A magyar kultúra veszteségei
Az angyali lírikus: Sárközi György
Készítette: Gál Fanni
Szolnok, 2012.
2
Tartalomjegyzék
Adatlap
3
Sárközi György életműve
4
Képek
11
Hivatkozások
13
Szépirodalmi hivatkozások
14
Szakirodalom
15
4
Sárköz György életműve Ante scriptum Megkérdeztem tizedikes osztálytársaimat, ismerik-e Sárközi György nevét, hallottak-e a Mint oldott kéve című regényéről, mit jelent a magyar történelemben Balf neve. Mindenkitől azt a választ kaptam, nem. Nekik és tizenéves nemzedékemnek alánlom az esszémet, a magyar irodalmi kánon részévé vált, de az irodalmi oktatásból kimaradt Sárközi Györgyről. Prológus Olyan alkotó ő, akinek az életműve torzóban maradt, mert olyan korban élt e földön, „mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt.” Idézzétek fel tanulmányaitokat a két világháború közti világról, a második világégés koráról, amikor az emberiség egy része letért a humánum útjáról! A holokauszt korának 6 millió zsidó embertársunk esett áldozatul. Minden ember halálával egy világ tűnik el, hiszen soha ugyanaz az ember az univerzumban már nem fog megszületni, ahogy Kosztolányi írja: „Egyedüli példány, nem élt belőle több és most sem él, s mint fán se nő egyforma két levél.” A hatszázezer magyar zsidó áldozat közül válasszunk ki egyet, Sárközi Györgyöt, kinek halála a magyar irodalom egyik nagy vesztesége. A veszteséget legjobban a hiánnyal tudnám érzékeltetni. Soha nem ismerhettem pedagógus nagyapámat, akinek hiánya itt él bennem, űrt hagyott halála mindannyiunk életében, de a családunk és tanítványainak emlékező képzelete megidézi az ő alakját, szavait, gondolatait. Ez történik a családban, de ugyanígy van a makrovilágban, a társadalomban is. Ha nem ismerjük meg egy művészáldozat életművét, a hiányát sem érezzük, de ha elolvassuk alkotásait, megértjük üzenetét; a magyar kultúrát ért veszteség nagyságát is tudni fogjuk. Kövessük végig együtt Sárközi György életét! A biográfia után nézzük meg Sárközinek, mint politikusnak, s mint írónak, költőnek a munkáit! Sárközi György életének állomásai „Hívő és áhítatos katolikus volt, tudatát és erkölcsi magatartását a magyar lét határozta meg”/1./, de üldözött zsidóként, munkaszolgálatosként halt meg Balfon. 1899. január 22-én született Budapesten, polgári családban. Iskoláit Vácott és szülővárosában végezte. 1918-ban egy félévet hallgatott a budapesti egyetem jogi karán, ahol a dédnagyapám: Gömöri Árpád évfolyamtársa volt. Nézzétek meg anyai dédapám egyetemi indexét! Sárközi is ilyet kapott kézhez. Az indexben a híres Négyesy professzor aláírását is olvashatjátok, aki elindította a Nyugat nemzedékének legnagyobbjait. Sárközi nyughatatlan művészember volt, aki rövid ideig a Zeneakadémián is tanult, majd filozófiát hallgatott. Mire következtethetünk ebből? Nem a diploma megszerzése vezette véleményem szerint, mint minket, akik be akarunk jutni egy
5
felsőoktatási intézménybe, és használható diplomával akarunk kijönni onnan, hanem a mindent tudás vágya, a világ megismerésének óhaja. 1919-től az Atheneum lektora lett. A költői vénáját a Nyugat legnagyobb esztétája, Osváth Ernő fedezte fel, ő remek érzékkel választotta ki a legjobbakat. Gondoljatok az irodalomórákon megismert Móriczra, Kosztolányira, vagy a nagy második nemzedékre, Szabó Lőrincre, Illyés Gyulára, akik közé ő is tartozott! Babits legtehetségesebb tanítványának tartották. 1926-ban megjelent első kötete Angyalok harca, majd egy évre rá a Váltott lélekkel című versgyűjteménye. Részt vett az 1927-ben induló Pandora szerkesztésében. A lírikus 1931-ben Mint oldott kéve című regényével lépett a közönség elé. 1933-ban feleségül vette Molnár Ferenc, a mindannyiunk által ismert A Pál utcai fiúk című regény szerzőjének a lányát, Mártát. Lángoló szerelemmel szerette kedvesét. „Egy pillanatig sem gondolt arra, hogy a zsidó ősök mellé egy zsidó asszonnyal kötött házasság végérvényesen az üldözendők közé sorolja.” /2./ 1935-től 3 éven keresztül a Válasz című folyóirat szerkesztőjeként dolgozott, és közben létrehozta a Magyarország felfedezése szociográfiai könyvsorozatot. 