A MAGYARORSZÁGI ÉS OSZTRÁK VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSÉNEK, SAJÁTOSSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kiss Katalin 1

A MAGYARORSZÁGI ÉS OSZTRÁK VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSÉNEK, SAJÁTOSSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kiss Katalin1 Magyarország EU-s csatlakozása időszerűvé teszi annak megvizsgálását, hogy a hasonló méretű országok gazdasági szerkezetében hogyan működnek a KKV-k, tekintettel arra, hogy Magyarországon igen nagy számú ilyen típusú szervezet tevékenykedik. A közös történeti múltat és a napjainkban is szoros gazdasági kapcsolatokat figyelembe véve az osztrák KKVket választottam elemzésemhez. Az osztrák KKV-k gazdasági adatait az Osztrák Kis- és Középvállalkozások Kutató Intézete (Austrian Institute for SME Research) által nyilvánosságra hozott információk alapján vizsgáltam. Az Intézet szakmák, szakmai csoportok szerinti elemzéseket végez, figyeli a fejlődést, a jelenlegi helyzetet és a jövőbeni kilátásokat, annak érdekében, hogy a vállalkozások helyzete összehasonlítható legyen, és hozzájáruljon ahhoz, hogy a vállalkozók megfelelő intézkedéseket hozzanak a versenyképességük növelésére. 1. táblázat Gazdasági adatok az osztrák kis- és középvállalkozásokról 2003-ban Vállalkozások száma Összes foglalkoztatott Befektetés Árbevétel és jövedelem Sajáttőke Forgalmi haszonkulcs

211.500 (99,5 %-a piacorientált gazdaságnak) 1.500.900 (65 % a piacorientált gazdaságnak) 16 Mrd € 256 Mrd € 23 % 1,1 %

KMU FORSCHUNG AUSTRIA: Bilanzdatenbank, Regionaldatenbank Statistik Austria Hauptverband der Sozialversicherungsträger

Az osztrák vállalkozások száma jóval alacsonyabb a magyarországi vállalkozásoknál, ugyanakkor tőkeerejük jelentősen meghaladja a magyarországiakat. Ausztria is KKV dominanciájú ország, és a vállalkozások nagymértékben hozzájárulnak a GDP alakításához. Az innováció és technológia, valamint a termékek és folyamatok továbbfejlesztése befolyásolja az osztrák gazdaság eredményességét. Az értékelés, a hatékonyság és az eredményesség vizsgálata azért fontos számukra, mert a támogatásra szánt közpénzek felhasználásánál, mivel szűk költségvetéssel rendelkeznek, fokozottan figyelembe veszik a vállalkozások eredményességét. A nemzetközi versenyképesség hatása alatt állnak, mint a többi európai ország, s a projektek és programok értékelése, a munkaerő piacon, a technológia intenzív ágazatokban és a KKV-k fejlesztésénél súlyponti kérdés, mivel a forgalom 60%-át a KKV-k adják. Az osztrák kis- és középvállalkozások vizsgálata az Európai Unióban elfogadott irányelvnek megfelelően létrehozott létszám kategóriákat veszi figyelembe. A foglalkoztatottság és a munkaerőpiaci elemzés kiterjed a munkaerő kereslet és kínálat mennyiségi és minőségi összhangjára, valamint új munkahelyek létesítésére. A foglalkoztatottak nagyobb része a kis- és középvállalkozásokban dolgozik, ez így van az Európai Unióban és Magyarországon is. A foglalkoztatottság hajtóerejének társadalmi, gazdasági kihatásai vannak, mert a KKV-k foglalkoztatottsága nagymértékben befolyásolja a munkanélküliségi rátát.

1

PTE TTK PhD hallgató, ügyvezető igazgató Fortis 21® Kft, 1036 Budapest Nagyszombat u.4, [email protected].

