BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági Szak Nappali tagozat Logisztika szakirány
A vámügynök tevékenysége az egyszerűsített vámeljárási rendszerben
Készítette: Gáspár Kinga
Budapest 2005
Tartalomjegyzék 1.
BEVEZETÉS .............................................................................................................................. 3
2.
A VÁMOKRÓL ÁLTALÁBAN ...................................................................................................... 5
2.1
VÁMUNIÓ:.............................................................................................................................. 5
2.2
A VÁM FOGALMA:.................................................................................................................. 5
2.3
VÁMPOLITIKA: ....................................................................................................................... 6
2.4
VÁMKÓDEX:........................................................................................................................... 6
2.5
A VÁM SZEREPE ÉS HATÁSA (FUNKCIÓJA): ............................................................................ 7
2.6
A VÁMOK CSOPORTOSÍTÁSA:................................................................................................. 8
2.7
VÁMJOGI HELYZET: ............................................................................................................... 9
2.8
VÁMELJÁRÁSOK: ................................................................................................................. 10
3.
ÚJ SZÁMÍTÓGÉPESÍTETT ÁRUTOVÁBBÍTÁSI RENDSZER NCTS: ............................................ 16
3.1
NCTS RENDSZER RÖVID BEMUTATÁSA ............................................................................... 16
3.2 NCTS RENDSZERBEN TÖRTÉN ÁRUTOVÁBBÍTÁSI ELJÁRÁS ................................................. 18 4.
EGYSZER SÍTETT ELJÁRÁSOK ............................................................................................... 20
4.1
TEVÉKENYSÉGI VÁMBIZTOSÍTÉK ......................................................................................... 21
4.2
A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK HELYE:................................................................................. 21
4.3
AZ ENGEDÉLY KIADÁSÁNAK FELTÉTELEI:........................................................................... 21
4.4
A NYILVÁNTARTÁSNAK A KÖVETKEZ ADATOKAT KELL TARTALMAZNIA: ....................... 22
4.5
AZ EGYSZER SÍTETT ÁRUNYILATKOZATOK: ....................................................................... 23
4.6
EGYSZER SÍTÉSEK ............................................................................................................... 24
4.6.1
ÖSSZKEZESSÉG ................................................................................................................. 26
4.6.2
BIZTOSÍTÉKNYÚJTÁS ALÓLI MENTESSÉG :........................................................................ 32
4.6.3
KÜLÖNLEGES RAKOMÁNYJEGYZÉKEK ............................................................................. 34
4.6.4
KÜLÖNLEGES ZÁRAK HASZNÁLATA ................................................................................. 35
4.6.5
AZ EL ÍRT SZÁLLÍTÁSI ÚTVONAL ALÓLI MENTESSÉG....................................................... 35
4.6.6
ENGEDÉLYEZETT FELADÓI STÁTUSZ: ............................................................................... 36
4.6.7
ENGEDÉLYEZETT CÍMZETTI STÁTUSZ: .............................................................................. 40
4.6.8
KÜLÖNÖS EGYSZER SÍTETT ELJÁRÁS HASZNÁLATA:....................................................... 43
5.
A VÁMÜGYNÖK ...................................................................................................................... 44
5.1
KÉPVISELETI JOG ................................................................................................................. 44
5.2
2003. ÉVI CXXIV. TÖRVÉNY A KÖZÖSSÉGI VÁMJOG VÉGREHAJTÁSÁRÓL:......................... 45
5.3
A VÁMÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉG FONTOSSÁGA .................................................................... 46
5.4
AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS KÖVETKEZMÉNYEI ........................................ 47
1
5.5
VÁMÜGYNÖK M KÖDÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE ................................................................. 48
5.6
A VÁMÜGYNÖK ÁLTAL NYÚJTHATÓ SZOLGÁLTATÁSOK: .................................................... 50
6.
ÖSSZEFOGLALÁS:................................................................................................................... 55
7.
FELHASZNÁLT IRODALOM ..................................................................................................... 56
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS .................................................................................................................. 57
2
1. Bevezetés 2004. május 1-jén csatlakoztunk az Európai Unióhoz. A csatlakozás számos változást hozott a vámügyintézések terén. Át kellett vennünk az Európai Unió joganyagát, a jogharmonizáció is nagyrészt megvalósult már. Gondot okozott, hogy a Csatlakozási Szerz dés csak 2004. április 30-án jelent meg és számos jogszabályhoz kés n lehetett magyarul hozzájutni. Sajnos a csatlakozás utáni id szakban volt még néhány olyan kérdés, melyre nem volt válasz. Például a csatlakozást követ en, már nem lehetett közvámraktárakba betárolni a közösségi árukat és még nem volt szabályozás az áfa-raktárak tekintetében. Ez azt eredményezte, hogy a vámügynökök, gazdálkodók nem tudtak mit kezdeni az Unió területér l érkez árukkal. A megoldás 2004. július 10-ig váratott magára, hiszen ekkori hatállyal lépett életbe az áfa-raktár, mely a jövedéki termékek kivételével, a közösségi áruk korlátlan ideig történ tárolására alkalmas. Vámszempontból az egyik legszembet n bb változás a vámkezelések számának visszaesése. Erre persze már fel volt készülve a Vám-és-Pénzügy rség, éppen ezért csökkentette a vámkezelések helyét. Mára már a tavaly május 1-je el tti 300 vámkezelési helyb l csak ötven maradt meg. Szakdolgozatom célja, hogy bemutassam az egyszer sített eljárások adta lehet ségeket, illetve azok el nyeit, valamint azt, hogy a vámügynök tevékenysége mennyiben tudja segíteni a gazdálkodók m ködését akár egyszer sített eljárásban, akár normál eljárásban. Mivel az egyszer sítések körét b vítette az NCTS rendszer (Új Számítógépesített Tranzit Rendszer) bevezetése, ezért fontosnak éreztem, hogy bemutassam az új rendszert, annak el nyeit és hibáit. Számos vámügynökség m ködését szüntette meg a csatlakozás okozta változás, mivel az Európai Unióból érkez
árukat már nem kell vámkezelni, nincs vámfizetés, a 3
gazdálkodóknak csak ÁFA- kötelezettségük van. Kérdés, hogy miként tudnak továbbra is fennmaradni a vámügynökségek, milyen szolgáltatásokkal tudják b víteni korábbi szolgáltatásaik skáláját, hogy megállják helyüket, felvegyék a versenyt az Európai Unió bels piacán.
4
2. A vámokról általában
2.1 Vámunió:
Az egységes piac azt jelenti, hogy az Unió úgy m ködik akár egy nemzeti piac, azaz egyetlen gazdasági térség, az áruk szabadon mozoghatnak a tagállamok között. A termékek szabad kereskedelmének biztosítása érdekében kellett létrehozni a Vámuniót és a tagállamok közötti mennyiségi korlátozásokat eltörölni. 1957-ben aláírták a külügyminiszterek az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom alapító szerz dését. 1959. január 1-jén megtörtént a vámlebontás els lépése, aztán évr l évre csökkentették a tagországok közötti ipari vámokat és egyre szabadabb lett a hat tagország közötti kereskedelem. 1968. július 1-jére megsz ntek a bels
vámok és
létrejött a vámunió. A vámunió létrehozásának célja a szabad és egyenl verseny a hat tagállam között, valamint egy közös küls tarifarendszer, mely lehet vé teszi a közös politika alkalmazását a harmadik országokkal szemben. Mivel Magyarország 2004. május 1. óta az Európai Unió teljes jogú tagja, a vámunióval kapcsolatos közösségi joganyagot közvetlenül kell alkalmazni a vámigazgatási eljárások során.
2.2 A vám fogalma: A vám egy olyan kötelez közteher, mely a vámhatáron átlép áruk után fizetend és amelyért az állam ellenszolgáltatást nem nyújt. A kiszabásra kerül vám alapja a vámáru vámértéke. A vámérték a vámárunak az a pénzben kifejezett értéke, amelyb l a fizetend vám, díjak, illetékek, adók alapját képezik. Az Európai Unióban beszedet vámok a közösség közös bevételeit képezik. A vámot beszed tagállam egy meghatározott %-ot kap a befizetett vámból.
5
2.3
Vámpolitika:
A vámpolitika a külfölddel fennálló gazdasági kapcsolatok állami szabályozásának egyik eszköze.
A
vámpolitika
a
vámok
gazdaságpolitikai,
kereskedelempolitikai
felhasználására és alkalmazására vonatkozó elvek, célok, eszközök és módszerek összefügg rendszere. A vámpolitika céljai: Egy ország vámpolitikája nemzeti vámtarifájában, vámjogszabályaiban és a más államokkal kötött két vagy többoldalú nemzetközi szerz désekben ölt testet. Az Európa Unió vámpolitikája már az alapításának és az egységes piacnak is fontos elem volt. Csak úgy m ködhet a közös piac, ha az Unió valamennyi tagállamában egységes elvek és szabályok alapján m ködik a vámigazgatás, azaz fontos a jogharmonizáció, a Közös Vámtarifa és Vámkódex alkalmazása. A Közösség vámpolitikájának célja polgárainak és vállalkozásainak érdekei védelme, a kereskedelem fejlesztése és a tisztességes verseny biztosítása.
2.4
Vámkódex:
Az Európai Közösség Tanácsa által 1992. október 12-én a 2913/92-es rendelettel elfogadott Közösségi Vámkódex a közösségi jogalkotás területén egy rendkívül fontos szakasz lezárását jelentette. El ször is azért, mert a bels piac kialakításának ez volt az utolsó lépése, másodszor pedig azért mert eddig a pontig ez volt a legjelent sebb munka a jogalkotásban. A Közösségi Vámkódex végrehajtási utasításait a Bizottság 1993. július 2-án fogadta el a 2454/93. számú rendeletével. Mely jóval terjedelmesebb, mint a Tanács rendelete, 915 cikket és 113 mellékletet tartalmaz. 1994. január 1-jén léptek életbe ezen jogszabályok, melyeket minden tagországnak kötelez en be kell tartania. A Vámkódex rendelkezik a Közösség és a harmadik országok kereskedelmi forgalmáról. A Vámkódex célja, hogy összefogja az általános szabályokat és az alkalmazandó eljárásokat anélkül, hogy tartalmazná az egyes árucikkekre külön-külön vonatkozó szabályozást. A Közösségi Vámkódex megteremtette a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó vámjogi és vámeljárási szabályozást, azaz nemzetek felettivé, közösségivé vált a szabályozás. Így azonos feltételek vonatkoznak a bels piacon m köd knek. Az
6
egységes Vámkódex megkönnyítette a közösségi Vámjog alkalmazását a tagállamok vámhatóságai és a gazdasági szerepl k számára is. A jogszabály három f részre tagolódik: 1. Bevezet rész: 2. Központi rész 3. Utolsó rész 253 cikkb l áll a Vámkódex, melyek 9 címbe vannak foglalva: I.
Általános rendelkezések
II.
A vámbeszedés anyagi jogi szabályai
III.
A Közösségi vámterületre való beléptetés
IV.
Vámeljárások
V.
Kiléptetés a Közösség vámterületér l
VI.
Különleges vámhatósági intézkedések
VII.
A vámteher
VIII.
Jogorvoslat
IX.
Záró rendelkezések
A Vámkódex egyik újdonsága, hogy korlátozza, vagy akár töröl is egyes vámellen rzéseket és formaságokat, azért hogy rugalmasabbá tegye a közösségi külkereskedelmet. A Vámkódex egységes alkalmazásának céljából létrehozták a Vámkódex Bizottságot, mely a tagállamok képvisel ib l áll és vezet je pedig az Európai Bizottság egyik képvisel je.
2.5
A vám szerepe és hatása (funkciója):
1. Költségvetési-bevétel szerz funkciója van 2. A hazai termelést védi: Ha a fogyasztók és import rök a külföldi termékeket részesítik el nyben, mert azok jóval alacsonyabb áron vannak jelen az adott piacon, akkor a hazai termel k védelme érdekében növelik a vámokat. A vámteher ártöbbletként jelenik meg az importáruk árában. Lényeges, hogy a vámteher mértéke legalább olyan magas legyen, hogy a külföldr l behozott termékek árát legalább a hazai termékek árszintjére emelje.
7
3. Jelent s gazdasági szabályozó tényez , mivel a vámok mértékének változtatása hatással van az ország importjára és exportára, befolyásolja a hazai termelést és fogyasztást. A vám tulajdonképpen árképz elem, mert az importáru belföldi árát növeli, ezáltal csökkenti a külföldr l behozott áru versenyképességét a hazai termékekkel szemben, vagy az export r nyereségét csökkenti.