1937től a Márciusi Front egyik irányítója volt, gondolataiért bíróság elé állították. 1939-től a Kelet Népénél dolgozott. Ebben az évben a líra, az epika mellett a harmadik műnemben is kipróbálta magát, megírta a Dózsa című tragédiáját. Életében még megjelent a Higgy a csodában! kötete, de Mindhalálig ciklusát csak halála után jelentették meg Összes verse és kisebb műfordításai című 1947-es, a mai napig legteljesebb, lírai életművét bemutató kötetben. Feltétlenül olvassatok bele! Gyerekeknek szóló meséi csak a Rákosi-korszakban jelentek meg, 1955-ben. Halálának körülményeihez idézzük meg a kortárs Radnóti Miklóst! „Úgy élek e kerge világ közepén, mint / ott az a tölgy él; tudja, kivágják, s rajta fehérlik / bár a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap már a favágó, - várja, de addig is új levelet hajt.” Rajta is ott a kereszt egy iszonyatos kor törvénye szerint, de dacol a sorsával, ír, alkot. Mert mi a költő feladata? Inter arma, silent musae? /Fegyverek közt hallgatnak a múzsák?/ Nem! Az erkölcsös élet és az alkotás! Példát adott a mának is magatartásával, helytállásával. Gondolkodjatok el ezen! Sárközi 1944-ben, mikor a németek megszállták Magyarországot, már nagy beteg volt, a mártonhegyi tüdőszanatóriumban kezelték. A totalitárius rendszer azonban nem tesz kivételt, őt is munkaszolgálatra hurcolták. Már a magyarországi zsidótörvények idején a barát: Szabó Lőrinc azt mondta Sárközinek, legyen öngyilkos, mert hasonló helyzetbe kerülve ő azonnal végezne magával. /3./ Keressük meg a térképen Pozsonyt és Kőszeget! E két település térségében húzódott a Niederdunau erődvonal, a német-magyar határ mentén. Itt akarták a németek megvédeni az Anschlusszal megszerzett ostmarki, azaz az ausztriai területeket, elsősorban Bécs és Graz térségét, közvetetten pedig a Német Birodalmat. 1945 márciusának végéig 35 ezer zsidó
6
kényszermunkás dolgozott itt embertelen körülmények között. Nézzétek meg a térképen a Sopronhoz közeli Balf települést! Ide került a művészet humanizmusát, a magyar és európai irodalom egységét hirdető Szerb Antal, akinek összefoglaló műveit irodalomórán már mindannyian forgattuk; vagy Halász Gábor, korának nagy kritikusa, esztétája, Sárközi György társaságában. Idézzük fel, hogy milyen élet alatti életet éltek itt Balfon! A hideg, nyomorúságos szálláshelyekről hajnalban kiterelték őket az úttestre, a vizes pótkávé kiosztása után felvették szerszámaikat, és elkezdődött az estig tartó robot. „Földmunkákra indultak, futóárkokat, géppuska - és golyószóróállásokat, széles árkokat, tankcsapdákat ástak. Léteztek kő - és fakitermelő csoportok, szállítóbrigádok, nádvágók is”. /4./ Úgy kellett dolgozniuk, hogy a munka minden testi energiájukat felemésztette, de megfelelő kalória utánpótlást nem kaptak, csak híg marharépa-levest, kenyeret minden harmadik nap. Ha titokban élelemhez jutottak, azt azonnal el kellett fogyasztani, nehogy az őrök, vagy akár rabtársaik is megtalálják náluk. Az élelemért sokszor ruházatuk darabjait adták cserébe. A szerencsésebbek segítséget kaptak a falu sok önzetlen lakójától, akik életüket kockáztatták, mert nem értettek egyet egy embertelen rendszer terrorjával és az erkölcs parancsát választották. Igazi hősöknek tartom a segítőket azokkal szemben, akik önként, vagy hivatalból, de szolgálták a megszálló német hatalmat. Kegyetlenül megbüntették az őrök a segítőket és a megsegítetteket is. Szita Szabolcs professzor úr könyvéből tudom, hogy Balfon, Kópházán, Fertőrákoson alig akadt „zsidóőrnek” álló lakos, de azt is, hogy a háború után