SEGÍT
A FEHÉR GYŰRŰ 20 éves a magyar áldozatvédő szervezet
Budapest, 2009
A könyv kiadását támogatta:
Szerkesztette: Dr. Baranyó György
A kötet szerzői: Dr. Fehér Lenke Fügedi László Jagoschitzné Andreánszky Zsuzsanna Dr. Horváth Pál Dr. Kiss Anna László Lajos Dr. Pörge Lajos Dr. Skapinyecz János
A szerkesztés lezárásának ideje: 2009. október 31. ISBN 978-963-7619-84-7
Kiadja: a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület megbízásából a VIVA Média Holding Felelős vezető: Moldován Tamás vezérigazgató
2
Tartalom
Előszó ........................................................................................................ 5
I.
A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület megalakulása .........................7
1.
Az alapítás ............................................................................................................................. 8
2.
Az „Alapító nyilatkozat” és az alapító tagok ..................................................................... 10
3.
A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület ügyvezető elnöksége..................................... 11
4.
Az összbűnözés terjedelme és dinamikája Magyarországon 1989–2008. években ....... 12
5.
A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület közleménye ................................................... 13
6.
„Az áldozatok védelmében megoldás…” ............................................................................ 15
7.
Tájékoztató a bűncselekmény sértetteinek és kárvallottainak (1991. évben) ................. 17
8.
Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnökének levele ................................................... 19
9.
A FEHÉR GYŰRŰ az Európai Áldozatvédő Szervezet tagja ........................................ 20
10.
Cikkek a korabeli sajtóból ................................................................................................... 23
II.
A FEHÉR GYŰRŰ tevékenysége a sértettekért .................................. 31
1.
Az egyesület általános áldozatsegítő tevékenysége............................................................ 32
2.
Kezdeményezések, konferenciák, tréningek ...................................................................... 34
3.
Együttműködés az állami szervekkel és más civil szervezetekkel .................................... 37
4.
Az igazságügy-miniszter levele ........................................................................................... 39
5.
Az országgyűlési biztos jelentése ........................................................................................ 40
6.
Az 1996. évi Áldozatvédelmi Nap dokumentumai ........................................................... 45
7.
Tájékoztató a bűncselekmények sértetteinek és kárvallottainak (1999. évben) ............. 54
8.
A 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmény áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről .................................................................................................. 57
9.
„Az áldozatok jövője Európában” – áldozatvédő konferencia Siófokon 2007-ben ....... 67
III. Segített a FEHÉR GYŰRŰ ........................................................... 73 1.
Munkában az áldozatokért .................................................................................................. 74
2.
A külföldi állampolgárok segítése ....................................................................................... 78
3.
Nagykövetek köszönőlevelei ................................................................................................ 81
IV. Az egyesület helyzete 2009-ben ....................................................... 83 1.
A kezdeményező, Kővári András emlékezetére ............................................................... 84
2.
Végső búcsú az áldozatvédelem hazai atyjától .................................................................. 86
3
3.
A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület módosított alapszabálya ............................. 87
4.
Áldozatvédelem Magyarországon (újságcikkek) ............................................................... 95
5.
Az IRM rendészeti szakállamtitkárának levele ............................................................... 100
6.
Az Európai Áldozatsegítő Szervezet Elnöksége .............................................................. 101
7.
A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület Elnöksége, irodái és munkatársai ............ 101
8.
Az egyesület támogatói ...................................................................................................... 104
V.
Jó tudni! .................................................................................. 105
1.
Akik segítségére lehetnek az állampolgárnak bűncselekmény áldozatává válása esetén ...................................................................................................................... 106
2.
Külföldön segíthetnek az európai áldozatsegítő szolgálatok.......................................... 106 Rezümé .................................................................................................... 108
4
ELŐSZÓ
Az 1989-es évről legtöbbünknek a rendszerváltás időszaka jut az eszébe. Azonban az áldozatpolitika szempontjából ez az év a jogállamiság kereteinek újrateremtése mellett azért is jelentős, mert ebben az évben kezdte el működését a Fehér Gyűrű Egyesület, amely Magyarországon elsőként vállalta fel a bűncselekmények áldozatainak segítését. Az elmúlt 20 év során meglehetősen sokat változott a világ, és a változások nem hagyták érintetlenül a bűncselekmények áldozatainak jogait sem. Ez alatt az időszak alatt jelentős eredmények születtek európai és hazai viszonylatban is ezen a téren. Az európai nemzetek jelentős részét tömörítő Európa Tanács több, e tárgyban született dokumentum megalkotását követően, hosszas előkészítő munka után 2006-ban átfogó ajánlást fogadott el a bűncselekmények áldozatainak nyújtandó segítségről. Az Európai Unió is kiemelten kezeli a bűncselekmények áldozatainak jogait. 1999 októberében a tamperei ülésen kimondták, hogy meg kell határozni a bűncselekmények áldozatainak védelmére vonatkozó minimális követelményeket, különösen a joghoz való hozzáférésüket és kártalanítási igényük érvényesítését. A tanács tamperei ülése óta az unió négy célt tűzött ki az áldozatok segítése körében: az áldozattá válás megelőzését, az áldozatsegítést, az áldozatok helyének biztosítását a büntetőeljárásban, illetve a kárenyhítést. Idáig utóbbi kettő került előtérbe. Az áldozatok büntetőeljárásbeli jogainak meghatározását a tanács 2001. évi kerethatározata tartalmazza, a szándékos bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről pedig 2004-ben irányelv született. Büszkék lehetünk arra, hogy hazánk sem maradt le ezen a területen. 1989-es megalakulását követően a Fehér Gyűrű Egyesület az áldozatok jogainak egyik szószólója lett. Ennek is köszönhetően, 1999-től a Belügyminisztérium és a rendőrség is felvállalt egyes áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatokat. Ugyanettől az évtől kezdve pedig lehetőség nyílt arra is, hogy bizonyos esetekben az államtól kárenyhítést kapjanak az erőszakos és szándékos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek. Mindezeket követően fontos lépés volt a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény elfogadása és 2006. január 1-jei hatálybalépése. A törvény illeszkedik napjaink büntetőpolitikai célkitűzéséhez, hiszen az állam egyik kiemelt feladata a bűnözés okozta káros hatások csökken-
5
tése és a bűncselekményeket elszenvedő személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése. A törvény végrehajtására létrejött az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata, amely szervezetnél a bűncselekmények áldozatai a teljes körű tájékoztatáson, az érdekérvényesítés elősegítésén és a jogi segítségnyújtáson kívül akár kézzelfogható anyagi támogatást is kaphatnak. Az állami áldozatsegítés megjelenése azonban nem jelenti azt, hogy a civil szervezetek munkájára a jövőben ne lenne szükség. Éppen ellenkezőleg. Annak érdekében, hogy a bűncselekmény következtében sértetté, áldozattá vált személyek megváltozott élethelyzetükben a lehető legteljesebb segítséget kapják meg, az állami és civil áldozatsegítőknek a jövőben is szoros együttműködésben kell dolgozniuk. Budapest, 2009. október
Dr. Tibor D r. Draskovics Tib bo igazságügyi és rendészeti miniszter
6
I.
A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület megalakulása 1. Az alapítás 2. Az „Alapító nyilatkozat” és az alapító tagok 3. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület ügyvezető elnöksége 4. Az összbűnözés terjedelme és dinamikája Magyarországon 1989–2008. években 5. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület közleménye 6. „Az áldozatok védelmében megoldás…” 7. Tájékoztató a bűncselekmény sértetteinek és kárvallottainak (1991. évben) 8. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnökének levele 9. A FEHÉR GYŰRŰ az Európai Áldozatvédő Szervezet tagja 10. Cikkek a korabeli sajtóból
7
1. Az alapítás
Európában az 1970-es évekig a büntetőjogot és a kriminálpolitikát elsősorban az jellemezte, hogy a bűncselekmények elkövetői számára emberséges, törvényes eljárást biztosítson, továbbá az elítéltek társadalomba való beilleszkedését elősegítse. Ezen túl azonban az állami és társadalmi szervek nem fordítottak kellő figyelmet az áldozatok jogi helyzetére, kártalanítására, anyagi és erkölcsi támogatására. Ez a helyzet az évtized végére megváltozott: a tettesre orientált nézet több országban is módosult és a társadalom- és jogtudományokban egyre több szó esett az áldozatokról. Az Egyesült Királyságban és a Német Szövetségi Köztársaságban törvényt alkottak az áldozatok védelméről. Erről 1985-ben az Egyesült Nemzetek Közgyűlése is nyilatkozatot tett közzé. Áldozatvédő szervezet elsőként a Német Szövetségi Köztársaságban 1974-ban WEISSER RING néven jött létre, ahol azóta jelentős állami támogatással, az egész országra kiterjedő hálózattal működik. A következő években Európa tizenöt országában kezdte meg tevékenységét hasonló szervezet a német minta alapján. Magyarországon – szintén a német példát követve – 1989. december 21-én alakult meg a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület, amelyet a Fővárosi Bíróság 16. Pk. 61. 094/1989. szám alatt, a Társadalmi Szervezetek Nyilvántartásába bejegyzett. A kezdeményezők, a legkülönbözőbb foglalkozású állampolgárok alapító nyilatkozatot fogalmaztak meg az egyesület megalakítására. Az alakuló közgyűlés elfogadta a FEHÉR GYŰRŰ alapszabályát, amelynek megfogalmazása szerint az egyesület a bűnözés áldozatainak támogatására és a bűncselekmények megelőzésére alakult. A neve: FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület. Célja: egyrészt segítségnyújtás a bűncselekmények rászoruló áldozatainak, akiknek büntetendő cselekményekkel sérelmet vagy kárt okoztak; másrészt együttműködés a bűnözés megelőzésében a magyar és más nemzetek állami, társadalmi, valamint nemzetközi szervekkel, szervezetekkel. Az egyesület – indokolt esetben – konkrét és közvetlen támogatást ad, valamint segítséget nyújt a rászoruló áldozatoknak (hozzátartozóknak) anyagi, pénzügyi, jogi és egyéb formában. Elméleti, módszertani és gyakorlati munkát végez a bűnözés megelőzése érdekében. Az ügyvezető elnökség megválasztása után azonnal hozzálátott az egyesület munkájának megszervezéséhez. Az elnökség tagjai 1990 februárjában már tanácskozást szerveztek a sportrendezvényeken, elsősorban a labdarúgó szurkolók körében tapasztalható huliganizmus megfékezése érdekében teendő intézkedésekre. A tanácskozáson a magyar rendőri vezetőkön kívül – az egyesület meghívására – jelen volt a Frankfurti Rendőr-főkapitányság vezető tisztviselője, aki a téma avatott szakembere volt. A rendezvényen részt vettek még a magyar központi sportlétesítmények és az NB1-es labdarúgó egyesületek vezetői is. Az 1991. január 26-án tartott közgyűlésen az ügyvezető elnökség beszámolója után a résztvevők új elnökséget választottak, amely tájékoztató és szervező munkába kezdett. Ebben az időben az egyesületnek már 103 magányszemély és nyolc jogi személy tagja volt. A német WEISSER RING 1991 elején jelentős segítséget és támogatást nyújtott a FEHÉR GYŰRŰ-nek a működéséhez. Telefont és faxkészüléket, fénymásolót, számítógépet és villanyírógépet adományozott. Az országba beérkezett készülékeket a magyar Vám- és Pénzügyőrség vámmentesen engedélyezte átvenni az egyesületnek. A FEHÉR GYŰRŰ elnöksége 1991. március 1-jén a Magyar Kriminológiai Társasággal közösen kiadott egy tájékoztatót, amely a bűncselekmények sértettjeinek és kárvallotjainak adott
8
tájékoztatást a sértett jogai és kötelességei a büntetőeljárásban fejezetekkel. Ez az írásos anyag az első olyan konkrét egyesületi tájékoztató volt, amelyből a sértettek megtudhatták, hogy mit kell tenniük bűncselekmény áldozatává válás esetén. A FEHÉR GYŰRŰ megalakulása után a különböző nemzetközi ajánlások elvárásai szerint sorra alakultak Magyarországon az áldozatvédő szervezetek, melyek nagy része speciális áldozatvédelmi feladatokat látott el, azaz a bűncselekmények egy-egy szűk köre áldozatainak a segítésére szakosodott. Ilyen szervezet például az Eszter Alapítvány, amely a szexuális bűncselekmények, a NANE pedig a nőkkel és gyermekekkel szembeni erőszak ellen lép fel. Az állampolgárok nagyobb bizalommal fordulnak a civil áldozatvédő szervezetekhez, mint a hatóságokhoz, ezt a statisztikai adatok is alátámasztják. Gyakorlatilag így érvényesül a civil kontroll. A civil szervezet nemcsak segíti a bűncselekmény áldozatát, de egyben informális kontrollja is a sértetti jogok érvényesülésének, s tükrözi a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok áldozatorientált szemléletének sikereit vagy esetleges hiányosságait. Az eltelt évek alatt különösen eredményes volt az együttműködés a német áldozatvédő szervezettel. A FEHÉR GYŰRŰ 1992. évi közgyűlésén részt vett Dieter Eppenstein elnök, aki elismerően nyilatkozott a magyar egyesület elnökségének és tagjainak áldozatokat segítő sikeres munkájáról. Az Európa Tanács Minisztertanácsa és az „Áldozatok Támogatásának Európai Fóruma” február 22-ét a bűncselekmények áldozatainak napjává nyilvánította. A kelet-európai országok közül első alkalommal Magyarország 1992-ben szervezett áldozatvédő napot, amely nagy érdeklődés közepette zajlott le a budapesti Thermal Hotel konferenciatermében. A nyugat-európai országokban működő tizenöt áldozatvédelmi szervezet létrehozta az „Áldozatok Támogatásának Európai Fóruma” elnevezésű nemzetközi szervezetet, amely a 1992. május 20-án Dublinban tartott konferencián tagjai közé felvette a magyar FEHÉR GYŰRŰ egyesületet. A magyar áldozatvédők tevékenységének elismerése jeléül felkérték az egyesület elnökségét, hogy 1994 tavaszán az áldozatvédő szervezetek nemzetközi konferenciáját rendezze meg Budapesten. A magyar egyesület nehéz anyagi helyzete miatt a tervezett nemzetközi konferenciát csak 1997ben tudta megrendezni. A külföldi áldozat – a nyelvi problémák, az idegen környezet, az intézményi rendszerben való eligazodás nehézségei, a fokozott kiszolgáltatottság miatt – nagyobb törődést és eltérő szolgáltatásokat is igényel. Ezen célok szolgálatát vállalta fel hazánkban a maga működési területén a FEHÉR GYŰRŰ már 2002-től. Az egyesület a lehetőségeire figyelemmel számos szolgáltatást nyújt a hazánkban áldozattá vált külföldieknek. Például tájékoztatást ad a magyar büntetőeljárás folyamatáról, díjtalan jogsegélyszolgálatot nyújt, a szorult helyzetben lévőknek anyagi támogatást ad, segít az ellopott úti, illetve személyi okmányok pótlásához stb. Segítséget nyújt a hazatéréshez, a visszautazást követően figyelemmel kíséri a büntetőeljárás további menetét. A felsoroltakon kívül az egyesület mindent megtesz annak érdekében, hogy megelőzze a másodlagos áldozattá válást. Az áldozatvédelem és az áldozatsegítés során az utóbbi évtizedben komoly előrelépés történt, ugyanakkor további kihívások, feladatok állnak az ezen a területen dolgozó civil szervezetek, így a FEHÉR GYŰRŰ Egyesület előtt is. Ezek komoly erőfeszítéseket kívánnak a civil és az állami szférában egyaránt. Elengedhetetlen és a jövő sikerének záloga többek között, hogy a FEHÉR GYŰRŰ is rendelkezzen a működéséhez szükséges pénzügyi fedezettel. Szükséges még a jó együttműködés, információ- és tapasztalatcsere, rendszeres közös tréningek és a szakmai továbbképzés állandó napirenden tartása az áldozatvédelem területén.
9
2. Az „Alapító nyilatkozat” és az alapító tagok
A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület Szervező Bizottságának tagjai: Kővári András vezető, dr. Baranyó György, dr. Mészáros József, Moldován Tamás és dr. Tóth Tihamér. „Alulírottak kijelentjük, hogy önkéntes elhatározás alapján megalakítjuk és az Alapszabályban elfogadottaknak megfelelően működtetjük a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesületet a bűnözés áldozatainak támogatására és a bűncselekmények megelőzésére. Budapest, 1989. december 21. ”
Az alapító tagok: Dr. Bajnai Klára ügyvéd, Balog Zoltán református lelkész, Dr. Baranyó György újságíró, Barsi László tanár, Dr. Barta Erika jogász, Dr. Benkő András toxikológus, Csanád Vilmos nyugalmazott gimnáziumi tanár, Csáky Attila tanár, Gáspár Károly, a Fővárosi Tanács osztályvezetője, Kiss Iván közgazdász, Kővári András tanár, újságíró, Dr. Marton Gyula ügyvéd, Dr. Mészáros József szaktanácsadó, Moldován Tamás kiadói igazgató, Simon Jánosné, a Magyar Vöröskereszt osztályvezetője, Dr. Vabrik László jogász, Dr. Vígh József egyetemi tanár, Winter Erika igazgatási ügyintéző.
Az egyesület alapítását László Lajos mecénásként támogatta és támogatja.
