BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM
FOTOGRAMMETRIA és TÉRINFORMATIKA TANSZÉK
DR WINKLER GUSZTÁV
A MAGYAR ŐSHAZÁK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL (AKI A-T MOND, MONDJON B-T IS)
műegyetem rkp. 3. K. ép. I. em 19. 1111 budapest tel: +36 1 463-3085 fax: +36 1 463-3084 www.fmt.bme.hu
„Semmi nem változik olyan gyorsan, mint a változatlan múlt…” „Ha valamit állítunk, számoljunk a következményeivel is” „Soha ne szemezgessünk, mert az elfogultság vádja ér (főleg, ha negatív ez a szemezgetés)”
A TÉRINFORMATIKA ALAPELVE TULAJDONSÁG-TÁBLÁZATOK (műveletekhez, lekérdezésekhez) (a szakmai elemzés alapja)
KAPCSOLÓDÓ SZÖVEGEK
KAPCSOLÓDÓ KÉPEK
GRAFIKUS INFORMÁCIÓS FEDVÉNYEK (tematikus térképek)
EGYSÉGES GEOMETRIA
ALAPTÉRKÉP (meghatározza a rendszert, részletesség, pontosság)
AZ ETNIKAI ÉS KULTURÁLIS VISZONYOK KÓDOLÁSA FŐ KULTURÁLIS VÁLASZTÓVONALAK
URÁLIAK ŐSIRÁNI NÉPEK ANDRONOVÓIAK ÉS ROKON NÉPEIK EURÓPAI ŐSNÉPEK KELET-EURÓPAI SZTYEPPEI NÉPEK KAUKÁZUSIAK
MELLÉK (ROKONSÁGI FOKKAL) VÁLASZTÓVONALAK
AZ ADATRENDSZER MŰKÖDÉSE földrajzi és régészeti változások (tulajdonságok változnak)
kódolt csoport jellemzői (a változásig ugyanaz)
Kr.e. 10000 (idősík) …… (idősík) Kr.u. 1000 (idősík)
térképek, összehasonlítás, módosítás, elemzés
Alap: Egységes földrajzi-régészeti térinformatikai adatrendszer FÖLDRAJZI VÁLTOZÁSOK (1000-500-100 évenként) RÉGÉSZETI ADATOK (minden akadémiai adat) TÖRTÉNETI ADATOK (minden akadémiai adat) ANTROPOLÓGIA, NYELVÉSZET VÁLTOZÁSOK INTEGRÁLÁSA TOVÁBBVITEL AZ IDŐBEN (hatásvizsgálat) ÚJSZERŰ EREDMÉNYEK (pedig finnugor alapokon)
Hol lehetett az őshaza ? ŐSHAZA-ELMÉLETEK VOLGA-KÁMA ÖSHAZA ALAPVETŐ FINNUGOR ELMÉLET (TÚLHALADOTT) - ERDŐLAKÓK, „KIRAGADOTT NÉPESSÉG” DÉL-SZIBÉRIAI ÖSHAZA ELVBEN MINDKÉT FŐ IRÁNYZAT ELFOGADJA - DE CSAK ELVBEN („finnugrizmus” kialakulása) MEZOPOTÁMIAI ŐSHAZA SUMÉR-MAGYAR ELMÉLET - HASONLÓ „SZAKMAI” NYELVI HASZNÁLAT
MAGYAR-ŐSHAZA ELMÉLETEK ELVI LOKALIZÁLÁSA 4. DÉL-NYUGATSZIBÉRIAI ELMÉLET (1) 1. KLASSZIKUS VOLGA-KÁMA ELMÉLET
BA L
TI
-T E
NG
ER
2. SZVIDÉRI ELMÉLET
X
? AS K IT ZP ER G EN
FEKETE-TENGER
3. KÁRPÁT-MEDENCEI ELMÉLET
TÓ
5. DÉL-NYUGATSZIBÉRIAI ELMÉLET (2) 7. ÉSZAKMEZOPOTÁMIAI ELMÉLET
FÖLDKÖZI-TENGER
BA
AS LH
6. SUMÉR-MAGYAR ELMÉLET
ŐSHAZA ELMÉLETEK FÖLDRAJZI LOKALIZÁLÁSA (Kr.e. 10000) OB-IRTIS TÓ
SKANDINÁV JÉGPAJZS
1
X4
X
BA
?
