A MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont küldetése kutatás-fejlesztési innovációs és

3ÉVES JELENTÉS 2008

MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont

3ÉVES JELENTÉS

2006-2008

Életminôséget Javító Gyógyszerek és Gyógyító Eljárások Fejlesztése

3

Tartalom Küldetésnyilatkozat.........................................................................................................5 Stratégiai célkitûzés.........................................................................................................5 Átfogó cél.....................................................................................................................6 A kutatás – fejlesztési program...........................................................................................6 A konzorcium tagjai.........................................................................................................7 A központnak a befogadó egyetemen belül betöltött szerepe....................................................7 A konzorciumi partnerek...................................................................................................7 A Pécsi Tudományegyetem – mint befogadó intézmény - szerepe és bemutatása............................8 Ipari partnerek................................................................................................................8 Kutatási eredmények hasznosítása.......................................................................................9 A Tudásközpont Szervezeti felépítése és a tudományos, szakmai és pénzügyi tervezési folyamatai......9 Ipari együttmûködés.......................................................................................................10 Kutatási programok beszámolói.........................................................................................10 1. Kutatási alprogram: Fájdalomcsillapító – gyulladásgátló gyógyszerjelöltek kutatása fájdalomérzô nociceptív idegvégzôdések mûködésének gátlásán keresztül...................................10 1.1 Új hatásmódú kapszaicin receptoron ható fájdalomcsillapító gyógyszerek kifejlesztése................10 1.2 Központi idegrendszeri gyógyszer-targeteken ható endogén és exogén anyagok kutatása............12 1.3 Széles spektumú analgetikus és gyulladásgátló gyógyszerjelöltek fejlesztése A TT-232 nem-peptid követô molekulák kötôdési és hatástani vizsgálata..................................... 15 1.4 PTE-PannonPharma együttmûködés új gyógyszerkészítmények bevezetése, iparjogvédelem megszerzésére......................................................................... 17 1.5 Gyógyszer hatóanyagok gyógyszerkészítményekben és biológiai mintákban történô meghatározása......................................................................... 23 1.6 Korszerû gyógyszerkészítmények elôállítása és vizsgálata.................................................... 25 1.7 Gyógyszeralkalmazás, gyógyszer interakciók informatikai jellemzôi....................................... 27 1.8 Aszeptikus technológiával gyártható készítmények kifejlesztése........................................... 29 1.9 Gyógyszerjelöltek klinikai fázis vizsgálatai........................................................................ 31 2. Kutatási program: Diagnosztikai eljárások fejlesztése a gyógyszeres-terápia és egyéb gyógyító eljárások hatékonyságának javítása érdekében............................................... 32 2.1 Ultraszenzitív laboratóriumi technikák kifejlesztése bioaktív anyagok kimutatása céljából........... 32 2.2 Gyógyszeres kezelésekre kialakuló rezisztencia megítélése a P-glycoproteinen (MDR1) és a citokróm P-450-en alapuló gén-polimorfizmusok azonosításával........................................ 33 2.3 Szteroidok elemzése GC-MS eljárással; elektroforézis chip-technológia kidolgozása............... 37 2.4 Diagnosztikai laboratóriumok akkreditálása.................................................................... 39 2.5 Szakmai-gazdasági szempontból koordinált, hatékony regionális laboratóriumi ellátórendszer kialakítása, a regionális diagnosztikai beteg-utak modelljének kimunkálása..................................40 2.6 Klinikai biokémikus szakirányú szakképzés...................................................................... 43 Technológia Transzfer....................................................................................................44 A projekt megvalósításában résztvett személyek...................................................................50 Publikációk.................................................................................................................. 52 A tudásközpont médiaszereplései..................................................................................... 52 Monitoring mutatók....................................................................................................... 52 A monitoringmutatók részletezése.................................................................................... 54

4


Küldetésnyilatkozat A MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont küldetése kutatás-fejlesztési innovációs és oktatási kiválósági központ létrehozása a gazdasági szféra és egyetem együttmûködésén alapuló orvostudományi fejlesztések hatékony kiaknázása céljából. Életminôséget javító versenyképes gyógyszerek és gyógyeljárások felfedezése, új biotechnológiai módszerek bevezetésén alapuló diagnosztikai eljárások kidolgozása valamint a Nemzeti Fejlesztési Tervben a régió egészségipari pólus programjainak megalapozása a kitûzött cél.

Stratégiai célkitûzés A MEDIPOLISZ Regionális Egyetemi Tudásközpont a Dél-Dunántúli régiónak olyan innovatív kutatás-fejlesztési és tudományos utánpótlást képzô konzorciuma, amely a Nemzeti Fejlesztési Tervben regionális prioritásként megjelölt egészségipari pólusprogram alapját kell, hogy képezze. A régióban az ipartelepítés jelentôsen elmaradt az országos átlagtól és így az állami és vállalati kutatásfinanszírozás megroppant, természettudományos kutatóintézet hiányzik és az eddigi egyetemi MTA támogatás is visszaszorult. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara a Gyógyszerész szakkal kiegészülve „Kiválóság Központ” minôsítést kapott, s így jelentôs nemzetközi színvonalú kutató-oktatói gárdával rendelkezik amely angol, német, magyar nyelvû graduális képzésen kívül évente mintegy 50 új PhD doktor képzését biztosítja. Ez a meglévô szakember-kapacitás, késôbbiekben a PTE más karaival valamint a Kaposvári Egyetemmel kiegészülve biztos alapot képez gazdasági partnerekkel való együttmûködésre és fejlesztési célú kutatási célok elérésére. A Tudásközpont stratégiai célja új termékek kifejlesztése, versenyképes innovatív vállalkozások bôvítése, tudásalapú termékstruktúra kialakítása, új munkahelyek létesítése és kutatói utánpótlás képzése.

5

Átfogó cél Innovatív termékfejlesztés

Gazdasági szereplôk bevonása a régió kutatás-fejlesztési programjaiba Együttmûködésen alapuló tudás- és technológiatranszfer hatékony mûködtetése Egészségügyi ellátás és megelôzés terén költségcsökkentô innovatív eljárások kidolgozása Nemzetközi szintû tudományos tevékenység erôsítése Tudományos utánpótlás képzése

A kutatás-fejlesztési program A kutatási programokat az egyetem kutatói bázisa és az együttmûködô vállalati partnerek által közösen preferált célkitûzések összehangolása alapján alakították ki. Két alprogram közül, az egyik a gyógyszerkutatás témakörében 9 altémát tartalmaz, melynek keretében hangsúlyos szerepet kap a farmakológusképzés és új kutatói laboratóriumok kialakítása. A másik alprogram diagnosztikai eljárások fejlesztését tûzte ki célul a gyógyszeres terápia és egyéb gyógyító eljárások hatékonyságának javítása érdekében. Ez utóbbi témakörbe 6 altéma tartozik beleértve a klinikai biokémikus és genetikai szakirányú szakképzés bevezetését. Fontos eleme a Tudásközpontnak a technológia-transzferiroda kialakítása, iparjogvédelem, egyetemi szellemi tulajdon menedzselésének megszervezése, oktatása és együttmûködése a Pécsi Tudományegyetem, valamint a Dél-dunántúli régió innovációs szervezeteivel.

6

Prof. Dr. Szolcsányi János Projektvezetô


A központnak a befogadó egyetemen belül betöltött szerepe A tízkarú PTE a szakképzés szinte teljes vertikumát lefedi, ezzel a hazai felsôoktatásban egyedülálló helyzetet teremtve a multidiszciplináris megközelítésû kutatásokra, a kutatás-fejlesztésekre és ezáltal a regionális innovációs folyamatokba történô sokoldalú bekapcsolódásra. A Dél-Dunántúlon a PTE elsôsorban annak angol és német nyelvû képzést folytató több mint 80 éves orvoskara, amely az elmúlt években a gyógyszerész szakkal kibôvülve, valamint a 15 éve megalakult Természettudományi Karral együttmûködve képezi és képezheti azt a kritikus kutatói bázist, amely a Régió legszélesebb körû kutatói hálózatát képezi. A központ a kutatói képzés bôvítésében a fókuszált alkalmazott kutatási irányok terén létesítendô együttmûködések koordinálásában fog hosszú távon is meghatározó szerepet játszani. A Tudásközpont felépítését és mûködését tehát alapvetôen meghatározza a PTE jelenlegi struktúrája, ugyanakkor létrehozása dinamikusan visszahat a PTE egészének mûködésére.

Konzorciumi partnerek

Pécsi Tudományegyetem a konzorcium vezetô intézménye

Biostatin Gyógyszerkutató-Fejlesztô Kft.

HC Pointer Kft.

Csertex Kereskedelmi és Tanácsadó Kft.

PannonPharma PannonPharma Gyógyszergyártó Kft.

Diagnosticum ZRt.

Roche

Diagnostics Richter Gedeon NyRt.

Roche (Magyarország) Kft.

Társult tagok InnovAID Bt. | Mineral-Kies Kft. | Pro-Pharma Kft. | Supertech Kft. | a Pécs Egészségipari Innovációs Központ Zrt (PEIK) alábbi két ipari partnere: Biotechnológia Innovációs Bázis spin-off vállalat, OsTendo Szolgáltató Kft. Neuro CT Pécsi Diagnosztikai Központ Kft. | Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdôkórház Kht.

Együttmûködô partnerek Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

7

A Pécsi Tudományegyetem – mint befogadó intézmény- szerepe és bemutatása A Tudásközpont létrehozására irányuló konzorcium vezetôje a Pécsi Tudományegyetem. A Pécsi Tudományegyetem a felsôoktatási integrációs folyamat keretében 2000. január 1-jén, a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Szekszárdi Tanárképzô Fôiskola egyesülésével jött létre. Oktató/kutató összesen Ebbôl az ÁOK keretében 7 4 MTA tagja 104 48 MTA doktori 670 222 Kandidátus/PhD 1196 306 PhD – hallgató A PTE legutóbbi akkreditációs adatai alapján

Az egyetemen több mint 17000 nappali és több mint 16000 levelezô tagozatos hallgató tanul. Az egyetem nemzetközi kapcsolatai nagy hagyományokkal rendelkeznek Közép- és Kelet Európában, Nyugat-Európában, az Amerikai Egyesült Államokban és a Távol Keleten egyaránt. A szakember- és hallgatócsere kiválóan mûködô TEMPUS-, CEEPUS- és ERASMUS - programokon keresztül zajlik. Ami a nemzetközi kutatási kapcsolatokat illeti, bilaterális szerzôdések, nemzetközi hálózatok és EU - programok egyaránt növelik az egyetem ismertségét és elismertségét.

Ipari partnerek: Biostatin Gyógyszerkutató-Fejlesztô Kft. fô tevékenységi köre a gyógyszerkutatás és fejlesztés. Fôleg daganatos betegségek elleni gyógyszerek, fájdalomcsillapítók és gyulladásgátlók fejlesztésével foglalkozik. Csertex Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A cég tevékenysége: az egészségügyi intézetek ellátásával foglalkozó üzletág a kórházi laboratóriumok, illetve gyógyító részlegek ellátásával foglalkozik. Kiemelten a diagnosztikai laboratóriumok, mikrobiológiai egységek gépekkel, mûszerekkel és fogyóanyagokkal való ellátása területén.

Diagnosticum ZRt. A cég profilja megalakulásától kezdve orvosi laboratóriumi diagnosztikumok fejlesztése, gyártása, forgalmazása, valamint az ezekhez kapcsolódó eszközök, mûszerek forgalmazása és szervize.

HC Pointer Kft. A HC Pointer Kft három üzletága a Gyógyszerészi & Egészségügyi Üzletág, a Kereskedelmi Üzletág, a Kórházi & Szakmai Fejlesztések Üzletág. A cég fô profilja a készletgazdálkodást segítô alkalmazások fejlesztése, amelyek IBM kompatibilis PC bázison mûködnek. Pannonpharma Gyógyszergyár Kft.-t A Pannonpharma Kft. tevékenységi köre az alábbi területeket fedi le: 70 forgalmazott termék; 42 termék törzskönyvezés alatt. Termékeik forrása ma még elsôsorban a licenc-alapú együttmûködés, de forgalmaznak egyedi készítményeket is és fejlesztenek, értékesítenek generikus gyógyszereket saját márkanéven. A társaság 1997 óta folyamatosan együttmûködik a PTE-vel. Richter Gedeon NyRt. humán kiszerelt gyógyszerek, hatóanyagok és intermedierek kutatás-fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. A cég mintegy száz féle gyógyszert gyárt, több mint 170 kiszerelési formában. Termékeik számos terápiás területet lefednek, ezen belül kiemelt szerepe van a központi idegrendszerre ható, a fekélyellenes, a kardiovaszkuláris és az emésztôrendszeri készítmények, valamint az orális fogamzásgátlók gyártásának-fejlesztésének. Az innováció kiemelt szerepet tölt be a társaság stratégiájában. Originális kutatási tevékenységük kizárólag a központi idegrendszeri szerek kutatására irányul, ezen belül elsôsorban a krónikus fájdalom, a fájdalmas izomspazmus és a skizofrénia, a szorongás és az Alzheimer-kór kezelésére irányuló készítményekre összpontosítanak. Roche (Magyarország) Kft. A bázeli központú svájci Roche csoport a világ egyik vezetô, kutatás-orientált, gyógyszerek kifejlesztésével, gyártásával és diagnosztikus eszközök létrehozásával kiemelkedô helyet kivívó szervezete, és egyben a világ egyik legnagyobb vitamin, aroma és illat-anyagok elôállítója. A géntechnológiában betöltött egyedülálló szerepét igazolja, hogy az egyik legfejlettebb biotechnológiai háttérrel is rendelkezik, ezáltal is tovább erôsítve a Roche elôkelô helyét az egészségügyi piacon. Arculatának kialakulásához nagyban hozzájárul a betegségek korai diagnózisának és kezelésének eszméje. A polimeráz láncreakció (PCR) Nobel-díjas technológiájának felfedezését követôen 1991-ben a Roche megszerezte a jogot a PCR diagnosztikai alkalmazása felett, ezáltal e technológiában a világ vezetôjévé lépett elô.

8


A Kutatási eredmények hasznosítása A MEDIPOLISZ altémáinak közvetlen célkitûzése az eredmények hasznosítása. Ez a cél két altémában jelentôs alapkutatási eredményeken alapuló új célmolekulán ható fájdalomcsillapító-gyulladásgátló részben szabadalmaztatott ígéretes gyógyszerjelöltek preklinikai vizsgálatait tartalmazza. A további altémák célkitûzése kifejezetten innovatív termékfejlesztés. A diagnosztikai eljárások fejlesztésének témakörében egyaránt szerepelnek szabadalmaztatható módszerek kidolgozását, a gyógyszeres kezelés költséghatékonyságának fokozását, a költség-takarékos diagnosztikai módszerek bevezetését valamint gyógyszerkutatáshoz akkreditált laboratórium kialakítását megvalósító egészségügyben hasznosítható célkitûzések.

Régió vállalk.

Régió vállalk.

Spin-off vállalk.

Technológia Transzfer Iroda

A Tudásközpont Szervezeti felépítése és a tudományos, szakmai és pénzügyi tervezési folyamatai Konzorciumi tagok

Tud.közp. Igazgató Tanácsa

Tud.közp. Koordinációs Igazgatósága

1. alprogram

InnovAID Bt. Pénzügyi asszisztens

2. alprogram

Spin-off vállalk. A Tudásközpont tervezési folyamata: Pénzügyi folyamatok: Kutatási információ:

Üzleti kommunikáció: Találmányhasznosítási folyamatok:

A konzorcium vezetô intézménye a Pécsi Tudományegyetem. Döntéshozó testülete a Tagok Összességének Tanácsa, melynek tagjai Dr. Szolcsányi János a Tudásközpont igazgatója, Pécsi Tudományegyetem Dr. Szüts Tamás ügyvezetô igazgató, Biostatin Kft. Dr. Cserta Gábor ügyvezetô igazgató, Csertex Kft. Torzsa Tibor ügyvezetô igazgató, HC Pointer Kft. Pallos József Péter ügyvezetô igazgató, PannonPharma Kft. Dr. Péterfy Ferenc elnök, Diagnosticum ZRt. Péter Mária divízióvezetô, Roche (Magyarország) Kft. Bogsch Erik vezérigazgató, Richter Gedeon NyRt. A Tudásközpont menedzsment feladatait a Projektkoordinációs Igazgatóság, élén Dr. Szekeres Péter menedzser igazgató látja el. Az Igazgatóságon a menedzser igazgató munkáját egy kommunikációs menedzser, egy projekt adminisztrátor, egy pénzügyi menedzser és egy szakmai koordinátor segíti. A Technológia Transzfer Iroda vezetôje Dr. Kiefer Éva jogász. Elkészült a Tudásközpont web-helye, mely a http://medipolisz.pte.hu címen található. Az 1. és 2. sz. kutatási programban összesen 15 altémában indult kutató-fejlesztô munka.

9

I pari együttmûködés A Richter Gedeon Nyrt. közremûködésével, három kutató és két doktorandusz alkalmazásával Analgetikum Kutatólaboratórium került kialakításra, felszerelése, és bevezetésre került a Richter Gedeon Nyrt high throughput screening (HTS) módszertana; A Biostatin Kft. mindegy 80 újonnan szintetizált vegyületet bocsátott a PTE Farmakológiai Intézet számára, ahol az anyagok neurogén gyulladást okozó ágensek felszabadulását gátló hatásának vizsgálata történik. A Biostatin Kft folyamatosan biztosítja a tesztvegyületek minôségi ellenôrzését és elegendô mennyiségben történô elôállítását;

A Pannonpharma Kft. közremûködésével orális, hatóanyagként capsaicint tartalmazó készítmény kidolgozása folyik, továbbá iparjogvédelmi oltalom nyerése a készítmény(ek)re, a készítmények törzskönyvezése és forgalomba hozatala; A Pannonpharma Kft. közremûködésével helyi kezelésre alkalmas gombaellenes készítmény kifejlesztése és szabadalmaztatása történik; A PTE Gyógyszerészi Kémiai Intézetében a laboratórium fejlesztésének célja, hogy a gyógyszerfejlesztés (Pannonpharma Kft) során keletkezô minták elemzése a gyógyszergyártás, illetve a gyógyszerfejlesztés során elôírt követelményeknek megfelelô minôsítéssel rendelkezô laboratóriumi környezetben elvégezhetô legyen;

A Pannonpharma Kft.-vel az ibuprofen hatóanyagot tartalmazó drazsék gyártás-technológiai korszerûsítése történik; A HC Pointer Kft.-vel együttmûködve a gyógyszerek hazai, hivatalos alkalmazási elôiratának elemzése és a gyógyszerkölcsönhatások szûrését lehetôvé tevô genetikai laboratórium és adatbázis kidolgozása történik;

PTE OEKK KK I. sz. Belgyógyászati Klinika Klinikai Farmakológiai Osztálya aktív részt vállal az ipari partner (Pannonpharma Kft.) klinikai fázis I-II vizsgálataiban; A Diagnosticum ZRt. közremûködésével citokinek mérésére alkalmas SPR (Surface Plasmon Resonance) módszer- és mûszerfejlesztés folyik; A Roche (Magyarország) Kft. és a Csertex Kft. közremûködésével a gyógyszeres kezelésekre kialakuló rezisztencia vizsgálatára alkalmas laboratóriumi módszerek kidolgozása történik;

A Csertex Kft.-vel közösen került kialakításra szteroidok GC-MS eljárással való elemzésére laboratórium, továbbá új elektroforézis chiptechnológia kerül kidolgozásra; A Roche (Magyarország) Kft és a Csertex Kft. közremûködésével történik a gyógyszerkutatással foglalkozó laboratóriumok egy részének akkreditálása, továbbá a regionális laboratóriumi diagnosztikai betegutak felmérése, a költséghatékony gyógyszerelés szempontjából.

A Roche (Magyarország) Kft. közremûködésével három kutatólaboratórium került kialakításra és felszerelésre.

Kutatási programok beszámolói 1. alprogram: Fájdalomcsillapító – gyulladásgátló gyógyszerjelöltek kutatása fájdalomérzô nociceptív idegvégzôdések mûködésének gátlásán keresztül (Dr. Szolcsányi János alprogram vezetô) 1.1. altéma: Új hatásmódú kapszaicin receptoron ható fájdalomcsillapító gyógyszerek kifejlesztése (Témafelelôs: Dr. Szolcsányi János) Résztvevôk

Dr. Szolcsányi János akadémikus, egyetemi tanár – PTE Dr. Pethô Gábor egyetemi docens – PTE Dr. Szôke Éva tudományos munkatárs – PTE Dr. Sándor Zoltán kutató-fejlesztô – Richter, PTE-RG Analgetikum Kutatólaboratórium

Dr. Tihanyi Károly fôosztályvezetô – Richter, PTE-RG Analgetikum Kutatólaboratórium

10

Dr. Bölcskei Kata kutató-fejlesztô – Richter, PTE-RG Analgetikum Kutatólaboratórium

Dr. Dézsi László kutatási témavezetô – Richter,

PTE-RG Analgetikum Kutatólaboratórium Tékus Valéria PhD hallgató – Richter, PTERG Analgetikum Kutatólaboratórium Tóth Dániel Márton PhD hallgató – Richter, PTE-RG Analgetikum Kutatólaboratórium


Célok és rövid áttekintés A fájdalomérzô idegvégzôdéseken található TRPV1 kapszaicin receptor fájdalomkeltô anyagok és forró ingerek közös jelfogó molekulájának bizonyult. Így világszerte mintegy 55 gyógyszer- és biotechnológiai gyárban intenzív kutatás indult e receptoron ható új típusú fájdalomcsillapító gyógyszerek kifejlesztésére eddig összesen mintegy 1 milliárd dollár költséggel (Gavva N.R. Trends Pharm. Sci 2008, 29: 550-557). A PTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben felhalmozott négy évtizedes kapszaicin-kutatási tapasztalat és egy klónozott TRPV1-et kifejezô sejtvonal elôállítása lehetôséget nyitott, hogy a Richter Gedeon gyógyszergyár szintetikus kémiai bázisán és nagy hatékonyságú sorozatvizsgálatra alkalmas in vitro tesztrendszerével meginduljon hazánkban is ilyen irányú gyógyszerfejlesztés új TRPV1 antagonista analgetikus és gyulladásgátló hatású vegyületek bevezetése céljából. A cél elérése érdekében az altéma keretében a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyilvánosan Mûködô Rt. és a Pécsi Tudományegyetemen Analgetikum Kutatólaboratóriumot létesített az Egyetem területén. Az RG-PTE Kutatólaboratórium módszertani fejlesztésekkel, egyéb targeteken ható fájdalomcsillapító gyógyszerjelöltek tesztelésével és kutatói utánpótlás képzésével is hozzájárul az ipari partner innovációs feladatainak kidolgozásához.

Elvégzett feladatok, fontosabb eredmények 1. A projekt céljaira alkalmas laboratórium felépítése, berendezése, a munka végzéséhez szükséges felszerelések és módszerek beállítása befejezôdött. Az eredeti kutatási terven túlmenôen nem csupán in vivo nociceptív teszteken folynak sorozatvizsgálatok referencia vegyületekkel és újonnan szintetizált Richter vegyületekkel, hanem az irodalomban felmerült potenciális hipertermiás mellékhatás szûrésére is beállítottunk magatartási hôregulációs módszert, mely alkalmas a vegyületek TRPV1 termoszenzorokon vagy egyéb effektor mechanizmusokon (vazokonstrikció, fokozott metabolizmus) kiváltott hatásának elkülönítésére. Három referencia anyag és további 3 új kémiai struktúrájú vegyület tesztelése befejezôdött. P.os hatásos antinociceptív hatású új vegyületeket, vegyületklaszterokat sikerült identifikálni TRPV1 aktiváció gátlása alapján a Richter vegyülettárból. Metabolikus stabilitási, elôzetes toxicitási jellemzôk alapján összesen 400 megerôsített „találat” alapján választottuk ki a TRPV1 antagonista hatású vegyületek közül a további vizsgálatokra kijelölt származékokat. A szerkezet optimalizálás folyamatban van a Richterben végzett kémiai és HTS szûrés és a PTE-n végzett in vivo mérések és a szabadalmaztatási lehetôség állandó összevetése alapján. A TRPV1 antagonista gyógyszerjelöltek vizsálatán kívül további 3 targeten ható vegyület preklinikai hatásvizsgálatát végeztük analgetikus hatások mérésére bevezetett módszertani repertoárunk segítségével. Az innovációs láncban az együttmûködés rendszerét folyamatábra mutatja (1. ábra)

A Pázmány Péter program keretében a Pécsi Tudományegyetem Farmakolódiai és Farmakoterápiai Intézete (PTE) és a Richter Gedeon gyógyszergyár (RG) együttmûködése alapján Pécset létesített

PTE-RG Analgetikum Kutatólaboratórium szerepe az innovációs láncban

PTE Alapkutatás, új targetek felkutatása, módszerek beállítása, kutatói utánpótlás képzése

PTE-RG

RG

Új targeteket kifejezô sejtvonalak elôállítása

In vitro HTS a RG vegyülettárából Találatokból szelekció, kémiai szkrining

PTE-RG siRNA knock down patkány és sejtek elôállítása, target validáció

1. ábra

RG Vezetô vegyület kiválasztása, optimalizációja, döntés a további fejlesztési lépésekrôl

PTE-RG

RG

In vivo nocicepcióra hôregulációra, magatartásra és gyulladásra gyakorolt hatás vizsgálata

RG által javasolt targetekre ható új potenciális analgetikumok preklinikai vizsgálata

11

2. Molekuláris biológiai módszerek beállítása a PTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben. Sikerült elôállítani emberi és patkány TRPV1 (kapszaicin) receptort expresszáló sejtvonalakat. Kidolgoztuk az epifluorescenciás intracelluláris Ca++ mérésen alapuló sejtszintû válaszok mérésére alkalmas módszert vanilloid agonistákkal (kapszaicin, reziniferatoxin, OLDA, anandamin) valamint proton ionokkal kiváltott Ca++ influx mérés alapján. Sorozatvizsgálatokra alkalmasabb 45Ca++-mérést is bevezettük. Kimutattuk, hogy a TRPV1 ioncsatorna megnyitása még a vanilloid receptor agonisták tekintetében is olyan alloszterikus hatásra vezethetô vissza, melynél a plazmamembránban található ioncsatornát körülvevô lipid raft szerepe is jelentôs. Szfingomielináz enzim extracelluláris adása, koleszterin depléciója metil β-ciklodextrinnel, valamint galaktozidáz enzim gátlása differenciált módon gátolta a TRPV1-et kifejezô CHO sejtkultúrán és trigeminusz sejteken 4 agonista vegyület és a proton Ca++ intracelluláris akkumulációját kiváltó hatását. Target validálás céljából szükséges volt, hogy a rendelkezésünkre álló TRPV1 génhiányos egereken kívül siRNA technika segítségével TRPV1 knock down patkányokon is tesztelhessük az anyagokat, továbbá feltárjuk a potenciális mellékhatások jelentôségét. TRPV1 knock down sejtvonalat sikerült elôállítanunk és a hatást validálnunk in vitro tesztelés segítségével. Intrathecalis, intracerebrális és perineurális adás bevezetésére alkalmas adeno asszociált virus vertorral rendelkezô TRPV1 siRNA in vitro tesztelése 2009 február végére várható. Genetikailag módosított TRPV1 knock down patkányok elôállításához az elsô generáció megszületésére ezév januárjában került sor, melynél azonban a beépülés még nem történt meg. A TRPV1 siRNA-val transzfektált sejtvonalon kapott eredmények azonban már most felhasználhatók sorozatvizsgálatokra, az alapkutatási eredmények pedig publikálhatók. A siRNA technikával szerzett tapasztalatok további targeteken ható fejlesztéseknél is felhasználhatók targetek validálására.

