A magyar hírközlési piac és a szabályozás fejlôdése

PB 1

A magyar hírközlési piac és a szabályozás fejlôdése 2004-2008



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

tartalom

Tartalom 1. Az NHH szerepe az elektronikus hírközlési piac szabályozásában 05 1.1. Az NHH megalakulása, fô tevékenységi területei

06

1.2. A nemzeti és a nemzetközi szabályozási környezet

07

1.3. Az NHH stratégiája: szabályozási célok és irányelvek

08

2. Az NHH tevékenysége az elmúlt öt évben 12 2.1. Az intézményi mûködés változásai

13

2.2. Piacelemzési eljárások

14

2.3. Frekvenciagazdálkodás

17

2.4. Mérôszolgálat

20

2.5. Azonosító-gazdálkodás

21

2.6. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások piacfelügyelete

22

2.7. Építési hatósági tevékenység

25

2.8. Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások

26

2.9. Postai hatósági feladatok

27

2.10. A hírközlési fogyasztói jogok képviselôje

29

3. Az elektronikus hírközlési piac jellemzôi 30 3.1. A teljes piac

31

3.2. Beszédcélú elektronikus hírközlési piacok

34

3.3. Az internetpiac

38

3.4. Mûsorterjesztési piac

40

4. A piacszabályozás eredményei, hatásai 43 4.1. A vezetékestelefon-szolgáltatásokhoz kapcsolódó piacok szabályozása

44

4.2. A szélessávú internetpiac szabályozása

51

4.3. Mobilpiacok szabályozása

61

4.4. A bérelt vonali piacok szabályozása

66

4.5. A magyar hatóság által alkalmazott szabályozási eszközök nemzetközi kitekintésben

69

jegyzetek 74



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

Tisztelt Olvasó! Ezzel a kiadvánnyal megpróbáljuk a lehetetlent: összefoglalni az

legyen, és célravezetô eszközökkel szolgálja a közérdeket.

elektronikus hírközlési törvény életbelépése és a Nemzeti Hírközlési

A szabályozásnak biztosítania kell a piaci verseny feltételeit: az

Hatóság megalakulása óta eltelt öt év hírközléspiaci eseményeit.

átláthatóságot, a kiszámíthatóságot és a pénzügyi stabilitást, hogy

Számba vesszük a hazai hírközlési szektor számára fontos dönté-

a piaci szereplôk befektetései nyomán a fogyasztók értékarányos,

seinket, és igyekszünk elfogulatlan értékelést adni arról, mi történt

korszerû szolgáltatásokhoz jussanak. Ezért dolgozunk.

tevékenységünk alatt a magyar hírközlési piacon, miközben utalunk a nemzetközi szabályozói környezet változásaira is.

Öt évvel ezelôtt, leendô uniós tagállamként leginkább csupán átvettük és alkalmaztuk az unió szabályozási megoldásait. Ma teljes

Öt év hosszú idô, az NHH és elôdeinek története azonban már

jogú partnerként ülünk annál az asztalnál, ahol a piacszabályozás

1989 óta íródik. Ekkor választották külön a hírközlési szolgálta-

új európai alapelveit fogalmazzák. Nemzetközi szerepvállalásunk,

tói tevékenységeket a hatósági és államigazgatási feladatoktól.

különösen a 2008. évi ERG/IRG (European Regulators Group – ERG,

Megalakultak az NHH jogelôdei: a Postai és Távközlési Felügyelet,

Independent Regulators Group – IRG) elnökség és a 2009. évi RSPG

a Frekvenciagazdálkodási Intézet, majd késôbb ezekbôl a Hírközlési

(Radio Spectrum Policy Group) elnökség révén Magyarország immár

Felügyelet. Eközben a szolgáltatói oldalon is jelentôs változások tör-

fontos szerepet játszik a hírközlésre vonatkozó keretek újrarajzolásá-

téntek, 1990. január 1-jével a Magyar Postából kivált a mûsorszóró-

ban. A jelenleg hatályos keretszabályok ugyan sikeresek, a techno-

és távbeszélô-szolgálat; megalakult a Magyar Távközlési Vállalat,

lógiai fejlôdés azonban szükségessé tette frissítésüket annak érde-

a Magyar Mûsorszóró Vállalat és a Magyar Posta Vállalat. Ezek a

kében, hogy a következô évtizedben is a hírközlés lehessen Európa

cégek még állami vállalatként, de már önállóan mûködtek, lehetôvé

egyik húzóágazata. A nemzetközi és a nemzeti szabályozás immár

téve a piacgazdaságra való átállást. Itt tartottunk tizennyolc évvel

azonos úton jár. Közös a felelôsség és közösek az eredmények is.

ezelôtt. Az elmúlt évek szabályozói tevékenysége nyomán MagyarorszáA kilencvenes évek elején mobiltelefonról, internetrôl csak a

gon a televíziózás, a vezetékes telefon, a mobil- és a szélessávú

legtájékozottabbak hallottak, és szerencsés volt, aki telefontulajdo-

internetszolgáltatások piacán is elértük, hogy a fogyasztók az ország

nosnak mondhatta magát. Az akkoriban alig egymillió bekapcsolt

szinte egész területén több versengô szolgáltatás és szolgálta-

vezetékestelefonvonal-szám alig több mint tíz év alatt három és

tói ajánlat közül választhassanak és az igényeiknek leginkább

félszeresére nôtt. Amikor az elektronikus hírközlési törvény 2004-ben

megfelelôt vehessék igénybe. Szabályozási politikánk eredménye-

létrehozta az NHH-t, örültünk, hogy több mint hétmillió mobil-, és

ként a magyar hírközlési piacon az igénybevételnél általában már

600 ezer internet-elôfizetés volt az országban. A magyar hírközlési

nem akadály az ár, és az ország legnagyobb részén biztosított

piac 2008-ra nagyon sokat lépett elôre. Mára a mobil-elôfizetések

a szükséges lefedettség is. A díjak folyamatos és következetes

száma megközelíti a tizenkét milliót, az internet-hozzáféréseké pedig

csökkentésével, illetve a nem ár jellegû akadályok felszámolásával a

a kétmilliót, s ezek szinte kivétel nélkül szélessávúak! A lényege-

piaci verseny egyre hatékonyabbá válik. A határozatainkban, illetve a

sen nagyobb sávszélesség és az infláció ellenére az árak ma jóval

jogszabályokban foglaltak betartását minden rendelkezésünkre álló

alacsonyabbak, mint öt évvel ezelôtt. Az erôs piaci verseny nyomán

eszközzel igyekszünk kikényszeríteni. Évente nyilvánosan is meg-

az elôfizetési díjak nominálértéken is csökkentek, miközben jobbak,

hirdetett piacfelügyeleti terveink szerint haladunk az ellenôrzéssel,

változatosabbak a szolgáltatások. Ami a kezdetekkor még utópiá-

külön vizsgálva az egyedi és általános szerzôdési feltételeket, az

nak tûnt, mára valóság lett: Magyarország fejlett hírközlési piaccal

egyes piacokat, illetve szolgáltatáscsoportokat. Konzultálunk a piaci

rendelkezô országgá vált, európai színvonalú szolgáltatásokkal és

szereplôkkel, civil szervezetekkel és igyekszünk hozzájárulni az ön-

értékarányos tarifákkal. A hírközlési piac fejlôdésébôl az ország és

szabályozás kialakításához, de ha szükséges, büntetünk is.

valamennyi lakosa profitált. Szintén a piaci versenyhelyzet eredménye, hogy Európában az Ma Magyarországon szinte mindenki használ valamilyen hírközlési

elsôk között indítottuk el a fogyasztók tudatos választásait segítô

szolgáltatást, a legtöbben többet is, hiszen átlagosan két elôfizetés

szolgáltatásunkat, a TANTUSZ portált. A fogyasztók kezdetben a

jut mindegyikünkre. A hírközlés, ezen belül a vezetékes telefon, a

piacon elérhetô mobiltarifákat hasonlíthatták össze saját felhaszná-

mobil, az internet és a televízió része mindennapjainknak. Ezért fon-

lási szokásaik alapján. A TANTUSZ azóta a vezetékestelefontarifa-

tos, hogy a szabályozás az európai normáknak megfelelôen indokolt

összehasonlítóval, szélessáv és televíziós szolgáltatáskeresôvel,

02 03

valamint a roamingalkalmazással is kiegészült. A portálnak az elmúlt

A harmadik generációs mobilszolgáltatások élénkítették a magyar

években több mint ötmillió látogatója volt. Ebben az évben a fo-

piacot, a három hazai szolgáltató között éles verseny alakult ki a ve-

gyasztói tudatosságnövelés az NHH egyik fókuszterülete. Az Európai

zeték nélküli internetpiacon, de a mostani pályázatok meghirdetésé-

Unió hírközlési keretszabályozásának felülvizsgálata után ez uniós

nek is lényeges indoka, hogy mára ez a versenyintenzitás csökkent.

szinten is kiemelt feladat lesz.

A piaci részesedések hónapok óta szinte változatlanok, ahogyan az árak csökkenése is megállt. Reményeink szerint egy lehetséges

2004-ben az uniós csatlakozás számunkra azt is jelentette, hogy

negyedik szolgáltató és egy új üzleti modell megjelenése ismét

a szabályozás fundamentuma az Eht. és az EU keretirányelv alapján

lendületet adhat az egyébként jól teljesítô mobilpiacnak. A mobilpiaci

végzett piacmeghatározás és a piacelemzés lett. Pontosan definiált

verseny erôsítése mellett fontos a szélessávú internet terjedésé-

eljárási szabályok mellett tizennyolc piacon kezdtük meg a vizsgá-

nek elôsegítése is. Ezen a területen jelenleg három technológia – a

latot, feltérképeztük a piaci anomáliákat, azonosítottuk a jelentôs

hagyományos DSL, a kábelmodemes hozzáférés és a vezeték nélküli

piaci erejû szolgáltatókat, és meghatároztuk, mely kötelezettségek

– verseng, és ez jó.

orvosolják a piaci problémákat. Az egész piacra kiterjedô, átfogó piacelemzést már kétszer folytattunk le, és mindkétszer az európai

A DSL-piacon a számtalan szabályozási lépés hatására elmond-

hatóságok közül az elsôk között értünk a feladat végére. 2008 végén

ható, hogy immár valamennyi inkumbens szolgáltató területén van

a harmadik kör elsô határozatánál tartunk. Szimbolikus jelentôségû,

verseny, és a hatékonyan mûködô alternatívok egyre jelentôsebb

hogy ez a határozat a mobilszolgáltatók végzôdtetési díjaira vonat-

vetélytársai az egykori monopolszolgáltatóknak. A Magyarorszá-

kozik, arra a nagykereskedelmi tételre, melynek alakulásáról az EU-

gon igen magas penetrációval bíró kábeltelevíziós szolgáltatók

ban, illetve az európai szabályozó hatóságokat tömörítô ERG-ben is

is bekapcsolódtak ebbe a versenybe, és mind a hang-, mind az

komoly viták zajlanak.

internetszolgáltatás területén komoly kihívói lettek a vezetékes szolgáltatóknak. A versenyt a vezeték nélküli szolgáltatók – köztük a

Az NHH már 2006-ban elkötelezte magát a végzôdtetési díjak szim-

három mobil – tovább erôsítették, és mindez együttesen az internet-

metriája és jelentôs csökkentése mellett a három évre elôre kiszámít-

ellátottság gyors emelkedéséhez és az árak még gyorsabb csök-

ható helyzetet teremtô határozatával. A mobilvégzôdtetési díjak 2004

kenéséhez vezetett. Ma már az internetpenetráció további jelentôs

óta mintegy 40 százalékkal csökkentek, 2009. január 1-jére egysége-

növekedését sem a lefedettség, sem az ár nem akadályozza. A

sen 16,84 forint/percre mérséklôdnek. Célunk, hogy az eddigi csök-

kisszámú, még ellátatlan területek lefedettségének növelésére több

kenési ütem a következô években is fennmaradjon. A végzôdtetési

szabályozói lépést is tettünk, és erre folyamatosan figyelünk.

díjakról, illetve más fontos piaci kérdésekrôl hozott határozatainkat a piac egésze ugyan kedvezôen fogadta, de természetesen nem

A jelenleg zajló pályáztatás kapcsán arra törekszünk, hogy újra

mindig nyerték el az érintett szolgáltatók tetszését. Ez a „nemtetszés”

bevezessük a piacra a 450 MHz-es frekvenciatartományt, ami kife-

sok esetben bírósági eljárásokig vezetett, de tény, hogy a mai napig

jezetten alkalmas a ritkán lakott települések gazdaságos szélessávú

egyetlen esetben sem született olyan jogerôs bírósági döntés, amely

lefedésére. A 26 GHz-es frekvenciatartomány felhasználásával pedig

elmarasztalta volna az NHH Tanácsának ez irányú határozatát.

szeretnénk lehetôséget teremteni a szolgáltatók saját infrastruktúrájának költséghatékony fejlesztésére is. Mindenképpen szükséges

Biztosan sokan emlékeznek a harmadik generációs mobilszolgál-

javítani a már piacon lévô és az oda törekvô szolgáltatók közötti

tatások 2004-es magyarországi bevezetésére vagy más néven az

együttmûködést. A kiírás kimondottan ösztönzi a jelenlegieket az

UMTS tenderre. Az NHH által bonyolított pályázat nyomán mindhá-

újak piacra segítésére, ezért lehetôvé teszi, hogy az új szolgáltató

rom korábbi mobilszolgáltató megszerezte a szükséges frekvencia-

átadja valamely inkumbens szolgáltatónak az elnyert frekvenciák

használati jogosultságot, az állam pedig a várakozásokat meghala-

egy részét, cserébe a belföldi roaming lehetôségéért. Szándékaink

dó, közel 60 milliárd forintos bevételt könyvelhetett el. Néhány évvel

szerint ez a modell új lendületet ad majd a piacnak, és hozzájárul az

késôbb pedig, a GSM-koncessziók 2007-es meghosszabbításakor a

ország frekvenciakészletének hatékony és gazdaságos hasznosítá-

Pannon és a T-Mobile/Magyar Telekom is vállalta, hogy az újabb 10-

sához.

10 milliárd forintos költségvetési befizetésen túl két év alatt további 20-20 milliárd forintos szélessávú fejlesztést is végrehajt. A szélessá-

Az elektronikus hírközlés mellett az NHH tevékenysége kiterjed

vú internet elterjedésének segítése az egyik legfontosabb feladat a

a posta, az informatika és bizonyos mértékig a média területé-

hatósági, az állami és civil szinteken, itthon és az EU-ban egyaránt.

re is. 2008-ban sikeresen bonyolítottuk le a földfelszíni digitális

A még meglévô digitális szakadék felszámolása, a digitális írástudás

mûsorszórás elindításához szükséges pályáztatást. A földfelszíni di-

növelése az egyének, az ország és a kontinens versenyképessége

gitális televíziózás és rádiózás napjainkban indul el, és eredményes-

érdekében egyaránt óriási jelentôségû.

sége az elkövetkezô években már mérhetô lesz. Az új szolgáltatások



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

megjelenésével, a legkorszerûbb tömörítési technológia piacra segí-

elsô lépés, és remélhetôleg ezt követôen a kiskereskedelmi árakba

tésével nagyon jelentôs lépésen vagyunk túl, és a régióból az elsôk

már nem kell beavatkozni.

között csatlakoztunk Európa e tekintetben is digitalizált feléhez. Az unió országaiban ez a folyamat a tervek szerint 2011 végén fejezôdik

A szabályozási keretrendszer vitájában az NHH és az ERG/IRG

majd be, addig itthon is nagyon sok még a tennivaló. Az átállás ma

célja közös: megôrizni és növelni a szabályozók függetlenségét,

legalább egymillió embert érint, mivel szoba- vagy tetôantennával

elérni, hogy az európai szabályozás a mainál gyorsabb és harmoni-

megközelítôen ennyien néznek analóg földfelszíni adást. Az átállás

zált legyen, a nemzeti szabályozók a helyi ismeretekre támaszkod-

azonban azok számára is fontos, akiket nem közvetlenül érint, hiszen

va alapvetôen egységes modelleket használjanak a kontinensen.

reményeink szerint a földfelszíni digitális platform versenyképes

Amennyire lehet, az azonos problémákra azonos válaszokat adjunk,

lesz a többi technológiával, hozzájárul a televíziós szolgáltatások

hiszen csak így lehet valóban egységes az európai piac.

minôségének javításához és az árak csökkenéséhez is. A földfelszíni digitális platform beindulása tulajdonképpen egy versenyképes

Az ERG/IRG elnökséget 2009-ben az Európai Bizottság frekvencia-

infrastruktúra megjelenését jelenti, és megítélésünk szerint a hosszú

politikai tanácsadó testületének (RSPG) elnökségi megbízatása követi,

távon fenntartható piaci versenyt a szolgáltatások és az infrastruktú-

így a két szakmai szervezet személyemen, illetve az NHH-n keresztül is

rák versenye alakítja majd.

közelebb kerülhet egymáshoz. Az RSPG-feladatok közül elsôk között lesz az európai frekvenciavagyon mainál hatékonyabb hasznosítására

2004 óta folyamatosan keressük a piaci szereplôkkel való

vonatkozó javaslatok megfogalmazása, de fontos tennivaló a digitális

együttmûködés lehetôségeit: szakmai konzultációkat folytattunk

szakadékok felszámolása, a „digital divide” kezelése is. Európa célja,

határozattervezeteinkrôl, megvitattuk a 2006–2010-es idôszakra

hogy mindenki, aki szeretne, rendelkezhessen szélessávú hozzáférés-

szóló szabályozási stratégiánkat és számos szakmai kérdésben

sel. Ezért is szükség van Európa vezeték nélküli szélessávú stratégiájá-

is egyeztettünk velük. Jelenleg a VoIP- és az NGN-konzultációk

ra, hiszen látható, hogy a szakadékok felszámolásában kiemelkedôen

vannak napirenden, melyek egyaránt segíthetik a hatóság és a piaci

fontos szerep jut ennek a technológiának.

szereplôk eredményes felkészülését a hírközléspiaci változásokra. Az internetalapú hangkommunikációt lehetôvé tevô VoIP-ot már igen

A hazai kihívások hasonlók a nemzetközihez. Elôttünk áll a postai

sokan használják, és küszöbön áll az újgenerációs hálózatok elterje-

liberalizáció, a digitális átállás folyamatának menedzselése, az új

dése is. Rövid idôn belül ezek a technológiák alapvetôen változtatják

médiatörvény, az európai szabályozás módosulásainak átvezeté-

majd meg mind a hírközlést, mind annak szabályozását. Célunk,

se a hazai gyakorlatba és természetesen a hírközléspiaci verseny

hogy ezen a területen is olyan szabályozói környezetet alakítsunk ki,

további élénkítése. Az elmúlt években egyre szorosabbra fûztük

amely vonzó lesz a befektetôk számára, de ugyanakkor garantálja

együttmûködésünket a Gazdasági Versenyhivatallal, a Nemzeti

azt is, hogy az új technológia elterjedése után is fennmaradjon a

Fogyasztóvédelmi Hatósággal és az Országos Rádió és Televízió

verseny és a fogyasztói érdekérvényesülés.

Testülettel. Bekapcsolódtunk a médiainfrastruktúra szabályozásába, és eltökélt szándékunk, hogy a fogyasztók számára továbbra is

Mindezek a témák az idén általunk vezetett ERG/IRG munkájában és más uniós fórumokon is napirenden vannak. A 2008. évi ERG/

megbízható információs pont legyünk, segítsük a fogyasztói tudatosságot és az eligazodást a hírközlési piacon.

IRG elnökség elnyerése az NHH munkájának, a hírközlési piac magyarországi szabályozásának elismerését jelentette. A 2008 végén

Kiadványunk a továbbiakban részletesen bemutatja az általam

záruló egyéves elnöki idôszak zömmel a konszenzuskeresésrôl, a

eddig felvázolt folyamatokat, az Olvasó részleteiben is megismerheti,

27 tagállam szabályozó hatóságait tömörítô szervezet munkájának

mit, miért tettünk, és piacszabályozó lépéseink hatására hogyan

hatékonyabbá tételérôl szólt, egy olyan idôszakban, amikor állást

változott, fejlôdött az elmúlt öt évben a magyar hírközlési piac.

kellett foglalni az európai szabályozási keretrendszer reformjáról, az európai fogyasztói érdekek érvényesülésérôl vagy a roamingról. A leglátványosabb eredmények a roamingszabályozásban születtek, hiszen a korábbi, szabályozatlan, átláthatatlan, irreális árkülönbségeket is fenntartó rezsimet egy átlátható és a fogyasztóknak kedvezô rendszer váltotta fel. A hangroaming-tarifákat sikerült leszorítani, a

Pataki Dániel

korábbi indokolatlanul magas profitszintet letörni, és jó az esély arra,

elnök

hogy jövô nyárra már az SMS kiskereskedelmi ára is szabályozott, a

Nemzeti Hírközlési Hatóság

mainál mintegy 60 százalékkal alacsonyabb legyen. A mobilinternet területén 2009 nyarán a nagykereskedelmi árak szabályozása lesz az

04 05

Az NHH szerepe 1 az elektronikus hírközlési piac szabályozásában



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

1.1 A  z NHH megalakulása, fô tevékenységi területei

folyamat támogatása, a Tanács piacelemzési döntéseinek, hatá-

Az Európai Unió 2002-ben új hírközlési szabályozási keretrendszert

rozatainak szakmai elôkészítése. Emellett olyan módszertani és

(New Regulatory Framework – NRF) alakított ki, amely 2003 júliusá-

kutatási tevékenységet is végez, amely magába foglalja a piaci

ban lépett hatályba a tagállamokban. Magyarországon a szabályozá-

monitoringrendszer mûködtetését, jelentések készítését, a nemzet-

si harmonizáció követelményeinek való megfelelést az elektronikus

közi adatszolgáltatás megszervezését, mûködtetését és fejlesztését;

hírközlésrôl szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) és végrehajtási rendele-

az elektronikus hírközlési piac fontosabb területeivel kapcsolatos

teinek megalkotása és életbe léptetése jelentette.

piackutatások szervezését, eredményeinek elemzését és új mód-

Az Eht. meghatározza az elektronikus hírközléssel kapcsolatos állami feladatokat ellátó sokszereplôs intézményrendszert, melynek

A közgazdasági terület legfontosabb feladata a piacelemzési

szertani eljárások kidolgozását. A Hivatal mûszaki területének szintén fontos alapfeladata a piac-

résztvevôi a Kormány, a hírközlésért felelôs miniszter, a Nemzeti Hír-

elemzési folyamat támogatása, valamint a határozatokban szereplô

közlési Hatóság (NHH), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), valamint

referenciaajánlatok mûszaki tartalmának véleményezése, illetve

a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.

értékelése. A mûszaki terület emellett számos más tevékenységet is

A Nemzeti Hírközlési Hatóság jogelôdjét, a Hírközlési Felügyeletet

folytat. Ide tartoznak az azonosítókkal kapcsolatos szabályozási és

(HíF) 1993-ban hozták létre a Postai és Távközlési Felügyelet (PTF)

hatósági feladatok, a spektrumpolitikai- és gazdálkodási döntések

és a Frekvenciagazdálkodási Intézet (FGI) összeolvasztásával. A PTF

elôkészítése, a nemzeti és nemzetközi frekvenciatervek kidolgo-

és az FGI 1989-ben jött létre a Magyar Posta vállalattá alakításakor,

zása, a nemzetközi frekvenciakoordináció lefolytatása, valamint a

amikor a hatósági és államigazgatási funkciókat szétválasztották a

mérôszolgálati tevékenység.

szolgáltatói tevékenységektôl. A Hírközlési Felügyelet a jogszabá­

A jogi terület közremûködik a NHH hatáskörével összefüggô

lyok által elôírt módon engedélyezési és ellenôrzési tevékenységet

jogszabályok elôkészítésében, támogatja a Tanácsot a határozatok

végzett, a piacszabályozás azonban nem tartozott a feladatai közé.

meghozatala és a szolgáltatók közti jogvitás ügyekben hozott dönté-

A HíF az engedélyezési tevékenységnél az elôírásoknak történô

sei során, valamint képviseli a hatóságot a bírósági peres ügyekben.

tételes megfelelést, az egyedi fogyasztói panaszok alapján lefolyta-

A Hivatal közigazgatási és felügyeleti tevékenysége több

tott úgynevezett piacfelügyeleti tevékenységnél pedig az elôfizetôi

szakmai területet foglal magába. Az elektronikus aláírással kapcso-

szerzôdésekkel való összhangot vizsgálta.

latos hatósági tevékenység többek között kiterjed a szolgáltatások

Az Eht. által létrehozott új szervezeti modellben az NHH 2004.

nyilvántartásba vételére és a nyilvántartások kezelésére, az elektro-

január 1-je óta testületi vezetés alatt álló egységes államigazgatá-

nikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások felügyeletére, az elektro-

si szervként mûködik. A piac mûködését lényegesen befolyásoló

nikus aláírási termékek megfelelôségét tanúsító kijelölt szervezetek

szabályozási feladatokat és a szervezet irányítását a Tanács, míg a

ellenôrzésére.

klasszikus hatósági feladatokat a Hivatal végzi. A Tanács héttagú, vezetését a Tanács elnöke látja el. Az elnök

A postaszabályozáshoz kapcsolódó hatósági tevékenység keretében a hatóság végzi az igénybevevôi bejelentések, panaszok vizsgála-

munkáját a közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek segítik,

tát, valamint elkészíti a szükséges szakértôi véleményeket, kidolgozza

így az Elnöki Kabinet, a Stratégiai és Nemzetközi Igazgatóság, a

a piacfelügyeleti tervet és az abban foglalt vizsgálatok módszertanát,

Kommunikációs Igazgatóság, a Biztonsági Igazgatóság, valamint a

lebonyolítja a vizsgálatot, felügyeli a piac mûködését, illetve állásfogla-

Belsô Ellenôrzési Osztály.

lásokat alakít ki a piaccal kapcsolatban felmerült szakmai kérdésekrôl.

A közösségi szabályozási keretrendszer implementálása révén

A hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri

az Eht. olyan eszközrendszert biztosít az NHH számára, melynek

az elektronikus hírközlési piac mûködését; a jogszabályokban, a

alkalmazásával a hatóság beavatkozhat a piaci viszonyokba. Ez azt

hatóság határozataiban, valamint az elôfizetôi szerzôdésekben

jelenti, hogy a nemzeti szabályozó hatóság jelentôsen kibôvült hatás-

foglaltak megtartását, és ezekrôl elemzést készít. A hatósági

köre révén, önálló döntési jogkörrel csak korlátozottan rendelkezô

tevékenység kiterjed többek között a kijelölt azonosítók felhasználá-

jogalkalmazóból a piac mûködését alapvetôen meghatározó területe-

sának ellenôrzésére, az elôfizetôi szerzôdéshez, illetve az általános

ken határozatai révén szabályalkotóvá vált. Tekintettel e döntések

szerzôdési feltételekhez kapcsolódó vizsgálatokra és az elektronikus

kiemelt jelentôségére, az ehhez kapcsolódó jogosítványok egy elkü-

hírközlô végberendezések, rádióberendezések, valamint a nagy-

lönült szervezeti egységhez, a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsá-

frekvenciás jelet vagy mellékhatást keltô berendezések forgalomba

hoz kerültek. A Tanács a konkrét piacszabályozási döntéseken kívül

hozatalának ellenôrzésére is. Amennyiben a hatóság megállapítja,

felel a szervezet stratégiai irányításáért is.

hogy a jogsértés megszüntetésére vonatkozó felhívásának az érin-

A Nemzeti Hírközlési Hatóság fôigazgató által vezetett Hivatala széleskörû tevékenységet végez, amely az alábbi területekre terjed ki:

tettek nem tettek eleget, hivatalból piacfelügyeleti eljárást indít, és jogszabályban meghatározott szankciót alkalmaz.

06 07

A közigazgatási és felügyeleti tevékenység ezeken túlmenôen

(Digital Innovation through Cooperation in Europe), az elektro-

kiterjed a szolgáltatás-bejelentés és -regisztráció elvégzésére,

mágneses kompatibilitással foglalkozó WG EMC (Working Group

a hatósági bejelentések és panaszügyek kezelésére, valamint az

on Electromagnetic Compatibility) és az EGEA (Expert Group on

elektronikus hírközlési építmények építési engedélyezési és felügye-

Emergency Access) szakértôi csoportok munkájában is.

leti eljárásainak ellátására. A fogyasztók érdekvédelme a hírközlési fogyasztói jogok

A fentieken kívül az NHH munkatársai számos nemzetközi hírközlési és postai testület munkáját segítik, többek között az

képviselôjének (HFJK) alapfeladata. A HFJK a fogyasztók nagy cso-

ITU (International Telecommunication Union) és az UPU (Universal

portját érintô kérdésekben intézkedési javaslatot dolgoz ki, az egyedi

Postal Union) szervezeteiben, valamint az ágazatirányító miniszté-

panaszügyekben megalapozottság esetén eljárást indítványoz. A

riummal együtt az összeurópai szabályozási témákkal foglalkozó

fogyasztói döntések támogatása és az elégedettség növelése érde-

CEPT-ben (Conférence Européenne des Administrations des Postes

kében fontos feladata a felhasználók tájékozottságának elôsegítése.

et des Télécommunications) és annak különbözô tagszervezetei-

A hatóság nemzetközi kapcsolatait elsôsorban az EU-tagságból

ben (Electronic Communications Committee – CEPT/ECC; Comité

eredô kötelezettségek ellátása, a szomszédos, illetve hasonló adott-

Européenne de Réglementation Postale – CEPT/CERP) tevékeny-

ságú országokkal való szoros együttmûködés és a nemzetközi szak-

kednek aktívan. Az NHH szakértôi mintegy húsz CEPT-hez tartozó

mai szervezetek munkájában való aktív részvétel jellemzi. A hatóság

munkacsoportban vesznek részt.

legfôbb nemzetközi stratégiai törekvése a magyar érdekek érvényre NHH szakmai kompetenciájának nemzetközi elismertetése, valamint

1.2 A nemzeti és a nemzetközi szabályozási környezet

nemzetközi szerepvállalásának növelése.

A jelenlegi szabályozás jogforrásai az uniós irányelvek. A szabá-

juttatása az EU-ban és a nemzetközi szakmai szervezetekben, az

A nemzeti szabályozó hatóságok önállósága és együttmûködésük

lyozási keretirányelv a szabályozás alapjait, módszertani alapelveit

elmélyítése érdekében 1997-ben létrejött a Független Szabályozók

és a szabályozást végzô intézmények mûködési kereteit határozza

Csoportja (Independent Regulators Group – IRG), valamint 2002-

meg.1 Az engedélyezési irányelv rögzíti a piacralépés szabályait,

ben az új szabályozási keretrendszer alapján létrehozott, az Európai

amely, egyes különlegesen indokolt esetektôl eltekintve gyakorlatilag

Bizottság részvételével mûködtetett Európai Szabályozók Csoportja

teljesen szabad, csupán utólagos bejelentési kötelezettséget ír elô.2

(European Regulators Group – ERG). A két szervezetnek egyre na-

A hozzáférési irányelv, amely a hálózatokhoz való hozzáférésrôl és

gyobb és közös szerepe van az európai szabályozás megújításában

azok összekapcsolásáról szól, meghatározza azokat a legfontosabb

és harmonizálásában. Az NHH elnöke képviseli a hatóságot az ERG/

beavatkozási eszközöket, amelyekkel a szabályozó megelôzheti a

IRG plenáris ülésein, a hatóság további szakemberei pedig aktív

piaci problémák kialakulását, a verseny torzulását.3 Az egyetemes

közremûködôi a plenáris ülést elôkészítô Contact Network ülések-

szolgáltatási irányelv foglalkozik az elektronikus hírközlési háló-

nek, valamint e két szervezet munkacsoportjainak. Az NHH részt

zatokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokkal,

vesz az IRG-titkárság munkájában is.

és fôként az alapvetô szolgáltatásokhoz megfizethetô áron való

Az ERG/IRG, elismerve a magyar szabályozó hatóság tevékeny-

hozzáféréssel.4 Az elôfizetôi hurok megosztásáról kiadott rendelet5

ségének magas szakmai színvonalát, valamint az NHH elnökének

meghatározza, hogy az inkumbens szolgáltató a szûk keresztmet-

a szabályozás harmonizációjához való személyes hozzájárulását,

szetet jelentô saját elôfizetôi szakaszaihoz milyen feltételek mellett

2008-ra az NHH elnökét választotta a két szervezet elnökévé.

köteles hozzáférést biztosítani más piacralépô számára. Az adatvé-

A hatóság aktívan részt vesz az Európai Unió Bizottsága által mûködtetett tanácsadó-testületek munkájában, fôként az általános hatáskörû Hírközlési Bizottságban (Communications Committee)

delmi irányelv6 a felhasználók személyes adatainak védelmérôl és a hírközlési adatok kezelésérôl intézkedik. Az uniós szabályozás változásait követve a korábbi törvényhez

és annak egy-egy meghatározott célra létrehozott albizottsá-

képest az Eht. igen jelentôs változást hozott a releváns piacok

gaiban is. Ki kell emelni ezen túlmenôen a távközlési eszközök

meghatározásának szabályai, a jelentôs piaci erôvel rendelkezô (JPE)

megfelelôség-biztosítási kérdéseivel foglalkozó TCAM Bizottság-

szolgáltatók azonosításának feltételei, továbbá a JPE szolgáltatók

ban (Telecommunications Conformity Assessment and Market

kötelezettségei tekintetében.

Surveillance Committee), illetve a rádiófrekvenciás ügyekkel uniós

Az ex-ante szabályozás legfontosabb döntései az új keretrend-

szinten foglalkozó Rádió Spektrum Bizottságban (Radio Spectrum

szerben az úgynevezett piacelemzési eljárás keretében születnek.

Committee – RSC) és Rádió Spektrum-politikai Csoportban (Radio

Az ezzel kapcsolatos legfontosabb követelményeket a Bizottság

Spectrum Policy Group – RSPG) végzett munkát is. Az RSPG-ben

ajánlás7, illetve iránymutatás8 keretében adta meg, melyek a magyar

2008-ban az NHH elnöke tölti be az alelnöki, 2009-ben pedig az

jogrendbe is beépültek.

elnöki posztot. A hatóság szakértôi részt vesznek továbbá a digitális földfelszíni mûsorszórás (DVB-T) bevezetésével foglalkozó DICE

Az eljárás három lépésben történik: az elsô lépésben a szabályozó hatóság meghatározza azokat az érintett piacokat, ahol ex-ante



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

szabályozói beavatkozásra lehet szükség, második lépésben ver-

Az Eht. a nagykereskedelmi piacokon az átláthatósággal, az

senyelemzést végez ezeken a piacokon, hogy azonosítsa a jelentôs

egyenlô elbánás elvével, a számviteli szétválasztással, hozzáféréssel

piaci erôvel bíró vállalkozásokat. A harmadik lépésben e vállalkozá-

és összekapcsolással, a közös eszközhasználattal, illetve az ársza-

sok számára egy vagy több olyan kötelezettséget ír elô, amellyel az

bályozással és a költségszámítással kapcsolatos kötelezettségeket

észlelt versenyproblémákat orvosolni lehet.

tartalmazza. A kiskereskedelmi piacokon a törvény a túlzó árak, a

Az érintett piacok meghatározásához a Bizottság három kritériu-

kiszorító vagy felfaló árazás, a fogyasztók indokolatlan megkülön-

mot határozott meg, amelyek teljesülése esetén a piac szabályozá-

böztetése, valamint az indokolatlan árukapcsolás kiküszöbölése

sára lehet szükség:

érdekében megengedi az árszabályozás jellegû kötelezettségek

•m  agas és tartós – strukturális, jogi és szabályozási – piacralépési akadályok megléte,

alkalmazását. Végsô esetben a hatóság a legmagasabb fogyasztói ár megállapítását is kezdeményezheti. Amennyiben a Tanács valamely

•a  piac szerkezete nem fejlôdik a hatékony verseny irányába,

döntése – valamely szolgáltató JPE-ként való azonosítása vagy a

•a  z ex-post versenyjogi eszközök alkalmazása önmagában nem

rá kiróni tervezett kötelezettség, illetve ezek módosítása – hatással

elegendô a piaci problémák kezelésére. A Bizottság a versenyjogi alapelvek alkalmazásával tizennyolc elkü-

van a tagállamok közötti kereskedelemre, a határozattervezetet a Bizottsággal és a tagállamokkal is egyeztetni kell.

lönült (hét kis- és tizenegy nagykereskedelmi) piacot azonosított, ame-

A piacelemzést a releváns piacokon a Tanács rendszeresen, de

lyek megfelelhetnek ezeknek a kritériumoknak. Ezeken az úgynevezett

legalább az elôzô piacelemzési és a kötelezettség elôírásával kap-

releváns piacokon az ex-ante eszközök alkalmazásának szükségessé-

csolatos eljárás befejezését követô két éven belül ismételten elvégzi.

ge a Bizottság szerint vélelmezhetô. 2006-ban elindult a szabályozási

Az Eht. szerint a hírközlésszabályozás eszközrendszerében meg-

keretrendszer felülvizsgálata. Ennek eredményeként 2007 decembe-

határozó szerepet játszik a versenyjog és -szabályozás eszközeinek

rében a Bizottság módosította az ajánlást, ezáltal a releváns piacok

alkalmazása, ezért a törvény a versenyt érintô kérdésekben elôírja

száma hétre (egy kis- és hat nagykereskedelmi piacra) csökkent.

a nemzeti szabályozó hatóság számára a versenyhatósággal való

A szabályozási eljárás második lépéseként elvégzendô piacelem-

együttmûködést a piacelemzés egyes lépéseinél. Ez a szabályozási

zésnek az a jelentôsége, hogy a szabályozó csak akkor avatkozhat

célú piacelemzések során az Eht. egységes jogalkalmazás és jog-

be a különbözô piacok mûködésébe, ha bizonyítani tudja, hogy az

biztonság megteremtésére irányuló szándékát fejezi ki. Az Eht.-ban

adott piacon nincs hatékony verseny (és a vizsgált idôszakban annak

elôírt társintézményi együttmûködés részleteit a 2004. március 25-én

kialakulása nem is várható), azaz egy vagy több jelentôs piaci erôvel

aláírt Együttmûködési Megállapodás rögzíti.

bíró szereplô van jelen. Ellenben ha azt állapítja meg, hogy a piac hatékonyan mûködô versenypiac, akkor ezen a piacon kötelezettségek kötelezettségeket is vissza kell vonni. Jelentôs piaci erôvel akkor

1.3 A z NHH stratégiája: szabályozási célok és irányelvek

rendelkezik egy szolgáltató, ha vagy önállóan vagy másokkal együtt

A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2005 nyarán kezdte meg a 2006-

erôfölénnyel egyenértékû pozíciót élvez, azaz olyan gazdasági

2010-es évekre vonatkozó Szabályozási Stratégia megalkotását.

erôpozíciót, amely hatalmat ad számára, hogy a versenytársaktól,

A stratégia kijelöli azokat a fô irányokat és konkrét lépéseket, ame-

a vevôktôl és végsô soron a fogyasztóktól számottevô mértékben

lyek révén az NHH hatékonyan tudja segíteni a magyar gazdaságban

függetlenül viselkedjen. Az ágazati szabályozás tehát a jelentôs piaci

is egyre fontosabb szerepet betöltô elektronikus hírközlési piacok

erô fogalmát az EU-versenyjog gazdasági erôfölény (dominancia)

fejlôdését, hozzájárulva ezzel az információs társadalom megterem-

értelmezésének megfelelôen definiálja.

téséhez és az ország versenyképességének javításához.9

elôírására nincs lehetôség, sôt az addig alkalmazott ágazatspecifikus

Az elsô két fázis után, ha a hatóság úgy találja, hogy valamely

A stratégiaalkotási folyamat az iparági szereplôk aktív közre­

kiválasztott piacon egy vagy több JPE azonosítható, a tényleges,

mûködésével valósult meg, észrevételeik jelentôs segítséget nyújtot-

illetve potenciális versenyproblémákat, a piaci torzulásokat az Eht.-

tak a stratégia kialakításához.

ban meghatározott kötelezettségek kirovásával, az azonosított piaci problémával arányosan kell orvosolnia. Az Eht.-ban megjelenô új szabályozási szemlélet szerint a piaci

A stratégia az aktuális piaci helyzet figyelembevételével a felismerhetô trendekre és az ezek alapján kialakuló lehetséges forgatókönyvekre fogalmaz meg válaszokat szabályozási irányelvek és

problémákat lehetôleg a nagykereskedelmi piacokon elôírt köte-

konkrét beavatkozások formájában. Ezek segítségével – a különbözô

lezettségek révén kell kezelni. Kiskereskedelmi piacokon elôírható

forgatókönyvek megvalósulása esetében – a hatóság mindig az ideá-

kötelezettségek csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a nagyke-

lis, hatékony verseny irányába kívánja terelni az ágazatot.

reskedelmi piacon elôírt kötelezettség nem kezelné hatékonyan a kiskereskedelmi piacon jelentkezô problémát.

