A dohányzás magatartástudományi tükörben Dr Lázár Imre PhD Magatartástudományi Intézet Semmelweis Egyetem
Hogy kezdődött?
• Rövid történeti füstölgés
• 17. sz. Oroszországban Mihály Federovics cár kivégeztet mindenkit, akinél dohányt találnak. „Alekszej Mihajlovics cár elrendeli, hogy mindenkit, akinél dohányt találnak, addig kell kínozni, amíg el nem árulja a kávéárus nevét."1:' • 1613. John Rolfe, az indián Pocachontas hercegnő férje hajón elküldi első Virginia dohányszállítmányát Jamestownból Angliába. • 1650. Betiltják a dohányfogyasztást Bajorországban, Szászországban és Zürichben, de a tiltás hatástalan. • 1691. A német Lunebergben halálos ítélet jár a dohányzásért.
• IV. Murád szultán ottomán uralkodó elrendeli a dohányzásért járó halálbüntetést: „Bárhová ment a szultán utazásai vagy hadjáratai során, pihenőhelyein mindig szörnyen megnőtt a kivégzések száma. Még a harcmezőn is szerette meglepni a dohányzó embereket, akiket aztán lefejezéssel, akasztással, felnégyeléssel vagy kezük, lábuk összezúzásával büntetett meg [...] Mégis, a kivégzések borzalmai ellenére [...] a dohányzás szenvedélye fennmaradt."1'
• 1912 A Century magazin egyik írása szerint „a dohány, az alkohol és az ópium szoros kapcsolatban állnak egymással [...] a morfium az alkohol törvényszerű folyománya, az alkohol pedig a dohány törvényszerű következménye. Cigaretta, alkohol, ópium: ez a logikus és általános sorrend." És egy orvosi figyelmeztetés: „A lélekre és a szellemre, a testre vagy a jó erkölcsökre nézve a cigarettánál nincs pusztítóbb erő. A cigaretta elleni harc egyenlő a civilizációért folytatott harccal."61
• 1963. A dohányból származó összbevétel az Egyesült Államokban 8,08 milliárd dollár, amelyből 3,3 milliárd vándorol a szövetségi, az állami és a helyi kormányzatokhoz fogyasztási adó formájában. Egy dohányipari híradás büszkén közli: „A dohánytermékek gyakrabban tűnnek fel a kereskedők pultjain, mint — a pénz kivételével — bármi más a világon."96
• 1964. A The New York Times vezércikke a következőkre hívja fel a figyelmet: „A dohányipar legnagyobb fellendítője továbbra is a kormány. Az utolsó költségvetési évben a Mezőgazdasági Minisztérium 16 millió dollárt költött a cigaretta árának támogatására, és még nagyobb kiadásoknak néz elébe, hiszen éppen most emelte a dohánytermelők 1964-es támogatásának összegét. Ezzel egy időben szabadult meg a Food for Peace (Élelem a Békéért) program a fölösleges külföldi dohánykészleteitől.98
• 1966. Warren G. Magnuson szenátor nyilvánosságra hoz egy, a mezőgazdasági tárca által támogatott programot, amely „növelni kívánja a külföldi cigarettafogyasztást... A minisztérium 106 000 dollárt fizet a Warner Brothersnek, hogy egy nyolc országban bemutatandó útifilmbe dohányzásra ösztönző jeleneteket illesszen, és további 210 000 dollárt költ cigarettareklámok támogatására Japánban, Thaiföldön és Ausztriában." • A minisztérium szóvivője megerősítette, hogy „a programokat kongresszusi felhatalmazással készítették elő, az amerikai áruk tengerentúli piaci részesedésének növelése érdekében".yy • 1967. Az Egyesült Államokban a dohányipar körülbelül 250 millió dollárt költ a dohányzás reklámozására.102
• 1971. A londoni Sunday Telegraph egy, a dohányzási szokásokkal és a dohányzás gazdasági hatásaival foglalkozó tanulmánya szerint „Spanyolországban a dohány állami monopólium, a legutóbbi évben 210 millió dollár bruttó bevétellel; Olaszországban a dohány szintén állami monopólium, 1,3 milliárd bevétellel, azaz az összes adómennyiség 8 százalékával; Svájcban az állam dohányból származó adóbevétele 60 millió dollár, az összes adóbevétel 8 százaléka; Norvégiában 70 millió dollár, azaz az összes adóbevétel 3 százaléka;
• Egy átlagos dohányos 1999-ben heti 1260 forintot, éves szinten több mint 60 ezer forintot költött szenvedélyére - a dohányosok összesen mintegy 400 milliárd forintot füstölnek el évente. Dohányipari források szerint 1999-ben egyedül a kiskorúak számára történt cigarettaeladásból a dohányiparnak 400 millió forint bevétele származott.
