ÉRTESÍTŐ
1
ÉRTESÍTŐ a Budapesti Városvédő Egyesület lapja 2009. december – 2010. január XXVII. évfolyam, 9. szám Kedves Tagtársaink! Itt a december, az ünnepek és a nagy évzáró összegzések ideje. A Városvédő Egyesület Értesítője ilyenkor hagyományosan két téli hónap programját sorolja fel, hogy legyen mód kedvükre válogatni. December elejétől január végéig látható a téli Budapest örömeiről szól kiállításunk, a városi korcsolyázás történetéről és jelenéről, ami sokakban régi kedves élményeket idéz fel. Idén is megrendezzük az évek óta sikeres karácsonyi könyvvásárunkat, kibővült kínálattal, partnerkiadókkal három napon át várjuk a vásárlókat. A rövid december után januárban is ismét megkezdődik a csoportok munkája. Jó hír az év végére, hogy hamarosan nyomdába kerül, az egyesület első 25 évét feldolgozó kötet, Czaga Viktória szerkesztésében. Reméljük, hogy 2010-ben sem apad tagtársaink városvédő kedve és munkában, kedvben bőséges év elé nézünk. December 20. és január 3. között az egyesület zárva lesz, január 4-től várjuk látogatóinkat. Békés, nyugodt, szeretteikkel töltött Karácsonyt és boldog új évet kívánok minden kedves tagtársunknak:
Götz Eszter Decemberi könyvvásár a Városvédő Egyesületben Hagyományainkat folytatva nagy sikerű karácsonyi könyvvásárunkat idén december 8-9-10-én, 10-18 óra között (bővített nyitvatartással) tartjuk majd meg egyesületünk székhelyén (1053 Bp., Kossuth Lajos u. 14-16.), ahova más, Budapesttel kapcsolatos könyvekkel foglalkozó kiadót is meghívtunk. Legkeresettebb kiadványaink 20-50%-os engedménnyel lesznek megvásárolhatók.
*** MEGHÍVÓ Szeretettel várunk minden érdeklődőt 2009. december 1-én (kedden) 17 órakor Korcsolyázó Budapest című kiállításunkra a BVE Podmaniczky-termébe. (Budapest V. Kossuth Lajos u. 14-16.) A vendégeket köszönti: Götz Eszter, a BVE titkára A kiállítást megnyitja: Szabó Lajos, a Magyar Sportmúzeum igazgatója A kiállítás 2010. január 20-ig látogatható, H-Cs: 10-16, P: 10-13 óráig.
ÉRTESÍTŐ
2 Archív Budapest-térkép utánnyomás: „Budapest vízhelyzeti leírása, 1833.”
Örömmel tudatjuk kedves tagtársainkkal és az érdeklődőkkel, hogy a székhelyünkről már jól ismert reprint térkép – mely egyesületünk első kiadványa volt – nemsokára ismét kapható lesz kicsinyített utánnyomásban, 500,- Ft-os áron. Keressék december folyamán a székhelyünkön! *** BEHARANGOZÓ Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt 2010 februárjában Kálmán Alajos akadémikus következő előadására, az Egyesület vetítőtermében.
*** PROGRAMAJÁNLÓ
Szemléletváltás az Életért Egyesület 2009. december 6-án (vasárnap) 14 órakor látogatási programot szervez a Ludovika-kertbe, a kőzetgyűjteményhez. Találkozás: a 3-as metró Klinikák állomásán, lent.
***
CSOPORTÜLÉSEK–PROGRAMOK Az egyesületi programok nyilvánosak és a belépés díjtalan!
Fotós csoport: minden hónap első keddjén 16 órától Panteon csoport: minden hónap második szerdáján 16.30 -tól Közlekedési csoport: minden szerdán 17 órától 2010. január 20-án, szerdán 17 órakor vetítettképes előadást tart az Egyesület vetítőtermében. Az előadás pontos címével kapcsolatban kérjük, figyeljék egyesületünk honlapját (www.varosvedo.hu) vagy keressék titkárságunkat január elején a 321-1696-os telefonszámon! Várostörténeti csoport: programjuk a Harangtörténeti csoporttal közös Templomtörténeti csoport: legközelebbi összejövetelüket december 9-én (szerdán) 16.30 órakor tartják majd az Egyesület földszintjén. 2010. januári találkozójukkal kapcsolatban kérjük, érdeklődjenek január elején titkárságunkon (321-1696)!
