A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és Magyarország uniós tagságának megítélése kedvezőtlenül alakul. A megkérdezettek többsége elutasítóan nyilatkozik hazánk és az Unió közötti együttműködés és integráció további erősítéséről. A 2012. január közepén készített felmérés szerint a lakosság 49 százaléka véli Magyarország számára előnyösnek hazánk EU-s tagságát, 38% inkább hátrányosnak tartja azt, további 13 százalék nem tudja megítélni a tagság előnyös vagy hátrányos mivoltát. Hazánk további integrációjával kapcsolatban a választópolgárok egyértelműen elutasítóan nyilatkoznak, mindössze 34 százalékuk gondolja úgy, hogy tovább kell erősíteni Magyarország és az EU együttműködését, szemben 58 százalékukkal, akik nem támogatják a további integrációs törekvéseket. A két téma demográfiai és politikai hátterét vizsgálva a következőket tapasztaltuk: Politikai önbesorolás szerinti bontásban egyértelműen kirajzolódik, hogy a magukat baloldalinak vallók az országos átlaghoz képest kevésbé ítélik hátrányosnak (22%) hazánk EU-s tagságát, míg a középen állók és a jobboldali szavazók átlagon felüli mértékben (43% és 44%) inkább hátrányosnak gondolják azt. Az integráció erősítésének kérdésénél ugyanez a tendencia figyelhető meg. A baloldali szavazók többsége (53%) inkább az integráció erősítése mellett teszi le a voksát, míg a középen állók (60%) és jobboldaliak (73%) abszolút többsége az együttműködések erősítése ellen foglal állást. Pártszimpátia dimenziójában a fenti megállapításokat részletesebben is vizsgáltuk. A baloldali pártok szavazói jellemzően az országos átlaghoz képest kevésbé tartják hátrányosnak az EU-s tagságot (DKP 14%, LMP 17% és MSZP 29%), ugyanakkor az is látható, hogy a baloldalon arányait tekintve a szocialistáknál a legmagasabb az EUszkeptikusok aránya. A további integrációval kapcsolatban egyedül a Demokratikus Koalíció szimpatizánsainak többsége (67%) vélekedik pozitívan, a többi baloldali vagy liberális párt esetében ez a kérdés inkább már megosztottságot eredményez. A Fidesz szavazók 70 százaléka, a Jobbik szimpatizánsok több mint négyötöde (82%) úgy véli, hogy Magyarországnak nem kellene tovább mélyítenie az Unióval való együttműködést. Társadalmi önbesorolás szerinti bontásban az eredményeink azt mutatják, hogy az egyre alacsonyabb státuszú megkérdezettek egyre magasabb arányban vélik inkább hátrányosnak az EU-s tagságot: felső réteg (12%), középréteg (32%) országos átlag alatt; munkás, kétkezi dolgozó (49%) és szegény, hátrányos helyzetű (45%) országos átlag felett. Ezzel párhuzamosan a munkás, kétkezi dolgozók (65%) és a szegények, hátrányos helyzetűek (69%) utasítják el legnagyobb arányban a további integrációt. A két kérdést életkor dimenziójában vizsgálva megfigyeltük, hogy a legfiatalabb (1829 éves) és a legidősebb (60 év feletti) korosztályok jellemzően inkább EU-pártiak. A 18-29 évesek 28 százaléka, a 60 év felettiek 30 százaléka véli csak hátrányosnak az EU tagságot. A köztes életkor kategóriákban jelentősen magasabb, az országos átlagon felüli az Unió elutasítottsága: a 30-39 évesek 46 százaléka, a 40-49 évesek 51 százaléka és az 50-59 évesek 45 százaléka véli inkább hátrányosnak Magyarország Európai Uniós tagságát.
A kutatás módszertana: A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2012. január 19-23. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