1

2. táblázat Vállalatok és foglalkoztatottak létszám kategóriák szerint osztályozva A vállalkozások a foglalkoztatási létszám kategóriák szerint Ausztria (2003)

Európa-19 (2000)

GKL Nagyvállalat

abszolút

%

abszolút

%

1-9

179.100

84,3

19.040.000

93,1

10-49

27.800

13,1

1.205.000

5,9

50-249

4.600

2,1

170.000

0,8

KMU

211.500

99,5

20.415.000

99,8

Több mint 250

1.000

0,5

40.000

0,2

Összesen

212.500

100,0

20.455.000

100,0

A foglalkoztatottak a foglalkoztatási létszám kategóriák szerint Ausztria (2003)

Európa-19 (2000)

GKL

abszolút

%

abszolút

%

1-9

497.500

21,5

41.750.000

34,3

10-49

530.600

22,9

23.080.000

19,0

50-249

472.700

20,4

15.960.000

13,1

KMU

1.500.800

64,8

80.790.000

66,4

Több, mint 250

815.500

35,2

40.960.000

33,6

Összesen

2.316.300

100,0

121.750.000

100,0


Az Osztrák Intézet kiemelkedő szakmák szerint részletezi a vállalkozások gazdasági jellemzőit. Az ipar és a kisipar kiemelkedő szerepet tölt be a KKV-k között. 3. táblázat Gazdasági adatok az osztrák iparról és kisiparról 2003-ban Vállalat (31 %-a a piacorientált gazdaságnak) Alkalmazott (25 %- a a piacorientált gazdaságnak) 8,9 alkalmazott vállalatonként Foglalkoztatott összesen átlagos üzemnagyság: 9,9 alkalmazott vállaltonként Befektetések Értékesítés és árbevétel Sajáttőke Forgalmi haszonkulcs

65.300 582.000 647.000 2,4 Mrd € 45,7 Mrd € 13% 1,2%


Az ipar és kisipar gazdasági helyzete a tavalyihoz képest jobbnak tűnik és optimisták a várakozások a 2004. II. negyedévére vonatkozóan. A 2004. I. negyedévi konjunktúra megfigyelések az aktuális eredményekről mérsékelten pozitív fejlődést mutatnak. A 2

foglalkoztatottsági mutató az év elején 0,9%-kal magasabb, mint tavaly ilyenkor. A vállalkozók rövid távú megrendelésekre álltak be. A beruházási javak területén az átlagos szerződésállomány az előző év hasonló időszakához képest 6%-kal csökkent. Ennek jelentős hányadát teszi ki a privát megrendelések 5%-os csökkenése, és hiányzik az állami megrendelések megfelelő impulzusa is, ami ezt kompenzálná. Ez a tény is a szűkös költségvetési lehetőségeket bizonyítja. A fogyasztási javak területén a helyzet alig változott, az összforgalomban több cég forgalma visszaesett, mint amennyi növekedett.A várakozást 2004-re az alábbi ábra mutatja: 1. ábra Gazdasági helyzet 0

-5

-10

-15

-20

-25 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004


A gazdasági helyzet megítélése összességében javult, azonban mégis a helyzet romlásától tartanak két régióban, a tiroli, és salzburgi vállalkozások, a gép- és elektronikai ipar, műanyagipar, sütőipar és húsüzemek területén. Ausztriában is vannak eltérések a régiók szerinti vállalkozások gazdaságossága tekintetében. 4. táblázat A gazdasági helyzet megítélése az előzőévhez képest a tartományok szerint Tirol -7,2

Salzburg Burgen- Wien land -3,4 1,6 2,3

OberAusztria 4,1

Österreich 4,3

NiederAusztria 7,5

Steiermark 9,2

Kärnten 11,6

Vorarlberg 11,7

KMU FORSCHUNG AUSTRIA, Konjunkturdatenbank

Az ipar és a kisipar beruházásai csökkentek, az előző évhez képest 6%-kal. Ezért mind az állami, mind a privát megrendelések csökkenése felelős. 2. ábra Az átlagos szerződés állomány fejlődése 1997 – 2004 110

100 90

80

70 60

50 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004


3

4. Kiskereskedelem 5. táblázat Gazdasági adatok az osztrák kiskereskedelemben 2003-ban Gépjármű kereskedelem és javítás, benzinkutak nagykereskedelem és kereskedem közvetítés fogyasztási cikkek kiskereskedelme és javítása Vállalatok összesen (a piacorientált gazdaság részesedése százalékban)

