A megújuló köznevelési rendszer eredményei és további feladatai Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A megújuló köznevelési rendszer eredményei és további feladatai Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság

Jogalkotási helyzetkép


A tanév rendje 

A 2014/2015. tanév fontosabb időpontjait, feladatait a 2014/2015-ös tanév rendjéről és egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 35/2014. (IV.30.) EMMI rendelet tartalmazza



Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságának tanévkezdést támogató szakmai anyaga a 2014/2015. tanévre

A nemzeti köznevelésről szóló és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása



Az Integrált Elektronikus Nyomonkövető Rendszer (INYR) bevezetése.



A pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógusmunkakörben foglalkoztatottak számára a nevelő-oktató munkát végzőket megillető, évi 25 munkanap pótszabadság biztosítása.



További, a jogszabály tartalmi koherenciáját szolgáló, a jogalkalmazást egyszerűsítő, egységes értelmezést előmozdító változtatás.

Kötött munkaidő bevezetése a pedagógiai szakszolgálati intézményekben 



Nkt. „62. § (13) A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében heti huszonegy órában a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat.” Meg kell határozni, hogy a kötött munkaidőnek a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő (heti 21 óra) feletti részében milyen feladatok rendelhetők el a pedagógusnak. A rendeletmódosítás a közeljövőben fog megjelenni.

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérésével kapcsolatos módosítás Nkt „80. § (9) Az iskola az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési időszakban, tanévenként megszervezi - a felnőttoktatásban és az 1-4. évfolyamon tanulók kivételével - a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik. Az érintett tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi. A mérés megszervezésére a (2)-(8) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.”

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet módosítása

fizikai állapot mérésének új szabályai  változás történt az Arany János Programok elnevezésében, az EMMI rendelet módosítása biztosítja a jogszabályokban az elnevezés használatának koherenciáját  a közösségi szolgálattal kapcsolatos változás, hogy a tanulók a jövőben nem csak azon településén végezhetnek közösségi szolgálatot, ahol az iskola van, hanem a saját lakóhelyükön is  a 6-8 évfolyamos gimnáziumokat érintő változás, hogy az idegen nyelveket, a testnevelést és a művészeti műveltségi terület tantárgyait nem csak mesterfokozatú végzettséggel lehet tanítani 

A szakmai tartalmak, oktatásszervezés A kerettantervek felmenő bevezetése  Délutáni foglalkozások  Egész napos iskola 

•

Mindennapos testnevelés

•

Erkölcstan/hit- és erkölcstan

•

Közösségi szolgálat

rendszerű

Megújuló tankönyvek 

A Nat és az új kerettantervek tartalmi és módszertani megújításának támogatására az oktatási kormányzat – az OFI közreműködésével – új fejlesztésű, kísérleti közismereti tankönyveket bocsát a köznevelés rendelkezésére a 2014/2015-ös tanévben az új kerettantervvel érintett évfolyamokon.



A megújuló tankönyvek egy tanéves, iskolai környezetben zajló kipróbálási fázison mennek keresztül. Ebbe a munkába, az ún. partneri programba önkéntesen 126 iskola és 966 pedagógus jelentkezett.

A mérés, értékelés rendszerének további fejlesztése 

A mérési eredmények hasznosulása



A pedagógusok hazai és nemzetközi mérések iránti „érzékenyítése”



Kiemelt cél, hogy egyértelműen javuljanak a tanulók mérési eredményei

Mérések a 2014/2015-ös tanévben Országos kompetenciamérés 6., 8., 10. évfolyam – 2015. május 27-én.  Az igazgatónak azonosítania szükséges az intézményi pedagógiai munka  erősségeit,  gyengeségeit és  intézményi intézkedési tervben kell meghatároznia az intézményi pedagógiai munka eredményességének fejlesztése érdekében szükséges intézkedéseket.  Az intézkedési tervet az igazgató 2015. június 10-éig készíti el, majd a nevelőtestület véleményének figyelembevételével 2015. június 30-ig véglegesíti és megküldi a fenntartójának. 

