A mentális hibajavítás gyakorlata a folyamatos eredményességért. Dr. Lénárt Ágota, PhD Testnevelési Egyetem Pszichológia Tanszék vezetője

A mentális hibajavítás gyakorlata a folyamatos eredményességért

Dr. Lénárt Ágota, PhD Testnevelési Egyetem Pszichológia Tanszék vezetője

Emmons bődületeset hibázott 2004. 08. 22. NSO

Még hogy a klasszisok nem feszültek! Mi mással lehetne magyarázni, hogy az amerikai Matthew Emmons a kisöbű sportpuska 3x40 lövéses összetett számának döntőjében, a biztos vezetés tudatában utoljára a szomszédja táblájára lőtt. Ilyen amatőr bakit még egy korosztályos ranglistaversenyen sem csinál egy puskás, nem hogy az olimpiai fináléban. Már ha nem izgul a normálisnál jobban. Az amerikai Matthew Emmons bakija után a kínai Csia Csan-po ölébe hullott az aranyérem. Pedig Emmonsnak igazán nem kellett volna idegeskednie, hiszen néhány napja a fekvő testhelyzetben már szerzett egy aranyérmet. Ám úgy látszik, ahelyett, hogy ettől felszabadult volna, fogta magát, és az osztrák Christian Planernek "ajándékozott" egy lövést, amit a versenybírók 0 körrel honoráltak, ezzel pedig egészen a nyolcadik, azaz a döntő utolsó helyéig csúszott vissza. Emmons hibája az alapverseny után vezető kínai Csia Csan-pónak jött a legjobban, aki így pályafutása első nemzetközi érmeként mindjárt olimpiai aranyat gyűjthetett be. S hogy az amerikaiak mégse maradjanak medália nélkül, arról Michael Anti gondoskodott, aki tizedik, 10.4 körös találatával másodikként zárt, míg a már említett Planeré lett a bronzérem, aki, mit sem érzékelve Emmons "partizánakciójából", zárásként 10.6 kört ért el, s ezzel sikerült az ötödik helyről felugrania a dobogóra. Emmons érthetően nem várta meg a kíváncsiskodókat a döntő után, Anti viszont nem zárkózott el a csapattársát érintő kérdésektől. "Nagyon megviselte a hiba. Matthew a legjobb lövő, akit valaha is ismertem. Ám ő sem robot, elég volt egy pillanatnyi kihagyás a koncentrációjában, hogy az addigi eredményét teljesen lerombolja. Hogy láttam-e már korábban ehhez hasonló melléfogást? Láttam, de sohasem gondoltam volna, hogy Matthew-val is megtörténhet" - mondta együttérzően Anti.

Emmons az olimpiák legnagyobb lúzere 2008. 08. 17. Index, MTI

Az amerikai sportlövő négy éve toronymagasan vezetett, de az utolsó lövésénéll hatalmasat hibázott, és lecsúszott az első helyről. Pekingben lekopírozta athéni bukását, az arany a kínai Csiu Csien ölébe hullott. Az amerikai Matthew Emmons érthetetlen hibája után a kínai Csiu Csien nyerte a férfi kisöbű sportpuska 3x40 lövéses összetett számát a pekingi olimpián. Az amerikai sportlövő, aki fekvőben címvédőként ezüstérmes lett Pekingben, a döntő utolsó lövése előtt óriási előnnyel, több mint három körrel vezetett riválisai előtt, ami ezen a szinten elvileg elveszíthetetlen. Az amerikai megvárta, hogy mindenki lőjön, utolsóként célzott, és elképzelhetetlenül rosszat lőtt. Teljesítménye 4,4 kör lett. Ezzel az egy lövéssel sikerült még a dobogóról is lelőnie magát, végül a negyedik helyen zárt. Emmonsnak nem az volt az első ilyen hibája. Négy éve, Athénban is az utolsó lövéssel sikerült magát megfosztania az első helytől.

Ugyanebben a számban első helyen állt a záró lövés előtt, amikor izgalmában a sajátja helyett a mellette álló vetélytársa céltáblájára adta le lövését, amely így nulla pontot ért. Ezzel a nyolcadik helyen zárt.