10
3. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület Ügyvezető Elnöksége
Elnök: Alelnök: Titkár: Könyvelő: Ellenőrző Bizottság vezetője: Tagok:
Kővári András Dr. Vabrik László Dr. Baranyó György Kiss Iván Dr. Bajnai Klára Balog Zoltán Barsi László Dr. Barta Erika Gáspár Károly Dr. Mészáros József Simon Jánosné
Az alakuló ülés elnöksége (Kővári András, dr. Baranyó György, dr. Vígh József)
11
4. Az összbűnözés terjedelme és dinamikája Magyarországon 1989–2008. években
100 000 lakosra A bűncselekjutó mény elkövetője bűncselekmény ismeretlen száma maradt
Bűncselekményt elkövetők száma
ebből 100 000 lakosra jutó 100 000 lakosra bűncselek- Bűnelkövetők Bűnelkövejutó tők aránya ményt elköveszáma bűnelkövetők %-ban tők száma száma
Összes bűncselekmény száma
1989 = 100%
1989
225 393
100,0
2 129,0
101 080
94 704
894,5
88 932
93,9
840,0
1990
341 061
151,3
3 287,0
179 953
118 046
1 137,7
112 254
95,1
1 081,9
1991
440 370
195,4
4 253,0
260 909
129 641
1 252,0
122 835
94,8
1 186,3
1992
447 215
198,4
4 326,0
218 046
140 405
1 358,2
132 644
94,5
1 283,1
1993
400 935
177,9
3 888,7
172 407
129 805
1 259,0
122 621
94,5
1 189,3
1994
389 451
172,8
3 789,6
174 440
126 558
1 231,5
119 494
94,4
1 162,7
1995
502 036
222,7
4 900,0
195 481
128 189
1 251,2
121 121
94,5
1 182,2
1996
466 050
206,8
4 563,6
242 239
129 061
1 263,8
122 226
94,7
1 196,9
1997
514 403
228,2
5 055,8
254 052
138 763
1 363,8
130 966
94,4
1 287,2
1998
600 621
266,5
5 926,0
268 258
147 689
1 457,2
140 083
94,8
1 382,1
1999
505 716
224,4
5011,2
241 239
140 000
1 387,3
131 658
94,0
1 304,6
2000
450 673
199,9
4 487,3
229 862
131 459
1 308,9
122 860
93,5
1 223,3
2001
465 694
206,6
4 565,5
223 911
128 399
1 258,8
120 583
93,9
1 182,2
2002
420 782
186,7
4 135,5
200 784
129 454
1 272,3
121 885
94,2
1 197,9
2003
413 343
183,4
4 075,4
179 250
124 924
1 231,7
118 145
94,6
1 164,9
2004
418 883
185,8
4 140,5
181 245
137 195
1 356,1
130 182
94,9
1 286,8
2005
436 522
193,7
4 323,0
179 328
140211
1 388,6
133 790
95,4
1 325,0
2006
425 941
189,0
4 227,0
174 120
129 991
1 290,0
124171
95,5
1 232,3
2007
426 914
189,4
4 241,1
187 668
121 561
1 207,6
116161
95,6
1 154,0
2008
408 407
181,2
4 065,6
178 285
122 695
1 221,4
116 584
95,0
1 160,6
Év
12
5. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület közleménye
13
14
6. „Az áldozatok védelmében megoldás …”
15
16
7. Tájékoztató a bűncselekmény sértetteinek és kárvallottainak (1991. évben)
17
18
8. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnökének levele
19
9. A FEHÉR GYŰRŰ az Európai Áldozatvédő Szervezet tagja Az európai áldozatvédő szervezetek 1990-ben alakították meg az Európai Áldozatvédő Fórumot (European Forum for Victim Services). A szervezet regisztrációja Svájcban történt, majd később, a Közgyűlés határozatára 2003-ban, a székhelyét az Európai Unió egyik tagállamába, az Egyesült Királyságba tette át. A szervezet feladata az információ és a tapasztalatok, a legjobb gyakorlatok kicserélése a tagszervezetek között, hatékony szolgáltatások kifejlesztése a bűncselekmények sértettjei számára, a sértett jogainak biztosítása a büntetőeljárásban és más szervezetek előtti eljárásban, a fair és egyenlő kompenzáció a sértett számára, állampolgárságára való tekintet nélkül. Az alapszabályzat szerint a tagszervezetek olyan nem kormányzati szervezetek, amelyek országos hálózattal rendelkeznek, a bűncselekmények áldozatai számára szolgáltatásokat nyújtanak, illetve az ilyen jellegű tevékenységet koordinálják. Jelenleg 19 ország 21 áldozatsegítő civil szervezete tartozik tagjainak sorába. Céljuk, hogy elősegítsék az áldozatok jogainak és az áldozatok számára nyújtott szolgáltatásoknak a továbbfejlesztését. A szervezet évente több mint 2 millió áldozatnak segít, 3000 alkalmazott és 18 000 önkéntes munkájával. A Fehér Gyűrű 1992 óta tagja az Európai Áldozatvédő Szervezetnek (VSE). A szervezet rendezvényein és tevékenységében aktívan részt vett, a VSE Igazgatótanácsa tagjai sorába három ízben választották be a Fehér Gyűrű nemzetközi referensét, Fehér Lenkét. Sajnálatos, hogy legutóbbi megválasztását követően, anyagi okokból, a Fehér Gyűrű csak rövid ideig tudta finanszírozni az Igazgatói Tanács ülésein való részvétel költségeit, ezért kénytelen volt e tisztségről lemondani. A Fehér Gyűrű tagjai számos előadást tartottak a VSE rendezvényein és több kutatási projektben sikeresen közreműködtek. A bűncselekmények számának szinte állandó emelkedése miatt, Európában évente minden negyedik emberből egy áldozattá válik. Így, szinte nincs is olyan család vagy nagyobb rokoni, baráti kör, ahol valaki ne szenvedett volna el bűncselekményt. Az elszenvedett bűncselekmény és az utána következő eljárás tehát viszonylag nagy publicitást kap. „Az áldozatvédelem szakmai gyakorlata és a legújabb kutatások kétségtelenül bizonyítják, hogy a bűncselekményeknek hosszú távú és hátrányos következményei lehetnek az áldozatokra és a családjukra. E következmények nemcsak a fizikai, anyagi és emocionális helyzetüket érintik, hanem kihatnak a társadalom egészével szembeni, de különösen a büntető igazságszolgáltatással kapcsolatos magatartásukra is. Azok az áldozatok, akiknek áldozati státuszát elismerték és emberi méltóságát tiszteletben tartották, sokkal inkább képesek arra, hogy reális és megfontolt ítéletet alakítsanak ki a bűncselekményekkel kapcsolatos tapasztalataikról, hogy megértsék a bűncselekményt a maga összefüggésében, és biztosak legyenek közösségük szolidaritásában. A másodlagos áldozattá válással szembeni védelem tehát legalább olyan fontos, mint a sérelmükre elkövetett bűncselekménnyel szembeni védelem, különösen azért, mert az ilyen védelem biztosítása a hatóságok kompetenciájába tartozik”. Ez a sértett kooperációs készsége és a társadalmi szolidaritás kialakulása szempontjából is igen releváns tényező. Az áldozatok jogai között a deklaráció hangsúlyozza a sértett tiszteletét és sértetti státusának elismerését, az információhoz, a jogorvoslathoz, a magánélet és a fizikai biztonság védelméhez, valamint a kompenzációhoz való jogot. Számos nemzetközi és európai dokumentum foglalkozik az áldozatok jogaival, a kompenzáció, a resztoratív igazságszolgáltatás, így a mediáció kérdéseivel, valamint a sértett/tanúvédelem és
20
áldozatsegítés problémáival. A VSE Nyilatkozata maga is hangsúlyozza a már meglévő nemzetközi dokumentumok jelentőségét, amelyek az alapvető emberi jogokról és az elkövető jogairól szólnak. Különös fontosságot tulajdonít „A bűncselekménynek és a hatalommal való visszaélés áldozatainak nyújtandó igazságszolgáltatás alapvető elveiről” szóló ENSZ Deklarációnak, „Az erőszakos bűncselekmények áldozatainak kompenzálásáról” szóló Európai Konvenciónak, „Az áldozatok jogi helyzetéről, a büntetőjog és eljárási jog keretében” című, Európa Tanács által készített jelentéseknek és ajánlásoknak, valamint „Az áldozatok megsegítéséről és az áldozattá válás megelőzéséről” szóló, ugyancsak az Európa Tanács által kiadott ajánlásának. Emellett a nyilatkozat elismeri a bűnmegelőzéssel és az elkövetőkkel foglalkozó állami és nem kormányzati szervek munkájának a jelentőségét is. A VSE – tagszervezeteinek önkéntes együttműködésével, valamint értékes gyakorlati tapasztalataik és a már létező nemzetközi dokumentumok figyelembevételével – az évek során rendkívül fontos dokumentumokat dolgozott ki, amelyek a sértettekkel kapcsolatos alapelveket foglalják össze, az áldozatok jogait erősítik, az áldozatok számára nyújtott kompenzációt, jóvátételt szorgalmazzák, az áldozatsegítés megfelelő színvonalát garantálják. A VSE 1996-ban elkészítette és az Európa Parlament elé terjesztette „Az áldozatok jogai a büntető igazságszolgáltatásban” című deklarációt, amelyet széles körben publikáltak. A szervezet 1997-ben a Budapesten megrendezett konferencián kidolgozta és elfogadta „A bűncselekmények áldozatainak szociális jogai” című dokumentumot, amelynek publikálására 1998-ban került sor. A dokumentum többek között arra irányítja rá a társadalom figyelmét, hogy a sértetté válás az egyén (valamint családja) életének számos aspektusára hatást gyakorolhat. Minden demokratikus társadalomnak kötelessége, hogy a bűncselekmény negatív következményeit csökkentse, a sértettet támogassa. A sértetteknek joguk van a magánélet, a fizikai biztonság és a pszichikai „jól-lét” védelméhez. A dokumentum kijelöli az alapelveket és meghatározza a sértett jogait, amelyek között szerepel a sértett otthonának biztonsága, a munkáltatás, a magánszféra tisztelete, a jövedelem, az oktatás, a kompenzáció és támogató szolgáltatások felajánlása, biztosítása. Az 1999. évi konferencia munkájának eredménye egy újabb állásfoglalás, a sértetteknek nyújtandó szolgáltatások minőségéről. Ebben kijelöli azokat a minimális követelményeket, amelyeket minden, a sértett számára szolgáltatást nyújtó szervezetnek teljesítenie kell. Lisszabonban 2003-ban, szeminárium keretében vitatták meg, és 2004-ben Helsinkiben fogadta el a VSE „A sértett helyzete a mediációs eljárás keretében” című dokumentumot. Az Európai Áldozatvédő Szervezet minden erejével azon fáradozik, hogy az EU következő ötévi (2009–2014) programjában, a korábbiakhoz hasonló hangsúlyokat kapjanak az áldozatsegítés kérdései. Ennek érdekében került megszövegezésre a „Manifesto for Europe” című dokumentum. A nemzeti áldozatsegítő szervezetek kölcsönösen ellátják egymás állampolgárainak segítését, támogatását, akár turistaként, akár más, legális módon tartózkodik a sértetté vált személy az adott országban. Ezek között is kiemelkedőek és elismertek a holland, az ír áldozatsegítő szervezetek, valamint a magyar Fehér Gyűrű tevékenysége. A Fehér Gyűrű, a Belügyminisztérium és a turizmusban érintett 21 szervezet (két évre szóló, és újabb két évre meghosszabbított) „Bűnmegelőzési és áldozatvédő program a külföldiek védelmére”, című program keretében, a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány támogatásával tevékenykedett, annak megszűnéséig, a 2005. évi CXXXV. törvény hatálybalépéséig. Az Európai Áldozatvédő Szervezet tagszervezetei és más áldozatsegítő szervezetek, valamint a viktimológia, a sértett jogainak védelme iránt elkötelezett szakemberek lelkesen üdvözölték azt a jelentős aktust, hogy az Európai Unió Tanácsa 2001. március 15-én elfogadta „a sértett büntetőeljárásbeli jogállásáról” szóló kerethatározatát.
21
A kerethatározat szerint az unió országaiban az áldozatvédelem elsősorban állami feladat, melynek gyakorlati végrehajtását – megfelelő állami támogatással – segítik a civil áldozatvédő szervezetek. A kerethatározat 1. cikkében nemcsak az áldozat, hanem a civil áldozatvédő szervezet fogalmát is meghatározza. Az elvek szintjén megfogalmazva tehát, a sértettet magas szintű védelem illeti meg. A kerethatározat által felsorolt jogok biztosítása érdekében az EU-tagállamoknak a vonatkozó szabályozást és a gyakorlatot egyaránt közelíteni kell egymáshoz. A sértett érdekeit komplex és koordinált módon kell megközelíteni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a másodlagos áldozattá válás, s e megközelítés nem korlátozódhat kizárólag csak a büntetőjogra. El kell kerülni ugyanakkor, hogy a sértettre szükségtelen nyomás nehezedjék, ezért a tagállamoknak át kell gondolniuk a bíróságok, rendőrségek, közszolgáltatások és sértett segítő szervezetek rendelkezésére álló létesítményeket. A tagállamok közötti kooperációt a sértett segítő szervezetek hálózata révén is erősíteni kell. Megfelelő tréninget kell biztosítani a sértettel kapcsolatba kerülő személyek számára. A kerethatározat rendelkezései biztosítják a sértettnek a vele való bánásmód minimális standardjait. Ennek értelmében valamennyi sértettet megilleti: • a tisztelet, • a büntetőeljárásban játszott valóságos szerepének az elismerése, • az eljárás során a meghallgatás, a bizonyítékok szolgáltatása; • az információhoz való jog: a rendelkezésre álló támogatás típusáról, arról, hogy hol és miként jelentheti a bűncselekményt; a büntetőeljárásról és az abban játszott szerepéről; a védelem és jogi tanács jelentőségéről; a kompenzációhoz való jogról; és amennyiben kívánja, a feljelentés kimeneteléről, beleértve az elkövető elítélését és a szabadulását is; • a kommunikációs biztosítékok: a tagállamoknak olyan intézkedéseket kell tenniük, amelyek minimalizálják a kommunikációs nehézségeket a büntetőeljárásban; • az ingyenes jogi tanácsadás, és ahol szükséges, a jogi segítség; • költségeinek megtérítése a büntetőeljárásban való részvételével kapcsolatban; • ésszerű védelem, beleértve a magánélet védelmét is; • kompenzáció kérdésében való döntés a büntetőeljárás keretében; • mediáció a büntetőeljárás során, amennyiben lehetséges; • különböző intézkedések annak érdekében, hogy minimalizálják azt a hátrányt, hogy a sértett egy másik tagállam állampolgára, különösen a büntetőeljárás alatt.
22
10. Cikkek a korabeli sajtóból
23
24
25
26
27
28
29
30
II.
A FEHÉR GYŰRŰ tevékenysége a sértettekért 1. Az egyesület általános áldozatsegítő tevékenysége 2. Kezdeményezések, konferenciák, tréningek 3. Együttműködés az állami szervekkel és más civil szervezetekkel 4. Az igazságügy-miniszter levele 5. Az országgyűlési biztos jelentése 6. Az 1996. évi Áldozatvédelmi Nap dokumentumai 7. Tájékoztató a bűncselekmények sértetteinek és kárvallottainak (1999. évben) 8. A 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmény áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről. 9. „Az áldozatok jövője Európában” – áldozatvédő konferencia Siófokon 2007-ben
31
1. Az egyesület általános áldozatsegítő tevékenysége
A Fehér Gyűrű az első általános (tehát bármilyen bűncselekmény áldozataira kiterjedő) és országos áldozatvédő szervezetként alakult meg Magyarországon. Feladata, hogy konkrét és azonnali anyagi, jogi, pszichológiai és más, sokoldalú segítséget nyújtson a bűncselekmények – hozzá forduló – áldozatainak és családtagjaiknak, különösen azoknak, akik anyagilag rászorultak. Emellett kiáll és képviseli érdekeik védelmét. Az egyesület fénykorában 900 tagot számlált, köztük 63 jogi személyt. Így például testületi tagjai között szerepelt a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Rendőr-főkapitányság stb. Az egyesület természetes személy tagjai szerény tagsági díjat fizetnek a működés támogatására. Az utóbbi időben a tagsági díjak fizetésében is elmaradás tapasztalható. Jelenleg a tagdíjat fizető tagok száma 110 egyéni és 20 jogi személy. A korábbitól eltérően, amikor összesen 11 iroda vett részt az áldozatok segítésében, a jelenlegi anyagi okok következtében a budapesti irodán kívül állandó jelleggel négy, idényjelleggel három vidéki iroda működése biztosított. Ezek az anyagi források szűkössége miatt átmenetileg csökkentett kapacitással működnek. A Fehér Gyűrűhöz több tízezer áldozat fordult segítségért az elmúlt 20 év alatt, és ezek egy része összesen 100 millió forintot meghaladó értékű segélyben, illetve anyagi támogatásban részesült. A segélyek nagy része életellenes bűncselekmények, súlyos testi sértés áldozatai, valamint rablások, lopások és lakásbetörések olyan áldozatai részére kerültek kiutalásra, akiknek a bűncselekmény súlyos, sőt megélhetési problémát okozott. Az egyesület gyakran nyújtott segítséget a családon belüli erőszak, az emberkereskedelem és a prostitúcióra kényszerítés áldozatainak is. A Fehér Gyűrű számos alkalommal, elsősorban erőszakos bűncselekmények esetében, vállalta a sértettek ingyenes jogi képviseletének az ellátását is. Az egyesület budapesti irodája a hét négy napján 10-től 16. óráig, pénteken 10-től 13. óráig tart fogadóórát. Az egyesület budapesti és vidéki irodáit 1991. január 1-től 2008. december 31-ig 34 888 magyar állampolgárságú áldozat kereste fel. Az áldozatok többsége az ingyenes jogi tanácsadást vette igénybe. Az egyesület az értékelt időszakban 3216 áldozatnak, illetve hozzátartozójának 125 270 169 forint értékben adott pénzügyi segélyt, illetve különböző anyagi támogatást. A külföldi állampolgárok segítésére, Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt a Belügyminisztérium bűnmegelőző és áldozatsegítő programot hozott létre a külföldi állampolgárok számára. A program végrehajtásában 21 állami szerv és civil szervezet vesz részt, többek között a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium, a Magyar Turizmus Zrt. , az Országos Rendőr-főkapitányság, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, a Magyar Szálloda Szövetség, a Magyar Taxis Szövetség, továbbá különböző társadalmi szervezetek, elsősorban a Fehér Gyűrű. Az Országos Rendőr-főkapitányság a Magyar Turizmus Zrt.-vel együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy a frekventált idegenforgalmi helyeken javuljon a közbiztonság, és a külföldieknek biztonságos környezetet teremtsenek. Az Országos Rendőr-főkapitányság a turisztikai idény rendőri feladatai végrehajtására évente intézkedési tervet készít, melynek alapján a területi rendőri szervek részletes végrehajtási tervet dolgoznak ki. Az Európai Áldozatvédő Szervezet nemzeti tagszervezetei hosszú évek óta a másik tagország állampolgárát, ha bűncselekmény áldozatává vált az adott országban, akkor a viszonossági elv alapján nemcsak pszichikai és jogi, hanem gyakran anyagi jellegű segítségben is részesítették. Ezen eddigi gyakorlat továbbfejlesztését jelenti a kerethatározat, mivel kötelezően írja elő, hogy a
32
tagországok áldozattá vált állampolgárait segíteni kell, bármely országban is történt a sérelmére elkövetett bűncselekmény. Azaz, ha az egyik uniós tagország állampolgára egy másik tagországban áldozattá válik, ugyanúgy kell segíteni, mint a saját állampolgárát. Az Európai Unión belül évente több mint százmillió ember van úton mint turista, vagy a szabad lakó- és munkahely-megválasztás lehetőségével élve hosszabb ideig tartózkodik más országban. Ez a szám a társulásra váró országok csatlakozásával kétségtelenül bővülni fog, a külföldi, mint áldozat speciális kategóriát alkot, ami számtalan új feladatot jelent az áldozatvédelem számára. A bűncselekmény áldozata sok esetben akkor is kilátástalan helyzetbe kerül, ha a megszokott környezetében kell úrrá lennie a bűncselekmény okozta traumán. Ezért jogos elvárás, hogy az áldozattá vált külföldiekkel – az európai uniós kerethatározat szellemében – a rendőrségen megkülönböztetett figyelemmel foglalkozzanak, továbbá az áldozatvédő társadalmi szervezetek is nagyobb gondot fordítsanak a bajba jutott külföldi áldozatok megsegítésére. A Fehér Gyűrű az Európai Unió kerethatározatában rögzített elvárás szerint – az általánosan ismert nyelveken – több ezer példányban készített tájékoztatót az áldozatok jogairól és kötelezettségeiről, valamint színes szóróanyagok ismertetik a segítségnyújtási formákat az áldozattá vált külföldiekkel. A külföldieket segítő modellértékű program beindításáról többirányú tájékoztatást adott a magyar és a külföldi sajtóban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint a rendőrség. A tájékoztató írásos anyagait eljuttatta a rendőrségek ügyeleteire, a turizmusban érintett szervezetekhez, valamint a budapesti nagykövetségek konzulátusaira. Az egyesület a hazánkban áldozattá vált külföldiek megsegítésére készített programja végrehajtásában elengedhetetlen szerepkört betöltő munkatársai több általánosan ismert nyelvet beszélnek felsőfokú szinten, minek köszönhetően a Fehér Gyűrű összesen 25 különböző nemzet bajba jutott állampolgárának tudott segítséget nyújtani. Az egyesület más civil szervezetekkel együttműködve, a sértett érdekében lobbizik, és folyamatosan arra törekszik, hogy gyors és hatékony szolgáltatásokat nyújtson a bűncselekmények áldozatai számára, valamint hogy elősegítse a fair kompenzációt, a sértetti jogok és igények érvényesítését, a büntetőeljárás alatt, előtt és után egyaránt.