Az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése • Magyarországon alacsony az idegen nyelvet beszélő lakosság aránya (2012-ben 35 % vallotta magáról, hogy legalább 1 idegen nyelven képes kommunikálni) • a 27 EU tagállam között az utolsó helyen vagyunk

• a köznevelésben nyelvoktatásra fordított időkeret – kb. 1000 tanóra/tanuló a tanulmányi idő alatt - nincs arányban a teljesítménnyel Feladat:  felzárkózás az EU átlaghoz

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Idegen nyelvi mérések Célnyelvi mérés a két tanítási nyelvű nevelést-oktatást folytató  általános iskolában  a hatodik évfolyamon a Közös Európai Referenciakeret –KER szerinti A2 szintű,  a nyolcadik évfolyamon KER szerinti B1 szintű nyelvtudást méri.  

középiskolában a tizedik évfolyamon a KER szerinti B2 szintű nyelvtudást méri.

Angol, német idegen nyelvi mérés az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamain  A fenti iskolák kivételével az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében le kell folytatni az OH által szervezett írásbeli idegen nyelvi mérést.  A tanulók idegen nyelvi szövegértési készségeit vizsgáló mérőeszközöket a Hivatal készíti el, a vizsgálatot az iskola pedagógusai 2015. június 11-én végzik el.

Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásával történő mérés 

A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2014. október 10-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért a tanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását.

A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata

A 2014/2015. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot az iskoláknak – az 1–4. évfolyamán tanulók kivételével – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében 2015. január 5. és 2015. május 27. között kell megszervezniük.

NETFIT rendszer A kormány kezdeményezésére a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) dolgozta ki a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) névre keresztelt új felmérési rendszert, amelynek célja, hogy ráirányítsa a szülők és gyerekek figyelmét a rendszeres testmozgás, testedzés és sport kiemelkedő szerepére, az egészség fejlesztésének és megőrzésének fontosságára.

Nemzeti lovas program elindítása A lovaskultúra-oktatást  a délutáni sportköri foglalkozások keretében, illetve  a kerettantervekben évfolyamonként meghatározott szabad időkeret terhére lehet megszervezni. A lovaskultúra-oktatás csak azokban az intézményekben indulhat meg, ahol a fenntartó az ismeretanyag oktatását korábban jóváhagyta, tekintettel arra, hogy felmerülő költségeket a fenntartó fedezi.

Szakmai ellenőrzések az új tanévben

A 2014/2015. tanévben hatósági ellenőrzésre nem kerül sor, ugyanakkor 2015. január 12-e és 2015. március 31-e között a köznevelési feladatellátásban résztvevő kollégiumok reprezentatív körét érintő szakmai ellenőrzés keretében meg kell vizsgálni: a) a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján a helyi kollégiumi program elkészítését, bevezetését és b) az adott tanévre történt kollégiumi felvételi eljárás szakszerűségét. A szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal folytatja le.

Méltányos, eredményes, hatékony köznevelés A köznevelés esélyteremtő szerepének javítása,  a korai iskolaelhagyók, lemorzsolódók arányának csökkentése. 

Esélyteremtést szolgáló köznevelési vonatkozású támogatások, intézkedések Óvodáztatási támogatás Óvodai fejlesztő program, képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés Arany János Tehetséggondozó Program, Arany János Kollégiumi Program és Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program Útravaló-MACIKA Ösztöndíjprogram Útravaló Ösztöndíjprogram Út a tudományhoz alprogram A lemorzsolódás megelőzését szolgáló intézkedések – igazolatlan mulasztás, magántanulóvá nyilvánítás

Köznevelési fejlesztések • a fejlesztések elsősorban az Európai Unió támogatásával, az ÚSZT keretein belül valósulnak meg (TÁMOP, TIOP, ROP) • hozzájárulnak a köznevelés minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének erősítéséhez

• az egész életen át tartó tanulás eszközrendszerének bővítéséhez


Köznevelési-fejlesztési stratégia • fenntartható, hatékony köznevelés és ágazatirányítás fejlesztése • köznevelési kialakítása

