Magyar Tudományos Akadémia Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottság Budapest, 2015. június 10.
A magyar nyelv és beszélői Kárpátalján az „ukrán válság” tükrében
Csernicskó István II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont Beregszász
A nyelvkérdés megold(hat)atlansága Ukrajnában Az ukrán nemzetépítés sikertelensége. A politikai képtelennek bizonyult konszenzusra jutni abban a kérdésben, mi a nemzet. Abban a kérdésben sincs konszenzus, milyen szerepe van a nemzetépítésben a nyelveknek. 2
Két nem klasszikus, de elvileg működőképes modell Két (vagy több) hivatalos nyelv és többkevesebb autonómiát élvező régiók harmonikus együttműködése. Az egynyelvű nemzetállami modell.
3
Hogyan jött létre a mai Ukrajna?
4
Ha nincs közös múlt, terület, akkor az ukrán nyelv legyen az identitásképző jegy, társadalmi kovász?
5
„Egy nyelv! Egy nemzet! Egy Ukrajna!” – hirdeti a transzparens egy Kijev belvárosában rendezett tüntetésen (2012)
6
Brubaker (et al 2011: 36–37) szerint a nemzetállamot építő elitek az általuk ellenőrzött területre „úgy tekintenek, mint olyan edényre, amely nemzeti nyelvvel és kultúrával »tölthető« és töltendő fel”. Ám ez a „projekt” több okból sem lehetett sikeres Ukrajnában.
Történelmi sérelmek (viktimizáció) Az ukrán kutatók többsége (Bilaniuk 2005, Macjuk 2009) erőszakos oroszosításként (русифікація) értékeli azt a politikát, amit a szovjet hatalom internacionalista politikaként hirdetett. Maszenko, Macjuk és mások úgy vélik, hogy a Szovjetunió által folytatott nemzetiségi és nyelvpolitika kimeríti a lingvicizmus és a nyelvi genocídium fogalmát. Maszenko Ukrajna Szovjetunión belüli történetét a gyarmatosítás (kolonizáció) időszakának nevezi.
A nyelvek státusának kijelölése: megoldhatatlan nyelvtervezési/nyelvpolitikai probléma
9
Ukrajna lakossága anyanyelv és nemzetiség szerint a 2001-es cenzus adatai alapján NEMZETISÉG ÉS ANYANYELV
FŐ
%
ukrán nemzetiségű ukrán anyanyelvűek
31.970.728
66,27
orosz nemzetiségű ukrán anyanyelvűek
328.152
0,68
ukrán anyanyelvű nemzeti kisebbségek
278.588
0,58
32.577.468
67,53
orosz nemzetiségű orosz anyanyelvűek
7.993.832
16,57
ukrán nemzetiségű orosz anyanyelvűek
5.544.729
11,49
735.109
1,52
14.27.3670
29,59
1.129.397
2,34
260.367
0,54
1.389.764
2,88
48.240.902
100
UKRÁN ANYANYELVŰ ÖSSZESEN
orosz anyanyelvű nemzeti kisebbségek OROSZ ANYANYELVŰ ÖSSZESEN kisebbségek, akiknek anyanyelve és nemzetisége megegyezik kisebbségek, akik valamely más kisebbség nyelvét tekintik anyanyelvüknek KISEBBSÉGI ANYANYELVŰ ÖSSZESEN UKRAJNA ÖSSZESEN
10
Ukrajna kisebbségi (nem ukrán nemzetiségű) polgárai nemzetiség és anyanyelv alapján a 2011es népszámlálás adatai alapján
kisebbségi
Nemzetiség szerint
Anyanyelv szerint
fő (%)
10.699.209 (22,18%)
15.663.434 (32,47%)
ebből:
fő
az összlakosság %-ában
a kisebbségiek %-ában
Orosz
8.334.141
17,28
77,89
Egyéb
2.365.068
4,90
22,11
14.273.670
29,59
91,13
1.389.764
2,88
8,87
Orosz Egyéb
11
A leggyakrabban használt nyelvek Ukrajnában a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet 2003-as kutatása szerint
12
Milyen nyelven érintkeznek az államhatalmi szervek és önkormányzatok helyi munkatársai a lakossággal az adatközlő lakóhelyén, %-ban 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Nyugat
Közép-Ukrajna és Észak-kelet
Dél és Dél-kelet Ukrajna
Donbász és Krím
Kizárólag oroszul Ukránul vagy oroszul, a hivatalnok választása szerint Ukránul vagy oroszul, az állampolgár kérése szerint Kizárólag ukránul
13
Milyen nyelven szólaltak meg a (regionális) sajtóban leggyakrabban 2011-ben a megyei kormányzók (gubernátorok)? (kék: ukránul, piros: oroszul, sávok: e két nyelven)
