2005-07-04
A MAGYAR NATURISTÁK EGYESÜLETE
Közhasznú szervezet ALAPSZABÁLYA 2010.
Lezárva: 2010. április 10.
-------------------------------------------------------------------------------*Az MNE 1993. évi Küldöttközgyűlése 5/1993 (IV.24.) sz. határozatának az 1/1994(II.19)sz. az 5/1995(IV.8.)sz. a 10/1997(IV.19)sz.a 7/1998 (III.21.) az .5./1999 ( III.20) sz. az 5/2001 (III.24.) és a 4/2006 (III.25) valamint a 6/2008 (III.29.), és a 13/2010 (IV.10.) Küldöttközgyűlési határozatokkal módosított egységes szerkezetbe foglalt szövege.
I. AZ EGYESÜLET
1./ Az Egyesület b.) nevének rövidítése: MNE c.) székhelye:
2337. Délegyháza, Naturista part 1318.
d.) alapításának éve: 1983. e.) A határozat száma az alapítás elfogadásáról: 10015/635, 1983.12.12 Belker. Min. f.) A bírósági bejegyzés nyilvántartási száma: 171
g.) Nyilvántartásba vétel határozatának száma: Pk. 60171/1989/1, 1989.06.14. h.) Végzés száma a közhasznúvá minősítésről: 7. Pk. 60171/1989/12, 1999.04.29. i.) Emblémája: kerek kék mezőben az Egyesület nevének rövidítése fehér betűkkel. Kissé jobbra felülről nap süt le, amelynek sugarai a betűk mögött eltűnnek. A kék mezőt fehér gyűrű veszi körül. Ebben fekete betűkkel az Egyesület nevének felirata szerepel. Az embléma alsó részében piros fehér zöld körgyűrű cikk van elhelyezve. j.) Az Egyesület adószáma: 19573690-1-13.
2./ A Magyar Naturisták Egyesülete: a.) A magyar naturisták első hivatalosan bejegyzett közhasznú szervezete, közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Tv. 26.§. c. pontjában megjelöltek közül egészség-megőrzési, betegségmegelőzési, kulturális, sport, valamint természet- és környezetvédelmi tevékenységet folytat. b.) Közvetlenül, illetve tagságán keresztül kapcsolatot tart fenn hazai és külföldi naturista, valamint más civil szervezetekkel a mozgalom népszerűsítése, a közös célok támogatása és elérése érdekében. c.) Az Egyesület pártoktól és politikai irányzatoktól független civil szervezet. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. Országgyűlési és önkormányzati képviselő jelölteket nem fogad el, nem állít. Pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, és azoktól anyagi támogatást nem fogad el.
II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGE
3./ Az Egyesület célja: a.) Az egészségmegőrzés érdekében lehetőségek biztosítás – naturista körülmények között – a szabadidő kulturált, kellemes és hasznos eltöltésére, Egyesületi keretek között mindazok számára, akik testük teljes felületét kívánják átadni a víznek, levegőnek, napfénynek. b.) Az egészséges életmódhoz kapcsolódóan, azzal összefüggésben elősegíteni a környezet és a természet védelmét, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. E célok érdekében szervezi és mozgósítja tagságát. Az ilyen jellegű közhasznú szolgáltatásaiban tagságán kívül mások is részesülhetnek.
4./ Az Egyesület céljai elérése érdekében a.) szoros kapcsolatot teremt a tagsággal, együttműködik magán- és jogi személyekkel, továbbá más civil szervezetekkel, közösségekkel.
b.) Közhasznú minősítését nem veszélyeztetve – gazdasági - vállalkozási tevékenységet igen, befektetési tevékenységet nem folytathat. Az Egyesület működése azonban nem rendelhető alá a gazdasági tevékenységnek és az Egyesület vagyona ingyenes használatba nem adható. c.) Az Egyesület, mint jogi személy – szervezeti, gazdálkodási, rendelkezési önállóságának és demokratikus működési rendjének megőrzése mellett - más gazdasági társaságba tagként beléphet. A gazdasági társaságban az Egyesületet az elnök képviseli. A gazdasági társaságba való belépés és ennek kockázata nem veszélyeztetheti az Egyesület tagságának érdekeit, a szervezet fennmaradását, társadalmi céljai megvalósulását és nem eredményezheti vagyonának teljes elvesztését. Az Egyesület gazdasági társaság tartozásaiért a gazdasági társaságba bevitt vagyona erejéig felel. d.) A gazdálkodási tevékenységből származó bevételek (a gazdálkodás eredménye, hozamai, valamint a gazdasági társaság adózott nyereségéből az Egyesületre jutó osztalék) az Egyesület vagyonát gyarapítják, de az MNE tagjai között nem oszthatók fel. Ezeket az anyagi forrásokat, az Egyesület céljai megvalósításának elősegítésére lehet fordítani, melynek mértékéről a Küldöttközgyűlés dönt. e.) A Magyar Naturisták Egyesülete mint közhasznú szervezet jogosult a vonatkozó törvény előírásai szerint, magán- és jogi személyektől adományok elfogadására és az adományozás igazolására.
III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA
5./ Az Egyesületi taggá válás feltételei: a.) Egyesületnek tagja lehet minden 16. életévét betöltött magánszemély, aki az Alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, az adott évre tagdíját befizeti és a natúrizmust, mint életformát elfogadja, a közösségi együttlétet nem zavarja, harmóniában él a természettel és óvja környezetét. b.) Nem vehető fel a tagok sorába 3 évig az, akinek korábbi tagsági viszonya kizárással szűnt meg.
6./ A tagsági viszony fenntartásának feltételei: a.) Az Egyesületi tagság a felvétellel és a tagsági díj befizetésével keletkezik. Az Egyesületi tagság megszűnik: elhalálozás esetén automatikusan, vagy kilépéssel, ha a tag ezt az Elnökséggel írásban közli, törléssel, ha a tag tagsági díját a megállapított határidőig felszólítás ellenére sem fizeti be, vagy fegyelmi büntetésként kizárás útján. Ki lehet zárni azt a tagot, aki az Egyesület érdekeit veszélyezteti, bűncselekményt követ el, vagy az alapszabályt súlyosan megszegi. A tagok kizárása az Elnökség hatáskörébe tartozik. Az Elnökség ilyen értelmű írásos határozatot csak az érintett meghallgatása után hozhat. A határozatot indokolnia kell, és azt az érintett tag a kézhezvételtől számított 15 napon belül a közgyűléshez megfellebbezheti. A tagság megszűnése esetén a már
befizetett tagdíj vissza nem igényelhető. A kizárás a határozat jogerőre emelkedése napján lép hatályba.
