KEM KASZTERMENEDZSMENT KFT.
HÍRLEVÉL 2 0 1 3 .
É V
X .
S Z Á M
O K T Ó B E R
Máról-holnapra él a magyar kkv
Cím: 2800 Tatabánya, Réti út 174. fsz. Telefon: +3630/245-3416 E-mail:
[email protected]
A hazai kis- és középvállalkozások zöme aktualizált üzleti terv nélkül éli az életét - derült ki a CIB Bank és a Gfk Hungária kutatásából. A vállalatok egyelőre nem mernek nagyot álmodni, komoly fejlesztést csak 31 százalékuk tervez, s az utódlásról is csak 47 százalékuknál gondolkodtak csak.
Honlap: www.kemekklaszter.hu
A TARTALOMBÓL:
Döbbenetes adatok – Ezért szakad szét Magyarország
2 3
Már foglalják a Szeviép-vezérek vagyonát?
4
Adatlopások sújtják a hazai kkv-kat
4
Így omlik össze
5
Magyarország úthálózata
6
Megnövekedett a titkosított közbeszerzések száma
7
Tarlós: bevezetik a dugódíjat Budapesten
7
Pénzügyi továbbképzések
8
Építőipari továbbképzések
9
Egyéb továbbképzések
10
Pályázati lehetőségek
11
KomáromEsztergom megyei hírek
12
Bacher János, a Gfk ügyfélkapcsolati igazgatója szerint a fentiekkel szemben érdekes, hogy a vállalatvezetők szerint a siker biztosítéka elsősorban az elégedett, visszajáró vevőkör, a megbízhatóság és a pénzügyi stabilitás. Miután a jelenleg helyzetben rendkívül komoly problémákba ütközik a sikeres gazdálkodás, épp ezért a folyamatosan növekvő árbevétel, illetve folyamatos nyereségesség a hosszútávú sikeresség kapcsán jelenleg a fontossági sorrend végén áll. Versenyelőnyt a minőség és a megfelelő humán-erőforrás jelenthet a cégvezetők szerint, ám ezen fontos ismérvek mellett a cégvezetők a versenyelőnyt biztosító tényezők között a második (az agrárcégek esetében az első) helyen Bár a hazai kis- és középvállalkozások 80 százaléka említették, hogy a cégnek jó kapcsolatokkal kell renrendelkezik elvben üzleti tervvel, ám annak használha- delkezniük. tóságát mindennél jobban megmutatja, hogy a válság hatására csak 37 százalékuk hajtott végre módosítást A jövőre nézve érdekes, hogy a megkérdezett vezetők az üzleti terveiben - ismertette Stafétabot elnevezésű, 75 százalékban tulajdonosai is cégeknek, s a mintában a Gfk Hungáriával végzett kutatásuk eredményét Sza- szereplő vállalkozások 42 százalékánál egyszemélyi bados Richárd, a CIB KKV üzletág igazgatója. Jól látha- vezetés valósul meg. A társaság irányítóinak 40 százató, hogy a bankoknak is mozdulniuk kell és ezentúl léka szinte minden döntés előtt konzultál, s csak 2 nem pusztán az üzleti tervet, hanem annak folyamatos százalék azon vezetők aránya, akik minden döntést átvizsgálását is elvárják az ügyféltől. Fontos, hogy a saját maguk hoznak meg. Ami érdekes - említette cégek alternatív megoldásokat is kidolgozzanak: ha a Bacher János -, hogy a pénzügyi, banki kérdésekben az célba vett fejlesztés nem éri el a célját, legyen mód átlagnál jóval nagyobb az egyeztetés nélküli döntést arra, hogy új, a régitől persze nem teljesen eltérő hozó cégvezetők aránya. irányba fordítsák a vállalkozás fejlődését. Szabados Richárd szerint ezen alternatív üzleti elképzelések Ami az utódlás kérdését illeti, jól látható, hogy a kkv-k megfogalmazását és - szükség esetén - megvalósítását esetében nincs nagy fluktáció - a cégek 54 százalékánál nagyban támogathatja az növekedési hitelprogram az indulás óta nem volt vezetőváltás. A váltásról mindkapcsán elérhető olcsóbb forrás, ugyanakkor fontos össze a megkérdezettek 47 százaléka gondolkodott el látni, hogy nem a kamaton múlik, hogy egy hitel az utódlásról, ezek felénél az utód személye is ki van nemteljesítő lesz-e. jelölve. Miközben a kijelölt utód 84 százalékban a családon belülről érkezik, jól látható, hogy a második A cégek 18 százaléka egyáltalán nem gondolkodik generáció, az egyenes ági leszármazottak nem igazán előre, míg további 50 százalék azon vállalkozások ará- akarják átvenni a szülő(k)től a stafétabotot, inkább nya, ahol a stratégiai tervezés maximum 1.2 évre te- csak élvezni akarják a szülői munka eredményeit és kint előre - ezen belül 35 százalék azok aránya, akik az másfele tekintenek. Érdekes ugyanakkor, hogy a család előttük álló évre készítenek stratégiát. A kutatást 800 egyéb tagjai között viszonylag magas az érdeklődés a magyar 100 millió - 10 milliárd forint közötti árbevé- cégvezetés átvételére. tellel rendelkező kkv-t kerestek meg. http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/marolA cégek egyelőre nem mernek nagyot álmodni: míg a holnapra_el_a_magyar_kkv.566196.html? jelenlegi piaci poziciójuk megőrzése a cégek 90 száza- utm_source=Napi.hu_hirlevel&utm_medium=Hirlevel léka számára nagyon fontos, addig a vállalat növekedé- &utm_campaign=Napi.hu_hirlevel_kiemelt_cikkek sét csak kevesebb, mint harmaduk jelölte meg fő prioritásként.
