A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT 2006 IDÕSZAKI LAPJA
Ady Endre:
A Május: szabad
Május beszél és nekünk most amit mond, Rendõrileg ím, meg nem tiltható: Virágozz fa és nöjj hegynyire kis domb S dolgok, ti, igazságot tegyetek.
Örüljön ma minden bilincses többi, Van még, aki magyar földön szabad, Mert a Tavaszt nem tudták megkötözni S május mégis ír, izgat, beszél.
Szabad Május szabad és szánt tömegje, Virágok alatt csókolózzatok, Reátok vár ez ország Hiszekegyje, Szabadítsatok és bölcsen higyjetek.
A Május ír, “Itt nyugszik”-ját most írja Sírjukra tán, kik oly bizakodók, Erre a legutálatosabb sírra, Kit õrizni nem akad porkoláb.
Bölcsen higyjetek, de kemény ököllel S tömlöcök mellett úti kõtörõk, Úgy törjetek, hogy aki követ tördel, Törhet gonosz fejet és korszakot.
A Május izgat csupa verõfénnyel S úgy ágyazza, készíti a Jövõt, Száz hazugság száz hazug törvénnyel Hogy utána hasztalan jöhet.
Örüljön ma minden bilincses többi, Van még, aki magyar földön szabad, Mert a Tavaszt nem tudták megkötözni S a Május mégis ír, izgat, beszél.
Május üzenete Május elseje több mint száz éve a munkásság, a tõke igája alól felszabadulni akaró proletariátus ünnepe, és az ma is. Mit üzen nekünk ma Május? A munkásokon a mai világban is a tõke uralkodik. Sem a “modernizáció”, sem a “szociális piacgazdaság”, sem a "jóléti állam" nem szüntette meg a munka kizsákmányolását a tõke által. Nincs “jó” kapitalizmus. A tõkés társadalom ma is “tõke és bérmunka ellentétében mozog”. A munkásosztály összetétele korunkban sok tekintetben megváltozott. A fejlett országokban csökkent a hagyományos ipari munkások aránya, növekedett a szolgáltató ágazatokban dolgozók, a szellemi munkát végzõk száma. A munkásosztály ma már nem azonosítható a “kalapácsos emberrel”. A munkásosztály azonban nem tûnt el, és kizsákmányoltsága sem szûnt meg. A nincstelen bérmunkások osztályának határai kitágultak. A tõkés termelési mód újabb és újabb rétegeket “proletarizál” és változtat bérmunkássá. Ahogy a Kommunista Kiáltvány írta: “Fizetett bérmunkásává változtatta az orvost, jogászt, papot, költõt, a tudomány emberét.” A kapitalizmusban a fizikai és szellemi bérmunkások, “akik darabonként kénytelenek eladni magukat, éppen olyan áruk, mint minden egyéb kereskedelmi cikk, s ezért éppúgy ki vannak téve a konkurencia minden viszontagságának, a piac minden ingadozásának.” Ez egyfelõl a fejlett országokban növeli a munkanélküliséget, másfelõl a a fejlõdõ országokban új, többszörösen
I. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. MÁJUS 1.
kizsákmányolt munkásrétegeket hoz létre. Tõke és munka ellentéte egyre inkább inkább világméretûvé válik. Az egyik oldalon egy maroknyi csoport birtokolja az anyagi javak nagy többségét, élvezi a civilizáció gyümölcseit, a másik oldalon a dolgozók többségének osztályrésze a kiszolgáltatottság és elszegényedés, létbizonytalanság és munkanélküliség. A világon ma leggazdagabb 500 ember jövedelme meghaladja a legszegényebb 416 millió jövedelmét. Földünk lakóinak 40 százaléka kevesebb mint napi két dollárból él. Ma is érvényes a Nemzetközi Munkásszövetség alapszabályának indító mondata: “a munkásosztály felszabadítását magának a munkásosztálynak kell kiharcolnia”. Az elmúlt idõszakban különbözõ okok miatt a munkásosztály szervezettsége és szolidaritása nemzetközileg és hazánkban is meggyengült. A szakszervezetek taglétszáma visszaesett, a munkáspártok politikai befolyása csökkent. Ezzel növekedett a munkásosztály gazdasági és politikai kiszolgáltatottsága a tökének. “Ügyünk, úgy tetszik, tönkre ment” − kesereg versében a költõ Baranyi Ferenc. “Ez a mostani Május zászlajától megfosztott zászlórúd” − panaszkodik Györe Imre. Hittel vallják azonban, “sokáig nem lehet virágtalan a május”, “a szögfejek alatt égnek a zászló foszlányai… s lesznek zászlók, zászlók, zászlók, vörösek, s lobognak a rúdon a szélben”. Május, Juhász Gyula szavaival, ma is a “piros remény” ünnepe: “Most jön a május. Én szegény szívem, ki mindig múltak májusába szálltál emlékezõn, borúsan és híven, hidd el nincs szebb
A TARTALOMBÓL Féléves a Munkáspárt 2006 Milyen párt akarunk lenni?
2. oldal
A kormány élõ baloldali lelkiismerete Interjú Fratanolo Jánossal
3. oldal
Nyitottak vagyunk a párbeszédre A Központi Bizottság határozata 4. oldal
A munkásosztály ünnepe Május elseje egykor és ma
5. oldal
Munkásmozgalom és marxizmus
Mozgalom és elmélet
6−7. oldal
Választás után
8. oldal
jövendõk májusánál.” Május azt üzeni, a Tavaszt ma sem tudják megkötözni, “a Május mégis ír, izgat, beszél”. A tõkés társadalomban a munkásoknak csak annyi joguk van, amennyit maguknak kiharcolnak. Az európai munkások Brüsszelben és Strassbourgban százezres tömegtüntetésekkel akadályozták meg a munkásellenes Bolkestein-direktíva bevezetését. Franciaországban milliós tüntetés és általános sztrájk hiúsította meg az elõször munkába álló fiatalokat hátrányosan megkülönböztetõ törvény bevezetését. A Suzuki gyár dolgozói a multinacinális cég vezetésével szemben kiharcolták a szakszervezeti szervezkedés szabadságát. A legutóbbi parlamenti választáson a lenézett “panelprolik” szavazataikkal megakadályozták, hogy a jobboldal hatalomra kerüljön. “Aki követ tördel, törhet gonosz fejet és korszakot”. W. Á.
2 TÁMPONT
I. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. MÁJUS 1.
