A fenntartó, az intézmény és a vezető felelőssége az oktatási rendszerben Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár
1
Az eredményes oktatási rendszer pillérei
1 .
Jó képességű tanárok
2.
3 .
Tanárok módszertani felkészültsége
Forrás: McKinsey (2007): How the world’s best-performing school systems come out on top 2
A fenntartás Erőforrások Fenntartás és működtetés Fenntartói szerkezete 1773-844 Állam,…,családi vállalkozás
Az intézményfenntartó struktúrája
4
A KLIK „jelenlegi” felelősségi területei
Az alaptevékenységtől távol került minden döntési hatáskör.
Az iskola vezetőjének hatásköre, érdekeltsége megszűnt.
A tankerület önálló döntési hatáskör, mozgástér nélkül nem tudja ellátni irányítói feladatait, nem képes szervezni a köznevelési feladatokat.
A KLIK és a tankerületek párhuzamos, illetve hierarchikus hatáskörei miatt az iskola működtetésével kapcsolatos döntések a KLIK központ szintjére tolódtak.
A KLIK szervezetét és menedzsmentjét túlterhelte a döntések feljebb tolódása.
A tervezési hiányosságok és a gazdálkodás átláthatatlansága miatt nem lehetett megalapozott döntéseket hozni, a napi ügymenet vezérelte a döntéseket, nem pedig fordítva.
Beszerzési nehézségek, elsősorban a szervezeti méretből adódóan.
Mindezek ellenére a megfelelő szervezeti kultúra mellett a jelenlegi modell is működtethető lett volna … 5
1: Az ábra az iskolákkal kapcsolatban felmerülő fenntartói feladatokat tartalmazza.
Elsődleges
Másodlagos
Nincsen
A szervezeti modellek alapelvei Központi szervezet szükségessége: egyrészt a köznevelési szervezet méretéből, másrészt az egységes irányítás és működés biztosítása miatt továbbra is szükséges egy központi szervezet fennmaradása. Igazodás a közigazgatási struktúrához: az új szervezeti modell kialakítása során a közigazgatási megyei és járási határok átlépését kizártuk (a központot kivéve nincs olyan szervezet, melynek területi illetékessége átlépi a megyehatárokat, illetve amely átnyúlik a járási határokon). Részleges decentralizáció: szakmai irányítási és gazdálkodási hatásköröket egyaránt szükséges decentralizálni, de kizárólag olyan mértékben, hogy az egységes irányítás és működés biztosított legyen. Hatékonyság és eredményesség növelése: az új szervezeti modellek kialakításkor kiemelt szempont a feladatellátás hatékonyságának és eredményességének szem előtt tartása, melynek érdekében egyaránt elképzelhető meghatározott feladatok központosított ellátása, illetve korábban külön egységként létező szervezetek (tankerületek) összevonása – tekintettel a méltányosság és a hozzáférhetőség biztosítása is.
6
Értékelési szempontok Értékelési szempontok/kritériumok
Támogató környezet: A köznevelési feladatokat ellátó iskolák számára támogató környezet kialakítása
Irányíthatóság növelése: Felelősséget, hatáskört és döntési kompetenciát együttesen kezelő, működőképességet biztosító feladatmegosztás kialakítása
Hatékonyság, eredményesség növelése: Minőségorientált, költséghatékony és professzionális fenntartói működés kialakítása
Megvalósítás módja Intézmények számára szakmailag eredményes működést biztosító környezet kialakítása és fenntartása Feladatok közelítése a köznevelési intézményekhez Köznevelési intézmények számára kiszámítható és jól működő ellátás biztosítása Központi szervezet stratégiai szerepének erősítése, operatív szerepének csökkentése Döntési hatáskörök, és ezekhez kapcsolódó erőforrások dekoncentrálása és decentralizálása (alapfeladat-ellátáshoz közelítése) Ellenőrző attitűd helyett támogató/szolgáltató szerepfelfogás meghonosítása Megfelelő számban rendelkezésre álló és megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakembergárda biztosítása (minden szinten)
A fenti tényezők az egyes szervezeti modellek értékelési szempontrendszerét képezik 7
Tankerületi központok A MODELL ÉRTÉKELÉSE
A MODELL LEÍRÁSA A modell nem kalkulál regionális / megyei szinttel. Járási tankerületek területi egységein hoz létre új intézményt Összesen 58 Tankerületi Központ kialakítása, melyek gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervek. A központ indokolt esetben helyi/térségi irodákat hozhat létre. A gazdasági feladatokat a Tankerületi Központhoz tartozó intézmények szintjén a központ erőforrásaival kell megvalósítani. A MODELL SEMATIKUS ÁBRÁJA
Támogatás1
Hatékonyság3
8 pont
A MODELL FŐBB ELŐNYEI / HÁTRÁNYAI
Országos szint
Optimális, alapfeladat-ellátáshoz közeli decentralizációs szint, a feladat-ellátáshoz legközelebb telepített döntéshozatal. Iskolák számára egyértelmű és egycsatornás fenntartói rendszer. A központ számára kezelhető, egycsatornás irányítási rendszer.