2.6
A vámok csoportosítása:
A vámokat többféle módon csoportosíthatjuk. A legfontosabb csoportosítási szempontok és vámtípusok: 1. Jogi státusz szerint: •
Szerz déses vámok: két vagy többoldalú nemzetközi szerz désen alapuló vámok
•
Autonóm vámok: az adott ország saját érdekeinek megfelel en az állami törvénykezés önállóan határozza meg és foglalja jogszabályokba
2. Kivetési alap szerint: •
Értékvám: az importált áru pénzben kifejezett értékének meghatározott %át kell vám címén megfizetni (ez a leggyakoribb)
•
Mértékvám: a vámáru tömege, darabszáma, vagy más mértékegysége szolgál a vám alapjául
•
Vegyesvám: a az értékvám és mértékvám kombinációja
•
Csúszóvám: ilyenkor a vámok mellett az adott ország egy mozgó elemet (csúszóvámot) is alkalmaz
3. A külkereskedelmi forgalom irányát tekintve: •
Behozatali (import) vámok: ez a jellemz az országok többségére
•
Kiviteli (export) vámok: néhány ország alkalmazza utasforgalomban
•
Átviteli (tranzit) vámok: forgalomelterel hatása miatt alig alkalmazzák
4. Id tartam szempontjából: •
Állandó
8
•
Ideiglenes
•
Szezonális: általában a mez gazdasági termékek termel inek védelme céljából alkalmazzák
5. Gazdaságpolitikai szempontból megkülönböztetjük: •
Fiskális vámok: az importot terhel , az állami bevétel növelését és nem a forgalom korlátozását célzó vámok
•
Véd vámok: i. Kiegyenlít költségek
vámok: a belföldi és külföldi termelési közötti
árkülönbözetet
egyenlítik
ki,
pl.
antidömping amikor az alacsonyabb világpiaci ár és a drágább hazai termékek közötti különbséget szüntetik meg. ii. Nevel vámok: mértékük nagyobb, mint a kiegyenlít vámoké. Céljuk, hogy segítsék azokat a termel ket, akik versenyképes termékeket el állítani még nem képesek. Segítik az új iparágak kifejl dését iii. Tiltóvámok:
céljuk
egyes
áruk
importjának
megakadályozása
2.7
Vámjogi helyzet:
Az áru vámjogi szempontból lehet közösségi és nem közösségi helyzet . Közösségi árunak nevezzük azokat az árukat, amelyek teljes egészében a Közösség vámterületér l származnak, azaz nem tartalmaznak importárut. A Közösség vámterületén gyártott olyan áruk, amelyeket közösségi áruk felhasználásával gyártottak. Az olyan importáruk is idetartoznak, amelyek a vámkezelés eredményeként a Közösség bels piacán már szabadon lettek bocsátva. Nem közösségi áruk körébe tartoznak a fenti meghatározástól eltér áruk, beleértve azokat is, amelyek eredetileg közösségi áruk voltak, de a Közösség vámterületét ténylegesen elhagyták. Az áru vámjogi sorsáról az áru felett rendelkez
személynek kell döntenie majd
vámeljárást kezdeményeznie. Az alábbi lehet ségek közül választhat az áru felett
9
rendelkez személy: •
az áru vámeljárás alá vonása: ebben az esetben a vámáru-nyilatkozatban jeleznie kell a szándékát
•
az áru vámszabad területre, vagy vámszabad raktárba való betárolása
•
az áru megsemmisítése,
•
az áru felajánlása az államkincstár számára.
2.8
Vámeljárások:
Az áru felett rendelkez személy dönti el, hogy melyik vámeljárást alkalmazzák, tehát az kérelmére történik a vámeljárás, mely az árunyilatkozat leadásában nyilvánul meg. A vámkezelést ezen okmány alapján végzi általában az a vámhivatal, ahol az árut vámkezelés céljából bemutatták. A Vámkódexben az alábbi vámeljárások lehetségesek: •
szabad forgalomba bocsátás,
•
árutovábbítás,
•
vámraktározás,
•
aktív feldolgozás,
•
vámfelügyelet melletti feldolgozás,
•
ideiglenes behozatal,
•
passzív feldolgozás,
•
kiviteli eljárás.
A vámeljárásoknak kétféle lebonyolítási módja van: •
normál eljárásban
•
egyszer sített eljárásban
Az árumozgás iránya szerinti vámeljárások csoportosítása: 1. behozatali irányú vámeljárások 2. kiviteli irányú vámeljárások Vannak még olyan vámkezelések is melyek a fenti csoportok egyikéhez, sem tartoznak:
10
árutovábbítás, vámszabadterületi ki- és betárolás. A vámkezelés hatása szempontjából: 1. Vámáru jelleget megtartó vámeljárások 2. Vámáru jelleget megszüntet vámeljárások 2.8.1
Felfüggeszt vámeljárások:
•
Küls árutovábbítási eljárás
•
Vámraktározási eljárás
•
Aktív feldolgozás
•
Vámfelügyelet melletti feldolgozás
•
Ideiglenes behozatal
Felfüggeszt eljárásban vámkezelt nem-közösségi árura az eljárás id tartama alatt nem kell vámot fizetni. 2.8.2
Gazdasági vámeljárások:
A Vámkódexben szerepelnek a gazdasági vámeljárások, amelyekre vámhatóság által kiadott külön engedély mindig szükséges. Gazdasági vámeljárások olyan vámeljárások, amelyek mind közösségi, mind nem közösségi áruk vonatkozásában adott körülmények között alkalmazhatók. Sajátosságuk, hogy felfüggeszt hatályúak, likviditási terhekt l mentesítik a gazdálkodót, azonban elég bonyolult adminisztrációval járnak. Gazdasági vámeljárások lehetnek: •
Passzív feldolgozás
•
Vámraktározási eljárás
•
Aktív feldolgozás
•
Vámfelügyelet melletti feldolgozás
•
Ideiglenes behozatal
Gazdasági vámeljárások lebonyolítására azok a személyek kérhetnek engedélyt, akik: •
A közösségben letelepedettek
11
•
Saját maga végzi vagy végezteti a feldolgozást, átalakítást, tárolást vagy ideiglenes behozatalt
. Az egyes gazdasági vámeljárásokra vonatkozó speciális szabályokat külön-külön tárgyalja a Vámkódex és annak végrehajtási rendelete. Gazdasági vámeljárások engedélyezése: A Vámkódex és végrehajtási rendelete 2001. év közepét l a gazdasági vámeljárásokra vonatkozó
engedélyezési
eljárást
egységesen
kezeli,
azaz
formailag
azonos
nyomtatványon kell megkérni valamennyi eljárás engedélyezésére vonatkozó kérelmet. Valamely gazdasági vámeljárás megkezdése el tt abból az alaphelyzetb l kell kiindulni, hogy annak végzéséhez vámhatósági engedély szükséges Viszont az engedély iránti kérelem benyújtására már több lehet séget is biztosítanak a közösségi vámjogszabályok. Normál esetben a nemzeti feltételekkel kiegészített formanyomtatványon kell a kérelmet el terjeszteni, de bizonyos esetekben nem kell a fenti engedélyezési eljárást lefolytatni, hanem elégséges a vámeljárásra vonatkozó írásbeli, illetve az ideiglenes behozatal egyes eseteiben a szóbeli árunyilatkozat benyújtása. Abban az esetben, ha valamely gazdasági vámeljárás engedélyezését árunyilatkozat benyújtásával kérik, a vámhatóság megkövetelheti a kérelmez t l egy olyan kiegészít okmány benyújtását, mely tartalmazza azokat az árunyilatkozaton nem szerepl , de az adott gazdasági vámeljárás engedélyezéséhez elengedhetetlenül szükséges adatokat, mint például: •
a kérelmez , a nyilatkozó és az üzemeltet neve és címe;
•
a feldolgozás vagy az áru felhasználásának jellege;
•
az áru és az ellentételez
vagy feldolgozott termékek m szaki leírása és
beazonosításuk módja; •
az EK végrehajtási rendelet 70. mellékletének megfelel en a gazdasági feltételek kódja;
•
becsült hozamkulcs vagy a kulcs meghatározásának módszerei;
•
a becsült feldolgozási id szak;
•
a javasolt lezáró vámhivatal;
12
•
a feldolgozás vagy felhasználás helye;
•
javasolt átadási (elszámolási) alakiságok;
•
szóbeli árunyilatkozat esetén az áru értéke és mennyisége.
Az engedély kiadásának feltételeként el írt biztosíték mértéke az adott vámeljárásra vonatkozó árunyilatkozat elfogadásának id pontjában a szabad forgalomba kerülés során felszámítható vám és nem közösségi adók és díjak (ha azok szóba jöhetnek) együttes összege. Ez a vámbiztosíték mértékére és rendelkezésre állására vonatkozó szabály jelen eljárások mellett az átmeneti meg rzés, az egyszer sített eljárások és a halasztott vámfizetési engedély esetében is érvényes. Az engedély kérelemhez nyújtott biztosíték összegét, de legalább 1000 eurónak megfelel , a vámkódexben a vámokra meghatározott átváltási árfolyammal átszámított forintban meghatározott összeget a kérelmez a forgalmi adatai vagy üzleti terve alapján állapítja meg. 2.8.3
A vámeljárások szükséges okmányai:
1. Az árunyilatkozat: A vámkezeléseket az árunyilatkozat és a szükséges okmányok kitöltésével lehet kérni. Árunyilatkozat benyújtása nélkül vámkezelésre nem kerülhet sor. Az árunyilatkozat adására az áru felett rendelkezésre jogosult vagy az általa megbízott személy jogosult. Az árunyilatkozat benyújtásának módjai: •
Szóbeli árunyilatkozat: ezt csak természetes személy adhatja, nem kereskedelmi forgalomban
•
Elektronikus módon: adatfeldolgozás segítségével
•
Írásbeli árunyilatkozat: hivatalos nyomtatványon történik a benyújtása. Az adott
árura
vonatkozó,
törvény
szerint
meghatározott
adatokat
tartalmaznia kell. Ezek az adatok vonatkozhatnak: a feladóra, a címzettre, az áru mennyiségére, megnevezésére, értékére, a mellékelt okmányok
13
jelzésére, az áru tarifális és statisztikai besorolására. 2. Az Egységes Vámárunyilatkozat (EV): Általános írásbeli árunyilatkozatként az EV-t alkalmazzák, bár lehet ség van más okmányok árunyilatkozatként való benyújtására is (nemzetközi vámokmányok, CMR fuvarlevél vámpéldánya, stb.). Az Egységes Vámárunyilatkozat egy 8 vagy 4 példányos nyomtatvány, amelynek az egyes példányait részgarnitúraként is fel lehet használni. Ha a 8 példányos EV kerül alkalmazásra, akkor az alábbi példányokat kell kitölteni a forgalom iránya szerint különböz vámkezelésekhez: •
Kivitel: 1., 2., 3. sorszámú példány
•
Behozatal, raktározás: 6., 7., 8. sorszámú példány
•
Árutovábbítás: 1., 4., 5., 7. sorszámú példány
A 4 példányos EV alkalmazásakor összevonják a : 1-6, 2-7, 3-8 és a 4-5 példányokat. Az EV megjelenési formáját nemzetközi el írások határozzák meg, azért hogy bármely ország vámhatóságai fogadhassák számítógépes rendszerükben. Ha a vámáru-nyilatkozat egynél több tételre vonatkozik, akkor EV Pótlapot is kell mellékelni. Az árunyilatkozat adatai egyszer írható lezárt CD lemezen is benyújthatók XML formátumban bármely vámhivatalban, külön el zetes engedélyezés nélkül. Ez a formátum azért jó, mert így közvetlenül fel tudják dolgozni az árunyilatkozat adatait, tehát ez még nem jelent elektronikus árunyilatkozat adást. A benyújtott CD azonosítása céljából a CD-n és a tokon is fel kell tüntetni a benyújtó gazdálkodó vámazonosító számát (VPID) és a dátumot, valamint a napi sorszámot. A CD-n szerepl fájlokra vonatkozóan vírusellen rzést kell végezni, melynek a naplóját kinyomtatva a CD mellékleteként kell benyújtani. Egy CD több árunyilatkozat adatait is tartalmazhatja. EV kitöltését segít számítógépes program: Az EV-program egy olyan számítógépes program, melynek segítségével sokkal
14
egyszer bb az EV, EUR1, vagy EV pótlap kitöltése. Nemcsak okmány kitöltésre alkalmas, hanem kalkulációkat (vámok, ÁFA) is lehet vele végezni, valamint az okmányok kinyomtatása is lehetséges. Van egy adatbázisa a programnak, melyben szerepelnek a cégek adatai, így egyszer en rá lehet keresni akár név, vagy adószám alapján a cégre és nem kell az EV kitöltésével bajlódni. A program adatbázisát folyamatosan lehet b víteni. EV-programot használhatja a vámügynök, vagy más olyan személy, aki az okmányok el készítésével foglalkozik. A program telepít lemezét bárki megvásárolhatja, a frissítéseket pedig rendszeresen elküldi a CD-t forgalmazó cég. 3. Egyéb csatolandó okmányok
•
Számla:
Akkor kell az árunyilatkozathoz számlát csatolni, ha a vámkezelésre vonatkozó el írások ezt szükségessé teszik. A számlán kötelez felt ntetni: o Az eladó és vev nevét, címét, telephelyét o A kiállítás dátumát o A számla számát o A szállítási és fizetési feltételeket o A csomag jellegét és darabszámát o Az áru megnevezését, tömegét, térfogatát, vételárát o Az áru azonosításához szükséges adatokat o A vámáru származási országát
•
Származási igazolás:
A vámkedvezményeket származási igazolás benyújtásával lehet igénybe venni. A nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások alapján 6000 euro értékhatárig számlanyilatkozatot és 6000 euro felett pedig az EUR.1 Szállítási Bizonyítványt kell származási igazolásként alkalmazni. Preferenciális vámeljárás során a FORM „A” nevezet bizonyítvány szolgál a származás igazolására. Fejl d vagy a legkevésbé fejlett országok részére biztosított kedvezmény, illetve vámmentesség igénybevételekor
15
nyújtják be.