Féléves a Magyarországi Munkáspárt 2006 Fél év telt el a Magyarországi Munkáspárt 2006 megalakulása óta. Ez idõ alatt talpra állította alapszervezeteit, demokratikusan megválasztotta vezetõ testületeit, elindult a parlamenti választáson. Rövid idõ alatt gyökeret eresztett. Az eltelt idõ ahhoz azonban kevés volt, hogy szélesebb körben is megismerkedjenek céljaival és törekvéseivel, programjával és politikájával. A sajtó és média nemigen vett tudomást az új pártról. Dokumentumai és állásfoglalásai sokáig csak az általa kiadott belsõ terjesztésû Hírlevélben, Kongresszusi Híradóban jelentek meg, ami a szélesebb közvéleményhez nem jutott el. Február elejétõl jelenik meg, ekkor is kis példányszámban, a TÁMPONT. Itt az idõ, hogy pártunkat a szélesebb közvéleménynek is bemutassuk, hogy az újságolvasók elsõ kézbõl hiteles információt kapjanak pártunkról. Alakuló kongresszus A Magyarországi Munkáspárt 2006-ot azok a kommunisták alakították meg, akik a régi Munkáspártban már hosszabb ideje bírálták a vezetés antidemokratikus módszereit, az elnök elvtelen, szubjektivista politikáját, követelték a szervezeti szabályzat betartását, a 21. kongresszus szabályos összehívását. A vezetés a bírálatra fenyegetõzésekkel és törvénytelen kizárásokkal válaszolt. A pártkongresszust küldöttek választása nélkül hívták össze. A kongresszus összehívásának ezt a módját a bíróság törvénytelennek mondta ki, elrendelte a kongresszus szabályos, taglétszámarányos küldöttválasztással történõ összehívását, s megsemmisítette a törvénytelen kizárásokat. A kongresszus szabályos összehívására a párt tagjai Elõkészítõ Bizottságot alakítottak. A vezetés továbbra is vonakodott a kongresszus szabályos összehívásától, az azt követelõket “pártellenzéknek” kiáltotta ki és tömeges kizárásukra adott utasítást. A szervezeti szabályzat betartása helyett olyan változtatásokat terveztek, amelyek legitimálták volna a törvénytelen kizárásokat. Ilyen elõzmények után ült össze az Elõkészítõ Bizottság által összehívott 21. kongresszus. A kongresszuson 16 megyébõl és Budapestrõl, 100 alapszervezet képviseletében, 2321 párttag által létszámarányosan megválasztott 192 küldött vett részt. A kongresszus elhatározta, hogy a Munkáspártot Magyarországi Munkáspárt 2006 névvel, a tagság demokratikus pártjaként szervezi újjá. A kollektív vezetés megerõsítése és a párton belüli demokrácia érvényesítése érdekében részlegesen módosította a párt szervezeti szabályzatát. A módosított szervezeti szabályzat alapján megválasztotta a párt vezetõ testületeit. A
kongresszus határozata alapján a pártot új nevén az illetékes bíróság hivatalosan regisztrálta A pártszakadást nem mi váltottuk ki. Meggyõzõdésünk, hogy a magyarországi munkásmozgalom megerõsödésének, jövõjének alapvetõ feltétele az összefogás, egy egységes és erõs munkáspárt létrehozása. A Munkáspárt 2006 ennek érdekében minden szinten kész a párbeszédre. Kész tárgyalni az újraegyesítésrõl, ahogy és amikor erre a szándék a másik oldalon is létrejön. Milyen párt akarunk lenni? A kongresszuson elfogadott határozat kimondta: “olyan pártot akarunk, − amely marxi−lenini elvekre épül, állandó feladatának tekinti a marxista elméleti munkát, kiemelt figyelmet fordít politikájának marxista elméleti megalapozására, tagjainak marxista képzésére; − amely szemben áll a tõkés kizsákmányolással, történelmi céljának a szocializmust tekinti, a dolgozók érdekeiért a tõkés viszonyok között is harcol, szolidáris a dolgozók érdekvédelmi harcával, azt segíti és támogatja; − amely bírálja a mindenkori polgári kormányt, annak minden formáját, de elhatárolódik a jobboldali populizmustól, a jobboldali, szélsõjobboldali törekvésekkel és tendenciákkal szemben védelmezi a szociális és demokratikus vívmányokat, harcol a dolgozók érdekeit és jogait súlyosan fenyegetõ jobboldali−szélsõjobboldali veszély ellen; − amely demokratikusan épül fel és mûködik, komolyan veszi és betartja saját szervezeti szabályzatát, nem egyszemélyes elnöki vezér-párt, hanem a tagság pártja, demokratikusan választott kollektív vezetéssel, melyben nincsenek bírálhatatlan vezetõk; − amely nem egyedül akarja elérni céljait, hanem együtt a széles tömegekkel, megnyerve azok bizalmát és támogatását, szövetségben a társadalom haladó demokratikus erõivel.” Tudtuk, és tudjuk, nagyon sok és szívós munkára lesz szükség ahhoz, hogy pártunk mindenben olyanná váljon amilyennek szeretnénk. A párt csak gyakorlatban, harc közben, csatákban kovácsolódik össze és erõsödik meg. A Munkáspárt 2006 elindult ezen az úton. Tapasztalatok és új feladatok A választás elõtti hónapokban, a párt újjászervezésével egyidejûleg, erõnket és figyelmünket elsõsorban a választási munkára kellett fordítanunk. Egyenlõtlen feltételekkel, anyagi eszközök, infrastruktúra, apparátus nélkül kel-
lett indulnunk a választáson. A fõ célunk az volt, hogy megmutassuk magunkat, népszerûsítsük politikai céljainkat. Megfogalmaztuk és közzétettük választási programunkat. Több választókerületben jelölteket állítottunk. A nagy pártok szervezett, és sok tekintetben erõszakos kopogtatócédula-gyûjtésével azonban nem tudtuk felvenni a versenyt. Másoktól eltérõen idegen segítséget nem vettünk igénybe. Amikor politikai zsarolás céljával ilyen javaslatokkal megkerestek bennünket, azokat visszautasítottuk és lelepleztük. Lelepleztük és visszavertük a hazai és a nemzetközi jobboldal antikommunista támadásait. Elsõként emeltük fel szavunkat Ságvári Endre és a magyar antifasiszta ellenállás emlékének meggyalázása ellen. Bebizonyosodott, ma már nem lehet elhallgatni bennünket. Ma már többen ismernek bennünket mint egy-két hónappal ezelõtt. A választási kampány megmutatta