OLDAL
2
Döbbenetes adatok - ezért szakad szét Magyarország Magyarországon nem is duális, hanem hármas szerkezetű gazdaság alakult ki, ahol lényegében csak a közép-magyarországi régió tudott felzárkózni az uniós átlaghoz, miközben erre még azok a megyék sem képesek tartósan, ahol meghatározó a külföldi tőke jelenléte. A leszakadást az autópályafejlesztések és az uniós források aránytalan elosztása is fokozza. A magyar gazdaság növekedése amiatt nem tud érdemben gyorsulni, hogy míg a tempósan fejlődő Közép-Magyarország az EU régióinak hetedik leggyorsabb növekedését produkálja, addig a többi hat hazai régióból négy leszakadóban van az uniós átlagtól - véli Lengyel Imre, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának tanára. A magyar gazdaság EUátlag körüli növekedését egyoldalúan a főváros és vonzáskörzete generálja, így félrevezető csak az országos átlagokból kiindulni, mert azok rossz diagnózisokhoz vezetnek. Lengyel az idei közgazdász vándorgyűlés területfejlesztési szekcióülésén elmondta: az országos gazdaságfejlesztési politikák azért nem érik el céljukat, mert homogén országra kifejlesztett modellen alapulnak, nem vesznek figyelembe magyar sajátosságokat. Hozzátette ugyanakkor, hogy területi különbség a világon mindenütt van, az eltérő növekedési tempó természetes, sőt, az országnak hatékonysági szempontból jó is lehet a belső mobilitás és migráció.
HÍRLEVÉL
Garantálja a leszakadást a közlekedési hálózatunk Budapest és vonzáskörzetének nemkívánatos túlsúlyát a hazai gazdaságban a sugárirányú, egyközpontú közlekedésfejlesztés is növeli, illetve garantálja a vidék leszakadását. Az autópályafejlesztések révén egyrészt az amúgy is erősebb fővárosi cégek számára könnyebbé elérhetőbbé váltak a vidéki piacok, így ki tudják szorítani a helyi vállalkozásokat. Másrészt hasonlóan jártak a logisztikai fejlesztések is: mire elértek a gyorsforgalmi utak az ország távolabbi városaiba, addigra kiépültek az M0 körgyűrű mentén a logisztikai szolgáltató bázisok, megpecsételve a hasonló vidéki tervek sorsát. Mindemellett a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési támogatásokból is főként a fővárosi cégek részesülnek, ráadásul - amint azt egy hozzászóló megfogalmazta - nem ritka, hogy egy budapesti vállalkozás csak azért nyit vidéki telephelyet, hogy az ott elérhető szubvenciókra is pályázhasson.
Magyarországon a területi egyenlőtlenségek továbbra is jelentősek és nem csökkennek, az ország duális térszerkezete, területhasználata és térszervezése nem támogatja a gazdasági fejlődést ismerte el Salamin Géza, a Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság főosztályvezetője is. Előadásából kiderült, hogy a kabinet a leszakadt térségeket átfogó vidékpolitikával kötné vissza az ország társadalmi-gazdasági vérkeringésébe. Ezt a vidéki települések, falvak, tanyák fejlesztése, gazdasági létalapjuk megerősítésével, a vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztésével, foglalkoztatási szerepének növelésével, a vidéki munkaerő, különösen az értelmiség megmaradásának és megtelepedésének támogatásával képzelik el. A kormány fejlesztési céljai között szerepel a vidéki városok közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztése - ezt mutatja az alábbi ábra:
2013.
ÉV
X.
SZÁM
A multik sem adnak lendületet a vidéknek
OLDAL 3
Egyetem tanára. Szerinte az elmúlt kétszáz évben mindig a külföldi tőke indította be a magyar gazdaságot. Ha a külföldi tőke jelenlétét a gazdaság-, az oktatás- és a foglalkoztatáspolitika megfelelően ki tudja használni, akkor jelentkezhetnek a hosszútávú pozitív hatások. Egyetértett viszont azzal, hogy egyre jobban erősödnek a regionális különgségek, a leszakadás határozottan jelen van. Rechnitzer szerint a hazai régiók foglalkoztatást és munkatermelékenységet tekintve a rendkívüli módon leszakadóak között vannak a térségbeli országok között is. Ez a leszakadás ráadásul egyre erősebben fedi le a vidéki területeket, KeletMagyarország szinte teljesen elesett. Megjegyezte: a rendszerváltás óta állandóan változik a területi politika, annak intézményei, valamint folyamatosan változnak a fejlesztési súlypontok is.