ágazat

minőségértékelési

rendszerének

• a tanulói tárgyi tudás, valamint készségek, képességek szintjének emelése, fejlesztése, • a tanulók és a pedagógusok 21. századi készségeinek fejlesztése • az új tantervi-tartalmi szabályozóknak taneszközök fejlesztése, bevezetése, elterjesztése Emberi Erőforrások Minisztériuma

megfelelő

Köznevelési-fejlesztési stratégia II. • az innováció és a tehetség támogatása a köznevelés minden szintjén

• a pedagógusképzés fejlesztése, a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésének biztosítása • a felzárkózás támogatása, a korai iskolaelhagyás arányának csökkentése, esélykiegyenlítés • tehetséggondozás • a befogadó (inkluzív) nevelés támogatása • a nemzetiségi nevelés-oktatás szakmai támogatása Emberi Erőforrások Minisztériuma

Korai iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia • az Európa 2020 stratégiával összhangban a tagállamok nemzeti célokat állapítottak meg • Magyarország vállalása, hogy a korai iskolaelhagyók arányát 2020-ra 10%-ra csökkenti

• környező, posztkommunista országok eredményei jobbak a miénknél • oktatás és képzés minőségének javítása • megelőzés, kezelés • második esély biztosítása


A pedagógus  hivatás

választásának ösztönzése  előmeneteli rendszer  szaktanácsadás  tanfelügyelet

A szaktanácsadói, tantárgygondozói rendszer kiépítése • a pedagógusok szakmai fejlődését személyre szabott, gyakorlatorientált szaktanácsadói rendszer fogja segíteni • általános cél a köznevelési rendszer eredményességének javítása

• új típusú szaktanácsadás alapelveinek és rendszerének kidolgozása a TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben • 60 órás tantárgygondozó szaktanácsadói képzések


A pedagógusminősítési és a tanfelügyeleti rendszer fejlesztése • 1985 óta nem volt objektív külső értékelés a hazai köznevelési intézményekben • nélkülözhetetlen eszköze egy hatékonyan eredményesen működő köznevelési rendszernek

és

• kialakítottuk a pedagógusminősítési és tanfelügyeleti rendszer eszközrendszerét • főszabály szerint 2018. június 30-ig minden pedagógusnak át kell esnie az első minősítési eljáráson • ötezer szakértő képzése szükséges a rendszer folyamatos és zavartalan működéséhez (TÁMOP 3.1.5., TÁMOP 3.1.8. projekt keretében) Emberi Erőforrások Minisztériuma

Pedagógusok előmeneteli rendszere  Béremelés

2014. szeptember 1-jétől  2015. január 1-jén esedékes átsorolások  A 2015. évi minősítővizsgák, minősítési eljárások,a 2015. évi minősítési terv

I. Béremelés 2014. szeptember 1-jétől A 326/2013. (VIII.30.) kormányrendelet értelmében az új pedagógus előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-jei bevezetése után immár harmadik alkalommal növekszik generálisan a pedagógusok bére 2014. szeptember 1-jétől. A pedagógus és pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő munkakörben foglalkoztatottak illetményalapjáról a Korm. rendelet a következőképpen rendelkezik:  „38.

§ (1) 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a

teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi

összegének  a)

118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,

 b)

163,3 százaléka alapfokozat esetén,

 c)

179,6 százaléka mesterfokozat esetén.”

A Pedagógus I. fokozatba tartozók alapbére forintban 2014. szeptember 1-jétől:

Fizetési kategóriák

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Pedagógus I. fokozat középfokozatú végzettséggel 120 684 144 820 156 889 162 923 168 957 174 991 181 025 187 059 193 094 199 128 205 162 211 196 217 230 223 264 229 299

alapfokozatú végzettséggel 165 750 198 899 215 474 223 762 232 049 240 337 248 624 256 912 265 199 273 487 281 774 290 062 298 349 306 637 314 924

mesterfokozatú végzettséggel 182 294 218 753 236 982 246 097 255 212 264 326 273 441 282 556 291 670 300 785 309 900 319 015 328 129 337 244 346 359

2015. január 1-jén esedékes átsorolások Pedagógus II. fokozatba sorolás: Az

a pedagógus, aki 2014. április 30-ig 14 év szakmai gyakorlattal,

pedagógus szakvizsgával rendelkezik és feltöltötte akár „egyszerűsített”, akár „teljes” portfólióját az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe, teljesítette a 2015. január 1-jei ideiglenes Pedagógus II. fokozatba

kerülés feltételeit. A

portfóliók feltöltését követően az OH ellenőrizte a Korm. rendeletben

foglalt összes feltétel meglétét, és az eredményről 2014. június 30-ig értesítést küldött. Összesen

22 697 jogosult pedagógus véglegesítette e-portfólióját és ezzel

jogosultságot szerzett arra, hogy munkáltatója a Korm. rendeletnek megfelelően 2015. január 1-jével Pedagógus II. fokozatba sorolja.

