A malonitril ügy Esettanulmány a malonitril 2009 decemberi kiszállítása kapcsán felmerült problémákról Összeállította: Toldi Gergely veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó
Előzmények • 2009.10.12.-én 16 hordónyi (3200 kg) malonitril (UN 2647 6.1, II) érkezett BESZÁLLÍTÓ-tól a VEVŐ raktártelepére • A minőségbiztosítás vizsgálata alapján kiderült, hogy az anyag minősége nem megfelelő • Egyeztetés történt a BESZÁLLÍTÓ-val, ők elfogadták a reklamációt, és vállalták az anyag kicserélését • A megegyezés alapján a fuvar megrendeléséről a BESZÁLLÍTÓ gondoskodott • A fuvarozó cég (SZÁLLÍTÓ Kft.) járműve 2009.12.01.én vette fel az árut
Az esemény és a hatósági megkeresés • 2010. novemberében levélben megkereste az VEVŐ-t a zalaegerszegi Vám- és Pénzügyőri Hivatal – Megjegyzés: az árut 2009.12.01.-én került feladásra!!!
• A levélből kiderült, hogy 2009.12.02.-án Hahót község belterületén ellenőrzés alá vonták a SZÁLLÍTÓ Kft. XXX-999 rendszámú tehergépjárművét (járművezető: VEZETŐ ENDRE). Az okmányokban feladóként a VEVŐ szerepelt. – A hivatal által tapasztalt hiányosságok: • a jármű nem volt megjelölve az előírt narancssárga táblával (156/2009. (VII. 29.) Korm. Rend. 5. melléklete alapján a kiszabható bírság: 800 000 Ft - felelős: feladó, szállító) • A fuvarokmány nem megfelelően volt kitöltve (Bírság rendelet: bírság: 100 000 Ft – felelős: feladó)
Az esemény és a hatósági megkeresés •
A hatósági levél további tartalma: –
A SZÁLLÍTÓ Kft. állítása szerint a VEVŐ nem közölte vele az áru veszélyes voltát.
–
–
A járművezető a hatóságnak azt nyilatkozta, hogy az áru veszélyességéről nem tudott meggyőződni, mivel a VEVŐ munkabiztonsági előírásai miatt nem lehetett jelen a rakodáskor. A hivatal észrevételezte, hogy az írásbeli utasítás nem felelt meg az előírásoknak.
–
A hatóság a VEVŐ-t nyilatkozattételre szólította fel: 1. VEVŐ rendelkezik-e biztonsági tanácsadóval, amennyiben igen igazolja a megbízást, és küldje meg a képesítéseket igazoló dokumentumokat 2. A malonitril elszállítására küldött-e a VEVŐ szállítási megrendelőt a SZÁLLÍTÓ Kft. részére? Megbízta-e a SZÁLLÍTÓ Kft.-t? 3. Megtörtént-e az áru veszélyes voltáról a tájékoztatás, az dokumentáltan igazolható-e? 4. az XY 99999 számú nemzetközi fuvarlevél (CMR) kitöltésében részt vett-e valamelyik VEVŐ munkatárs, vagy csak aláírta és lebélyegezte?
–
A kézhezvételt követő 8 napon belül kellett a választ megküldeni •
a levél 2010. október 27.-én kelt, tanácsadóhoz 2010. november 4.-én jutott el, a válaszlevél 2010. november 9.-ei dátummal lett aláírva
Ellentmondások •
• •
A fuvar megrendelésekor nem a VEVŐ-nek kellett tájékoztatnia a szállítmányozót az anyag veszélyes voltáról, mivel nem mi rendeltük a fuvart (a BESZÁLLÍTÓ egyébként ezt megtette) A VEVŐ-nél semmiféle olyan munkabiztonsági előírás nincsen, ami megtiltaná, hogy részt vegyen a járműszemélyzet a rakodásban, sőt kötelessége részt vennie benne A járművezető végig részt vett a rakodásban, ő ponyvázta le és fel a járművet, illetve ő határozta meg, hogy a raktár munkatársai hova rakodják az árut a raktérben, ő gondoskodott a rakomány megfelelő rögzítéséről is. A hordók el voltak látva az anyag veszélyére utaló jelölésekkel. Készhez kapott egy „Szállítási veszélyjelző kártya” nevű dokumentumot is, amely szintén tartalmazott az anyag veszélyére utaló bejegyzést. Biztosan tudott az áru veszélyes voltáról. –
•
•
Valószínűleg a járművezető magát szerette volna menteni a nyilatkozatával. Látszik, hogy ismeri a veszélyes áru szállítási előírásokat, mert olyan kitételre hivatkozott, amit csak olyan valaki ismer, aki jártas a veszélyes áru szállításban
Ha a járművezetőnek nem volt tudomása az áru veszélyes voltáról, akkor miért volt nála írásbeli utasítás, azt miért mutatta be az ellenőrzésen, mi alapján írta rá a CMR-re utólag az UN-számot, és egyéb ADR-es bejegyzéseket? A mellékelt írásbeli utasítás teljes mértékben megfelelt az akkor aktuális (2009-es) ADR szabályzatnak. A hatóság a dokumentum ellenőrzését a már hatályon kívül helyezett 2007-es ADR szabályzat alapján végezte, ez egyértelműen kiderült, mivel a levélben idézték a vonatkozó szövegrészt a 2007-es ADR-ből. –
Erre VEVŐ szakértői szerették volna felhívni a hatóság figyelmét a válaszlevélben, de a jogászok javaslatára kikerült belőle
Válaszlevél 1.