a “fehér foltokat”, felszínre hozta gyengeségeinket is. A választás után, elõre tekintve, új feladatokra készülünk. Folytatjuk a párt újjászervezését. Készülünk az õszi önkormányzati választásokra. Összegezzük és felhasználjuk a parlamenti választás során szerzett tapasztalatokat. Erõsítjük és fejlesztjük a politikai tömegmunkánkat. Elmélyítjük és kiszélesítjük kapcsolatainkat és együttmûködésünket a dolgozói érdekvédelmi szervezetekkel és a baloldali civil szervezetekkel. Megszervezzük az elméleti munkát és a marxista oktatást. Pártunk kommunisták önkéntes szövetsége a dolgozó osztályok szolgálatára. Munkánkat szervezettebbé és tudatosabbá kívánjuk tenni. Ehhez mindenekelõtt a párt tagjainak tevékeny részvételére számítunk. A párt ereje elsõsorban tagjainak aktivitásában, odaadó munkájában rejlik. Minden kommunistát, aki kész részt venni a közös munkában, várunk soraiba. Kérjük azokat, akik nem tagjai a pártnak, de egyetértenek céljaival, támogassák pártunkat, segítsék munkáját. Megjelenik a párt idõszaki lapja, a TÁMPONT, amely támpontul szolgál a politikai tájékozódáshoz, pártunk programjának, politikájának megismeréséhez, feladataink átgondolásához és megvitatásához. Politikai lap rendszeres kiadása és terjesztése komoly munkáspárt mûködésének elengedhetetlen feltétele. Fontos eszköze eszméink terjesztésének, tagjaink politikai nevelésének, szövetségesek toborzásának. A munkásmozgalomban régi tapasztalat és igazság, hogy a lap nemcsak kollektív agitátor és propagandista, hanem kollektív szervezõ is. A lap segítségével alakul ki a párt állandó szervezete. Így válik korszerû párttá a Magyarországi Munkáspárt 2006. Megújuló, korszerû kommunista párttal a dolgozók demokratikus és szociális jogaiért, a kizsákmányoló tõkés rendszer ellen, a jövõ szocializmusáért!
I. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. MÁJUS 1.
TÁMPONT 3
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
“Legyünk a kormány élõ baloldali lelkiismerete” − Interjú Fratanolo Jánossal, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökével − Fratanolo János 1952-ben született Pécsen. Huszonkét éven át a Mecseki Szénbányák bányaüzemében vájárként, majd bányalakatos csoportvezetõként dolgozott. A szénbányák bezárása után bányásznyugdíjas. A MSZMP-be 1977-ben lépett be. Aktívan részt vett a párt újjászervezésében. 1995-tõl a párt Baranya megyei elnöke, 2002 és 2005 között az országos elnökség tagja volt. A Magyarországi Munkáspárt 2006 alakuló kongresszusán a párt elnökévé választották.
− Hogyan választották meg a Munkáspárt 2006 elnökének? Mivel jár ennek a funkciönak a betöltése? Fratanolo János: − Az alakuló kongresszus választott meg a párt elnökének. Elõtte a Munkáspárt Baranya megyei elnöke és az országos elnökség tagja voltam. Megválasztásomban valószínûleg szerepet játszott az is, hogy a Baranya megyei pártszervezetek az elsõk között léptek fel a párt demokratikus megújulásáért és követelték a törvényes 21. kongresszus szabályos összehívását. Eredetileg a párton belül, a párt egységét megõrizve szerettük volna megoldani a vezetésben jelentkezõ problémákat. Meghívtuk Pécsre a párt elnökét és alelnökét, hogy fejtsék ki nézeteiket, és azokat demokratikus módon vitassuk meg. Felszólítottuk õket, hogy együttmûködési készségüket kézfogással pecsételjék meg. Az elnök ezt azonban durván elutasította. Mindenkit, aki bírálni merészelte, üldözni kezdett, és hamis vádakkal megpróbált kirekeszteni a pártból. Nyilvánvalóvá vált, hogy a párt megújulása és a problémák megoldása vele nem lehetséges. Elkerülhetetlenné vált a szakadás. Ilyen elõzmények után került sor a Magyarországi Munkáspárt 2006 alakuló kongresszusára. A kongresszus elsõ lépése az volt, hogy a szervezeti szabályzat módosításával demokratikusan választotta meg a párt elnökét, alelnökeit és az elnökség tagjait. Az elnök tehát nem a többiek felett álló vezetõ, hanem egy demokratikusan választott kollektív vezetõ testület egyik tagja. Az elnöki tisztség természetesen nagy felelõséggel jár, be-
töltése nehéz feladat. Technikailag sem könnyû vidékrõl vezetni egy országos pártot. Ebben segítségemre vannak vezetõtársaim és a budapesti elvtársak. Mobil telefonnal és e-mail segítségével állandó kapcsolatban vagyunk egymással. Sokat kell utazni. Az elmúlt félévben Pécs és Budapest között gépkocsival több ezer kilométert tettem meg. De a megyéket is látogatom Nyíregyházától Gyõrig, Egertõl Kaposvárig. Az országos Elnökség és a Központi Bizottság rövid idõ alatt igazi csapattá kovácsolódott össze. − Milyen körülmények között indult a Munkáspárt 2006 az idei országgyûlési választáson? Mennyire volt felkészülve a választáson történõ elindulásra? Fratanolo János: − Elindulásunkat a parlamenti választáson még az alakuló kongresszuson elhatároztuk. Azonnal kozzákezdtünk választási programunk kidolgozásához. Ennek középpontjában a dolgozó ember állt. Olyan gazdaságpolitikát sürgettünk, amely visszaszorítja a munkanélküliséget. Támogattuk a munkahelyek védelmét és új munkahelyek létrehozását. Magasabb béreket, jobb munka- és életkörülményeket követeltünk a dolgozók számára. Tiltakoztunk a szakszervezetek mûködésének akadályozása és korlátozása ellen. harcolunk a szegénység ellen. Mindenben a dolgozók érdekeit képviseljük és védelmezzük. A tõkés társadalomban a dolgozóknak csak annyi a joguk, amennyit õk maguk kiharcolnak. Ez a mi választási programunk, s ezért harcolunk a választás után is. Annak ellenére, hogy volt jó