ek, Budapest és körzetének jelentős túlsúlyával. Utóbbi egyébként komoly versenytársakkal kerülhet szembe, hiszen nincs túl messze Pozsony térsége, amely a 2009-es adatok alapján az EU 5. legfejlettebb régiójának számít. A szlovák főváros agglomerációja lassan elér Győrig, tömegközlekedési hálózata Mosonmagyaróvárig, továbbá ismert jelenség a szlovák állampolgárok magyarországi, határközeli településekre történő áttelepülése is. Emellett Bécs - amely az EU 9. legfejlettebb régiója - erősen vágyik a közép-kelet-európai centrum szerepére, vagyis a térségbeli fővárosok erős versenyben működnek. Budapestnek nagyon komoly versenytársai vannak, Bécsbe, Pozsonyba települnek a regionális irányítóközpontok. Ugyanerre utalt felszólalásában egy fejvadász is, aki a HBLF pénzügyi csúcstalálkozóján azt kérdezve Cséfalvay Zoltántól, az NGM államtitkárától, hogy a kormány mit kíván tenni Magyarország pozíciójának megerősítéséért. Amint arról beszámoltunk, Cséfalvay lényegében kikerülte a választ, ugyanis a szolgáltatóközpontok idevonzásáról beszélt, holott azok messze nem azonosak a regionális cégközpontokkal.
resebb régióknak kedveznek - ezen a téren Budapest elszívó ereje kiemelkedően nagy, torz a forráselosztás, a növekedésben nem hasznosulnak a pénzek. A helyzet orvoslására Lengyel szerint alulról szerveződő, a térségek lehetőségeihez igazodó ágazati fejlesztéspolitikára volna szükség. Az egész ország gazdasági növekedését segítené, ha Budapest a szolgáltatásexportban erősítene, vidéken pedig újraiparosítás menne végbe. A vidék fejlődéséhez a főváros fejlődése, annak túlcsorduló hatása is kell, nincs értelme tehát Budapest-vidék ellentétről
beszélni, ám ezt a jelenlegi uniós gazdaságpolitika nem segíti.
Lengyel szavai szerint még a vidéki városokban megtelepült külföldi iparvállalatok sem hoznak tartós gyógyírt. Ahogyan az a következő két ábrán is látszik, bár voltak kiugrások a nagyobb külföldi befektetések kapcsán, az egyes megyékben az egy főre jutó GDP nem tudott tartósan növekedő pályára kerülni, többségük számára csak vágyálom a felzárkózás az EUátlaghoz. Ezt jól jelzi, hogy még GyőrMoson-Sopron megyében is bőven az uniós átlag 80 százaléka alatt van az egy főre jutó GDP. Ezzel a gonddal Magyarország egyébként nincs egyedül: a régió volt szocialista országaiban szintén a főváros körzetére koncentrálódik a növekedés. A Magyarországon letelepedett külföldi termelővállalatok kapcsán megjegyezte: miután többségükben nem a magyarországi beszállítókra támaszkod- Nagy versenyben Béccsel és Ponak, multiplikátorhatásuk gyenge, tartós zsonnyal növekedésélénkítő, tovagyűrűző hatásuk nemigen van. Rechnitzer felhívta a figyelmet arra, hogy a határon túli területekkel elindult egyfajVitatkozott ezzel a megállapítással ta együttműködés, de ezek - ahogyan az a Rechnitzer János, a győri Széchenyi István következő ábrán is látszik - szigetszerű-
Túlcsorduló Budapest Az igazi gondot Magyarországon az okozza, hogy hármas szerkezetű gazdaság alakult ki - vélekedett Lengyel Imre. A főváros fejlett és szolgáltatás alapú, ám ezeket a szolgáltatásokat alacsony exporthányad mellett alapvetően a belső piacnak nyújtja, miközben a kisvárosi térségek FDI-vezéreltek és az alacsony hazai beszállítói hányad miatt alig kötődnek a magyar gazdasághoz, avagy csak hazai piacra dolgoznak. A gazdaságfejlesztési pályázatok ráadásul az amúgy is sike-
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ ezert_szakad_szet_magyarorszag.566337.html? utm_source=Napi.hu_hirlevel&utm_medium =Hirlevel&utm_campaign=Napi.hu_hirlevel_kepes _vezeto
OLDAL
4
Már foglalják a Szeviép-vezérek vagyonát? Bűnvádi eljárás folyik a Szeviép-ügyben: az egykori építőipari cég 11 milliárdos tartozást halmozott fel több száz partnerével szemben, már foglalják a magánvagyont is - írta a SZEGEDma.hu. A SZEGEDma.hu információ szerint a felszámolás alatt lévő Szeviép Zrt. ellen bűnvádi eljárás folyik, és már az egykori cégvezérek vagyontárgyai közül is többet lefoglaltak. A NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága arról tájékoztatta a portált, hogy csődbűncselekmény gyanúja miatt folytatnak nyomozást a Szeviép tevékenységével kapcsolatban. A nyomozóhatóság a keletkezett kár megtérülése érdekében vagyontárgyakat foglalt le. Egyéb tájákoztatást az ügyben a nyomozás érdekei miatt jelenleg nem adhatnak.
aminek az elbírálása még folyamatban van. A Szeviép Zrt. 2010 tavaszán kért maga ellen csődvédelmet, mikor a 30 milliárdos szegedi elektromos tömegközlekedés-fejlesztési nagyprojekt egyik fővállalkozója volt.