0
1995 2000
25
2004
40 ezer F t felett
34
20-40 ezer F t
45
20 ezer F t alatt
10
70-79
20
60-69
36 38
50-59
35
40-49
40
30-39
45
25-29
27
18-24
26
felsőfokú
33
középfokú
alapfokú
község. tanya
29
egyéb város
30
m egyei jogú város
25
B udapes t
30
nő
• 40
férfi
35
TO TA L
Dohányzik-e Ön?
50 43
38
30 32 27
23 17
15
7
5
• A DOHÁNYZÁS KÖVETKEZMÉNYEKÉNT 19 PERCENKÉNT MEGHAL EGY EMBER MAGYARORSZÁGON! • NAPONTA MINTEGY 77, • ÉVENTE PEDIG 28000 EMBERT VESZÍTÜNK EL HAZÁNKBAN, AKIKNEK A HALÁLA ÖSSZEFÜGGÉSBE HOZHATÓ A DOHÁNYZÁSSAL!
• Az Országos Lakossági Egészség Felmérés 2000 kutatási jelentése szerint a 18 év feletti magyar férfiak 40,7%-a, a nők 26,3%-a dohányzik (rendszeresen vagy alkalomszerűen). • Az egy lakosra eső cigarettafogyasztás 1999-ben 2400 szál/fő volt, míg az Európai Unió országaiban átlagosan 1600 szál/fő. • A Fact Intézet 1999-es felmérése szerint a magyar lakosság 65%-a szenved a passzív dohányzás ártalmaitól, átlagosan napi 270 percet töltve olyan légtérben, ahol mások dohányfüstjét szívja.
• Magyarország a világ cigarettafogyasztóinak élvonalába tartozik az évi egy főre jutó 2200 szál fogyasztással és a dohányosok magas arányával. • Ma évente 28 ezer ember halála írható egyedül a dohányzás rovására. • Ez körülbelül kétszer több mint ahányan alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, baleset, erőszakos halál, öngyilkosság és AIDS miatt összesen meghalnak. • A magyar férfiak tüdőrák-halandósága a világon a legmagasabb.
• Az elmúlt másfél évtizedben a férfiak körében a dohányzás gyakorisága stagnált, viszont 1986 és 1999 között a női dohányzás előfordulása 30%-al nőtt, míg a gyerekek egyre fiatalabb korban szívják el első cigarettájukat, és átlagosan 17,9 éves korban válnak rendszeres dohányossá. • Irodalmi adatok alapján bizonyítható, hogy a fizikai bántalmazást elszenvedő fiatal nők körében gyakrabban fordulnak elő egészségkárosító magatartásformák, dohányzás, alkohol fogyasztás, pszichoaktívszer-használat, mint a nem bántalmazott populációban. • A CDC 1999-es budapesti adatai szerint a középiskolát elhagyó diákok majdnem fele (46%) rendszeresen dohányzik, a lányoknál a rendszeres dohányzás kicsivel magasabb, mint a fiúknál.
• A dohányzásról leszokni, nagyon nehéz. Leggyakrabban akkor szoknak le, ha megbetegszenek. • A nők a terhesség kedvéért gyakran abbahagyják a dohányzást, de egy-két év múlva folytatják. A férfiak kicsit idősebb korban, szív- és érrendszeri betegség miatt adják fel ezt a szokásukat.
Addikció és torzult megküzdés • A dohányzás szociális tanulás folyamatában kulturális szokásként rögzül, • Mind az operáns, mind a reszpondens tanulás folyamatok közrejátszanak fennmaradásában: kondícionált pszichoszomatikus mechanizmus élteti, a jutalmás és a büntetés egyaránt közrejátszik az addikt állapot klialakulásában. • Mint torzult megküzdési foprma stresszbetegségnek is tekinthető, • Súlyos testi kórfolyamatokhoz vezet.
0
2004
22
2000
40 ezer Ft felett
20
20-40 ezer F t
13
20 ezer Ft alatt
17
70-79
22
60-69
16
50-59
15
40-49
30-39
17 19
25-29
23
18-24
22
felsőfokú
19
középfokú
18
alapfokú
21
község. tanya
25
egyéb város
•
megyei jogú város
30
Budapest
nő
20
férfi
20
TO TA L
Okozott-e valaha komoly egészségügyi problémát, vagy megbetegedést a dohányzás az Ön családjában?