Összefoglalás és a jövô perspektívái A fájdalomérzô idegvégzôdésen ható új hatásmechanizmusú TRPV1 kapszaicin receptor antagonista vegyületekkel továbbá sst4R receptor agonistákkal a Richter-PTE Analgetikum Laboratóriumában továbbra is folynak vizsgálatok. A gyógyszergyár a szomatosztatin 4 rceptoron ható (1.3 altéma) analgetikumok fejlesztésébe is bekapcsolódott nagy hatékonyságú sorozatvizsgálatokkal (HTS). A nemzetközi irodalomban (Gavva R.N. Trends Pharm. Sci 2008, 29: 550, Holzer P. Br. J. Pharmac. 2008, 155: 1146) a TRPV1 antagonisták innovatív kutatása terén több vegyület esetében felmerült legkritikusabb mellékhatás az emberen is fellépô hipertermia kiküszöbölése céljából sikerült már a korai preklinikai fázisban alkalmazható módszert bevezetni, mellyel eldönthetô, hogy a hôérzékelés károsodása vagy az effektor rendszereken kifejtett egyéb hatás felelôs a mellékhatásért. Humán és patkány TRPV1-et kifejezô sejtvonalakon kívül siRNA knock down sejteket is sikerült elôállítani és befejezés elôtt álló kísérleteink szerint TRPV1 knock down patkányokon végzendô tesztelési lehetôségeink és több évtizedes tapasztalatunk alapján remélhetôen versenyelônyre tehetünk szert még ilyen kiemelkedôen ígéretes, de költséges és kockázatos rendkívül kiélezett versenyhelyzetben is (Szolcsányi J. Br. J. Pharmac. 2008, 155: 1142).

1.2. alprogram: Központi idegrendszeri gyógyszer-targeteken ható endogén és exogén anyagok kutatása. (Projektvezetô: Dr. Lénárd László) Alprogram témák: 1.2.1. Komplex magatartási-neurokémiai kutatások; integratív vizsgálati protokoll kidolgozása (Témafelelôs: Dr. Lénárd László) 1.2.2. Mikroelektrofiziológiai-neurokémiai-magatartási kutatások; KIR-i hatóanyagok vizsgálatára alkalmas tesztrendszer kidolgozása (Témafelelôs: Dr. Karádi Zoltán)

12


Résztvevôk

Dr. Lénárd László akadémikus, egyetemi tanár – PTE Dr. Karádi Zoltán egyetemi tanár – PTE Berta Beáta egyetemi tanársegéd – PTE Dr. Gálosi Rita egyetemi adjunktus – PTE Dr. László Kristóf egyetemi tanársegéd – PTE Dr. Nagy Bernadett állami ösztöndíjas doktorandusz – PTE Oláhné Várady Katalin egyetemi tanársegéd – PTE

Petykó Zoltán MTA tudományos munkatárs – PTE Dr. Szalay Csaba egyetemi tanársegéd – PTE Takács Gábor egyetemi tanársegéd – PTE Tóth Attila egyetemi tanársegéd – PTE Dr. Tóth Krisztián egyetemi tanársegéd – PTE Urbán Barbara egyetemi tanársegéd – PTE

Áttekintés, cél: Az Élettani Intézet és az MTA-PTE Idegélettani Kutatócsoport munkássága évtizedek óta a homeosztázis fôbb mûködései központi szabályozásának sokrétû vizsgálatára összpontosult. A jelen kutatási program célja a technikai-módszertani fejlesztések révén a vonatkozó elméleti ismeretek innovatív szemléletû bôvítése, mely központilag ható molekulák agyi támadáspontjának azonosításával lehetséges új gyógyszer-targetek feltárását eredményezheti.

Elvégzett tevékenység, eredmények: Az alprogram megvalósításának fontos, mindhárom éven átívelô részét képezte az infrastruktúrális és technikai feltételek megteremtése illetve az igényekhez alkalmazkodó továbbfejlesztése. Ezek révén komplex élettani mûködési sajátosságok központi idegrendszeri szabályozásának, az abban érintett sejtszintû hatásoknak in vivo körülmények közötti feltárása, integratív szemléletû, így késôbbi gyógyszerfejlesztésekben is hasznosítható vizsgálata vált lehetségessé. A kísérleteket nagyobb részt laboratóriumi patkányokkal folytattuk, de számos vizsgálatban az emberhez filogenetikailag közel álló fôemlôs faj egyedei, rhesus majmok, sôt - egészséges és beteg - emberek voltak az alanyok. A kidolgozott módszerek és eredmények elsôsorban a táplálékfelvétel szabályozása, elhízás elleni gyógyszerek targetjeinek feltárása valamint agyi gyulladásos mediátorok hatásainak feltérképezése terén képeznek kiindulópontot innovatív kutatásokhoz. I. Laboratóriumi patkányokkal végzett magatartási-neurokémiai kísérletekben alapvetô homeosztatikus mûködések: a táplálék- és folyadékfelvétel, testhômérséklet, anyagcsere, ill. gyulladásos és fájdalomérzéssel összefüggô folyamatok központi szabályozását tanulmányoztuk agyi mikroinjekciós technikával. Kimutattuk, hogy a bombezin peptid-családhoz tartozó neuromedin C mandula-magba (amigdala) történt mikroinjekciója gátolja a táplálékfelvételt, csökkenti az evés hatékonyságát és növeli az egyes evések közötti intervallumok idejét, de nem befolyásolja a testhômérsékletet. Igazoltuk, hogy az amigdala magcsoport bazolaterális magjába (ABL) juttatott neuropeptid ghrelin (GHR) a folyékony táplálék felvételének redukcióját eredményezi, s a növekedési hormon szekretagóg receptor (GHSR) antagonista 15 perccel a GHR mikroinjekciót megelôzôen az amigdalába adva megakadályozza e tápfelvételt csökkentô hatás létrejöttét. Neurotenzinnel (NT) folytatott magatartási kísérleteinkben rámutattunk arra, hogy az amigdala centrális magjába (AMC) mikroinjektált neuropeptid fokozza a helytanulást Morris-féle úsztatási tesztben. Helypreferencia tesztben a NT pozitív megerôsítô, tehát jutalmazó hatásúnak bizonyult, és fokozta a memóriát passzív elhárító szituációban. Ezeket a hatásokat neurotenzin-1 receptor antagonista, és a 2-es típusú dopamin receptor (D2) antagonista szulpirid is kivédte. A neurotenzin nem fokozta az általános motoros aktivitást open field tesztben és szorongás fokozó vagy szorongás gátló hatása sem volt emelt keresztpalló tesztben. Bebizonyítottuk, hogy az ugyancsak limbikus elôagyi struktúrába, a nukleusz akkumbenszbe juttatott, a gyulladásos-fájdalmi reakciókban alapvetôen érintett primer citokin interleukin 1beta (IL-1β) csökkenti a táplálék- és folyadékfelvételt, emeli a testhômérsékletet, s a táplálkozási magatartásban jelentôs íz-érzékelés kóros megváltozását idézi elô. Hasonló, a ventromediális hipotalamusz magban folytatott mikroinjekciós vizsgálataink tanúsága szerint a tápláló-kellemes ízekre mutatkozó hedonikus válaszkészség IL-1β mediálta neuronális folyamatok révén valósul meg. A pályázat keretében beszerzett ARKRAY SPOTCHEM EZSP 4430 készülék ill. Elite 2000 Bayer glukométer segítségével igazoltuk, hogy GHR kétoldali, az ABL-ba irányuló mikroinjekcióját követôen csökken a vér HDL- és teljes-koleszterin szintje, valamint emelkedik a szérum húgysav koncentrációja, ugyanakkor a kontroll állatokhoz képest nem változik a szérumban mérhetô össz-fehérje és triglicerid koncentráció. A neuropeptiddel kezelt állatok szénhidrát anyagcseréje is megváltozik GHR bejuttatását követôen: a kontrollokkal összehasonlítva a mikroinjekció utáni 10. és 20. percben a vércukor szint szignifikánsan emelkedik.

13

Kimutattuk, hogy a nukleusz akkumbenszbe adott IL-1β mikroinjekció szintén súlyos metabolikus zavarokat eredményez: emelkedik a citokin kezelt állatok plazma húgysav, triglicerid, össz-koleszterin- és LDL-szintje, egyúttal csökken a HDL-koncentrációjuk. E patkányok szénhidrát anyagcseréjének kóros változásait jelzi emelkedett éhomi vércukor értékük, valamint glukóz-intoleranciájuk is. II. Íz-ingerlések során a limbikus elôagyi neuronok endogén és exogén kémiai érzékenységét a multibarrel mikroelektroforetikus technika segítségével végzett extracelluláris egysejtelvezetésekben tanulmányoztuk. Nemcsak rágcsálóban, hanem fôemlôsben, rhesus majomban is bizonyítottuk speciális kemoszenzoros, ún. glukóz-monitorozó (GM) idegsejtek létezését valamint döntô fontosságát a motivációs-jutalmazó mûködésekben a nukleusz akkumbenszben. Kimutattuk e neuronok sokrétû, endogen és exogén kémiai tulajdonságait, melyek révén valószínûsíthetôen fontos szerepet játszanak a táplálkozás és anyagcsere folyamatok központi szabályozásában. A prefrontális-orbitofrontális kéregben is azonosítottunk a homeosztázis szabályozásában igen fontos, hasonlóan sokrétû mûködési sajátosságokkal rendelkezô kemoszenzoros neuronokat. Ezen idegsejtek jelentôs hányadában rávilágítottunk a dopaminergiás neurotranszmisszió D1- és D2-receptor mediálta folyamataira, továbbá rhesus majomban táplálék forrás vagy ugyanazon faj egyedeinek felismeréséhez kötött kategória diszkriminációs tanulási feladat végrehajtásával összefüggô jellemzô aktivitásváltozásaikra. Ugyancsak a multibarrel mikroelektroforetikus technika segítségével igazoltuk, hogy a GHR közvetlenül befolyásolja az ABL idegsejtjeinek mûködését, s többek között izoláltunk olyan GM neuronokat, amelyek mûködését a GHR gátolta. Bebizonyítottuk, hogy a NT közvetlenül hat az AMC idegsejtjeinek aktivitására, s több neuron mûködését neurotenzin ill. dopamin egyaránt megváltoztatja. III. A dopamin (DA) és noradrenalin (NA) neurotranszmisszió táplálék- és folyadékfelvétel ill. a testsúly központi szabályozásában játszott szerepének vizsgálatára a mediális prefrontális kéreg szelektív katekolamin lézióit követôen mértük laboratóriumi patkányok testsúlyát és in vitro HPLC-vel, elektrokémiai detektor segítségével meghatároztuk a DA, NA és metabolitjaik szintjüket. Izokratikus HPLC rendszerünket a pályázat segítségével kiegészítettük egy automata mintaadagolóval, ami jelentôsen növelte e vizsgálatok hatékonyságát. Igazoltuk, hogy a NA rostok védelme mellett a DA végzôdések léziója fokozott testsúlycsökkenést okoz, ugyanakkor tápmegvonást követôen fokozza a táplálékfelvételt és növeli a kellemes ízû glukóz preferenciát vízzel szemben. IV. A fájdalomérzés perifériás és központi szabályozásában feltételezetten szerepet játszó szomatosztatin 4 receptor (ss4R) mediálta mechanizmusok funkcionális azonosítására magatartási kísérletekben tanulmányoztuk az ss4R receptor agonista 1403 és 1404 vegyületek hatásait. Megállapítottuk, hogy szisztémás (i.p.) injekciójuk nem befolyásolja laboratóriumi patkányok általános motoros aktivitását, helypreferencia tesztben nincs pozitív megerôsítô hatásuk, az emelt keresztpallón pedig nem váltanak ki szorongást, és nincs szorongásoldó hatásuk sem. Ezek a negatív eredmények a mellékhatások kizárása szempontjából fontosak lehetnek a fenti vegyületek esetleges gyógyszerként való alkalmazásakor. Ugyanakkor igazoltuk, hogy passzív elhárító, azaz büntetéses tanulási szituációban az S-R4 1404 javítja a tanulást és a memóriát. V. A táplálékfelvétellel kapcsolatos homeosztatikus szabályozás zavarainak humán populációban történô azonosítására 11-13 éves, elhízott fiúgyermekeken és kontroll alanyokon kognitív képességeket (intelligencia, figyelemi mûködések, gondolkodásbeli stratégiaváltás) vizsgáltunk. Megállapítottuk, hogy az intelligencia szintben nincs különbség, de a kövér gyermekek figyelmi képessége és gondolkodásbeli rugalmassága csökkent, perszeverációs tendenciájuk fokozódott a kontrollokhoz viszonyítva. Az elhízott és kórosan sovány betegekben gyakran fellelhetô alexitímia (az érzelmek kifejezésének és mások érzelmei megértésének zavara) objektív hazai vizsgálatára elkészítettük és validáltuk a nemzetközi gyakorlatban használt Torontói Alexitímia Skála (TAS-20) magyar nyelvû változatát. VI. A fôemlôs neurofiziológiai kutatásokban új távlatokat nyitó modern képalkotó eljárások elônyeit kihasználva, rhesus majomban végzett fMRI vizsgálatainkban intravénás cukorterhelést követô vércukorszint változásokkal korreláló szignifikáns aktivációt figyeltünk meg a hipotalamuszban, az amigdalában és a prefrontális-orbitofrontális kéregben. Továbblépés A táplálékfelvétellel kapcsolatos homeosztatikus szabályozások zavarai emberen elhízáshoz vagy kóros soványsághoz, majd másodlagos megbetegedések (magas vérnyomás, érelmeszesedés, 2-es típusú cukorbetegség, depresszió, stb.) kialakulásához vezetnek, melyek Magyarországon is a vezetô halálokok között szerepelnek. Komplex, innovatív szemléletû kutatásaink nyomán az eddigieknél teljesebb képet nyertünk a táplálkozás és a metabolizmus, továbbá a gyulladásos-fájdalmi mûködések, általában a homeosztázis központi szabályozása élettani folyamatairól. Igazoltuk, hogy ezekben a sokrétû kémiai érzékenységû, szerteágazó funkcionális sajátosságú GM neuronok hangsúlyozottan alapvetô szerepet játszanak. Vizsgálataink folytatásától joggal remelhetô, hogy elhízás elleni, esetleg gyulladáscsökkentô, fájdalomcsillapító gyógyszer-targetek feltárásához is közelebb kerülhetünk.

14


1.3. altéma Széles spektumú analgetikus és gyulladásgátló gyógyszerjelöltek fejlesztése A TT-232 nem-peptid követô molekulák kötôdési és hatástani vizsgálata. (Témavezetô Dr. Pintér Erika) Résztvevôk

Dr. Szolcsányi János akadémikus, egyetemi tanár – PTE Dr. Helyes Zsuzsanna egyetemi docens – PTE Dr. Bánvölgyi Ágnes tudományos munkatárs – PTE Dr. Sándor Katalin tudományos munkatárs – PTE Dr. Elekes Krisztán tudományos munkatárs – PTE Bagoly Teréz PTE, vegyész, RET álláson – PTE

Dr. Hirné Perkecz Anikó laboratóriumi operátor – PTE Dr. Olasz Istvánné asszisztens – PTE Dr. Szûts Tamás ügyvezetô igazgató – Biostatin Kft. Dr. Kéri György tudományos igazgató – Biostatin Kft. Dr. Ôrfi László vegyész, tanácsadó – Biostatin Kft. Hegedûs Zoltán projekt menedzser – Biostatin Kft.

Elôzmények, célok, rövid áttekintés: A PTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetében alapkutatási kísérletek eredményei alapján kiderült, hogy az idegvégzôdésekbôl felszabaduló anyag, a szomatosztatin fájdalomcsillapító, gyulladásgátló hatással rendelkezik. Mivel maga a szomatosztatin nem alkalmas gyulladásgátló gyógyszernek, olyan anyagokat kellett elôállítani, melyek hasonló módon hatva szintén kifejtik a fájdalomcsillapító, gyulladásgátló hatást, de nem befolyásolják a hormonrendszer mûködését, ami súlyos mellékhatásokhoz vezetne. A PTE Farmakológiai Intézet és a Biostatin Kft. munkakapcsolata eredményeképpen sikerült bizonyítani, hogy a szabadalommal védett TT-232 stabil szomatosztatin analóg, szelektív sst4 receptor agonista vegyület, akut és krónikus gyulladásos modellekben, valamint neuropátiás és gyulladásos hiperalgéziát kiváltó állapotokban potens gyulladásgátló és antinociceptív hatást vált ki. Jelen projekt célja volt, olyan per os adható, gyógyszerjelölt peptidomimetikumok szintézise, hatástani, farmakokinetikai és biztonság farmakológiai vizsgálata, melyek új targeten ható, potens, széles spektrumú gyulladásgátló, fájdalomcsillapító gyógyszerek lehetnek. Igazán forradalmi áttörést jelenthet olyan tabletta forgalomba hozatala, ami gátolja a gyulladásos folyamatok neurogén komponensét is, és így kiváló terápiás lehetôség lehet olyan krónikus, sok szenvedéssel járó, jelenleg nehezen kezelhetô betegségek gyógyításában, mint a krónikus ízületi és bélgyulladás, hörgôasztma vagy a neuropátiás fájdalom. A jelenleg piacon lévô fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentôk nem gátolják a neurogén gyulladást és súlyos mellékhatásuk, mert fekélyt, vérzést okoznak az emésztôrendszerben, ami gyakran a betegek halálát okozza. Ezt a mellékhatást az eddig elvégzett állatkísérletek alapján az általunk kifejlesztett vegyületeknél nem tapasztaltuk.

Elvégzett tevékenység, fontosabb eredmények: Szomatosztatin 4 (sst4) receptorgén-hiányos egereken, szelektív sst4 receptor agonista referens anyag segítségével, valamint sst4 receptor aktivációs kötôdési vizsgálatokkal kimutattuk, hogy a szomatosztatin hormonhatásaiban szerepet nem játszó sst4 receptor ígéretes, új target lehet, potens és széles spektrumú gyulladásgátló és antinociceptív gyógyszerek kifejlesztése céljából.

2006-ban a több mint 80 vizsgált vegyületbôl 3 lehetséges jelöltet (Biostatin-1403, Biostatin-1404, Biostatin-1408) választottunk ki preklinikai fejlesztésre, melyeket szabadalmaztattunk. Elkészült molekulák száma

106

In vitro vizsgálva

60

In vitro hatott

41

In vivo vizsgálva

14

i.p. hatott

11

per os vizsgálva

8

per os hatott

7

A kiválasztott vegyületeknek elkészült a teljes fiziko-kémiai analízise, a tisztasági, oldhatósági és stabilitási vizsgálatai. Megkezdtük az újonnan szintetizált kispeptid TT-232 követô molekulák farmakológiai vizsgálatát esetleges szabadalmi beadvány céljából. A szomatosztatin sst4 receptorra fókuszálva, in vitro és in vivo rendszerekben folytattunk vizsgálatokat target validálás céljából.

15

2007-ben a 3 lehetséges jelölt (Biostatin-1403, Biostatin-1404, Biostatin-1408) hatástani és stabilitási vizsgálatát végeztük el. Az eredmények alapján egy vegyületet választottunk ki további preklinikai vizsgálatok céljából.

2007-2008-ban a BST-1403-mal folytattuk preklinikai vizsgálatainkat, mivel farmakodinámiai és stabilitási paraméterei miatt ez tûnt a legalkalmasabb vezetô molekulának per os adagolás mellett. A Biostatin Kft. az alábbi vizsgálatokat koordinálta: Elkészült az anyag gyártási elôirata és meghatároztuk a fiziko-kémiai jellemzôket. A formulálás megoldásához az oldhatósági problémát kellett leküzdeni, a metilcellulózos szuszpenzió bizonyult alkalmasnak. Megtörtént az anyag akut toxikológiai vizsgálata. E szerint a jelenleg érvényes nemzetközi norma szerinti vizsgálat során a legmagasabb – 2000 mg/ts kg dózis esetén sem történt elhullás, sem a kezeléssel kapcsolatos patológiai vagy viselkedési elváltozás. Vérszint mérésekkel vizsgáltuk az anyag dózisfüggését, és a vérbôl történô gyors – 12 órán belüli – eltûnését. Nem várt módon a nôstény patkányokban azonos dózis adagolásával kétszeres vérszintet találtunk. Meghatároztuk a fô metabolitot, ami dezacetilezéssel keletkezô primer amin. Dóziskeresô vizsgálat patkányokon: A patkányok a 14 napon át per os adagolt 10, 50, 250 mg/kg/nap tesztanyagot jól tolerálták, nem volt észlelhetô toxicitás. Irwin teszt patkányokon: Nem tapasztalható biológiai jelentôségû viselkedési változás. Micronucleus teszt egéren: A tesztanyag nem váltott ki biológiailag jelentôs változást a hím egerek polikromatikus vörösvérsejtszámában 500, 1000 és 2000 mg/kg p.o. dózisok esetén. Croton olajjal kiváltott fülduzzadás egéren: A tesztanyag p.o. adagolva 0,2, 1,0 és 5,0 mg/kg dózisban, dózisfüggôen csökkentette a croton olaj kiváltotta fülduzzadást, a diclofenac-kal (3,0 mg/kg p.o.) hasonló mértékben. Hot plate teszt egéren: Sem a tesztanyag (0,2, 1,0 és 5,0 mg/kg p.o.), sem a diclofenac (3,0 mg/kg p.o.) nem volt hatással a latencia idôre, egyik sem váltott ki antinociceptív hatást az alkalmazott dózisokban hím egereknél. Kollagén által kiváltott krónikus artritisz egéren, terápiás vizsgálat: A tesztanyag 1,0-5,0 mg/kg p.o. dózisai mérsékelten gátolták a lábduzzanatot (40 %, p<0,05), de összességében nem gátolták a kollagén kiváltotta artritisz kialakulását hím egerekben. A diclofenac 3,0 mg/kg p.o. dózisban gátolta az artritisz kialakulását (total score: 60 %), de a hatás nem szignifikáns.

A PTE laboratóriumaiban az alábbi munkákra került sor: Carrageninnel kiváltott gyulladás, hyperalgesia és allodynia: A BST-1403 (100 μg/kg i.p.) nem befolyásolta számottevôen a CD1 egerekben a carrageeninnel kiváltott lábduzzadást, mechanonocicepciót és a gyulladásos fájdalom okozta nehézkedési eltérést. Mustár olajjal indukált fülödéma egérben: A BST-1403 (100 μg/kg p.o.) jelentôsen csökkentette az 1% mustár olajjal kiváltott fülduzzadást a C57BL/6 típusú vad egerekben, míg szomatostatin 4 receptorgén (sst4) hiányos knockout egerekben nem hatott. Traumás mononeuropathia model (Seltzer) patkányban: A BST-1403 50-500 μg/kg dózisban nem dózisfüggô módon, de szignifikánsan csökkentette traumás mononeuropathia modellben az ideglekötés következtében kialakuló mechanonociceptív küszöbcsökkenést (hiperalgézia) és az érintési érzékenység csökkenését (allodynia) Wistar patkányokban.

16


LPS- és PMA-indukálta interleukin 1β termelés izolált pertoneális makrofágokból: A BST-1403 nem gátolta számottevô módon a lipopoliszachariddal (LPS) illetve forbol-myristat-13-acetáttal (PMA) kiváltott interleukin 1β termelést CD1 egerek izolált peritoneális makrofágjaiból. Freund-adjuvánssal kiváltott krónikus gyulladás patkányban: A BST-1403 Freund adjuvánssal kiváltott krónikus artritisz modellben szignifikánsan csökkentette a mechanikai hiperalgéziát és a lábduzzadás mértékét Lewis patkányokban. G-protein-aktivációs vizsgálat: A leszorításos kötôdési vizsgálatokkal nem tudtuk igazolni a BST-1403 kötôdését az sst4 receptort expresszáló validált CHO sejtvonalhoz, alloszterikus aktivációt feltételeztünk. Mivel az sst4 receptor a Gi-protein-függô családba tartozik, elvégeztük a G-protein-aktivációs vizsgálatot. A BST-1403 minden vizsgált koncentrációban aktiválta a G-proteint, teljesen hasonló mértékben, mint az sst4 superagonista referencia szer a J-2156.

További lépések: A Biostatin-1403, mint alloszterikus sst-4 receptor agonista per os hatásosnak bizonyult különbözô akut és krónikus gyulladásos és fájdalom modellekben. Szignifikánsan gátolta a gyulladásos folyamatok neurogén komponensét is. Bár hatékonysága általában nem haladta meg a referens anyagét, kedvezô mellékhatás profilja szempontjából javasolható a klinikai fázis megkezdése. Nem optimális farmakokinetikai és gyártási tulajdonságai miatt azonban folyamatban van új potenciális vezetô molekulák szintézise és tesztelése is. Ezek alapján történik döntés a legmegfelelôbb vegyület kiválasztására és a preklinikai dosszié összeállítására.

1.4. altéma PTE-PannonPharma együttmûködés új gyógyszerkészítmények bevezetése, iparjogvédelem megszerzésére 1.4.1-1.4.2 Kis- és normál dózisú COX-1-gátló- és capsaicin-tartalmú orális készítmény/készítmények kifejlesztése kardiológiai és mozgásszervi betegek kezelésében, a COX-1-gátlók gyomorkárosító mellékhatásán ak kivédése céljából

P écsi T udományegyetem Résztvevôk:

Dr. Mózsik Gyula egyetemi tanár Dr. Past Tibor ny. tud. fômunkatárs Dr. Dömötör András Ph.D rezidens Dr. Perjési Pál egyetemi docens Pallos J. Péter PannonPharma igazgató

Dr. Szabó Leventéné vegyésztechnikus Kuzma Mónika gyógyszerész Ph.D Fodor Krisztina egyetemi tanársegéd Vas Viktória humánszervezô

I. Capsaicin Elôzmények A ciklooxigenáz (COX)-gátló fájdalomcsillapító-gyulladásgátló és lázcsillapítô gyógyszerek tartós szedésénél súlyos, esetenként halálos mellékhatások a gaszrointesztinális vérzések és fekélyek kialakulása. Alapkutatási és klinikai vizsgálati eredményeink alapján (vö. Mózsik Gy, AbdelSalam OME, Szolcsányi J. Capsaicin-sensitive afferent nerves in gastric mucosal damage and protection. Budapest. : Akadémiai Kiadó, 1997 MTA Nívódíj; Mózsik Gy. Rácz J., Szolcsányi J. 2005) a COX-gátló gyógyszerek által kiváltott nyálkahártyakárosítás kis koncentrációjú capsaicin gasztoprotektív hatása révén kivédhetô.