 Teljesítménynövelés  Csúcsteljesítményre való felkészítés  Prevenció  Kompetencia és önbizalom növelése, magas szintű önértékelés elősegítése  Pszichológiai problémák megoldása

 A sportoló megismerése  Motivációs bázis megismerése és módosítása  Tesztek, műszeres mérések  Eredményességmérés  A stressz, szorongás csökkentése  Mentális felkészítés  Versenyzői hatékonyság növelése  Csúcsforma időzítése  Az optimális funkcionálás zónája  Felismerés - beavatkozás - tesztelés - módosítás  A tapasztalatok értékelése

 Célkitűzés  Szűrővizsgálatok  Exploráció, anamnézis  Konzultáció  Felkészítési terv összeállítása  Módszerválasztás (AT, MT, kognitív technikák, pszichoterápiás módszerek, módszerkombinációk…)  Önbizalom növelő eljárások  Megvalósítási paraméterek, a munka menete  A folyamat monitorozása

Folyamatos felkészülés, otthoni körülmények Általában heti egyszer 1 óra 1. fázis: módszerek elsajátítása 2. fázis: beépítés a versenyzésbe 3. fázis: rutinszerű alkalmazás Edzőtábori körülmények Segítségnyújtás a versenyek előtt, alatt és után

Edzőként konzultáció, sportolókról szóló információk, formaidőzítés, problémamegoldás, viselkedéses gondok kezelése, kommunikációs képességek fejlesztése, edző-szülő konfliktusok feloldása, csapaton belüli feszültségek kezelése…

Autogén tréning Mentál tréning Figyelemfókuszálási technikák Kognitív eljárások Pszichoterápiás módszerek

 Edzésnapló – Csúcsteljesítmény érzése, nyomást gyakorló tényezők, edző(k), csapattársak, önbizalom, a stressz megnyilvánulásai és kezelése, tudatosság és koncentráció, tréningek (AT, MT), a gondolkodás ellenőrzése, koncentrációs képességek, képzelőerő, az arousal szint ellenőrzése, minőségi edzésidő…

 Teljesítmény-visszajelző lap  Érzelmi skála  Önértékelési lap (CSAI-2)  Versenyzői önértékelő lap (MTT index)

Gondolati stratégiák Elővételezés, asszociáció (társítás,képzettársítás), automatizálás, „dobozolás”, gondolati sűrítés (célformulák), megküzdés, igazodás a környezet egy pontjához, disszociáció (elkülönítés), figyelemelvonás, fókuszálás, imagináció, mentális tervezés és gyakorlás, információ rendezés, tervezés, pozitív önbuzdítás…

Sávban tartás, finoman hangolt rendszer Tesztek, műszeres mérések Eredményességmérés Csúcsforma időzítése Terhelés-pihenés aránya (túledzettség megelőzése, rehabilitáció sérülés után…) Az optimális funkcionálás zónája Felismerés - beavatkozás – tesztelés – módosítás A tapasztalatok értékelése (rugalmas viszonyulás)

 Oknyomozás  Mentális javítás (MT, NLP…)  RIFT  A mozgásséma fejlesztése  Negatív érzelmi hatások kiküszöbölése  Pozitív légkör

             

Magas szintű arousal (éberség) önszabályozás (energikus, ellazult, félelem nélküli) Magasabb önbizalom Jobb figyelemöszpontosítás Kontroll alatt, de erőltetés nélkül Sporttal kapcsolatos pozitív képzetek és gondolatok Eltökéltség és elkötelezettség Céltudatosság Gondolkodást kontrolláló stratégiák (problémafelismerő és megoldó szemlélet) Jól kidolgozott versenytervek Verseny előtti pszichés felkészültségre vonatkozó tervek Jéghegy hatás Többszörös áramlatélmény (flow) Fantasztikus bizalom a sikerben A környezeti negatív hatások kiküszöbölése

Csapásokkal való megküzdés Teljesítmény téthelyzetben Célkitűzés Mentális felkészülés Koncentráció Szorongásmentesség Önbizalom és teljesítménymotiváció Edző általi irányíthatóság

Hiroshi Sehiya Golfosok nyomás alatti mozgásminta változásait vizsgálta beígért pénzjutalom fejében, melynek eredményeként a mozgásminőség csökkent mind kezdő, mind profi esetén (Tanaka & Sehiya, 2010).

Tony Morris: Symposium Imagery  a mentál tréning és az imagináció egyik legnevesebb szakértője és megújítója. A mentál tréning optimalizálására ajánlás a Wakefield & Smith 2009-es programja (PETTLEP). A program 22 hét alatt emelkedő dózisban, heti 1X, 2X, 3X tartalmaz gyakorlatokat. Az alapfok kb. 4-7 hétig tart, 1882%-os teljesítménynövekedést találtak 4 sportolónál. A tapasztalat szerint több mentál tréning nagyobb teljesítmény növekedéssel jár együtt. Több dose-response kutatás ajánlott.

Tony Morris (folytatás)  Emellett bemutatták a SIQ (Sport Imagery Questionnaire) validálását. Az élsportban nagyobb a mentál tréning kognitív és motivációs szerepe, valamint az élsportban a mentál tréningnek nagyobb kognitív túlsúlya van (Montse Ruiz, A. Watt, megjelenés alatt).