35
29 26 22
18 20
14
10
5
•
Aki szegény az a legszegényebb…
• A társadalom legszegényebb egyharmadába tartozókat érinti a leginkább a dohányadó: • a megemelt cigarettaár mellett e családok dohányosai a rájuk eső jövedelem közel felét kénytelenek cigarettára költeni.
dohány
Felső jövedelmi harmad
22% egyéb 78%
• dohány
Középső jövedelmi harmad
Alsó jövedelmi harmad
FÜSTADÓ
32% egyéb 68%
egyéb 52%
dohány
48%
A DOHÁNYZÁS KÖLTSÉGE AZ EGY FŐRE ESŐ ÁTLAGOS JÖVEDELEMHEZ VISZONYÍTVA
(
ODE vizsgálat, N=1000
)
•
•
•
•
• Engedjétek hozzám a kisdedeket…
Gallup jelentés • Az elmúlt öt évben ugyanakkor drámaian megnőtt a dohányzást a gyerekkorban elkezdők aránya - a 2000-ben mért 25 - 20 százalékkal szemben ma már a férfiak 35 és a nők 27 százaléka tizenhat éves kora előtt elkezdett dohányozni.
• A cigarettával a legtöbb esetben már gyermekkorban megismerkednek a későbbi dohányosok, s minél korábban válnak rendszeres dohányzóvá, annál nehezebb később leszokni róla (Pierce és Gilpin, 1996).
•
Magyarország 6 másik közép-kelet-európai országgal együtt 2002-ben csatlakozott a nemzetközi kutatáshoz. A 2003-ban közzétett magyar adatok szerint tíz tanulóból hét már kipróbálta a cigarettázást, és 17,7 százalékuk ezt 10 éves kora előtt megtette. A tanulóknak egyharmada dohányzik és közülük majdnem minden ötödiknél kialakult a függőség. A még soha nem próbálkozó tanulóknak több mint ötöde fogékonynak tekinthető a dohányzás elkezdésére. Majdnem kétszer annyi nemdohányzó lány (27,9%) számolt be arról, hogy a jövőben valószínűleg dohányozni fog, mint ahány fiú (15,0%) vallotta ezt.
• A fiatalabb korosztálynál, az óvodásoknál szerencsére nem a dohányzási szokásokat kell kutatni, de a dohányfüstös környezet jelentős probléma. A budapesti óvodások passzív dohányzási prevalenciáját az ÁNTSZ Fővárosi Intézete (1999) vizsgálta. Eredményeik szerint a fővárosi óvodások 39,6 százaléka passzív dohányos és a családok 50,5 százalékában található dohányzó személy. A dohányzó családokban kisgyermekük jelenlétében rendszeresen 29,7 százalékban, alkalmanként 47,8 százalékban dohányoznak.
Otthon… • A gyermek jelenlétében dohányzó családokban a gyerekek 49 százaléka naponta 6-10 db cigaretta füstjét kénytelen beszívni, 21,2 százalékuk 11-20 db cigarettáét, 11,5 százalékuk pedig 21 db cigarettánál is többét. Szabadnapokon a gyermekek 21,5 százaléka napi 20-nál is több cigaretta füstjét szívja be. A szülők 84,2 százaléka válaszolta azt, hogy örülne, ha megtanítanák gyermekét egy program keretében, hogyan védekezzen a passzív dohányzás ellen.
Az egészségügyben • Vizsgálat a Fejér Megyei Szent György Kórház járó beteg ellátásában dolgozó asszisztensek és a székesfehérvári Bugát Pál Egészségügyi Szakközépiskola tanulói körében dohányzási szokásaikról, dohányzásuk mértékéről és leszokási lehetőségeikről. (N=248) • A dolgozók a magyar átlag 2400 szál/fő majdnem kétszeresét 4423 szál/fő cigarettát szívnak el évente, a diákok évi átlag 2920 szál/fő cigarettát szívnak el. A megkérdezett felnőttek 59 %-a, a diákok 9%-a már érez változást az egészségi állapotában a dohányzás miatt, de sajnos orvoshoz még nem fordultak.
A primer prevencióról másképpen •
avagy dohányzás a bio-pszichoszocio-spirituális paradigma szemszögéből
Strawbridge 2500 személy 29 évet felölelő követéses vizsgálata során igazolta, hogy a rendszeres vallásgyakorlás pozitív egészségmagatartással, testgyakorlással, dohányzásmentes életmóddal és támogató baráti kapcsolatokkal társul.
• Gorsuch és Butler illetve Gartner metaelemzése szerint a vallásosságot jelző változók bármelyike, a rendszeres közösségi vallásgyakorlástól a vallásos élet jelentőségteliséig határozott védőtényezőnek tekinthető aszenvedélybetegségek illetve a szerhasználat tekintetében. • • Hays szerint a konformitás, az elkötelezettség és a vallásosság fordítottan korrelál a vallási változók közül az alkohol, marihuána, és más szerek használatának gyakoriságával.