17

Cél: Capsaicin tartalmú orális készítmények kifejlesztése, engedélyeztetése cardiológiai és mozgásszervi betegek részére. Végsô cél az, hogy a korábbi humán vizsgálatokban bizonyított gasztroprotektív hatást a forgalomba hozandó új formulációval elôállított készítménnyel elvégezzük és a nemzetközi viszonylatban is új, - a COX-2-gátlóknál költséghatékonyabb és a cardiovascularis komplikációktól mentes - termékek fejlesztését befejezzük. 1. Négy gyógyszer készítmény kifejlesztése: Capsaicin tabletta, Capsaicin+ ASA tabletta, Capsaicin+ Diclofenac tabletta, Capsaicin+ Naproxen tabletta, 2. Kifejlesztett és validált módszerek a gyógyszerhatóanyagok mérésére, valamint biológiai mintákból való mérésére: 1. GC-MS gázkromatográfiás módszerek kidolgozása capsaicinoidok kémiai meghatározására a módszer validálása (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 2. HPLC-DAD diódasoros detektálással kapcsolt nagynyomású kromatográfiás módszer capsaicin meghatározására és a módszer validálása (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 3. HPLC-FLD fluoreszcencia detektálással kapcsolt naygnyomású folyadék kromatográfiás módszer kialakítása és a módszer validálása (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 4. Az 1-3 módszerek alkalmazása kémiai analízisre valamint biológiai mintákból történô mérésre plasmából (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 5. LC-MS Liquid kromatográfiás és tömegspektrográfiás módszer beállítása és validálása capsaicin biológiai mintákból (kutya plasma) való meghatározására (PTE TTK Analitikai és Környezeti Kémiai Tanszék, Központi Kémiai Kutató Intézet Budapest) 6. TLC Vékonyréteg-kromatográfiás módszer beállítása és validálása a capsaicin hatóanyag azonossági vizsgálata (USP 29) és gyógyszerformából történô capsaicin hatóanyag meghatározása nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiás módszerrel (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 7. Itraconazole meghatározás különbözô kémiai módszerek beállítása és validálása (HPLC-s módszerek) (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 3. A Beagle kutyák krónikus capsaicin kezelése során a capsicin, illetve capsaicinoidok kinetikai vizsgálatát elvégezte a Gyógyszerész Kémiai Intézet. A Gyógyszerész Kémiai Intézetben végzett (GC, HPLC) mérési módszerekkel, az irodalom alapján várhatóan, egyetlen capsaicin dózis alkalmazása után sem tudtunk a kutya plazmából capsaicint illetve capsaicinoidot kimutatni. (2008) 4. A capsaicin illetve capsaicinoidok GC és HPLC mérési módszerek eredményei alapján végeztünk LC-MS (Liquid Chromatography-Mass Spectrometry) vizsgálatokat, amelyek a kutyákból a legnagyobb dózisban alkalmazott capasicin után sem sikerült a kutyák plazmájából mérhetô capsaicin illetve capsaicinoid szintet meghatározni. Ugyanakkor a teszt oldatokba alkalmazott capsaicin mennyiségeket nagyon jól lehetett detektálni a fg-os tartományban is. (2008) 5. Humán fázis I és II vizsgálatok elôkészítése az OGYI-val történt elôzetes egyeztetések alapján. A capsaicin toxikológiai vizsgálatok eredményeirôl illetôleg az idôközben a capsicin + nonsteroid gyulladáscsökkentôk és az itraconazole humán fázis I és II vizsgálatok végleges protokolljainak elkészítésére a Gooodwill Research LTD-vel együttmûködve került sor. A humán fázis I és II vizsgálatok engedélyezéséhez a dokumentációt 2008 decemberében a KEOB-hoz és az OGYI-nak leadtuk. 6. A Gyógyszerész Kémiai Intézet GLP (GMP) akkreditációs kérvénye a hatósághoz beadva 2008 október 18-án. (ikt sz.: 14/2008) Résztvevô kutatóhelyek: 1. PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet 2. PTE TTK Analitikai és Környezeti Kémiai Tanszék 3. PTE TTK Szervetlen Kémiai és Technológiai Tanszék 4 PTE Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet

18

5. PTE I. sz. Belgyógyászati Klinika 6. PannonPharma Kft, Pécsvárad 7. Központi Kémiai Kutató Intézet, Budapest


Validált kémiai protokollok: 1. Boros B., Dörnyei Á., Felinger A.: Determination of kapszaicin and dihydrokapszaicin in dog plasma by Liquid Chromatography-Mass Spectrometry (Analytical method report) PTE TTK Analitikai Kémiai Tanszék, Pécs (2008). 2. Kuzma M., Boros B., Perjési P.: Determination of capsaicin and dihydrocapsaicin content of Capsaicin Natural USP 27 by HPLC-DAD method (Modification of the USP30-NF25 Method) Vizsgálati protokoll. PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Pécs (2008). 3. Kuzma M., Fodor K., Boros B., Past T., Perjési P.: Determination of capsaicinoid content of solutions of Capsaicin USP 27 by HPLC-DAD method (Modification of the USP30-NF25 Method). PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Pécs (2008). Kuzma M., Fodor K., Boros B., Perjési P.: Determination of capsaicinoid content of Capsaicin Natural USP 27 by HPLC-FLD method. Vizsgálati protokoll. PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Pécs (2008). Kuzma M., Fodor K., Boros B., Past T., Perjési P.: Determination of capsaicin and dihydrocapsaicin content of dog’s plasma by HPLC-FLD method. Vizsgálati protokoll. PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézet, Pécs (2008). 4. Mózsik Gy., Past T., Perjési P., Szolcsányi J.: Determination of kapszaicin and dihydrokapszaicin content of dog’s plasma by HPLC-FLD method. In.: Mózsik Gy., Past T., Perjési P., Szolcsányi J.: Original Reports on Toxicology of Kapszaicin VII. 8-Day Oral Toxicity Study of Test Item Kapszaicin Natural USP 27 in Beagle Dogs (Final Report). LAB International Research Centre Hungary Ltd. Veszprém by the date of final report 13 June 2008. Study Code: 07/496-100K pp. 1-35 in text and 190 pages in Appendices. pp.1-37 (2008)

P annon P harma K ft . Résztvevôk

Pallos József Péter ügyvezetô igazgató Dr. Sárospataky Ilona orvos igazgató Lahner Marianna törzskönyvezési és fejlesztési vezetô Dr. Blazics Gyula minôségbiztosítási igazgató Máté Márta termelési vezetô Csaba János MEO laboratórium vezetô Feiszt Péter minôségbiztosító biológus

Dr. Füredi Réka fejlesztô orvos Horváth Eszter analitikus Kiss Katalin törzskönyvezési munkatárs, fejlesztô biomérnök Pénzes Ágota fejlesztô biológus Seffer Dénes külsô gyártás vezetô, fejlesztô biomérnök Sefferné Szalai Mária fejlesztô biomérnök

Cél: Orális, hatóanyagként capsaicint tartalmazó készítmény kidolgozása, iparjogvédelmi oltalom nyerése a készítmény(ek)re, a készítmények törzskönyvezésének elôkészítése

Elvégzett tevékenységek, fontosabb eredmények: A capsacin készítmény elôállítása a PannonPharma feladata. A protokollok alapján a capsaicin filmtabletta mellett acetilszalicilsav, naproxen és diclofenac hatóanyagú vizsgálati készítmények gyártásának a kidolgozása is megkezdôdött. A PannonPharma a forgalomba hozatali engedély jogosultja a naproxen hatóanyagú Napmel 500 mg tablettának, valamint a diclofenac hatóanyagú Diclomel SR 100 retard tablettának, így ezen készítmények esetében egyedül a gyártások pécsváradi telephelyen történô megvalósítását végeztük el. A capsaicin és acetilszalicilsav tartalmú készítmények elôállítása azonban a teljes gyógyszerfejlesztési folyamat véghezvitelét igényelte.

19

Capsaicin 0,4 mg filmtabletta 1. Hatóanyag: 1.1 2007-ben a capsaicin natural USP hatóanyag analitikai ellenôrzô vizsgálatait a PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézettel a PannonPharma (PPh) Minôségellenôrzési Laboratóriuma végezte. A dokumentumok azonosítószáma: PPD32SP366 és PPD32AE366, a beszerzett hatóanyag (Ashian Herbex Ltd.) kiegészítô stabilitás vizsgálatai az ICH követelmények alapján (Stabilitásvizsgálati terv azonosítója: PPD_ST_366_2_08). 2. Gyógyszerkészítmény elôállítása 2.1 2007-ben kidolgoztuk a capsaicin tartalmú tabletta elôállítási technológiáját. A capsaicin rendkívül irritáló tulajdonsága miatt a tablettát filmbevonattal kell ellátni. 2008-ban beindítottuk a kísérleti bevonóüzemet, ahol elvégeztük a filmbevonás technológiai fejlesztését és elôállítottuk a capsaicin 0,4 mg filmtablettát. Az üzemi gyártás során a hatóanyag irritatív tulajdonsága miatt rendkívül nagy gondot kell fordítani a munkavédelemre. 2.2 A filmtablettákból 10 db-os bliszteres (bubrékfóliás), valamint barna üvegfiolás kiszerelési egységeket készítettünk. 3. Gyógyszerkészítmény analitikai vizsgálata Kidolgoztuk a gyártási folyamat köztitermékére (tabletta mag) és a késztermékre vonatkozó specifikációkat (PPD31SP137, PPD30SP137), valamint az analitikai ellenôrzô vizsgálatokat tartalmazó elôiratokat (PPD31AE137, PPD30AE137). A hatóanyag tartalom meghatározására validálási tervet dolgoztunk ki (PPD34VTM032). 4. Stabilitásvizsgálatok A filmtabletta mindkét kiszerelési egységébôl a stabilitásvizsgálat a (6 hónapos tárolás 25°C-on), a bevont tabletta esetében az eddig eltelt (1 hónap) idô alatt stabilnak bizonyult.

Együttmûködés a Mineral Kies Kft-vel A capsaicinoidokat tartalmazó gyógyszerkészítmények fejlesztésén kívül a Medipolisz Regionális Egyetemi Tudásközponthoz csatlakozó Mineral Kies Kft-vel capsaicinoidokat tartalmazó ásványvíz italok szabadalmaztatása alapján iparjogvédelmi stratégiát alakítottunk ki, piackutatással és nemzetközi kiállításokon való részvétellel. Szolcsányi János, Zoltai Attila „Novel use of capsaicin” feltalálók Lévainé Papp Szilvia, Papp Judit, Zoltai Attila, Szolcsányi János PCT/HU 2007/000058 szabadalmi bejelentés (2007. június 29.) Európára, USA-ra és Kanadára érvényes szabadalmi eljárásra bocsátás bejelentése megtörtént. Rigler István (Kanada) szabadalmi ügyvivô közremûködésével a piackutatás is megkezdôdött alalpanyagokat tartalmazó svéd gyártmányú kupakok forgalmazása céljából. A termék eddig 7 nemzetközi kiállításon nyert díjat (ebbôl 5 oklevelét a 2007-es jelentés tüntette fel). A capsacinoidokat tartalmazó tabletta és gyógyvíz nemzetközi szabadalmaztatásának jelentôségét külön kiemeli az a tény, hogy az American Heart Association elismert tudományos folyóiratában (Circ. Res. 2007, 100: 1063-1070, editorial comment: 934-936) meggyôzô human és állatkísérletes adatok bizonyították, hogy a capsaicin a zsírsejtek TRPV1 receptorán keresztül hatékony elhízást gátló szer.

P annon P harma K ft Acidum acetylsalicylicum 500 mg tabletta 1. Hatóanyag: a készítmény elôállításához direkt préselhetô acetilszalicilsav hatóanyagot választottunk, melyet a PannonPharma által minôsített beszállítótól vásárolunk. Kidolgoztuk a hatóanyag PannonPharmánál történô minôsítô vizsgálatait (PPD32SP370, PPD32AE370). 2. Készítmény gyártása: 2.1 Kidolgoztuk a tabletta gyártási technológiáját, mely egy nagyon egyszerû és költséghatékony direktpréseléses elven alapszik, nem igényli környezetkárosító szerves oldószerek felhasználását.

20


2.2 A tablettákból 10 db-os bliszteres (bubrékfóliás) kiszerelési egységeket készítettünk. 3. Késztermék ellenôrzése: 3.1 A készítmény elfogadási paramétereit meghatároztuk (PPD30SP139), az ellenôrzésükre szolgáló analitikai eljárásokat kidolgoztuk (PPD30AE139). 3.2 ICH irányelveknek megfelelô módon összehasonlító kioldódás vizsgálatot végeztünk, mellyel igazoltuk, hogy a PannonPharma által gyártott Acidum acetylsalicylicum 500 mg tabletta és a Bayer gyártmányú Aspirin 500 tabletta kioldódási profilja hasonló, így in vitro vizsgálat alapján bioekvivalensnek tekinthetôk. 4. Stabilitásvizsgálatok: A tablettából a fenti kiszerelésben ICH követelményeknek megfelelô stabilitásvizsgálat alapján 25°C-on tárolva 3 hónapig stabil. A stabilitási vizsgálatokat a terv szerint tovább folytatjuk. A klinikai vizsgálatok engedélyeztetéséhez be kell nyújtani a vizsgálati készítmények CTD rendszer szerinti dokumentációit. Ennek megfelelôen elkészült - Capsaicin 0,4 mg filmtabletta és az Acidum acetylsalicylicum 500 mg tabletta kémiai gyógyszerészeti összefoglalóit (PPD60VM001 és PPD60VM002) - Az Expert’s Opinion alapján összeállítottuk a capsaicin CTD szerinti preklinikai összefoglalóját (PPD60VP001). - Mindhárom klinikai vizsgálathoz a vizsgálói kézikönyvet (Investigator’s Brochure) A vizsgálati készítmények és placebók gyártására a technológia elkészült, elkészítettük a szükséges Szabvány Mûveleti Elôírásokat. Az ennek engedélyezéséhez kapcsolódó hatósági (OGYI) audit megtörtént, a vizsgálati minta gyártási engedély kiadása folyamatban van.

1.4.3.1.-1.4.3.3. Lokális kezelésre alkalmas antifungális készítmény (ecsetelô-szer, lakk, kenôcs) kifejlesztése ismert, nagy hatékonyságú hatóanyag (pl. Itraconazole) alkalmazásával: a megfelelô gyógyszerkomponens elôállítása A készítmények fejlesztésének indoklása A végtagi gombás fertôzések kezelése nagyhatékonyságú, modern hatóanyagot tartalmazó (Itraconazole) készítménnyel csak orális lökésterápiával valósítható meg. A szükésgtelen szisztémás mellékhatások elkerülése céljából lokális alkalmazásra új készítmény bevezetése volt a cél.

Cél: Lokális (ecsetelô, lakk), hatóanyagként itraconazolt tartalmazó készítmények kidolgozása, iparjogvédelmi oltalom nyerése a készítményekre, a készítmények törzskönyvezésének elôkészítése.

Elvégzett tevékenységek, fontosabb eredmények: A pályázat keretében kidolgozott 3 potenciális ecsetelô és 3 potenciális lakk összetétellel rendelkeztünk.

A kutatási fô célkitûzések megvalósulása A fejlesztések során a készítmények humán fázis II. vizsgálat elôtt állnak a törzskönyvezés és a forgalomba hozatali engedély megszerzéséhez szükséges humán II. fázis vizsgálathoz a szükséges protokoll kidolgozása, vizsgálóhely és vizsgáló személyzet kijelölése, önkéntes betegek és vizsgálók biztosítása megtörtént. A hatósági engedélyeztetési eljárás folyamatban van, a szabadalmi bejelentés megtörtént. Az eljárás során túljutott a bejelentés a „teljes körû újdonságvizsgálaton”. Az újdonságvizsgálat eredményei alapján a maximális védelem biztosítása érdekében a leírás finomítása és az igénypontok kiegészítése befejezôdött. Felmerült egy antifungális hajszesz kidolgozásának lehetôsége is melynek iparjogvédelmi feltárását elkezdtük, a konkrét fejlesztést „pénzügyi fedezet” hiányában egyenlôre szüneteltetjük.

21

A kutatásfejlesztési folyamat fô fordulópontjai a PTE Gyógyszerész Kémiai Intézetben

II. Itraconazole 1. Új lágyító és lakk összetételek, valamint mikrobiológiai in vitro kioldódási vizsgálatuk lezárása: 2008. 01-03 hó az ipar által javasolt Eudragit –tal 2. Az ipari partner szakértôt kér fel a humán fázis II vizsgálati protokoll elsô verziójának elemzésére, szakértôi vélemények dátuma: 2008. 05. 26. 3. A lakk gyártási kísérletei és a lakk hatóanyagtartalmának meghatározásához szükséges analitikai eljárás kidolgozása. 4. A szabadalom PCT bejelentése 2008. december 3-án megtörtént (bôvebben lsd. TT1.2) 5. A humán II fázisú vizsgálati protokollt az OGYI 2008. december 18-án befogadta. PTE Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet 6. Mikrobiológiai módszerek beállítása és validálása a körömlakkból és az ecsetelôbôl itraconazole kioldódása: a tesztgomba kiválasztása, a lakk formában felvitt Itraconasol leadásának technológiai kidolgozása megtörtént. 1. Az ipari partner kérésére egyetemi bôrgyógyász szakvélemény beszerzése (Dr. Somos Zsuzsanna az MTA doktora) 2007 02. 05. - A lakk és ecsetelô stabilitási vizsgálati terv átadása az iparnak: 2007. 06. 29. - A lakk mikrobiológiai in vitro kioldódási vizsgálatainak kezdete: 2007. 06. 11. - Az ipari partner jelzi, nem lehet kolofoniumot gyógyszerészeti minôségben beszerezni: 2008.01.23. 2. Megtörtént a szabadalmi bejelentés (bejelentés száma: P0700779) 2007.12.04. - Az ipari partnernek segítséget nyújtva megkezdtük a legkülönbözôbb gyártók megkeresését (2007. 11. hó – 2008. 01 hó). - Észrevételeink alapján hamarosan elkészül az elsô verzió. - Mikrobiológiai vizsgálatok lezárása a kolofonium (nem gyógyszerészeti minôségû) tartalmú lakk készítménnyel: 2007. 11. 15. 3. Új lágyító és lakk összetétel, valamint mikrobiológiai vizsgálatának lezárása: 2008. 01-03 hó az ipar által javasolt Eudragit –tal 4. Az OGYI konzultáció alapján a humán II fázisú vizsgálati protokoll végsô verziója kidolgozás alatt.

P annon P harma

Itraconazol ecsetelô Gyártástechnológiai és analitikai fejlesztés, stabilitásvizsgálatok: Kidolgoztuk a késztermék specifikációját (PPD30SP145) és kifejlesztettük a készítmény hatóanyag tartalom, valamint bomlástermék mennyiségének meghatározásra szolgáló analitikai módszereket (PPD30AE145). A hatóanyagtartalom és bomlástermék meghatározására szolgáló módszerek validálását elvégeztük. A rendelkezésünkre álló stabilitási adatok alapján 7 hónapos szobahômérsékleten történô tárolás után mindkét ecsetelô összetétel hatóanyagtartalma, egyedi- és összes szennyezô eredménye megfelel a tervezett követelményeknek (PPD35KGYZ037V00). A választott összetételbôl újabb – immár GMP körülmények között végzett – kísérleti gyártást hajtottunk végre (sarzsméret: 7 L, 250 db kiszerelési egység, PPD35KGYE037V01). Az elkészült oldatokat 30 ml-es barna folyadéküvegbe töltöttük, és két különbözô kupakkal zártuk le: cseppentôbetétes, valamint pipetta feltétes kupakot alkalmaztunk. A pipettás kupakok alkalmazhatósága várhatóan egyszerûebb, így felhasználóbarátabb terméket eredményez. A fenti csomagolású mintákból ICH szerinti, hosszú távú stabilitásvizsgálatot indítottunk (25°C 72 hónap/ 40°C, 6 hónap, PPD_ST_145_1_08). A stabilitásvizsgálatok során ellenôrizzük a készítmény paramétereit, valamint a csomagolóanyaggal szembeni kompatibilitását. Preklinikai adatok A klinikai vizsgálatokat megelôzôen igazolni kell, hogy a készítmény nem okoz lokális irritációt. A gyógyszerhatóság számára ezt a nemzetközi szabványok szerint, GLP körülmények között, nyulakon végzett bôrirritációs vizsgálat elvégzésével lehet igazolni. A vizsgálatot a Gyógyszer Ellenôrzô és Fejlesztô Laboratórium Kft. végzi el, a hatóság által megkívánt körülmények között elindult.

22


Itraconazol lakk Összetétel kialakítása, gyártástechnológiai fejlesztés Laborméretû (500 ml) kísérleti gyártást végeztünk a PTE által javasolt formulációkra. Megállapítottuk, hogy a lakk tapadása, ellenálló képessége colophonium nélkül nem megfelelô, a fejlesztést így colophoniumot tartalmazó összetétellel folytattuk. A gyógyszerkönyvi minôségû alapanyag hiánya miatt az Európai Gyógyszerkönyv colophoniumra vonatkozó cikkelye alapján házi szabványt dolgoztunk ki (PPD32AE367), ez alapján minôsítjük a vásárolt alapanyagot. Kidolgoztuk a termék egyszerû alkalmazhatósága érdekében a kiszerelés módot és a techológiát. Analitikai fejlesztés A gyógyszerkönyvi elôírásokat figyelembe véve meghatároztuk az itraconazol lakk késztermék specifikációját (PPD30SP146), valamint kidolgoztuk az analitikai vizsgálati elôiratot (PPD30AE146), mely a gyógyszerforma sajátos, „ragadós” tulajdonsága következtében speciális mintaelôkészítést igényelt és a mintaelôkészítés során problémát okozott a colophonium és az itraconazol elválasztása. Az analitikai problémák megoldását követôen a készítmény fejlesztési folyamatát az ICH szerinti stabilitásvizsgálatokkal folytatjuk. Klinikai vizsgálatok dokumentációja A klinikai vizsgálatok engedélyeztetéséhez be kell nyújtani a vizsgálati készítmények CTD rendszer szerinti dokumentációit. Ennek megfelelôen a rendelkezésünkre álló adatok alapján összeállítottuk: - az Itraconazol ecsetelô és az Itraconazol lakk CTD szerinti preklinikai összefoglalóját (PPD60VP004 és PPD60VP005). - A vizsgálathoz a vizsgálói kézikönyvet (Investigator’s Brochure).

1.5. altéma Gyógyszer hatóanyagok gyógyszerkészítményekben és biológiai mintákban történô meghatározása. (Témavezetô: Dr. Perjési Pál) Résztvevôk

Dr. Perjési Pál egyetemi docens – PTE Dr. Benkô András tudományos fômunkatárs – PTE Dr. Boros Borbála egyetemi tanársegéd – PTE Fodor Krisztina egyetemi tanársegéd – PTE Kuzma Mónika tudományos munkatárs – PTE Molnár Szilárd okleveles vegyész – PTE Dancsné Német Nóra vegyésztechnikus – PTE Moravecz Zsuzsanna vegyésztechnikus – PTE

Gross Tamás számítástechnikus – PTE Dr. Mózsik Gyula egyetemi tanár – PTE Dr. Past Tibor tudományos fômunkatárs – PTE Dr. Szabó Leventéné vegyésztechnikus – PTE Vas Viktória humán menedzser – PTE Dr. Janáky Tamás egyetemi docens – SzTE Pallos J. Péter ügyvezetô igazgató – Pannonpharma Kft Dr. Blazics Gyula minôségbiztosítási igazgató – Pannonpharma Kft

1.5.1. Laborfejlesztés, dokumentációs rendszer kialakítása Célok és áttekintés A PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézetnek a RET I. sz. alprogramban elvégzendô elsôdleges feladata a Pannonpharma Kft-vel közösen folytatott gyógyszerfejlesztési programok (lásd 1.4. és 1.8. alprogramok) elvégzéséhez szükséges analitikai mérési módszerek kidolgozása és alkalmazása volt. A Pannonpharma Kft-vel történt munkamegosztás alapján a 2007. és 2008. évek során az Intézet elsôsorban az aktív hatóanyagok biológiai mintákból történô meghatározása céljából fejlesztett ki mérési módszereket. A gyógyszerfejlesztési folyamat hatósági igényeinek történô megfelelôség biztosítása érdekében a projekt célkitûzése egy, a GLP elôírásoknak megfelelôen mûködô laboratóriumi környezet kialakítása volt.

23

Elvégzett tevékenység, fontosabb eredmények A 2006-2008 évek során megtörtént egy négy helyiségbôl álló, a RET 1.4. és 1.8. alprogramok keretében folyó gyógyszerfejlesztési munkákat támogató laboratóriumi egység, és a laboratóriumban folyó munkák GLP elôírásoknak megfelelô dokumentációs rendszerének kialakítása a PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézetben. A kialakított laboratóriumi környezet GLP akkreditációja iránti kérelem (Regisztrációs szám: 14/2008) 2008. októberében beküldésre került az Országos Gyógyszerészeti Intézethez. A beszámolási idôszak (2006-2008) során az Intézetben kilenc analitikai módszer (vizsgálati protokoll) került kidolgozásra, melyek sikeresen alkalmaztuk a következô feladatok elvégzése során: (1) Kapszaicin, itrakonazol és etakrinsav hatóanyagok elôzetes stabilitásvizsgálatának elvégzése fejlesztés alatt álló gyógyszerformákban (lásd RET 1.4 és 1.8. alprogramok). (2) A kapszaicin hatóanyag (Capsaicin USP 27) toxikológiai vizsgálatainak Beagle kutyákon végzett toxokinetikai vizsgálata. (3) Az etakrinsav meghatározására alkalmazott analitikai módszerek (TLC, UV, HPLC-DAD) érzékenységének, szelektivitásának és pontosságának összehasonlító vizsgálata., valamint (4) Kapszaicinoidok, acetilszalicilsav és szalicilsav humán plazmából történô meghatározására alkalmas módszerek kidolgozása (elôkészületek a humán fázis I-II vizsgálatok végzésére).

További lépések A laboratórium Országos Gyógyszerészeti Intézet által történô inspekcióját 2009. második negyedévére tervezzük.

1.5.2. Uregyt tabletta hatóanyaga bomlásának vizsgálata. Bomlástermékek szintézise. Célok és áttekintés A beszámolási idôszak során (2006-2008) az Uregyt tabletta hatóanyag tartalmának (etakrinsav) mennyiségi meghatározására a PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézetben (PTE ÁOK GYKI) egy HPLC-DAD módszer került kidolgozásra, mely alkalmas nemcsak a hatóanyag, hanem fô bomlástermékeinek elválasztására és mennyiségi meghatározására is. A módszer alkalmazásával vizsgálatra került több, az eredeti gyártástechnológia módosításával készült tabletta hatóanyag tartalmának és bomlástermék-profiljának meghatározása. Mivel az Intézet és a Pannonpharma Minôségbiztosító laboratóriumának módszereivel elvégzett vizsgálatok eredményei különbözô eredményeket eredményeztek, célul tûztük ki az alkalmazott módszerek (VRK (Ph. Eur), UV-VIS (Ph. Eur) és HPLC-UV/VIS (Ph. Eur. és PTE ÁOK GYKI)) mindkét laboratóriumban történô beállítását és a gyártási tételek hatóanyag tartalmának párhuzamos meghatározását. Ugyancsak a munka célkitûzési között szerepelt a bomlástermékek szerkezetének azonosítása és így a bomlási folyamat mechanizmusának alaposabb megismerése.

Elvégzett tevékenység, fontosabb eredmények Az etakrinsav hatóanyag és a hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények hatóanyagtartalmának meghatározására alkalmazott analitikai módszerek összehasonlítása alapján a két laboratórium a PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézetben kifejlesztett HPLC módszert fogadta el, mint a hatóanyag és a keletkezô bomlástermékek mennyiségi meghatározására legalkalmasabb analitikai eljárást. Az etakrinsav bomlása kémiai természetének megismerése alapján javaslatot tettünk a gyártási technológia várhatóan a hatóanyag stabilitásának növekedését eredményezô módosítására. A módosított technológiákkal készült tabletták hatóanyag tartalmának meghatározását mindkét laboratórium a jelenleg érvényes DMF-ben szereplô VRK (Ph. Eur.) és a kiválasztott HPLC (PTE ÁOK GYKI) módszerrel is elvégezte. Az eredetei technológia módosítása a tabletták stabilitásának növekedését eredményezte. Az intézetben kidolgozott HPLC-DAD módszert alkalmaztuk az etakrinsav tartalmú szemészeti készítmény (RET 1.8. alprogram) elôzetes stabilitásvizsgálata során is. A szilárd fázisban (tabletta), valamint az oldatban (szemészeti készítmény) megfigyelhetô bomlási folyamatok különbözô bomlásprofilt mutattak. A bomlástermékek HPLC-MS vizsgálata megtörtént, a feltételezett szerkezetû bomlástermékek szintézise folyamatban van.