sok német családot kitelepítettek innen./5./ Nem tudtak tisztálkodni, így tizedelte őket a tífusz. A rabok lelkét pedig az gyötörte meg, hogy semmit nem tudtak szeretteikről, a külvilágról, levelet nem írhattak legálisan és nem is kaphattak. Szerb Antal Balfot „átkozott helynek” /6./ nevezte levelében. Utolsó, titokban írt levelében ez állt: „A háborúnak nemsokára vége lesz, ez tartja bennem a lelket.” /7./ Szellemi életünk nagyjai közül egyikük sem érhette meg a szabadulást. Balfon halt meg Szerb, Halász és 1945. március 8-án az éhezéstől legyengült Sárközi György is. Vizsgáljuk meg együtt, milyen életművet hagyott maga után! A politikus, a gondolkodó, a szellemi vezér Sárközi György a harmincas évek elejétől egyre intenzívebben fordult a társadalmi problémák felé; elsősorban a parasztág sorskérdései izgatták. Ezt azért tartom fontosnak, mert fővárosi születésű volt, ott élte életét urbánus közegben, mégis meglátta a paraszti társadalom nyomorát, nagy empátiával figyelte helyzetüket. Magyarországon a harmincas évek elején jelentkezett a népi írói mozgalom, melyhez Sárközi is csatlakozott, egyik vezérüknek ismerték el. A mozgalom tagjai fiatal értelmiségiek voltak, akik Kovács Imrével vallották: „A politika a valóság ismerete nélkül kuruzslás, első teendőnk a valóság feltárása” /6./ Ekkor születtek meg a paraszti világ életét feltáró szociográfiák, többek között Illyés Gyula, Féja Géza, Veres Péter,
7
Szabó Zoltán, Erdei Ferenc, Kovács Imre tollából. Sárközi, a Debrecenből Budapestre került folyóirat, a Válasz szerkesztőjeként 1935-től 1938-ig „jelentős feladatot vállalt a népi írók mozgalmának szervezésével, az eszméik terjesztésével.”/7./ A népiek politikai nézetei sokfélék voltak, de megegyeztek abban, hogy a magyar társadalom alapja a parasztság, s e rétegnek a problémáit kell mindenek előtt megoldani. Véleményük szerint radikális földreformra van szükség, hiszen ezt a helyzetet a Nagyatádi - féle 1920-as földtörvény nem oldotta meg az első Teleki kormányzat idején. Fel kell nevelni egy népi középosztályt, hiszen a jelen politikai elitje a parasztág helyzetének megoldására alkalmatlan, vallották. Sárközi György 1936-ban elindította a Magyarország felfedezése szociográfiai könyvsorozatot. Itt jelentek meg a szépirodalmi igénnyel megírt szociográfiák, többek közt Illyés Gyula Puszták népe, Erdei Ferenc Futóhomok, Szabó Zoltán A tardi helyzet című művei, „melyek a szegényparasztság segélykiáltásainak, nyomorúságos helyzetének, szociológiai ihletésű leírásai, néhol a teendőket is megfogalmazva.” /8./ Sárközi részt vett a Márciusi Front megszervezésében is, mely neves népi írók és baloldali értelmiségiek szervezete volt. A név Újhelyi Szilárdtól származott /9./, utalva az 1848-as hagyományokra. Programjukat ők is 12 pontba szedték, mely többek közt tartalmazta az ország demokratikus átalakítását, az alapvető szabadságjogokat, az általános választójogot, a földreformot, a progresszív adózást, a 40 órás munkahetet, és a magyar revíziót. /10./ A programot Kovács Imre fogalmazta meg, s azonosult vele a Centrál kávéház köre, akik közt volt Sárközi és Donáth Ferenc. A közös megbeszéléseken részt vett Illyés Gyula, Féja Géza és Szabó Lőrinc is. A Front egyszerre volt szellemi és politikai mozgalom. Darányi Kálmán azonban 1938-ban betiltotta a rendszerre veszélyes Márciusi Front működését. Illyés Gyula írta Sárköziről, hogy az ő otthona volt az üldöztetések alatt a mozgalom legmeghittebb találkozó helye, a Márciusi Front kiáltványait az ő íróasztalán írták meg. /11./ Sárközi 1939-ben rövid ideig részt vett a Kelet Népe, szintén népi folyóirat munkáiban, de egyre jobban kiszorították a közéletből. Nézeteit nem adta fel, de főleg a szépirodalomnak élt ettől kezdve. Az író, költő Sárközi A „szavak szelíd pásztorának”, ahogy magát nevezte, nézzük