2010.03.28.
A MAGYAR KKV SZEKTOR NEMZETKÖZI KITEKINTÉSBEN – összehasonlítás V4-ekkel és Szlovéniával
Dr. Szabó Antal Nyug. ENSZ Regionális Tanácsos az ERENET Igazgatója
Ország Adatok ORSZÁG
NÉPESSÉG [ millió ]
TERÜLET [x 1000 km²]
GDP per capita [ US$ ]
CZ
10,4
78,8
21027
HU
10,0
93
15543
PL
38,2
312,7
13799
SK
5,4
49,0
17630
SI
2,1
20,3
27148
ÖSSZESEN: 66,1 millió és 55380 km2 GDP adatok az IMF 2008 végén
1
2010.03.28.
Munkanélküliség ORSZÁG
2005 [%]
2008 [%]
2009 [%]
CZ
8,0
4,4
5,5
HU
6,8
7,6
9,2
PL
18,0
7,4
7,7
SK
16,7
9,9
10,7
SI
6,4
5,2
5,0
8,9 %; 6,7 % és 8,3 %
HAZAI KSH JELENTÉS • 2009. szeptember–novemberben a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 788 ezer, a munkanélkülieké 445 ezer fő volt, ami 10,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. • A munkanélküliségi ráta tetőpontját még nem érte el, mivel a KKV-nál csődhullám tetézése most következik be. • Lengyelországban 2009 végén a munkanélküliség 11,9 %-ra nőtt, 2010-ben 12 %ra is nő.
2
2010.03.28.
VERSENYKÉPESSÉG A nemzetgazdasági versenyképesség azon tényezők, politikák és intézmények együttese, melyek meghatározzák a termelékenység színvonalát az adott országban. A növekvő termelékenység, mely az erőforrások jobb felhasználását eredményezi, - határozza meg a befektetések jövedelmezőségét, mely meghatározza a gazdaság növekedését. Így a versenyképesebb gazdaság középhosszú távon gyorsabban növekedhet.
VERSENYKÉPESSÉG INDEX RANGSOR - GCI ORSZÁG
RANGSOR GCI 2009-2010
RANGSOR GCI 2008-2009
CZ
31
33
HU
58
62
PL
46
53
SK
47
46
SI
37
42
http://www.weforum.org/en/index.htm
3
2010.03.28.
GLOBÁLIS VERSENYKÉPESSÉGI JELENTÉS 2009-2010 Az elmúlt év alatt CZ javított helyzetén és 31. helyen van. SL 5 helyet javított és a 37. helyen áll. Kitűnő egészségügye, oktatása, innovációs képessége. PL 46., SK 47. míg HU 58. helyezett. PL 7 helyet javított kitűnő oktatási rendszere, jelentős belső piaca, hatékony és becsületes közigazgatása miatt!
OKOK Magyarország hasonló versenyképességi problémákal küszködik, mint a közép-európai országok többsége. A problémák okai: • a közbizalom súlyos hiánya, • a politikai döntéshozók rendkívül negatív megítésése, és • a korrupciókiterjedtsége általában jellemzi a V4-eket.
4
2010.03.28.
OKOK A rosszabb magyar helyezés ugyanakkor néhány speciális tényezővel is magyarázható: • miközben az adózási szabályok a KE országok többségében versenyelőnynek minősülnek, nálunk kifejezett versenyhátrányként lépnek fel. • ezzel párhuzamosan a közszolgáltatások minőségének, illv. az oktatatásképzés alacsony színvonalú; • a szociálpolitika esélyegyenlőtlenség-csökkentő hatásának megitélése is szignifikánsan rosszabb nálunk a visegrádi átlaghoz képest.
A KORMÁNY FELADATA üVállalkozást segítő üzletbarát gazdasági környezet kialakítása; üÁtlátható törvények létrehozása; üKKV-szektort segítő Nemzeti támogatói program létrehozása és megvalósítása; and üAdekvát KKV-t támogató infrastruktúra létrehozása.
5
2010.03.28.
Doing Business 2010: Kelet-Európa (Baltik országok és Makedónia) és DélKaukázusi országok élenjárnak a szabályozási reformok terén;
VILÁGBANK ÜZLETI KÖRNYEZET 2009 ÉVI RANGLISTÁJA
ÜZLETI KÖRNYEZET Üzletkezdés Licenc-ügyek Foglalkoztatottság Tulajdonjog regisztráció Hitelhez-jutás lehetősége Beruházásvédelem Adózás Külkereskedelem Szerződések betartása Vállalkozás felszámolása
74/66 46/41 72/72 42/35 53/58 113 39 117 66 26 76 88 164 56 59 25 77 76 81 162 62 61 88 11 108 43 30 15 15 87 93 119 41 109 20 121 122 151 119 84 53 70 42 113 84 82 14 75 61 60 116 58 85 39 40 -22
-10
+28
-17
+16
http://www.doingbusiness.org/
6
2010.03.28.