További lépések A bomlástermékek szerkezetigazolását követôen kvantummechanikai számítások és preparatív vizsgálatok eredményei alapján tovább finomíthatók a bomlási folyamatok eddigi eredmények alapján feltételezett mechanizmusai, ami a jelenleginél stabilisabb etakrinsav tartalmú készítmények gyártását teheti lehetôvé.

24


1.5.3. Kiválasztott hatóanyagok irodalomban ismert bomlási folyamatainak elemzése. Etakrinsav, kapszaicin és N-acetil-cisztein tartalmú készítmények stabilitásvizsgálata. Célok és áttekintés A 2006-2007 évek során a PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézetben 7 darab analitikai módszer került kidolgozásra és alkalmazásra kapszaicin, itrakonazol, valamint etakrinsav tartalmú fejlesztés alatt álló gyógyszerformákban a hatóanyag tartalom meghatározására, illetve elôzetes stabilitásvizsgálatára. E munkák folytatásaként célul tûztük ki a kapszaicinoidok biológiai mátrixokból (kísérleti kutya plazma) történô meghatározása céljából kifejlesztett HPLC-FLD módszer validálását és a módszer alkalmazását a kapszaicin gyógyszeralapanyag (Capsaicin USP27) toxokinetikai vizsgálata során. A korábbi munkák folytatásaként célkitûzésünk volt az Uregyt tabletta és a tabletta gyártási technológiájának megváltoztatásával készült etakrinsav tartalmú, kísérleti fejlesztés alatt álló tabletták stabilitásvizsgálatának párhuzamos elvégzése a PTE Gyógyszerészi Kémiai Intézet és a Pannonpharma Minôségbiztosítási Osztály laboratóriumában.

Elvégzett tevékenység, fontosabb eredmények A kapszaicinoidok meghatározására kidolgozott HPLC-FLD módszer alkalmazásával 2008. évben befejezôdött a kapszaicin hatóanyag (Capsaicin USP27) toxokinetikai vizsgálata plazma mintáinak analízise. A mintegy 800 plazmaminta analízisének eredménye részét képezi a kapszaicin + nemszteroid gyulladáscsökkentôk humán fázis I és II vizsgálatai protokolljainak. Az itrakonazol hatóanyag meghatározására kifejlesztett HPLC módszert sikerrel alkalmaztuk az itrakonazol tartalmú készítmény technológiai fejlesztésének elôsegítésére (pl. oldékonyság meghatározás különbözô oldószerekben és oldószerelegyekben, elôzetes stabilitásvizsgálatok végzése). Etakrinsav hatóanyag alkalmazásával a PTE ÁOK GYKI és a Pannopharma Minôségbiztosítási Osztály laboratóriumában elvégeztük az Uregyt tabletta hatóanyag tartalmának meghatározására alkalmazott analitikai módszerek (VRK (Ph. Eur), UV-VIS (Ph. Eur) és HPLC-UV/VIS (Ph. Eur. és PTE ÁOK GYKI)) mindkét laboratóriumban történô beállítását és a gyártási tételek hatóanyag tartalmának párhuzamos meghatározását.

További lépések: További, a szilárd és folyadék gyógyszerformákban alkalmazott etakrinsav hatóanyag stabilitásának növelése céljából folytatott kísérletek folyamatban vannak.

1.6. altéma Korszerû gyógyszerkészítmények elôállítása és vizsgálata. (Témavezetô: Dr. Dévay Attila) Résztvevôk:

Dr. Dévay Attila szakgyógyszerész, PhD.habil.,

intézetvezetô – PTE Dr. Mayer Klára szakgyógyszerész – PTE Dr. Nagy Sándor vegyészmérnök, PhD. – PTE Pál Szilárd gyógyszerész – PTE Bodor Attila szakgyógyszerész – PTE Bozó Tamás gyógyszerész – PTE Marosvölgyi-Haskó Diána analitikus – PTE Pallos József Péter okleveles vegyészmérnök, ügyvezetô igazgató – Pannonpharma

Lahner Marianna törzskönyvezési és fejlesztési vezetô – Pannonpharma Dr. Blazics Gyula gyógyszerész, minôségbiztosítási igazgató –

Pannonpharma Máté Márta termelésvezetô – Pannonpharma Csaba János minôségellenôrzési vezetô – Pannonpharma Dr. Füredi Réka általános orvos, fejlesztô munkatárs – Pannonpharma Kiss Katalin törzskönyvezési munkatárs – Pannonpharma Pénzes Ágota biológus, fejlesztési munkatárs – Pannonpharma Sefferné Szalai Mária fejlesztési munkatárs – Pannonpharma

25

Elôzmények, célok, rövid áttekintés 1. Korszerû gyógyszerkészítmények kutatása, -fejlesztése, innovációja és az egyetemi oktatás, szak-és továbbképzés szorosan összekapcsolódik. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a Gyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet oktatási-kutatási-fejlesztési tevékenysége természetes módon kapcsolódik a régióhoz tartozó pécsváradi Pannonpharma Kft. fejlesztési törekvéseihez. 2. A Pannonpharma Kft.-vel a pályázat keretében 3 készítmény gyártásának felülvizsgálatára, korszerûsítésére, illetve fejlesztésére került sor. A készítményeknek, mint korszerû, a gyógyszerpiacon jól értékesíthetô hatóanyag-leadó rendszereknek továbbfejlesztésére, biztonságos adagolhatóságára, optimális terápiás hatás biztosítására törekedtünk. A munkánk során két készítmény gyártástechnológiai korszerûsítését és egy gyógyszerkészítmény fejlesztését végeztük el.

Elvégzett tevékenység, fontosabb eredmények 1. A Pannonpharma Kft. munkatársaival egyeztetve, a kutatási-fejlesztési együttmûködésben az elsô és második évben az ibuprofen tartalmú készítmények gyártástechnológiai korszerûsítését elvégeztük. A gyártástechnológiai korszerûsítés közvetlen célja a környezetvédelmi szempontból nemkívánatos szerves oldószer használatának kiküszöbölése volt. A kutatást jelentôsen megnehezítô kitétel volt, hogy a két gyógyszerkészítmény törzskönyvi összetétele, a gyógyszerforma fizikai-minôségi paraméterei ne, vagy csak igen kismértékben változzanak. 2. Az ibuprofen hatóanyag-tartalmú készítmények (drazsémagok) esetében nem állt rendelkezésre referencia készítmény. A kísérleteket az eredeti technológia reprodukciójával és ennek alapján gyártott készítmény teljes vizsgálatával indítottuk el. Technológiai változtatások és a minôségi paraméterek kölcsönhatását vizsgálva állapítottuk meg a változtatható és változtatandó gyártási paramétereket. A törzskönyvi követelmények betartása, különösen a kioldódási paramétereknek megfelelô kioldódási profilú készítmény kidolgozása adott komoly kihívásokat, feladatokat. 3. Az ibuprofen hatóanyag-tartalmú drazsémagok 200 mg-ot illetve 400 mg–ot tartalmazó készítmények, melyek formulálása összetételenként eltérô feladatokat jelentett, a különbözô segédanyag- arányok és eltérô össztömeg miatt. 4. A 200 mg ibuprofen hatóanyagú drazsémag üzemesítése 2007. június 29-én eredményesen megtörtént. Az ipari partner, a PannonPharma értékelése szerint „A PTE által kidolgozott technológia üzemesítése sikeres volt, környezetbarát, vizes granulálással elôállítható olyan készítmény, mely az eredeti tulajdonságainak megtartása mellett alkalmas további feldolgozásra, bevonásra.” 5. A 400 mg ibuprofen hatóanyagú drazsémag üzemesítése 2008. március 20 -25-én megtörtént, ezt „Kísérleti gyártási jegyzôkönyv” is rögzít. 6. A program harmadik évében egy Magyarországon még nem törzskönyvezett povidon-jód hatóanyagú szemcsepp fejlesztését tûztük ki célul. A gyógyszerforma indokoltsága egyrészt a szemcsepp készítmény klinikai igénye, gyógyszer fejlesztése másrészt az ipari partner, PannonPharma Gyógyszergyártó Kft., termék palettájának kiszélesítése. 7. A szemcsepp formulálását, megfelelô összetételû, biokompatibilis, stabil készítmény kidolgozását végeztük el. Az eddig ismeretes, szemészetben alkalmazott povidon-jód tartalmú szemészeti oldatok biofarmáciai szempontból javításra szorulnak. A jód-oldatok optimális hatásértékét megtartva, megfelelô kémhatású, viszkozitású, ozmolalitású (fagyáspontcsökkenés méréssel), továbbá megfelelô stabilitású oldatok készítésére törekedtünk. 8. A povidon-jód hatóanyag-tartalmú szemcsepp(ek) összetételére (két különbözô koncentrációjú, a szemcsepp gyógyszerformának megfelelô paraméterekkel rendelkezô oldat) tettünk javaslatot. A készítmények javasolt alkalmazási területei: szemészeti mûtétekben pre- és posztoperatív kezelés, újszülöttek (ophtalmia neonatorum prevenciója) valamint a szem egyéb fertôzéses betegségeinek megelôzésére és kezelése, ami a fejlôdô országokban is jelentôs igényként jelentkezhet.

További lépések Az ibuprofen-tartalmú drazsémagok üzemi méretû elôállítása, és kémiai-gyógyszerészeti vizsgálata, az ipari partner feladata a bevonás megoldása. Amennyiben a vizsgálatok megfelelnek a törzskönyvezési elôírásoknak a készítmények törzskönyvi módosítási eljárás megindítása. A gyógyszerügyi hatóság értékelés, elfogadás után kiadja a forgalombahozatali engedély módosítását, ami alapján a készítmény forgalmazhatóvá válik. A szemcsepp laboratóriumi kísérletei megtörténtek, a következô lépés a szemcsepp üzemi gyártás megvalósítása. Az üzemi sarzsok elkészülte után, megfelelô kémiai gyógyszerészeti vizsgálatok elvégzése és párhuzamosan klinikai vizsgálatok megkezdése. Amennyiben a kémiai-gyógyszerészeti, valamint a klinikai vizsgálatok megfelelôek a gyógyszertörzskönyvezési elôírásoknak, elkészíthetô a törzskönyvezési dosszié hatósági benyújtásra. A gyógyszerügyi hatóság értékelés, elfogadás után kiadja a forgalombahozatali engedélyt, ami alapján a készítmény forgalmazhatóvá válik.

26


1.7. altéma Gyógyszeralkalmazás, gyógyszer interakciók informatikai jellemzôi. (Témavezetô: Dr. Botz Lajos) Résztvevôk:

Dr. Botz Lajos egyetemi tanár – PTE Dr. Somoskeöy Szabolcs klinikai orvos-informatikus – PTE Szücs Ferenc szakgyógyszerész – PTE

Fittler András egyetemi tanársegéd – PTE Tóvölgyi Zsuzsa egyetemi tanársegéd – PTE

Célkitûzés, áttekintés •

Gyógyszerészeti szakinformatikai fejlesztô munkánk célja az volt, hogy a gyógyszerek együttadása, illetve szedése esetén a beteg számára kedvezôtlen hatású gyógyszerkölcsönhatásokat még a gyógyszerterápia indítását megelôzôen, egy teljeskörû adatbázison alapuló korszerû informatikai szoftver segítségével nagy biztonsággal kiszûrjük. Ez az ipari partnerünkkel közösen már korábban kifejlesztett és értékesített szoftver termék korszerûsítését és továbbfejlesztését jelentette.

•

További informatikai fejlesztési célként és új termékként határoztuk meg a terápiában alkalmazott gyógyszerhatóanyagok között fellépô kölcsönhatások bioinformatikai hálózati kapcsolati mátrixán kialakítandó szoftvertermék kifejlesztését.

•

Fejlesztési munkánk másik területe egy „kritikus” gyógyszer- és betegcsoportra irányult. A növekvô számú depressziós beteg eredményesebb és költséghatékony gyógyszerelésére egy farmakogenetikai vizsgálatokon is alapuló, klinikai relevanciát is hordozó komplex szemlélet és metodika fejlesztését céloztuk meg. Ezen diagnosztikai eljárások gyógyszerezést is esetleg alakító hatásainak vizsgálata; továbbá az elônyök és hátrányok feltárása is fontos részét képezte a munkánknak.

Elvégzett tevékenység, eredmények A. •

A gyógyszerkölcsönhatások megelôzô szûrésére alkalmas szoftvert az alábbi szempontok szerint fejlesztettük tovább: (1.) hivatalos gyógyszeralkalmazási elôiratok; (2.) nemzetközi szakirodalmi besorolások; (3.) gyógyszermetabolizáló enzimrendszeren kifejtett hatások.

•

A gyógyszerhatóanyagok kölcsönhatása tekintetében fontos informatikai adatbázis fejlesztése során tipizáltuk a hatóanyagpárok közötti kapcsolatokat.

•

Kijelöltük a gyógyszerkölcsönhatások „erôsségének” kategóriáit. Teljeskörû adatbázis-frissítést végeztünk el. Elkészült egy új fejlesztôi munkafelület („Master-data-file”).

•

A HC Pointer Kft.-vel együttmûködve végeztük el a gyógyszerek hazai, hivatalos alkalmazási elôiratának elemzését.

•

A gyógyszerhatóanyagok bioinformatikai kapcsolatrendszerét a létrehozott hatóanyagpár-adatbázisunkon alapuló komplex hálózattal írtuk le, illetve jellemeztük.

•

A hatóanyagpárok kapcsolati eloszlás-függvényeit is leírtuk.

•

A hatóanyag-interakciós párok kölcsönhatás-súlyosság szerinti osztályozása és a nemzetközi ATC kód szerinti csoportok és alcsoportok szerinti vizsgálata érdekében a szükséges adatbázis tartalmi kiegészítések elvégeztük.

B. A vizsgálatokhoz szükséges klinikai vizsgálati terv elkészült, mely a szükséges engedélyt is megkapta. A benyújtott dokumentáció címe: „A CYP2D6 és CYP2C19 polimorf allélvariánsai hatásának vizsgálata a CYP2D6 és CYP2C19 enzimek aktivitására (MR) és klinikai változókra metabolizmusukban CYP2D6 és CYP2C19 függô antidepresszánsokkal történô kezelés során vagy azt követôen” •

A Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika betegei közül, a beválogatási kritérium feltételeknek megfelelôen, közel 200 beteget vontunk be.

•

A CYP 2D6*3, 4, 5, 6, 7 allélok, valamint a CYP 2C19*2 és *3 allélok meghatározására real-time PCR méréseket végeztünk.

•

A DNS-chip mérések is megkezdôdtek 2008-ban a Laboratóriumi Medicina Intézetben.

27

•

Az AIDR Auricoop Gyógyszerkutató N K Kft.-vel kialakított együttmûködés keretében lehetôvé vált egy fenotípizálásra is alkalmas, validált LC/MS/MS metodika alkalmazása.

•

A nagyszámban elôforduló variáns CYP2D6 és CYP2C19 allélok diverzitása, relatív és kumulatív gyakorisága a különbözô népcsoportokban jelentôs eltérést mutat, ami indokolttá tette a hazai népességnél is az allélgyakoriság meghatározását, melynek vizsgálatát 2008-ban elindítottuk.

•

Egyelôre 30 egészséges önkéntestôl származó mintával rendelkezünk és további 100-120 alany bevonását tervezzük 2009-ben. A DNS minták izolálása a késôbbi AmpliChip CYP450 mérésekhez valamint a plazmaminták metoprolol/5-OH-metoprolol és omeprazol/α-OH omeprazole koncentrációjának mérése megtörtént. Jóllehet a jelenlegi mintaszám még nem teszi lehetôvé a korrekt értékelést, az elôzetes adatok alapján valószínûsíthetô, hogy a kiválasztott metodika megfelelôen differenciál a 3 fenotípus között.

•

A betegcsoportnál a gyógyszerkölcsönhatások vizsgálatát 137 beteg gyógyszerelési adatainak feldolgozásával végeztük el.

A bemutatott munkán alapuló további fejlesztési lehetôség: Az informatikai fejlesztésünk a további munkák (szoftver-termékek kidolgozására) a 2008. év végén kihirdetett Baross Gábor pályázaton további támogatás nyert el, 50 millió forint értékben.

Záró összegzés: Konkrét fejlesztési célok •

Hazai gyógyszeralkalmazás során elôforduló kölcsönhatások felmérése, értékelése, jellemzése. A hivatalos és a szakirodalmi adatokon alapuló hatóanyag-párkapcsolatok szakmai adatbázisának, szoftverének továbbfejlesztése.

•

Gyógyszerhatóanyagok CYP 450 alapú interakcióinak informatikai alapjai, programozási szempontok kidolgozása és adatbázis feltöltése. Gyógyszerhatóanyagok bioinformatikai-hálózati mátrixának létrehozása, prediktív – kutatás orientált – szoftver kidolgozása.

•

Farmakogenetikai vizsgálatok depressziós betegek körében, vizsgálatok tervezése, indítása; CYP2D6 ás CYP2C19 polimorfizmusok vizsgálata; gyógyszerelésük és gyógyszerkölcsönhatások farmakogenetikai alapon történô értékelése és elemzése, értékelése, majd az antidepresszáns gyógyszerek ezen szempontoknak megfeleltetett optimalizálása (komplex klinikai kezelési séma metodikai fejlesztése).

Konkrétan a fejlesztett „termékek” •

Gyógyszerterápiás tényadatokon nyugvó, minden szûrési szakmai szempontot magában foglaló, a gyógyszerkölcsönhatások preventív szûrésére alkalmas és teljeskörûvé tett –gyakorlatban alkalmazható – SZOFTVER (1).

•

Az alkalmazott gyógyszerhatóanyagok bioinformatikai alapokon nyugvó hálózati kapcsolati mátrixán nyugvó – kutatás és fejlesztés orientált – SZOFTVER (2).

•

Egy „kritikus” gyógyszer- és betegcsoportra vonatkozóan a gyógyszerterápia költséghatékony optimálására alkalmas komplex METODIKA (3) kidolgozása. Egy „kritikus” gyógyszer- és betegcsoportra vonatkozóan a gyógyszerterápia költséghatékony optimálására alkalmas komplex metodika kidolgozása. A fejlesztés eredményeként létrejövô új klinikai döntési mátrix („klinikai diagnosztikai és gyógyszerterápiás optimalizálási modell”) alapvetôen arra nyújthat majd lehetôséget, hogy egy rendkívül komplex, sok tényezô által meghatározott betegségnél a genotípizáláson alapuló vizsgálatok alapján hogyan lehet/kell kialakítani, vagy módosítani egy klinikai relevanciával bíró diagnosztikai és kezelési sémát.

[Megjegyzés: A ipari partnerünkkel együttmûködve fejlesztett adatbázis és program publikálása – érthetôen – nem elônyös, mivel kereskedelmi forgalmazásban lévô, illetve arra szánt szoftver-termékrôl van szó!]

28


1.8. altéma Aszeptikus technológiával gyártható készítmények kifejlesztése (Témavezetô Pallos J. Péter) 1.8.1 Új antibakteriális hatású szemcsepp és szemkenôcs kifejlesztése (Témavezetô Pallos J. Péter) Résztvevôk:

Pallos József Péter – PannonPharma Kft Dr. Pesti Miklós egyetemi tanár – PTE-TTK Környezeti Mikrobiológiai Tanszék

Dr. Fekete Csaba – PTE-TTK Általános és Környezeti

Mikrobiológiai Tanszék Dr. Juhász Ákos – PannonPharma Kft Gazdag Zoltán – PTE-TTK Általános és Környezeti Mikrobiológiai Tanszék Kocsubé Sándor – PannonPharma Kft Nyilasi Ildikó – PannonPharma Kft Péteri Zsanett Adrienn – PannonPharma Kft

Papp Gábor – PTE-TTK Általános és Környezeti Mikrobiológiai Tanszék

Virág Eszter Andrea – PannonPharma Kft Feiszt Péter – PannonPharma Kft Dr. Füredi Réka – PannonPharma Kft Kiss Katalin – PannonPharma Kft Lahner Marianna – PannonPharma Kft Pénzes Ágota – PannonPharma Kft Seffer Dénes – PannonPharma Kft Sefferné Szalai Mária – PannonPharma Kft

A projekt célja: Bakteriális conjunctivitis kezelésére szolgáló, primycin-szulfát hatóanyagú új antibiotikumot tartalmazó szemészeti készítmény(ek) fejlesztése elsôsorban multirezisztens bakteriális fertôzések kezelésére; A készítmény hatósági engedélyezéséhez szükséges az antibiotikummal és a termelô törzzsel kapcsolatos tudományos adatok 21. századi szintre hozása, ezért célunk A primycin termelô mikroorganizmus pontos fajmeghatározása klasszikus és molekuláris biológiai módszerekkel; A primycin hatásmechanizmusának vizsgálata, a korábbi szakirodalmi ismeretek kiegészítése korszerû módszerek alkalmazásával; Az antibiotikum széleskörû hatásvizsgálata terápiás szempontból kiválasztott mikrobapopuláción.

Elvégzett tevékenységek: A PannonPharma a projekt céljait a PTE-TTK Általános és Környezeti Mikrobiológiai Tanszékkel szoros együttmûködésben valósította meg. Feltérképezték a piaci potenciált a primycin hatásmechanizmusának ismeretanyagát, a klinikumban elôforduló szemfertôzést okozó mikrobákat és a konkurens készítményeket. Klasszikus és molekuláris biológiai módszerek segítségével megállapítottuk, hogy az antibiotikum termelô törzs a Pseudonocardiaceae család tagja. A törzzsel végzett antibiotikum termelési eljárás jelenleg szabadalmazási folyamat alatt áll. A fermentációs termékek esetén ipari-gazdaságossági szempontból kulcskérdés a termelô törzs antibiotikum termelô képességének hosszú távú megôrzése, és a fermentáció kiindulásának számító oltóanyag megfelelô minôsége. Ennek biztosítása érdekében meghatároztuk a primycin termelô törzs növekedésének szempontjából optimális paramétereket, vizsgáltuk az antibiotikum termelô törzs stabilitását. Elkészítettük a törzsek biztonsági letétjét, a mintákat -80 ˚C-on tároljuk. Eljárást dolgoztunk ki az ipari fermentáció oltóanyagának elôállítására. A primycinszulfát ipari elôállításával kapcsolatos törzsfenntartási és oltóanyag-ellátási feladatokat megfelelôen dokumentált formában, az ipari igényeknek megfelelôen végzik a PTE-TTK szakemberei. A gyógyszer törzskönyvi dokumentációjához meghatároztuk a gyógyszer farmakodinámiás hatásait u. m. a primycin plazmamembránra, sejtfalszintézisre, valamint DNS-re gyakorolt hatását. Széleskörû vizsgálatokat folytattunk a primycin antimikrobiális hatás-spektumával kapcsolatban. A vizsgálatokat elsôsorban a terápiás szempontból fontos, szemfertôzést okozó patogén mikrobapopuláción végeztük, de vizsgáltuk számos élesztô- és fonalasgomba, valamint egyéb baktériumok primycinnel szembeni érzékenységét is Megállapítottuk, hogy a primycin az irodalmi adatokkal összhangban leghatékonyabb a Gram-pozitív

29

baktériumokkal szemben, nagyobb koncentrációban antifungális hatással is rendelkezik. Az irodalmi adatokkal ellentétben hatástalan viszont a Gram-negatív baktériumokkal szemben. A vizsgálataink során a primycint 0,06-1,0 μg/ml koncentrációban (MIC 90) hatásosnak találtuk a bakteriális conjunctivitises esetek több mint 90%-áért felelôs Gram-pozitív kórokozókkal, köztük multirezisztens patogén törzsekkel szemben. A jelenleg szemészeti készítményekben alkalmazott antibiotikumoknál a primycin minden esetben hatásosabbnak bizonyult. A primycin szemcsepp bevezetése sokkal jobb terápiás alternatívát biztosítana a bakteriális conjunctivitis kezelésében. Gyógyszerbiztonsági, toxikológiai és mutagenitási vizsgáltok. A pályázat keretében elvégzett AMES és DEL tesztek alapján kijelenthetô, hogy a primycin nem mutagén. A készítményfejlesztés területén együttmûködést folytattunk az SZTE, valamint a SOTE Gyógyszerésztudományi Intézetével. Segítségükkel európai gyógyszerkönyvi elôírásokat kielégítô, a szemészeti készítmények gyógyszerforma paramétereinek megfelelô primycin tartalmú szemcsepp és szemgél összetételeket fejlesztettünk. A gyógyszerforma tulajdonságok alapján megfelelônek mutatkozó összetétellel a lokális tolerálhatóság igazolására akut szemirritációs vizsgálatot indítottunk nyúlon, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetnél. A humán klinikai vizsgálatok engedélyezéséhez szükséges dokumentációt a rendelkezésünkre álló adatokból összeállítottuk.

Fontosabb eredmények: Két preklinikai fejlesztés fázisában lévô primycin tartalmú szemészeti készítmény létrehozása: szemcsepp és szemgél. A primycin termelô törzs fajszintû azonosítása klasszikus és molekuláris biológiai módszerekkel. Egy szabadalom beadás alatt. Az antibiotikum ipari termeléséhez folyamatos oltóanyag ellátás biztosítása, a törzsfenntartás megoldása minôségbiztosított körülmények között. A projekt ezzel nagyban hozzájárult az primycin hatóanyagú külsôleges készítmény, az Ebrimycin® gél ismételt piacra kerüléséhez. Farmakodinámiai és toxikológiai adatok a hatóanyagról (hatásmechanizmus, antibakteriális hatás, mutagenitás, lokális tolerálhatóság) A primycin antimikrobiális hatásáról szerzett új ismeretek új, parenterális készítmény fejlesztését alapozták meg.

1.8.2 Glaukóma ellenes, helyi hatású, kombinált hatáskomponensû készítmény fejlesztése. (Témavezetô: Dr. Perjési Pál) Résztvevôk:

Dr. Perjési Pál egyetemi docens – PTE Dr. Boros Borbála egyetemi tanársegéd – PTE Kuzma Mónika tudományos munkatárs – PTE Fodor Krisztina egyetemi tanársegéd – PTE Dancsné Német Nóra vegyésztechnikus – PTE Moravecz Zsuzsanna vegyésztechnikus – PTE Ódorné Fábián Erika vegyésztechnikus – PTE Tálas János vegyésztechnikus – PTE Dr. Mózsik Gyula egyetemi tanár – PTE

Dr. Past Tibor tudományos fômunkatárs – PTE Dr. Szabó Leventéné vegyésztechnikus – PTE Vas Viktória humán menedzser – PTE Dr. Kovács Bálint egyetemi tanár – PTE Dr. Ajtony Csilla egyetemi tanársegéd – PTE Dr. Janáky Tamás egyetemi docens – SzTE Pallos J. Péter ügyvezetô igazgató – Pannonpharma Kft Dr. Blazics Gyula minôségbiztosítási igazgató – Pannonpharma Kft

Célok és áttekintés: A PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézet 1.8 sz. alprogramban elvégzendô elsôdleges célkitûzése egy több hatáskomponensû, etakrinsav tartalmú glaucoma kezelésére alkalmas szemészeti készítmény fejlesztése volt. A fejlesztés megvalósításának egyik legfontosabb megoldandó feladata az etakrinsav oldatbeli stabilitásának biztosítása. E munka során eredményesen alkalmazhatók az etakrinsav tartalmú Uregyt tabletta stabilitásvizsgálata (RET 1.5. alprogram) során alkalmazott analitikai módszerek (pl. VRK és HPLC-DAD módszerek) és kísérleti tapasztalatok. A tervezett több hatáskomponensû készítmények a hatások összegzôdésének (szinergista hatás) eredményeképpen az aktív hatóanyagokat alacsonyabb dózisban tartalmazzák mint a megfelelô egykomponensû készítmények, csökkentve azok nemkívánt hatásait.