választási programunk, világos taktikai elképzelésünk a parlamenti választás tétjérõl, a választási kampányon megkésve és sok tekintetben felkészületlenül startoltunk. A párt hivatalos bejegyzése elhúzódott. Az ajánlószelvények gyûjtésében fáziskésésben voltunk. Az ajánlószelvények gyûjtésére a párt tagjait nem tudtuk eléggé mozgósítani. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem sikerült országos listát állítani, amit magam is kudarcként éltem át. A választás korai idõpontra történt kiírása miatt lerövidült a felkészülési idõnk. A pártszervezés is sok energiát vont el a választási munkától. Komoly erõfeszítéseket követelt, hogy rövid idõ alatt elegendõ számú és megfelelõ felkészültségû képviselõjelöltet állítsunk ki. − Hogyan értékeli a választást? Mennyire elégedett pártja választási szereplésével? Fratanolo János: − Ha országosan értékelhetõ eredményt nem is értünk el, összességében mégis elégedett vagyok választási szereplésünkkel. Megmutattuk magunkat és ismertebbé váltunk. Jó oldalon vettünk részt a választási küzdelemben. Hozzájárultunk ahhoz, hogy megakadályozzuk a jobboldal gyõzelmét és hatalomra kerülését. Az egyenlõtlen feltételek és nehézségek ellenére jól vettük az akadályt. Az önkritikus értékelést azonban mindenképpen el kell végeznünk, a tapasztalatokból és tanulságokból már az õszi önkormányzati választásokon tanulnunk kell. − Milyen közvetlen feladatok állnak a párt elõtt? Fratanolo János: − Azonnal hozzá kell látnunk a párt szervezeti megerõsítésének. A párt olajozott mûködését elõsegítõ szervezeti döntéseket kell hoznunk. Fel kell készülnünk az õszi önkormányzati választásra. Meg kell erõsítenünk a párt idõszaki lapjának, a TÁMPONTnak a helyzetét, meg kell szervezni terjesztését, hogy a lap
szimpatizánsainkhoz is eljusson. Érvényt szerezve annak az elvnek, hogy a lap kollektív agitátor, kollektív propagandista és kollektív szervezõ. Fel kell venni a kapcsolatot a baloldali szervezetekkel, baloldali személyiségekkel, el kell kezdeni velük a párbeszédet, közös programok kialakítását. A kapcsolatok ápolására és fejlesztésére törekszünk a “Thürmer-féle” Munkáspártban található elvtársainkkal, annak megtévesztett tagjaival. Segíteni kell, hogy megtalálják hozzánk az utat. Törekednünk kell tevékenységünk ideológiai megalapozására. Eddigi tevékenységünk sok tekintetben “ad hoc” jellegû volt. Átmenetileg ez érthetõ és elkerülhetetlen volt. Arra kell törekednünk, hogy tevékenységünk a jövõben tervszerûbb és tudatosabb legyen. − Milyen lesz a párt politikai szerepe az új kormány megalakulása után? Fratanolo János: − A választáson nemet mondtunk a jobboldali kormányváltásra, nemet mondtunk a “kétpárti” parlamentre. Mi nem vagyunk parlamenti párt, nem veszünk részt a kormánykoalícióban. Azt szeretnénk, hogy az országnak baloldali kormánya legyen, amely választási ígéreteit betartja és megvalósítja. A kormány élõ baloldali lelkiismerete leszünk, amely õrködik a dolgozók érdekeinek védelmén, a választási ígéretek betartásán, erre emlékezteti a kormánypártokat, ha szükséges, bírálattal is.
4 TÁMPONT
I. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. MÁJUS 1. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
NYITOTTAK VAGYUNK A PÁRBESZÉDRE A Központi Bizottság határozata A Munkáspárt 2006 Központi Bizottsága április 15-én ülést tartott, a választások elsõ fordulója után értékelte a belpolitikai helyzetet, foglalkozott pártunk és a Thürmer Gyula által vezetett párt helyzetével, valamint pártunk feladataival. 1. A Munkáspárt 2006 az ismert körülmények folytán késve és hátrányos helyzetben indult ezen a választáson. A részvétel mégis helyes volt, mert segítette, hogy ismertebbé váljunk, elõkészítsük az õszi önkormányzati választásokon való eredményesebb szereplésünket, és erõsítsük szervezeteinket. A kampány során több új szervezet jött létre. A Központi Bizottság köszönetet mond mindazoknak, akik a kedvezõtlen feltételek között is vállalták a jelöltséget, hét jelöltünknek, akiknek sikerült az induláshoz szükséges ajánlószelvényeket összegyûjteni, és mindazoknak, akik aktívan részt vettek a kampányban. Helyes volt az a határozatunk, amellyel a baloldal sikeres szerepléséhez szükséges megállapodásokat a megyei és helyi szervezetek hatáskörébe utaltuk. Megyei és helyi szervezeteink jó döntéseket hoztak. 2. Az elõzetes eredmények szerint az elsõ fordulót a listás szavazatok és a már bejutott országgyûlési képviselõk számában az MSZP nyerte meg. A kormánykoalíció másik pártja, az SZDSZ is bejutott az országgyûlésbe és több szavazatot kapott, mint négy évvel ezelõtt. Az elõrejelzéseknél jobb eredményt ért el és átlépte a parlamentbe jutás küszöbét a jobboldali konzervatív beállítottságú MDF. Az MDF bírálta a Fidesz választási kampányát és alapvetõ politikai feltételekhez kötötte a Fidesz támogatását a második fordulóban. A Fidesz veresége és az MDF térnyerése elõrevetíti, hogy a következõ években a jobboldalon jelentõs átcsoportosulás mehet végbe. Az SZDSZ és az MDF programjában a liberális gazdaságpolitika egyaránt nagy súllyal szerepel, befolyásuk a jövõ parlamentjében feltehetõleg erõsödni fog. Fokozott felelõsség hárul a Munkáspárt 2006-ra, hogy védje és erõsítse a szociális politika társadalmi bázisát. 3. Az elsõ fordulón nem dõlt el véglegesen a bal és a jobboldal közötti küzdelem. A második fordulóban tovább kell gyengíteni a Fideszt, és meg kell erõsíteni a baloldal sikerét. A KB felkéri a megyei és helyi szervezeteket, hogy segítsék megértetni a lakosság széles rétegeivel a második forduló tétjét, hogy minél többen vegyenek részt a szavazáson és támogassák a