Az egyesület irodáinak működése A FEHÉR GYŰRŰ megalakulását követően – a budapesti központi irodán kívül – az ország különböző városaiban tizenhárom áldozatvédő iroda működött. Első alkalommal vidéken 1991ben Szolnokon és Szekszárdon alakult áldozatvédő iroda. Ezek sajnos kétévi működés után megszűntek. Veszprémben 2001-től 2008 áprilisáig, Kecskeméten 2002-től 2006 decemberéig minden munkanapon volt ügyfélfogadás. A folyamatos működést mindkét irodában az tette lehetővé, hogy a megyei önkormányzatok és a megyei rendőr-főkapitányságok – a velük kötött együttműködési szerződések alapján – irodahelyiséget biztosítottak, és fizették az irodavezetők szerény tiszteletdíját. A Szegeden, Rétságon, Füzesabonyban, Hatvanban, Balassagyarmaton és Gyöngyösön működő áldozatvédő irodák heti egy-két alkalommal fogadták a bűncselekmények sértetteit. Hatvanban, Gyöngyösön, Veszprémben és Kecskeméten jelenleg is ebben a rendszerben működnek az irodák. A felsorolt irodák vezetői és önkéntes segítőik éveken keresztül lényegében társadalmi munkaként, csaknem ingyenesen végezték áldozatvédelmi feladataikat. Az irodák fenntartása, a hatvani iroda kivételével, az egyesület számára ingyenes volt. A Hatvani Önkormányzattal kötött együttműködési szerződés szerint az irodahelyiség használatáért bérleti díjat fizetünk, a telefonhasználatért, a fűtésért és az áramért is meghatározott költséget térítünk. Kiemelkedően eredményes áldozatsegítő munkát végeznek a hatvani irodában dolgozó munkatársak. A munkacsoport tevékenységében aktívan részt vesz ügyvéd, bírósági és önkormányzati
33
kapcsolattartó, sajtóreferens, PR-felelős. Évente tartott értékelő üléseikre rendszeresen meghívják a rendőrség és az önkormányzat vezetőit, együttesen beszélik meg az elért eredményeket és a jövőre vonatkozó feladatokat. Az önkormányzat vezetése, lehetőségeihez mérten, esetenként anyagilag is támogatja a bűncselekmény munkatársainak áldozatsegítő tevékenységét. Siófokon, Balatonfüreden és 2009 júliusától Abádszalókon idényjelleggel, a turistaszezonban működtek és remélhetőleg működnek az irodák a következő években is. A nem idényjellegű irodákat évenként összesen 1000–1200 sértett kereste fel. Az irodák munkatársai az ügyfélfogadási időben fogadták a bűncselekmények áldozatait, részükre a tanácsadáson kívül konkrét segítséget is nyújtottak. Amennyiben segélyre voltak jogosultak, akkor az erről szóló javaslataikat felterjesztették a budapesti irodához, ahonnan a segély összegét postai úton küldték meg a sértetteknek. Sokat segítettek az életellenes bűncselekmények sértetteinek, illetve hozzátartozóiknak kárenyhítési kérelmeik kitöltésében, s azok megküldésében a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány részére. A CXXXV. törvény hatálybalépése után 2006. január 1-jétől a megyeszékhelyeken működő Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatai végzik az állami kárenyhítést. A Fehér Gyűrű Egyesület munkatársai rendszeresen segítenek a sértetteknek a beadványok előkészítésében és továbbításában. A bűncselekmények áldozatainak adott segítségnyújtáson kívül az irodavezetők rendszeresen tartanak bűnmegelőzést szolgáló előadásokat a különböző iskolákban, nyugdíjasklubokban és egyéb olyan szervezeteknél, ahol erre igény van. A gyöngyösi és a hatvani iroda vezetői évek óta rendszeresen végeznek tagtoborzó tevékenységet, és jelentős számban léptettek be egyéni tagokat és jogi személyeket az egyesület tagjai közé.
2. Kezdeményezések, konferenciák, tréningek A Fehér Gyűrűnek fontos, kezdeményező szerepe volt a sértettek kompenzációjára vonatkozó jogszabály megalkotásában. Az egyesület 1995-ben vitaülést rendezett az áldozatok jogi helyzetére és kártalanítására vonatkozó nézetekről, javaslatokról. A javaslatot és a hozzászólók írásbeli véleményét eljuttatták az Igazságügyi Minisztériumhoz. A Fehér Gyűrű 1996 során beadványban fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához. „Az országgyűlési biztos megállapítása szerint az állami kárenyhítés kötelezettsége az Alkotmány rendelkezéseiből nem olvasható ki, ezért az ilyen eszközök hiánya nem minősíthető alkotmányos visszásság okozásának. Ugyanakkor az állam kárenyhítési kötelezettségének törvényi előírása és az erre alkalmas eszközök biztosítása – még a bűncselekménnyel okozott kár nagyon korlátozott mértékű enyhítése esetén is – összhangban állna azzal a kötelezettséggel, amelyet az Alkotmány a közbiztonság és az alkotmányos alapjogok védelmével összefüggésben az államra ró”. Megállapításaira tekintettel az országgyűlési biztos első lépésként javasolta, hogy az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága kezdeményezze az élet kioltásával járó szándékos bűncselekmények áldozatainak kárenyhítését szabályozó törvény megalkotását. A normaszöveg tervezete elkészült, és „Az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítéséről” címet viseli. A cím már jelezte, a tartalom pedig kétségtelenné tette, hogy itt nem teljes kompenzációról, hanem csupán részleges, nagyon korlátozott mértékű állami helytállásról van szó. Meghatározott, szűkkörű volt a kárenyhítésre alapot adó bűncselekmények katalógusa és limitált a jogosultak köre is. Az erőszakos bűncselekmények sértettjei állam általi kárenyhítése tehát létező jogintézménnyé vált Magyarországon (209/2001. (X. 31.) Korm. rendelet az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól). Visszatekintve az elmúlt évek történéseire, még ez a rendkívül szűk körben megvalósított állami kárenyhítés is igen jelentős állomás volt a sértett jogainak biztosításában a társadalmi szoli-
34
daritásnak a sértett iránti megnyilvánulása kifejeződésében. Ezt követően, a 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmény áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről a társadalmi szolidaritás és méltányosság elvei alapján, már sokkal hathatósabban járul hozzá ahhoz, hogy a bűncselekményt elszenvedett áldozatok társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmei enyhüljenek. A Fehér Gyűrű számos hazai és külföldi rendezvényen képviseltette magát. Kiemelést érdemel, hogy a Magyar Viktimológiai Szekció, amely 1993-ban, a Budapesten megrendezett Nemzetközi Kriminológiai Kongresszus előkészítésében és munkájában aktívan részt vett, külön workshopot (No. 20. ) szervezett „A mediáció és a sértett kártalanítása”, valamint a kártalanítási modellek címmel. A workshop résztvevői, ún. field–visit keretében ellátogattak az áldozatsegítő civil szervezet, a Fehér Gyűrű Egyesület irodájába is, ahol előadásokra került sor a hazai áldozatsegítésről. A Fehér Gyűrű két nagy nemzetközi konferenciát és éves közgyűlést is szervezett az Európai Áldozatvédő Szervezet égisze alatt. Az első ilyen konferencia megrendezésére Budapesten került sor 1998. évben, míg a másik rendezvény megtartásának helyszíne Siófok volt 2008-ban. Számos alkalommal adott otthont a VSE IT tanácskozásainak, két- és többoldalú együttműködésben munkaértekezleteteket szervezett az osztrák, német áldozatsegítő szervezetekkel. Tréningeket tartott hazai civil szervezetekkel együttműködve, például a családon belüli erőszak, valamint az emberkereskedelem áldozatainak hatékonyabb segítéséről. Az Európai Áldozatvédő Fórum 1989-ben döntött úgy, hogy február 22-ét az „Európai Áldozatok Napjá”-vá nyilvánítja. Az európai összefogás kiváló példája, hogy az Európa Tanács, a Fórum javaslatára, 1990-ben február 22-ét a bűncselekmények áldozatainak európai napjává nyilvánította. Az Áldozatok Napján, február 22-én megtartott rendezvények célja szerte a világon az, hogy megemlékezzünk a bűncselekmények áldozatairól, erőfeszítéseket tegyünk az áldozattá válás megelőzésére, számba vegyük, bővítsük és fejlesszük azokat az eszközöket, módszereket, amelyek az áldozatok helyzetét segítik a büntetőeljárásban, sőt azon kívül is, illetve a civil szervezetek segítségével továbbra is támogassuk a bűncselekmény áldozatait az eljárás előtt, alatt és után. E feladatok megvalósításának elengedhetetlen feltétele egyrészt az állami és a civil szektor együttműködése, másrészt a civil szervezetek közötti hálózatépítés, kooperáció. Emellett, az idegenforgalom, a munkaerő szabad áramlásának következtében egyre nagyobb súlyt kell helyezni a bűncselekmény áldozatává vált külföldi állampolgárok segítésére, támogatására is, amely az uniós országok közötti harmonizált jogi és egyéb támogatási rendszerek kialakítását, a sértettet segítő civil szervezetek együttműködését feltételezi. A Fehér Gyűrű volt az első, amely Magyarországon rendszeresen szervezett e napon áldozatvédelmi szakmai fórumot a jogtudomány jeles képviselőinek, az igazságszolgáltatásban dolgozó szakembereknek és az áldozatvédő civil szervezetek munkatársainak. A konferencia célja volt, hogy a résztvevők tájékoztatást kapjanak a magyar és a nemzetközi áldozatvédelem helyzetéről, az utóbbi években fő hangsúllyal az EU kerethatározat előírásairól és az ebből adódó jogharmonizációs feladatokról. A 2003. évi konferencián például előadást tartott Jean-Luc Domenech, az Európai Áldozatvédő Szervezet akkori titkára és dr. Marc Groenhuijsen, a VSE elnökhelyettese, a Tilburgi Egyetem jogászprofesszora is. Örvendetes, hogy a korábbi Belügyminisztérium, illetve a mai Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a rendezvényt évek óta felkarolja, annak helyet biztosít és más civil, illetve tudományos szervezetekkel együttműködve, gazdag programot szervez. Ebből az alkalomból lehetőség nyílik visszatekintésre (annak számbavételére, hogy milyen utat tettünk meg az áldozatok jogainak, érdekeinek védelmében), és a jövő feladatainak, a perspektívának a felvázolására. A Fehér Gyűrű évente két-három alkalommal szervez szakmai fórumokat, illetve továbbképzéseket a saját és más civil áldozatvédő szervezetek, valamint a rendőrség munkatársainak.
35
A Magyar Kriminológiai Társaság Viktimológiai Szekciója közel két évtizede azon munkálkodik, hogy az áldozatokra vonatkozó statisztika, standardizált adatgyűjtés, a kifejezetten a bűncselekmények sértettjére vonatkozó vizsgálatok, illetve a viktimológiai szempontok érvényesítése révén más kutatásokban stb. a viktimológia tudománya tovább fejlődjék, illetve a sértettek jogai és érdekei érvényesüljenek a gyakorlatban. A feladat európai és nemzeti szinten sem csekély. Az Európai Unióban, egy 2005. évi nemzetközi sértetti vizsgálat adatai szerint (ICVS), a lakosságnak kb. a 15%-a valamilyen bűncselekmény áldozatává vált. Az áldozatoknak azonban csak egy része jelentette a bűncselekményt a rendőrségnek (a testi sértések 1/3-át, a szexuális bűncselekmények 15%-át). Az okok széles skálán helyezkednek el, attól kezdve, hogy a cselekmény nem volt nagyon súlyos, addig, hogy a rendőrség úgysem tud segíteni. Felmerült azonban az is, hogy a sértett fél idegenkedik attól, hogy a rendőrséghez forduljon. A felmérésekből az is kiderül, hogy a sértettek támogatására is nagyobb szükség van, mert jelenleg a sértettek igénye és a tényleges támogatás között is szakadék van. Ennek alapján nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a sértettsegítés elérése és kiszélesítése érdekében, egész Európában. Az Európai Unió 2004–2009. években rendkívüli erőfeszítéseket tett a sértettek jogainak védelmére és érvényesítésére, ez a prioritások között szerepelt a Tamperei Programban. A Hágai Programban már nem volt ennyire a figyelem középpontjában. Az Európai Áldozatvédő Szervezet ezért minden erejével azon fáradozik, hogy a következő öt évben, a 2009–2014. évek programjában a korábbi prioritásokhoz hasonló hangsúlyokat kapjanak ezek a kérdések. Ennek érdekében került megszövegezésre a „Manifesto for Europe” című dokumentum.
36
3. Együttműködés az állami szervekkel és más civil szervezetekkel Az áldozatsegítés folyamatában, az egyes civil szervezetek együttműködésén túl, az állami és nem állami (vagy civil) szervezetek, a rendőrség és a civil szféra közötti kapcsolat kiépítése is rendkívül fontos. Ez általában nem könnyű és nem zökkenőmentes. Hosszú és mindkét fél részéről sok-sok türelmet kívánó feladat az együttműködés kialakítása. Ezt látjuk a nyugati példákon, hiszen két teljesen eltérő intézmény és mentalitás között kell munkakapcsolatot kialakítani, amely szükségszerűen kompromisszumokkal jár. A magyar áldozatsegítés rendszerében, az EU kerethatározat tartalmának a hazai jogba történő átültetése során létrejött az ún. állami áldozatsegítő szervezet modellje. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felügyelete alatt, 2006. január 1-jén megkezdte működését az Igazságügyi Hivatal, amelynek keretében az Áldozatsegítő Szolgálat, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, és a kárpótlás intézményei együtt látják el ezt a funkciót. Ez 2007. január 1. óta a mediáció intézményével is kiegészült, mely utóbbi a (már működő és egy szervezetbe integrált) Pártfogó Felügyelői Szolgálaton belül került megszervezésre. Ezzel a pártfogó felügyelet a bűnismétlés kockázatának csökkentésén, az elkövető társadalmi integrációjának elősegítésén túl, amely közvetetten a közösségnek is védelmet jelent, ellátja az elkövető és a sértett közötti közvetítést (mediációt) is, amely rendszerint a sértett számára az elkövető által nyújtandó jóvátételhez vezet. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló, 2005. évi CXXXV. törvény értelmében az Igazságügyi Hivatalhoz tartozó, állami áldozatsegítő szolgálatok a bűncselekmények áldozatai számára különböző szolgáltatásokat nyújtanak. Ezek körébe tartoznak: az érdekérvényesítés elősegítése, az azonnali pénzügyi segély és (meghatározott feltételek esetén) a szakjogászi segítségnyújtás. Az említett szolgáltatásokon túl, a kárenyhítésre jogosult, rászoruló áldozat állami kárenyhítésért a bűncselekmény elkövetése utáni 3 hónapon belül folyamodhat. Az Áldozatsegítő Szolgálat az áldozati jogoknak az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervezetekkel történő megismertetésében és az áldozatok számára tájékoztatók készítésében is nagyon aktív. Emellett az áldozati jogok érvényesülésének elősegítésében és azok figyelemmel kisérésében, valamint más szervezetekkel való kapcsolattartásban is szerepet játszik. Ennek keretében „együttműködik és kapcsolatot tart a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a bevándorlási és állampolgársági hivatallal, a konzuli szolgálattal, a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal. ” A törvény a különösen veszélyeztetett sértetti körből, a gyermekek védelmére is nagy hangsúlyt helyez. „Ha munkája során kiskorú veszélyeztetettségéről szerez tudomást, haladéktalanul jelzi azt a kiskorú tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. Ha a feltárt körülmény a kiskorú életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, a jelzéssel egyidejűleg gyámhatósági eljárást kezdeményez. ” A szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályok között a törvény szabályozza az igényérvényesítés határidejét is. Ez érdekérvényesítés elősegítése és szakjogászi segítségnyújtás iránti kérelem esetén a bűncselekmény elkövetését követő 6 hónap, míg az azonnali pénzügyi segély iránti kére-
37
lem esetén a bűncselekmény elkövetését követő 3 munkanap. A törvény indokolása kifejti, hogy a bűncselekmény következtében kialakult helyzethez igazodó, gyors segítség nyújtása a cél. Az áldozatok egy része, ennek következtében, a határidő túllépése miatt, más része az elkövetési értéknek a szabálysértési értékhatár keretei között maradása, ismét mások az állam általi kárenyhítés valamilyen feltételének vagy az ingyenes jogi segítség igénybevételéhez szükséges feltételek hiánya miatt nem részesülhet az állami áldozatsegítő szolgálat ilyen szolgáltatásaiban. Ezek között azonban sok a méltányolható körülmény. Az ilyen helyzetbe került áldozatok számára még mindig nyitva áll a lehetőség arra, hogy a civil áldozatsegítő szervezetekhez, így például a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesülethez fordulva kapjanak segítő szolgáltatást. Az Igazságügyi Hivatal keretében működő Áldozatsegítő Szolgálat és a Fehér Gyűrű együttműködik az áldozatok segítésében. A Fehér Gyűrű emellett évek óta szorosan együttműködik számos más civil szervezettel is az áldozatok segítése érdekében. Más esetben viszont, az áldozatok egy része szívesebben fordul a civil áldozatsegítő szolgálatokhoz, akkor is, ha a feltételek alapján igénybe vehetné az állam által biztosított áldozatsegítő szolgáltatást. A civil szervezetek, anyagi lehetőségeik határain belül, szintén tudnak azonnali pénzügyi segélyt adni, illetve jogi képviseletet biztosítani. Emellett az állam által biztosított kárenyhítés iránti kérelem benyújtásához is kaphat az áldozat segítséget. Az áldozatsegítő civil szervezetek igen csekély számú (alacsonyan) fizetett munkatárs és nagyszámú önkéntes segítő lelkes tevékenysége alapján tudja ellátni a feladatát. A források száma csekély, a pályázatok pedig általában nagyobb anyagi, személyi erőforrást és az alaptevékenységen túl intenzív munkát igényelnek, és általában csekély lehetőséget nyújtanak magának az alaptevékenységnek a finanszírozására. E körülmények nem tudják a tevékenység hosszú távú tervezését zavartalanná tenni. Ez mindenképpen korlátja annak, hogy a civil szervezetek hosszú távú, biztos jövőképet vázoljanak fel a maguk és a szolgáltatásaikat igénybe vevő áldozatok számára.
ÁLDOZAT lehet Ön is, ha szükséges, mi segítünk. Kérjük, adja az SZJA 1%-át a magyar áldozatvédő szervezetnek, a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesületnek! Adószám:19012212-2-41. Számlaszámunk: Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 10200940-21512355-00000000. Támogatását köszönjük!
38
4. Az igazságügy-miniszter levele
39
5. Az országgyűlési biztos jelentése
40
41
42
43
44
6. Az 1996. évi Áldozatvédelmi Nap dokumentumai
45
46
47
48
49
50
51
52
53
7. Tájékoztató a bűncselekmények sértetteinek és kárvallottainak (1999. évben)
54
55
56
8. A 2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmény áldozatainak
segítéséről és az állami kárenyhítésről
2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről Annak érdekében, hogy a bűncselekményt elszenvedett és emiatt életminőségükben veszélybe került személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmei enyhüljenek – a társadalmi szolidaritás és méltányosság elvei alapján –, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. § (1) E törvény alkalmazásában áldozat a Magyar Köztársaság területén elkövetett bűncselekmény sértettje, valamint az a természetes személy, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha a) magyar állampolgár, b) az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, c) az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, d) a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, e) emberkereskedelem áldozata, f) az állampolgársága szerinti államnak a Magyar Köztársasággal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult. (2) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó. (3) Az e törvény szerinti áldozatsegítő szolgáltatás és állami kárenyhítés (a továbbiakban együtt: támogatás) az áldozatot akkor is megilleti, ha a) a feljelentés elutasítására, a nyomozás megszüntetésére, az eljárás megszüntetésére, illetőleg a vádlott felmentésére gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés, tévedés, jogos védelem, végszükség vagy elöljáró parancsa, b) a feljelentés elutasítására, illetve az eljárás megszüntetésére a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk. ) 32. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt került sor. 2. § (1) E törvény szerinti áldozatsegítő szolgáltatás (a továbbiakban: szolgáltatás) igénybevételére jogosult az a Magyarországon életvitelszerűen élő magyar állampolgár is, aki jogszerű külföldi tartózkodása alatt szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává vált, és ezt megfelelő módon igazolja. (2) E törvény szerinti állami kárenyhítésre (a továbbiakban: kárenyhítés) az áldozat az 1. § (1) bekezdésének c) pontja alapján akkor jogosult, ha az Európai Unió valamely tagállamában lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik. Kárenyhítésben részesíthető az áldozat akkor is, ha Magyarországon tartózkodási vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik. (3) E törvény VI. fejezete szerinti támogatási eljárás igénybevételére jogosult az a Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy, aki az Európai Unió más tagállamában vált szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává. 3. § E törvény hatálya nem terjed ki a büntetőeljárás terheltjére.
II. Fejezet SZOLGÁLTATÁSOK A szolgáltatások fajtái 4. § (1) Az állam áldozatsegítő szolgáltatásként elősegíti az áldozat érdekeinek érvényesítését, azonnali pénzügyi segélyt ad, illetve jogi segítségnyújtást biztosít.
57
(2) Az érdekérvényesítés elősegítése keretében az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybevételéhez. (3) Azonnali pénzügyi segélyként az áldozatsegítő szolgálat fedezi az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes. A segély legmagasabb összege az alapösszeggel egyezik meg. Az alapösszeg mértéke a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43 százaléka. (4) A jogi segítségnyújtás keretében az állam az áldozatok részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Jst.) meghatározott támogatásokat biztosítja. (5) Az érdekérvényesítés elősegítése és az azonnali pénzügyi segély a rászorultság vizsgálata nélkül térítésmentesen jár az áldozatnak. A jogi segítségnyújtásra a Jst. -ben meghatározott feltételek esetén jogosult az áldozat.