Klebelsberg Központ
Térségi szint 58 központ összesen
Irányíthatóság2
KC1
KC2
KCK3
KC4
Térségi irodák 60-80 iskola / TK Iskola szint1 Gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv
KC „N”
A központ irányítási képességei ebben a modellben szétaprózódnak (58 intézmény). Szükséges mennyiségű szakember rendelkezésre állása kérdéses a tankerületek szintjén. Tankerületi Központ szinten a gazdasági funkció elaprózottabb, mint a regionális, megyei modellekben. Definíciók / Kérdések: 1: Támogatás – a köznevelési feladatokat ellátó iskolák számára mennyire nyújt támogató környezetet a modell? Mennyire segíti az eredményes szakmai munkát? 2: Irányíthatóság – A felelősséget, a hatáskört és a döntési kompetenciát mennyire kezeli együttesen a modell? 3: Hatékonyság – Mennyire költséghatékony és professzionális, illetve mekkora erőforrásigénnyel jár a modell? Jelmagyarázat:
Legkevésbé jó megoldás
Legjobb megoldás 8
Feladatmegosztás Támogató feladatok Fenntartói feladatok1
EMMI
Klebelsberg Központ
Tankerületi Központ
Költségvetés tervezés - beszámolás Munkáltatói jogkör gyakorlása Gazdálkodás Informatika Létesítménygazdálkodás Beszerzés Személyügyi adminisztráció Gazdasági adminisztráció Ellenőrzés Beruházások tervezése, végrehajtása
Intézmény A központi szervezet az intézmények jogállásával kapcsolatos kérdésekben, stratégiai irányokban, költségvetési-, gazdálkodási-, szakmai tervezésben és ellenőrzésben lát el fenntartói feladatokat. Működteti és fejleszti az informatikai hátteret és ellátja a tervezésibeszámolási funkciókat. A Tankerületi Központ gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervként, önálló intézményként, saját hatáskörben ellátja a fenntartói feladatok operatív részét, ellátja az iskolai gazdálkodás back-office és a beruházásokkal kapcsolatos feladatokat. Támogatja a projektek megvalósítását. Szakmai fenntartói feladatok végez. A köznevelési intézmény az alaptevékenységhez kapcsolódóan részleges szakmai önállóságot élvez, és bizonyos kiadástípusok esetében gazdálkodik a Tankerületi Központ által számára meghatározott pénzügyi keretekkel. Kis értékű beszerzéseket elvégezhet. Részleges munkáltatói jogkörrel bír.
Projektek tervezése, végrehajtása (támogató)
1: Az ábra az iskolákkal kapcsolatban felmerülő fenntartói feladatokat tartalmazza.