Vállaltok 7.840 18.980 35.220 62.040 30% Önállótlan foglalkoztatottak2 71.820 183.990 241.780 497.590 23%

gépjármű kereskedelem és javítás, benzinkutak nagykereskedelem és kereskedelemközvetítés fogyasztási cikkek kiskereskedelme és javítása Önállótlan foglalkoztatottak összesen (a piacorientált gazdaság résszedése százalékban) keveset foglalkoztatottak részesedése a kiskereskedelemben százalékban 11% Foglalkoztatottak összesen 556.690 Befektetések

3,0 Mrd €

gépjármű kereskedelem és javítás, benzinkutak nagykereskedelem és kereskedelemközvetítés fogyasztási cikkek kiskereskedelme és javítása Forgalom összesen

A forgalom Mio €-ban. 24.738 92.617 38.246 155.393

gépjármű kereskedelem és javítás, benzinkutak nagykereskedelem és kereskedelemközvetítés fogyasztási cikkek kiskereskedelme és javítása

Sajáttőke aránya 9% 23% 13%

gépjármű kereskedelem és javítás, benzinkutak nagykereskedelem és kereskedelemközvetítés fogyasztási cikkek kiskereskedelme és javítása

Forgalomi haszonkulcs 0,5% 1,5% 0,6%


Ebben a szektorban csekély nominális forgalomnövekmény (0,4 %) történt az előző évhez képest, annak ellenére, hogy a karácsonyi forgalom 1%-kal csökkent. Azonban a várakozások javuló tendenciára utalnak. Az átlagos árszint növekmény1% alatt maradt, reálértéken ez egy 15%-os forgalom csökkenést jelentett. A kiskereskedelmi forgalom ezzel szemben 2003-ban € 38,2 Mrd. Magyarországon a kiskereskedelmi eladások volumenének növekedése jelenleg magas (6% feletti), bár a tavalyihoz mérten mérséklődött az ütem. A kiskereskedelem területén összességében az előző évhez képest javuló, de visszafogott konjunkturális fejlődés van, ugyanakkor magas a készletállomány. Évek óta probléma, hogy magas készletük van a vállalkozásoknak, és nem a „Just in time” elve alapján működnek a szállítások.

4

3. ábra A negyedéves forgalom növekmény 2003-ban, változások az előző évhez képest %-ban 2,5

%

2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 -0,5 -1,0 -1,5

I. Quartal

II. Quartal

III. Quartal

IV. Quartal

Jahr 2003

nominell

-0,3

2,2

-0,4

-0,1

0,4

real

-0,7

1,4

-1,3

-1,2

-0,5


6. táblázat Vállalkozások és a foglalkoztatottság létszám kategóriák szerint a kiskereskedelemben A vállalkozások a foglalkoztatási létszám kategóriák szerint Ausztria (2003)

Európa-15 (1999)

GKL

abszolút

%

abszolút

%

1-9

53.800

86,7

3.940.035

93,2

10-49

7.160

11,5

256.083

6,1

50-249

930

1,5

27.836

0,7

KMU

61.860

99,7

4.223.954

99,9

250 felett

180

0,3

4.678

0,1

Összesen

62.050

100,0

4.228.632

100,0


Európa-15 (1999)

GKL

abszolút

%

abszolút

%

1-9

149.510

26,9

8.530.900

38,2

10-49

129.710

23,3

4.830.400

21,7

50-249

91.870

16,5

2.642.100

11,9

KMU

371.090

66,7

16.003.400

71,8

250 felett

185.590

33,3

6.290.600

28,2

Összesen

556.690

100,0

22.294.000

100,0


A foglalkoztatottság a tavalyi évben év elejéhez képest évvégére valamelyest csökkent. Ha a 2002-es és 2003-as évet összehasonlítjuk, akkor kevéssel alatta marad az előző évinek (1 %). Ebben az évben számottevő változás nem történt.