30


Elvégzett tevékenység, fontosabb eredmények Mivel az etakrinsav nátrium sójának vizes oldata csak rövid ideig stabil, a fejlesztés egyik alapvetô feladata volt az etakrinsav vízben való oldékonyságának növelése és az oldat stabilitásának biztosítása. A stabilitás biztosítását célzó kísérleteink során részletesen vizsgáltuk az etakrinsav stabilitásának függését az oldat pH-jától, valamint az oldatokban alkalmazott ún. maszkírózószerek természetétôl. Munkánk során vizsgáltuk a maszkírózószerek és az etakrinsav között esetlegesen lejátszódó kémiai reakció természetét és azok pH-függését. A bomlástermékek egy részének HPLC-MS módszerrel történô azonosítása megtörtént, a feltételezett szerkezetû bomlástermékek szintézise folyamatban van. A vizsgálatok eredményeképpen szemészeti alkalmazásra alkalmas, stabil etakrinsav tartalmú oldatkészítményt kaptunk, melynek szem belnyomást csökkentô hatását in vivo kísérletekkel igazoltuk. Az etakrinsavval várhatóan szinergista hatású tarshatóanyagokat tartalmazó készítmények in vivo vizsgálatai folyamatban vannak.

További lépések Az etakrinsav szem belnyomást csökkentô hatásával legoptimálisabb szinergizmust mutató hatóanyagot tartalmazó készítmény összetételének meghatározása, a fejlesztés eredményének szabadalmaztatása, majd a kísérleti készítmény klinikai vizsgálata. A fejlesztés eredményeinek szabadalmaztatása folyamatban van.

1.9 altéma Gyógyszerjelöltek klinikai fázis vizsgálatai (Témavezetô: Dr. Tóth Kálmán) A PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika több mint 20 éve kijelölt klinikai fázis I-II. vizsgálóhely. Emellett felkészült farmakokinetikai, izotópkinetikai és bioekvivalencia vizsgálatokra is. Ezen idôszakban a klinikán hozzávetôlegesen mintegy 55-60 különbözô hatóanyagot (a készítmények száma természetesen ennél jóval több) vizsgáltunk. A részleget 2004. májusában az OGYI a 24/2002.(V.9.) Eü.M. rendelet alapján I. és II. fázisú klinikai vizsgálatok végzésére alkalmas vizsgálóhelynek minôsítette, amelyet 2007.07.09-én három évre meghosszabbított. A vizsgálóhely fejlesztésével lehetôség nyílott a projektben folyó gyógyszerkutatások hatóanyagainak klinikai fázis vizsgálatainak európai színvonalú, mai minôségi követelményeknek mindenben megfelelô lebonyolítására. A mûszerpark korszerûsítésével az esetleges váratlan mellékhatások, életet veszélyeztetô szövôdmények biztonságosabb megelôzését, illetve kezelését, a vizsgálatok során alkalmazott gyógyszerek pontosabb adagolását, valamint az eddiginél megbízhatóbb adattárolást értük el. A vizsgálóhely alkalmas, hogy az 1.3, 1.4 alprogramok keretében 2009-ben esedékes fázis I és fázis II vizsgálatokat elvégezze.

31

2. alprogram Diagnosztikai eljárások fejlesztése a gyógyszeres-terápia és egyéb gyógyító eljárások hatékonyságának javítása érdekében (Alprogram vezetô: Dr. Kovács L. Gábor) 2.1. alprogram Ultraszenzitív laboratóriumi technikák kifejlesztése bioaktív anyagok kimutatása céljából Résztvevôk

Dr. Kovács L. Gábor egyetemi tanár – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet

Dr. Kôszegi Tamás – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Sántha Gergô – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet

Orosz Ibolya – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Kovács Szilvia – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Györgyi Erzsébet – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet

Célok és rövid áttekintés: A Diagnosticum Zrt.-vel közösen új mérési elven, az un. surface plasmon resonance (SPR) technikán alapuló szenzor és mérôkészülék kifejlesztése elsôdlegesen citokin mérések kivitelezésére biológiai mintákból. Az SPR módszerrel a molekuláris kölcsönhatások (pl. antigén-antitest) létrejötte folyamatosan monitorozható és kvantitatívvá tehetô. Az új módszer analitikai teljesítôképességének vizsgálatához a PTE LMI-ben rendelkezésre áll egy korszerû, immunkemilumineszcenciás automata mûszerpark.

Teljesített feladatok: Az SPR (Surface Plasma Resonance) berendezés prototípusának fejlesztése a Diagnosticum Zrt. feladata volt. Ehhez részben saját gyártású alkatrészeket, részben piaci fogalomban lévô mérôcellát használt a cég. A mûszerfejlesztést a Diagnosticum Zrt. részérôl Sántha Gergô PhD hallgató irányította. Tekintettel arra, hogy a RET pályázat végleges szerzôdésének aláírása elhúzódott, a Diagnosticum Zrt. a készüléket intézetünkbe kihelyezni a megadott ütemezés szerint nem tudta. Az LMI részérôl a projekt megvalósításához nélkülözhetetlen dologi kiadások felhasználása részben megtörtént. Az SPR módszerrel kapott eredmények értékeléséhez az LMI automatizált immunoassay mûszerparkját, a rutin laboratóriumi diagnosztikában használt és nemzetközileg elfogadott eljárásokat használtuk (DPC (USA) Immulite immun-kemilumineszcenciás automata citokin meghatározásokhoz: tumor nekrózis faktor-alfa (TNF-alfa), interleukin 6 (IL-6) és IL-8). Ezen kívül, a bakteriális szepszis korai felismerésében nélkülözhetetlen, citokin jellegû molekula a prokalcitonin (PCT) rutinszerû mérése is megvalósult intézetünkben, Kryptor fluoreszcens immunkémiai analizátorral (BRAHMS Diagnostica). A PCT esetében in vitro tenyésztett sejtkultúrákon is végeztünk méréseket, mely modell alkalmas lehet az SPR módszer érzékenységének a tesztelésére. A citokin méréseket gyermek- és felnôtt beteganyagon, illetve sejtes modellel végeztük, az eredményeket elôadás/poszter formájában publikáltuk. A programban új fejlesztésként megvalósult az SPR (Surface Plasmon Resonance) módszert alkalmazó új célkészülék prototípusának elkészítése a Diagnosticum Zrt. konzorciumi tag részvételével. A készüléket a Diagnosticum Zrt. a pályázat során a PTE Laboratóriumi Medicina Intézetében létrehozott PTE-Diagnosticum Kutató és Fejlesztô Laboratóriumban helyezte el. Az SPR berendezéssel TNF-alfa és IL-6 mérések készültek vizes rendszerekben. Biológiai minták alkalmazásánál felmerült az igény a rendszer érzékenységének és stabilitásának növelésére, amit új szenzor tervezésével valósítottunk meg (Sántha Gergô, Diagnosticum Zrt.). A PTE Laboratóriumi Medicina Intézetben betegmintákon interleukin 1, interleukin 6, interleukin 8, TNF-alfa és prokalcitonin mérések történtek az intézet standard, automatizált gépparkjának felhasználásával. A sejtes modellekben történô méréseknél a sejtek életképességének megítélésére új módszert dolgoztunk ki nemzetközi együttmûködéssel (Zágrábi Egyetem, Horvátország). Humán szérum mintákon nagy számban végeztünk PCT, IL-1, IL-6, IL-8 és TNF-alfa méréseket. A mintákat elsôsorban a PTE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet (AITI) küldte laboratóriumunkba, részben klinikai kutatási anyagként.

32


A beszámolási idôszakban 2 sikeres PhD védés történt, a PhD hallgatók témavezetôje Dr.Kôszegi Tamás volt (A-146 alprogram): Dr.Nagy Sándor PTE Gyógyszertechnológiai Intézet és Dr.Márton Sándor PTE AITI. Mindkét PhD munka szervesen kapcsolódott a 2.1. alpontban foglaltakhoz (új módszer kidolgozása a sejtek életképességének mérésére és interleukin meghatározások). Az eredményekrôl elôadásokban, hazai és nemzetközi konferenciákon és nemzetközi folyóirat publikációban számoltunk be. Az SPR berendezés prototípusa az amerikai gyártmányú mérôcella felhasználásával sorozatmérésre alkalmatlannak bizonyult. A legnagyobb hibát a bioszenzorra illeszkedô mûanyag áramlási cella anyagának kopása és felületének megkarcolódása okozta, mely a tömítés nélküli illeszkedést olyan mértékben lerontotta, hogy a rendszer a mérések alatt szivárogni és buborékosodni kezdett. A másik igen fontos hiányosság a rendszer termosztálatlansága volt. Ezért a Diagnosticum Zrt. részérôl a készülék további fejlesztést igényelt. A fejlesztés során új szenzorházat és áramlási cellát terveztek, mely a tesztelések alapján megfelelônek bizonyult. A tesztelés a Diagnosticum Zrt. fejlesztô laboratóriumában történt. A hardware-s fejlesztéssel párhuzamosan új, saját mérô software fejlesztés is történt (ld 2008. évi jelentés. A PTE LMI-ben 3 vizsgálati modellben végeztünk citokin méréseket. Kritikus állapotú betegektôl (kiterjedt hasi mûtét, szeptikus, hematológiai immun-szuppresszált) nyert szérum minták citokin analízisét (prokalcitonin, TNF-alfa, IL-6, IL-8) az SPR módszer referenciájának tekintett kemilumineszcens immuno-esszé módszerrel végeztük. A vizsgált betegcsoportokban a mûtéti beavatkozás hatására jellegzetes eltéréseket tudtunk kimutatni a citokin válaszban (7-8. ábrák). Betegek szérumából savas kicsapással izoláltuk az albuminnál kisebb fehérjéket. Kemilumineszcens immuno-esszével csak nagyon kismennyiségû citokint tudtunk kimutatni az extraktumokban. SDS-PAG elektroforézissel is szeparáltuk az izolált kismolekulasúlyú fehérjéket, majd western blot vizsgálatot végeztünk kemilumineszcenciás elôhívással. Ezzel a módszerrel citokineket szintén csak nyomokban tudtunk kimutatni a mintákban. Sejtes modellt alakítottunk ki szövetkultúrákban. A különbözô (kitapadó és szuszpenziós) kultúrákat endotoxinnal és egy mikotoxinnal (ochratoxin A) stimuláltuk. Mértük a toxinok dózisfüggô sejtkárosító hatását (energetikai hatás, ATP szint csökkenés) és a kezelésre bekövetkezô citokin válasz mértékét. Immuno-esszével endotoxin hatásra prokalcitonin termelôdést tudtunk kimutatni transzformált májsejt kultúrákban.

2.2 altéma Gyógyszeres kezelésekre kialakuló rezisztencia megítélése a P-glycoproteinen (MDR1) és a citokróm P-450-en alapuló gén-polimorfizmusok azonosításával (Témavezetô: Dr. Miseta Attila) Résztvevôk:

Dr. Miseta Attila egyetemi tanár – PTE Laboratóriumi Medicina

Intézet

Dr. Magyarlaki Tamás – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Dr. Tôkés-Fûzesi Margit – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Rideg Orsolya – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Pappné Bácskai Sarolta – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Lamár Ibolya – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Dr. Kovács L. Gábor egyetemi tanár – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet

Dr. Magyarlaki Tamás – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Dr. Tôkés-Fûzesi Margit – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Rideg Orsolya – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Pappné Bácskai Sarolta – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Lamár Ibolya – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Ács Orsolya – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Gáspár Zsuzsanna – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Koch Lajosné – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet

Célok és rövid áttekintés: A projekt alapja az a felismerés, hogy a gyógyszeres terápia hatékonyságát jelentôsen csökkenti, ill. megakadályozza a többszörös gyógyszer-rezisztencia kialakulása, amelynek fô oka két membránfehérje, az MDR1 (P-glicoprotein) és az MRP1 felszaporodása ill. megnövekedett funkciója. Ezek a fehérjék aktív transzporttal eltávolítják a sejtekbôl a gyógyszerekként bevitt citosztatikus anyagokat, megakadályozva azok hatását. Az is ismert, hogy a sejtbe bejutott gyógyszerek metabolizmusa is eltérô lehet. Ennek egyik fontos eleme a citokróm P-450 rendszere mûködése. Ebben az esetben a mért polimorfizmusok a gyógyszerek metabolizmusának a sebességében okoznak eltérést (lassú, gyors és szupergyors metabolizálók). Célkitûzésünk a genetikai perdiszpozíció vizsgálata, ill. a kezelés során szerzett gyógyszer-rezisztencia mérése, az utóbbi esetben a lehetséges elôrejelzés is. A projekt elôsegíti az egyénre szabott gyógyszeres terápia kialakítását, ill. csökkenti a gyógyszeres kezelés költségét.

33

Elvégzett tevékenység: Eljárások: A projekt keretében, az ütemtervnek megfelelôen folytatódtak a ROCHE LightCycler készüléken végzett valós idejû kvantitatív MDR1 mRNS mérések. Ugyancsak elindultak az MDR1 genotípussal kapcsolatos mérések. Elvégeztük egy új a közelmúltban leírt polimorfizmus azonosítására az olvadáspont analízissel kapcsolt PCR reakciót tervezését beüzemelését (21-es exon G2677T/A). Az irodalmi adatok szerint ez szinergetikusan hat a korábban beállított és vizsgált 26-os exon C3435T polimorfizmussal. 26-os exon C3435T polimorfizmus, primerek, próbák MDR1 fluopróba MDR1 lcpróba MDR1 forward primer MDR1 reverse primer

5' - gAC AAC AgC Cgg gTg gTg TCA - -FL 5' - LC Red640 -ggA AgA gAT CgT gAg ggC Ag- -PH 5' - TgT TTT Cag CTg CTT gAT gg 5' - AAg gCA TgT ATg TTg gCC TC

21-es exon G2677T/A polimorfizmus, primerek, próbák MDR fluopróba MDR lcpróba MDR forward primer MDR reverse primer

5' - ACC TTC CCA gAA CCT TCT Ag- -FL 5' - LC Red640 -CTT TCT TAT CTT TCA gTg CTT gTC Cag AC--PH 5' - gTC CAA gAA CTg gCT TTg 5' - Tgg CAA CTA ACA CTg TTA C

Míg az mdr1 polimorfizmus veleszületett, állandó jelleg, addig az mdr1 génexpressziós szint változó, gyakran gyógyszer által indukált. Adott betegcsoportnál fontos az expressziós szint folyamatos (3 havonta) ismételt meghatározása. A vizsgálat fehérvérsejtbôl izolált RNS-bôl, Real time LightCycler PCR készüléken (Roche), szekvencia specifikus primerekkel és fluoreszcens próbákkal történik. Az mdr1 mellett, azzal paralell, ugyanabból a mintából a GAPDH referencia gén expressziós szintjének meghatározása is folyik. A jellemzô mdr1 expressziós szintet így az mdr1/GAPDH hányados adja meg. A mennyiségi analízis gyári, ismert mdr1, illetve GAPDH kópia számú standardsort alapján történik. mdr1 gén primerek, próbák MDR1 fluopróba MDR1 lcpróba MDR1 forward primer MDR1 reverse primer

5' - gAC AAC AgC Cgg gTg gTg TCA - -FL 5' - LC Red640 -ggA AgA gAT CgT gAg ggC Ag- -PH 5' -TgT TTT Cag CTg CTT gAT gg 5' - AAg gCA TgT ATg TTg gCC TC

GAPDH LUX primer set GenBank Accession#: M17851, OMIM # 138400 Párhuzamosan a genetikai polimorfizmus és gén-expresszió mérésekkel a P-glycoprotein sejtfelszíni mennyiségét is mérjük áramlásos citometriával. Calcein illetve calcein-verapamil kombinációs funkcionális teszteket végzünk az izolált sejtek gógyszert kompartmentalizáló képességének a meghatározására. A P-gp sejtfelszíni jelenlétét (minôség, mennyiség) több tényezô befolyásolja. Bizonyos sejtpopulációk (lymphocyták) nagyobb mennyiségben hordozzák, míg más sejttípusokon szinte nem is észlelhetô. Áramlási citometria eljárás során a teljes vérbôl szeparált sejteket fluoreszcens karakterû, P-gp elleni antitesttel kezelve mennyiségileg meghatározható a P-gp sejtfelszíni jelenléte, mennyisége. P-glikoprotein és MRP-k aktivitásának funkcionális vizsgálata, drogrezisztens és drogszenzitív sejtek elkülönítése Calcein teszttel. Az eljárás a P-gp, valamint MRP-k egyik hidrofób karakterû szubsztrátján,a calcein-acetoximetil észteren (CAM) alapul. A CAM a drogszenzitív sejt belsejében az endogén észterázok hatására hidrolizálódik, szabad calceinné alakul, amely zöld színû fluoreszcenciát mutat, továbbá hidrofil karaktere miatt mintegy csapdába szorul és felhalmozódik a citoplazmában, a fluoreszcens jel intenzív. A drogrezisztens sejtek esetében a P-gp és az MRP-k visszajuttatják calceint az extracelluláris térbe, így annak akkumulációja lassú, detektálható fluoreszcencia intenzitása kisebb. A drogrezisztencia indukciójára Verapamilt használunk.

34


A projektelemben a ROCHE Diagnosticum KFT egy Ampliprep (DNS, RNS izoláló) egy TAQMAN (DNS sokszorozó technika, amely a templáthoz asszociált oligonukleotid próbába épített sugárzó fluoreszcens próba és az azt semlegesítô (quencher) próba közötti jelenség alapján detektál) helyezett el. A program keretében sor került a készülékek mûszaki beüzemelésére, befejezôdött a személyzet kiképzése, folyamatosan zajlanak a mérések. Betegcsoportok: Pszichiátriai betegek: Elkezdtük a mintagyûjtést a hosszú idôtartamon keresztül kezelt pszichiátriai betegek gyógyszer-rezisztencia paramétereinek a vizsgálatára. A létrehozott betegcsoportok legfontosabbika a terápiára rezisztens mániás – depressziós betegek. A mai napig mintegy 25 betegen végeztünk méréseket. Hematológiai betegek: Folyamatosak a méréseink az I. sz. Belgyógyászati klinika hematológiai osztályának krónikus myeloid leukémiás betegeinek az eseteiben. 2006-óta 131 beteg vizsgálatát végeztük el. A tirozin kináz inhibítor Imatinib (Glivec) kezelt betegeket vizsgáljuk elôször a kezelés sikere szempontjából fontos genetikai polimorfizmusok szempontjából, majd pedig 3 havonta a kezelés közben kialakuló transzkripciós aktivációs hátterû MDR1 mRNS esetleges felszaporodását vizsgáljuk. Ugyancsak vizsgáljuk a BCR-ABL génexpressziót. Szívgyógyászati betegek: Clopidogrel (vérlemezke ADP receptor blokkoló) kezelésben részesülô, szívgyógyászati betegek, 128db (2007-tôl) -mdr1 C3435T, valamint G2677T/A polimorfizmus meghatározás. Ismert, hogy a vérlemezke aggregációt gátló Clopidogrel therápia sikerét nagyban befolyásolja a háttér gyógyszer-rezisztencia. Ennek megfelelôen a Szívgyógyászati Klinikával kollaborációban, a trombózis prevencióban résztvevô betegek genetikai prediszpozícióját mérjük.

Fontosabb eredmények: Pszichiátriai betegek: vizsgálati eredményeink szerint terápiára rezisztens betegek között különösen magas számban fordulnak elô a CYP450 ultragyors metabolizáló betegek. Venlafaxine ill. Citalopram kezelésben részesülô terápiára rosszul reagáló, vagy rezisztens pszichiátriai betegek, 33fô (2007-tôl) mdr1 C3435T, valamint G2677T/A polimorfizmus meghatározás C3435C C3435C T3435T T3435T C3435T C3435T

G2677G T/A2677T/A T2677T/A G2677G G2677G T2677T/A

11 fô 1 fô 4 fô 3 fô 11 fô 3 fô

CYP450 2C19 és 2D6 genotipizálás, 26 fô CYP450 2D6 Prediktív fenotípus: Extenzív metabolizáló: 22 fô

CYP450 2D6 Prediktív fenotípus: gyengén metabolizáló: 4 fô

CYP450 2C19 Prediktív fenotípus: Extenzív metabolizáló: 26 fô

Sajnos az extenzív metabolizálók elôfordulása a kaukázusi populációban ismerten magas. Mivel a magyar populációval kapcsolatban ilyen adatok még nincsenek, egy egészséges kontroll csoport vizsgálatát is megkezdtük. Ugyancsak fontosnak tartjuk és kezdeményeztük cigány honfitársaink egy reprezentatív populációjának a vizsgálatát. AmpliChip CYP450 Test Az AmpliChip CYP450 Test humán vérbôl származó tisztított DNS segítségével két cytochrom P450 gén genotípusát határozza meg, és megadja a hozzájuk tartozó enzimaktivitások prediktív fenotípusát. A vizsgálat megkülönböztet 29 ismert polimorfizmust a CYP2D6 génen, egyebek között génduplikációt és géndeléciót, valamint két fô polimorfizmust a CYP2C19 génen. Ezen CY2D6 polimorfizmusok kimutatása 33 egyedi allél azonosítását eredményezi, köztük hét CYP2D6 génduplikációs allélt. Ez a vizsgálat gyógyszerválasztásban, illetve az elsôsorban CYP2D6 vagy CYP2C19 géntermékek által metabolizált gyógyszerek egyéni terápiás dózisának meghatározásában nyújthat segítséget.

35

Az eljárás alapelvei: AmpliChip CYP450 Test öt fô lépésbôl épül fel: Tisztított DNS PCR-amplifikációja; az amplifikációs termékek fragmentálása és jelölése; az amplifikációs termékek hibridizációja a mikrosorhoz és a kötôdött termékek megfestése; a mikrosor leolvasása; és a CYP450 genotípus és az elôjelzett fenotípus meghatározása. Az AmpliChip CYP450 Test vizsgálatot specifikus nukleinsav-szekvenciák azonosítására és ismert szekvencia polimorfizmusok jelenlétének megállapítására tervezték olyan próbák sorozatához történô hibridizáció mintázatának analízise útján, amelyek a vad típussal vagy mutáns szekvenciákkal specifikusan komplementerek. Az analízishez üvegszubsztrátra szintetizált oligonukleotid próbák mikrolemezeit használják. A CYP450 2D6 és 2C19 genotípus és az elôjelzett fenotípus meghatározása A GeneChip Operating Software (GCOS) vezérlô szoftver és az AmpliChip CYP450 Data Analysis Software adatfeldolgozó szoftver által végzett adatfeldolgozás több lépésben történik. (1) a GeneChip vezérlô szoftver automatikusan elhelyez egy négyzethálót a leolvasott mikrosor képe fölé, hogy elhatárolja egymástól az egyes próbacellákat, és hogy kiszámítsa az egyes próbacellák átlagos intenzitását. (2) az AmpliChip CYP450 adatfeldolgozó szoftver CYP450-specifikus algoritmusokat alkalmaz az intenzitás mintázatok elemzésére, és meghatározza a genotípust az adott polimorf helyek mindegyikén oly módon, hogy analizálja a mutáns és vad típusszekvenciákkal komplementer próbákhoz való hibridizáció relatív mértékét a próba mikrosoron. (3) az AmpliChip CYP450 adatfeldolgozó szoftver algoritmusa összerakja a genotípus információt mind a 29 polimorfizmus esetén, és ezt az információt összeveti az ismert allélek genotípus-mintázatainak kombinációival, és így azonosítja a megfelelô alléleket a vizsgált DNS számára. Ha a polimorfizmusok megfelelnek a szóban forgó gén egy meghatározott alléljének, az allél elnevezése a szokásos nómenklatúra szerint történik. A program jelentést készít, amely összefoglalja a genotípust, és felsorolja a megfelelô azonosított alléleket. A genotípus-információ az irodalomban közölt vizsgálatok alapján egy egyedi CYP2D6 és CYP2C19 enzimaktivitás elôjelzésére van felhasználva. Sajnos a teszt igen drága, betegenként és vizsgálatonként a bekerülési költség meghaladja a 100 000Ft-ot. Jelenleg tárgyalásokat folyatatunk a Roche céggel egy szponzorált finanszírozási forma kialakításáról. Ugyancsak vizsgáljuk a hangulatstabilizáló lítium karbonát hatásmechanizmusát. Vizsgálataink szerint a lítium foszfoglukomutáz enzimre történô hatása (is) lényeges szerepet játszhat a hatás kialakulásában. Eredményeink szerint a sejten belüli kalcium kompartmentalizáció megváltoztatásán keresztül a Li+ jelentôsen megváltoztatja a fehérjék poszttranszlációs glikozilációját az ergasztoplazmás retikulumban, s így az un. Unfolded Protein Response-et (UPR). A jelenség jelentôsen másként zajlik le galaktóz (laktóz, tejcukor) jelenlétében, mint hiányában. Tanulmányokat kezdtünk abban a tekintetben, hogy a betegek diétás szokásai összefüggenek-e a lítium terápia hatékonyságával. CML-es betegek: Több, mint százharminc mieloid leukémiás beteg esetében -Glivec-el kezelt csoport- végeztünk méréseket az MDR1 polimorfizmusok ill. génexpresszió tekinteteiben. Ugyancsak mértük a P-glycoprotein expressziót és a sejtek drog kompartmentalizációs képességét. Eredményeink segítették e megfelelô gyógyszeres protokoll beállítását. Azt találtuk, hogy az MDR1 expresszió megemelkedése úgyszólván elôrejelzi a gyógyszeres terápia hatástalanná válását, alkalmat adva a dóziskorrekcióra, vagy a terápia újragondolására. Két tipikus esetet az alábbiakban mutatunk be (1. táblázat). 57 éves CML-es nôbeteg, mdr1 C3435T genotípus: Homozigóta C Imatinib kezelés kezdetétôl számított idô (hónap) 0.hónap 11.hónap 12.hónap 14.hónap 16.hónap 18.hónap

36

Mdr1/GAPDH mRNS mennyiség (kópia szám), % 31.99% 71% 7.3% 4.6% 46.20% 0.43%

Bcr-abl/Abl mRNS mennyiség (kópia szám), ‰ 400‰ 41.4‰ 880‰ 1680‰ 236‰ 660‰


39 éves CML-es férfibeteg, mdr1 C3435T genotípus: Heterozigóta T/C Imatinib kezelés kezdetétôl számított idô (hónap) 0.hónap 8.hónap 12.hónap 18.hónap 19.hónap 20.hónap

Mdr1/GAPDH mRNS mennyiség (kópia szám), % 7.7% 97.5% 2.98% 0.09% 4.60% 8.8%

Bcr-abl/Abl mRNS mennyiség (kópia szám), ‰ 84.3‰ 330‰ 270‰ 260‰ 147‰ 219‰

A MDR1 és Bcr-Abl expresszió monitorozása tehát lehetôséget ad a terápiás stratégia változtatására. Szívgyógyászati betegek: A Clopidogrel alkalmas dózisának a megválasztásában és az egyénre szabott terápia kialakításában a predisponáló MDR1 genotípus ismerete lényeges. Az általunk vizsgált 128 kezelt beteg eseteiben a táblázatban jelölt genotípusokat mértük. C3435C C3435C C3435C T3435T T3435T T3435T C3435T C3435T C3435T

G2677G T/A2677T/A G2677T T2677T/A G2677G G2677T/A G2677T/A G2677G T2677T/A

26db 7db 2db 24db 7db 8db 42db 4db 8db

A már ismert, fentebb leírt algoritmusnak megfelelôen választottuk meg a betegek Clopidorgel adagjait.