Elsődleges
Másodlagos
Nincsen 9
Feladatmegosztás
EMMI
Intézmény alapítás, megszűntetés
Jogszabályok kiadása
Döntés előkészítés int. átalakításról, átszervezésről
Klebelsberg Központ
Éves Költségvetés tervezés Éves feladat tervezés
Informatikai rendszerek Tanügy/gazdálkodás kontrolling
Pénzügyi ellenőrzés
Uniós pályázatok
Szabályozók pedagógusok, NOKS-osok erőforrás menedzsmentje
Tankerületi Központ
Technikai dolgozók erőforrás menedzsmentje Hr. adminisztráció Tanügyig. jóváhagy
Tankerületi Tanács Éves Költségvetés tervezés Pénzügy, számviteli tevékenység
Ingatlan működtetés Szerződések, köt. vállalás Ingóságok fenntartása
Pályázati tevékenység támogatása
Szabályozók (SzMSz, Intézményi szabályozók támogatása)
Köznevelési intézmények
Alapdokumentumok elkészítése
Éves Költségvetés tervezés
Részleges munkáltatói jogkör
Javaslat szerződéskötésre
Szakmai munka koordinálása
Ifjúságvédelmi feladatok
Vagyongazdálkodást Pályázatok megvalósítása
I n t e g r á l t r e n d s z e r 10
Intézményi felelősség A köznevelési intézmény a jövőben … részleges munkáltatói jogkörrel bír1 … az adott évre megállapított létszámkeretén belül kapacitásgazdálkodást lát el … szakmai dologi típusú keretei kapcsán keretgazdálkodást folytathat … kisebb értékű beszerzéseket önálló hatáskörben folytathat le … rendelkezik a saját bevételeivel2 azokat a működésére, szakmai célokra fordíthatja … igénylés, kezdeményezés vonatkozásában gazdasági és egyéb funkcionális adminisztrációs feladatkört láthat el. Az intézményi felelősségi területei az optimálisabb működést biztosítják – elvi döntések a fenntartó szervezetnél 1: A kinevezésen / felmentésen kívül minden egyéb munkáltatói jogkör a köznevelési intézménybe telepített. 2: Mértéke, esetleg %-os megosztása döntést igényel. Működtetett intézmények esetében releváns.
11
Az intézmény szervezete
12
P e d a g ó g i a i h i v a t á s
jogszabályok Egyéni felelősség szakértő Egyéni felelősség Egyéni felelősség
Tantestület vezetés
Egyéni felelősség ? Egyéni felelősség környezet Egyéni felelősség
felelőssége, hitvallása
Egy csapatban (szervezetben) vagyok szakember (én) szervezeti felelősség
szakmai felelősség
2016. 12. 04.
14
2016. 12. 04.
15
A tanuló (intézmény) szervezet öt alapelve (Peter Senge)
• Közös jövőkép • Csoportos tanulás • Belső meggyőződés • Önfejlesztés • Rendszerben való gondolkodás
• Közös cél • Az egyéni tudások befogadása, beépítése • Együttműködés begyakorlása • Tanárok tanulása • Menedzseri és (vagy) pedagógiai beállítottságú a vezetés? • Mérés értékelés, a külső elvárásoknak való megfelelés differenciáltsága 2016. 12. 04.
16
Az intézmény vezetése
17
„Intézmény” és „vezetés”
2016. 12. 04.
18
Stratégia Operatív
Küldetés, jövőkép
Mérési, értékelési rendszer
Intézményi célok, pedagógiai alapelvek Mutatók, indikátorok,
Feladat és eszközrendszer
szempontok
Belső szabályzók (SZMSZ, Házirend,…)
Működés
Éves munkaterv, intézkedési tervek
Napi működés Mérések, értékelések
A vezetés folyamata
2016. 12. 04.
cél
motiváció
fejlesztő
helyzet
differenciálás
diagnosztikus
feladat
aktivitás
szummatív
20
Vezetési funkciók változása • Tervezés „A jövőbe kell pillantani és meg kell tervezni lépéseinket.” • Szervezés „ Fel kell építeni a szervezet anyagi és emberi szerkezetét.” • Irányítás „ Az alkalmazottak körében fenn kell tartani az aktivitást.” • Koordinálás „Minden tevékenységet és erőforrást egyesíteni, harmonizálni kell.” • Ellenőrzés „ Meg kell bizonyosodni arról, hogy minden az elfogadott és kidolgozott elvek, utasítások szerint történik.” • Változtatás 2016. 12. 04.