baloldali jelölteket. 4. A választások kimenetele bebizonyította, hogy végleg eljárt az idõ Thürmer Gyula politikája felett. A jobboldal felé nyitott, az újfasiszta veszélyt tagadó, a Fidesszel cinkosan összejátszó politikától idõben el kellett határolódni. Nevetséges, de egyben tragikus, hogy pártja kudarcáért nem érzi felelõsségét, a párttagságot, a munkás embereket meri okolni, amiért nem támogatták a választáson. A tagság döntõ többsége, mint ez az adatokból kiderül, részt vett a szavazáson és a Fidesz ellen szavazott. Nekik volt igazuk, ez felel meg a kommunista politikának a jelen idõszakban. 5. A TÁMPONT jól segítette a párttagság és a hozzánk közel állók tájékozódását és mozgósítását már eddig is. Most, amikor megszûnik A Szabadság újság, a TÁMPONTnak kell helyébe lépnie és gondoskodni tagságunk tájékoztatásáról, és egyúttal az olvasókör szélesítésérõl. A Központi Bizottság kiemelten fontos feladatként határozza meg a pártlap kiadását és terjesztését, amely egyik alapja lehet a párt újjászervezésének. Kérjük, hogy megyei és helyi szervezeteink, erejükhöz képest szervezzék meg a lap terjesztésének és a lap levelezõinek hálózatát, biztosítsák anyagi támogatását. 6. A Központi Bizottság céljának tartja a két párt egyesítését és kész errõl tárgyalni, ahogy és amikor a másik oldalon létrejön erre a szándék. A pártszakadást nem mi váltottuk ki, a törvénytelen kizárások és kirekesztések ellenére még az alakuló kongresszusunk elõtti utolsó hetekben is kifejeztük készségünket az együttmûködésre a választások után tartandó törvényes kongresszusig. Meggyõzõdésünk, hogy a magyarországi munkásmozgalom megerõsödésének, jövõjének alapvetõ feltétele az összefogás, egy egységes és erõs munkáspárt létrehozása, ezért aktívan keressük a kapcsolatot minden olyan elvtárssal és szervezettel, aki és amely a demokratikus újjászervezés érdekében kész az együttmûködésre. A Munkáspárt 2006 minden szinten nyitott a párbeszédre. a Magyarországi Munkáspárt 2006 Központi Bizottsága
Györe Imre:
Májusi sorok Ez a mostani Május zászlajától megfosztott zászlórúd. Csak a szögek látszanak rajta, amelyek egykor a vásznat tartották lobogó szélben, mert az a zászló nem csüngött: lobogott mindig, szélcsendben akár, mert maga a szél volt, lobogott remények nélkül aszalódó éveken át is, vörösében régi s jövendõ vércseppek színe keverült össze, szabadság, világszabadság zászlaja volt az. Hova lett? Hol van? Csíkokra vágva tekertük vele körbe szívünket, tudjuk, hogy ott van, érezzük szorítását. Május, májusi zászló, életjel, jelkép, bárha betiltva. Csakhogy ki nyúlhat bordánk Közé, hogy szívünkrõl újra letépje, mint rúdjáról nemrég? Senki. Ez a mostani Május zászlajától megfosztott zászlórúd. De a szögfejek alatt égnek a zászló foszlányai, villognak, égnek a májusi estben, s lesznek zászlók, zászlók, vörösek, s lobognak a rúdon a szélben.
I. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. MÁJUS 1.
TÁMPONT 5
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
MÁJUS ELSEJÉK TÖRTÉNETÉBÕL 1884-ben az amerikai szakszervezetek kongresszusa elõször nevezte meg május elsejét mint a 8 órás munkaidõért folytatott küzdelem kitüntetett napját. A küzdelem kerek 120 évvel ezelõtt, 1886. május elsején érte el csúcspontját. A gyûlések, tömegtüntetések egységes jelszava ez volt: mától egyetlen munkás sem dolgozik 8 óránál többet! 8 óra munkát, 8 óra pihenést, 8 óra mûvelõdést. Chicagóban a rendõrség a munkások közé lõtt, halottak maradtak az utcán, a véres eseményeket követõ látszatperekben hat munkásvezetõt bitóra ítéltek és kivégeztek. 1889-ben a II. Internacionálé párizsi alakuló kongresszusa e véres események emlékére május elsejét a világ munkásai antikapitalista küzdelmének, szolidaritásának, közös, egységes fellépésének napjává tette. A franciországi május elsejék dalaként született meg a munkás Internacionálé. A burzsoázia minden mesterkedése, a rendõrségi beavatkozások és számos szervezési nehézség ellenére az elmúlt több mint száz évben világszerte évrõl évre sor került a május elsejei munkásmegmozdulásokra. A munkások Magyarországon is − a hivatalos tilalmak és a rendõri akciók ellenére − kezdettõl fogva demonstráltak május elsején. Elsõ alkalommal a rendõrség a munkások “körmenetét” − tömeges felvonulását − Budapesten betiltotta. Orosházán a csendõrök elkobozták a munkásotthonra kitûzött “Szabadság, Egyenlõség, Testvériség” feliratú zászlót, letartóztatták a munkások vezetõit, s amikor a felháboro-
Ady Endre:
dott tömeg a zászló visszaadását és vezetõik szabadon bocsátását követelte, a csendõrség a tömegbe lõtt. A munkásünnep meggyökeresedését és elterjedését azonban nem tudták megakadályozni. Amit az uralkodó osztály a hatalom erejével nem tudott elérni, megpróbálta más eszközökkel. Az opportunisták segítségével megpróbálták május elsejét a munkások harcos megmozdulásából békés majálissá szelidíteni. Május elseje harcos munkásjellegét próbálták megváltoztatni azzal is, hogy egy idõben − a legreakciósabb diktatórikus rezsimekben − betiltották a munkásmozgalom hagyományos forradalmi jelképeinek (vörös zászló, sarló és kalapács, ötágú vörös csillag) használatát. A világ legtöbb országában azonban a munkások ma is ezekkel a jelképekkel vonulnak fel május elsején, és forradalmi himnuszukat, az Internacionálét énekelik. Kétes dicsõség, hogy Magyarország talán az egyetlen hely a világon, ahol a munkásmozgalmi jelképek használatát a törvény tiltja. A magyar májusok történetében különösen fényes lapok azok, amikor a munkásság szabadon ünnepelhette május elsejét. Elõször 1919-ben ünnepelte szabadon május elsejét a magyar munkásság. Ezen a napon a vörös virág- és zászlóerdõbe öltözött Budapesten a munkások százezrei ünnepeltek. Egy ideig az ellenforradalom a Tanácsköztársasággal együtt május elsejét is eltiporta. Másodszor 1945-ben köszöntötte szabadon a magyar munkásság május elsejét.