ÉRTESÍTŐ
3
Környezetvédelmi csoport: következő csoportülésüket 2009. december 15-én (kedden) 16 órakor a BVE Központjában. Téma: A FÖLD-ŐR Klub Előadó: Molnár Éva, a Klub vezetője. Következő, évadnyitó összejövetelünket 2010. februárjában tartjuk! Csendvédelmi Bizottság: következő ülését december 16-án (szerdán) 16 órakor tartják egyesületünk székhelyén. Az ülés témái: 1. A XI. kerületi csendvédelmi eredmények 2. A kettős zajhatárérték megállapítás jelenlegi állása Következő évi első ülésüket 2010. január 13-án (szerdán) 16 órakor tartják egyesületünk székhelyén, melynek témája a Környezetvédelmi és Teremtési Világnap előkészítése lesz. Harangtörténeti csoport: szakvezetés a Kálvin hagyománya, református kulturális örökség a Duna mentén című kiállításon. Szakvezető: Millisits Máté művészettörténész, új- és legújabb kori történeti muzeológus, a kiállítás egyik kurátora. Találkozás: 2009. december 4-én (pénteken) 14 órakor a BTM (1014 Budapest, Szent György tér 2.) pénztáránál. Múzeumi belépő, melyet a résztvevőknek meg kell váltaniuk: 1300,- Ft (felnőtt); 650,- (diák és nyugdíjas) – a szakvezetés viszont ingyenes! Szőnyi István Képzőművészeti Kör: minden hétfőn 15 és 18 óra között tartja foglalkozásait a BVE pinceszintjén lévő teremben, és szívesen fogadja a festészet és rajz iránt érdeklődőket. Vezető tanár: Ferenczi Tiborné festőművész, művészettörténész. I. kerületi városvédő csoport: várnak minden érdeklődőt a felújított Rác Fürdő megtekintésére – a felújítást végző építészek vezetésével – 2010. január 20-án (szerdán) 15 órakor. Találkozás: a Rác-fürdőnél. Az esetleges időpontváltozásról érdeklődni a csoport vezetőjénél, Dávid Kláránál lehet a 0620/991-3228-as telefonszámon II. kerületi városvédő csoport: következő csoportmegbeszélésüket 2010. január 14-én (csütörtök) 16 órakor tartják az egyesület székhelyén. III. kerületi városvédő csoport: következő ülésüket 2010. január 18-án, hétfőn 16 órakor tartják az egyesület Nagytárgyalójában (1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 14-16. galéria). Terézvárosi csoport: december 7-én (hétfőn) 15 órakor a Terézváros értékei sorozatban: kiállítás az Andrássy úti paloták tablóiból. Helyszín: Terézvárosi Két Tannyelvű Iskola (1065 Budapest, Pethő S. u. 4.). 2010. január 18-án, hétfőn 17 órakor Kulturális barangolások az Andrássy úton: Az egykori Mária Terézia Gimnázium – Andrássy út 63-65. (ami a Fekete Sas szárnyai alól kimaradt). Mindenkit szeretettel vár a Városvédő Egyesület székhelyén: Roszinszky Bella.
(A 2009. őszén megjelent Kultúrtörténeti séták – Andrássy út című kötet a Fekete Sas Kiadó gondozásában.)
Erzsébetvárosi Helytörténeti Klub: 2010. január 18-án (hétfőn) 17 órakor Erzsébetvárosi színházak címmel tart vetítettképes előadást Osgyányi Csaba rádióriporter az Erzsébetvárosi Közösségi Házban (VII. ker., Wesselényi u. 17.). Józsefvárosi csoport: folytatódik Martsa Piroska animátor vetített képes előadássorozata: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA, Jankovics Marcell animációs sorozata alapján. Részletekről a Józsefvárosi Galériában (VIII. ker. József krt. 70.) érdeklődhetnek. Kőbányai csoport: legközelebbi összejövetelét december 17-én (csütörtökön) 17-19 óra között tartja a Kőbányai Helytörténeti Gyűjteményben (X. ker. Budapest, Halom u. 37/b). Minden érdeklődőt szeretettel várunk Megemlékezés Darwinról, születésének 200. évfordulóján című előadásunkra.
ÉRTESÍTŐ
4
Jövő évi első összejövetelét 2010. január 21-én (csütörtökön) 17-19 óra között tartja a Kőbányai Helytörténeti Gyűjteményben (X. ker. Budapest, Halom u. 37/b). Minden érdeklődőt szeretettel várunk Megemlékezés nemzeti évfordulóinkról című előadásunkra. Ugyanitt a helytörténeti kiállítás megtekinthető: hétfő, kedd, szerda, péntek 10-14-ig, csütörtök 14-18 óráig. XIII. kerületi Városvédő Csoport: 2010. január 19-én (kedden) 10 órakor, az Angyalföldért Egyesület helyiségében (XIII. ker. Váci út 50.) Vándor Éva, a BVE környezetvédelmi csoportjának vezetője tart előadást Mi az a klímatörvény? címmel. Rákospalotai munkacsoport: 2009. december 4-én (pénteken) 14.30 órától a Szent Korona úti Általános Iskola (1155 Budapest, Szentkorona útja 5.) és a MÁV Telep Baráti Köre KHE közös szervezésében „Készítsünk együtt ajándékokat Karácsonyra” programot szervez, ahol a MÁV Telepi szülők és nagyszülők – az egyesület tagjai – apró hozzávalókkal és sok-sok kézügyességgel, tapasztalattal érkeznek a gyermekekhez. Kezdetét veszi a házilag elkészíthető ajándékok „gyártása” karácsonyra… És ha fehér karácsonyunk lesz? Szánkóverseny a Mozdonyfűtő utcában december 28-án (hétfőn) 14 órakor. 2010. január 12-én (kedd) 14 órakor kerekasztal találkozó társ civil szervezetekkel és Budapest XV. ker. Önkormányzatának szakembereivel. Értékmegőrző helyreállítások lehetőségei a MÁV Telepen a fenntarthatóság, értékvédelem, klímaváltozás, környezetvédelem, EU kompatibilitás, és gazdasági válság tükrében. A program tervezett helye Budapest XV. ker. Polgármesteri Hivatala (1151. Budapest, Bocskai u. 1-3.) A program tervezett kezdete 14 óra. A pontosítást január elején tesszük közzé: kérjük, figyeljék honlapunkat! Pesterzsébeti Városvédő Csoport: következő összejövetelüket 2010. márciusában tartják. Promontor – Tétény munkacsoport: 2009. december 14-én (hétfő) 17 órakor tartjuk hagyományos évzáró bulinkat, a Budafok-Tétény Baráti Körök Egyesület székházában (volt Németh-vendéglő, XXII. Tóth József utca 45. szám). Az összejövetelre kéretik, hogy a Hölgyek csillogtassák meg szakács és cukrász tudományukat, finomnál-finomabb étkek elkészítésével, az Urak pedig minden jó ízlésüket és ízlelésüket latba vetve, a jobbnál-jobb italokról gondoskodjanak. Az elő-szilveszteri bulinkra minden barátunkat szeretettel várjuk! 