•
Vámértékbevallás
A vámkezelést kér nek csatolnia kell a vámkezelési kérelemhez a vámértékbevallást, mely 1.000.000 HUF értékhatár felett kötelez . A vámhivatal kiszámítja, hogy az ügyfélnek mennyi vámterhet, ÁFA-t illetve környezetvédelmi díjat kell fizetnie.
•
Növény-és állategészségügyi bizonyítvány:
A növény-és állategészségügyi felügyel k állítják ki ezt a bizonyítványt. Az állatok és növények nemzetközi forgalmában azért alkalmaznak növény-és állategészségügyi bizonyítványt, hogy megakadályozzák a betegségek, korokozók terjedését. Ezen bizonyítvány meglétét az EV 44-es rovatában kell feltüntetni.
3. Új Számítógépesített Árutovábbítási Rendszer NCTS:
3.1 NCTS rendszer rövid bemutatása Az NCTS rendszer ( New Computerised Transit System ) egy számítógépesített árutovábbítási rendszer, mely a Tranzit Egyezményhez csatlakozott országokban a közúti árutovábbítás regisztrációs rendszere. Azért hozták létre ezt az új rendszert, hogy az árutovábbítást egyszer bbé és gyorsabbá tegyék. Az NCTS rendszer lehet vé teszi a vámhatóságok közötti gyorsabb és biztonságosabb információáramlást, a csalások minél nagyobb fokú kiküszöbölését. Segítségével a vámhatóságok és az ügyfelek is folyamatosan nyomon követhetik a szállítmányok állapotát és pillanatnyi helyzetét, valamint lehet ség nyílik a szabályszer
közúti árutovábbítási eljárások gyorsabb
elintézésére. Az el tte lév rendszer az OTS (Old Transit System, VÁMREG) nem volt alkalmas
az
NCTS-ben
el írt
EDI
(Elektronikus
Adatcsere)
információcsere
lebonyolítására ezért az EU által központilag kifejlesztett MCC+ECN rendszert kellett átvenni, amely rendszer alkalmazásának végs határideje 2004. május 1 volt.
16
Magyarországon els lépésben 2003. október 1-jén vezették be ekkor normál eljárásban papír alapon és elektronikus úton is megengedett volt a vám elé állítás. Egyszer sített eljárást alkalmazó engedélyezett feladó / címzett csak elektronikus úton tehette meg árutovábbítási kérelmét. Azonban 2005. január 1-t l az árutovábbítást csak elektronikus úton benyújtott vámáru-nyilatkozattal lehet kérni. 2004. február 1-jén teremtette meg a Vám – és Pénzügy rség a Kommunikációs Központhoz való csatlakozás feltételeit, ekkor terjesztették ki az MCC rendszer alkalmazását egyszer sített eljárásokra, valamint normál eljárás esetén az elektronikus üzenetcsere alkalmazására. 2004. május 1-t l már kötelez
volt az NCTS rendszer teljes kör
és kizárólagos
használata. Azért hogy a NCTS rendszert zökken mentesen be tudják vezetni, az átállás normál eljárásban sz kített hivatali lista alapján történt. A listára azon vámhivatalok kerültek fel, amelyek várhatóan a csatlakozást követ en is jogosultak a tranzitegyezmény szerinti közúti árutovábbítási eljárásokban, valamint azok a határ - és belterületi hivatalok, amelyeknek gazdaságilag és vámellen rzés szempontjából is indokolt volt a rendszerhez való csatlakozás. Az NCTS rendszeren keresztül a Vám-és Pénzügy rség el ször csatlakozott egy olyan nemzetközi informatikai rendszerhez, amely az egész kontinenst átfogja. Országos szinten egy központ fogadja a bejelentéseket. A kommunikáció titkosított és hiteles. Az indított szállítmány egy azonosítót kap és minden további m velet erre az azonosítóra hivatkozik (MRN, Movement Reference Number) 2005. február 28-tól már nem lehetséges a modemes kapcsolattartás, hanem kizárólag interneten keresztül lehet elérni a rendszert. 2005. december 1-t l a keresési eljárásokat várhatóan elektronikusan lehet majd végezni, ami azt fogja jelenteni, hogy a napjainkban általános többhónapos keresést akár napokon belül is el lehet végezni.
17
3.2 NCTS rendszerben történ árutovábbítási eljárás 3.2.1
Eljárás az indító vámhivatalban:
NCTS rendszerben az egységes árutovábbítási eljárás menete egyszer bb. Az indító vámhivatalban az EV-t egy példányban kell benyújtani, az EV 1.számú példányát. Többféle áru szállítása esetén a rakományjegyzéket is be kell nyújtani. A vámhivatal rögzíti az EV adatait a számítógépes rendszerben és kinyomtatja a Továbbítási kísér okmányt, amely két példányból tev dik össze. Az „A” példány, az árutovábbítási eljárás kísér okmánya, a „B” példány pedig a visszpéldány. A tételjegyzék is két példányból áll, ugyancsak „A” és „B” lapokból. Az indító vámhivatal az árutovábbítást kér részére visszaadja mind a Továbbítási kísér okmány két példányát, mind a tételjegyzék két példányát. Ezeket az okmányokat az áruval együtt a rendeltetési vámhivatalnál (vagy az engedélyezett címzettnél) be kell mutatni. 3.2.2 Az átlép
Eljárás az átlép vámhivatalban: vámhivatalban be kell mutatni az árut, vagy a vámzárral ellátott
szállítóeszközt és a Továbbítási kísér okmányt. Be kell nyújtani a kísér okmány A példányáról készített másolatot, egy TC10 Határátlépési igazolást. Az átlép vámhivatal ellen rzi az azonossági jeleket és lebélyegzi a Továbbítási kísér okmány „A” példányát. 3.2.3
Eljárás a rendeltetési vámhivatalban:
A rendeltetési vámhivatalnál be kell mutatni az árut/ vámárut, a Továbbítási kísér okmány „A” példányát és a tételjegyzék „A” példányát. Mindezek után az árutovábbítás befejezettnek tekinthet . Ha a f kötelezett igényt tart rá, akkor a kérelmére, az áru rendeltetési hivatalba való megérkezését a TC11 okmányon igazolják neki. A rendeletetési vámhivatal a Továbbítási kísér okmány „B” Visszpéldányát visszaküldi az indító vámhivatalba, amely az árutovábbítási tételét kivezeti.
18
F kötelezett
INDÍTÓ VH.
ÁTLÉPTET
VH.
Címzett
RENDELT VH.
( , "'" " " -.23/
! "
((
,
$% & " "
"
" "
" -.. /
"'"
(0 1
()
!"
"
*+
" "
"
"
, ""
*"
4 "
#
" "
"
"
"
Az ábrán látható, hogy az indító vámhivatal egy el zetes érkezési értesítést küld a rendeltetési vámhivatal felé. Majd a rendeltetési vámhivatal visszaküldi az IE 06 érkezési jelentést. Ezt az üzenetet 8 napon belül köteles elküldeni. Ha nem érkezik meg az indító vámhivatalhoz az IE 06 jelentés, akkor automatikus újraküldés valósul meg. Az érkezési jelentés megküldését követ
6 napon belül el kell küldenie az IE 18, ellen rzés
eredménye üzenetet. Az indító vámhivatal 14 nappal az indítás után kezdheti meg az eljárás befejezésének ellen rzését.
19
Az NCTS rendszer egyik hibája, hogy a garancia felszabadítása még nem teljesen tökéletes. Elvben jó a koncepció, de számítástechnikailag még van mit „csiszolni”, mivel el fordul, hogy néha elvesznek az adatok és ilyenkor nem szabadul fel automatikusan a garancia. Ha nem szabadul fel a garancia, akkor elképzelhet , hogy a vámügynök nem tud újabb árutovábbításokat indítani, mert garanciája le van kötve.
4. Egyszer sített eljárások A vámkezelések egyszer bbé tételére, gyorsítására valamint szabályszer aklamazására az Európai Unió bevezette az egyszer sített eljárások jogintézményét A vámhatóság bizonyos feltételek mellett engedélyt adhat arra, •
hogy az írásbeli vámáru–nyilatkozat bizonyos adatainak megadását és/vagy bizonyos okmányainak csatolását elhagyják, ezt nevezik egyszer sített vámáru nyilatkozatnak
•
az adott vámeljárás alá vonására irányuló kérelem kíséretében, valamilyen kereskedelmi vagy adminisztratív okmány benyújtása a vámáru–nyilatkozat helyett
•
az árut nyilvántartásba jegyezzék (a dátumnak szerepelnie kell), azaz helyi vámkezelés
A fentiekben említett mindhárom esetben fontos, hogy az adott dokumentum legalább az áru azonosításához szükséges adatokat tartalmazza. A nyilatkozattev nek bizonyos határid n belül kiegészít
vámáru–nyilatkozatot kell adnia, amely lehet általános,
id szakos vagy összegz jelleg . Az egyszer sített eljárások egyik nagyon fontos el nye, hogy a gazdálkodók számára hamarabb felszabadítható az áru, mint normál eljárásban, azaz még miel tt a vámeljárás befejez dne. Egyszer sített vámeljárások alkalmazásával a vámhatóság személyes jelenléte nélkül tudja fogadni és indítani, azaz függetlenül a vámhivatalok nyitvatartási idejét l , vagy zsúfoltságától. Így a vámügyintézés id szükséglete nem befolyásolja az áru átvételének idejét, a gyártást, felhasználást, vagy kereskedést. Ily módon nemcsak 20
id t, hanem költséget takarít meg az engedélyes. Az egyszer sített vámeljárás érdekessége, hogy az információ mozog az ügyfél és a vámhivatal között, nem pedig az áru vagy a szállítóeszköz.
4.1
Tevékenységi vámbiztosíték
Az egyszer sítések „mögött” kell, hogy legyen valamilyen garancia, hiszen az engedélyes olyan eljárást alkalmaz, mely megel legez valamit, tehát olyan vámeljárást jelent, mely tevékenységi vámbiztosítékhoz kötött. Van azonban kivétel, ugyanis egyszer sített vámeljárásban lebonyolított aktív illetve passzív feldolgozás, ideiglenes kivitel és az áru kiviteli ellen rzése esetén nem kell tevékenységi vámbiztosíték.
4.2
A kérelem benyújtásának helye:
Az engedélyt az a f vámhivatal adja ki, amelynek illetékességi területén a kérelmez könyvelési helye található. Könyvelési hely alatt azt a helyet kell érteni, ahol az egyszer sített eljárás alá vont áruk vámjogszabályok által meghatározott nyilvántartásait vezetik. Fentiek alól kivételt képeznek a hiányos árunyilatkozat-adás, illetve a gazdasági vámeljárások. Hiányos árunyilatkozattal történ szabad forgalom számára történ vámkezelés esetén a hiányos árunyilatkozat adást a vámhivatal engedélyezi (a hiányos árnyilatkozat elfogadásával), ahol a vámeljárást kérték. Gazdasági vámeljárások esetén az egyszer sített vámeljárásra vonatkozó engedélyt az a f vámhivatal adja ki, aki a gazdasági vámeljárást engedélyezte.
4.3
Az engedély kiadásának feltételei:
Az egyszer sített nyilatkozattételi eljárás és a helyi vámkezelés engedélyese az engedélyez
f vámhivatal által jóváhagyott, a vámellen rzés céljára is megfelel 21
nyilvántartást köteles vezetni, amelyb l megállapíthatók az eljárás alatt álló áruk adatai. Feltételként határozza meg a jogszabály, hogy a kérelmez nek megfelel mérték vámbiztosítékot kell nyújtania.
4.4 •
A nyilvántartásnak a következ adatokat kell tartalmaznia: az engedély számát, az engedélyez f vámhivatal nevét, az egyszer sített eljárás formáját;
•
az engedélyes, megbízó nevét, címét, vámazonosító számát (VID számát), telephelyét vagy az eljárás végzésére a vámhivatal által engedélyezett egyéb helyet;
•
a nyilvántartás sorszámát;
•
az egyszer sített árunyilatkozat azonosítószámát vagy a helyi vámkezelés nyilvántartási sorszámát és az áru kiadásának dátumát,
•
az esetleges megel z vámeljárás azonosítószámát;
•
az árunyilatkozat 31., 33., 36., 37., 38. és 47. rovatában lév adatokat, továbbá az áru értékét devizában és forintban, az áru cikkszámát (vagy azzal azonos elkülönítést lehet vé tev
számát), különös mértékegységben kifejezett mennyiségét, a
vámtartozás összegét jogcímenként; •
az egyszer sített vámeljárást lezáró vámigazgatási eljárás azonosító- vagy tételszámát, vámfizetéssel járó vámeljárás esetén a pénzügyi teljesítés adatait;
•
az egyszer sített árunyilatkozathoz, valamint a vámeljárást lezáró vámigazgatási eljáráshoz tartozó egyéb okmányok megnevezését, azonosítószámát és dátumát, továbbá a tiltó, korlátozó rendelkezések betartására vonatkozó okmány esetén, a fenti adatokon túl annak érvényességét, valamint a felhasznált mennyiséget és/vagy értéket és a maradványt;
•
minden egyéb adatot, amely az áruk azonosításához szükséges lehet.
A nyilvántartást az engedélyesnél hozzáférhet vé kell tenni a felügyeletet ellátó f vámhivatal számára.