A csillagok csillaga Sohse hull le a vörös csillag: Nap, Hold, Vénusz lehullott régen S õ dölyföl a keleti égen. Sohse vörös a hulló csillag: Rózsás, lila, zöld, kék vagy sápadt, Szeszélye az égi világnak. Hulló csillag, hullj, hullj, rogyásig, Ezer eséssel, ezer jajjal: Egy csillagból is jöhet hajnal. Vörös csillag, ragyogj és trónolj, Mióta ember néz az égre, Vörös csillag volt a reménye. “Budapest dolgozói megfogadják, hogy az egyszer kivívott szabadság lobogóját soha többé nem engedik kezükbõl kiragadni. Éljen a szabad május elseje!” − mondta ki a Hõsök terén megtartott százezres nagygyûlésen elfogadott határozat. Emlékezetes marad számunkra 1957. május elseje, amikor az elõzõ idõszak megpróbáltatásai után ismét százezrek jöttek össze a Hõsök terén, hogy forró légkörû gyûlésen támogassák a munkáshatalmat. Május elseje története bizonyítja, hogy Ady Endre szavaival “a Tavaszt nem tudták megkötözni, s a Május mégis ír, izgat, beszél”. “Május beszél és nekünk most amit mond, rendõrileg, ím, meg nem tiltható.”
Juhász Gyula:
Piros remény Most jön a május. Én szegény szívem, Ki mindig múltak májusába szálltál Emlékezõn, borúsan és híven, Hidd el: nincs szebb jövendõk májusánál! Ha neked nem volt soha tavaszod, Mely bíbor vágyak lángjától piroslott, Nézd: jön egy május, mely nem tûnt halott, Melyben a milliók nagy szíve boldog! Már jön a május. Minden szenvedõk, Minden szegények és minden szerelmek, A tavasz tág, szabad fényére jertek! S a termõ nagy föld szent színe elõtt Érezzétek, hogy nincsen itt enyészet, Holt álmaink szabad jövõben élnek.
1945. május elseje
6 TÁMPONT
I. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. MÁJUS 1. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
“A munkásosztály felszabadítását magának a munkásosztálynak kell kiharcolnia” (A Nemzetközi Munkásszövetség Marx által írt szervezeti szabályzatából) “Tekintettel arra, hogy a munkásosztály felszabadítását magának a munkásosztálynak kell kiharcolnia, hogy a munkásosztály felszabadításáért folyó osztályharc nem osztálykiváltságokért és monopóliumokért, hanem egyenlõ jogokért és kötelességekért, minden osztályuralom megszüntetéséért vívott harcot jelent; hogy a szolgaság minden formájának, minden társadalmi nyomorúságnak, szellemi elkorcsosulásnak és politikai függésnek alapja a munkás gazda-
sági alávetettsége, függése azoktól, akik monopolizálják a munkaeszközöket, azaz az élet forrásait; hogy ezért a munkásosztály gazdasági felszabadítása a nagy cél, amelynek minden politikai mozgalmat mint eszközt alá kell rendelni; hogy az összes erõfeszítések, amelyek e nagy célra irányultak azért hiúsultak meg eddig, mert hiányzott az összetartás minden egyes országban a sokfajta munkaág között, és mert nem volt testvéri szövetség a különbözõ országok munkás-
osztályai között; hogy a munka felszabadítása nem helyi vagy nemzeti, hanem társadalmi kérdés, amely valamennyi országra kiterjed, ahol modern társadalomáll fenn, és amelynek megoldása a leghatalmasabb országok − gyakorlati és elméleti − együttmûködésétõl függ; hogy a munkásosztály mostani újjáéledése Európa haladott ipari országaiban új reményt kelt, de egyszersmind ünnepélyes figyelmeztetés is, hogy ne essenek vissza a régi hibákba, s azt követeli, hogy
múlhatatlanul; egyesítsék a még mindig elszigetelt mozgalmakat; ezeket a megfontolásokat figyelembe véve alapíttatott meg a Nemzetközi Munkásszövetség.”
“Az a fõ, hogy a munkásosztály, mint osztály mozgásba lendüljön” (Részletek Engels leveleibõl)
“Amikor az európai munkásosztály ismét eléggé megerõsödött az uralkodó osztályok elleni új támadásokhoz, létrejött a Nemzetközi Munkásszövetség. De ez a szövetség, amely kifejezetten abból a célból alakult, hogy Európa és Amerika egész harcos proletariátusát egyetlen testületbe forrassza
össze, nem proklamálhatta azonnal a [Kommunista] “Kiáltvány”-ban lefektetett alapelveket. Az Internacionálé programjának eléggé tágnak kellett lennie ahhoz, hogy az angol trade-unionok, francia, belga, olasz és spanyol proudhonisták és német lassalleánusok elfogadhassák. Marx, aki ezt a programot valamennyi párt megelégedésére megfogalmazta, szilárdan bízott a munkásosztály szellemi fejlõdésében, amelynek az együttes cselekvésbõl és a kölcsönös véleménycserébõl szükségszerûen ki kellett sarjadnia. Maguk a tõke ellen vívott harc eredményei és viszontagságai − a vereségek még jobban, mint a gyõzelmek − elkerülhetetlenül kellett, hogy tudatára ébresszék az em-
“Kiváltképpen a vezérek kötelessége, hogy egyre világosabban lássanak minden elméleti kérdésben, egyre jobban felszabadítsák magukat a hagyományos, a régi világnézethez tartozó frázisok hatása alól és mindig szem elõtt tartsák, hogy a szocializmus, amióta tudománnyá lett, megköveteli, hogy tudományként is ûzzék, azaz, hogy tanulmá(Engels) nyozzák.”
