GYÓGYSZERÉSZET A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI TÁRSASÁG LAPJA SUPPLEMENTUM KÓRHÁZI GYÓGYSZERÉSZETI SZERVEZET

GYÓGYSZERÉSZET A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI TÁRSASÁG LAPJA

SUPPLEMENTUM KÓRHÁZI GYÓGYSZERÉSZETI SZERVEZET

A Kórházi Gyógyszerészek XXI. Kongresszusa előadás-összefoglalói

GYÓGYSZERÉSZET LXI. évfolyam. 2017. április Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Budapest, Gyulai Pál u. 16. – 1085 Főszerkesztő: Takácsné prof. dr. Novák Krisztina Felelős szerkesztő: Dr. Hankó Zoltán Felelős kiadó: Prof. dr. Szökő Éva ISSN 0017-6036

Korhazi.indd 1

2017. 04. 07. 11:42

S2

GYÓGYSZERÉSZET – SUPPLEMENTUM

2017. április

ELŐADÁSOK Új gyógyszerészi kompetenciák a Jósa András Oktatókórház gyógyszerellátásában Andrikóné Tógyer Melinda, Csajbókné Szallai Nikoletta, Giliga-Petrilla Henrietta, Őszéné Gajdos Anikó Bevezetés: Kórházi gyógyszerészekként az elmúlt pár év alatt a gyógyszerészi kompetenciák rohamos bővülését tapasztalhatjuk, mely együtt jár az újabb feladatok és kihívások megoldásának problémájával. A mindennapi gyakorlatban lépést kell tartanunk a törvények, ellenőrző szervezetek, belső szabályzatok, irányelvek előírásainak elvárásaival mindamellett, hogy alapvető feladatunk a biztonságos és hatékony betegellátás. Az egészségügyi ellátórendszerek igencsak korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek, ezért még fontosabb, hogy ezek a szűkös lehetőségek felelősségteljesen kerüljenek felhasználásra a betegellátás optimális eredményessége érdekében. Így az utóbbi években a kórházi gyógyszerészet területén munkánkban egyre fontosabbá vált a gazdasági szempontok hangsúlyozott értékelése és ennek naprakész dokumentálása. Cél: A szigorú keretgazdálkodás keretében folytatott beszerzés az érvényben levő jogszabályok figyelembe vételével állandó gyógyszerészi felügyelet mellett dokumentáltan történjen. Módszer: M-1: A Jósa András Oktatókórházban az osztályos gyógyszerelés folyamán az intézeti gyógyszerész csak a kitöltött, betegre szóló „Antibiotikum igénylő lap” birtokában expediálhat parenterális antibiotikumot, melyre csak három napi gyógyszermennyiség adható ki. Ez a szabályozás lehetővé teszi a kezelőorvos számára az antibiotikum-terápia újragondolását és szekvenciális vagy switch váltás alkalmazását, amennyiben a beteg állapota és a klinikai kép engedi. M-2: Az intézeti gyógyszerészek további szakfeladatai közé integrálódtak az új finanszírozási formák részeként a tételes gyógyszerek fekvőbeteg-kasszába történő átcsoportosításával a járó-betegek ellátása, valamint a krónikus hepatitis C kezelésére szolgáló különkeretes gyógyszerek kiadása és jelentése. Új kihívást jelentett egy olyan eljárásrend és nyilvántartás kidolgozása, mellyel az aktuális készlet- és forgalmi adatok, valamint az intézményi keretek változásai nyomon követhetőek. Az egyedi méltányossági alapon finanszírozott gyógyszerek rendelése és kiadása is intézeti gyógyszerészi kompetencia lett csakúgy, mint az Orphan betegségek gyógyszereinek készletezése és jelentése is. Következtetés: A jogszabályban előírt követelményeknek eleget téve, a vizsgálati készítmények kezelési

Korhazi.indd 2

rendjének szabályozása vált szükségessé, melyet a kórházban zajló klinikai vizsgálatok számának növekedése is indokolt. Mindezen feladatok ellátásához a kórházi gyógyszerésznek össze kell tudnia hangolni a szakmai tudását a közgazdasági területek szakmai ismereteivel. Levelezési cím: [email protected] Jósa András Kórház, Intézeti Gyógyszertár, Nyíregyháza Műanyag fecskendős, előretöltött injekciók stabilitásvizsgálata és előállításuk automatizálási lehetőségei Bartus Gábor Előzmény: A Magyar Légimentő Nonprofit Kft. (MLN Kft.) a külföldi gyakorlattal összhangban bevezette az előretöltött (pre-filled) fecskendők használatát a sürgősségi ellátásban, melyeket 2014 óta a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Infúziós Osztálya állít elő. Cél: Intézeti gyógyszertári keretek között olyan félautomata/automata gyártási rendszer kidolgozása, mely a fecskendők elkészítésében jelentősen csökkenti az emberi beavatkozási igényt, az előállítás időszükségletét, illetve a mikrobiológiai kontamináció veszélyét. Módszer: Félautomata; sterilizálható, illetve fertőtleníthető részegységekből álló, programozható, idő vagy külső impulzus vezérelt perisztaltikus pumpa által működtetett félautomata töltő berendezés összeállítása, tesztelése (töltési pontosság, töltési idő, reprodukálhatóság) és alkalmazása az előretöltött fecskendők előállításában. LAF fülke alatt a berendezéssel összeszívjuk (reverz áramlási irány) a töltendő oldatot steril gyűjtőzsákba, majd a töltendő térfogat és sebesség beállítása után, szimultán két fecskendő töltése történik. A fecskendők töltési gyakorisága előre programozható, illetve a felhasználó által vezérelhető (lábpedál). A fecskendő zárás és szignálás manuálisan történik. Eredmény: a félautomata, nagy töltési pontosságú, fecskendők töltésére alkalmas berendezés beállítása a gyártási folyamatba, illetve a gyártási folyamat ezirányú optimalizálása. Sikeresen készítettük el az alábbi előretöltött, luerlock záróidomú, műanyag fecskendős kiszerelésű 10 ml-es injekciókat: 1 mg/ml midazolam, 10 mg/ml ketamin, 10 mg/ml rocuronium, és a 20 mg/ml suxamethonium 5 ml injekciót. A legyártott készítményeket 5 hónapig két, eltérő tá-

2017. 04. 07. 11:42

2017. április


S3

rolási körülmény (1: 25°C ± 2°C/60% RH ± 5% között, 2: 10-15 °C) között tárolva, havonta ellenőriztük a termékek hatóanyag tartalmát, sterilitását, illetve a fecskendők párolgási veszteségét. Stabilitásra vonatkozó eredmények szerint a készítmények 5 hónapig stabilak, 10-15 °C-on tárolva. Következtetés: A perisztaltikus pumpa rendszerek alkalmasak kis térfogatú (1-50 ml) fecskendők, aszeptikus töltésére. Ez a fajta töltési módszer jelentősen csökkenti a gyártás, idő és humánerőforrás szükségletét (min. 30%-al) és a mikrobiológiai kontamináció lehetőségét, ezért az elkészült előretöltött fecskendők stabilitása a kívánt gyakorlati alkalmazást biztosítja.

rek, az egyéb TdP rizikófaktorok ismerete, valamint a klinikailag releváns interakciók, kontraindikációk kiszűrése.

Levelezési cím: [email protected] Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Budapest

Bevezetés: A pulmonális artériás hypertonia (PAH) a kisvérkörben fellépő magas vérnyomás, amikor az arteria pulmonalisban mért középnyomás nyugalomban meghaladja a 25 Hgmm értéket. Magas morbiditású és mortalitású a betegség, előfordulása ritka, elsősorban congenitalis vitiumokhoz (CV) társulva fordul elő. A betegek kezelése centrumokban történik. A gyógyszeres kezelés célja a tünetek enyhítése, a hemodinamikai paraméterek és a klinikai kimenetel javítása. A farmakológiai kezelés három legfontosabb gyógyszercsoportja az endothelin-receptor antagonisták, a foszfodiészteráz-5 gátlók és a prosztanoidok. Új hatásmechanizmusú készítményekkel további klinikai vizsgálatok folynak, gyermekek esetében is. Célkitűzés: Az elmúlt években szerzett tapasztalatainkat két beteg - súlyos CV diagnosztizált csecsemő, és egy Eisenmenger-szindrómával kezelt nagylány kapcsán mutatom be. Eredmények: 5 hónapos betegünk későn diagnosztizált teljes tüdővéna transzpozíció miatt került szívműtétre. Fixálódó súlyos PAH miatt 8 napos inhalatív NO adás mellett, foszfodiészteráz-5 gátló sildenafil folyamatos per os adása vált szükségessé, mellyel sikerült javítani az állapotán. Továbbra is fennálló PAH miatt 11 hónaposan kezelését kiegészítettük az endothelin antagonista bosentan gyógyszerrel. A sildenafilt két éves korban elhagytuk. A most 3,5 éves kisfiú állapota sokat javult, szépen fejlődik. Jelenleg bosentant szed, a gyógyszert jól bírja, mellékhatást nem észleltünk, májfunkciós eltérése nem volt. Másik betegünk Eisenmenger szindróma miatt csecsemő kora óta áll kardiológiai gondozás alatt. Szívbetegsége későn derült ki, inoperábilis volt. Súlyos PAH miatt 12 éves kora óta bosentant szed, mely 17 éves koráig megfelelő életminőséget biztosított számára. Azonban palpitációval, hypotoniával járó rosszulléte, életveszélyes állapotromlása miatt treprostinil adása vált indokolttá. A gyógyszer adását 2014. májusban GYEMSZI engedély birtokában elindítottuk subcutan adagolásra alkalmas infúziós pumpával. A kezelés hatására a beteg korábbi panaszai enyhültek, progresszió, súlyos állapotromlás nem volt.

QT megnyúlás az elektrokardiogramon: gyógyszer indukált mellékhatás Benkő Ria Bevezetés: Az elektrokardiogramon QT szakasz nyúlása súlyos, életet veszélyeztető kamrai ritmuszavar (Torsade de Pointes- TdP) kialakulásához vezethet. A QT szakasz nyúlásáért az öröklött/genetikai betegségeken (un. chanellopathiák) túl számos szerzett tényező, köztük gyógyszermellékhatás lehet felelős. Célkitűzés: A vezetési zavart okozó cardiális mellékhatások jelentőségének, mechanizmusának, a felelős gyógyszercsoportok és azok rizikó besorolásának ismertetése, valamint a gyógyszerészek számára fontos gyakorlati teendők összefoglalása. Módszertan: A referátum kidolgozása az írott, valamint online szakirodalom alapján történt. Eredmények: A gyógyszerkivonások egyik leggyakoribb oka cardiális mellékhatás, ezen belül a QT szakasz nyúlás/TdP indukáló hatás miatt történik. QT nyújtó és ezáltal proaritmiás hatású gyógyszerek expedíciója gyakori, hiszen számos nem cardiális indikációban alkalmazott gyógyszernek lehet ilyen mellékhatása (pl. KIR gyógyszerek, antihisztaminok, antimikróbás szerek). A malignus kamrai ritmuszavar (TdP) megjelenésének hátterében a gyógyszer okozta QT nyúlás mellett sokszor több rizikófaktor együttes jelenléte igazolható (pl. idős kor, női nem, elektrolit eltérések). Mivel a gyógyszerindukált TdP hátterében sokszor gyógyszerinterakció, figyelmen kívül hagyott kontraindikáció áll, a gyógyszerészek szerepe jelentős lehet ezen potenciálisan fatális mellékhatás megelőzésében. Konklúzió: A betegágy mellett dolgozó gyógyszerész számára elengedhetetlen a QT nyújtó gyógysze-

Korhazi.indd 3

Levelezési cím: [email protected] Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged Pulmonalis artériás hipertónia gyógyszeres kezelése gyermekkorban Haraga Viktória, Katona Márta

2017. 04. 07. 11:42

S4


A sildenafil (Revatio) és bosentan (Tracleer) tabletták alkalmazása 1 éves kor alatt, a treprostinil (Remodulin) infúzió pedig 18 éves kor alatt off-label, de kedvezőek a nemzetközi tapasztalatok. A gyógyszerek támogatása ebben az életkorban nagyrészt egyedi méltányossággal finanszírozott, egy pulmonális hypertoniában szenvedő beteg éves gyógyszerköltsége több millió forint is lehet. Következtetés: A PAH nagyon súlyos, progresszív betegség, ahol nagyon fontos a korai diagnózis és kezelés a kimenetel szempontjából. Mindkét esetben későn történt a diagnózis. Az első esetben az életmentő szívműtét után rendkívül nehéz volt a beteg állapotának javítása, gyógyszeres kezelésének beállítása. A nagylány esetében a késői diagnózis miatt csak a gyógyszeres terápia fejlődése jelenthet új lehetőséget a kezelés, a betegség túlélése szempontjából. Levelezési cím: [email protected] Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika, Szeged PLENÁRIS ELŐADÁS A NOAC-ok (Newer Oral AntiCoagulant) évtizede Kancz Sándor (Összefoglaló nem érkezett.) Antibiotikum felírási mintázatok egy intenzív osztályon Keller Nóra, Ruszkai Zoltán, Süle András Bevezetés: Az antibiotikum használat – akár helyesen, akár helytelenül – nemcsak a beteg egyéni terápiás kimenetelét befolyásolja, hanem az egyre növekvő rezisztenciának köszönhetően az egész populációt érinti. A betegágy melletti klinikai gyógyszerészi szolgálatot magában foglaló, multidiszciplináris megközelítés alkalmazásával megnyílik a lehetőségünk arra, hogy kedvezőbb klinikai kimenetelt biztosítsunk a betegek számára és egyúttal racionális antibiotikum felhasználást alakítsunk ki. Cél: Jelen tanulmány fő célja a klinikai gyógyszerészi szolgálat potenciális előnyeinek értékelése egy intenzív osztályon (ITO), a multidiszciplináris terápiás team által felírt antibiotikum felírási mintázatok elemzésével. Módszer: A felmérés egy 12 ágyas intenzív osztályon készült 2016. szeptember 1. és 2016. október 15. között. Az antibiotikus terápia áttekintése az intézeti Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság által jóvá-

Korhazi.indd 4

2017. április

hagyott vizsgálati adatlap alkalmazásával klinikai gyógyszerész által történt. Az adatlap tartalmazta a beteg azonosítókat, a felvételi adatokat, az ITO-n töltött napok számát, lélegeztetett napok számát, felírt antibiotikumokat, mikrobiológiai tenyésztéseket és a SOFA pontszámokat egyaránt. Eredmények: 42 beteg került a vizsgálatba, 18 közülük 65 évnél idősebb volt. A kezelés hossza 11 betegnél volt hosszabb mint 7 nap. 21 vizsgált alany volt mesterségesen lélegeztetve, ebből 12 beteg 1-4 napig volt lélegeztetve, míg a többiek több mint 5 napig. 14 betegnél volt nozokomiális infekció megfigyelhető, ami a hosszabb mesterséges lélegeztetéssel is összefüggésben volt. 9 beteg halálozott el, 14 beteget szubintenzív részlegre helyeztek, 19 beteget pedig más osztályokra helyeztek át. 18 beteg kapott posztoperatív profilaktikus antibiotikum terápiát, ami egy esetet leszámítva az irányelveknek megfelelően történtek. Empirikus antibiotikum-terápia 26 esetben került bevezetésre, azonban csak 8 beteget kezeltek célzott terápiával. 34 alany egy vagy két antibiotikumot kapott, és 11 esetben a terápia megváltoztatására volt szükség az elégtelen terápiás válasz miatt. Sajnálatos módon deeszkaláció csak 6 esetben történt. Ez az alacsony arány vélhetően egyrészt a klinikai gyógyszerészi szolgálat nemrégi bevezetéséből adódik, másrészt az intenzív terápiás kezelőorvosok fokozott óvatosságára vezethető vissza ennél a kritikus beteganyagnál. Következtetések: Az antimikrobás terápiák egészségügyi ellátórendszerre és így a nemzetgazdaságra háruló költségei jelentős méreteket öltenek. A jelen értékelésből származó eredmények is rámutatnak, hogy a multi-professzionális megközelítés szükségessége vitathatatlan, különösen amikor egy intenzív osztályos beteg antibiotikus terápiájának felállításáról van szó, főként a mesterségesen lélegeztetett betegek esetében. Levelezési cím: [email protected] Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Intézeti Gyógyszertár, Budapest Kézfertőtlenítés és biocid termékek szabályozása Európában – kórházi gyógyszerészek az információk útvesztőjében Kis Szölgyémi Mónika Munka előzménye, célja: Előadásomban a biocid termékekre vonatkozó EU rendelet (BPR, 528/2012/EU) kórházi kéz- és bőrfertőtlenítőszer választást befolyásoló elemeit kívánom bemutatni, kiemelve a korábbi szabályozáshoz képest új elemeket, és a szakmailag hiteles információforrásokat. Alkalmazott módszer: A BPR rendelet és az ECHA (European Chemicals Agency) tájékoztató