2010. január 18-án (hétfő) 17 órakor tartjuk soron következő havi összejövetelünket a Klauzál Gábor Művelődési Központban, melynek keretében – szokásainkhoz híven Budafok-Tétény a 2009. évi sajtó tükrében címmel Bartos Mihály tart előadást. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk! Soroksári Grassalkovich Kör: 2009. december 10-én és 2010. január 14-én és 28-án (csütörtökön) 17 órakor tartják következő összejövetelüket a Közösségi Házban (Bp. XXIII. kerület, Grassalkovich út 154). Örömmel értesítjük tagtársainkat, hogy megnövekedett tennivalóink miatt ezentúl havonta kétszer tartunk csoporttalálkozót! Aranytíz Helytörténeti Klub: 2009. decemberi KÖNYVBEMUTATÓ az V. kerületben: Vízy László: Káprázatos Pártázatok – A Zsolnay építészeti kerámia mesterei December 2-án (szerda) 18 órakor a Kereskedelmi és Vendéglátó Múzeumban (V. ker. Szent István tér 15.) December 8-án (kedd) 16 órakor a FUGA Építészeti Központban (V. ker. Petőfi Sándor utca 5.). A könyvet bemutatja: dr. Czétényi Piroska 2010. január 28-án (csütörtök) 17 órakor Az Erzsébet tér története és emlékei (NÉPDAL – Horvay János (1874-1944) szobrai Budapesten; Danubius-kút fél évszázada; Nemzeti Szalon és buszpályaudvar)
ÉRTESÍTŐ
5
Rákoshegyi Bartók Zeneház (XVII. kerület, Budapest – Rákoshegy, Hunyadi u. 50.) Programjaik olvashatók a www.bartokzenehaz.hu honlapon! ***
TAGTÁRSAINK ÍRJÁK Búcsú Simongáti Győzőtől Váratlanul, fájó hirtelenséggel 2009. november 6-án, 62 éves korában elhunyt Simongáti Győző a Soroksár jobbításáért elhivatottságot érző és sokat tevő, fáradhatatlan helytörténész, a kiváló lokálpatrióta. Szerette és büszke volt szülőhelyére, Soroksárra. Erős érzelmi kötődésének gyökerei a múlt alapos ismeretében gyökereztek. Saját tapasztalatából tudta, hogy lelki kapcsolat, szellemi kapcsolat nélkül nem jöhet létre, nem lehetséges. Ennek a szellemi kapcsolatnak az elmélyítésére szentelte helytörténeti munkásságát, áldozta értékes ideje legnagyobb részét. Nyilvánvaló volt számára, hogy egy település akkor válik otthonná, akkor nem leszünk idegenek benne, ha ismerjük történelmét és kultúráját. Ezért látta különösen fontosnak, hogy a helyiek többet tudjanak Soroksár egykori értékeiről, az előttünk itt élők társadalmi szokásairól, valamint tárgyi és épített környezetének gazdagságáról. 2004 elején kapcsolódott be az akkor már közel tíz éve működő Grassalkovich Kör munkájába, hogy az egyesület vele azonos érdeklődési körű tagjaival közösen tevékenykedjen, gondolkozzon. Csupán öt esztendőt engedélyezett a sors, hogy együtt dolgozhassunk. Ez alatt az idő alatt, egy sokoldalú, nagy teherbírású, sokat vállaló és megbízható barátot, kollégát ismerhettünk meg. Segítőkészségére mindig számíthattunk. Egész lényéből megértés, szeretet áradt. Szerénysége, türelmes embersége mögött pontosság, biztos ítélőképesség rejlett. Kitartással és alázattal végezte ezt a kevés látványos elismeréssel járó munkát, a hosszadalmas és aprólékos adatgyűjtéstől az anyag rendezésén keresztül a feldolgozásig. Még 2004-ben kezdeményezte, hogy a Sor-köz című lap indítson el egy helytörténettel foglalkozó sorozatot, amihez az egyes írások elkészítését is vállalta. Az első három év cikkeiben a kerület utcáinak, tereinek névváltozásait követte nyomon, azt követően pedig, a ma már csak a levéltárak mélyén és az idősek emlékezetében létező üzemek, gyárak történetét dolgozta fel hónapról-hónapra. Dolgozatainak közérthetőségével és természetes közvetlenségével mindenkit képes volt megszólítani, szívesen olvastuk, hogy tanulhassunk belőlük. Nevét Soroksár olvasó közönségének egésze ismerte. A cikkekkel párhuzamosan kedves feleségével Simongáti Rózsával – közös munkahelyüknek ajánlva – megírták A soroksári festékgyár 100 éve című könyvet, melyet 2007-ben jelentettek meg. Nem sokkal ezután hozzáfogott egy már régóta nagyon hiányzó alapműnek, a soroksári utcanév lexikonnak az elkészítéséhez. A kéziraton már csak az utolsó simítások voltak hátra, mikor félre kellett azt tennie, mert ez év tavaszán egy sürgős és addigi munkájának elismerését jelentő, nagy feladatra: a római katolikus templomunk felszentelésének 230. évfordulója alkalmából kiadandó, templomtörténeti könyv megírására kérték fel. A témával kapcsolatos féléves kutatásának eredményeiről ez év október 7-én az Otthon Közösségi Házban egy nagy érdeklődéssel kísért előadás keretében számolt be. Nehéz tudomásul venni a kegyetlen valóságot, hogy nincs többé, hogy el kell búcsúznunk. Itt járt köztünk tette szerényen, nagy szorgalommal, a dolgát, magáról alig beszélt és csendben elment, de munkássága, szelleme velünk marad, követendő példaként áll előttünk, irányt mutat. Köszönjük amit értünk tett! Nyugodjék békében!