5

Közlekedési ágazat 7. táblázat Gazdasági adatok a közlekedési szektorban, 2003-ban Országos közlekedés; szállítás csőtávvezetékek által Hajózás Repülőforgalom Segítő- és mellékmunkálatok a közlekedésért; Utazási irodák Hír közvetítés Vállalatok összesen (százalékban megadott részesedése a piacorientált gazdaságnak) Országos közlekedés; szállítás csőtávvezetékek által Hajózás Repülőforgalom Segítő- és mellékmunkálatok a közlekedésért; Utazási irodák Hír közvetítés

Vállalatok 9.690 60 70 2.330 510 12.660 6% Alkalmazott 136.150 310 7.900 34.670 56.320

alkalmazottak összesen (százalékban megadott részesedése a piacorientált gazdaságnak) Foglalkoztatottak összesen

235.350 11 %

Befektetések

5,5 Mrd €

Országos közlekedés; szállítás csőtávvezetékek által Hajózás Repülőforgalom Segítő- és mellékmunkálatok a közlekedésért; Utazási irodák Hír közvetítés Forgalom összesen

Országos közlekedés; szállítás csőtávvezetékek által Hajózás Repülőforgalom Segítő- és mellékmunkálatok a közlekedésért; Utazási irodák

Országos közlekedés; szállítás csőtávvezetékek által Hajózás Repülőforgalom Segítő- és mellékmunkálatok a közlekedésért Utazási irodák

246.200

Forgalom Mio €-ban2 13.570 130 2.300 13.010 10.350 39.340 Sajáttőke aránya 19 % 20 % 30 % 20 % Forgalomi haszonkulcs -0,5 % 4,8 % 2,5 % 1,5 %


6

A saját tőke aránya 20% körül mozog, azonban a megtérülési mutató a csővezeték szállításban enyhe veszteséget mutat (-0,5%). 8. táblázat Vállalkozások és a foglalkoztatottság létszám kategóriák szerint a közlekedésben A vállalkozások a foglalkoztatási létszám kategóriák szerint Ausztria (2003)

Európa-15 (1999)

GKL

abszolút

%

abszolút

%

1-9

10.326

81,6

577.368

89,3

10-49

1.920

15,2

57.402

8,9

50-249

360

2,8

9.718

1,5

KMU

12.606

99,6

644.488

99,7

250 felett

53

0,4

1.884

0,3

Összesen

12.659

100,0

646.372

100,0


Európa-15 (1999)

GKL

abszolút

%

abszolút

%

1-9

28.015

11,4

1.212.700

20,1

10-49

38.278

15,5

1.114.700

18,5

50-249

43.088

17,5

941.200

15,6

KMU

109.381

44,4

3.268.600

54,3

250 felett

136.815

55,6

2.753.200

45,7

Összesen

246.196

100,0

6.021.800

100,0

Forrás: KMU FORSCHUNG AUSTRIA: Bilanzdatenbank, Regionaldatenbank Statistik Austria Hauptverband der Sozialversicherungsträger

A legmagasabb a foglalkoztatottság 1-9 fős vállalkozásokban (81,6%), ami korrelál az EU átlagával arányaiban, nagyságában. Turizmus 9. táblázat Gazdasági adatok a turizmusban, 2003-ban vállalat (18%-a a piacorientált gazdaságnak) Alkalmazott (8%–a a piacorientált gazdaságnak ) 4,4 önállótlan foglalkoztatott vállalatonként foglalkoztatott összesen(9 %-a a piacorientált gazdaságnak) átlagos nagysága az üzemeknek: 5,6 foglalkoztatott vállaltonként Befektetések Értékesítés és árbevétel Sajáttőke Forgalomi haszonkulcs

38.560 170.380 215.610 1,1 Mrd € 10,6 Mrd € 0,2 % -0,13 %


7

Az ágazat összességében egy minimális veszteséget könyvelt el 2003-ban. A saját tőke 0,2%-os alacsony mértéke azt mutatja, hogy a külső források igénybevételénél felmerült kamat és egyéb ráfordítások a haszon jelentős részét felemésztik. 10. táblázat Vállalkozások és a foglalkoztatottság létszám kategóriák szerint a turizmusban A vállalkozások a foglalkoztatási létszám kategóriák szerint Ausztria (2003)

Europa-15 (1999)

GKL

abszolút

%

abszolút

%

1-9

34.232

88,8

1.151.526

92,1

10-49

3.985

10,3

90.421

7,2

50-249

323

0,8

7.036

0,6

KMU

38.541

99,9

1.248.983

99,9

250 felett

23

0,1

911

0,1

Összesen

38.564

100,0

1.249.894

100,0


Európa-15 (1999)