Motiválás Erőforrás biztosítás
Gondoskodás, felhatalmazás 21
Erőtér elemzés Külső változást kiváltó tényezők
Egyensúlyi állapot 1 8
3
2
4 7
5 6
1.SZOCIOLÓGIAI 2.TECHNOLÓGIAI 3. POLITIKAI GAZDASÁGI 4.MEGRENDELŐI 6.MÓDSZERTANI 7.A SZAKMA 8. A VÉLETLEN
Hajtó erők 2016. 12. 04.
22
A változás lélektana
• Fázisai • • • • • • •
a bénultság minimalizálás depresszió elfogadás kipróbálás megértésre törekvés beépülés
2016. 12. 04.
23
Az igazgató „hatásköre” • • • • • • • •
Nem vezetés, hanem vezető! Egyszemélyi felelős vezető! Felelősség, döntés! Vezetési funkciók Hatáskör Pedagógiai vezető Tanügy igazgatási vezető Személyzeti vezető, kapacitás, kompetenciatérkép • Felelős az iskola működéséért, gazdálkodásáért
2016. 12. 04.
• Eredményes vezetés csak a munkatársakkal együtt • Előkészítés, beterjesztés, testületi döntés
24
Ha Ön segítséget kér főnökétől, ügyetlen.
Ha főnöke kér segítséget az ő főnökétől, azt együttműködésnek hívják.
26
Menedzsment és leadership
vezetés tárgya
Szervezetek vezetése MENEDZSMENT
Emberek vezetése LEADERSHIP
szervezet
emberek
vezetés célja
szervezeti eredmény
legfőbb értékeik
teljesítmény, eredmény
jellemző koordináció jellemző viszonyok vezetési módszer
elégedett ügyfelek, dolgozók kreativitás, atmoszféra, vállalkozás
strukturális
személyközi
formalizált
informális
szabályozás, hatalom
vezetői egyéniség, karizma, befolyásolás, kooperáció
27
Átláthatóság Intézmény
Belső folyamatok, mechanizmusok
2016. 12. 04.
• szervezet • folyamatok • innovációk • szabályozás • visszacsatolás
28
„ A jó vezető, akár csak a jó karmester, az egész zenekar összhangjára figyel, de úgy hogy azt is meghallja, ha egy zenész hamisan játszik.” (P. Drucket)
29
Állam
Jogi szabályozás
Hivatal
Fenntartó
Országos pedagógiaiszakmai ellenőrzési
Szakmai munka
Intézményellenőrzés Intézményvezető ellenőrzése
Pedagógus ellenőrzése
SZAKTANÁCSADÁS Pedagógus minősítése
A pedagógus
31
A pedagógus • Támogató rendszer – irányítás, fenntartó, tankerület, igazgató • Autonómia a szakmaiságban, vezetői irányítás a megvalósításban • Folyamatok menedzselése • Továbbképzés – kompetencia, attitűd, személyiség • Szakmai műhelyek, intézményi hálózatok (NPK, szakmai szervezetek) • Differenciálás, elismerés, kitüntetés • Karrierlehetőség • Közérzet intézményen belül és kívül • Tanár és környezetének viszonya; részese, megélője a folyamatoknak
32
A pedagógusbér emelése bevonzza a jó képességű diákokat a tanárképzésbe
OECD átlag (2013)
Forrás: OECD és EMMI számításai 33
A pedagógusok előmeneteli rendszere
Minősítési eljárás Minősítési eljárás
Mesterpedagógus / Kutató pedagógus Pedagógus 2.
Pedagógus I. Minősítési eljárás
Gyakornok Felsőoktatási intézmény
Köznevelési intézmény
Oktatási Hivatal
Javaslatok a pedagógus-továbbképzés fejlesztésére
35
A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet és az együttműködést!
37