22
4.5
Az egyszer sített árunyilatkozatok:
Hiányos vámáru-nyilatkozat: A szabad forgalomba bocsátást célzó hiányos vámáru nyilatkozatnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: •
Az EV 1., 14., 21., 31., 37., 40., 54. rovatának adatait
•
Az áruk pontos leírását
•
Az áru vámértékét, vagy egy ideiglenes értékmegjelölést
•
Minden olyan adatot, amelyre szüksége lehet a vámhivatalnak ahhoz, hogy azonosítsa az árut, vagy hogy további rendelkezéseket hozzon
•
Ha okmányokat is kell csatolni, akkor legalább azokat az okmányokat kell csatolni, amelyeket a bejelentett áru szabad forgalomba bocsátása el tt be kell nyújtani. Lehet ség van azonban arra is, hogy még ezen okmányok elhagyásával is elfogadják a vámáru-nyilatkozatot, de akkor igazolni kell, hogy az adott okmány létezik és hogy a nyilatkozattev
akaratán kívüli okok miatt nem
csatolták. Ezekben az esetekben fontos, hogy az ily módon lemaradt adatokat feltüntessék a vámáru-nyilatkozaton. A vámhatóság lekönyveli a kiszámított fizetend vámösszeget. Ha hiányzó adatok miatt csökkentett vámtétel alkalmazására kerülne sor, akkor ezen csökkentett vámtétel alapján kiszámított behozatali vámot lekönyvelik és szükséges egy olyan biztosíték nyújtása, amely fedezi a különbséget a csökkentett vám és a ténylegesen fizetend vám között. Egyszer sített nyilatkozattételi eljárás: A nyilatkozattev
engedélyt kaphat arra, hogy a szabad forgalomba bocsátás iránti
nyilatkozatot egyszer sített formában tegye meg az áru bemutatásakor. Ennek az egyszer sített vámáru-nyilatkozatnak legalább azokat az adatokat kell tartalmaznia, mely az áru azonosításához szükséges. Formája lehet az egységes vámokmányon tett hiányos vámáru-nyilatkozat, vagy egy valamilyen kereskedelmi okmány, amelyhez csatolták a szabad forgalomba bocsátás iránti kérelmet
23
Helyi vámkezelési eljárás: Helyi vámkezelési eljárást azok alkalmaznak, akik saját telephelyükön kívánják szabad forgalomba bocsátani az árukat. Ahhoz, hogy valaki megkapja erre az engedélyt, kérelmet kell benyújtania a vámhatóságokhoz. Akkor utasítják vissza ezt a kérelmet, ha a kérelmez csak esetenként kívánja szabad forgalomba bocsátani az árut, vagy ha megsértette a vámjogszabályokat. Az engedélyben a vámhatóság meghatározza az eljárások szabályait, azt, hogy •
milyen árukra vonatkozik az engedély,
•
mikor kell kiadni a vámárut
•
mi az a határid , amíg a kiegészít
vámáru-nyilatkozatot be kell nyújtani a
vámhivatalhoz •
melyek azok a feltételek, melyek mellett a általános, id szakos, vagy összegz vámáru nyilatkozatot kell tenni az árukra vonatkozóan
4.6
Egyszer sítések
Az illetékes vámhatóságok a f kötelezett vagy címzett kérelmére a következ egyszer sítéseket engedélyezhetik: •
Összkezesség és biztosítéknyújtás alóli mentesség
•
Különleges rakományjegyzékek
•
Különleges zárak használata
•
Az el írt szállítási útvonal alóli mentesség
•
Engedélyezett feladói státusz
•
Engedélyezett címzetti státusz
•
Különös egyszer sített eljárás használata: •
Vasúton vagy konténerben szállított áruk esetén
•
Légi úton szállított áruk esetében
24
•
Tengeren szállított áruk esetében
•
Cs vezetéken szállított áruk esetében
Bizonyos körülmények között minden tagállamnak joga van arra, hogy egyszer sített eljárásokat engedélyezzen olyan árukra, amelyeket nem kell egy másik tagállam területén szállítani. Engedély megadása egyszer sítésre: Az egyszer sítési engedélyek megadásának egyik feltétele, hogy a kérelmez a Közösség területén letelepedett személy legyen. Ezt az engedélyez
vámszervnél kell igazolni
három hónapnál nem régebbi cégkivonattal vagy cégmásolattal, egyéni vállalkozói igazolvány másolatával, illetve a gazdálkodó szerv nyilvántartására jogosult más (államigazgatási) szerv igazolásával. Másik fontos kritérium, hogy a kérelmez nek olyannak kell lennie, akir l a vámhatóság tudja, hogy az eljárásból adódó kötelezettségeinek eleget tud tenni, vagy aki rendszeresen alkalmazza az egységes árutovábbítási eljárást, vagy igazolni tudja az engedélyezett címzett státuszhoz, hogy az egységes árutovábbítási eljárás keretében rendszeresen kap árut. A kérelmez nek megbízható vámadósnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy nem sértette meg súlyosan vagy ismételten a vám – vagy adójogszabályokat. Fontos, hogy a kérelmez
olyan
nyilvántartást vezessen, amely lehet vé teszi, hogy a kiadott egyszer sítési engedélyt hatékonyan lehessen ellen rizni. Írásban, dátummal és aláírással ellátva kell benyújtani az egyszer sítés iránti kérelmet, valamint tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely igazolja, hogy a kért egyszer sítés valamennyi feltétele teljesült. A kérelmez nek ahhoz a vámhatósághoz kell benyújtania kérelmét, amelyik ugyanabban a tagállamban van, mint ahol
letelepedett.
A kérelem benyújtásától számítva legfeljebb 3 hónapon belül meg kell adni az engedélyt vagy el kell utasítani a kérelmet. Ha elutasítják a kérelmet, akkor a kérelmet és az azt elutasító határozatot meg kell rizni a kérelem elutasítása szerinti naptári év végét l számított három évig. Az engedély elfogadása esetén az engedélyes megkapja a dátummal ellátott és aláírt
25
eredeti példányt valamint annak egy vagy több másolatát. A vámhatóságok pedig meg rzik a kiállított engedély egyik példányát és csatolják hozzá a benyújtott kérelmet illetve a többi igazoló okmányt. Az engedélyben meg kell határozni az egyszer sítés feltételeit valamint az alkalmazásra és ellen rzésre vonatkozó szabályokat. Az engedély a kiadásának napjától érvényes. Az engedélyesnek tájékoztatnia kell a vámhatóságot minden olyan tényez r l, amely már az engedély megadása után merült fel, de befolyással lehet az engedély érvényességére, tatalmára. Ha esetlegesen visszavonják az engedélyt akkor ennek határozatában fontos jelezni a hatálybalépés dátumát valamint e dátum szerinti naptári év végét l számított három évig meg kell rizni az engedély iránt benyújtott kérelmet, az érvénytelenít határozatot és az összes igazoló okmányt.
4.6.1 Összkezesség Az összkezesség megjelenési formája a TC31 Kezességi tanúsítvány, amelynek jellemz je, hogy az lesz a f kötelezett a T1 vagy T2 eljárással történ áruszállításoknál, akinek a nevére az engedélyez vámhatóság a TC31 Kezességi tanúsítványt kiállította. A Tranzitegyezmény szerint lebonyolított áruszállítások engedélyezéséhez ez a garanciaforma a legelterjedtebb az Európai Unió országaiban. A biztosítéknyújtás alóli mentesség megjelenési formája a TC 33 Tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességr l. Összkezességet egy referenciaösszeg keretében vehet igénybe a f kötelezett, amihez ki kell számolni a vámtartozásnak azt az összegét, amely az egyes árutovábbítási m veleteknél felmerülhet. Az összkezességet egy kezesnek kell nyújtania. Az engedély megszerzése: Az engedély kiadása kérelemhez kötött. A kérelmet a gazdálkodónak a székhelye szerinti
26
illetékes területi vámszervnél kell el terjesztenie. A kérelemhez mellékelni kell: •
Bankgaranciát
•
A társasági szerz dést, vagy az alapító okiratot
•
A szervezet, vagy szakág vezet jének erkölcsi bizonyítványát
•
A cégbírósági végzést a bejegyzésr l
•
Három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, egyéni vállalkozói igazolvány másolatát, valamint a gazdálkodó szerv nyilvántartására jogosult más államigazgatási szerv igazolását
•
Vámszempontból való megbízhatóság igazolását
•
Adóbejelentési lapot
•
A vámszámlát vezet szervezet igazolását arról, hogy a kérelmez nek a kérelem benyújtását megel z évben nem volt vámtartozása
•
Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az utolsó hat hónapban hol folytatta a kérelmez az egységes árutovábbítási eljárást
Az engedély megadásához szükséges bankgarancia mértékét a referencia összeg megállapításával a kérelmez nek kell meghatároznia. Akkor engedélyezhet az összkezesség ha a kérelmez éves szinten legalább 260 fuvart kíván lebonyolítani. Az engedélyesnek három havonta felül kell bírálnia a bankgarancia mértékét és ha az eltérés 30%-nál nagyobb, akkor ki kell igazítania a bankgarancia mértékét. Az összkezesség igénybevételére vonatkozó engedély akkor adható meg, ha az adott személy: •
A kezességnyújtás országában letelepedett
•
Rendszeresen alkalmazza az egységes árutovábbítást
•
A vámhatóságok tudják, hogy az eljárásból fakadó kötelezettségeket teljesíteni tudja
•
Nem sértette meg súlyosan az adójogszabályokat
27
Az összkezesség összege A referencia összeg megegyezik azoknak a vámtarozások összegével, amelyek legalább egyhetes id szak folyamán közösségi árutovábbítási eljárás alá helyezett áruk után merültek fel. Az összeget a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal állapítja meg, a következ ket figyelembe véve: •
A múltban szállított árukra vonatkozó információk
•
A várható közösségi árutovábbítási m veletek becsült mennyisége
•
Az adott személy kereskedelmi nyilvántartásai
•
Könyvelés
•
Az adott tagállamban az árukra alkalmazandó legmagasabb vám- és díjtételek
A referenciaösszeget évente felülvizsgálja a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal és akár ki is igazítja. A vizsgálat alapjául az indító vámhivataloktól kapott információk szolgálnak. Az összkezesség összege csökkenthet :
•
A referenciaösszeg 50%-ára: ha a f kötelezett biztosítani tudja pénzügyi helyzete szilárdságát valamint kell tapasztalatát a közösségi árutovábbításokra vonatkozóan (kell tapasztalat egy éven keresztül folytatott közösségi árutovábbítási eljárás helyes használata f kötelezettként eljárva a csökkentés kérelmezését megel z en)
•
A referenciaösszeg 30%-ára: ha a f kötelezett biztosítani tudja pénzügyi helyzete szilárdságát, kell tapasztalatát a közösségi árutovábbításokra vonatkozóan valamint szorosan együttm ködik a vámhatóságokkal (kell
tapasztalat két éven keresztül
folytatott közösségi árutovábbítási eljárás helyes használata f kötelezettként eljárva a csökkentés kérelmezését megel z en).
28
Magasabb kockázattal bíró áruk esetében vállalt összkezesség Az alábbi táblázatban felsorolt árutípusok esetében, akkor kaphat a f kötelezett engedélyt összkezesség nyújtására, ha •
Pénzügyi helyzete szilárd
•
Rendelkezik kell
tapasztalattal a közösségi árutovábbítási eljárásokkal
kapcsolatban (kell
tapasztalat: egy éven keresztül folytatott közösségi
árutovábbítási eljárás helyes használata f kötelezettként eljárva a csökkentés kérelmezését megel z en) •
Együttm ködik a vámhatóságokkal
•
Ellen rzése alatt tartja a szállítási tevékenységet
Magasabb kockázattal bíró áruk 1
2
3
4
5
HR-kód
Az áruk megnevezése
Minimum
Érzékeny
Egyedi
kezesség
mennyiségek áruk kódja1 minimális szintje ex 0102
Más
háziasított,
90
szarvasmarhafélék
0201 10
Szarvasmarhafélék
0201 20
vagy h tve
húsa,
él 4 000 kg
frissen 3 000 kg
1 500 EUR/t
2 700 EUR/t 2 900 EUR/t
0201 30 0202 10
1
5 200 EUR/t Szarvasmarhafélék húsa, fagyasztva 3 000 kg
2 700 EUR/t
0202 20
2 900 EUR/t
0202 30
3 900 EUR/t
0402 10
Tej és tejszín, s rítve vagy cukor 2 500 kg
1 600 EUR/t
0402 21
vagy
1 900 EUR/t
0402 29
hozzáadásával
más
édesít anyag
2 500 EUR/t
0402 91
1 400 EUR/t
29
0402 99 0405 10
1 600 EUR/t Vaj és tejb l nyert más zsír és olaj
3 000 kg
2 600 EUR/t
0405 90 ex 0803
2 800 EUR/t Friss banán, kivéve a plantains fajtát 8 000 kg
1
800 EUR/t
00 1701 11
Nád- vagy répacukor és vegytiszta 7 000 kg
—
1701 12
szacharóz, szilárd állapotban
—
1701 91
—
1701 99
—
2207 10
Nem denaturált etilalkohol, 80 vagy 3 hl nagyobb
2 500 EUR/hl
térfogatszázalék tiszta alkohol
alkoholtartalommal 2208 20
Szesz, lik r és más szeszes i-tal
2 500 EUR/hl
5 hl
2208 30
tiszta alkohol
2208 40 2208 50 2208 60 2208 70 ex 2208
1
90 2402 20
Cigaretta dohánytöltettel
35 000 darab 120 EUR/1000 db
•
Magasabb kockázattal bíró áruk esetében is csökkenthet
a referenciaösszeg,
ugyanúgy, mint a normál kockázattal bíró áruknál azzal a kikötéssel, hogy mind 50% és 30%-ra való csökkentés esetében szorosan együtt kell m ködni a vámhatósággal, szállítási tevékenységet ellen rzés alatt kell tartani.