GKL

abszolút

%

abszolút

%

1-9

101.674

47,2

2.966.600

45,6

10-49

73.984

34,3

1.595.000

24,5

50-249

32.593

15,1

646.300

9,9

KMU

208.251

96,6

5.207.900

80,0

250 felett

7.358

3,4

1.300.100

20,0

Összesen

215.609

100,0

6.508.00

100,0

Forrás: KMU FORSCHUNG AUSTRIA: Bilanzdatenbank, Regionaldatenbank Statistik Austria Hauptverband der Sozialversicherungsträger

A foglalkoztatási létszám kategóriák 1-9 fős csoportjában a legmagasabb a foglalkoztatottság, ami hasonló az EU átlaghoz, ugyanakkor az 50-249 fős kategóriában 15,1% az arány, ami az EU átlaghoz képest 5,2%-kal,10-49 fős kategóriában viszont már 9,8% magasabb. Az osztrák vállalkozások esetében felmerült nehézségeket vizsgálták még különböző felmérésekben. Az egyik felmérés, melyben közreműködött Oliver Breiteneder az AustriaCreditanstalt munkatársa, azt bizonyítja, hogy az osztrák gazdasági társaságok esetében 70%os a túlélési ráta, amikor egy tag alapította, két tag esetében már 88 %-os. A vállalkozások 40%-át 2 vagy 3 tag alapította. Több résztvevő által alapított társaságok túlélési esélyei nagyobbak, hiszen a tapasztalatok, tudások összeadódnak. Különben a banki megítélésnél is figyelembe veszik az alapítók létszámát és összetételét. Az optimista várakozások ellenére az osztrák gazdaságban negatív trend lépett fel a 2004. év I. negyedévében, amikor is naponta 24 cég, vagy magánszemély ment tönkre. Különösen a magáncsődök száma emelkedett drasztikus mértékben, amely 15,4 %-kal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az Osztrák Kis- és Középvállalkozások Kutató Intézet felmérése is azt bizonyítja, hogy a kisiparban a vállalkozások 42 %-a veszteséges. Az illegális munkavállalás Ausztriában is 8

nehézségeket okoz, és félnek, hogy az EU bővülés megduplázza más országokból érkező feketén munkát vállalók számát, ezért megduplázták az ellene küzdő nyomozócsoportok létszámát. Magyarországi KKV-k helyzete A magyarországi elemzések folyamán a vállalkozások gazdasági adatait a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 2003-as felmérése alapján, a Központi Statisztikai Hivatal és az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet 2003, 2004. évi jelentései alapján vizsgáltam. A magyar KKV-k száma magasabb, mint Ausztriában, azonban kevésbé tőkeerősek. A magyar vállalkozásoknak meg kell erősödniük, hogy versenyképességüket az Unió piacán is létrehozzák. Ehhez különböző támogatásokat tudnak igénybe venni. 11. táblázat Gazdasági szervezetek Regisztrált szervezetek száma Megnevezés

2001 2002 2003 december 31. Jogi személyiségű társas vállalkozás 189 145 198 427 209 641 Ebből: korlátolt felelősségű társaság 172 919 182 242 193 247 szövetkezet 7 074 6 768 6 790 Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás 237 689 245 281 250 564 Ebből: betéti társaság 199 152 208 454 214 787 Egyéni vállalkozás 698 001 708 513 716 729 Vállalkozás összesen 1 124 835 1 152 221 1 176 934 Működő szervezetek száma Megnevezés 2002 2003 jan. 1. dec. 31. jan. 1. dec. 31. Jogi személyiségű társas vállalkozás 151 152 171 584 164 434 185 606 Ebből: korlátolt felelősségű társaság 138 478 158 342 151 580 171 858 szövetkezet 5 442 5 392 5 275 5 546 Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás 193 748 213 760 206 763 223 659 Ebből: betéti társaság 161 208 180 534 173 884 190 035 Egyéni vállalkozás 442 900 474 678 441 445 473 238 Vállalkozás összesen 787 800 860 022 812 642 882 503 http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/index_fontosabb_adatok.html A szakértő: Ambrus Katalin