Hungarostudy • 1988 • 1995 • 2002
21.000 személy 12.600 személy 12.600 személy
• célja: az egészségi állapot szociális, kulturális, pszichológiai, életmód hátterének elemzése. • Az előadás előterében a vallás- gyakorlás, vallás fontossága és az egészségi állapot, életmód és a lelki egészség összefüggései állnak.
1995-ben 31% mondta magát nem hivőnek, 19 % nem gyakorolja vallását, 18% a maga módján, 16% egyházában ritkán, 16% rendszeresen egyházában. 2002-ben 25% mondta magát nem hívőnek, 18 % nem gyakorolja vallását, 27 % a maga módján, 17 % ritkán egyházában, 13 % rendszeresen egyházában
Mennyire fontos életükben a vallás (2002) •• 35 % egyáltalán nem fontos
40%
35%
30%
• 39 % - kissé fontos
25%
• 20 % - nagyon fontos
15%
• 6 % - minden cselekedetüket befolyásolja
20%
10%
5%
0%
nem fontos
kissé fontos
nagyon fontos
minden cselekedetüket befolyásolja
Dohányosok aránya a vallásgyakorlás szerint (34,7% ffi, 22,9% nő)
•
18-44 férfi 41%
18-44 nő 33%
45-64 férfi 41%
45-64 nő 37%
Nem gyakorolja Maga módján
45%
36%
33%
29%
41%
33%
40%
27%
Ritkán egyházában Rendszeresen
36%
24%
32%
24%
16%
15%
19%
11%
Nem hívő
A napi cigarettaszám különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: 5 979 F: 37,662 Átlag: 10,0)
• rendsze-resen egyházában
-42,74%
ritkán, de egyházában
-11,16%
a maga módján
0,85%
11,00%
nem gyakorolja vallását,
10,90%
nem hívő
2001-ben betegség miatt kiesett napok különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint
•
(Sig 0,000 n: 11 168 F: 9,513 Átlag: 20,1)
-41,48%
rendszeresen egyházában
-4,75%
ritkán, de egyházában
19,75%
-1,91%
a maga módján
nem gyakorolja vallását,
3,70%
nem hívő
• A család társadalmi helyzetét tekintve a jövedelmi helyzet, s így a gyermekek zsebpénzének emelkedése gyakran együttjár a dohányzás gyakoribbá válásával, • a szülők magasabb iskolázottsága a dohányzás kialakulásának valószínűségét csökkenti (Stanton, Oei és Silva, 1994; Bauman és mtsai, 1990; Pikó, 1996; Pikó, 1999). • A társas támogatás mind a szülőkkel, mind pedig a kortársakkal kapcsolatban igen fontos, s míg a szülői társas támogatás a dohányzás kialakulását csökkenti, a baráti támogatás növeli azt. • az apai társas támogatás képviseli a legerősebb protektív hatást a rizikómagatartási formák, így a dohányzás kialakulásával szemben (Pikó, 2000).
• Az egészségmagatartás másik aspektusa a káros magatartásformák összessége, amelyet gyakran kockázati vagy egészségrizikó-magatartásnak nevezünk (Pikó, 2002a). • A dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás leggyakrabban a serdülőkorban kerül előtérbe a fiatalok életében, ami megerősíti szimbolikus jellegüket és kulturális hátterüket. • Számos vizsgálat megerősíti, hogy a felnőttkori kockázati magatartásformák iniciációja éppen serdülőkorban kezdődik, s nagy valószínűséggel folytatódik később is.
• Szoros kapcsolat mutatható ki a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás között, ezenkívül a kockázati magatartásformák általában a preventív egészségmagatartás háttérbe szorulásával járnak. • Pikó • „a dohány, az alkohol és az ópium szoros kapcsolatban állnak egymással [...] a morfium az alkohol törvényszerű folyománya, az alkohol pedig a dohány törvényszerű következménye. Cigaretta, alkohol, ópium: ez a logikus és általános sorrend.„ 1912
A rizikó- és protektív modell • régóta alkalmazott elméleti keret, amelynek gyakorlati jelentősége is igen nagy (Hawkins et al., 1992). Olyan interdiszciplináris paradigmát képvisel, amelyben mind egyéni (például személyiségbeli jellemzők), mind pedig társas és társadalmi (például kortárshatás vagy a társadalmi-gazdasági státus) változók vizsgálhatók, azaz komplex megközelítést tesz lehetővé.
• A kockázati magatartásformák előfordulása populáció-szinten nem érthető meg a káros szenvedélyt okozó szerek szimbolikus jelentése és jelentősége nélkül. • Azokban a társadalmakban, ahol igen elterjedt a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás, a szerek magas szintű elfogadása, a társadalmi környezet toleranciája jelentős akadályozó tényező lehet az egészségfejlesztési programok megvalósítása során.