bereket különbözõ csodaszereik elégtelenségének, és egyengessék az utat a munkásosztály felszabadulása igazi feltételeinek tökéletesebb átlátásához.” “Sokan súlyos hibát követtek el, amikor egy hatalmas és dicsõ mozgalom láttán, amely nem az õ kreációjuk, arra törekedtek, hogy importált és nem mindig megértett elméletükbõl afféle egyedül üdvözítõ dogmát csináljanak, s elzárkózzanak minden mozgalomtól, amely nem fogadja el ezt a dogmát. A mi elméletünk nem dogma, hanem a fejlõdési folyamat kifejtése, s ez a folyamat egymásra következõ szakaszokat foglal magában. … Amit [a marxistáknak] tenniük kell, az, hogy saját elméletüknek megfelelõen cselekedjenek, … részt vegyenek a munkásság minden valódi osztálymozgalmában, elfogadják annak tényleges kiindulópontját mint olyat, és fokozatosan emeljék az elméleti szintre, kimutatva, hogy minden elkövetett hiba, minden elszenvedett kudarc az eredeti program téves elméleti nézeteinek szükségszerû következménye volt. Teendõjük az, hogy − a “Kom-
Engels-aláírások 1840-bõl, 1848-ból, 1864-bõl, 1875-bõl, 1895-bõl
munista Kiáltvány” szavaival − a jelen mozgalomban a mozgalom jövendõjét képviseljék. De mindenekelõtt a mozgalomnak adjanak idõt a megszilárdulásra, ne tegyék az elsõ kezdet elkerülhetetlen zavarosságát még zavarosabbá azáltal, hogy lenyeletnek az emberekkel dolgokat, amelyeket jelenleg nem érthetnek meg kellõképpen, de amelyeket csakhamar megtanulnak majd.”
I. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. MÁJUS 1.
TÁMPONT 7
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!
Május elseje: “az öntudatra ébredõ forradalmi proletariátus ünnepe” (Lenin írásaiból − 1913) “Ezen a napon az öntudatra ébredõ munkások megünneplik azt, hogy egyesültek az erõszak és az elnyomás minden formája elleni harcban, a dolgozó millióknak az éhségtõl, nyomortól, a megaláztatástól való megszabadulásáért vívott harcban. Két világ áll egymással szemben ebben a nagy küzdelemben: a tõke világa és a munkások világa, a kizsákmányolás és a rabszolgaság világa, a testvériség és a szabadság világa.” “Fejvesztettség és unalom lett úrrá a liberális társadalmon, amely kérõdzik a reformokra való felhívásokon − s ugyanakkor még a látszatreformokat is lehetetlennek nyilvánítja. S ekkor az oroszországi munkásosztály május elsejei ünnepe − elõbb Rigában a fõpróba, majd a régi naptár szerint Pétervárott az erõt sugárzó demonstráció −, ez a május elseje a komor, ködös atmoszférában úgy hasította át a levegõt, mint villámcsapás. A régi forradal-
márok százai elõtt, akiket még nem vertek le és nem törtek meg a hóhérok üldözései és a barátok renegátsága, és a demokraták és szocialisták új nemzedékeinek milliói elõtt ismét egész nagyságukban felmerültek a jövendõ forradalom feladatai és kirajzolódtak a forradalmat vezetõ élenjáró osztály erõi. A kormány már néhány héttel május elseje elõtt szinte elvesztette a fejét, a gyáros urak pedig teljesen fejetlen emberek módjára viselkedtek. A letartóztatások és házkutatások, úgy látszott, fenekestõl felforgatták a fõváros összes munkásnegyedeit. … De akármennyire is buzgólkodott is a csendõrség, akármennyire “tisztogatta” a gyárnegyedeket, akármennyire összefogdosta itt is, ott is a “gyanúsak listáján” szereplõ egyéneket az utolsó szálig, semmi sem használt. A munkások nevettek a cári banda és a tõkésosztály tehetetlen harag-
“A filozófusok a világot csak különbözõképpen értelmezték, a feladat az, hogy megváltoztassuk.” “Olyan olvasókat tételezek fel, akik valami újat akarnak tanulni, tehát gondolkodni akarnak.”
(Marx)
ján, gúnyolódtak a polgármester haragos és szánalmas “hirdetményein”, szatirikus verseket írtak, és adtak kézrõl kézre − vagy szájról szájra, s újra és újra marokszám teremtettek elõ, mintegy a föld alól, újabb és újabb kis, rossz kiadású, rövid és egyszerû, de meggyõzõ “kisújságokat”, amelyek sztrájkra és tüntetésre buzdították a munkásokat, emlékeztetve a szociáldemokrácia régi, csorbítatlan, forradalmi jelszavaira, annak a szociáldemokráciának a jelszavaira, amely 1905-ben a tömegek elsõ rohamát vezette… De ez nem minden. Maga az
“Forradalmi elmélet nélkül nem lehet foradalmi mozgalom sem.”
(Elõszó A tõke elsõ kiadásához)
(Lenin)
“A tõke az a tulajdon, amely a bérmunkát kizsákmányolja” (Részlet a Kommunista Kiáltványból) “A bérmunka a tõkét teremti meg, vagyis azt a tulajdont, amely a bérmunkát kizsákmányolja, amely csak azzal a feltétellel gyarapodhat, hogy új bérmunkát hoz létre, hogy azt újra kizsákmányolja. A tulajdon mai alakjában a tõke és a bérmunka ellentétében mozog… A bérmunka átlagos ára a munkabér minimuma, azaz azoknak a létfenntartási eszközöknek az összege, melyek szükségesek ahhoz, hogy a munkást mint munkást életben tartsák. Amit tehát a bérmunkás a maga tevékenységé-
vel elsajátít, az pusztán arra elég, hogy csupasz életét újratermelje. Mi semmi esetre sem akarjuk eltörölni a közvetlen élet újratermelésére szolgáló munkatermékeknek ezt a személyi elsajátítását, amely nem tesz lehetõvé idegen munka felett hatalmat adó többletet. Mi csak ennek az elsajátításnak a nyomorúságos jellegét akarjuk megszüntetni, amikor a munkás csak annyiban él, amennyiben az uralkodó osztály érdeke megkívánja.” (Marx − Engels)
elnyomás, akármilyen nagy is, nem mindig idéz elõ egy országban forradalmi helyzetet. A forradalomban a legtöbb esetben nem elég, ha az alsó rétegek nem akarnak tovább úgy élni, mint addig. A forradalomhoz szükség van arra is, hogy a felsõ rétegek ne tudjanak tovább uralkodni és kormányozni úgy, mint addig. Éppen ezt látjuk most Oroszországban. … Az idei május elseje országvilág elõtt megmutatta, hogy az oroszországi proletariátus szilárdan halad forradalmi útján, amelyen kívül nincs menekvés a fuldokló és elevenen elrothadó Oroszország számára.”