08 09

1.1 ábra Az NHH szabályozási céljai

;d\nVhoi‹^‚gYZ`Z` {g!‚gi‚`!k{aVhoi‚` EZcZig{X^‹$]Vhoc{aVi

BV\nVgdgho{\dcV[d\nVhoi‹^ ‚gYZ`Z`bZ\kVa‹hja{h{cV`Z\nZiaZc gZ{a^hW^oidh†i‚`VVkZghZcn

yhho^eVg{\^‚gYZ`

=Vi‚`dcnkZghZcn

6kZghZcnXhV`[Z_aY ‚hhiVW^a^eVg{\\VaÉ[ZcciVgi]Vi‹º ‚h]Vi‚`dcn >ccdk{X^‹

7Zgj]{o{hd`

E‚co“\n^ hiVW^a^i{h

A hatóság a szabályozási stratégia alapját adó célrendszert a

6oZaZ`igdc^`jh]†g`Žoa‚h]Zo `VeXhda‹Y‹Z\n‚Wi{ghVYVab^ X‚ad`Vie‚aY{jaZ\nZiZbZh hoda\{aiVi{hd`ZahhdgWVccZb VkZghZcnW^oidh†i_V

Szabályozási irányelvek

már létezô küldetésével és jövôképével összhangban alakította ki.

A szabályozási eszközök alkalmazásának irányelvei a szabályozási

A célrendszernek keretet az EU releváns jogszabályai és irányel-

célok, valamint a különbözô piacfejlôdési trendek és forgatókönyvek

vei, a nemzetközi kötelezettségvállalások és a magyarországi jogi

alapján kerültek megfogalmazásra. A célok mellett az irányelvek biz-

környezet – kiemelten az Eht. és az egyéb vonatkozó törvények és

tosítják a stratégia idôtállóságát, mivel nem a konkrét piacfejlôdési

rendeletek – adnak.

irányokhoz kapcsolódnak, így a hatóság döntéseit piacfejlôdési

10

A legfôbb közvetlen cél a hatékony verseny megteremtése, ami

specifikumoktól függetlenül képesek támogatni.

a piaci szereplôk közötti magas intenzitású versenyt jelenti mind a (hozzáférési) infrastruktúrák, mind a kiskereskedelmi szolgáltatások

A vezérirányelvek a három szabályozási cél (hatékony verseny,

szintjén. Hatékony verseny esetén nincs a piac dinamikáját önmagá-

fogyasztói érdekek, szektorérdekek) mentén jelölik ki a hatóság által

ban vagy másokkal együttmûködve jelentôs mértékben befolyásolni

követni kívánt legfontosabb beavatkozási elveket.

képes szereplô. A célrendszer további eleme a fogyasztói érdekek

Az elektronikus hírközlési piacokon léteznek olyan, a szolgálta-

teljesülése, melyek a termékek/szolgáltatások elérhetô árában, ma-

tások elôállításához nélkülözhetetlenül szükséges inputok, amelyek

gas értéktartalmában és a széles kínálati választékban testesülnek

csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Ezek a szûk keresztmetsze-

meg. A célrendszer harmadik eleme az össziparági érdek, melyet

tek torzítják és akadályozzák a verseny kialakulását, így meglétük

három tényezô jellemez: az innováció, a beruházások és a pénzügyi

szükségessé teszi az ex-ante piaci szabályozást. A hatóság feladata

stabilitás mértéke.

kettôs: egyfelôl hosszú távon a szûk keresztmetszetek megszüntetése a cél, másfelôl – amíg ezek léteznek – meg kell akadályoznia,

A szabályozó végsô célja a fogyasztói érdekek megvalósulása, de

hogy a szûk keresztmetszet „birtokosai” az abból adódó piaci

legfôbb, közvetlen céljává mégis a hatékony verseny megteremtése

erôfölényükkel visszaéljenek. Rövidtávon a legfôbb szûk kereszt-

válik. Az egyes célok megvalósulása közötti esetleges ellentmondások

metszet a hozzáférési infrastruktúra szintjén adódik, elsôsorban a

esetén a többi cél megvalósulásával szemben a verseny kap elsôdleges

rendkívül magas belépési korlátok miatt.

prioritást, de a hatóság a nettó hasznosság elvének megfelelôen

Hosszú távon a szabályozói tevékenység célja, hogy hozzájáruljon

mérlegeli és összehasonlítja az egyik cél megvalósulásakor keletkezô

a fenntartható, hatékony és „önjáró” hírközlési verseny kialaku-

elônyöket az esetlegesen egy másik cél megvalósulásakor bekövetkezô

lásához. Az „önjáró” verseny létrejötte feltételezi, hogy a verseny

hátrányok mértékével. Ezen túlmenôen a szektorszintû érdekeknél a

szûk keresztmetszetei megszûnnek vagy fokozatosan elveszítik

pénzügyi stabilitás mutatóira vonatkozóan figyelembe vesz olyan mini-

jelentôségüket. Amennyiben ez bekövetkezik, fokozatosan vis�-

mumszinteket is, amelyek lehetôvé teszik a verseny fenntarthatóságát.

szaszorulhat a szektorspecifikus szabályozói eszközök használata, elôtérbe kerülhet a piaci önszabályozás támogatása és az ex-post eszközök alkalmazása. Néhány esetben azonban hosszú távon is szükséges lesz bizonyos ex-ante szabályozás fenntartása, mint



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

például az elektronikus hírközlési rendszerek hazai és uniós szintû

az egyes szereplôk szintjén nem okoz rövid távon drasztikus válto-

interoperabilitásának megteremtése esetében.

zást, tehát a szereplôk képesek legyenek a szabályozói változásokra

Amennyiben a hatékony, illetve infrastrukturális verseny még nem

reagálni, és gazdaságos üzletmenetet folytatni. A hatóság mindemel-

jött létre, de reális esély van ennek kialakítására, a hatóság legfôbb

lett össziparági szinten figyelemmel kíséri a pénzügyi stabilitást, és

feladata a platformok versenyének biztosítása. Itt a szabályozói meg-

elkerüli, hogy intézkedései által az veszélybe kerüljön.

közelítés lényege a versenyzô platformok (infrastruktúrák) mentén történô hatékony beruházások lehetôvé tétele és a platformok közötti verseny feltételeinek legmagasabb szintû biztosítása. Ha a hatékony verseny kialakulása a természetes infrastrukturális verseny támogatásán keresztül nem tûnik lehetségesnek, de egy

A vezérirányelvek mellett a stratégia úgynevezett specifikussági elveket is lefektet, amelyek a szabályozói beavatkozások lehetséges differenciáltságának mértéket írják le. Ezek szerint a hatóság: • Technológiai preferenciák nélkül szabályoz, azaz

szolgáltatási versenyen keresztül ennek reális esélye mutatkozik, a

technológiasemleges, de az elektronikus hírközlési szolgálta-

szabályozói megközelítésnek a fokozatos beruházások támogatásá-

tások alkalmazott technológiai sajátosságait figyelembe vevô

ra kell összpontosítania. Ennek egyik formája a hatékony befektetési

szabályozást valósít meg.

lépcsô kialakítása.

• A piacokon, illetve a szolgáltatásokon felül álló, azokra általá-

Ha az infrastruktúra-alapú verseny megvalósulásának esélye mini-

nosságban érvényes verseny-, fogyasztói és szektorcélokat és

mális, a szabályozónak a hosszú távú szolgáltatási verseny feltételeit

irányelveket fogalmaz meg, azonban a konkrét beavatkozások

kell megteremtenie, hiszen ez a verseny reálisan elérhetô legmaga-

szintjén szolgáltatásspecifikus szabályozást határozhat meg.

sabb szintjét teszi lehetôvé, és ezáltal a fogyasztói célok megvalósulását segíti elô. A szolgáltatási verseny kialakításának alapja az egyenlô hozzáférés biztosítása az értéklánc elemekhez és a szûk keresztmetszeteket jelentô infrastruktúrához. A verseny fejlôdésének mindenképpen hozzá kell járulnia a fogyasztói érdekek megvalósulásához. Azonban, amennyiben a piaci struktúra nem teszi lehetôvé a verseny bármilyen formájának kialakulását, és a szolgáltatási versenyt támogató nagykereskedelmi

• Az elkülönült, de hasonló piacon mûködô JPE-szolgáltatókra vonatkozóan a releváns piaci pozíciótól függô differenciált szabályozási beavatkozásokat követhet. • Földrajzi szinten a helyi adottságokat figyelembe vevô differenciált szabályozási beavatkozásokat alkalmazhat. • Csak az új szolgáltatások megjelenését tekinti feltörekvô piacoknak, melyeket nem kíván a korai szakaszban szabályozni. • A piaci és technológiai folyamatok alapján, az EU-irányelveket

beavatkozások sem képesek a fogyasztói célok megvalósulását

figyelembe véve folyamatosan felülvizsgálja a szabályozás spe-

támogatni, a fogyasztói érdekek közvetlen megvalósítása érdekében

cifikusságának szükséges mértékét.

a hatóság végsô eszközként fenntartja a kiskereskedelmi árszabályozást, a minimális minôségi szintek elôírását, illetve érvényesíti az Eht. 109. § szerinti, egyes fogyasztók indokolatlan megkülönböztetésére és az indokolatlan árukapcsolás alkalmazására vonatkozó szabályozást. A hatékony verseny elôfeltétele, hogy a fogyasztók képesek legyenek a különbözô ajánlatok közül választani és a preferált szolgáltatóra váltani. Ehhez szükséges a transzparencia, az, hogy a fogyasztók

A hatóság konkrét szabályozási és piacfelügyeleti tevékenységét a megvalósítási elvek irányítják. Ezek alapján a hatóság: • A szabályozásban a transzparencia, a hosszú távú kiszámíthatóság és a konzisztencia elvét követi. Elôre meghatározott és kommunikált célokat, elveket és módszertanokat követô szabályozást alkalmaz. • A beavatkozási döntések elôtt megvizsgálja az alternatív esz-

megfelelô, áttekinthetô és érthetô információkkal rendelkezzenek

közök hatásait, és az arányosság, valamint a nettó hasznosság

az elérhetô szolgáltatásokról, és ezek birtokában képesek legyenek

elvének betartásával biztosítja a szabályozás hatékonyságát.

az egyes ajánlatok összehasonlítására. A váltás további elôfeltétele

A beavatkozásoknál tekintettel van a fenntartható verseny kiala-

az elfogadhatóan rövid váltási idô, valamint a váltás költségének

kulásának ütemére, és figyelembe veszi a szabályozási beavat-

minimalizálása.

kozások megvalósításának idô- és költségigényét.

E fogyasztói jogok egy részét maga a verseny is képes érvényesí-

• Együtt kíván mûködni az elektronikus hírközlésben érintett

teni, mivel az ügyfelekkel magasabb szintû kapcsolattartást, kényel-

szereplôkkel. Így tehát a hatóság a JPE, illetve egyéb piaci

mesebb és ügyfélbarát kondíciókat kényszerít ki. Amennyiben a piaci

szereplôk magatartása és hatékony verseny iránti elkötelezettsé-

mechanizmusok ezt önmagukban nem biztosítják, a szabályozás feladata a hatékony fogyasztói választás és szolgáltató-/szolgáltatásváltás elôfeltételeinek megteremtése. A harmadik alapvetô szabályozási cél, a szektorérdekek figyelembevétele során különösen fontos a beruházások szintje és a pénzügyi stabilitás. Ennek érdekében a hatóság úgy avatkozik be, hogy

ge alapján alakítja ki a szabályozás szükséges részletezettségét. • Annak tudatában, hogy a hatásos szabályozás alapja a betartatás és szükséges esetekben az erélyes retorziók alkalmazása, a hatóság mindig kiszámítható, de egyben határozott módon kíván fellépni.

10 11

A 2008–2010-es idôszak kiemelt szabályozási területei Az NHH stratégiája a 2008-2010-es idôszakra vonatkozóan két kiemelt szabályozási területet azonosított: a spektrumhasználat liberalizációját és az újgenerációs hálózatok (NGN) kialakulásával összefüggô kihívásokat. A spektrumhasználat liberalizációjának célja a rendelkezésre álló korlátos erôforrást jelentô frekvenciasávok optimálisabb felhasználása, és ezáltal az infrastrukturális verseny, valamint a piaci fejlôdés támogatása. E cél elérését a hatóság a spektrumkereskedelem engedélyezésével, azaz a másodlagos kereskedelem kialakulásának támogatásával, az engedélyezés könnyítésével, illetve további engedélymentes sávok megnyitásával, valamint az adott frekvenciasávokon a választott technológia/szolgáltatás alkalmazásának szabaddá tételével kívánja megvalósítani. A másodlagos spektrumkereskedelemmel kapcsolatos szabályozói feladatok közé tartozik a tulajdonjogok definiálása, az interferencia-menedzsment iránti növekvô szükségletek biztosítása, valamint a piaci információk koordinálása. Újgenerációs hálózatok alatt olyan új, ma még alakuló hálózati rendszert értünk, amely csomagkapcsolt átvitelen alapul, egyidejûleg több szélessávú, garantált minôséget adó szolgáltatás támogatását biztosítja, lehetôvé teszi a szolgáltatási és átviteli funkciók függetlenedését, korlátok nélküli hozzáférést nyújt a különbözô szolgáltatókhoz, valamint támogat egy olyan általános mobilitási funkciót, ami a felhasználók által igényelt minden szolgáltatásra kiterjed. Az NGN potenciálisan lehetôvé teheti a szolgáltatás- és alkalmazásszintû verseny növekedését, melynek azonban feltétele, hogy az NGN-hálózattulajdonos nyitott standardokat használjon. Ennek támogatásában a hatóság továbbra is szerepet kíván vállalni. A hatóság kritikus feladatának tekinti a szolgáltatási verseny eszközeinek adaptálását az NGN infrastruktúrájára. Erre azért lesz szükség, mert az NGN hálózati topológiáján megváltozik a vezetékes hálózatban az utolsó aktív eszköz elhelyezkedése, és ez megváltoztatja a helymegosztás lehetôségét, így a hurokátengedési és összekapcsolási kötelezettségek megvalósítási módját is. Számos további változás elôrevetíti annak veszélyét, hogy az NGN bevezetésével ismételten elindulhat az inkumbens késleltetési taktika, mely évekkel hátráltathatja a szolgáltatási verseny gyakorlati megvalósulását. Ezért a hatóság idejében fel kíván készülni az alkalmazandó szabályozói eszközök NGN-hez történô technikai, jogi és pénzügyi hozzáigazítására. Ugyanakkor azáltal, hogy idejében és elôre lefekteti az NGNszabályozás kereteit, a hatóság biztosítani kívánja az NGN-hez szükséges beruházás szabályozási kockázatának minimalizálását, valamint általában a piaci szereplôk számára szükséges kiszámíthatóságot.



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

2 Az NHH tevékenysége az elmúlt öt évben

12 13

2.1 Az intézményi mÛködés változásai

-rendszer kialakítása, a szervezeti kultúra fejlesztése, valamint a

Az Eht.-ban foglaltaknak megfelelô intézmény kialakítása 2004-ben

költséghatékonyság erôsítése történt meg.

megtörtént, és elindult az új keretek szerinti, stratégiai alapokon nyugvó szabályozói munka. 2005-ben, az elsô, nemzetközi szinten is sikeres piacelemzési eljárás lefolytatását, illetve az elsô éves mûködés tapasztalatainak leszûrését követôen az NHH a hatékonyabb mûködés érdekében a szervezet racionalizálását tûzte ki célul. A hatóság mûködését segítô jogi szakértôi tevékenység

2008-ban a hatóság mûködésének kiemelt irányai a szabályozás és a konvergencia-kihívások összeegyeztetése, a hazai és a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése, valamint a hatékony és átlátható mûködés fejlesztése lettek. Az NHH tevékenységének egyik meghatározó eleme napjainkban a fogyasztói tudatosságnövelés támogatása. Ennek során a legfôbb feladat a hatóság, mint tájékozódási pont szerepének erôsítése,

megerôsítése érdekében a Hivatal új szervezeti egységeként létrejött

és a HFJK tevékenységének széleskörû megismertetése. Ehhez

az Általános Jogi Igazgatóság.

kapcsolódóan indult el a Fogyasztói Tudatosság Program, amely a

Az intézményi mûködésfejlesztés alapját a szabályozási és a szakterületi stratégiák alkották. Tekintettel arra, hogy a hatóság eljárásai komplexitásuk miatt sok

2008-2010 közötti idôszakra fogalmazza meg a fogyasztóközpontú mûködés erôsítése érdekében teendô lépéseket. A Gazdasági Versenyhivatallal, illetve az a Nemzeti Fogyasztó-

esetben több szakmai ág (mûszaki, közgazdasági, jogi és állam-

védelmi Hatósággal 2004-ben aláírt megállapodások erôsítik az

igazgatási terület) közremûködését igénylik, a mûködés második

együttmûködést és az egységes jogalkalmazást. A hatóság 2008-

évének végén a szakmai ágak tapasztalatainak, információinak, a

ban stratégiai fontosságú megállapodást kötött az ORTT-vel is.

szakértôk tudásának ágazatokban való összevonása, így szakmai

Nemzetközi szerepvállalásunkban kulcsfontosságú a 2008-as és

tudásközpontok létrehozása jelentett fontos elmozdulást az átlátha-

a 2009-es év, az ERG/IRG-ben, illetve az RSPG-ben betöltött vezetô

tóbb és mind hatékonyabb mûködés felé. Ennek érdekében létrejött

szerep folytán, s ez a hatóság szinte minden szervezeti egységének

a Közgazdasági, a Mûszaki, a Jogi, valamint a Közigazgatási és

mûködésére kihat.

Felügyeleti Ágazat. Az év második felében fogyasztói tájékoztató akciók indultak,

Informatikai fejlesztések

illetve elindult a tarifa-összehasonlító és szolgáltatáskeresô TAN-

Tudásalapú szervezetként a Nemzeti Hírközlési Hatóság feladatel-

TUSZ portál.

látása során magas színvonalú komplex informatikai környezetre

2006. július 1-jén hatályba lépett a központi államigazgatási szervekrôl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. LVII. törvény, amely kormányhivatallá minôsítette

támaszkodik. Az elmúlt öt évben a kor kihívásainak és a közszféra iránti fokozódó elvárásoknak megfelelô fejlesztésekre került sor. A hatóság köztisztviselôinek korszerû irodai környezetet,

a Nemzeti Hírközlési Hatóságot, mint kiemelt feladatot végzô, a

megfelelô hardver- és szoftvertámogatást biztosítunk, beleértve a

hírközléspolitika végrehajtásáért felelôs szervezetet. A hatóság

távoli biztonságos hozzáférés lehetôségét is. A kapcsolattartás haté-

új, kormányhivatali státusza indokolttá tette a szervezet továb-

kony eszköze a modern, ISDN és IP technológiát egyaránt használni

bi fejlesztését az új kihívásokhoz való rugalmas alkalmazkodás

képes videokonferencia-rendszer, amelyet sikeresen alkalmazunk

érdekében.

az uniós társhatóságokkal való kapcsolattartásban is. A rendszer

A 2006-os év kiemelkedô jelentôségû eseménye volt, hogy a „te-

hozzájárul az utazási költségek, illetve az utazásokkal elveszített idô

rületi igazgatóságok” (Budapest, Sopron, Pécs, Szeged, Debrecen,

csökkentéséhez. A korábban szigetszerûen mûködô hatósági folya-

Miskolc) a korábbi feladatmegosztás-elvû mûködés alapján elindulva

matokat több, egymással teljesen vagy részben integrált komplex

kompetencia-központokká fejlôdtek. Figyelemmel az NHH kormány-

rendszer segíti. Modernizáltuk, illetve az integrálást lehetôvé tevô

hivatalként, illetve a hírközlést szabályozó hatóságként betöltött

interfészekkel egészítettük ki a Számítógépes Ügyiratkezelô Rend-

szerepére, célszerûvé vált egy új szervezeti egység, az Államigazga-

szert (SZÜR), amelynek feladata a belsô és külsô iratkezelés számí-

tási Kapcsolatok Igazgatóságának létrehozása is.

tógépes támogatása. Ezáltal az iratkezelési funkciók automatikus

2007-ben az intézményfejlesztés középpontjában a hatékony és

szolgáltatásként vehetôek igénybe, feleslegessé téve egyes, eddig

átlátható mûködés állt. Ennek során a folyamatok elektronizálására

csak manuálisan végezhetô adatrögzítéseket. A rendszer képes az

összpontosítottunk. Miután a szervezet mûködésének harmadik évé-

elektronikus úton érkezô kérelmek automatikus szervezeti egységre

re kiforrott, „felnôtté” vált, kiemelt hangsúlyt kapott a hatóság hazai

történô iktatására csakúgy, mint a kérelmek adatainak szakrendsze-

és nemzetközi kapcsolatrendszerének erôsítése, amit a hatóság

rek felé továbbítására, valamint elektronikus ügymenet esetén az

nemzetközi szerepvállalása és a Tanács elnökének az ERG/IRG-ben

elektronikus úton történô kiadmányozásra is.

és az RSPG-ben betöltött tisztségei is szükségessé tettek. A hatóság mûködésének minôségi továbbfejlesztése volt az elsôdleges cél, melynek során a tudásmenedzsment-stratégia és

Az EU lisszaboni stratégiáját és az elektronikus kormányzati célkitûzéseket szem elôtt tartva létrehoztuk azt a komplex elektronikus aláírási infrastruktúrát, amely képes a közigazgatásban hasz-



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

nálható minôsített elektronikus aláírási folyamat megvalósítására,

A telefonszámok magyarországi hordozását, vagyis a telefonszám

beleértve az idôbélyegzést és a visszavonási listák kezelését is,

megtartása melletti szolgáltatóváltást az NHH által kifejlesztetett és

valamint természetesen támogatja az elektronikusan aláírt dokumen-

mûködtetett Központi Referencia Adatbázis (KRA) teszi lehetôvé. A KRA

tumok aláírás-ellenôrzését és -megjelenítését is. A kiadmányozásra

a hazai hordozott mobil- és vezetékes számok referencia-nyilvántartása,

jogosult felhasználókat elláttuk a közigazgatásban használható

amelybôl az összes hírközlési szolgáltató – szigorú azonosítás mellett,

elektronikus tanúsítványokkal, illetve az aláírás létrehozását lehetôvé

megbízható, titkosított adatkapcsolaton keresztül – szinkronizálni tudja

tevô szoftverrel. A fejlesztések megteremtették a kormányzati cél-

a saját adatbázisát. Az egyéni elôfizetôi számhordozás kezelése mellett

ként is definiált (közigazgatási) elektronikus ügykezelés technológiai

e rendszeren keresztül valósul meg a zöld és kék számok, valamint az

elôfeltételeit, mely erôsíti az NHH ügyfélbarát, szolgáltatói szemléletû

emelt díjas számok hordozási információinak közzététele is. A rendszer

hatósági szerepvállalását.

mûködtetése országos jelentôségû NHH feladat.

A hatóság által elôírt adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésé­

A telefonszámokkal, mint véges erôforrással való gazdálkodást

nek elôsegítésére, a kormányzati törekvéseket és ajánlásokat

a kijelöléseket és lekötéseket nyilvántartó Azonosító-Gazdálkodási

figyelembe véve kifejlesztettük az NHH egységes adat- és

Adatbázis (AGA) biztosítja. A rendszer az adatok nyilvántartását, a

dokumentumbekérô felületét (Adatkapu), amely a kormányzati

hatósági határozatok automatikus generálását, a számlatételek létre-

ügyfélkapus vagy az elektronikusaláírás-alapú azonosítást követôen,

hozását integrált rendszerben valósítja meg. Az elektronikus aláírás-

online ûrlapokon keresztül teszi lehetôvé a hatóságnál regisztrált

szolgálgáltatást monitorozó CA-SUP rendszer a legkorszerûbb PKI

szolgáltatók számára az adatszolgáltatást, illetve igényeik (pl.

(Public Key Infrastructure) technológiákat figyelni képes rendszer, mely

engedélyezési kérelmek) bejelentését. A kifejlesztett rendszer nem

automatizáltan vizsgálja a hitelesítés-szolgáltatók kötelezettségeinek

csak idôt takarít meg az ügyfelek számára, hanem a papíralapú

teljesülését. Többek között folyamatosan ellenôrzi a tanúsítvány-

információtovábbítást feleslegessé téve jelentôs környezetvédelmi

visszavonás, valamint az idôbélyeg-szolgáltatás mûködését. A ható-

értékkel is rendelkezik.

ság feladatai között szerepel a fokozott biztonságú és minôsített hite-

A hatékony frekvenciagazdálkodás elképzelhetetlen összetett elektromágneses hullámterjedés-számítások, naprakész háromdi-

lesítés-szolgáltatók nyilvántartása, amelyet eSIGN rendszerünk lát el. A külvilággal a hatóság webalapú portálrendszeren kommunikál,

menziós térképi információk, és precízen vezetett mûszaki (engedé-

melynek tartalommenedzsment-rendszerét folyamatosan fejlesztjük.

lyezési) adatok nélkül. Ezeket integrálja magába az FMS (Frequency

Portálunkon tesszük közzé a hatóság mûködésével kapcsolatos

Management System) rendszer, melynek térinformatikai képessé-

általános információk mellett a kötelezôen nyilvánosságra hozandó

gekkel is felruházott tervezômoduljai lehetôvé teszik a hatékony frek-

nyilvántartásokat, határozatokat, tájékoztatókat, illetve az elektroni-

venciagazdálkodást, tervellenôrzéseket, területi és népesség szerinti

kus adatszolgáltatási felületeket is.

ellátottságszámításokat, interferencia-analíziseket. E rendszeren

Az NHH a jogszabályoknak megfelelôen csatlakozott a Közadat­

belül oldottuk meg a nemzetközi frekvencia-koordinációt, a hazai

keresô Rendszerhez. A hatóság weboldalán is publikált közérdekû

frekvencia-engedélyezést, a frekvenciahasználati, illetve -lekötési

adatok napi rendszerességû szinkronizálása automatikusan történik.

díjak számlatételeinek havi elôállítását, és a teljes frekvenciavagyon nyilvántartását is. A SIMON (Spectrum Interference Monitoring) olyan, az elektroni-

2.2 Piacelemzési eljárások

kus kormányzati gerinchálózaton keresztül kapcsolatot tartó fix és

Az elektronikus hírközlési szektor közgazdasági szabályozása döntô

mobil mérôállomásokból álló monitoring (megfigyelô, adatgyûjtô és

részben a piacelemzési eljárásokhoz kapcsolódik. A törvény felha-

feldolgozó) rendszer, melynek feladata a tényleges frekvenciahaszná-

talmazása alapján az NHH azonosítja az érintett piacokat, vizsgálja

lat mérése, az engedély nélküli emissziók felderítése és ezen keresztül

a releváns piacokon fennálló versenyt, illetve annak hatékonyságát,

az engedélyekben definiált, interferenciamentes állapot fenntartása.

azonosítja az egyes releváns piacokon jelentôs piaci erôvel rendelkezô

A rendszer hiányában nem lenne lehetséges az engedély nélküli –

szolgáltatókat, valamint a piaci problémák kezelése céljából meghatá-

közszolgálati, illetve üzleti célokat veszélyeztetô – frekvenciahasználat

rozza a JPE szolgáltatókat terhelô kötelezettségeket (Eht. 10. § f).

észlelése vagy akár a szándékolatlan zavarforrások kiküszöbölése. Az Egységes Mérésügyi Információs Rendszer (EMIR) a mérések-

Az NHH Tanácsa az Európai Bizottság 2003-as ajánlása szerinti11 18 piac esetében az elsô körben döntôen 2005-ben végezte el a

kel kapcsolatos hatósági folyamatokat megvalósító rendszer, amely-

piacelemzést és hozta meg határozatait (a 17. azaz a nagykereske-

ben integráltuk az addig szigetszerûen mûködô, célfeladatokat ellátó

delmi roaming és a 18. azaz a mûsorterjesztési szolgáltatási piacok

mérési, mérésadatgyûjtési és -feldolgozó rendszereket. Az integráció

kivételével). E piacokon a Tanács már a második határozatait is

eredménye gördülékenyebb, gyorsabb reakcióidejû hatósági ügyin-

meghozta, mivel az Eht. elôírja a piacelemzések kétévenkénti elvég-

tézést tesz lehetôvé.

zését. A második körös határozatok az elsô piacelemzéshez hasonló eredményt hoztak a JPE kijelölés és a kötelezettségek tekintetében.

14 15

A Tanács piacelemzési határozatai és az azokban meghatározott jelentôs piaci erôvel rendelkezô szolgáltatók Piac a 2003-as ajánlás szerinti számozással

I. körös határozat

II. körös határozat

Jelentôs piaci erejû szolgáltató(k)

Kiskereskedelmi piacok 1. Nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés lakossági felhasználók számára

2005.02.21.

2007.09.13.

2. Nyilvános telefonhálózathoz helyhez kötött hozzáférés nem lakossági felhasználók számára

2005.02.21.

2007.09.13.

3. Nyilvánosan elérhetô helyi és/vagy országos, helyhez kötött telefonszolgáltatások lakossági felhasználók számára

2005.02.21.

2007.04.25.

4. Nyilvánosan elérhetô nemzetközi, helyhez kötött telefonszolgáltatások lakossági felhasználók számára

2005.02.21.

2007.04.25.

5. Nyilvánosan elérhetô helyi és/vagy országos, helyhez kötött telefonszolgáltatások nem lakossági felhasználók számára

2005.02.21.

2007.04.25.

6. Nyilvánosan elérhetô nemzetközi, helyhez kötött telefonszolgáltatások nem lakossági felhasználók számára

2005.02.21.

2007.04.25.

7. Bérelt vonalak minimális készlete

2005.06.15.

2008.02.11.

Magyar Telekom

2007.12.29.

Magyar Telekom, Invitel, Hungarotel, Emitel**, Monor Telefon

2005.05.18.

2007.12.29.

a 8. piacon kijelölt JPE szolgáltatók; PanTel, BT Limited, GTS-DataNet, eTel*, UPC*, Dunakanyar Holding*, DIGI*, FiberNet*, Tarr Építô*, T-Kábel*, TvNetWork *

10. T  ranzitszolgáltatások nyilvános helyhez kötött telefon­ hálózatban

2005.05.18.

2007.12.29.

Érintett a piac, de nem került kijelölésre JPE

11. A  fémes hurkok és alhurkok nagykereskedelmi átengedése (beleértve a részleges átengedést is) szélessávú és beszédcélú szolgáltatások nyújtása céljából

2005.09.21.

2007.12.29.

12. N  agykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás

2005.09.21.

2007.12.29.

13. Bérelt vonalak nagykereskedelmi végzôdtetési szegmense

2005.09.14.

2008.02.11.

Magyar Telekom

2005.09.14.

2008.02.11.

Érintett a piac, de nem került kijelölésre JPE

15. N  yilvános mobil rádiótelefon-hálózathoz való hozzáférés és e hálózatból történô híváskezdeményezés

2005.01.21.

2007.04.13.

Érintett a piac, de nem került kijelölésre JPE

16. B  eszédcélú hívásvégzôdtetés egyedi mobil rádiótelefonhálózatban

2005.01.24.

2006.10.04.

Pannon GSM, T-Mobile, Vodafone

Magyar Telekom, Invitel, Hungarotel, Emitel, Monor Telefon

Nagykereskedelmi piacok 8. Híváskezdeményezés nyilvános helyhez kötött telefon­ hálózatból

2005.05.18.

9. Hívásvégzôdtetés egyedi, nyilvános helyhez kötött telefonhálózatban

14. Bérelt vonalak nagykereskedelmi trönk szegmense

17. N  yilvános mobil rádiótelefon-hálózatokon nyújtott nemzetközi barangolási szolgáltatások nagykereskedelmi nemzeti piaca 18. M  ûsorterjesztési szolgáltatás, tartalom végfelhasználók felé való eljuttatásának céljából. Megjegyzések:

Magyar Telekom Invitel, Hungarotel Emitel**, Monor Telefon

Az elemzés során olyan problémák merültek fel, amelyek túlmutatnak a nemzeti szabályozáson. Mivel az Európai Bizottság foglalkozott a problémákkal, a Tanács felfüggesztette a piacelemzést ezen a piacon. Az árszabályozásra európai szinten került sor. 2008.02.11.

Antenna Hungária

* csak a második körös határozat szerint ** idôközben az Emitel beolvadt a Magyar Telekomba, így a második körös határozatban nem szerepel külön JPE szolgáltatóként

A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

A hatóság már elindította a piacelemzés harmadik ciklusát, ami az

• Az egyes piacokra vonatkozó határozattervezetek elkészítését

Európai Bizottság által kibocsátott új ajánlás12 alapján zajlik. A Bizott-

követôen konzultációt tartunk a tervezetekrôl, a szolgáltatói vé-

ság az elemzésre ajánlott piacok számát tizennyolcról hétre csök-

leményeket beépítjük a határozattervezetekbe, illetve indokoljuk,

kentette.13 Természetesen ha valamely ország nemzeti szabályozó

ha azok nem fogadhatók el. (Az NHH 2005 óta a piacelemzések-

hatósága úgy látja, hogy a kimaradó piacok valamelyikén továbbra

hez kapcsolódó határozattervezetekrôl, illetve az adatszolgálta-

is szükséges a szabályozás, ezt megteheti, amennyiben a megfelelô

tásokról nyilvános szolgáltatói konzultációkat bonyolított le.)

indoklás kíséretében terjeszti azt elô a Bizottsághoz.

• Egyeztetjük a határozattervezeteket az Európai Bizottság

A hatóság piacelemzés terén végzett tevékenysége uniós viszonylat-

képviselôi­vel, észrevételeiket megválaszoljuk, és a végsô határo-

ban is kiemelkedô, a tagállamok közül ugyanis a legtöbb piacelem-

zatba beépítjük a Bizottság által megfogalmazott véleményeket.

zési eljárást a magyar hatóság zárta le sikeresen, és elsôként kezdte

• Ellenôrizzük a határozatokban kirótt kötelezettségek betartását.

meg a piacelemzések harmadik körét is. Az elsô piacelemzési kört

2004 óta a Tanács az egyes piacokon azonosított JPE szolgálta-

másodikként, a második kört elsôként fejezte be az NHH.

tók szabályozása céljából számos kötelezettségekkel kapcsolatos

A piacelemzési eljárás keretében, illetve ahhoz kapcsolódóan az

határozatot hozott.

NHH számos feladatot végez: • Bekérjük, feldolgozzuk és elemezzük a szolgáltatók adatait. Ezek az elemzések alapozzák meg a Tanács határozatait. Az eddig lefolytatott piacelemzési eljárásokban az iparág több száz szolgáltatójának árbevételi, forgalmi és egyéb, teljesítménnyel és szolgáltatás-feltételekkel kapcsolatos adatát használtuk fel az elemzésekhez.

2.1 ábra 2008. szeptemberig lezárt piacelemzési eljárások száma az EU-ban YW

(% 6e^VXZaZbo‚h>#`Žg‚WZcZa[d\VYdii]Vi{gdoVid`ho{bV 6e^VXZaZbo‚h>>#`Žg‚WZcZa[d\VYdii]Vi{gdoVid`ho{bV '*

'%

&*

&%

*

Forrás: Cullen International Market analysis database

Gdb{c^V

Ðgdgho{\

AZc\nZadgho{\

AZiidgho{\

B{aiV

C‚bZidgho{\

AjmZbWjg\

7Za\^jb

Edgij\{a^V

=daaVcY^V

;gVcX^Vdgho{\

8^egjh

Hk‚Ydgho{\

HeVcndadgho{\

A^ik{c^V

DaVhodgho{\

whoidgho{\

9{c^V

8hZ]dgho{\

Hoadk{`^V

<ŽgŽ\dgho{\

:\nZh“ai@^g{anh{\

;^ccdgho{\

Hoadk‚c^V

6jhoig^V

%

BV\nVgdgho{\



16 17

I. kör év

Határozat

II. kör év

összesen

2005

2006

2007

2008

2006

2007

2008

Összekapcsolási referenciaajánlatok (RIO)

-

5

5*

1*

-

-

5

16

Hurokátengedési referenciaajánlatok (RUO)

-

5

5*

-

-

-

6

16

„Retail minus” nagykereskedelmi ár megállapítása (RM)

-

6+3*

14*

-

-

-

5

28

Számviteli szétválasztás

-

5

8*

2

-

-

2

17

Mobilvégzôdtetési díjak

2

1+3*

-

-

3

-

-

9

Földfelszíni mûsorszórás árai

-

-

-

1

-

-

-

1

* módosító határozat

A jogszabályok a kötelezett szolgáltatók számára jogorvoslati lehetôséget biztosítanak az NHH határozataival szemben, ami-

A frekvenciagazdálkodási tevékenység az alábbi fô tevékenységeket foglalja magába:

vel a szolgáltatók az elmúlt években számos alkalommal éltek is.

• engedélyezés

Jellemzôen az NHH-nak azokat a határozatait támadták meg, ahol

• ellenôrzés

valamilyen árszabályozás bevezetésére került sor, különösen, ha ez

• nyilvántartás

költségalapú árak meghatározásának kötelezettségét jelentette.

• adatszolgáltatás

A Fôvárosi Bírósághoz az elsô piacelemzési körben tizenhárom

• frekvenciatervezés

szolgáltatói kereset érkezett hét meghozott határozattal kapcsolat-

• frekvenciakoordináció

ban, a második körös határozatok közül pedig tíz keresettel négyet

• frekvenciadíjak megállapítása

támadtak meg szolgáltatók.

• sávhasználati szabályok kidolgozása, folyamatos karbantartása

Az eddig lezárult peres eljárásokban a bíróság minden esetben az NHH javára döntött. Az eljárások döntô része a Fôvárosi Bíróság

• technológiai fejlôdés nyomon követése, a jövôbeli sávhasználatra vonatkozó elôrejelzések készítése

jogerôs döntésével zárult, a mobilvégzôdtetési piac esetében a

• jogszabályok elôkészítésében való részvétel

Legfelsôbb Bíróság hozott az NHH számára kedvezô jogerôs ítéletet.

• nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel

Jelenleg két eljárás van folyamatban: az egyik az Ítélôtáblán, miután a Fôvárosi Bíróság elutasította a felperesek keresetét

Frekvenciagazdálkodással kapcsolatos igazgatási feladatok

(16. piac, második körös határozat), a másik (18. piac) pedig a

A hatósági engedélyezési feladatok (eljárások, határozatok) száma

Fôvárosi Bíróságon.

éves szinten 2004 és 2008 között 8-14 ezer között alakult. A rádiótávközlés területén a szomszédos országokkal folytatott nemzetközi frekvenciakoordináció során két- és többoldalú megálla-

2.3 Frekvenciagazdálkodás

podásokat kötöttünk a 400 MHz-es, az 1800 MHz-es, a 3,5, a 26 és

A frekvenciagazdálkodási szakterület feladata a különbözô magyar-

a 28 GHz-es sávokra vonatkozóan. Elvégeztük az Egységes Digitális

országi polgári földi, légi és mûholdas, illetve állandóhelyû és mozgó

Rádiótávközlô Rendszer (EDR) frekvenciasávjában korábban koordi-

rádiós szolgálatok mûködési feltételeinek kialakítása, a zavarmentes

nált kormányzati kijelölések felülvizsgálatát, a 400 MHz-es sávokban

spektrumhasználat és -környezet biztosítása. Ennek során a hatóság

a preferált felosztás és a koordinált kijelölések összhangjának vizs-

szabályozási, piacfelügyeleti, engedélyezési, nyilvántartási, tervezési

gálatát, a szolgáltatói megállapodások mellékleteinek aktualizálását,

feladatokat egyaránt ellát. A frekvenciagazdálkodási tevékenység

valamint gondoskodtunk a hazai felhasználók tájékoztatásáról. A

alapvetô feladatait és szabályait az Eht., az ehhez kapcsolódó jog-

koordinációs feladatok száma 2004 óta szinte megduplázódott, az

szabályok, valamint az Európai Unió határozatai jelölik ki. A hatóság

akkori 6 433-ról 2007-re 12 521-re nôtt, s már 2008 elsô félévében

e munkáját a rádiótávközlés nemzetközi szervezeteinek – elsôsorban

meghaladta a 12 ezret.

a Nemzetközi Távközlési Egyesület Rádiótávközlési Ágazat (ITU-R)

A rádiótávközlés piacfelügyeleti feladatai, különösen a

és a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete Elektroni-

mûsorszórás területén szintén erôteljes növekedést mutatnak.

kus Hírközlési Bizottság (CEPT/ECC) – határozataival és ajánlásaival

A koordinációs tevékenységen belül is jelentôs szerepet kap-

összhangban végzi.