7./ Az Egyesületi tag jogai: a.) látogathatja – az Egyesület által szervezett rendezvényeket, azokon és más helyeken igénybe veheti a tagság részére biztosított kedvezményeket és lehetőségeket, b.) az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően választhat, de az Egyesület szerveibe és tisztségeibe csak abban az esetben választható, ha a választás időpontjában a tagsági viszonya legalább a 2 naptári évet meghaladja és fegyelmi eljárás hatálya alatt nem áll, c.) saját akaratából közreműködését felajánlhatja, és részt vállalhat az Egyesület szervezeti életében. Tisztségviselővé történő megválasztása esetén felelősséggel részt vesz a vezetőszervek, bizottságok munkájában, az Egyesület irányításában, d.) szabadon véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az Egyesület szervei felé, az Egyesületet érintő bármely kérdésben, e.) az Egyesület ügydöntő szervének törvénysértő határozatát, az Egyesületen belüli jogorvoslati utat követően, vagy annak hiányában - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. f.) Tagsági jogviszonyából eredő jogai és érdekei védelmében sérelmei orvoslására egyénileg, vagy más tagokkal közösen, írásban panaszt /petíciót/ terjeszthet elő az Egyesület elnökségéhez. Azonban a személyiségi jogot, más becsületét sértő rágalmazó beadványok értelmi szerzői és aláírói jogi következményekkel számolhatnak.
g.) Közérdekű ügyben a tagság 10 %-ának támogatása mellett írásban tagsági fórum összehívását kezdeményezheti az Egyesület elnökénél. h.) Támogató közreműködését – kezdeményezett ötletei megvalósítására – felajánlhatja az Egyesület szervei felé.
8. / Az Egyesületi tag kötelessége: a.) az Alapszabály, továbbá az Egyesület vezető szervei által hozott és reá vonatkozó határozatok, valamint a szabályozó előírások betartása. b.) az Egyesület érdekeinek szolgálata, vagyonának megőrzése, jó hírnevének elősegítése. c.) a tagsági díj, valamint a küldöttközgyűlés és az Egyesület arra felhatalmazott szerve által évente megállapított egyéb díjak és hozzájárulások határidőn belül történő befizetése. Nem tarthat igényt az Egyesület által biztosított kedvezményekre az a személy, aki az ilyen irányú kötelezettségek teljesítését elmulasztja.
d.) elérhetőségi lehetőségeinek (név, lakcím, telefonszám, emailcím,) és ezekben bekövetkezett változásoknak a bejelentése. e.) a választás, vagy megbízás útján keletkezett – és általa elvállalt - feladatköréből eredő kötelezettségeinek legjobb tudása szerinti ellátása.
IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE A Küldöttközgyűlés
9,/ a Küldöttközgyűlés működési rendje és szabályai: a.) Az Egyesület legfelsőbb döntési joggal rendelkező szerve a Küldöttközgyűlés, amely az Egyesületi tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - választott küldöttekből álló testület. b.) A Küldöttközgyűlést évente- legkésőbb a tárgyév március 31.-ig.-ig- kell össze hívni .A meghívót küldötteknek írásban kell megküldeni olyan időpontban, hogy azt legkésőbb a Küldöttközgyűlés előtt 8 nappal korábban megkapják. A meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontok felsorolását, és írásban csatolni kell az elnökség, a felügyelő bizottság és az Egyesületi tanács beszámolóit,(jelentéseit) tervezeteit, egyéb indítványait és azok indokolását, valamint az Egyesület közhasznúsági jelentését. c.) Az általános tisztségújító közgyűlést - az alapszabály rendelkezéseinek megfelelő - ötévenként kell összehívni.
módon
d.) Az Egyesület Küldöttközgyűlései nyilvánosak, szavazati joggal azonban csak a választott küldöttek rendelkeznek. e.) Az Elnökség tagjai a Küldöttközgyűlésen a küldötteket megillető jogokkal vesznek részt. f.) Rendkívüli Küldöttközgyűlést kell összehívni; - ha azt a bíróság elrendeli, - ha azt a tagok, vagy a küldöttek egyharmada - az ok és cél megjelölésével – írásos folyamodványban kívánja, - ha azt az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság az ok és a cél megjelölését tartalmazó, az Alapszabály szerinti létszámuk kétharmados szótöbbségével hozott határozatával elrendeli. g.) A Küldöttközgyűlés - ide nem értve a minősített többséget igénylő döntésekethatározatképes, ha a küldötteknek több mint a fele jelen van.
h.) A Küldöttközgyűlés határozatait, valamennyi hatáskörébe tartozó kérdésben, nyílt szavazással - az Alapszabály ellenkező rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Legfeljebb háromszori szavazategyenlőség esetén az Egyesület elnökének szavazata dönt. i.) Nem vehet részt a Küldöttközgyűlés határozathozatalában az a személy, aki vagy akinek élettársa, hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. j.) A határozatképtelenség miatt elhalasztott Küldöttközgyűlés nem kevesebb mint 10 napon túli és legfeljebb 30 napon belül történő másodszori összehívása esetén az eredeti napirendbe felvett kérdésekben, a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. k.) Az összes választott küldött és szavazásra jogosult minősített többségének, 2/3-ának szavazata szükséges az Alapszabály módosításához, és az Egyesületnek más szervezettel való egyesülése, szétválása, szövetségbe való be és kilépése, feloszlatásának elhatározásához, valamint gazdasági társaságba való be és kilépés jóváhagyásához.
10./ A Küldöttközgyűlés hatásköre: a.) a Küldöttközgyűlés bármilyen, általa elfogadott napirendi pontot megtárgyalhat. Döntést azonban csak a téma és valamennyi körülmény, következmény megvitatása után, többségi szavazással hozhat. b.) az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és az Egyesületi Tanács éves beszámolójának, továbbá az előző gazdasági évről készült közhasznúsági jelentésnek az elfogadása. Az éves beszámolókat elfogadó, valamint az Alapszabályt módosító határozatokhoz, - ideértve az éves közhasznúsági jelentést is – csatolni kell a Felügyelő Bizottság által ellenjegyzett előterjesztés szövegét is. Az Egyesületnek más Egyesülettel történő egyesülése, szétválása, szövetségbe való be és kilépésének, feloszlatásának elhatározása valamint gazdasági társaságba való be és kilépésének jóváhagyása. c.) Az elnökség által írásban előterjesztett és megindokolt javaslat alapján az Egyesület folyó évi költségvetésének jóváhagyása. d.) Az éves tagdíjon kívül az Egyesület tagságát terhelő egyéb befizetések jogcímének és összegének meghatározása. e.) Dönt az Egyesület gazdasági tevékenységét érintő banki kölcsön felvételéről és annak mértékéről. f.) Az Egyesület elnöke, az Elnökség, továbbá a Felügyelő Bizottság tagjainak, megválasztása. A tisztségükben felfüggesztett személyek visszahívása, vagy tisztségükben való megerősítése, lemondásuk elfogadása, helyükbe - a következő tisztújító Küldöttközgyűlésig terjedő időre - új tisztségviselő megválasztása. Az időközben egyéb okokból megüresedett vezető tisztségviselői helyekre a legközelebbi Küldöttközgyűlés új tagot köteles választani, szintén a ciklus végéig. g.) Fegyelmi jogkör gyakorlása. Bizalmatlansági indítvány elbírálása. h.) A küldöttek mandátumának vizsgálata, megerősítése, vagy felfüggesztése, a választási kifogások vizsgálta, elbírálása,
i.) Döntés az arra érdemes személyek anyagi elismerésben való részesítéséről. j.) Az Alapszabály módosítása. k.)Megválasztja levezető elnökét és a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvhitelesitőket.