A vállalkozások száma 2003-ban növekedett, ugyanakkor összességében a tőkeerősségük, likviditásuk alapvetően változatlan maradt. Kérdés, hogy az Uniós csatlakozás utáni években ez a növekedés meg fog-e maradni. A vállalkozások és gazdasági szervezetek koncentrációja még mindig a főváros és környéke. A foglalkoztatásban a KKV-k 2/3 arányban vesznek részt, azaz 67%-os a KKV-k részesedése, s ebből a mikrovállalkozásoké 36%, a középvállalat 17%. Ausztriában a középvállalatokat nézve a szélső érték jelenik meg, Ausztria esetében 21%, s ez még az EU átlaghoz képest is magas. A GDP-hez való hozzájárulás a kisvállalatok 42%, középvállalatok 15%. Előrelépés az öt év alatt csupán a vállalatok likviditásában nem tapasztalható. Pozitív viszont, hogy az egy főre jutó GDP változása nemcsak forintban, hanem a nemzetközi összehasonlításokban alkalmazott dollárárakon is javulást mutat.

9

4. ábra Működő vállalkozások 1000 lakosra jutó száma (2000. december 31.)

http://w3.ksh.hu/orszagjaras/magyar_2.htm

12. táblázat A gazdasági szervezetek megoszlása 2003-ban is hasonló Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak Magyarország Észak Alföld Dél Alföld Összesen

346 987 90 780 86 127 77 073 78661 102242 100379 882 503 http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs/index_fontosabb_adatok.html

A vállalkozói körben a közepes műszaki színvonal a jellemző, a termékek és a szolgáltatások ennek ellenére minőségi javulást mutattak. A 2003-as konjunktúra felmérés szerint a vállalkozók a kereslet hiányában és a tőkehiányában látják a fejlődésük legnagyobb akadályát. 5. ábra Az üzleti tevékenységet legfőképpen akadályozó tényezők az elmúlt 6 hónapban 45,9

Kereslethiány

26,6

Tőkehiány

5,4

Kapacitáshiány

6,3

Munkaerőhiány

6,3

Külpiaci értékesítési problémák 0

10

20

30

40

50

Említések aránya, %

A BKIK 2003. II. félévi vállalkozói konjunktúra felmérése 2003. november, 22. oldal

10

6. ábra A beruházni szándékozók aránya méretkategóriánként önfoglalkoztató egyéb mikro vállalkozás kis vállalkozás középvállalkozás nagy vállalkozás 0%

20%

40% tervez

60%

80%

100%

nem tervez


A beruházási aktivitás magas, 53,2 %-uk gép, vagy épület beruházást kíván eszközölni. A nagy- és középvállalkozások szinte mindegyike, a kisvállalkozások 66,1%-a, a mikrovállalkozások 43,8%-a tervezett beruházást 2003. novemberében. 7. ábra A tervezett beruházások főbb motivációi 2003. II. félévében 2003. II. félév

4,4

környezetvédelem

23,3

expanzió

72,2

korszerűsítés 0

10

20

30

40

50

60

70

80

említések aránya (%)


A beruházások legfőbb céljai a korszerűsítés, az újítás, a kapacitásbővítés, azonban a növekedés és a környezetvédelem jóval kisebb mértékben játszik szerepet. A környezetvédelemre érdemes lenne nagyobb aktivitást fordítani, mert az Európai Unió kifejezetten a környezetvédelem javítására több támogatási lehetőséget biztosít.

11

8. ábra Az ECOSTAT KKV Konjunktúra-indexének alakulása 54,0% 52,0% 50,0% 48,0% 46,0% 44,0% 42,0% március

február

2004. január

december

november

október

szeptember

augusztus

július

június

május

április

március

február

2003. január

december

november

október

szeptember

augusztus

július

június

május

2002. április

40,0%

ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet: Konjunktúra Index 2004. március 29. 14. oldal