végig a költői fejlődését! Vegyük elő Sárközi György Összes verse című kötetet, és olvassuk el a négy verseskötetnyi életmű 166 versének és a kötetbe fel nem vett 18 költeményének legérdekesebb és legszebb darabjait! Az első nagy ciklusa az Angyalok harca /1926/, mellyel viszonylag későn jelentkezett, de a kései indulás előnyt is rejtett magában. Ezek a művek nagy művészi igénnyel megírt alkotások, tökéletes összhangot érzek tartalom és forma közt. Amikor elolvassátok ezeket a műveket, egy teljesen új költői világ tárul majd elétek. A mi nemzedékünknek a Nyugat lírikusainak karizmatikus, hatalmas alakjai ismertek, de feltétlenül el kell olvasnotok Sárközi
8
műveit is! Egyedi, eredeti, de ha kötni kellene számunkra jobban ismert kortársaihoz, akkor leginkább Babitshoz érzem közel állónak formakultuszát; halk szavúsága, témaválasztása pedig Tóth Árpád szomorú, bánatos lírájához közelíti. Az első kötetének eszmevilágát mi határozta meg? Az ősök hitével szakítva, a világmagyarázatot a katolicizmusban találta meg. Mély, áhítatos vallásosság hatotta át, és az Isten teremtette természetben, a nagy univerzumban való békés feloldódás gondolata. A világ végtelenségében Isten testesül meg, isteni hatalma teszi széppé a földi szemmel felfogható, érzékelhető természeti közeget. Assisi Szent Ferenc XX. századi magyar gyermeke ő; a nagy előd a természet végtelen csodáit testvérének fogadta híres Naphimnuszában, Sárközi is éltető közegét a természetben találta meg: himnikus fohásza szól a holdhoz, a naphoz, tekintetét az ég felé emeli, a csillagok világához. Modern panteizmus ez. Kötetében felhasználta az ősanyagok irodalmi toposzát. A víz, mint a földi létezés meghatározó eleme, az archeanyag ott hullámzik az egész kötetében. Foglalkozik a mulandósággal, a halállal, az emberi létezés őszével, de sokkal erősebbnek érzem az életigenlést. A gravitáció szerint a testeket a föld vonzza magához, ő azonban „fölfelé zuhan.” Dalolva kitárulkozik bodzabokor létében, áthatja lelkét az ég kékje, a tűnő szivárvány, mint ahogy a romantikus Shelley is azonosulni tudott a nyugati széllel. Mély filozófiai kérdések izgatják, a létezés miértje, melyet Schopenhauer úgy fogalmazott, hogy a halál az nem más, mint az álomból való felébredés, ő azt írja: „Ó álmodom gyakran, hogy minden csak álom itt,/ Hogy álom az álom és álom az ébrenlét.” A létezés relativitásáról beszél, csakúgy, mint a barát Szabó Lőrinc is. S ami a földi létében vigaszt adhat az nem más, mint a keresztényi szeretet. Ismeritek Pál apostol szeretet himnuszát? Olvassátok el Sárköziét is! „Nézzétek, fény villan az égen és azt lobogja: szeressétek egymást!” Az egyetemes emberi részvét hangja szól a sorokból. A következő kötetének címe sokat elárul: Váltott lélekkel /1927/. Fájdalmasabb, reménytelenebb világot szólaltat meg. /12./ Válság ez? Nem, inkább útkeresésének lírai vetülete, „mert semmi, semmi sem jó úgy, ahogy van.” A külső világ rátört életére. A költészetben nem az elsődleges képi jelentéssíkban, nem a denotációban, hanem a konnotációban, a másodlagos jelentésmezőben kell keresnünk a megoldást. A Váltott lélekkel verseinek kulcsszavai: Káin, eső, bilincs, torony, tiltó csúcsok, mind-mind a világ rettenetének a képei. Ehhez társul az út, az utazás, az úton levés ősi irodalmi toposza, mely mindig nyugtalanító messzeségekbe visz. „Hajnali ködben indult a szekér”, útját fekete sasok követik „vad vijjogással”, „vánszorogtam nagy utamon tovább”, térben és időben veszélyeztetettnek érzem létét, melyet leginkább Arany Az örök zsidó című művéhez tudok hasonlítani. Feltétlenül olvassátok el verses curriculum vitaejét, melyben, bár tudjuk, hogy az irodalom az fikció, mégis életútját megismerve reális önportrét és önértékelést kapunk, amint „az éjszaka szörnyeteg árnyai” közül a Fényre vágyik.