11./ A Küldöttközgyűlés egyes eljárási szabályai: a.) A Küldöttközgyűlés megnyitása előtt mandátumvizsgálatot kell tartani, és ennek eredményét ki kell hirdetni. A mandátumokat az ET kijelölt bizottsága vizsgálja meg. Szavazásra csak az a megválasztott küldött jogosult, aki a tárgyévi tagdíját legkésőbb a Küldöttközgyűlés napjáig befizette. b.) A Küldöttközgyűlést az Egyesület elnöke nyitja meg, és a jelenlévők közül megválasztott levezető elnök vezeti le, akit a küldöttek egyszerű szótöbbséggel az adott esetben e tisztségre alkalmasnak tartanak. Az Egyesület és a Felügyelő Bizottság elnöke a Küldöttközgyűlés levezető elnökévé nem választható meg. c.) A Küldöttközgyűlés lefolyásáról a helyszínen rögzített hanganyag és feljegyzések alapján jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az Egyesület elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető és két erre megválasztott küldött aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az aláírt jelenléti ívet. A jegyzőkönyvben külön is rögzíteni kell, ha időközben a küldöttek létszámában változás történt. (Küldött távozását, új küldött érkezését.) d.) A küldöttközgyűlés határozatai csak rendelkező részt tartalmaznak. A határozatok indoklásaként a tárgybani előterjesztés, és a jegyzőkönyvben rögzített szóbeli kiegészítések szövegét kell tekinteni. A határozatokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, és be kell vezetni a Határozatok könyvébe úgy, hogy azok tartalma, a meghozatal időpontja, a hatálya, valamint a mellette és ellene szavazók száma utólag is megállapítható legyen. e.) A határozatokról szó szerinti kivonatot kell készíteni, amelyet, az Egyesület elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A határozatokat el kell látni az Egyesület körbélyegzőjével. A határozatokat meg kell küldeni mindazoknak, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz. Az általános érvényű - az Egyesület minden tagját érintő- határozatokat az Egyesület időszaki lapjában és hivatalos helyiségében hirdetmény útján közzé kell tenni. f.) A Küldöttközgyűlések anyagait az Egyesület bármely tagja az Egyesület hivatalos helyiségében és hivatali időben tanulmányozhatja, azokról a megállapított költségek felszámítása mellett másolatot kérhet, illetve kivonatot készíttethet. g.) A Küldöttközgyűlés jegyzőkönyveit, határozatait, és egyéb dokumentációit legalább egy kinyomtatott példányban az Egyesület fennállásáig meg kell őrizni. h.) Ha a Küldöttközgyűlés az Elnökség, ill. a Felügyelő Bizottság, éves beszámolóját, (jelentését) nem fogadja el, az érintett testületi szerv a Küldöttközgyűlés által meghatározott határidőre -de legfeljebb 60 napon belül- rendkívüli Küldöttközgyűlésen köteles új beszámolót (jelentést) előterjeszteni. i.) Ha a Küldöttközgyűlés a megismételt beszámolót sem fogadja el, az érintett testületi szervet egyidejűleg visszahívja és helyben, legfeljebb 30 napon belül új választást tart. Ennek megtörténtéig a
bizalomvesztéssel sújtott szerv csak ügyvezető testületként működhet, újabb határozatokat, döntéseket nem hozhat, terven felüli kötelezettségvállalást és kifizetést nem végezhet.
12./ A Küldöttközgyűlés levezető elnöke: a.) A Küldöttközgyűlés levezető elnöke eseti megbízatását társadalmi munkában, külön térítés nélkül látja el. Az ebben a minőségében felmerülő költségeit viszont az Egyesület köteles megtéríteni. b.)A mandátumvizsgálat alapján meggyőződik a Küldöttközgyűlés határozatképességéről. Határozatképtelenség esetén felszólítja az elnökséget a Küldöttközgyűlés másodszori összehívására, az Alapszabály 9/j. pontja szerint. c.) Vezeti a Küldöttközgyűlés tanácskozását, ügyel a rend fenntartására, d.) Kihirdeti a Küldöttközgyűlés határozatait.
Az Egyesület Elnöksége
13./ Az Elnökség működési rendje és tevékenységének szabályai: a.) A Küldöttközgyűlés által megválasztott elnökség az Egyesület vezető, irányító, az Egyesületi életet szervező és az Egyesületet képviselő testületi szerv, amely a törvényes rendelkezések szerint, az Alapszabály előírásainak betartása mellett és a Küldöttközgyűlés által meghatározott keretek között,- annak felelősen- látja el a feladatait, és gyakorolja az Egyesület irányításával kapcsolatos jogosítványait. b.) Az Egyesület tagjai közül 5 évre (egy választási ciklusra) megválasztott elnökség 5 főből, az Egyesület elnökéből, alelnökéből és 3 elnökségi tagból áll. A létszám egy választási cikluson belül még alapszabály-módosítással sem változtatható. Az időközben megüresedett helyre a legközelebbi Küldöttközgyűlés új elnökségi tagot köteles megválasztani a ciklus végéig. c.) Az Elnökség tagjai feladataikat társadalmi megbízatásként látják el, részükre a költségeik megtérítésén kívül egyéb díjazás nem állapítható meg. Az Egyesület székhelyén biztosítani kell számukra munkájuk végzéséhez szükséges anyagi, tárgyi és egyéb feltételeket. d.) Az Elnökség az általa elfogadott és kihirdetett éves munka és ülésterv szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Szükség esetén az Egyesület elnöke gyakrabban is összehívhatja az Elnökség ülését. Az ülések napirendjét az elnök közli az ülés kezdetén. Napirendi pontra bármelyik elnökségi tag javaslatot tehet. A napirendi pontokat az elnökség szavazati többséggel fogadja el. e.) Soronkívüli Elnökségi ülés összehívása kötelező, ha azt a Felügyelő Bizottság elnöke, illetve az Elnökségi tagok kétharmada indítványozza.
f.) Az Elnökség határozatképes, ha tagjai közül 3 fő jelen van a testületi ülésen.. Határozatait az Elnökség egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az Egyesület elnökének szavazata dönt. g.) Amennyiben a határozat olyan személyeket érint, akik az Elnökségi ülésen nem voltak jelen, velük az Elnök szóban, vagy írásban közli a határozat rájuk vonatkozó tartalmát. A tagság egészét érintő határozatokat az Egyesület időszaki kiadványában és honlapján közzé kell tenni. h.) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az az elnökségi tag, akivel szemben az alapszabály 9/i. pontjában írt kizáró okok fennállnak. i.) Az elnökségi ülések nyilvánosak. Ha azonban adatvédelmi, személyiségi jogok , vagy üzleti titok védelme indokolja, az elnök zárt ülést rendelhet el a kérdéses napirendi pont megtárgyalásának egészére, vagy egy részére. j.) Az ülésekről emlékeztetőt kell készíteni, a határozatokat pedig a határozatok könyvébe kell rögzíteni. A határozatok tartalmára, az érintettekkel való közlésére, és közzétételére a Küldöttközgyűlési határozatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. k.) Az Elnökség maga állapítja meg ügyrendjét és az Elnökségi tagok közötti feladat megosztást. A feladatmegosztásról határozatot kell hozni.