II. 2015. január 1-jén esedékes átsorolások 

2015. január 1-jén Mesterpedagógus fokozatba kerülnek azok a pedagógusok,

akik 2014-ben sikeresen elvégzik az OH által szervezett kétszer 30 órás tanfelügyelői, minősítési szakértői képzését vagy az OFI által szervezett 60 órás szaktanácsadói képzést; megfelelnek a TÁMOP-3.1.5. projekt keretében megszervezett próbaminősítési eljárásokon és rendelkeznek a Korm. rendeletben

meghatározott feltételekkel (14 év szakmai gyakorlat és pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű végzettség). 

2014 nyarán hirdette meg az OH továbbá a Mesterpedagógus és Kutatótanár

fokozatokhoz kapcsolódó szakmai tartalmak és minősítési eljárások kidolgozására

irányuló kutatási, fejlesztési felhívást a TÁMOP-3.1.5. kiemelt projekt keretében. A megvalósítás során 1200 pedagógus próbaminősítési eljárására kerül sor 2014. őszén. A próbaminősítési eljárást sikerrel teljesítő pedagógusok 2015. január 1jével szintén Mesterpedagógus fokozatba kerülnek.

III. 

A

2015.

évi

minősítővizsgák,

minősítési

eljárások

Az EMMI 2014. február 28-án meghatározta a 2015-ben esedékes minősítővizsgák és minősítési eljárások keretszámát, a minősítővizsgák és

minősítési eljárások szervezésének központi szabályait és a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit. A 2015. évi minősítési tervbe történő felvétel különös feltételei voltak: 

Az a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógusok jelentkezhettek 2014. április 30-ig a 2015. évi minősítésre, akik a jelentkezés határidejéig rendelkeztek pedagógus-szakvizsgával és legalább 8 év szakmai gyakorlattal, vagy legalább 30 év szakmai gyakorlattal.



A 2013. szeptember 1. és 2013. december 31. között Gyakornok fokozatba besorolt pedagógusok felvétele kötelező volt a 2015. évi minősítési tervbe.

A 2015. évi minősítési terv 

A központi szabályok és a minősítési tervbe történő felvétel különös

feltételei alapján minden pedagógus részt vehet a 2015. évi minősítő vizsgán, minősítési eljáráson, aki megfelelt a jelentkezés feltételeinek. Az

érintett

pedagógusok,

intézményvezetőik,

munkáltatóik

és

a

kormányhivatalok 2014. június 30-ig elektronikus levélben kaptak értesítést az Oktatási Hivataltól. 

A 2015. évi minősítésre összesen 19 136 pedagógus jelentkezett a

2014. április 30-ai határidőig. Az oktatásért felelős miniszter döntése értelmében 18 095 pedagógus került be a 2015. évi minősítési tervbe. (2 930 Gyakornok, 12 468 Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógus és 2 697, 2015. január 1-jétől ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolandó

pedagógus.)

A 2015. évi eljárás



A minősítési tervbe bekerülő pedagógusok a Korm. rendelet

értelmében 2014. november 30-ig tölthetik fel e-portfóliójukat az

OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe. 

A

2015.

évi

minősítési

tervbe

bekerült

pedagógusok

minősítővizsgájára, minősítési eljárására 2015-ben kerül sor. 

Sikeres minősítővizsga, minősítési eljárás esetén 2016. január 1-

jén kerülhetnek a pedagógus előmeneteli rendszer következő fokozatába.

