Pick Szeged Szalámigyár Rt. Található. 27. hely / árbev.: 57 100 millió Ft., foglalkoztatottak száma: 4 713 /. A szuper- illetve hypermarketeket is üzemeltető láncok előretörése nem meglepő. Plus Élelmiszer Diszkont Kft.
70. hely / árbev.: 15 800 millió Ft., Foglalkoztatottak száma: 3 500 /.
Metró Holding Kft.
73. hely / árbev.: 19 100 millió Ft., Foglalkoztatottak száma: 2 605 /.
A MEZŐGAZDASÁG HELYZETE Magyarország lakosainak 39 %-a vidéken él. Községekben 3,7 millióan, tanyákon 0,2 millióan. Jelentős azonban a kis- és mezővárosok és környezetük mezőgazdasági tevékenysége. A települések népessége több mint ezer faluban nem éri el az 500 lakost. Szociális helyzetük azért is kritikus, mert országos összevetésben a vidéki lakosság a legalacsonyabb jövedelmű. A vidéki lakosság jelentős része havi 16-22 ezer Ft. egy főre jutó jövedelemből gazdálkodik illetve próbál megélni. Kiszolgáltatottságukat jellemzi, hogy jövedelmükből mintegy 40-60 %-ot tesz ki a társadalmi juttatás /özvegyi nyugdíjak, rokkantsági nyugdíjak, gyermekneveléssel kapcsolatos szociális segélyek és támogatások/. Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó agrár kereset a nemzetgazdasági átlaghoz viszonyított 1998. évi 71,9 %-ról 2000-re 67,6 %-ra csökkent. A társasági adóbevallásra kötelezett vállalkozások adatai alapján a nemzetgazdasági átlagos tőkearányos jövedelemhez viszonyítva, / 15 % / a mezőgazdaságban ez a mutató 1/5-értéket ér el / 3 % ! /*. Az ágazatban 2000. évben összesen 8,8 Mrd Ft. adózás előtti nyereség keletkezett, szemben az 1998. évi 25 Mrd Ft-tal. Ez a nyereségráta nem éri el a 0,7 %-ot sem !! Történt mindez olyan körülmények között, amikor a felvásárlási árak átlagosan 22,5 %-al növekedtek és az “agrárolló” 5 %-kal zárult*. Az agrártámogatások / a terület és vidékfejlesztési támogatásokat is ide értve / módosított költségvetési előirányzata még megfelelt a támogatások reálértékének megőrzési céljával, a tényleges felhasználás azonban ettől lényegesen elmaradt 150,2 Mrd Ft. .Nem hogy a reálérték tartása, de nominális csökkenés valósult meg az 1999. évi kifizetésekkel szemben *. A támogatásokon belül nem javult a felhasználás szerkezete sem. A beruházási színvonal tovább csökkent, reálértéken számítva 6 %-kal*. A hivatkozott 1997. évi CXIV törvény 4. § 4. bekezdésében előírt EU-hoz közelítő adó- és járulékrendszer kialakításában sem történt érdemi előrelépés. Míg a nemzetgazdaságban a jövedelmeket 11,63 %-os társasági adó terheli, addig a mérlegkészítő mezőgazdasági vállalkozások hasonló adata 14,57 %. 25 %-kal nagyobb adóteher az adott adónemben. *Forrás: Az Agrárgazdasági Tanács 2000. évi helyzetértékelése.