2
AS LH
TÓ
5 HINDUKUS JÉGPAJZS
AS K IT ZP ER G EN
3 FEKETE-TENGER
7 FÖLDKÖZITENGER
6
DÉL-NYUGAT SZIBÉRIA Kr.e. 12000-10000 KÖRÜL OB
A SÁRGÁS-BARNÁS SZÍN LESZNEK A ROKONNÉPEK
PALEOSZIBÉRIAI NÉPESSÉG
I RT IS
IS
IM
TOB
„M O CSÁ R-G Á
T”
OL
LAKATLAN GA VOL
KOSTIENKI
BA
AS LH
TÓ
URAL
SZÉLESARCÚAK
„JÉG-GÁT”
ELISEVICKI KOSTIENKI DON
SZIR-DARJA
S KA
ARALTÓ
LAKATLAN
IT ZP EN
FEKETE-TENGERI -AZOVI
R
FEKETETENGER
GE
KESKENYARCÚAK
AM U-D
0
AR
JA
1000 km
2000 km
DÉL-NYUGAT SZIBÉRIA Kr.e. 5000 KÖRÜL
OB
NEM GEOMETRIKUS DISZÍTÉS
LAKATLAN
PALEOSZIBÉRIAI NÉPESSÉG
I RT IS
ROM
I SI M
L
ANO VO
TOBO
KÁMAI
GEOMETRIKUS DISZÍTÉS
JANGELKA
BA
VOLGA FELSŐVOLGAI
IN DO („E EU GY RÓ ÉB PA IA K” )
FELSŐVOLGAI
KUDLAEVKA
RA U
DO DNYEPERN DONYECI
TÓ
L
LAKATLAN SZIR -DAR J
KASZPIMEZOLIT
A
ARALTÓ
SZÉLESARCÚAK
KESKENYARCÚAK
AM U-D A AS K
KÉSŐ MURZAK-KOBA
GEOMETRIKUS DISZÍTÉS RJ A
IT ZP ER G EN
SHENGAVIT FEKETETENGER
AS LH
?
DNYEPERDONYECI
KUBÁNI (?)
?
URÁLIAK
NAMAZGA DZSEJTUN
0
1000 km
A NÖVÉNYZET Kr.e. 3200-3000 KÖZÖTT (nagyobb mértékű állattartás csak az ÚJABB erdős-sztyepp, sztyepp vidéken alakulhat ki) ŐSHAZAELMÉLET BI ETEK B RÁ ÉL O K ELM ZA A H ŐS
ÚJABB ŐSHAZAELMÉLET
TT FEJLE AZDASÁG G MEZŐ
TOBO
DÉL-NYUGAT SZIBÉRIA Kr.e. 3000 KÖRÜL (miért nem örülünk?)
OB
URÁLI
KORAI AFANASZJEVO
L
I RT IS
?
IS IM
TERSEK
(KORAI AFANASZJEVO)
BOTAI
KÉSŐ SIGIRI KÉSŐ SIGIRI
FÉSÚSKERÁMIÁS
LÓ HÁZIASÍTÁSA
VOLGA BA
BALAHNAI
AS LH
TÓ
?
VOLOSZOVÓI
DO N
VO L
PONTUSZI
AL UR
KURGÁN (JAMNA)
A
TERSEK
ARALTÓ
GA
PONTUSZI
KELTEMINÁR AM U-D
AS K
AR
JA
IT ZP
MAJKOPI
KURA ARAX
ER G EN
FEKETETENGER
SZIR -DAR J
??
NAMAZGA IV.
0
1000 km
DÉL-NYUGAT SZIBÉRIA Kr.e. 2000 KÖRÜL (elhallgatott kapcsolat?)
OB
ANDRONOVO KROTOVÓI
URÁLI TOBO L
?