14
A közösségi hálókat használók nyelvválasztása Ukrajnában (piros: ukrán, kék: orosz)
15
Kudarcba fulladt kísérletek: Az ukrán államnyelvi státusának törvénybe foglalása (1989-ben) az egyik első lépés volt az ország deszovjetizálása és függetlensége felé (Bilaniuk 2005). A nemzetiek szerint Ukrajna de jure egynyelvűsége a szovjet oroszosításra adott adekvát válasz. Kravcsuk (1991-1994): óvatos ukránosítás. Kucsma (1994-1999 és 1999-2004): előbb az oroszok, majd az ukrán nemzetiek felé tett óvatos lépések. Narancsos forradalom (2004), Juscsenko (2004-2009): ukránosítás (akár a polgárok felének ellenében is). Janukovics (2009-2014): orosz irány, de gyenge gesztusok a másik irányba is. 16
A nyelv minden választási kampányban kiemelt szerepe kapott: mozgósítani lehetett a választói hétteret 2005
2010
17
A politikai megmozdulások, akciók, tiltakozások, tüntetések, illetve ezen belül a nyelvi vonatkozásúak száma 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben Ukrajnában
2010-ben 2011-ben 2012-ben összes politikai megmozdulás száma ebből a nyelvi témájú akciók száma nyelvi témájú (az összes %-ában)
2305
2277
3636
56
41
380
2,43
1,80
10,45
A 2012-ben lezajlott 380 nyelvi témájú politikai megmozdulás 92%-át az ukrán nyelv védelmében, az ukrán államnyelvi szerepének kiterjesztése érdekében szervezték. 18
A nyelvi helyzet ellentétes megítélése Az egyértelműen ukrán dominanciájú nyugati és központi országrészben attól rettegtek, hogy ha az orosz második államnyelvvé válik, akkor megszűnik az ukrán államiság, veszélybe kerül az ukrán nyelv és nemzet; az államigazgatást kivéve erősen orosz-domináns délen és keleten ezzel szemben úgy gondolták, az ukránosító politika létében veszélyezteti az orosz nyelvet és az oroszok nemzeti azonosságtudatát Ukrajnában.
19
Az ukránok így látták a helyzetet: Az aszimmetrikus kétnyelvűség ábrázolása: a vaskos férfi mellkasán oroszul (язык), a vékonyka nő oldalán ukránul (мова) szerepel a „nyelv” felirat; „Kislány, menj odébb, mert kiszorítasz” – mondja a férfi a nőnek (azaz a язык a мова-nak)
20
Az oroszok pedig ezt a fenyegetést érezték:
„Tanuld az ukránt, még21 szükséged lehet rá!”
A narancsos időkben megerősödött, 2006-ban, 2007-ben és 2012-ben is parlamenti választásokat nyerő, 2010-ben az oroszbarátként elkönyvelt Viktor Janukovicsot az elnöki székbe segítő Régiók Pártja hatalomra lépését követően ebben a kontextusban fogott hozzá az alkotmány és a nyelvtörvény átírásához. 22
A régiósok választási ígéreteik szerint a nyelvpolitikát a valós nyelvi helyzetre kívánták alapozni. Kodifikálni akarták az ország de facto kétnyelvűségét az oroszt a második államnyelvi státusába emelésével. Érvelésük: az erőszakos ukránosítás veszélyezteti az orosz ajkú lakosság nyelvi és nemzetiségi jogait, háttérbe szorítja az orosz nyelvet, kultúrát, az orosz ajkú polgárokat. Az orosz nyelv szabad használatának jogát azonban nem csupán a déli és keleti régiókban követelték, hanem az egész országra szerették volna kiterjeszteni az orosz (második) államnyelvi hatókörét. Vagyis azokra a területekre is, ahol az orosz ajkú lakosság aránya elenyésző… 23
Az alkotmányozás kudarcba fulladt, az 1989-es, még a szovjet időkből származó nyelvtörvényt azonban 2012-ben sikerült lecserélni.
24
Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól – kísérlet a konszenzusra? 2012. július 3-án szavazta meg a parlament. 2012. augusztus 10-én jelent meg a Голос України [Ukrajna Hangja] c. hivatalos lapban, és ezzel hatályba lépett. A még 1989-ben elfogadott korábbi nyelvtörvényt váltotta fel.