9
AZ EU CSATLAKOZÁS VÁRHATÓ HATÁSAI / FELKÉSZÜLÉSI FELADATOK / A mezőgazdaságban “sűrűsödik az idő”. Egyszerre jelentkeznek a jövedelem-termelési válság felszámolásának kihívásai és az EU csatlakozásra való tervszerű felkészülés feladatai. 2004. évi csatlakozást feltételezve rendkívül felgyorsított és átfogó cselekvési tervek szükségesek, ezek erőforrás vonzatainak egyidejű biztosítása mellett. Szakembereink döntő többsége úgy látja a kialakult válság és műszaki-technológiai lemaradás célirányos leküzdése az egyedüli kiút. A foglalkoztató mezőgazdaság munkahelyeinek megtartására irányuló erőfeszítéseknek a minőségfejlesztéssel, a piacépítéssel valamint az EU keretek közötti helytállásra való felkészüléssel együtt kell megvalósulnia. Válságkezelő programként az éven belüli forgóeszköz hitelek 100 Mrd Ft-os nagyságrendű szanálását célszerű elindítani. Ennek a foglalkoztatottsági szint megtartása, vagy visszaállítása / mint kritérium-teljesítés / esetén van létjogosultsága. A kis- és közepes termelők érdekében a többszörösen prolongált rövidlejáratú hitelállomány egy részének törlését is célszerű elindítani. A működőképessé és jövedelmezővé tehető termelő vállalkozások estében, kiemelten az elmaradott térségekben, hároméves reorganizációs program szükséges. A felszámolások helyett a tőkestruktúra mutatók, eladósodottsági fok és banki hitelképességi mutatók javításához kötött feltételrendszer teljesítése akár 50 %-os támogatottságot is megérdemel, a munkahelyek megtartása és a versenyképesség párhuzamos növelése esetén. Az Agrártörvény támogatási célkitűzésinek betartása lehetővé teszi az EU-hoz mért támogatási arány-hátrány fokozatos ledolgozását. GDP arányos támogatás hátrányunk évi 50-60 Mrd Ft. Többlettámogatással fokozatosan ledolgozható. Természetesen EU konform támogatási módokra gondolunk, hiszen az új támogatási formákkal való együttélésre és sikeres alkalmazásokra is szükséges felkészíteni a mezőgazdasági termelőket, foglalkoztatókat. A fokozott várakozások és félelmek oldása céljából “népszerű” és kooperációra ösztönző formák is szélesebb körben meghonosíthatók. Tételes támogatások helyett, az EU rendszerével összhangban bevezethető a / pl. felvásárláskor esedékes / egyszerűsített egyösszegű támogatás / kifizetés /. A felkészülés leghatékonyabb módja, a szakmai és munkaadói szövetségek bevonásával az EU joganyag és minőségi kritériumrendszer gyorsított ütemű megismertetése lenne a lehetséges legszélesebb körben. Hasonlóan fontos szemléleti kérdés, a magyar támogatási rendszer irányának / módjainak / és mértékeinek az EU gyakorlathoz való közelítése. A Munkaadói Szövetségek az első témakörben kezdeményező és szervező szerepet tudnak vállalni. A második témakörben az ágazat szakembereit mozgósítva állunk az FVM rendelkezésére véleményezési, javaslattételi tevékenységünkkel. Legsürgetőbb az EU földalapú támogatási szemléletének és a várható, alapvető változásokra való felkészítés. Ha a kis és közepes birtoknagyságú vagy földbérlő termelőket, egyéni gazdákat, mint a termékvertikum lényeges láncszemeit nem akarjuk sokkszerű változásoknak kitenni, minden társadalmi és szakmai szövetség bevonásával tanácsadási kampányt célszerű indítani. Ennek sokszólamúnak és az adott közegben hitelesnek kell lennie. Nem lehet megkerülni a mezőgazdaság területén a termelői kockázatok csökkentéssel összefüggő biztosítási, felvásárló-, és feldolgozó intézmények működési zavaraival való koncepciózus foglalkozást sem. Figyelmeztető jelként elmondandó a finn mezőgazdaságban végbemenő drámai átalakulás, amely 6 év alatt a korábban működő mintegy 120 ezer családi farm számot majdnem egynegyedére, 30 ezer közelire csökkentette. A felkészülés kulcsa a minden irányú képzés, tájékoztatás és átképzés. E tevékenységet kiemelten kell támogatni.