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

tak a mûsorszórással kapcsolatos feladatok, fôként a digitális

illetve a digitális rádiózás (World DAB) és televíziózás (EBU Forecast)

mûsorszórás bevezetése miatt.

bevezetését elôsegítô fórumok támogatása is.

Folyamatos feladatunk az EU és a nemzetközileg elfogadott

2006 meghatározó szakmai eseményén, a Genfben tartott Körzeti

frekvencia-felhasználási elvek és mûszaki elôírások beillesztése a

Rádiótávközlési Értekezleten (RRC-06) az NHH szakemberei is részt

nemzeti frekvencia-felhasználási tervekbe. Ennek érdekében a kor-

vettek. Az értekezlet jelentôségét jelzi, hogy több évtizedre elôre

mányrendelettel megállapított Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási

meghatározta a televízió- és a rádiómûsor-szórás feltételeit.

Táblázatának (FNFT) rendszeres felülvizsgálatát a hatóság végzi.

A Genfben elért eredmény összességében nyolc televíziós és három

A sávfelhasználási szabályok aktuális változásai, az FNFT

rádiós multiplexet jelent hazánk számára. A megszerzett kapacitás

kormányrendelettel összefüggô módosításai, az új technológiák

30-40 televízió- és mintegy 20 rádiómûsor országos sugárzását teszi

bevezetéséhez szükséges jogi szabályozás és a sávhasználatot

lehetôvé a teljes digitális átállást követôen. A megszerzett frekven-

meghatározó eljárási és mûszaki szabályozási változások miatt a

ciák a mûsorok számának növelése mellett olyan új szolgáltatások

frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló miniszteri rendelet14

bevezetését is lehetôvé teszik, mint az interaktív, a nagyfelbontású

aktualizálása az FNFT-vel összehangoltan történik.

(HDTV) vagy a mobil (DVB-H) televíziózás.

2004 után közremûködtünk a polgári frekvenciagazdálkodás egyes

A CEPT szervezeteiben végzett szakértôi munka keretében részt

hatósági eljárásairól szóló rendelet , illetve a rádióberendezésekrôl

vettünk az új rádiófrekvenciás technológiák és alkalmazások be-

és az elektronikus hírközlô végberendezésekrôl, valamint

vezetésének elôkészítésével összefüggô mûszaki feltételek meg-

megfelelôségük kölcsönös elismerésérôl szóló rendelet módosítá-

határozásában, az európai közös frekvenciainformációs-rendszer

sának elôkészítésében.

kialakításában (WG FM EFIS), illetve a WRC-07 Rádiótávközlési

15

16

Folyamatos tevékenységet jelent az EU-ajánlások, valamint a

Világértekezletet elôkészítô munkacsoportokban, az európai közös

frekvenciagazdálkodással kapcsolatos jogszabályok magyaror-

állásfoglalás kialakításában. A WRC-07 magyar szempontból is

szági implementációjának vizsgálata, és az ERO–hoz (European

meghatározó témáját a 3G és az azt követô mobilrendszerek részére

Radiocommunications Office) történô bejelentés.

felosztásra kerülô frekvenciasávok adták. Ez a szélessávú mobil-

A frekvenciagazdálkodási feladatok keretében a hatóság folyama-

rendszerek kiépítésére is hatással lesz.

tosan készíti a távközlési és mûsorszóró mûholdas hálózatokkal és állomásokkal kapcsolatos mûszaki számításokat, végzi a frekven-

Spektrum Stratégia

ciatervezési feladatokat, valamint az ITU által rendszeresen publikált

A rádiótávközlésre építô szolgáltatások és alkalmazások száma

mûholdas hálózatok és állomások vizsgálatát, kiértékelését.

folyamatosan nô, egyre nagyobb az igény a spektrumerôforrások iránt. Ez és a felhasznált technológiák rohamos változása komoly

Nemzetközi tevékenység

ösztönzôi a rugalmas és hatékony spektrumgazdálkodásnak. Egy

A frekvenciagazdálkodás kiemelt feladata az ország érdekeinek

korszerû hatóságnak rendelkeznie kell olyan középtávú stratégiá-

nemzetközi szervezetekben való képviselete, érvényesítése, a

val, amely a piaci és szakmai elvárásoknak megfelelôen biztosítja

magyar igazgatás képviselete a rádiótávközlés szabályozását végzô

és szolgálja a hazai rádiótávközlés lendületes fejlôdését. Az NHH

nemzetközi szervezetekben.

a szabályozási stratégiához igazítva készítette el a 2010-ig terjedô

Ennek keretében részt veszünk a frekvenciahasználati hatékony-

idôszakra szóló Spektrum Stratégiáját, mely fókuszterületként jelölte

ság növelésével és az összehangolt európai rádióengedélyezési

ki a nyilvános mobil-távközlés, a professzionális rádió-távközlés,

eljárásokkal foglalkozó COCOM albizottságokban, illetve a digitális

a kis és nagy hatótávolságú szélessávú vezeték nélküli adatátvi-

televíziózás bevezetésének felgyorsítására és az eddigi tapasztalatok

tel (WMAN, WiMAX, Wi-Fi), és a földfelszíni digitális mûsorszórás

felhasználására létrehozott projektben (DICE), továbbá a frekvencia-

fejlesztését.

gazdálkodási politikával foglalkozó uniós munkabizottságok (RSPG, RSC) munkájában. Az ITU-szervezetekben a hatóság képviseli Magyarországot az állandóhelyû, a mozgó, a mûsorszóró és mûholdas szolgálatok

A hatóság közremûködött a Dtv.17 módosítástervezet, a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia (NAMS) és a digitális átállással kapcsolatos jogszabály-tervezetek kidolgozásában. Az NHH-stratégiához illesztve és a flexibilis frekvenciahasználat

és rádióalkalmazások, valamint a spektrumgazdálkodási mûszaki

szabályozási feltételeit vizsgálva, mintarendszert dolgoztunk ki a

kérdések vizsgálatával és szabályozásával foglalkozó munkacso-

76 GHz-es szélessávú adatátviteli rendszer egyszerûsített engedé­

portokban. A 2004 óta eltelt idôszakban fontos feladatunk volt a

lyezésére.

Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), a Duna Bizottság és

Elkészült a másodlagos frekvenciakereskedelem-szabályozás

a nemzetközi belvízi hajózás számára szükséges frekvenciák biztosí-

feltételeire vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány, illetve ennek

tását végzô szervezet (RAINWAT Committee) munkabizottságainak,

bérleti formáját lehetôvé tevô jogszabály-módosítás kodifikációs szintû javaslata is.

18 19

A szélessávú minôségi adatátvitel érdekében elôkészítettük az 5,8

keretében elindult az árverési módszertan fejlesztése: meghatároz-

valamint a 3,7 GHz-es sáv WMAN célú használatát, és egy sávhasz-

tuk egy sokcélú elektronikus távárverési rendszer alapvetô mûszaki

nálati tanulmány is született. Felkészültünk a 3,5 GHz-es „középsáv”

specifikációs adatait, és elkészítettük a rendszerleíró dokumentumot.

megnyitására is. 2004-ben került sor az UMTS-spektrumengedélyek pályázatára.

Mûsorszórás

Ennek elôkészítése során gondot fordítottunk egy esetleges negye-

Az Rttv.19-bôl és Eht.-ból adódóan a hatóság a mûsorszórási igények

dik mobilszolgáltató mûködéséhez szükséges GSM, DCS és UMTS-

kielégítése és a zavartalan mûködés biztosítása érdekében folyama-

sávokhoz való hozzáférés biztosítására is. Bár negyedik szolgáltató

tosan végzi a mûsorszóró adók tervezésével, nemzetközi koordináci-

2004-ben nem szerzett frekvenciahasználati engedélyt, az UMTS

ójával, üzembe helyezésével, pályáztatásával, valamint

engedélyt akkor megvásárló három GSM/DCS-szolgáltató mellett

a mûsorszolgáltatási piac védelmével kapcsolatos feladatokat.

a frekvencia továbbra is rendelkezésre áll egy negyedik szolgáltató belépéséhez.

A digitális mûsorszórás bevezetése kapcsán megvizsgáltuk a GE’0620 terv megvalósítási lehetôségeit, meghatároztuk azokat a

2007-ben 2016-ig meghosszabbításra került az 1993-ban elindult

telephelyeket és csatornákat, melyek esetében csatornacserét vagy

mobilszolgáltatók GSM sávhasználati engedélye. Ennek feltétele volt,

teljesítményemelést kell végrehajtani, és szükség esetén kezdemé-

hogy a szolgáltatók nettó 10 milliárd forint egyszeri díjat fizessenek,

nyeztük a nemzetközi koordinációs eljárást. A GE’06 tervben lévô

továbbá az elkövetkezô két évben az elôre betervezett fejlesztése-

T-DAB21 sávkiosztások elôkészítése érdekében kidolgoztuk a frek-

iken túl nettó 20 milliárd forint értékû beruházást valósítsanak meg

venciakörzetekhez rendelhetô elvi kijelöléseket, és a GE’06 eljárási

hazánkban. A fejlesztést követôen valamennyi ezer fôt meghaladó

szabályai szerint elindítottuk a kiosztások kijelöléssé konvertálásával

lélekszámú településén, Magyarország területének 90 százalékán,

kapcsolatos nemzetközi koordinációt.

a lakosság 98 százaléka számára válik elérhetôvé a mobilszélessáv. 2008. október 22-én a mobiltelefon-piac versenyélénkítése,

A digitális mûsorszórás magyarországi bevezetésének elôkészítése érdekében a hatóság folyamatos koordinációs egyez-

valamint a szélessávú internet-lefedettségének növelése érdekében

tetéseket végzett a koordinációs övezetbe esô külföldi szervezetek

új szolgáltatók piacralépését lehetôvé tevô pályázatokat hirdettünk

képviselôivel. Ennek eredményeként az ellátottsági mutatók az

meg. Az egyik pályázat a GSM/UMTS tartományban (900/1800/2100

elsô három multiplex esetében 94, 82, illetve 81 százalékra nôttek.

Mhz) egy mobilszolgáltató belépését, a másik a 450 Mhz-es tarto-

Elkészültek a mintegy hatvan adóállomásból álló országos DVB-T

mányban egy vezeték nélküli rádiótávközlési szolgáltató megjelené-

adóhálózat tervei. A digitális mûsorszóró-pályáztatáshoz kidolgoztuk

sét teszi lehetôvé.

a frekvencia-felhasználás mûszaki követelményeit.

A nagy sávszélességû összeköttetések létesítésére használható mikrohullámú 26 GHz sávban öt pályázat került meghirdetésre. Az új mobilszolgáltatók megjelenése, valamint a 26 GHz-es frek-

Az országos digitális televízió- és rádió-multiplexek pályáztatási eljárására 2008-ban került sor. A két különálló pályázaton az Antenna Hungária öt televíziós és egy rádiós multiplex tizenkét évre szóló

venciatartomány ezzel egyidejû megnyitása jelenôsen erôsítheti a

üzemeltetési jogosultságát nyerte el. Ezek közül az AH a rádiós

versenyt a mobil és a szélessávú internet piacán, valamint nagy-

multiplexen, az „A” és a „C” televíziós multiplexen, valamint a mobil-

mértékben javíthatja az internet-lefedettséget az ország hátrányos

televíziózásra szolgáló „B”-n még 2008-ban elkezdi a mûsorszórást,

helyzetû térségeiben, így a ritkán lakott településeken is.

a „D” és „E” multiplexeken pedig a jelenlegi analóg földfelszíni

Az EU spektrumreformjának alapvetô eleme az úgynevezett

sugárzás 2011-es leállítása után indíthatja majd be a szolgáltatást. A

WAPECS-elv.18 Ennek kapcsán meghatározott frekvenciasávokban

DVB-T televíziós multiplexek a hálózat teljes kiépítése után a lakos-

biztosítani kell a földfelszíni rádiós kommunikáció teljes technológia-

ság 96 százalékát érik el, a rádió esetében ez 94 százalék lesz.

és szolgáltatás-semlegességét. A WAPECS-elv megvalósításával a

A földfelszíni digitális televíziózás beindulása várhatóan erôsíti a

szélessávú internetes hozzáférési rendszerek mobillá válhatnak, és a

versenyt, és bôvíti, színesíti a kínálatot a piacon, egyben hozzájárul

szolgáltatások széles skáláját lesznek képesek nyújtani (pl. széles-

ahhoz, hogy a magyar háztartások mintegy 20-25 százaléka, amely

sávú internet átvitelt és mûsorátvitelt). A WAPECS-elv érvényesítése

jelenleg csak szoba- vagy tetôantennával néz televíziót, a jövôben a

érdekében, a technológia-semlegesség teljes biztosítása mellett

mainál jobb minôségû és bôvebb mûsorkínálathoz juthasson hozzá.

hozzáférhetôvé tettük a 3,5 GHz-es szélessávú átviteli sávot. Ez egyúttal már elôkészíti a mobilitás (pl. mobil WiMAX) jövôbeli bevezetését is. A frekvenciák értékesítésének leghatékonyabb módja az árverés. A sokszereplôs, nemzetközi piac elvárja ennek korszerû, hatékony megvalósítását. Az elsôdleges spektrumkereskedelem alapvetô eljárása az úgynevezett „párhuzamos árverés”. Az elôkészítô munka



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

2.4 Mérôszolgálat

Az elektronikus hírközlési szolgáltatások és berendezések

A hírközlési szolgáltatások védelme, a frekvenciahasználat hatékony-

piacfelügyelete

sága és káros zavaroktól való mentessége, valamint az elektro-

A piacfelügyeleti tevékenység keretében helyszíni vagy

mágneses összeférhetôség (EMC) biztosítása érdekében a Nemzeti

mérôlaboratóriumi méréseket végzünk hírközlési szolgáltatások,

Hírközlési Hatóság rádiómérô és rádiózavar-elhárító szolgálatot, más

elektronikus hírközlô-berendezések, valamint nagyfrekvenciás jelet,

néven Mérôszolgálatot tart fenn.

illetve mellékhatást keltô villamos- és elektronikus berendezések alapvetô jellemzôinek megállapítására.

Rádió-megfigyelés, spektrummonitoring A frekvenciahasználat megfigyelésének célja a frekvenciagazdálko-

Mérôeszközök kalibrálása

dási folyamatok támogatása a frekvenciakijelölési, -engedélyezési,

A meglévô mûszerek és mérôeszközök, antennák használhatósága

-tervezési és -koordinációs munkában.

csak rendszeres felügyelet mellett garantálható. A joghatással járó

A Mérôszolgálat folyamatosan figyeli és méri a rádióállomásokat, felügyeli azok jogszabályszerû, illetve a rádióengedélyeknek

méréseknél használt mérôeszközök kalibrálását a Mérôszolgálat akkreditált kalibráló laboratóriuma végzi.

megfelelô mûködését. Az állandó megfigyelés célja, hogy idôben azonosítsuk a zavar lehetséges okait, idôt adva a közbeavatkozásra,

A Mérôszolgálat fejlesztési projektjei

mielôtt még lényeges károk keletkeznének a szolgálatok, illetve szol-

A 2004-2008-as idôszak mûszaki-technikai fejlesztési projektjei

gáltatások mûködésében. A szabálytalanságok azonnali észlelése

eredményeként az NHH mérôszolgálati rendszere világszínvonalú.

gyors és hatásos intézkedésekre ad lehetôséget a hibák kijavítása érdekében. A frekvenciasávok széles tartományaiban mûködô, eltérô

Az országos spektrum- és interferencia-monitoring, illetve rádióellenôrzô rendszer kiépítése 2004 végére megtörtént. Jelenleg az ország területén harminc telephelyen mûködik távkezelt

paraméterû, területileg szétszórt adások kisugárzott jellemzôirôl hû

monitoringállomás, emellett tíz speciálisan felszerelt, a rádióadások

képet alkotni csak megfelelô területi lefedettséggel rendelkezô, állan-

felügyeletét végzô mérôkocsi is üzemel.

dó helyre fixen telepített monitoringállomásokkal lehetséges. A Mérôszolgálat monitoring-tevékenysége a földfelszíni adások

A 2006-ban elfogadott Mérôszolgálati Stratégia célkitûzése a hatásgyakorlás a jogkövetô frekvenciahasználat érdekében. Legfôbb

vizsgálatai mellett a Magyarország területén vehetô mûholdas adá-

eszközei a hatósági ellenôrzések és a fogyasztói tudatosság

sokra is kiterjed.

elôsegítése. Ennek jegyében került kifejlesztésre az az informatikai rendszer, melynek eredményeként mindenki számára elérhetôk azok

Rádióellenôrzés és -felderítés

a mérési eredmények és tájékoztató adatok, melyek megismerése

A rádióengedélynek való megfelelôséget a telepítés helyén is

bôvítheti az érdeklôdôk ismereteit a rádióadások paramétereirôl,

ellenôrizzük annak érdekében, hogy az adók mûszaki és üzemviteli

ellátottsági és spektrumfoglaltsági adatairól, valamint a forgalomba

jellemzôit feltárjuk, illetve behatároljuk az esetleges zavarok kialakulá-

kerülô elektronikus berendezések jellemzôirôl.

sának forrásait vagy azonosítsuk a hibás berendezéseket. Emellett a

Az új és újabb rádiós szolgáltatások bevezetése társadalmi igény,

rádióellenôrzés célja a nem engedélyezett, kalózrádiók felderítése is.

ám az elmúlt évtizedben a lakossági érzékenység is megnôtt az elekt-

A Mérôszolgálat alapfeladata a szolgáltatások, elsôsorban a

romágneses sugárzások egészségre gyakorolt hatásának kérdésében.

mûsorszóró adások ellátottsági térerôsségmérése. E feladat külö-

Miközben tehát a rádiós eszközök és szolgáltatások igénybevétele

nösen az új szolgáltatások – mint például napjainkban a digitális

rohamosan bôvül, egyre nagyobb a lakossági ellenállás is az új léte-

televíziózás és rádiózás – bevezetése során válik hangsúlyossá.

sítményekkel szemben. Ennek az ellentmondásnak a feloldását azzal kívánjuk segíteni, hogy a nagyközönség számára ebben a kérdésben

Rádiózavar-vizsgálat

is adatokat szolgáltatunk. Az elektromágneses környezettudatosság

A mûsorvételi vagy egyéb rádió-távközlési zavarokat, illetve az

projekt célja egy olyan információs fórum létrehozása, amely az NHH

elek­tro­mágneses összeférhetôségi (EMC) problémákat a Mé­rô­

honlapján keresztül tájékoztatja a lakosságot az elektromágneses

szolgálat bejelentésre vagy hivatalból vizsgálja ki, és intézkedik ezek

teljesítménysûrûség mértékérôl, illetve eloszlásáról.

elhárításáról is.

A Mérôszolgálati Stratégia a jövôbeni kihívásokra – mindenekelôtt a digitális átállásra – való felkészülés jegyében fogalmazódott meg, rögzítve azokat a célokat és feladatokat, melyek elérése és teljesítése biztosítékul szolgál a zökkenômentes munkavégzéshez. A digitális rendszerek méréstechnikája valódi paradigmaváltást jelent az eddigi eljárások módszereihez képest, amely a szakismeretek bôvítése mellett új mérôeszközök fejlesztését is igényli.

20 21

A Mérôszolgálat nemzetközi szerepe

elôírásainak megfelelôen. 2007-ben javaslataink alapján módosult

A mérésügyi munkavégzés szakmai követelményei, módszerei és

a számhordozhatóság szabályairól szóló korábbi Kormányrendelet.

eljárási folyamatai nemzetközileg egységesítettek, ezért a Mérô­

Ennek eredményeként a számhordozási eljárás lerövidült, illetve

szolgálatnak kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak. Fontos

2008. január 1-jétôl a helytôl független, nomadikus számok is hor-

partnere számos hazai és nemzetközi szervezetnek.

dozhatóvá váltak. Az NHH a szolgáltatókkal együttmûködve fontos szerepet játszott, illetve játszik a számhordozhatóság mûszaki megvalósításában, a

2.5 Azonosító-gazdálkodás

jogszabály elôkészítésében, valamint a megvalósításhoz szüksé-

A hírközlési szolgáltatásokhoz, a hírközlô hálózatok mûködéséhez,

ges központi referencia-adatbázis létrehozásában és folyamatos

illetôleg ezek együttmûködéséhez szükséges azonosítók az állam

mûködtetésében.

tulajdonát képezik. Az Eht. értelmében a Kormány határozza meg az azonosító-gazdálkodás alapvetô elveit és feltételeit; az azonosítókkal

Központi Referencia Adatbázis

való gazdálkodás, így az azonosítók kijelölése, lekötése, az engedé-

A Központi Referencia Adatbázis a számhordozás mûszaki meg-

lyek módosítása, illetve visszavonása, valamint a tevékenységhez

valósításának azon eleme, amely az összes hordozott számmal

kapcsolódó nyilvántartások vezetése, a jogszabályokban meghatáro-

kapcsolatos irányítási információt, valamint a szolgáltatók rende-

zott adatok közzététele viszont az NHH feladata.

letben meghatározott adatait tartalmazza és kezeli. A KRA, amelyet a jogszabályok alapján az NHH hozott létre, 2004. január 1-jén,

Rendszeres hatósági feladatok

a számhordozhatóság bevezetésének idôpontjában kezdte meg

2004-tôl az azonosítók engedélyezésével kapcsolatos eljárások

mûködését. A 2006-os fejlesztések során megtörtént a számhordo-

száma minden évben közel állandó volt. Az azonosítóhasználati-

zási Központi Referencia Adatbázis és az Azonosító-Gazdálkodási

díjbevétel 2004-tôl folyamatosan emelkedett. Az azonosítók nemzeti

Adatbázis összekapcsolása is, amely a számhordozás-bejelenté-

felosztási tervének (ANFT) felülvizsgálatára az Eht. elôírásai értelmé-

sek ellenôrzését teszi lehetôvé. 2007-ben a számhordozhatóság

ben háromévente kerül sor. A 2005-ös felülvizsgálat során szakmai

elôírásainak módosítása alapján, a szolgáltatókkal egyeztetve fejlesz-

javaslatot készítettünk az ANFT-t tartalmazó, valamint az azonosítók-

tettük és bôvítettük a KRA funkcióit.

kal való gazdálkodásról szóló Kormányrendelet és az azonosítók lekötésének és használatának díjáról szóló miniszteri rendelet alapvetô

Az új számozási rendszer elôkészítése

átdolgozására, a 2008-ban elvégezett felülvizsgálat során pedig a

Az új technológiai megoldások és szolgáltatások sokaságának

hírközlési piacok változásait követô, új szolgáltatók megjelenését

megjelenése, a hírközlés, az informatika és a média konvergenciája

lehetôvé tevô módosításokat javasoltunk.

óhatatlanul szükségessé teszi az azonosítókra vonatkozó szabályozási stratégia újragondolását, számozási rendszerünk gyökeres

Kiemelt hatósági projektek

átalakítását. Ezért 2008-ban, átfogó elemzéseket követôen kidolgoz-

Azonosító-Gazdálkodási Adatbázis

tuk egy hosszú távra idôtálló számozási rendszer kialakításának és

A hatóság az azonosító-gazdálkodás támogatására 2005-ben a

bevezetésének stratégiáját.

jogszabályi elôírásoknak megfelelôen létrehozta az adatok nyilvántartását megvalósító Azonosító-Gazdálkodási Adatbázis-rendszert,

Nemzetközi tevékenység

melynek funkciói az ügyfelek online (NHH honlapján keresztüli)

A hatóság az azonosító-gazdálkodás kapcsán is több nemzetközi

tájékoztatására is kiterjednek.

szervezet munkájában vesz részt folyamatosan, így az ITU (ITU-T SG2), az Európai Kommunikációs Bizottság (ECC WG NNA) és a

Számhordozhatóság

Szabványosítási Intézet (ETSI TISPAN WG4) tevékenységét segíti.

A piaci verseny élénkítésének lényeges eszköze a számhor-

Ennek kapcsán az európai ajánlások és jelentések kidolgozá-

dozhatóság, ami nem más, mint az elôfizetô azon joga, hogy

sában, valamint a nemzetközi szabályozás hazai átültetésében

szolgáltatóváltás esetén is megtarthassa hívószámát. A számhor-

közremûködünk.

dozhatóság megvalósítását a 2002/22/EK Irányelv írta elô, amelyet

A 2004-2008 közötti idôszak jelentôs eseménye volt a 116-os

Magyarországon az EU-csatlakozás idôpontjától kellett alkalmazni.

nemzeti számsík felhasználásával kapcsolatos 2007/116/EK hatá-

A számhordozhatóság bevezetését a hazai jogszabályok több

rozat honosítása. Európában az elsôk között vezettük be a 116000

lépésben írták elô: 2004. január 1-jétôl a helyhez kötött telefonháló-

(eltûnt gyermekek felkutatására fenntartott forróvonal) és a 116111

zatokban használt földrajzi számok hordozása, 2004. május 1-jétôl

(gyermekek segélyvonala) számokat.

pedig a mobilszámok és a különleges díjazású (díjmentes, osztott díjas, emelt díjas) szolgáltatásszámok hordozása vált lehetôvé az EU

A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

2.6 A  z elektronikus hírközlési szolgáltatások piacfelügyelete A piacfelügyelet sajátos hatósági tevékenység, melynek kettôs célja van. Egyrészt a jogsértések, másrészt olyan információk, tények,

2.2 ábra Kiszabott piacfelügyeleti érdemi bírságok alakulása

ZoZg;i

adatok feltárása, amelyek elôsegítik, megalapozzák a hatóság által a piaci viszonyokba történô hatékony közhatalmi beavatkozásokat.

@‚gZaZbgZ

-%%%%

=^kViVaW‹a

Célunk az, hogy a szolgáltatók önkéntes jogkövetés útján tegyenek eleget a jogszabályokban, illetve az elôfizetôi szerzôdésben foglal-

+%%%%

taknak. 2007-tôl alapvetôen új eljárási rendszerre tértünk át a közigazgatási eljárásokról szóló törvény22 új szabályainak megfelelôen.

)%%%%

A korábbitól eltérôen, az új eljárási modell szerint ha egy ügyben jogsértés nem állapítható meg, akkor a hatóság egyszerûen lezárja az ellenôrzést, míg jogsértés esetén felhívja a szolgáltató figyelmét

'%%%%

a jogkövetô magatartásra. Ez a megoldás – amellett, hogy lehetôvé

utóellenôrzése során a szolgáltatók 86 százaléka szüntette meg a hiányosságokat. Rendszeres hatósági tevékenységek

7†gh{\da‹]Vi{gdoVid`ho{bV

A hatóságnak a hozzá érkezô beadványok, a korábbi ellenôrzések

7†gh{\d`Z\n“iiZhŽhhoZ\Z

tapasztalatai, illetve a piacfelügyeleti tevékenység keretében végzett elemzések alapján hivatalból kell a jogsértéseket feltárnia,

'%%-#%.#&%#

'%%,

'%%+

teszi, amit a 2007-es adatok is bizonyítanak: a kiadott 196 felhívás

'%%*

% '%%)

teszi az önkéntes jogkövetést – a hatósági munkát is hatékonyabbá

YW

ZoZg;i

&*%

,*%%%

&'%

+%%%%

.%

)*%%%

+%

(%%%%

(%

&*%%%

és az egyedi kérelmekben, bejelentésekben foglaltak alapján elôre tervezett módon, akár a szolgáltató teljes tevékenységének, akár egyes szolgáltatási területek (piacok) egészének vizsgálatával kell biztosítania a veszélyeztetett fogyasztók (felhasználók, elôfizetôk) védelmét. A 2008 óta mûködô hatósági ellenôrzési modellben nem maradhat következmény nélkül, ha a szolgáltatók a hatósági kötelezéseket nem hajtják végre. A hatósági ellenôrzés – utóellenôrzés – piacfelügyeleti eljárásfolyamatra épülô modell, mely garantálja a jogszerû magatartás kikényszerítését. A hatóság által eddig leggyakrabban alkalmazott kényszerítô eszköz a bírság. A korábbi évektôl eltérôen az új eljárásrendben bírságolásra döntôen a hiva% '%%-#%.#&%#

'%%,

'%%+

% '%%*

talból indult eljárásoknál került sor.

'%%)



Forrás: NHH

A bírságot kiszabó határozatok száma a hatósági felhívások utóellenôrzéseinek eredményeként a korábbi évek átlagához képest több mint háromszorosára nôtt, elsôsorban az egyedi elôfizetôi szerzôdésekkel, illetve az általános szerzôdési feltételek módosításával kapcsolatos jogsértések miatt. A hatóság azonban nem csak a bírságolás eszközével élhet. Az Eht. alapján a fogyasztók figyelmének felkeltését és a tudatos fogyasztói magatartás kialakulását a hatóság más módon is segítheti.

22 23

Lehetôség van a jogsértô piaci szereplô kötelezésére meghatározott

adatok egyaránt azt mutatják, hogy panaszok, problémák leginkább

információk nyilvánosságra hozatalára, a tényállás tisztázása során

a helyhez kötött telefonszolgáltatások esetén, legkevésbé pedig a

megszerzett információk hatóság általi nyilvánosságra hozatalára,

mobilszolgáltatások vonatkozásában adódtak. (A beadványok meg-

a jogsértô költségén a határozat országos napilapban történô köz-

oszlását bemutató diagramon csak a hatósági eljárást eredményezô

zétételére, valamint a szolgáltató kötelezésére helyreigazító közlés

beadványok szerepelnek.) A hatósághoz benyújtott beadványok számának csökkenése egy-

közzétételére is. 2008-ban néhány esetben már sor került a fenti eszközök némelyikének alkalmazására, és – felhasználva a korábbi évek

részt az átalakított eljárási modellnek, másrészt az ügyfélszolgálati

alatt a bírságok kiszabása során szerzett tapasztalatokat – 2009-tôl

tevékenység fejlesztésének köszönhetô. Míg korábban szinte vala-

indokolt esetben ezek alkalmazására is törekszünk.

mennyi, a hatósághoz érkezett fogyasztói megkeresésre hatósági eljárás indult, addig ezek egy része mára tájékoztatási eszközökkel

2.3 ábra 1000 elôfizetôre jutó, szolgáltatókhoz benyújtott

kezelhetô, illetve az egyedi jogsérelmek kezelése hivatalból folytatott

fogyasztói panaszok számának alakulása

eljárásokban is megoldható. 2004. január 1. és 2008. szeptember 10. között több mint 3500 jogerôs határozatot, valamint háromszázat meghaladó számú felhí-

(),

YW

'%%+

vást adtunk ki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elektronikus

'%%,

hírközlési szolgáltatások során elsôsorban az általános szerzôdési

'(*

(%%

bocsátott számlákkal, a szolgáltatói panaszkezelésekkel, és az egyeA jellemzô jogsértések közé tartozik továbbá a jogszabályban +)

&%%

elôírt adatszolgáltatások nem teljesítése is. Bár gyakran elôfordultak

('

(-

di elôfizetôi szerzôdésekkel kapcsolatban adódik a legtöbb gond.

&&+

'%%,"Zh{iaV\/ &&-

feltételekkel (azok módosításaival, tartalmával, közzétételével), a ki-

&*+

&)&

'%%

problémák a számlázás tekintetében is, ezek jó részének kezelésére

% BdW^a g{Y^‹iZaZ[dc

=Zan]Zo`ŽiŽii iZaZ[dc

>ciZgcZi

a hatóság nem rendelkezik hatáskörrel.

B’hdgiZg_Zhoi‚h @IK

Az elmúlt csaknem öt év alatt számos ügyben kellett döntést hoznunk. 2004-2005-ben több szolgáltatót kellett bírsággal sújtanunk, mert nem tartották be az általános szerzôdési feltételekre

Forrás: NHH

vonatkozó, a hatóság számára történô benyújtási kötelezettséget, Más módon is éltünk a nyilvánosság, mint egyfajta szabályozó-

illetve az elôfizetôk tájékoztatására vonatkozó szabályokat. Ez azért

eszköz alkalmazásának lehetôségével. 2007-tôl az erre felhatalmazó

súlyos jogsértés, mert az ÁSZF a szolgáltatók és elôfizetôik közötti

Kormányrendelet23 alapján közzétettük az elôfizetôi szolgáltatások

jogviszonyt szabályozó kötelezô szerzôdési feltételrendszer, mely

minôségi mutatóiról készült elemzéseket, melyek a szolgáltatók

szavatolja a fogyasztók érdekeinek védelmére vonatkozó törvényi

adataira épülnek. A jövôben e fontos, tájékoztató célú mutatók

alapelvek érvényesülését.

rendszeres közzétételét tervezzük. A szolgáltatói és a hatósági

&)&&

2.4 ábra Beadványok szolgáltatási területenkénti megoszlása YW

'%%) '%%*

'%%,

% =Zan]Zo`ŽiŽiiiZaZ[dc Forrás: NHH

BdW^a

>ciZgcZi

B’hdgiZg_Zhoi‚h

EdhiV

+-

&&)

&))

'''

&,)

&(&

&*&

(&'

(%)

'*(

'.)

'%%)*(

,%.

.&.

)*+

'%%+

&&%

&-,

)%*

'%%

)%%

)+%

()'

-%%

+'&

,&&

.(+

&'%%

A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

2.5 ábra Fogyasztói panaszok számának alakulása (2004–2008.09.10) YW ?d\h‚gi

&%%%

CZb_d\h‚gi

-%%

+%%

)%%

'%%

ÍHO;

z\n[‚ahoda\{aVi

:\nZY^Zaő[^oZiő^hoZgoőY‚h

EVcVho`ZoZa‚h

6YVihoda\{aiVi{h

B^cőh‚\!bűhdgiZg_Zhoi‚h

Hoda\{aiVi{h`dga{ido{hV

Ho{b]dgYdo]Vi‹h{\

Ho{ba{o{h

B^cőh‚\!>ciZgcZi

6odcdh†i‹"[Za]Vhoc{a{h

HoZgoőY‚h!Za_{g{h

B^cőh‚\!iZaZ[dc

B^cőh‚\!bdW^a

%

Forrás: NHH

2006-ban ellenôriztük azokat a szolgáltatókat, amelyek idô­ará­

módosították, hogy azokban a szolgáltatás értékhatárhoz kötöttsége

nyosan számláznak, és a forgalmat értékhatárhoz kötik. Tizenegybôl

egyrészt egyfajta, mindkét fél kockázatát csökkentô szolgáltatásként,

öt esetben állapítottunk meg jogsértést. Az érintett szolgáltatók

másrészt a korábban hibásan alkalmazott jogintézményektôl (a szol-

folyamatos egyeztetést követôen általános szerzôdési feltételeiket úgy

gáltatás korlátozása és szüneteltetése) elhatárolva szerepel. A meg-

2.6 ábra Internet-elôfizetôi szerzôdések jogsértései CZbbZ\[ZaZa

YW

BZ\[ZaZa

'%

&%

Forrás: NHH

:a[^oZi^]doo{[‚g‚h^ edci]ZanZ

Hoda\{aiVi{h bZ\`ZoY‚hZ

8‚\_Z\no‚`ho{b! WVc`ho{baVho{b

6YVi`ZoZa‚h^ ]doo{_{gja{h

?d\k^iVgZcYZo‚hZ

HoZgoY‚hhoZ\‚h _d\`ŽkZi`Zob‚cnZ^

HoZgoY‚h bZ\ho“ciZi‚hZ

9†_V`!`Žaih‚\Z`

z\n[‚ahoda\{aVi Za‚g]Zih‚\Z

HoZgoY‚h b‹Ydh†i{hV

% =^WVWZ_ZaZci‚h! ho{baVeVcVho



24 25

oldás eredményességét jól mutatja, hogy az ilyen jellegû panaszok,

2.8 ábra Építési hatósági tevékenység megoszlása

kérelmek száma lényegében nullára csökkent.

Forrás: NHH

A 2006-2007-ben folytatott ellenôrzéseink fontos tanulsága volt,

YW

hogy a vizsgált 101 szolgáltatóból egy sem akadt, akinek elôfizetôi szerzôdése valamennyi jogszabályi elôírásnak megfelelne! E tekintetben az internetszolgáltatók által kötött szerzôdések bizonyultak a

we†i‚h^Zc\ZY‚an =Vhoc{aViWVk‚iZa^Zc\ZY‚an

&)%%%

;ZccbVgVY{h^Zc\ZY‚an =^{cne‹ia{h

legproblémásabbnak. 2008-ban megkezdtük az utóellenôrzést, az

HoV`]Vi‹h{\^

&'%%%

eddig vizsgált 48 szolgáltató közül húszat sújtottunk bírsággal.

&%%%%

2.7 Építési hatósági tevékenység Az NHH elsôfokú építési hatóságként engedélyezi a nyomvonal jellegû hírközlési létesítmények építését. A hálózatok megépítésé-

-%%%

hez építési engedélyre van szükség, míg üzembe helyezésre csak +%%%

használatbavételi engedély alapján kerülhet sor. Az elmúlt öt év elemzésébôl látható, hogy a kiadott építési engedélyek száma folyamatosan csökken, míg az elhúzódó vagy több ütemben magvalósuló

)%%%

kivitelezésekbôl adódóan a használatbavételi engedélyek száma szinte változatlan, bár 2008-ban jelentôsen megnôtt.

'%%%

Az engedélyezési tevékenység évenként mintegy 1000-1200 határozat kiadását jelenti.

'%%-#%.#&%#

'%%,

'%%+

2.7 ábra Építmények engedélyezési eljárásai

'%%*

'%%)

%

(*,

'%%,

(+%

'%%+

+)%

),)

()&

((&

',.

((-

'&(

')-

(&&

()'

).&

'%%*

)-%

'%%)

+%%

)%%

+(+

YW

'%%-#>#[‚a‚k

we†i‚h^Zc\ZY‚an

=Vhoc{aViWVk‚iZa^Zc\ZY‚an

&,

'(

&(

%

'(

(&

'%%

;ZccbVgVY{h^Zc\ZY‚an

=^{cne‹ia{h

Forrás: NHH

Az építési hatósági tevékenység másik nagy területe a szakható-

ségnél figyelembe kell venni, hogy a jogszabályban meghatározott

sági állásfoglalások kiadása, vagyis más jellegû építmények létesíté-

esetekben (pl. már meglévô hálózatokhoz történô hozzáépítés, ha

sekor (csatornázás, útépítés stb.) – amennyiben az építési tevékeny-

a nyomvonal ezer méternél rövidebb) nincs szükség engedélyre, a

ség hírközlési hálózatokat is érint – az NHH adja vagy tagadja meg

megvalósított építményeket csak utólag – 60 napon belül – kell beje-

a hozzájárulást az engedélyhez.

lenteni a hatósághoz. Az építési engedélyek számának csökkenése

Az építési hatósági tevékenység döntô részét a szakhatósági eljá-

alapvetôen tehát annak köszönhetô, hogy az úgynevezett törzshá-

rások teszik ki. Az engedélyezési eljárásoknál mind az építési, mind

lózatok már megépültek, azok korszerûsítése és kisebb bôvítése

pedig a használatbavételi engedélyezés során legalább egy-egy

esetén pedig nincs szükség a hatóság elôzetes engedélyére.

helyszíni ellenôrzést kell tartani. Így a helyszíni ellenôrzések száma éves szinten meghaladja az ezret. Az engedélyezési tevékeny-

A hírközlési hálózatok építése és engedélyezése azonban nem kizárólag építési jellegû kérdésekrôl szól. Az infrastruktúra kiépítése

A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

egyben a verseny része is, ezért azokban az esetekben, amikor a

mûködése megfeleljen a jogszabályokban, illetve saját szabály-

szolgáltatók hálózatai keresztezik egymást, és az érintett szolgálta-

zataikban és általános szerzôdési feltételeikben foglalt követel-

tóknak közmûként hozzá kell járulniuk a másik szolgáltató hálózatá-

ményeknek.

nak megépítéséhez, gyakran indokolatlan kikötések támasztásával,

• Az elektronikus közigazgatási hatósági ügyintézésben felhasz-

fellebbezésekkel próbálják a szolgáltatók a versenytárs hálózatának

nálható elektronikus aláírásokhoz kapcsolódó hitelesítési rendek,

kiépítését akadályozni, lassítani. A másik problémás terület az

valamint az ezeket alkalmazó hitelesítés-szolgáltatók nyilvántar-

ingatlantulajdonosok hozzájárulásának beszerzése. Gyakori, hogy

tása és a vonatkozó követelmények betartásának felügyelete.

ennek megszerzése egy nagyobb beruházást akár hónapokkal is

• Azon szervezetek nyilvántartása, illetve ellenôrzése, melyeket az informatikáért felelôs miniszter az elektronikus aláírással kapcso-

késleltethet.

latos szolgáltatások nyújtásához, valamint az aláírások létre2.9 ábra Építésfelügyeleti ellenôrzések száma

hozásához és ellenôrzéséhez használható elektronikus aláírási termékek megfelelôségének tanúsítására kijelölt. Az ellenôrzések

YW

tapasztalatairól a hatóság minden évben tájékoztatja a kijelölô

BZ\[ZaZai

minisztert, aki jogosult a szükséges intézkedések megtételére.