P. C. Terry A hangulat nem bajnokjelző, vagy nyerő típust jelző, kicsit jelzi csak előre a teljesítményt. Módszer a hangulatváltozatásra pl. a pozitív gondolkodás. Andy Lane: EROS című könyvében szereplő ajánlások szerint azonosítani kell a nyeréssel járó érzelmeket, elő kell hívni, végül pedig használni a szabályozó technikákat.

Ázsiai sportpszichológia titkai  A japánok a baseballjátékosok felkészítéséről számoltak be. A hetente tartott mentál tréninget tankönyvvel és munkafüzettel segítették. 16-szor találkoztak évente, összesen 34 napon. A mentál tréninget pszichológiai konzultációval egészítették ki, és a DIPCA 3 tesztet alkalmazták (Diagnostic Inventory pf Psychological Competitive Ability for Athletes). A csapatoknak tartott mentál tréning bevezetésként célkitűzést, vizualizációt, mentál tréninget, relaxációt, pozitív gondolkodást és self talkingot alkalmazott. Figyelemre méltó adat, hogy több, mint 1000 iskolás csapat mentál tréningezik.

Az ASPASP szervezet közkinccsé tette a mindenki számára elérhető nyitott online kurzusait a www.doaj.org címen, melyen több, mint 9800 cikket, valamint ingyenes online kurzusokat találhat az érdeklődő.

Lars Erik Unestahl  bemutatta a kiváló teljesítmény eléréséhez szükséges mentál tréning formákat (pl. IMT = Inner Mental Training). Kiemelte a megváltozott tudati határállapot (AMS, ASC) szerepét. A sportolók felkészítésében a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően elveti a klinikai megközelítést. A mentál tréninget fejlesztésre, tréning, flow élmény átélésére használja. A relaxáció és a figyelemkoncentráció összekapcsolásával egy Relaxense nevű programot alakított ki. Megfigyeléseiből kiemelte, hogy egyes sportágakban, pl. lövészetben a bal agyfélteke nem dolgozik, a lövést a test adja le, amikor kész. Az utóbbi években kiemelt területnek számító mentális keménység témakörével is részletesen foglalkozott. Kiemelte az állandóság, az önbizalom szerepét, fontos, hogy a munkában legyen kihívás, vidámság, és hogy a sportoló élvezze, ha nyerni akar. A 27 hétig tartó mentál tréning után sportolói 67%-ban bizonyultak eredményesebbnek. Érdekes következtetésre jutott, miszerint a mentál tréning befolyásolja az öregedést, mentál tréning nélkül 10 évvel idősebb biológiai életkort regisztráltak (PHEA-S).

Zaichhowsky  a Stanley Kupa rájátszására való felkészítést mutatta be. A kanadai csapat olyan szupertitkos módszereket is bemutatott, melynek létezéséről tudtunk, de kongresszuson eddig még nem mutatták be (Mind Room, Mindgym, Neurofeedback, CogniSens Athletis 3D-MOT, Omega Wave Technology, Rapid shot training – ütésgyakorlás). Kezelik a stressz reakcióképességet, menedzselik a pihenést és felépülést, kontroll technikákat tanítanak érzelmek, figyelemfókusz, figyelem kezelésére, erősítik a mentális keménységet, az optimális teljesítmény elérését nyomás alatt. Tudományos alapossággal monitorozzák az alvást és az agyrázkódásból való felépülést.

Koreaiak mentál tréning és felkészítés szimpóziuma  Elsőként neuroharmonizációs fejlesztőprogramokat, majd az íjászok 2004-es olimpiára történő felkészítését mutatták be. A programban 300 óra mentál tréning szerepelt, melybe nemzeti sajátosságokat és érzelmi elemeket egyaránt beépítettek. A program kiemelten nagy infrastrukturális háttérrel zajlott. Elsőként a válogatott kerettagjait katonai táborban, katonai körülmények között vízi túlélési kiképzésben részesítették, megteremtve a mentális keménység és a csapatösszetartás alapját. A lövészfeladatok között kiemelt szerepet kapott a szimulációs lőtér, melyben minden meteorológiai modellt elemeztek. Az edzések alatt biofeedback technikákat alkalmaztak, melyeket agyhullám stimuláló eljárással bővítettek (SPONX X-COACH gép). Saját fejlesztésű optoelektronikai mozgáselemzőt készítettek speciálisan az íjászatra. A mérések alapját képezte a nemzetközi gyakorlatban ismert tréning és elemzőrendszerek mérési spektruma, kiemelten a COG adatokkal (Centre Point of Gravity). A helyes technika beállítására és elsajátítására folyamatosan műszeres feedback-et alkalmaztak, mind edzésen, mind versenyen. A fotókkal gazdagon illusztrált előadás jól szemléltette a világklasszis csapat mögött álló szakmai, technikai és tudományos hátteret.