TRANSPARENCY INTERNATIONAL KORRUPCIÓS LISTÁJA Corruption Perception Index - CPI ORSZÁG
RANGSOR CPI 2009
RANGSOR CPI 2008
RANGSOR CPI 2005
CZ
52
45
47
HU
46
47
40
PL
49
58
70
SK
56
52
47
SI
27
26
31
http://www.transparency.org/
KKV FEJLETTSÉGI MUTATÓ INDEX OF SME DEVELOPMENT Komplex gazdasági mutató, amely magába foglalja – a magántulajdon részarányát – a KKV-szektor részarányát a GDPben; és – a KKV-szektorban foglalkoztatott munkaerő részarányát a teljes munkaerő százalékában, százalékban vagy az egy főre eső GDP-ben kifejezve
7
2010.03.28.
KKV FEJLETTSÉGI MUTATÓ q Új feltörekvő fejlett EU országokban az KKV Fejlettségi Index tartománya 15004500 USD per fő, q Közepesen fejlett átmeneti gazdaságokban a KKV Fejlettségi Index nagysága 1500 USD per fő alatt van, q Kevésbé fejlett átmeneti gazdaságokban a KKV Fejlettségi Index nagyságrendje 500 USD per fő alatt helyezkedik el.
KKV FEJLETTSÉGI MUTATÓ 1999 vö 2005 Magántulajdon részaránya [%]
75 80
75 80
65 75
75 80
60 65
KKV-szektor részaránya a GDP-ben [%]
30 34.4
37 45?
40 47.7
38 42
38 56,5
KKV-szektorban foglalkoztatottak részaránya a teljes foglalkoztatottság %-ban
43.6 68.2
45.9 71
60.6 69,8
59 53,9
43 65,6
5050 12151
4462 10829
3512 7943
3624 8823
3651 17263
341 2214
568 2768
553 1983
609 1245
358 4159
GDP per capita
[USD]
KKV-fejlettségi index [USD/fő]
8
2010.03.28.
1000 lakosra jutó KKV-k száma CZ
86
HU
55
PL
37
SK
8 (!)
SI
44
EU-27
40
NEMZETI KORMÁNYZATI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYEK CZ HU PL SK SI
Investment and Business Development Agency, CHECHINVEST NINCS! MVA lehetne Polish Agency for Enterprise Development, PARP National Agency for Development of Small and Medium Enterprises, NADSME Public Agency for Entrepreneurship and Foreign Investments, PAEFI, (korábbi SBDC)
9
2010.03.28.
MAGYARORSZÁG A MULTICÉGEK PARADICSOMA! A 2008. évi támogatások össze 2,5 milliárd euró, csaknem 682 milliárd forint volt, a GDP 2,38 %-a.. 2007-ben 1,434 milliárd forint, a GDP 1,42 %-át kitevő közvetlen állami támogatást kaptak a nagy cégek. Léphaft Pál karikatúrista
• Egyedülálló versenyhátrányba kerültek a magyar tulajdonú vállalkozások a multicégek leányvállalataival szemben • Évente 2000 milliárd forintnyi összegben viszik ki a profitot a multik Magyarországról. • A versenyszektornak nyújtott állami támogatások az EU-ban a GDP %-ban: EU átlag: 0,54; HU 2,38; PL 1,02; CZ 0,97; RO 0,63 és SK 0,53
10
2010.03.28.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK 2009-es TANULMÁNYA • PM szerint hazánkban külföldi vállalatoknál 100 HUF-ból 54 marad, míg magyar cégeknél mindössze 37 HUF. • APEH adatai szerint: egy hazai cég munkavállalóként 3800 HUF adótámogatást kap, külföldi vállalatok esetén ez 90ezer HUF. Külföldi-Hazai vállalat támogatási arány 23,6:1-hez!
MULTIK TÁMOGATÁSA • APEH adatai szerint: egy hazai cég munkavállalóként 3800 HUF adótámogatást kap, külföldi vállalatok esetén ez 90ezer HUF. • A betelepüléskor kialkudott adóelengedések miatt előállt nagy nyereség töredék részét forgatják vissza a külföldiek hazai beruházásokra. • A multik 10%-al kevesebb személyt foglalkoztatnak nálunk, mint CZ, PL vagy SKban
11
2010.03.28.
SZEGÉNYSÉG EURÓPÁBAN NÉLKÜLÖZÉSI RÁTA %-BAN EUROSTAT 2010-es JELENTÉSÉBEN: • • • • •
EU27 17 CZ 16 SL 17 SK 28 PL 32
• HU
37
• RO • BG
50 51
PRESENTATION OF ENTERPRISES ON THE WORLD WIDE WEB
EUROSTAT
12
2010.03.28.
A KORMÁNY FELADATA üVállalkozást segítő üzletbarát gazdasági környezet kialakítása; üÁtlátható törvények létrehozása; üKKV-szektort segítő Nemzeti támogatói program létrehozása és megvalósítása; and üAdekvát KKV-t támogató infrastruktúra létrehozása.
INTEGRÁLT KKV-SZEKTOR FEJLESZTÉSI PROGRAM
(i) STRATÉGIAI szint (kormányzati politikusok); (ii) INTÉZMÉNYI szint (KKV-szektort támogató és segítő intézmények); (iii) VÁLLALKOZÓI szintje (vállalkozók és érdekképviseleti szervek)
13