• A fiatalok társadalmi-gazdasági helyzete is befolyásolja e kockázati magatartásformák gyakoriságát. • Míg a dohányzás inkább az alacsonyabb társadalmi státusú családok gyermekeire, az alkohol- és drogfogyasztás éppen ellenkezőleg, a jobb jövedelmi-vagyoni helyzetűekre jellemző.
• A női és férfi társadalmi szerepek közeledésével viszont a nők egészségmagatartása kedvezőtlenebbé vált, ez mutatkozik meg például a nők dohányzásának emelkedésében és a társadalom nagyobb toleranciájában a női dohányzás iránt. Hosszabb távon ez a jelenség a nők számára kedvezőtlen megbetegedési tendenciák megjelenését idézheti elő.
• a fiatalok fokozott élmény- és rizikókeresése (Pikó és mtsai, 1996b • személyiségi jellemzők: • pl. a stressz expozíció vagy a konfliktusmegoldó képesség, az önbizalom vagy a kompetens viselkedés (self-efficacy), a megfelelő belső kontroll megléte vagy hiánya (Tyas és Pederson, 1998). •
• A statisztikai adatok elemzése egyértelműen alátámasztja a megelőzés szükségességét. A Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés (Global Youth Tobacco Survey - GYTS) elnevezésű kutatást az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, az amerikai Betegség Ellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) és az ENSZ Gyermekjogi Szervezetével (UNICEF) együttműködésben, 1998-ban indította útjára. Ennek az egész világra kiterjedő projektnek célja a fiatalok dohányzási szokásaira irányuló információgyűjtés. 2002-ig 97 országban (köztük 6 európai államban) végeztek felmérést.
2001-ben betegség miatt kiesett napok különbségei a vallásgyakorlás módja szerint 2002-ben a Hungarostudy • 2002 alapján korrigálva nem, életkor és végzettség szerint (Sig 0,000 n: 11 168 F: 9,513 Átlag: 20,1)
-41,48%
rendszeresen egyházában
-4,75%
ritkán, de egyházában
19,75%
-1,91%
a maga módján
nem gyakorolja vallását,
3,70%
nem hívő
63 61
2000
65 67 64 60 68
2004
61 54
40 70 70 70 75 68 74 69 70 71 63 78 69 75 72 68 62 20 61
jövedelem szerinti jövedelem szerinti felső
61 66
50-59 60-69 70-79 jövedelem szerinti alsó
60 66
18-24 25-29 30-39 40-49
70
község. tanya alapfokú középfokú felsőfokú
64
nő Budapest megyei jogú város egyéb város
•60 80
TOTAL férfi
Tervezi-e a dohányzásról való leszokást?
100
72 64 62
49
70 67 77
27
0
Hogy érzi, ha igazán elhatározná, képes lenne-e leszokni a dohányzásról?
•
2000
67
64
65
71
75
67
61
51
67
67
65
67
62
72
56
54
2004
69
68
91
67
84
84
62
76
64
65
63
66
57
45
69
76
55
45
70
64
54
60
70
59
TO TAL férfi nő Budapest m egyei jogú város egyéb város község. tanya alapfokú középfokú felsőfokú 18-24 25-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 20 ezer Ft alatt 20-40 ezer F t 40 ezer Ft felett
100 80 60 40 20 0 20 40 60 80 100
Tett-e Ön valaha igazán komoly erőfeszítést arra, hogy leszokjon a dohányzásról?
52
50
28
45
53
73
38
44
43
41
40 ezer Ft felett
46
29
20-40 ezer Ft
41
60
20 ezer Ft alatt
37
40
70-79
53
42
60-69
46
49
50-59
51
48
40-49
55
52
30-39
50
42
25-29
37
47
18-24
Budapest
nő
43
39
felsőfokú
51
51
középfokú
46
46
alapfokú
48
23
43
2004
község. tanya
47
egyéb város
42
megyei jogú város
44
férfi
•
2000
TOTAL
80 60 40 20 0 20 40 60 80
Attitűdök • • • •
a dohányzást határozottan ellenző attitűd, a dohányzás előnyeit hangsúlyozó attitűd, aggódó attitűd, a dohányzás káros hatásait és társas befolyásoltságát hangsúlyozó attitűd, • a dohányzást egy szokásnak tekintő attitűd (Pikó Bettina)
• .A regresszióelemzés négy változó szerepét emelte ki: • azok körében gyakoribb a dohányzás, • akiknek az anyja elfogadja a dohányzást, • akiknek sok dohányzó barátja van, • akik körében ritka a dohányzást határozottan ellenző attitűd, • akik nem hangsúlyozzák a dohányzás káros hatásait, ill. tagadják a rászokás társas befolyását.