14./ Az Elnökség feladatai és hatásköre: a.) Az elnökség osztatlan és testületi felelősséggel tartozik az Egyesület jog- és alapszabályszerű működésének biztosításáért, a Küldöttközgyűlési határozatok előkészítéséért és végrehajtásáért, az Egyesület vagyonával való ésszerű, célszerű, gazdálkodásért, valamint az Egyesületi élet szervezéséért, fejlesztéséért. A gazdasági társaságban történő együttműködésben, az elnökség köteles megőrizni az Egyesület önrendelkezését, és önállóságát. Biztosítania kell – a lehetőségek határain belül- a gazdasági társaságban az Egyesület és a tagság többségi érdekeinek eredményes képviseletét. b.) Dönt a Küldöttközgyűlés által jóváhagyott költségvetés alapján a bevételek felhasználásáról, a fejlesztési célok kijelöléséről, a beruházásokról, az esetleges terven felüli bevételek felhasználásáról. c.) Irányítja az Egyesület gazdálkodását. Ha az Egyesület gazdasági társaság tagja, gazdálkodási feladatait a gazdasági társaság közgyűlése döntéseinek figyelembe vételével végzi. Ennek során írásban megállapodhat arról, hogy egyes gazdálkodási feladatok elvégzését az Egyesület részben vagy teljesen magára vállalja, a megállapodásban feltüntetett díjazás ellenében. d.) Elkészíti a mérleget, a beszámolót és a következő év költségvetési javaslatát, valamint az éves közhasznúsági jelentést, és ezeket a Felügyelő Bizottság ellenjegyzésével a Küldöttközgyűlés elé terjeszti. e.) Gondoskodik a hatóságok felé kötelező jellegű jelentések, felterjesztések elkészítéséről és továbbításáról.
f.) Folyamatosan kapcsolatot tart a tagsággal, az Egyesületi Tanács tagjaival, gyűjti, és feldolgozza javaslataikat. Az Egyesület érdekei, és lehetőségei figyelembevételével gondoskodik azok megismertetéséről, érvényesítéséről, megvalósításáról. g.) Az Egyesületi tanács testületi felvetéseit, javaslatait az Elnökség a soron következő ülésen köteles megtárgyalni és elbírálni. Döntéséről az Egyesületi Tanácsot, annak elnöke útján tájékoztatja. h.) Minden olyan döntés meghozatala előtt, amikor a tagság nagyobb csoportjának, vagy egyes területek közösségének érdekeit hátrányos érintheti a döntés, az elnökségnek ki kell kérnie az Egyesületi tanács véleményét. i.) A tagság részéről közérdekű ügyben érkezett bejelentésekre, petíciókra a következő elnökségi üléstől számított 30 napon belül érdemben válaszolni köteles. Elutasítás esetén a döntést meg kell indokolni. j.) A petíció, illetve a jogos kritikai észrevétel szerkesztőivel szemben a kezdeményezés miatt tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés, vagy megtorló intézkedés foganatosítása. k.) A névtelen, vagy olyan beadványok, amelyek alapján a kezdeményezők nem azonosíthatók semmire nem kötelezik az elnökséget. A személyiségi jogot sértő, rágalmazó, becsületsértő kiadványok értelmi szerzői és aláírói ellen az Egyesület vezető szervei a polgári, illetve a büntető jogszabályok szerinti eljárást kezdeményezhetik. l.) Elfogadja az Egyesület Alapszabályának rendelkezései szerint elkészített Szervezeti és Működési Szabályzatot és gondoskodik annak kiigazításáról, ha azt a körülmények változása szükségessé teszi. m.) Meghatározza az éves tagdíj összegét. Javaslatot tesz és indokolja a Küldöttközgyűlés felé a tagokat terhelő más, befizetések, hozzájárulások mértékét. Meghatározza a befizetések határidejét. Az egyes tagok írásbeli folyamodványa és egyéni elbírálása alapján részletfizetési és más díjkedvezményeket engedélyezhet. n.) Meghatározza székhelyén a rendszeresen odajárók területi csoportjai részére a választó kerületek számát, határait, a választható küldöttek létszámának arányát. o.)Meghatározza az Egyesület által állandó, vagy időszakos jelleggel alkalmazottak számát , bérkeretét és bérét, munkájuk elismerésének módját és mértékét, a költségvetés kiadási oldala irányszámainak figyelembevétele mellett. Jogi és magánszemélyekkel eseti vagy tartós megbízási, együttműködési szerződésről dönt. p.)Az Egyesületi tagok felett –ide értve a FEB és az ET elnökét is- elsőfokon gyakorolja a fegyelmi jogkört. q.) Egyesületi kitüntetéseket, díjakat alapíthat és adományozhat. r.) Dönt mindazon ügyekben amelyek nem tartoznak a Küldöttközgyűlés, vagy az Egyesület elnöke hatáskörébe. s.) Az Egyesületi Tanács előzetes véleménye alapján dönt más civil szervezetekkel való együttműködésről.
15./ Az elnökség szervezeti összetétele: a.) Az Elnökség tagjai maguk közül alelnököt, gazdasági vezetőt választanak. Az Elnökség tagjainak feladatkörét az elnök határozza meg, amelyet az Egyesület tagjai számára közzé kell tenni. b.) Az Elnök a szervezeti és működési szabályzatban rögzített irányelvek figyelembevétele mellett javaslat formájában terjeszti be az elnökségi tagok munkakörét és feladatait, amelyet az elnökségnek határozat formájában meg kell erősítenie. c.) Az Elnök akadályoztatása, vagy huzamosabb távolléte esetén – annak időtartamára - az Egyesület elnökét teljes jogkörrel és felelősséggel az alelnök helyettesíti.
16./ Az Egyesület elnöke: a.) Hivatalosan képviseli az Egyesületet a hatóságok, bíróságok és más jogi személyek előtt. Kapcsolatot keres és tart fenn bel- és külföldi civil szervezetekkel, közösségekkel, magánszemélyekkel, továbbá protokolláris feladatokat lát el. E jogkört esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára tekintettel az Elnök az SZMSZ-ben meghatározottak szerint más személyre is átruházhatja. b.) Az Egyesület számára és érdekében jogokat szerez és kötelezettségeket vállal a Küldöttközgyűlés által jóváhagyott költségvetés keretein belül. c.) Intézkedik az Elnökségi ülések összehívásáról, a napirendi pontok, megvitatásáról, vezeti az Elnökség üléseit. Folyó ügyek esetében feladatokat szab az Elnökségi tagok számára, és azok végrehajtásáról beszámoltatja őket. d.) Gondoskodik a Küldöttközgyűlés és az Elnökség határozatainak nyilvántartásáról, szükség szerinti kihirdetéséről, az érintettekkel való közléséről és figyelemmel kíséri és ellenőrzi azok végrehajtását. e.) Folyamatosan elemzi és értékeli az éves költségvetés alakulását. Gondoskodik az abban rögzített irányelvek és célkitűzések érvényesüléséről, betartásáról, szabályszerü végrehajtásáról. A gazdasági, pénzügyi mutatók alakulásáról évente beszámol a Küldöttközgyűlésnek. Előterjeszti a folyó év költségvetését. f.) Utalványozási jogkört gyakorol és kijelöli az utalványozásra jogosult Elnökségi tagot /tagokat/. g.) Az Alapszabály szerinti esetekben meghatározza a Küldöttközgyűlések időpontját és intézkedik az összehívásáról. h.) / Kiírja a területi küldöttválasztások idejét és szabályozza azok részletes rendjét és lefolytatását. Erről legalább 3o nappal korábban hirdetményben értesíti az Egyesület tagságát. i.) Fegyelmi jogkört gyakorol az Alapszabály szerinti esetekben. j.) Az Egyesület alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogkört. k.) Dönt, és tevékenykedik a jogszabályok, az Egyesület alapszabálya, és a Küldöttközgyűlés által feladat, és hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.
l.) Az Egyesület működését érintő bármely kérdés megvizsgálására szakértőt bízhat meg, szaktanácsadót vehet igénybe, az Egyesület perképviseletére megbízást adhat. m.) Az Elnökségnek jogszabályba, alapszabályba ütköző, az Egyesületi tagok érdekeit súlyosan sértő, az Egyesületi demokráciát súlyosan sértő, vagy az Egyesületre anyagi vagy erkölcsi kárt jelentő határozatai kihirdetését megtagadhatja, végrehajtását felfüggesztheti. Egyidejűleg állásfoglalásra felkéri a Felügyelő Bizottságot. A Felügyelő Bizottság döntéséig az ilyen határozat nem hajtható végre.