Megtartja az ukránt egyetlen államnyelvként. 18 nyelv (orosz, belarusz, bolgár, örmény, gagauz, jiddis, krími tatár, moldáv, német, görög, lengyel, roma (cigány), román, szlovák, magyar, ruszin, karaim, krimcsak) regionális vagy kisebbségi nyelv státust nyer. Ezek az államnyelv mellett hivatalos nyelvként használhatók azoknak a közigazgatási egységeknek a területén, ahol az adott nyelv anyanyelvi beszélőinek aránya a cenzus hivatalos adatai szerint elérik a 10%-ot. 26
A „regionális vagy kisebbségi nyelvek” anyanyelvi beszélőinek száma a 2001-es cenzus adatai alapján krimcsak
21
karaim
96
szlovák
2 768
jiddis
3 307
német
4 206
orosz anyanyelvű: 14 273 670
görög
6 029
ruszin
6 725
lengyel
19 195
cigány
22 603
gagauz
23 765
örmény
51 847
belarusz
56 249
bolgár
134 396
román
142 671
magyar
161 618
moldáv
185 032
krími tatár
231 382 0
50 000
100 000
150 000
200 000
250 000
Ahol alkalmazandó (lett volna) a nyelvtörvény megyei szinten:
28
Települések, ahol egy (vagy több) kisebbségi nyelv beszélőinek aránya eléri a 10%-ot Kárpátalján (2001)
29
A 2001-es cenzus adatai szerint Kárpátalján 73 (4 városi + 69 falusi) önkormányzat területén éri el a magyar anyanyelvűek aránya a 10%os küszöböt. Itt kell biztosítani a magyar nyelvű hivatali ügyintézés lehetőségét szóban és írásban.
30
A nyelvtörvénnyel a Janukovics mögött álló politikai erők – azzal, hogy lemondtak arról, hogy az orosz második államnyelv legyen, vagy pedig az ország egész területén hivatalos nyelvi státust kapjon – léptek egy aprót a társadalmi és politikai konszenzus kialakításának irányába. Ennek ellenére a nyelvtörvénynek számos ellenzője volt, utcai demonstrációkon tiltakoztak elfogadása ellen. A nyelvi kérdés megnyugtató rendezését tehát nem hozta meg. 31
Közvetlenül a háború előtt…
32
2013. november: Viktor Janukovics elnök (hatalma megtartása érdekében) nem írta alá Vilniusban az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást, ill. szabadkereskedelmi egyezményt. Kijevben november 21-én tüntetések kezdődtek az európai integráció mellett (Євромайдан/Euromaidan). Kialakult a „méltóság forradalma” (революція гідності). November 30-án a rendőrség indokolatlanul brutális beavatkozása a tiltakozást országos megmozdulássá terebélyesítette.
2014. január, február: Az elnök mögött álló parlamenti többség január 16-án drasztikus törvényeket hozott az állampolgárok gyülekezési jogának korlátozására. Ez január 19-én halálos áldozatokkal járó, kontrollálatlan erőszakhullámba torkollott Kijevben (Небесня сотня: égi század). Január 28-án lemondott Mikola Azarov kormányfő. Február 22-én Viktor Janukovics elmenekült az országból. 34
A parlamentben azonnal gyors átrendeződés következett be, ugyanazokkal a képviselőkkel, de más pártszínekben. Az új parlamenti többség már Janukovics szökése után másnap, február 23-án a 2012-es nyelvtörvény eltörléséről fogadott el jogszabályt. Oroszország azonnal bejelentette: védelmébe veszi az ukrajnai orosz anyanyelvű közösséget, megvédi őket az ukrán nacionalizmustól.
S mivel Szocsiban február 23-án épp véget ért a XXII. téli olimpia, az orosz hadsereg különleges erői épp ráértek átruccanni a „szomszédba”… 35
Az 1954-ben a Szovjetunión belül az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolt Krími Autonóm Köztársaság területén már aznap megjelentek az orosz hadsereg felségjelzés nélküli fegyveresei (zöld emberkék).
36
Az események következtében O. Turcsinov február 27-én úgy döntött, nem írja alá a 2012es nyelvtörvényt hatályon kívül helyező dokumentumot, s az nem lépett hatályba. Az állami nyelvpolitika alapjairól 2012-ben hozott törvény (a nyelvtörvény) mindeközben továbbra is hatályos.
