Dr. Nagy Bálint emlékülés
A megyékben történt fejlesztések Dr. Nagy Bálint vezetése alatt Dr. Pálmai Ottó c. egyetemi docens, az Agrárkemizálási Társaság elnöke
Budapest, 2015. december 4.
1954.
Megalakultak a megyei Növényvédő Állomások. • Komárom és Nógrád megyékben csak 1955-ben. • A gépállomások voltak a helyszínek. • Alapvető feladat volt a megye növényvédelmi problémáinak a gyakorlati megoldása. • Létrehozták megyénként a műszaki hátteret.
1958.
Kialakították a Biológiai Laboratóriumok legalapvetőbb szakmai feltételeit. A megyei tevékenységbe bekerült a belső és külső zárszolgálati (karantén) feladat.
1959.
Nagy Bálint lett a vezetője az FM Növényvédelmi Szolgálatának.
1960.
A megyékben megszervezték a járási növényvédelmi felügyelői rendszer alapjait.
1964.
Megjelenik az ún. „Első Növényvédelmi Kódex”. • Kialakul a kettős irányítás a minisztérium és a megye között. • Még a szaktanácsadás és az ismeretterjesztés a legfontosabb feladat. • Elindul a növényvédelmi előrejelzés.
1965.
Pest megyében csoportot.
1967.
Velencén kialakítottak egy virológiai bemutató telepet.
1966.
Megkezdődtek a megyékben a növényvédő szerekkel kapcsolatos hatékonyság vizsgálatok. Velencén kifejlesztették a PCB folyadékcsávázó gépet. Több száz gép legyártásával új korszak nyílott meg a hazai csávázás történetében.
1967.
létrehozták
az
első
vírusvizsgáló
1968.
Létrehozták a növényvédelmi hatósági munka jogszabályi hátterét, az ún. „Második Növényvédelmi Kódex” megalkotásával. • A jogszabály kimondta, hogy meg kell akadályozni az egészségre ártalmas növényvédő szer maradványt tartalmazó növények forgalmazását és felhasználását. • Előírta a növényvédelmi szakemberek foglalkoztatását.
1968-72. Sok megyében új központi épületet építettek főleg a megyeszékhelyeken, a laboratóriumi helyszíneknek is helyet biztosítva. 1970-71. Megvalósult a Haflinger program
Speciális laboratóriumok jöttek létre 1969.
Vadtoxikológiai laboratórium
(–2006.)
Fácánkert
1970.
Humántoxikológiai laboratórium
(–1998.)
Keszthely
1971.
Szövőlepke laboratórium Hódmezővásárhely 1973. átalakul Biológiai Védekezési Laboratóriummá, majd 1998. Biológiai Védekezési és Karantén Fejlesztési Laboratóriummá, majd 2007. mindezt beolvasztották a Biológiai Laboratóriumba
1971-72.
Országos hatáskörű Virológiai Laboratórium
1970-73.
Megyei Analitikai Laboratóriumok hálózata.
1975.
Bakterológiai Laboratórium
1978.
Négy megyében és Budapesten létrejött az első években műtrágya vizsgáló, majd később növényvédő szer minősítő laboratórium
Velence
Pécs
1976.
Létrejött a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ és a megyei Növényvédő Állomások ezután Növényvédelmi és Agrokémiai Állomásként működtek tovább.
1976-78. Kiépítettek 13+2 TVG laboratóriumot a talajok tápanyagvizsgálatára. Trefán László ezért a műszaki fejlesztéséért később Eötvös Díjat kapott. 1978.
Kidolgozták az új műtrágyázási szaktanácsadási irányelvet (KÉK KÖNYV). Megkezdődött a megyékben a műtrágyázási szaktanácsadás.
1979-81. Több megyében elindult a meliorációs tervezés és kivitelezés.
1980-81. Talajtani szakértői munkák is elkezdődtek. 1982-83. Létrehoztak öt megyében Talajfizikai Laboratóriumot. 1983.
Önálló Talajbiológiai Laboratórium kezdte meg működését Pécsen. Ekkor már Dr. Nagy Bálint figyelme a növény- és talaj kémiai paramétereinek vizsgálata és értelmezése után egyértelműen a talajban lejátszódó mikrobiális folyamatok vizsgálata irányába terelődött. Ha ez a szakmai munka is megvalósulhatott volna, akkor ma nem lehetne ennyi „hamis próféta” a baktériumtrágyák területén.
1983.
De nem valósulhatott meg, mert ez év közepén felmentették Dr. Nagy Bálintot.
Következtetések 1. Az agrárkemizálás két ágának (a növényvédelemnek és az agrokémiának) az összekapcsolása 1976-ban világraszóló ötlet volt. Ezt számos ország szakértőitől személyesen is hallottam. – Ennek kialakult a szakmai és technikai feltételrendszere és nagyon sikeres munka folyt az egész országban. – Néhány vezető azonban ennek a lényegét nem értette meg és Nagy Bálint távozása után érdemben nem segítette, legfeljebb hagyta az agrokémiai terület munkáját. Ezért alakulhatott ki ezen a szakterületen a megyék között nagyon lényeges teljesítménykülönbség. A ’80-as évek elejére kialakult az agrárkemizálás minden elemét mérő, az adatokat értelmező elemzőrendszer, ami maximális szakmai biztonságot adott az akkori agrártermelés részére. Ennek a rendszernek a kialakításával Dr. Nagy Bálint már akkor megvalósította azt az élelmiszerbiztonságot, amiről csak 30 év elteltével kezdtünk el beszélni.
Következtetések 2. Ha a ’80-as évek elejére kialakított rendszer tovább működhetett volna, ma nagy valószínűséggel jóval kevesebb lenne hazánkban az erózió veszélyeztetett és savanyú területek részaránya és működne egy korszerű földértékelési rendszer, a XIX: században bevezetett aranykorona alapú értékelés helyett. Dr. Nagy Bálint tevékenysége nélkül, a ma már növényorvosnak hívott szakma nem lenne kenyérkereső foglalkozás, mert ezt Ő alapozta meg. Mindent el kell követnünk, hogy az általa létrehozott értékből mentsük meg azt, ami még létezik és működik. Ebben kérem mindenkinek a segítségét!
Köszönöm a figyelmet!