A szolgáltatásokból kizárt áldozat 5. § Nem kaphat szolgáltatást az az áldozat, aki a) a kért támogatást az ügyben korábban már megkapta, b) korábbi támogatás iránti ügyében valótlan adatot szolgáltatott, az ezt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig, c) a támogatás iránti ügyében akadályozza az ellenőrzésre irányuló vizsgálat elvégzését, d) a korábbi támogatás iránti ügyében megakadályozta az ellenőrzésre irányuló vizsgálatot, az ezt megállapító határozat jogerőre emelkedéséről számított 2 évig, e) a korábban igénybe vett, e törvény szerinti, pénzben nyújtott támogatást, illetve a jogi segítségnyújtás díját – bár arra köteles lett volna – nem térítette vissza az államnak.
III. Fejezet A KÁRENYHÍTÉS A kárenyhítés igénybevételére jogosult áldozat 6. § (1) Kárenyhítésre az a rászoruló áldozat jogosult, a) akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, s ennek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott, b) aki az a) pontban meghatározott bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértettnek az elkövetés időpontjában egy háztartásban élő egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa, c) akinek eltartására az a) pontban meghatározott bűncselekmény következtében károsodott vagy meghalt sértett jogszabály, végrehajtható bírósági, illetőleg hatósági határozat vagy érvényes szerződés alapján köteles vagy köteles volt, d) aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott. (2) Rászorulónak tekintendő az áldozat, ha havi nettó jövedelme – közös háztartásban élők esetén az egy főre eső jövedelem – nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét (a továbbiakban: rászoruló). (3) Jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő az az áldozat, aki a) aktív korúak ellátására jogosult, vagy időskorúak járadékában részesül, b) adósságkezelési szolgáltatás, lakásfenntartási támogatás jogosultja, c) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították, d) számára egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából a települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben szociális rászorultságot állapított meg, e) ápolási díjban, közgyógyellátásban, rokkantsági járadékban részesül, f) fogyatékossági támogatásra, vakok személyi járadékára vagy magasabb összegű családi pótlékra jogosult, g) átmeneti szállást vagy éjjeli menedékhelyet igénybe vevő hajléktalan személy, h) családok, gyermekek átmeneti otthonát igénybe vevő személy, i) Magyarország területén menekültügyi eljárás alatt álló személy.
58
A kárenyhítés formái és mértéke 7. § (1) A kárenyhítést egy összegben vagy havi járadékként kell fizetni. (2) Egyösszegű kárenyhítésként az áldozat a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kárának teljes vagy részbeni megtérítését igényelheti. Az egyösszegű kárenyhítés mértéke: a) az alapösszeg ötszörösét meg nem haladó kár 100 százaléka, b) az alapösszeg ötszöröse és tízszerese közötti kár esetén az alapösszeg 5-szöröse, és az alapösszeg ötszöröse feletti rész 75 százaléka, c) az alapösszeg tízszeresét meghaladó kár esetén az alapösszeg 8,75-szöröse, és az alapösszeg tízszerese feletti rész 50 százaléka, de legfeljebb az alapösszeg tizenötszöröse. (3) A sértett bűncselekmény miatt bekövetkezett keresőképtelensége esetén – ha a keresőképtelenség várhatóan a 6 hónapot meghaladja – az áldozat járadék formájú kárenyhítésként a rendszeres jövedelmében bekövetkezett csökkenés részbeni enyhítését igényelheti. A járadék havi mértéke: a) az igazolt jövedelemcsökkenés 75 százaléka, ha az áldozat 18 év alatti személy vagy mások gondozására szorul, b) az igazolt jövedelemcsökkenés 50 százaléka, ha az áldozat mások gondozására nem szorul. (4) A járadék legmagasabb összege havonta az alapösszeggel egyezik meg. A járadék legfeljebb három évig adható. (5) A járadék folyósítását meg kell szüntetni, ha a) a bűncselekményre tekintettel az áldozat rendszeres szociális vagy nyugdíj-biztosítási ellátásra való jogosultságát megállapították, és az ellátás folyósítását megkezdték, b) jogerős bírósági határozat az áldozat részére kártérítésként járadékot állapított meg, és annak folyósítását megkezdték, c) a biztosító az áldozat részére járadék folyósítását kezdi meg, d) az áldozat keresőképtelensége megszűnik, e) az áldozat a kötelezően előírt orvosi, szakértői vizsgálatról igazolatlanul távol maradt.
A kárenyhítésből kizárt áldozat 8. § Nem kaphat kárenyhítést az áldozat, ha a) az 5. §-ban foglalt kizáró ok áll fenn, b) a bűncselekményből eredő társadalombiztosítási, egyéb biztosítási igényét nem érvényesítette, illetve kárigényét, biztosítási igényét érvényesítette, és kára a kárenyhítési kérelem benyújtásáig megtérült (ideértve a külföldi államtól, biztosítótól vagy nem kormányzati áldozatvédő szervezettől kapott juttatást is), c) magatartása a bűncselekmény kiváltó oka volt, vagy a bűncselekmény elkövetésében közrehatott, és azt a bíróság jogerős határozatában megállapította, d) felróható magatartása okozta a kárt, vagy az közrehatott a kár bekövetkeztében, és azt a bíróság jogerős határozatában megállapította, e) a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadta, vagy a szakértői vizsgálatban a közreműködési kötelezettségét nem teljesítette, illetőleg az idézéssel szembeni mulasztása miatt vele szemben jogerősen rendbírságot szabtak ki, f) a kárenyhítési eljárásban az orvosi, szakértői vizsgálatban történő közreműködési kötelezettségét nem teljesíti, a kért kiegészítő adatokat nem szolgáltatja, a meghallgatásról indokolatlanul távol marad, g) a büntetőeljárás lefolytatásához szükséges magánindítványt nem tette meg, h) a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben 1. hamis vád (Btk. 233-236. §), 2. hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), 3. hamis tanúzás (Btk. 238-241. §), 4. hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), 5. hatósági eljárás akadályozása (Btk. 242/A. §), 6. mentőkörülmény elhallgatása (Btk. 243. §), 7. bűnpártolás (Btk. 244. §), 8. zártörés (Btk. 249. §),
59
9. az elkövető, illetőleg az elkövető hozzátartozója sérelmére személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követett el, és azt a bíróság jogerős határozatában megállapította.
IV. Fejezet ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK Tájékoztatás 9. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat a hozzá forduló ügyfelet tájékoztatja a) a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, b) a számára elérhető támogatások fajtáiról és az igénylés feltételeiről, c) az e törvényben biztosított támogatásokon kívül igénybe vehető egyéb ellátásokról, juttatásokról, jogérvényesítési lehetőségekről, d) az áldozatsegítésben részt vevő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek elérhetőségéről, e) a bűncselekmény típusára figyelemmel az ismételt áldozattá válás elkerülésének lehetőségeiről. (2) Ha az áldozatsegítő szolgálat más hatóságtól, szervtől vagy szervezettől, illetve az áldozatsegítő szolgálathoz benyújtott támogatás iránti kérelemből természetes személy áldozattá válásáról szerez tudomást, írásban tájékoztatja az ügyfelet – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – arról, hogy áldozatsegítő támogatás jogosultja lehet, és jogosultsága esetén a támogatások iránt kérelmet terjeszthet elő. (3) Az áldozatsegítő szolgálat a tájékoztatás megtörténtéről – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – feljegyzést készít. 9/A. § Amennyiben az áldozatsegítő szolgálat megállapítja, hogy a hozzá forduló harmadik országbeli állampolgár emberkereskedelem áldozata, – a 9. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – tájékoztatja arról is, hogy a) egy hónap gondolkodási idő áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy a bűncselekmény felderítésében a hatóságokkal együttműködik-e; b) a gondolkodási idő tartamára ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra, a hatóságokkal való együttműködés időtartamára pedig tartózkodási engedélyre jogosult.
Az engedélyezés iránti kérelem 10. § (1) Az ügyfél tájékoztatásért, az áldozat tájékoztatásért és érdekérvényesítése elősegítéséért bármely áldozatsegítő szolgálathoz fordulhat. Az áldozat azonnali pénzügyi segély, jogi segítségnyújtás és kárenyhítés iránti kérelmét bármely áldozatsegítő szolgálatnál előterjesztheti. (2) Az azonnali pénzügyi segély, a jogi segítségnyújtás és a kárenyhítés iránti kérelmet egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (a továbbiakban: nyomtatvány) kitöltésével kell benyújtani. A nyomtatvány kitöltéséhez az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt. (3) A kérelemben meg kell jelölni a) ha az áldozat természetes személy, annak természetes személyazonosító adatait, lakcímét és állampolgárságát; ha az áldozat olyan szervezet vagy annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el vagy amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik – ideértve a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti előtársaságot is – annak nevét és székhelyét, b) a kérelem benyújtásának alapjául szolgáló bűncselekményre vonatkozó adatokat (a bűncselekmény megnevezése, a bűncselekmény elkövetésének helye, időpontja és lényeges körülményei), c) azt, hogy a b) pontban megjelölt bűncselekmény az áldozat számára milyen sérelemmel, így különösen testi vagy lelki sérüléssel, érzelmi megrázkódtatással, illetve vagyoni kárral járt, d) az igényelt támogatás fajtáját, e) azt, hogy a korábban igénybe vett támogatásokkal kapcsolatban terheli-e az áldozatot az állammal szemben visszafizetési kötelezettség, f) azt, hogy az áldozattal szemben az igényelt támogatás nyújtását kizáró ok fennáll-e. (4) A 11. § szerinti igazolást az áldozat a kérelemhez csatolhatja, ha azzal rendelkezik. Ha az áldozat a kérelméhez nem csatolja a 11. § szerinti igazolást, azt az áldozatsegítő szolgálat a kérelem benyújtását követően haladéktalanul beszerzi. A 2. § (1) bekezdése esetén az áldozatnak kérelméhez a megfelelő dokumentumokat csatolnia kell.
Igazolás 11. § (1) A büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság a támogatás igénybevételéhez igazolást állít ki az áldozat vagy az áldozatsegítő szolgálat kérelme alapján. Az igazolás tartalmazza
60
a) az áldozat 10. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti adatait, b) a büntetőeljárás tárgyát képező cselekményre vonatkozó adatokat (a tényállás és annak Btk. szerinti minősítése), c) a büntetőeljárásra vonatkozó adatokat (eljáró hatóság megnevezése, ügyszám, a foganatosított büntetőeljárási intézkedések, vádemelés megtörténte, elhalasztása, mellőzése, a kérelmező büntetőeljárási pozíciója, az ügyben volt-e/van-e folyamatban közvetítői eljárás). (2) Ha az áldozat ellen a 8. § h) pontjában megjelölt bűncselekmény miatt, a kárenyhítésre okot adó bűncselekménnyel összefüggésben büntetőeljárás indult, az igazolás ennek tényét is rögzíti. (3) A nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság köteles az igazolást a kérelem kézhezvételét követő munkanapon a hivatali idő végéig kiállítani. (4) Az igazolás hatályát veszti, ha az igazolásban szereplő cselekmény miatt indított büntetőeljárásban az eljáró hatóság a feljelentést bűncselekmény vagy bűncselekmény gyanújának hiánya miatt jogerősen elutasítja, valamint a nyomozást bűncselekmény vagy bűncselekmény bizonyítottságának hiányában jogerősen megszünteti. Az áldozat kérelmére kiállított igazolás akkor is hatályát veszti, ha azt az áldozat a támogatás iránti kérelmének mellékleteként a kiállítást követő 15 napon túl nyújtja be az áldozatsegítő szolgálathoz. (5) A büntetőeljárás befejezéséről határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság – ha az ügyben korábban igazolást állítottak ki – 3 napon belül tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot az eljárás eredményéről.
Adatváltozás bejelentése 12. § Ha e törvény másként nem rendelkezik, az áldozat a kérelemben közölt adatokban bekövetkező változást – a kérelmet érdemben elbíráló döntés jogerőre emelkedéséig – annak megtörténtétől számított 8 napon belül köteles az áldozatsegítő szolgálatnak bejelenteni.
A kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzése 13. § (1) (2) A támogatás feltételeinek vizsgálata céljából megkeresésre a) az adóhatóság az adótitokról, b) a nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság a büntetőeljárás állásáról, c) a kezelést végző orvos az orvosi titokról, d) az erre hatáskörrel rendelkező hatóság a 6. § (3) bekezdésében megjelölt jogosultságokról tájékoztatja az áldozatsegítő szolgálatot. (3) 14. §
Visszatérítés 15. § (1) Az áldozat a támogatás iránti kérelmet érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 évig köteles visszatéríteni a pénzben nyújtott támogatást, ha a) az eljáró hatóság jogerősen megállapította, hogy a támogatás alapjául szolgáló cselekmény nem bűncselekmény, kivéve az 1. § (3) bekezdése szerinti eseteket, b) az áldozat a támogatás iránti ügyében valótlan adatot szolgáltatott, c) a kár vagy a rendkívüli kiadás más forrásból részben vagy egészben megtérült, de legfeljebb a megtérülés mértékéig, d) a támogatás igénybevételét kizáró ok a támogatást követően következett be. (2) (3) Az áldozat köteles a támogatást egy összegben, a visszafizetésre kötelező jogerős határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az „áldozatsegítés” elnevezésű célelőirányzat javára megfizetni. (4) Az áldozatsegítő szolgálat a visszatérítendő összeg megfizetésére kérelemre, indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb hat hónap halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet. (5) A vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, a teljesítés elmulasztása esetén az áldozatsegítő szolgálat megkeresi a tartozás összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet.
Nyilvántartás 16. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat a tájékoztatásokról és a támogatásokról – a kérelmek elbírálása, a visszatérítési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint megyei és országos statisztikai adatgyűjtés érdekében – nyilvántartást vezet.
61
(2) A nyilvántartás tartalmazza a) az áldozatnak a 10. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti adatait, b) a 10. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti adatokat, c) a 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti adatokat, d) a támogatásra vonatkozó adatokat: 1. az eljáró áldozatsegítő szolgálat neve, 2. az igényelt támogatás formája, 3. a határozat tartalma, 4. a határozathozatal helye és időpontja, 5. a jogorvoslati kérelem elbírálása, jogerőre emelkedés időpontja, 6. a megismételt eljárás adatai, 7. a támogatás ellenőrzésére vonatkozó adatok, 8. a közreműködő szervezetek nevei. (3) Az áldozatsegítő szolgálat a nyilvántartásban rögzített adatokat a tájékoztatás napjától vagy a kérelem előterjesztésétől számított 10 évig tartja nyilván és kezeli. (4) Az áldozatsegítő szolgálat a nyilvántartás adatairól megkeresésre tájékoztatást ad a büntető- vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, valamint a jogi segítő számára. (5) Az áldozatsegítő szolgálat a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése céljából a nyilvántartásban szereplő adatokról, az áldozattá válás körülményeire, illetve a kiskorú veszélyeztetettségére utaló adatokról a gyermekjóléti szolgálatoknak, illetve az eljáró gyámhatóságnak tájékoztatást ad. (6) Az áldozatsegítő szolgálat által vezetett nyilvántartások országos adatbázist alkotnak. Az adatbázis felhasználásával az áldozatsegítő szolgálat évente statisztikai kimutatást készít.
Illeték-, díj- és költségmentesség 17. § Az áldozatsegítő eljárások illeték- és díjmentesek. A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél helyett a fordítás és tolmácsolás költségét a célelőirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli. 18. §
A pénzbeli támogatás fedezete 19. § Az áldozat részére az azonnali pénzügyi segélyt, illetve a kárenyhítést az „áldozatsegítés” elnevezésű, felülről nyitott célelőirányzat terhére kell kifizetni.
Egyéb eljárási szabályok 20. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat a tájékoztatásról és az érdekérvényesítés elősegítéséről nem hoz döntést. (2) Az eljárás irataiba a 16. § (4) és (5) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok is betekinthetnek. (3) Az áldozatsegítő szolgálat eljárásában a hatóság nem tart elektronikus úton írásban kapcsolatot az ügyféllel.
V. Fejezet A SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 21. §
Az igényérvényesítés határideje 22. § (1) (2) Azonnali pénzügyi segély iránti kérelmet a bűncselekmény elkövetését követő 3 munkanapon belül lehet előterjeszteni.
Elintézési határidő 23. § Az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről – ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatóak – az igazolás beérkezését követően öt munkanapon belül dönt. Ha az áldozat a személyesen benyújtott kérelméhez az igazolást csatolja, az áldozatsegítő szolgálat a kérelemről soron kívül dönt.
Az érdekérvényesítés elősegítése 24. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes körülményeinek mérlegelése után a bűncselekmény következtében jogaiban sérelmet szenvedett áldozatnak jogi tanácsot és segítséget ad a sérelem rendezéséhez.
62
(2) Ha a körülmények alapján bebizonyosodik, hogy a rászoruló áldozat sérelmének rendezéséhez a Jst. -ben meghatározott jogi segítségnyújtásra van szükség, az áldozatsegítő szolgálat továbbítja a kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgálatnak, amely a döntéséről és a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíti az áldozatsegítő szolgálatot. 25. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes körülményeinek mérlegelése után köteles az áldozatot tájékoztatni: a) az igénybe vehető egészségügyi, egészségbiztosítási ellátásokról, b) a beutalóval, illetve beutaló nélkül igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról, c) az ellátásokat nyújtó intézmények címéről, elérhetőségéről, d) a betegek jogairól és kötelezettségeiről, e) a betegjogi képviselő szerepéről, nevéről és elérhetőségéről, f) az egészségügyi közvetítői eljárás tartalmáról, g) az e) és f) pontokon kívüli egyéb jogérvényesítési lehetőségekről. (2) Az áldozat kérelmére az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt a) az egészségügyi szolgáltatás lehető leggyorsabb igénybevételéhez, b) az egészségbiztosítási ellátással kapcsolatos panaszjog érvényesítéséhez. (3) Annak érdekében, hogy az áldozat a lehető leggyorsabban tudja igénybe venni a számára legmegfelelőbb egészségügyi szolgáltatást, az áldozatsegítő szolgálat az illetékességi területén működő egészségügyi szolgáltatóval együttműködési megállapodást köthet. (4) Az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot – beleegyezése esetén – egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja. Az áldozatsegítő szolgálat elsődlegesen ahhoz az egészségügyi szolgáltatóhoz irányítja az áldozatot, amellyel együttműködési megállapodást kötött. 26. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes körülményeinek mérlegelése után köteles az áldozatot tájékoztatni: a) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások és a szociális szolgáltatások, b) a nyugdíj-biztosítási ellátások, c) a munkanélküli-ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások, d) a családtámogatási ellátások, e) a gyermekjóléti alapellátások, a gyermekvédelmi szakellátás és a gyermekvédelmi gondoskodás formáiról, a jogosultság feltételeiről, az igénylés módjáról, valamint az ellátásokat és szolgáltatásokat nyújtó intézmények címéről, elérhetőségéről. (2) Az áldozat kérelmére az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt a) az ellátások, szolgáltatások igénybevételéhez, b) az ellátásokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszjog érvényesítéséhez.
Azonnali pénzügyi segély 27. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat az áldozati státus elbírálását követően, kérelemre, méltányossági döntés alapján, az áldozat bűncselekmény következtében kialakult helyzetére figyelemmel, az eset összes körülményeit vizsgálva és mérlegelve azonnali pénzügyi segélyt adhat, vagy más hatóság által előlegként biztosított támogatást a bizonylat szerint megtéríthet. (2) Az áldozatsegítő szolgálatnak az azonnali pénzügyi segély iránti kérelemről szóló döntése ellen nincs helye fellebbezésnek. 28. §
VI. Fejezet A KÁRENYHÍTÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK 29. § (1) A kárenyhítési eljárás támogatási és döntési eljárásból áll. (2) A támogatási eljárásban a támogató hatóság segíti az áldozatot a nyomtatvány kitöltésében, útmutatást ad a kiegészítő adatok iránti megkeresés teljesítéséhez, szükség szerint beszerzi a kiegészítő adatokat, meghallgatja az áldozatot, továbbítja a kérelmet a döntő hatósághoz. (3) A döntési eljárásban a döntő hatóság a kárenyhítés iránti kérelmet érdemben elbírálja. (4) A kárenyhítés iránti kérelmet a döntő hatósághoz kell címezni. Az áldozat a kérelmét benyújthatja úgy is, hogy nem veszi igénybe a támogató hatóság segítségét.