Az 1,1 milliárd forintos jegyzett tőkéjű Szeviép az ország déli felének legjelentősebb építőipari cége volt. Konzorciumi tagként részt vettek az M43-as autópálya építésében és a szegedi 1. számú villamosvonal felújításában is. A felszámolási eljárás kezdetekor a cég 379 partnerének tartozott 10,9 milliárd Temesvári Zoltán, a károsult vállalkozók jogi forinttal - írta korábban a Napi Gazdaság. képviselője szerint nem valószínű, hogy az alvállalkozói tartozásokat bárki is kifizeti. A http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ jogi képviselő a felszámolási eljárással kap- mar_foglaljak_a_szeviepcsolatban is tett a bíróságon észrevételt, vezerek_vagyonat.566517.html
Adatlopások sújtják a hazai kkvkat A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) egyötöde már szenvedett el versenyhátrányt az adataikkal való visszaélés miatt - közölte a Fellowes cég a megrendelésére készített felmérés alapján. Az irodai és otthoni munkavégzést segítő termékeket gyártó Fellowes amerikai cég megbízásából a Szinapszis Kft. reprezentatív kutatást végzett, amelyben kétszáz hazai kkv adatvédelmi és iratmegsemmisítési szokásait mérték fel. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 90 százalékánál vannak bizalmas jellegű iratok, 25 százalékuknál egyáltalán nincs semmiféle előírás ezek kezelésére. A válaszadó kkv-k 9 százaléka szerint tehetnének többet is az esetleges adatlopások ellen, minden negyedik kis- és középvállalatnál előfordul, hogy kényes üzleti vagy személyes információk maradnak éjszakára az íróasztalokon. A megkérdezettek nyolcada elképzelhetőnek tartotta, hogy a cégnél keletkezett napi szemétben bizalmas vagy kényes adatokra bukkanhatnánk. Minden tizedik kkv a napi hulladékkal együtt kezeli a bizalmas, személyes vagy üzleti információkat tartalmazó dokumentumait. Hatból egy cégnél biztosan nincsenek arra vonatkozó szabályok, hogyan kell megsemmisíteni az ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat. A termelő és kereskedelmi szektorra az átlagosnál sokkal jellemzőbb, hogy a bizalmas adatok megsemmisítésére nincsenek egyértelmű
HÍRLEVÉL
előírások. A saját ingatlanban működő cégek egynegyede nem darabolja fel a kényes információkat tartalmazó dokumentumokat, mielőtt megszabadulnak tőlük. A közepes árbevételű - 250 millió és 1 milliárd forint közötti - vállalatok bő egyharmadánál maradnak bizalmas iratok az íróasztalokon éjszakára, míg az irodaházban, ipari parkban telephellyel rendelkezők körében ez az arány csak mindössze 10 százalék. A válaszok alapján kettősség jellemzi a hazai vállalkozásokat, a többség biztonságban és az adatokkal történő visszaélésektől védve érzi magát, mivel döntően azt gondolják, hogy megfelelő lépéseket tesznek az adatlopás ellen. Ugyanakkor számos esetben rávilágítottak arra, hogy a bizalmas dokumentumok kezelésével, megsemmisítésével és az elektronikus adatvédelemmel kapcsolatban is vannak hiányosságaik, amelyek alkalmat adhatnak a sokak által személyesen vagy üzleti életben megtapasztalt adatlopásokra - olvasható a Fellowes közleményében. http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ adatlopasok_sujtjak_a_hazai_kkv-kat.566363.html
2013.
ÉV
X.
SZÁM
OLDAL 5
Így omlik össze Magyarország úthálózata Jelenleg a hazai közúthálózat negyede van annyira leromlott állapotban, hogy gyakorlatilag újjáépítésre volna szükség. Ehhez képest évente a szükséges összeg töredéke jut csak útfelújításra, miután a hazai forrásokat az új utakhoz szükséges önerő szívta fel. Ha nem történik gyökeres változás, pár éven belül a duplájára nő legrosszabb állapotban lévő úthálózat hossza.