9
Beszédesek a címei. Harmadik kötetének a Higgy a csodában! címet adta a világháború rettenetében, 1941-ben. A kortárs költők is esztétikai szempontból azt az utat járták, mint Sárközi. A csapongó forma megszelídült, s költeményei a neoklasszicizálódás vonalát követték. Nem lehet műveit pusztán önmagukban értelmezni, mindegyik alkotása mögött ott az embertelen kor, a fasizálódás világa. A bukolikus, pásztori közeg Radnótinak a megnyugvást adta, Sárközi is Vergilius útját járta. Nem felelnek meg művei a klasszikus ecloga követelményeinek, de a bukolikus idill nála is menedék, például a Pásztorok című művében; az erdő pedig rejti, mint nem oly rég Adyt a Bakony rengetege. A mezítelenre vetkőztette című művében a fák, az élet fái már csupaszon állnak, s a címadó vers alapján olyan kor jött el, ahol már csak a csodában lehet hinni, más fogódzó nem maradt, talán a csak a megtartó hitvesi szeretet. Nem adatott meg neki, hogy a Mindhalálig című kötete életében megjelenhessen. Már nem a vágy és a képzelet alakította verseit, hanem a barbár világ valósága. Művei a rezignáció hangján íródtak, a számadás igényével. A tavasz eltűnt az életéből, „elsötétült a világ”, „s a csend remeg.” S elhangzott a summázat a November című versében: „Meghalsz, ha el nem menekülsz!” Sárközi az epika műnemében is kipróbálta magát, megírta a Mint oldott kéve című regényét, mellyel az 1848-49-es szabadságharcnak állított emléket. Precíz könyvtári kutatások után kezdett hozzá a történelmi életregényéhez. A mű katolikus pap hősének, Mednyánszky Cézárnak a hite megrendült, lelke válságba került, mely nem más, mint Sárközi új út keresése, mert „egyre nehezebben tartja egységben vallásos áhítatát.” /13./ A Mednyánszky testvérek közül Cézár a legkisebb, a papi hivatást választotta a családi döntés alapján; 1848-ban tábori lelkészként szolgált. Feltétlenül olvassátok el a regényből a kápolnai csatát bemutató részt, melyben a mű főhőse is részt vett! Az emigráció éveiben darabokra hullott az élete, reverendáját levetette, de hiába tért vissza, a társadalomba nem tudott beilleszkedni, az idillből az útja a tragédiába torkollott. Még Jókai a szabadságharc hőseposzát írta meg A kőszívű ember fiaiban, addig Sárközi negatív fejlődésregényével deheroizálta a kort, melyben benne a jelen fájdalma. A modernizmus és a romantika határán álló műből Révész György készített filmsorozatot 1983ban. Hívjátok elő a Magyar Televízió archívumából, és nézzétek meg! A lírikus alkat úgy érezte a népi mozgalom küzdelmeiben, hogy a kor problémáit, a gondolatok ütköztetését leginkább a dráma nyelvén lehet kifejezni, ekkor írta meg Dózsa című drámáját /1939/. Jelentős Sárközi fordítói tevékenysége. Úgy gondolom, az tud igazán hű tolmácsolója lenni a világirodalom klasszikusainak, aki maga is kilép saját műveivel az irodalom színpadára.
10
Két hatalmas vállalkozás kötődik a nevéhez: lefordította Goethe Faustját, és Thomas Mann József és testvérei regényciklusát. Olvassátok el a gyűjteményes kötetéből Petrarca, Dante, Corneille, Campanella, Tasso fordításait is!
Epilógus „A történelem egyedi tragédiája, szégyene. A XX. század Golgotája.” II. János Pál pápától származik ez a gondolat. Úgy gondolom, szívbemarkoló igazsággal jellemezte a kort, a holokauszt idejét II. János Pál. A mi nemzedékünk feladatát pedig abban látom, hogy nagyon pontosan meg kell ismernünk a történelemnek ezt a borzalmas időszakát, és úgy kell élnünk, gondolkodnunk, cselekednünk, hogy soha meg ne ismétlődhessen, és őriznünk kell az áldozatok emlékét. Azt írta Hegedűs Géza: „De fölösleges ábrándos találgatás lenne azon töprengeni, mi lett volna Sárközi György további útja, ha szervezete csak egy hónappal tovább bírja.” /14./ Mi a véleményetek erről a gondolatról? Én nem teljesen értek vele egyet.