2017. 04. 07. 11:42

2017. április


anyagainak tanulmányozását követően a humán egészségügyben alkalmazott kéz- és bőrfertőtlenítők forgalmazására és felhasználására vonatkozó elemek kiemelése, összegyűjtése. Eredmények: A biocid termékekre vonatkozó EU rendelet (BPR, 528/2012/EU) célja a biocid termékek forgalmazásával és felhasználásával foglalkozik. A BPR egyik célja, hogy uniós szinten összehangolja a piacot, leegyszerűsítse a hatóanyagok jóváhagyását és a biocid termékek engedélyezését, és határidőket szabjon meg a tagállamok által elvégzendő értékelésre, elbírálásra és döntéshozatalra. A rendelet szövegét 2012. május 22-én fogadták el és 2013. szeptember 1-től vált hatályossá. Bizonyos rendelkezései átmeneti időszakot követően lépnek ill. léptek érvénybe. Kórházi gyógyszerészként az idei év elején szembesültünk azzal, hogy megszokott kéz- és bőrfertőtlenítő szereink egy részének forgalmazását erre a rendeletre való hivatkozással megszüntették a gyártók. A fertőtlenítőszer beszerzéseinknél 2017. március 1-je után figyelembe kell vennünk, hogy a kiválasztott termékek – jóváhagyott, – (az I. mellékletben felsorolt) aggodalomra okot nem adó, illetve – a felülvizsgálati programban szereplő hatóanyagokat tartalmazhatnak. Végfelhasználóként tisztában kell lennünk azzal is, hogy a nem jóváhagyott hatóanyagot tartalmazó fertőtlenítőszerek a forgalmazási engedély visszavonása után maximum 180 napig használhatók fel kórházainkban. A hatóanyagok vonatkozásában a hiteles információforrás jelenleg a ECHA honlapja. Következtetés: A fertőtlenítőszer választásban jelenleg megbízható információforrás EU szinten elérhető a hatóanyagokra vonatkozóan, de az eligazodásunkat a rendelet alkalmazásában nagymértékben segítené, ha a hazánkban forgalmazott termékekre vonatkozó nemzeti, hiteles adatbázis is rendelkezésre állna. Levelezési cím: [email protected] Bajcsy Zsilinszky Kórház, Intézeti Gyógyszertár, Budapest Ischaemiás szívbetegség és gyógyszeres terápiája Korsós Anita Bevezetés: A megfelelő szívizomműködés alapja az intakt coronaria keringés, mely a myocardium glükózés oxigén ellátását, és ezáltal a myocardialis oxigénkereslet és -kínálat közti egyensúly fennállását biztosítja. A szívizom elégtelen vérellátásából fakadó kórképek összességét ischaemiás szívbetegségnek (ISZB) nevez-

Korhazi.indd 5

S5

zük. A kórkép hátterében leggyakrabban a coronariák atherosclerosisa áll. Az ISZB megjelenési formái: krónikus ischaemiás szívbetegség, acut coronaria szindrómák, hirtelen szívhalál, ischaemiás szívelégtelenség. Cél és módszerek: Az ISZB kezelés célja a súlyos cardiovascularis események megelőzése, valamint az ISZB okozta tünetek enyhítése. A terápia módjai: rizikófaktorok csökkentése és életmód változtatás, gyógyszeres terápia, reperfúziós terápia. A koszorúérbeteg életkilátásait egyértelműen javító szerek: statinok, TAG-gátlók, ACE-gátlók és postinfarctusos vagy szívelégtelen betegeknél a béta-blokkolók. Az ISZB legfontosabb tüneti szerei: beta-blokkolók, nitrátok, calcium csatorna-blokkolók. A statinok csökkentik a cardiovascularis mortalitást. A megfelelően megválasztott, aktuális klinikai és fennálló társbetegségektől függően meghatározott célérték elérésének prioritása mellett kívánatos az LDLcholesterin szint >50 %-os és 2 mmol/l alá csökkentése az atherosclerosis regressziójának eléréséhez, statin vagy kombinációs (statin+ezetimib) terápiával. ACE inhibitorok: csökkentik a szív elő- és utóterhelését, lassítják a szívizomzatban a remodellinget. A plakk képződésre nincsenek hatással. Kedvezően befolyásolják a fibrinolytikus egyensúlyt. Javasolt minden magas rizikójú és igazolt koszorúérbetegnek. Thrombocyta aggregáció-gátlók: COX-2 receptor gátlás révén csökkentik az acut coronaria események számát. Minden koszorúérbetegnek javasolt. Alternatívaként clopidogrel jöhet szóba. Beta-blokkolók: Negatív kronotróp és inotróp hatásúak. Csökkentik a szív oxigénigényét, ezért megelőzik, illetve enyhítik az anginás tüneteket. A hirtelen szívhalál előfordulását csökkentik. Postinfarctusos betegeknek, valamint szívelégtelenségben indikáltak. Kalcium-csatorna blokkolók: csökkentik az utóterhelést. Heterogén gyógyszercsoport. Indikált anginázó betegnek béta-blokkoló intolerancia vagy nem kellő hatékonyság esetén, valamint vasospasticus anginában. Nitrátok: az előterhelés csökkentése és coronaria dilatatio által enyhítik és megelőzik az anginás panaszokat. Terhelési toleranciát növelik. Sublingualisan és transzdermalisan alkalmazandók. Revascularizációs megoldások: percutan coronaria intervenció vagy coronaria bypass műtét, melynek megválasztása életkortól, társbetegségektől, és coronaria statustól függ. Sürgős revascularisatio szükséges acut coronaria szindrómák esetén, mely után min. 12 hónapig kettős antiaggregációs terápia javasolt. Levelezési cím: [email protected] Szegedi Tudományegyetem Belklinika, Szeged

2017. 04. 07. 11:42

S6


Az európai kórházi gyógyszerészi szemlélet implementációs lehetőségei. A kórházi gyógyszerészet helyzete Európában Kozma Adám Bevezetés: A Kórházi Gyógyszerészek Európai Szövetsége (EAHP – European Association of Hospital Pharmacists) a kontinens 35 országából több mint 19.000 taggal bíró szervezet, mely egységesen képviseli a kórházi gyógyszerészeket európai és nemzetközi szinten egyaránt. Célkitűzés: A kórházi gyógyszerészet Állásfoglalásai olyan közösen elfogadott célkitűzéseket fejeznek ki, melyekre minden európai egészségügyi rendszernek törekednie kell, a kórházi klinikai gyógyszerészeti tevékenységek meghatározása során. Az európai kórházi gyógyszerészek több mint 50%a még nem hallott az európai állásfoglalásról, így az egyik legfontosabb a tudatosság fokozása egy figyelemfelkeltő kampány segítségével, hogy előremozdítsuk az Állásfoglalás implementációját, valamint hogy megváltoztassuk a kórházi gyógyszerészeti kultúrát. Fontos leszögezni, hogy az EAHP nemcsak a kórházi gyógyszerészeket célozza meg, hanem egyéb fontosabb érdek-képviseleti szervezeteket és csoportokat is. Módszer: Jelenleg folyamatban van egy implementációs program, melyben azon dolgozunk, hogy minél szélesebb körben tegyük ismertté és elfogadottá az európai állásfoglalást, illetve elősegítsük annak alkalmazását. Az irányelvek bevezetése nem egyszerű feladat, mely során számos kérdésre is választ kell találnunk. Vajon bevezethető-e? Milyen előkészületeket igényel? Feltételen szükséges-e minden pontját kötelező érvényűnek tekinteni, vagy csak iránymutatás? Hol tartunk most? Előadásomban ezekre a kérdésekre is próbálok átfogó választ adni, mely során bemutatásra kerül az implementációs tevékenység, a fontos mérföldkövekkel és elért eredményekkel együtt. Levelezési cím: [email protected] Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Intézeti Gyógyszertára, Miskolc

2017. április

gastrointestinális mellékhatásait (vérzés, perforáció, obstrukció) vizsgálták és igazolták, de emellett egyre több tanulmány támasztotta alá cardiovasculáris kockázatukat is. Az első feltételezések szerint a szív- és érrendszert érintő mellékhatásokat a naproxen kivételével valamenynyi NSAID fokozhatja, de további kutatások igazolták, hogy a kockázat mind a hagyományos, mind a Cox-2 enzimet szelektíven gátló szerek esetén kimutatható. Módszer: Az Európai Gyógyszerügyi Hivatal (EMA) kezdeményezte azt a programot - majd az EMA javaslatára az Európai Unió külön, független kutatási programot indított „Safety of non-steroidalanti-inflamatory drugs” (SOS Project) néven -, melyben 37 milliós populáción alapuló, hét európai regiszter adatait elemezték, hogy az egyes nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel kapcsolatos gastrointestinális és cardiovasculáris rizikókat felmérjék. Ezen túlmenően célul tűzték ki a betegszintű adatok alapján egy modell kifejlesztését, amely konkrét betegek esetén segít a megfelelő NSAID kiválasztásában társbetegségek, további szedett gyógyszerek és a beteg epidemiológiai adatai alapján. Eredmények: A felhasznált adatbázisok egységesítése után differenciálták a négy végpontot (gastrointestinalis komplikációk, szívinfarktus, stroke és szívelégtelenség) és a kizáró tényezőket. Az eredmények egy részét 2015-ben, Bostonban mutatták be, a legújabb publikációk 2016. szeptemberében láttak napvilágot. Az SOS projekt honlapja (www.sos-nsaidsprojects.org) folyamatosan frissül, a tervek szerint innen lesz letölthető egy táblázat, melynek segítségével (a beteg demográfiai adatait és kórtörténetét figyelembe véve) a beteg számára legmegfelelőbb, legkisebb rizikójú NSAID terápia választható. Az előadás a kutatás eddig publikált és még hivatalosan nem publikált, de interneten már elérhető eredményeit kívánja bemutatni. Levelezési cím: [email protected] Kátai Gábor Kórház Központi Gyógyszertár, Karcag PLENÁRIS ELŐADÁS Hozhatnak-e változást az ARNI készítmények a szívelégtelenség kezelésében?

A nem szteroid gyulladáscsökkentők kardiovaskuláris kockázata Lakatos Linda Bevezetés: A nem szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) gyógyszerek a leggyakrabban alkalmazott készítmények közé tartoznak, napi rendszerességgel akár 30 milló ember is alkalmazhatja őket és nagyrészükhöz vény nélkül is (OTC) hozzá lehet jutni. Célkitűzés: Évtizedeken át, ezen szereknek csak a

Korhazi.indd 6

Leprán István Bevezetés: A krónikus szívelégtelenség (HF) előfordulása a fejlett országok felnőtt lakossága körében 1-2%, a 70 évnél idősebb korosztályban 10% fölött van. Az állapot gyors romlása miatt magas a hospitalizáció és a halálozási arány (a diagnózis utáni 5 éven belül 50%). Módszer és eredmények: Az angiotenzin-konvertáz gátlók (ACEI) széleskörű alkalmazását követően, az

2017. 04. 07. 11:42

2017. április


S7

utóbbi 25 évben, jelentősen csökkent a betegség morbiditása és mortalitása is. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer gátlói jelenleg is első helyen alkalmazott szerek a HF kezelésében. A PARADIGM-HF (NEJM 371: 993-1004, 2014) idő előtti befejezése áttörést jelenthet a HF kezelésében. Ezen klinikai vizsgálat szerint az angiotenzin-receptor blokkoló és neprilysin gátló kombinációs kezelés (ARNI) a hagyományosan alkalmazott ACEI (enalapril) kezeléshez hasonlítva jelentősen csökkentette a HF miatti hospitalizációt és a cardiovasculáris halálozást. Cél: Jelen összefoglaló célja az ARNI típusú kezelés hatásmechanizmusának, előnyeinek, hátrányainak elemzése, valamint a kombinációs kezelés kidolgozásáig vezető út főbb állomásainak áttekintése. Készült a GINOP 2.3.2-15-2016-00040 támogatásával.

követően. A mellékhatás megjelenése mindegyik esetben terápiás konzekvenciával járt, 1 esetben dóziscsökkentésre volt szükség, 3 esetben pedig teljesen meg kellett szüntetni a gyógyszerszedést. Következtetés: Mivel szubjektív panaszok nem hívják fel a figyelmet az esetleges eltérésekre, azaz a betegnek panaszt nem okoz, ezért az egészségügyi személyzettől fokozott figyelmet követel. Az előírt kontrollok rendszeres végzése, a páciens szoros monitorozása elengedhetetlen. A megjelenő problémákat számos esetben terápiaváltás kell kövesse.

Levelezési cím: [email protected] Szegedi Tudományegyetem ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, Szeged

Miért rendelnek allopurinol terápiát? Betegszintű felmérés allopurinolt szedők körében

Levelezési cím: [email protected] Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika, Budapest

Matuz Mária1, Gémes Bettina2, Szabó Mária3, Soós Gyöngyvér1 Melanoma malignum célzott terápiájában alkalmazott gyógyszerek kardiológiai mellékhatása Makó Sarolta, Kuzmanovszki Daniella, Szakonyi József, Tóth Béla, Soós Gyöngyvér Bevezetés: Az újabb, célzott daganatterápiás gyógyszerek esetében, a korábbi kemoterápiáknál ismert súlyos toxicitások helyett, egészen másfajta mellékhatásokkal szembesülünk. A melanoma malignum terápiájában alkalmazott célzott BRAF-gátló + MEK inhibitor kombinált kezelés 2016 óta érhető el Magyarországon, hatóanyagai a vemurafenib – cobimetinib és a dabrafenib – trametinib. A páciensek alapvetően jól tolerálják ezeket a gyógyszereket, de ritkán a súlyos mellékhatások is megjelennek. Célkitűzés, módszer: A klinikán BRAF+MEK gátló kombinált kezelésben részesülő melanomás betegeknél jelentkező adverz reakciók elemzése, különös tekintettel a kardiális mellékhatásokra, a kezelés folyamatos követésével (EKG, echocardiographia, CK kontroll). Eredmény: Klinikánkon eddig 6 beteg részesült vemurafenib – cobimetinib, és 27 beteg dabrafenib – trametinib terápiában. Betegeinken a következő adverz reakciók léptek fel: toxicoderma, fotoszenzitivitás, rosacea, iridocyclitis, neutropenia, trombopenia, láz, amiláz-, lipáz-, kreatin kináz emelkedés, és a kardiológai nem várt tünetek: QT idő megnyúlás, ejekciós frakció növekedés. 4 betegnél lépett fel kardiológiai mellékhatás: 1 betegnél 3 hónap terápia után QT idő megnyúlás, 2 betegnél ejekciós frakció csökkenés 3 hét terápiát követően, 2 betegnél CK emelkedés 2 hét ill. 2 hónap terápiát