Soroksári Grassalkovich Kör
*** Társlapunk, az Indóház közlését átvéve mély fájdalommal tudatjuk Váratlanul elhunyt Nagy Lajos, a Gyermekvasút vezetője. Munkája szenvedélyévé vált: mindent, amit csak lehet, megtett a biztos üzemeltetésért, vezetése alatt megújult és felemelkedett a kisvasút. Nagy Lajost, azaz a Gyermekvasút Lajos bácsiját ötvenhét éves korában érte a halál, november 17-ről 18-ra virradó éjjel. Az 1952-ben született vasutas 1996 tavasza óta, tizenhárom és fél éve vezette a kisvasúti
ÉRTESÍTŐ
6
üzemet, figyelte és segítette a felnövekvő generációkat. Ott volt a Gyermekvasút ötvenedik és hatvanadik évfordulójára szervezett ünnepségeken. A Kupé című vasúti magazin pénteki adása ( 2009. november 20. – a szerk.) rövid gyermekvasutas összeállítással emlékezik meg az elhunytról, akinek temetéséről később intézkednek.” Nyugodjék békében!
Közlekedési csoport ***
A Környezetvédelmi Csoport hírei November 10.-i csoporttalálkozónk előadója Arlett Annamária, a MÁV Telep Baráti Köre KHE Elnöke volt, aki a Telep sorsát érintő fejleményekről számolt be. Az alábbiakban hírt adunk néhány fontosabb akciójukról: „Részt vettünk az immár hagyományosnak mondható Várostakarítási akcióban és ezzel szinkronban vállaltuk 5 kert rendezését. Mind a csoport aktivistái, mind a MÁV Telepi lakosok kitettek magukért. Az 5 kert rendezésével egy időben másik 3 kert rendezése is megkezdődött aktivistáink segítségével, valamint az Ozmán u. ecetfával (bálványfával) elborított részeit is „kipucolták” aktivistáink az akció keretén belül. Az Önkormányzattal együttműködve, külön felhívást megjelentetve, 600 zöldzsákot osztottunk szét, és 5 depóhelyet jelöltünk ki a zöldhulladék ingyenes elszállíttatására. Természetesen – és informálva az Önkormányzatot is erről – az 5 kert előtti terület is szerepelt a depo helyek között. Így a fakivágásokat ehhez kellett időzíteni. Az időjárás sem volt kegyes, szakadt az eső, de böcsülettel ellenőriztük mindenhol a zöld hulladékot, és az oda nem illő szemeteket saját kezűleg eltávolítottuk. Megszerveztük azt is, hogy a nagyobb fagallyakat elszállítsuk olyan helyekre, ahol a tulajok még kályhával fűtenek. A Kertgazdálkodási Tanácsadó füzet – Pesti László munkája – életre kel… Bizony ebből tanuljuk a kertészkedést! Az 5 kert rendezésénél is a könyv szellemének megfelelően alakítjuk a területeket. Alig került valami a „szemétbe”! Két óriási komposztálót készítettünk a légó pincék két oldalán. Tiszteletben tartjuk természetesen a tulajdonosok elképzeléseit, de abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az 5 kert tulajdonosai közül 3 aktivistánk is részt vesz a tudatos kialakításban. Az 5 kert birtokosai közül az egyik tulajdonos vak, így nem tud kertészkedni, sem locsolni. Ez adta az ötletet, hogy nézzük meg a Kertgazdálkodási Tanácsadó alapján, mit tehetünk, hogy ne legyen sivatag, rendezett is maradjon a terület kevés gondozással, ne más vízkészletét pocsékoljuk, stb. Ezeket a részleteket nagyon szeretnénk Pesti László Úrral a helyszínen megbeszélni, hiszen a végső cél egy olyan bemutatható mintakert létre hozása, ahol minden szempontot – meglévő növények, telepítendő külterjes gyümölcsfa, talajtakarás - figyelembe veszünk. Az elhozott facsemeték egy része beültetésre került, a kisebbek szétültetve téli szálláshelyükön pihenő idejüket töltik. Néhány fa még a fagyok beállta előtt beültetésre vár, a bizonytalan időjárás miatt szintén védve a fagyoktól.” A MÁV Telepiek más civil szervezetekkel is kapcsolatot építenek – nagyon dicséretes módon – a civil kurázsi erősítése érdekében: – Együttműködési szerződést kötöttek a Wekerlei Társaskörrel környezetvédelmi,- kulturális programok közös lebonyolítására. A Wekerlei Társaskör NCA programok közös lebonyolításához adott le pályázatot. (Például: fenntarthatóság az építészetben előadás sorozat, klímaváltozás, értékmegőrző helyreállítások, stb.) – Regisztrációjukat elfogadta a Parlament Civil Irodája. A november 19-én megrendezésre kerülő Civil Fórumon a Fenntartható Fejlődés témakörében, a Wekerlei Társas körrel közösen vesznek részt. – Több közös programot terveznek a Szentkorona úti Ált. Iskola Környezetvédelmi Csoportjával, amelynek vezetőjét, Menyhárt Ágnes tanárnőt, meghívott vendégként körünkben üdvözölhettünk. Gratulálunk és további sok sikert kívánunk a lelkes csapatnak!