Közben 2014. március 16-án a Krím-félsziget lakosai orosz támogatással szervezett népszavazáson nyilvánították ki, hogy csatlakozni szeretnének Oroszországhoz, 18-án pedig Moszkvában aláírták a csatlakozási megállapodást.
38
Új nyelvtörvény kell!? A nyelvtörvény hatályon kívül helyezése helyett Turcsinov javaslatot tett egy új nyelvtörvény kidolgozásával megbízandó munkacsoport kialakítására. A parlament március 4-ei ülésén határozott a nyelvtörvényt előkészítő ideiglenes eseti bizottság létrehozásáról. A 11 tagú bizottságban minden parlamenti frakció képviselői helyet kaptak. Elnöke Ruszlan Kosulinszkij, a parlament egyik alelnöke, a szélsőjobboldali Szvoboda [Szabadság] Párt képviselője lett. 39
A bizottság létrehozása, illetve Kosulinszkij kinevezése taktikai lépés volt. Az ukrán nyelv kizárólagos pozícióit célként kitűzők számára megnyugtató lehetett, hogy az új hatalom nem kívánja hatályban tartani a Janukovicshoz kötődő nyelvtörvényt. Azzal, hogy a szélsőjobboldali Kosulinszkij került a bizottság élére, a politikai vezetés azt is jelezte, hogy nem az orosz nyelv státusának megerősítése lesz az új nyelvtörvény fő célja.
40
Gajdos István
Ugyanakkor a társadalom orosz ajkú része is reménykedhetett: a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény mégis hatályban maradt, és az új jogszabály kidolgozása parlamentáris keretek között indult meg. Reményeiket fokozhatta, hogy a bizottság tagjai között szerepelt Musztafa Dzsemilev, a krími tatár, Ivan Popescu, a román és Gajdos István, a magyar közösség tagja is (akkor mindhárman parlamenti képviselők). 41
A bizottság összesen öt ülést tervezett, melyek közül azonban háromra nem került sor. Március 4-ei első ülésén a bizottság arról döntött, hogy a képviselők javaslatai alapján szakértőket kér fel Ukrajna egész területéről, hogy vegyenek részt a munkában. Az egy hét múlva sorra kerülő ülésen többségi szavazással úgy határoztak, hogy nem dolgoznak ki új jogszabálytervezetet, hanem egy korábbi, a független Ukrajna első elnöke, Leonyid Kravcsuk által vezetett munkacsoport által kidolgozott tervezetet tekintik alapnak.
42
Kosulinszkij a parlament április 11-i ülésén bejelentette, hogy a bizottság a Kravcsuk vezetésével kidolgozott nyelvtörvénytervezetet tekinti vitaalapnak. Az előző, sőt: az 1989-es nyelvtörvényhez képest is jelentős visszarendeződést javasló tervezethez a bizottság egyes tagjai és több felkért szakértő számos kritikai kommentárt fűzött. 43
Mi van a tervezetben?
44
Mely nyelvekre terjed ki a tervezet? 1989-es nyelvtörvény 2012-es nyelvtörvény A Kravcsuk féle tervezet
18 regionális vagy Minden ukrajnai kisebbségi nyelvi nemzeti kisebbség státust nyert nyelv nyelvét (a lakosság anyanyelvi beszélőre 22,2%-a, kb. 130 nyelv). (a lakosság 32,5%-a)
17 regionális vagy kisebbségi nyelvi státust nyert nyelv anyanyelvi beszélőre (a lakosság 32,5%-a). Nincs benne a ruszin. 45
A törvény alkalmazásának demográfiai küszöbe 1989-es nyelvtörvény 2012-es nyelvtörvény A Kravcsuk féle tervezet
Azokon a közigazgatási Ha egy közigazgatási Ha egy közigazgatási egységeken belül, ahol egység területén a 18 egység területén a 18 közül az adott nemzeti közül egy nyelv egy nyelv anyanyelvi anyanyelvi kisebbség képviselőinek beszélőinek aránya eléri a aránya magasabb, mint beszélőinek aránya 30%-ot. 50%. eléri a 10%-ot. 46
Milyen közigazgatási szintre terjed ki a jogszabály hatálya? 1989-es nyelvtörvény 2012-es nyelvtörvény A Kravcsuk féle tervezet
Megye (+ a Krími Megye (+ a Krími Autonóm Autonóm Köztársaság, Kizárólag helyi (települési) Köztársaság, Kijev önkormányzat (város, Kijev főváros és főváros és falu). Szevasztopol város), Szevasztopol város), járás, település. járás, település. 47
Alkalmazhatók vagy alkalmazandók a törvényben foglalt jogok (a demográfiai küszöb megléte esetén)? 1989-es nyelvtörvény 2012-es nyelvtörvény
A Kravcsuk féle tervezet
A lakosság 30%-nak A törvény aláírásával kell jeleznie: alkalmazásának 3 igényt tart a nyelvi A kisebbségi nyelv szintje: jogaira; a népszavazást a használata az a) kötelező, megyei államnyelv mellett csak b) az önkormányzat önkormányzatnak, majd lehetőség, nem előírás. döntésétől függ, a parlamentnek jóvá kell c) egyéni kérelem hagynia, minden egyes alapján alkalmazandó. település esteében külön-külön. 48
Az ellenvéleményt kifejtő szakértők és politikusok megnyugtatására Kosulinszkij kifejtette, hogy a tervezet szövegét a parlamenti vita előtt elküldik véleményezésre a Velencei Bizottsághoz, az EBESZ-hez, az Európa Tanácshoz, valamint minden ukrajnai nemzeti kisebbség képviselőihez.