A felmérések alapján, a vállalkozások rövid távú üzleti várakozásai erősödő optimizmust jeleznek, amely összefügg a világgazdaság kisfokú élénkülésével és a magyar gazdaság lassú és folyamatosan élénkülő konjunktúra jegyeinek növekedésével. Egyidejűleg erősödik a piaci verseny, de a KKV-k helytállását az EU-s támogatások és a kormányzati programok segítik. Összességében a társaságok gazdasági várakozásai derűlátóak. Áprilisban a cégek több, mint a fele teljesítményének növekedésével számolt. Az optimizmus ellenére a verseny fokozódásától a cégek 30%-a tart, mert új tőkeerős versenytárs megjelenésére számít. Azonban a többség működését nem érinti hátrányosan. Az Európai integráció hatására a fejlesztésekhez való támogatások igénybe vétele javítja a működési feltételeket és a versenyképességet. 9. ábrga Vállalkozások mérete tó mikrovállalkozás 17,6%

egyéb mikrovállalkozás (1-9 fő) 54,8%

kisvállalkozás (10-49 fő) 23,6% középvállalkozás (50-249 fő) 3,6% nagyvállalkozás (250- fő) 0,4%


A rövid távú előrejelzések szerint a vállalatok többsége készletállományának szinten tartásával számol. Kisebb részük, 32%-uk prognosztizál készletnövekedést. A belföldi értékesítés megítélése borúlátóbb, a cégek 1/3-a változatlan lehetőséggel számol. A külpiaci értékesítés esetében 3/4-e romló adottságoktól tart, és 15%-uk javulást vár. A cégek likviditása kismértékben javul. Ehhez érdemes tudni, hogy megváltozik a kis- és középvállalkozások besorolási rendje, amelyet az Uniós irányelvekhez igazítanak. A beruházási aktivitás esetében a szűkös felhalmozási forrásokkal rendelkező vállalkozások csak indokolt esetben indítanak új fejlesztéseket, beruházásokat. Ezen a támogatások igénybe 12

vétele változtathat az év második felében. A fejlesztési ambícióikat akadályozza az elégtelen belföldi megrendelés, és a jövőt övező bizonytalanság. A pénzromlás februárban 7,1 %-ra gyorsult, márciusban a hivatalos infláció 6,7%-ra mérséklődött. Ennek következményeképpen drágulás várható, amely májusban tetőzhet. Bizakodnak az ország teljes jogú Uniós tagságának hatására létrejövő üzleti fellendülésben. Következtetések Az osztrák KKV-k száma jóval kisebb a magyar vállalkozásokénál, azonban tőkeerősségük és likviditásuk magasabb színvonalú, ezért stabilitásuk is hosszabb távú. A versenyképesség növelése mindkét országban kiemelkedő szerepet tölt be a működésükben. 13. táblázat A vállalatok számának százalékos megoszlása nagyságkategóriák szerint Mikro- KisKözép- NagyVállalatok (százalék) Ausztria 87 10 2 Magyarország 96 3 1

Átlagos vállalatnagyság(fő)

Ország

0 0

11 4

Román Z. A kis- és középvállalatok a magyar gazdaságban. Statisztikai Szemle, 80.évf. 2002. 8. szám 759.oldal

Magyarországon a mikrovállalkozások aránya magasabb, míg Ausztriában a kisvállalkozások aránya magasabb. Ennek oka abban rejlik, hogy Magyarországon még mindig magas az önfoglalkoztatók aránya, és a működő vállalkozások nagyobbik hányadát kitevő egyéni vállalkozások foglalkoztatottjai mellékfoglalkozásként, vagy nyugdíjasként végzik munkájukat. Ausztriában már évtizedek óta jól működő kisvállalkozások léteznek, amelyeknek hagyománya és tapasztalata felülmúlja a magyarországi vállalkozásokét. Az osztrák vállalkozásoknak elsősorban főfoglalkozású tagjai vannak. Az átlagos vállalatnagyság létszámában is különbség van Ausztria javára, ami az ottani vállalkozások jobb stabilitását mutatja. Még az európai összehasonlításban is Magyarország alul marad az átlagos vállalatnagyságot illetően. 10. ábra Az összes vállalatra jellemző vállalatnagyság országonként, 2000 (fő/vállalat) Magyarország Ausztria 0

2

4

6

8

10

12

Román Z.: A kis- és középvállalatok a magyar gazdaságban. Statisztikai Szemle, 80. évf. 2002. 8. szám 761. oldal