2.
Tanácsadók megnevezése, megbízást és képesítést igazoló dokumentumok másolatának megküldése Megírtuk, hogy a fuvart a BESZÁLLÍTÓ szervezte, így a VEVŐ nem küldött megrendelőt a SZÁLLÍTÓ Kft. részére, és nem is bízta meg a szállítással. Megküldtük a BESZÁLLÍTÓ fuvarmegrendelő dokumentumának másolatát is, amit a BESZÁLLÍTÓ VEVŐ rendelkezésére bocsátott. Ez alapján a BESZÁLLÍTÓ egy SZÁLLÍTMÁNYOZÓ nevű svájci szállítmányozó céget bízott meg. A dokumentum egyértelműen tartalmazta az áru veszélyes voltára történő utalást.
Válaszlevél 3.
A tájékoztatás az áru veszélyes voltáról megtörtént a BESZÁLLÍTÓ részéről a megrendelésekor (lásd előző pont), a VEVŐ részéről az áru átadásakor. A járművezető VEVŐ nyilatkozata szerint részt vett a rakodásban is, és kézhez kapott egy un. „Szállítási veszélyjelző kártyát”, amelyen szintén fel voltak tüntetve az áru veszélyes voltára utaló bejegyzések. Megjegyzés: sajnos a fenti nyilatkozatokat írásos dokumentummal VEVŐ nem tudta igazolni.
4.
A CMR kitöltésében a VEVŐ munkatársa nem vett részt, csak aláírta és lebélyegezte az 1. illetve a 22. pontban.
Az eset kapcsán felmerült kérdések, problémák •
A járművezető úgy járt VEVŐ két telephelyén, hogy senki nem azonosította. VEVŐ azt sem tudta biztosan, hogy az 2009.12.02.-ai ellenőrzésen a járművet vezető VEZETŐ ENDRE járt-e előző nap a telephelyeken. Csak a szállító cég neve, és a jármű rendszáma lett rögzítve a ki- és belépéskor. –
•
• •
megjegyzés: az ADR közbiztonsági előírásai megkövetelik, hogy csak megfelelően azonosított személynek adható át veszélyes áru
A több példányos, indigós nyomtatvány két külön példányán az ADR-es bejegyzések más kézírással szerepelnek, tehát ez valamikor utólag került a dokumentumra Állítólag a VEVŐ munkatársa egy üres, kitöltetlen CMR-t bélyegzett le, és írt alá Nehéz követni a több alvállalkozót magában foglaló szállítási láncokat
VEVŐ hiányosságok, mulasztások •
Ha VEVŐ feladó, de a fuvar megrendelését VEVŐ végezi, írásban tájékoztatni kellett volna a partnert a szükséges információkról –
szerencsére BESZÁLLÍTÓ ismerte az anyagot
•
A szállító részére nem elegendő csak átadni az információkat, ezt dokumentálni is kellett volna valamilyen formában
•
A fuvarokmány aláírójának meg kellett volna győződnie annak megfelelő tartalmáról
•
A szállító partner munkatársát azonosítani kellett volna vagy a telephelyekre való belépéskor, vagy az áru illetve az okmányok átadásakor
•
Az áru átadás-átvétele nem volt dokumentálva
Szállítási folyamat VEVŐ (feladó)
nincs ADR dokumentáció
BESZÁLLÍTÓ (fuvar megrendelő, címzett) BESZÁLLÍTÓ fuvarmegrendelés SZÁLLÍTMÁNYOZÓ (szállítmányozó) ??? (SZÁLLÍTMÁNYOZÓ 2 = SZÁLLÍTMÁNYOZ)
VEVŐ (berakó) nincs ADR dokumentáció
VPOP (hatóság)
SZÁLLÍTMÁNYOZÓ 2 (szállítmányozó) SZÁLLÍTMÁNYOZÓ 2 fuvarmegrendelés SZÁLLÍTÓ Kft. (szállító) ??? VEZETŐ ENDRE (járművezető)
Tanulságok •
•
• •