17./ Az Elnökség tagja: a.) Köteles rendszeresen és tevékenyen részt venni az Elnökség munkájában, a határozatok előkészítésében és meghozatalában, a határozatok végrehajtásában ill. azok ellenőrzésében. b.) Köteles az ügyrendben és az Elnökség határozataiban részére megszabott feladatokat elvégezni, és arról az Elnökségnek beszámolni. c.) Felelős az Elnökség gazdasági, pénzügyi beruházási, és egyéb kérdésekben hozott határozatáért, kivéve, ha ellenvéleményét kifejezetten írásban kinyilvánította. Az ilyen különvéleményeket a határozat mellékleteként zárt borítékban meg kell őrízni. d.) Jogosult az Egyesület életével kapcsolatos bármely kérdésben észrevételt, javaslatot tenni, bármely kérdés megvitatását indítványozni. Amennyiben véleménye szerint valamely határozat tervezete jogszabályt, alapszabályt vagy közgyűlési határozatot sért, ellenvéleményét kifejezze, és indítványt tegyen az elnöknek, hogy a kérdést a napirendről vegye le. e.) Az Elnökség által meghozott határozatok ellen az egyesülési jogról szóló törvényben meghatározott jogorvoslattal élhet, azonban különvéleményét a tagság előtt nem terjesztheti, negatív hangulatot nem kelthet, a végrehajtás ellen nem szervezkedhet. Az ilyen cselekmény fegyelmi vétségnek számít, és a tisztségből való visszahívást vonhatja maga után. f.) Az Egyesület Elnöksége által megválasztott alelnök, az Egyesület elnöke tagsági viszonyának az Alapszabály szerinti megszűnése esetén a következő Küldöttközgyűlésig teljes jogkörrel és felelősséggel ellátja az elnök hatáskörébe tartozó feladatokat, képviseli az Egyesületet. Ebben az esetben az elnökségbe új tagot kell választani.
Egyesületi Tanács
18. / Az Egyesületi Tanács működésének rendje: a.) Az Egyesületi Tanács /ET/ az Egyesületi tagok érdekvédelmi és érdekegyeztető szerve. b.)Az MNE székhelyén – az Alapszabály 14/n. pontjában foglaltak szerint – kijelölt lakókerületek határain belül elhelyezkedő helyi (területi) csoportok által megválasztott küldöttek, összejövetelükön maguk közül egyszerű szótöbbséggel az ET- ba 1-1 fő tagot (korábbi néven területfelelőst) választanak. Az ET tagja lehet az aki érvényes tagsági igazolvánnyal és területbérlettel
rendelkezik. Az ET tagjai által összehívott helyi gyűléseken a küldöttek kötelesek munkájukról a terület tagságának beszámolni, őket a végzett munkáról tájékoztatni. c.) A helyi csoport küldötteit – saját elhatározásából – az ET tagja bármikor összehívhatja. Az ott elhangzottakról, fontosságukra való tekintettel ajánlatos feljegyzést készíteni. Az összejövetel akkor határozatképes, ha azon a helyi küldöttek fele jelen van, és egyszerű szótöbbséggel alakíthatják ki véleményüket. Szavazategyenlőség esetén az ET tagjának szavazata dönt. d.) A helyi csoportokban megválasztott tanácstagok összessége alkotja az ET ot, amelynek létszáma azonos a kijelölt választókerületek számával. e.) Az ET üdülési szezonban havonta, ezen kívül szükség szerint ülésezik. Ügyrendjét és munkatervét maga állapítja meg. f.) Az ET határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van, határozatait a jelenlévők kétharmados szótöbbségével hozza. g.) Az ET működésével kapcsolatos indokolt költségek az Egyesületet terhelik. h.) Az ET- ot össze kell hívni: -ha azt tagjainak egyharmada az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi -ha az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság az ok megjelölésével kéri. Ebben az esetben az Elnökség illetve a Felügyelő Bizottság által megjelölt napirendi pontot az ET köteles megtárgyalni.
19./ Az ET feladata és hatásköre: a.) Biztosítja a vezető szervek és a tagság közötti kölcsönös és folyamatos kapcsolatot, információáramlást. b.) Képviseli az Egyesület szervezetén belül a teljes tagság, illetve egy-egy területi egység tagjainak érdekeit az Elnökség előtt. c.) Összehangolja az egyes területek érdekei közötti különbségeket, prioritásokat állít fel. Az egyes területeket más-más módon érintő problémák megvitatására összehívhatja az érintett terület küldötteit, szükség esetén a terület tagságát. d.) Szervezi a küldöttválasztó gyűléseket, biztosítja a választások Alapszabály. szerinti lefolyását, összegyűjti a választási jegyzőkönyveket és azokat továbbítja az Elnökségnek. e.) A Küldöttközgyűlések előtt elvégzi a küldöttek mandátumának vizsgálatát. f.) Jelölteket állíthat az Elnökségi és a Felügyelő Bizottsági tisztségekre g.) Első fokon elbírálja a területi választásokkal és a küldöttek visszahívásával kapcsolatos kifogásokat, panaszokat és bejelentéseket. h.) Kezdeményezheti, hogy az Elnökség a tagság nagyobb csoportját, vagy egy-egy terület tagjait hátrányosan érintő valamely kérdést megtárgyaljon, és arról az érintetteket tájékoztassa.
i.) Kezdeményezheti továbbá, hogy a Felügyelő Bizottság az Egyesület gazdálkodásával illetve jog- és alapszabályszerű működésével kapcsolatos valamely rendellenességet vizsgálja meg. j.) Testületileg véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az Egyesület életét érintő bármely kérdésben. k.) Amennyiben az Elnökség valamely döntése meghozatala előtt az ET ot állásfoglalásra kérte fel, arra 3o napon belül köteles testületileg véleményt nyílvánítani. Ennek elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy az ET a tervezett döntéshez hozzájárult. l.) Beszámolási kötelezettséggel kizárólag a Küldöttközgyűlésnek tartozik.
20./ Az ET elnöke: a.) Képviseli a testületet az Egyesület vezető szervei előtt. Állandó meghívottként részt vesz az Egyesület elnökségének ülésein. Tájékoztatja az ET ot az elnökség munkájáról és az Elnökséget az ET testületi véleményéről. b.) Gondoskodik az ET üléseinek összehívásáról, vezeti az üléseket, irányítja a testület munkáját. Meghívja az ET ülésére a részvételre jogosultakat, továbbá azokat, akiknek a jelenléte a munkaterv szerint tárgyalt napirendi pont szerint indokolt. c.) Megbízásokat ad a testület tagjainak és azokról beszámoltatja őket. d.) Elkészíti az ET munkatervét gondoskodik azok megvalósításáról, ill. betartásáról e.) Ellátja a testület adminisztrációjával kapcsolatos feladatokat. Feladatai ellátásában a titkár segíti, akit a küldöttválasztó értekezlet utáni első ET ülésén a tagok választanak maguk közül, egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással. A titkár az ET elnökét távollétében helyettesíti. f.) Az ET elnöke az Egyesület társadalmi megbízatású tisztségviselője, részére a költségei megtérítésén kívül egyéb díjazás nem állapítható meg. Az Egyesület székhelyén biztosítani kell számára a munkavégzéshez szükséges anyagi, tárgyi és egyéb feltételeket. g.) Meg kell hívni a FEB azon üléseire, amelyeken az ET által felvetett kezdeményezéseket megtárgyalják. h.) Elkészíti az ET éves beszámolóját és azt a Küldöttközgyűlés elé terjeszti.