63
Az igényérvényesítés határideje 30. § (1) A kárenyhítési kérelmet – a (2)-(4) bekezdésben, illetve a 45. § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel – a bűncselekmény elkövetését követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. (2) Ha a kérelem előterjesztése elháríthatatlan akadályba ütközik, a kérelmet az akadály megszűnését követő 3 hónapon belül lehet előterjeszteni. (3) Ha egy korábban államigazgatási eljárásban vizsgált cselekményről később derül ki, hogy az bűncselekmény, a kérelmet a büntetőeljárás megindítását követő 3 hónapon belül lehet előterjeszteni. (4) Ha a bűncselekmény elkövetését követően később derül ki, hogy az áldozat testi épségének, egészségének súlyos károsodása és a bűncselekmény között ok-okozati összefüggés áll fenn, illetve ha a bűncselekmény megváltoztatott minősítése alapján szándékos, személy elleni erőszakos a bűncselekmény, a kérelmet az okokozati összefüggés tudomásra jutásától, illetve a minősítés megváltoztatásától számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni. (5) A (2)-(4) bekezdések esetén a kérelem a bűncselekmény elkövetését követő 5 év elteltével nem nyújtható be. Ha az áldozat a (2)-(4) bekezdések alapján kéri a kárenyhítést, ennek okát megfelelően igazolnia kell.
Tájékoztatás 31. § A támogató hatóság a támogatás iránti kérelem esetén haladéktalanul tájékoztatja az áldozatot a kárenyhítéssel kapcsolatos információkról, a kérelemhez szükséges dokumentumokról és arról, hogy ezeket az áldozat hogyan tudja beszerezni.
A nyomtatvány és mellékletei 32. § (1) A kárenyhítés iránti kérelemben – a 10. §-ban foglaltakon túl – meg kell jelölni a) a rászorultság megállapításához szükséges adatokat [jövedelemre vonatkozó adatok, az áldozattal egy háztartásban élő személyek száma és a jövedelmükre vonatkozó adatok, vagy a 6. § (3) bekezdése szerinti adatok], b) az igényelt kárenyhítés formáját, c) egyösszegű kárenyhítés esetén az igényelt összeg nagyságát, járadék jellegű kárenyhítés esetén az igényelt járadék havi összegét és a folyósítás időtartamát, d) azt, hogy az áldozat rendelkezik-e olyan biztosítással, amelyből kárának részbeni vagy teljes megtérülése várható, e) azt, hogy a d) ponton túlmenően várható-e, hogy a kár vagy annak egy része más forrásból megtérül, f) azt, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben felmerült kár az elkövetőtől vagy más forrásból megtérült-e, ha igen, milyen mértékben, g) azt, hogy az áldozat ellen a 8. § h) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt eljárás van-e folyamatban. (2) A kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni: a) a jövedelmi helyzetére tekintet nélkül rászorulónak tekintendő kérelmező kivételével a jövedelemre vonatkozó igazolást, b) a testi épség, egészség súlyos károsodását igazoló szakértői véleményt vagy orvosi dokumentumokat, vagy a halotti anyakönyvi kivonatot. (3) Egyösszegű kárenyhítés iránti igény esetén a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túl csatolni kell a kár mértékét igazoló iratokat (pl. számla, nyugta vagy más bizonylat) is. (4) Járadék iránti igény esetén a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túl csatolni kell a keresőképtelenséget igazoló és annak várható időtartamát valószínűsítő szakértői véleményt vagy orvosi igazolást is. (5) A 6. § (1) bekezdésének b), illetve c) pontja alapján jogosult áldozat esetén csatolni kell az együttélést, rokoni kapcsolatot, tartási kötelezettséget igazoló dokumentumokat is.
Bejelentési kötelezettség 33. § (1) Az áldozat 8 napon belül köteles bejelenteni, ha a) a 8. § c)-e) és h) pontja szerinti kizáró okok valamelyikét bíróság vagy nyomozó hatóság jogerős határozata megállapítja, b) a bűncselekménnyel összefüggésben felmerült kár az elkövetőtől vagy más forrásból megtérült. (2) A bejelentési kötelezettség az áldozatot a kárenyhítési kérelmét érdemben elbíráló határozat jogerőre emelkedését követő 3 évig terheli. 34. §
64
A döntő hatóság intézkedése a kérelem beérkezését követően 35. § (1) A döntő hatóság a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül dönt arról, hogy a kérelem érdemi elbírálásához szükség van-e arra, hogy a támogató hatóság a kérelmezőt vagy más személyt meghallgasson. (2) A döntő hatóság az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó áldozatot is értesíti az eljárás megindításáról. 36. §
Érdemi döntés 37. § (1) A döntő hatóság az érdemi döntés meghozatala során megvizsgálja a) az áldozat kárának vagy jövedelemcsökkenésének mértékét, b) az áldozat rászorultságát és a kárenyhítésre való jogosultságát, c) a kárenyhítésre okot adó bűncselekmény és a bekövetkezett kár, jövedelemcsökkenés közötti ok-okozati összefüggést. (2) Egyösszegű kárenyhítés iránti kérelem elbírálása esetén, az (1) bekezdés szerinti eljárást követően a döntő hatóság megállapítja a kár mértékét, és ennek alapján meghatározza a kárenyhítés összegét, vagy a kérelmet elutasítja. (3) Járadék iránti kérelem elbírálása esetén, az (1) bekezdés szerinti eljárást követően a döntő hatóság megállapítja az egy főre eső jövedelemcsökkenés mértékét, és ennek alapján meghatározza a járadék összegét és a folyósítás időtartamát, vagy a kérelmet elutasítja.
A járadék felülvizsgálata 38. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat a járadékot engedélyező határozatban meghatározott időközönként ellenőrzi a járadékra való jogosultságot. Az ellenőrzés során az áldozat – a műtétet és a műtétnek minősülő vizsgálati eljárást kivéve – orvosi, szakértői vizsgálatra kötelezhető. (2)
A kárenyhítési összeg kifizetése, a járadék folyósítása 39. § A kárenyhítési összeg kifizetéséről, a járadék folyósításáról az áldozatsegítő szolgálat gondoskodik. A járadékot úgy kell folyósítani, hogy azt a jogosult minden hónap 10. napjáig megkapja.
Eljárás az Európai Unió más tagállamába irányuló, illetve onnan érkező kárenyhítési kérelmek esetén 40. § (1) Az e törvényben foglaltakat az Európai Unió más tagállamába irányuló, illetve onnan érkező kárenyhítési kérelmek esetén a (2) és (3) bekezdések szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A támogató hatóság az Európai Unió más tagállamába irányuló kérelem esetén az áldozat rendelkezésére bocsátja az adott tagállam által használt nyomtatványt, valamint segítséget nyújt a nyomtatvány kitöltésében. A támogató hatóság a kárenyhítés iránti kérelmet és az alátámasztó okmányokat a lehető legrövidebb időn belül továbbítja a bűncselekmény elkövetésének helye szerint illetékes tagállam döntő hatóságához. (3)
VII. Fejezet AZ ÁLDOZATI JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Az áldozati jogok érvényesülésének elősegítése 41. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat gondoskodik arról, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervek, intézmények, hatóságok az áldozatokat megillető jogokat megismerjék és megfelelően érvényesítsék. (2) Az áldozatsegítő szolgálat az áldozatok számára a legszükségesebb információkat tartalmazó tájékoztatót készít. A tájékoztatót eljuttatja az illetékességi területén működő azon szervekhez, intézményekhez, hatóságokhoz, amelyek kapcsolatba kerülnek az áldozatokkal.
Az áldozati jogok érvényesülésének figyelemmel kísérése 42. § (1) Az áldozati jogok érvényesülését az áldozatsegítő szolgálat rendszeresen figyelemmel kíséri, ennek keretében tájékoztatást kér az áldozatokkal kapcsolatba kerülő hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől. Tapasztalatairól az áldozatsegítő szolgálat évente elemző jelentést készít. (2)-(3)
65
Együttműködés és kapcsolattartás 43. § (1) Az áldozatsegítő szolgálat feladatai ellátása során együttműködik és kapcsolatot tart a rendőrség áldozatvédelmi hálózatával, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, a bírósággal, a bevándorlási és állampolgársági hivatallal, a konzuli szolgálattal, a helyi és kisebbségi önkormányzatokkal, az egészségügyi intézményekkel, az ifjúságvédelmi szervezetekkel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekkel, a családsegítő szolgálatokkal, az alap- és szakellátást nyújtó szociális szolgáltatókkal és intézményekkel, a közoktatási intézményekkel, a polgárőrséggel, a civil szervezetekkel és az egyházakkal. (2) Az áldozatsegítő szolgálat abban az esetben, ha munkája során kiskorú veszélyeztetettségéről szerez tudomást, haladéktalanul jelzi azt a kiskorú tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. Ha a feltárt körülmény a kiskorú életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, a jelzéssel egyidejűleg gyámhatósági eljárást kezdeményez. (3) Az áldozatsegítő hatóság a 9/A. § szerinti tájékoztatás megtörténtét követően – a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul kezdeményezi az idegenrendészeti hatóságnál a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással történő ellátását.
VIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 44. § Ez a törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések 45. § (1) Az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X. 31. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. Rendelet) alapján 2006. január 1-jén folyamatban levő kárenyhítés iránti kérelmek elbírálására e törvényt kell alkalmazni. A 2006. január 1-jén folyamatban maradt kárenyhítés iránti kérelmek eredeti iratait a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány a központi áldozatsegítő szolgálatnak küldi meg. (2) E törvényt kell alkalmazni a hatálybalépését megelőzően elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben, ha a kárenyhítés iránti kérelem benyújtását a Korm. Rendelet – mint korábbi jogszabály – lehetővé tette.
Felhatalmazás 46. § (1) Felhatalmazást kap az áldozatsegítésért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg a) az e törvény szerinti támogatások engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó részletes szabályokat, a rászorultság igazolásának módját, a pénzbeli támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes szabályait, b) az áldozatsegítő szolgálatnál foglalkoztatottak képesítési feltételeire vonatkozó szabályokat, c) az irányítása alá tartozó szervek áldozatsegítő feladatait, azok civil szervezetekkel való együttműködésének formáit. (2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg az irányítása alá tartozó szervek áldozatsegítő feladatait, azok civil szervezetekkel való együttműködésének formáit. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az áldozatsegítő szolgálatot vagy szolgálatokat, ezen belül a támogató hatóságot vagy hatóságokat és a döntő hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki.
Az Európai Unió jogának való megfelelés 47. § (1) E törvény a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/80/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) E törvény 9. § (1) bekezdése a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-i 2001/220/ IB tanácsi kerethatározat 4. cikkének való megfelelést szolgálja. (3) E törvény 9/A. §-a és 43. § (3) bekezdése a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelv 5. és 6. cikkének való megfelelést szolgálja. 48. § 49-54. §
66
9. „Az áldozatok jövője Európában” áldozatvédő konferencia Siófokon 2007-ben
67
„Az áldozatok jövője Európában” Az Európai Áldozatvédő Fórum Konferenciája és éves Közgyűlése Magyarország Siófok 2007. május 23–27. Programtervezet 2007. május 23. (szerda) 07. 00–8. 30 Reggeli Európa Szálló „ Margaréta” étterem 09. 00–14. 00 Végrehajtó Bizottság ülése Hungária Szálló „Borostyán” terem / „C” terem (elnökség munkaszobája az 1. emelet 110-11l-es szobák) 12. 00–tól A delegációk érkezése, fogadása és regisztráció Európa Szálló hallja. 18. 20 Sajtótájékoztató Hungária Szálló, „Türkiz” terem / „B” terem 19. 00 Hivatalos megnyitó programja Európa Szálló „Margaréta” étterem • Kővári András úr, a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület elnöke köszönti a konferencia résztvevőit és a meghívott vendégeket; • Balog Zoltán úr, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság elnöke megnyitja a konferenciát; • Jaap Smit úr, az Európai Áldozatvédő Fórum elnöke köszönti a résztvevőket és egyben rövid tájékoztatást ad a nemzetközi konferencia programjáról; • Szigeti Eszter előadóművész zenés műsora, zongorán kíséri Varga Zoltán. 19. 45 órakor állófogadás. Pohárköszöntőt mond Dr. Balázs Árpád Siófok polgármestere. 2007. május 24. (csütörtök) 07. 00–08. 30 Reggeli Európa Szálló „Margaréta” étterem Délelőtti programok a Hungária Szálló „Napraforgó” terem /„A” teremben 9. 00 Üdvözlő beszéd, a konferencia megnyitása Jaap Smit EÁF elnöke A konferencia szervezőjének beszámolója prof. Fehér Lenke Fehér Gyűrű A konferencia témáinak és menetrendjének ismertetése Fiona Richmond Victim Support UK Plenáris ülés Jaap Smit EÁF elnöke 09. 30 Nemzetközi fejlesztések az áldozatvédelem területén Jan van Dijk Intervict 10. 00 Biztonság, védelem és viktimizáció Európában EU képviselő 10. 30 Kávészünet Hungária Szálló „Drink Bar”
68
10. 50
Az Európa Tanács 2006/8. sz. ajánlása a tagállamok részére a bűntények áldozatai támogatásának tárgyában Helen Reeves áldozatokkal kapcsolatos ügyek nemzetközi szakértője 11. 20 Külföldön áldozattá váltak támogatása Stephen Jakobi OBE UK 11. 50 A délelőtti ülés lezárása Jaap Smit 12. 00 Ebéd Európa Szálló „Margaréta” étterem 13. 30 Munkacsoportok Egy-egy munkacsoport kiválasztása a következő témakörökből: 1. A szexuális erőszak áldozatainak támogatása: A Daphne II projekt tapasztalatai alapján; 2. Feladatok a külföldi áldozatok segítésében; 3. Szervezeteik pénzforrásai: Eszmecsere a pénzügyi források megszerzésének bevált gyakorlatairól; 4. A méltányosság megerősítése a gyakorlatban – az áldozatok jogainak védelme. A munkacsoportok helyszinei: – Hungária Szálló „Napraforgó” étterem („A” terem) – Hungária Szálló „Türkiz” terem („B” terem) – Hungária Szálló (1. emelet) „Borostyán” terem („C” terem) – Lidó Szálló „Tulipán” étterem („D” terem) (a munkacsoportokhoz a technikai igényeit külön melléklet tartalma: 14. 45 Újabb lehetőség egy-egy másik munkacsoport kiválasztására, szintén az alábbiakból: 1. A szexuális erőszak áldozatainak támogatása: A Daphne II projekt tapasztalatai alapján; 2. Feladatok a külföldi áldozatok segítésében; 3. Szervezetük pénzforrásai: Eszmecsere a pénzügyi források megszerzésének bevált gyakorlatairól; 4. A méltányosság megerősítése a gyakorlatban – az áldozatok jogainak védelme. 15. 45 Szünet Hungária Szálló „Drink Bar” 16. 10 A munkacsoportok főbb megállapításai 2-3 munkacsoportonként („A” terem) Marianna Gammer elnök Plenáris ülés („A” terem) 16. 30 Az önkéntesek menedzselése, előadások, vita Petra Kjallman VS. Finnország 18. 00 A formális ülés bezárása Jaap Smit 19. 00 Vacsora Európa Szálló „ Margaréta” étterem 20. 00 Európa Szálló halljában élő bárzene”, magyar és világslágerekkel, táncolási lehetőséggel. Ez a fakultatív lehetőség, az előzetes hivatalos programban nem szerepelt, a fogyasztás saját költségre történik!
69
2007. május 25. (péntek) 07. 00–08. 30 Reggeli Európa Szálló „Margaréta” étterem A programok a Hungária Szálló „Napraforgó” teremben / az „A” teremben 09. 00 A napi menetrend ismertetése, a témák ismertetése Plenáris ülés 09. 10 Egy európai szervezet kiépítése Jacques de Milliano 09. 50 A Fórum jövője: előadás a szakcsoport által kifejlesztett üzleti tervről Jaap Smit 10. 30 Kávészünet Hungária Szálló „Drink Bar” 11. 00 Munkacsoportok Egy-egy munkacsoport kiválasztása a következő témakörökből: 1. Az EÁF jövője („A” terem) 2. Hogyan futtassanak egy sikeres PR kampányt hazájukban VS Skócia VS Hollandia 12. 00 Vita a Fórum jövőjéről („A” terem) 12. 30 Ebéd Európa Szálló „ Margaréta” étterem 14. 00 Munkacsoportok Egy-egy munkacsoport kiválasztása a következő témakörökből: 1. Foglalkozás az áldozattá, valamint bűntények tanúivá vált gyermekekkel – a Musas II projekt eredményei 2. Az áldozatok feljogosítása 3. Az önkéntesek közötti különbség – Az ARRVOC projekt eredményei 4. A terrorista támadások áldozatainak segítése – Az EU által alapított kutatás eredményei A munkacsoportok helyszínei: – Hungária Szálló „Napraforgó” étterem („A” terem) – Hungária Szálló „ Türkiz” terem („B” terem) – Hungária Szálló (1. emelet) „Borostyán” terem („C” terem) – Lidó Szálló „Tulipán” étterem („D” terem) 15. 10 Újabb lehetőség egy-egy másik munkacsoport kiválasztására szintén az alábbiakról: 1. Foglakozás az áldozattá, valamint bűntények tanúivá vált gyermekekkel – a Musas II projekt eredményei 2. Az áldozatok feljogosítás 3. Az önkéntesek közötti különbség – az ARRVOC projekt eredményei 4. A terrorista támadások áldozatainak segítése – az EU által alapított kutatás eredményei 16. 10 Szünet Hungária Szálló „Drink Bar” 16. 30 A munkacsoportok főbb megállapításainak ismertetése („A” terem) 17. 00–18. 00 Kötetlen beszélgetés a gyakorlati témákról („A” terem)
70
19. 00
Vacsora Európa Szálló „ Margaréta” étterem
2007. május 26. (szombat) 07. 00–08. 30 Reggeli Európa Szálló „ Margaréta” étterem 09. 00 Az EÁF éves Közgyűlése A Hungária Szálló „Napraforgó” étterem / „A” terem 10. 30 Kávészünet Hungária Szálló „Drink Bar” 11. 00 A Közgyűlés folytatása 13. 00 Ebéd Európa Szálló „Margaréta” étterem 15. 00 Szabad program 20. 00 Záró vacsora a „Bambusz Bár”-ban Közben 21. 00 óra körül Borkóstoló. A „Veszprémi Családi Pincészet” minőségi balatoni borokat mutat be. 2007. május 27. (vasárnap) 07. 00–08. 30 Reggeli Európa Szálló „Margaréta” étterem 09. 00 Az újonnan megválasztott végrehajtó bizottság ülése Hungária Szálló „Borostyán” terem („C” terem) 09. 00-tól A delegációk távozása
71
72
III.
Segített a FEHÉR GYŰRŰ 1. Munkában az áldozatokért 2. A külföldi állampolgárok segítése 3. Nagykövetek köszönő levelei
73
1. Munkában az áldozatokért
A magyar áldozatvédő szervezet budapesti és vidéki irodáit 1991. január 1-től 2008. december 31-ig 34 888 magyar áldozat kereste fel, többségük a díjtalan jogsegélyszolgálatot vette igénybe. Az értékelt időszakban az egyesület 3216 személynek adott 125 270 169 Ft értékben segélyt illetve különböző anyagi támogatást, aki a sérelmére elkövetett bűncselekményt követően került nehéz anyagi helyzetbe. A FEHÉR GYŰRŰ Egyesület a pénzügyi illetve anyagi segélyek nagy részét életellenes bűncselekmények, súlyos testi sértések áldozatainak és hozzátartozóinak adta, valamint rablások, lopások és lakásbetörések olyan áldozatainak, akiknek a sérelmükre elkövetett bűncselekmény súlyos megélhetési gondot okozott. Az egyesület munkatársai gyakran segítettek a családon belüli erőszak, az emberkereskedelem és a prostitúcióra kényszerített áldozatoknak is. A pénzbeli segítségnyújtáson kívül az egyesület különböző alkalmi lehetőségek felhasználásával is segített esetenként a sértetteknek, például 1992-ben betöréses ügyekben több sértett kért segítséget. Mivel ebben az időben pénzt csak kivételes esetekben tudtunk adni, ezért az ELZETT gyár által egyesületünknek ingyenesen biztosított 100 db ajtózárat bocsátottunk a sértetteknek térítésmentesen felhasználásra. A FEHÉR GYŰRŰ Egyesület gyakorlatban végzett áldozatvédő munkáját és ügyfélszolgálati tevékenységét jól szemléltetik a következő esetleírások. *** • F. Attila 1992. november 22-én lakóhelyén a diszkóban baráti társaságban szórakozott. Konfliktusa támadt ugyanezen a helyen tartózkodó másik társasággal. Úgy tűnt, hogy a nézeteltérés megáll a felek között a szavak szintjén. Másnap az önérzetében előző este megsértett fiatalember F. Attilát az utcára hivatta az ügy tisztázása végett. Az utcára kilépő Attilát az őt kihívó fiatalember és az addig elrejtőzött barátai megtámadták, leütötték, öszszeverték. A sértet a bántalmazás során súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. Életét csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. F. Attila súlyos sérülése miatt hosszú ideig munkaképtelen volt. A nyomozás során a rendőrség csak egyetlen személyt gyanúsított, bár csoportosan elkövetett bűncselekmény történt. Az illetékes bírósághoz benyújtott vádirat is csak egy személyt vádolt a bűncselekmény elkövetésével. F. Attila 1994 októberében fordult a FEHÉR GYŰRŰ Egyesülethez, ahol segélyt kapott és a munkatársak biztosították részére a díjtalan jogsegélyszolgálatot. Az áldozat sérelmezte, hogy mind a nyomozás, mind a vádemelés hiányos és a tényeket figyelmen kívül hagyta. Elpanaszolta azt is, hogy az elkövetők és azok barátai többször megfenyegették. A FEHÉR GYŰRŰ a megélhetési gondján enyhítő gyors segélyen kívül vállalta a sértett jogi képviseletét a további bűntető eljárásban. Az elsőfokú bíróság helyt adva az egyesület jogi kifogásainak és érveinek, pótnyomozásra visszaadta a bűnügyet a rendőrségnek. Az ügyészség végül négy személy ellen emelt vádat, társ-tettesként elkövetett, életveszélyt okozó, súlyos testi sértés bűntette miatt. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet helyben hagyta, és a vádlottakat szabadságvesztés büntetésre ítélte, valamint kártérítés címén a sértettnek 1 236 176 Ft megfizetésére kötelezte.