A dohányzásról való leszokás stimulus kontrolja
• • • •
1. Minden cigaretta eltávolítása a házból. 2. Minden hamutál és öngyújtó eltávolítása a látókörbôl. 3. Ne igyunk alkoholt. 4. Az étkezés után azonnal álljunk fel az asztaltól és sétáljunk egyet. • 5. Ahol korábban a cigarettát tartottuk, tartsunk rágógumit.
Az önmegerősítés • Az önmegerősítés hasonlóan működik mint a megerősítés hagyományos módjai, kivéve azt, hogy itt az egyén maga határozza meg a megerősítés kontingenciáit és végzi a saját magatartása jutalmazását. • Az önmegerősítést a magatartásváltozás korai szakaszaiban alkalmazzák.
• A kézzelfogható megerősítők használata gyakori. A pénz különösen hatásos. • A szimbolikus megerősítők hatékonyabbak, mint gondolnánk. • A szimbolikus megerősítők egy másik nemét képezik saját gondolataink. A gondolatok előnyei, hogy pozitívak, "hordozhatóak", nem tartalmaznak kalóriát, könnyen használhatók és (ez talán a legfontosabb) ingyenesek. • A legjobb megerősítők közvetlen hatásúak, egyszerűek, és kívánatosak. Fontos szempont, hogy a megerősítő más problémák okozója se legyen.
A szociális támogatás • Az önkontrolláló magatartásváltozás másik módja a szociális támogatás számbavétele. • A szociális környezet szervezése lehetőséget teremt az önmegerősítésre is. Ez nagyon jelentős eszköz, hiszen azoktól az emberek-től származik, akik törődnek az egyénnel, és az egyén törődik velük.
A magatartásszerződés • Ha egyszer a beteg önkontrolláló magatartásváltoztatási programot alakított ki- ideértve az önmonitorozás eredményeit, a célokat, a stimulus kontrolt, az önmegerősítést, és a szociális támogatást is - célszerű a programot, mint magatartásszerződést írásban rögzíteni.
• Steven Mazzuca (1982) áttekintette az irodalmat, hogy összevesse a tudás alapú és a készségalapú magatartásváltoztató programok eredményeit a meta-analízis módszerével. • A didaktikus beavatkozások eredményessége csak 0,24 (nem szignifikáns) volt a maga-tartásváltoztatás 0,64 pontértékű eredményességével szemben.
• Mazzuca megvizsgálta a hatást az élettani változók, mint a vérnyomás, vércukor, súly, és a vér koleszterin szintje tekintetében is. A didaktikus programok 0,18 (nem szignifikáns) változást mutattak, míg a metaelemzés eredménye a magatartásmódosító programok esetében 0,74 (erősen szignifikáns) volt.
• A metaanalízis eredményei jelzik, hogy a specifikus magatartásmódosító programok, az önkontrolláló módszerek mind az egészségmagatartást, mind az élettani folyamatokat képesek befolyásolni. • Nem elég arra tanítani az embereket, hogy mit kell megváltoztatni, a változás hogyanjához szükséges készségeket is meg kell szerezniük.
A közösségen alapuló programok elméleti alapjai: • Kommunikáció-magatartásváltoztatás modell • Szociális kognitív elmélet • Szociális marketing modell. • Közösségi szervezeti modell. • Szociálökológiai modell.
A közösségi egészségmegőrzés stratégiái: •
• • • • • •
kockázati tényezők szűrése tömegkommunikáció munkahelyi és más közösségi (iskolák, NGO-k stb.) programok egészségmegőrző kampányok környezeti és egészségpolitikai fejlesztés önkormányzati tevékenység
Közösségi egészségmegőrző programok: • • • • •
The North Karelia Project The Stanford Three-Community Study The Stanford Five-City Project The Minnesota Hearth Health Program The Pawtucket Hearth Health Program
• 1. Gazdasági eszközök. Az adóemelés csökkenti az alkoholfogyasztást vagy a dohányzás szokását. A nemdohányzók körében a biztosítási díj kedvezményes volta ösztönző lehet a dohányosok számára is. Ezek a politikák a közösségben mindenkit érintenek, mégis elfogadható mindenki számára, mert megmarad a választás szabadsága.
• 2. Kockázatoktól való passzív védelem. Ha az egészségtelen termékek körét szűkítjük, akkor annak is csökken az esélye, hogy a közönség azt válassza. • A főútvonalak tervezése, egyes környezetekben az alkohol árusítás tilalma, az egészséges ivóvíz biztosítása példázza ezt. • Ezeket a lépéseket támogatás kíséri, ha az egészségügyi nyereségek tapasztalata meghaladja a szabad választás korlátozódásából fakadó veszteségeket.