Vándor Éva
ÉRTESÍTŐ
7 Budai hírcsokor
A II. kerület vezetése miatt elakadt a budai fonódó-villamoshálózat kialakítása. A kerület a polgármesterrel az élén, olyan feltételeket szabott a fővárosnak, hogy annak teljesítése aránytalanul nagy teherrel járna. Ráadásul az összekötés Duna parti ágához semmiféleképpen nem akartak hozzájárulni. Ezzel a környezetbarát villamosközlekedés fejlesztése és napi több tízezer utas jobb eljutása nem valósulhat meg. Így a tervezett beruházás csaknem 5 milliárd forintos Uniós támogatása is elúszni látszik. A felelős közlekedési szakemberek döntő többsége és a megkérdezett „utca embere is” megdöbbenten fogadta a történteket. Négy a XII. kerületben közlekedő BKV járaton helytörténeti ismereteket lehet olvasni. Az 59-es villamoson, a 90-es és 102-es buszon és a fogaskerekűn a környék nevezetességeivel ismerkedhetnek meg az utasok. A Gyermek- illetve az Úttörővasút összes jelenlegi és valaha közlekedett járművének működő modelljét folyamatosan készíti el a Gyermekvasutasokért Alapítvány modellező szakköre. Jelenleg a vonal első szakaszának a terepasztala is elkészült, amelyen a Széchenyi-hegytől az Előre (Virágvölgy) állomásig terjedő rész fért rá. Tervbe van véve a teljes nyomvonal kicsinyített másának megépítése is. A jelzett turistautak jogi védelmét a nyáron elfogadta a parlament, azonban a négy miniszter által kidolgozandó végrehajtási utasítás még mindig nem készült el. A budai jelzett turistautak általában kevesebb vitát váltanak ki, mint az ország más vidékein lévők, azonban az erdőhasználat tekintetében a jövőben komoly problémák fordulhatnak elő, ezért mindenképpen megnyugtató lenne a helyzet mielőbbi rendezése. Főleg a természetvédelmi hatóságok és a vadásztársaságok gördítenek akadályt egy-egy valóban szükséges új nyomvonal kijelölésébe. Nyolcvan évvel ezelőtt a Kevélynyergi menedékházba új gondnokok érkeztek: a Vándorffy házaspár. Jól fűtött és barátságos helyiségekkel és mindenekelőtt ízletes és olcsó ételekkel várták a betérőket. Jelszavuk az volt, hogy a kispénzű emberek zsebéhez igazítsák az árakat, miközben az adagok a turistaétvágyat is kielégítsék. Alig kerüljön többe egy ebéd, mintha ugyanannyi hideg-élelmet hátizsákban cipelnék fel a kirándulók. Ennek ellenére továbbra is természetes volt, hogy aki akarta, a saját ételét is ehette az ebédlőben. Kertész István
*** Jeles évfordulók 140 éve, 1869. november 12-én Kresz Géza (1846-1901) 23 éves orvos és hat medikus társa formálisan megalakította a Pesti Korcsolyázó Egyletet a Korona Kávéház különtermében és az alapszabályt a minisztériumba felterjesztették. Az egyesület végleges megalapítására 18 résztvevővel 1869. december 2-án Duna-parti Steingassner (1867-től Petőfi) Kávéház kártyatermében került sor. (Kresz Géza később, 1887-ben a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületnek is a megalapítója és igazgatója lett.) 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg jelenlétében nyitották meg a városligeti Jégpályát, és már február 2-án megtartották az első korcsolyaversenyt. A pálya szélén az egyszerű fabódét Kresz testvére tervezte. Az Egyletnek tagja volt József főherceg és családja is. Az 1872-es évben felvették a Budapesti Korcsolyázó Egylet nevet. Első elnökének Andrássy Manó grófot választották meg. A korabeli sajtó szerint a Korcsolyázó Egylet, a „nehéz küzdelmek árán visszaszerzett alkotmány nyomában kélt egyesülési szabadság” egyik korai hajtása, vagyis a kiegyezés egyik első üdítő hatása.
ÉRTESÍTŐ
8
1872-ben már a Vasárnapi Újság arról számolt be, hogy a nők körében teljesen elterjedt a korcsolyasport. Az újságíró szerint ez a mozgásforma könnyű és kellemes időtöltés. Eötvös József báró és leányai is szívesen jártak ki a jégpályára. Az újság arra hívja fel a figyelmet, hogy „A városerdei jeget el ne mulasszák meglátogatni, akár tagjai a Pesti Korcsolya Egyletnek, akár nem.” Miután 1874 telén a faépület leégett, 1875-szeptemberben az új tervezésével Lechner Ödön fiatal építészt (1845-1914) bízták meg, aki három részből álló olaszos barokk stílű épületet tervezett. A részben fa épület középtengelyében a zenekarok számára hangverő épült félboltozatú nyitott loggiával, az épület két szélén tornyokkal. A kivitelező mester Herman Ferenc volt. Az ingoványos tóparti talajon az alapozás nehézségekkel járt. A sportlétesítményt a BKE számára a tó egy részének használatával 1875. december 11-én adták át. 1887-ben Hofhauser Antal tervei szerint elkészült a mesterséges pálya is. (A világon az első műjégpálya Manchesterben épült 1877-ben, mihez képest csak 10 évet késtünk.) 1893. június első napjaiban a millenniumi ünnepségekre készülve kezdődött Francsek Imre (1864-1920), a Fővárosi Közmunka Tanács fiatal mérnöke vezetésével a kibővített építkezés. „Oly erővel folytatták, hogy hat és fél hónap múlva már készen állott, és december 7-én már használatba is vétetett” – írta a korabeli sajtó. Ennek csak a méretei különböztek az eredetitől, mivel a Lechner-féle épületet már igen megkedvelték. Neobarokk jellegű, 120 m hosszú, 10 m magas épület, szélső kupolái 19 m-esek, a középső 26 m, az alagsor 1502 m2, a magasföldszint 1055 m2, az előcsarnok 112 m2-es oszlopos helyiség. Mivel a millenniumra készült, Ferenc József kényelmét is szolgálta, a gépház helyén istálló volt. 1896-ban a Hajózási Osztály kiállításait ebben az épületben rendezték meg. A 19. század elején Witsch Rudolf mérnök alakította ki a tórendszert úgy, hogy a Rákos patak vizét is idevezette. 