ISIM
TURBINÓI VOLOSZOVÓI SINTASTA (ARKAIM) FATJANOVO
ANDRONOVO
I RT IS
(ANDRONOVO)
ANDRONOVO
VOLGA
ABASEVO
BA
PETROVKA
AS LH
TÓ
ANDRONOVO
VOLOSZOVÓI
ANDRONOVO
VO L
SZIR -DAR J
MEZOPOTÁMIAI KAPCSOLATOK
SZABATYINO (ÉSZAK-PONTUSZI)
SZRUBNO
AL UR
DO N
EUROPID LAKOSSÁG
?
BALANOVO (?)
GA
KÖZÉP-KUBÁNI
?
A
ANDRONOVO
ARALTÓ
TAZABOGJAKI AM U-D
BMAC AR
JA
AS K IT ZP
KURA ARAX
ER G EN
FEKETETENGER
SZRUBNO NAMAZGA VI.
0
1000 km
ARKAIM Kr.e. 2200 KÖRÜL
22 városias település
ARKAIM Kr.e. 1800 KÖRÜL
(pedig ezek a települések nagyon a környékünkön voltak)
900 km
0
SZI
GÖDÖRSÍROS
OKKERSÍROS
R-D AR JA
ARALTÓ
DON
OKKERSÍROS
1800 km
AL UR
MEZOPOTÁMIA Kr.e. 2500 KÖRÜL (itt úgy tűnik az oroszok alapján, hogy az elámi népek rokonok, de a hurrik andronovói népesség)
VO LG A
?
OKKERSÍROS
KUBÁNI
K AS
MAJKOPI
ZP IT
EN
KELTEMINAR
AM U-D A
RJ A
G ER
BMAC NAMAZGA FEKETE TENGER
KURA ARAX NAMAZGA BMAC
? TRÓJA
DAS GAZ Ő Z ME
HATTIK
HATTUM
SUBARTU MÁRI AKKÁDOK
EBLA
AKKÁD-URÁLIKAUKÁZUSI EU KEVERT NÉPEK FR ÁT ES Z AMURRUK
SZIMAS TI G RIS
ELÁM
SUMÉREK
ELÁMI
LAGAS FÖLDKÖZI TENGER
LAKATLAN
K.
LAKATLAN
HURRIK
NYUGATANATÓLIAI
ÁGI
PERZSAÖBÖL
KELET-EURÓPA ÉS NYUGAT SZIBÉRIA Kr.e. 1700 KÖRÜL (A HARCI KOCSI ELTERJEDÉSE)
(miért nem örülünk? Kr.e. 1800
TOBO
ISIM
I RT IS
L
Kr.e. 1800
Kr.e. 2000
LH AS
TÓ
Kr.e. 1900
VOLGA
BA
KIALAKULÁS ELVI KÖRZETE
Kr.e. 2000 AL UR
Kr.e. 1900
SZIR -DAR J
Kr.e. 1800 DON
VO L
ARALTÓ
GA
Kr.e. 1800
A
Kr.e. 1800
Kr.e. 1800
AM U-D
AR
AS K
Kr.e. 1800
JA
IT ZP ER G EN
FEKETETENGER
Kr.e. 1800
0
1000 km
A NÖVÉNYZET Kr.e. 1500 KÖRÜL lovaskultúra csak sztyepp-vidéken alakulhat ki, és körülbelül ekkor BI ETEK B RÁ ÉL O K ELM ZA A H ŐS
ÚJABB ŐSHAZAELMÉLET
ÚJABB ŐSHAZAELMÉLET
TT FEJLE AZDASÁG G MEZŐ
AZ ANDRONOVÓI TÍPUS ETNIKAI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA Kr.e. 1500 KÖRÜL IRTIS
URÁLI ALAKUL TOB
FJODOROVO
OL
SZRUBNO K
OB
K
EGYÉB KEVERT M KÁ
IS I
A
M
BA
AS LH
TÓ
K
K AL UR
K VOLGA
SZIR DARJA
(jé, az antropológia mit mutat? rokonok a proto-szarmaták?) KASZPITENGER
ARALTÓ
K
MEZOPOTÁMIA Kr.e. 1500 KÖRÜL (a hurrik hatása az asszírokra: nehézlovasság)
900 km
0
1800 km
SZI
AL UR
SZARMATÁK (?)