• 3. Az egészség magatartást befolyásoló tényezők kontrolja. • Ebben a megközelítésben nem a terméket korlátozzák, hanem a termék reklámozása korlátozódik. • A cigarettareklámok tilalma a televízióban vagy a rádióban erre példa.
• A pszichológiai és közegészségügyi megközelítés ötvözésére példa Ewart (1991) szociális akció elmélete. • Ez az elmélet foglalkozik a magatartás személyes kontrolljával, de a szociális interakció és a környezeti tényezők szerepe is hangsúlyt kap. • A szociális, fizikai és politikai környezet befolyásolja a kognitív sémákat, célokat és a problémamegoldó aktivitást, amely a hosszú távú változáshoz elengedhetetlen. • A közösségi megközelítés a klinikai gondolkodásmóddal szemben azon alapul, hogy nemcsak a magas kockázatú személyek személyek kiemelésével, kezelésével lehet segíteni, hanem az egész közösség szintjén a betegségkockázat totális szintjét lehet csökkenteni.
Szociális kognitív elmélet • Bandura a magatartásra kifejtett szociális, kognitív és környezeti hatásokat összegző elmélete nagy hatást gyakorolt a közösségi programokat illető kutatásokra. • Minden program gyújtópontjában a magatartásváltozás áll és magába foglalja az önkezelés alapelveit is, és a média illetve a négyszemközti nevelési programok gyakorlatát.
A szociális marketing modell • Kotler (1982) A cél nem egy termék eladása, hanem egy szociális változás elérése. A marketing alaptézisei a négy P: a jó terméket (product) jó terjesztéssel (promotion) jó helyre (place) jó áron (price). A szociális marketing másik alapvetô eleme, hogy a fogyasztókat megcélzó kérdőíves vizsgálattal ki tudjuk jelölni a célnépességet a kommunikációmagatartásváltozás program felépítéséhez.
• • • • • •
A közösségi szervezeteknek számos feladata van az egészségmegőrzésben, ahogy azt Farquhar, Maccoby és Solomon (1984) felsorolja: 1. A közösségi szervezetek serkenthetik a tömmegkommunikáció hatását. 2. A közösségi szervezet megtöbbszörözheti más programok hatását az egészséggel kapcsolatos személyközi kommunikáció felerősítésével. 3. A szerveződések az egészségnevelési propaganda kiterjesztését szolgálhatják. 4. A szervezetek hosszú idôtartamra szponzorolhatnak programokat. 5. Az új szervezetek az egészségmegőrzéssel kapcsolódó más szervezetek számát is növelhetik.
Johnson & Johnson: Live for Life program • A LFL program: rendszeres egészségszűrés, dohányzás csökkentés, súlykontrol, stress-kezelés, az egészséges táplálkozást illető felvilágosító munka. • - költség/nyereség: A vizsgálat harmadik és negyedik évben az egészségvédő gyakorlatból kihagyott csoportnál az egészségügyi ellátási költségek éves átlaga erőteljesen megugrott, a programba vett csoportoknál tapasztalt 151 $, illetve 149 $-al szemben 288 $-ra. (Bly et al. 1986)
• Golaszewski és munkatársai egy négy éves megelőzési program költség-nyereség vizsgálata során vetették össze a program ráfordításainak (személyi költségek, tőkeráfordítás, anyagi ráfordítások) és a nyereségek (a csökkenő egészségügyi költségek, megnőtt produktivitás, csökkent munkaidőkiesés, csökkenő biztosítási költségek) arányát, mely 3,4x a nyereségek javára. (Golaszewski 1992)
A munkahelyi környezet tervezése •
A munkahely épített környezete is hozzájárulhat a munkahelyi egészség-károsodáshoz, stresszhez. • A zaj, a személyes teret megsértő belső építészeti viszonyok, zsúfoltság, közös osztatlan munkatér, vagy üvegkalickás “megfigyelhető” megoldás mind negatív tényező. • A környezet feletti személyes ellenőrzés élménye, relaxációs helyek megléte, a természetes napfény, a környezet és a személy közötti funkcionális és pszichoszociális egyensúly, megfelelés harmóniája egészség-javító jelentőségű, és a termelékenységet és az alkalmazott jó közérzetét egyaránt javító tényező. (Heerwagen J. H. 1995)
• Az INSURE LPHS programját 1980 júliusában hirdették meg, melynek céljai között szerepelt: • 1. Az adott korosztályra jellemző megelőző eljárások, szolgáltatások, egészségnevelési módszerek kialakítása minden korosztályban • 2. Az Egyesült Államok különböző területein e módszerek tesztelése. • 3. A programba az alapellátásban dolgozó orvosok bevonása. • 4. Képzési anyagok, és protokollok készítése, és a résztvevô orvosokkal az anyagok áttekintése. • 5. Az LPHS módszer alkalmazása a vizsgálati helyekhez tartozó betegeknél. • 6. Kvázi-kísérleti vizsgálat tervezés révén a projekt rövid távú hatásainak vizsgálata az orvosokon és a betegeiken.