30
•
50%-ra való csökkentés esetében a kell tapasztalat: két éven keresztül folytatott közösségi árutovábbítási eljárás helyes használata f kötelezettként eljárva a csökkentés kérelmezését megel z en
•
30%-ra való csökkentés esetében a kell tapasztalat: három éven keresztül folytatott közösségi árutovábbítási eljárás helyes használata f kötelezettként eljárva a csökkentés kérelmezését megel z en
Kell tapasztalat: Az olyan kérelmez k esetében, akik az árutovábbítási nyilatkozatok benyújtására számítógépes adatfeldolgozó módszereket használnak, az elvárt „kell
tapasztalat”
id tartamát egy évvel kell csökkenteni. Mit jelent a szoros együttm ködés a vámhatósággal? Ha a f kötelezett bizonyos intézkedések meghozatalával megkönnyíti a vámhatóságok számára az ellen rzések elvégzését. Ezek az intézkedések vonatkozhatnak az árutovábbítási nyilatkozatok kitöltésének meghatározott módszereire, vagy ha a f kötelezett kiegészít
információkat is ad, akkor az árutovábbítási nyilatkozatok
tartalmára. Abban az esetben ha a f kötelezett mindig ugyanabban a vámhivatalban mutatja be a nyilatkozatait, azzal is megkönnyíti a vámhatóságok számára az ellen rzést.
Szállítási tevékenység ellen rzés alatt tartása A f kötelezett azzal tudja szállítási tevékenységet ellen rzése alatt tartani, hogy •
a fuvarozási m veleteket személyesen hajtja végre és magas szint biztonsági intézkedések alkalmaz, vagy
•
olyan fuvarozót alkalmaz, akivel hosszú távú szerz déses viszonyban áll, és aki kielégíti a magas szint biztonsági követelményeket, vagy
•
közvetít keresked t alkalmaz, aki szerz déssel köt dik egy olyan szállítóhoz, aki kielégíti a magas szint biztonsági követelményeket.
31
Az összkezesség visszavonása Ha már nem állnak fenn azok a feltételek, amelyek az engedély kiadásakor teljesültek, akkor azt a kezességnyújtás szerinti vámhivatal visszavonja. A kezes is visszavonhatja kötelezettségvállalását. A visszavonás a vámhivatal értesítésének napját követ 16.napon lép hatályba és ett l fogva a korábban kiadott tanúsítványok már nem használhatók fel. Az ily módon érvénytelenített tanúsítványokat vissza kell küldeni abba a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatalba.
4.6.2 Biztosítéknyújtás alóli mentesség : A biztosítéknyújtás alóli mentesség megjelenési formája a TC 33 Tanúsítvány a biztosítéknyújtás alóli mentességr l. Abban az esetben adható, ha a f kötelezett ellen rzése alatt tartja a szállítási tevékenységet, együttm ködik a vámhatóságokkal és megfelel
pénzügyi forrással,
tapasztalattal rendelkezik. Ebben az esetben említett kell tapasztalat három évet jelent f kötelezettként eljárva közösségi árutovábbítási eljárások során. Biztosítéknyújtás alóli mentesség esetén nem áll pénzbeli garancia az egyszer sítés mögött. Ebben az esetben arról van szó, hogy a f kötelezett bebizonyítja, hogy pénzügyi helyzete stabil, megbízható vámadós, nem áll cs deljárás alatt, nincs tartozása, erkölcsi bizonyítványa rendben van, továbbá a cégkivonatot benyújtotta, rendelkezik kell tapasztalattal, a hatósággal szorosan együtt m ködik, szállításait ellen rzés alatt tartja, bemutatta a könyvelését. Tehát ha engedélyt kap biztosítéknyújtás alóli mentességre, akkor nem kell pénzösszeget lekötni. A vámhivatal azonban megállapít egy összeghatárt, melynek keretében bonyolíthat le vámeljárásokat a f kötelezett.
32
Tanúsítvány A f kötelezett összkezességi tanúsítvány vagy biztosítéknyújtás alóli mentességr l szóló tanúsítvány segítségével tudja bizonyítani az összkezesség vagy a biztosítéknyújtás alóli mentességét. Ezt/ezeket a tanúsítványokat a vámhatóságok állítják ki neki és az indító vámhivatalban kell bemutatni, de csak akkor ha nem informatikai technológia vagy számítógépes hálózat segítségével cserélik az adatokat. A tanúsítvány két évig lehet érvényes, ez id tartam lejárta után csak egy alkalommal és legfeljebb két évre hosszabbíthatja meg a kezességnyújtás helye szerinti vámhivatal. Tanúsítványt annyi példányban adják ki, amennyit a f kötelezett kér. A tanúsítvány hátoldalára fel lehet tüntetni azon személyek nevét, akiket felhatalmaztak arra, hogy az árunyilatkozatot aláírják. Az árutovábbítási nyilatkozaton fel kell tüntetni a tanúsítvány adatait. A lopottnak, elveszettnek, hamisítottnak nyilvánított tanúsítványok adatait minden tagállam elküldi a bizottságnak, amely tájékoztatja err l a többi tagállamot. Az NCTS rendszer bevezetésének hatása Az Új Számítógépesített Tranzit Rendszer fejl désének nemzetközileg meghatározott követelményeként Magyarországon 2005. június 1-jét l bevezették az árutovábbítási eljárásokhoz kapcsolódó elektronikus garanciakezelést, azaz az árutovábbításhoz felhasználni kívánt garancia valódiságát, és elfogadhatóságának ellen rzését elektronikus üzenetcserék során vizsgálja a vámhatóság. Ennek a követelménynek a magyar vámhatóság a Guarantee Management System (Garanciakezel rendszer, GMS) nemzeti szint bevezetésével tett eleget. 2005. szeptember 1-jét l minden tagországnak csatlakoznia kellett a GMS-hez. A TC31/33 (összkezesség, illet leg mentesség), valamint TC32 (Egyedi garanciajegy) biztosítékok felhasználására június 1-jét l csak akkor van mód, ha az árutovábbítási eljárás megindítását megel z en a biztosítékok részleteit a Garancia Kezel Központba (GMS) az engedélyez
hatóságok berögzítették. Az engedélyt kiadó vámszerv ad a
kérelmez nek egy GRN számot („Guarantee Reference Number” , Garancia hivatkozási
33
szám) és ennek elektronikus felhasználásához szükséges hozzáférési (PIN) kódot. A hozzáférési kódnak
4 karakter hosszúnak kell lennie valamint alfanumerikus
karaktereket is kell tartalmaznia. Az NCTS-ben minden esetben rögzíteni kell az árutovábbításhoz kapcsolódóan felhasznált garancia pontos összegét is, ami egyszer sített eljárás során az engedélyezett feladónak kell bejelentenie az IE15 üzenetben.
4.6.3 Különleges rakományjegyzékek A vámhatóságok engedélyt adhatnak különleges rakományjegyzék használatára. Ezt az engedélyt az engedélyezett feladó szokta kérelmezni. Ezek olyan rakományjegyzékek, melyek els sorban formájukban, másodsorban adattartalmukkal térnek el a normál rakományjegyzékt l. Különleges rakományjegyzék használatára akkor adják meg az engedélyt, ha: •
Azt
olyan
cégek
készítették,
amelyek
elektronikus
vagy
automatikus
adatfeldolgozó rendszert használnak nyilvántartásaik vezetésére •
A vámhatóságok könnyen használhatják ket a kitöltés és a rakományjegyzék formájának köszönhet en
•
Minden szükséges tételt tartalmaznak
Különleges rakományjegyzék lehet fekv alapú, vagy több oszlopos illetve tartalmazhat több információt is, mint egy normál rakományjegyzék. Egy vámügynöknek, ha van engedélyezett feladói státusza, akkor azért van szüksége különleges rakományjegyzék használatára, mert ha például több ügyfél áruit indítja, akkor megvárja, amíg összegy lik 1 kamionnyi áru és egyszerre indítja el. Ebben az esetben célszer kiállítani egy olyan (különleges) rakományjegyzéket, melyen az összes ügyfél összes áruja szerepel.
34
4.6.4 Különleges zárak használata Engedélyezhet a f kötelezettnek különleges zárak használata a szállítóeszközön vagy a csomagokon, hogyha azt jóváhagyták a vámhatóságok. A zárnak az alábbi jellemz kkel kell rendelkeznie: •
Szokásos használat során biztonságosnak kell maradnia
•
Könnyen ellen rizhet és felismerhet legyen
•
Feltörés vagy eltávolítás esetén jól látható nyomnak kell maradnia rajta
•
Azonosító jelzés legyen rajta
•
Egyszeri használatra készüljön
•
Ha többszöri használatra is alkalmas, akkor minden újabb használatkor jól látható egyedi jelzéssel lehessen ellátni
•
A zár formája és mérete biztosítsa az azonosító jel olvashatóságát
•
Az azonosító jel hamisíthatatlan és nehezen utánozható legyen
•
A zár anyaga ellenálló legyen véletlenszer
törésekre, valamint ne tegye
alkalmassá az újbóli felhasználást A f kötelezett köteles feltüntetni az árutovábbítási nyilatkozat „D. Indító vámhivatal által végzett ellen rzés” rovatába az „alkalmazott vámzár” mellett a zárak típusát, számát és azonosítóját. Legkés bb az áruk kiadásakor kell felrakni a vámzárakat. Ha egy vámügynöknek van engedélyezett feladói státusza, akkor megéri
4.6.5 Az el írt szállítási útvonal alóli mentesség Ha a f kötelezett biztosítja, hogy a vámhatóságok mindig megbizonyosodhatnak a szállított áru helyér l, akkor mentességet kaphat az el írt szállítási útvonal alól. „El írt útvonal alól mentesítve” záradékkal kell ellátnia az engedélyesnek az árutovábbítási nyilatkozat 44.rovatát.
35
4.6.6 Engedélyezett feladói státusz: Az engedélyezett feladónak nem kell bemutatnia sem az árut, sem az árunyilatkozatot a vámhivatalnál. Engedélyezett feladó csak az lehet, aki teljesíti az egyszer sítésekre vonatkozó általános feltételeket és akinek már engedélyeztek összkezességet, vagy biztosítéknyújtás alóli mentességet. Továbbá rendelkeznie kell elektronikus vám elé állítási engedéllyel, valamint tevékenysége megkezdése el tt be kell jelentenie és engedélyeztetnie kell az általa használni kívánt zárat és különleges bélyegz t Az engedélyezett feladónak lehet sége van aláírás alóli mentességre, ha a különleges bélyegz lenyomattal ellátott továbbítási okmányok melletti továbbításnál az engedélyes minden esetben f kötelezettként jelenik meg. Az engedélyben a következ ket fontos meghatározni:
•
Azt a vámhivatalt vagy vámhivatalokat, amelyek a jöv beni közösségi árutovábbítási m veletekért felel sek lesznek.
•
Azt a módot és határid t, amíg az engedélyezett feladó értesíti az indító vámhivatalt a jöv beni árutovábbítási m veletekr l. Erre azért van szükség, hogy a vámhivatalnak legyen elég ideje ahhoz, hogy még az áru elszállítása el tt el tudja végezni a szükséges ellen rzéseket.
•
A kizárt árukategóriákat vagy árumozgásokat.
•
A végrehajtandó azonosítási intézkedéseket, amelyek esetében a vámhatóságok el írhatják, hogy a szállítóeszközt vagy a csomagot / csomagokat az engedélyezett feladó által felhelyezett különleges vámzárakkal kell ellátni.