Korhazi.indd 7

Bevezetés: A húgysav az emberben a purin lebomlás végterméke. A hyperurikaemia amellett, hogy okozója a köszvényes ízületi gyulladásnak és bizonyos vesekövességnek; további betegségek létrejöttében is szerepet játszhat. Az utóbbi évek irodalmi adatai azt igazolják, hogy összefüggés van a hyperurikaemia és 2-es típusú DM, a hypertonia a krónikus veseelégtelenség, az atherosklerosis (iszkémiás szívbetegség) és a szívelégtelenség között. A hyperuricaemia és a fokozott cardiovascularis kockázat közötti ok-okozati összefüggés még nem egyértelműen tisztázott. A téma aktualitását fokozza, hogy a köszvény kezelésére az utóbbi tíz évben három új hatóanyag is bevezetésre került (febuxostat, canakinumab, lesinurad), valamint azt is fontos megjegyezni, hogy 2016-ban megjelent a köszvény kezelésének EULAR (Európai Reumaellenes Liga) ajánlása. Célkitűzés: A felmérés célja az allopurinol szedés indokának vizsgálata mellett a cardiovasculáris és egyéb társbetegségek jelenléte és gyógyszeres terápiájának felmérése az allopurinol szedők között, különös tekintettel a húgysavszintet befolyásoló más gyógyszerekre. Módszer: Az anonim beteg szintű adatok gyűjtése sebészeti fekvőbeteg osztályon történt 2013. augusztus és 2014. október közötti időszakban. A beválasztás alapja az allopurinol szedés volt. A beteginterjút egy strukturált kérdőív felvétele jelentette, ahol a demográfiai adatok mellett a cardiovasculáris és metabolikus betegségek, események és valamennyi krónikusan szedett gyógyszer rögzítésre került. Eredmények: A vizsgált időtartam alatt összesen 104 beteginterjú készült el. Az allopurinolt szedők kö-

2017. 04. 07. 11:42

S8


zül 22 beteg anamnézisében szerepelt köszvény (21%), 79-%-uk (82 beteg) tünetmentes hyperuricaemia miatt szedte az allopurinolt. A vizsgált betegek közül majdnem mindenki hypertoniás, közel fele cukorbeteg, a betegek 70%-a súlyfelesleggel élt. A tünetmentes hyperuricaemiás betegek 36,5%-a minimum 5 éve szedte az allopurinolt, közülük 4 beteg több mint 20 éve szedte. Szérum húgysav szintet emelő mellékhatású gyógyszert a köszvényesek 72%-a (16 fő), a tünetmentes hyperuricaemiások 66%-a szedett (54 fő). Megbeszélés: Megállapítható, hogy az allopurinolt szedő betegek jelentős része tünetmentes hyperuricaemia miatt hosszabb távon részesül kezelésben, jóllehet számos esetben párhuzamosan húgysavszintet emelő gyógyszert is kap. Levelezési cím: [email protected] Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar, Klinikai Gyógyszerészeti Intézet1; Gyógyszerésztudományi Kar2; ÁOK Sebészeti Klinika3, Szeged Szívtranszplantált betegek posztoperatív jobb szívfél támogatásának gyógyszeres lehetőségei Molnár Gabriella*, Horváth István László Bevezetés: Szívtranszplantációt követően a betegek nagy hányadánál alakul ki reverzibilis, fokozott kisvérköri rezisztencia, mely emelkedett pulmonális nyomást eredményez, s ez jobb szívfél elégtelenséghez vezethet. A pulmonális hipertónia mértékétől függően növeli az utóterhelést, ami szignifikánsan növeli az új szívre háruló terhet. Célkitűzés: A kielégítő perctérfogat elérése érdekében emelt dózisú gyógyszeres kezeléssel vagy szükség szerint a jobb szívfelet támogató eszköz (ecmo, rvad/ bivad) beültetésével kell segíteni a szív munkáját. Módszer: Gyógyszeres (milrinone, sildenafil, epoprostenol) támogatással a pulmonális hipertónia kontroll alatt tartható mindaddig, amíg az új szív adaptálódik a megváltozott vaszkuláris környezethez. A megfelelő időben elindított, kontrollált gyógyszeres kezelés jelentős költségmegtakarítást jelenthet az eszközös támogatással szemben. Eredmények: Elemeztük a jobb szívfél támogatására alkalmazható készítmények felhasználásának mértékét és mennyiségét, valamint irodalmi kutatást végeztünk, melynek segítségével rávilágítottunk a megfelelő gyógyszerválasztás fontosságára, és a gyógyszerek megfelelő dózisának alkalmazására. Orvos-gyógyszerészi konzultációt követően protokollt hoztunk létre a jobb szívfél támogatásának gyógyszeres kezelésére. A protokoll alkalmazásának eredménye megnyilvánult a beteget terhelő gyógysze-

Korhazi.indd 8

2017. április

rek dózisának csökkenésében, illetve a költségteher racionalizálódásában is. Következtetés: Rendkívül fontos a folyamatos, multidiszciplinális konzílium a klinikai életben a hatékony, biztonságos és egyben költségtakarékos terápiák megvalósításában. *Levelezési cím: [email protected] Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Intézeti Gyógyszertári Részleg Mellékhatás jelentés a Semmelweis Egyetem klinikai gyakorlatában Sebők Szilvia A munka előzménye, célja: A Semmelweis Egyetem kiemelt fontosságúnak tekinti a felhasználásra kerülő gyógyszerek esetében tapasztalt mellékhatások összegyűjtését és a jogszabályoknak megfelelő jelentését. Hazánkban a mellékhatás bejelentések száma jelentősen elmarad a várttól. Az egyetem éves jelentésszáma a korábbi években 1-2 alkalom/év volt, amely az intézmény méretét, és a felhasznált készítmények körét alapul véve is érezhetően alacsony szám. A mellékhatás jelentések számának növelése érdekében a Gyógyszerterápiás Bizottsággal együttműködésben belső, egyetemi eljárásrend kidolgozása. Alkalmazott módszer: Az elkészült eljárásrend az orvosok, szakdolgozók számára fogalmazza meg közérthetően, kulcsszavakat kiemelve a mellékhatás jelentések fontosságát, azok felismerésének módját, valamint az azonosítás utáni tennivalókat. A bevezetést megelőzően valamennyi klinikán dolgozó gyógyszerész, ugyanazon, előzőleg összeállított előadásanyagot használva ismertette azt a klinikai referálókon, időt szánva az esetlegesen felmerülő kérdések megválaszolására is. A gyógyszerészek maguk is részt vettek előzetesen a mellékhatás jelentésekre vonatkozó külön képzésen, ezzel is elősegítve, hogy a későbbiek során, a klinikákon elhangzó előadások információtartalma azonos legyen. Az eljárásrend, amelyen feltüntetésre került a klinikai gyógyszerész elérhetősége is, jól látható, könnyen elérhető helyen több példányban is kifüggesztésre került a klinikák osztályain. Eredmények: A korábbi, csekély jelentésszám már a kidolgozás során, a résztvevő érintetteknek köszönhetően megemelkedett. Az eljárásrend szerint a jelentésekről az Egyetemi Gyógyszertár másolatot kap, amennyiben pedig a jelentő bármely okból nem kívánja felfedni kilétét, a jelentést az ott dolgozó gyógyszerészek egyike teszi meg saját neve alatt, a klinikától kapott adatokat felhasználva. A párhuzamosságokat

2017. 04. 07. 11:42

2017. április


S9

elkerülendő, csak az OGYÉI felé történik mellékhatás bejelentés. A korábbi időszakkal összevetve a jelentési hajlandóság számottevő javulást mutat már az eljárásrend kidolgozásának megkezdésétől. 2016. májusától ez év február végéig 57 db. jelentést adott le az egyetem. A jelentő klinikák köre még nem teljes, egyelőre 7 klinika felől érkezik rendszeresen jelentés, melyek közül legtöbbet a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika (26 db.) adta le. A mellékhatások harmada fekete háromszöggel jelölt, fokozott felügyelet alatt álló, daganatos betegek kezelésére szolgáló készítményre vonatkozik. A sorban azon onkológiai terápiák során használt készítmények következnek, melyek nem tartoznak fokozott felügyelet alá. A jelentések között elvétve bukkan fel tételes elszámolás keretében használt készítmény, amelyek nagy volumenéből több mellékhatás megjelenésére számíthatnánk. Következtetés: A pontokba szedett eljárásrend segítette a mellékhatások felismerését, a teendők megadásával pedig a jelentés kivitelezését, melynek köszönhetően a jelentésszám szignifikáns emelkedést mutat a korábbi időszakhoz képest, amely hozzájárul a biztonságos gyógyszeralkalmazáshoz.

ható. Több study igazolja a metilénkék megfelelőségét és biztonságosságát a diagnosztikai célú szentinel nyirokcsomó jelölésében is. Következtetés: A ProveBlue metilénkék injekció használata növeli a betegbiztonságot, mert – nehézfém tartalma egyedülállóan az Európai Gyógyszerkönyvben elfogadott értékek alatt van, így a többi metilénkék készítménnyel szemben használata nem növeli a szervezet kummulatív nehézfém terhelését, – nagy biztonsággal adható antidotumként életet menthet, – használatával elkerülhetőek azon allergiás reakciók, amelyek más kékfestékek alkalmazása kapcsán váltak ismertté, – műtéti festések során láthatóvá tehetőek fontos képletek, fisztula járatok, ellenőrizhetőek varratok, kimutathatók és ezáltal korrigálhatók folyadék szivárgások - gyorsabbá, precízebbé téve a műtéteket, csökkentve a posztoperatív gyógyulási időt.


A HIV-fertőzés kezelése és korszerű terápiája

ProveDye: Színezd újra! ProveBlue metilénkék a betegbiztonság szolgálatában Somorjai Attila Bevezetés: 2016. szeptemberétől Magyarországon is elérhetővé vált a ProveBlue metilénkék injekció két készítmény formájában. A Methylthioninium chloride Proveblue 10ml-es iv. injekció gyógyszerként törzskönyvezve és a ProveDye 2ml-es lokálisan / per os adható injekció orvostechnikai eszközként. A metilénkék a betegellátás számos területén már bizonyított, alkalmazható terápiásan, diagnosztikai céllal és sebészeti beavatkozások segítésére. Célkitűzés: Előadásomban az innovatív, fémmentes szintézissel előállított ProveBlue metilénkéket és annak betegbiztonságra gyakorolt pozitív hatásait szeretném bemutatni. Eredmények: A napjainkban fokozódó nehézfém terhelés kummulatív módon terheli az emberi szervezet. A ProveBlue az egyetlen, Európai Gyógyszerkönyvnek is megfelelő tisztaságú metilénkék, ami methemoglobinémiában már újszülöttkorban is biztonsággal adható. A ProveDye műtéti beavatkozások során a vizualizáció elősegítésére, folyadékszivárgások, varratok ellenőrzésére, fisztulák kimutatására használ-

Korhazi.indd 9

Levelezési cím: [email protected] Szent Margit Kórház, Sebészeti osztály, Budapest

Szlávik János Bevezetés, előzmények: A HIV/AIDS betegség kezelésének hazai története három szakaszra bontható. 1986tól 1995-ig szűkös lehetőségeink között az opportunista fertőzések és daganatok elleni, többnyire sikertelen küzdelem, az akkor még egyértelműen halálos megbetegedéssel közdő páciensek psychés segítése és a fájdalmak csillapítása volt lehetséges. 1995-ben nálunk is elérhetővé vált a HAART (hatékony kombinált, antiretrovirális terápia), mely forradalmian változtatta meg a HIV-fertőzött betegek túlélését. Azonban az első, igazán hatékony szerek nagyon sok és súlyos rövid- (hasmenés, hányinger, perifériás neuropathia, pancreatitis, szédülés, hepatopathia) és hosszútávú mellékhatásokkal (diebetes mellitus, hypertonia, lipodystrophia, osteopenia, nephropathia) rendelkeztek. A legutóbbi tíz évben pedig már a figyelem az egyre kevesebb mellékhatással és egyre jobb compliance-al bíró szerek felé fordult, melyek akár egy darab, naponta egyszer alkalmazott tablettában tartalmazzák a három, különböző támadáspontú hatóanyagot. Cél és eredmények: A legújabb protokollok szerint pedig már valamennyi HIV-fertőzöttnek javasolják a HAART-ot, stádiumtól függetlenül, hiszen csak így kerülhetők el biztonságosan a HIV-fertőzéshez társuló fertőzések és daganatok, ráadásul a legújabban forgalomba került integráz-inhibitor csoportba tartozó antiretrovirális gyógyszerek valóban kevés mellékhatással rendelkeznek. Napjainkban egyre inkább szembe kell

2017. 04. 07. 11:42

S10


néznünk az egyre népesebb, idősödő, hosszú évek óta gyógyszert szedő, tünetmentes HIV-pozitív populáció gondjaival is (korai öregedés, szexuális dysfunkciók, osteoporosis, neurokognitív elváltozások). A HIV/AIDS betegek kezelése az utóbbi években decentralizálódott, új, HIV-fertőzötteket kezelő centrumok nyíltak meg Miskolcon, Debrecenben és Pécsett. Az új HIV-fertőzöttek, a kezelés alatt álló HIV/ AIDS betegek és az újonnan felismert AIDS betegek számában az utóbbi néhány évben észlelhető növekedés pedig felhívja a figyelmet arra, hogy a HIV/AIDS betegség tüneteivel, diagnosztikájával és kezelésével a jövőben az egész magyar egészségügynek fokozottabban kell foglalkoznia. Levelezési cím: [email protected] Egyesített Szent István és Szent László KórházRendelőintézet, Infektológiai Osztály, Budapest

2017. április

A brivaracetám jól tolerálható. A klinikai vizsgálatok alapján gyakori mellékhatásai a fejfájás, szédülés, fáradékonyság, aluszékonyság. Pszichiátriai mellékhatásokra utaló jeleket nem tapasztaltak. A brivaracetám adjuváns terápiaként javasolt epilepsziában szenvedő felnőtt vagy 16 éves kor feletti serdülő betegek parciális görcsrohamainak kezelésére - másodlagos generalizációval vagy anélküli formákban egyaránt. Kiemelendő előnye gyorsan kialakuló görcsgátló hatása, ami az aktív betegek esetében nagyon fontos szempont. Levelezési cím: [email protected] Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet, Budapest Az autofágia alapjai és kardiológiai jelentősége Tábi Tamás

Brivaracetám: új terápiás lehetőség az epilepsziával élők számára Szökő Éva Bevezetés, előzmények: Bár számos gyógyszer áll rendelkezésre az epilepszia kezelésére, a betegek mintegy harmada nem reagál ezekre megfelelően. Az antiepileptikus kezelés sikertelenségét okozhatja a betegek kb. negyedére jellemző rossz adherencia is, aminek hátterében többnyire a gyógyszerek rosszul tolerálható mellékhatásai állnak. Célkitűzés: A hatékonyabb és kedvezőbb mellékhatás-profilú gyógyszerek iránti igény indokolja a fejlesztés szükségességét ezen a terápiás területen. A számos fejlesztés közül a brivaracetám hatóanyagú Briviact az UCB szisztematikus antiepileptikum felfedező programjának eredményeként született. Eredmények, következtetések: A brivaracetám támadáspontja a levetiracetámhoz hasonlóan a szinaptikus transzmisszió szabályozásában fontos SV2A fehérje. A brivaracetám azonban hatékonyabban befolyásolja a kóros szinaptikus transzmissziót és a levetiracetámétól eltérő görcsgátló aktivitást mutatott a preklinikai vizsgálatok során használt különböző állatmodellekben. A brivaracetám farmakokinetikai jellemzői kiválóak. A gasztrointesztinális traktusból felszívódása gyors és teljes, a táplálék nem befolyásolja. Hamar bejut az agyba, ami biztosítja a gyors hatáskezdetet. Hatása a dózissal arányos, a gyógyszermetabolizáló CYP enzimek vagy transzporterek nem befolyásolják jelentősen. Egyedül a rifampicinnel való együttadása teszi szükségessé a dózis módosítását, más gyógyszerkölcsönhatás lehetősége nem ismert. Alkalmazásakor nincs szükség dózistitrálásra.