49
2014. április 7-én Astrid Thors, az EBESZ kisebbségi főbiztosa ukrajnai látogatása után tett nyilatkozatában kifejtette: „Nem lehet kétséges, hogy a 2012-es Az állami nyelvpolitikai alapjairól szóló törvény hatályban maradt, és jogilag semmi sem változott a nyelvek státuszát illetően. (…) Ezért az ukrán parlamentnek nem kell elhamarkodnia bármilyen új döntést. Remélem, hogy minden parlamenti erő el tudja fogadni ezt az álláspontot”.
50
2014 áprilisában azonban az újabb belpolitikai fejlemények az új nyelvtörvény ügyét gyorsan háttérbe szorították.
51
2014. tavasz 2014. április: rendbontások, majd fegyveres összetűzések kezdődnek KeletUkrajnában. 2014. tavaszán háborús helyzet alakul ki Ukrajna keleti végein.
Április 14-én kezdetét vette az „ATO” (antiterrorista operáció). Függetlenségi népszavazások: ДНР: április 7., ЛНР: április 27. Népszavazás: május 11.
Az új vezetés nem tanul elődei kárán, és folytatja az egyensúlyozást. 2014. május 25.: Porosenko megnyeri az elnökválasztást. A 2014. október 26-án megtartott parlamenti választásokon a mögötte álló párt (Petro Porosenko Blokk) csak a második helyen végzett az ideiglenes miniszterelnök, Jacenyuk vezette Népfront (Народний фронт) mögött. Az elnöknek még úgy sem biztos a belpolitikai (parlamenti) háttere, hogy az egyéni körzetekben mandátumhoz jutott képviselőkkel együtt pártja a legnagyobb frakcióval rendelkezik a Legfelsőbb Tanácsban.
53
Porosenko úgy próbálja az ország egységéért kiálló, a nemzeti érdekből nem engedő, határozott elnök képét sugározni, hogy közben kompromisszumkészséget kell tanúsítania a jelentős részben oroszok lakta keleti és déli országrészek irányába is. 54
Egy vezető nyelvész reakciója az elnök gesztusaira: „A manapság elterjedt »Єдина країна – Единая страна« jelszó hibás: valóságosan fixálja a kétnyelvűséget országos szinten, vagyis megerősíti az oroszt mint második államnyelvet. Vagyis nem egyesíti, hanem széttagolja az országot. Azt mondva, Единая страна, azaz oroszul fordulva a keletiek felé azt bizonyítjuk, hogy az ukrán, amely a nemzet egyesítésének sajátos szimbóluma, nem kötelező, még az elnök számára sem, ezzel eláruljuk azokat az ukránokat, elsősorban Keleten, akik az orosz környezet folyamatos nyomása ellenére is hűségesek saját nyelvükhöz” (Masenko—Orel 2014). 55
Az elnök kényszerhelyzetben egyensúlyoz
Az orosz ajkúak felé tett gesztusokkal egyidőben Porosenko a nyugati területek megnyugtatása céljából többször is határozottan kijelentette: az országnak egyetlen államnyelve van és lesz: az ukrán. Szimbolikus, hogy ezt a kijelentését 2015. február 11-én is megismételte a kormány kibővített ülésén: mindössze néhány órával azelőtt, hogy elindult volna Minszkbe, ahol döntő jelentőségű tárgyalásokon vett részt Németország kancellárja, valamint Franciaország és Oroszország elnöke társaságában a fegyverszünet és az ukrajnai béke esélyeiről. Az üzenet: az esetleges minszki kompromisszum ellenére az ukrán nyelv ügye kiemelten fontos!