74
*** • A közvéleményt 1994-95-ben négy eltűnt kislány ügye rázta meg. A bűnügyekben a Pest-megyei Rendőr-főkapitányság nyomozott, amely végül sikerrel járt. A büntetőeljárás alá volt B. Lajos 1995. január végén tett vallomást, és előkerültek az áldozatok földi maradványai is. Az ARD1 német TV-társaság munkatársai riportot készítettek a kirívóan súlyos bűnügyekről. Német alapossággal dolgozták fel a bűnügyeket, amelynek során azt tapasztalták, hogy a magyar sajtó a rendőrség tevőleges közreműködésével szinte sztárt csinált a tettesből. A német tévések hívták fel az áldozatok szüleinek figyelmét a FEHÉR GYŰRŰ Egyesületre, hogy ott kérjenek a hozzátartozók jogi és erkölcsi segítséget áldozattá vált gyermekeik személyiségi és kegyeleti jogai megvédése érdekében. A szülők felkeresték az egyesületet és írásbeli meghatalmazással felkérték az áldozatvédő szervezet munkatársát a hatóságok előtti jogi képviseletre. Erre indította őket az is, hogy csaknem az ügy vizsgálatával egy időben a könyvpiacra került egy újságíró „Gyilkosságok belső parancsra” című könyve. Ez dokumentumok és vallomások alapján részletesen a nyilvánosság elé tárta a bűnügyeket. A FEHÉR GYŰRŰ elnöksége a Magyar Távirati Irodához eljuttatta azt a nyílt levelet, amelyben etikátlannak minősítette a sajtó közreműködését a bűnügyekben és elmarasztalták a rendőrséget, mert nem engedtek betekinteni a hozzátartozóknak a vizsgálati anyagokba. Ezzel szemben a könyv szerzőjének részleteket adtak át a gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyvéből. A bűncselekmények áldozatai és hozzátartozói kiszolgáltatott helyzetben voltak. A Legfőbb Ügyészség felfüggesztette a könyv terjesztését és kezdeményezte a Fővárosi Bíróságnál a könyv betiltását, amelynek helyt adott. A bíróság végzésében a könyvkiadónak Budapesten 24, vidéken pedig 48 órát adott a könyv forgalomból történő bevonására. *** • H. Fruzsina 9 éves kislány 1998-ban budapesti lakóházuk földszintjén a liftre várt, amikor egy ott lakó férfi erőszakoskodott vele. A kislány segítségért kiabált, de a férfi késsel több helyen megszúrta azzal a szándékkal, hogy megtörje az ellenállását, és amikor ez nem sikerült, a késsel elvágta a kislány nyakát. A gyermek segélykiáltásait hallva az egyik szomszéd betörte a lakás ajtaját, ezzel megzavarta a támadót. A gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően a kislány életben maradt. Az Egyesület folyamatosan figyelemmel kísérte az áldozat sorsát, a pszichikai és más irányú segítség mellett többször adott segélyt a családnak. Az Egyesület kérésére a nyomozók nem a rendőrség épületében, hanem – a kislány által már megszokott környezetben – a FEHÉR GYŰRŰ budapesti irodájában hallgatták meg a gyermeket, ahol jelen volt az édesanyán kívül az Egyesület jogásza és egy pszichológus is. Az életmentő műtét következtében csúnya hegek maradtak a kislány nyakán, ezért egy év múlva plasztikai műtét vált szükségessé, amelyet társadalombiztosítási támogatással is csak minimum 120 000 Ft-ért vállaltak volna el a kórházak. Az Egyesületnek sikerült elintéznie, hogy a plasztikai műtétet végül díjmentesen elvégezzék. A műtét sikeres volt, a támadás nyomai ma már alig láthatóak. *** • Budapesten 1998 januárjában három különböző üzletben rablógyilkosság történt, melyek következtében négy bolti eladó vesztette életét. A sorozatgyilkos négy áldozatának hozzátartozói a FEHÉR GYŰRŰ Egyesülettől – közvetlenül a bűncselekmény elkövetése után – 35-35 ezer forint segélyt kaptak. Az Egyesület munkatársai továbbá ellátták a büntetőügyben a sértetti jogi képviseletet is. Az egyik áldozat előzőleg Kárpátaljáról jött Budapestre dolgozni és magával hozta a kiskorú fiát is. Az Egyesület segítségével sikerült elintézni,
75
hogy a fiú továbbra is Budapesten tanulhasson, sőt sikerült megoldani kollégiumi elhelyezését is. Az Egyesület munkatársai folyamatosan figyelemmel kísérték a gyermek tanulmányainak alakulását, részére több esetben adtak segélyt és amikor betöltötte 18. életévét, magyar útlevelének kiváltásához is segítséget nyújtottak. *** • Budapest belvárosában 1998 nyarán, az Aranykéz utcában egy személygépkocsiba rejtett bomba robbant. Az alvilági leszámolás miatt végrehajtott robbantás következtében nem csak a célszemély, hanem három vétlen áldozat is életét vesztette és többen súlyosan megsérültek. Az Egyesület a vétlen áldozatok hozzátartozóit levélben kereste meg, és felajánlotta részükre az anyagi és a jogi segítségnyújtást. Többen jelentősebb összegű pénzügyi támogatást kaptak, és díjtalan jogsegély szolgáltatásban is részesültek. *** • Ismeretlen tettesek 2002. május 9-én délben bementek Móron az ERSTE Bank épületébe, és géppisztollyal tüzet nyitottak az ott tartózkodókra. A terror jellegű rablótámadás következtében nyolc ember vesztette életét. A FEHÉR GYŰRŰ elnöksége 2002 májusában – magánszemélyek kezdeményezésére – támogatói folyószámlát nyitott az ERSTE BANK Hungary Rt. -nél, amelyen keresztül lehetővé vált a móri bankrablás elhunyt áldozatai hozzátartozóinak pénzügyi segítése. A támogatói számlára befolyt több mint 60 millió forint adományt rászorultság szerint – az áldozatok azon hozzátartozói között, akik egyben jog szerinti örökösök is – egy „ad hoc” bizottság osztotta szét, amelynek tagjai voltak a számla megnyitását kezdeményező személyeken kívül az érintett települések önkormányzatainak képviselői is. Az adományok gyűjtésén és a rászorultság alapján történő elosztásán túlmenően az Egyesület a móri bankrablás áldozatai hozzátartozóinak különböző segítséget nyújtott, többek között képviselte a hozzátartozókat a hagyatéki eljárások, a büntetőeljárás és egyéb ügyintézések során (például: az özvegyi nyugdíj intézése, árvaellátás biztosítása és különböző gyámhatósági ügyekben). Folyamatosan biztosítunk különböző jogi támogatást, különös tekintettel arra a két családra, ahol két kiskorú gyermek felneveléséről kell gondoskodnia a hozzátartozóknak. Két sértetti hozzátartozó ügyében az Egyesület 2009-ben is intézkedett: az egyik esetben az egyik meggyilkolt banki alkalmazott nagymamájának idősotthoni ellátásához, a másik esetben pedig a meggyilkolt apa gyermekeinek – az apa munkahelye által fizetett – biztosítási összeg Egyesületünk által történő kifizetésében. *** • A Belügyminisztérium az Országos Bűnmegelőzési Tanács, a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány és a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület a 2002. évre a Kecskeméttől Délnyugat irányban elterülő tanyavilágban modell értékű bűnmegelőzési és áldozatvédelmi programot szervezett. A külterületek közbiztonságában az utóbbi évekhez képest jelentős mértékű negatív változás következett be, mert a tanyavilágban nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma. Ezek jelentős része vagyon elleni, de emelkedett az erőszakos és a garázda jellegű, valamint a személy elleni bűncselekmények száma is. A külterületeken élő lakósságban jelentős félelmet keltettek a tanyán egyedül élő idős személyek sérelmére esetenként drasztikus módon elkövetett emberölések is. Ilyen bűneset volt például B. Dezső és családja sérelmére elkövetett rablótámadás is. A családfőt egy nyári éjszakán a tanyáján két román állampolgár lapáttal összeverte, majd három késszúrással megölte. Ezt követően az álmából felébredt asszonyt és a hatéves kisfiút is olyan súlyosan bántalmazták, hogy a gyermek több napig eszméletlen állapotban feküdt a kiskunhalasi kórház intenzív osztályán. Három nappal a
76
bűncselekményt követően a sérült és pénz nélkül maradt asszonynak az Egyesület elnöke a helyszínen adott át nagyobb összegű segélyt. A tanyavilág biztonságának javítására készített bűnmegelőzési és áldozatvédelmi program célja a lakosság biztonságérzetének a javítása a rendőri jelenlét célirányos növelésével, a lakosság erőforrásainak kihasználásával, melyhez elengedhetetlen az önkormányzatok hatékony közreműködése. A tanyavilágban áldozattá vált személyek segítésével kapcsolatos áldozatvédelmi feladatokat a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület a rendőrség áldozatvédelmi referenseinek közreműködésével hajtja végre. Az Egyesület továbbá vállalja, hogy a súlyos személyelleni bűncselekmények sértetteit illetve hozzátartozóit segélyben részesíti. Ugyancsak vállalja, hogy a külföldi állampolgárságú tanyatulajdonosok áldozattá válása esetén jogi, anyagi és pszichikai segítséget ad, valamint a további segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot a külföldi társszervezettel. *** • P. Ferenc budapesti lakost 2003 januárjában Budapesten az Árpád hídon két férfi agyonverte. A nyomozás kiderítette, hogy a támadókat az áldozat felesége bérelte fel férje megölésére. A házaspár válófélben volt és a feleség nem akart osztozni a közös vagyonon. A tetteseket és a felbujtót a rendőrség őrizetbe vette. A bűncselekmény elkövetése után pár nappal az áldozat édesapja, aki 100%-os rokkant, telefonon kereste meg az Egyesületet azzal a kéréssel, hogy nyújtsanak segítséget fia eltemetéséhez. Az alacsony nyugdíjjal rendelkező rokkant és beteg szülőknek nem csak a temetés költségeinek kifizetése jelentett nehézséget, hanem az ezzel járó ügyintézés is. A FEHÉR GYŰRŰ segített a temetés megszervezésében és annak költségeit fedezte. Ezen kívül segítséget nyújtottak az árván maradt két kiskorú gyermekkel kapcsolatos gyámhatósági eljáráshoz is. *** A sajtóból lehetett megismerni, hogy a rendőrség egyik szolgálati gépkocsija 2004. október 20-án a Budapest, IX. kerületben egy gyalogos-átkelőhelynél elütötte F. J. 18 éves fiatalembert, aki a kórházba szállítást követően meghalt. A Budapest, IX. kerület rendőrkapitányság vezetője írásban tájékoztatta a FEHÉR GYŰRŰ Egyesületet a sajnálatos tragédiáról, és kérte, hogy a lehetőségekhez mérten nyújtson anyagi támogatást az elhunyt családjának, mivel azok nagyon szerény anyagi körülmények között élnek, és a közlekedési baleset miatt rendkívüli kiadásokra kényszerültek. Az Egyesület elnöke 2004. november 8-án személyesen kereste fel a családot és a részvét nyilvánítása mellett felajánlotta az Egyesület többirányú segítségét. A tragédia miatti anyagi kiadásaik enyhítésére – a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány támogatásával – 100 000 Ft segélyt adott át részükre. *** Az Egyesület több esetben foglalkozott családon belüli erőszak sértettjének az ügyével is. Ezekben, főleg a jogsegélyszolgálat munkatársai dolgoztak, különösen a különböző beadványok elkészítésében voltak az áldozatok segítségére. Alkalmanként pénzügyi támogatást is adtunk. A problémák bonyolultsága miatt egy-egy sértett esetében többször is elláttuk a jogi képviseletet. L. A. budapesti asszony 2004-ben négy gyermekével menekült a lakásából anyaotthonba, mert élettársa rendszeresen bántalmazta őt és a gyermekeket is. A nő az Egyesület javaslatára feljelentést tett a rendőrségen a férfi ellen. Az anya részére pénzügyi támogatást adtunk, mivel négyórás munkát kapott és a gyerekek után járó nevelési segéllyel együtt a havi összjövedelmük 50 000 Ft volt.
77
*** • P. Henrietta 18 éves lány 2006. július 19-én éjszaka Makó határában brutális emberölés áldozata lett, testfelületének nagy része megégett, a mentők először Szegedre, majd a fővárosi Szt. István Kórházba szállították. Több műtét és az áldozatos orvosi gyógykezelés ellenére 2006. augusztus 10-én a hajnali órákban belehalt sérüléseibe. Édesapja 2006. augusztus 3-án megbízást adott a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesületnek, hogy a büntetőügyben a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályánál, valamint a bíróság, ügyészség és más hatóság előtt nevében és helyette eljárjon. A sértetti jogi képviseletet az Egyesület ügyvédje látta el, aki a büntetőeljárások folyamatát végigkísérte úgy a nyomozás, mint az ügyészségi és bírósági eljárások során. Az ügyben tartott valamennyi bírósági tárgyaláson részt vett. Tekintettel arra, hogy a bűnügyben a különböző sajtóorgánumok rendszeresen foglalkoztak a sértett és családja személyével, akik ezt egy idő után jogosan zaklatásnak vették, a szülők kérték az Egyesület segítségét abban, hogy a lány állapotával kapcsolatban csak a FEHÉR GYŰRŰ adhasson tájékoztatást. Az Egyesület 2006. augusztus 10-én írásban kérte a Magyar Távirati Iroda Belpolitikai Főszerkesztőségét, hogy a szülők kérésére kiadott sajtóközleményt juttassák el a különböző lapok szerkesztőségeihez. A felsoroltakon kívül a családnak több esetben pénzügyi segítséget nyújtottunk.
2. A külföldi állampolgárok segítése A nyugat-európai országokban működő áldozatvédő szervezetek által létrehozott Európai Áldozatvédő Fórum 1992-ben a tagjai közé felvette a magyar FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesületet. A nemzetközi szervezethez való tartozás kötelezettséggel is jár. Így többek között – viszonossági elv alapján – nem csak a nyugat-európai országokban bűncselekmények áldozatává vált magyar állampolgárok kapnak segítséget az ottani áldozatvédelmi szervezetektől, hanem a FEHÉR GYŰRŰ Egyesület is segíti a hazánkban bűncselekményt elszenvedett külföldi állampolgárokat. Az Európai Áldozatvédő Fórum az alábbi fő elvárásokat támasztja a tagszervezeteivel szemben: • a nemzeti tagszervezetnek országos illetőséggel kell működnie, • valamennyi bűncselekmény-kategória áldozatát kell segítenie, • a bűncselekmények rászoruló áldozatainak pszichikai, jogi és anyagi formában is segítséget kell nyújtania, • egy országból csak egy szervezet lehet tagja a Fórumnak, • a tagszervezetek által a bűncselekmények áldozatainak nyújtott szolgáltatások minőségének színvonalát a Fórum rendszeresen monitorozza. Az áldozatvédelemmel foglalkozó különböző nemzetközi ajánlások figyelembevételével a FEHÉR GYŰRŰ 2000. évi közgyűlése határozatban foglalkozott a hazánkban áldozattá vált külföldiek segítésével. Az Egyesület elnöksége a BM Áldozatvédelmi Irodával közösen kezdeményezte 2001. évtől kezdődően két évre szóló bűnmegelőzési és áldozatvédelmi program kidolgozását az áldozattá vált külföldi állampolgárokkal kapcsolatban. Magyarország érdeke, hogy a turisták bűnügyi veszélyeztetettsége ne rontsa az Európai Unió tagországaiban a rólunk alkotott képet. A turista, mint áldozat egy speciális kategória, ami számtalan új feladatot jelent az áldozatvédelem számára. A bűncselekmény áldozata sok esetben akkor is kilátástalan helyzetbe kerül, ha
78
a megszokott környezetében kell úrrá lennie a bűncselekmény okozta traumán. Jogos az elvárás, hogy áldozattá vált turistákkal – a különböző nemzetközi ajánlások szellemében – a rendőrségen megkülönböztetett figyelemmel foglalkozzanak, továbbá az áldozatvédő társadalmi szervezeteknek – így a FEHÉR GYŰRŰ-nek is – nagyobb gondot kell fordítani a bajba jutott külföldi állampolgárok megsegítésére. A Belügyminisztérium a Hans Seidel Alapítvány és a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület által 2001. február 22-én – a bűncselekmények áldozatainak napja alkalmából – rendezett áldozatvédelmi szakmai konferencia fontos része volt a két éves bűnmegelőzési és áldozatvédelmi program előkészítésének. A konferencia célja volt, hogy a résztvevők tájékoztatást kapjanak arról, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban és Hollandiában – mint uniós – tagállamban – a civil és a rendőrségi áldozatvédelemnek milyen tapasztalatai vannak a külföldi állampolgárok sérelmére elkövetett jogsértések megelőzése, valamint az áldozattá vált turisták segítése terén. Továbbá megismerkedhettek a hazánkban kialakult helyzettel. A Nyugat-Európában működő áldozatvédő szervezetek viszonossági elv alapján segítik a másik ország állampolgárát, ha náluk áldozattá válik. Tudomásunk szerint ezekben az országokban több áldozattá vált magyar állampolgár kapott segítséget. Például 2001. év nyarán S. Csaba Tolna megyei kamionvezetőtől Köln mellett egy parkolóban az úti okmányait és az összes pénzét ellopták, csak konzuli segítséggel tudott hazautazni. Felkereste az Egyesületünk budapesti irodáját és kérte segítségünket a kára megtérítéséhez. Átiratunkra a német Weisser Ring egy hét alatt megtérítette a kamionvezető teljes kárát, azaz 1343 márkát átutalt a számlánkra. Elkészült és jóváhagyásra került 2001. május 14-én a „Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok sérelmére elkövetett jogsértések megelőzésére, valamint az áldozattá vált turisták segítésére szolgáló program”. A program III/2/c. pontja szerint: „A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület, az Európai Áldozatvédő Fórum tagja vállalja, hogy a szükséges támogatás biztosítása mellett – a nyugat-európai áldozatvédő szervezetek és az Amsterdami Turistákat Segítő Szolgálat mintájára – a Budapest, V. Szt. István krt. 1. szám alatti irodában egész napos ügyfélszolgálatot működtet a hazánkban áldozattá vált külföldiek megsegítésére. A közhasznú szervezet megnövekedett feladatainak az ellátásához korszerűsíteni kell az iroda helyiségeit és biztosítani kell a szükséges személyi és anyagi feltételeket. Ehhez a Belügyminisztérium segítségén kívül szükséges az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány támogatása is. ” A Belügyminisztérium és a turizmusban érintett huszonegy szervezet két évre szóló bűnmegelőzési és áldozatvédelmi program részeként – az előző évi közgyűlésünk által meghatározott feladatként – a FEHÉR GYŰRŰ a 2002. évben az Európai Unió áldozatvédelmi elvárásainak megfelelően segítette a hazánkban áldozattá vált külföldieket. E feladatunk végzéséhez a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány 36 millió forintot biztosított. Újsághirdetések, majd széles körű válogatás során a budapesti, a siófoki, a balatonfüredi irodáink működéséhez hét olyan munkatársat vettünk fel, akik felsőfokon beszélnek több általánosan ismert nyelvet, így a német, az angol, az olasz, a francia és orosz nyelven beszélő sértettekkel megfelelő szinten tudnak foglalkozni. Az új áldozatvédelmi referensek nyelvtudása, felsőfokú végzettsége, és megfelelő élettapasztalata együttesen garantálják az ügyfélszolgálat uniós elvárások szerinti színvonalas és zökkenőmentes működését. A munkatársak részére 2002 márciusában kéthetes szakmai képzést tartottunk, melynek keretében megismerkedtek az áldozatvédelem nemzetközi és hazai helyzetével, a civil és a rendőrségi áldozatvédelem feladataival, az állami kárenyhítés lehetőségeivel, a sértettek jogaival és kötelezettségével, az EU áldozatvédelmi elvárásaival, valamint a gyakorlati munka menetével.