HWP (Healthy Worker Project) (Jeffery 1993) • A 32 munkahelyen két éves tartamban végzett megfigyelés szerint a 10000 alkalmazott közül 2041 vett részt testsúlycsökkentő és dohányzásról leszoktató programban, mely jelentős súlycsökkenéssel, és a résztevők 43%-ánál a dohányzás elhagyásával járt együtt. A kontroll csoportban 4%-os volt a csökkenés, míg testsúlycsökkenést nem tapasztaltak. A kezelés eredményessége és a programban való részvétel korrelációt mutatott.
WWT program (Working Well Trial) • Egy másik projekt, a WWT program ( Working Well Trial) során a kutatók a rákmelegelôzéssel kapcsolatban végeztek diétás, és dohányzási magatartásmódosító, egészség--megőrző tevékenységet. • A vizsgálat 5 éves tartamra terjedt ki, 57 választott kontrollal megfeleltetett munkahelyen négy kutatási központból 16 államra kiterjedő szervezéssel vizsgálták a többnyire beosztott státuszú 20801 alkalmazott diétás, és dohányzási szokásait. A projekt fontos célja volt a munkahely szociális és fizikai környezetének az egészségmagatartást befolyásoló jellegzetességeinek megítélése.
• A zsír és rost diétás bevitele a nemzeti átlagokat közelítette (a kalóriafelvétel 36,6%-a zsír, és 13,1 g rostanyag). A dohányzás átlaga 25,2 % értékkel kis mértékben a nemzeti átlag alatt maradt. • A munkahelyek erőteljes egészségmegőrző tevékenységet folytattak, a munkahelyek 42 %-a folytatott diétás egészségnevelést, míg 53 %-a vezetett be dohányzáscsökkentő programot, viszont nem volt környezeti támogatás a diétás magatartásváltozáshoz. • Ezek az eredmények megerősítették a korábbi kisebb mintákon tapasztalt leleteket, és további lehetőségekre, az egyéni és szervezeti szintű folyamatok, és változók összekapcsolására sarkallanak, ahol a magatartásnormák és kulturális normák együttes változása segíti az egészségmegőrzést. (Heimendinger 1995)
National Survey of Worksite Health Promotion Activities. (Fielding) • Az 1358 kitöltött interjú visszaküldési aránya 83,1 %-os volt. A válaszoló 50 főnél többet alkalmazó munkahelyek 65,5%-a egy vagy több területen végzett egészség-megőrző tevékenységet. Az esetek több mint 50 %-ában a cégek az előző 5 évben kezdték meg ilyen jellegű tevékenységüket. • .
• Az egészségmegőrző tevékenységek között a dohányzáscsökkentő programok (35,6 %) és a rendszeres szűrés, kockázatmegállapító vizsgálatok (29,5 %) állnak az élen. • A stresszmenedzsment (26,6%), a testedzés, fittnes (22,1%), a vérnyomásszűrés és gondozás (16,5 %), a testsúlykontroll (14,7%), a diétás tanácsadás (16,8%), balesetmegelőzési programok (19,8%), hátfájás megelőzés és kezelés (28,5%) is megközelítő arányokat mutatott a részesedést illetően
Az egészségmegőrzés kommunikációs eszközei –
• • •
•
Egészségmegőrzési írott anyagok, - brossurák, reklámanyagok, - útmutató és hírlevelek 1. Bár a hírlevelek alkalmazása gyakori eleme a munkahelyi egészségmegőrzési programoknak, terjesztésük, formátumuk, tartalmuk jelentősen eltérô, változó. 2. A figyelemfelhívó jelleg, és a tartalmi hasznosság tekintetében osztályozhatók, rangsorolhatók ezek az orgánumok.
•
3. A tartalom a prevencióra, és az egészséges életvezetésre helyezi a hangsúlyt. • 4. A foglalkozásegészségügyben dolgozó nővéreknek a minőség érdekében mérlegelnie kell, hogy rendelkezésre áll e megfelelő mennyiségű pénz és személyzet a hatékony hírlevél előállításához. • 5. A foglalkozás-egészségügyi szakember szerepe központi a hírlevél tematikus szerkesztésében, és a tartalom és a helyi egészségmegőrző gyakorlat közötti funkcionális kapcsolódások kiépítésében. ( Davis 1990)