CZb[ZaZaibZ\

• A megfelelôség tanúsítására kijelölt magyarországi szervezetek

&%%

által tanúsított elektronikus aláírási termékek nyilvántartása, valamint az elektronikus aláírás-szolgáltatási szakértôk mûködési

-%

engedélyének kiadása, meghosszabbítása, illetve visszavonása, valamint a szakértôk névjegyzékének vezetése.

+%

Rendszeres hatósági tevékenységek Az elmúlt években az elektronikus aláírás piacot a lassú fejlôdés jel-

)%

lemezte. A szolgáltatók száma folyamatosan növekedett, 2007-ben megkezdte mûködését az elsô elektronikus archiválás-szolgáltató is.

'%

2008 szeptemberében az NHH nyilvántartása alapján a szolgáltatók megoszlása a következôképpen alakult: '%%-#%.#&%#

'%%,

'%%+

'%%*

% '%%)



Szolgáltatás neve

A szolgáltatás jellege

Hitelesítés

nem minôsített

6

minôsített

5

nem minôsített

4

minôsített

4

Aláírás-létrehozó adat elhelyezése aláírás-létrehozó eszközön

nem minôsített

6

minôsített

5

Elektronikus archiválás

nem minôsített

0

minôsített

1

Forrás: NHH

A hatóság nemcsak engedélyezi, hanem folyamatosan ellenôrzi is,

Idôbélyeg

hogy a kivitelezés során betartják-e az építtetôk az építési tevékenységre vonatkozó szabályokat. Ez évente átlagosan száz ellenôrzést jelent, mintegy 500–600 helyszínen. Az ellenôrzések során a kivitelezések kétharmadánál találtunk szabálytalanságot, melyeket az építtetôk a felhívásokat követôen, az esetek döntô hányadában külön hatósági eljárás lefolytatása nélkül megszüntettek.

Szolgáltatók száma

2.8 Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások

nikus kormányzattal, illetve a közhatalmi funkciókkal kapcsolatos

Az NHH tevékenységei közé tartozik az elektronikus aláírással kap-

intézkedések és jogszabály-változások befolyásolták. 2007 óta

csolatos szolgáltatások nyilvántartásainak vezetése és felügyelete

határozott emelkedés figyelhetô meg, azonban az ügyfelek száma

az alábbiak szerint:

összességében az eltelt idô alatt végig alacsony maradt.

A szolgáltatások igénybevételét 2004 óta leginkább az elektro-

• A Magyarországon lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezô,

Ezzel is magyarázható, hogy az NHH-hoz számottevô mennyiségû

a nyilvánosság számára elektronikus aláírással kapcsolatos

ügyfélpanasz nem érkezett, így a felügyeleti tevékenység súlypontját

szolgáltatást nyújtó szereplôk nyilvántartása és a szolgáltatá-

az átfogó, jogszabályi megfelelôséget ellenôrzô vizsgálatok jelentet-

sok hatósági felügyelete annak érdekében, hogy a szolgáltatók

ték. A szolgáltatók magatartását alapvetôen a jogkövetésre törekvés

26 27

jellemezte, ezért a hatóságnak a rendelkezésére álló szankciós esz-

tása alapján 2006. január 1-je óta az NHH saját hatáskörben járhat el

közökkel nem kellett élnie.

a kéretlen elektronikus hirdetésekkel kapcsolatosan.

A Közigazgatási Gyökér Hitelesítés-Szolgáltatót (KGyHSz) szintén

A panaszok száma 2007-ben megháromszorozódott, és ezer fölé

az elektronikus közigazgatási hatósági ügyintézésre vonatkozó

emelkedett. Az elindított felügyeleti eljárások fele végzôdött elma-

szabályozás keretében hozták létre. Mûködését 2005 végén kezdte

rasztaló határozattal, tizenöt esetben került sor bírság kiszabására.

meg. Feladata azoknak a hitelesítés-szolgáltatóknak a felülhitelesí-

Emellett folytattuk a kéretlen elektronikus hirdetésekkel kapcso-

tése, amelyek az elektronikus közigazgatási hatósági ügyintézésben

latos tájékoztató tevékenységet is. Honlapunkon az ingyenesen

felhasználható tanúsítványokat bocsátják ki. A KGyHSz mûködtetése

letölthetô spamszûrô szoftverekrôl szóló útmutatót jelentettünk meg.

a hatályos szabályozás szerint az informatikáért felelôs miniszter

Közremûködtünk az elektronikus hirdetést szabályozó elektronikus

és az NHH közös feladata, vezetôje az NHH állományába tartozó

kereskedelemrôl szóló törvény módosításában, illetve a reklámtör-

köztisztviselô. A szolgáltató napi mûködtetéséért felelôs KGyHSz

vény felülvizsgálatában is.

Iroda is az NHH-n belül mûködik. A kéretlen elektronikus hirdetésekkel (spammel) kapcsolatos

2.9 Postai hatósági feladatok

felügyeleti eljárások

A Nemzeti Hírközlési Hatóság postai feladatait a Postatörvény (2003.

Az NHH elektronikus levélszeméttel kapcsolatos tevékenysége

évi CI. törvény) szabályozza. Bár a terület szabályozója nem a ható-

2005 végéig – az elektronikus kereskedelemrôl szóló 2001. évi CVIII.

ság, számos fontos igazgatási tevékenység ellátása azonban a mi

törvény értelmében – az akkori Fogyasztóvédelmi Felügyelet által

feladatunk. A jogszabály szerint a hatóság végzi:

indított reklámfelügyeleti eljárásokban való szakhatósági részvételre

• a postai szolgáltatások bejelentésével,

korlátozódott. 2005-ben a kiadott szakhatósági állásfoglalások szá-

• engedélyezésével,

ma jelentôsen megugrott, ami jelezte a fogyasztók spammel kapcso-

• a nyilvántartások vezetésével,

latos eljárás-kezdeményezési igényének növekedését és általában a

• a piacfelügyelettel,

spammel kapcsolatos tolerancia változását.

• a postai berendezések engedélyezésével, illetve • az egyetemes postai szolgáltatók üzletszabályzatának jóváha-

Észlelve ezeket a változásokat, megkezdtük a spammel kapcsola-

gyásával kapcsolatos

tos komplex jogi, technikai, szabályozási és hatósági eszközrendszer

feladatokat.

kialakítását. Az elektronikus kereskedelemrôl szóló törvény módosí-

2.10 ábra A kéretlen elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos felügyeleti eljárások megoszlása (2007)

&%

' *

* ),

. ),

Íii‚iZa

-

BZ\ho’ciZik‚\o‚h·]^{cne‹ia{hZabjaVhoi{hV

(

BZ\ho’ciZik‚\o‚h·`‚gZaZbk^hhoVkdc{hV

. &% ' ( -

Forrás: NHH

%

BVgVhoiVa‹]Vi{gdoVi

%

&+

&+

:ajiVh†i‹]Vi{gdoVi

BZ\ho’ciZik‚\o‚h·h^`ZgiZaZcW^odcn†i{h BZ\ho’ciZik‚\o‚h·Z\n‚Wd` I{_‚`doiVi{h Z"bV^aX†biŽgŽaiZi‚h

A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

Ezeken túl közremûködünk a jogszabályok elôkészítésében,

A postai piacfelügyeleti tevékenység keretében évente öt-hét

adatszolgáltatást végzünk és költségszámítási, illetve számviteli

országos vizsgálatot indítunk, s ezen belül mintegy 150-200 helyszíni

szétválasztási ellenôrzési feladatokat látunk el.

hatósági ellenôrzésre kerül sor. A 2004-2008 közötti idôszakban

A hatósági nyilvántartásba vett, bejelentésre kötelezett postai

évente átlagosan száz igénybevevôi panaszt vizsgáltunk ki.

szolgáltatók száma 2004-hez képest több mint kétszeresére nôtt. 2.12 ábra Postai tárgyú fogyasztói panaszok számának

-(

.-

-)

&&,

'%%*

'%%+

'%%,

&%%

'%%)

YW

*)

).

&&&

') '%%+

'%%*

%

%

*%

,%

&%%

-

.+

IŽgŽaiZ`ho{bV

'%%,

&*%

&(,

Cn^ak{ciVgidiiV`ho{bV

alakulása

'%%-#%.#&%#

YW

 &,(

2.11 ábra Postai szolgáltatók számának alakulása

'%%)



*%

%

Forrás: NHH

A postai piacfelügyeleti feladatok ellátása mellett a hatóság Forrás: NHH

folyamatosan figyelemmel kíséri a piac mûködését, évente elemzi a postai piacok helyzetét, és errôl jelentést készít a kormány számá-

Az egyetemes körbe tartozó szolgáltatásokat jelenleg még csak

ra. Ezen felül folyamatosan közremûködünk a postai jogszabályok

egyetlen szolgáltató nyújthatja a piacon, de a többi részpiac már

elôkészítésével kapcsolatos munkában, hatáselemzések készítésé-

többszereplôssé vált. A verseny megjelenése a hatóság tevékenysé-

ben, illetve a magyarországi nemzeti álláspont képviseletében részt

ge tekintetében is új fejezetet nyitott. A jelenleg is fennálló speciális

veszünk a különbözô nemzetközi fórumokon is.

piaci helyzet miatt a hatósági munka során egyidejûleg kell figyelemmel lennünk a liberalizált piaci szegmensekben tevékenykedôk

Nemzetközi tevékenység

igényeire és a piaci versenytôl védett egyetemes szolgáltatói terület

Hivatali feladataink közé tartozik az Európai Bizottság munkájával

elvárásaira.

kapcsolatos feladatok ellátása, így az országadatok szolgáltatása,

A Nemzeti Hírközlési Hatóság postai feladatköre az elektroni-

illetve a Bizottság által készíttetett tanulmányokban való szakértôi

kus hírközléstôl eltérôen a jelenlegi jogszabálykörnyezetben nem

közremûködés. A Bizottság az elmúlt öt évben lényegében folyama-

annyira szabályozói jellegû. Sokkal hangsúlyosabb a piacfelügyeleti

tosan különbözô európai szintû vizsgálatokat végeztetett, egyrészt

hatósági feladat, amelyhez csak egy-két vonatkozásban kapcsolódik

az európai postai irányelv24 tagállamok általi végrehajtásának

a postai piac mûködését befolyásoló döntési jogkör. Ezek közül a

megfigyelése, másrészt a teljes liberalizáció elôkészítése érdekében.

legjelentôsebbek:

Közremûködtünk a harmadik postai irányelv elôkészítésében is.

• a kijelölt egyetemes postai szolgáltató házhoz kézbesítési kötelezettségének ellátása alóli átmeneti mentesítés, • a szolgáltató számviteli kimutatásának, szolgáltatásminôségi

Ugyancsak nemzetközi jellegû és évenként visszatérô feladat az uniós postai statisztikai adatgyûjtés. Az EB Általános Igazgatósága keretében mûködô EUROSTAT 2005 óta bevonja a postai

beszámolójának, a várakozási idô mérési módszertanának

adatgyûjtésbe a CERP-pet, illetve az abban részt vevô nemzeti

jóváhagyása,

szabályozó hatóságokat, így az NHH-t is.

• üzletszabályzat-módosításokkal kapcsolatos hatósági döntések,

Az Európai Postai Szabályozók Bizottságának munka- és projekt-

• hatósági jóváhagyás,

csoportjaival folyamatos kapcsolatot tartunk, több munkacsoport

• a jogosulatlanul postai szolgáltatást ellátó szervezetek e

munkájában is részt veszünk.

tevékenységtôl való eltiltását kimondó hatósági határozatok meghozatala, illetve • az egyedi panaszügyeket kivizsgáló eljárások eredményeként hozott érdemi döntések.

Az Egyetemes Postaegyesület mûködésében is aktív szerepet vállalunk. Az elmúlt két választási ciklus kilenc éve alatt a magyar igazgatás, ezen belül az NHH is tagja volt az UPU Igazgatási, illetve Postaforgalmi Tanácsának.

28 29

A postai szabványosítási munka az EU-csatlakozást követôen

tók jobb tájékoztatása érdekében az Országos Fogyasztóvédelmi

lecsökkent. Napjainkban az európai szabványkiadványok vélemé-

Egyesülettel (OFE), a szünetmentes ADSL szolgáltatóváltásról az

nyezésére, esetleg a kidolgozásukban való szakértôi részvételre,

internetszolgáltatókkal, az egykapus internetszolgáltató-váltásról

valamint a magyarra lefordított változatok szakmai egyeztetésére

pedig az ADSL-szolgáltatókkal született megállapodás. A betárcsá-

korlátozódik, de folyamatosan közremûködünk a szabványosítási

zós internetproblémára szintén a szolgáltatókkal együttmûködve

tervjavaslat összeállításában is. Abban is részünk volt, hogy megje-

született megoldás.

lenhetett magyarul a postai szabványkészlet.

2008-ban a fogyasztói tudatosság növelése érdekében elindítottuk a Fogyasztói Tudatosság Programot, amely újabb feladatokat fogalmaz meg a következô évekre.

2.10 A hírközlési fogyasztói jogok képviselôje Ez az intézmény 2004. május közepén alakult, vezetôje a hírközlési fogyasztói jogok képviselôje. A HFJK alapfeladata, hogy a fogyasztók nagy csoportját érintô kérdésekben feltérképezze az hírközléspiaci anomáliákat és intézkedési javaslatokat dolgozzon ki, illetve a megalapozott egyedi panaszügyekben eljárást indítványozzon. A hírközlési fogyasztói jogok képviselôjénél bejelentéssel élhet mindenki, akit valamely hírközlési szolgáltató tevékenysége miatt sérelem ért vagy ha ennek közvetlen veszélye áll fenn. A HFJK évente megközelítôleg ezer írásbeli és közel ugyanennyi telefonos bejelentést kezel. A fogyasztók tudatos döntéseinek támogatása, ezen keresztül elégedettségük növelése érdekében a HFJK a fogyasztók minél szélesebb körû tájékoztatására törekszik. Az elmúlt évek során jelentôs lépéseket tettünk a fogyasztók informáltságának, tudatosságának növelése érdekében. A HFJK tevékenységének bemutatására országjárást szerveztünk, sajtótájékoztatókat, elôadásokat tartottunk, és folyamatosan megjelentünk a médiában. Tájékoztató kiadványokat készítettünk a fogyasztók nagy csoportját érintô kérdésekrôl, például az elôfizetôi szerzôdések, az emelt díjas szolgáltatások, a számhordozás, a hûségnyilatkozat, a spam és a közvetítôválasztás legfontosabb tudnivalóiról. A HFJK nagy hangsúlyt fektet a weben keresztüli tájékoztatásra is. Tevékenységérôl a www.hfjk.nhh.hu, a hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos hasznos tudnivalókról pedig a TANTUSZ portálon (www.tantusz.nhh.hu) kaphat információt az érdeklôdô. A TANTUSZ 2005-ben indult el a mobiltarifa-összehasonlító szolgáltatással. Az oldal ezt követôen a szélessáv-, a vezetékes-, a kábeltévé- és a roaming-alkalmazásokkal bôvült ki. Késôbb a mobilkeresô videóhívás- és adatopciókkal is kiegészült, majd a tévémodul újult meg. A legújabb fejlesztés a „több az egyben” (2-play/3-play) keresô. Mára a roaming-alkalmazás már 66 ország roamingtarifáit tartalmazza. Az egyes határmenti területeken elôforduló szándékolatlan roamingjelenségrôl interaktív tájékoztató térkép készült, melyet az érdeklôdôk a hatóság, illetve a HFJK honlapján érhetnek el. A HFJK az elmúlt években több együttmûködési megállapodást is kötött. A TANTUSZ-adatszolgáltatásról a kábeltévé-szövetségekkel, a hírközlési fogyasztók problémáinak megoldása és a fogyasz-



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

3 Az elektronikus hírközlési piac jellemzôi

30 31

3.2 ábra A telefonszolgáltatási és a fogyasztói árindex változása

Az elektronikus hírközlés rendkívül gyorsan változó iparág, ahol a szabályozás mellett a technológia és a szolgáltatások fejlôdése is nagy hatást gyakorol a piaci folyamatokra. Ha az alkalmazott szabá-



I{kWZho‚ahoda\{aiVi{h[d\nVhoi‹^{g^cYZmZ ;d\nVhoi‹^{g^cYZm

lyozás hatásait akarjuk megragadni és értékelni, különösen fontos &%-

a technológiai és a piaci hatások elkülönítése a szabályozás által okozott változásoktól. A magyar elektronikus hírközlési piac szabályozásától nem (vagy

&%+

csak áttételesen) függô piaci jellemzôk nagyrészt hasonlóak az Európa más piacain is megfigyelhetô piaci folyamatokhoz, ám a magyar

&%)

piac több olyan sajátossággal is rendelkezik, ami megkülönbözteti más tagállamok piacától.

&%'

3.1 A teljes piac

&%%

A magyar hírközlési piac bevétele (a nagykereskedelmi, valamint a postai szolgáltatásokkal együtt) 2007-ben megközelítette az

.-

1600 milliárd forintot, ami a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 3,5 százalékát tette ki. '%%&

3.1 ábra A hírközlési piac bevételei (2000–2006)

'%%'

'%%(

'%%)

'%%*

'%%+

'%%,

Forrás: KSH

b^aa^‹;i &+%%%%%

EdhiV^![ji{gedhiV^hoda\{aiVi{h{gWZk‚iZaZ CV\n`ZgZh`ZYZab^iZk‚`Zcnh‚\Z`Waho{gbVo‹{gWZk‚iZa

&)%%%%%

B’hdgho‹g{hW‹aho{gbVo‹{gWZk‚iZa ÍgWZk‚iZa`{WZaiZaZk†o^‹hhoda\{aiVi{hW‹a

&'%%%%%

>ciZgcZi{gWZk‚iZa>HE IZaXd I{k`Žoa‚h^e^VXiZa_Zh[dg\VabV[dan‹{gdc

&%%%%%%

-%%%%%

+%%%%%

)%%%%%

'%%%%%

% '%%%

'%%&

'%%'

'%%(

'%%)

'%%*

'%%+

Forrás: NHH

Az elektronikus hírközlési szektor növekedése az elmúlt években

Az elektronikus hírközlési szektor szereplôinek beruházásai évente

– a nemzetközi tendenciákkal összhangban – elsôsorban a mobil- és

több mint 100 milliárd forintot tesznek ki, a 2004-2007 közötti

az internetpiac bôvülésének köszönhetô, míg a vezetékeshang-piac

idôszak teljes beruházási költsége pedig meghaladta az 500 milliárd

jelentôsen zsugorodott.

forintot.

A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

értéknél. Szintén nôtt e kiadásoknak az egy fôre jutó összkiadáson

2004-tôl a fogyasztói árindex folyamatosan emelkedett, az elek­

belüli aránya, ami 2006-ra megközelítette a 7 százalékos értéket.

tronikus hírközlési szolgáltatások árainak változása azonban jóval

A kiadási arány látványos emelkedése mögött azonban nem az

elmaradt ettôl, sôt az árak nominálisan is csökkentek. Ennek eredményeként az elektronikus hírközlési szolgáltatások ára reálértéken

árak, hanem a fogyasztás volumenének jelentôs növekedése áll.

közel 25 százalékkal volt kisebb 2007 végén, mint 2003-ban.

Ennek oka egyrészt, hogy egyre többen használnak új hírközlési szolgáltatásokat, így mobiltelefont és különösen internetet, másrészt

3.3 ábra Egy fôre esô éves telefon- és internetszolgáltatási

nôtt a szolgáltatások használatának mértéke, azaz az egyes fogyasz-

kiadás alakulása

tók által generált forgalom is.

ZoZg ;i



piacokon belül természetesen eltérô: amíg a vezetékeshang-szol-

,!*

gáltatások iránti kereslet csökkenôben van, addig a mobil-, illetve

A szolgáltatások igénybevételének növekedése a különbözô rész-

*%

különösen az internetszolgáltatások iránti igény erôsen növekszik.

IZaZ[dc‚h>ciZgcZi ,!%

6g{cnVVoŽhhoZh`^VY{hdcWZa“a

)%

+!* +!% *!*

'%

*!%

százalékkal. A mobiltelefonnal kapcsolatos havi ráfordítások kisebb ingadozásokkal, de lényegében nem változtak 2006-ig, 2007-ben azonban elég jelentôsen, mintegy 7 százalékkal csökkentek. A kábeltévével kapcsolatos kiadások jelentôs emelkedése 2007-ben megállt. Bár az internethez kapcsolódó kiadások 2005-ig 33 száza-

&% )!* %

Az árcsökkenés hatásait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 2002 és 2007 decembere között a vezetékes telefonnal rendelkezô háztartások kiadásai csökkentek a legnagyobb mértékben, közel 20

(%

'%%'

'%%(

'%%)

'%%*

'%%+

)!%

lékkal nôttek, 2007-re azonban visszaestek az öt évvel korábbi szintre. Eközben a szolgáltatástartalom és -minôség lényegesen javult. Ez a fejlôdés az internet esetében a leglátványosabb. 2002-ben az internetszolgáltatás nagyrészt keskenysávú behívásos kapcsolatot jelentett. Mára a fogyasztók szinte kizárólag szélessávú szolgáltatá-

Forrás: KSH

sokat vesznek igénybe. Az egy fôre esô, telefon- és internetszolgáltatásra fordított kiadások a Központi Statisztikai Hivatal számítása szerint az utóbbi években folyamatosan emelkedtek, így a 2006-os érték nominálisan 73 százalékkal, reálértéken 33 százalékkal volt magasabb a 2002-es

3.4 ábra A háztartások telekommunikációs ellátottsága

'%%'#YZXZbWZg

,.!(

'%%*#_c^jh

+'!'

'%%+#YZXZbWZg '%%,#YZXZbWZg ((!'

*,!.

**!.

*+

'%%(#YZXZbWZg

**!'

,-!,

,)!&

+.!,

+(!'

*-!'

+%

++!)

+*!.

-%

+-!'



,(!(

&&

'%

'(!&

&*!'

)%

,



%

KZoZi‚`ZhiZaZ[dc Forrás: NHH – Tárki 200825

BdW^aiZaZ[dc

@{WZai‚k‚

>ciZgcZi

32 33

3.5 ábra A háztartások havi átlagos telekommunikációs kiadásai

'%%'#YZXZbWZg

'%%%

(,),

('(.

+%&&

(,+-

+%.) '%*,

)%%%

'+&+

)-,+

*(*-

*)'+

+''(

*.+-

+%%%

'%%,#YZXZbWZg

,%(-

'%%+#YZXZbWZg -%%%

+).&

'%%*#_c^jh

-%-)

'%%(#YZXZbWZg

.'('

..*-

&%%%%

.,,%

..(.

;i

&%',-

az adott eszközzel rendelkezôk köreiben

%

KZoZi‚`ZhiZaZ[dc

BdW^aiZaZ[dc

@{WZai‚k‚

>ciZgcZi

Forrás: NHH – Tárki 2008

A szélessávú DSL-hozzáférések egyes technológiai megvalósításai Konvergencia: 2-play és 3-play stratégiák és ajánlatok

elegendôen rövid hurokhossz esetén a szokásos alapsávi telefon és

megjelenése

az internetelérés mellett mûsorterjesztést (IPTV), illetve igény szerinti

Az elektronikus hírközlés hagyományos modelljében az egyes

videószolgáltatást (Video on Demand – VoD) is lehetôvé tesznek.

szolgáltatásokat különálló hálózatokon, specializált technológi-

Optikai hozzáférés (FTTH) esetén a központtól mérhetô távolság már

ával, különbözô szolgáltatók nyújtották. A hozzáférési hálózatok

nem korlátozza az ilyen konvergens csomagok nyújtását. E megol-

korszerûsödésével párhuzamosan megnyílt a lehetôség arra, hogy

dások (egyelôre DSL alapon) lehetôvé tették, hogy egyes helyhez

ugyanazon az elôfizetôi hozzáférési ponton egyetlen szolgáltató-

kötött telefon-szolgáltatók is képesek legyenek 3-play csomagokat

tól többféle elektronikus hírközlési szolgáltatást lehessen igénybe

ajánlani, válaszolva a kábeltévé-szolgáltatók által jelentett kihívásra.

venni. Ennek következtében megjelentek az úgynevezett 2-play és

A mobil rádiótelefon-szolgáltatások esetében a második ge-

3-play stratégiák, amelyek két vagy három, korábban különállóan

nerációs GSM hálózatokban a növelt sebességû letöltés, illetve

nyújtott szolgáltatás egyetlen hálózaton és egyetlen csomagban

feltöltés bevezetése (GPRS, EDGE) tette lehetôvé a beszédátvitel

történô igénybevételét teszik lehetôvé a fogyasztók számára. Mindez

és a csomagkapcsolt adatátvitel együttes nyújtását. A harmadik

amellett, hogy elônyös lehet mind az elôfizetôk (egyetlen szolgáltató,

generációs rádiótelefon-szolgáltatásnak már természetes része

egyetlen számla), mind a szolgáltató számára (választékgazdasá-

az azonos hálózaton nyújtott beszéd- és adatátvitel. A harmadik

gossági hatások), a korábban eltérô piacokon mûködô szolgáltatók

generációs rendszerre épülô látványos adatátviteli sebességnöveke-

egymás piacára történô belépése révén új lendületet ad a verseny

dést eredményezô HSDPA technológia bevezetése megteremtette

(ráadásul az infrastruktúra alapú verseny) növekedésének. A konver-

a lehetôséget a hazai mobilszolgáltatók számára, hogy komolyan

gencia jelensége a magyar piacon is számos formában megjelent.

versenybe szálljanak a szélessávú internetpiacon is.

A vezetékes mûsorelosztó hálózatok (kábeltévé) kétirányúsítása

Új jelenség a mobil rádiótelefon-szolgáltatások esetén a helyhez

lehetôvé tette, hogy ezeken a hálózatokon a mûsorok vétele mellett

kötöttség felajánlása, ahol a helyhez kötöttség egy meghatározott

úgynevezett duplex szolgáltatások, azaz internetelérés és/vagy

bázisállomás körzetét jelenti, amelyen belül kedvezô tarifával hív-

telefonszolgáltatás is nyújtható legyen. A kábeltévé-szolgáltatók

hatók a vezetékes hálózat számai. Az elôfizetô ez esetben hely-

e lehetôséget kihasználva egyre komolyabb szerepet vállalnak a

hez kötött és mobil hívószámmal is rendelkezik. E megoldással a

szélessávú internet- és a vezetékeshang-piacokon. A Tárki–Ithaka

mobilszolgáltatók a helyhez kötött telefon-szolgáltatás hagyományos

felmérés szerint 2008 januárjában a vezetékes, kábeltévés és

piacára léptek be.

internet-hozzáféréssel egyaránt rendelkezô elôfizetôk közel negyede

Egyelôre inkább még csak jövôbeli, de korántsem biztos, hogy

(24 százalék) már 3-play csomag keretében vette igénybe a szolgál-

távoli lehetôség a négy szolgáltatást magába foglaló, egyetlen

tatásokat.

szolgáltató által (egy számlával) nyújtott, a helyhez kötött és mobil

A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

rádiótelefon-szolgáltatást, internetelérést és -böngészést, továbbá digitális televíziómûsorok vételét magába foglaló úgynevezett 4-play ajánlatok megjelenése.

3.7 ábra Vezetékes és mobil-hozzáféréssel rendelkezô háztartások 

8hV`kZoZi‚`Zh 8hV`bdW^a

+%

3.2 Beszédcélú elektronikus hírközlési piacok A 2003-at követô években a beszédcélú hírközlési piacokon tovább folytatódott az a korábbi tendencia, amely a vezetékes piac zsugoro-

B^cY`Zii :\n^`hZb

*%

)%

dásával és a mobiltelefon-piac növekedésével jellemezhetô. 2003 és 2007 között a vezetékes fôvonalak száma 300 ezerrel csökkent, míg

(%

a mobiltelefon-elôfizetôk száma több mint három millióval gyarapodott, meghaladta a tizenegy milliót.

'%

A mobilhálózatból induló forgalom még dinamikusabb növekedést mutatott, 2004-ben elérte, majd egyre jelentôsebb mértékben –

&%

2007-ben már több mint kétszeresen – meghaladta a vezetékes beszédcélú forgalom nagyságát.

%

'%%)

'%%*

'%%+

'%%,

Forrás: 2005-2007: Tárki, 2004: Szonda Ipsos

3.6 ábra A vezetékes és a mobil-hozzáférés és -forgalom

b^aa^‹eZgX

('..

((-&

'%%%

%

Forrás: NHH

,'.,

,*%-

,)*(

,((( +&&)

.('-

.('%

+%%% ())'

+%%% (*+-

-%%%



BdW^a[dg\Vadb

&%%%%

-%%%

)%%%

KZoZi‚`Zh[dg\Vadb

&'%%%

,*,)

,.)*

-,',

&%%%%

..++

BdW^a"Za[^oZi‚hZ`

&&%(%

KZoZi‚`Zh[kdcVaV` &'%%%

&(+&%

7Zho‚YX‚a[dg\VadbVaV`ja{hV

ZoZgYW

+)%,

KZoZi‚`Zh‚hbdW^a]doo{[‚g‚hZ`VaV`ja{hV

&&-)%

alakulása

(+%(



)%%%

'%%% % '%%(

'%%)

'%%*

'%%+

'%%,

'%%(

'%%)

'%%*

'%%+

'%%,

A két technológia közti használati arányok drasztikus megváltozása némileg eltérôen jelentkezett a lakossági és az üzleti szegmensben. A vezetékes vonalszám csökkenése szinte kizárólag a lakossági szegmens vonalvisszaadásainak köszönhetô. A háztartások körében folyamatosan nôtt a csak mobil-, és csökkent a csak vezetékes telefont használó háztartások aránya, míg mindkét technológiát a háztartások nem egészen fele használja.

34 35

Helyhez kötött szolgáltatások

A volt koncessziós szolgáltatók területén a piac megnyitását

Magyarországon a vezetékestelefon-szolgáltatást a konces�-

követôen (2001 végén, illetve 2002 elején) jelenhettek meg új szol-

sziós idôszakból eredôen alapvetôen primer körzetek alapján

gáltatók. A belépés történhet az inkumbensekével azonos vagy attól

végzik a szolgáltatók. A kizárólagos jogokat biztosító koncessziós

eltérô technológiával. Az úgynevezett közvetítôválasztást alkalmazó

szerzôdések 2002 után megszûntek, ezek helyébe az általános szol-

alternatív szolgáltatók csak komoly szabályozói beavatkozást jelentô

gáltatási kötelezettséget tartalmazó úgynevezett egyetemes szolgál-

nagy- és kiskereskedelmi szabályozás mellett voltak képesek a

tatási szerzôdések léptek, amelyekben tovább él a primer körzetek

piacra lépni.

szerinti felosztás. A kizárólagos szolgáltatási jogok idôszakának

A technológia fejlôdése, s különösen a Voice over Internet

lejártával a tevékenység végzésének nem a koncesszió, hanem

Protocol (VoIP), azaz az internetprotokoll-alapú beszédátvitel gaz-

pusztán a bejelentési kötelezettség az alapja.

daságos megvalósítása Magyarországon is megteremtette az eltérô

A Magyar Telekom harminchat, az Invitel kilenc, a Hungarotel öt, az Emitel három, a Monortel pedig egy számozási körzetben nyújtott

infrastruktúrák közötti verseny kialakulásának lehetôségét. A lakossági vezetékestelefon-szolgáltatások piacára nagy

vezetékestelefon-szolgáltatást 2007 elôtt. Az iparágat érintô koncent-

hatással volt, hogy a UPC 2004 végétôl saját hálózatán bevezette

rációs folyamat eredményeként, az Invitel és a Hungarotel összeolva-

a VoIP-szolgáltatást magyarországi kábeltévés elôfizetôi részére.

dásával, valamint az Emitelnek a Magyar Telekomba történô beolvasz-

A kábeltelevíziós piac második legnagyobb szereplôje, a Magyar

tásával az inkumbens szereplôk száma 2007-ben háromra csökkent.

Telekom-csoporthoz tartozó T-Kábel 2005 közepétôl indította el az

3.8 ábra Inkumbens szolgáltatók mûködési területe '%%&/*^c`jbWZch

'%%,/(^c`jbWZch

BVi{k

BV\nVgIZaZ`db

>ck^iZa

>ck^iZa

=jc\VgdiZa

BdcdgiZa

:b^iZa BdcdgiZa

Forrás: NHH

IP-alapú telefonszolgáltatást. 2006 folyamán további kábeles szolgáltatók is megkezdték a kábeltelevíziós hálózaton keresztüli, IP-re

A piac mûködése szempontjából nagy jelentôsége volt a HTCC

épülô telefonszolgáltatás nyújtását. E szolgáltatók a hagyományos

(Hungarian Telephone and Cable Corporation) által megvalósított

kábeltévé-szolgáltatást ma már az internettel és a telefonszolgálta-

felvásárlásoknak. A HTCC, amely az egyik volt helyi koncessziós

tással összecsomagolva, a 3-play stratégia keretében is értékesítik,

társaság (Local Telecom Operator – LTO), és amely a Hungarotel

és sikerrel bôvítik elôfizetôik számát.

tulajdonosa volt, elôbb felvásárolta a Pantelt, az egyik legnagyobb vezetékes alternatív szolgáltatót, majd az Invitelt, a legnagyobb LTO-t, végül a Tele2-t, a legnagyobb alternatív lakossági szolgáltatót. A cég a felvásárolt szolgáltatók integrálása után Invitel Telecom márkanéven folytatta szolgáltatói tevékenységét.

A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

3.9 ábra Kábelhálózaton nyújtott beszédcélú szolgáltatások

A szolgáltatóváltás megkönnyítésében jelentôs szerepet játszott a számhordozhatóság bevezetése, melynek igénybevétele 2004 óta

ZoZgYW

dinamikusan nô. ''&

'*%

'(*

elôfizetôszáma

&+-

a penetrációs mutató (száz lakosra jutó elôfizetések száma) meghaladta a 117-es értéket.

&%%

A növekedés egyik fontos hajtóerejét korábban – a készülékek kedvezményes értékesítése mellett – a szolgáltatók által bevezetett,

--

,-

&%%

an Magyarországon is folyamatosan növekszik. 2008 szeptemberére

&&+

&*%

Mobilszolgáltatások A mobiltelefon-elôfizetôk száma az EU többi tagállamához hasonló-

&., &)%

&**

'%%

havi díj nélküli, elôre fizetett (úgynevezett prepaid) konstrukciók jelentették. Noha az elôfizetôk nagyobb része még jelenleg is ilyen

*%

díjszabású elôfizetéseket használ, az utóbbi években (a szolgáltatók

%-$>>#

%-$>#

%,$>K#

%,$>>>#

%,$>>#

%,$>#

%+$>K#

%+$>>>#

%+$>#

%+$>>#

ösztönzésére) egyre nô a havidíjas elôfizetôk aránya. A „kártyás” %

(prepaid) elôfizetések aránya 2003 elsô negyedévének végén volt a legmagasabb. Ekkor több mint 79 százalék tartozott ebbe a kategóriába. Azóta a prepaid részesedése folyamatosan mérséklôdik, 2008

Forrás: NHH

elejére már 63 százalékra csökkent. A VoIP technológia révén jelenhetett meg az interneten keresztüli

A magyar mobilpiacon közel tíz éve három saját hálózattal

telefonálás lehetôsége is. Ez egyrészt a számítógépen keresztüli

rendelkezô szolgáltató – a T-Mobile, a Pannon és a Vodafone –

úgynevezett peer-to-peer megoldások (pl. Skype) igénybevételét

versenyez. A Vodafone megjelenését követôen a piaci részesedések

jelentette, másrészt lehetôvé tette a szélessávú internetszolgáltatók

átrendezôdtek, 2005-tôl a szereplôk piaci pozíciói azonban stabilizá-

számára, hogy belépjenek a vezetékeshang-piacra. E szolgáltatók

lódtak.

rendelkezésére bocsátott számmezô lehetôvé tette, hogy elôfizetôik

A szolgáltatók között intenzív verseny folyik, ami a kiskereskedelmi

képesek legyenek közvetlenül is hívást kezdeményezni, és a hagyo-

piacon szükségtelenné teszi a szabályozói beavatkozást. A szabá-

mányos hálózatok is elérhetôvé válnak, sôt akár számítógép nélkül,

lyozás a nagykereskedelmi piacon a végzôdtetési díjakra vonatkozik.

megfelelô VoIP készülékkel is lehetséges a telefonálás.

A magyar piacon az európai trendtôl eltérôen nem mûködik egyetlen saját hálózat nélküli, azaz virtuális mobilszolgáltató (MVNO) sem.

3.10 ábra Hordozott földrajzi számok (szolgáltatón belüli számhordozással együtt)

hordozást az elôfizetôk számára. A fogyasztóknak ez a lehetôség (%'

ZoZgYW

(%%

megkönnyíti a szolgáltatóváltást, ami a verseny intenzitásának növekedése irányába hatott. A bevezetést követôen évente 40-50 ezerrel

'**

nô a hordozott számok mennyisége.

'*%

&,(

'%%

&')

&*%

&%%

*%

%

A vezetékes piachoz hasonlóan, a jogszabályi elôírások alapján 2004 májusától a mobilszolgáltatók is kötelesek biztosítani a szám-

)-



'%%)#YZX# '%%*#YZX#

Forrás: NHH

'%%+#YZX#

'%%,#YZX#

'%%-#Vj\#

36 37

3.11 ábra Pre- és postpaid mobilelôfizetô-számok alakulása ZoZgYW



EgZeV^YZa[^oZi‚hZ`ho{bV EdhieV^YZa[^oZi‚hZ`ho{bV

-%%%

&%%

EgZeV^YZa[^oZi‚hZ`Vg{cnVVoŽhhoZhWa EdhieV^YZa[^oZi‚hZ`Vg{cnVVoŽhhoZhWa

,%%%

.% -%

+%%% ,% *%%%

+%

)%%%

*% )%

(%%%

(% '%%% '% &%%%

&%

%

%-$>>#

%-$>#

%,$>K#

%,$>>>#

%,$>>#

%,$>#

%+$>K#

%+$>>>#

%+$>>#

%+$>#

%*$>K#

%*$>>>#

%*$>>#

%*$>#

%)$>K#

%)$>>>#

%)$>>#

%)$>#

%($>K#

%($>>>#

%($>>#

%($>#

%'$>K#

%'$>>>#

%'$>>#

%'$>#

%

Forrás: NHH

3.12 ábra Mobilpiaci részesedések alakulása az elôfizetések megoszlása szerint BV\nVgIZaZ`db



EVccdc

KdYV[dcZ

&%% .% -% ,% +% *% )% (% '% &%

Forrás: NHH

%-$>#

%,$>K#

%,$>>>#

%,$>>#

%,$>#

%+$>K#

%+$>>>#

%+$>>#

%+$>#

%*$>K#

%*$>>>#

%*$>>#

%*$>#

%)$>K#

%)$>>>#

%)$>>#

%)$>#

%($>K#

%($>>>#

%($>>#

%($>#

%'$>K#

%'$>>>#

%'$>>#

%'$>#

%

A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

3.3 Az internetpiac

3.13 ábra Hordozott mobilszámok alakulása

Az internet-elôfizetések száma Magyarországon dinamikusan nö-

ZoZgYW

vekszik. A 2003 elején meglévô 500 ezer elôfizetôvel szemben 2008 második negyedévére az elôfizetések száma kétmillió fölé emelke-

'',

'*%

dett. A növekedés mértéke 2007-ben 42 százalékos volt.