79
Az új áldozatvédelmi referensek díjazásánál figyelembe kellett venni a felsőfokú végzettség és a több idegen nyelv tudásán kívül az egész napos ügyfélszolgálatot és a folyamatos munkarendet, azaz az ünnep és pihenőnapokon történő foglalkoztatást is. Ez a Közalapítvány által jóváhagyott költségvetésben biztosított keret csak szűken fedezte a működési költségen belül a személyi jellegű kiadásokat. Hazánkban a 2002 és 2008 közötti időszakban áldozattá vált külföldi állampolgárok közül 1712 személy kapott pénzügyi támogatást közel 40 millió forint értékben. Az irodáinkat 3 368 sértett kereste fel. A FEHÉR GYŰRŰ Egyesület hetvenkilenc személynek fizetett szállodai elhelyezést 177 éjszakára 1 416 000 Ft ellenében. A külföldi állampolgárságú sértettek részére összesen 41 201 208 forintot fordítottunk. A Biztonságos Magyarországért Közalapítvány megszűnése és az ország egyre nehezebbé váló gazdasági helyzete miatt 2005 évtől folyamatosan csökkent az Egyesület anyagi támogatottsága. Bezárni kényszerültünk balatonfüredi irodánkat. A budapesti irodában dolgozó áldozatvédelmi referensek közül három főt kellett elbocsátani, ezért a hétvégi és ünnepi nyitva tartás megszűnt. A rendelkezésünkre álló egyre csökkenő pénzügyi lehetőségek ellenére budapesti és siófoki irodánkban folytattuk a külföldiek segítését. A költségvetés által 2009-ben biztosított szerény keret nem tette lehetővé, hogy a bezárt balatonfüredi irodát kinyissuk, éppen ezért új lehetőségeket kerestünk. A Balaton Fejlesztési Tanács 2009-ben kiírt olyan pályázatot, amely lehetővé tette az iroda működését, és az Annabella Hotel pedig az irodát és berendezést biztosította. Ezzel elértük, hogy két év után az északi parti irodánk ismét kinyitott a szezonban három hónapra. A Balaton két partján működő irodák működésére igen nagy szükség van, mivel olyan bűncselekmények történnek, amelyek azonnali intézkedéseket követelnek, amelyeknek megtételével nagyban elősegítjük, hogy az áldozattá vált személyek az elszenvedett traumából gyorsan kikerüljenek, és lehetőség szerint segítsük, hogy a továbbiakban az eltervezett programjaikat meg tudják valósítani. A Jász-Nagykun Szolnok és a Hajdú-Bihar megyei önkormányzatoknak köszönhetően új irodát nyitottunk Abádszalókon, tekintettel a Tisza-tó egyre növekvő turistaforgalmára a főszezonban. Ez a térség távol esik a megyék székhelyeitől, ahol az Állami Áldozatsegítő Szolgálat irodái működnek.
80
3. Nagykövetek köszönő levelei
81
82
IV.
Az egyesület helyzete 2009-ben 1. A kezdeményező, Kővári András emlékezetére 2. Végső búcsú az áldozatvédelem hazai atyjától 3. A FEHÉR GYŰRŰ módosított alapszabálya 4. Áldozatvédelem Magyarországon (újságcikkek) 5. Az IRM rendészeti szakállamtitkár levele 6. Az Európai Áldozatvédő Szervezet Elnöksége 7. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület Elnöksége, irodái és munkatársai 8. Az egyesület támogatói
83
1. A kezdeményező, Kővári András emlékezetére
Húsz évvel ezelőtt született meg a FEHÉR GYŰRŰ Egyesület és az azt kezdetben pénzügyileg támogató söröző. Mindehhez egy kezdeményező és egy vállalkozó, valamint a jó ötlet kivitelezése kellett. Természetesen szükség volt még mindkettőjük célratörő, kitartó és áldozatos munkájára. Kővári András ajánlotta fel néhány barátjának, különösen egy tapasztalt vendéglátós szakembernek a hosszú távú együttműködést egy létrehozható civil áldozatvédelmi Egyesület megszervezésére. A javaslatát úgy adta elő, hogy semmilyen garanciát nem tudott adni az elképzelés sikeres megvalósítására. A kezdeményezés témája első alkalommal 1989 tavaszán, egy baráti beszélgetésen került megvitatásra. A tervezett Egyesületnek elsősorban egy irodára és nem utolsósorban pénzügyi forrásra volt szüksége ahhoz, hogy megkezdhesse áldozatvédelmi munkáját a német minta alapján. András olyan meggyőző áldozatvédelmi programot vázolt fel, amelyet megvalósíthatónak ítéltünk. Több alkalommal és sokat beszélgettünk a magyarországi áldozatvédelmi munka megszervezéséről. Végül is megállapodtunk: az eredményes Egyesületi munkához találni kell egy megfelelő irodahelyiséget, ahol fogadni lehet a bűncselekmények áldozatait, és intézni lehet az ügyeiket. Mindehhez pénzre volt szükség, amelyet vendéglátásból biztosított jövedelemből kívántunk fedezni. A háttér-finanszírozást addig kívántuk így biztosítani, amíg az Egyesület országos hálózattá nem erősödik, és nem teremtjük meg a hatékony működés pénzügyi feltételeit más forrásokból is. Az Egyesület 1990. év elején még csak néhány ezer forinttal rendelkezett a tagdíjakból és néhány kisösszegű egyéb támogatásból. Az Egyesület ekkortájt teljesen bizonytalan pénzügyi helyzetben volt, de végül is megszületett a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület és az önálló gazdasági vállalkozás. Kővári András rendkívül céltudatosan és szorgalmasan kereste a megoldást. Több helyiséget is megtekintettünk, míg végül Budapesten, a Margit-híd pesti hídfőjének közelében lévő Balassi Bálint utca 27. szám alatt sikerült bérbe venni a kerületi önkormányzattól egy megfelelő helyiséget. Ettől fogva felgyorsultak az események. Az Egyesület elnöksége már megkezdte az áldozatvédelemmel kapcsolatos tájékoztató és szervező munkát, ugyanakkor elkezdődött a bérlemény két működési profiljának megfelelő környezet tervezése és kivitelezése. Az építkezés költsége ijesztő volt, több millió forint. Létrehoztunk egy gazdasági vállalkozást, amelynek a FEHÉR GYŰRŰ Club Söröző Bt. nevet adtuk. Ez már hiteleket is felvehetett a pénzügyi kiadások fedezésére. Óriási eredménynek éreztük, hogy sok-sok töprengéssel és munkával az Egyesület működésének megfelelő helyiséget tudtunk biztosítani és megkezdődött az áldozatokkal való személyes foglalkozás, ugyanakkor beindult a sörözőben a vendégforgalom is. Az Egyesület és a Bt. külön-külön, de szorosan együttműködve, egymást támogatva működött. A megállapodás értelmében az irodában reggel 8-tól délután 3 óráig kizárólag az Egyesület ingyenes ügyfélszolgálata működött, ez idő alatt a sörözőnek kialakított rész váróhelyiségként funkcionált. A délutáni, esti órákban pedig a klub sörözőként üzemelt. Az ebből befolyt bevétel egy részét a tulajdonos az Egyesület támogatására fordította. Szerencsésen alakult az is, hogy a sörözőt látogató személyek köréből többet sikerült megnyerni az Egyesület támogatójának. A söröző vezetője és az üzlet alkalmazottai is segítették az Egyesület népszerűsítését, a szervezet tagjainak és támogatóinak toborzását. Abban az időben a söröző korlátozott nyitva tartás mellett üzemelt, délután 3-tól este 11 óráig, szakmailag megszabott keretek között. Sem bárt, sem játékgépeket nem lehetett működtetni,
84
mert ezek nem feleltek meg az Egyesülettel szembeni erkölcsi elvárásoknak. Az üzlet cégtáblája a mai napig feltünteti a FEHÉR GYŰRŰ Egyesület ügyfélszolgálati helyét, idejét. Az étlap egyik oldala a kezdetektől bemutatja a vendégeknek az Egyesület áldozatvédelmi tevékenységét. A FEHÉR GYŰRŰ Egyesület nagyon nehéz helyzetbe került Kővári András elnök 2008. év végén bekövetkezett halálával. Megnyugtató, hogy az Egyesület új elnöke az egyik régióvezető lett, aki mindent elkövet, hogy a néhai elnök törekvéseihez és eredményes áldozatvédelmi munkájához méltóan irányítsa a szervezetet. Kővári András kezdeményező, céltudatos, a bűncselekmények miatt bajba jutott emberekért tenni akaró és tudó ember volt. Az általa vezetett Egyesület munkatársai és személyesen maga is nagyon sok sértettnek nyújtott segítséget. Egyesületi munkája elismerésre méltó. Emlékét megőrizzük.
85
2. Végső búcsú az áldozatvédelem hazai atyjától
Kedden 12 óra 45 perckor a Cinkotai temetőben helyezik végső nyugalomba Kővári Andrást, a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület elnökét. Kővári Andrást 1963ban avatták rendőrhadnaggyá. Tanított a Rendőrtiszti Főiskolán, az 1970-es évek közepén a Belügyminisztérium sajtóosztályán dolgozott. 1990-es nyugdíjazása ellenére fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy a nyugati civilszervezetek mintájára Kelet-Európában is létrejöjjenek a bűncselekmények áldozatainak segítséget nyújtó egyesületek. Az ő nevéhez fűződik az első jogvédő szervezet létrehozása. A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület elnökeként elérte, hogy a legkisebb rendőrőrsön is kifüggesszenek egy ismertetőt a bűncselekmények áldozatainak jogairól. Állhatatos munkájának köszönhetően 1999 óta már kormányhatározat rögzíti, hogy a bűnügyek kárvalottainak és hozzátartozóinak joguk van védelmet és kártérítést kérni. Kővári András hirtelen bekövetkezett tragikus halálával nagy veszteség érte az egyesületet, amelynek tagsága mindent megtesz, hogy az áldozatvédelem több évtizedes munkája folytatódjék. Magyar Hírlap, 2009. január 5.
(1941–2008)
86
3. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület módosított alapszabálya
87
88
89
90
91
92
93
94
4. Áldozatvédelem Magyarországon …
95
96
97
98
99
5. AZ IRM rendészeti szakállamtitkárának levele
100
6. Az Európai Áldozatsegítő Szervezet Elnöksége (Victim Support Europe / VSE)
Elnök:
Jaap Smit (Hollandia)
Titkár:
David McKenna (Egyesült Királyság)
Tagok: Gazdasági felelős:
Marianne Gammer (Ausztria)
Koordinátor:
Frank Hengeveld (Hollandia)
Kelet-európai Koordinátor:
Dr. Vesna Nikolic Ristanovic (Szerbia)
7. A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület Elnöksége, irodái és munkatársai Elnök:
Fügedi László
Alelnök:
Dr. Szili László
Titkár:
Jagoschitzné Andreánszky Zsuzsanna
Tagok:
Dr. Fehér Lenke Hámori-Csipak József Dr. Kiss Anna László Lajos Majoros Attila Dr. Skapinyecz János
A felügyelőbizottság elnöke:
Dr. Pozderka Gábor
101
KÖZPONTI IRODA – Budapest
Irodavezető
Andreánszky Zsuzsa
Technikai asszisztens
Pencz Edit
Áldozatvédelmi referens/nemzetközi ügyek
Liszka Péter
Ügyfélszolgálati munkatárs
Józsa Ernő
Központi irodánk 1055 BUDAPEST, Szt. István krt. 1. Ügyfélfogadás: hétfő–csütörtök 10–16 óráig péntek 10–13 óráig Tel.: 06-1-312-2287 vagy 06-1-472-1161 Fax: 06-1-472-1162 E-mail: fehergyuru@t-online. hu Hatvani Áldozatvédő Iroda Vezető: Numann György 3000 HATVAN, Iskola utca 1. Ügyfélfogadás: szerda 14–15. 30 óráig péntek 14–15. 30 óráig Tel.: 06-37-342-364 vagy 06-37-343-170 Gyöngyösi Áldozatvédő Iroda Vezető: Kerékgyártó Attiláné 3200 GYÖNGYÖS, Fő tér 9. Ügyfélfogadás: szerda 16–17 óráig Kecskeméti Áldozatvédelmi Iroda Vezető: Szabados Gyula 6000 KECSKEMÉT, Csányi J. körút 14. Ügyfélfogadás: kedd 09–13 óráig Tel.: 06-37-506-600 Siófoki Áldozatvédő Iroda Vezető: Fügedi László/Karsai Tamás 8600 SIÓFOK, Sió út 12–20. (a Rendőrkapitányság épületében)
102
Ügyfélfogadás: idényjelleggel működik – május 1-jétől, szeptember 30-ig hétfő–szombat 12–18 óráig Tel./fax: 06-84-519-150/5226 mellék E-mail: fehergyuru@freemail. hu Balatonfüredi Áldozatvédő Iroda Vezető: Hámori-Csipak József 8230 BALATONFÜRED, Deák F. u. 25. (Hotel Annabella) Ügyfélfogadás: idényjelleggel működik – junius 1-jétől, augusztus 30-ig hétfő, szerda péntek 14–18 óráig (sűrgős esetben ügyfélfogadási időn kívül is) Tel.: 06-87-889-431 Fax: 06-87-889-435 Abádszalóki Áldozatvédő Iroda Vezető: Kovács Gergő/Kontra Anett 5241 ABÁDSZALÓK, Deák F. út 1/17 Ügyfélfogadás: idényjelleggel működik – junius 18-jétól augusztus 20-ig hétfő – szombat 12–18 óráig Tel/fax: 06/59-357-376 Veszprémi Áldozatvédő Iroda Vezető: Hámori-Csipak József 8200. VESZPRÉM, Kossuth Lajos u. 10. II./201. Ügyfélfogadás: hétfő 14–17 szerda, csütörtök 9–12 óráig Tel.: 06-20-339-6445
103
7. Az egyesület támogatói A FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület támogatói 2009. évben: KIEMELT TÁMOGATÓINK: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Önkormányzati Minisztérium ERSTE Bank Siófok város Önkormányzata ALLIANZ HUNGARIA Zrt. OTP Bank Nyrt. ANNABELLA Hotel Balatonfüred IBIS Hotel Budapest Balaton Fejlesztési Tanács TÁMOGATÓINK: Hotel Napfény Siófok Szántód község Önkormányzata Balatonföldvár város Önkormányzata Zamárdi város Önkormányzata Balatonszemes Önkormányzata Balatonlelle Önkormányzata Balatonszárszó község Önkormányzata Jász-Nagykun Szolnok megye Önkormányzata Humán-Jövő 2000. Kht. Groupama Garancia Biztosító Siófok városi Rendőrkapitányság Gyöngyös városi Rendőrkapitányság Hatvan város Önkormányzata Kecskemét város Önkormányzata Abádszalók város Önkormányzata Tourinform Iroda, Abádszalók Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat Heves Megyei Önkormányzat Veszprém Megyei Önkormányzat LÉPJEN BE ÖN IS TÁMOGATÓINK SORÁBA ! Számlaszámunk: Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 10200940-21512355-00000000
104
V.
Jó tudni! 1. Akik segítségére lehetnek az állampolgárnak bűncselekmény áldozatává válása esetén 2. Külföldön segíthetnek az európai áldozatsegítő szolgálatok
105
1. Akik segítségére lehetnek az állampolgárnak bűncselekmény áldozatává válása esetén Rendőrség: 107 vagy 112 számon Telefon tanú: +36-80-555-111 (névtelenül tehet bejelentést bűncselekménnyel kapcsolatban) Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat: +36-80-205-520 Lakóhelye szerinti Családsegítő Szolgálat Lakóhelye szerinti Önkormányzat Szociális Osztálya Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat Tel.: +36-1-371-8921, +36-1-371-8920 Cím: 1116 Budapest, Hauszmann Alajos u. 1. FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület: Tel.: 06-1-472-1161, 06-1-312-2287 Cím: 1055 Budapest, Szt. István krt. 1.