Korhazi.indd 10

Bevezetés, előzmény: Az autofágia, görögül a sejtek „ön-evése”, egy viszonylag újonnan felfedezett sejtélettani folyamat, melynek jelentőségét jól alátámasztja, hogy minden eukarióta sejtben erősen konzervált módon jelenik meg. A folyamat során a sejtben elsőként autofagoszómák, membránnal elhatárolt kompartmentek jönnek létre, melyek akár citoszolikus anyagokat, akár sejtszervecskéket tartalmazhatnak. Ezt követően az autofagoszómák liziszómákkal egyesülve autolizoszómákká alakulnak, melyekben a savas emésztő enzimek a beltartalmat lebontják. Eredetileg az autofágiát a sejthalállal hozták összefüggésbe. Ma azonban inkább protektív folyamatnak gondoljuk, mely azért fokozódik a sejteket érő stressz hatására, hogy mérsékelje annak károsító hatását. Cél: Az autofágia elsődleges célja a szükségtelenné vált vagy károsodott fehérjék és sejtszervecskék elhatárolása, majd lebontása, melynek során a felszabaduló aminosavak újrahasznosíthatóvá válnak. Eredmények: Az autofágia protektív szerepét igazolták éhezés, hipoxia, csökkent növekedési faktor ellátottság, valamint oxidatív és egyéb celluláris stresszorok hatására. Ilyenkor a felfokozott autofágia újrafelhasznált tápanyagokkal és energiával látja el a sejtet. Természetesen a túlzott mértékben aktiválódott autofágia valóban káros lehet és hozzájárulhat a sejthalál folyamatához. Az autofágia tehát fontos szerepet játszik a homeosztázis fenntartásában és a stressz elleni védelemben, így nem meglepő, hogy zavarát számos kórállapottal összefüggésbe hozták. Ilyenek a klasszikus neurodegeneratív és kardiovaszkuláris betegségek mellett például az immunrendszer zavarai, a fertőzéses és daganatos kórképek. Igazolták az autofágia védő hatását az ateroszklerotikus folyamatokban, melynek során a plakkokban a

2017. 04. 07. 11:42

2017. április


stressz és a gyulladás mérséklésével fejthet ki kedvező hatást. Szintén protektív hatását tapasztalták iszkémiareperfúzió során, ahol a sérült mitokondriumok eltávolítása és a tápanyagellátás segítése lehetnek a folyamat céljai. Szivelégtelenség során is csökkent autofágiáról számoltak be, mely hozzájárulhat a hipertrófia kialakulásához. Következtetés: Mindezek alapján az autofágia protektív szerepe a sejtet ért károsító hatásokkal szemben egyre egyértelműbbnek látszik, így fokozása kedvező terápiás hatást fejthet ki kardiovaszkuláris és számos más betegség esetén is.

S11

Levelezési cím: [email protected] Semmelweis Egyetem GYTK Gyógyszerhatástani Intézet, Budapest

Eredmények: A OGYI-P-68-2008/2012. számú módszertani levelében szereplő, működés közbeni mikrobiológiai környezetmonitorozás A-tisztaságú térre vonatkozó határértékének megfelelő eredménye is alátámasztotta, hogy az oldatok előállítása során sikerült az elvárt mikrobiológiai tisztaságú környezetet biztosítani. Mindegyik előállított oldat steril és pirogénmentes volt, továbbá a gyógyszerformával szemben támasztott fizikai-kémiai követelményeknek (pH, izotónia) megfelelt. Következtetés: Az intézetek közötti folyamatos együttműködés eredményeként megvalósuló egyedi magisztrális terápiák, köztük a hiánypótló szemészeti formulációk is, hozzájárulnak a hatékony gyógyszeres kezeléshez.

Gyári készítményeket tartalmazó szemészeti magisztrális oldatok készítésének minőségbiztosítási szempontjai és terápiás felhasználási lehetőségeik


Vajna Márton, Jelinekné Nikolics Mária, Bartus Gábor, Zelkó Romána A munka előzménye, célja: A különböző szembetegségek kezelésére többféle gyári és magisztrális készítmény áll rendelkezésre. Azonban számos esetben előfordul, hogy az elérhető gyógyszerek nem biztosítanak megfelelő terápiás eredményt, részben a rezisztens kórokozók elleni küzdelemben, részben pedig a szem mélyebb rétegeit érintő kóros elváltozások (maculadegeneráció vagy rosszindulatú tumoros kórképek) kezelésében. Ilyen esetekben egyedi összetételű steril oldatok intézeti gyógyszertári előállítására van szükség. A munka célkitűzése e széles spektrumú terápiás igény kielégítésének bemutatása, az aszeptikus előállítási körülmények biztosításától, az előállított készítmény minőség-ellenőrzésén keresztül, a felhasználás terápiás eredményének eset-bemutatásáig. Mivel nem minden esetben áll rendelkezésre a magisztrális szemészeti oldatkészítéshez a megfelelő minőségű hatóanyagszubsztancia, ezért gyári gyógyszerkészítmények, jellemzően liofilizált porampullák, vagy parenterális injekciók tovább-feldolgozásával történik a készítmény előállítása. Módszer: A szemészeti oldatok előállítását aszeptikus körülmények között steril oldatokból, vagy liofilizált porampullák injekcióhoz való desztillált vizes rekonstitúciójával végeztük. Az így előállított oldatokat 0.22 μm átmérőjű steril membránszűrőn keresztül steril ampullába, egyszer használatos steril fecskendőbe vagy sugár sterilezett szemcseppes flakonba töltjük. Az oldatkészítéshez sugársterilezett és hősterilezett eszközöket, valamint steril csomagolóanyagokat alkalmaztunk. Az így előállított oldatok fizikai-kémiai és mikrobiológiai stabilitás-vizsgálatát is elvégeztük.

Korhazi.indd 11

iPACT – nemzetközi együttműködés a gyógyszerészek antikoagulás terápiában betöltött szerepének támogatására Viola Réka Bevezetés: A thromboemboliás megbetegedések napjainkban kiemelt népegészségügyi jelentőséggel bírnak. Annak ellenére, hogy hatékony terápiás eszközökkel rendelkezünk a megelőzésük és kezelésük vonatkozásában a mortalitási mutatók csökkenése nem éri el a kívánatos mértéket. Az International Phar macists for Anticoagulation Care Taskforce (iPACT) egy 2014-ben alakult nemzetközi szakértői munkacsoport, amelynek elsődleges küldetése a gyógyszerészek aktív szerepvállalásának szakmai támogatása a hatékony és biztonságos antikoaguláns terápia megvalósításában. Célkitűzés: A nemzetközi munkacsoport eddigi szakmai tevékenységének bemutatása, kiemelve a gyógyszerészek antikoaguláns terápiára vonatkozó tudás- és készségbeli igényeit felmérő nemzetközi vizsgálat elsődleges eredményeit, valamint a kifejlesztett nemzetközi kérdőív ajánlásait. Módszertan: Cross-sectional nemzetközi felmérés a munkacsoport által kifejlesztett, validált kérdőív alkalmazásával. Delphi módszert követő irányelvfejlesztés. Eredmények: 18 ország 4.212 gyógyszerésze vett részt a kérdőíves felmérésben. A megkérdezett gyógyszerészek csupán 27%-a jelzett magabiztosságot (konfidenciát) az antikoaguláns terápia vonatkozásában. Gyógyszerismeret tekintetében a NOAC-ok (új orális antikoagulánsok), a terápiás aspektusok vonatkozásában a terápia-váltás, a vérzéses szövődmények kezelése, az INR monitorozás és a dózisajánlás területe mutatta a

2017. 04. 07. 11:42

S12


legalacsonyabb konfidencia szintet. A gyógyszerészek túlnyomó többsége (92%) jelezte, hogy szükségesnek tartana további oktatást. A megjelölt témakörök vonatkozásában a nemzetközi kép egységes, azonban a preferált oktatási formák/eszközök szignifikáns különbséget mutatnak a felmérésben részt vevő országok között. Konklúzió: Az antikoaguláns terápiában a hatékony és eredményes gyógyszerészi szerepvállalás eléréséhez nemzeti szintű képzési programok szükségesek a feltárt igények, konfidencia szintek, valamint a nemzetközi irányelv ajánlásainak figyelembevételével. Levelezési cím: [email protected] Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged Innovációs irányzatok a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek területén

2017. április

Következtetés: A legújabb ESPEN ajánlásokban foglaltaknak megfelelően már nem csak a malnutríció diagnosztizálásra vannak meg az eszközök és a módszerek, hanem az újabb eljárások segítségével a testösszetételről is információt kaphatunk, amely alapján egyéb specifikus alkategóriába is besorolhatóak lesznek a kóros tápláltsági állapotú betegek (pl. a szarkopéniától a szarkopén obezitásig). Minél részletesebb információval rendelkezünk a tápláltsági állapotról, annál inkább segít a személyre szabott tápszerválasztásban, melyet nem csak betegség, hanem a speciális állapotok jelenlétei is befolyásolhatnak. Javasoljuk a tápszerválasztásnál az étvágytalanság mértékének figyelembe vételét, és szükség esetén a magasabb energia és tápanyag denzitású tápszer kiválasztását. Levelezési cím: [email protected] Nutricia Advanced Medical Nutrition1, Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Patológiai tudományág, Egészségtudományok program2, Budapest

Zagyi Boglárka1, Molnár Andrea2 Előzmény: A klinikai orvostudományok, az orvostechnikai eszközök és a táplálkozástudomány folyamatos, töretlen fejlődése szükségessé tette a malnutríció fogalmának, diagnosztizálásának és a kezelés lehetőségének újragondolását, újraértelmezését. Az ESPEN 2015-ös, és 2016-os ajánlásai bemutatják a kóros tápláltsági állapotok új klasszifikációját és a kezelésre szolgáló orvosi táplálásterápia főbb koncepcióját (amely magában foglalja a főbb táplálási módokat, a tápszereket, a táplálást segítő eszközöket, illetve a táplálásterápia megvalósulásának helyszínétől függő kivitelezéseket a fekvőbeteg ellátástól a beteg otthonában történő megvalósulásig). Alkalmazott módszer: A fenti tudományok előmenetelével párhuzamosan a tápszergyártási technológia is fejlődött. A kitűzött cél a még specifikusabb, még hatékonyabb tápszerek gyártása, illetve olyan széles tápszerkínálat biztosítása, mely segítségével a személyre szabott táplálásterápia kivitelezhető és a kedvező eredmény minél hamarabb elérhető. Eredmények: A speciális – gyógyászati célra szánt – tápszerek fejlesztése során két meghatározó irány bontakozott ki, az egyik a beteg compliance-t kedvezően befolyásoló, kis volumenű, magas energia és tápanyag-denzitású tápszerek irányába történő kutatások, ahol a kihívást a tolerálható ozmolaritás és a viszkozitás megtartása jelentette. A másik fejlesztési irányvonal a betegség specifikus tápszereken belül olyan állapotokhoz való adaptálás, amely gyakran elfordulhat az adott betegpopulációban pl. cukorbetegeknek olyan tápszerek fejlesztése, amely a módosult szénhidrát anyagcsere figyelembe vétele mellett pl. a nagyműtétet követően a megnövekedett fehérjeigényt is képes biztosítani.

Korhazi.indd 12

PLENÁRIS ELŐADÁS Strophantin kúrától az ARNI (Angiotensin Receptor – Neprilyzin Inhibitor) terápiáig – a szívelégtelenség kezelésének korszakai Zámolyi Károly Bevezetés: A szívelégtelenség jelentős népegészségügyi terhet jelent a gyakori előfordulása és a magas mortalitása miatt. Európában 15 millió szívelégtelenségben szenvedő beteg él, Magyarországon ez a szám a becsült adatok szerint kb. 200-300 ezer. A populáció 1.2-2%-a (60 év felett 6-10%-a) szenved ebben a betegségben. Gyakorlatilag két okra vezethető vissza, 60%-ban ischemiás szívbetegség, 40%-ban hypertonia áll a háttérben. A három éves túlélés nem megfelelő kezelés esetén rosszabb, mint rákos betegség esetén (pl. a túlélés emlőtumor esetén 72%, szívelégtelenségben 24%). Az elmúlt évtizedekben a kezelés (gyógyszeres és eszközös) jelentős fejlődésen ment keresztül, ezért a szívelégtelenségen szenvedő betegek életkilátásai jelentősen javultak. Előzmények, célok: A szívelégtelenség kezelésében két fontos éra különíthető el. A nyolcvanas évekig csak az ágynyugalom, a folyadékbevitel megszorítása, diureticum és digitális állt rendelkezésünkre. Iv. strophantin (Quabain) kúraszerű adása nagyon elterjedt gyakorlat volt. Ennek az alapja az a szemlélet volt, hogy a beteg hemodinamikai paramétereit kell korrigálni, elsősorban inotrop szer adásával. A strophantin kúra szerencsére kiment a divatból, ehhez jelentős patofiológiai szemlélet változás vezetett. Az új szemlélet, amely a vasodilatációs kezelést jelenti, drámai kedvező változást eredményezett. A vaso-

2017. 04. 07. 11:42

2017. április


dilatációs szemlélet lényege, hogy nem a beteg szívizmot kell inotrop szerek adásával nagyobb teljesítményre kényszeríteni, hanem a szív elő-és utóterhelését kell csökkenteni. A jelenlegi koszerű vasodilatátor kezelés elvi alapja az a felismerés, hogy a szívizom sérülése bal kamra diszfunkciót eredményez, ami az adaptációs mechanizmusok beindulásához vezet. Ezek közül legfontosabbak a renin-angiotensin-aldosteron (RAAS) rendszer, valamint a szimpatikus idegrendszer noradrenalinon keresztül történő fokozott aktivitása. De ez az adaptápiós mechanizmus korán maladaptációt eredményez és elindul a bal kamra remodelációja. A végeredmény a sejthalált jelentő apoptosis lesz, amely tovább rontja a bal kamra funkcióját. Ebből a mechanizmusból logikusan következik, hogy a bal kamra diszfunkció korai szakában RAAS gátlót és béta-blockolót kell adnunk. Az előbbi elsősorban optimális dózisban adandó ACE gátlót jelent. A béta-blokkolók közül a metroprolol, bisoprolol és carvedilol csökkentette jelen-

S13

tős mértékben (34%, illetve 35%) a mortalitást. ARB-k csak ACE gátló intolerancia esetén jönnek szóba. Újabban a mineralocorticoid receptor antagonista kezelés (spironolacton és eplerenon) képezi a kezelés harmadik pillérjét. Refrakter szívelégtelenségben a hydralasin + nitrát adása is szóba jön. Diureticumot csak volumen többlet esetén adunk. Hosszabb idő után újabb gyógyszeres kezelési lehetőség jelent meg a terápia palettáján. Ez az ARNI kezelés. Az új gyógyszer elvi alapja az, hogy ha az endogén vasoaktív peptidek (natriureticus peptidek, bradykinin stb) lebontását elősegítő neprilysint sacubitrillel gátoljuk és emellett az angiotensin-receptort is gátoljuk, akkor további túlélés javulást tudunk elérni. Ezt a PARADIGM-HF Study eredményei bizonyították. Levelezési cím: [email protected] Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, Budapest

POSZTEREK A citosztatikus keverék infúzió előállítására szolgáló gyógyszerészeti központ szakmai és üzemgazdasági értékelése Ábrahám Eszter, Schirm Szilvia, Botz Lajos Bevezetés: A PTE Klinikai Központi Gyógyszertár Citosztatikus Keverékkészítő Laboratóriuma 2016. május végétől működik, feladata a PTE-n citosztatikus keverékeket használó klinikák/osztályok egységes ellátásba vonása. A citosztatikus keverékinfúzió előállítás centralizálása egy gyógyszerészeti központ létrehozásával számos előnyt biztosít az intézmény számára. A szakmai elvárások teljesítése mellett intézményi menedzsment elvárás a működés költségelemzésének követése is. Célkitűzés: A központosított, számítógépes rendszer által támogatott keverékkészítés egy új építésű gyógyszertári egységben jelentős technológiai költséggel üzemeltethető a szakmai szabályozók betartása mellett, ezért fontos a rendszernek köszönhető megtakarítások elemzése és ehhez viszonyítása. Eredmények: A központosított készítés következtében a korábbinál kisebb szakmai létszám vesz részt a gyógyszerkészítésben, folyamatos képzésük, felügyeletük egyszerűbben megvalósítható, irányítható. Az egységesített ellátás a korábbinál magasabb szintű minőségbiztosítást jelent, melyben garantált a folyamatok teljeskörű, automatikus dokumentálása. A működés első félévében havi átlag 1.800 keverék előállítása mellett csökkent a CMR (karcinogén, mutagén, utódkárosító) hatóanyagok okozta környezeti kontamináció mértéke és veszélyes hulladék mennyisége. Ezt támasztja alá a 2016. decemberében elvégzett kontami-