SZRUBNO
R-D AR JA
ARALTÓ
DON
VO LG A
SZABATYINO (ÉSZAK-PONTUSZI)
?
KÉSŐ KATAKOMBA K AS
KÖZÉP-KUBÁNI
ZP IT
EN
T
AG AB AZ
JAK
I
AM U-D
G ER
AR
JA
YAZ NAMAZGA
FEKETE TENGER
K
.
HETTITÁK
DA LO M
FRÍGEK
K AIA A SK
ÁM KER T T TE FES
IA
HATTIK
LU
KÁROK
HE VIAK TT ITA B
LIDEK
IO
TRÓJAIAK
LAKATLAN
MITANNI ASSZÍROK
HURRIK ARÁMIAK EU FR ÁT ES Z
AKHÁJ ÁLLAMOK
KASSUK BMAC
SANGAR TI G RIS
AMURRUK
FÖLDKÖZI TENGER
EGYIPTOM
ARÁMIAK
LAKATLAN
ELÁMI
ELÁM PERZSAÖBÖL
?
KARASZUK
OB
Kr.e. 1000 KÖRÜL (rokon szarmaták, és természetesen uráliak)
ELUNINO SUZGUN
URÁLI
IRMEN
KORCAZIVO (KARASZUK)
URÁLI TRUSNIKOVO I RT IS
CSERKASZKULI (PROTOMAGYAR)
KÉSŐTURBINÓI
L
ISIM
TOBO
PERMIEK MEZOVKA
BEGAZYDANDYBAJ
VOLGA ALE
BA
AS LH
TÓ
EJ E KS Z
?
V KA
SZARMATÁK
TOKHÁROK
AL UR
SZIR -DAR J
DO N
VO L
SZKÍTÁK
ALÁNOK (?)
CHUST BOTGULJUK ARALTÓ
GA
SZKÍTÁK
AMIRABAD AM U-D
KIMMEREK
AFRASIAB AR
JA
SWAT
IT ZP ER G EN
FEKETETENGER
AS K
KIMMEREK
A
PROTOPÁRTUS DAHISTAN
0
1000 km
MEZOPOTÁMIA Kr.e. 1000 KÖRÜL (mondtam, hogy eltűnnek az elámi-sumerek) SZKÍTÁK
SZARMATÁK
1800 km
?
AL UR
DON
900 km
0
SZI
ARALTÓ
VO LG A
AM I
SZKÍTÁK
?
KIMMEREK TRÁKOK
R-D AR JA
K AS
EN
AM U-D A
G ER
PÁRTUSOK
GÉ
TÁ
DA HI
K
FEKETE TENGER
KA
IA K S KA
FRÍGIA MŐSZÖK
ÍG FR
URARTU
KIMMEREK
EK
HURRIK ASSZÍROK
LIDEK
HETTITA ÁLLAMOK
ASSZÍRIA
LUVIAK
GÖ RÖ
GÖ K
KÁROK
EU F
RÁ T
ES
LAKATLAN
MÉDEK KASSUK
ARÁMIAK Z
ARÁMI ÁLLAMOK
PERZSÁK
BABILÓNIA
ARÁMIAK
TI G RIS
ELÁMI
ELÁM
KALDEA
FÖLDKÖZI TENGER
LAKATLAN
KÁLDOK
RJ A
YAZ ST AN
KIMMEREK
ZP IT
RA BA D
PERZSAÖBÖL
PERZSÁK
ASSZÍR KATONAI KIFEJEZÉSEK (Kr.e. 1000 – Kr.e. 600)
ASSZÍR
MAGYAR
khasanu
kusán (nádor)
szalat
Zsolt
tartan
EGYÉB
MAGYARÁZAT
KAZÁR
királyi helynök
1
szultán, zilath (etruszk)
tartományi fejedelem
1
tarján
tarchun (etruszk)
műszaki csapatok főnöke
0
vizir
vezér
vezír (török)
marsall, parancsnok
1
kudur
kádár
kádi (török)
főbíró, főember
1
kundu
kundu, kende
királyi katonai összekötő
0
zakhanu
kagán
zsagán (japán)
királyi katonai felügyelő
1
pekhu
bakó
bég (török)
katonai rang
1
harku
horka
trónörökös, főparancsnok
0
labuttu
lebedu, lebedi
határtartományi főnök
0
(hab a tortán)
A LOVAS TÁRSADALMAK FELÉPÍTÉSE (Kr.e. 1000 után)