2. Külföldön segíthetnek az európai áldozatsegítő szolgálatok AUSZTRIA Weisser Ring Tel: (+43) 1 712 1405 • Fax: (+43) 1 718 8374 E-mail: office@weisser-ring. at www. weisser-ring. at Marokkanergasse 3. 1030 Wien, Austria BELGIUM Steunpunt Algemeen Welzijnswerk Tel: (+32) 3 366 1540 • Fax: (+32) 3 385 5705 E-mail: lies. vermeulen@steunpunt. be www. slachtoffer-hulp. be Diksmuidelaan 36a 2600 Berchen, Belgium BULGÁRIA SVCCC - Foundation Tel: (+359) 2 9800262 • Fax: (+359) 2 9807548 E-mail: stopcrimes@abv. bg www. stopcrimes-bg. net SVCCC - Foundation Sofia 1000 Ul. Gen. Gurko 37, Bulgaria CSEH KÖZTÁRSASÁG Bily Kruh Bezpeci o. s. Tel: (+420) 2 5731 7110 • Fax: (+420) 2 5151 2299 E-mail: centrala. praha@bkb. cz www. bkb. cz U. Trojice 2. 150 00 Praha 5, Czech Republic DÁNIA Danish National Police National Crime Prevention Center Tel: (+45 ) 451 53 603 • Fax: (+45 ) 451 50 197 E-mail: obe004@politi. dk Anker Heeaaards Gade 3 1. th DK-1572 Copenhagen V, Denmark
106
ÉSZTORSZÁG Ohvriabi Tel: (+ 372 ) 50 20 857 • Fax: (+372 ) 67 33 845 E-mail: ohvriabi@ohvriabi. ee www. ohriabi. ee Preesi 5/7. 10320 Tallinn, Estonia FINNORSZÁG Rikosuhripaivystys Suomessa Tel: (+ 358 ) 9 77012114 • Fax: (+ 358 ) 9 2722012 E-mail: petra. kjallman@rikosuhripaiwww. rikosuhripaivystys. fi vystys. fi Latinen Brahenkatu 2. 00510 Helsinki , Finland FRANCIAORSZÁG Inavem Tel: (+ 33 ) 141 834 200 • Fax: (+ 33 ) 141 834 224 E-mail: sbellucci@inavem. org www. inavem. org 1 rue du Pré Saint-Gervais 93691 Pantin Cedex, France NÉMETORSZÁG Weisser Ring Tel: (+ 49) 6131 8303 0 • Fax: (+ 49 ) 6131 8303 45 E-mail: info@weisser-ring. de www. Weisser-ring. de Weberstrasse 16. 551 30 Mainz, Germany Arbeitskreis der Opferhilfen in Deutschland (ado) Tel: (+ 49) 3039 407 780 • Fax: (+ 49) 3039 407 795 E-mail: info@opferhilfen. de www. opferhilfen. de Perleberger Strasse 27. 10559 Berlin, Germany
ÍRORSZÁG Victim Support Ireland Tel: (+ 353) 1 8780870 E-mail: info@victimsupport. ie MALTA Mid-Dlam Ghad-Dawl Tel: (+ 356) 9942 8984 • Fax: (+ 356) 2180 1205 E-mail: mfm65@hotmail. com www. mddmalta. org Dun Guzepp Gonzi Street Tarxien TXN 1633, Malta HOLLANDIA Slachtofferhulp Nederland Tel: (+ 31) 30 234 01 16 • Fax: (+ 31) 30 231 76 55 E-mail: info@slachtofferhulp. nl www. slachtofferhulp. nl Postbus 14208 3508 Utrecht, The Netherlands LUXEMBOURG Euroascher Opferschutz Forum Tel: (+ 35) 240 2040 • Fax: (+ 35) 249 988 84 Adolf Fischer strasse, Luxembourg 1521 PORTUGÁLIA Associacao Portugesa de Apoio á Vitima (APAV) Tel: (+ 351) 21 258 79 15 • Fax: (+ 351) 21 887 63 51 E-mail: apav. sede@apav. pt www. apav. pt Rua José Estevao, 135A 1150-201 Lisboa, Portugal SZERBIA Victimology Society of Serbia Tel: (+ 381) 11 303 4232 • Fax: (+ 381) 11 303 4232 E-mail: vds@Eunet. yu www. vds. org. yu Dositejeva 1a 11000 Beograd, Serbia SLOVÁKIA Pomoc obetiam násilia Tel. (+ 421) 2 5263 2496 • Fax: (+ 421) 2 5263 2496 E-mail: info@pomocobetiam. sk www. pomocobetiam. sk P. O. Box 83 820 05 Bratislava 25, Slovakia SZLOVÉNIA Drustvo Regionala Varna Hisa Tel: (+38) 64 924042 • Fax: (+38) 64 424043 E-mail. Suzi. kvas@siol. com P. P. 347 3000 Celje, Slovenia SVÉDORSZÁG Brottsofferjourernas Riksförbund Tel. (+ 46) 8 644 88 00 • Fax: (+ 46) 8 644 88 28
E-mail: boj. riks@boj. se Box 11014 100 61 Stockholm, Sweden SVÁJC Weisser Ring Tel: (+ 41) 444 226 562 • Fax: (+ 41) 443 822 024 E-mail. wysshaefeli@smile. ch www. weisser-ring. ch Dufourstrasse 95 CH 8008 Zürich, Switzerland ANGLIA (EGYESÜLT KIRÁLYSÁG) Victim Support England & Wales Tel: (+ 44) 0207 735 9166 • Fax: (+ 44) 0207 582 5712 E-mail: Gillian. Guy@victimsupport. org. uk www. victimsupport. org Cranmer House 39 Brixton Road London, SW9 602, England, United Kingdom Victim Support Northern Ireland Tel: (+ 44) 028 9024 4039 • Fax: (+ 44) 028 9031 3838 E-mail: info@victimsupportni. org. uk Annsgate House 70/74 Ann Street Belfast, BT1 4 EH Northern Ireland, United Kingdom Victim Support Scotland Tel: (+ 44) 131 668 4486 • Fax: (+ 44) 131 662 5400 E-mail: dmckenna@victimsuportsco. demon. co. uk www. victimsupportsco. org. uk 15/23 Hardwell Close Edinburgh, EF8 9RX Scotland, United Kingdom NORVÉGIA Nasjonalt kunnskapssenter om vog Traumatisk stress Tel: (+ 47) 2259 5514 • Fax: (+ 47) 2259 5501 E-mail: yngvil. grovdal@nkvts. unirand. no Kirkeveinen 166 bygning 48 0407 Oslo, Norge OLASZORSZÁG Centro per le Vittime Tel: (+39) 051 6132162 • Fax: (+39) 051 6132162 E-mail: centrovittime@casalecchionet. it Via del Fanciullo 6. 40033 Casalecchio di Reno (BO), Italia OROSZORSZÁG Ngo. Soprotivlenie Tel: (+7495) 241 3733 • Tel: (+7495) 244 0363 Fax: (+7495) 244 0363 E-mail: soprotivlenie@soprotivlenie. org marinaschepp@gmx. de B. Vlassievskyi pereoluk house 14. 121002 Moscow, Russia
107
Rezümé THE FEHÉR GYŰRŰ ASSOCIATION CAN HELP YOU 20 years old the Hungarian Victim Support Organization Budapest, 2009 1. THE INSTITUTION In Europe, until the years 1970, the penal law, and the criminal politics have been marked principally, the human, and legal proceedings in interest of integration of the verdicted to the society. Beyond these, the governmental, and civil organisations did not take into consideration the victim’s legal situation, compensation for subsidity their financial, and moral needs. This situation has been changed by the end of the decade: the offender oriented theory has been modified in several countries, so speaking about the society- and the jurisprudence, increased the necessity need of victims. An enactment has been made about the protection of victims in the U.K., and the BRD. The General Assembly of the UN, disclosured an official statement of those topic, in 1985. as well. A victim support organisation firstly developed in the BRD in the year 1976, under the name of WEISSER RING, and since then still functioning nationwide with a significant governmental’s subserviency. In the following years, according to the German pattern, fifteen European countries have started activate similar organisations. In Hungary – following the German template – the FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület has been developed on 21th December 1989, and enrolled under No. 16.Pk.61.094/1989. by the Metropolitan Court into the Registry of Social Organisations. The initiators, different occupational citizens, framed a deed of foundation of the association. The satutory meeting had accepted the constitution of the FEHÉR GYŰRŰ, so according to the drafting of the association, it framed for preventing crime, and supporting the victims of crime. The name is: FEHÉR GYŰRŰ Public Benefit Association. The aim is: partly supporting the victims of crime, who suffered injuries or damages ; on the other hand cooperations in the crime preventing with the Hungarian, and other nations state, civil, and international organisations. The associataion – in justified cases – gives a concrete, and direct support as well helping the victims in need ( their relatives as well ) material, financial, legal, and any other forms. In the interest of crime preventing doing theoriticaly, methodology, and practical works. After the election of the acting presidency, promptly started to organise the works of the association. The member of the presidency organised a consultation in February 1990 about preventing the percepted hooliganism among the rooters in the sports events mainly in the soccers’ matches. On the consultation, aside from the Hungarian police leaders – by the invitation of the associaton – presented a leading police official from the Frankfurt Police Office, who has been a practised specialist of the topic. Paticipated on the event the principials of the Hungarian sports, and the representions of the Hungarian soccer’s premier leagues as well. The general assembly, held in 26th January 1991, by the referral of the acting presidency, the participants elected a new presidency, who immediately started a new informal, and regenarating works. At this time, the association had already 103 civil, and 8 legal supporters, as a member.
108
The German WEISSER RING , right at the the start, has been given a significant help to the FEHÉR GYŰRŰ’s function. They donated phones, faxes, copy machines, computers, and electrict type writers to the association. The arrived gifts have been free of charge by the Hungarian Customs, as a favor for the association. The presidency of the FEHÉR GYŰRŰ annunced a handout, common with the Hungarian Criminology Association, which gives informations for the aggrieved or affronted person about the rights, and liability in the penal procedures. That was the first formally, and specific example of information by the association, whereof the aggrieved person learned about what to do, in case fallen victim of crime. After the institution, by several international commendations, and expectations, several victim support organisations developted in Hungary one after the other which made mostly supporting activity, meaning special victim support tasks only specialised a tight range of it. Of this sort is for example, the Eszter Foundation, which is dealing with sexual felonies, the NANE, which engaging with domestic violence. The majority of the citizens appeal with a greater trust for civil organisations instead of the authorities, supported by the statistical datas. Practically, prevailing the civil controll. The civil organisation not only helping the victims of crime but an substational informal controll of the aggrevieds as well, and reflected the occurent defiencies or successes of the relevant authorities, oriented to the victims. The cooperation with the German victim support organisation has been particulary effective in the recent years. On the general assembly of the FEHÉR GYŰRŰ in 1992, where participated Mr.Dieter Eppenstein chairman, who approvingly spoked about the Hungarian association’s presindency, and member’s efforts about the successful victim support. The cabinet of the European Council, and the „European Forum for Victims Services” declared the 22nd February for the day of victims of crime. Among the eastern-european countries, Hungary organised a „victim’s day” firstly, which weltered in a great attendance in the conference room of the Hotel Thermal in Budapest. The fifteen victim supports organisations in the western-europenan countries developed an organisation, under the name of „Europen Forum for Victim Sevices” as an international organisation, which adopted the Hungarian FEHÉR GYŰRŰ Association, on the conference in 20th May 1992, held in Dublin. As a honourable mention, adjured the presidency of the association to organise an international conference for the victim supports, in Budapest. Because of the hard financial situtaions of the association, the planned international conference held in 1997. only. The foreign victim – beside of the problems of languge difficulties – in a strange sourondings, the difficoulties of the institutional recognation, the increased aggrevied feeling, need a greater support, and a different tending. The FEHÉR GYŰRŰ assumed those purposes in our country, at it’s field since 2002. The association offers several services to the foreigners, who fallen victim in our country, reckoning its possibilities. For example, coverage about the procedure of the Hungarian criminal action, free legal advice, finacial support to those in need, assistance with the replacement of stolen travel or personal documents, etc. Help to return home, and after the repatiation, monitoring hereafter the proceedings of the process of the legel actions. On top of the forms of assistance, listed above, the association will make every effort to ensure that the foregners will not fall secondary victims. In the course of the victim support, and practical helping the victims, there was a a great leap forward during the last decade but at the same time more challeges, tasks are waiting for the civil organisations, so thus for the FEHÉR GYŰRŰ too. Those are requiring are a solemn efforts in the sphere of interest of the civil, and the state actions as well. It is an absoute necessity, and a pledge for the success, among others, when the FEHÉR GYŰRŰ would have disposal a financial cover for its function. A great necessity to the good cooperations, is changing the informations, and the first hand experiences, the regular common trainings, and the unionised postgraduated courses’ keeping on level in the field of victim support.
1 General victim support function of the association The FEHÉR GYŰRŰ was founded in Hungary as the first general (i.e. supporting victims of any crime) and national victim support organization. Its task is to give concrete and immediate financial, legal, psychological and other varied support to victims of crime, their families, especially to those with financial difficulties. Moreover, it represents and stands up for the defence of their interests. In the heyday of the association it had 900 members, among which 63 were legal persons. For example, its corporate members included the Home Office, the Ministry of Justice, the Social and Labour Ministry, the Chief Prosecutor’s Office, the National Police Headquarters, etc. Individual members of the association
109
pay a modest membership fee to support its work. Recently a lag in the payment of membership-fees has been experienced. At present the number of paying members are 110 individual people and 20 legal persons. In contrast to previous years when altogether 11 offices took part in victim support, the work of six (four permanent and two seasonal) provincial offices is ensured besides the office in Budapest due to the present financial situation. These perform a restricted scope of activities because of the limited financial sources. Thousands of victims have turned to FEHÉR GYŰRŰ for help in the last 20 years and a number of them have received a benefit or support of over HUF 100 million. Most of the benefits were remitted to the victims of crimes against life, grievous bodily harm and victims of robberies, thefts and burglaries for whom the crime caused grave financial difficulties. The association often lent a hand to victims of domestic violence, human trafficking and forced prostitution. FEHÉR GYŰRŰ has on many occasions, especially in cases of violent crime, undertaken the provision of free legal representation of the victim. The office of the association in Budapest is open from 10 a.m. to 5 p.m. on four days a week, from 10.00 a. m. to 1 p.m. on Friday. From 1 January 1991 to 31 December 2008, the Budapest and provincial offices of the association were visited by 34,888 victims with a Hungarian citizenship. Most of the victims took advantage of the free legal consultation. The association gave HUF 125,270,169 of financial benefit or support to 3,216 victims and their relatives during the period in question. To help foreign citizens before the accession of Hungary to the EU the Home Office initiated a crime prevention and victim support programme. 21 state and civil organizations participate in the execution of the programme, e.g. among others the Home Office, the Foreign Office, the Hungarian Tourism Plc., the National Police Headquarters, the Board for the Defence of Consumer Rights, the Hungarian Hotel League, the Hungarian Taxi Drivers League as well as various civil organizations, first of all, White Ring. The National Police Headquarters have made a co-operation agreement with the Hungarian Tourism Plc. in order to improve the public security in popular touristic areas and to make a safe environment for tourists. The National Police Headquarters issue a plan of measures every year about the execution of their tasks during the tourist season, on the basis of which the regional police offices draw up a detailed execution plan. For a long time the national member organizations of Victim Support Europe have given not only psychic and legal, but often financial help on a reciprocal basis to citizens of other member states if they became victims of crime in the given countries. The general agreement means a further development of the present practice, as it ordains that the citizens of the member states who have become victims must be helped, regardless of the place of the crime. Namely, if a citizen of one of the EU member states becomes a victim in another member state, they must be helped in the same way as a citizen of the given state would be helped. Within the European Union more than a hundred million people are on the road as tourists every year or spend a considerable time in another country because of the free choice of residence and workplace. This number will certainly increase with the accession of future member states. The foreigner as a victim creates a special category, which means countless new tasks for victim support. Victims of crime get into a hopeless situation in many cases even if they have to get over the trauma caused by the crime in their usual surroundings. Hence the expectation is justified that foreign victims must be treated with special attention in accordance with the general agreement of the EU. Furthermore, victim support organizations must take extra measures to help foreign victims of crime. In accordance with the expectation recorded in the general agreement of the EU, FEHÉR GYŰRŰ has made an information guide in thousands of copies about the rights and duties of victims in widely-spoken languages. Colourful leaflets also inform foreign victims of crime about ways of help. The Ministry of Justice and the police gave information about the initiation of the exemplary programme of foreigner support in the Hungarian and the foreign press. A written version of the information was sent to police stations, tourism organizations and the consulates of the embassies in Budapest. The seasonal offices of the FEHÉR GYŰRŰ were open for clients on each day of the week in Budapest and on the two shores of Lake Balaton (in Siófok and Balatonfüred). Since May 2002 offices of the association were contacted by foreign victims of crime in person or on the phone in hundreds of cases. Employees of the organization who play an indispensible role in the execution of the programme to help foreign victims of crime in Hungary can speak widely-spoken languages at an advanced level, hence the organization could help citizens of 25 nations. The association in co-operation with other civil organizations lobbies in the interests of the victim and continuously attempts to provide fast and effective services to victims of crime. Furthermore, it fosters fair compensation, assertion of the rights and needs of the victims during, as well as before and after, the criminal procedure.
110
8. FEHÉR GYŰRŰ, a member of Victim Support Europe The European victim support organizations founded the European Forum for Victim Services in 1990. The organization was registered in Switzerland, and later, based on the decision of the general assembly in 2003, its headquarters were moved to the United Kingdom, one of the member states of the European Union. Duties of the organization include circulating information, experience and the best practices among the member organizations, developing efficient services for victims of crime, ensuring the rights of victims in the criminal procedure and in procedures of other organizations, fair and equal compensation for the victim regardless of their citizenship. According to the constitution, member organizations are not government organizations, have a national network, provide services for victims of crime, and co-ordinate these kinds of activities. Currently there are 21 victim support civil organizations from 19 countries in their organization. Their aim is to foster the improvement of the rights of victims and victim support services. The organization helps more than two million victims a year with the work of 3,000 employees and volunteers. The FEHÉR GYŰRŰ has been a member of Victim Support Europe (VSE) since 1992. It has been an active participant in the events and activities of the organization. Ms Lenke Fehér, the international officer of White Ring has been elected to the board of directors of VSE three times. Unfortunately, after her latest election, White Ring was able to cover the costs of attending the meetings of the board of directors only for a short time due to financial difficulties, so she was compelled to resign from her post. Members of White Ring have given several lectures at the events of VSE and they have successfully participated in numerous research projects. Due to constant increase in the number of crime, every year one person out of four becomes a victim of crime in Europe. As a result, there are almost no families or groups of relatives or friends where somebody has not become victim of a crime. Thus the crime and the consequent procedure get a relatively big publicity. “The professional practice of victim support and the latest researches undoubtedly prove that crimes can have long-term and harmful consequences for the victims and their families. These consequences do not refer only to their physical, financial and emotional situation, but they affect their behaviour towards society, and especially towards the justice system. Those victims whose status as a victim was acknowledged and whose human dignity was respected are more capable of making a realistic and thoughtful judgement in connection with their experience about crime, of understanding the crime and being certain in the solidarity of their community. The protection against becoming a secondary victim is at least so important as the protection against the crime committed to them, especially because ensuring this kind of protection is the competence of authorities.” This is also a relevant factor from the point of view of the victims’ cooperative willingness and the solidarity of society. Among the rights of the victim the declaration emphasises the respect for victims and acknowledgement of their status as a victim, the right for getting information and legal remedy, the protection of private life and psychical safety as well as the right for compensation. Several international and European documents deal with the rights of the victim, the questions of compensation, restorative justice system such as mediation, and the problems of victim/witness protection and victim support. The Declaration of VSE emphasises the importance of the already existing international documents which are concerned with the fundamental human rights and those of the perpetrator. It considers the UN Declaration about “The fundamental principles of the justice system in support of victims of crime and victims of abuse of authority”, “The compensation to victims of violent crime” by the European Convention, reports and recommendations entitled “Legal status of victims of crime in connection with criminal and procedure law” made by the European Council, and the recommendation by the European Council about “Victim support and victim prevention” as especially important. Besides, the Declaration acknowledges the importance of the work of state and non-governmental organizations which deal with crime prevention and the perpetrators. In co-operation with its membership organizations and in consideration of their valuable practical experience and of the already existing international documents, VSE has drawn up essential documents throughout the years which summarise the fundamental principles in connection with the victims, strengthen the rights of the victim, urge compensation for the victims, and guarantee the appropriate level of victim support. In 1996 VSE prepared its declaration entitled “The rights of victims in the criminal justice system”, presented it to the European Parliament. The declaration was later published extensively. At a conference organised in Budapest in 1997, the organization drew up and accepted a document called “The social rights of victims of crimes” which was published in 1998. The document, among other elements, draws the attention of society to the fact that being a victim can influence the victims’ (and their families’)
111
life from several aspects. It is the duty of all democratic societies to decrease the negative consequences of the crime and support the victim. Victims have the right to the protection of their private life, physical safety and psychical comfort. The document defines the fundamental principles and determines the rights of victims among which there are the safety of the victim’s home, the respect of employment and private life, the offer and assurance of payment, education, compensation and support services. The result of a conference in 1999 is another declaration about the quality of services for victims. It determines the minimal requirements to be fulfilled by all organizations which have services for victims. The document entitled “The victim’s situation in the mediative procedure” was debated at a seminar in Lisbon in 2003 and was accepted in Helsinki in 2004. Victim Support Europe does its best to lay emphasis on questions of victim support in the next five-year programme of the EU (2009-2014) as it did so with former ones. The document entitled “Manifesto for Europe” was drafted for the sake of this. National victim support organizations provide help for each other’s citizens on a reciprocal basis no matter if the victim is a tourist or they have another legal status in the given country. Among these organizations the Dutch and the Irish ones are outstanding and well-known as well as the activity of the Hungarian White Ring. White Ring works in the course of a programme entitled “Crime prevention and victim support programme for protecting foreigners” (valid for 2 years and extended for another 2 years) of the Home Office and other 21 tourism organizations with the support of the public fund “For a Safe Hungary”. Member organisations of Victim Support Europe, other victim support organisations and experts devoted to victimology, the protection of the rights of victims, greeted with approval the significant act of the Council of the EU accepting the general agreement about “the legal status of the victim in criminal procedures” on 15 March 2001. According to the general agreement, in member states of the EU victim support is primarily a state responsibility, the practical execution of which is enhanced by non-governmental organisations supported by the state. Section 1 of the declaration defines not only the concept of victim but that of the victim support organisation. According to the principles, the victim is entitled to high-quality support. In order to ensure the rights stated in the general agreement, member states of the EU have to harmonise their relevant regulations and their practice. The rights of the victim must be dealt with in a complex and co-ordinated way in order to avoid instances of becoming a secondary victim, and this approach cannot be confined to criminal law. Unnecessary pressure on the victim must be avoided, so member states must consider the institutions at the disposal of courts, police, and victim support organizations. Co-operation among member states must be further enhanced with the network of victim support organizations. Proper training must be provided for people who deal with victims. Orders of the general agreement ensure the minimal standards of treatment for the victim. According to this, every victim is entitled to: • respect, • acknowledgement of their real role played in the criminal procedure, • being listened to during the procedure, presenting evidence, • the right for information about the type of support, where and how they can report the crime, the criminal procedure and their role in it, the importance of support and legal consultation, the right for compensation, and on request, about the consequences of their statement including the sentence and discharge of the perpetrator, • the communication guarantees: member states must take measures to minimize communication difficulties in the criminal procedure, • free legal consultation and legal support if necessary, • compensation of their costs with respect to the criminal procedure, • sensible protection including the protection of their private life, • decision-making about the compensation with respect to the criminal procedure, • mediation during the criminal procedure if possible, • various measures taken to minimize the disadvantage due to the fact that the victim is the citizen of another member state especially during the criminal procedure.
112