Az elmúlt hét évben, vagyis a most záruló uniós költségvetési időszakban a meglévő közlekedési vagyonnal semmit sem foglalkoztunk, azzal pedig, hogy minden saját forrást a fejlesztésekhez igénybe vett uniós támogatások mellé önrészként használt fel az ország, óriási pusztulás ment végbe a közúti és vasút infrastruktúrában fogalmazott Takács Miklós, a Főmterv Zrt. igazgatója az MLSZKSZ által szervezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián. Hozzátette, az EU-szabályozás sem ösztönözte eléggé a hatékony gazdálkodást, a meghatározott célok ugyanis nem fedik le a volt szocialista országok igényeit, azok inkább a rendben lévő alapinfrastruktúrával rendelkező országokra szabottak. Számos esetben ráadásul rosszul előkészített, szigetszerű projektek valósultak meg a most végződő uniós támogatási ciklusban. Sokszor pusztán az volt a cél, hogy az EU-forrásokat le lehessen hívni, illetve most is ez a fő szempont,
ami nagy hiba. (Ezt megelőzően a közgazdász vándorgyűlés területfejlesztési szekciójában az autópályafejlesztéseket is kritika érte mondván, hogy azok - mivel az ország sugaras közlekedési hálózatát erősítik - garantálják a vidék leszakadását.) A hazai, összesen 31 ezer kilométeres országos közúthálózat (a koncessziós és az önkormányzati tulajdonban lévő utak kivételével) közel negyede, hétezer kilométer tönkrement. Az úthálózat hosszát és a 15 éves felújítási ciklust összevetve adódik, hogy évente kétezer kilométernyi utat kellene rendbe hozni, ehhez képest 600-800 kilométernyi szakasz renoválására kerül sor. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy ilyen tempót alapul véve három év múlva a jelenlegi kétszeresére, 14 ezer kilométerre nőhet a legrosszabb állapotban lévő, "túlhasznált" utak hossza, mivel
Nincs is balesetveszély? Bár a KSH adatai szerint 2012-ben a hazai közutak burkolata 53 százaléka volt rossz, további 13 százaléka pedig nem megfelelő, továbbá bő egyharmaduk tűrhetetlenül nyomvályús (ezen belül kétezer kilométernyi út kifejezetten veszélyes mértékben), az úthibákat nemigen teszik felelőssé a balesetekért. Amint arról korábban beszámoltunk, a balesetek negyede töredezett, kátyús úttesten történt, a pálya hibáját viszont a 15,2 ezer balesetből csak 19-nél mutatták ki okként. A balesetek ötöde ugyanakkor azért következik be - legalábbis a statisztika alapjául szolgáló hivatalos vizsgálatok szerint -, mert a járművezető nem az útviszonyoknak megfelelően választotta meg sebességét. Ez a kategória közismerten gumiszabálynak számít, ide tartozik például az az autós is, aki lakott területen kívül 60-nal száguldva benéz egy kátyút, nyomvályút, ami miatt végül az árokban köt ki.
OLDAL
6
Bár vonzó alternatívának tűnhet, mégsem az volna a legjobb megoldás, ha a leginkább leromlott állapotú utak rendbehozatalával kezdődne a munka. Abban a feltételezett esetben ugyanis, ha a jelenlegi többszöröse, évi 130 milliárd forint rendelkezésre állna útfelújításra, és ennek 99 százalékát a legrosszabb szakaszokra költené az ország, akkor is tempósan tovább romlana a közúthálózat átlagos minősége.
Éppen ezért a szakember úgy látja, az erőforrásokat nem a legrosszabb, hanem az ennél valamivel jobb állapotú utak rendbehozatalára volna érdemes koncentrálni, hogy azok ne romoljanak le végletesen. Ha a feltételezett forrás 99 százalékát erre költenék,
Ha a túlhasznált utakat egycsapásra fel akarnánk újítani, Takács előadása szerint 385 milliárd forintra volna szükség - ehhez, illetve a fenti szcenáriókban említett 130 milliárd forinthoz képest jövőre nettó 24 milliárd jut erre a célra. Az e-útdjíból befolyó pénzek ugyanakkor elvben ha megoldást nem is, de némi gyógyírt jelenthetnének. A használatarányos útdíjat évi 150 milliárd forint többletbevételt megcélozva alakították ki, de már most látszik, hogy ennél több érkezik a kasszába - az idei bevételi terveket fel is srófolták. Ennek kapcsán Szűcs Lajos, a fejlesztési tárca főosztályvezetője a konferencián megjegyezte: úgy számolnak, hogy a bevétel éves szinten mindenképp 200 milliárd forint alatt marad majd. Az útdíjakból viszont évi 100 milliárd forint körüli ösz-
HÍRLEVÉL
Ebben az esetben ugyanis a túlkoros utak hossza az évtized közepére 13 ezer kilométerre nőne azért, mert miközben a legrosszabb utakat renoválják, sorra lépnek be ebbe a sürgősen felújítandó kategóriába a jelenleg még életciklusuk végén járó utak. Ez egyben azt is eredményezné, hogy a teljes hazai úthálózatot csak 2041-re lehetne teljesen felújítani. Ezt mutatja az alábbi ábra:
akkor is nőne pár évig a túlhasznált úthálózat hoszsza, de az megállna 10,5 ezer kilométernél, továbbá 2030 körülre meg lehetne újítani a teljes hálózatot. Ez utóbbi szcenáriót mutatja az alábbi ábra:
szeget visz el az M5-ös és M6-os autópálya konceszsziós díja, a fennmaradó néhány tíz milliárd forint tehát jól jönne az útfelújításokhoz. A szakma ugyanakkor úgy látja, hogy ezt a pénzt már rég elköltötték más célokra a költségvetésben, illetve a közúti fuvarozók is szívesen látnák, ha ebből a forrásból - áttételesen - további kompenzációt kaphatnának. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ igy_omlik_ossze_magyarorszag_uthalozata.566948. html? utm_source=Napi.hu_hirlevel&utm_medium=Hirlev el&utm_campaign=Napi.hu_hirlevel_kepes_vezeto
2013.
ÉV
X.