Én tovább akarom
gondolni! Sárközi 46 évesen lett egy embertelen világ áldozata, kettétört az élete, az életmű, amit ránk hagyott kerek, mégis a nagy egészet nézve torzó. A fasiszta barbarizmus elvette tőle a kiteljesedést, tőlünk, utódoktól pedig a művek, gondolatok sokaságát. Sárközi szellemi végrendeletét az Esőcseppek című költeményében fogalmazta meg. Szerintem ez a leggyönyörűbb és egyben legmegrázóbb alkotása. A mű elején félve, remegve hiszi, hogy lesz olyan utód, aki új életet kezd, ha leveszi a polcról a kötetét; hinni akart a költészet feladatában, de a vers végén ezt írja: „Mint lehelet a hideg ablakon,/ úgy sorvad el emlékem egy napon/ s mint a porszem, mely sivatagba hull,/ az időbe veszek nyomtalanul.” Nem hagyhatjuk, hogy ez bekövetkezzen!
11
Képek 1
3
4
2.
12
5 6
7
Képek jegyzéke 1. Sárközi György portréja (www.magyarzsido.hu/kultura/muveszek) 2. Dédapám: Gömöri Árpád egyetemi indexe (családi fotó) 3. Dédapám: Gömöri Árpád egyetemi indexe (családi fotó) 4. Dédapám: Gömöri Árpád egyetemi indexe (családi fotó) 5. Emléktáblája egykori lakóhelyén http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:S%C3%A1rk%C3%B6zi_Gy%C3%B6rgy_Bp07_Erzs%C3% A9betkrt7.jpg 6. Sárközi György portréja http://hdke.hu/emlekezes/emlekkonyv/kereses%3Fpage%3D34&docid=SP3JRLsL9_nMSM&imgurl=htt p://hdke.hu/files/sarkozi_gyorgy. 7 A balfi emlékmű http://www.google.hu/imgres?q=balfi+nemzeti+emlékhely&um=1&hl=hu&sa=N&biw=1024&bih=608& tbm=isch&tbnid=v
13
Hivatkozások
1. Hegedűs Géza: Arcképvázlatok, Móra Kiadó, Budapest, 1980. 2. Hegedűs Géza, im. 3. Hegedűs Géza, im. 4. Szita Szabolcs: Együttélés, üldöztetés, holokauszt, Korona Kiadó, Budapest, 2001. 5. Szita Szabolcs, im. 6. Szita Szabolcs idézi: Halálerőd, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1989. 7. Szita Szabolcs idézi, im. 8. Pintér István: A Márciusi Front, Kossuth Kiadó, Budapest, 1987. 9. Magyar irodalmi lexikon, főszerkesztő: Benedek Marcell, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. 10. Pintér István, im. 11. Pintér István, im. 12. Pintér István, im. 13. Illyés Gyula előszava, Sárközi György összes verse és kisebb műfordításai, Sarló kiadás, Budapest, 1947. 14. Magyar irodalmi lexikon, im. 15. Hegedűs Géza, im. 16. Illyés Gyula, im.
14
Szépirodalmi hivatkozások
Radnóti Miklós: Töredék Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd Radnóti Miklós: Első ecloga Sárközi György: Angyalok harca című kötetéből Fölfelé Más hazába A szeretet himnusza A váltott lélekkel című kötetéből Váltott lélekkel Utazás Tiltó csúcsok Önéletrajz Higgy a csodában! című kötetéből Pásztorok Mindhalálig című kötetéből November Sötétség Esőcseppek
15
Szakirodalom
Magyar életrajzi lexikon, főszerkesztő: Kenyeres Ágnes, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994. Magyar irodalmi lexikon, főszerkesztő: Benedek Marcell, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. Magyar irodalom története VI., főszerkesztő: Szabolcsi Miklós, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. Hegedűs Géza: Arcképvázlatok, Móra Kiadó, Budapest, 1980. Szita Szabolcs: Halálerőd (A munkaszolgálat és a hadimunka történetéhez 1944-45), Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1989. Szita Szabolcs: Együttélés, üldöztetés, holokauszt, Korona Kiadó, Budapest, 2001. Pintér István: A Márciusi Front, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1987. Sárközi György összes verse és kisebb műfordításai, Sarló kiadás, Budapest, 1947.; Illyés Gyula előszava Wikipédia, Sárközi György