A Korm. rendelet és az Útmutató a pedagógusok minősítési

rendszeréhez című dokumentum módosítása Az Útmutató 2014 júliusában elfogadott változata és a Korm. rendelet folyamatban

lévő módosítása a portfólió szerkezetének egyszerűsítését, a kötelezően elvárt dokumentumok mennyiségének csökkenését eredményezi: 

szabadon választható meg az a legalább heti két órában tanított tantárgy, amely alapján minősítését kéri a pedagógus



a nevelő-oktató munka dokumentumai: az alapdokumentumok köre szűkült; a korábbi 10 óra-/foglalkozásterv helyett 6 óra-/foglalkozásterv feltöltése kötelező



a szabadon választható dokumentumok száma 4-6-ra növekedett



az értékelés eredménye elérhető lesz az informatikai támogató rendszerben

(kizárólag a pedagógus, az intézményvezető és a kormányhivatal számára) 

a Korm. rendelet és az Útmutató a korábbiaknál átfogóbban határozza meg a Mesterpedagógus fokozathoz kapcsolódó szakértői feladatokat



A rendeletmódosítás értelmében amennyiben a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neki felróható okból egy éven belül két alkalommal nem tesz eleget a számára előírt feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek, a megbízója erről értesíti a pedagógus munkáltatóját. A munkáltató a pedagógus Mesterpedagógus besorolását azonnali hatállyal visszavonja, ha az értesítésben foglaltakat megalapozottnak találja.



A pedagógusminősítési rendszer szabályozásában pontosításra került, hogy az óvoda- és iskolapszichológusok foglalkozását nem látogathatják meg a minősítési szakértők.



A jövőben szakértő, intézményvezető nem működhet közre a Polgári Törvénykönyv

szerinti közeli hozzátartozójának minősítővizsgáján, minősítési eljárásában. 

A Korm. rendelet módosításának értelmében: „Ha a pedagógus 2014. április 30-áig kezdeményezte az intézményvezetőnél a 2015. évi minősítési eljárásra történő jelentkezését, de az intézményvezető nem vagy hibásan rögzítette azt az OH által

működtetett informatikai támogató rendszerben, akkor az OH részére benyújtott kérelemmel 2014. szeptember 30-áig kérheti a minisztertől a 2015. évi minősítési tervbe való felvételét.”

Nemzeti Pedagógus Kar • az Nkt. 35/A része rendelkezik a létrejöttéről • tagja minden állami, önkormányzati fenntartású intézményben dolgozó pedagógus • feladata, hogy növelje a pálya presztízsét, erősítse a pedagógustársadalmat • 2014. őszig a Kar területi szerveit is meg kell választani • szakmai tagozatok létrehozása


További aktualitások


A munkaszüneti napok körüli munkarend A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet 5. § (7) bekezdése alapján az egyéb jogszabály által elrendelt munkanap áthelyezést – az Nkt. 30. § (1) bekezdése értelmében – a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell. Ebből következően a vonatkozó NGM rendelet által hivatalos munkanappá nyilvánított szombatok az iskolák számára is hivatalos tanítási napnak minősülnek, ez alól sem az ágazati, sem a foglalkoztatási jogszabályok nem adnak felmentést. Természetesen helyi döntés alapján lehetőség van e napokon tanítás nélküli munkanap tartására, illetve tanítási szünet elrendelésére, de utóbbi esetben csak a törvényben megszabott garanciák megtartása mellett. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság

Az intézményeket ellátó környezet • • • •

Tankönyvellátás Eszközök, beszerzések Iskolai adminisztrációs rendszer KIR


A köznevelési rendszer színvonalának emelése Társadalmi, szülői támogatás, bizalom Szervezeti lehetőségek - szakmai együttműködés  Kreativitás  Innováció  Egymást erősítő fejlesztések  Iskolarendszer – támogató programok  Sokszínű tartalmi kínálat  Egyéni törődés, fejlesztés  Közösségi élettér  Biztonságos iskola  Oktatásszervezés  Kiszolgáló környezet, stabil technológia  


A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.


„A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek az eddiginél különbbé nevelhetők, s hogy az eddiginél többre taníthatók.” Németh László Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság

Köszönöm a figyelmet és az együttműködést!

Sipos Imre Emberi Erőforrások Minisztériuma

[email protected]

A megújuló köznevelési rendszer eredményei és további feladatai Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

Recommend Documents