SZÁM
Megnövekedett a titkosított közbeszerzések száma Több mint 120 esetben kaptak felmentést különböző kormányzati vagy önkormányzati hivatalok 2010 nyara óta a közbeszerzési kötelezettség alól, rendszerint nemzetbiztonsági okokra hivatkozva - írta a Népszabadság. A lap szombati számában ismertetett - a mentesítések oroszlánrészét kiadó nemzetbiztonsági, a honvédelmi és rendészeti, illetve a gazdasági és informatikai parlamenti bizottságok közlése alapján - összesített adatok szerint, amíg 2010 második fél évében 14 esetben döntöttek felmentésről az illetékes bizottságok, és 2011-2012-ben is ezzel összemérhető számú, 35, illetve 33 ilyen határozat született, addig az idén október elejéig 44 esetben határoztak így. A lap megjegyzi, hogy a felmentést az Országgyűlés illetékes bizottságától kell kérni, a döntés ténye nyilvános, más azonban nem feltétlenül. Egy ilyen határozattal nemcsak gyorsítani lehet a megrendelési folyamatot, de titokban lehet tartani, mit és mennyiért vásárolt az állami szerv, nem beszélve a szállító kiválasztásának módjáról és miértjéről. Nincs legolcsóbb vagy összességében legjobb ajánlat, nem kell pályázatokkal, kiírásokkal és versennyel bíbelődni. A közpénzből, pályázat nélküli, titkos beszerzések után kifizetett számlák együttes összegét százmilliárdokban számolják - teszik hozzá. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ megnovekedett_a_titkositott_kozbeszerzesek_szama.568089.html?
Tarlós: bevezetik a dugódíjat Budapesten A főpolgármester szerint 2015 vége, 2016 eleje ésszerűbb határidő a dugódíj bevezetésére a korábban vállalt 2013-nál, és erre "hallgatólagosan" már kaptak haladékot. Tavasszal átadják a 4-es metrót. Tarlós István a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön hangsúlyozta, a behajtási díjjal kapcsolatban kész helyzetet örököltek, és csak haladékra van lehetőség. Be kell fejezni a négyes metrót, és elegendő őrzött P+R parkolót kell kialakítani - tette hozzá a főpolgármester. Nem számolnak a metróépítés 180 milliárd forintos uniós támogatásának visszafizetésével. A parkolók építését megkezdték, a négyes metrót tavasszal át tudják adni. Még ki kell jelölni a behajtási zónákat is - jelentette ki a főpolgármester. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/tarlos_bevezetik_a_dugodijat_budapesten.567900.html? utm_source=Napi.hu_hirlevel&utm_medium=Hirlevel&utm_campaign=Napi.hu_hirlevel_kiemelt_cikk ek
OLDAL 7
OLDAL
8
Áfa, számlázás 2014. Dátum időpont: 2013.11.20. (szerda) , 9-12-ig, regisztráció 8.30-tól! Helyszín: OKISZ Inkubátorház (1146 Budapest, Thököly út 58-60.) AJÁNLÓ Agazdasági társaságok nap, mint nap állítanak ki, vagy fogadnak be számlákat. A jogszabályok rossz értelmezése jelentős bírságokat, szankciókat, többletmunkát von maga után. Készüljön fel időben a jövő évi áfa változásokra, hallgassa meg előadónkat egy szakmai reggeli keretében! Részvételi díj: 15 900 Ft + Áfa / fő http://systemmedia.hu/index.php/konferencia/3481/866/afa-szamlazas-2014-
Gazdasági-pénzügyi továbbképzések Adótörvények 2014. - Szja, Art, Áfa, Tb. Országos Adókonferencia dr. VámosiNagy Szabolccsal és a NAV szakértőivel Dátum időpont: 2013.11.27. (szerda) , 9-16.30 óráig, regisztráció 8.30 órától! Helyszín: Radisson BLU Béke Hotel**** (1067 Budapest, Teréz krt. 43.) AJÁNLÓ Hamarosan a Parlament elé kerül a jövő évi költségvetés tervezete, és az ehhez kapcsolódó jövő évi adótörvény-módosítás! A gazdasági szakemberek számára elengedhetetlen, hogy időben megismerjék a változásokat. Vegyen részt konferenciánkon és ismerje meg a legújabb, legfontosabb változásokat a téma szakértő előadóitól! Részvételi díj: 24 900 Ft + Áfa / fő http://systemmedia.hu/index.php/konferencia/3419/845/adotorvenyek-2014-szja-art-afa-tb-orszagosadokonferencia-dr-vamosi-nagy-szabolccsal-es-a-nav-szakertoivel
HÍRLEVÉL
2013.
ÉV
X.
SZÁM
OLDAL 9
Építőipari továbbképzések Elektronikus építési napló bevezetéséhez kötődő képzés 2013. november 05. – Budapest (9.00 – 16.00) Típus: 2 + 6 óra gyakorlat 2013. november 06. – (9.00 – 14.00) Típus: 6 óra gyakorlat 2013. november 12. – Budapest (9.00 – 16.00) Típus: 2 + 6 óra gyakorlat 2013. november 13. – (9.00 – 14.00) Típus: 6 óra gyakorlat 2013. november 14. – Budapest (9.00 – 16.00) Típus: 2 + 6 óra gyakorlat 2013. november 19. – Budapest (9.00 – 16.00) Típus: 2 + 6 óra gyakorlat 2013. november 20. – (9.00 – 14.00) Típus: 6 óra gyakorlat 2013. november 21. – Budapest (9.00 – 16.00) Típus: 2 + 6 óra gyakorlat 2013. november 26. – Budapest (9.00 – 16.00) Típus: 2 + 6 óra gyakorlat 2013. november 27. – (9.00 – 14.00) Típus: 6 óra gyakorlat 2013. november 28. – Budapest (9.00 – 16.00) Típus: 2 + 6 óra gyakorlat http://mmk.hu/mernoki-kamara-nonprofit-kft/aktualis-kepzesek/
Kötelező tanfolyam – Általános modul Időpont: 2013. november 7. (10.00 – 16.00) Helyszín: Lurdy Ház, I. emelet, Konferencia központ, 4-es terem (1097 Bp, Könyves K. krt. 12-14.) Jelentkezési határidő: 2013. november 4.