&.)

'%%

Versengô technológiák Az elmúlt négy évben jelentôs technológiai átrendezôdés zajlott le az

&)(

&*%

internetpiacon: míg 2003 elején az elôfizetések közel háromnegyede

..

keskenysávú volt, ezt 2008-ra gyakorlatilag felváltotta a szélessávú elérés. A keskenysáv aránya mára két százalék alá csökkent.

&%% ))

Az elmúlt idôszakban a szolgáltatások fejlesztésének *%

köszönhetôen a szélessávú kategórián belül megnôtt az átlagos sávszélesség. Míg 2003-ban ez nagyrészt 384-512kbps letöltési sebességet jelentett, 2008-ban az elôfizetôk többsége már 1Mbps

%

'%%)#YZX# '%%*#YZX#

'%%+#YZX#

'%%,#YZX#

'%%-#Vj\#

feletti letöltési sebességû kapcsolattal rendelkezik. 2008 második negyedévében 415 internetszolgáltató volt regisztrálva a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál, a piac kilencven százalékát azonban 29 internetszolgáltató elôfizetôi adják.

Forrás: NHH

3.14 ábra Internet-elôfizetôk számának alakulása YW '*%%%%%

'%%%%%%

&*%%%%%

&%%%%%%

*%%%%%

Forrás: KSH

%-$>>#

%-$>#

%,$>K#

%,$>>>#

%,$>>#

%,$>#

%+$>K#

%+$>>>#

%+$>>#

%+$>#

%*$>K#

%*$>>>#

%*$>>#

%*$>#

%)$>K#

%)$>>>#

%)$>>#

%)$>#

%($>K#

%($>>>#

%($>>#

%

%($>#



38 39

3.15 ábra Internet-elôfizetôk számának alakulása a hozzáférés technológiája szerint YW .%%%%%

6cVa‹\!>H9C

-%%%%%

9HA @{WZa

,%%%%%

KZoZi‚`c‚a`“a^ :\n‚W

+%%%%%

*%%%%%

)%%%%%

(%%%%%

'%%%%%

&%%%%%

%-$>>#

%-$>#

%,$>K#

%,$>>>#

%,$>>#

%,$>#

%+$>K#

%+$>>>#

%+$>>#

%+$>#

%*$>K#

%*$>>>#

%*$>>#

%*$>#

%)$>K#

%)$>>>#

%)$>>#

%)$>#

%($>K#

%($>>>#

%($>>#

%($>#

%

Forrás: KSH *pl. bérelt vonal, LAN

Szélessávú piac

Magyarországon 2007 közepén a települések 87 százalékán volt

A szélessávú penetráció 2008-ra Magyarországon 15,7 százalékos

elérhetô valamilyen szélessávú szolgáltatás: DSL-szolgáltatás a

értéket ért el, ami az uniós átlag 72 százaléka. Ezzel Magyarország

települések 80 százalékán, kábel alapú a települések 32 százalékán.

az újonnan csatlakozott országok középmezônyében található.

Mivel a lefedetlen települések jellemzôen a legkisebbek közé tartoz-

3.16 ábra Szélessávú internetpenetráció az EU-ban (2008) 

(%

'%

&%

Forrás: COMMUNICATIONS COMMITTEE; Working Document Broadband access in the EU címû kiadvány alapján

9@

;>

CA

H:

J@

7:

AJ

9:

;G

::

:J',

6I

:H

>:

H>

>I

EI

BI

AK

8O

=J

8N

AI

GD

:A

H@

EA

7<

%



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

nak, a lakosság lefedettsége ezeknél az arányoknál nagyobb:

mint 40 százaléka csak ilyen mûsorvételi lehetôséggel rendelkezett,

a kábelmodemes internetszolgáltatást például 2006. december 31-

arányuk 2007-re 30 százalék alá csökkent.

én a háztartások 60 százaléka vehette igénybe, a mobil-szélessáv 2007 közepén pedig a lakosság 48 százaléka számára volt elérhetô.

3.17 ábra Mûsorterjesztési platformok igénybevétele

A szélessávú piac két vezetô technológiája egész Európában az ADSL és a kábelmodemes internet. Így van ez Magyarországon is,



azzal a különbséggel, hogy a magyar piacon a kábeles infrastruktúra az európainál jóval nagyobb szerepet játszik. A kábelmodemes

+%

internet magyarországi szélessávú piacon betöltött szerepének jelentôségét illusztrálja a kábelmodemes és az ADSL-elôfizetôk

*%

arányának összehasonlítása a 25 EU-tagállamban. E mutató tekintetében Magyarország messze kiemelkedik: a kábel/ADSL-arány több mint 80 százalék. A magyar mutató messze felülmúlja még a tradici-

)%

onálisan magas kábelpenetrációval rendelkezô országok (Belgium, Hollandia, Ausztria) mutatóit is.

(% :a[^oZiheVgVWdaV

A kábelmodemes hozzáférés mellett 2007-tôl a mobilinternetelôfizetôk száma is jelentôs növekedésnek indult, s ennek folytán a

7†gh{\d`Z\n“iiZh ;ŽaY[Zaho†c^ Z\n‚W

'%

@IK

mobil egy további versenyzô szélessávú adatátviteli technológiaként jelent meg a piacon. Az NHH lakossági felmérése alapján 2008

&%

februárjában a háztartások hat százalékának volt mobilinternetelôfizetése. Ezek fele keskenysávon, fele pedig szélessávon csatlakozott az internetre. A helyhez kötött vezeték nélküli (WiFi) hozzáfé-

% '%%(

'%%*

'%%+

'%%,

rés aránya a háztartások között szintén hat százalékot tett ki. A szélessávú szolgáltatások árai az utóbbi négy évben drasztikus árcsökkenést mutatnak. Míg 2003-ban a legolcsóbb szélessávú

Forrás: 2003, 2005, 2006: NHH - Szonda Ipsos piackutatás (Lakossági távközlési

csomag ára a vezetô szolgáltatóknál 8-10 ezer forint volt, ennek

információk); 2007: NHH-Tárki piackutatás

ára 2007-re már 5 ezer forintra csökkent, ráadásul a 2007-es árért a 2003-as sávszélesség három-, négyszeresét vehették igénybe a

Kábeltelevízió

felhasználók.

A magyar kábeltelevíziós infrastruktúra nemzetközi viszonylatban is fejlettnek tekinthetô. A magyar kábeltelevízió-penetráció (elôfizetôk az összes háztartáshoz viszonyítva) az OECD országok között átlag

3.4 Mûsorterjesztési piac Platformok a mûsorterjesztési piacon A magyar mûsorterjesztési piac legjelentôsebb platformja a háztartások több mint 60 százalékát elérô kábeltelevíziós szolgáltatás. A 2004-et megelôzô években gyakorlatilag ez az egy mûsorterjesztési platform kínált többcsatornás magyar nyelvû tartalmat. Az elmúlt években azonban a helyi kábeltelevíziós szolgáltatók és a korábbi digitális mûholdas szereplô mellett új digitális mûholdas szereplô, és az IPTV szolgáltatók is megjelentek ezen a piacon. Az erôs verseny hatására a digitális mûholdas szolgáltatás jelentôs részesedésre tett szert az elmúlt három évben. Az IPTV szolgáltatás kevesebb, mint két éves múltra tekint vissza, így piaci részesedése egyelôre alacsony. A trendek azt mutatják, hogy a helyettesítô platformok megjelenése ellenére a kábeltelevíziós szektor is további növekedésre volt képes. A növekedés forrását jelentôs részben a korábban ingyenes – földfelszíni és/vagy mûholdas – szolgáltatásokat igénybevevô háztartások bekapcsolása jelentette. Míg 2003-ban a háztartások több

felettinek számít.

40 41

3.18 ábra Kábeltelevízió-penetráció az OECD-ben 

'%%'

-%

'%%* +%

)%

'%

Forrás: OECD Communications Outlook, 2007

CZi]ZgaVcYh

LVaadc^V

Hl^ioZgaVcY

@dgZV

AjmZbWdjg\

8VcVYV


Jc^iZYHiViZh

?VeVc

HlZYZc

=jc\Vgn

9ZcbVg`

D:89

CdglVn

>gZaVcY

HadkV`GZejWa^X

6jhig^V

>XZaVcY

;^caVcY

EdaVcY

Edgij\Va

6jhigVa^V

8oZX]GZejWa^X

;gVcXZ

Jc^iZY@^c\Ydb

HeV^c

BZm^Xd

Ijg`Zn

>iVan

CZlOZVaVcY


%

százalék volt, mely 2007-re 61 százalékra csökkent. Helyi szinten az egyes szolgáltatók ugyanakkor egymással nem versenyeznek,

Az NHH szolgáltatói felmérése (piacfelügyeleti eljárás keretében gyûjtött adatok) alapján 2007-ben a magyar háztartások 82 százaléka számára volt elérhetô a kábeltelevízió-szolgáltatás (homes passed). A

tekintettel arra, hogy több párhuzamos hálózattal lefedett terület csak elvétve fordul elô. A kábeltelevíziós piacon az árak emelkedése volt megfigyelhetô az

mutató folyamatosan emelkedik, mivel még az elmúlt években is jelentôs

elmúlt években. 2007-re ez a folyamat a platformok közötti verseny

fejlesztések történtek a kábelhálózatokon. Ennek következtében a kábel-

növekedésének köszönhetôen jelentôsen lelassult, illetve megállt.

hálózattal lefedett háztartások 74 százalékában már internetszolgáltatás

A verseny erôsödésében jelentôs szerepet játszott egy új, agresszív

is elérhetô volt, 31 százalékukban pedig beszédcélú (VoIP) szolgáltatást

belépési stratégiát alkalmazó digitális mûholdas szolgáltató, a Digi

is igénybe lehetett venni. A VoIP szolgáltatás elérhetôsége egyúttal

Kft. (Digi TV) megjelenése is.

megfelel a 3-play szolgáltatás elérhetôségének is. A kábelhálózaton

szolgáltatás (DVB-C) bevezetése is. Az NHH felmérése szerint 2005 júniusában 19 szolgáltató rendel-

(%%%

kezett legalább részben digitalizált hálózattal, melyekre összesen mintegy 325 ezer elôfizetô csatlakozott. Ezzel szemben 2006 végén

'%%%

már 26 szolgáltató kínált digitális mûsorvételi lehetôséget, és a digi-

50 ezer elôfizetôje váltott analóg csomagról digitálisra a szolgáltatás

'%%(#YZX#

'%%*#_c#

'%%+

szolgáltatását Budapesten, illetve négy vidéki nagyvárosban. A UPC

'%%*

&%%%

a legnagyobb kábelszolgáltató is elindította digitális kábeltelevíziós

'%%)

tális kábelhálózatok 760 ezer háztartást értek el. 2008 márciusában

(,(-

)%%%

'%%,

elôfizetôvel rendelkezett. Megkezdôdött továbbá a digitális kábeltelevízió-

;i (+&-

szolgáltatók közül 2007 végén a UPC 123 ezer, a T-Kábel 19 ezer 3-play

3.19 ábra Kábeltelevízióra fordított átlagos havi kiadások

('(.

tatásé pedig három százalék volt a háztartások körében. A jelentôsebb

'+&+

nyújtott internetszolgáltatás penetrációja 10,5 százalék, a VoIP szolgál-

% '%%+#cdk#

'%%,#YZX#

bevezetésének elsô három hónapjában. A sokszereplôs kábeltelevíziószolgáltatás-piacon 2006. december

Forrás: NHH-TÁRKI-Ithaka: Távközlési szolgáltatások használata

31-én 373 szolgáltató nyújtott kábeltelevízió szolgáltatást. Országos vetületben a piac azonban ennek ellenére meglehetôsen koncentrált,

A fogyasztói kutatások alapján a kábeltelevízióval rendelkezô ház-

az öt legnagyobb szolgáltató látja el a háztartások jelentôs részét.

tartások 2007 végén 3700 forint körüli átlagos díjat fizettek e szol-

Együttes részesedésük az elôfizetôk száma alapján 2003-ban 68

gáltatásért, ami mintegy 1000 forinttal (43 százalékkal) magasabb a



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

négy évvel korábbi értéknél. A havi kiadások emelkedése azonban

Rádiós mûsorszórás

nem csak áremelésbôl származott, hanem abból is, hogy a fogyasz-

Magyarországon országos analóg rádiómûsor-szórást kizárólag az

tók jobb minôségû, több csatornát tartalmazó csomagokra tértek

Antenna Hungária végez. A társaság az ultrarövidhullámú (URH) sáv-

át. Az NHH 2006-tól rendelkezik adatokkal arra vonatkozóan, hogy

ban három mûsorszolgáltató öt rádiómûsorát, míg a középhullámú

egy standard, 25 csatornát tartalmazó csomag ára hogyan változik

sávban két mûsorszolgáltató két mûsorát terjeszti országosan. Az

a szolgáltatóknál. Megnehezíti a változások mérését a szolgáltatók

egyes rádiók lefedettsége az URH sávban 68 és 86 százalék között

csomagképzési gyakorlata, mely egyrészt szolgáltatónként jelentôs

van, míg a középhullámú sávban az egyik program lefedettsége 75,

különbségeket tartalmaz, másrészt idôben is gyakran változik. Az

a másiké 100 százalék.

adatok azt mutatják, hogy a két legnagyobb szolgáltatónál a vizsgált

A több mint 170 helyi, valamint 23 körzeti rádióprogramot sugárzó

25 csatornát tartalmazó csomag ára valóban – 2006-2008 között

adók zömmel a vállalkozások saját tulajdonában és üzemeltetésében

átlagosan tíz százalékos mértékben – emelkedett.

vannak, míg kisebb részben az Antenna Hungária végzi adóin ezen programok szórását.

Földfelszíni digitális átállás

A digitális átállás a rádiózás területét is érinti. Itt a teljes átállás

A mûsorterjesztési piacon az elmúlt négy év egyik legjelentôsebb

tervezett idôpontja 2014 vége, amennyiben addigra a rádiós hálózat

eseménye a földfelszíni digitális átállás folyamatának megindítása.

lefedettsége, valamint a digitális rádióvevô-berendezések elterjedt-

A digitális átállás az Európai Bizottság által koordinált folyamat, mely

sége a lakosság körében eléri az elôírt szintet.

az átállás befejezését legkésôbb 2012. január 1-jéig irányozta elô. A

A Nemzeti Hírközlési Hatóság a földfelszíni digitális rádiómûsor-

digitális televíziómûsorszóró-hálózat (DVB-T) tervezett lakossági lefe-

szóró hálózat üzemeltetésére is 2008-ban írt ki pályázatot, ahol az

dettsége 2008-ban megközelíti a 60 százalékot. A hálózat 2009-ben

Antenna Hungária egy rádiós multiplex tizenkét évre szóló üzemel-

újabb nyolc telephellyel bôvül, a lefedettség 88 százalékra nô, meg-

tetési jogosultságát nyerte el. Az AH a korszerû DAB+ tömörítési

haladva a jelenlegi analóg országos kereskedelmi csatornák lefedett-

eljárást választotta, mellyel akár 16-18 csatorna mûsora juttatható el

ségét. A hálózat lefedettsége 2010 végére eléri a 95 százalékot.

a hallgatókhoz. A szolgáltatás a Magyar Rádió közszolgálati adásait

A mobiltelevíziós (DVB-H) szolgáltatás 2008-ban Budapesten és

(MR1, MR2, MR3), valamint a közmûsor-szolgáltató Katolikus Rádió

környékén indul el, 2009 végére további hét nagyvárosban, valamint

mûsorát biztosan tartalmazni fogja. A DAB+ digitális rádiós szolgál-

a Balaton környékén is elérhetô lesz. 2012-re a lefedettség ötven

tatás lakossági lefedettsége három budapesti telephellyel már idén

százalékra emelkedik.

eléri a 31 százalékot, jövôre 44 százalékra emelkedik, a teljes kiépí-

Az Antenna Hungária 1999 óta MPEG-2 tömörítési eljárással folytatta a földfelszíni digitális televíziós kísérleteit, ám pályázatában az MPEG-4-es kódolást választotta. Az MPEG-4 technológia multiplexenként 8-12 SD (Standard Definition) vagy 3 HD (High Definition) csatorna sugárzását teszi lehetôvé, így a digitális földfelszíni sugárzás már ez évtôl versenyzô platformként jelenhet meg a mûsorterjesztési piacon. IPTV Magyarországon is megjelent a legújabb mûsorterjesztési platform, a vezetékes távközlési szolgáltatók (DSL) hálózatát használó IPTV. Hazánkban elsôként a T-Online és a TVnet indított el IPTV szolgáltatást 2006 novemberében. (A TVnet a szolgáltatást 2007-ben felfüggesztette.) A T-Online IPTV szolgáltatása ma már több mint háromszáz településen érhetô el. 2008 májusában az Invitel is bejelentette, hogy egyes szolgáltatási területein elindította IPTV szolgáltatását. 2008 elsô félévében megközelítôleg 20 ezer IPTV-elôfizetô volt Magyarországon, túlnyomó többségük a T-Online-nál. Az IPTV szolgáltatások a nemzetközi tapasztalatok alapján jelentôs piaci potenciállal rendelkeznek, melyek hosszabb távon a hagyományos platformok versenytársaivá válhatnak.

tésre – 94 százalékos lefedettség mellett – 2013-ig kerül sor.

42 43

A piacszabályozás 4 eredményei, hatásai



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

Az iparági szabályozás legfontosabb döntései a Tanács piacelemzési

lékletében jelöltek szerint hat kis- és négy nagykereskedelmi piacot

eljárásai keretében születnek. A kötelezettek és a kötelezettségek

azonosított e szolgáltatásokhoz kapcsolódóan.

körének jogszabályokban történô meghatározását az új szabályozási

A Tanács az elvégzett piacmeghatározás eredményeként a veze-

keretrendszerben felváltotta a gyors technológiai és piaci változá-

tékes kiskereskedelmi (1-6.), a híváskezdeményezési (8.) és a helyi

sokat is rugalmasan követni képes, piacelemzésen alapuló szabá-

hurokátengedési (11.) piacok földrajzi kiterjedését a volt koncessziós

lyozás. Ez biztosítja, hogy a szabályozás csak a valóban problémás

területek szerint határozta meg. A 9. piac esetében az egyes szol-

területeket és a jelentôs piaci erôvel rendelkezô szolgáltatókat

gáltatók hálózata adja meg a földrajzi kiterjedést, a 10. piac pedig

érintse, valamint, hogy a beavatkozás mindig indokolt és a piaci

országos piacot alkot.

problémáknak megfelelô és arányos legyen.

A Tanács megállapította, hogy a regionális földrajzi piacokon a volt koncessziós szolgáltatók jelentôs piaci erôvel rendelkeznek. A végzôdtetési piacon ezenkívül a saját hozzáférési hálózattal

4.1 vezetékestelefon-szolgáltatásokhoz kapcsolódó piacok szabályozása

rendelkezô alternatív vezetékestelefon-szolgáltatók is JPE-ként kerültek azonosításra.26 A tranzitpiacot a 2005-ös piacelemzés érin-

2002 elôtt a vezetékestelefon-szolgáltatásokat kizárólagos jog alap-

tett piacnak találta, de jelentôs piaci erôvel rendelkezô szolgáltató

ján az országos koncessziós társaság (Matáv és a helyi koncessziós

kijelölésére nem került sor.

társaságok (Invitel, Hungarotel, Emitel, Monortel) végezték. A piac liberalizálására a hírközlésrôl szóló 2001. évi XL. törvény (Hkt.) alapján

Versenyproblémák és kötelezettségek

került sor, amely megnyitotta a lehetôséget az alternatív szolgáltatók

A JPE szolgáltatók számos módon élhetnek vissza erôfölényükkel,

piacralépése elôtt.

akadályozva ezáltal a verseny kialakulását a vezetékes piacokon.

A piacnyitás után a kizárólagosság megszüntetése önmagában nem

Tekintettel arra, hogy a rézérpáron alapuló hozzáférés duplikálása

lett volna elegendô a verseny megindulásához, tekintettel arra, hogy

(nagy üzleti ügyfelektôl eltekintve) általában gazdaságosan nem való-

a piacon a helyi hálózat olyan szûk keresztmetszetet képez, hogy

sítható meg, PSTN-hálózaton kétféle módon tudnak belépni a piacra

megkettôzése (a PSTN-hálózatot használó alternatív szolgáltatók szá-

az alternatív szolgáltatók27: a csak a forgalmi piacokon versenyzô,

mára) nem gazdaságos, s így reálisan nem lehetséges. A Hkt. ezért az

úgynevezett közvetítôválasztásos szolgáltatók az összekapcsolási

inkumbensekre és a volt koncessziós társaságokra olyan nagykeres-

szolgáltatások, míg a hozzáférési piacon is versenyzôk a helyi hurok

kedelmi kötelezettségeket írt elô, melyek révén az alternatív szolgál-

átengedésének (LLU) igénybevételével.

tatók hozzájuthattak a piacralépéshez elengedhetetlenül szükséges

A hurokátengedés igénybevételével az alternatív szolgáltatók

nagykereskedelmi szolgáltatásokhoz. A Hkt. alapján az inkumbensek

nemcsak telefon-, hanem szélessávú DSL internetszolgáltatásokat is

kiskereskedelmi szolgáltatásai is szabályozottak voltak.

nyújthatnak.28 Sôt a piacok fejlôdése azt mutatja, hogy az LLU és a

Az induló liberalizáció piaci hatásaival kapcsolatosan komoly

helyhez kötött beszédcélú hozzáférési piacra történô belépés szinte

várakozások fogalmazódtak meg, melyek azonban az elsô években

minden országban akkor élénkült csak meg, amikor a beszédcélú

nem igazolódtak. Az inkumbensek piaci részesedései csak minimális

szolgáltatás a szélessávú internetszolgáltatás nyújtásához szükséges

mértékben csökkentek, a versenynek egyedül a nemzetközi hívások

DSL-szolgáltatással együtt gazdaságosan eladhatóvá vált. Az LLU

piacán és az üzleti szegmensben volt érzékelhetô eredménye, míg a

terjedésének motorja tehát egyértelmûen a DSL. Ezt a nagykeres-

lakossági piacon gyakorlatilag nem voltak alternatív ajánlatok. Noha

kedelmi szolgáltatást csak ritkán veszik igénybe kizárólag a helyhez

a Hkt. európai összehasonlításban is megfelelô jogszabályi keretet

kötött beszédcélú szolgáltatások nyújtása érdekében. Az LLU igény-

hozott létre, az inkumbensek kedvezôtlen nagykereskedelmi feltéte-

bevétele és a beszédcélú hozzáférési piaci verseny intenzitásának a

lekkel és túlzottan magas nagykereskedelmi árak megállapításával

növekedése leginkább a DSL-piac fejleményeitôl függ, és leginkább

képesek voltak hatásosan gátolni a verseny kibontakozását. 2003-

a 2-play (3-play) stratégiával versenyzô szolgáltatóktól várható, akik

ban egyrészt e problémák orvoslására, másrészt az új uniós szabá-

számára a DSL az elsôdleges, a helyhez kötött telefonszolgáltatás

lyozás átültetése céljából megszületett az elektronikus hírközlésrôl

pedig csak másodlagos jelentôségû.

szóló törvény, amely meghatározta a szabályozás új intézményi kereteit és a piacelemzésre épülô szabályozási rendszer elemeit. Az Eht. alapján indította el az NHH Tanácsa 2004-ben a hely-

A JPE szolgáltatók a közvetítôválasztásos versenyt képesek ellehetetleníteni, ha nem biztosítják megfelelô feltételekkel az összekapcsolási szolgáltatásokhoz, különösen a híváskezdeményezéshez

hez kötött (vezetékes) telefonszolgáltatások piacaira vonatkozó

és -végzôdtetéshez (8. és 9. piac) való hozzáférést. A verseny a

piacelemzési eljárást, amely 2005-ben zárult határozatokkal. A

kiskereskedelmi oldalon is gátolható, ha a JPE nem teszi lehetôvé

piacelemzés (az Európai Unió 2003/311/EC. számú ajánlásával

a fogyasztó számára a szolgáltatóválasztás elérhetôségét.

összhangban) a 16/2004.(IV.24.) számú IHM rendelet I. számú mel-

A Tanács ezért a kiskereskedelmi piacokra vonatkozó határozataiban elôírta a közvetítôválasztás (hívásonkénti szolgáltatóválasztás,

44 45

illetve szolgáltató-elôválasztás) biztosításának kötelezettségét, a

közvetítôválasztási kötelezettségen kívül más kötelezettséget nem

híváskezdeményezési és -végzôdtetési piacokon pedig a nagykeres-

rótt ki.

kedelmi szolgáltatások nyújtásának kötelezettségét (hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettségek). A hozzáférés megtagadásával egyenértékû versenykorlátozó

Szabályozott nagykereskedelmi árak alakulása Az összekapcsolási szolgáltatások nyújtásának feltételeit és árát

hatása van annak, ha a JPE szolgáltató az összekapcsolási szolgál-

már a Hkt. alapján is a szolgáltatók által készített és a hatóság által

tatások, illetve a hurokátengedés nagykereskedelmi árait túlzottan

jóváhagyott referenciaajánlatok szabályozták. Az NHH Tanácsának

magasan állapítja meg, mivel ez a versenytársak tökéletes kiszorítá-

elsô döntései közé tartozott – még az Eht.-nek megfelelôen elvégzett

sát is eredményezheti. Ennek megelôzésére a Tanács a költségalapú

piacelemzési határozatokat megelôzôen – a korábbi jogszabályok

árszabályozás kötelezettségét rótta ki az összekapcsolási (8. és 9.)

alapján benyújtott referenciaajánlatok jóváhagyása. A JPE szolgál-

piacokon (költségalapúság és a díjak ellenôrizhetôsége).

tatók referenciaajánlatai számos esetben tartalmaztak indokolatlan

A JPE szolgáltató még megfelelô árszabályozás mellett is képes

feltételeket és indokolatlanul magas árakat, melyeket a Tanács

számos, nem árjellegû eszközzel versenytársai mûködését gátolni.

a verseny elôsegítése érdekében módosított. Az NHH 2004-ben

Ilyen például az összekapcsolás, illetve a hozzáférés indokolatlan

jelentôsen, több esetben ötven százalékkal csökkentette a vezetékes

feltételekhez kötése, az információk visszatartása, a késleltetési tak-

nagykereskedelmi szolgáltatások árait.

tikák vagy a minôségbeli hátrányos diszkrimináció. Mindezek miatt a

Az árak csökkentése tovább folytatódott a piacelemzési határo-

Tanács nélkülözhetetlennek találta az átláthatóság kötelezettségének

zatok alapján benyújtott késôbbi referenciaajánlatok következetesen

kirovását is.

szigorú tanácsi elbírálásával. Ezt alapvetôen az tette lehetôvé, hogy

E kötelezettség keretében elôírásokra került sor a szolgáltatók

a kötelezett szolgáltatók számára a költségszámításra vonatkozó

által készítendô összekapcsolási referenciaajánlatokra vonatkozóan

szabályozás részletesebbé vált, s ez alaposabb ellenôrzésre adott

is, melyek kiterjedtek a hozzáféréssel kapcsolatos mûszaki paramé-

lehetôséget. A költségalapú árak jóváhagyásakor a hatóságnak az

terekre, az alkalmazott szabványokra, a hálózati topológiára is. A

újabb és újabb referenciaajánlatokhoz mellékelt költségszámítások

referenciaajánlatokat az egyenlô elbánás elve alapján kell elkészíteni,

ismeretében egyre több információja volt a szolgáltatások valódi

így e kötelezettség külön nem került kirovásra.

költségalapú árairól, és ármegállapítási jogköre is szélesedett.

A nagykereskedelmi szolgáltatások igénybevételének feltételeit

Az összekapcsolási díjak a 2004-es nagymértékû csökkenést

és a szolgáltatók által költségmodell alapján kalkulált költségalapú

követôen 2006-ban és 2008-ban már csak mérsékelten csökken-

árakat is tartalmazó referenciaajánlatokat a Tanács külön eljárás ke-

tek, nagyságuk azonban ma már jellemzôen negyede a liberalizáció

retében ellenôrizte és fogadta el, illetve szükség szerint módosította.

kezdetén megállapított értéknek. (2006-ban az NHH jelentôsen csök-

A Tanács a fentiek mellett kirótta a számviteli szétválasztás kö-

kentette az összekapcsolás egyszeri díjait.) A Magyar Telekom díjai

telezettségét is, amely átláthatóvá teszi az egyes szolgáltatásokkal

végig alacsonyabbak voltak a többi JPE szolgáltatóénál, amit

kapcsolatos bevételeket, ráfordításokat, a keresztfinanszírozás és az

a méretgazdaságosságból fakadó költségelônyök magyaráznak.

árprés ellenôrzéséhez szükséges adatokat, a nagykereskedelmi díjak

A szolgáltatók díjai közti különbség mindazonáltal 2008-ra jelentôsen

kialakításával kapcsolatos üzletági költséginformációkat. Ily módon

csökkent.

ez a kötelezettség támogatja mind az átláthatósággal kapcsolatos

A helyi híváskezdeményezési és -végzôdtetési összekapcsolási

kötelezettség, mind a költségalapú árkialakítás ellenôrzését, valamint

szolgáltatások csúcsidejû díjai 2002 és 2008 között 70-80 százalék-

elôsegíti az árjellegû egyéb versenyproblémák (túlzó árazás, kereszt-

kal csökkentek. A többi híváskezdeményezési, illetve -végzôdtetési

finanszírozás) felismerését is.

díj esetében (regionális, országos összekapcsolásnál, illetve kedvez-

Míg a nagykereskedelmi piacokon a versenytársak kiszorítása az általános versenyprobléma, addig a kiskereskedelmi piacokon a JPE szolgáltató a fogyasztót közvetlenül is megkárosíthatja, jellemzôen a túlzó árak kialakítása révén. Ezt a piaci problémát a Tanács a vezetékes hozzáférési piacokon (1. és 2. piac) találta reális veszélynek, amit a kiskereskedelmi árak szabályozásával orvosolt. A vezetékes forgalmi piacokon (3–6.) a Tanács elemzése azt állapította meg, hogy a közvetítôválasztás biztosításának elôírása, valamint a nagykereskedelmi piacokon kirótt kötelezettségek és a meginduló verseny megfelelôen képes korlátozni a JPE szolgáltatók áremelési törekvéseit, így a törvény alapján kötelezôen elôírandó

ményes idôszakban) az árak nagyon hasonlóan alakultak.



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

4.1 ábra Összekapcsolási díjak alakulása (2002-2008) =Zan^]†k{hk‚\oYiZi‚h^XhXh^YZ_’Y†_V`VaV`ja{hV;i$eZgX &% BV\nVgIZaZ`db -

:b^iZa >ck^iZa =jc\VgdiZa

+

BdcdgIZaZ`db )

'

% '%%'

'%%(

'%%)

'%%*

'%%+

'%%,

'%%-

=Zan^]†k{h`ZoYZb‚cnZo‚h^XhXh^YZ_’Y†_V`VaV`ja{hV;i$eZgX &% BV\nVgIZaZ`db -

:b^iZa >ck^iZa

+

=jc\VgdiZa BdcdgIZaZ`db

)

'

% '%%'

'%%(

'%%)

'%%*

'%%+

'%%,

'%%-

Forrás: NHH Megjegyzés: A ábrán csak az összehasonlíthatóság érdekében szerepel az Emitel és a

Piaci hatások

Hungarotel. Idôközben az Emitel beolvadt a Magyar Telekomba, a Hungarotel pedig az

Forgalmi piacok

Invitelbe.

A közvetítôválasztásos verseny a liberalizációt követô két év szerény eredményei után 2004-ben végre jelentôs fejlôdésnek indult, fôként az összekapcsolási árak csökkentését kikényszerítô tanácsi döntéseknek köszönhetôen. A magyar piacon új szereplôk jelentek meg, amelyek közül a legjelentôsebb az egyik legnagyobb európai alternatív szolgáltató, a Tele2 volt, amely a versenytôl addig szinte teljesen érintetlen lakossági piacokat célozta meg. A saját piacukon JPE-ként azonosított szolgáltatók is megjelentek egymás piacain (elsôsorban az Invitel és a Magyar Telekom), így bôvítve a fogyasztók számára elérhetô alternatív ajánlatok körét.

46 47

4.2 ábra A közvetítôválasztás részesedése a beszédforgalomból b^aa^‹ eZgX



(*%%

'&

@ŽokZi†ik{aVhoi{hdh]†k{hd`[dg\VabV yhhoZhWZho‚YX‚a[dg\Vadb

(%%%

@ŽokZi†ik{aVhoi{h$ŽhhoZh[dg\Vadb!

&-

%,$>K#

%,$>>>#

%,$>>#

%,$>#

%+$>K#

%

%+$>>>#

%

%+$>>#

(

%+$>#

*%%

%*$>K#

+

%*$>>>#

&%%%

%*$>>#

.

%*$>#

&*%%

%)$>K#

&'

%)$>>>#

'%%%

%)$>>#

&*

%)$>#

'*%%

Forrás: NHH

A közvetítôválasztással bonyolított forgalom dinamikusan növe-

4.3 ábra Vezetékes forgalmi szolgáltatások egy percre esô

kedett, és 2005 végén meghaladta az összes vezetékes forgalom

bevételeinek alakulása

tizennégy százalékát. Ekkor azonban a növekedés megállt, és a

;i

közvetítôválasztással versenyzôk piaci pozíciója ezen a szinten stabilizálódott.

+%

A verseny hatásai markánsan kiütköztek a kiskereskedelmi árakon. Az átlagos forgalmi percdíjak minden hívásirányban jelentôsen

*%

csökkentek. A legnagyobb mértékû csökkenés a helyi és a belföldi hívásoknál jelentkezett, ezek ára 2007-re a 2004-es értékhez képest

)% =Zan^

mintegy hatvan százalékkal csökkent. A nemzetközi hívásdíjak mintegy harminc százalékot, míg a mobilirányú hívások díjai tíz százalé-

7Za[ŽaY^

(%

CZboZi`Žo^

kot estek három év alatt. 2004-ig az alternatív szolgáltatók elsôsorban a nemzetközi hívások üzleti piacán szereztek jelentôs piaci részesedést. 2005-ben azonban

BdW^a^g{cn '%

a lakossági piacokon erôsödött meg ugrásszerûen a verseny, ahol az inkumbensek részesedése egy év alatt több mint húsz százalékos

&%

eséssel, hetven százalék közelébe csökkent. Ezután a lakossági forgalmi piacokon némileg csökkent a JPE szolgáltatók részesedésvesztésének üteme. Az üzleti piacokon az alternatívok egyenletes ütemben tudták továbbnövelni piaci részesedésüket.

% '%%) Forrás: NHH

'%%*

'%%+

'%%,



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

4.4 ábra Az inkumbens szolgáltatók árbevétel alapú piaci része-

alapuló kiskereskedelmi ajánlatok (amelyek egyébként alapvetôen

sedése az érintett forgalmi piacokon

a DSL-szolgáltatást állították a középpontba), és a helyi hurokátengedés igénybevétele érzékelhetôen nôtt, a vezetékes hozzáférési



piacra gyakorolt hatás marginálisnak tekinthetô. 2007 végére az

&%%

összes vezetékes (PSTN) vonalnak csak alig több mint 0,3 százalékán nyújtottak hurokátengedésen alapuló vezetékes kiskereskedelmi

.%

szolgáltatást az alternatív szolgáltatók. A vezetékes kiskereskedelmi hozzáférési piac ennek ellenére

-%

elmozdult a verseny irányába, ami azonban nem a helyi hurokátengedésnek, hanem az alternatív technológiák, illetve infrastruktúrák, elsôsorban a kábeltévé-hálózaton nyújtott telefonszolgáltatások

,%

elindításának köszönhetô. +%

Ennek következtében érzékelhetôen csökkenni kezdett az

AV`dhh{\^cZboZi`Žo^

inkumbens szolgáltatók piaci részesedése, amely 2004-ben még

zoaZi^cZboZi`Žo^

szinte minden esetben száz százalék vagy ahhoz közeli volt. Az

AV`dhh{\^WZa[ŽaY^

*%

alternatív szolgáltatók egyenletesen növelték piaci részesedésüket,

zoaZi^WZa[ŽaY^

és 2007-re közel tíz százalékot értek el a lakossági, illetve az üzleti )% '%%(

'%%)

'%%*

'%%+

'%%,

Forrás: NHH

piacon. Egyes érintett piacokon azonban ez esetben is jelentôs eltérések figyelhetôk meg. A két legkisebb JPE szolgáltató lakossági hozzáférési piacát a verseny alig érintette, valószínûsíthetôen fôként a forgalmi piacoknál leírt okok (kis piac, nagy hírközlési szolgáltató

A verseny minden földrajzi területen erôsödött, ám az egyes föld-

tulajdonos) miatt.

rajzi piacok között jelentôs különbségek figyelhetôk meg. Elsôsorban a három nagyobb inkumbens szenvedett el komolyabb részesedés-

4.5 ábra Inkumbensek piaci részesedése a vonalszámból

vesztést, míg verseny a két legkisebb JPE szolgáltató földrajzi piaca-

a kiskereskedelmi hozzáférési piacokon

in bontakozott ki a legkevésbé. Ebben bizonyára közrejátszott, hogy e piacok a kis méret és/vagy az alacsony fizetôképes kereslet miatt nem bizonyultak igazán vonzónak az alternatív szolgáltatók számára.

.*

leg eltérô referenciaajánlat alapján – külön hálózati szerzôdést kellett

.%

volna kötni. Figyelembe kell vennünk azonban azt is, hogy mindkét

-*

egyébként aktív nagy szereplônek (Emitel - Magyar Telekom, illetve Monortel - UPC), melyek a saját leányvállalatuk területén nyilván nem versenyeznek. A forgalmi piacokon lévô verseny alakulása nem csak a közvetítôválasztásos alternatív szolgáltatók erôsödésének a következménye, hiszen mint láttuk, a közvetítôválasztásos forgalom 2005 végétôl nem növekedett tovább. Ekkortól indították el szolgáltatása-

zoaZi^]doo{[‚g‚h

&%%

Az alternatív szolgáltatóknak ráadásul minden inkumbenssel – némi-

szolgáltató száz százalékos érdekeltsége egy, a vezetékes piacon

AV`dhh{\^]doo{[‚g‚h



-% ,* ,% +* +% '%%(

'%%)

'%%*

'%%+

'%%,

Forrás: NHH

ikat a kábeltévé-szolgáltatók, amelyek a vezetékestelefon-szolgáltatást saját infrastruktúrán, VoIP technológia segítségével nyújtották

Az alacsonyabb intenzitású hozzáférési piaci verseny miatt kiemelt

egyre sikeresebben. 2005-tôl tehát a forgalmi piaci verseny alaku-

feladat volt a JPE szolgáltatókra vonatkozó kiskereskedelmi árszabá-

lását is egyre inkább az eltérô infrastruktúrán alapuló szolgáltatók

lyozási kötelezettség betartatása. Az NHH Tanácsa 2006 szeptem-

versenye határozza meg.

berében hatósági ellenôrzési eljárást indított az indokolatlanul magas díjak alkalmazásának tilalmával kapcsolatos kötelezettség megfelelô

Helyhez kötött kiskereskedelmi hozzáférési piac

teljesítésének ellenôrzésére. Az ellenôrzés során kiderült, hogy a

A hozzáférési piacon a szabályozás a verseny élénkítése tekinteté-

szolgáltatók csak részben teljesítették a tanácsi határozatokban

ben nem ért el olyan eredményeket, mint a forgalmi piacokon. Annak

foglalt kötelezettségeiket. A lakossági elôfizetôi hozzáférési szolgál-

ellenére, hogy a piacon megjelentek a helyi hurok átengedésén

tatás árának (aggregált árindex) a 2005-ös fogyasztói árindex (CPI)

48 49

mértékén felüli növelésével minden vizsgált szolgáltató megszegte e

részesedésük az EU-ban átlagosan 64 százalékra esett. Magyaror-

kötelezettségét. Az ellenôrzést követôen a Tanács felhívást bocsá-

szágon ezzel szemben a 2002-es liberalizációt követô elsô három

tott ki arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatók tegyenek javaslatot a

évben nagyon lassan bontakozott ki a verseny, az inkumbensek piaci

feltárt jogsértés mielôbbi megszüntetésének módjára, és megadta

részesedésvesztése még 2004 végére sem érte el az öt százalékot.

ehhez a kívánatosnak tartott alapelveket is. A szolgáltatók erre

A következô két évben azonban az új keretszabályozást implementá-

reagálva vállalták, hogy az indokolatlanul megszerzett jogosulatlan

ló Eht. megjelenésével, valamint a Tanács határozataiban tükrözôdô,

bevételtöbbletet a legrövidebb idôn belül, de legkésôbb 2009 végéig

megújult szabályozás hatására a folyamat felgyorsult, és 2006

– a szolgáltatás árának a fogyasztói árindexnél kisebb mértékben

végére az alternatívok a teljes piac mintegy 28 százalékát tudták

történô emelése formájában – visszajuttatják a lakossági elôfizetôi

megszerezni.

szolgáltatást igénybevevôk részére. 4.6 ábra Inkumbensek piaci részesedése az árbevételbôl Fennmaradó és új versenyproblémák kezelése a piacelemzés második körében A Tanács a piacelemzés második körében, 2007 második felében

a teljes vezetékes forgalmi piacokon  &%%

hozta meg a vezetékestelefon-szolgáltatásokhoz kapcsolódó piacokra vonatkozó határozatait. Az általános kötelezettségek többnyire nem változtak, azok tartalma, részletei azonban a tapasztalatoknak,

.%

.)!(

illetve az új piaci fejleményeknek megfelelôen módosultak. A Tanács a korábbi határozathoz képest új versenyprobléma-

,.