Baranyi Ferenc:
Május A rengõ lomb virágtalan, gyümölcsre nincs reménye, a nép az utcán csak rohan, hol hömpölyögni kéne. Tántorognak a bogarak a pimpós jelszavaktól, a füstköd takarta ég alatt, az ünnep elbitangol. A szabadság koldulni megy, de nem kap se vért, se könnyeket, a rend, az egykor szép gyerek kezét se fogja többet. Ügyünk, úgy tetszik, tönkre ment − maradunk hát a tönkön zsibbadt fenékkel várva fent, hogy új hajtása nõjön, várva, hogy jár mindenkinek a zsendülés jogán juss, hiszen sokáig nem lehet virágtalan a május.
8 TÁMPONT
I. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2006. MÁJUS 1.
Fidesz kudarc, MSZP siker a második fordulón 110 egyéni választókerületben került sor második fordulóra. A nem elõzetes hivatalos eredmények szerint − a külföldön leadott szavazatok feldolgozása nélkül − ebbõl 58 mandátumot szerzett az MSZP, 42-t a Fidesz−KDNP, 3-at az SZDSZ, 6-ot MSZP−SZDSZ. Egy választókerületben független jelöltet választottak meg. A Fidesznek tehát − Orbán Viktor személyes kampányolása és optimista" jóslatai − ellenére nem sikerült megfordítani az elsõ forduló eredményét, az MSZP viszont korábbi fideszes vidéki körzetek elhódításával növelni tudta elõnyét. MSZP és SZDSZ jelöltek kölcsönös visszalépése félszáz választó-
kerületben eredményesnek bizonyult. A Magyarországi Munkáspárt 2006 a második fordulón a jobboldali jelölttel szemben a szocialista jelöltek támogatására szólította fel tagjait és szavazóit. A szocialista jelöltet támogatta több baloldali társadalmi szervezet is. Kivételt jelentett Thürmer Gyula Magyar Kom-
munista Munkáspártja, amely saját tagjait otthon maradásra szólította fel. A Munkáspárt 2006 a közeljövõben részletesebben elemezni és értékelni fogja a választás tapasztalatait és tanulságait. A tanulságok levonásával fejleszti saját munkáját, készül az elkövetkezõ idõszak feladataira.
A mandátumok várható megoszlása MSZP Fidesz − KDNP SZDSZ MDF Somogyért Egyesület
egyéni 101 69 5 − 1
területi országos 71 18 69 26 4 11 2 9 − −
összesen 190 164 20 11 −
Csanyiki hagyományok Aki Miskolcon nem ismerõs, annak a Csanyik szó nem sokat jelent. A régióban honosak és a munkásmozgalom történetével foglalkozók viszont azonnal értik e szó jelentését és mindazt, ami hozzá kapcsolódik. A Lillafüred közeli, manapság autóbusszal is megközelíthetõ Csanyikvölgy erdõs részekkel körülvett nagy tisztás, amely napjainkra az általában többtízezres május elsejei majális jellegû rendezvényeirõl vált ismertté. A miskolciak régebben is kedvelt kirándulóhelye, a két világháború között a munkásmozgalmi találkozóknak helyszíne. A felszabadulás után épült egy − a hagyományokra utaló − munkásmozgalmi emlékmû, melyet minden május elsején a szokásos ceremóniával megkoszorúztak. A miskolciak ezután is − egyes becslések szerint a korábbinál is nagyobb számban − kimennek a “csanyikba”. A majális-jelleg megmaradt, de a hivatalos programban a munkásmozgalmi emlékmû megkoszorúzása már nem szerepel. A napot rövid beszéddel a város − éppen hatalmon lévõ − elsõ embere nyitja meg. Ennek tartalma pontosan tükrözi, hogy a polgármester szocialista vagy más pártbéli. A különbözõ pártok sátrakat állítanak, itt az “agit-prop” tevékenység, a nyüzsgés a
választások elõtti alkalmakkor a legnagyobb. A Munkáspárt a munkásmozgalmi emlékmûvet a rendszerváltás után is minden évben megkoszorúzta. A résztvevõk között mindig voltak a párthoz nem tartozók, a szocialista párt tagjai. Rövid beszéd, koszorú, virágok, Internacionálé. Az ünnepségen az utóbbi években megjelent, koszorúzott vagy virágot hozott az MSZP városi elnöke (egyben polgármester) is. Ez volt 2005ig. Amikor e sorokat írom, az tudható, hogy koszorúzás lesz, de még nem eldöntött, hogy melyik párt (pártok) koszorúz illetve koszorúznak. “Horribille dictu” még az is elõfordulhat, hogy a Magyarországi Munkáspárt 2006, a Magyar Kommunista Munkáspárt és a Magyar szocialista Párt együtt fognak koszorúzni. Hát ilyen ez a világ. Gáti Sándor
Május elsejei rendezvények Budapesten a Munkáspárt 2006 a Paál László sétányon állít sátrat és fórumra, beszélgetésre vár minden érdeklõdõt. A fórumon részt vesz Fratanolo János a párt elnöke és bemutatkozik a párt lapja, a TÁMPONT. A Munkáspárt 2006 pécsi pártszervezetének tagjai és családjaik a Széchenyi téren találkoznak, részt vesznek a baloldali szakszervezetek és pártok közös felvonulásán, amely 10 órakor indul a Balokány ligetbe, ahol a párt sátra várja az érdeklõdõket. Nógrád megyében a bátonyterenyei szervezet 11 órakor, a varsányi szervezet 14 órakor fórumot tart, amelyen felszólal Vajnai Attila, a Munkáspárt 2006 alelnöke.
Olvasóinkhoz A TÁMPONT társadalmi munkával készül és jelenik meg. Terjesztése is társadalmi úton történik. Nem áll mögötte pénzes kiadóvállalat. Nincs függetlenített szerkesztõsége. Kinyomtatása és postázása azonban pénzbe kerül. Egy példány elõállításának átlagos önköltsége 100 forint. Ezt olvasóink csekken vagy közvetlenül befizetett adományaiból tudjuk biztosítani. Bankszámlaszámunk: Budapest Bank, 10102440-54948200 -09000007 Olvassák, terjesszék, támogassák a TÁMPONT-ot!
TÁMPONT − A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT 2006 IDÕSZAKI LAPJA Felelõs kiadó: Fratanolo János, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke, 7629 Pécs, Gábor Áron u. 1. Bankszámlaszám: Budapest Bank, 10102440-54948200-09000007 Postacím:1439 Budapest, Pf. 710.