Korhazi.indd 13

nációs vizsgálat eredménye is: a vizsgált 11-ből egyetlen hatóanyag eredménye haladta meg a 0,1 ng/cm2-es referencia-értéket. A készítés centralizálásával csökkenést mutat a veszteségként könyvelt cito gyógyszermennyiség, átlagosan a felhasznált mg 4%-a. Az esetszámra vetített citosztatikum (ATC L01) költség az előző év azonos időszakához képest 20%-al csökkent, mely az optimalizált gyógyszerfelhasználás (túltöltések dokumentált hasznosítása, nagyobb kiszerelési egységek használata) és a szintén monitorozott árcsökkenés közös eredménye. A költség mutatókra leginkább kiható „indikátor” – nagy mennyiségben használt olcsóbb, vagy kis mennyiségben alkalmazott nagyon drága – hatóanyagok felhasználási vesztesége a költés 5%-át nem haladta meg. A megtakarítás lehetővé teszi magasabb technológiai költségű és biztonságosabb technikák (tűmentes zárt rendszerű eszközök) széleskörű alkalmazását. A kisebb szakmai létszámnak és központi készítésnek köszönhető a védőruha és védőeszközök jobb kihasználása (egy napi öltözet költsége nagyobb keverékszámra vetülhet). Következtetés: A magas szintű laboratóriumi háttér fenntartása és üzemeltetése egy helyre koncentrálva váltotta ki a korábbi kilenc egységet, így biztosítva a „költséghatékony” működtetést. Az intézményi citosztatikus keverékinfúzió ellátás központosítása előrelépést jelent a folyamat minőségbiztosításában, dokumentáltságában, a laboratóriumi környezet színvonalában és költséghatékony üzemeltetésében egyaránt. Levelezési cím: [email protected] Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központi Gyógyszertár, Pécs

2017. 04. 07. 11:42

S14


Big Data okozta paradigmaváltás az egészségügyi statisztikai gondolkodásban Bella Richárd, Botz Lajos Bevezetés: Minden olyan hatalmas terjedelmű, óriási sebességgel növekvő és kiemelkedő variabilitású adattömeget, mely a hagyományos adatfeldolgozási módszerekkel már nem kezelhető, „Big Data” néven foglalhatunk össze. A betegekről gyűjtött dinamikusan növekvő adathalmaz amellett, hogy új lehetőségeknek nyit kaput az egészségügyi tudásunk felé, új kihívásokat is jelent a statisztikusok, adatfeldolgozók számára. Jelenleg a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a rendelkezésre álló adathalmaz nem kerül elemzésre, értékelésre. További nehézséget jelent a rendszerben nem megkülönböztethető módon tárolt, nem hasznosítható „zaj” és az egymásba ágyazottság okán fellépő redundancia. Ezen felül a nem megfelelő adatelemzés az adathalmaz mennyiségétől függetlenül helytelen döntésekhez vezet. Erre megoldásként szolgálhat olyan összetett modellek kidolgozása, melyekkel az adatok feldolgozása után kisebb, könnyebben kezelhető, strukturált információt kapunk, így a döntéshez szükséges adatok kinyerése is egyszerűbb. Célkitűzés: Célul tűztük ki annak a gondolkodásbeli változásnak a feltárását és bemutatását, mely nélkülözhetetlen a jelenkori adatelemzések helyes értékelésében és komoly eltérést mutat a klasszikus statisztikai módszerek alkalmazásához képest. Alkalmazott módszer: A korábbi évek publikációiban közölt „Big Data” adathalmazok kezelésének módszereinek elemzése, értékelése az egészségügyi és gazdaságtani alkalmazhatóságuk alapján. Következtetések: A „Big Data” jellegű adathalmaz megfelelő értelmezésével mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból jelentős, döntést segítő ismeretekre tehetünk szert. Többek között olyan információkat szerezhetünk szub-populációs csoportokról, melyek a kis mintaszámú statisztikai elemzések esetében gyakran kizárásra kerülnek. Levelezési cím: [email protected] Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészeti Intézet, Pécs Gyógyszerelés és elesési gyakoriság idősotthon lakói körében Bor Andrea, Matuz Mária, Csatordai Márta, Szalai Gábor, Soós Gyöngyvér, Doró Péter Bevezetés: Egy tipikus idősotthonban az egy lakóra jutó elesések száma eléri az évi 2,6-et, az általuk oko-

Korhazi.indd 14

2017. április

zott sérülések kórházi felvételhez és korai elhalálozáshoz vezethetnek. Bár az időskori comorbiditás megköveteli több hatóanyag valós indikáción alapuló alkalmazását, 4 vagy több gyógyszer krónikus együttszedése (polifarmácia) az elesések önálló rizikófaktora. Az idős betegek gyógyszer-alkalmazásából eredő problémáinak csökkentése érdekében születtek meg azok a listák, amelyek a potenciálisan nem megfelelő hatóanyagokat (PIM), dózisokat gyűjtik össze. Ezen PIM listák használata az egyik fontos stratégiai eleme az időskorúak elesési gyakoriságának mérséklését célzó intézkedéseknek. Célkitűzés: Célul tűztük ki egy szegedi idősotthon lakóinak gyógyszerfelhasználás-elemzését a kutatócsoportunk által fejlesztett magyar PIM lista alapján, emellett az elesések lehetséges rizikófaktorainak azonosítását egy 5 éves időszakot felölelő (2011-2015.) retrospektív kohorsz vizsgálat során. Módszerek: A vizsgálat alanyai az otthonba 2010. és 2014. között költözött, és ott legalább 12 hónapot eltöltött lakók voltak. Az adatelemzés alapjául a bentlakás első 12 hónapja szolgált. A demográfiai és gyógyszerelési adatok az otthonban vezetett betegdokumentációból származtak. A dolgozók által észlelt, vagy a beteg által jelentett elesés után a pácienst kórházba utalták, így az elesésekről a kórházi zárójelentések szolgáltattak információt. Eredmények: A vizsgálatba bevont 197 lakó közül 150 (76,2%) nő és 47 (23,8%) férfi volt. Összesen 55-en estek el, így az elesés éves prevalenciája 27,9%. Az elesés szignifikáns rizikófaktorának (p<0,001) adódott a magasabb életkor: a 80 éves vagy idősebb korcsoport (≥80 év). A polifarmácia szintén elesésre hajlamosító rizikófaktor volt (p=0,010). A lakók 77,2%-a szedett legalább 1 vagy több PIM-listás szert. A PPV (positive predictive value) eredmények alapján a pantoprazol, vinpocetin vagy trimetazidin egymástól független alkalmazása növelte az elesések kockázatát. Ezt támasztják alá a fenti hatóanyagokra kalkulált NNH (number needed to harm) értékek is: körülbelül 4-5 trimetazidint vagy vinpocetint szedő beteg közül várhatóan 1 lesz az, aki elesik. Pantoprazol esetében ez a szám 6. Következtetés: A magas életkor, a polifarmácia és 3 hatóanyag egymástól független alkalmazása növelte az elesések kockázatát. Az elesések kialakulásának és okainak sokrétűségét ismerve széleskörű, átfogó epidemiológiai vizsgálatok lennének szükségesek az egyes hatóanyagok szerepének tisztázása érdekében. Levelezési cím: [email protected] Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Hatástani és Biofarmáciai Intézet, Szeged

2017. 04. 07. 11:42

2017. április


Potenciálisan nem megfelelő gyógyszerek alkalmazása idős, kórházi betegek körében Csatordai Márta1, Bor Andrea1,3, Gyimesi Nóra1,4, Csonka Ákos2, Doró Géza2, Gárgyán István2, Doró Péter1 Bevezetés: Idős betegek gyógyszeres kezelésénél számolnunk kell a polifarmáciával és a potenciálisan nem megfelelő gyógyszerek (PIM) alkalmazásával is, mely megnövelheti a gyógyszerelési problémák, mint például az idősek körében nagyon jelentős elesés megjelenésének valószínűségét. Az elesés súlyos következménye lehet a tomportáji törés, amely a betegek életminőségét jelentősen ronthatja és akár halálukhoz is vezethet. Intézetünk a nemzetközi listák és ajánlások alapján öszszeállított egy a hazai gyógyszerkincsre adaptált PIM listát, mely segítségével kiszűrhetők a potenciálisan problémát okozó hatóanyagok. Célkitűzés: Célunk idős, csípőtörött betegek gyógyszerelésének áttekintése a polifarmácia gyakoriságának felmérése, különös figyelemmel kísérve a PIM hatóanyagokra. Emellett vizsgáltuk, hogy ezen tényezők hogyan befolyásolják a kórházi benntartózkodást. Módszerek: A Szegedi Traumatológiai Klinikán 2011. január és 2012. december között osteoporoticus tomportáji töréssel felvett és megműtött, 65 év feletti betegek egészségügyi dokumentációjának retrospektív adatelemzését végeztük el. Eredmények: A bevonási kritériumoknak 604 beteg, 143 férfi és 461 nő felelt meg (átlagéletkor: 81,8±7,5 év). A polifarmácia aránya 74,0% volt, 158 beteg (26,2%) szedett egyidejűleg krónikusan 10 vagy több gyógyszert. Az átlag krónikus gyógyszerszám 7,1±3,8 volt. A betegek 76,8%-a szedett PIM és 69,7%-a elesésre hajlamosító hatóanyagot. Azon betegek körében, akik 10 vagy több gyógyszert szedtek párhuzamosan, a bennfekvési idő 13,6 nap, míg a 10-nél kevesebb gyógyszert szedők körében 12,8 nap volt. A kórházi felvételt követő 3 hónapon belül 53 beteg (8,8%) hunyt el, 81,1%-uk 80 év feletti volt. A férfiak esetén a halálozást jelentősen magasabbnak találtuk, mint a nőknél (15,4% vs 6,7% p=0,002*). A kórházi bennfekvést követően haza távozott betegek 69,9%-a, míg a meghalt betegek 81,1%-a szedett párhuzamosan 5 vagy több hatóanyagot krónikusan. Következtetések: Az idősek gyógyszerelése speciális figyelmet igényel, számos rizikófaktort szükséges figyelembe venni. A kórházi bennfekvés kimenetelére jelentős kockázati tényezőként hat a polifarmácia és a PIM hatóanyagok jelenléte, továbbá a férfi nem és a kor is. Megfelelő odafigyeléssel és a betegek gyógyszerelésének rendszeres áttekintésével ezek a kockázatok részben mérsékelhetőek. Levelezési cím: [email protected]

Korhazi.indd 15

S15

Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézet1, ÁOK Traumatológiai Klinika2, Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet3, Szeged; Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, Intézeti Gyógyszertára Budapest4 Gasztrointesztinális vérzések gyakorisága hagyományos és új típusú antikoaguláns terápia esetén Csináth Ádám, Lakatos Linda*, Gáll András Bevezetés, előzmények: A K-vitamin antagonista antikoaguláns gyógyszereket több mint 50 éve alkalmazzák különböző thromboembóliás betegségek kezelésére, megelőzésére. Az orálisan alkalmazható antikoagulánsok (acenokumarol, warfarin) nagyon hatásos szerek, de mindennapos használatuk számos kihívás elé állítja a betegeket és az egészségügyi dolgozókat egyaránt. A gyógyszerek jellemzői a szűk terápiás tartomány, a gyógyszer- és étel-interakció, valamint a leggyakoribb mellékhatásként jelentkező vérzéses szövődmények. Az INR érték céltartomány fölé emelkedésével a vérzések kockázata jelentősen megnő, de vérzések előfordulhatnak akár a terápiás INR érték esetén is. A vérzések jellemző formája a haematoma, orrvérzés, fogínyvérzés, véres köpet, gasztrointesztinális vérzés stb. Alkalmazott terápiák: A K-vitamin antagonisták felsorolt alkalmazási nehézségei, valamint súlyos vérzéses mellékhatásai miatt jelentős igény merült fel egyszerűbben és biztonságosabban alkalmazható orális antikoagulánsok iránt. A váralvadásgátlás új korszakát az új típusú antikoagulánsok (novel anticoagulants, NOACs) jelentik. Hazánkban jelenleg három, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett szer érhető el: az apixaban és rivoxaban (Xa faktort gátló), valamint a dabigatran (direkt thrombin gátló). Ezen új szerek számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek a K-vitamin antagonistákkal szemben – fix dózisban adhatók, nincs szükség gyógyszerszint ellenőrzésre, rövidebb idő szükséges a hatás beállásához, felezési idejük is rövidebb, nincs szükség diétás megkötésre, valamint a gyógyszer-interakciók száma kevesebb. Mint a hagyományos szerek esetén, itt is oda kell figyelni a mellékhatások kialakulására, vérzések előfordulására. A NOAC terápia egyre gyakoribb alkalmazása miatt fogalmazódott meg a kérdés, hogy ugyanolyan arányban okoznak-e ezek a készítmények gasztrointesztinális vérzéseket, mint hagyományos társaik. Módszer és eredmények: A karcagi Kátai Gábor Kórházban előforduló gasztrointesztinális vérzések gyakoriságát vizsgáltuk az orális antikoaguláns terápiában részesülő betegek esetében 2012. január 1. és

2017. 04. 07. 11:42

S16


2016. december 31. közötti időszakban; 459 GIT vérzéses esetből 148 beteg szedett hagyományos antikoagulánst, K vitamin antagonistát 143 beteg, NOACs kezelésben pedig 5 személy részesült. *Levelezési cím: [email protected] Kátai Gábor Kórház, Központi Gyógyszertár, Karcag Intestinalis decontaminaló készítmény gyógyszertechnológiai vonatkozásai

2017. április

4. A készítmény egyadagos formában, a napi dózisok külön csomagolva kerülnek kiszerelésre. 5. Minden nap, első alkalmazáskor a betegágynál lévő ápoló adja hozzá a colistinumot a szuszpenzióhoz. 6. Minden alkalmazáskor a vancomycinum külön kerül hozzáadásra/beadásra. Következtetés: Klinikai gyógyszerészi szempontból fontos feladat - és ez a technológiai problémákból is következik - a betegágynál szolgálatot teljesítő ápoló oktatása, hogy a készítmény megfelelő módon a colistinum-mal nap elején ki legyen egészítve, és a vancomycinum beadása se maradjon el.

Csonka Máté Gábor, Zelkó Romána, Valkó Luca Bevezetés: A szelektív intestinalis decontaminationak jelentős szerepe lehet kritikus állapotban lévő betegek esetében, akiknél fennáll egy esetleges opportunista fertőzés veszélye. A potenciálisan patogén kórokozók szelektív eradikálásával ezáltal aktív, vagy fenyegető felülfertőzés, illetve következményképpen kialakuló szeptikus sokkos állapot megelőzhető. A szelektív intestinalis decontaminatio alappillérei a következők: parenterálisan adott antibiotikumok, per os adott, szisztémásan fel nem szívódó antibiotikum komplex napi négyszeri alkalmazása, megfelelő higiénia, illetve probiotikumok alkalmazása. Célkitűzés: Gyógyszerészi szempontból a legnagyobb kihívást a per os adott antibiotikum komplex formulálása jelenti. Módszer és eredmények: Az alkalmazott komplex négy antibiotikumból áll: – aerob Gram-negatív baktériumokra colistinum és tobramycinum – gombákra amphotericin B vagy nystatinum – MRSA-ra pedig vancomycinum Osztályunk esetében az antifungális szerek közül elsődlegesen pénzügyi okok miatt a nystatinumra esett a választás. A következő technológiai problémák merültek fel készítéskor: 1. A beteg állapotából, csökkent kooperációjából kifolyólag a folyékony gyógyszerforma a preferált. 2. A colistinum maximum 24 órán keresztül stabil oldatban, ha biztosítjuk azt a koncentrációt, aminél még nem indul be a micellaképződés. 3. A nystatinum vízben oldhatatlan. 4. A vancomycinum oldatban instabil. A következő képpen oldottuk meg a készítmény technológiai problémáit: 1. A nystatinum oldhatatlansága miatt, abból szuszpenziót készítünk. 2. A szuszpendálásnál segédanyagként Sirupus sacchari-t vagy Sirupus aurantii-t alkalmazunk, az ízjavítás a kooperációt is növelheti. 3. A tobramycinum oldatos formában rendelkezésre áll, ez a nystatinumból készült szuszpenzióhoz hozzákeverhető.