-%

,'

ként azonosította a kiskereskedelmi hozzáférési piacokon a JPE szolgáltatók által a határozott idejû szerzôdéssel (hûségszerzôdés)

,%

igénybevett díjcsomagok idô elôtti felmondását vagy a csomagváltás olyan indokolatlan feltételekkel való megakadályozását, amelyek

:J"{iaV\ +%

miatt elôfizetôik még lényegesen jobb alternatív ajánlat esetén sem tudnak e szerzôdésbôl kilépni. Ezzel a JPE szolgáltatók megakadályozhatják egyrészt az új szolgáltatók hozzáférési piacra lépését,

szemben, aki eredetileg olyan díjcsomagot választott, amely nem járt hosszú távú elkötelezettséggel.

+*!-

=J

+)!&

EA *%

H@ HA

másrészt a közvetítôválasztás igénybevételét is. Az ilyen díjcsomagot választó elôfizetô indokolatlanul kerül hátrányba azzal az elôfizetôvel

+-!,

)%

8O '%%)

'%%*

'%%+

Forrás: NHH és EU 11., 12., 13. Implementation Report alapján

A Tanács ezért a lakossági és az üzleti hozzáférés kiskereskedelmi piacán új kötelezettségként kirótta a fogyasztók indokolatlan megkü-

2006 végén a magyar piaci verseny intenzitása ugyan még elma-

lönböztetésének tilalmát. A kötelezettség megsértése a Tanács hatá-

radt az EU-átlagtól, de dinamikája meghaladta azt. Két év alatt a

rozata alapján akkor állapítható meg, ha a díjcsomaghoz kapcsolódó

magyar alternatív szolgáltatók piaci részesedése 20,3 százalékkal,

feltételek a kizárólag határozott idejû szerzôdés keretében igénybe

több mint négyszer nagyobb mértékben nôtt, mint az uniós átlag.

vehetô díjcsomagokhoz kötôdnek, a szolgáltató ezt hûségszerzôdés

Ha a magyarországi verseny mértékét más kelet-európai orszá-

nélkül nem biztosítja, és a feltételek a határozott idô letelte elôtt való

gokhoz viszonyítjuk, vegyes képet kapunk. A lengyel piac esetében

felmondáshoz vagy más díjcsomagra történô váltáshoz kötôdnek,

a 2004-es indulóérték még szignifikánsan kedvezôbb képet mutat,

és a feltételek elôfizetô általi teljesítése nincs arányban a szerzôdés

mint a magyar, a különbség azonban 2006-ra eltûnt. Csehországra

megszûnéséig teljesített szolgáltatással, a szolgáltató esetleges

vonatkozóan a rendelkezésre álló két adatpont azt mutatja, hogy az

ráfordításaival vagy elmaradt hasznával.

inkumbens piaci részesedés 2006 végére az EU-átlag szintjére csökkent. A másik két vizsgált ország eredményei elmaradnak a magyar

Az eredmények nemzetközi kitekintésben

mutatóktól: a szlovén piaci verseny igen lassan fejlôdik, Szlovákiá-

A helyhez kötött piacok XX. század végi európai liberalizációját

ban pedig a 2006-os év a verseny megtorpanását, az inkumbensi

követôen elôször a forgalmi piacokon indult meg a verseny. A piacot

részesedés erôsödését hozta.

1998-ban vagy korábban megnyitó EU-tagállamokban fokozatosan

Hasonló képet kapunk, ha az egyes hívásirányok piacait külön

csökkent az inkumbensek piaci részesedése. 2006 végén néhány

vizsgáljuk. A magyarországi inkumbensek részesedése minden

országban a forgalmi piacnak már csak alig ötven százalékát

piacon magasabb az EU-átlagnál, az alternatívok részesedésének

mondhatták magukénak az inkumbensek, és a bevétel alapján mért

növekedése azonban hazánkban lényegesen nagyobb volt az uniós



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

átlagnál. Mindezek alapján megállapítható, hogy a magyar forgalmi

kiskereskedelmi hozzáférési piaci verseny a régió más országaiban is

piac 2004-2006 között jelentôsen közeledett az EU-átlaghoz.

jelentôs ütemben fejlôdik.

A magyar mutatók arra utalnak, hogy az inkumbensek 2004-ig

A hozzáférési piaci versenyt Magyarországon fôként a kábelté-

sikeresen késleltették a verseny kibontakozását. Ennek hátrányos

vé-szolgáltatók generálják. Ezzel szemben a helyi hurokátengedés

hatásai a mai napig érezhetôek, mivel általában igaz, hogy minél

igénybevételével versenyzô alternatívok szerepe jóval kevésbé

késôbb kerül sor piaci belépésre, annál kisebb az esély az erôs

hangsúlyos, mint számos európai országban. A hírközlési árak összehasonlításával foglalkozó Teligen 2007-ben

verseny kialakulására. A vezetékes hozzáférési piacokon valamennyi EU-tagállamban

az OECD által (újra)definiált fogyasztási kosarakra vonatkozóan (há-

csak nagyon lassan fejlôdött a verseny. Az utóbbi évek azonban

rom lakossági és két üzleti fogyasztási kosárra) számította ki a havi

e tekintetben is változásokat hoztak: a vezetékes hozzáférés –

kiadást, azzal a feltételezéssel, hogy az adott fogyasztási szerkezet

alapvetôen a DSL-piac növekedése miatt – egyre vonzóbbá vált az

mellett a racionális fogyasztó az inkumbens számára optimális tarifa-

alternatív szolgáltatók számára. Emellett gazdaságosan megvalósít-

csomagját választja.

hatóvá vált a beszédkommunikáció nyújtása a kábeltévés infrastruk-

Az alacsony (évi 600 hívás) és közepes (évi 1200 hívás) forgalmú

túrán is, ami a nagy kábeltévés penetrációval rendelkezô tagállamok-

fogyasztók magyarországi kiadásai (mindkét esetben a Felezô cso-

ban jelentôs mértékben hozzájárult a verseny erôsödéséhez a

mag használata esetén) nominál értéken a legalacsonyabbak között

vezetékes hozzáférési piacokon. Az EU átlagát tekintve 2005-höz

vannak Európában. A nagy forgalmú lakossági fogyasztók (évi 2400

képest 2007 közepére az alternatív szolgáltatók által biztosított

hívás) esetén a magyar kiadás – itt a Favorit csomag szerepelt – a

hozzáférést használó fogyasztók aránya közel megduplázódott.

középmezônyben helyezkedik el. Valószínûsíthetô ugyanakkor, hogy az idôközben a Magyar Telekom által a nagyobb forgalmú fogyasz-

4.7 ábra Alternatív szolgáltatók hozzáférését használó

tók számára bevezetett Favorit nonstop plusz csomaggal számolva a

fogyasztók aránya

magyar érték jelentôsen alacsonyabb lett volna. A mikrovállalkozások számára meghatározott fogyasztási kosár esetében a magyar érték a legalacsonyabb Európában (Grátisz 500

 &(!*

&)

&'

:J{iaV\

olcsóbbak közé tartozik, vásárlóerô-paritáson azonban a magyar

=J

értékek már inkább a középmezônybe, illetve a drágább országok

EA

közé tartoznának.

H@ &%

csomag). Ez az ajánlat a kis- és középvállalkozások esetében is az

.!*

HA 8O

-!,!.

Összegzés A szabályozás hatásainak vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy 2004 után a vezetékes forgalmi piacokon is pozitív folyama-

-

tok kezdôdtek meg. Az alternatívok piaci részesedése dinamikus +!&

növekedésnek indult, Magyarország lemaradása az EU-átlaghoz

*!*

+

képest szignifikánsan csökkent. Alacsonyabbak lettek az árak is, így a fogyasztók a megnövekedett választék és az árcsökkenés

)

kedvezô hatásait egyaránt érezhették. A verseny élénkülése és a

(!%

fogyasztói jólétet elônyösen befolyásoló folyamatok alapvetôen a Tanács által, az Eht. alapján kirótt és érvényesített kötelezettségek-

' %!+ %

nek köszönhetôk, különösen annak, hogy az összekapcsolási díjakat a korábbi magas értékrôl sikerült az EU-átlag körüli szintre csök-

'%%)

'%%*

'%%+

'%%,

Forrás: NHH és EU 11., 12., 13. Implementation Report alapján

kenteni. Az NHH kikényszerítette az összekapcsolás nem árjellegû feltételeinek javulását is, ami megkönnyítette az alternatív szolgáltatók piacra lépését.

Ebben az idôszakban Magyarországon is igen dinamikus volt a

A vezetékes hozzáférési piacon vizsgált mutatók nem olyan

fejlôdés, az alternatívok 2004-es alig mérhetô részesedése 2007-re

kedvezôek, mint a forgalmi piacok esetében. Igaz ugyan, hogy

megközelítette a kilenc százalékot. Ez valamivel nagyobb az EU át-

hazánkban is dinamikusan elindult a hozzáférési piaci verseny,

lagos növekedésénél. A régióbeli összehasonlítást alapul véve csak

ez azonban alapvetôen szabályozáson kívül esô tényezônek,

a lengyel mutató jobb a magyar értéknél. Látszik ugyanakkor, hogy a

elsôsorban a kábeles szolgáltatók 3-play stratégia keretében történô piacra lépésének köszönhetô.

50 51

4.8 ábra Közepes forgalmú lakossági fogyasztók és mikrovállalkozások havi kiadásai D:89WVh`Zih[dgEHIC!'%%,BZY^jbjhV\ZgZh^YZci^VaWVh`Zi :jgdeZgbdci] K6IZmXajYZY +%

;^mZY JhV\Z

*%

)%

(%

'%

&%

EA

7:

;>

>:

8N

>I

J@

?E

;G

EI

;G

>:

AK

6I

J@

CA

;>

7:

9@

BI

8O

:A

6I

EI

AK

8O

AJ

9:

CA

EA

>I

:H

H:

?E

:H

H@

H>

JH6CN

H:

=J

AI

7<

BI

::

H@

GD

JH686

8N

%

D:89WVh`Zih[dgEHIC!'%%,HD=DWjh^cZhhWVh`Zi :jgdeZgbdci]! K6IZmXajYZY +% ;^mZY JhV\Z

*%

)%

(%

'%

&%

7<

AJ

9@

:A

AI

9:

H>

::

JH6CN

GD

=J

JH686

%

Forrás: EU 13. Implementation Report

4.2 A szélessávú internetpiac szabályozása A szélessávú internetszolgáltatások az ezredfordulón kezdtek elter-

ADSL hamar a domináns szélessávú technológiává vált, s vezetô

jedni Magyarországon. A legnagyobb hazai inkumbens, a Magyar

helyét a mai napig ôrzi a piacon.

Telekom (akkor még Matáv) 2000-ben indította el ADSL szolgáltatását az akkor már létezô kábelmodemes szolgáltatás mellett. Az

Számos nyugat-európai piaccal szemben a magyar kiskereskedelmi ADSL-piacon már az induláskor megjelent a verseny. Ennek

A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

legfontosabb oka az volt, hogy a Matávot a szolgáltatás indításakor

biztosít az igénybevevô szolgáltató számára. A bitfolyam-hozzáfé-

a szabályozó (az NHH jogelôdje) kötelezte a szélessávú nagykeres-

résre, különösen az IP szintû hozzáférésre épülô üzletmodell ezzel

kedelmi DSL-szolgáltatás nyújtására.

szemben gyorsan, kisebb befektetéssel is lehetôvé teszi a piacra

Ez a kötelezettség egy általános hozzáférésnyújtási kötelezettség

lépést az alternatívok számára, ami azonban jelentôsen korlátozot-

volt, amely a nagykereskedelmi szolgáltatás feltételeirôl és árairól

tabb mozgásszabadságot biztosít az árképzés és a termékjellemzôk

semmilyen konkrét elôírást nem tartalmazott, azonban így is nagy

kialakítása terén.

jelentôségû volt. Nagykereskedelmi hozzáférés nélkül ugyanis

A két nagykereskedelmi szolgáltatás az úgynevezett befektetési

alternatív szolgáltatók nem képesek a DSL-piacra lépni, mivel a tech-

lépcsô két fokának is megfeleltethetô. Az elsô fokot a bitfolyam-hoz-

nológia ugyanazt a rézérpárt használja, mint a vezetékestelefon-szol-

záférés jelenti, amely segítségével a szolgáltatók könnyen képesek a

gáltatás, ez a helyi hurok pedig a vezetékes inkumbensek birtokában

piacra lépni, piaci pozíciójuk megszilárdulásával és megfelelô elôfizetôi

van, és gazdaságosan nem duplikálható.

bázis megteremtése után pedig továbbléphetnek a befektetési lépcsô

Az alternatív szolgáltatók alapvetôen két módon képesek az inkumbens nagykereskedelmi szolgáltatására épülô saját szolgálta-

magasabb fokán elhelyezkedô helyi hurokátengedésre épülô üzletmodell irányába.

tást kialakítani: a helyi hurok átengedésére építve, illetve bitfolyam-

A helyi hurok átengedésének szabályozása

hozzáférés igénybevételével. A két nagykereskedelmi szolgáltatás, noha külön érintett piacot

Versenyproblémák és a megvalósított szabályozás

alkot, összefügg egymással. Az alternatív szolgáltatók ugyanis mér-

A helyi hurok átengedésének szabályozása, az ezzel kapcsolatban

legelhetik, hogy melyik igénybevételével lépnek a szélessávú piacra.

felmerülô versenyproblémák, és az alkalmazott szabályozási eszkö-

A helyi hurok átengedésére épülô üzletmodell sokkal jelentôsebb

zök erôs hasonlóságot mutatnak az összekapcsolási (híváskezdemé-

beruházásokat, kiterjedtebb hálózatot feltételez az alternatív

nyezési és végzôdtetési) piacokkal.

szolgáltató részérôl, ami azonban mind a termékjellemzôk kialakí-

Az összekapcsolási piacokhoz hasonlóan, a helyi hurokátenge-

tása, mind pedig az árazás szempontjából nagyobb szabadságot

dés megtagadása megnehezíti az alternatív szolgáltatók számára

4.9 ábra A teljes és a részleges helyi hurokátengedés árainak alakulása a 2002-ben, 2004-ben, 2006-ban és 2008-ban jóváhagyott referenciaajánlatokban ;i *%%% '%%' '%%)

)%%%

'%%+ '%%-

(%%%

'%%%

&%%%

Forrás: NHH Megjegyzés: A ábrán csak az összehasonlíthatóság érdekében szerepel az Emitel és a Hun­ garotel. Idôközben az Emitel beolvadt a Magyar Telekomba, a Hungarotel pedig az Invitelbe.

BdcdgiZa g‚hoaZ\Zh

BdcdgiZa iZa_Zh

=jc\VgdiZa g‚hoaZ\Zh

=jc\VgdiZa iZa_Zh

>ck^iZa g‚hoaZ\Zh

>ck^iZa iZa_Zh

:b^iZa g‚hoaZ\Zh

:b^iZa iZa_Zh

BV\nVgIZaZ`db g‚hoaZ\Zh

% BV\nVgIZaZ`db iZa_Zh



52 53

a kiskereskedelmi piacon való megjelenést. A nagykereskedelmi

internetszolgáltatás nyújtására alkalmas DSL-szolgáltatások iránti

hozzáférés kötelezettségének kirovása ezért ebben az esetben is a

kereslet növekedése felértékelte a helyi hurok átengedését az

verseny kialakulásának alapvetô feltételét jelentette a Tanács 2005-

alternatív szolgáltatók számára. A helyi hurok átengedésére épülô

ben meghozott vonatkozó határozatában.

DSL és a telefonszolgáltatások együttes nyújtása (2-play stratégia)

A határozatban a költségalapú árszabályozás kötelezettségének kirovása hivatott megelôzni, hogy a hurokátengedés túlzottan magas nagykereskedelmi áraival a JPE szolgáltató ne legyen képes a versenytársakat kiszorítani a piacról. A Tanács nélkülözhetetlennek találta az átláthatóság kötelezettsé-

már gazdaságossá vált, amit az IPTV-szolgáltatás lehetôsége még vonzóbbá tett. A 2002 óta meglévô elvi lehetôség ellenére 2004 végéig nem történt hurokátengedés a magyar piacon. 2005 elsô félévében azonban már realizálódtak az elsô tranzakciók. 2006-ban a helyi hurokátenge-

gének kirovását is, mivel a JPE szolgáltató még megfelelô árszabá-

dés igénybevétele növekedésnek indult, év végére a teljes hurokát-

lyozás mellett is képes számos, nem árjellegû eszközzel verseny-

engedések száma 1 354-re, a részleges hurokátengedések száma

társai mûködését gátolni. E kötelezettség keretében került sor a

3 070-re emelkedett. 2007-ben megváltozott a teljes és a részleges

szolgáltatók által elkészítendô hurokátengedési referenciaajánlatokra

átengedés aránya, az elôbbi javára; a teljes hurokátengedések szá-

vonatkozó elôírások lefektetésére.

ma 9 025-re, a részleges hurokátengedések száma 4 163-ra nôtt az

A helyi hurokátengedési szolgáltatások nyújtásának feltételeit és árát, hasonlóan az összekapcsolási szolgáltatásokhoz, már a Hkt. alapján is a szolgáltatók által készített és a hatóság által jóváha-

év végéig. 2008 szeptemberére az elôbbiek száma megközelítette a 12 500-as, míg utóbbiaké az 5 500-as értéket. Mind a teljes, mind a részleges hurokátengedések túlnyomó több-

gyott referenciaajánlatok szabályozták. Az NHH Tanácsa – még a

sége a legnagyobb volt koncessziós vezetékes szolgáltató, a Magyar

piacelemzési határozatokat megelôzôen – a korábbi jogszabályok

Telekom szolgáltatási területén valósult meg. Ezen a területen jelent

alapján benyújtott hurokátengedés referenciaajánlatok jóváhagyásá-

meg a legtöbb alternatív szolgáltató is. A második legnagyobb volt

ról döntött.

koncessziós vezetékes szolgáltató, az Invitel, valamint a Hungarotel

A teljes helyi hurokátengedés havi díja a Tanács elsô (2004-es) döntése alapján nem csökkent olyan mértékben, mint az összekap-

szolgáltatási területén szintén történt igénybevétel, a Monortel szolgáltatási területén azonban nem volt hurokátengedés.

csolási szolgáltatások esetében, a részleges hurokátengedés díjai viszont jelentôsen csökkentek. Ennek ellenére, figyelembe véve a két

A második piacelemzési kör

szolgáltatást hasonló mértékben érintô 2006-os további díjcsökken-

A Tanács, érzékelve, hogy a hurokátengedés mûszaki és egyéb nem

tést is, a teljes átengedés díja került közelebb az uniós átlaghoz, míg

árjellegû feltételei több vonatkozásban sem alakultak kedvezôen a

a részleges átengedés díja továbbra is lényegesen meghaladta azt. A

jogosult szolgáltatók számára, a második piacelemzési ciklusban

díjak 2008-ban még tovább csökkentek.

megkülönböztetett figyelmet fordított e feltételek javítására. A hatá-

A díjak csökkenése nemcsak a hurokátengedési alapszolgáltatá-

rozat meghozatala során a Tanács – a referenciaajánlatok elfoga-

sokat érintette, hanem az ezekhez kapcsolódó kiegészítô szolgálta-

dásával kapcsolatos eljárások alatt összegyûlt hatósági tapasz-

tásokat is. 2006-ban például az egyedi hurokalkalmassági vizsgálati

talatok mellett – a hurokátengedés gyakorlati problémáiról a piac

díj a Magyar Telekom esetében 37 644 forintról 9 364 forintra, az

szereplôivel 2007 nyarán folytatott szakmai konzultáció eredményeit

Invitel esetében pedig 44 725 forintról 12 211 forintra mérséklôdött.

is felhasználta. Az új piacelemzési határozat jelentôs változtatásokat

Mindezek mellett a Tanács mintegy húsz, korábbi referenciaajánla-

írt elô a referenciaajánlat tartalma tekintetében a helymegosztással,

tokban szereplô egyszeri díjat törölt.

az egyedi hurokalkalmassági vizsgálattal, a szolgáltatás minôségi szintjével, a hibaelhárítással és a szerzôdéskötéssel kapcsolatban.

Piaci hatások

Emellett a Tanács új kötelezettségként kirótta az egyenlô elbánás

A szabályozás piaci hatásának értékeléséhez az alternatív szolgál-

kötelezettségét, mivel több jel mutatott arra, hogy a JPE szolgáltatók

tatók helyi hurokátengedésen alapuló kiskereskedelmi ajánlatainak

a jogosult szolgáltatókkal szemben saját kiskereskedelmi értékesí-

alakulását kell vizsgálnunk, hiszen az új szereplôknek e nagyke-

tésüket részesítik elônyben (mûszaki megvalósítás ideje, minôségi

reskedelemi szolgáltatás szabályozott áron és feltételekkel történô

jellemzôk, információk).

igénybevétele jelent lehetôséget a piacra való belépésre. Ez azonban

Az új határozat az árak meghatározásához használt költségmo-

még a legsikeresebb európai országokban is sokáig csak margi-

dellre vonatkozóan megállapította, hogy a korábban alkalmazott,

nális jelentôségû volt. A helyi hurok átengedésén alapuló verseny

historikus költségeken alapuló, teljesen felosztott költség (HCA FDC)

sikertelenségének egyik fô okát az jelentette, hogy önmagában a

módszertanhoz képest az elôremutató hosszú távú különbözeti

vezetékes kiskereskedelmi hozzáférés nyújtása nem volt igazán

költségek (TD-LRIC) módszertana az alkalmasabb, mivel e módszer

vonzó üzleti lehetôség az új belépô alternatív szolgáltatók számá-

a hatékonysági kiigazítások alkalmazásával egy hatékony szolgáltató

ra. A helyezet akkor változott meg jelentôsen, amikor a szélessávú

költségeit határozza meg.



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

A JPE szolgáltatók új referenciaajánlataikat már az új elôírások

Az országos szintû IP bitfolyam-hozzáférési szolgáltatások esetén

alapján nyújtották be a hatósághoz. A Tanács 2008. október 7-én,

azonban a szigorú költségalapú árszabályozás nem volt indokolt,

az ajánlatokkal kapcsolatban hozott határozata szerint valamen�-

mivel a szolgáltatás nyújtásához szükséges többi infrastrukturális

nyi jelentôs piaci erejû szolgáltatónak, így az Invitelnek, a Magyar

elemmel az új szolgáltatók is rendelkeznek, az tehát nemcsak hogy

Telekomnak, illetve a UPC-nek, mint a Monortel jogutódának a teljes

megkettôzhetô, hanem a duplikálás már több esetben meg is való-

hurokátengedés havi díjait mintegy húsz százalékkal, a részleges

sult. A verseny élénkítése, a piacralépés megkönnyítése érdekében

hurokátengedés havi díjait pedig átlagosan ötven százalékkal kell

a Tanács az ún. „retail minus” árképzési módszer (a kiskereskedelmi

csökkentenie. Az új referenciaajánlatokban a szerzôdéskötési és a

árakból származtatott nagykereskedelmi ár) elôírását alkalmazta.

-teljesítési határidôk csökkentése, valamint a jogosult szolgáltatók

A retail minus árazás melletti alapvetô érv az volt, hogy új, gyorsan

adminisztrációs terheinek enyhítése a hurokátengedési folyamat

fejlôdô piacok esetén, ahol a szolgáltatás terjedésével és az egység-

jelentôs gyorsulását eredményezheti. Az átengedési kötelezettség

költségek csökkenésével a végfelhasználói árak is mérséklôdnek,

elôírt módon és határidôben történô végrehajtása érdekében a

igen nagy a veszélye annak, hogy a kiskereskedelmi szolgáltatás

szerzôdéses rendszer szigorodott, illetve új elemekkel egészült ki.

alapját jelentô nagykereskedelmi szolgáltatás árának magasan tartásával a jelentôs piaci erejû szolgáltató árprést tud okozni, kiszorítva

A nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési piac

ezzel a versenytárs szolgáltatókat, illetve teljesen megakadályozva a

Tekintettel arra, hogy a hurokátengedésen alapuló verseny sokáig

versenytársak kiskereskedelmi piacra lépését. A retail minus szabá-

egyáltalán nem mûködött, és az utóbbi idôben is csak marginális

lyozás képes megelôzni az árpréses helyzet kialakulását, és ezáltal

szerepet játszott, a versenyt a bitfolyam-hozzáférés biztosíthatta

biztosítani, hogy a jogosult szolgáltatók – amennyiben megfelelôen

az ADSL-piacon.

hatékonyan mûködnek – belépjenek a kiskereskedelmi piacra, és ott versenyképes ajánlatokkal tartósan is jelen lehessenek29.

Az elsô piacelemzési kör

Az átláthatóság kötelezettsége elsôsorban a jelentôs piaci erejû

Az NHH az EU-ajánlás és a vonatkozó hazai jogszabályok szerint

szolgáltatók által nyújtott szélessávú hozzáférési szolgáltatások

2005-ben végezte el elôször a „Nagykereskedelmi szélessávú hoz-

alkalmazott díjainak, valamint a tervezett díjváltozások és a szolgál-

záférési szolgáltatás” elnevezésû piac (12. piac) elemzését, amely az

tatás igénybevételére vonatkozó részletes feltételek nyilvánosságra

alternatív szolgáltatók bitfolyam-hozzáférési lehetôségeit vizsgálta.

hozását írja elô. Az átláthatóság követelménye a hozzáféréssel

A Tanács határozata Magyarországon öt elkülönült földrajzi

kapcsolatos mûszaki paraméterekre, az alkalmazott szabványokra,

piacot azonosított, amelyek megfelelnek a volt koncessziós

a hálózati topológiára is vonatkozik, beleértve a nagykereskedelmi

vezetékestelefon-szolgáltatók szolgáltatási területeinek. E piacokon

hozzáférési pontok földrajzi helyét is. Az átláthatóság elôírásával a

a Tanács az inkumbenseket: a Magyar Telekomot (Matáv), az Invitelt,

Tanács a nem ár jellegû problémákat és az árdiszkriminációs maga-

a Hungarotelt, az Emitelt és a Monortelt találta jelentôs piaci erôvel

tartást kívánta megelôzni.

rendelkezô szolgáltatónak. A piaci erô alapját – hasonlóan a vezetékestelefon-piacokhoz – a

Az egyenlô elbánás kötelezettségének bevezetésével a Tanács azt a kereskedelmi gyakorlatot kívánta megelôzni, amikor a jelentôs piaci

szolgáltatók által birtokolt, gazdaságosan nem megkettôzhetô inf-

erejû szolgáltató az adott nagykereskedelmi szolgáltatásnál olyan

rastruktúra, a szûk keresztmetszetet jelentô helyi hurok jelenti.

kedvezményeket alkalmaz, amelyet csak a legnagyobb jogosult szol-

A Tanács határozatában megállapította, hogy új, a fogyasztókat elérô szélessávú DSL-hálózat számottevô kiépítése gazdaságosan nem való-

gáltatók – különösen saját kiskereskedelmi szolgáltatója – képesek a leginkább kihasználni.

sítható meg az új belépô szolgáltatók részérôl, ezért a nagykereskedelmi piac jelentôs piaci erejû szolgáltatói képesek kiszorítani a kapcsolódó

Piaci hatások

kiskereskedelmi piacról versenytársaikat a hozzáférés megtagadásával.

Penetráció és részesedések

A Tanács két ponton írt elô hozzáférési kötelezettséget a JPE szol-

A szélessávú nagykereskedelmi piaci határozatok kihirdetését

gáltatók számára: egyrészt a DSLAM-nál lévô helyi szinten, másrészt

megelôzô években (2003-2004) már jelentôs mértékû ADSL-

országos IP szinten.

állomány volt jelen a piacon. 2003 végén 117 ezer végponton

A két hozzáférési ponthoz kapcsolódó nagykereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozóan azonban eltérô árszabályozás került bevezetésre. A helyi bitfolyam-hozzáférési szolgáltatás áraira költség-

lehetett szélessávú ADSL-elôfizetést használni szerte az országban. Ekkor az ADSL-infrastruktúrával rendelkezô öt inkumbens szolgáltató (maga, illetve leányvállalata) nyújtotta a végfelhasználók több, mint

alapú (FDC) árszabályozás vonatkozott, tekintettel arra, hogy

62 százaléka számára a szolgáltatást. A maradék 37,4 százalékot

alapvetôen az ehhez kapcsolódó infrastruktúra elem (a helyi hálózat)

a hálózattal rendelkezô szolgáltatóktól vásárolt, nagykereskedelmi

megkettôzésére nincs reális esély, mivel egy ilyen beruházás gazda-

bitfolyam-terméket felhasználó, független internetszolgáltatók nyúj-

sági szempontból nem életképes.

tották az elôfizetôk részére.

54 55

4.10 ábra Az ADSL-értékesítések számának alakulása

versenytársak a kiskereskedelmi piacról. A kötelezés-megállapítást követô években megállt a társszolgáltatók lassú kiszorulása, és

YW +%%%%%

részesedésük újra közelít a 40 százalékhoz. Meg kell ugyanakkor @ŽiZaZoZiiZ`69HA`^h`ZgZh`ZYZab^{aadb{cnV

jegyezni, hogy az alternatív szolgáltatók piaci pozíciója – legalábbis

Dgho{\dhW^i[danVb{aadb{cn

ami a részesedéseket illeti – érdemben nem javult, így a versenyélén-

*%%%%%

kítés szabályozói célját csak korlátozottan sikerült elérni.

)%%%%%

mind a szélessávú ADSL-piac fejlôdése, mind a szabályozott nagy-

Az egyes földrajzi piacokon azonban eltérô mértékben alakult kereskedelmi input igénybevétele. A szélessávú ADSL-hozzáférés eltérô idôben vált elérhetôvé az egyes szolgáltatóknál, ezért a

(%%%%%

fejlôdésben már a kezdetektôl tapasztalhatunk különbségeket. A Hungarotel, a Monortel és a Magyar Telekomba olvadt Emitel

'%%%%%

esetében a két nagyobb piaci szereplôhöz képest késôbb indult meg az ADSL-szolgáltatás fejlesztése és értékesítése. A Hungarotel

&%%%%%

volt területein továbbra is jóval az országos átlag alatti az ADSLpenetráció, ellentétben a többi szolgáltató esetében jellemzô 25

%

'%%(

'%%)

'%%*

'%%+

'%%,

Forrás: NHH

százalék közeli, illetve feletti értékkel. A Monortel területén tapasztalt igen magas ADSL-penetráció oka, hogy a DSL az egyetlen vezetékes lakossági szélessávú technológia, mivel a kábeltelevízó is a Monortel tulajdonos UPC érdekeltsége, és kábelhálózaton ezen a

2004 során dinamikusan növekedett az ADSL-értékesítés, az év végére az állomány meghaladta a 240 ezret. A saját hálózattal

területen nem nyújtanak szélessávú internetszolgáltatást. Az egyes földrajzi piacokon a nagykereskedelmi input igénybe-

rendelkezô ADSL-szolgáltatók kiskereskedelmi ügyfeleinek aránya

vétele esetében még nagyobb eltérések tapasztalhatók. A verseny

az elôzô évhez képest némileg növekedett, meghaladta a 63 szá-

a Magyar Telekom területén a legélesebb, ahol lényegében min-

zalékot. Az internetszolgáltatók (ISP-k) által kiszolgált végfelhasz-

den harmadik ADSL-elôfizetô független ISP-tôl vásárol. Az Invitel

nálók aránya ezzel párhuzamosan 36,8 százalékra csökkent. 2005

esetében az ISP-k korábbi tíz százalékhoz közelítô részesedése az

során tovább folytatódott az internetszolgáltatók kiskereskedelmi

elmúlt években lassú csökkenést mutat. A Monortel és a Hungarotel

piaci részesedésének lemorzsolódása, amely 2005 végére érte el

esetében a kötelezés megszületését követôen megjelentek az ISP-k,

mélypontját 34,3 százalékkal. Mindazonáltal a teljes piac továbbra is

piaci részesedésük ugyanakkor meg sem közelíti a Magyar Telekom

erôteljesen bôvült, összesen 413 ezerre nôtt az ADSL-elôfizetések

esetében tapasztalható egyharmados arányt.

száma. A megelôzô két év trendjét követve a saját ADSL-hálózattal

A szabályozásnak köszönhetô, hogy míg a Tanács határozata elôtt

rendelkezô szolgáltatók által kiszolgált végfelhasználók aránya

csak két szolgáltató (Telekom, Invitel) területén lehetett alternatív

tovább, 65,7 százalékra nôtt (307 ezer elôfizetô).

internetszolgáltatót választani, addig az idôszak végére (2006 óta)

2006-ban megfordult a nagykereskedelmi értékesítések arányá-

mind az öt DSL-infrastruktúrával rendelkezô szolgáltató területén

nak csökkenése, mivel év végére az ISP-k által kezelt állomány

lehetôvé vált a volt inkumbenstôl eltérô kiskereskedelmi szolgáltató

aránya a teljes ADSL-állományon belül 36,1 százalékra nôtt (162

választása. A kötelezés a fogyasztók (különösen e három szolgáltató

ezer). 2007-ben tovább folytatódott az internetszolgáltatók relatív

területén élôk) számára mindenképpen pozitív változást hozott a

piaci helyzetének javulása, a vizsgált idôszak végére 37 százalékra

megnövekedett kiskereskedelmi kínálat, a választék bôvülése miatt.

nôtt a részesedésük a kiskereskedelmi piacon. Ekkor az ADSL-

A Tanács határozatát megelôzôen az Invitel szolgáltatási területén

technológiával kiszolgált végfelhasználók száma 739 ezer, amibôl

két független ISP mûködött, a Magyar Telekom esetében pedig 16.

200 ezer a független ISP-k ügyfele volt.

A bitfolyam-nyújtási kötelezettség bevezetését követôen a

A nagykereskedelmi értékesítések száma a vizsgált idôszak során

Hungarotel területeken tíz ISP közül lehetett választani. Az Invitel

erôteljesen növekedett. Ennek oka alapvetôen a szélessávú piac

területek esetében négy, míg az Emitel és a Monortel esetében

egészének bôvülése, ezért önmagában a növekedés ténye nem

mindössze egy ISP állt a fogyasztók rendelkezésre a vizsgált idôszak

kizárólag a kötelezés hatásának tulajdonítható. Mindazonáltal az

végén. A Magyar Telekom területein az idôszak végére már 25

országos bitfolyam-értékesítések aránya, vagyis a független ISP-k

különbözô szolgáltató közül válogathatott a végfelhasználó.

piaci részesedése 2006-2007 során nem volt alacsonyabb a köte-

A kevesebb választási opciót nyújtó területekre jellemzôen a

lezés elôtti idôszakhoz képest, azaz a szabályozás részben elérte

legnagyobb országos ISP-k léptek be, annak ellenére, hogy az itt

célját: nem szorultak ki a nagykereskedelmi terméket igénybe vevô

A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

kialakult magasabb nagykereskedelmi árak kedvezôtlenebb megté-

kiskereskedelmi árakat. Az inkumbensek – a piacvesztést megaka-

rülési feltételeket jelentettek.

dályozandó – kiskereskedelmi áraikat csökkentették. Ez a következô félévben, a retail minus szabályozás jellegzetessége miatt a nagyke-

Nagy- és kiskereskedelmi árak alakulása

reskedelmi árak további csökkenését eredményezte.

Az igénybevett nagykereskedelmi termékek ára a vizsgált idôszak­

A kötelezés mellett két másik tényezô is hatással volt az árak

ban szabályozottá vált. A szabályozott nagykereskedelmi árplafon

csökkenésére. Egyrészt a technológiai fejlôdés és a penetráció nö-

abszolút határt szabott a nagykereskedelmi árazásnak, így segítette

vekedését kísérô méretgazdaságosság a sávszélesség bôvülésével

a szélessávú piacon célul kitûzött penetráció növelését. A vizsgált

együtt, egyre alacsonyabb költséggel tette lehetôvé a szélessávú

idôszak alatt jelentkezô kiskereskedelmi árcsökkenés a kötelezettség

szolgáltatások nyújtását, amelyet a hálózattal rendelkezô szolgálta-

következtében a nagykereskedelmi piacon is érvényesült, mivel a

tók részben a felhasználók felé is továbbadtak. Másrészt az ADSL-

szabályozott nagykereskedelmi ár a kiskereskedelmi árakból került

infrastruktúra mellett dinamikusan fejlôdô kábelhálózatok is egyre

kiszámításra (retail minus formula).

nagyobb mértékben nyújtottak szélessávú hozzáférést a végfelhasz-

A Tanács az elsô 2006-os ármegállapító határozatban a Ma-

nálóknak. Ennek következtében az ADSL-árazás külsô korlátjává

gyar Telekom esetében a legnépszerûbb korlátlan adatforgalmat

vált a kábeles hozzáférésû internetszolgáltatás, amely egyszerre

biztosító 1Mbps-os csomagra vonatkozóan 5 324 forintos maximális

kényszerítette ki az árak csökkenését és a fogyasztók számára nyúj-

nagykereskedelmi árat határozott meg, míg a hatodik ármegállapító

tott sávszélesség növekedését.

határozata során már csak 2 484 forintot. A második legnagyobb szolgáltató, az Invitel esetében a hasonló paraméterekkel rendelkezô

4.12 ábra Szélessávú kiskereskedelmi árak alakulása

1Mbps-os letöltési sebességet nyújtó csomag szabályozott maximális ára ugyanezen idôszak alatt 5 524-ról 3 307 forintra csökkent. ;i$]‹ Wgjii‹

4.11 ábra ADSL nagykereskedelmi árak alakulása

&)%%%

&BW^i$hh{kho‚aZhh‚\’69HAaV`dhh{\^XhdbV\bVm^b{ai cV\n`ZgZh`ZYZab^]Vk^Y†_{cV`VaV`ja{hV

I"Dca^cZ JE8

&'%%%

)%%%

)%%%

^cZ

E

'%%%

(-)`W^i$h '%%-# Vj\jhoijh

'%%%

+%%%

ca

D I"

'%%'# _c^jh

(%%%

-%%%



*%%%

&%%%%

8

;i

J



&BW^i$h

hZWZhh‚\ &%%% Forrás: NHH

%

BV\nVgIZaZ`db

>ck^iZa

'%%+#_c^jh&'#

'%%,#b{gX^jh'%#

'%%+_a^jh(&#

'%%,#hoZeiZbWZg'*#

'%%+#d`i‹WZg(%#

'%%-#{eg^a^h'.#

A két, egymással versenyzô vezetékes infrastruktúrán nyújtott szélessávú szolgáltatás ára egymással erôs kölcsönhatásban mozgott a vizsgált idôszakban. A legnagyobb kábelmodemes szolgáltató árai történetileg alacsonyabbak voltak a legnagyobb inkumbens árainál. Ezen eltérés a tavalyi évre lényegében eltûnt, sôt 2008-ra már az

Forrás: NHH

ADSL-ajánlatok ára volt az alacsonyabb.