AZ ALAPEGYSÉG A TÖRZS (Kr.e. 3000 – Kr.u. 1300) a törzs 50-60000 ember (egészen a középkor végéig) 50 – 50% férfi és nő a törzs 25-30000 férfi (nagyállattartás, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, igazgatás) a 25-30000 férfi 40%-a fegyverforgató (többi gyerek, öreg, az ellátást biztosítja)
általános hadkötelezettség és kiképzettség
törzsenként 10000 fegyverforgató (közepes és könnyűlovas) magyaroknál 7+3 törzs 100000 lovast jelent (óriási szám) 10000 fő egy hadosztály (tumen, tömény)
(miről is beszélünk? Ki az elmaradott?) A FA-FÖLD ERŐDÍTMÉNYEK ISMERETE ÉSZAKI TENGER A FA-FÖLD ERŐDÍTMÉNYEK HASZNÁLATA
ERŐDÍTÉSEK AZ ASSZÍR BIRODALMAK KORÁBAN (Kr.e. 1000 körül) A KÜLSŐTORNYOS, MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT ERŐDRENDSZEREK ISMERETE
ATLANTI ÓCEÁN
FEKETE TENGER
A KÜLSŐTORNYOS, MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT ERŐDRENDSZEREK HASZNÁLATA
FÖLDKÖZI TENGER
SZTYEPPEI LOVASNÉPEK ÉS ROKONNÉPEIK
(miről is beszélünk? A SARGAT De hiszen a finnugor elmélet szerint KULTÚRA is ezek mi vagyunk. Miért nem örülünk?) (Kr.e. 200 körül)
30 erődített település
GOROKOVO KULTÚRA Kr.e. 600 KÖRÜL
(MOST LEHET „FINNUGRISTÁZNI”)
FEGYVERZET A SARGAT KULTÚRÁBAN (Kr.e. 200 körül)
(MOST LEHET „FINNUGRISTÁZNI”)
RÉGÉSZETI KULTÚRÁK NYUGAT-SZIBÉRIÁBAN KROTOVO SUZGUN
PROTOURÁLI
GEOM. BENYOM.
SINT. PETROVKA
JANGELKA BOTAI
MAGYAR (RÉSZ)
SARGAT FJOD. POK.
PREANDR SZARMATA ALEK. PÁRTHUS NAMAZGA GEOM. BENYOM.
YAZ PERZSA
DZSEITUN BMAC SZRUBNÓ MURZAKOBA
AZOVI
HINDU
PREHINDU
JAMNA AFANAS.
11000 10000 9000 8000
7000
6000
5000
4000 3000
2000 1000
0
1000 2000
KULTÚRÁK A KAUKÁZUS KÖRNYÉKÉN SÉMI
ARÁMI
AKKÁD
ASSZÍR
HURRI
PREANDR
SZABÍR
MAGYAR (RÉSZ)
URART URART
JAMNA SZRUBNÓ IMMERETIAI
KATAKOMBA
MURZAKOBA
SZKÍTA HETTITA HATTI
KEBAN ANATOLIAI
ÖRMÉNY FRÍG
SHANGAVIT KURA ARAX
URFA
PREHALAF
HALAF UBAID
KERMAN
SUMER
SAM ELÁMI
11000 10000 9000 8000
7000
6000
5000
4000 3000
2000 1000
0
1000 2000
AZ ANDRONOVÓI TÍPUS ETNIKAI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA Kr.e. 200 KÖRÜL URÁLI IRTI
ALAKUL
S
FJODOROVO TOB
K
OL
SZRUBNO
OB
EGYÉB KEVERT „TING-LING”
IS I
M
BA
K
AS LH
TÓ
K
K L URA
SZIR DARJA
K K
K VO LG A
KASZPITENGER
ARALTÓ
(jé, a sztyeppén rokonok vannak)
K
DÉL-NYUGAT SZIBÉRIA Kr.u. 200 KÖRÜL
OB
KOLUJKAI
(e szerint a hunok is rokonok. Ha vannak)
HUNOK IRT
IS
(TING-LING)
SZIEN-PI BIRODALOM
HUN BIRODALOM
URÁLI (?)