Korhazi.indd 16

Levelezési cím: [email protected] Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet, Budapest Onkológiai terápiák kardiotoxikus hatásai – A mellékhatás-menedzsment klinikai gyógyszerészi aspektusai Csontos Diána1, Higyisán Ilona1, Telekes András2 Munka előzménye, célja: A daganatellenes terápiák során alkalmazott gyógyszerek egy része toxikus lehet a szív számára, ráadásul az egyes gyógyszerek eltérő hatásmechanizmus révén károsíthatják a kardiovaszkuláris rendszert. Az új rákellenes terápiáknak köszönhetően a betegek túlélése jelentősen javult, a betegség egyre több esetben krónikussá tehető, azonban ezzel együtt folyamatosan nő a szív-érrendszeri problémák száma. Az onkológiai betegeknél kialakuló kardiális szövődmények akár halálozáshoz is vezethetnek, ezért külön figyelmet kell fordítani a rizikócsoportba tartozó betegek kardiális státuszára. A téma aktualitását alátámasztja, hogy az Európai Kardiológus Társaság (European Society of Cardiology; ESC) 2016 őszén jelentést készített a rákellenes kezelések kardiovaszkuláris kockázatairól és azok megelőzéséről, illetve kezeléséről. Az onkológiai ellátásban részt vevő klinikai gyógyszerész a kardiovaszkuláris rizikóval rendelkező onkológiai gyógyszerek alapos ismerete révén segítséget tud adni az onkológus kezelőorvosoknak a biztonságos gyógyszer-alkalmazáshoz. Alkalmazott módszer: CATO szoftver segítségével retrospektív vizsgálatot végeztünk, amely során a kórházunkban 2016. évben alkalmazott onkológiai terápiákat elemeztem kardiális kockázatuk szerint. Kigyűjtöttem, hogy az Európai Kardiológus Társaság 2016. évi jelentése szerint veszélyesnek tartott hatóanyagokat tartalmazó protokollok milyen gyakorisággal vannak indikálva, és mely indikációk a leginkább érintettek.

2017. 04. 07. 11:42

2017. április


S17

Eredmények: A kezelt beteganyag adatai alapján megállapítható, hogy leginkább az emlődaganatos betegek vannak kockázatnak kitéve, hiszen a standard terápiák nagy része kardiális rizikót hordoz. 2016-ban 86 emlődaganatos beteget kezeltünk, összesen 25 féle protokollal, mely összesen 111 kezelés indikálást jelentett. Ezek 94%-ban tartalmaztak kardiális kockázattal járó gyógyszert: trastuzumabot (47/111) és/vagy taxánt (46/111) és/vagy antraciklint (49/111). Következtetés: Az onkológia kezelés hatására manifesztálódott súlyos kardiológai szövődménnyel 2016ban nem találkoztunk, mely reményeink szerint a betegek gondos kardiális követésének köszönhető. Az irodalmi adatok, illetve javaslatok alapján látható, hogy a klinikai gyógyszerésznek a gyógyító team tagjaként milyen eszközei vannak arra, hogy a rizikócsoportba tartozó betegek életminőségét és túlélési idejét javítsa.

tonságot, illetve csökkenti a gyógyszereléssel összefüggő nem kívánatos események rizikóját. Konklúzió: A betegágy melletti gyógyszerészi munka ideálisan a betegfelvételkor kezdődik.

Levelezési cím: [email protected] Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet Intézeti Gyógyszertár1, Onkológia Osztály2, Budapest

A munka előzménye, célja: Intézeti gyógyszertárak közvetlen lakossági gyógyszerellátó egységében, valamint a kórházak környékén elhelyezkedő patikákban gyakran kell tumoros betegnek is gyógyszert kiadni. Ilyen esetben jelentős kérdés, hogy az együtt szedett gyógyszerek esetén várható-e valamilyen interakció. A Semmelweis Egyetem Onkológiai Központja és az Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézetének részeként működtetett Korányi Patika közös célja ezért egy olyan, könnyen átlátható interakciók szűrését segítő rendszer megalkotása volt, amely patikai expediálás során is könnyen alkalmazható. Mindemellett a klinikai gyógyszerészi osztályos munka során is segítséget jelenthet. Alkalmazott módszer: Hazánkban kiemelkedően magas a kolorektális tumorral diagnosztizált betegek aránya, valamint a Semmelweis Egyetem Onkológiai Központja is nagy számban lát el, ezen kórképpel rendelkező pácienseket. Ezért munkánk során a vastagbél- illetve végbéltumor kezelése során elsődlegesen választandó protokollok interakciós profilját vizsgáltuk. Ehhez a Micromedex® és az UpToDate® adatbázisait használtuk. Eredmények: A kolektomizált betegeknél első vonalban alkalmazott terápiák (De Gramont, FOLFOX, FOLFIRI) fluorouracil és irinotekán tartalma mutatta a legtöbb farmakokinetikai interakciót az együtt szedett gyógyszerekkel (véralvadásgátlók, azolok, antibiotikumok, KIR egyes gyógyszerei). A biológiai válaszmódosítók (bevacizumab, regorafenib, cetuximab, stb.) tekintetében tapasztaltakat is beemeltük táblázatunkba. Ezek között leginkább jelentős a véralvadásgátlókkal, valamint egyes fájdalomcsillapítókkal fellépő, inkább farmakodinámiás kölcsönhatás. Következtetés: A megalkotott interakciós táblázat könnyen alkalmazható munkánk során, melynek részét képezi a fekvőbeteg osztályán megjelent szűkebb

Gyógyszeranamnézis felvétel potenciális problémák megelőzésére Csukonyi Katalin1, Benkő Ria2 Bevezetés: A Szegedi Tudományegyetem Idegsebészeti és Ortopédiai klinikáján 2014 óta valósul meg a betegágy melletti gyógyszerészi munka. A felvételre kerülő új betegek gyógyszeres anamnézisének regisztrálását és gyógyszeres terápia egyeztetését (medication reconsiliation) az esetek döntő többségében gyógyszerész végzi el. Célkitűzés: A mindennapi klinikai gyakorlat során felmerült problémák és azok megoldásának bemutatása néhány érdekes, kardiovaszkuláris és/vagy véralvadásgátló gyógyszert érintő eset kapcsán. Módszertan: A betegágy melletti gyógyszerészi munka intervencióinak rögzítése. Eredmények: A gyógyszerészi szolgáltatás bevezetése óta számos esetben szűrtünk ki - az elektív sebészi beavatkozás miatt szükséges - elmaradt gyógyszer felfüggesztést, gyógyszercsoport duplikációt, készítmények nem megfelelő alkalmazását, stb. Mindezek mellett minden esetben tájékoztattuk a beteget, hogy mely krónikusan alkalmazott gyógyszerei esetén élünk a generikus helyettesíthetőséggel. A személyes tájékoztatás elősegíti a betegek megfelelő terápiás együttműködését a kórházi tartózkodás alatt. A gyógyszerész által végzett gyógyszeranamnézis felvétel mára a napi rutin elengedhetetlen része az osztályokon (az osztályvezető orvosok által kért, támogatott tevékenység). A tapasztalatok és a bemutatott példák mutatják, ez a gyógyszerészi szolgálat növeli a betegbiz-

Korhazi.indd 17

Levelezési cím: [email protected] Szegedi Tudományegyetem ÁOK Ortopédiai és Idegsebészeti Klinika1, Gyógyszerésztudományi Kar, Klinikai Gyógyszerészeti Intézet2, Szeged Onkológiai kezelés során felmerülő gyógyszeres interakció-menedzsment intézeti gyógyszertár közvetlen lakossági gyógyszerellátó egységében Égető Eszter1, Kleiner Dénes1,2, Dank Magdolna2, Hankó Balázs1

2017. 04. 07. 11:42

S18


betegcsoport gyógyszereinek áttekintése, a felmerülő gyógyszeres interakciók kiszűrése, kezelőorvossal való konzultálás, az esetlegesen kialakult súlyos mellékhatások kezelése, betegedukáció. A fenti feladatokat részben az Onkológiai Központban, részben a Korányi Patikában valósítjuk meg. Levelezési cím: [email protected] Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet1, Onkológiai Központ2, Budapest

2017. április

kumos kezelés eredményesnek bizonyult. Eddig 3 beteg esetében alkalmaztuk ezt az eljárást Következtetés: Indokolt esetben, azaz többszörös, sikertelen antibiotikus kezelésen átesett beteg fertőzött sebének kezelésére javallható a célzott, topikális antibiotikus kezelés, mellyel hatékony, biztonságos és költségtakarékos terápiát tudunk biztosítani. Levelezési cím: [email protected] Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Intézeti Gyógyszertári Részleg, Budapest

V.A.C. terápiához kapcsolt topikális antibiotikus kezelés Horváth István László, Molnár Gabriella A munka előzménye, célja: Vaccuum assist closure (V.A.C.), azaz a vákuumos sebzárás alkalmazásának köszönhetően a krónikus sebkezelést igénylő betegeknek az átlagos kórházi tartózkodási ideje szignifikánsan csökkenthető. Tapasztalataink azt mutatják, hogy sajnos bizonyos operáció okozta sebek a kórházi ellátás során felülfertőződésre hajlamosabbak, aminek következtében a V.A.C. terápiás sebkezelés kiegészítő antibiotikus terápiát igényel. A szívtranszplantáltak immunszuppresszív terápiájuk mellett, esetlegesen többszörös mellkasi feltárás miatt hajlamosabbak a felülfertőződésre. Fertőzés mértékétől és típusától függően, a megfelelő penetrációs hatás érdekében az intravénás antibiotikum adagolás is felmerül, amely tovább hosszabbítja a beteg kórházi ellátását. Az antibiotikummal többszörösen és hosszútávon kezelt betegek esetében alternatív lehetőségként vetődött fel a topikális antibiotikus kezelés előnyös hatásának vizsgálata, melynek köszönhetően a szervezet további gyógyszeres terhelése elkerülhető. A sebfertőzések topikális antibiotikus kezelése mind a szívó, mind a szívó-öblítő V.A.C. terápiában. Módszer: A posztoperatív sebekből vett mintákból készített tenyésztések bakteriológiai kiértékelésének eredményei alapján megkaptuk, mely antibiotikumokra érzékeny a sebben lévő kórokozó. Ezt követően tekintetbe vettük, hogy melyik antibiotikumnak a legkedvezőbbek a farmakokinetikai tulajdonságai, kiemelten a szöveti penetrációs készsége, s ezzel folytattuk a terápiát. Eredmények: Eseteinkben a szívó V.A.C. terápiás rendszerben a ceftazidim, illetve tigecyclin, a szívó-öblítő V.A.C. terápiában ciprofloxacin, colistin együttesen került alkalmazásra. A V.A.C csere során vett minták tenyésztési eredményei, valamint a seb küllemének változása erősítette meg a terápia eredményességét. Mindkét terápiás módszernél alkalmazott topikális antibioti-

Korhazi.indd 18

Standard parenterális tápoldatok alkalmazása a neonatológiai intenzív centrumokban Kerek Attila1, Budai Kinga1, Hankó Balázs1, Óvári Lilla1, Turmezeiné Horváth Judit2, Brandt Ferenc2, Méder Ünőke2, Szabó Miklós2, Kocsis István3, Czemmel Éva3, Jeager Judit4, Szabó Zalán1, Zelkó Romána1 A munka előzménye, célja: A kora- és érett újszülött ellátás meghatározó részét képezi a parenterális és az enterális táplálás optimális felépítése. A parenterális tápláló oldatok elkészítése a mindennapos gyakorlatban nővéri kompetencia. Ez a munkafolyamat időigényes, és precíz munkavégzés, megfelelő munkakörülmények (aszeptikus környezet, LAF) biztosítása szükséges hozzá. Célunk a betegbiztonság növelése, az aszeptikus körülmények biztosítása, a nővéri terhek csökkentése, a készítés során esetlegesen előforduló hibák minimalizálása. Alkalmazott módszer: Mindezt megvalósítja az Egyetemi Gyógyszertár Infúziós Laboratóriumában elindítandó kilenc csatornás Medimix midi® Compounder készülék. A jelenlegi klinikai gyakorlatban az újszülöttek és koraszülöttek táplálása egyedi összetételű all-in-one parenterális tápláló oldatokkal történik, kivéve, ha a kalcium mennyisége meghaladja az 5 mmol/l koncentrációt az oldatban, ekkor külön kell készíteni a vizes és a lipid fázist. A terápiás irányelvek, a sterilitási követelmények, a gazdasági szempontok és a személyi feltételek együttesen a standard (kevésbé egyedi) keverékinfúzió receptek kidolgozásával, illetve ezek gépi készítésével valósíthatók meg. A recepteket a legújabb szakmai irányelvekkel, illetve a Semmelweis Egyetem három NIC/PIC osztályok gyakorlatának figyelembe vételével állítottuk össze. Kilenc különböző alapkészítményt csatlakoztatva a Medimix midi® Compounderhez, beállítva a tápanyagok kívánt arányát és mennyiségét, a gép automatikusan készíti el a keverékinfúziókat. Tervünk, mindhárom klinikát ellátni parenterális tápláló oldatokkal.

2017. 04. 07. 11:42

2017. április


Eredmények: A kora- és az érett újszülöttek teljes folyadék, makro- és mikrotápanyag (szénhidrát, aminosav, lipid, elektrolit [Na+, K+, Ca2+, Mg2+, PO43-], vitamin és nyomelem) szükségleteinek megfelelően három-három receptet (1-2. napra; 3. naptól; későbbi napok) készítettünk el. Mivel a születés utáni első élethét a kritikus, így számításba vettük ezen időszak specifikus igényeit, továbbá receptjeink biztosítják a táplálás fokozatos felépítését is. Egyes kórállapotokat kivéve keverékinfúzióink lefedik az osztályos parenterális tápláló oldat felhasználást. Következtetés: Céljaink elérésében kulcsfontosságú az egyes eltérő koraszülött és érett újszülött ellátásban jelentős szerepet betöltő parenterális tápláló oldatok receptjeinek - gyógyszerészi koordinációval megvalósuló, szakmai konzultációkon és irányelveken alapuló egységesítése. A receptek megfelelőségét, a gyakorlatban történő megvalósíthatóságát, a kilenc csatornás Medimix midi® Compounderrel zajló munkavégzés előnyeit az elkövetkezendő időszak fogja bizonyítani. Levelezési cím: [email protected] Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet1, I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika2, II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika3, I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika4, Budapest Kardiovaskularis rizikó felmérés belgyógyászati betegek körében Kolimár Lenke1, Matuz Mária2, Takács Gézáné3, Soós Gyöngyvér2 Bevezetés: Hazánkban a kardiovaskuláris mortalitás vezető rizikófaktorának tekintett magasvérnyomás betegség népbetegség, a lakosság 35-50%-át érinti, amely az életkor növekedésével arányosan emelkedik. A magas vérnyomás mellett ismert életmód rizikófaktorok (pl. elhízás, dohányzás) fokozzák a kardiovaskuláris betegségek és a halálozás kockázatát. Ezen nem kívánt események hatékony megelőzéshez szükséges a rizikótényezők felmérése, ismerete. Célkitűzés: Munkánk célja a Békés Megyei Központi Kórház, Dr. Réthy Pál Tagkórház belgyógyászatán fekvő betegek kardiovaskuláris rizikófaktorainak és antihypertenziv terápiájának elemzése. Módszer: Az adatok felvétele 2016. júliusában történt, egy strukturált interjú formájában, kiegészítve a kórlapokon szereplő információkkal; (anamnesztikus kardiovaskuláris események, aktuális vérnyomásértékek, teljes gyógyszeres terápia). Az interjú készítéskor a demográfiai adatok mellett a befolyásolható életmód tényezőkre kérdeztünk rá (testtömeg, dohányzás, fizikai aktivitás, stressz skála).