*A 2008-as érték 1280 kbit/s, míg a többi 1024 kbit/s sávszélességû szolgáltatásra vonatkozik (adatkorlát nélküli, egy éves hûségszerzôdés esetén)

Lefedettség alakulása A DSL-hez hasonló új szolgáltatások szabályozásával kapcsolatos

Az internetszolgáltatók a legtöbb esetben árversenyt gerjesztettek az inkumbens kiskereskedelmi szolgáltatásával, ezzel tolva lefelé a

gyakori ellenérv, hogy a túl szigorú szabályozás ellenösztönzôt jelent az infrastruktúra fejlesztése szempontjából. A penetráció

56 57

gyors emelkedése azonban azt mutatja, hogy a Tanács által meg-

Fennmaradó és új versenyproblémák kezelése a piacelemzés

valósított szabályozás nem járt ilyen hatással. A DSL-lefedettség

második körében

növekedése egyáltalán nem lassult le. Sôt, az is valószínû, hogy a

A bitfolyam-kötelezés a vizsgált idôszakban elérte egyik célját,

penetráció gyorsabb növekedése, ami részben az alternatív ISP-k

mivel az ország egész területén lehetôvé tette az alternatív szol-

értékesítésébôl is adódott, nagykereskedelmi szinten a méretgazda-

gáltatók belépését és a fogyasztók számára az alternatív ajánlatok

ságosság elônyeihez juttatta az inkumbens szolgáltatót.

igénybevételét. A független ISP-k nem szorultak ki a piacról, azaz

A szélessávú lefedettség 2004-ben még csak a budapesti agglo-

a végfelhasználók számára valós alternatívát tudtak nyújtani a volt

merációra és jellemzôen a városokra és városias területekre terjedt ki,

inkumbensekkel szemben. Az ADSL kiskereskedelmi piacon beindult

és a lakosság alig több mint fele számára tette lehetôvé a szélessávú

verseny ugyanakkor sok esetben korlátozott eredményt ért csak el.

szolgáltatások igénybevételét. 2005 folyamán a szélessávú alkalma-

Az alacsonyabb fizetôképes kereslettel bíró területeken az alternatív

zások tömeges elterjedésével és a szolgáltatók hálózatfejlesztésének

szolgáltatók sem siettek a végfelhasználók megnyerésére, ezért

köszönhetôen a szélessávval nem rendelkezô területek aránya erôs

ezekben a régiókban lassabb volt a növekedés, és a nagykereske-

csökkenésnek indult, s év végére csupán a lakosság tizenöt százaléka

delmi piac is másképp fejlôdött. A kedvezô szabályozási környezet

számára nem volt lehetséges a szolgáltatás igénybevétele.

ellenére sem tudtak az alternatív szolgáltatók megerôsödni, nem

A lefedettség 2008 közepére tovább növekedett (94 százalék), a

indultak el magasabb befektetési lépcsôk felé (LLU, illetve helyi bitfo-

szélessávú internettel nem rendelkezô területek aránya marginálissá

lyam-hozzáférés igénybevétele), így néhány kivételtôl eltekintve üzleti

vált. E területek jellemzôen vidéki aprófalvas környezetben találha-

modelljük döntôen továbbra is az IP szintû szabályozott inputra épül.

tók, és az országosan jellemzônél jóval alacsonyabb fizetôképes

2007 decemberében a piacelemzés második körében e problémá-

kereslettel rendelkeznek. A vezetékes hozzáférések terjedése mellett

kat is figyelembe véve hozta meg határozatát a Tanács. Eszerint az

a vizsgált idôszak végére az ország területének jelentôs részén

általános kötelezettségek köre nem változott, azok tartalma, részletei

elérhetôvé vált a mobil szélessávú hozzáférés is, amely fontos szere-

viszont jelentôsen szigorodtak.

pet játszhat a független infrastruktúrák közötti verseny intenzitásának további növekedésében. 4.13 ábra A szélessávú hozzáférések földrajzi lefedettsége (2007) C^cXhho‚aZhh{k 8hV`kZoZi‚`Zhho‚aZhh{k 8hV`kZoZi‚`c‚a`“a^ho‚aZhh{k KZoZi‚`Zh‚hkZoZi‚`c‚a`“a^ho‚aZhh{k

Forrás: NHH

Az átláthatóság kötelezettség tartalma kiegészült az országos IP bitfolyam-hozzáférési szolgáltatás nagykereskedelmi



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

keretszerzôdésének közzétételével. Ennek keretében a kötelezett

zatok kiadása. A felsorolt kritériumok a nagykereskedelmi szolgál-

szolgáltató elôre közzéteszi a szolgáltatás vállalt minôségi paramé-

tatás nyújtásának lényegesebb elemeit foglalják össze. A konkrét

tereit, illetve az indokolt igény esetén szükséges, többféle minôségi

felsorolás a korábbi általános elôírással szemben további támpontot

szintet. A közzététel következtében a jogosult szolgáltatók számára

nyújt mind a jogosult, mind a kötelezett szolgáltatók számára. Az

ismert szerzôdéses feltételeken felül további fontos paraméterek

egyértelmû felsorolás könnyebbé teszi a kötelezettség alkalmazását,

kerülnek rögzítésre.

illetve végrehajtását.

A határozat a kötelezett szolgáltató által vállalt és publikált

A korábbi általános elôírástól eltérôen a konkrét példák nevesí-

minôségi feltételek korlátját is meghatározza. A minôségi feltéte-

tésével a jogosult szolgáltatók számára egyértelmûen látható, hogy

lek nem lehetnek rosszabbak, mint amit a kötelezett szolgáltató

milyen mûszaki, minôségi, pénzügyi folyamatok során kell a kötele-

a nagykereskedelmi szolgáltatásra épülô saját kiskereskedelmi

zettnek biztosítania az egyenlô elbánást. A közzétételi kötelezettség

szolgáltatása esetén vállal. Így biztosítható, hogy a kötelezett saját

– különösen az a része, amely elôírja, hogy ezen mutatókat a köte-

kiskereskedelmi szolgáltatása a jogosult szolgáltatók által nyújtott

lezettnek a saját kiskereskedelmi szolgáltatására vonatkozóan is be

kiskereskedelmi szolgáltatással azonos feltételekkel versenyezhet az

kell mutatnia – biztosítja, hogy a kötelezettség betartása megítélhetô

elôfizetôkért. A határozat szerint a kötelezett elôre köteles rögzíteni a

legyen mind a Tanács, mind a jogosultak számára.

nem teljesítés esetére járó kötbért. Így a jogosultak számára kalkulálhatóvá válnak az esetleges minôségi problémák következményei. Az átláthatóság kötelezettség tartalma a korábbi határozattól

Az egyenlô elbánás kötelezettsége konkrét példákkal bôvült annak érdekében, hogy ne legyen eltérés az információáramlás vagy a határidôk terén a nagykereskedelmi piacon kötelezett szolgáltató

eltérôen kiegészült a migrációra vonatkozó feltételekkel. Migrációról

saját kiskereskedelmi üzletága, valamint az alternatív szolgáltatók

két esetben rendelkezik a határozat: egyrészt amikor a végfelhasz-

között.

nálót kiszolgáló, jogosult szolgáltató megváltozik, másrészt, amikor a

A Tanács új piaci problémaként azonosította a piaci erô átvitelét

jogosult változatlan marad, de más nagykereskedelmi szolgáltatással

a kapcsolódó piacokra, mivel az inkumbensek a nagykereskedelmi

végzi a végfelhasználó kiszolgálását. Mindkét esetben a kötele-

DSL-értékesítés feltételéül szabták, hogy az elôfizetô rendelkez-

zettnek elôre közzé kell tennie a migráció során alkalmazott eljárás

zen vezetékestelefon-elôfizetéssel. E versenykorlátozó gyakor-

feltételeit, illetve a feltételekhez kapcsolódó részletes indokolást.

lat megakadályozására a Tanács az úgynevezett csupasz DSL

A közzététel révén elôre ismertté válik a nagykereskedelmi szol-

nagykereskedelmi bitfolyam-hozzáférési szolgáltatásra kötelezte az

gáltatás feltételeinek módosulása során alkalmazott eljárás. Ez

inkumbenseket. Ennek az elôírásnak az az alapja, hogy a kötelezett

nagyobb biztonságot és tervezhetôséget jelent a jogosult szolgálta-

általánosan nem korlátozhatja az általa nyújtott nagykereskedelmi

tók számára. Ezen elôírással a Tanács kiemelt figyelmet fordít arra,

szolgáltatás jogosult általi felhasználását. Az alternatív szolgáltatók

hogy a meghatározott feltételek gyorsabb és egyszerûbb ügyintézést

számára ezáltal lehetôség nyílt arra, hogy olyan fogyasztókat is

lehetôvé téve segítsék az elôfizetôket és a jogosult szolgáltatókat

kiszolgáljanak, akik nem kívánnak igénybe venni vezetékestelefon-

a szolgáltató-váltás vagy új nagykereskedelmi input felhasználása

szolgáltatást. Sôt, a határozat elôírta, hogy a csupasz DSL-hez

esetén.

kötôdô nagykereskedelmi bitfolyam-hozzáférési szolgáltatást a

Az átláthatóság kötelezettség keretében meghatározott migrációs

szolgáltató köteles olyan minôségi feltételek mellett nyújtani, amely

szabályok lehetôvé teszik, hogy a hozzáférési kötelezettségeket

a jogosult szolgáltató számára nem teszi mûszakilag lehetetlenné,

valóban a jogosult igényei szerint alakítsa ki a szolgáltató. A korábbi

hogy a bitfolyam-hozzáférési szolgáltatás igénybevételével, azon

szabályok mellett ugyanis potenciális versenyprobléma volt, hogy a

keresztül saját speciális szolgáltatásokat, így például Voice over

jogosult szolgáltatók azért nem tudták a meglévô hozzáférési szol-

DSL-szolgáltatást tudjon nyújtani.

gáltatást egy, az adottságaiknak jobban megfelelô kötelezettségre

A Tanács várakozása szerint a nagykereskedelmi bitfolyam-hoz-

váltani, mert féltek attól, hogy a migráció során fellépô, az eljárási

záférésen keresztül nyújtott voice over DSL-szolgáltatás lehetôsége

határidôkbôl fakadó szolgáltatáskiesést az elôfizetôik nem tolerál-

esélyt ad a jogosultak számára, hogy képesek legyenek ellensúlyozni

nák. Ugyanígy az elôfizetô szolgáltatóváltási hajlandóságát is erôsen

a kötelezettek nagykereskedelmi piacon (12. piac) érvényesülô ere-

visszaveti, ha a váltás vagy migráció az eljárási határidôk miatt olyan

jének átvitelét a kiskereskedelmi helyhez kötött telefonszolgáltatások

hosszú szolgáltatás-szüneteléssel jár, amelyet az elôfizetô nem tud

piacára (1. és 2. piac).

vállalni. Az egyenlô elbánás kötelezettsége kiegészült azon elemek rész-

Eredmények nemzetközi kitekintésben

letes felsorolásával, amelyek esetén mindenképpen érvényesülnie

A szélessávú internet-penetráció Európa minden tagállamában

kell e kötelezettségnek. Ilyen paraméterek a szolgáltatás-kiépítés

dinamikusan nô, 2004 közepéhez képest 2008 elejére az EU-átlag

kérdései, a mûszaki paraméterek, a minôségi és teljesítménymuta-

háromszorosára emelkedett. A hazai növekedés szintén gyors, mér-

tók, a pénzügyi elszámolás, a kedvezmények, valamint a nyilatko-

téke hasonló az unió átlagos növekedési üteméhez.

58 59

4.14 ábra A szélessávú penetráció alakulása

Az új belépô kiskereskedelmi – alternatív DSL- és az inkumbenstôl független kábeltévé- – szolgáltatók piaci részesedése az EU átlagát

 '*

:J"{iaV\

tekintve valamivel ötven százalék fölött van. A magyar érték a 2007.

=J

évi jelentôs növekedésnek köszönhetôen 2008 elejére meghaladta az

EA

unió átlagát (55,5 százalék).

'%

H@

'%

A régióban az új belépôk szélesssávú piaci részesedése alapján

HA

&*!,

Magyarországot csak Csehország elôzi meg, fôként a vezeték nélküli

8O

&*

hozzáférések nagy arányának köszönhetôen. A teljes szélessávú &&!*

piacon mutatkozó jelentôs verseny nem minden technológia piacán

&)!'

érvényesül egyformán Magyarországon. Az EU-átlagnál jobb ma-

&%

++!*

gyar mutató elsôsorban az alternatív technológiáknak, különösen a

-!+ *

'%%)#_a^jh

A DSL kiskereskedelmi piacon az inkumbensek részesedése ha-

*!%

'!' %

kábeles internet elterjedtségének köszönhetô. zánkban (2008 januárjában 71,7 százalék30) a folyamatos csökkenés

'%%*#d`i‹WZg

'%%+#d`i‹WZg

'%%-#_Vcj{g

Forrás: EU 11., 12., 13. Implementation Report alapján

ellenére meghaladja az uniós átlagot (56,3 százalék). A különbség 2004hez képest jelentôsen nôtt, majd rögzült. Régiós összehasonlításban ugyanakkor a DSL kiskereskedelmi piaci részesedést figyelembe véve 2008 elején csak Szlovénia rendelkezett jobb mutatóval. A többi régiós

A régió tagállamaihoz képest Magyarország viszonylag jól teljesít.

ország mutatója az elmúlt három évben közeledett a magyarhoz.

Elônyét megôrizte Lengyelországgal és Szlovákiával szemben, a Szlovéniához képest meglévô lemaradása pedig nem nô szignifikán-

4.16 ábra Az infrastruktúra-alapú verseny alakulása a szélessávú

san. Egyedül a 2004-ben még alacsonyabb mutatóval rendelkezô

piacon (az infrastruktúra-alapú alternatív szolgáltatók részesedése)*

Csehország elôzte meg Magyarországot, minimális mértékben. A vezetékes szélessávú hozzáférés növekedése mellett Magyarországon az utóbbi idôszakban jelentôsen megnôtt a mobil szélessávú

 ,%

hozzáférés igénybevétele. Az elôfizetôk száma 2008 elsô félévének végére elérte a 220 ezres értéket.

+%

4.15 ábra Új belépôk részesedése a vezetékes szélessávú

*%

kiskereskedelmi piacon )%

 ,%

(% +% *%!% *%

)-!% ))!%

),!%

*(!'

*'!%

**!* *(!,

).!&

'%

).!% &%

)% :J"{iaV\ =J

(%

'%

'%%)

'%%*

8O

HA

=J

H@

EA

:J',

'%%+

'%%,

Forrás: COMMUNICATIONS COMMITTEE; Working Document Broadband access in the EU címû kiadványai alapján

EA

*DSL-szolgáltatást saját hálózaton vagy LLU igénybevételével nyújtó, valamint nem

H@

DSL-hozzáférést (pl. kábelmodem) használó alternatív szolgáltatók részesedése a teljes

HA

vezetékes szélessávú piacon

8O &%

'%%)#d`i#

'%%*#d`i#

'%%+#d`i#

'%%,#_Vc#

Forrás: EU 11., 12., 13. Implementation Report alapján

'%%-#_Vc#

Nagy a jelentôsége annak, hogy a szélessávú kiskereskedelmi piacon szolgáltatás- vagy inkább infrastruktúra-alapú verseny van-e. Az infrastruktúra-alapú verseny jelentôsége abból adódik, hogy ez a verseny jövôbeli fenntarthatóságának is a záloga. Az infrastruktúra-alapú versenyt az alternatív technológiák (pl. kábelmodemes szélessávú hozzáférés) mellett a hurokátengedésen alapuló megoldások képesek

A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

biztosítani. Az infrastruktúra-alapú versenyben Magyarország lemara-

A magyarországi infrastruktúra-alapú verseny fejlôdése alapvetôen

dása uniós és regionális összehasonlításban is minimális.

a kábeltévé-szolgáltatók szélessávú fejlesztéseinek köszönhetô. E tekintetben a hazai verseny markánsan eltér az EU-ban tapasztalható tendenciáktól, ahol az infrastruktúra-alapú verseny hajtóerejévé

4.17 ábra Kábelmodemes és LLU-t használó alternatívok

egyértelmûen a hurokátengedéssel mûködô alternatív szolgáltatók

részesedése a szélessávú piacon

váltak.



Az EU-átlag és a magyar tendenciák közti eltérés egyik oka, hogy

@{WZa

hazánkban az EU-átlagnál jelentôsen magasabb a kábeltévé-penet-

G‚hoaZ\ZhAAJ

ráció; a másik, hogy Magyarországon a helyi hurokmegosztás ér-

IZa_ZhAAJ

(*

demben csak 2006-ban, szabályozási intézkedések eredményeként

HV_{ikdcVa

indult el. A kábeles szélessáv terjedésének számos EU-tagállamban

(%

a kábel-penetráció szabott korlátot. Hazánkban ugyanakkor még jelentôs növekedési lehetôségek vannak, melyeket a jelek szerint a kábeltévé-szolgáltatók is igyekeznek kihasználni.

'*

A szélessávú internetárakra vonatkozóan az OECD végzett primer adatgyûjtést,32 ami kiterjedt az inkumbensre, a legnagyobb kábelté-

'%

vé-szolgáltatóra és legalább egy alternatív szolgáltatóra. Az átlagos szélessávú elôfizetési díjak (nominál USD) alapján 2007-ben Ma-

&*

gyarország az OECD-ben a legolcsóbbak közé tartozott, mindössze hat országban volt alacsonyabb az átlagos elôfizetési díj. Még ha eltekintünk a szélsôségesen magas értékektôl, akkor is igaz, hogy

&%

számos országban 30-50 százalékkal volt magasabb az átlagos díj. Lényegesen más képet kapunk, ha az árakat vásárlóerô-paritáson

*

hasonlítjuk össze, ami mutatja, hogy az elôfizetési díj kifizetése mekkora terhet jelent az egyes országok fogyasztói számára. Ebben

%

=J:J', '%%)

=J:J', '%%*

=J:J', '%%+

az összehasonlításban a magyar árak a magasabbak közé tartoz-

=J:J', '%%,

nak, csupán négy ország (Csehország, Szlovákia, Mexikó és Izland) árai magasabbak a magyar díjnál. Az OECD-országok vásárlóerôparitáson számolt átlagos elôfizetési díját a magyar érték közel 20

in the EU címû kiadványai alapján31

százalékkal haladja meg.

.,!(

JH9 &%%

--!%,

Forrás: COMMUNICATIONS COMMITTEE; Working Document Broadband access

(.!+'

(.!%)

(,!-&

(,!%(

@dgZV

Ijg`Zn

Jc^iZY@^c\Ydb

EdaVcY

(.!+,

?VeVc


)&!,,

)&!%*


)(!(*

)'!()

;^caVcY

;gVcXZ

)%

=jc\Vgn

)*!''

))!,,

HlZYZc

),!%-

)+!)-

Hl^ioZgaVcY

>iVan

CZi]ZgaVcYh

)-!-,

),!'*

Edgij\Va

*'!--

).!-&

9ZcbVg`

BZm^Xd

*)!%&

*(!%+

CZlOZVaVcY

Jc^iZYHiViZh

*.!,+ 8VcVYV

*)!-)

6jhig^V

7Za\^jb

+&!&)

+%!+%

6jhigVa^V

+&!*'

+&!(%

AjmZbWdjg\

HadkV`GZejWa^X

+(!&(

+&!-' >gZaVcY

+%

8oZX]GZejWa^X

-%

'%

>XZaVcY

CdglVn

% HeV^c



4.18 ábra Átlagos szélessávú havi elôfizetési díj (2007) Forrás: OECD Broadband Portal alapján

60 61

Az OECD-vizsgálat tartalmaz egy összehasonlítást a szolgáltatók

Nem sikerült elôsegíteni azt sem, hogy az alternatív ADSL-

által kínált hozzáférések átlagos sávszélességére vonatkozóan is.

szolgáltatók feljebb lépjenek a befektetési lépcsôn, és a bitfolyam-

Ez ugyan nem a ténylegesen a fogyasztók által használt termékek

hozzáférés helyett inkább az infrastruktúra alapú LLU-ra építsék

sávszélességét mutatja, mégis jó indikátora lehet az egyes országok

üzletmodelljüket.

szélessávú infrastruktúra-fejlettségének.

Magyarországon az átengedett helyi hurkok száma jelentôsen elma-

Magyarország a szélessávú ajánlatok átlagos sávszélessége

rad az EU számos tagállamához képest, annak ellenére, hogy az utób-

alapján is a középmezônyben szerepel, megelôzve ezzel a régióbeli

bi évben szignifikáns elmozdulás történt a korábbi, gyakorlatilag nulla

országokat.

értékrôl. A helyzet érdemi megítélése azonban nem függetleníthetô

9dlcadVY heZZY BW^i$h

.(!,

4.19 ábra Szélessávú ajánlatok átlagos sávszélessége

))!'

)(!( @dgZV

)*

;gVcXZ

*%

)% (* (%

&!,

&!)

>gZaVcY

Ijg`Zn

)!' EdaVcY

HlZYZc

?VeVc

%

BZm^Xd

)!.

(!%

)!. 6jhig^V

>XZaVcY

Hl^ioZgaVcY

*!'

9ZcbVg`

*!(

+!%

*!*

8oZX]GZejWa^X

CZi]ZgaVcYh

+!%

7Za\^jb

*

HadkV`GZejWa^X

+!)

+!(

=jc\Vgn

+!.

+!+

HeV^c


-!.

,!-

Jc^iZYHiViZh

8VcVYV

.!'
&%!,

&%!+

CdglVn

AjmZbWdjg\

&'!&

&&!-

6jhigVa^V

&%

Jc^iZY@^c\Ydb

&(!%

&(!%

;^caVcY

Edgij\Va

&(!+

&(!&

&*

>iVan

'%

CZlOZVaVcY

'&!)

'*

Forrás: OECD Broadband Portal alapján

Összegzés

a szélessávú infrastruktúraverseny magyarországi sajátosságaitól,

A szélessávú kiskereskedelmi piacon az alternatív szolgáltatók piaci

vagyis a kábeltévé-hálózatok jelentôs szerepétôl, amely korlátozza

részesedése – a független kábelszolgáltatókat is beleértve – megha-

a hurokátengedésre építô szolgáltatók mozgásterét.

ladta az EU átlagos értékét. Ez a magyar piacon érvényesülô jelentôs

Az NHH Tanácsa a piacelemzések második körében mind a bitfo-

mértékû versenyre utal. A kiskereskedelmi piacon tapasztalható

lyam-hozzáférésre, mind pedig a helyi hurokátengedésre vonatkozó

pozitív jelenségek azonban elsôsorban az alternatív technológiák

határozataiban számos új elemmel, illetve a kötelezettségek szigorí-

terjedésének, ezen belül is alapvetôen a kábelszolgáltatóknak

tásával tett lépéseket e helyzet javítása érdekében.

köszönhetôek. Szintén a kábeles szélessávú használat dinamikus növekedésére vezethetô vissza az infrastruktúra-alapú verseny jelentôs növekedése a szélessávú piacon.

4.3 Mobilpiacok szabályozása

A bitfolyam-hozzáférés szabályozása korlátozott eredményt ho-

Az EU-ajánlás a mobilszolgáltatásokhoz kapcsolódóan három nagyke-

zott. Meggátolta ugyan a független ADSL-alapú internetszolgáltatók

reskedelmi releváns piacot, a végzôdtetés, a hozzáférés és a nemzet-

kiszorulását a piacról, illetve lehetôvé tette e szolgáltatók megjelené-

közi roaming piacát azonosította. A kiskereskedelmi piac szabályozá-

sét minden régióban, de az ADSL-piaci verseny további erôsödését

sa az általánosan tapasztalható jelentôs mértékû verseny miatt sem az

nem sikerült elérnie.

ajánlásban, sem az uniós tagállamok gyakorlatában nem merült fel.



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

A mobil hívásvégzôdtetés szabályozása A „Beszédcélú hívásvégzôdtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésû piacon (16. piac) minden hatóság, így az NHH is komoly szabályozást vezetett be. A hívásvégzôdtetéssel kapcsolatos általános alapprobléma az

2. Költségviszonyok által nem indokolt jövedelem-átcsoportosítás a szolgáltatók között. A túlzóan megállapított végzôdtetési díjak ahhoz vezethetnek, hogy indokolatlan jövedelem-átcsoportosítás történhet a vezetékes és a mobilszolgáltatók, illetve a hívást indító és a hívást végzôdtetô

úgynevezett „hívó fél fizet”-elv (CPP-elv) következménye, mely

mobilszolgáltatók között. Indokolatlan jövedelem-átcsoportosítás kö-

szerint a hívás teljes költségét magába foglaló hívásdíjat a hívást

vetkezhet abból is, ha a mobilszolgáltatók hívásvégzôdtetési díjaiban

kezdeményezô elôfizetô viseli. A CPP-elv hatása egyaránt jelentkezik

nem igazolható különbségek mutatkoznak.

a kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi piacon. A hívás díját a hívó

Az azonosított piactorzító hatások csökkentése vagy megszün-

elôfizetô szolgáltatója határozza meg, melynek a hívással kapcsola-

tetése a végzôdtetési díjak indokolható szintre való csökkentésé-

tos költségei között – mobiltelefon hívásakor – a mobilszolgáltatónak

vel valósítható meg. A piaci probléma kezelésének meghatározó

fizetendô végzôdtetési díj is szerepel. Mivel a végzôdtetési díjat nem

kötelezettsége ezért a költségalapú árszabályozás lett, ami egyéb

a hívott fél fizeti, hanem a hívó fél szolgáltatója, a végzôdtetô szol-

kötelezettségekkel (átláthatóság, egyenlô elbánás, számviteli szétvá-

gáltatóra nem nehezedhet saját fogyasztói nyomás a végzôdtetési

lasztás, hozzáférés és összekapcsolás biztosítása) is kiegészült.

díjak alacsonyan tartására. A nagykereskedelmi piacon hasonló

A költségalapú díjszint meghatározásához a Tanács a nemzetkö-

hatások érvényesülnek. A végzôdtetési piacon a hívásvégzôdtetés-

zileg elismert és alkalmazott módszert, a hosszú távú növekményi

szolgáltatást vásárló szolgáltatók kényszerhelyzetben vannak, hiszen

költségszámítást (LRIC) alkalmazta. Mindkét határozat kiszabta a

kénytelenek elôfizetôik hívásait végzôdtetni. A CPP-elv hatásait vizs-

szolgáltatók által elkészítendô és az NHH-hoz jóváhagyásra benyúj-

gálva a Tanács megállapította, hogy ezen elv érvényesülése lehetôvé

tandó úgynevezett TD-LRIC költségszámítás elvégzését, biztosítva

teszi a mobilszolgáltatók számára, hogy hívásvégzôdtetési díjaikat a

ezzel a szolgáltatók számára, hogy költségeiket maguk igazolják.

fogyasztóktól nagymértékben függetlenül határozhassák meg.

A modellhez alkalmazandó szabályokat a határozatok részletesen

A Tanács 2005-ös és 2006-os piacelemzési megállapításai alapján az egyes mobilszolgáltatók hálózatában történô beszéd-

ismertetik. A hatóság azonban nem fogadta el a szolgáltatók által elkészített

célú hívásvégzôdtetési szolgáltatások országos kiterjedésû önálló

TD-LRIC beadványokat, mivel egyetlen esetben sem találta azokat

piacokat alkotnak. Ez azt jelenti, hogy a végzôdtetést illetôen saját

az elvárásoknak és a szabályoknak megfelelônek. Emiatt az NHH

hálózata szempontjából minden mobilszolgáltató monopolhelyzetben

maga állapította meg a végzôdtetési díjakat. Ez 2005-ben még euró-

van, azaz jelentôs piaci erejû szolgáltatónak minôsül.

pai benchmarkok felhasználásával, a 2006-os határozat meghozata-

A vizsgált idôszak elôtt egyes szolgáltatókra már vonatkozott szabályozás. A T-Mobile (Magyar Telekom) hívásvégzôdtetési díjai két alkalommal (2003. szeptember 1-jétôl és 2004. július 15-tôl), a

lakor viszont már a hatóság által kifejlesztett, úgynevezett BU-LRIC módszertan alkalmazásával történt. A BU-LRIC költségmodell felépítését elsôsorban az a hatósági

Pannon díjai pedig egy alkalommal (2004. július 15-tôl) kerültek sza-

felismerés indokolta, mely szerint a hatóságnak a jelentôs piaci

bályozásra. A Vodafone hívásvégzôdtetési díjaira ugyanakkor nem

erejû szolgáltatókat terhelô költségalapúság kötelezettség elôírása

vonatkozott szabályozás 2005 elôtt. A szolgáltatók eltérô szabá-

során rendelkeznie kell egy úgynevezett „zsinórmértékkel”, „vi-

lyozása – mely teljes mértékben megfelelt az akkori uniós szabá-

szonyítási alappal” is. Emellett az NHH folyamatosan szembesült

lyozási keretrendszernek – következtében 2005-re eltérô nagyságú

a szolgáltatók, valamint az Európai Bizottság részérôl is megfo-

végzôdtetési díjak alakultak ki: a legkorábban szabályozott T-Mobile

galmazódó igénnyel, mely szerint a hatóságnak a költségalapú

díjai voltak a legalacsonyabbak, míg a nem szabályozott Vodafone

hívásvégzôdtetési díjképzés kapcsán állást kellene foglalnia arról,

díjai a legmagasabbak.

hogy megítélése szerint – a jelenlegi elektronikus hírközlési pi-

A Tanács a piacelemzés során két olyan fô piactorzító hatást

aci viszonyokra is tekintettel – milyen mértékû a költségalapú

azonosított, ami a nagykereskedelmi piacon alkalmazott túlzó árazás

hívásvégzôdtetési díj, valamint annak eléréséhez milyen út vezet,

következményeként merül fel:

milyen elvek és milyen szempontok mentén.

1. Magas vezetékes-mobil kiskereskedelmi díjak kialakulása. A mobilszolgáltatók indokolatlanul magas szinten megállapí-

A Tanács tisztában volt azzal, hogy a kötelezett szolgáltatók által korábban alkalmazott hívásvégzôdtetési átlagdíjak és a BU-LRIC

tott hívásvégzôdtetési díja költségként jelentkezik a hívást indító

módszerbôl adódó vagy ahhoz közeli eredmény között jelentôs

vezetékes szolgáltatónál, amely ezt a költséget beépíti a vezetékes-

különbség áll fenn, ezért az így meghatározott díj azonnali bevezeté-

mobil kiskereskedelmi árakba. A vezetékes szolgáltatók fogyasztóit

se komoly zavart okozhatott volna a szolgáltatók gazdálkodásában.

közvetlenül érintô hatás ezért az lehet, hogy indokolatlanul magas

Emellett azonban arra is figyelnie kellett, hogy a kívánatos célt, a

vezetékes-mobil irányú hívásdíjak alakulnak ki.

költségalapú hívásvégzôdtetési díjak alkalmazását a hatékony ver-

62 63

seny feltételeinek biztosítása érdekében nem lehet túlságosan távoli

okoztak, másrészt a mobil-mobil hívások esetén a szolgáltatók közti

idôpontra halasztani, azt a lehetô leghamarabb el kell érni.

jövedelem-átrendezôdéshez vezettek.

A fenti két szempont mérlegelésével a Tanács egy olyan, mind-

Bár a hívásvégzôdtetési kiadások és bevételek egyenlegét a

három mobilszolgáltatóra vonatkozóan azonos elveken nyugvó,

mobil-mobil hívások vonatkozásában a forgalmi viszonyok is befo-

ugyanakkor az indulás különbségeit tudomásul vevô ütemtervet

lyásolják, a szolgáltatók közti jövedelmi különbségek elsôsorban a

(glide path) határozott meg, amely elôírta, hogy a mobilszolgáltatók

különbözô mértékû hívásvégzôdtetési díjaknak köszönhetôk.

a célértéknek tekintett költségalapú hívásvégzôdtetési díjat milyen

A szabályozás egyik fô célja a mobilszolgáltatók végzôdtetési díjaiban meglevô, költségekkel nem indokolható különbségek

módon érjék el. A határozatokat a mobilszolgáltatók bíróságon támadták meg33,

megszüntetése volt, amit 2009-re sikerül elérni. Ez azt jelenti, hogy

és úgynevezett jogfenntartást alkalmaztak, vagyis mivel a bíróság a

a magasabb díjat alkalmazó szolgáltatók indokolatlan, a többi

határozat végrehajtásának felfüggesztésére tett javaslatukat azonnal

szolgáltató rovására megszerzett jövedelmét kell megszüntetni, ezért

elutasította, végrehajtották ugyan az elôírt díjcsökkentéseket, de

a szabályozás a kívánt állapot elérését célzó kiigazításként, és nem

kilátásba helyezték, hogy amennyiben a bíróság hatályon kívül he-

valamiféle „büntetésként” értelmezendô.

lyezné az NHH döntését, akkor visszamenôlegesen visszakövetelik a mobilvégzôdtetésre felajánlott forgalmat indító szolgáltatóktól a

A végzôdtetési díj csökkenésének hatása a vezetékes-mobil

díjkülönbözet miatt elôálló bevételkiesést.

kiskereskedelmi árakra

A Tanács döntései alapján a mobilvégzôdtetési díjak jelentôsen csökkentek, és a szolgáltatók díjai is közel kerültek egymáshoz.

A vezetékes szolgáltatóknál a vezetékes-mobil irányú hívások költsége a kiskereskedelmi költségekbôl, a vezetékes hívásindítás költségébôl (az esetleges tranzitdíjból) és a mobil hívásvégzôdtetési

4.20 ábra A meghatározott végzôdtetési díjak alakulása

díjból tevôdik össze. Amennyiben az utóbbi költségtényezô csök-

Ft/perc

ken, a vezetékes szolgáltatóknál a profit növekszik. Ez megnöveli

40

a szolgáltatók játékterét a versenyre, esetleg új piaci szereplô

KdYV[dcZ

belépésére ösztönöz. A verseny következtében azonban lecsök-

EVccdc

35

BV\nVgIZaZ`db 30

kennek a kiskereskedelmi árak, ami végsô soron azzal jár, hogy a mobilvégzôdtetési díj csökkenése a vezetékes fogyasztóknál jelenik meg, és nem a vezetékes szolgáltatók profitját növeli.

25

A piaci mechanizmusra bízott folyamat mellett, a mobil­vég­zôd­

20

tetési díjak csökkenésekor – az egyetemes szolgáltatási csomagok esetében – jogszabály is elôírja a vezetékes-mobilszolgáltatások '%%.#%&#%&#

'%%-#%&#%&#

'%%,#%'#%'#

'%%*#%*#'*#

'%%)#&'#(&#

'%%(#&'#(&#

15

kiskereskedelmi árainak csökkentését. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala 2005-2006-ra vonatkozóan hatósági ellenôrzési eljárást folytatott le e kötelezettség teljesítésének vizsgálatára. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az egyetemes szolgáltatók közül 2005-ben a T-Com és az Invitel nem,

Forrás: NHH

a Hungarotel, az Emitel és a Monortel pedig csak részben (kizárólag az egyéni vagy kizárólag az üzleti elôfizetôknek) adta át a fogyasztó

A határozatban szereplô ütemterv szerint a 2009. január 1-jétôl bevezetendô díjak fele akkorák, mint a 2003 végén érvényesített

számára a mobilvégzôdtetési díjcsökkentést. Az ellenôrzés során kapott eredmények a teljes szolgáltatási vá-

végzôdtetési díjak. Az ütemterv szerint 2009-ben teljesen megszûnik

lasztékra nem alkalmazhatóak, mivel az egyéni egyetemes szolgálta-

a szolgáltatók végzôdtetési díjai közti különbség.

tások elôfizetôinek aránya a jelentôs piaci erôvel rendelkezô szolgáltatók összes elôfizetôihez képest nem volt meghatározó mértékû.

Piaci hatások

Ezért az NHH a szabályozás bevezetése elôtti és az azt követô

A végzôdtetési díj csökkenésének hatása a mobilszolgáltatókra

idôszakokban (2004–2007) az átlagos fix-mobil kiskereskedelmi árak

A mobil hívásvégzôdtetési díjak csökkenése a mobilszolgáltatóknál

alakulását is összehasonlította a mobilvégzôdtetési díjak változásával.

bevétel- és (a más mobilszolgáltatók számára történô kifizetések csökkenése miatt) kiadáscsökkenéssel is jár. A szabályozás hatására csökkenô és egymáshoz konvergáló végzôdtetési díjak egyrészt a vezetékes hálózatból induló hívások esetében minden mobilszolgáltató számára bevételcsökkenést

A vezetékes-mobil irányú hívások után beszedett egy percre jutó forgalmi díj (átlagár) 2004-2005 között a vezetékes szolgáltatóknál a Vodafone irányában kissé nôtt, a Pannon irányában változatlan maradt, a T-Mobile felé pedig kissé csökkent. Ezt követôen azonban



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

minden évben, minden mobil irányban viszonylag egyenletesen csökkent az ár. Az átlagár csökkenés 2004-2005, valamint 2006-2007 között

Bár a szolgáltatás tényleges tartalma igen nagy változatosságot mutathat, a nyújtott, illetve igénybevett szolgáltatás célja az, hogy az igénybevevô, frekvenciaengedéllyel, illetve hálózattal nem rendelkezô

(0,19, illetve 2,78 Ft/perc) elmaradt a mobil hívásvégzôdtetési díjak

virtuális mobilszolgáltató (MVNO) beléphessen a mobil kiskereske-

csökkenési ütemétôl (átlagosan 2,01 és 4,45 Ft/perc), 2005-2006

delmi piacra, s szolgáltatást nyújthasson az elôfizetôi részére.

között viszont (2,05 Ft/perc) meghaladja azt (1,62 Ft/perc). Összes-

Mivel a magyar piacon – számos európai piaccal szemben – nem

ségében három év alatt a kiskereskedelmi átlagár 5,47 Ft/perccel,

jelent meg MVNO, így ezekkel a nagykereskedelmi szolgáltatásokkal

míg a mobil hívásvégzôdtetési díjak átlagosan 8,07 Ft/perccel

kapcsolatban sem voltak tranzakciók. A Tanács a határozataiban

csökkentek. Ehhez az eredményhez az egyes vezetékes szolgáltatók

megállapította, hogy a nagykereskedelmi piacon tapasztalható

eltérô mértékben járultak hozzá.

tranzakciók hiánya a magyarországi mobilpiaci viszonyok alapján

A vezetékes szolgáltatók mobil irányú átlagára tehát jelentôsen

nem indokolja, hogy a nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásának

csökkent, azonban nem érte el a mobil hívásvégzôdtetési díjak átla-

kínálati oldalát hatósági eszközökkel kelljen megteremteni. Ez akkor

gos csökkenésének mértékét. Csökkent ugyanakkor a szolgáltatók

lehetne indokolt, ha feltétlenül szükséges lenne a kiskereskedelmi

árai közti különbség is, mivel azok a szolgáltatók, amelyek nagyon

piaci verseny intenzitásának ösztönzése. A Tanács azonban arra a

magas szintrôl indultak, messze az átlagot meghaladó csökkentést

következtetésre jutott, hogy nem igazolható, hogy a mobil kiskeres-

valósítottak meg (Invitel, Hungarotel). Ezzel szemben a T-Com-nál,

kedelmi piacon érvényesülô verseny ne lenne megfelelôen hatékony,

ahol a 2004-es érték messze a legalacsonyabb volt, a legkisebb

illetve, hogy valamely piaci tényezô a hatékony verseny akadályát

mértékben csökkent az átlagár.

képezné. Mindezek alapján ezen az érintett piacon jelentôs piaci

A vezetékes szolgáltatókat a mobilszolgáltatók jogfenntartása is akadályozta abban, hogy „bátrabban” engedjék át a mobil

erôvel rendelkezô szolgáltatót a Tanács nem azonosított. A hozzáférésre vonatkozó magyar szabályozás (pontosabban

hívásvégzôdtetési díjak csökkenésébôl származó nagykereskedelmi

annak hiánya) megfelel az uniós szabályozók jellemzô hozzáállásá-

megtakarításaikat az elôfizetôiknek.

nak. A tagállamok közül mindössze négy esetben került sor (egyéni vagy közös) JPE megállapítására. Az, hogy számos tagállamban a

Összegzés

hatóság nem azonosított JPE szolgáltatót, arra vezethetô vissza,

A mobilvégzôdtetési díjak szabályozása alapvetôen meghozta a várt

hogy ellentétben a magyar piaccal, ezekben az országokban a há-

eredményeket. A díjak nagysága 2003-hoz képest több mint ötven

lózatos mobil és a virtuális szolgáltatók között kölcsönös gazdasági

százalékkal csökkent, 2009-re a szolgáltatók közti díjkülönbségek

elônyökön alapuló, önkéntes, nem szabályozott nagykereskedelmi

teljesen megszûnnek. Ezzel döntô mértékben sikerült orvosolni

tranzakciók jöttek létre.

a szolgáltatók közti indokolatlan jövedelemátcsoportosítás piaci problémáját. A végzôdetési díjak csökkenése megjelent a fix-mobil kiskereske-

Roaming Mivel a szabályozás szempontjából érintett harmadik piac, a nemzet-

delmi hívásdíjakban, így a szabályozás eredményeibôl a vezetékes

közi roaming piaca meglehetôsen sajátos jellemzôkkel rendelkezik,

fogyasztók is részesülhettek.

a Tanács – más európai hatóságokhoz hasonlóan – felfüggesztette

A szabályozás szakmai megalapozottsága a hatóság által kialakított BU-LRIC modell alkalmazásának köszönhetôen jelentôsen

a piacelemzést ezen a piacon. A problémát alapvetôen az okozza, hogy a roaming díját nem

erôsödött, a díjcsökkenésre vonatkozó ütemterv (glide path)

a szolgáltatást nyújtó cég fogyasztója, hanem egy másik ország

meghatározása pedig a szabályozás kiszámíthatóságának növelése

szolgáltatójának éppen külföldön tartózkodó fogyasztója fizeti meg.

mellett azt is lehetôvé tette, hogy a mobilszolgáltatóknál a díjcsök-

A felmerülô versenyprobléma (pl. magas ár) azonban a nemzeti

kentés által okozott pénzügyi hatások a mobilszolgáltatóknál idôben

szabályozás szintjén igen nehezen oldható meg. A hazai roaming

elosztva jelentkezzenek, s ne okozzanak a mûködésben zavart vagy

díjak költségalapúságának elôírása mindig csak a külföldi szolgálta-

hirtelen sokkhatást.

tók külföldi elôfizetôinek kedvez. Az egyoldalú tagállami szabályozás tehát úgy hozná kedvezôbb helyzetbe a külföldi fogyasztókat (a ha-

Mobil nagykereskedelmi hozzáférés

zai szolgáltatók rovására), hogy közben a hazai fogyasztók hasonló

A másik releváns piac a Nyilvános mobil rádiótelefon-hálózathoz való

helyzetben (külföldön) e döntés következtében még nem jutnának

hozzáférés és nyilvános mobil rádiótelefon-hálózatból történô hívás-

hozzá hasonló (pl. költségalapú) szolgáltatásokhoz.

kezdeményezés elnevezésû nagykereskedelmi piac (15. piac), amelyre vonatkozóan a Tanács 2005-ben és 2007-ben hozott határozatot.