10
MUNKAADÓI SZÖVETSÉGEK A MEZŐGAZDASÁGBAN A magyar mezőgazdaságban két munkaadói szövetség vesz részt az országos érdekegyeztetésben, a MOSZ és az Agrár Munkaadói Szövetség. /Tanulmányomban – a szerzők közötti megállapodás alapján – az Agrár Munkaadói Szövetség rövidítve AMSz , tevékenységét mutatom be röviden. / Az AMSz a területi agrár munkaadói szervezetek, szövetségek, országos szakmai szervezetek továbbá az agrárgazdaság gazdálkodó szervezetei, intézményei szövetségének az 1989. évi II. Tv. Alapján működő gazdasági érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezet. Alapítói 1995. június 20-án hozták létre Budapesten a Magyar Agrárkamara általános érdekképviseleti jogutódjaként. A Szövetség célja: a magyar mezőgazdaság, élelmiszer- és fagazdaság, vízgazdálkodás, halgazdálkodás, agrárszakoktatás és kutatás, környezetvédelem / a továbbiakban agrárgazdaság / általános gazdasági feltételrendszerének biztosítása, gazdasági céljainak előmozdítása és a közös munkaadói érdekek képviselete. Érdekfeltáró, érdekegyeztető és érdekegyeztető munkával elősegíti az agrárgazdaságban a munkaadók részére a piacgazdaság kiépítését, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítését. Az AMSZ-t az érdekegyeztetés 1998-99. évi reformja során mind a szociális partnerek, mind a kormány elismerte. Tízévi folyamatos érdekképviseleti munkánk elismeréseként az AMSZ az Országos Munkaügyi Tanács / OMT /, a Nemzeti International Labour Organization / ILO / Tanács, a Gazdasági Tanács / G T /, az Európai Integrációs Tanács, a Szociális Tanács / Sz T / tagjává vált. A társadalmi párbeszéd és az ágazati érdekegyeztetés rendszerébe való aktív bekapcsolódást jelezte a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes vezetőivel 1999 közepén történt kapcsolatfelvétel. A kapcsolat azóta rendszeressé vált. Az Agrárbéke Megállapodáshoz Szövetségünk csatlakozott. 2000 márciusában a megállapodás eredményeit értékelő tanácskozás munkájában is részt vettünk. Munkavállalói szervezetként partnerünk a MEDOSZ. Munkakapcsolatban vagyunk az ágazat legjelentősebb munkaadói szövetségével a MOSZ-szal, szakmai konzultatív kapcsolatban a Magyar Agrárkamarával. Több ágazatunkat érintő társadalmi kezdeményezést és egyeztető tárgyalás sorozatot indítottunk útjára közösen. Alapító tagjai vagyunk a Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Szövetségének / MMNESZ /. Ezzel a tagságunkkal jár együtt az UNICE tagság. Nemzetközi tevékenységünk eredményeként figyelmünk fokozatosan fordult az EU tagságra való felkészülés felé. 2000 márciusában sor került az Európai Unió magas rangú agrár tisztségviselőivel továbbá az osztrák és német társszervezetek vezetőivel történő kapcsolatfelvételre. Vállalkozói Tagozatunk 1999 óta újraszerveződött. Vállalkozói klubrendezvényeink rendszeresek, ezeken aktuális érdeklődésre számot tartó agrár és vállalkozási témákon túl pályázati lehetőségekről, támogatási forrásokról és jogcímekről tájékoztatjuk kölcsönösen egymást. Megvitatjuk az agrárgazdaság stratégiai és érdekképviseleti kulcskérdésit is. Hasonlóan a Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttműködési Szövetségében folyó EU – Magyar jogharmonizációs munkához biztosítottuk szakértőink részvételét az Országgyűlés három számunkra legfontosabb szakmai bizottságának ülésein is. / Mezőgazdasági-, Foglalkoztatási-, Környezetvédelmi Bizottság. /
11
Az AMSZ képviselői rendszeresen részt vesznek az Országos Munkaügyi Tanács plenáris ülésein, az azokat megelőző oldalegyeztetéseken és a szakbizottságok munkájában is. Ezeken a fórumokon képviseli tagszövetségeinknek és a Vállalkozói Tagozat tagvállalatainak álláspontját a szociális párbeszéd napirendre tűzött témáival kapcsolatban. Ugyanez elmondható a GT-ben, EIT-ben, Nemzeti ILO Tanácsban és Szociális Tanácsban végzett érdekképviseleti tevékenységünkről is. Az FVM jogszabály előkészítő munkájában való részvételünk, bevonásunk a döntés előkészítésbe, véleményezésbe vegyes képet mutat. Örömmel fogadtuk azt a konzultációs lehetőséget, amelyet az FVM biztosított számunkra 2001 júniusában a “Nemzeti Agrár és Vidékfejlesztés Szakmai Programjával” kapcsolatban. 