Korhazi.indd 19

S19

Eredmények: A vizsgált időszakban 75 beteggel készült interjú. A résztvevők között enyhe női dominancia mutatkozott (55%), és életkort tekintve majdnem 10 év volt a férfiak és a nők átlagéletkora közötti különbség (átlag ± SD: férfiak vs. nők 64,5±15,2 vs.73,4±13,9). A vizsgált rizikótényezők nagy arányban voltak jelen (elhízás vagy túlsúly: 67%; nagyfokú stressz: 55%; fizikai inaktivitás 45%, dohányzás: 12%). A betegek közel negyedének már volt major cardiovascularis eseménye, kiemelendő hogy 9 betegnek szerepelt az anamnézisében stroke. A hypertonia betegség előfordulása a betegek között közel 70%-os volt. A hypertonia gyógyszeres terápiájában a leggyakoribban alkalmazott csoport a béta blokkolók csoportja volt (75%) ezt követte az ACE gátlók csoportja (64%), majd a kalciumcsatoran blokkolók következtek (47%). Jellemzően - a hypertoniás betegek 50%-ában - három vagy több terápiás csoportból kerültek ki a hatóanyagok. Megvizsgálva az irányelv szerinti hatóanyag párosításokat, nem fordult elő nem ajánlott kombináció, és több mint 35%- ban volt előnyősnek, vagy hasznosnak tekinthető az alkalmazott kombináció. Megbeszélés: Megállapítható, hogy a befolyásolható rizikótényezők nagy arányban vannak jelen, amelyek csökkenthetőek lennének, ha a betegek nem hagyatkoznának csupán a gyógyszeres kezelésre, hanem életmód változtatással is javítanának életkilátásukon. Pozitív jelenség, hogy a hypertonia kezelés követi az irányelv ajánlásait. Levelezési cím: [email protected] Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar1, Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged2; Dr. Réthy Pál Kórház, Intézeti Gyógyszertára, Békéscsaba3 Humán klinikai vizsgálatok kimenetelének értékelése Krucsó Mariann, Kocsis Máté, Botz Lajos Bevezetés: A humán klinikai vizsgálatok zárását követően az eredmények közzététele többnyire elmarad. Az eredmények közzétételét előírja a GCP, azonban ez közel sem általánosan követett gyakorlat. A több mint 240 ezer regisztrált vizsgálat kb. 10%-nál találhatók közzétett adatok. Jóllehet az utóbbi években ez az arány jelentősen javult, azonban jelentős változást várhatóan csak a 536/2014/EU rendelet hatályba helyezése hozhat. Problémafelvetés: Az intézmény ellátási és felelősségvállalási kötelezettségei okán a szakmai követés kiterjesztése a vizsgálatok zárása utáni időszakra is fontos. A vizsgálatok gyakorlati hasznosulására vonatkozó adatok korlátozott elérése miatt az ilyen irányú monitorozás módszertanának kidolgozása indokolt.

2017. 04. 07. 11:42

S20


Célkitűzés: Munkánk során elemeztük a 2011. január 1. és 2013. december 31. között a PTE KK klinikáin terv szerint lezárult, beavatkozással járó, III. fázisú vizsgálatok eredményeit. Ezen vizsgálatoknál a készítmény már közel áll(hat) az engedélyezéshez és a kijelölt időszak információi könnyebben visszakereshetőek. A vizsgált kimeneteleket öt csoportba osztottuk: (1.) új hatóanyag, (2.) árva gyógyszer, (3.) új indikáció, (4.) módosított indikáció, (5.) kiterjesztett alkalmazás (pl. életkor). Eredmények: A vizsgált időszakban a PTE KK-n lezárult, beavatkozással járó, III. fázis vizsgálatok száma: 57. Ezen vizsgálatok 77%-ban adtak közre záró vizsgálati eredményt is (clinicaltrials.gov), azaz az átlagosnál lényegesen magasabb arányban. A vizsgált kimenetelek alapján az 57 vizsgálatból 14 irányult nem törzskönyvezett hatóanyagokra; három ritka (orphan) betegségek kezelésére; 36 törzskönyvezett gyógyszerek új indikációjára vagy annak módosítására; 4 kiterjesztett alkalmazásra más korosztálynál. A vizsgálatok kimenetére, azok gyakorlati hasznosulását is figyelembe vevő értékelési rendszerünk szerint a vizsgálatok 40%-nál lehetett az 1-5. pontba sorolt klinikai alkalmazást is beazonosítani. Következtetés: A humán klinikai vizsgálatok eredményeinek közzétételére vonatkozó szakmai és társadalmi igényre született rendelet jelentős változást fog kiváltani ezen a területen. Az intézmények eljárási gyakorlatát is ennek megfelelően kell kialakítani. Az elemzett vizsgálatok 77%-os eredményközlése és a 40%-os gyakorlati „hasznosulási” mutatója is igazolja ennek létjogosultságát. A bemutatott értékelési, monitorozási módszertan is hozzájárulhat a megfelelő intézményi eljárási gyakorlat kialakításához. Levelezési cím: [email protected] Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központi Gyógyszertár,Pécs Protonpumpa gátló használat kórházi betegek körében; Miért? – alkalmazási oknyomozás pontprevalencia vizsgálattal Matuz Mária, Benkő Ria, Soós Gyöngyvér Közreműködők: Semmelweis Egyetem: Hankó Balázs, Gyurcsányi András, Horváth István, Kleiner Dénes, Kocsis Eszter, Kovács Katalin, Makó Sarolta, Óvári Lilla Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központ: Csukonyi Katalin, Szabó Mária Bajcsy Zsilinszky Kórház: Higyisán Ilona, Diczkó Gabriella Előzmény: a protonpumpa gátlók (PPI) alkalmazás gyakoriságának kiemelkedő volta nem magyarázható egyértelműen a készítmények hivatalos indikációik

Korhazi.indd 20

2017. április

alapján. A racionalitás becslése érdekében 2016. nyarán elvégzett pillanatfelvétel számszerűsítette a korábbi feltételezést. Cél: a 6 hónappal korábbi felmérés megismétlése, az eredmény megerősítése, az alkalmazás okainak alaposabb feltárása. Módszer: az alkalmazási gyakoriság meghatározása a daily dose gyógyszerelést alkalmazó fekvőosztályokon és a PPI-t szedő betegek gyógyszerelésének elemzése az e célra szerkesztett adatgyűjtő lap segítségével. Eredmények: a vizsgálatban résztvevő osztályokon a vizsgálati napon 864 beteg feküdt, közülük 399 (46%) szedett PPI-t, túlnyomóan (373 beteg) pantoprazolt. A szedők nemi megoszlása kiegyenlített volt, az életkori átlag 69 év volt; a legfiatalabb alkalmazó 23 éves, a legidősebb 98 éves volt. A 399 beteg közül 344 halmozott gyógyszerszedő volt, azaz krónikusan, párhuzamosan legalább 5 gyógyszert szedett. A napi átlagos gyógyszerszám a teljes PPI csoportot tekintve 8,7-nek adódott. A PPI alkalmazás indikációjaként 79 beteg esetében volt megjelölve GORB vagy pepticus fekély, 266 beteg potenciális gyógyszer mellékhatás megelőzésére – „gyomorvédőként” – szedte a szert, 54 esetben viszont nem sikerült okot azonosítani. PPI kezelést az elemzett esetek 21 %-nál indították az adott kórházi tartózkodás alatt, a betegek másik 20%-a viszont több, mint 5 éve alkalmazta a PPI terápiát. 25%-nál ez még nem haladta meg az egy éves időtartamot, a fennmaradóknál 1-5 éve tartott már PPI szedés. Következtetés: Megismételt felmérésünk is azt mutatta, hogy a kórházban fekvő betegek közel fele PPI kezelésben részesül, amelyet döntően preventív célból alkalmaznak, jóllehet a jótékony hatást tényekkel nem lehetett egyértelműen bizonyítani. Adataink megerősítik a gasztroenterológus szakma elmúlt években már hangoztatott véleményének jelentőségét a PPI alkalmazás racionalizálására vonatkozóan. Levelezési cím: [email protected] Szegedi Tudományegyetem Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, Szeged Povidon iodinatum, Povidon-jód Mayer Anna, Vida Róbert György, Kocsis Máté, Botz Lajos Bevezetés: A povidon-jód 1955 óta gyógyászatban használt hatóanyagunk, szerepel a WHO alapvető gyógyszerlistán és a Ph.Hg. VIII.-ban is hivatalos. Különböző készítményeit elsősorban bőr és nyálkahártya fertőtlenítőszerként alkalmazzák. A kórházakban egy olyan speciális „szemészeti” alkalmazása is elterjedt, melynek a felhasználási javallata („engedélye”) vitatható megalapozottságú. Mindezek mellett, vagy elle-

2017. 04. 07. 11:42

2017. április


nére azonban szemészeti alkalmazásra magisztrális gyógyszereket is készíttetnek, illetve készítenek. Célkitűzés: Előzőekben vázolt aktuális szakmai kérdés megalapozott megválaszolása és megfelelő klinikai megoldása érdekében célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk, ezen magisztrális gyógyszerek készítéséhez szükséges alap és segédanyagok beszerzési lehetőségeit, továbbá a megfelelő minőséget szavatoló készítés lehetőségeit ismertetjük, kiemelt figyelemmel az NRF (Neue Rezeptur Formularium) erre vonatkozóan összegzett gyógyszerészeti tapasztalatokra (pl. készítési technológia, analitika) és ajánlásokra (pl. hatóanyagkoncentráció, eltarthatóság). Eredmények: Áttekintettük és értékeltük az Európában elérhető készítményeket, különös tekintettel a termék leírásában megadott indikációkra és az összetevőkre vonatkozóan. A készítmények összetételében a segédanyagok pontosabban a szolubilizálószer tartalom is befolyásohatja a megadott indikációban a felhasználást. Közel 20 készítményt, bejegyzett termékeket és gyógyszereket egyaránt vizsgáltunk. Megállapítottuk, hogy a gyógyszerek és bejegyzett termékek hasonló segédanyagokat, sőt néhány esetben ugyanazokat a segédanyagokat tartalmazzák. Következetések: A povidon jód tartalmú szemészeti magisztrális gyógyszerek készítése megfelelő alapanyagok és előiratok birtokában szakmai és betegbiztonsági szempontból megalapozott gyógyszeres készítést eredményezhet. Ez a gyógyszerészeti megoldás a fekvőbeteg-ellátásban költségcsökkentéssel is járhat, természetesen „csak” akkor, ha a minőségi követelmények is már előtérbe kerültek. Egyúttal az eddig nálunk nem alkalmazott minőségű alap és segédanyagok „pozitív listára” történő felvétele is szükséges. Levelezési cím: [email protected] Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár, Pécs A retinoblastoma célzott helyi hatású kezelésének új lehetőségei gyógyszerészi szemmel Nagy Dorottya1, Vajna Márton1, Csóka Monika2, Zelkó Romána1 Mészáros Ágnes1 Bevezetés: A retinoblastoma a leggyakoribb (1:15000) gyermekkori primer malignus intraoculáris daganat. Kialakulásának hátterében az esetek 40%-ban öröklődés áll, a fennmaradó rész pedig sporadikus eredetű. A sokoldalú kezelési lehetőségek a beteg életének megóvásán túl, a szemgolyó megtartását célozzák, erre azonban még az összetett és egyénre szabott terápia sem jelent minden esetben megoldást; jelentős kihívás elé állítja ezáltal a klinikai gyógyszerészt is. A kezelést

Korhazi.indd 21

S21

különböző terápiás lehetőségek valamilyen kombinációja jelenti. Lokális kezelésként lézerkezelés – transzpupilláris termoterápia (TTT), fagyasztásos technika (krioterápia), ritkán sugárterápia jöhet szóba. A kemoterápiás kezelés korábban kizárólag szisztémás alkalmazást jelentett, azonban ma már lokális, intraarteriális (IAC) és intra-vitreális beadásra (IViC) is van lehetőség off-label engedéllyel. Ezen beadási módok és hatóanyagaik megkövetelik a helyi kemoterápiás injekciók szakszerű elkészítését, melyben a klinikai gyógyszerész kulcsfontosságú szerepet tölt be. Előrehaladott esetben az egyetlen lehetőség a szemgolyó eltávolítása (enukleáció). Cél és módszer: Célunk az IAC és IViC beadási módok magyarországi klinikai gyakorlatba történő beültetésének támogatása, a betegbiztonság növelése és a betegek számára legkedvezőbb terápiás eredmény elérése; ide értve a környezeti feltételek, eszközök, technológia, és kompatibilitási viszonyok megfelelőségének biztosítását. A modern, lokális kemoterápia részeként az intra-arteriális és az intra-vitreális alkalmazási módok kedvezőbb mellékhatás profilt mutatnak, alkalmazásukkal a kemoterápia szisztémás mellékhatásai kiküszöbölhetők. Előbbi esetben 5 mg melphalan és 2 mg topotecan kombinációját alkalmazzuk, míg az utóbbinál 30 μg melphalant adunk be. Az IAC kezelésnél a melphalant saját oldószerében való oldását követően fiziológiás koncentrációjú sóoldattal szükséges tovább hígítani, míg utóbbi esetben kizárólag fiziológiás sóoldatot használva készítjük a steril injekciókat. Ezen hatóanyag - használatát korlátozó - oldatban való fizikai-kémiai instabilitása miatt az elkészítés kezdetétől számított lehető legrövidebb időn belül szükséges elvégezni a beavatkozást. A pontos dozírozás - kemoterápiás szerekről lévén szó - kiemelt jelentőséggel bír, ezért erre egy egyedi módszert dolgoztunk ki. Eredmény és következtetés: Az eddig elvégzett kezelések száma az IAC beadási mód esetében 8 alkalom, míg az IViC alkalmazási mód esetében 4 alkalom volt. Előbbit 4 gyermek 4 szemén, utóbbit 1 gyermek 1 szemén sikeresen végeztük el. E kisszámú kezelés egyelőre még nem elegendő az irodalmi adatok alátámasztására, miszerint az intra-arteriálisan beadott melphalan 90%-ban hatékony olyan szemeknél, ahol korábban enukleáció vált volna szükségessé. Megfelelő klinikai tapasztalatot szerezve, ezen alkalmazási módok elterjedése javíthatja a szem megtartásának esélyét, egyúttal a betegek életminőségét is. Levelezési cím: [email protected] Semmelweis Egyetem, Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet1, II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika2, Budapest

2017. 04. 07. 11:42

S22


Kardiovaszkuláris gyógyszerek mellékhatásai a mindennapi gyakorlatban

Osztályos klinikai gyógyszerészi tapasztalatok Tatabánya

Pap Réka1, Csukonyi Katalin2, Makó Sarolta3, Rokszinné Árgyelán Alice4, Szabó Mária5, Soós Gyöngyvér6, Benkő Ria6