Továbbá az engedélyben azt is el
kell írni, hogy az árutovábbítási nyilatkozat
nyomtatványainak „C. Indító vámhivatal” rovatát, hogyan kell kitölteni illetve lebélyegezni. Két lehet ség is van e tekintetben, az egyik esetben az indító vámhivatal el re lebélyegzi és aláírja egyik tisztvisel je; vagy az engedélyezett feladó egy különleges fémbélyegz vel, amelyet a vámhatóság jóváhagyott lebélyegzi. A bélyegz t akár el re is rá lehet nyomtatni, de csak abban az esetben, ha a nyomtatást egy erre
36
felhatalmazott nyomda végzi. Az engedélyezett feladónak be kell írnia ebbe a rovatba az áru feladási dátumát valamint az engedélyben meghatározott szabályok szerint egy számmal ellátja az árutovábbítási nyilatkozatot. Az engedélyezett feladónak ügyelnie kell arra, hogy a különleges bélyegz k, az indító vámhivatal bélyegz je, valamint a különleges bélyegz vel ellátott nyomtatványok biztonságos rzés alatt álljanak és err l tájékoztatnia kell a vámhatóságot. Erre azért van szükség, mert ha az engedélyezett feladó nem teszi meg a szükséges óvintézkedéseket és valaki visszaél az indító vámhivatal bélyegz jével vagy a különleges bélyegz vel ellátott nyomtatvánnyal, akkor az engedélyezett feladó lesz a felel s illetve neki kell megfizetni a vámot és más díjakat az ezen nyomtatványok kísértében szállított áruk után. Az árutovábbítási nyilatkozatot legkés bb az áruk elküldésekor kell kiállítania az engedélyezett feladónak. A 44. rovatba be kell írni a szállítási útvonalat, valamint a „D. Indító vámhivatal által végzett ellen rzés” rovatába pedig az alkalmazni kívánt azonosítási intézkedéseket és azt a határid t, ameddig a rendeltetési vámhivatalban be kell mutatni az árut, valamint ebben a rovatban kell szerepelnie az „engedélyezett feladó” záradéknak is. Ugyancsak ebbe a rovatba kell bejegyezni azt is, ha az indító tagállam vámhatóságai az indulás el tt átvizsgálták a szállítmányt. Az árutovábbítási nyilatkozat 1. példányát az áru feladása után el kell küldeni a rendeltetési vámhivatalba, a többi példány pedig az árut kíséri. Azonban a vámhatóságoknak joguk van arra, hogy el írják az engedélyben, hogy már az árutovábbítási nyilatkozat kiállítása után azonnal küldjék azt el a rendeltetési tagállam vámhatóságainak. Az engedélyezett feladó benyújthat egy olyan írásbeli kötelezettségvállalást a vámhatóságok felé, amelyben vállalja, hogy minden olyan közösségi árutovábbítási m veletben f kötelezettként jár el, amely különleges bélyegz vel ellátott árutovábbítási nyilatkozat alapján történik. Ebben az esetben engedélyt kaphat arra, hogy ne írja alá a különleges bélyegz vel ellátott árutovábbítási nyilatkozatokat, amelyeket elektronikus
37
vagy automatikus adatfeldolgozó rendszer segítségével állítottak ki. Ilyenkor az árutovábbítási nyilatkozatnak a f kötelezett aláírása számára fenntartott rovatba ezt a záradékot kell beírni: „aláírás alól mentesítve”. Az engedélykérelem megszerzése: A kérelmet a székhely szerint illetékes területi vámszervhez (regionális parancsnokság, Központi
Repül téri
Parancsnokság)
kell
benyújtani.
Az
engedélykérelemhez
benyújtandó okmányok: 1. Aláírás címpéldány másolatát, 2. A megbízható vámadós igazolást A megbízható vámadós min sítéshez benyújtandó okmányok: •
3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány
•
ügyfél
nyilatkozata
vámhatóságot
arra,
arról, hogy
miszerint az
az
felhatalmazza
állami
a
adóhatóságnál
nyilvántartott adatait közvetlenül kérje meg, vagy ha nem a vámhatóság kéri meg az állami adóhatóságtól a szükséges adatokat, akkor APEH igazolásra van még szükség, •
nyilatkozat arról, hogy a szervezet nem áll cs d -, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.
3. Azon telephely megnevezését, ahol az engedélyezett feladói tevékenységet folytatni kívánjuk, 4. Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy közúti forgalomban kívánják az engedélyüket használni. Információs technológiát és számítógépes hálózatot alkalmazó vámhivatalok esetében: Ha egy személy olyan indító vámhivatalba szándékozik benyújtani az árutovábbítási nyilatkozatot, amelyik az adatokat információs technológia és számítógépes hálózatok használatának
segítségével
cseréli,
akkor
az
árutovábbítási
nyilatkozatainak
benyújtásánál, valamint a vámhatóságokkal folytatott adatcserében informatikai eljárást
38
kell alkalmaznia. Az árutovábbítási nyilatkozatot az áru kiadása el tt be kell nyújtania az indító vámhivatalhoz. NCTS rendszerben történ árutovábbítási eljárás menete 2004. január 1-jét l kellett az engedélyezett feladóknak kapcsolódniuk az NCTS-hez, melyhez ki kell alakítani a Külsõ Kommunikációs Központon (KKK) keresztüli adatkapcsolatot, a gazdálkodó e jogosultságát az elektronikus vám elé állítási engedélyezési eljárás folyamán kapta meg. Az engedéllyel rendelkez
engedélyezett
feladók 2004. április 30-áig m ködhetnek régi engedélyükkel változatlan feltételekkel. Az egységes árutovábbítási eljárást az IE 015 Árunyilatkozat adatok üzenet indító hivatalnak történ árunyilatkozata
az
megküldésével kell kérni. Ilyenkor az engedélyezett feladó elektronikus
bejelentés.
A
felügyeletet
ellátó
vámhivatal
automatikusan fogadja ezt az IE 015 üzenetet, majd miután ellen rizte az üzenet tartalmát a vámhivatal, értesíti az ügyfelet a továbbiakról. Ha elfogadta a bejelentést, akkor elküldi az IE 028 üzenetet és az MRN számot (árutovábbítás hivatkozási szám). Ha a vámhivatal elutasítja a bevallást, akkor ezt IE 016 üzenettel jelzi a gazdálkodónak és az üzenetben leírja az elutasítás indokát is. Az elfogadás után a vámhivatal az engedélyezett id mér lejártát megel z en dönt az esetleges áruvizsgálat elrendelésér l. Az áruvizsgálat megtartása után annak eredményét köteles az MCC számítógépes programban rögzíteni. Amennyiben áruvizsgálat nem kerül elrendelésre, úgy az id mér lejáratakor az árutovábbítási eljárás automatikusan - a garancia egyidej
elfogadásával - engedélyezésre kerül IE 029 üzenet egyidej
megküldésével. Az árutovábbítás megindításához szükséges okmányokat a gazdálkodó telephelyén nyomtatják ki. Az engedélyezett id mér azért van, hogy meghatározza az engedélyezett feladó és engedélyezett címzett felügyeletét ellátó vámhivatalnak mennyi ideje arra, hogy eldöntse, hogy a szállítmányt áruvizsgálat alá vonja-e, vagy sem. Az id zít beállításának
39
értékér l a vámhivatalt értesíteni kell. Az id mér alapesetben 10 percre van beállítva, de ezt a vámhivatal megváltoztathatja.
4.6.7 Engedélyezett címzetti státusz: Engedélyezett címzettnek nem kell bemutatnia az árut és az árutovábbítási okmány 4. és 5. példányát a rendeltetési vámhivatalnál. Az engedélyezett címzett engedélyt kap arra, hogy saját telephelyén vagy más általa meghatározott helyen fogadja a közösségi eljárás alá vont árukat. Ezt a fajta egyszer sítést kizárólag abban a tagállamban lehet alkalmazni, ahol az engedélyt kiadták. Az engedélyezett címzettnek is, mint az engedélyezett feladónak rendelkeznie kell elektronikus vám elé állítási engedéllyel.
A közösségi árutovábbítás befejezettnek tekinthet , ha a f kötelezett leszállítja az engedélyezett címzettnek a sértetlen árut valamint az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányát, amelyek az árut kísérik, a maghatározott határid n belül, a meghatározott helyre ( amely lehet az engedélyezett címzett telephelye vagy más általa meghatározott hely ) és teljes mértékben betartja az azonosítási intézkedéseket. Az engedélyezett címzett kiállítja a fuvarozó kérésére a bemutatási igazolást. (Bemutatási igazolást a rendeltetési vámhivatal szokott kiállítani az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányát bemutató személynek.) Az engedélyben a következ ket kell meghatározni:
•
Azt a rendeltetési vámhivatalt vagy vámhivatalokat, amelyek felel sek az engedélyezett címzett által fogadott árukért
•
A rendeltetési vámhivatal értesítésének módját és határidejét az áruk érkezésér l. Ez azért fontos, hogy a vámhivatal el tudjon végezni minden szükséges ellen rzést az áruk érkezésekor
•
A kizárt árukategóriákat és árumozgásokat
Az engedélyben meghatározzák a vámhivatalok, hogy még miel tt az engedélyezett 40
címzett rendelkezne a beérkezett árukról szükségese a rendeltetési vámhivatalnak bármilyen más intézkedést tennie. Az engedélyezett címzett kötelezettségei az áruk érkezésekor :
•
Azonnal értesítenie kell a rendeltetési vámhivatalt
a többletmennyiségekr l,
hiányokról, cserékr l vagy más szabálytalanságokról (pl.: sérült vámzárak) •
Az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányát elküldeni a rendeltetési vámhivatalnak, valamint jelezni az áruk érkezésének napját és az elhelyezett zárak állapotát
Ezután a rendeltetési vámhivatal nyilvántartásba veszi az árutovábbítási nyilatkozat 4. és 5. példányát, ráírja a beérkezés dátumát és feljegyzi a már elvégzett ellen rzések eredményét.
Információs technológiát és számítógépes hálózatot alkalmazó vámhivatalok esetében: Ahhoz hogy az engedélyezett címzett engedélyt kapjon arra, hogy olyan rendeltetési vámhivatal feleljen az általa fogadott árukért, amely az adatokat információs technológia és számítógépes hálózatok használatának segítségével cseréli, akkor a vámhatósággal folytatott kommunikáció során adatfeldolgozási technikát kell alkalmaznia. Az engedélyezett címzettnek még a kirakodás megkezdése el tt tájékoztatni kell a rendeltetési vámhivatalt az áru érkezésér l. Az engedélyben meg kell határozni, hogy mikor és hogyan kapja meg az engedélyezett címzett az „El zetes érkezési jelentés” adatokat a rendeltetési vámhivataltól. Az engedélykérelemhez szükséges okmányok: 1. Aláírás címpéldány másolatát, 2. Megbízható vámadós igazolást A megbízható vámadós min sítéshez benyújtandó okmányok: •
3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány
41
•
ügyfél
nyilatkozata
vámhatóságot
arra,
arról, hogy
miszerint az
az
felhatalmazza
állami
a
adóhatóságnál
nyilvántartott adatait közvetlenül kérje meg, •
c) nyilatkozat arról, hogy a szervezet nem áll cs d -, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.
3. Azon telephely megnevezését, ahol az engedélyezett címzett tevékenységet folytatni kívánják, 4. Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy közúti forgalomban kívánják az engedélyünket használni. A kérelmet a székhely szerint illetékes területi vámszervhez (regionális parancsnokság, Központi Repül téri Parancsnokság) kell benyújtani. 2004. május 1-je változást hozott Az engedélyezett feladói és címzetti engedélyek hatályukat vesztették 2004. május 1-én ezért új engedélykérelmeket kellett benyújtani 2004. március 1-t l a vámhatósághoz. Az Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény EK-EFTA Vegyes Bizottságának 1/2000. számú határozata szerint az engedélyezett feladóknak és engedélyezett címzetteknek legkés bb 2004. március 31-ig kellett az Új Számítógépesített Árutovábbítási Rendszerhez (NCTS) kapcsolódniuk. Az NCTS - hez történ kapcsolódási kötelezettség független volt az EU csatlakozástól és május 1-e el tt teljesítend
feladat
volt.
Az NCTS - hez való csatlakozás érdekében a 17. számú Vámhivatal adott engedélyt elektronikus vám elé állításra, melyet azoknak adtak ki, akik képesek voltak a Küls Kommunikációs Központtal (KKK) kommunikálni. Az engedély megszerzése után a területi vámszerv módosította az engedélyezett feladói és engedélyezett címzetti engedélyt.
NCTS rendszerben történ árutovábbítás menete: 2004. január 1-jét l az engedélyezett címzettek is kapcsolódtak az NCTS-hez, nekik is akárcsak az engedélyezett feladóknak ki kellett alakítani a KKK-n keresztüli 42
adatkapcsolatot. A régebbi engedéllyel rendelkez engedélyezett címzettek 2004. április 30-ig m ködhettek változatlan feltételek szerint. Amint megérkezik a szállítmány az ügyfél elküldi az IE 007 Érkezési bejelentés üzenetet a rendeltetési vámhivatalba. Legkés bb a megérkezést követ munkanapon a rendeltetési vámhivatal IE 006 Megérkezési értesítés üzenetet küld az indító hivatalnak. Ez az üzenet Rakományjegyzék alkalmazása vagy eltérítés esetén pénzügy ri közrem ködéssel, minden más esetben automatikusan kerül elküldésre. Mindezek után a rendeltetési hivatal IE 043 Kirakási engedély üzenetet küld az engedélyezett címzettnek, amely tartalmazza az árunyilatkozat adatait is. Majd az engedélyezett címzett átvizsgálja a szállítmányt és ennek eredményét elküldi a rendeltetési vámhivatalba az úgynevezett IE 044 Kirakodási megjegyzés üzenet címén. Amennyiben az árutovábbítási eljárás rendben lezajlott, a rendeltetési vámhivatal ellen rzésének eredményét elküldi az indító vámhivatalnak IE 018 üzenet formájában. Ez az üzenet az IE 006 üzenet elküldését l számított 6 napon belül kell hogy elküldésre kerüljön. A rendeltetési vámhivatal IE 025 Árufelszabadítási értesítés üzenetet küld az engedélyezett címzett részére. Az engedélyezett címzetteknek az NCTS szerinti árutovábbítási eljárás okmányait (Továbbítási kísér okmány „A” példánya, ha van, a Rakományjegyzék egy példányával, illetve a Tételjegyzék „A” példányával együtt) az érkezést követ munkanapon be kell juttatnia a felügyeletet ellátó vámhivatalba.