Felügyelő Bizottság
21.) A FEB működési szabályai: a.) A FEB (FEB) az Egyesület általános hatáskörű ellenőrző szerve, amely őrködik az Egyesület jog-, és alapszabályszerű működése felett. E minőségében megsemmisíthet, illetve
végrehajtásában felfüggeszthet minden olyan testületi határozatot, amely jogszabályba, alapszabályba, vagy Küldöttközgyűlési határozatba ütközik ilyen esetben érintetteket új eljárásra utasíthatja. b.) Hatásköre kiterjed az Egyesületi élet minden területére, a Küldöttközgyűlés kivételével valamennyi választott testület működésére és az alkalmazottak tevékenységére. Állandó meghívottként részt vehetnek az Egyesület elnökségének ülésein. c.) A FEB a Küldöttközgyűlés által, a küldöttek köréből 5 évre választott, 3, legfeljebb 5 tagú testület. Tevékenységéért kizárólag a Küldöttközgyűlésnek felelős, munkájáról évente köteles beszámolni. d.) A FEB tagjává olyan küldött választható, aki ellen fegyelmi eljárás nincs folyamatban. Személyében, képzettségében megfelel a FEB részére előírt feladatok ellátásának és a FEB-ban betöltendő tisztséget elvállalja. e.) A FEB tagja nem lehet elnökségi tag, az ET elnöke, titkára. Elnökségi taggá, illetve az ET vezető tisztségviselőjévé történő megválasztása esetén FEB-tagsága automatikusan megszűnik. f.)A FEB saját ügyrendje szerint ténykedik. Munkáját a FEB elnöke vezeti, akit a bizottság saját soraiból egységes akarattal választ. Üléseit a FEB elnök hívja össze, az ülések nem nyilvánosak. g.)Határozatait a FEB egyszerű szótöbbséggel hozza, melyeket indokolni köteles. h.)A FEB általában, testületben jár el, de egyes feladatai ellátására valamely tagja útján is intézkedhet. Jogosult akár az Egyesület tagságának soraiból, akár külső szervektől szakértőket, szaktanácsadókat igénybevenni. Ellenőrzési feladataik során felmerült indokolt költségeik terheit az Egyesület viseli. i.)A FEB tagjai feladataikat társadalmi megbízásként látják el, részükre a költségeik megtérítésén kívül egyéb díjazás nem állapítható meg. Az Egyesület székhelyén biztosítani kell számukra a munkájuk végzéséhez szükséges anyagi, tárgyi és egyéb feltételeket.
22./ A FEB feladatai, hatásköre : a.) az Egyesületnek a jogszabályok és az Alapszabály szerinti működésének ellenőrzése, b.) az Elnökség pénzügyi, gazdasági, vállalkozási tevékenységének jog- és célszerűségi vizsgálata, c.) a Küldöttközgyűlés által meghatározott éves költségvetés, valamint egyéb tervek végrehajtásának ellenőrzése, d.) az Elnökség által megkötendő szerződések tervezeteinek előzetes kontrollja, véleményezése, a szerződéses viszonyú szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése, szerződésszegés esetén a szerződés felbontásának kezdeményezése. e.) Az ET kezdeményezésére a FEB az Egyesület gazdálkodásával, illetve jog- és alapszabály szerinti működésével kapcsolatban bármely feltételezett rendellenességet, külön is köteles megvizsgálni és a vizsgálat eredményéről az ET ot – elnökén keresztül – tájékoztatni. A FEB ezen ülésére az ET elnökét meg kell hívni.
23./ A FEB jogosultságai: a.) A FEB amennyiben ellenőrzései során jogszabályba, Alapszabályba ütköző, avagy az Elnökség gazdálkodó, vállalkozó tevékenysége következtében célszerűtlen, az ésszerű gazdálkodás szabályait sértő, vagy az Egyesületre súlyosan hátrányos körülményeket tapasztal, a szabályszegés súlyosságától függően és annak arányában intézkedésekre jogosult. b.) Írásban figyelmeztetheti az Egyesület elnökét, hogy szabályszerű feltételeket és működést állítsa helyre, hibás intézkedését vonja vissza. Erre határidőt szabhat és a végrehajtásról beszámolót kérhet. c.) Írásos beszámolót kérhet az Elnökség bármely tagjától saját tevékenységére vonatkozóan, az egyes intézkedéseiről és az intézkedések okairól, hivatkozási alapjairól.
d.) Indokolt esetben eljárást kezdeményezhet a Küldöttközgyűlés előtt bármelyik tisztségviselő visszahívására. e.) Az Egyesület érdekeinek sérülése esetén felszólíthatja az Elnökséget, hogy rendkívüli Küldöttközgyűlést hívjon össze. Amennyiben az Elnökség ennek határidőre nem tesz eleget, a Küldöttközgyűlést a Felügyelő Bizottság is összehívhatja. f.) Amennyiben az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállításához, a szabálytalanságok megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a FEB késedelem nélkül megkeresheti jogorvoslatért a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. g.) A Felügyelő Bizottság, vagy annak tagja feladatkörében eljárva az Egyesület bármely helyiségébe beléphet, az irataiba betekinthet, azokról kivonatot, másolatot kérhet. h.) Az Egyesület tagjaitól - az Egyesület tevékenységével összefüggésben – felvilágosítást, véleményt kérhet. A FEB felhívására az Egyesület minden tagja köteles valósághű nyilatkozatot tenni.
Egyéb szervezeti formák
24./ Területi csoportok: a.) Az Elnökség - az Alapszabályban foglaltaknak megfelelően - az Egyesület céljainak megvalósulása, működésének valamint a tagság összefogásának elősegítése érdekében az Egyesületi tagok látogatási szokásait tiszteletben tartva területi csoportokat állapít meg. b.) A területi csoport az ET útmutatása alapján elősegíti az Alapszabályban rögzített célok és irányelvek, valamint az azokkal járó feladatok elvégzését, megvalósítását.
c.) A területi csoportot a választási szabályok alapján megválasztott ET tag vezeti, a terület küldötteinek, aktivistáinak segítségével.
25./ Bizottságok: a.) Az Egyesületben az Alapszabályszerű működés elősegítése érdekében állandó és eseti bizottságok működnek, illetve működhetnek. b.) Az eseti bizottságok meghatározott cél megvalósítása, illetve feladat ellátására kerülnek létrehozásra, a létrehozásuk indokának megvalósulásával megszűnnek.