2001 októberében sor került az Európai Integrációs Tanács Mezőgazdasági Szakbizottságának összehívására is. E két fórum működésével kapcsolatban az az észrevételünk, hogy tájékoztató jellegű rendezvényekről van szó. Az érdekképviseleti szövetségek javaslatai – legyenek azok szóban vagy írásban előterjesztve – ma még nehezen vagy egyáltalán nem épülnek be a végső minisztériumi döntésekbe. Nem tartjuk szerencsésnek azt, hogy az 1997. évi CXIV. Törvény megvalósítása jelentős késedelmet szenved. Ezt a helyzetet az agrárgazdasági Tanács 2000. évről szóló jelentése is bírálja. Mulasztásos törvénysértésként is értékelhető az, hogy a mai napig sem teljesül az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvénynek előírása, mely szerint: ”az agrártermelők kapjanak a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított esélyegyenlőséget az arányos tőkeés munkajövedelmek megszerzésében”. Szövetségünk álláspontja, hogy az ágazatban felhalmozódott feszültségek oldása csak közép és hosszú távú fejlesztési és felzárkóztatási stratégiák mentén lehetséges. Egyes válságban lévő al- és szakágazatokban azonban azonnali válságkezelő intézkedésekre is szükség lehet. Az AMSZ, a kormány 2001. és 2002. évi minimálbér emelési javaslatával csak a munkáltatókat terhelő többletkiadásokat kompenzáló alap létrehozásával és működtetésével társítva értett egyet. Mivel a kormány erre 2001-ben nem mutatott hajlandóságot, inkább az egyoldalú döntést választotta. Érdekvédelmi munkánk eredménye, hogy a 2002. Évi minimálbér emelés többletköltségeinek részbeni kompenzálására a kormány 15 Mrd Ft-os pályázati alap létrehozásáról döntött. A politikai és gazdasági átalakulás Magyarországon általában de különösen az agráriumban a korábban működő nagy és közepes gazdálkodó szervezetek felaprózásával járt együtt. Ez a 12-15 éves átalakulási időszak mind a szakszervezetek, mind a munkaadói szövetségek munkáját jelentősen megnehezítette. Az említett időszakban mindkét típusú érdekképviseleti szövetség szervezettségi mutatói jelentősen csökkentek. A MOSZ a mezőgazdasági termelők és munkáltatók nagyobb hányadát tömörítő szövetség. Az AMSZ elsősorban azokon a területeken szerveződött, amelyeket a MOSZ történelmi okokból nem fedett le / agrár felsőoktatás és kutatás: AIOSZ, vízgazdálkodási társulások: VTOSZ, megyei gazdaszövetségek országos szövetsége: OGSZ, valamint regionális agrár munkaadói szervezetek, mint Csongrád Megyei Agrár Iroda és a Vállalkozói Tagozat regionális szervezetei /. Ezek a szervezetek az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején alakultak, országos és regionális szervezettségűek. Mintegy 2350 tagszervezetet tömörítnek, az általuk foglalkoztatottak száma 13-14 ezer foglalkoztatottra becsült. Nettó árbevételük elérheti a 40 Mrd Ft-ot. Kollektív szerződések megkötésére irányuló tárgyalást az AIOSZ és VTOSZ tagvállalatainál folytatnak. E két tagszövetségnél ágazati kollektív megállapodások vannak.
12
Náluk a tárgyaló partner a MEDOSZ. A három másik szervezetnél tekintettel a foglalkoztatottak alacsony számára a cégek/vállalkozások szintjén nincs kollektív szerződés. Ezért ágazati kollektív megállapodásokhoz sem csatlakoznak. Tekintettel a legújabb felmérésekre, mely szerint a mezőgazdasági termelő és szolgáltató tevékenységekben foglalkoztatottak, illetve dolgozók munkaráfordításai meghaladják a nemzetgazdasági munkaráfordítások 10 %-át, a mezőgazdaság továbbra is jelentős tényleges foglalkoztatónak számít. E számítások alapját a lakossági munkaidő mérlegek adatfelvételei képzik. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek reprezentativitása ilyen körülmények között igen nehezen helyezhető reális alapokra. E kérdésben azt a franciaországi gyakorlatot tekintjük követendő példának, mely szerint a tárgyalópartnerek reprezentativitása egy tripartit rendszerben nem attól függ, hogy adott terület munkaadóinak 35-25-15 %-át tömörítik-e, hanem attól hogy ők maradtak-e az adott terület első, második vagy harmadik legfontosabb érdekképviseleti szerve / relatív súlyok ! /. Magyarországon is a tripartit ágazati érdekegyeztetési rendszernek kezelnie kell azt a helyzetet, amelynek fő jellemzője a dezintegrálódás. A szakszervezetektől és a munkaadói szövetségektől való – gyakran anyagi okokra is visszavezethető – elfordulás. Budapest, 2002. január 31. Dr. Szabadkai Attila Innovációs manager trainer
13
TARTALOMJEGYZÉK OLDAL A mezőgazdaság ágazati struktúrája
1
A mezőgazdaság vállalkozásai
2
Foglalkoztatás a mezőgazdaságban
3
A gazdaságok száma az ágazatban
4
Erdőgazdálkodás
6
Mezőgazdasági kapcsolódású vállalatok a TOP 100-ban
6
A mezőgazdaság helyzete
8
Az EU csatlakozás várható hatásai
9
Munkaadói szövetségek a mezőgazdaságban
10
TARTALOMJEGYZÉK
13
14