4.6.8 Különös egyszer sített eljárás használata: •
A vasúton vagy konténerben szállított árukra vonatkozó egyszer sített eljárások
•
Egyszer sített eljárás légi szállításnál
•
A tengeri fuvarozás egyszer sített eljárása
•
A cs vezetéken történ szállítás egyszer sített eljárása
Ezen szállítási módoknál is van lehet ség egyszer sítésre, de ezekben az esetekben a fuvarozó társaságoknak van joguk alkalmazni az egyszer sítést. A Vámkódex részletesen szabályozza ezeket az eseteket. 43
5.
A vámügynök
5.1
Képviseleti jog
A Közösségi Vámkódex 5. cikke (2913/92/EGK rend. 5. cikk) alapján, mely a képviseleti jogról szól, bármely személy jelölhet ki képvisel t a vámhatóságok el tti ügyeinek intézésére. Ez a képviselet lehet közvetlen vagy közvetett. A közvetlen képviselet az 5. cikk szerint az, amikor egy másik személy nevében és érdekében jár el a képvisel személy. Közvetett képviselet esetén pedig a képvisel saját nevében jár el, viszont egy másik személy érdekében. A képvisel nek mindig meghatalmazással kell rendelkeznie ahhoz, hogy képvisel ként járhasson el, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy a képviselet közvetett vagy közvetlen és hogy a képviselt személy érdekében jár el. A vámhatóságok felszólíthatják a képvisel t, hogy igazolja azon jogosultságát, hogy képvisel ként járhat el. Az a személy, aki nem rendelkezik a szükséges meghatalmazással, csak a saját nevében és érdekében tud eljárni. Nagyon fontos, hogy a Vámkódex 5. cikke kitér a tagállamoknak annak a lehet ségére, mely szerint korlátozhatják a közvetlen/közvetett képviseleti jogot. Tehát az Európai Unió vámjogszabálya, a Közösségi Vámkódex rugalmas a képviselet tagállami szabályozását illet en, nem szabályozza a vámügynöki tevékenységet, de engedélyezi a tagállamoknak, hogy saját, nemzeti törvényéket hozzanak ezzel kapcsolatban. Így a hatályos magyar vámjogban van a képviseltre vonatkozó szabályozás, a Közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXIV. törvényben, mely szerint közvetett képviseletet csak szakmailag képzett vámügynök láthat el. Vámügynökre, mint közvetett vámjogi képvisel re vonatkozik az 1992. évi LXXIV. törvény, mivel el fordulhat, hogy kötelezett vámfizetésre.
44
5.2
2003. évi CXXIV. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról:
A közösségi vámjog végrehajtáskor a 2003. évi közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényt is figyelembe kell venni. Megbízható vámadósnak min sül e törvény szerint, az a személy: •
aki három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen el élet ,
•
akinek nincs a magyar állami adóhatóságnál, illetve vámhatóságnál engedély nélkül az el írt, vagy a fizetési felszólításban meghatározott id tartamon túl meg nem fizetett tartozása, továbbá valamely tagállam vámhatósága által végrehajtani kért vámtartozása. A megbízható vámadós követelményeinek igazolásakor az ügyfélnek fel kell hatalmaznia írásban a vámhatóságot, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás adatait a vámhatóság kikérhesse.
•
aki nyilatkozik arról, hogy nem áll cs d-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.
A vámhatóság bármikor ellen rizheti, hogy a fenti feltételeknek eleget tesz a megbízható vámadósnak min sül személy. A törvény II Fejezet 4.§ - a kimondja, hogy közvetett képvisel ként árunyilatkozatot vámügynök vagy közhivatal adhat. Azaz él azzal a lehet séggel, melyet a Európai Unió Vámkódexe enged, vagyis korlátozza a Vámkódex által meghatározott közvetett vámadós jogosultságát. A közvetett képvisel
vámfizetésre kötelezetté válik, vagyis jogszer en átvállalja
ügyfelei vámteher-fizetési kötelezettségeinek megfizetését. Ezáltal várhatóan csökken a vámhatóság ügyfeleinek száma, biztonságosabbá válik a közterhek fizetése, mivel a vámszempontból megbízható vámügynök érdeke is, hogy ne kockáztassa hosszú távú m ködésének alapját.
45
5.3 A
A vámügynöki tevékenység fontossága kereskedelmi
jogszabályok
bonyolultsága
miatt
számos
cég
fordul
vámügynökségekhez. A megfelel okmányok kitöltése, a vámügyek intézése komoly szakértelmet követel. Ahhoz, hogy valaki hatékonyan járjon el a vámügyintézésben a jogszabályok alapos ismeretére van szüksége. Ezért fontos a vámügynök szerepe, hiszen megbízójának valamennyi vámmal kapcsolatos problémáját megoldja, vámjogi tanácsadást nyújt és képviseli a vámhatóságok el tt. Megkíméli ezzel ügyfelét a sorban állástól, az esteleges hibáktól, amelyek az okmányok kitöltésével járnak, azaz rengeteg id t, energiát és költséget takarít meg az ügyfélnek. A vámügynök alapvet feladata, hogy ellen rzi a vámkezeléshez szükséges feltételek meglétét, az okmányok illtetve az árunyilatkozat adattartalmának összhangját. Az okmányok helytelen kitöltése jelent sen lelassíthatja a vámkezelés folyamatát, mivel pl. a hibásan kitöltött EV-t a vámhivatal nem fogadja el. Vannak vámügynökségek, melyek olyan szolgáltatást is biztosítnak, melynek keretében tanulmányozzák a megbízónál zajló logisztikai folyamatokat és kialakítanak és m ködtetnek egy ehhez illeszked vámtechnológiát. Alapvet kritérium egy vámügynökségt l, hogy korszer számítástechnikai rendszerrel rendelkezzen. Általában egy vámügynökség nem egy helyen m ködik, hanem az ország számos pontján vannak irodái. Fontos, hogy állandó kapcsolatot tudjon fenntartani nemcsak irodái között, hanem több vámhivatallal. A vámügynöki tevékenység hatékony m ködéséhez elengedhetetlen a folyamatos kommunikáció, ezért van szükséges a korszer számítógépes hálózatra, mely lehet vé teszi az on-line kapcsolatot. Számítógépes rendszer és egy alkalmazott vámszoftver arra is alkalmas, hogy elektronikus módon fogadják a számlákat a megbízóktól, így sokkal gyorsabb az adatok feldolgozása és nem áll fenn az ismétl d adatbevitelek okozta emberi tévedés. Természetesen vámügyintézés mellett mással is foglalkozhatnak a vámügynökségek,
46
mint pl.: szállítmányozással, statisztikai jelentések készítésével, vámfolyószámla egyeztetésével
5.4
Az Európai Unióhoz való csatlakozás következményei
Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta jelent sen csökkent a vámkezelések száma, hiszen a Közösségen belül nem kell vámkezelni az árukat. Ebb l kifolyólag számos vámügynökség, melynek a csatlakozás el tt a f
tevékenysége a vámkezelések
lebonyolítása volt, mára már nem képes ebb l fennmaradni. Így válaszút elé kerültek ezek a vámügynökségek: vagy megsz nnek, vagy kib vítik szolgáltatásaik skáláját. Azok a vámügynökségek, amelyek már a csatlakozás el tt beépültek nagyobb logisztikai központokba, nem érezték annyira a csatlakozás okozta forgalom kiesést. Közvámraktárat sem éri meg üzemeltetni, mert közösségi árukat nem lehet már betárolni és a harmadik országból érkez áru nem olyan számottev . Ezért több vámügynökség szüntette meg közvámraktárait és inkább áfa-raktárak üzemeltetésére helyez dik át a hangsúly. Áfa-raktárakba a közösségi árukat tárolják be és itt cserélik ki ezen áruk számláit. A vámügynök szerepe az Európai Unióba való lépéssel olyan szempontból n tt, hogy a közösségi joganyag ismeretéhez nem kevés szakmai tudás szükséges. A csatlakozást követ en a korábbi vámtörvényt felváltotta az Európai Unió vámjoga, mely elég gyakran változik és nem kevés joganyag. A vámügynök folyamatosan lépést tart a törvények változásával, nem az ügyfélnek kell utánajárni a változásoknak. A csatlakozást követ en muszáj volt új lehet ségek felé nyitni a vámügynökségeknek, hiszen akik f leg vámkezelésekkel foglalkoztak korábban most nehéz helyzetben találják magukat. Többen felismerték, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után a jövedéki termékek új lehet séget kínálnak. A Közösségen belül szigorúbb a jövedéki termékekre vonatkozó szabályozás, így a vámügynökségek erre próbálják specializálni magukat, azaz ezzel b vítik szolgáltatásaikat. Azok akik, jövedéki termékekkel kívánnak foglalkozni külön vizsgát (jövedéki ügyintéz i vizsga) kell lerakniuk erre vonatkozóan, különben nem kapnak rá engedélyt.
47
Egyszer sített eljárás el nyeit kihasználva több olyan szolgáltatást tud nyújtani a vámügynök, mellyel könnyíti ügyfele munkáját, felgyorsítja az árutovábbítás folyamatát, id t takarít meg az ügyfélnek. Gyors árukirakást, az áru felhasználását már a vám eljárás alatt képes biztosítani. Ezért egyre inkább n az egyszer sített eljárások alkalmazása, ezen eljárások használatával tudják felvenni a versenyt vetélytársaikkal szemben a vámügynökök. Fontos tehát számolni azzal, hogy ma már nemcsak magyar ügyfelei lehetnek a vámügynököknek, hanem más uniós országból is kaphat megbízásokat. Egyszer bb egy német, vagy francia vállalkozónak, ha egy magyar vámügynök intézi magyarországi vámkezeléseit és egyéb más vámmal kapcsolatos ügyeit.
5.5
Vámügynök m ködésének engedélyezése
A vámhatóság akkor adja ki a vámügynöki engedélyt, ha a kérelmez megfelel az alábbi követelményeknek: 1. magyar adószámmal rendelkezik, magyar állampolgár, 2. vámszempontból megbízható 3. a létesítend vámügynökség vezet je – több tevékenység folyatatása esetén a vámkérdésekkel foglalkozó szakág felel s vezet je – vámszakért i engedéllyel vagy vámügyintéz i képesítéssel, a szakalkalmazottak pedig vámkezel i szakképesítéssel rendelkeznek, 4. határátkel helyre kért m ködési engedély esetében a vámügynök elhelyezése és tevékenysége a határforgalom lebonyolítását nem zavarja, 5. Magyarországon a cégbíróság bejegyezte vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, 6. a létesítend
vámügynökség vezet je (ügyvezet je, igazgatója) vagy – több
tevékenység folytatása esetén – a vámkérdésekkel foglalkozó szakág felel s vezet je legalább három éves vámszalmai gyakorlattal rendelkezik
48
A m ködési engedélyt, (vámügynöki igazolványt) a tevékenység székhelye szerinti területi vámszerv adja ki. Az engedélyt három évre kapja meg a vámügynök és kérelemre meghosszabbíthatja, ha továbbra is megfelel az el írásoknak. Az engedély birtokában a vámügynök megbízás alapján közrem ködik a vámigazgatási eljárásban. Külön engedély alapján megbízója javára: •
kezességvállalási nyilatkozatot adhat
•
székhelyén, telephelyén vámraktárat tarthat fenn, szolgálati helyet üzemeltethet
•
megbízója javára halasztott vámfizetési engedélye alapján vámteher befizetést teljesíthet.
A vámügynök köteles az árunyilatkozat benyújtása el tt meggy z dni a vámkezeléshez szükséges feltételek meglétér l, valamint a rendelkezésre álló okmányok adattartalmának és az árunyilatkozat adatainak összhangjáról. A vámügynök által lebonyolított vámeljárások vámokmányait öt évig meg kell rizni. Benyújtandó okmányok az engedélykérelemhez:
•
érvényes adóbejelentkezési lap hiteles másolata
•
megbízható vámadós státusz igazolása
•
vámszakért i vagy vámügyintéz i képesítést igazoló okmány hitelesített másolata
•
cégbírósági bejegyzés vagy vállalkozói igazolvány hitelesített másolata
•
3 éves vámszakmai gyakorlat igazolása
Az engedélyt vissza kell vonni, ha:
•
ha már nem állnak fenn az engedély kiadásához szükséges feltételek
•
ha az engedélyes a vámjogszabályban el írt kötelezettségeit súlyosan vagy ismételten megszegi, ebben az esetben újabb engedélyt csak hat hónap múlva kaphat.
A törvényben foglaltak szerint az engedélyben el írt kötelezettsége súlyos megszegésnek számít, ha:
49
•
a vámügynök tevékenysége/mulasztása eredményeként kintlév ség keletkezik,
•
nem teljesíti a tevékenységéhez szükséges nyilvántartási kötelezettségét,
•
az általa lebonyolított vámeljárások vámokmányait nem rzi meg öt évig.
Ha visszavonták a vámügynök m ködési engedélyét, akkor nem fogadhat újabb megbízást vámközvetítésre, valamint a már folyamatban lév
vámkezeléseit és az
ezekkel kapcsolatos ügyeit legfeljebb harminc napon belül köteles véglegesen rendezni.