Összefoglalás: Az egyénre szabott gyógyszerterápia lényeges az alacsony terápiás indexszel rendelkezô gyógyszerek eseteiben. A feladattervet támogató technikákat telepítettük, beüzemeltük, s a célfeladatokra rendszeresen használjuk. Tartósan kezelt pszichiátriai, hematológiai és kardiológiai betegek eseteiben a nemzetközis standardoknak megfelelô ajánlásokat tesszük a betegek hatékonyabb kezelése érdekében.

2.3. altéma Szteroidok elemzése GC-MS eljárással; elektroforézis chiptechnológia kidolgozása (Témavezetô: Dr. Kilár Ferenc) Résztvevôk

Dr. Kilár Ferenc egyetemi tanár – PTE ÁOK Bioanalitikai Intézet Dr. Kocsis Béla egyetemi docens – PTE ÁOK Bioanalitikai Intézet Bufa Anita Ph.D. hallgató – PTE ÁOK Bioanalitikai Intézet Makszin Lilla Ph.D. hallgató – PTE ÁOK Bioanalitikai Intézet

Kilár Anikó Ph.D. hallgató – PTE ÁOK Bioanalitikai Intézet Bognár Eszter adminisztrátor – PTE ÁOK Bioanalitikai Intézet Szabó Dávid egyetemi hallgató – PTE ÁOK Bioanalitikai Intézet Buzási Péter egyetemi hallgató – PTE ÁOK Bioanalitikai Intézet

37

Elôzmények, célok rövid áttenkíntése: Bioanalyzer készülék beszerzése. Lamináris fülke beszerzése. Készülékek, módszerek beállítása Mérések mindhárom klinikai projekt beteganyagán Minôségbiztosítási rendszer felállítása. Megtörtént a közlemények elkészítése, szabadalmi bejegyzések adminisztratív és szakmai elôkészítése. Mért eredmények statisztikai értékelését Dr. Poór Vikória Szteroidok profilok endokrin és idegrendszeri kórképekben címû értekezésében foglalja össze. Mérések folytatása minôségirányított körülmények között. Akkreditáció folyamatban

Fôbb eredmények: A RET pályázat kapcsán 3 területen dolgoztunk ki ill. fejlesztünk diagnosztikai módszereket, melyek az alábbiak: Szövettenyésztô laboratórium sejt-elektroforézis mikroszkóppal: A saját fejlesztésû technika és technológia ill. módszer neve vizuális kapilláris elektroforézis. Az ismert elektroforetikus módszerektôl eltérôen ebben a rendszerben a megszokottnál nagyságrendekkel alacsonyabb (ezredannyi) feszültséggel és mérési gyorsasággal tudunk látható mintákon mikroszkóp alatt elektroforetizálni. A kísérlet célja sejtek mobilitásának meghatározása, és az ezt befolyásoló tényezôk változtatásával annak további vizsgálata. A mérések során sejtek vándorolnak elektromos térben, amit egy tápegység szolgáltat. A futtatáshoz négyzet keresztmetszetû kapillárist használunk, hogy jobb képet kapjunk. A méréseket videotechnikával végezzük. Ehhez szükséges egy Zeiss inverz mikroszkóp, ami fáziskontraszt-technikával van bôvítve. A videokamera egy CCD adapteren keresztül rögzül a mikroszkóphoz, ennek a képét computer monitorán követjük, a mozgó sejtek sebességét a megfelelô software segítségével grafikusan mérjük. Az általunk mért sejtek baktérium- és gombatörzsek. Ezen sejtek elektroforetikus sebességei között különbségeket fedeztünk fel, speciális környezetben a mozgásuk iránya ellentétes volt. A kísérleteink során tanulmányozhatjuk a sejtek hidrodinamikai tulajdonságait is. A kapillárisban folytatott mérés elônye, hogy kevés mintamennyiségre van szükség. A kapilláris elektroforézis egy futtatóblokkban történik, amely egy plexilemez, belemarva két puffer-tartállyal, erre kapcsolódik az elektromos fezsültség. Az áram platinaelektródokon jut el a rendszerbe, ezek szintén a blokkba vannak építve. A két puffer-tartály közötti vályúba illeszthetô a kivehetô kapilláris. Maga a futtatóblokk is saját tervezésû szerkezet. A rendszer elônye a már említetteken kívül (gyorsaság, alacsony feszültség), hogy a futtatás minden lépése vizuálisan követhetô mikroszkóp alatt, a technikához használt készülékek (PC, mikroszkóp, videokamera) a labormunka más területein is használhatóak. (részletek az éves jelentésekben)

Jövôkép: A technika folyamatos fejlesztés alatt áll. A sejtek vizsgálata a jövôben számos lehetôséggel kecsegtet: a mikrobiológiai diagnosztikai módszerfejlesztésen túl a tervek között szerepel a vér alakos elemeinek vizsgálata, és rákos sejtkultúrákkal végzett kísérletek. Bakteriális endotoxinok gyors és érzékeny microchip elektroforetikus kimutatása: Az endotoxin a Gram-negatív baktériumok külsô membránjának állandó alkotóeleme, lipopoli- vagy lipooligoszacharid (LPS vagy LOS) jellegû, biológiai és orvosi szempontból is fontos toxikus anyag. A baktériumból való kiszabadulása után a véráramba kerülô endotoxin lázat, sokkos állapotot, sôt olykor halált is okozhat. Az LPS-ek kémiailag 3 részbôl állnak: egy apoláris lipidbôl („lipid A”), egy „core” oligoszacharidból és egy heteropoliszacharidból („O-oldallánc”, mely különbözô számú oligoszacharidok ismétlôdô egységeit tartalmazza). Szerkezetükbôl következôen az LPS molekulák nem tartalmaznak UV-elnyelô csoportot, továbbá amfifil jellegük miatt vizes oldatokban aggregálódnak: ezen tényezôk megnehezítik elektroforetikus futtatását, optikai detektálását. Célunk a változatos szerkezetû LPS molekulák nagy érzékenységgel és gyorsasággal való kimutatása microchip elektroforézis készülékkel (Bioanalyzer, Agilent), egy, az eredetileg fehérjék kimutatására alkalmas módszer átdolgozásával. Az endotoxinokat fluoreszcens festék segítségével dodecil-szulfát jelenlétében detektáljuk LIF (lézer-indukált fluoreszcencia) detektorral. A kidolgozott technika gyors (11 minta futtatása 30 percet igényel), érzékeny (egy minta futtatásához kevesebb, mint 1 nanogram LPS elegendô), kvantitatív (az összes LPS komponens relatív mennyiségének meghatározása lehetséges) és fontos szerkezeti információt nyújt az endotoxinokról (alkalmas az S és R típusú LPS-ek megkülönböztetésére). Az említett elônyök miatt módszerünk kiválthatja a hagyományosan használt, ám idô- és munkaigényes ezüstözéssel kombinált SDS-poliakrilamid gélelektrofozérist, ami kétségkívül nagy elôrelépést jelent az endotoxinok analízisében. (részletek az éves jelentésekben)

38


Szteroid-hormon metabolizmus, szteroid-profil meghatározása GC-MS készülékkel, diagnosztikai módszer kidolgozása: Vizeletben ürülô szteroid metabolitok mennyiségi meghatározása minta-elôkészítés után gázkromatográfia-tömegspektrometriás módszerrel. 24 órán át gyûjtött vizeletbôl minta-elôkészítés után gázkromatográf-tömegspektrométerrel végezzük a szteroid metabolitok mennyiségi analízisét. A minta-elôkészítés 2 napot vesz igénybe, melynek fôbb lépései: • szteroid metabolitok kivonása szilárd fázisú extrakcióval a vizeletbôl • szteroid metabolitok felszabadítása konjugált formáikból • a metabolitok kémiai átalakítása a gázkromatográfiás analízishez Az elôkészítést követôen a mintákat elôzetes kalibráció után gázkromatográf-tömegspektrométerrel mérjük SIM módban. A 24 órán át gyûjtött vizeletbôl történô mérés átfogó képet nyújt egy napi szteroid anyagcserérôl, a szteroidok metabolikus útjairól és a szintézisben résztvevô enzimek mûködésérôl is, kiküszöbölve az egyes szteroidokra jellemzô napi ingadozásokból adódó mérési eltéréseket. A technika lehetôvé teszi a különbözô metabolitokká alakuló szteroidok relatív mennyiségében bekövetkezô változások detektálását, különleges jelentôsége, hogy kimutathatóvá válik a prekurzor és a végtermék metabolitok közötti egyensúly felborulása alapján a szintézisben szerepet játszó enzimek mûködésének megváltozása, vagy inaktiválódása. (részletek az éves jelentésekben) A fent bemutatott diagnosztikai módszerek és eljárások felhasználása több más pályázathoz (pl.: GVOP) és európai szintû konzorciumhoz is lehetséges. (Quorum Sensing- Eu-6os pályázat).

2.4. altéma Diagnosztikai laboratóriumok akkreditálása Résztvevôk

A PTE OEKK KK Laboratóriumi Medicina Intézet és a PTE ÁOK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet munkatársai Célok és rövid áttekintés: A PTE OEKK KK Laboratóriumi Medicina Intézet, valamint az Immunológiai és Biotechnológiai Intézet Minôségirányítási rendszerének (=MIR) kiépítése az MSZ EN ISO / IEC 17025:2005 (Vizsgáló- és kalibráló-laboratóriumok felkészültségének általános követelményei), és az MSZ EN ISO 15189:2003 (Orvosi laboratóriumok. A minôségre és a felkészültségre vonatkozó külön követelmények) szabványok szerint. a Nemzeti Akkreditáló Testület általi akkreditálásra való felkészülés az akkreditálási dokumentumok elkészítése, jelentkezés az akkreditálásra, sikeres akkreditálás Sikeres akkreditálás birtokában az átlátható, szabályozott, meghatározott, nevesített felelôsségi szintekkel mûködô, követhetô, ellenôrizhetô számon kérhetô, és nem utolsó sorban összehasonlítható MIR eszköz és lehetôség arra, hogy a két akkreditált laboratórium összehasonlithatatlanul jobb helyzetbôl startoljon a labordiagnosztikát érintô egészségügyi piacon, a szakmai stabilitás és megbízhatóság bizonyítható fokozásával. Az összehasonlíthatóság és ezen keresztül a jobban pozicionált versenyképesség nem csak hazai környezetben érvényesül, tekintettel arra, hogy az európai laborfolyamatokra kidolgozott szabványok betartásával építették fel a laboratóriumok MIR-üket.

Elvégzett tevékenység Mindkét intézet minôségirányítási felelôse 2005-ben elvégezte a Nemzeti Szakképzési Intézet által jegyzett tanfolyamon a minôségirányítási belsô auditori tanfolyamot melybôl hivatalos képesítést szereztek 2005. október 3-án. A rendszer kialakításának módszerében a dokumentumok elkészítésére kisebb szakmacsoportokat hoztunk létre. A munka elôkészítése 2005. december 31-ig megtörtént. A minôségirányítási rendszer tervezése és a dokumentumok elkészítése során “brain storming” sorozatot tartottunk. Módszerünkben ezen túlmenôen igen nagy és hangsúlyos szerepet kapott a minôségirányítás oktatása dokumentált módon, mindkét laboratórium valamennyi telephelyén.

2006 májusában a belsô auditori feladatokra tanfolyamon készítettük fel a munkatársakat. Az oktatáson 37 fô vett részt. Az oktatást képzett szakember tartotta.

2006.03.31.-ig elkészült mindkét laboratórium teljes minôségirányítási dokumentuma. MIR-t mindkét intézetben 2006. április 2-án beve-

39

zettük. Készen álltunk az akkreditálási kérelem beadására. Erre mégsem került sor, az akkreditálási szabályozásban elôírt kritériumokat is érintô, és ezért halasztó hatályú változások miatt. Ilyenek voltak mindkét laboratóriumban ( LMI-ben alapvetô, a teljes központi telephelyre kiterjedô teljes, az IBI-ben kisebb) kivitelezett épületszerkezeti átalakítások. 2006 augusztusában megváltozott az egyetemi struktúra, elnevezés, a teljes dokumentációt át kellett vizsgálni, /szerkeszteni.

2006. év végétôl 2007. július végéig egy, a MIR-t ugyancsak alapjaiban érintô változás folyt, az új informatikai rendszer bevezetése az egyetem egészségügyi intézményeiben, így az LMI-ben és az IBI-ben is. Ez utóbbi változás ismét a teljes dokumentáció átvizsgálását, átdolgozását tette szükségessé. 2007. 07. 01-ig elkészült a MIR dokumentumainak szükséges módosítása. Az akkreditálási kérelem beadása elôtt a MIR három hónapos mûködtetése szükséges. Ebben az esetben a kérelmezés legkorábbi idôpontja 2007. 10. 01. lehetett.

2007 szeptemberében mindkét intézetben belsô auditot tartottunk, összeállítottuk az akkreditálási kérelem beadáshoz szükséges dokumentációt. A laboratóriumokban használt hômérôket és pipettákat kalibráltattuk. 2007. 10. 02-án mindkét intézet beadta a Nemzeti Akkreditáló Testülethez az akkreditálási kérelmet. Ettôl az idôponttól elkezdôdött az akkreditálási eljárás. Az akkreditálási eljárás 90 napos vizsgálati és 90 napos minôsítési szakaszból áll. Az eljárás egyes szakaszait az alábbi táblázat foglalja össze. Az egyes lépésekhez kapcsolódó dokumentumokat mellékeljük. 2008. januárban és februárban a MIR által elôírt szempontok szerint vezetôségi átvizsgálás volt mindkét intézetben a PTE vezetôinek részvételével.

2008. 03. 04-én vizsgával záruló belsô auditor képzést szerveztünk mindkét intézet munkatársainak összesen 27 fô részvételével 2008 február és május között elvégeztük a beszállítók értékelését, vevôi és munkatársi elégedettség felmérést végeztünk. 2008 júniusban és szeptemberben belsô auditot tartottunk. 2008 augusztusban a laboratóriumokban használt hômérôket és pipettákat kalibráltattuk. Fontosabb eredmények Mûködô, a dolgozók által elfogadott minôségirányítási rendszer. Az elkészült dokumentumok terjedelme 40-40 oldal minôségirányítási kézikönyv +18, illetve 20 melléklettel, 8-8 minôségirányítási eljárás, összesen ~300-350 munkautasítás, ~150 bizonylati formula. A dokumentumok átlag oldalszáma ~10 oldal. A teljes dokumentáció átvizsgálása, harmonizálása belsô auditban évente. A laboratóriumi szolgáltatást igénybevevôk tájékoztatásának és elégedettségi felmérések eredményeként csökkent az írásbeli reklamációk száma. A kitûzött célt mindkét intézetben elértük. A PTE OEKK KK Laboratóriumi Medicina Intézet a NAT-1-1553/2008, a PTE OEKK KK Immunológiai és Biotechnológiai Intézet a NAT-1-1552/2008 számon nyilvántartott akkreditált vizsgálólaboratórium.

További lépések Az akkreditált státusz megtartása mindkét laboratóriumban. A MIR dokumentumainak módosítása az MSZ EN ISO / IEC 15189:2007 szabványnak megfelelôen a felülvizsgálati eljárásig.

2.5. altéma Szakmai-gazdasági szempontból koordinált, hatékony regionális laboratóriumi ellátórendszer kialakítása, a regionális diagnosztikai beteg-utak modelljének kimunkálása Résztvevôk

Dr. Miseta Attila egyetemi tanár – PTE Laboratóriumi Medicina

Intézet

Lukács Melinda – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet

40

Dr. Nagy Tamás – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet Dr. Kovács L. Gábor egyetemi tanár – PTE Laboratóriumi Medicina Intézet


Egyes tanulmányok szerint a laboratóriumi diagnosztika által szolgáltatott mérési eredmények az esetek mintegy 80%-ban esnek döntô súllyal latba az elsôdleges diagnózis felállításában. A laboratóriumi vizsgálatok hasonló jelentôségûek betegség/therápia követésében.

A fejlôdési tendenciák: 1. A vizsgálatok elsô vonalában az „ágy melletti” vagy „point of care” laboratóriumi vizsgálatok vannak 2. A „széria vizsgálatok” automatizálása és centralizálása. Ma már világosan érzékelhetô, hogy a nagy ellátó rendszerek vizsgálati igényeit „technológiai gépsorok” látják el. A mérések így olcsóbbá és pontosabbá tehetôk. 3. Az informatika fejlôdése. A laboratóriumi adatok kérése és az eredmények visszajelzése egyre inkább számítógépes hálózatokon keresztül történik. 4. A molekuláris biológiai alapú vizsgálatok elôretörése. A nukleinsavak azonosítási eljárásai (amplifikációs reakciók, blott technikák, szekvenálás) elérték azokat a szenzitivitási és specificitási paramétereket, melyek alapján egyre szélesebb laboratóriumi diagnosztikai területeken alkalmazhatók. 5. Minôségbiztosítás-akkreditálás. Ugyan rendelkezünk országos körkontrol rendszerrel (QualiCont), mégis - elsôsorban a kislaboratóriumok területén - jelentôsek a hiányosságok. Jelenleg az országban két, az európai standardoknak megfelelô labordiagnosztikai akkreditált laboratórium van (Szombathely, Pécs). Körülmények, demográfiai háttér: A Dél-Dunántúli régió Baranya, Somogy és Tolna megye területeit fogja össze. A megyék össz lakosságának a száma: Baranya 410 000, Somogy 320 000, Tolna 260 000, mindösszesen körülbelül 890 000 fô. A régió egyes területei a morbiditási mutatóik alapján eltérnek az országos átlagtól. Így pl. Baranyában jelentôs - most már - nyugdíjas bányászpopuláció az elkövetkezô évtizedben is különösen nagy kockázatú csoportot jelent a légúti és daganatos megbetegedések tekinteteiben. Orvosi Diagnosztikai Laboratóriumok a régióban A régióban három megyei kórház mellett a Pécsi Tudományegyetem Laboratóriumi Medicina Intézete rendelkezik nagy forgalmú, az „in vitro diagnosztikai ellátás csúcsát” reprezentáló laboratóriumokkal. A kiskórházi laboratóriumok mellett a járó beteg rendelôintézetekhez kapcsolt laboratóriumi forgalom is jelentôs. Jogszabályok írják elô az egyes laboratóriumok mûködtetésének feltételeit. Ugyanakkor megállapítható, hogy számos tulajdonos esetében a feltételek nem teljesülnek sem személyi, sem pedig laboratóriumi mûszaki – infrastrukturális tekintetben. Szakember ellátottság: A laboratóriumi szakmai utánpótlást az elmúlt évtizedben az jellemezte, hogy a szakorvosok jelentôs hányada a szakvizsga elôtt nem dolgozott releváns munkakörben és késôbb sem folytatott laboratóriumi diagnosztikus tevékenységet. Az utóbbi években érezhetô bizonyos mérsékelt felpezsdülés, amennyiben a régióban a rezidens orvosok száma növekedést mutat. Jelenleg azonban alacsony a képzett és elkötelezett laboratóriumi szakorvosok száma a rendszeren belül. A nem orvos diplomások (elsôsorban vegyészek, biológusok, gyógyszerészek) hazánkban is jelentôs tényezôi a laboratóriumi diagnosztikai munkának. Ebben a tekintetben a Dél-Dunántúli régió az országos átlagot reprezentálja. Pozitív fejleményként értékelhetô a kaposvári helyszínnel beindult Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus (OLASZ) képzés. Ezek a kollégák/kolléganôk egyre jelentôsebb helyet foglalnak el az orvosi diagnosztikai laboratóriumok operatív mûködtetésében. A régió rendelkezik szakasszisztensi továbbképzô kapacitással, pécsi helyszínnel. Itt a képzési feltételek és oktatási színvonal fejlesztése kívánatos. Összesített laboratóriumi teljesítmények a Dél-Dunántúli Régióban Amint az kitûnik a beavatkozás számok tekintetében a régió egyike a kisebbeknek. Ez azonban természetes, ha régió nem egészen 900 ezres lakosságát figyelembe vesszük. Az országban jelentett 135 142 722 vizsgálatból 12 893 985 történt a Dél-Dunántúli régióban, ami a vizsgálatok 9.5%-a. Ez az adat nagyjából megfelel az ország lakosságából a régió népességének az arányának. Kitûnik, hogy a régióban aránylag alacsony a járó beteg laborvizsgálatok aránya. Ebbôl az adatból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a régióban a TVK rendeletet követôen aránylag kedvezôtlen volt a járó betegek laborvizsgálataira vonatkozó TVK leosztás, ami a vizsgálatok fekvôbeteg kassza rovására történô redisztribúcióját eredményezhette. A vizsgálatok fajlagos összege tekintetében a régió valamivel magasabb átlagot teljesített, mint ami a forgalmi adatokból elsô olvasatra nyilvánvaló lenne. Ez megmutatkozik a vizsgálatok átlagos pontértékében is. A részletes adatok egyértelmû és nagyon jelentôs visszaesést mutatnak a régióban 2007-re minden kategóriában. 2006-ban még csak mérsékelt volt a csökkenés, amennyiben az összes jelentet pontszám 12%-al csökkent 2005-höz viszonyítva. 2007-re ez a szám 36%-ot meghaladó mérték-

41

ben csökkent. A visszaesés elsôsorban a járóbetg kasszát érintette a járóbeteg vizsgálati szám 35%-os és az elszámolt pontszám több mint 40%-os visszaesése mellett. A fekvôbetegeken végzett beavatkozások száma 23%-al, míg az elszámolt pontszám 19%-al csökkent. A Laboratóriumi Medicina Intézet A fejlesztés keretében az LMI új mûszerparkkal bôvült, ami kiterjedt a laboratórium klinikai kémiai és molekuláris biológiai diagnosztikai mûszerparkjaira, valamint jelentôs fejlesztések történtek a kutatási célokat szolgáló területeken is (pl. surface plazmon rezonancia eljárás vizsgálata, a potenciálisan rutin laboratóriumi célokra). Az új mûszerpark telepítése együtt haladt a laboratórium radikális átszervezésével, melynek fôbb elemei az infrastruktúra megújítása, területi bôvülés, az egyetemi klinikák kislaboratóriumainak az integrálása és az európai szabványok szerinti minôségbiztosítási rendszer bevezetése voltak. Az eredmény egy struktúrájában és munkaszervezésében megújult Laboratóriumi Medicina Intézet. Regionális diagnosztikai beteg-utak a Dél-Dunántúli régióban: A Dél-Dunántúli régió jelenleg nem több, mint a szervezés néhány szintjén kétségtelenül létezô absztrakció, valamint egy földrajzi tájegység. Ennek megfelelô az egészségügy szervezôdése is. Azaz kétségtelenül kialakult pl. az ÁNTSZ regionális szervezôdése, mely véleményünk szerint a népegészségügyi dilemmákat nem oldotta meg, inkább az ÁNTSZ gyengüléséhez vezetett (egyre inkább egy csupán adminisztratív szerv), de diagnosztikus - gyógyító ellátásban az ún. egészségügyi reform inkább szükségtelen vetélkedést, a nyilvánvaló szakmai túlsúlyt élvezô egyetemi centrumok degradálódását (a progresszivitás elismerése helyett korlátozó intézkedések) hozta. A régió laboratóriumai közül a vezetô szerepet az LMI játssza, ami azonban részben történelmi, részben a fentebb említett okok miatt nem jelenik meg szervezett kapcsolatrendszerben. Ehelyett még Pécs városán belül is három nagyobb forgalmú laboratórium mûködik, küszködik tovább (LMI, BM Kórház, Városi Rendelôintézet). Általában jellemzô, hogy az egyes kistérségeket a hozzájuk közel esô járó beteg szakrendelés mellett mûködô labor, vagy a városi kórházi labor szolgálja ki. Amennyiben ott nem végzett vizsgálat van, akkor a megyei kórházak nagylaboratóriumai jelentik a második lépést. Amennyiben a vizsgálat itt sem elérhetô akkor az LMI, vagy fôvárosi szaklaboratóriumok végzik a vizsgálatokat. Általában jellemzô a nem kellô szintû tájékoztatás. A laboratóriumi forgalmat illetôen a PTE LMI növekedése volt a legjelentôsebb - mintegy 22%-ra tehetô -, amit Szekszárd 16%-os és Kaposvár 12%os növekedése követ. A Baranya Megyei Kórházban lényegében nem történt változás. Érdekes módon ez a jelenség éppen akkor tûnt fel, mikor jelentôs aktív ágyszám-leépítések történtek ezekben az intézményekben. Ugyanakkor természetesen a Teljesítmény Volumen Korlát bevezetése a járó beteg vizsgálatokat is érintette, ami oda hatott, hogy az intézményi vezetések a TVK-n túli teljesítéseket visszafogták a járóbeteg oldalon, paradox módon megterhelve a fekvôbeteg HBCS-t. Mindent összevetve a régió nagy laboratóriumaiban csökkent a vizsgálatok száma mintegy 10%-al, amit a pontszám 11%-os csökkenése követett.. Vizsgálati számok és pontértékek 2005-2007-ben a rendelôintézeti laboratóriumokban Érdekes volt azt is megvizsgálni, hogy mi történt a régió reprezentatív járóbeteg laboratóriumaiban. Erre a célra három nagyon eltérô forgalmú laboratóriumot, a Pécs Megyei Jogú Város Rendelôintézetének a Laboratóriumát, Paks Város Rendelôintézete Laboratóriumát és Barcs Város Rendelôintézete Laboratóriumát választottuk. Az adatokból nyilvánvaló a csökkenô trend mindhárom esetben. Az abszolút számok nagyságrendi különbözôsége miatt ugyanez százalékos arányban kifejezve jobban láthatóvá teszi a valódi trendeket. Eszerint mindhárom esetben jelentôs a visszaesés, bár Barcs 2006-ban még “tartotta magát”. A csökkenés mértéke Pécs esetében 21%, Barcson 22% volt, míg Pakson csak 11%. Megállapítható, hogy nagyobb és kisebb járóbeteg laboratóriumokban is általánosan csökkenô trendet mutattak a vizsgálatkérések. A tárgyidôszakban a következô olyan fontos változások következtek be az Egyetem diagnosztikai ellátó rendszerében, melyek az LMI-t is érintették. 1. 2005-ben fejezôdött be a szétszórt és nagyon eltérô színvonalon – feltételek mellett mûködô telephelyek egyesítése. Ennek keretében néhány klinikai kislabor megszûnt, mások feladataikkal együtt az LMI központ telephelyére költöztek. 2. A TVK bevezetésével és a progresszivitás el nem ismerésével a klinikum helyzete tovább nehezedett. Ugyancsak elônytelen volt a hatása a megye és régió kiskórházi fekvôbeteg ellátás szûkítésének, az így megnövekedett nem igazán “egyetemi szintû beteganyag” többlet terheket jelentett az intézménynek. 3. Az egyetem nem orvos-egészségtudományi oktató karai egyre türelmetlenebbül nyomást gyakoroltak a gazdasági konszolidáció irányába. Egyfajta ötletelés helyettesítette az átgondolt tervezést. 4. Az LMI-n belül új informatikai rendszer került telepítésre (Glimse). 5. Az LMI megszerezte a NAT akkreditációját.