1908-ban az eredetileg mocsaras tó medrét részben lebetonozták, de továbbra is összeköttetésben volt a patakkal. A medencék feltöltéséhez a városi vízvezetéket is felhasználták. Úgy alakították ki, hogy a keleti részét a korcsolyapálya foglalja el, nyáron pedig az egész tavon csónakázásra legyen lehetőség. A Vasárnapi Újság 1895. február 3-i számában, fennállásának 25. évfordulója alkalmából az új korcsolyacsarnokot Klösz György (1844-1913) fotóival mutatja be. Az újság szerint ez „a főváros legéletrevalóbb egyesülete, mivel a társadalom minden rétege látogatja”. Az első gyorskorcsolya-versenyt a tavon 1871. december 17-én rendezték meg. Később ötletszerűen rendezték műkorcsolya versenyeket. 1880-ban Jungfer Matild és Rohonczy Gedeon táncospár nevét emelték ki az újságok. Eleinte nem voltak kötött versenyszabályok, és főleg az ügyességet értékelték. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) 1892. július 23-án alakult meg 15 képviselővel Hollandiában, Scheveningenben (Hága egyik kerülete). A 15 képviselő Európa számos országából jött, akik magánemberként vagy szövetségeken keresztül képviselték nemzetüket. Az alapító szövetségek (a Holland, a Német-Osztrák, a Nagy-Britanniai Nemzeti Korcsolya Szövetség és a Budapesti Korcsolya Szövetség, valamint a Stockholmi és Gothenbergi Korcsolya Klubok) közt ott találjuk a BKE-t, melyet Stuller László (már 1869-ben a Pesti Szövetség alapító tagja volt) és Földváry Tibor a műkorcsolyázás első nemzetközi szabálykönyvének egyik kidolgozója képviselt. A korabeli híradások szerint a korcsolyaegyletek száma már megközelíti a százat. 1893-ban gr. Csáky Albin közoktatási miniszter elrendelte, hogy az iskolák gondoskodjanak tanulói jégpályákról és az ifjúságot serkentsék a korcsolyázásra. A Magyar Országos Szövetség 1908. december 27-én alakult 8 egylet részvételével. A gyorskorcsolyázást Magyarországra csak 1894-ben hozták be. Külön korcsolya ruhadivat alakult ki, különösen a hölgyek pompáztak ezekben. 100 éve, 1909-ben, a tó természetes jegén mű- és gyorskorcsolya Európa bajnokságot, valamint műkorcsolya–világbajnokságot rendeztek. 1912-ben Bécs után nálunk is tervezték az új műjégpálya megépítését, de a háború miatt ez elmaradt, és csak 1926-ra készültek el. Az 1926. november 23-i városligeti megnyitón Szentgyörgyiné Kronberger Lili asszony, sokszoros világbajnoknővel az élén vették birtokba a műjégpályát. Ott siklott a bécsi Engelmannpálya tervezője és Zsigmondy Géza a BKE igazgatója is. Ezt az 5600 négyzetméteres pályát teljesen hazai cégek építették. Tervezői voltak: Hollerung Gábor, Krencsey Géza, Krempels Béla és Bauer Béla mérnökök. Az 1893-as Francsek-féle téglafalakkal és vakolat architektúrával, eklektikus stílusban épült csarnokot újabb két toldalékszárnnyal bővítették. Déli oldalra a gépházat, az északiba az öltözőket helyezték el. A tómeder alját összesen 62 km hosszú, és 4,2 cm-es átmérőjű gázcsövekkel raktak le, 8-10 cm-es távolságban. Ezekben a csövekben sós víz cirkulált, 7-12 Celsius fokra lehűtve. Bécs után ez volt a második gépi hűtésű műjégpálya Ekkora szerelték fel a pályát megvilágító villamos ívlámpasort is. A korcsolyapálya vízvezetékének vascsöveit, és a kompresszort a Schlick-Nicholson gyár készítette.
ÉRTESÍTŐ
9
Néhány adat a létesítmény történetéből: Az első aranykort, ami 1894-95-től datálódik is Földvári Tibor nevéhez köthetjük. Földvári Tibor (1895-ös Európa bajnokunk) és Szentgyörgyi Imre késztették el a műkorcsolya első nemzetközi szabályzatát, ami a máig érvényes szabályzat alapját képezi. Földvári győzelme Hajós Alfrédnak – saját bevallása szerint – a sportkarrierjére döntő hatással volt. Az első edző az osztrák Frey Lipót, 1898-től pedig Selbert Viktor mester. Műkorcsolya Európa-bajnokságot háromszor, 1895, 1909, 1955, világbajnokságot négyszer 1909, 1929, 1935, 1939-ben, jégkorong Eb-t 1929-ben, gyorskorcsolya Eb-t két alkalommal 1895 és 1909-ben rendeztek a Városligeti Műjégpályán. 1900. januárban Magyarország első gyorskorcsolya bajnoka Péczeli Andor, műkorcsolya bajnoka Wein Árpád. Az egyetlen gyorskorcsolyázó világbajnokunk Pajor Kornél (1949). 1944-ben súlyosan megrongálódott az épület északi szárnya, a helyreállítási terveket Paulheim Ferenc tervei szerint végezték. 1968-ban Hollik István gépészmérnök, a Diósgyőri-Vasgyár hűtőipari osztályvezetője a jégpályát átépítette, a felületét megnövelte. 