Kötelező tanfolyam – Elektrotechnikai szakmai modul Időpont: 2013. november 14. (09.00 – 15.00) Helyszín: Lurdy Ház, I. emelet, Konferencia központ (1097 Bp, Könyves K. krt. 12-14.) Jelentkezési határidő: 2013. november 8.
Kötelező tanfolyam – Épületgépészeti szakmai modul Időpont: 2013. november 15. (09.00 – 15.00) Helyszín: Lurdy Ház, I. emelet, Konferencia központ (1097 Bp, Könyves K. krt. 12-14.) Jelentkezési határidő: 2013. november 8.
OLDAL
10
Egyéb továbbképzések Az új Polgári Törvénykönyv - Kártérítés, személyiségjogok és megsértésük, sérelemdíj Dátum időpont: 2013.11.14. (csüt.) , 9-12 óráig, regisztráció 8.30 órától! Helyszín: Hotel Mercure Budapest Metropol**** (1074 Budapest, Rákóczi út 58.) AJÁNLÓ A jelenlegi polgári jog rendszerét több helyen átalakító, Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 2014. március 15-én lép hatályba, felváltva a jelenlegi szabályozást. A szeminárium sorozat harmadik részében a Szerződésen kívüli és szerződéses kártérítés, a személyiségi jogok és megsértésük, valamint a sérelemdíj kerül megvitatásra. TÉMAKÖRÖK A személyiségi jogok rendszere ▪ A személyiségi jogok megsértésének szankciói: megszűnő és új eszközök ▪ A sérelemdíj és a jelenlegi nemvagyoni kár összehasonlítása ▪ A közéleti szereplőre vonatkozó külön szabályok ▪ Az ún. gyűlöletbeszéd-szabály, alkalmazásának feltételei ▪ A szerződésen kívüli felelősség változatlan feltételei ▪ A szerződésen kívüli felelősség változatlan feltételei ▪ Az előreláthatóság új fogalma, kialakult esetkörei más jogok gyakorlatában ▪ Jogellenesség ▪ A felelősség különböző alakzatai ▪ Felelősség más személy által okozott kárért ▪ Kitérő: a jogalkotással okozott kár jogintézményének sorsa a törvényjavaslatban ▪ A kártérítés módja ▪ Az életviszonyokértékviszonyok változásának figyelembe vétele ▪ Konzultáció Részvételi díj: 16 900 Ft + Áfa / fő http://systemmedia.hu/index.php/konferencia/3307/801/az-uj-polgari-torvenykonyv-karteritesszemelyisegjogok-es-megsertesuk-serelemdij-szeminarium-sorozat-iii-resz
Adatvédelmi felelős - Kétnapos szakmai képzés Dátum időpont: 2013.11.25-26. (h-k) , 9-16 óráig, regisztráció 8.30 órától! Helyszín: Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpont (1097 Budapest, Könyves Kálmán Krt. 12-14.) AJÁNLÓ Egyre nagyobb hangsúlyt kap egy cégen belül a belső adatvédelmi felelősök szerepe. A törvény komoly szankciókat helyez kilátásba, ha az adatkezelő törvényt sért. Fontossá válik, hogy a szervezetnél legyen legalább egy személy, aki az adatvédelmi jogszabályok és azok gyakorlati alkalmazásuk terén naprakész információkkal rendelkezik, és segítse az üzleti döntési és végrehajtási folyamatokat. TÉMAKÖRÖK Általános bevezető, a szabályozás indoka ▪ Az új adatvédelmi törvény ▪ A közérdekű adatok nyilvánossága – kivételek ▪ Közérdekű adatok közzététele, elektronikus információszabadság ▪ A személyes adatok védelme – alapfogalmak ▪ Az adatkezelés feltételei ▪ Egy adatkezelési tájékoztató felépítése ▪ Belső adatvédelmi felelősök feladata ▪ Az érintett jogai, jogérvényesítései lehetőségek ▪ Adatkezelés az interneten ▪ Munkahelyi privacy ▪ Munkavállalók ellenőrzése, megfigyelése ▪ Direkt markering (e-mail, SMS, MMS, fax, bluetooth, telefon, postai levél) szabályok ▪ Cookie szabályozás ▪ Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ▪ A hatóság eljárásai ▪ A jogellenes adatkezelés következményei ▪ Más hatóságok eljárásai ▪ Adatvédelmi auditálás ▪ Folyamatos konzultáció Részvételi díj: 80 000 Ft + Áfa / fő http://systemmedia.hu/index.php/konferencia/3417/844/adatvedelmi-felelos-ketnapos-szakmai-kepzesdr-kulcsar-zoltannal
HÍRLEVÉL
2013.
ÉV
X.