42


2.6 altéma Klinikai biokémikus szakirányú szakképzés (Témavezetô: Dr. Kovács L. Gábor) Résztvevôk

Dr. Kovács L. Gábor Dr. Liszt Ferenc Vassné Lakatos Ágnes

Istenesné Rózsai Ágnes Gerdei Zsuzsanna Horváth Beáta

Célok és rövid áttekintés: A részfeladat megvalósításának szükségszerûségét az a tény adta, hogy az EU-n belül Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol az orvosi laboratóriumban dolgozó nem-orvos szakképesítés megszerzése 2005 végéig nem volt lehetséges. A szakképesítési rendszer jogi hátterének kialakítása „A klinikai biokémikus, klinikai mikrobiológus, valamint a molekuláris biológiai diagnosztikus egészségügyi felsôfokú szakirányú szakképesítésrôl” szóló 41/2005. (IX.22) EüM rendelet megjelenésével valósult meg.

Elvégzett tevékenység: A program keretében definiáltuk a rendszer elsôdleges célcsoportját: a nem egészségügyi végzettségû orvosi és mikrobiológiai laboratóriumban dolgozó diplomások (biológusok, vegyészek, kémia tanárok stb.) személyében. Felmértük a Magyar Laboratóriumi Diagnosztika Társasággal (MLDT) együttmûködve a laboratóriumi diagnosztika területén dolgozó, a képzésben részt venni szándékozó kollégák szakmai hátterét és számát. A klinikai biokémikus szakképesítés megszerzéséhez szükséges vizsga kérdés bank összeállítása megtörtént, kialakításában támaszkodtunk a hazai szakorvos képzés, az Európai Unió EC4 ajánlásaira is. Kidolgozásra került a szakképesítésre történô jelentkezés eljárásrendje is. A részfeladat keretében tanfolyamot szerveztünk, melynek témái között a fehérje diagnosztika legmodernebb módszertani megközelítései valamint az egyes, diagnosztikailag nagy jelentôségû területei is helyet kaptak. A képzésbe országosan jelentkezô, több mint tízéves gyakorlattal, tudományos fokozattal rendelkezô kollégák közül 11 fô szakvizsgát tett 2006. december 11-én. A klinikai biokémikus képzési programok és a kurrikulum kialakításában támaszkodtunk a laboratóriumi szakorvos képzés, az Európai Unió EC4 ajánlásaira, az angol, az ausztrál és USA hasonló tematikák alapján szervezett szakképesítések kurrikulumaira is. A képzési programok szervezésében együttmûködtünk a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társasággal, 2007-2008-ban a jelentkezett hallgatók összesen öt tanfolyamon részt vehettek. A Pécsi Tudományegyetem Továbbképzési Központjába kis számban jelentkeztek „klinikai biokémikus” szakirányú továbbképzésre hallgatók, a továbbképzés tovább folytatódik.

Tanfolyamok: A laboratóriumi diagnosztika pathobiokémiai alapjai I. és II. 2007. június 11-15. és 2007. június 18-22. Bizonyítékok szerepe a diagnosztikai döntésekben 2007. július 3-6. Veleszületett anyagcsere-betegségek laboratóriumi diagnosztikája 2007. október 16-19. Aktualitások a laboratóriumi és mikrobiológiai diagnosztikában 2008. szeptember 17-18. Hogyan értékeljük a laboratóriumi eredményeket 2008. november 4-7. Irodalomjegyzék: Liszt Ferenc: Preanalitikai robotika, laboratóriumi integráció:egy könnyebb jövô kezdete? MOLSZE kongresszus elôadás, 2007. augusztus 30 – szeptember 1. Budapest Porpáczy Zoltán, Lakatos Ágnes, Kovács L. Gábor: Angyaltabletta? TOX-2007, Eger, 2007. október 17-19. Liszt Ferenc, Kovács L. Gábor: Minôségirányítási rendszer kialakítása a PTE Laboratóriumi Medicina Intézetben MLDT 54. Nagygyûlés elôadás, Debrecen 2008. szeptember 3-6. Liszt Ferenc: A laboratóriumi diagnosztika fôbb fejlôdési irányai, elôadás Budapest, 2008. szeptember 17. Lakatos Ágnes, Kovács L. Gábor: Csoportos önmérgezések laboratóriumi diagnózisa MLDT 54. Nagygyûlés poszter, Debrecen 2008. szeptember 3-6. Porpáczy Zoltán, Lakatos Ágnes, Kovács L. Gábor: Mérgezések, gyógyszerabúzusok kiskorúak körében, poszter TOX-2008, Sopron, 2008. október 15-17.

43

MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont technológia-transzfer tevékenysége A Tudásközpont kezelésében lévô szellemi tulajdon portfolió iparjogvédelmi feladatai: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Technológia-transzfer módszertani fejlesztés Ipari együttmûködés, társulási megállapodások Szellemi tulajdonvédelem, hasznosítás Hazai és nemzetközi szabadalmak Forrásabszorpció; Konferenciák Oktatás - képzés

1. Technológia-transzfer módszertani fejlesztés kialakulása A Tudásközpont a program megvalósítása során kiemelt szerepet tulajdonított a létrejött szellemi alkotások megfelelô menedzselésének. Ezért a program végrehajtásának megkezdésével egyidejûleg Technológia-transzfer Irodát (TTI) állított fel. A TTI három éves feladata a létrejött szellemi tulajdon védelemben részesítése, gazdasági értékének meghatározása. További feladatként jelentkezett a programba bevont ipari partnerekkel való kapcsolattartás, az ipari innovációs igények kielégítése, az egyetemi szférának méltányos hasznot juttató üzleti kapcsolatok kialakítása. Az TTI a hasznosító (spin-off) vállalkozások létrehozásában is szerepet vállalt. Technológia-transzfer módszertani fejlesztés A kutatási és technológiamenedzselési folyamatok szabályozottá tételéhez, az eredmények mérhetô, számszerûsíthetô nyomon követhetôségéhez elkészítettük a szellemi tulajdon menedzseléshez nélkülözhetetlen módszertani kézikönyvek rendszerét. A technológia-transzfer gyakorlat módszertani fejlesztéseként megjelentetésre kerültek „Az egyetemi szellemi tulajdon menedzsment és technológia-transzfer” képzési anyagok, melyek a Tudásközpont keretében zajló oktatási programok alapjait képezik. 1.1. MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont konzorciumi szerzôdésének ünnepélye aláírása. 1.2. MEDIPOLISZ lógó tervezése, elfogadása 1.3. MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont honlap elkészítése 1.4. MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont – védjegy bejelentés 1.5. MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont Mûködési és Minôségbiztosítási Szabályzatának egyeztetése. 1.6. Technológia Transzfer Iroda Általános Mûködési Kézikönyve 1.7. Technológia Transzfer Iroda Iparjogvédelmi Kézikönyve: a kézikönyv az új szellemi alkotások iparjogvédelmi szabályozási, eljárási kereteit tartalmazza, a szabadalmi oltalom megszerzéséig vezetô lépések végigvezetése mellett. 1.8. Technológia Transzfer Iroda Licenciaszerzôdés Kötési Kézikönyve: a kézikönyv a licenciaszerzôdések hazai és nemzetközi szabályozását, a szerzôdések kötésének jellegzetességeit gyakorlati példákon keresztül mutatja be. 1.9. Technológia Transzfer Iroda Spin-off Menedzselési Kézikönyve: a kézikönyv a spin-off vállalkozások jellegzetességeit, alapításuk, mûködtetésük sajátos viszonyait taglalja nemzetközi ágazati összehasonlítás mellett. 1.10. Technológia Transzfer Iroda Eljárási Kézikönyve: a kézikönyv a technológia transzfer megvalósítása során alkalmazott szerzôdési és eljárási kereteket fejti ki. 1.11. Technológia Transzfer Iroda Iparjogvédelmi Kutatási Kézikönyve: a kézikönyv a szabadalmi és újdonságkutatási feladatokat, dokumentumokat, szokványokat tartalmazza. A szellemi tulajdon-centrikus technológiamenedzsment lehetôséget teremt a program során felhalmozódott szabadalmaztatható találmányok (konkrét termékek, eljárások, alkalmazások, berendezések) hasznosítására, a technológiai platformokon alapuló kompetencia célorientált felmérésére, valamint az eredmények tudatos számbavétele, értékelése nyomán további pályázható projektek generálásának lehetôsége alakul ki.

44


2. Spin-off vállalkozási és partnermenedzsment A Tudásközpont technológia transzfer stratégiájának középpontjában, a 2006-2008-as idôszakban új gyógyszer-kombinációk és diagnosztikai eljárások fejlesztése és hasznosítása állt. A kutatási program megteremtette az alapját új, technológia-intenzív kisvállalkozásoknak, amelyek – a munkahelyteremtés mellett – hozzájárulnak a tôke régióba vonzásához, és a már jelenleg is a régióban mûködô gyógyszeripari és biotechnológiai vállalatok innovatív potenciáljának növeléséhez. 2.1. A Tudásközpont regionális beágyazottságát jelenti a Dél-Dunántúli régió vállalkozási, innovációs és tudományos adottsága. A Pannon Egészségipari Innovációs Központ és Inkubátorház (EIK) a Pécs Életminôség Pólus az egészségipari klaszter részét képezi. A PTE Általános Orvostudományi Kar, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Pécsi Ipari Park Gazdaságfejlesztô ZRt; a Biotechnológiai Innovációs Bázis és az Innovációs és Technológia Fejlesztési Központ Kht. megállapodtak egy közös multifunkcionális egészségipari innovációs központ létrehozásában. A MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli regionális Egyetemi Tudásközpont innovatív kutatási témái az EIK négy szakterülete közül, úgymint a farmakológia és orvosi biológia - diagnosztikum fejlesztés szakterületen lát el lényeges feladatot. 2.2. A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. a Pécsi Tudományegyetemen, az Általános Orvostudományi Kar központi épületében, inkubátorházszerûen mûködô, mintegy 80 nm.-es „Analgetikum Kutatóintézet” elnevezésû laboratóriumot hozott létre. A kutató egység mint a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. és Tudásközpont közös létesítménye, melynek ünnepélyes átadására 2006 július 12. napján kerül sor. 2.3. A kutatási eredmények hasznosítása érdekében az Agilent társasággal megkezdôdtek a tárgyalások a smooth és rough típusú endotoxinok kimutatására és azonosítására kidolgozott mikrochip módszer hasznosításáról. Ezen túl a capsaicin toxikológiai elemzése szintén ipari kollaboráció kibontakozását vetíti elôre. 2.4. Közremûködtünk a nemzetközi kapcsolatrendszer elmélyítésében, melynek eredményeképpen a Pécsi Tudományegyetem és a Cedars Sinai Medical Health Care részvételével megalakult konzorciumban a Tudásközpont kutatási és szellemi tulajdon menedzselési célkitûzései hangsúlyt kaptak. 2.5. A Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Szabadalmi Hivatal közötti együttmûködés keretében a TTI a hálózat részeként szellemi tulajdon információs pont: Patent Library 2.6. A Tudásközpont által megjelenített tudományos és gazdasági filozófia életképességét, versenyképességét jelzi, hogy a Konzorciumhoz csatlakozási szándékkal folyamodó vállalkozások, szervezetek száma folyamatosan nô. Az elmúlt idôszakban hét társaság kérte társult tagi státuszának elismerését, melyet minden esetben a tudományos és gazdasági illeszkedés, a közös jövôkép és célkitûzések tüzetes elemzése elôzött meg. A társult tagi státusz megadásánál célként fogalmazódott meg a Tudásközpont hazai és nemzetközi szakmai és gazdasági hasznosságának, súlyának és hírnevének emelése. Társult tagi státuszt kaptak az alábbi szervezetek, vállalkozások. NEURO CT Pécsi Diagnosztikai Központ Kft. | Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdôkórház Kht. | InnovAID Kft. | Mineral-Kies Kft. Pro-Pharma Kft. | Supertech Kft. | Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Non-profit Kft. | PharmInVivo Kft. A társult tagi rendszer fontos célkitûzése a közös kutatási aktivitás nyomán kibontakozó új, életképes termékfejlesztési programok indítása. A társult tagi kollaboráció nyomán kibontakozó eredmények a Mineral-Kies Kft. által bejelentett szabadalom tekintetében már jelentkeznek, a hét nemzetközi díjjal kitüntetett capsaicin tartalmú ásványvíz (Herbaqua) üzemszerû termelése és a továbbfejlesztési lehetôségek kialakítása a Tudásközponttal való együttmûködés keretein belül valósulhat meg. Az új ipari kapcsolatok bôvülése mellett a tárgyidôszakot a meglévô kutatási kollaborációk mélyülése jellemezte, a Tudásközpont elmozdult egy jövôbeli közös kutatási kapacitást létesítô, a tudományos vérkeringésbe egyként belépô, közös gazdasági célrendszerrel rendelkezô struktúra irányába. Az Egyetem innovációs központként a menedzsment szervezetein, köztük a TTI keresztül hatékony együttmûködésre törekszik az egyetemi kutatóhelyek és az ipari partnerek között, így a gazdasági folyamatokkal összhangban álló szervezeti megoldások az Egyetem célkitûzéseivel is összhangban állnak. A Technológia-transzfer Iroda mint közvetítô szervezet mûködik a tudásbázist nyújtó felsôoktatási intézmény, kutatóhely és a vállalkozó szféra között, a tartós és minden érintett fél számára elônyös együttmûködés kialakítására az életminôséget javító gyógyszerek és gyógyító eljárások fejlesztése területén. Az elmúlt idôszakban kidolgoztuk a meglévô kutatási eredményekkel harmonizáló, célzottan alkalmazható innovációs marketing eszköztárat. A kutatási folyamatok mára a felértékelhetô termékjelöltek szakaszába jutottak, mely idôszak az innovációs eredmények elôzetes bemutatására, a piaci elemzésre és a késôbbi alkupozíciók javítására alkalmas. A TTI tevékenységében hagyományosnak tekinthetô technológia-transzfer folyamatokat a marketingfeladatok jellemezték, a kutatási eredményeket, kutatási kompetenciát ezért elôzetes piaci tesztnek vetettük alá. Az elkövetkezô idôszakban a kutatási portfoliót a piaci tesztek alapján felértékeljük, rangsoroljuk, és javaslatot teszünk az erôforrások magasabb gazdasági eredményt valószínûsítô targetek irányába való csoportosítására. A szellemi alkotások hasznosításának elôkészítése során felmértük, hogy az egyes kutatási eredmények milyen formában lesznek hasznosíthatók: a szellemi tulajdon zöme licenciaügylet formájában hasznosulhat, míg az önálló termékprofillal rendelkezô eredmények esetében spin-off vállalkozás alapítását kezdeményeztük.

45

2.7. A kutatási program és a szellemi tulajdon menedzsment tudományos és üzleti nyilvánossággal való megismertetése érdekében 2007 augusztus 28-án a Tudásközpont konferenciát rendezett a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában A konferenciához kapcsolódó szakmai bemutatón a Tudásközpont megjelenítette tudományos és üzleti célkitûzéseit, valamint az ipari partnerekkel történô szoros együttmûködés meglévô eredményeit. 2.8. Az innovációs marketing rendezvényekkel összhangban „Emberek, irányok, eredmények” címmel megjelent a Pécsi Tudományegyetem innovatív, gazdasági hasznot ígérô kutatásait bemutató könyv. A kiadvány célja a dél-dunántúli régió szellemi bázisának bemutatása, ezért a Tudásközpont misszióját, célkitûzéseit, az alkalmazott gazdasági filozófiát, valamint a szellemi tulajdon menedzselésének gyakorlatát a kiadvány külön ismertette. 3. Szellemi tulajdonvédelem és hasznosítás 3.1. Védjegy 3.1.1. „MEDIPOLISZ ” elnevezés és lógó védjegyként történô bejegyzése tárgyában a Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentési napot 2006 szeptember 15. napjában állapította meg. 3.2. Szabadalmi tesztek 3.2.1. Kis dózisú capsaicinoidot önmagában, és COX-1, COX-2 gátló gyógyszereket kombinációkban tartalmazó orális gyógyszerkészítmények fejlesztése tárgyban szabadalmi teszt elvégzése; 3.2.2. Lokális kezelésre alkalmas antifungális készítmény (ecsetelô szer, lakk, kenôcs) ismert, nagy hatékonyságú hatóanyag alkalmazásával tárgyban szabadalmi teszt elvégzése; 3.2.3. Glaukóma ellenes helyi hatású, kombinált hatáskomponensû készítmény fejlesztése tárgyban szabadalmi teszt elvégzése; 3.2.4. Porcharveszter és lamellátor, illetve Lammellált porc allograft felhasználása porcsérülések pótlására tárgyban szabadalmi teszt elvégzése; 3.2.5. Antifungális szerek és sztatinok növekedésgátló hatásának in vitro vizsgálata tárgyban szabadalmi teszt elvégzése. 3.3. Prior art kutatások 3.3.1. Porcharveszter és lamellátor ill. Lamellált porc allograft felhasználása porcsérülések pótlására tárgyban prior art kutatás elvégzése 3.3.2. Antifungális szerek és sztatinok növekedésgátló hatásának in vitro vizsgálata tárgyban prior art kutatás elvégzése 3.3.3. Lokális kezelésre alkalmas antifungális készítmény (ecsetelô szer, lakk, kenôcs) ismert, nagy hatékonyságú hatóanyag alkalmazásával témában prior art kutatás elvégzése; 3.3.4. Glaukóma ellenes helyi hatású, kombinált hatáskomponensû készítmény fejlesztése témában prior art kutatás elvégzése; 3.3.5. Kis dózisú capsaicinoidot önmagában, és COX-1, COX-2 gátló gyógyszereket kombinációkban tartalmazó orális gyógyszerkészítmények fejlesztése témában prior art kutatás elvégzése. 4. Hazai és nemzetközi szabadalmak 4.1. A capsaicinoidokat tartalmazó gyógyszerkészítményekre vonatkozó találmánnyal kapcsolatos iparjogvédelmi tevékenység: Magyar bejelentés száma: P0700755 (2007. november 26.) PCT bejelentés száma: PCT/HU2008/000136 (2008. november 26.) 4.1.1. A bejelentés kidolgozása 2007. március 14-én kezdôdött. 2007. november 26-án jelentettük be a Magyar Szabadalmi Hivatalnál (bejelentési szám: P0700755). 4.1.2. 2008. január 9-én kérelmeztük az írásos véleménnyel kiegészített kutatási jelentés kibocsátását (ezen kutatási eredmény alapján jobban megbecsülhetô a találmány újdonsága, szabadalmazhatósága, és így ez támpontként szolgál a nemzetközi fázis megindításával kapcsolatos döntés meghozatala során). 4.1.3. A kért írásos véleményt 2008. május 14-i dátummal bocsátotta ki a Magyar Szabadalmi Hivatal. Az abban felhozott anterioritásoktól (D1: US 4681897, D2: US 4812446 és D3: HU 225044) elhatárolhatónak ítéltük a találmányt, azonban – részben a saját korábbi publikációk újraértékelése folytán – a leírás komoly átdolgozását határoztuk el. A leírás átdolgozása során arra koncentráltunk, hogy a hangsúly csak a capsaicinoidok kis dózisban való alkalmazásán legyen, hanem azon a további felismerésen, hogy a kis dózisnak a gyomornyálkahártyán való biztosítása komoly mûszaki problémákat vet föl, annak megoldási találmányi szintû megfontolásokat igényelt. Ezen megközelítés szerint a találmány tárgyát alapvetôen egy olyan hordozórendszer képezi, amely

46


képes a nyálkahártyán biztosítani a hatóanyag kis koncentrációját, egyenletes eloszlását és stabilitását. Természetesen lényeges pont maradt a bejelentésben, hogy a találmány segítségével nem szteroid típusú véralvadásgátlók nem kívánatos gasztrointesztinális mellékhatásait lehet csökkenteni vagy kivédeni. 4.1.4. A nemzetközi fázist a magyar elsôbbség egy éves évfordulóján PCT bejelentéssel indítottuk meg (PCT/HU2008/000136). A PCT bejelentéssel fenntartjuk a jogot arra, hogy 2010. május 26-ig (30 hónapos határidô lejárta) dönthessünk arról, hogy mely PCT tagországban kívánunk oltalmat szerezni (jelenleg több, mint 150 ország tagja a PCT egyezménynek). A PCT bejelentés a fentiek szerint átalakított magyar bejelentés angol változatával indult. A PCT fázisból a következô nemzeti és regionális hivatalok elôtt indul majd meg eljárás: Európai Szabadalmi Hivatal (EPO), USA, Japán, Dél-Korea, Kína, Kanada, Ausztrália, India. A megadott európai szabadalom alapján a következô országokba kérünk érvényesítést (az országok kétbetûs kódját alkalmazzuk): AT, BE, CH, TZ, BE, DK, ES, FI, FR, GB, GR, HR, IE, IT, NL, NO, PL, PT, RO, RS, SI, SI, SK, TR. 4.1.5. Tervezzük továbbá, hogy a PCT bejelentésen belül kérelmezzük az ún. nemzetközi vizsgálatot, amelynek eredménye segítséget ad a végsô országkör meghatározásához (és pozitív eredménye természetesen jó hatást tesz az esetleges befektetôkre). 4.2. Az itraconazolt tartalmazó ecsetelô és lakk készítményekre vonatkozó találmánnyal kapcsolatos iparjogvédelmi tevékenység: A magyar bejelentés száma: P0700779 (2007. december 04.) A magyar bejelentés száma: P0800602 (2008. október 03.) PCT bejelentés száma: PCT/HU2008/000144 (2008. december 03.) 4.2.1. Az 1. bejelentés kidolgozását 2007. április 11-én kezdtük meg. A végsô változatát 2007. december 04-én jelentettük be a Magyar Szabadalmi Hivatalnál (bejelentési szám: P0700779). 4.2.2. 2008. január 9-én kérelmeztük az írásos véleménnyel kiegészített kutatási jelentés kibocsátását (ezen kutatási eredmény alapján jobban megbecsülhetô a találmány újdonsága, szabadalmazhatósága, és így ez támpontként szolgál a nemzetközi fázis megindításával kapcsolatos döntés meghozatala során). 4.2.3. A kért írásos véleményt 2008. június 10-i dátummal bocsátotta ki a Magyar Szabadalmi Hivatal. Az abban felhozott anterioritásoktól (D1: WO 9630011, D2: WO 0320250 és D3: WO 0320248) elhatárolhatónak ítéltük a találmányt, azonban – tekintettel arra, hogy a felhozottak részben érintették eredeti igényünket – a leírás komoly átdolgozását határoztuk el. A leírás átdolgozása során arra koncentráltunk, hogy a hangsúlyt a készítmények relatíve kis DMSO tartalmára helyezzük. Tekintettel a jelentôs átdolgozásra, új (2.) bejelentést nyújtottunk be (bejelentési szám: P08 00602), amely belsô elsôbbségként igényelte a korábbi bejelentés elsôbbségét 4.2.4. A nemzetközi fázist a magyar elsôbbség egy éves évfordulója elôtti napon PCT bejelentéssel indítottuk meg (PCT/HU2008/000144). A PCT bejelentéssel fenntartjuk a jogot arra, hogy 2010. június 4-ig (30 hónapos határidô lejárta) dönthessünk arról, hogy mely PCT tagországban kívánunk oltalmat szerezni (jelenleg több, mint 150 ország tagja a PCT egyezménynek). A PCT bejelentés a fentiek szerint átalakított magyar bejelentés angol változatával indult. A megbízók még nem hoztak arról döntést, hogy a PCT fázisból mely nemzeti és regionális hivatalok elôtt folytatják a szabadalmaztatási eljárást. 4.3. Glaukóma ellenes helyi hatású, kombinált hatáskomponensû készítmény fejlesztése tárgyban szabadalmi bejelentés tétele: A találmány tárgya glaukóma kezelésére szolgáló kombinációs gyógyszerkészítmény. A találmány tárgya továbbá a készítmény gyógyszerformája, valamint eljárás a készítmény elôállítására. A találmány tárgyát lépezi továbbá a készítmény alkalmazása – egyéb indikációk mellett – glaukóma kezelésére. A találmánnyal kapcsolatos iparjogvédelmi elôkészítô tevékenység 2007 II. negyedévben kezdôdött meg. Ekkor elvégeztük a találmány szerinti mûszaki megoldás szabadalmazhatósági tesztjét, amely szerint a találmány – amennyiben kielégíti az újdonság és feltalálói tevékenység kritériumait is – szabadalmazható. A szabadalmi irodalom kutatása azt az eredményt hozta, hogy a megoldás formálisan új, és a feltalálói tevékenységgel kapcsolatos általános szakmai elvárásokat is kielégíti (ez nem jelenti azt, hogy az eljáró szabadalmi hivatalok is feltétlenül azonos véleményen lesznek ezzel az állásponttal). A fentiek alapján 2007. III. negyedévében megkezdôdött a szabadalmi bejelentés szövegének kidolgozása. A kutatási munka a találmány tökéletesítésére akkor még javában zajlott, és – részben – még ma is tart. Ezért a találmány reprodukálhatóságához és mûszaki többlethatásának a bizonyításához szükséges kísérletes információ hiányában a bejelentés kidolgozási munkálatait – a szabadalmi ügyvivôi kérdésekre való válasz megérkezéséig felfüggesztettük. 2007 és 2008 években a találmány tökéletesítésére irányuló kísérleti munka két jelentôs eredményt hozott: 4.1. a feltalálók megoldást találtak a készítmény stabilizálására; 4.2. megkezdôdtek a kísérletek a kombinációs készítmény szinergetikus hatásának a bizonyítására. A 2. pontban foglalt kísérleti munkát két körülmény is hátráltatta: egyrészt késett a szemnyomás növekedését szolgáló eszköz (tonométer) leszállítása, másrészt az idôközben egyre szigorúbbá váló, állatkísérletezésre vonatkozó etikai engedélyezési szabályok rendkívüli adminisztrációs terhet és idôveszteséget róttak a feltalálókra. A fenti feladatok maradéktalan megoldásra 2009. I. negyedévére várható, ekkor a szabadalmi bejelentés is benyújtható lesz.