1997-ben a gépház átalakítására is sor került. Ekkor a csőköteges hőcserélők helyett lemezes hőcserélőket építettek be és a kondenzátorokat is lecserélték új típusúra. A 2003-as felújítási tervek dr. Csury István, a Corvinus Egyetem adjunktusa nevéhez kötődnek. E szerint az új gépházat a Mányi István Építész Stúdió úgy helyezte el, hogy ne zavarja a gyönyörű látványt (jobb oldali szárnyon, részben föld alá került, tetejére pázsitot telepítettek), a működését pedig 2006-ban telepített irányító szoftveren keresztül vezérlik. A pályafelület új kialakításánál a hűtőcső-rendszert speciális télálló polietilén PEX csövekből rakják le 13 ezer m2-es területen. Több mint 150 km hosszúságú csövet építenek be. Ez biztosítja a 3-5 cm-es jégvastagságot. A tó mocsár volt, puha szerkezetű, tőzeges részekkel, ezért kavicságyat helyeznek a talaj kiegyenlítésére, csőalagutat pedig a gépeknek az ellenőrzésére építenek be. A korrozív sólé helyett glikol felhasználását tervezik. Legújabban 2009. június 24-én döntöttek a legutolsó rekonstrukcióról. Ez a Városliget kapuja elnevezésű projekt. Az EU-s támogatással (ez 3,2) együtt 4,7 milliárd Ft-ot fordíthatnak erre. Az átadást 2010-re tervezik. A felújítás során megújul a fogadóépülete, a pálya nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas lesz. Télen egy 180x67 m2-es jégpálya, és egy 60x30 m2-es hokipálya várja majd a látogatókat. Számuk 2012-re a mai 380 ezer 460-500 ezerre is nőhet. 17 ezer m 2 vízfelületen kínál majd szórakozási lehetőséget a vízzel feltölthető tórendszer. Új vízi színpad épül, és a felújított épületben 212 m2-es turisztikai és kulturális központot is kialakítanak. A városligeti tavon átvezető gyönyörű neobarokk híd – ahonnan a ligetre, a tóra festői kilátás nyílik, és a korcsolyázókat is remekül lehet nézni – a millenniumi ünnepségekre készült el, Korb és Giergl építészpáros terve szerint, a vasbeton hídszerkezet Zielinsky Szilárd remeke. A kivitel a Schlick Rt. munkája. Műemlékjegyzékbe való felvételét, a történetének megírásával, 2006-ban javasoltam. A Városligeti Műjégpálya, amely 2004. november 12-től műemlék védelem alatt áll, a világ egyik legnagyobb, legrégebben működő ilyen célú sport létesítménye. Ma a területe 12 ezer négyzetméter és 7000 főt képes befogadni. 105 napig edzenek és versenyezhetnek a ligetben. dr. Horváth Péterné
***
ÉRTESÍTŐ
10
Alábbiakban Dr. Del Medico Imre levelét adjuk közre, mely a 2009. novemberi Értesítőben megjelent „Jeles évfordulók” cikkre reflektál Tisztelt Szerkesztőség! Horváth Péterné a budapesti pályaudvarokkal foglalkozó érdekes és élvezetes cikkében (Értesítő 2009. november) azt írja, hogy a MÁV 1891. évi döntése értelmében a Bécsbe és Párizsba irányuló vonatokat a Nyugati pályaudvarról indították. Vagyis a pályaudvar neve egybeesett az onnan induló vonatok irányával. A XXI. századi olvasó felteheti a kérdést: mi az oka annak, hogy sok évtized óta a nyugatra menő vonatok mégis a Keleti pályaudvarról indulnak? A kérdésre a választ a történelemben kell keresni. 1920-ig a bécsi gyorsok a Vác-Érsekújvár-Pozsony vonalon közlekedtek. Határállomáson nem kellett vesztegelni – a monarchia idején az osztrák-magyar határ spirituális volt. A trianoni béke folyományaként a vonalat, ami egyébként kb. 25 kilométerrel rövidebb a Győr-Hegyeshalom-Bécs vonalnál, két határállomás is terheli: a magyar-szlovák Szobnál és a szlovák-osztrák Pozsony után. A hegyeshalmi vonalat azonban csak az osztrákmagyar határ vágja el. Ám nemcsak forgalmi, hanem más szempontok is a vonal áthelyezése mellett szóltak. A Csehszlovákián, majd Szlovákián áthaladó bécsi vonat utasainak összetétele, az egyes utasok személye óhatatlanul ismertté vált a csehszlovák hatóságok számára. Ez pedig nem minden esetben volt közömbös a magyar politikai és gazdasági érdekek tekintetében. Ne felejtsük el: a légiközlekedés csak jóval a II. világháború után vált általánossá. Szívélyes üdvözlettel: Dr. Del Medico Imre
*** Bemutatunk egy XV. kerületi civil kezdeményezést: Karácsonyfa, na de milyen? A karácsonyi lázas készülődés egyik legfontosabb eleme a család karácsonyfájának kiválasztása. Vágott vagy gyökeres legyen? Az elmúlt években egyre több helyen találkoztunk ezzel a két lehetőséggel, és szerencsére egyre többen választják a környezetbarát megoldást. (www.viragosmagyarorszag.hu) A Károly Róbert Kereskedelmi Szakközépiskola munkatársai és diákjai fenyőbarát mozgalmat indítanak. A mozgalom célja, hogy minél többen váljanak környezettudatos vásárlóvá és karácsonyfának gyökeres fenyőt vásároljanak. Felméréseink alapján többen választanák ezt a megoldást, amennyiben lenne módjuk ünnepek után a növény elhelyezésére, kiültetésére. Ennek a lehetőségét szeretnénk megteremteni a FENYŐBARÁT MOZGALOM elindításával.
Kérjük, csatlakozzon hozzánk Ön is! Vásároljon karácsonyra gyökeres fenyőt és akinek körülményei engedik váljon befogadó társunkká! Ünnepek után, a hozzánk eljuttatott gyökeres fenyők számára februári kiültetésükig megfelelő helyet, és ápolást biztosítunk iskolánkban, illetve befogadótársainknál. A csatlakozók listáját iskolánk hirdetőtábláján és honlapján megjelentetjük (www.karolyrobertiskola.hu). Jelentkezésüket várjuk személyesen iskolánk titkárságán (1151. Sződliget u. 24-30), illetve a 306-5669-es telefonszámon, vagy a
[email protected] e-mail címen. Szervezők: Kudett Magdolna, Koncz Enikő, Reis Brigitta, Baranyai Katalin, Fehérvári Pálma, Gruber Vivien, Kovács Jenifer, Kovács Kitty, Maros Krisztina, Seres Tamás, Szima Roland, Tihanyi Cintia, Zima Nikolett Egyesületünk befogadóként is bejelentkezett a programhoz.