5.6
A vámügynök által nyújtható szolgáltatások:
•
Helyi vámkezelés exportban: vámhivatal jelenléte nélkül végezi a kiviteli irányú vámkezelést a nap 24 órájában
•
Elektronikus árubejelentés: a telephelyre érkez szállítmányok vámhivatal felé történ
bejelentése elektronikusan történik, s ezzel lehet séget ad a
fuvarozóknak a szállítóeszköz jobb kihasználására •
Engedélyezett feladó: A vámhivatal jelenléte nélkül végzi el a vámkezeléseket akár a nap 24 órájában. A vámügynökség nem egyenként nyújtja be a vámárunyilatkozatokat, hanem minden hónap végén egy összesített vámárunyilatkozatot nyújt be a vámhivatalba.
•
Engedélyezett
címzett:
Engedélyezett
címzetti
engedély
birtokában
a
vámügynök a fuvareszközöket a hét bármely napján, akár napi 24 órán keresztül fel tudja szabadítani. •
Kezességvállalási nyilatkozat: Ha van kezességvállalási nyilatkozata a vámteherre, akkor a garancia összeg keretéig megfizetheti a vámterheket
•
Vámkezelés: Megbízás alapján kérheti a vámkezelést
•
Okmányok
beszerzése, kitöltése:
A vámeljárásokhoz, vámkezelésekhez
okmányok beszerzése, árunyilatkozatok, származási bizonylatok kitöltése, kereskedelmi számlák elkészítése, a vámeljárásokhoz, vámkezeléshez tartozó fuvarokmányok kitöltése, •
Engedélyek beszerzése: közrem ködik engedélyek megszerzésére irányuló
50
feladatokban (pl.: halasztott vámfizetési engedély, magán- vagy vámraktári engedély, kezességvállalási engedély stb.). •
székhelyén vámraktárat tarthat fenn
•
Vámteher kalkuláció: pontos kalkulációt készít a fizetend vámok, adók, ÁFA és egyéb költségekr l.
•
Vámteher átvállalása: Vámügynöki engedély alapján lehet ség van a vámkezelés során közvetett képviseletet ellátni, ezáltal a fizetend vámterhet az ügyfelek helyett fizeti meg a vámügynök.
•
Vámkártyás vámfizetési szolgáltatás: Azonnali vámfizetési rendbe tartozó megbízók részére vámkártyás vámfizetési szolgáltatást kínál, mely lehet vé teszi, hogy az import r elektronikus banki kapcsolat esetén saját irodájából egyenlítse ki a fizetend bizonylatokkal
vámtartozást, és ne kelljen az eredeti banki
foglalkoznia.
A
vámtartozás
befizetéséhez
pontos
vámkalkulációt biztosít. Ugyanezen a vámszámlán keresztül fizeti ki megbízói vámtartozását közvetett képviselet alkalmazása esetén. •
Halasztott vámfizetés: Halasztott vámfizetési engedély alapján lehet ség van az átvállalt vámfizetés vonatkozásában a vámot a vámkezelés követ en megfizetni, miközben az ügyfél szabadon rendelkezhet az áruval, a vámot kés bb kell megfizetnie. Vannak olyan vámügynökségek, melyek nyilvántartási szolgáltatást is biztosítanak, melynek segítségével pontosan követhet vé teszik az importszámlákat, ezek ellenértékének banki átutalásait, a vámhatározatokat és a befizetéseket. E nyilvántartás segítségével folyamatosan tudnak egyeztetni a vámhatósággal, így bármely eltérés esetén lehet vé válik az azonnali intézkedés. Ez a nyilvántartás egyúttal a vámhatóság utóellen rzésének problémamentes lefolytatását is el segíti.
•
Származás
meghatározás:
meghatározza
a termék
Az
ügyfélt l
kapott
információk
alapján
származását. Megbízás esetén el készítik
és
koordinálják a termék Vám- és Pénzügy rség Vegyvizsgáló Intézetét l (Vámlabor) megkérhet úgynevezett "kötelez származási felvilágosítás"-t is. Az exportálandó termék származásának meghatározása azért fontos, mert ett l függhet a partner által fizetend vám mértéke, s a nem kell körültekintéssel
51
kiadott számlanyilatkozat vagy más származást igazoló okmány utólag (amennyiben helytelennek bizonyul) kellemetlen meglepetéseket, anyagi és erkölcsi veszteséget okozhat •
Jövedéki ügyintézés: Jövedéki termékekkel és tevékenységgel kapcsolatos engedélyek, nyilvántartások, elszámolások ügyintézése.
•
Vámtarifaszám meghatározás: az ügyfélt l kapott áruminta, termékleírás és egyéb információk alapján meghatározza a termék vámtarifaszámát, kiegészít kódját, export-visszatérítési nomenklatúráját (EVN). Megbízás esetén el készíti és koordinálja a termék Vám- és Pénzügy rség Vegyvizsgáló Intézete (Vámlabor) általi bevizsgáltatását is. Azért fontos a termék vámtarifaszámának, kiegészít kódjának, export-visszatérítési nomenklatúrájának a meghatározása, mert ett l függ a fizetend
vám, adó, ÁFA, stb. mértéke. A helytelenül
meghatározott vámtarifaszám miatt egy utólagos ellen rzést követ en jelent s pótlólagosan befizetend
vámot, adót, ÁFA-t és bírságot szabhatnak ki az
illetékes hatóságok. •
Export engedély ügyintézése: Az exportban engedélyköteles termékek vonatkozásában részletes tájékoztatást ad az engedélyezés feltételeir l, a pályázati díj mértékér l, megbízás alapján elkészíti és benyújtja a pályázatot, a teljesítést követ en elszámol a kiadott engedéllyel. A pályázati díj befizetése helyett az ügyfelek igénybe vehetik az erre a célra létrehozott bankgarancia nyújtási szolgáltatását is.
•
Export-visszatérítés: A termékpályákra lebontott és meghatározott exportvisszatérítési rendszer vonatkozásában tájékoztatja ügyfeleit az exportvisszatérítés lehet ségeir l, feltételeir l. Az export-visszatérítésben részesíthet termékeknek
két
csoportja
van.
Az
egyik
csoportba
bizonyos
alap
mez gazdasági termékek tartoznak, míg a másik csoportba az úgynevezett "Non Annex" termékek, melyek az ezen alapanyagok felhasználásával készült bizonyos
félkész
és
késztermékek.
Az
export
visszatérítés
mértéke
termékenként, rendeltetési országonként változó. •
Import engedélyek ügyintézése: Az importban engedélyköteles termékek vonatkozásában részletes tájékoztatást ad az engedélyezés feltételeir l, a
52
pályázati díj mértékér l, megbízás alapján elkészíti és benyújtja a pályázatot, a teljesítést követ en elszámol a kiadott engedéllyel. A pályázati díj befizetése helyett az ügyfelek igénybe vehetik az erre a célra létrehozott bankgarancia nyújtási szolgáltatását. •
INTRASTAT ügyintézés: a vámügynök elkészítheti az INTRASTAT jelentést, melyet az uniós adószámmal rendelkez
vállalkozásoknak, amelyeknek az
utolsó 12 hónapban mért forgalma kivitelben, vagy behozatalban meghaladja a nettó 25 millió forintot, (havi rendszerességgel) kötelez en el kell készíteni. •
EU-s adószám ellen rzése: Megbízás alapján esetenként vagy rendszeresen leellen rzi ügyfelei partnereinek EU-s adószámainak az érvényességét, ennek eredményér l tájékoztatja ügyfeleit.
•
Folyószámla egyeztetés: A Vám és Pénzügy rség Számlavezet Parancsnoksága által vezetett számlák egyenlege gyakran eltér az ügyfelek nyilvántartásában szerepl
egyenlegt l. Ez leginkább akkor jelent gondot, ha az ügyfél
úgynevezett "nullás" igazolást szeretne kérni (pl.: pályázathoz, közbeszerzéshez, adó visszaigényléshez, adó átvezetéshez, stb.), és a folyószámla egyenleg befizetési kötelezettséget jelez. Az ügyfél ilyenkor hiába hivatkozik arra, hogy ö mindig rendesen megfizette a vámot, addig nem tud el re lépni, amíg a folyószámláját nem egyeztette le, nem rendezte a vitás tételeket. Mivel a folyószámla egyeztetetés id
igényes folyamat ezért azt célszer
minél
hamarabb elvégezni, így elkerülhet , hogy a "nullás" igazolás hiánya miatt kerüljön hátrányos helyzetbe. Megbízás alapján a vámügynök vállalhatja a Vám és Pénzügy rség Számlavezet
Parancsnoksága által vezetett számlák
egyeztetését, és így az egyeztetés végeredményeként rendezett folyószámlát és "nullás" igazolást ad át ügyfeleinek •
Közvámraktár
üzemeltetése:
egyre
kevesebb
vámügynökség
közvámraktárat az uniós csatlakozás óta, mert nem éri
tart
fenn
már meg.
Közvámraktárban nem lehet közösségi árut raktározni, csak harmadik országbeli áru raktározása lehetséges. A raktározás idejére a vámügynök biztosítékot nyújthat a bent lév áruk vámterheire. Megbízás alapján elvégzi a raktározás végén a szükséges vámkezelést (pl.: szabadforgalomba helyezés, újrakivitel, re-
53
export) Tartalmazza az EV kitöltését, a fuvareszköz felszabadítását. A beszállító járm kirakását, az áru okmány szerinti átvételét, azonosítását, a csomagolás állapotának vizsgálatát, az esetleges eltérések jegyz könyvi rögzítését, a tárolóhelyen történ elhelyezést. •
ÁFA raktár m ködtetése: jövedéki termékek kivételével, a közösségi áruk korlátlan ideig történ tárolására alkalmas
•
Közraktározási szolgáltatás: segítséget nyújt a gazdaság olyan területein, ahol készletfinanszírozásra van szükség. A közraktározás lényege, hogy a termel ki tudja várni a számára kedvez keresked
értékesítési id pontot, a feldolgozó illetve a
pedig biztosítani tudja készletfinanszírozását azáltal, hogy a
feldolgozásig vagy értékesítésig az áru közraktári jegy fedezetet testesít meg. A közraktározott termékek köre egyre szélesedik, a gabona mellett egyéb piacképes áru (konzerv, m trágya, acélipari termék, mez gazdasági gép stb.) is szolgálhat közraktári jegy fedezetéül. A közraktári szolgáltatás áltatában a vámügynökség telephelyein vehet
igénybe, vagy m vi közraktározási
szolgáltatás keretében a termel k telephelyén is. Ez utóbbi esetben az árumozgatás és a tárolás költsége csökken, mivel az áru az eladás pillanatáig nem mozog. Fontos hogy a vámügynökség által kínált közraktári jegyeket a legtöbb kereskedelmi bank elfogadja hitelfedezetként. A közraktári jegy fedezet hitelfolyósítás a közraktári jegy sajátosságának köszönhet en – mely szerint a közraktározás futamideje alatt a közraktár vállalja a fedezetül szolgáló áru mennyiségének és min ségének meg rzését – a bankok által is egyre inkább kedvelt finanszírozási forma •
Szaktanácsadás
54
6.
Összefoglalás:
Az Európai Unióhoz való csatlakozás okozta változásokra több vámügynökség megtalálta a megoldást. Szerepük nem csökken a csatlakozás után, csak meg kell találni azt a területet, ahol kamatoztathatják szaktudásukat. Egyik megoldás, hogy b vítik szolgáltatásaik skáláját, vagy beépülnek logisztikai központokba.
Növelheti
versenyképességét
az
egyszer sített
vámeljárások
alkalmazásával, hiszen a gyorsabb, egyszer bb vámkezeléseknek köszönhet en id t és költséget takarít meg ügyfeleinek. Jövedéki termékekkel kapcsolatos ügyintézés, ugyancsak egy jó megoldás a további hatékony m ködés szempontjából a vámügynököknek, mert az Európai Unió jóval szigorúbban szabályozza ezen termékek kereskedelmét. Így többen szorulnak szakember közbenjárására jövedéki termékek ügyintézése kapcsán. Kedvez
lehet számukra, hogy a csatlakozás óta nemcsak magyar, hanem uniós
vállalkozások is igénybe vehetik szolgáltatásaikat, mivel egy nem magyarországi, de közösségi társaság is vámkezeltethet az országban, és adóalany is lehet. Sokkal célszer bb és hatékonyabb ezen ügyfeleknek, ha igénybe veszik egy hazai vámügynök szolgáltatásait. Erre természetesen fel kell készülni. Fontos, hogy a magyar vámügynökök vonzóvá, igényessé tegyék arculatukat és igazodjanak az uniós szolgáltatások színvonalához.
55
7.
Felhasznált irodalom 1. Közösségi Vámkódex 2913/92/EGK tanácsi rendelet 2. Közösségi Vámkódex 2454/93/EGK bizottsági rendelet 3. 2003.évi CXXVI. törvény 4. Vám az Európai Unióban – A Vám-és Pénzügy rség Országos Parancsnoksága megbízásából megjelent a VIVA Média, 2003
Internet: 5. www.vaminfo.hu 6. www.vam..hu 7. www1.pm.gov.hu 8. http://openkkk.vpop.hu
56
Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretnék köszönetet mondani Szabó Béla vámszakért úrnak, mint bels konzulensemnek, valamint Radó Gábornak, a Vám-és Határfelügyeleti Csoport vezet jének, akinek türelme és segít készsége nagy segítséget jelentett a dolgozat elkészítése során .
57