26./ Egyedi megbízatások: a.) Az egyes hivatalos, hatósági ügyek intézésénél jogi és magánszemélyek tartós vagy eseti közreműködői megbízásokat kaphatnak, az Egyesülettől, amelyek történhetnek önkéntes alapon, társadalmi munkában, vagy tiszteletdíj ellenében. b.) A tagság és az Egyesület székhelye biztonságának megőrzése érdekében az Egyesület elnöksége – szükség esetén – tartós, vagy ideiglenes jelleggel, vagy egyes alkalmakra társadalmi rendészetet hozhat létre.
V. A VÁLASZTÁSOK SZABÁLYAI
27./ A választások céljai és irányelvei: a.) Az Egyesület szervezeti életének irányítása, az egyes döntések meghozatala, a döntéshozatalban való konzultatív részvétel feltételei, a belső ellenőrzés, az Egyesületi demokrácia érvényesülése biztosításának és megvalósításának érdekében az alapszabályban rögzített eljárási rend szerint választott társadalmi megbízatású tisztségviselők, illetve ezek testületei tevékenykednek. b.) A tisztségviselők megbízatása a választással és annak írásbeli elfogadásával jön létre. A megbízatás a tisztségviselő tagsági viszonya megszűnésével, mandátumának lejártával, lemondással és annak elfogadásával, valamint visszahívással, vagy halálával szűnik meg, illetve szüntethető meg.
a.)az Egyesület vezető tisztségviselői ellen tisztségük megszűntét követő 3 évig, kivéve ha megbizatásuk visszahivással szűnt meg, fegyelmi eljárást csak a Küldöttközgyűlés kezdeményezhet.
28./ Az Egyesület választott, vezető szervei:
a.) a küldöttek (tisztségviselők) , és az általuk alkotott Küldöttközgyűlés b.) az Egyesületi Tanács c.) az Egyesület Elnöksége d.) az Egyesület Felügyelő Bizottsága
29./ Az Egyesület választott tisztségviselői: a.) küldöttek b.) területi képviselők /ET tagok/
30./ Az Egyesület vezető tisztségviselői: a.) az Egyesület elnöke és az elnökség tagjai b.) a FEB elnöke és a FEB tagjai. c.) az ET elnöke
31./ Választójog, és választhatóság a.) Minden Egyesületi tagot megilleti a választás és a választhatóság joga. b.) tisztségviselővé nem választható meg az Egyesület alkalmazottja, munkavállalója, továbbá az a személy, aki a társult gazdasági vállalkozás résztulajdonosa, tisztségviselője, vagy alkalmazottja, kivéve akkor, ha annak többségi tulajdonosa a Magyar Naturisták Egyesülete. Kizáró oknak számít, ha a vezető szerv tagjának jelölt személy valamelyik politikai pártnak, vagy más naturista szervezetnek vezető tisztségviselője, valamint olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását a megelőző két évben nem egyenlítette ki. c.) Az Egyesület elnökévé, illetve az elnökség tagjává – az Alapszabály 7/b. pontjában foglalt feltételek megléte esetén – olyan Egyesületi tag választható, aki büntetlen előéletű, nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, valamint képességei erre alkalmassá teszik és a tisztséggel járó feladatot írásos nyilatkozatával elvállalja. d.) Nem jelent összeférhetetlenséget az, ha az elnökség bármely tagja, vagy elnöke más, (nem naturista) civil szervezet tagja, vagy vezető tisztségviselője. e.) Kizáró okok, illetve összeférhetetlenség esetén azokról a vezető tisztségviselő, vagy az annak jelölt személy köteles a Küldöttközgyűlés döntése előtt tájékoztatást adni.
32./ A FEB és annak tagjai:
a.) Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja aki, az Egyesület elnöke, az Elnökség tagja. b.) Kizáró ok amennyiben saját maga, vagy hozzátartozója az Egyesülettel, illetve a társult gazdasági vállalkozással az Egyesület megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik. c.) Ugyancsak kizáró ok, ha az Egyesület, vagy a társult gazdasági vállalkozás cél szerinti juttatásából ő maga, vagy hozzátartozója részesül-, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesületi tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő juttatást.
33./ Az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása: a.) A küldöttek megválasztása a helyi küldöttválasztó értekezleten, azonos naptári napon és időben, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik. Ezek az értekezletek a megjelentek számától függetlenül határozatképesek. b.) Az általános küldöttválasztó értekezletek, az Alapszabályban rögzített választási ciklus végét megelőző év nyarán kerülnek megtartásra.
c.) Az Alapszabály 7/b. pontjában foglalt feltételek megléte esetén küldötté az az Egyesületi tag választható, aki e feladat ellátását a megválasztással egyidejűleg elvállalja, vagy aki várható távolmaradását előre jelezve, a területi csoport ET tagját akadályoztatásáról és arról a döntéséről tájékoztatja, hogy megválasztása esetén feladatát elvállalja. d.) A választás évében regisztrált Egyesületi tagok 10-15 %-a választható meg küldöttnek. A küldöttek között biztosítani kell a kor és a nemek szerinti arányos képviseletet. A megválasztott küldöttek a Küldöttközgyűlésen az Egyesület teljes tagságát képviselik. e.) Amennyiben a jelenlévők több személyt választanak meg, mint ahányra az Alapszabály rendelkezései szerint jogosultak, úgy azon személyek tekintendők küldötteknek, akik a legtöbb szavazatot kapták. A fennmaradó küldötteket pótküldöttekként kell nyilvántartani. Szavazategyenlőség esetén külön kell dönteni a sorrendről. f.) A helyi csoport gyűlése jogosult az általa megválasztott küldöttek lemondásának elfogadására, visszahívására -a megjelentek számától függetlenül - szótöbbséggel, nyílt szavazással. A helyi csoport jogosult új küldöttet (területfelelőst) választani, amennyiben a küldött tagsági viszonya, küldött tisztsége az Alapszabály rendelkezései szerint megszűnt. g.) A küldöttek visszahívására rendkívüli helyi csoport gyűlést kell összehívni, ha a helyi csoport tagjainak 10%-a - az ok és cél megjelölésével - a csoport vezetőjénél írásban kezdeményezi. h.) Az általános küldöttválasztó értekezlet a küldötteket öt évre, az időközi küldöttválasztó küldöttértekezlet a küldötteket a következő általános küldöttválasztó küldöttértekezlet hátralévő időtartamáig választja. Az ET tagjainak mandátuma a következő általános küldöttválasztó értekezletig tart.
i.) Indokolt esetben az Elnökség jogosult - a létszámarányos képviselet biztosítása érdekében új időközi küldöttválasztások megtartását elrendelni. A területi csoportok átszervezése esetén a megválasztott küldött az új szervezeti egységben folytatja tevékenységét.