Összefoglalás
57
Lehet, hogy ami Ukrajnában történt, az törvényszerű és szükségszerű? Georg Brunner úgy véli, a kelet-közép-európai térségben a nemzetállamnak nincs reális alternatívája: „Bizonyítani aligha lehet, de minden jel arra utal, hogy a nemzetállam a modern kori államiság szükségszerű, át nem ugorható fejlődési fokozata (…). Végzetes lenne azonban (…), ha a Nyugat figyelmen kívül hagyná a nemzetállami fejlődés szükségszerűségét, és alternatív megoldásként Kelet-Európa (kis) népei számára az úgymond ésszerűbb soknemzetiségű modellt kínálná” (Brunner 1995: 43). 58
Ha – amint láthatjuk – a két általánosan ismert nemzetépítési modell (egynyelvű nemzetállam versus plurális kultúrnemzet) nem alkalmazható Ukrajnában, akkor mit lehet tenni?
Larisza Nahorna véleménye: A nyelvi helyzet megoldására irányuló olyan megoldási kísérletek, melyek egyik részről az ukránosítással, másik oldalról pedig az orosz államnyelvi státusba emelésével próbálkoznak, szükségképpen a társadalom polarizálódását eredményezik (Nahorna 2005: 268–269). Szerinte a kusza ukrajnai nyelvi helyzet érdemi rendezéséhez csak akkor lett volna szabad hozzákezdeni, ha az ukrán nyelv már teljes mértékben betöltötte államnyelvi szerepét az egész ország területén (Nahorna 2005: 272–273). 60
Az ukrajnai társadalom a függetlenné válás óta nem nézett szembe több alapvető problémával. Ezeket Portnov (2009: 49) így foglalta össze: „hogyan lehet figyelembe venni a regionális különbözőségeket olyan módon, hogy azok ne a konfrontációt és a kölcsönösen diszkrimináló kategóriákat, hanem a sokszínűségben rejlő előnyöket erősítsék; hogyan lehet elfogadni a másságot (…), s nem mint fenyegetést, hanem mint esélyt az ország számára”. 61
A posztszocialista államokban (ez alól Ukrajna sem kivétel) a kötelező szocialistainternacionalista képmutatás levetése utáni években a többségi társadalmak elsősorban saját nemzeti identitásuk, nemzetállami ideológiájuk megerősítésével, a nemzeti romantika és történelmi mitológia megidézésével voltak elfoglalva, és a hasonló folyamatokat megélő kisebbségi törekvéseket dezintegráló veszélyforrásként értelmezték. 62
A belülről feszítő törésvonalakat a kívülről ható erők is fokozták. Egyik oldalról az USA és az Európai Unió, a másikról pedig Oroszország politikai és gazdasági érdekei gyakorolnak fokozódó nyomást az egymással vetélkedő, korrupt és tehetetlen politikai elittől szenvedő Ukrajnára. Az ilyen kiélezett helyzetben szinte szükségszerű volt a Szovjetunió széthullása után Európa középső és keleti felében rendezetlenül hagyott etnikai és nyelvi alapú konfliktusok felerősödése a Szovjet-Ukrajna területe mellett a szovjet múlt gazdasági, politikai, kulturális, nemzetiségi, etnikai és nyelvi problémáit is megöröklő Ukrajnában. 63
A nyelvkérdés Ukrajnában hagyományosan átpolitizált, érzelmileg telített, számtalan szimbolikus réteg rakódik rá. A felszínen a nyelvek státuszára irányuló kiélezett viták a nemzetépítés módozatairól, a társadalmi státusról, a politikai és gazdasági erőviszonyokról: a hatalomról szólnak. Az ország keleti vagy nyugati elkötelezettsége, illetve a nyelvpolitikai helyzet rendezése körül két évtizeden át alkalmazott politikai egyensúly taktikája egyértelműen megbukott, az ország lakossága végzetesen megosztottá vált. Amíg az ATO-nak hazudott háború nem zárul le, esély sincs a konszenzusra. Ha a háború után lesz még Ukrajna, és maradnak még a területén kisebbségek, a problémával szembe kell néznie az új hatalomnak is. Ebben mi, (kárpátaljai) magyarok is érdekeltek vagyunk: a mi bőrünkre is megy ez a véresen komoly „játszma”. 64
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
[email protected]