?
ISIM
TOBOL
SARGATKA
(MAGYAROK)
FINN-PERMI NÉPEK VOLGA
BA
HUNOK
AS LH
TÓ
?
ÁSZOK
? KÍNA
(DAHÁK)
ALÁNOK
HUN BIRODALOM
(AORSZOK) DO N
HUNOK
(SARMATIA)
VO L
ARALTÓ
GA
SZAKÁK
SZARMATÁK KHOREZM TOKHÁROK HUNOK
SZARMATÁK
IT ZP ER G EN
FEKETETENGER
AS K
SZKÍTÁK
KUSÁN BIRODALOM PÁRTUS BIRODALOM PÁRTUSOK
0
1000 km
MEZOPOTÁMIA Kr.u. 200 KÖRÜL (itt csak a hurrik maradtak)
900 km
0
ALÁNOK AL UR
(DAHÁK)
(SARMATIA)
SZI
(AORSZOK)
HUNOK ARALTÓ
DON
SZARMATÁK
1800 km
VO LG A
SZAKÁK
KHOREZM
HUN BIRODALOM
HUNOK AM U-D
SZARMATÁK K AS
TRÁKOK SZKÍTÁK
SZKÍTÁK
R-D AR JA
ZP IT
EN
G ER
AR
PÁRTHUSOK
FEKETE TENGER
K
T EL
K ÍT Á
KA
ÖRMÉNYEK
IA K S KA
ÁK
RÓMAI BIRODALOM
M KI
EK ER M
SZK
GÉ
TÁ
K
RÓMAI BIRODALOM
HURRIK
PÁ R
LIDEK KÁROK GÖ RÖ GÖ
K
EU F
FÖLDKÖZI TENGER
ZSIDÓ K
ARÁMIAK
AS S
TH US B
RÁ T
ES
Z
MÉDEK ZÍ RO
K
PÁRTHUS BIRODALOM
KASSUK
IRO DA LO M ARÁMIAK
MÉDEK PERZSÁK TI G RIS
ARABOK KÁLDOK
PERZSAÖBÖL
PERZSÁK
JA
(totális rokoni kör)
URÁLI
IRTIS
OB
ALAKUL
OB
EGYÉB KEVERT
AS LH
TÓ
URAL
K
N DO
„HUN”
K DNY ES Z T ER
M
BA
„TING-LING”
DUNA
ISI
GA VOL
K
A
L
ÁM K
SZRUBNO
TOBO
FJODOROVO
K
K K A
K
SZ PI T
EN
FEKETE TENGER DUNA
FÖLDKÖZI TENGER
A HELYZET Kr.u. 200 KÖRÜL
E UF
RÁT E
SZ
TIGRI
S
G
ER
ARAL TÓ
SZIR D ARJA
MIT ADTAK „EURÓPÁNAK” A LOVASNÉPEK (HADVISELÉS) 200-800
nehézlovasság (párthus, alán, avar, szarmata, hun), rómaiak átveszik, 500-800 között alkalmazási szünet
400-600
hosszú, egyenes lovassági kard (egyélű, kétélű hun kard), 700-800 után kezdik alkalmazni a lovas hadviselés bevezetésével
200-800
fokos, szablya (szarmata, hun, magyar), csak 1200-1300 körül kezd elterjedni a könnyűlovasság
200-800
visszacsapódó íj (szarmata, hun, magyar), nem veszik át, a gyalogság alkalmatlan a használatára
A „FINNUGRISTÁK”ÁLTAL FIGYELEMBE NEM VETT TÉNYEK (EZÉRT POLITIKAI FINNUGRISTÁK) FONTOS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TÉNYEK - ARKAIM KÉRDÉSE – ERŐDÍTÉSEK - HARCI KOCSIK KIALAKULÁSA, TERJEDÉSE - SARGATKA KULTÚRA – ERŐDLÁNCOLATOK - LÓ HÁZIASÍTÁSA - MEZOPOTÁMIAI PÁRHUZAMOK - ROKONSÁGI KÉRDÉSEK (SZARMATA, HUN) - LOVASKULTÚRÁK KIALAKULÁSI FELTÉTELEI - NEMZETKÖZI „ELISMERÉS”
A TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉS FELVETETT KÉRDÉSEI (1) KIINDULÁSI PARAMÉTEREK VÁLTOZTATÁSÁNAK HATÁSA AZ ETNIKAI ROKONSÁGRA ÉS HELYZETRE időszak az eljegesedés vége, a nagy földrajzi változások (Kr.e. 12000-10000) orosz-szovjet elméletek kiemelt bevonása (uráliak kialakulása az Aral-tó környékén) ez lehetetlenné teszi a Közép ázsiai európaiak szrubno (indoeurópai-szkíta) eredetét kódolás végigvezetése, elvi etnikai sumér rokonság lehetősége, török népek nem jelentős rokonsági foka az utóbbi 2500 évre nincs etnikai hatása a változtatásnak (Honfoglalás előtt 1500 év)
miért van vita?
A TÉRINFORMATIKAI ELEMZÉS FELVETETT KÉRDÉSEI (2) KIINDULÁSI PARAMÉTEREK VÁLTOZTATÁSÁNAK HATÁSA A NYELVI KÉRDÉSEKRE időszak az eljegesedés vége, a nagy földrajzi változások (Kr.e. 12000-10000), még nincs semmiféle nyelvészeti adat az uráliak és a régészeti kultúrák összekapcsolása (sumér, tokhár és hun nyelvi kapcsolatok valószínűsége) török, mongol és kínai nyelvek kapcsolata a hunokon és tokhárokon keresztül (köztes, közvetítő nyelv?) miért van mégis az utóbbi 2500 évre nincs nyelvi hatása a vita? változtatásnak (Honfoglalás előtt 1500 év) az eredmény nem bántja a megalapozott nyelvészeti információkat, eredményeket
(miről is beszélünk? Ki az elmaradott?) AZ ÖSSZETETT KŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
AZ ERŐDÍTÉSEK ÉPÍTÉSE, HASZNÁLATA KR.U. 610 KÖRÜL
AZ ÖSSZETETT FA-FÖLDKŐ ERŐDÍTÉSI RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK VALÓSZÍNŰ ELTERJEDÉSE, ISMERETE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA RENDSZEREK ELTERJEDÉSE, ISMERETE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐTÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐTÉGLA RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
A KÜLSŐTORNYOS, KŐ-TÉGLA MÉLYSÉGÉBEN TAGOLT RENDSZEREK HASZNÁLATA, ELTERJEDÉSE
SARKEL SZTYEPPEI ERŐDVÁROSA (Kr.u. 600 körül)
SZABÁLYOS ALAPRAJZÚ ERŐDÍTÉS, BELSŐ VÁRRAL
BIZONY, ERREFELÉ ÉLTEK ŐSEINK IS
KÉRDÉSEK A MAGYARSÁG KÖRÜL (Kr.u. 400 - 900)
A KATONAI ALAPEGYSÉG A TÖRZS (könnyűlovasság, félnehéz lovasság, távolharc, közelharc) a 7 törzs szövetsége + 3 egyéb törzs 100000 lovas (történettudomány szerint a kazárok alárendeltségében) a kazároknak akkor mekkora haderejük volt? Kik azok? katonai számítások szerint legalább 200000 lovas kellett (de hová lett ez a hatalmas, óriási haderővel rendelkező nép?) a történészek szerint a besenyők hadserege tönkreverte a magyarokat (kellett minimum 60000 lovas) Kik azok? (de akkor hogy-hogy bebocsátást kértek az országba?)