SZÁM
Telephely-fejlesztési és technológia-fejlesztési pályázatok „Telephelyfejlesztés és ipartelepítés a területi kohézióért” (KMOP, DAOP, ÉMOP, NYDOP) Az eszközbeszerzés maximális aránya 30% Támogatás mértéke: 40-70% (régiótól és tevékenységtől függően) 10 millió - 1 milliárd forint A pályázatok beadásának határideje: 2013.11.05. - 2012.12.02. Régiók: Dél-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl A Pályázati felhívás pdf formátumban ide kattintva letölthető az NFÜ honlapjáról is. Kódszámok: DAOP-1.1.1/E és D-13, ÉMOP-1.1.1/F és B-13, KMOP-1.5.3/C és B-13, NYDOP-1.3.1/D és E-13
„Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára” (KMOP) Támogatás mértéke: 10-50% (A vállalkozás méretétől függően) 15 millió - 200 millió forint A pályázatok beadásának határideje: 2013.11.15. - 2012.12.02. Régiók: Közép-Magyarország A Pályázati felhívás pdf formátumban hamarosan letölthetővé válik az NFÜ honlapjáról is. Kódszám: KMOP-2013-1.2.1/B
OLDAL 11
Komárom-Esztergom megyei hírek Új nyomvonalon haladhat az 1-es főút Az érintett településeken csökkenhet az áthaladó forgalom, biztonságosabb lehet a közlekedés és a térség gazdasága is továbbfejlődhet. Szűkebb hazánk központi városhármasa, Oroszlány, Tata és Tatabánya közúti kapcsolatainak fejlesztése biztosíthatja Székesfehérvár és megyeszékhelyünk megfelelő úthálózati kapcsolatát, valamint jelentős ipari parkjaink közvetlen összekötését és az M1-es autópályára történő kijutását települési lakóterületek érintése nélkül. Ennek a célnak az érdekében kívánnak lobbizni az érintett települések vezetői, akik közül Schmidt Csaba Tatabánya, Michl József Tata polgármestere, országgyűlési képviselő is, miként a szakmai fórumon megjelent megyei kötődésű dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára. A megyei önkormányzat a fenti elképzeléseket a 2011-ben elfogadott megyei területrendezési tervében megjelenítette, és azóta is képviseli módosításként az Országos Területrendezési Tervben. Tatabánya polgármestere a fórumon például azt hangsúlyozta, az országos terv átalakításához olyan javaslatot állítanak össze, amely alapján az 1-es út úgy szolgálná ki a lakókörzeteket, hogy a forgalomterhelés mérséklődne. Emellett egy esetleges M1-es autópályán bekövetkezett balesetet követően úgy vezetné le a torlódás miatti átirányított forgalmat, hogy nem bénítaná meg az érintett település életét. http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/uj-nyomvonalon-haladhat-az-1-es-fout-520210
Környén naponta csaknem húszezer jármű halad át Michl József, Tata első embere azt emelte ki, hogy a város érdeke, hogy az 1-es főút déli irányból elkerülje a belvárost. Takács Károly, oroszlányi városvezető megemlítette, hogy 30 milliót fordítanak a Tatabányáig megépülő kerékpárút tervezésére, ezzel ki lehetne venni a biciklistákat a közúti forgalomból. Beke László, környei polgármester megemlítette, hogy a község megyeszékhelyeket, ipari parkokat köt össze. A falu főútján naponta 19 ezer jármű hajt át. Ez nagyobb az M6-os autópálya forgalmánál, sőt még az M1-es bizonyos szakaszainak járműsűrűségét is meghaladja.
75 millió forintos útfelújítás Tatabányán A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a hazai úthálózat fenntartója Tatabányán is hamarosan elkezdi két kiemelt, forgalmas útvonal felújítását – jelentette be a helyszínén Czunyiné dr. Bertalan Judit útügyi biztos, Schmidt Csaba polgármester és Barabás Zsolt, a társaság megyei igazgatója. A Tatabányát közvetlenül érintő útszakasz a Tatabánya - Kisbér összekötő út kezdő csomópontjától (Penny Market) az M1 autópálya újvárosi lehajtó ágáig tart. A tatabányai útszakasz tervezett költsége meghaladja a 34 millió forintot, a további szakasz közel 41 millió forint. A munka első lépéseként lemarják a meglévő rossz minőségű aszfaltburkolat, majd a lokális burkolathibák kijavítása után egy új változó vastagságú kopóréteget építenek be. Az új burkolaton a szükséges burkolatjelek is megújulnak. A kivitelezés várhatóan október végén, illetve november elején kezdődhet meg és az időjárástól függően, szeretnék még ebben az évben befejezni. Czunyiné dr. Bertalan Judit útügyi biztos elmondta: a felújítások helyszíneit a Magyar Közút állította össze a megyei útügyi biztosok közreműködésével. A program keretében Komárom-Esztergom megyében 15,8 kilométernyi utat újítanak fel, közel egymilliárd forintból. Schmidt Csaba polgármester hangsúlyozta, hogy a tatabányai felújítás két útszakasza kiemelt fontosságú a város közlekedése szempontjából, hiszen jelentős a forgalma, nem szólva arról, hogy az M1-es autópályára való feljutást is biztosítja. Hozzátette: az önkormányzat ide évben saját költségvetési keretéből mintegy 220 millió forintot fordított útjainak felújítására. http://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/75-millio-forintos-utfelujitas-tatabanyan-519568