Arlett Annamária
ÉRTESÍTŐ
11
Emlékkő-avatás az egykori Pestújhelyen, a mai Újpalotán 2009. november 1-én, Mindenszentek napján jelentős eseményre került sor a volt pestújhelyi temető helyén, az újpalotai Hartyán közben. A XV. kerület két városrészének, a százéves Pestújhely és a 40 éves Újpalota ünnepi évének fontos mérföldköve volt az esemény. A pestújhelyiek emlékezetében ma is él a temetőjük, ahol halottaik nyugodtak, az újpalotaiak pedig tisztában vannak ezzel és kegyelettel őrzik a hely emlékét. A pestújhelyiek elfogadják, hogy egykori temetőjük helyén ma már egy új városrész házai állnak, a főváros más részeiből és vidékről idetelepült lakókkal. Az emlékkő, melynek kőbe vésett felirata: MEMENTO 1909–1969–2009 örökre emlékeztetni fogja az odalátogatókat és arra járókat az elmúlásra és az újjászületésre is.
Berend Miklós
*** Értékeink Budapesten Kiállítás a Várnegyedben November 17-én kiállítás nyílt a Várnegyed Galériában a fenti címen. A megnyitó üdvözlő szavak után az I. kerület polgármestere, Nagy Gábor Tamás köszöntötte a megjelenteket. „Ünnepelünk ma: Budapest születésnapját, a 136-ikat” – mondotta. Beszélt az elért eredményekről, de felhívta a figyelmet a kerületben – mely kiemelt helyet foglal el Budapest összképének alakításában – megoldatlan projektekre, mint például a Várbazár, a Szt. György tér, a volt Honvédelmi Minisztérium stb. A következő beszédet Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke tartotta. Azzal kezdte, hogy Budapest születésnapja az elmúlt évtizedekben február 13-a volt. Ő javasolta, hogy ezentúl november 17-én ünnepeljenek, amikor 1873-ban tartották az első közgyűlésüket a három város – Pest, Buda, Óbuda – küldöttei és kimondták Budapest főváros megalakulását. Ezentúl ez Budapest születésnapja. A kiállításon az Europa Nostra díjas alkotások: Ferihegy I. terminál, a Vidámparki körhinta, a New York kávéház, az Állat- és Növénykert Elefántháza, az Kodály körönd épületeinek felújítási tervei, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főépülete (Wenckheim palota), az Új Színház, a Millenáris Park. Szép eredményekről, a „példa erejéről” tanúskodnak. Felhívta azonban a figyelmet, hogy folytatni kell a munkát, mert például a Vidámparki körhinta épületének teteje beázik. A nagyteremben lévő kiállítás mellett a kamara teremben a kerület látványosságainak fotói voltak láthatók művészi kivitelben. Ez a kiállítás is hozzájárult Budapest születésnapi eseménysorozatához, melynek fényét a szó szoros értelmében emelte az Erzsébet híd nemzeti színekben való kivilágítása, melyre most került sor először. A kiállítás helye: a Várnegyed Galéria (I. ker. Batthyány u. 67.); látogatható: 2009. december 4-ig, keddszombat 11-18 óráig. Telefon: 214-4450 Berend Miklós Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a magyarországi, illetve külön a budapesti Europa Nostra díjjal kitüntetett épületekről szóló kiadványaink egyesületünk székhelyén megvásárolhatók!
***
ÉRTESÍTŐ
12
UTAZÁSI AJÁNLATOK
Neoline Utazási Iroda „Kalandozás” 1088 Budapest, Szentkirályi u. 5. Tel.: 318-8064, fax: 317-1056, e-mail:
[email protected]
Eng.sz.: U-714/2006. www.kalandozastravel.hu
december 04-06. 05. 05-06. 06. 11-13. 12. 12. 12. 19. 19-20. 20. 29-02. 31. 31.
Advent Prágában Advent Melkben és Wachauban Advent Bécsben esti és éjjeli hangulatban Mikulás Nagykarácsonyban Advent Steyrben. Linzben és Česky Krumlovban Advent Kassán Advent Ruszton és Kismartonban Budapesti séták – Esti városnézés Advent Pozsonyban Advent Bécsben – 2 nap Évadzáró kirándulás Szegeden Szilveszter Erdélyben Az Újév első csókja Velencében Szilveszteri Bál
26.900,6.490,5.890,4.990,34.490,6.190,5.290,1.500,5.290,16.900,5.990,44.900,16.900,13.990,-
január 04-06. 09. 09. 09. 10. 14. 16. 16. 16. 17. 23. 23. 23. 24. 24. 30. 30. 30. 31.
Téli hagyományok Salzkammergutban Budapesti séták – Sziklakórház Bécs – Korcsolyázás a Városháza előtt Ausztria sielős – Stuhleck-Mürzzuschlag Budapesti séták – Szemlőhegyi barlang Bécs – Hundertwasser házak Budapesti séták – Földtani Intézet Budapesti séták – Róth Miksa, Szent Erzsébet templom Bál – Pótszilveszter Téli hangulat a Mátrában Budapesti séták – Maffia múzeum Bécs – A Stephansdom, téli vásár Donovaly Budapesti séták – Pálvölgyi cseppkőbarlang Budapesti séták – Álomautók kiállítása Semmering téli varázsa Budapesti séták – Láthatatlan kiállítás Barangolás a Pilisben – A pálosok szülőföldjén Budapesti séták – Parlament és a Néprajzi Múzeum
35.900,450,5.290,6.390,450,5.290,450,450,3.300,2.990,450,5.290,5.990,450,450,6.290,450,2.990,450,-
A BVE havonta megjelenő bulletinje
Az Értesítő kiadását a Fővárosi Önkormányzat támogatja.
Telefon, fax: 321-1696 OTP 11705008-20092737-00000000 e-mail:
[email protected] honlap: www.varosvedo.hu Szerkesztői munka: Hegedűs Attila András
Adószám: 19729224-1-41 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14-16. A kiadásért felelős: Götz Eszter