A vállalkozások megerősödésének egyik lehetősége Magyarországon, hogy felzárkózzanak az ausztriai, illetve európai vállalatnagysághoz, amely hozzájárul a versenyképesség növeléséhez. A foglalkoztatottság hasonló a két országban, Ausztriában 65%, Magyarországon 67% a vállalkozások esetében. Ausztriában nagyobb a szerepe a 10-49 főt foglalkoztató kisvállalatoknak, és középvállalatoknak. A 10-49 fős kisvállalatok aránya Magyarországon 14 %, Ausztriában 21%, amely még az európai átlaghoz képest is kimagasló. A hatékonyságot és jövedelmezőséget a vállalatnagyság növekedése befolyásolja, tehát Magyarországon érdemes

13

a vállalatnagyságot növelni annak érdekében, hogy a vállalkozások gazdaságosabban, eredménysebben működjenek. 14.táblázat A vállalkozások részaránya a foglalkoztatottság tekintetében Vállalkozások 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett

Ausztria 2003. 84,3 13,1 2,1 0,5

Magyarország 2002. 96,5 2,7 0,6 0,2

KMU FORSCHUNG AUSTRIA: Bilanzdatenbank, Regionaldatenbank Statistik Austria Hauptverband der Sozialversicherungsträger, Veres I.: Kisvállalkozói remények. Hogyan tovább, kkv-szektor? Cégvezetés, 2002. július, Budapest, 120. old.

Magyarországon a működő vállalkozások megerősödése és teljesítményük fokozása a fő cél, amelyet a különböző hazai és EU-s támogatások igénybevételével tudnak erősíteni. Ezek hozzájárulnak az innovációs képesség növeléséhez, és amennyiben figyelembe vesszük a magyar vállalkozók nagyfokú kreativitását, komoly fejlődést érhetnek el az elkövetkezendő években. A legalapvetőbb különbség az osztrák és magyar vállalkozások között a tőkehiány, amely nehezen pótolható a felzárkózást illetően. Ráadásul a magyar vállalkozások még kevésbé felkészültek a kockázati tőke professzionális fogadására, a tulajdonosi jogosítványok külső tulajdonossal való megosztására, ezért ezekkel a lehetőségekkel ez idáig kevésbé tudtak élni. Az elmúlt két évben kiemelt szerepet kaptak a vissza nem térítendő támogatások, amelyeket a tőkehiány enyhítésére hoztak létre. A magyarországi vállalkozások jogkövető magatartásának gyengeségei is szerepet játszanak a magyar és osztrák vállalkozások különbözőségében. A versenyképesség egyenlőtlenségét a két országbeli vállalkozások között az is mutatja, hogy gyakran jelennek meg osztrák vállalkozások különböző magyarországi tendereken, ahol az ő tőkeerősségük, stabilitásuk előnyt jelent a magyarországi vállalkozókkal szemben. A magyar középvállalkozásokat negatívan érintheti, hogy a versenyképesség terén elmaradnak szomszédaiktól, s a védekezés egyik eszköze lehet a különböző vállalati együttműködések fejlesztése, hálózatok kiépítése, klaszter típusú együttműködések osztrák vállalkozásokkal. IRODALOM BKIK 2003. II. félévi vállalkozói konjunktúra felmérése 2003. november, 10., 22., 24, 25. oldal ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet: Konjunktúra Index 2004. március 29. 14. oldal KMU FORSCHUNG AUSTRIA: Bilanzdatenbank, Regionaldatenbank Statistik Austria Hauptverband der Sozialversicherungsträger Nyers J. – Dr. Szabó L. (2003.) A kis- és középvállalkozások gazdasági jellemzői, kilátása. – Statisztikai Szemle, 81. évf., 9. szám, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest pp.780-781. Román Z. (2002.) A kis- és középvállalatok a magyar gazdaságban. – Statisztikai Szemle, 80. évf. 8. szám 759., 761. oldal Veres I. (2002.) Kisvállalkozói remények. Hogyan tovább, kkv-szektor? Cégvezetés, Hírtőzsde Holding Rt., Budapest, 120. old. KSV Osztrák Hitelezőket Védő Szervezet Internet hivatkozások: www.ksh.hu/pls/ksh/docs/index_fontosabb_adatok.html www.kmuforschung.at

14

A MAGYARORSZÁGI ÉS OSZTRÁK VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSÉNEK, SAJÁTOSSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kiss Katalin 1

Recommend Documents