47

Ami a bejelentési stratégiát illeti, a szokásos modellt alkalmazva magyar szabadalmi bejelentést teszünk, amit az elsô költségek jelentkezésekor ejtünk és a magyar territóriumot Európán keresztül fogjuk érvényesíteni. Az elsôbbségi év lejártakor a PCT eszközével nemzetközi bejelentést teszünk, ahonnan az elsôbbségi naptól számított 30-31. hónapban a legfontosabb innovációs rendszerekbe indítunk nemzeti fázisokat. Idôközben az iparjogvédelmi stratégiát összehangoljuk a termékesítés és technológia-transzfer követelményeivel. 4.4. „Gyógynövény-kivonatokat tartalmazó italok” A magyar szabadalmi bejelentés elsôbbségén alapuló, alábbiakban megnevezett PCT nemzetközi szabadalmi bejelentés illetve az abból származtatott minden további nemzeti vagy nemzetközi bejelentés: Szolcsányi János, Zoltai Attila: „Novel use of capsaicin” Feltalálók: Lévainé Papp Szilvia, Papp Judit, Zoltai Attila, Szolcsányi János Bejelentési szám: PCT/HU2007/000058 Bejelentés napja: 2007. június 29. 4.4.1. Nemzetközi PCT és nemzeti (Kanada, USA, Európa) szabadalmi eljárások lefolytatása és az oltalom megszerzése szabadalmi ügyvivô közremûködésével 4.4.2. Iparjogvédelmi stratégia kialakítása a kanadai és USA piacon 4.4.3. “freedom to operate” szabadalom, védjegy és más kapcsolódó kutatások végrehajtása a jogi tisztaság megállapításához a piaci tevékenység megkezdése elôtt 4.4.4. Üzleti modell kialakítása, majd annak megfelelô piackutatás és elemzés elvégzése a találmány széleskörû hasznosítására; potenciális hasznosítók felkutatása és megnevezése 4.4.5. A találmány alapján elôállítható termékek (különösen a capsaicin tartalmú italok és ásványvíz) piaci bevezetésének elôkészítése; szakhatósági és egészségügyi, forgalmazási, gyártástechnológiai feltételek meghatározása a célpiacokon 4.4.6. Biztosított vagy elôállított minták vizsgálatának lefolytatása 4.4.7. Promóciós rendezvényeken való részvétel, 4.4.8. Hasznosítási tárgyalások lefolytatása a lehetséges hasznosítókkal, megállapodások elôkészítése 4.4.9. Pécsi Tudományegyetem Innovációs Bizottságának határozata: 23.IBh. 1/(2008.12.17.) számú 4.5. „Gombaellenes hatóanyagot és sztatint tartalmazó kombinációs készítmények és alkalmazásuk”, P0800305 számon a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyilvántartásba vett bejelentés. (2008. május) 4.6. A PACAP-38 (hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid-38) nevû neuropeptid, mint új típusú, perifériás támadáspontú analgetikum. Feltalálók: Dr. Helyes Zsuzsanna; Dr. Szolcsányi János; Dr. Reglôdi Dóra; Dr. Pethô Gábor; Dr. Bölcskei Kata; Dr. Pintér Erika; Sándor Katalin; Statusa: Szabadalom kutatás és az igénypontok megnevezése folyamatban 4.7. Elôkészületben 2 db: „Eljárás primycin termeltetésére” „Primycin tartalmú készítmények és alkalmazásuk multirezisztens kórokozók okozta fertôzések kezelésére” 4.8. Új peptid és aminosavszármazékok elôállítása és felhasználása a neurogén és nem-neurogén gyulladások valamint bizonyos tumorok növekedésének gátlására.

48


5. Forrásabszorpció A Tudásközpont hosszú távú célkitûzéseinek elérését segítik a bevonható kutatásfinanszírozási források. A Tudásközpont további mûködése során tervezzük további források bevonását és a kutatási programok forrásszerkezetének további erôsítését. 5.1. Idegrendszeri betegségek megelôzésében, diagnózisában és optimális kezelésében alkalmazott mágneses rezonanciás képalkotáson alapuló kutatási program megvalósítása; 5.2. Hatékony és biztonságos fájdalomcsillapítási gyakorlat megalkotása funkcionális MR segítségével; 5.3. „Látható fájdalom” - Új fMRI módszerek a fájdalomkutatásban és kezelésben; 5.4. "Menteni a menthetôt" - Nagy térerejû mágneses magrezonancia képalkotással végzett neurológiai alkalmazott kutatások. 6. Konferenciák Innovációs Hatékony tudásmenedzsment Kutató Fórum Innovációs szolgáltatások Szellemi alkotások védelme és menedzselése Spin-off vállalkozások és menedzselésük Szellemi alkotás. Iparjogvédelem. Science- és projektmenedzsment Hazai és európai pályázati rendszerek A találmányok védelmének szükségessége Az iparjogvédelmi oltalmi rendszer Az iparjogvédelmi oltalmi formák Szabadalmi eljárás menete, hazai és nemzetközi szabadalmi eljárás. A feltaláló, a bejelentô és a hasznosító iparjogvédelmi stratégiái A technológia létrehozása, értékelése menedzselése Technológiai üzleti tervezés a gyakorlatban Az iparjogvédelmi, technológia-transzfer ismeretek átadása az oktatási feladatellátást végzôk részére a szellemi tulajdoncentrikus gondolkodásmód elsajátítása, átadása érdekében E marks projekt bemutató IP4Inno képzés – Magyar Szabadalmi Hivatal képzése UNITECH Technológia Transzfer képzés Innovációs Fórum – Dél-Dunántúli Regionális Ügynökség támogatásával Innováció a Dél-Dunántúli Régióban konferencia Enterprise Europ Network – Lánchíd palota Workshop on intellectuel property Management and successful technology licensing – Szeged Iparjogvédelmi konferencia a Pécsi Tudományegyetemen Megjelenés az EU Tudakozó honlapján 7. Oktatási és képzési program 7.1. Innovációs Kutató Fórum 7.2. Szellemi tulajdon menedzsment és technológia transzfer 7.3. Iparjogvédelmi oktatás Eredmények egyetemi oktatásba, képzésbe történô beépítése: PhD hallgatók – orvos, gyógyszerész és természettudományi hallgatók számára: Szellemi tulajdonjog képzés Egyetemi graduális képzés keretében orvos, gyógyszerész hallgatók részére:Szellemi alkotások és jogi ismeretek az innovatív kutatásban Speciális kurzusok kutatók és spin-off vállalkozások számára

49

A projekt megvalósításában résztvett személyek Név

Dr. Szolcsányi János Dr. Pethô Gábor Dr. Sándor Zoltán Dr. Szôke Éva Dr. Pintér Erika Dr. Helyes Zsuzsanna Dr. Bánvölgyi Ágnes Dr. Sándor Katalin Dr. Elekes Krisztián Dr. Pozsgai Gábor Dr. Szabó Árpád Börzsei Rita Bagoly Teréz Olasz Istvánné Gógl Csabáné Disztl Cecília Perkecz Anikó Zöldhegyi Józsefné Rabovszky Helga Dr. Lénárd László Dr. Karádi Zoltán Berta Beáta Dr. Gálosi Rita Dr. László Kristóf Dr. Nagy Bernadett Petykó Zoltán Dr. Szalay Csaba Takács Gábor Tóth Attila Várady Katalin Dr. Mózsik Gyula Dr. Past Tibor Dr. Dömötör András Dr. Szabó Leventéné Dr.Perjési Pál Boros Borbála Dancs Károlyné Fodor Krisztina Gross Tamás Kuzma Mónika Molnár Szilárd Moravecz Zsuzsanna Ódorné Fábián Erika Tálas János

50

Konzorciumi tag

Altéma

Ráfordított idô (nap)

PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE

1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.2 1.2 1.2 1.2 1.2 1.2 1.2 1.2 1.2 1.2 1.2 1.4 1.4 1.4 1.4 1.5 1.5 1.5 1.5 1.5 1.5 1.5 1.5 1.5 1.5

97 48 48 485 81 113 320 253 260 42 88 40 374 182 182 147 12 11 72 58 76 51 41 51 26 41 52 51 41 25 253 181 30 315 138 29 118 123 24 186 28 170 21 36

Név

Dr. Dévay Attila Dr. Mayer Klára Dr. Nagy Sándor Pál Szilárd Bozó Tamás Bodor Attila Szívós Imre Haskó Diána Varga Tamás Pálfi Mónika Dr. Botz Lajos Dr. Somoskeövy Szabolcs Nyaka Bernadett Szücs Ferenc Fittler András Tóvölgyi Zsuzsa Dr. Fekete Sándor Dr. Osváth Péter Dr. Baliné Dr. Háber Ágota Gáspár Andrea Dr. Molnár Béla Varga Krisztina Nagy Zsuzsa Pártos Ágnes Emesz Tiborné Dr. Tóth Kálmán Ács Orsolya Albertné Balázs Erzsébet Bekk Tamás Rudolfné Cipudisz Kosztaszné Csolosz Judit Dr. Kovács L Gábor Dr. Kôszegi Tamás Dr. Lányi Éva Dr. Liszt Ferenc Dr. Magyarlaki Tamás Dr. Miseta Attila Dr. Nesz Károlyné Éger Orsolya Frank Beáta Garzóné Tóth Beáta Gáspár Zsuzsanna Gerdei Zsuzsanna Gombár Adél

Konzorciumi tag

Altéma


PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE

1.6 1.6 1.6 1.6 1.6 1.6 1.6 1.6 1.6 1.6 1.7 1.7 1.7 1.7 1.7 1.7 1.7 1.7 1.7 1.7 1.7 1.7 1.7 1.7 1.7 1.9 2.2 2.2 2.4 2.5 2.5 2.1-2.6 2.1 2.4 2.6 2.2 2.2, 2.5 2.4 2.4 2.4 2.4 2.2 2.6 2.5

107 100 65 51 24 7 14 31 19 6 109 66 210 104 93 160 52 84 30 49 20 40 40 40 40 25 56 30 6 21 3 212 151 20 141 30 212 30 20 3 56 36 56 21


Név

Györgyi Erzsébet Györke Andrea Hantosi Márta Horváth Beáta Horváthné Weisz Mónika Istenesné Rózsai Ágnes Kajtár Helga Koch Lajosné Kocsis Lászlóné Kovács Szilvia Krisztics Istvánné Lamár Ibolya Lauer Éva Lukács Melinda Molnár-Székely Eszti Nagy András Nagy Csilla Orosz Ibolya Öss Bernadett Papp Béláné Pappné Bácskai Sarolta Reith Vilmosné Rideg Orsolya Szabóné Tari Eleonóra

Konzorciumi tag

Altéma


PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE

2.1 2.4 2.4 2.6 2.4 2.6 2.2 2.2 2.4 2.1 2.5 2.2 2.4 2.2, 2.4, 2.5 2.4 2.4 2.4 2.1 2.4 2.4 2.2 2.5 2.2 2.4

96 20 6 56 56 56 145 6 36 56 30 96 21 175 6 6 36 96 20 20 96 20 60 6

Név

Szekszárdiné Kovács Gabriella Szilasné Szalai Edit Szôtsné Dobos Ágnes Tamásné Beck Anikó Tarrné Szijártó Piroska Till Ágnes Tóth Ágnes Tölcsérné Szabó Ivett Tölgyfa Margit Varga Lászlóné Vassné Lakatos Ágnes Dr. Kilár Ferenc Dr. Kocsis Béla Bufa Anita Makszin Lilla Kilár Anikó Szabó Dávid Buzási Péter Poór Viktória Pénzes Ágota

Konzorciumi tag

Altéma


PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE

2.4 2.4 2.4 2.4 2.4 2.5 2.4 2.4 2.4 2.4 2.6 2.3 2.3 2.3 2.3 2.3 2.3 2.3 2.3 2.3

18 6 6 6 6 20 6 20 81 56 20 90 20 70 25 20 15 15 80 40

Összesen:

9551

Teljes munkaidôre átszámított kutatói létszám (FTE):

36.73461538

Adminisztráció, TTI, menedzsment Név

Gáspár Attila Gáspár Eszter Gyulai Katalin Szombati Veronika Vas Viktória Pintár Anita Bognár Eszter Dr.Kiefer Éva Dr.Vass Orsolya Dr. Lengvári István

Konzorciumi tag

Altéma

PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE PTE

1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.1 és 1.3 1.4 1.6 2.3 TTI TTI


33 147 76 32 460 21 20 440 375 Projektmenedzsment 105

Név

Dr. Szekeres Péter Szabó Jenôné Petô Gabriella Fekete Szabolcs Bognár László Nagy Csaba Összesen: Teljes munkaidôre átszámított létszám (FTE):


Konzorciumi tag

Altéma

PTE PTE PTE PTE PTE PTE

Projektmenedzsment Projektmenedzsment Projektmenedzsment Projektmenedzsment Projektmenedzsment Projektmenedzsment

46 79 400 10 10 10 2264

8.707692308

51

Publikációk (Részletes listákat ld. az éves jelentésekben)

A tudásközpont médiaszereplései (Részletes listákat ld. az éves jelentésekben)

A MEDIPOLISZ 2008 évi monitoring mutatói 1. A projekt hasznosítható eredménye

Kifejlesztett új termék (db) szolgáltatás (db) technológia (db) alkalmazás (db) Benyújtott szabadalmak száma hazai (db) PCT (db) Védjegy

Tervezett

Teljesített

4 5 3 3

20 9 26 24

4 2 2

9 3 1

2. Tudományos eredmények

52

Tervezett

Teljesített

Publikációk (elôadásokat is beleértve) hazai (db, impact factor)

10

nemzetközi (db, impact factor)

3

99 126 196.318

Disszertációk PhD (db) MTA Doktora (db)

3 1

29 2


3. Emberi erôforrás A projektbe bevont egyetemi hallgatók száma (db) PhD hallgatók száma (db) fiatal kutatók száma (db) a projekt révén tudományos fokozatot szerzett kutatók száma (db) A projekt révén létrejött munkahelyek száma (db) vállalkozásokban (db) kutatóhelyeken (db) ebbôl kutatói munkahely (db) teljes munkaidôben foglalkoztatottak részmunkaidôben foglalkoztatottak diplomás foglalkoztatottak

2008 vállalt

Teljesített

30 10 5 4

53 42 11 31

4

10 29 17 29 114 65

4. Gazdasági hasznosítás

A központ tevékenységében résztvevô kutatóhelyek száma (db) Vállalkozások száma (db) a létrejött új vállalkozások száma (db)

az eredményt hasznosító cég(ek) száma (db)

2008 vállalt

Teljesített

6 5 1

15 9 2

1

4 Richter Gedeon NyRt PannoPharma Biostatin HC Pointer

53

A monitoringmutatók részletezése Termék: 1.

Capsaicin tabletta

2. Capsaicin+ ASA tabletta 3. Capsaicin+ Diclofenac tabletta 4. Capsaicin+ Naproxen tabletta 5. Acidum acetylsalicylicum 500 mg tabletta 6. Itraconazole gombaellenes ecsetelô 7. Itraconazole gombaellenes lakk 8. etrakinsav glaukoma ellenes szemcsepp 9. A 400 mg ibuprofen hatóanyagú drazsémag üzemesítése 10. A 200 mg ibuprofen hatóanyagú drazsémag üzemesítése 11. 2 különbözô koncentrációjú povidon-jód hatóanyagú szemészeti készítmény 12. Gyógyszerterápiás tényadatokon nyugvó, minden szûrési szakmai szempontot magában foglaló, a gyógyszerkölcsönhatások preventív szûrésére alkalmas és teljeskörûvé tett szoftver 13. Az alkalmazott gyógyszerhatóanyagok bioinformatikai alpokon nyugvó hálózati kapcsolati mátrixán nyugvó szoftver 14. Egy „kritikus” gyógyszer- és betegcsoportra vonatkozóan a gyógyszerterápia költséghatékony optimálására alkalmas komplex metodika kidolgozása 15. Primycin szemcsepp 16. Primycin szemgél 17. 0,5 % Povidon-jód tartalmú szemcsepp 18. 1,0% Povidon-jód tartalmú szemcsepp 19. Etakrinsav tartalmú, glaucoma kezelésére alkalmazható készítmény fejlesztése 20. SPR berendezés

Szolgáltatás: 1. PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet GLP és GMP szerinti akkreditációja folyamatban, PTE TTK Analitikai és Környezeti Kémiai Tanszék LC-MS módszerek beállítása validálása capsaicin, itraconazole és etacrinsav meghatározására kémiai és biológiai mintákból 2. Egy négy helyiségbôl álló, a RET 1.4 és 1.8 altémák keretében folyó gyógyszerfejlesztési munkákat támogató laboratóriumi egység kialakítása a PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézetben. 3. A PTE Gyógyszerészi Kémiai Intézetben kialakított laboratóriumi egységének GLP akkreditációja iránti kérelem beküldésre került (2008. október 18.) az Országos Gyógyszerészeti Intézethez (Regisztrációs szám: 14/2008). 4. Külsô laboratóriumokra is kiterjeszthetô GLP rendszer(PannonPharma Kft.) 5. Vizsgálati minta GMP elôírásoknak megfelelô gyártásra alkalmas rendszer kialakítása, hatósági (OGYI) auditja és elfogadása (PannonPharma Kft.) 6. 2 db. Bakteriológia PCR alapú mérés, flowcytometria ( 2.2 altéma - 2007) 7. Szteroid-profil vizsgálat vizeletbôl ( 2.3.altéma -2007) 8. Laboratóriumi diagnosztika, Paks Atomerômû dolgozói szûrés ( 2.5 altéma - 2007) 9. Klinikai biokémikus képzés ( 2.6 altéma - 2008)

54


Technológia: 1. GC-MS (tömegspectrometriával kapcsolt gázkromatográfiás) módszer kidolgozása capsaicinoidok meghatározására (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 2. HPLC-DAD (diódasoros detektálással kapcsolt nagynyomású kromatográfiás) módszer kidolgozása capsaicin és dihydrocapsaicin meghatározására és a módszer validálása (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 3. HPLC-FLD (fluoreszcencia detektálással kapcsolt nagynyomású folyadék kromatográfiás) módszer kidolgozása capsaicin és dihydrocapsaicin meghatározására és a módszer validálása (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 4. Az 1-3 módszerek alkalmazása a hatóanyagok készítményekbôl, valamint biológiai mintákból történô meghatározása (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 5. LC-MS (tömegspektrometriával kapcsolt nyagnyomású folyadék kromatográfiás) módszer beállítása és validálása capsaicin biológiai mintákból (kutya plasma) való meghatározására (PTE TTK Analitikai és Környezeti Kémiai Tanszék) 6. Capsaicin hatóanyag azonossági vizsgálata vékonyréteg-kromatográfiás (TLC) módszerrel (vizsgálat USP 29 szerint) és gyógyszerformából történô capsaicin hatóanyag meghatározása nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás módszerrel (HPLC). Vizsgálati protokoll. (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 7. HPLC-DAD (diódasoros detektálással kapcsolt nagynyomású folyadék kromatográfiás) módszer kidolgozása itraconazole meghatározás és módszer validálása. (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 8. Microbiológiai módszerek beállítása és validálása a körömlakkból és az ecsetelôbôl itraconazole kioldódása: (PTE Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet) 9. Különbözô kémiai módszerek beállítása az etacrinsav és az etacrinsav bomlástermékeinek a meghatározására (PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet) 10. HPLC-DAD módszer kidolgozása acetilszalicilsav és szalicilsav hatóanyagok meghatározására biológiai mintákból (humán plazmából) (PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézet) 11. Szemészeti készítmények kidolgozása 12. Vékonyréteg-kromatográfiás (TLC) módszer kidolgozása etakrinsav tartalmú tabletták vizsgálata céljából (PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézet). 13. HPLC-DAD módszer kidolgozása etakrinsav hatóanyag meghatározására szilárd és folyékony gyógyszerformákból (PTE ÁOK Gyógyszerészi Kémiai Intézet). 14. Kísérleti protokoll beállítása kísérleti nyulak szem belnyomásának vizsgálatára. 15. Primycin szemcsepp laboratóriumi méretû gyártási technológiája 16. Primycin szemgél laboratóriumi méretû gyártási technológiája 17. Primycin termelô törzs fenntartására szolgáló eljárás kidolgozása, -80°C-os biztonsági letétét elôállítása 18. Eljárás primycin ipari fermentáció oltóanyagának elôállítására 19. Citokinek mérése SPR berendezéseel (2.1 altéma) 20. Citokróm P450 mérése Amplichip berendezésen(2.2 altéma) 21. BD Flowcytometer(2.2 altéma) 22. Melfen 200 mg drazsémag: környezetbarát vizes granulálásos laboratóriumi méretû technológia (PTE ÁOK Gyógyszertechnológiai Intézet) 23. Melfen 200 mg drazsémag: környezetbarát vizes granulálásos üzemi méretû technológia (PannonPharma Kft.) 24. Melfen 400 mg drazsémag: környezetbarát vizes granulálásos laboratóriumi méretû technológia (PTE ÁOK Gyógyszertechnológiai Intézet) 25. Melfen 400 mg drazsémag: környezetbarát vizes granulálásos üzemi méretû technológia (PannonPharma Kft.) 26. Povidon-jód szemcsepp laborméretû gyártástechnológia (PTE ÁOK Gyógyszertechnológiai Intézet)

55

Alkalmazás 1. Kapszaicinoidok meghatározása kutyaplazmából a Capsaicin Natural (USP 29) hatóanyag Beagle kutyákon végzett krónikus toxikológiai vizsgálata során. 2. Az etakrinsav meghatározására alkalmazott analitikai módszerek (TLC, UV, HPLC-DAD) érzékenységének, szelektivitásának és pontosságának összehasonlító vizsgálata. 3. Kapszaicinoidok, acetilszalicilsav és szalicilsav meghatározása humán plazmából (elôkészületek a humán fázis I-II vizsgálatok végzésére) 4. Etakrinsav hatóanyag elôzetes stabilitásvizsgálata szemészeti céllal alkalmazandó fejlesztés alatt álló gyógyszerformákban 5. Etakrinsav tartalmú, szemészeti alkalmazás céljából fejlesztett készítmények kísérleti nyulak szem belnyomására gyakorolt hatásának vizsgálata. 6. Elôkészületek a humán I-II vizsgálatok végzésére 7. Fázis I-II protokollok szakmai elkészítése (4db), valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézethez (OGYI-hoz) és Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Bizottságához (ETT KEOB-hoz) való benyújtása 8. USP 31 szerinti HPLC módszer alkalmazása a Capsaicin natural hatóanyag ellenôrzésére (PannonPharma Kft.) 9. USP 31 szerinti Vékonyréteg kromatográfiás módszer alkalmazása a hatóanyag azonosítására (PannonPharma Kft.) 10. USP 31-en alapuló HPLC módszer fejlesztése Capsaicin 0,4 mg filmtabletta hatóanyagtartalmának meghatározására (PannonPharma Kft.) 11. USP 31-en alapuló HPLC módszer fejlesztése Capsaicin 0,4 mg filmtabletta bomlástermék és szennyezô tartalmának meghatározására (PannonPharma Kft.) 12. Kioldódás vizsgálat fejlesztése a Capsaicin 0,4 mg filmtablettából való hatóanyag kioldódás meghatározására (PannonPharma Kft.) 13. HPLC módszer fejlesztése a Capsaicin 0,4 mg filmtabletta hatóanyagtartalom egységességének meghatározására (PannonPharma Kft.) 14. USP 31-en alapuló HPLC módszer fejlesztése az Acidum acetylsalicylicum 500 mg tabletta hatóanyagtartalom meghatározására (PannonPharma Kft.) 15. USP 31-en alapuló HPLC módszer fejlesztése az Acidum acetylsalicylicum 500 mg tabletta bomlástermék és szennyezô tartalmának meghatározására (PannonPharma Kft.) 16. PhEur-on alapuló analitikai vizsgálat az Acidum acetylsalicylicum 500 mg tablettából a hatóanyag kioldódásának vizsgálatára. (PannonPharma Kft.) 17. HPLC módszer fejlesztése és validálása az itraconazol ecsetelô hatóanyagtartalmának meghatározására (PannonPharma Kft.) 18. HPLC módszer fejlesztése és validálása az itraconazol ecsetelô bomlástermék és szennyezés tartalmának meghatározására (PannonPharma Kft.) 19. Uregyt tabletta hatóanyag tartalom és bomlástermék meghatározása USP 31-en alapuló HPLC módszerrel (PannonPharma Kft.). 20. Uregyt tabletta bomlástermék meghatározása PTE által fejlesztett HPLC módszerrel (PannonPharma Kft.) 21. SeptiFast- baktériumok és gombák molekuláris biológiai kimutatása (2.2 altéma - 2008) 22. 2 db. CYP 450 chip technológia (2.2 altéma – 2007) 23. SPR Prototipus fejlesztés (2.1 altéma – 2007) 24. Akkreditáció(2.4 altéma – 2007)

Prototipus: 1. Gyógyszerterápiád tényadatokon nyugvó, minden szûrési szakmai szempontot magába foglaló, a gyógyszerkölcsönhatások preventív szûrésére alkalmas szoftver (1.7 altéma – 2007)

Védjegy: 1. MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont – védjegy bejelentés

56


Szabadalmak – hazai: 1. Capsaicinoidot tartalmazó gyógyszerkészítmények (P0700755 magyar szabadalom) 2. Gombás fertôzések kezelésére alkalmazható, itraconazole tartalmú ecsetelô és lakk készítmény, valamint eljárás ezen készítmények elôállítására (P0700779 magyar szabadalom) 3. Glaukóma ellenes helyi hatású, kombinált hatáskomponensû készítmény fejlesztése. Glaukóma kezelésében alkalmazható, etakrinsav tartalmú szemészeti készítmények fejlesztése és alkalmazása (benyújtása elôkészületben) 4. Gombaellenes hatóanyagot és sztatint tartalmazó kombinációs készítmények és alkalmazásuk”, P0800305 számon a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyilvántartásba vett bejelentés. (2008. május) 5. Elôkészületben 2 db: „Eljárás primycin termeltetésére” 6. Primycin tartalmú készítmények és alkalmazásuk multirezisztens kórokozók okozta fertôzések kezelésére 7. „Novel peptides and amino acid derivatives, pharmaceutical compositions containing same and the use of these compounds" Bejelentés száma: P0700782, Bejelentés dátuma: 2007.12.05. 8. A PACAP-38 (hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid-38) nevû neuropeptid, mint új típusú, perifériás támadáspontú analgetikum. Feltalálók: Dr. Helyes Zsuzsanna; Dr. Szolcsányi János; Dr. Reglôdi Dóra; Dr. Pethô Gábor; Dr. Bölcskei Kata; Dr. Pintér Erika; Sándor Katalin; Statusa: Szabadalom kutatás és az igénypontok megnevezése folyamatban

PCT: 1. A capsaicinoidokat tartalmazó gyógyszerkészítmények Magyar bejelentés száma: P0700755 (2007. november 26.) PCT bejelentés száma: PCT/HU2008/000136 (2008. november 26.) 2.

Az itraconazolt tartalmazó ecsetelô és lakk készítmények A magyar bejelentés száma: P0700779 (2007. december 04.) A magyar bejelentés száma: P0800602 (2008. október 03.) PCT bejelentés száma: PCT/HU2008/000144 (2008. december 03.)

3. Gyógynövény-kivonatokat tartalmazó italok A magyar szabadalmi bejelentés elsôbbségén alapuló, alábbiakban megnevezett PCT nemzetközi szabadalmi bejelentés illetve az abból származtatott minden további nemzeti vagy nemzetközi bejelentés:„Novel use of capsaicin” Bejelentési szám: PCT/HU2007/000058

57

Gazdasági hasznosítás A központ tevékenységében résztvevô Kutatóhelyek: 1. PTE Gyógyszerész Kémiai Intézet 2. PTE TTK Analitikai és Környezeti Kémiai Tanszék 3. PTE TTK Szervetlen Kémiai és Technológiai Tanszék 4. PTE TTK Általános és Környezeti Mikrobiológia Tanszék 5. PTE ÁOK Gyógyszerészeti Intézet 6. PTE Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet 7. PTE I. sz. Belgyógyászati Klinika 8. Központi Kémiai Kutató Intézet, Budapest 9. PTE OEKK Szemészeti Klinika 10. PTE ÁOK Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet 11. SZTE TTK Mikrobiológiai Tanszék 12. SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológia Intézet 13. SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet 14. PTE ÁOK Sebészeti Oktató és Kutató Intézet 15. PannonPharma Kft, Pécsvárad

Létrejött új vállalkozások száma 1. PharmInvivo Kft. 2. A PTE Gyógyszerészi Kémiai Intézetben kialakított laboratóriumi egység GLP akkreditációs folyamata elindult, melynek a sikeres befejezését követôen egy spin-off cég létrehozása reálisnak látszik

Hasznosító cégek 1. Richter Gedeon NyRt. 2. PannonPharma Gyógyszergyártó Kft. 3. Biostatin Gyógyszerkutató-Fejlesztô Kft. 4. HC Pointer Kft.

58

A MEDIPOLISZ Dél-Dunántúli Regionális Egyetemi Tudásközpont küldetése kutatás-fejlesztési innovációs és

Recommend Documents