Pázmány Péter, Attl Orsolya, Richter Katalin

Bevezetés: A farmakoterápia illetve annak fejlődése számos betegség gyógyítását, lefolyásának lassítását lehetővé tette. A gyógyszerek jótékony hatásuk mellett magukban a hordozzák a gyógyszer mellékhatások (Advers Drug Reaction-ADR) megjelenésének rizikóját. Az irodalom szerint a gyógyszer mellékhatások gyakorisága, jelentősége alábecsült az egészségügyi dolgozók részéről. Célkitűzés: Betegek által korábban tapasztalt mellékhatások vizsgálata különös tekintettel a kardiovaszkuláris gyógyszerek mellékhatásaira, illetve a tapasztalt mellékhatások megoldási módjaira. Módszertan: Az adatgyűjtés kérdőív segítségével történt, anonimizált beteginterjúk formájában történt 3 kórház/klinika 9 különböző fekvőbeteg osztályán Eredmények: Összesen 193 beteginterjút dolgoztunk fel. A betegek 63 %-a említett korábbi (kórházi tartózkodást megelőző) gyógyszermellékhatást. 114 beteg 190 különböző gyógyszerrel kapcsolatba hozható 210 mellékhatását elemeztük. Leggyakrabban mellékhatást okozó gyógyszernek (összesen 31 esetben) a kardiovaszkuláris csoportba tartozó (ATC osztályozás C főcsoport) gyógyszereket soroltak. A kardiovaszkuláris gyógyszerek által okozott mellékhatások közül leggyakrabban légzőrendszeri (köhögés), kötőszöveti (bokaödéma), valamint gastrointestinális panaszt említettek a betegek. A felmerült mellékhatások megoldásával kapcsolatban egyetlen esetben sem történt gyógyszerész bevonása. Konklúzió: A kardiovaszkuláris gyógyszerek okozta mellékhatások gyakoriak, ami feltehetően összefügg azok széleskörű használatával, a gyakori gyógyszerexpozícióval. A mellékhatásokkal kapcsolatos tanácsadás a gyógyszerészi kompetenciák közé is tartozik, amivel úgy tűnik nem élünk eléggé a mindennapi gyakorlatban. Levelezési cím: [email protected] Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar1, ÁOK Egyetemi Gyógyszertár és Új klinika2, ÁOK Sebészeti Klinika5, Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézet6, Szeged; Semmelweis Egyetem ÁOK Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika, Budapest3; Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Intézeti Gyógyszertára, Békéscsaba4

Korhazi.indd 22

2017. április

Bevezetés: A Tatabányai Szent Borbála kórházban 2016. októberében 2 gyógyszerész 3 fekvőbeteg osztályon (Hematológia, Gasztroenterológia, Sebészet) öszszesen 114 ágyon kezdte meg osztályos klinikai gyógyszerészeti tevékenységét a gyógyszerelési hibák feltérképezése, kiszűrése céljából. Módszer: A felmerülő problémák osztályozására a Pharmaceutical Care Network Europe classification 7.0-ás verzióját használtuk. Belgyógyászati osztályokon a lázlapokról történő gyógyszerelés közben, míg az ágyszámra való tekintettel a sebészeten csak a lázlapok átnézésével került sor a gyógyszerelési hibák feltérképezésére. Az orvos-gyógyszerész viszony, illetve az intervenciók hatékony megbeszélése miatt az adott osztály vizitein, referálóin is igyekeztünk részt venni. Eredmények: A vizsgált betegszám következőképpen oszlott meg: hematológia (140), gasztroenterológia (200), álatlános sebészet (420). A gyógyszerelési hibák a belgyógyászati osztályokon nagyobb arányban 12-18%-ban, míg a sebészeten kisebb 7,5%-ban jelentek meg. A gyógyszerészi intervenciók elfogadási aránya 86%. A kockázat-haszon mérlegelése után elvetett beavatkozások 6%-ban voltak jelen. A gyógyszerelési hibák osztályozása során a gyógyszer interakciók fordultak elő legnagyobb számban (23%), magas volt a hatóanyagok túl magas dózisban történő alkalmazása (10%), a szervi diszfunkciók miatti terápia módosítás figyelmen kívül hagyása (9%). Kiemelendő, hogy az együtt alkalmazott hatóanyagok között a kontraindikáció (8%), illetve a duplikáció (8%) aránya számottevő. Továbbá a szinergista vagy preventív gyógyszerek hiánya, a túl hosszú kezelési időtartam 7-7%-ban, és az irányelvnek/protokollnak nem megfelelő gyógyszer adása 4%-ban volt jelen. Következtetés: Tapasztalataink alapján a gyógyszerészi áttekintéssel végzett gyógyszerelés várható előnyei a pontos dozírozás és az interakciók kiszűrése, a szervi diszfunkciók (máj, vese) és a farmakokinetika pontos figyelembe vétele az adagolás során, a gyógyszer duplikációk és párhuzamos gyógyszerelések kiiktatása. Összességében elmondható, hogy az osztályos gyógyszerészi jelenlét a gyógyszer és betegbiztonság fokozásának egyik optimális eszköze lehet. Mindamellett, hogy a gyógyszerelési hibák száma csökkenthető, a kontrollált gyógyszerút és a költséghatékony készletgazdálkodás megvalósítása is további járulékos előnyökkel szolgálhat. Levelezési cím: [email protected] Szent Borbála Kórház, Intézeti Gyógyszertár, Tatabánya

2017. 04. 07. 11:42

2017. április


S23

Kiegészítő termékek alkalmazása és gyógyszerinterakciók Parkinson-kóros betegek körében

Közepes/hosszú szénláncú triglicerideket (MCT/ LCT) tartalmazó propofol emulziók fizikai kompatibilitási vizsgálata krisztalloidokkal

Somogyi-Végh Anna, Ábrahám Eszter, Herczog Ferencné, Botz Lajos

Szalai Gábor1, Katona Gábor2, Matuz Mária1, Jójártné Laczkovich Orsolya2, Doró Péter1

Bevezetés, célkitűzés: Az elmúlt években intézetünk több betegcsoport (belgyógyászati és pszichiátriai betegek) körében végzett a gyógyszeres kezelés mellett alkalmazott kiegészítő készítmények használatával, illetve ezen termékeknek a gyógyszerterápiára kifejtett potenciális hatásaival kapcsolatos felmérést. Jelen vizsgálatunkban Parkinson-kóros betegek körében mértük fel a fenti szempontokat, különös tekintettel a gyógyszer-gyógyszer és gyógyszer-kiegészítő termék kölcsönhatásokra. Alkalmazott módszer: A pécsi Parkinson Betegek Egyesülete adott lehetőséget az érintett betegkör bevonására. A korábbi felmérések módszertanának megfelelően adatot gyűjtöttünk az interjút megelőző 2 hétben alkalmazott összes gyógyszerről és kiegészítő termékről. A motivációs kérdőíven a kiegészítő termékek alkalmazásának okát vizsgáltuk. A felmérés kiegészült továbbá a Morisky Medikációs Adherencia Skála 4 kérdését tartalmazó adherencia kérdőívvel, illetve a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatos félelmekre irányuló feleletválasztós értékelő kérdőívvel. Egy, a betegek bizalmát élvező, szakképzett személy segítette a válaszadást, illetve válaszolt a felmerülő kérdésekre. A kölcsönhatások szűrése a Lexi-Comp és Micromedex adatbázisok segítségével történt. Eredmények: A felmérés során szembetűnő volt, mennyire jól együttműködő, a betegséggel és a terápiával tisztában levő, az állapotuk javításáért aktívan tenni akaró betegcsoportról van szó. A vizsgálatba bevont 26 beteg átlagosan 7,6 vényköteles gyógyszerhatóanyagot alkalmazott. 12 beteg szedett összesen 30 egyéb terméket. A gyógyszer-gyógyszer interakciók terén a leggyakoribb a vérnyomáscsökkentő hatás potenciális összeadódása volt (22 betegnél legalább egy ilyen interakció megtalálható), ezt követte az additív központi idegrendszeri depresszáns hatás (13 fő), a fokozott vérzésveszély (6 fő), valamint a hypo- vagy hyperkalaemia veszélye (5 fő). 8 betegnél összesen 20 gyógyszer-kiegészítő termék interakciót azonosítottunk, ezek közül 9 fokozott vérzésveszéllyel jár, 6 során valamely Parkinson-ellenes hatóanyag hatékonysága csökkenhet. Következtetés: Felmérésünk rávilágított, milyen nagy igény lehet a kezelésükkel kapcsolatban felkészült, jól együttműködő krónikus betegek körében is a kiegészítő termékek alkalmazására és potenciális veszélyeire is kiterjedő gyógyszerészi tanácsadásra.

Célkitűzés: Az intenzív terápia során elkerülhetetlen a komplex intravénás gyógyszeres kezelés, melyek során kompatibilitási problémák jelentkezhetnek. Célunk volt egy olyan vizsgálat elvégzése, melyben megvizsgáljuk és összehasonlítjuk a kereskedelmi forgalomban kapható propofol emulziók és az intenzív terápiában gyakran használt krisztalloidok közötti fizikai kompatibilitást. Módszer: A 2 % MCT/LCT propofol emulziókat és a krisztalloid oldatokat (pl. Ringerfundin, Isolyte stb.) 1:1 arányban kevertük össze műanyag fecskendőkben, szimulálva a klinikai gyakorlatban alkalmazott Y szereléken keresztüli gyógyszeradást. Mintát vettünk az összekeverést követően közvetlenül, majd a 15., 30., 60. és a 120. percben és vizsgáltuk a minta fizikai megjelenését, pH-ját és cseppméret eloszlását. Eredmény: A vizsgálat ideje alatt nem tapasztaltuk az emulziós rendszerek megbomlását, illetve egyéb szemmel látható elváltozását. A propofol emulziókat összekeverve krisztalloidokkal, 10% magnézium szulfáttal vagy 10% kálium kloriddal, nem tapasztaltunk cseppmértet növekedést, az eredeti propofol cseppméretéhez képest sem. Ha a krisztalloid oldatokhoz további magnézium szulfátot, kálium kloridot vagy mindkettőt adtunk, majd összekevertük propofollal bizonyos mintáknál enyhe cseppméret növekedést tapasztaltunk, habár ez nem volt klinikailag releváns mértékű (cseppméret < 1 μm). Következtetés: A kereskedelmi forgalomban kapható, különböző gyártók MCT/LCT típusú propofol emulziói fizikailag kompatibilisek a vizsgált krisztalloidokkal, így közös szereléken történő együttadásuk biztonságosnak tekinthető.

Levelezési cím: [email protected] Pécsi Tudományegyetem GYTK Gyógyszerészeti Intézet, Pécs

Korhazi.indd 23

Levelezési cím: [email protected] Szegedi Tudományegyetem GYTK Klinikai Gyógyszerészeti Intézet1, Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézet2, Szeged Onkológiai betegek életminőség mérése a betegágy melletti gyógyszerészi gondozás részeként Tiszai Zita, Hlavács Tünde, Süle András Háttér: Mind a daganatos megbetegedéseknek mind a kezelésüknek jelentős hatása van a betegek fizikai és pszichoszociális állapotára. Az onkológia területén széles körben elterjedt életminőség mérő kérdőívek

2017. 04. 07. 11:42

S24


2017. április

állnak rendelkezésre, melyek segítik a daganatos betegek tüneteinek és fizikális teljesítményének felmérését. Az EORTC QLQ-C15-PAL az EORTC QLQ-C30PAL kérdőív rövidített változata, melyet kimondottan palliatív kezelésben részesülő betegek szűrésére terveztek. Cél: Az Onkológiai és Hematológiai osztály betegeinek fi zikai és pszichoszociális állapotának mérése. Eszközök és módszerek: A vizsgálatunkat az EORTC QLQ-C15-PAL kérdőívvel végeztük. A betegek állapotát klinikai gyógyszerész szűrte az első, majd az azt követő minden kemoterápiás kezelés során. Az első és utolsó felmérések közötti változásokat vizsgáltuk. Vizsgálatunk 45 beteg (főleg szolid tumoros és áttétes) 1 éves időintervallum alatti (2016. február és 2017. február között) felmérésére terjed ki. Eredmények: Betegeink esetében a kérdőív szinte minden aspektusa szerint állapot romlás volt megfigyelhető, mely eredmény megfelel a malignus megbetegedések karakterisztikus lefolyásának. Egyes paraméterek viszont nem követték ezt a mintázatot, melyek közül kiemelendő a hányinger/hányás. A közepes és súlyos hányinger incidenciája nem változott az általunk vizsgált időszak alatt, mely feltehetőleg a megfelelő profilaxis alkalmazásának köszönhető. A székrekedés incidenciája csökkenő tendenciát mutatott, mely vélhetően a GI rendszerben kialakuló mucositis miatt megjelenő diarrhea-val magyarázható. Pszichológiai aspektusból; a feszültség érzés nem változott a két végpont között, míg a depresszió súlyossága nőt (ez az eredmény jól tükrözi a daganatos betegek megbetegedésük során kialakuló hangulat változását, a beletörődést). Összegfoglalás: Az EORTC QLQ-C15-PAL megfelelő és könnyen használható eszköze a betegágy melletti gyógyszerészi gondozásnak az onkológiai betegek életminőségének monitorozásánál. A kérdőív segítségével könnyebben felismerhetjük a kialakuló pszichoszociális és fizikai eltéréseket a daganatos betegek esetén. A kérdőív során nyert adatok megfelelő alapot nyújtanak a klinikai gyógyszerészi intervenciókhoz. Az intervenciók nagy része a beteginterjúval párhuzamosan elvégezhető, ezzel tovább növelve a betegbiztonságot.

Bevezetés: Az Internet elterjedésével a hivatalos gyógyszerellátási láncot veszélyeztető illegális forgalmazók száma (több, mint 35 ezer honlap) és ezen gyógyszertárak betegekkel való találkozásának gyakorisága is megnövekedett. Felmérések szerint az Internet használók 4-6%-a rendelt már online gyógyszert. Ahogyan a korábbi kutatásaink is bizonyítják az Interneten minden terápiás kategória (onkológiai hatóanyagok, növekedési hormon, oxytocin) elérhető és a forgalmazók több évig is működhetnek. Jelentős részük (>90%) vény nélkül is elérhetővé teszi a vényköteles készítményeket a betegek számára, és közel 70%-ban nem adnak megfelelő tájékoztatást a készítmény alkalmazásával kapcsolatosan, melyek kiemelt betegbiztonsági kockázatot jelentenek. További aggodalomra adhat okot, ha ez a forgalmazási tér olyan világméretű problémára is hatással van mint az antibiotikum rezisztencia és kapcsolódó egészségügyi költségek. Célkitűzés: Célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk az Egészségügyi Világszervezet által kihirdetett globális prioritást jelentő rezisztens baktérium törzsek listáján szereplő kórokozók által okozott megbetegedések kezelésére szolgáló antibiotikumok online elérhetőségét és a forgalmazók értékelésével annak betegbiztonsági kockázatait. Alkalmazott módszer: A beteg/fogyasztó magatartás szimulálása Google keresés alapján, majd a forgalmazók elemzése a kialakított betegbiztonsági kockázat értékelési metodika (vénynélküli hozzáférhetőség, betegtájékoztató, forgalmazó elérhetősége és legalitása, ár) alapján. Eredmények és következetések: Az illegális forgalmazók azonosításával és elemzésével meghatározható az antibiotikumok online elérhetőségének mértéke, amelyre jelenleg csak kevés adat áll rendelkezésre. Ezen felül a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó kórháziklinikai gyógyszerészek gyógyszer- és betegbiztonságot javító intervenciós pontjai és a zárt gyógyszerellátási láncon kívül beszerzett antibiotikumok okozta veszélyek csökkentésére irányuló intézményi szintű tevékenységek is megfogalmazásra kerülnek.

Levelezési cím: [email protected] Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Intézeti Gyógyszertár, Budapest

Levelezési cím: [email protected] Pécsi Tudományegyetem GYTK Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár, Pécs

Korhazi.indd 24

Az illegális online forgalmazási tér és a fokozódó antibiotikum rezisztencia kapcsolatának vizsgálata Vida Róbert György, Krucsóné Hornyák Judit, Nyaka Bernadett, Fittler András, Botz Lajos

2017. 04. 07. 11:42

GYÓGYSZERÉSZET A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZTUDOMÁNYI TÁRSASÁG LAPJA SUPPLEMENTUM KÓRHÁZI GYÓGYSZERÉSZETI SZERVEZET

Recommend Documents