VEVŐ nagyrészt megfelelt a vonatkozó előírásoknak, megadta a szállítók részére a szükséges információkat, okmányokat, de az eljárásokban voltak nem túl szerencsés gyakorlatok, és utólagosan nehezen lehet igazolni egy hasonló eljárás során állításaikat. Jelen esetben a VEVŐ a BESZÁLLÍTÓ-nak és a SZÁLLÍTMÁNYOZÓ 2-nek (SZÁLLÍTMÁNYOZÓ) köszönhette, hogy nem kellett bíróságra mennie. A két cég megfelelően dokumentálta az információ átadását, ezt a VPOP is elismerte („bizonyított az a tény, hogy a SZÁLLÍTÓ Kft. tudott arról, hogy veszélyes anyag szállítását fogja végezni, ezért a bíróság előtti kijelentés nem állja meg a helyét, miszerint nem volt erről tudomásuk”) A hatóságok nem mindig naprakészek az érvényben lévő előírásokról. Még mindig előfordul a fuvarozók körében az a gyakorlat, hogy nem teszik ki a járműre a narancssárga táblát, mert így kisebb az esélye egy ellenőrzésnek –
Ez esetben is valószínűleg erről volt szó
Megfogalmazott javaslatok •
A fuvarmegrendelések során egyértelműen, írásban rögzíteni kell, hogy veszélyes vagy nem veszélyes áru szállításról van-e szó, és előbbi esetben már a megrendeléskor pontosan meg kell adni a szállítandó veszélyes áru(k) szállítási besorolását. Ha a fuvarrendelést nem mi végezzük, akkor a fuvarmegrendelést végző céget kell írásban a fentiekről tájékoztatni. Ezzel kapcsolatban minden fuvarmegrendelést végző dolgozó részére rendkívüli oktatást kell tartani. –
•
Az áru átadására rendszeresíteni kell egy okmányt, amelyen megjelöljük az áru besorolását, esetleg az árura vonatkozó legfontosabb információkat (anyag jellege, megjelenése), és ezt át kell adni a jármű vezetőjének, akinek aláírásával igazolnia kell a dokumentum átvételét. –
•
• •
Időközben ezt az ADR is előírja már (ADR 2013)
megjegyzés: ezt javasolta a VPOP is
Szükséges egy olyan dokumentum aláíratása is a járművezetőkkel, amelyen igazolják, hogy az áru átadás-átvétele rendben zajlott, a csomagolóeszközök, jelölések, a rakományrögzítés stb. a veszélyes árus előírásoknak megfelelnek. Ez a dokumentum természetesen összevonható az előző bekezdésben említett dokumentummal. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy egy munkatárs aláír üres, kitöltetlen szállítóleveleket, CMR-eket. A veszélyes árus szállítóleveleket, CMR-eket csak olyan személyek írhassák alá, akik ismerik a veszélyes árus fuvarokmányokra vonatkozó előírásokat, és ismereteik tudatában gondoskodniuk kell a megfelelő kitöltésről.
Megfogalmazott javaslatok • A külsős járművek személyzetét azonosítani kell, és ezt írásban rögzíteni szükséges (pl.: név, személyazonosító okmány számának rögzítésével). Ez megtörténhet akár a korábban említett dokumentumokon is. • A veszélyes áru szállítással kapcsolatos dokumentumokat, iratokat hosszú ideig meg kell őrizni, mivel a fenti esetben is majdnem egy évvel az ellenőrzés után kereste meg VEVŐT a hatóság, és itt még közel sem volt vége az eljárásnak. Javasolt megőrzési idő: 5 év. • A fenti javaslatokkal kapcsolatos teendőket, kötelezettségeket, felelősöket lehetőség szerint valamilyen írásos utasításban, szabályzatban kell rögzíteni. Ehhez mindenféleképpen olyan belső szabályozóra van szükség, amely minden szervezeti egységre vonatkozik, mert számos terület érintett lehet.
Kérdések?
Köszönöm a figyelmet