34./ Az Egyesület vezető tisztségviselőinek megválasztása: a.) Az ET Elnökét a küldöttválasztó küldöttértekezlet utáni első ET ülésen az ET tagjai saját soraikból nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel választják, 5 éves ciklusra. A választást jelölés előzi meg. Személyére javaslatot tehet az ET bármely tagja. Jelöltté váláshoz a jelenlévő ET tagok egyharmadának szavazata szükséges. b.) Az Egyesület Elnökének és az Elnökség tagjainak megválasztását jelölés előzi meg. Nevezettek személyére javaslatot tehet bármelyik küldött, és az ET. A jelöltté váláshoz a jelenlévő küldöttek egyharmadának szavazata szükséges. c.) A jelöltek közül az Egyesület elnökének és az Elnökség tagjainak megválasztása különkülön, egymást követő sorrendben titkos szavazással történik. d.) Az első szavazáskor az Egyesület elnökének, illetve az elnökség tagjainak azok tekinthetők megválasztottnak, akik a jelenlévő küldöttek legalább kétharmadának szavazatát elnyerik. Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget az adott tisztségre a jelöltek közül senki nem nyeri el a szavazást második fordulóval meg kell ismételni. A második szavazás előtt új jelöltek is állíthatók. e.) A második szavazás alkalmával ugyancsak az összes jelenlévő küldött kétharmadának szavazata szükséges a tisztségre történő megválasztáshoz. Amennyiben a második szavazás alkalmával az adott tisztségre egyik jelölt sem nyeri el a szükséges szavazattöbbséget, akkor az adott tisztségre harmadik szavazást kell elrendelni. A harmadik szavazás előtt már nem lehet újabb jelölteket állítani. f.)A harmadik szavazáson az elnöki tisztség esetében csak két jelölt közül lehet választani, az elnökségi tagok esetében pedig a szavazatok többségét elnyerők lesznek elnökségi tagok, függetlenül a szavazáson résztvevők számától. g.)A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása az Alapszabály 34./b pontban foglaltaknak megfelelően történik. h.) Az egyes választott vezető tisztségeket betöltők lemondásának elfogadása egyszerű szótöbbséggel történik a Küldöttközgyűlésen.
VI. FEGYELMI SZABÁLYOK
35./ A fegyelmi szabályok hatálya: a.)A fegyelmi szabályok hatálya kiterjed az Egyesületi tag akár bel-, akár külföldön elkövetett fegyelmi vétségeinek elbírálására.
36./ Fegyelmi vétségek: a.) Fegyelmi vétséget követ el az az Egyesületi tag, aki az Alapszabályban foglaltakat vétkesen megszegi. b.) Az Egyesületnek akár szándékosan, akár gondatlanságból elkövetett anyagi, vagy erkölcsi kárt okoz. c.) Ha az Egyesület tagja az Egyesület működésével, illetve a naturista tevékenységgel összefüggésben magának, vagy másnak jogtalan előnyt szerez, illetve igyekszik nyújtani. d.) Az olyan magatartásbeli viselkedés, amely súlyosan zavarja az MNE székhelyén, vagy más helyen a közösségi életet. Botrányos, garázda, vagy erkölcstelen életmóddal továbbá más módon Egyesületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít. e.) Az Egyesület működésével összefüggésben, vagy egyéb módon a naturista környezetben bármilyen bűncselekményt elkövet.
37./ Fegyelmi büntetések: a.) szigorú megrovás, b.) egy évig terjedő eltiltás az Egyesület központi rendezvényein való részvételtől c.) felfüggesztés a választott vezetői tisztség gyakorlása alól a következő, Küldöttközgyűlés döntéséig, d.) kizárás az Egyesületből. Az Egyesület alelnökét, gazdasági vezetőjét, a FEB elnökét és tagjait, az ET elnökét a 37/c. pontban foglalt büntetéssel nem lehet sújtani. Ehelyett a fegyelmi jogkör I. fokú gyakorlója indítványt tehet a Küldöttgyűlésnek visszahívásukra.
38./ A fegyelmi jogkör gyakorlása: a.) Egyesület tagjaival szemben a fegyelmi jogkört I. fokon az Egyesület elnöksége gyakorolja. Másodfokon a Küldöttközgyűlés jár el. b.) Az Elnökség tagjaival szemben a fegyelmi jogkört I. fokon az Elnök gyakorolja. Másodfokon a Küldöttközgyűlés jár el. c.) A FEB és az ET Elnökével szemben a fegyelmi jogkört I. fokon az Elnökség gyakorolja. Másodfokon a Küldöttközgyűlés jár el.
d.) A FEB tagjaival szemben a fegyelmi jogkört I. fokon a FEB elnöke gyakorolja. Másodfokon a Küldöttközgyűlés jár el. e.) Az Elnök felett a fegyelmi jogkört első fokon a Küldöttközgyűlés gyakorolja. Másodfokon a Bíróság jár el.
39./ A fegyelmi eljárás részletes szabályait az Elnökség által megalkotott Fegyelmi Szabályzatban kell meghatározni.
VII. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
40./ Az Egyesület bevételei: a.) az Egyesületi tagok tagdíjai és egyéb befizetései, b.) központi és más szervektől, magánszemélyektől kapott anyagi-pénzügyi, tárgyi, egyéb támogatás, c.) az Egyesület gazdálkodásvállalkozási, továbbá közreműködői tevékenységéből származó jövedelem, d.) takarékbetétek és értékpapírok hozamai, e.) az Egyesület által szervezett rendezvények bevételei.
41./ Az Egyesület gazdálkodása: a.) Az Egyesület a Küldöttközgyűlés által jóváhagyott éves költségvetés keretein belül és alapján gazdálkodik. b.) A megtakarításokat az Egyesület – a Küldöttközgyűlés jóváhagyásával – állami szavatolású értékpapírokban tarthatja. Az értékpapírok őrzéséért az Elnökség teljes anyagi felelősséggel tartozik, annak biztonságosságát a FEB évenként ellenőrzi és erről a Küldöttközgyűlésnek beszámol. c.) Az anyagi, pénzügyi tartozásáért az Egyesület saját vagyonával felel. Az Egyesület tagsága – az Alapszabályban rögzített díjak befizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.
VIII.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
42./ A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya és célja:
a.)Az Egyesület szervezeti életének, az Elnökség, az ET, a tisztségviselők, a bizottságok, valamint az egyéb szervek feladatait és működését érintő, az Alapszabályban részletesen nem szabályozott alapvető kérdéseket a Szervezeti- és Működési Szabályzatban kell meghatározni. b.)A Szervezeti- és Működési Szabályzat nem állhat ellentétben az Egyesület Alapszabályában rögzített elvekkel. c.) A FEB maga készíti el és hagyja jóvá saját Szervezeti és Működési Szabályzatát.
IX. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
43./ Az Egyesület megszűnésének feltételei: a.) A Magyar Naturisták Egyesülete megszűnik, ha Küldöttközgyűlése – minősített (kétharmados) többséggel ilyen tartalmú határozatot hoz. b.) Más Egyesülettel való egyesülését a Küldöttközgyűlés – minősített (kétharmados) többséggelkimondja, c.) Az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg, ha megszűnését megállapítja.
44./ Rendelkezés az Egyesület vagyonának további sorsáról: a.) Amennyiben az Egyesület megszűnése a Küldöttközgyűlés arról hozott határozatával következik be, vagyonáról a Küldöttközgyűlés köteles rendelkezni. b.) Az Egyesület megszűnése esetén vagyona a tagság körében nem osztható fel. c.) Amennyiben az Egyesületi vagyon sorsáról a Küldöttközgyűlés elmulasztott volna rendelkezni, illetve ha az Egyesület felszámolással szűnik meg, az illetékes hatóság megállapítja megszűnését, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. Ilyen esetben a vagyon felhasználásának a módját a sajtón keresztül nyilvánosságra kell hozni.
X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
45./ A Küldöttközgyűlés felhatalmazza az MNE Elnökségét, hogy a módosított Alapszabályt egységes szerkezetben terjessze az illetékes bíróság elé.
46./ Az MNE Alapszabályának módosítása 2010. április 10-én lép hatályba.
Budapest, 2010. április 10.