Nem véletlen ezért, hogy ennek a piacnak az elemzését kevés tagállam végezte el, s ahol erre sor került, ott sem vezettek be szabályozást. Végül az Európai Bizottság – felismerve, hogy olyan problémákról van szó, amelyek túlmutatnak a nemzeti szabályozá-

64 65

son – uniós szintû szabályozást, azaz az összes tagország minden mobilszolgáltatójára érvényes, kötelezô erejû nagykereskedelmi és kiskereskedelmi roamingdíjakat vezetett be a beszédcélú szolgálta-

4.22 ábra Mobilpenetráció alakulása  &'%

&&&!-

tásokra. Sok tagállamban a végzôdtetési díjaknál alkalmazott módszerhez hasonlóan a szabályozás a roaming esetében is élt a glide path

&%(!' &%% -(!%

ütemterv meghatározásának lehetôségével a díjak csökkenésére vonatkozóan. Az eredeti szabályozás 2009-ig tartott volna, ezt azonban

.*!%

-%

-.!.

-&!%

a tervek szerint a Bizottság további három évvel meghosszabbítja a díjak további jelentôs csökkenése érdekében.

+%

4.21 ábra Roaming szolgáltatások (nagykereskedelmi, kiske-

&%)!(

.*!&

:J"{iaV\

H@

=J

HA

EA

8O

)%

reskedelmi indított és fogadott hívások) szabályozott árainak

'%%)#_c^jh

'%%*#d`i‹WZg

'%%+#d`i‹WZg

'%%,#d`i‹WZg

alakulása :jgd" XZcih$ b^c

Dg^\^cVaGZ\jaVi^dc »GdVb^c\>¼

8dbb^hh^dcegdedhVa »GdVb^c\>>¼

Forrás: EU 11., 12., 13. Implementation Report alapján

*% BV\nVgbdW^ahoda\{aiVi‹`g‚hoZhZY‚hZZa[^oZiho{bVaVe_{c 

)%

*%

)+!'

)*

))!*

((!.

((!'

()!&

'&!-

'&!)

))!%

(% )%

(*!&

'% (% GZiV^a·dji\d^c\XVaah &%

L]daZhVaZ

'%

GZiV^a·^cXdb^c\XVaah %

6j\#(%! '%%,

6j\#(%! '%%-

?jan&! '%%.

?jan&! '%&%

?jan&! '%&&

?jan&! '%&'

&.!.

'%!.

I"BdW^aZ &%

EVccdc
% Forrás: Cullen International

%)$>K#

%*$>K#

%+$>K#

%,$>K#

4.23 ábra Mobilszolgáltatók piaci részesedései Eredmények nemzetközi kitekintésben A mobiltelefon-penetráció Európa minden országában még mindig növekszik, az EU-átlag 2007 végére meghaladta a száztíz száza-

:JVkZgV\ZbdW^aZdeZgVidgh¼bVg`Zih]VgZ

 *%

lékot. A hazai penetrációs mutató némi lemaradással követi az EU legfejlettebb tagállamait, de 2007-ben már nálunk is meghaladta a száz százalékot. A kiválasztott régióbeli országok közti rangsorban Magyarország

korábban nagyobb lemaradásban lévô országok (Szlovákia, Lengyel-

(.!-

(.!)

(.!)

(&!'

('!&

('!%

('!&

',!*

'-!'

'-!+

'-!+

(%

Csehország mögött a második helyen áll. A többi tagállam mutatója a magyarnál némileg alacsonyabb, azonban megfigyelhetô, hogy a

)%!% )%

'% AZVY^c\de#

ország) fokozatosan dolgozzák le hátrányukat. A piaci szereplôk részesedéseinek alakulása érdekes képet mutat.

BV^cXdbeZi^idg

&%

Di]ZgXdbeZi^idgh

Bár úgy tûnik, a piac éretté válásával a részesedések szinte befagytak, az EU-átlagot tekintve az utóbbi három évben a piaci szereplôk relatív piaci pozíciója gyakorlatilag nem változott.

%

%)$>K#

%*$>K#

%+$>K#

%,$>K#



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

Sok esetben a kiskereskedelmi szolgáltatást nyújtó szolgáltató az

Forrás: EU 13. Implementation Report, NHH

Hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol a T-Mobile csak mini-

igényelt bérelt vonalnak csak egyes szegmenseivel rendelkezik, tehát

mális (alig több mint egy százalékpontos) piaci részesedésvesztést

a szolgáltatás nyújtásához szükséges bérelt vonal kiépítéséhez más

könyvelhetett el az utóbbi három évben. A mûködése elsô éveiben

szolgáltatók bérelt vonali trönk- vagy végzôdtetési szegmenseit is fel

dinamikus bôvülést mutató Vodafone egyelôre nem tudja jelentôs

kell használnia, melyeket nagykereskedelmi tranzakciók révén tud

mértékben meghaladni húsz százalékos piaci részesedést, sôt, az

megszerezni.

utóbbi két évben részesedése még csökkent is. Összességében

A bérelt vonali trönkszegmens a két szolgáltatói jelenléti pont

tehát a magyar piac struktúrája és a piaci részesedések alakulásának

közötti bérelt vonali szakasz, míg az elôfizetô telephelyén lévô

dinamikája nagyon hasonló az uniós átlaghoz.

hálózati végponttól a másik szolgáltató legközelebbi jelenléti pontjáig

A magyar mobilszolgáltatók árai európai összehasonlításban

terjedô bérelt vonali szakaszt bérelt vonali végzôdtetési szegmens-

2007-ben nominálisan jelentôsen alacsonyabbak voltak az uniós át-

nek nevezzük. A nagykereskedelmi (bérelt vonali végzôdtetési és

lagnál. A kisfogyasztói kosár esetén (havi 30 hívás, 33 SMS) tíz szá-

trönkszegmens) piacokon realizált szolgáltatói árbevétel nagysága

zalékot meghaladó mértékben, a közepes (havi 65 hívás, 50 SMS) és

2007-ben közel 17 milliárd forint volt.

a nagyfogyasztói kosár (havi 140 hívás, 55 SMS) esetében pedig már

A versenyviszonyok a kiskereskedelmi bérelt vonali szolgálta-

húsz százalékkal olcsóbbak a magyar szolgáltatók az EU átlagánál .

tások különbözô szegmenseiben némileg eltérôek. A nagyobb

Ez is jelzi a magyar piaci verseny erôsségét, illetve valószínûsíti, hogy

sávszélességû (2 Mbit/s feletti) szolgáltatások esetén az alternatív

a szabályozási probléma a kiskereskedelmi piacon nem merül fel.

szolgáltatók általában saját hálózatot építve nyújtják a kiskereskedel-

34

mi szolgáltatást, így ezen a piacon élesebb a verseny, mint a kisebb sávszélességû szolgáltatások piacán, ahol az alternatív szolgáltatók

4.4 A bérelt vonali piacok szabályozása

sokszor az inkumbens szolgáltatótól kénytelenek igénybe venni

A hazai adatátviteli piacon a leggyakrabban alkalmazott és legna-

nagykereskedelmi szolgáltatásokat.

gyobb bevételt hozó szolgáltatás a bérelt vonali szolgáltatás. A bérelt vonali szolgáltatások piacán a 90-es évek elején kezdôdött meg a

A bérelt vonali piacok szabályozása

verseny, már ekkor megjelentek a piacon az alternatív szolgáltatók. A

A piacelemzés elsô és második ciklusában a Tanács (az Európai

verseny azonban a 90-es évek második felében élénkült meg, amikor

Unió ajánlásával összhangban) a vonatkozó IHM rendelet alapján

egyre inkább csökkentek az árak és egyre nagyobb részesedést

három béreltvonali piacra vonatkozóan végezte el a piacelemzést.

szereztek az alternatív szolgáltatók.

A 2005-ben, illetve 2008-ban meghozott határozataiban a (14.)

A kiskereskedelemben értékesített bérelt vonalakhoz számos

trönkszegmens-piacot országos kiterjedésû érintett piacként azono-

olyan szolgáltatás kapcsolódhat, amelyeket a bérelt vonali kiskeres-

sította és megállapította, hogy ezen az érintett piacon jelentôs piaci

kedelmi szolgáltató a bérelt vonali szolgáltatásra építve a fogyasztó

erôvel rendelkezô szolgáltató nem azonosítható, így nem rendelke-

felé nyújt. Ilyen, úgynevezett ráépülô adatátviteli szolgáltatások

zett kötelezettség kirovásáról.

például az ATM (Asynchronous Transfer Mode) vagy a Frame Relay

A kiskereskedelmi (7.) és a végzôdtetési szegmens (13.) országos

alapú átviteli szolgáltatások, a VPN (Virtual Private Network) virtuális

kiterjedésû érintett piacaira vonatkozóan a Tanács szintén 2005-ben,

magánhálózaton nyújtott szolgáltatások vagy az IP-alapú szolgálta-

illetve 2008-ban hozott határozatot. Ennek során megállapította,

tások. A bérelt vonali piac versenyviszonyai és szabályozása e kap-

hogy a verseny nem hatékony és a Magyar Telekom jelentôs piaci

csolódó adatátviteli szolgáltatások értékesítését is befolyásolhatja.

erôvel rendelkezik. Piaci erejének korlátozása érdekében a Tanács

A digitális szolgáltatás sávszélessége alapján a bérelt vonali

különbözô kötelezettségek kirovásáról határozott.

kiskereskedelmi piac különbözô szegmenseinek növekedési üteme eltérô. A nagyobb sávszélességû szolgáltatások piaca sokkal

Bérelt vonalak minimális készlete

di­na­mikusabb növekedést mutat az elmúlt években, mint a kisebb

A Tanács elemzése megállapította, hogy a kiskereskedelmi bérelt vo-

sávszélességû szolgáltatásoké. A 2 Mbit/s-nál nagyobb sáv­szé­

nali piacon a JPE szolgáltató rendelkezik a legkiterjedtebb szolgálta-

lességû szolgáltatásokból származó kiskereskedelmi árbevétel

tás nyújtására alkalmas hálózattal. Ezen hálózat megkettôzése rövid-

2004-hez képest 2007-re a hatszorosára nôtt, míg a 2 Mbit/s alatti

távon nem reális lehetôség, ezért fennáll a JPE szolgáltató részérôl

sávszélességû szolgáltatások esetében a növekedés ugyanebben az

a szolgáltatásnyújtás megtagadásának veszélye. A szolgáltató

idôszakban ötven százalékos volt (igaz, a realizált nettó bevétel még

piacvezetô szerepébôl adódóan bizonyos esetekben alacsonyabb

így is mintegy háromszor nagyobb, mint a 2 Mbit/s-nél nagyobb

minôségû szolgáltatást nyújthat ugyanolyan ellenértékért, tehát fenn-

sávszélességû szegmensben). A teljes kiskereskedelmi piac

áll az alacsony színvonalú szolgáltatás, minôségrontás veszélye.

árbevétele 2007-re elérte a 20 milliárd forintot.

66 67

A Tanács fô célja az volt, hogy megakadályozza, hogy a JPE szol-

JPE szolgáltató úgy köteles kialakítani, hogy az adott digitális bérelt

gáltató visszaéljen piaci erejével, és biztosítsa, hogy a bérelt vonali

vonali szolgáltatás kiskereskedelmi listaárát a Tanács által külön ha-

kiskereskedelmi szolgáltatásokhoz a fogyasztók megfelelô kínálat-

tározatban megállapított mértékkel csökkenti. Az árszabályozás csak

ban és minôségben juthassanak hozzá.

a 2 Mbit/s és alacsonyabb sávszélességû, digitális bérelt vonalakra

A kirótt kötelezettség értelmében a jelentôs piaci erejû szolgáltató

vonatkozik, mivel árszabályozás nem volt indokolható a nagyobb

(Magyar Telekom) köteles a kiskereskedelmi bérelt vonali szolgál-

sávszélességû szolgáltatások esetében érvényesülô intenzívebb

tatást legalább a határozat által meghatározott szolgáltatásválasz-

verseny miatt.

tékban, összeköttetési, interfész és minôségi jellemzôk alapján a fogyasztók számára rendelkezésre bocsátani.

A szabályozás hatásai A kiskereskedelmi piacon kirótt kötelezettségek hatása

Bérelt vonalak nagykereskedelmi végzôdtetési szegmense

Az NHH a bérelt vonali kiskereskedelmi kötelezettségek teljesítését

A jelentôs piaci erejû szolgáltató (Magyar Telekom) piaci ereje ez

2005-ben piacfelügyeleti eljárás keretében ellenôrizte. A vizsgálat

esetben is abból fakad, hogy e szolgáltató rendelkezik a piacon

megállapította, hogy a Magyar Telekom kiskereskedelmi bérelt

a legkiterjedtebb és gazdaságosan általában nem megkettôzhetô

vonali szolgáltatásra vonatkozó általános szerzôdési feltételei (ÁSZF)

hálózattal. Így a JPE szolgáltató a hozzáférés megtagadásával képes

alapvetôen megfelelnek a Tanács által elôírtaknak, a szolgáltatás

meggátolni a kiskereskedelmi piacon versenyezni kívánó szolgálta-

ugyanakkor a vizsgált idôpontban a minôségi célértékek vonatkozá-

tók piacralépését, illetve ezzel ki tudja ôket szorítani a piacról.

sában nem felelt meg az ÁSZF-nek és a jogszabályoknak. Az NHH

Mivel a JPE szolgáltató mind a kis-, mind a nagykereskedelemi

felhívta a szolgáltató figyelmét, hogy az ÁSZF jellemzô bekapcsolási

piacokon képes érvényesíteni a gazdasági erôfölényébôl fakadó

és hibaelhárítási idôre vonatkozó szabályait hozza összhangba a jog-

elônyöket, fennáll a túlzó vagy kiszorító árazás, a keresztfinanszíro-

szabályi elôírásokkal, továbbá a vállalt bekapcsolási idôket tartsa be.

zás, illetve az árprést okozó árazás veszélye. Az azonosított piaci problémák és piactorzító hatások megelôzése,

A jelentôs piaci erejû szolgáltató gyakorlatában feltárt kisebb hiányosságok alapvetôen nem befolyásolják a piac mûködését. A

megszüntetése érdekében kirótt kötelezettségekkel a Tanács azt

piacfelügyeleti eljárás eredményeképpen a szolgáltató 2006. februári

kívánta elérni, hogy a nagykereskedelmi végzôdtetési szolgáltatás

hatállyal módosította ÁSZF-ét. A 2 Mbit/s és az annál alacsonyabb

értékesítésének feltételei – fôként annak árazása – segítsék elô, hogy

sávszélességû digitális szolgáltatások esetén 2004-rôl 2006-ra ja-

a jogosult szolgáltatók azonos eséllyel jelenhessenek meg, illetve

vultak a Magyar Telekom teljesítésre vonatkozó szerzôdésben vállalt

legyenek képesek szolgáltatást nyújtani a nagykereskedelmi bérelt

értékei. A 2 Mbit/s feletti szegmensben vállalt teljesítési idô nem

vonali végzôdtetési szegmensre ráépülô kiskereskedelmi piacokon,

változott, a jogosult szolgáltatóké viszont nôtt, és 2006-ra meg is

így elsôsorban a kiskereskedelmi bérelt vonali piacon.

haladta a Magyar Telekomét. A javítási idôre vállalt értékek a Magyar

Ennek feltétele, hogy a bérelt vonali nagykereskedelmi szolgálta-

Telekom esetén folyamatosan csökkentek, és mindvégig a jogosult

tásokhoz és hálózati elemekhez a versenytársak hozzáférhessenek,

szolgáltatók átlaga alatt maradtak. Az idôszak végére a jogosult szol-

a kötelezett szolgáltató nagykereskedelmi mûködése átláthatóvá

gáltatók által vállalt rendelkezésre állás értéke is javult, megközelítet-

váljon, a szolgáltató díjai, díjváltoztatása, a szolgáltatás igénybe-

te a Magyar Telekomét.

vételének részletes feltételei nyilvánosak legyenek. A kötelezett szolgáltató ne tegyen különbséget a nagykereskedelmi szolgáltatá-

A nagykereskedelmi végzôdtetési szegmens piacán kirótt köte-

sok igénybevevôi között a szolgáltatás ellenértéke és igénybevétel-

lezettségek hatása

ének feltételei szerint. A kötelezett szolgáltató gazdasági mûködése

Az NHH 2007-ben a végzôdtetési szegmensre vonatkozóan is

átláthatóvá váljon, és megítélhetô legyen, hogy piaci erôfölényével

vizsgálta a kötelezettségek betartását. A Magyar Telekom az egyenlô

visszaélve nem folytat-e például keresztfinanszírozást vagy kiszorító

elbánással, a hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kö-

árazást.

telezettségeket az elôírásoknak megfelelôen teljesítette, azonban az

E szabályozási célok elérése érdekében a Tanács az átláthatóság,

átláthatóság kötelezettségének nem az elôírásoknak megfelelôen tett

az egyenlô elbánás, a számviteli szétválasztás és a hozzáférés bizto-

eleget. A szolgáltató a kötelezettségében elôírt nyilvánosságra hoza-

sításának kötelezettségét rótta ki. Ezenkívül a végzôdtetési szolgál-

talt 85 nappal a meghatározott határidô lejárta után teljesítette, nem

tatások nagykereskedelmi ára a kötelezett számára szabályozottá

megfelelôen tüntette fel a szolgáltatások díjait és azok alkalmazási

vált. A szabályozott ár a kiskereskedelmi bérelt vonali szolgáltatási

feltételeit, valamint nem minden esetben határozta meg a határidô

árakból indul ki (a már említett, úgynevezett retail minus árszabá-

elmulasztása esetén alkalmazandó kötbéreket.

lyozás szerint), hogy biztosítsa az alternatív szolgáltatók számára a

A vizsgálat során a jogosult szolgáltatók is megfogalmaztak

megfelelô árrést, azaz megelôzze az árprést okozó árazást. Ennek

panaszokat. A legfôbb problémát az jelentette – s ez több esetben

megfelelôen a végzôdtetési szolgáltatás nagykereskedelmi árát a

a szerzôdés meghiúsulását is eredményezte –, hogy a kötelezett



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

szolgáltató a bérelt vonalak létesítésére túl hosszú határidôket vállalt, illetve a vállalt határidôket nem megfelelôen teljesítette.

A kiskereskedelmi árak vizsgálata szintén a kiskereskedelmi bérelt vonali piac verseny felé való közeledésére enged következtetni.

A vizsgálat tapasztalatait, illetve a feltárt hiányosságok alap-

Az eredmények ugyanakkor eltérô képet mutatnak a különbözô

ján megfogalmazott szabályozási javaslatokat az NHH Tanácsa a

sávszélességû szolgáltatások esetében. A piac négy legnagyobb

piacelemzés második ciklusában hozott határozat megalkotásánál

szolgáltatójának (Magyar Telekom, Invitel, Pantel, GTS Datanet)

figyelembe vette.

piaci részesedéssel35 súlyozott átlagárai 2006-ra 2004-hez képest reálértéken minden sávszélesség-kategória esetén csökkentek. Ez

Piaci hatások

azonban az alacsonyabb sávszélességû (512 kbit/s alatti) szolgálta-

A végzôdtetési szegmens nagykereskedelmi piacon kirótt kötelezett-

tások esetén „csak” az árak nominálértékû változatlanságát jelenti.

ségek fô célja a ráépülô kiskereskedelmi piaci verseny elôsegítése,

A magasabb sávszélességû szolgáltatásoknál viszont már nomi-

amelynek eredménye végsô soron a fogyasztók számára is megjele-

nálértéken is jelentôs csökkenés történt, a 2006-os átlagár közel

nik. A szabályozás hatásait és eredményességét a kiskereskedelmi

negyven százalékkal volt alacsonyabb a 2004-esnél.

piaci folyamatok, piaci részesedések és árak vizsgálata alapján 4.25 ábra Súlyozott bérelt vonali átlagárak alakulása

mérhetjük le. A kötelezett Magyar Telekom bevételalapú piaci részesedése a 2 Mbit/s alatti sávszélességû bérelt vonalak kiskereskedelmi piacán

 &&%

a periódusban folyamatosan csökkent. A 2 Mbit/s-nál nagyobb sávszélességû kiskereskedelmi piacon a szolgáltató még alacsonyabb (a 2005-2007 közti idôszakban már csak tíz százalék alatti)

&%%

részesedéssel rendelkezett. A piacon számos szereplô van jelen, részesedésük idônként

.%

12+)@W^i$h

jelentôsen ingadozik. A piaci koncentráció fokát jelzô mutató (a szereplôk piaci részesedéseinek négyzetösszegét tartalmazó

+)@W^i$h112*&'@W^i$h -%

*&'@W^i$h112'BW^i$h

Hirschman-Herfindahl Index) azonban folyamatos csökkenést, azaz a verseny intenzitásának növekedését és a piaci koncentráció csök-

>c[a{X^‹ ,%

kenését jelzi. 4.24 ábra HHI (Hirschman-Herfindahl Index) alakulása

+% '%%)

'%%*

'%%+

a 2 Mbit/s-nál alacsonyabb sávszélességû bérelt vonali piacon Forrás: NHH

% 45

Összegzés Összességében megállapítható, hogy a bérelt vonali piacok szabá-

40

lyozása elôsegítette a Tanács határozataiban megfogalmazott célok érvényesülését. Az NHH által végzett vizsgálatok nem találtak a kiskereskedelmi szolgáltatás nyújtásának megtagadására, árdisz­

35

kriminációra vagy arra utaló nyomokat, hogy a Magyar Telekom szolgáltatásának színvonala nem megfelelô. A piacfelügyeleti vizsgálat ugyan a szolgáltató gyakorlatában feltárt kisebb hiányosságokat,

30

de azok alapvetôen nem befolyásolják a piac mûködését, másrészt piacfelügyeleti eszközök alkalmazásával kiküszöbölhetôk. A piaci

25

mutatók pedig egyértelmûen erôsödô versenyrôl tanúskodnak a periódus során.

20 '%%)

Forrás: NHH

'%%*

'%%+

'%%,

68 69

4.5 A magyar hatóság által alkalmazott szabályozási eszközök nemzetközi kitekintésben A következô táblázat az egyes piacokhoz kapcsolódó, a tagállami hatóságok által tipikusan kirótt fontosabb kötelezettségeket foglalja össze. Emellett bemutatja azokat a lényegesebb kiegészítô (jellemzôen csak az utóbbi években bevezetett) eszközöket, melyeket a szabályozó hatóságok a tipikus kötelezettségek mellett kiszabhatnak, s amelyek a tipikusnál szigorúbb szabályozásra utalnak. A táblázatból az is kitûnik, hogy mennyiben alkalmazza a magyar hatóság az EU-ban tipikusnak mondható szabályozási eszközöket, így megállapítható, hogy a magyar szabályozás liberálisabb vagy szigorúbb az európai gyakorlatnál. A magyar szabályozás az európai gyakorlat tükrében Kapcsolódó piac

Alkalmazás gyakorisága

Szabályozottak köre

Szabályozási eszköz

Vezetékes telefon

Tipikus eszközök

inkumbensek

alternatívok

Kiegészítô eszközök

inkumbensek

Magyar szabályozás I. piacelemzés

Magyar szabályozás II. piacelemzés

Hozzáférési kiskereskedelmi árak szabályozása

+

+

Kiskereskedelmi forgalmi díjak szabályozása

–

–

Egyenlô elbánás

+

+

Referencia összekapcsolási ajánlat (RIO)

+

+

Referencia hurokátengedési ajánlat (RUO)

+

+

Számviteli szétválasztás

+

+

Összekapcsolási díjak költségalapúsága LRIC módszerrel

+

+

LLU költségalapon LRIC módszerrel

-

+

Nagykereskedelmi vonalbérlet

–

–

Összekapcsolási díjak árszabályozása vagy kontrollja

–

–

Kiskereskedelmi árváltozás elôzetes bejelentése

–

–

A fogyasztók indokolatlan megkülönböztetésének tilalma

–

+

Indokolatlan árukapcsolás tilalma

–

–

Kiszorító árazás tilalma

–

–

További kontrollmechanizmus az összekapcsolási díjakra

–

–

A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

Kapcsolódó piac

Alkalmazás gyakorisága

Szabályozottak köre

Szabályozási eszköz

Szélessávú internetpiac

Tipikus eszközök

inkumbensek

Kiegészítô eszközök

Mobilpiac

inkumbensek

Tipikus eszköz

Hálózatos szolgáltatók

Kiegészítô eszközök

Hálózatos szolgáltatók

A magyar szabályozás a vezetékestelefon-szolgáltatások

Magyar szabályozás I. piacelemzés

Magyar szabályozás II. piacelemzés

Bitfolyam-hozzáférés legalább két hálózati szinten (helyi, ATM vagy IP)

+

+

Bitfolyam-hozzáférés ATM szinten

–

–

Bitfolyam-hozzáférés árszabályozása

+

+

Bitfolyam-hozzáférés alternatív infrastruktúrák esetén

–

–

Meztelen DSL-ajánlat

–

+

Szabályozott végzôdtetési díjak

+

+

Glide path megállapítása ennek elérésére

–

+

Szabályozó saját költségmodelljének kialakítása

-

+

Számviteli szétválasztás

+

+

A szélessávú piaccal kapcsolatos szabályozás esetében mindkét

ese­­tében az általános európai gyakorlathoz képest kevésbé szigorú.

tipikus eszközt alkalmazza a magyar hatóság, így a bitfolyam-hozzá-

A tipikus szabályozási eszközök közül a magyar hatóság hármat

férés elôírását és ennek árszabályozását is. A vezetékestelefon-szol-

(nagykereskedelmi vonal bérlet kötelezettsége, kiskereskedelmi

gáltatás mellett a szélessávú piacot is érinti a helyi hurokátengedés

forgalmi díjak szabályozása, alternatívok nagykereskedelmi díjának

szabályozása. A magyar hatóság itt is kiszabta a tipikusan alkalma-

szabályozása) nem alkalmaz. A piacelemzés második körében

zott költségalapú hozzáférés-nyújtási kötelezettséget. Emellett egy

ugyanakkor a szabályozás szigora nôtt, amit az elôfizetôk indokolat-

kiegészítô eszközt, a meztelen DSL biztosításának kötelezettségét is

lan megkülönböztetésére vonatkozó tilalom bevezetése, illetve

kirótta. Összességében tehát úgy tûnik, hogy a magyar szabályozás

az LLU költségszámítás LRIC módszerre való áttérése jelez.

a tipikus európai gyakorlathoz képest kissé szigorú.

4.26 ábra Vezetékes végzôdtetési díjak – helyi összekapcsolás (2007) :jgdXZci$ eZgX (#%

'#*

'#%

&#*

&#%

%#*

Forrás: EU 13. Implementation Report

AI

;>

BI

7<

8O

GD

6I

H@

H>

AJ

CA

=J

:H

EA

7:

H:

EI

:J',

>:

;G

9:

::

:A

>I

9@

8N

%#% J@



70 71

A mobilszolgáltatásokhoz kapcsolódó szabályozás magyarországi

Az LLU mindent magába foglaló egy hónapra számított díja az

megvalósítása tipikusnak mondható. A végzôdtetési díj szabályozása

EU-ban 2007-ben átlagosan 11,28 euró volt a teljes, és 4,51 euró

egyébként egész Európában egységes gyakorlatot követ (költség-

a részleges hurokátengedés esetén. Míg a teljes hurokátengedés

alapúság és glide path közelítéssel), bizonyos kiegészítô elemekkel

esetében a díjak legtöbb esetben 8 és 12 euró közöttiek, a részle-

(szimmetrikus díjak, szabályozó saját költségmodellje).

ges hozzáférésnél az átlaghoz képest igen alacsony (Belgiumban

A megfelelô szabályozási eszközök kiválasztása mellett a piac

és Hollandiában 2 euró körüli, illetve ez alatti) és magas díjakat is

mûködését alapvetôen meghatározza a szabályozás alkalmazása

találhatunk.

és megvalósítása. E tekintetben a szabályozott nagykereskedelmi

A magyar díj a teljes hurokátengedés esetén valamivel az EU-

áraknak kiemelt szerepe van. Mit sem ér a költségalapúság kötele-

átlag (10,5 euró) alatt van, a részleges hurokátengedés díja pedig

zettsége, ha nem sikerül az árakat valóban a költségalapra leszorítani.

jelentôsen magasabb annál (6,16 euró). Ha csak a hurokátengedés

A vezetékes végzôdtetési díjak átlaga 2007-ben az Európai Unióban

havi díját vesszük figyelembe, a teljes hurokátengedés esetén a

0,57 cent volt a helyi, 0,87 cent a regionális (single transit) és 1,12 cent

magyar díj szintén megfelel az EU-átlagnak (9,54 euró), a részleges

az országos (double transit) összekapcsolás esetében. A magyar díj

hurokátengedésé viszont magasabb annál (6,16 euró a 4,5 eurós

ennél kissé magasabb helyi hozzáférés esetén (0,71 cent), nagyjából

átlaggal szemben).

ennek megfelelô a regionális díj (0,91 cent), az országos összekapcsolás pedig kissé alacsonyabb az átlagnál (1,05 cent). 4.27 ábra Vezetékes végzôdtetési díjak – double transit (2007) :jgdXZci$ eZgX )

(

'

&

Forrás: EU 13. Implementation Report

4.28 ábra Teljes helyi hurokátengedés összes díja egy hónapra számítva (2007) :jg‹ '%

&+

&'

-

)

Forrás: EU 13. Implementation Report

>:

8O

;>

7<

J@

EA

AI

6I

9:

:H

7:

:J',

BI

H:

;G

=J

GD

8N

H>

EI

9@

AK

:A

>I

CA

::

%

AI

7<

6I

H@

:H AJ

H>

9: H@

EI

EA

GD

BI

;G

>I

AK

:J',

7:

=J

:A

>:

CA

9@

8N

J@

H:

%

A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

4.29 ábra Részleges helyi hurokátengedés összes díja egy hónapra számítva (2007) :jg‹ &'

&%

-

+

)

'

>:

8O

;>

7<

J@

AJ

EA

H@

AI

6I

9:

:H

7:

:J',

BI

H:

;G

=J

8N

GD

H>

EI

9@

AK

:A

CA

>I

::

%

Forrás: EU 13. Implementation Report

Összességében elmondható, hogy a magyarországi szabályozás az A mobilvégzôdtetési díjak átlagos szintje az EU-ban 2008 júliu-

uniós szabályozás rendszerébe illeszkedik. A felmerülô piaci problé-

sában 8,7 cent volt. A magyar díj gyakorlatilag megegyezett ezzel

mák kezelésére a magyar piaci sajátosságoknak megfelelô eszközöket

(8,57). A régióbeli EU-országok közül Csehországban, Szlovákiában

alkalmazva szolgálja a szabályozási stratégiában lefektetett hármas

és Lengyelországban a díj ennél magasabb (10-12 cent közötti),

célt: a fogyasztói érdekek érvényesülését, az ezt szolgáló hatékony és

Szlovéniában viszont lényegesen alacsonyabb (6,38 cent) volt.

fenntartható versenyt, valamint a szektor stabil fejlôdését.

4.30 ábra Mobil végzôdtetési díjak Európában (2008. július) :jg‹ eZV` d[[eZV`

%#&+

idiVa %#&'

%#%-

%#%)

Forrás: ERG (08) 41 final MTR Snapshot 081020

6kZgV\ZL

6kZgV\ZH

8negjh

8gdVi^V

AVik^V

EdaVcY

HadkZc^V

8oZX]GZe#

BVaiV

A^i]jVc^V

:hidc^V

GdbVc^V

HadkV`GZe#

7ja\Vg^V

=jc\Vgn

>XZaVcY

J@

HeV^c

Hl^ioZgaVcY

HlZYZc

CdglVn

Edgij\Va

CZi]ZgaVcYh

AjmZbWdjg\

>iVan

>gZaVcY



;gVcXZ

;^caVcY

9ZcbVg`

6jhig^V

%#%% 7Za\^jb



72 73

Utószó Az elektronikus hírközlés mára az élet minden területén nélkülözhetetlen szolgáltatásokat, egyre több és jobb lehetôséget kínál. Annak érdekében, hogy a használatukból fakadó elônyöknek a társadalom valamennyi tagja haszonélvezôje lehessen, az elektronikus hírközlési piac kiegyensúlyozott, a fogyasztók és a piaci szereplôk számára egyaránt elônyös mûködése szükséges. Az elmúlt évek technológiai és piaci tényezôi hatására a magyar elektronikus hírközlési piac hatalmasat fejlôdött, és ebben a Nemzeti Hírközlési Hatóság mûködése, szabályozási gyakorlata fontos szerepet játszott. Munkánk során arra törekedtünk, hogy döntési folyamataink a piaci szereplôk számára átláthatóak, kiszámíthatóak, a versenyhelyzetbôl adódó elônyök pedig a hírközlési fogyasztók számára kézzelfoghatók legyenek. Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a telekommunikáció területén mára fejlett infrastruktúrával, értékarányos és korszerû szolgáltatásokkal rendelkezô országgá vált.



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

Jegyzetek 1 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK

9 Elérhetô az NHH honlapján: http://www.nhh.hu/dokumentum.

irányelve az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások közös

php?cid=10752

keretérôl (Directive 2002/21/EC of the European Parliament and of the Council of 7 March 2002 on a common regulatory framework

10 Az NHH küldetése: Az NHH modern szabályozó hatóságként

for electronic communications network and services [Framework

elôsegíti a hírközlési piacok fejlôdését, serkenti a piaci versenyt,

Directive])

felügyeli a piacok mûködését annak érdekében, hogy Magyarországon mindenki könnyen, gyorsan és elérhetô áron juthasson hozzá a

2 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/20/

legkorszerûbb hírközlési szolgáltatásokhoz.

EK irányelve az elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltatások engedélyezésérôl (Directive 2002/20/EC of the European Parliament

11 Recommendation C(2003)497; hazai jogszabályként megjelent a

and of the Council of 7 March 2002 on the authorisation of electronic

16/2004.(IV.24.) IHM rendeletben

communications networks and services [Authorisation Directive]) 12 2007/879/EK 3 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/19/ EK irányelve az elektronikus hírközlési hálózatokhoz és kapcsolódó

13 Az ajánlott körbôl kikerült a 3., 4., 5., 6., 7., 10., 14., 15., 17., 18.

berendezésekhez való hozzáférésrôl és azok összekapcsolásáról

piac, míg az 1. és a 2. piac összevonásra került.

(Directive 2002/19/EC of the European Parliament and of the Council of 7 March 2002 on access to and interconnection of electronic

14 RAT: Frekvenciasávok felhasználási szabályai

communications networks and associated facilities [Access Directive]) 15 6/2004. (IV. 13.) IHM rendelet 4 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/19/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról és az elektronikus hírközlési

16 5/2004. (IV. 13.) IHM rendelet

hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról (Directive 2002/22/EC of the European Parliament and of the Council

17 Mûsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi

of 7 March on universal service and users’ rights relating to electronic

LXXIV. törvény

communications networks and services [Universal Service Directive]) 18 Wireless Access Platforms for Electronic Communications 5 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 2887/2000/

Services: Elektronikus hírközlési szolgáltatások vezeték nélküli hoz-

EK rendelete az elôfizetôi hurok átengedésérôl (Regulation (EC) No

záférési platformjai

2887/2000 of the European Parliament and of the Council of 18 December 2000 on unbundled access to the local loop)

19 A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

6 Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK

20 470-862 MHz sávban DVB-T (Digital Video Broadcasting –

irányelve a személyes adatoknak az elektronikus hírközlési ága-

Terrestrial) bevezetésére optimalizált terv

zatban történô feldolgozásáról és magánjellegének védelmérôl (az adatvédelemrôl és az elektronikus hírközlésrôl szóló irányelv) (Directive

21 Földfelszíni rádiós mûsorszórás

2002/58/EC of the European Parliament and of the Council of 12 July 2002 concerning the processing of personal data and the protection

22 A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabálya-

of privacy in the electronic communications sector [Directive on

iról szóló 2004. évi CXL. törvény

privacy and electronic communications]) 23 345/2004. (XII. 23.) Korm. rendelet, majd az ezt felváltó 229/2008. 7 Commission Recommendation 2003/311/EC on relevant product

(IX: 12.) Korm. rendelet

and service markets within the electronic communications sector 24 Az Európai Parlament és Tanács 1997. december 15-én kelt, 8 Commission Guidelines on market analysis and the assessment of

97/67/EK számú irányelve az Európai Közösségen belüli postai szol-

significant market power (2002/C 165/03)

gáltatások fejlesztésének és a szolgáltatások minôsége javításának szabályairól, amelyet módosít a 2002/39/EK és a 2008/6/EK irányelv

74 75

25 Az NHH célzott piackutatásokon keresztül folyamatosan figyelemmel kíséri az elektronikus hírközlési piacok fogyasztói jellemzôinek alakulását. A 2003 és 2007 között készült piackutatási vizsgálatok szabályozási szempontú áttekintésérôl készült tanulmány és a piackutatások eredményei elérhetôk az NHH honlapján. 26 Ennek okai alapvetôen hasonlóak a mobilvégzôdtetési piacnál késôbb leírtakhoz. 27 A versenyt természetesen befolyásolja a hozzáférést más (elsôsorban a VoIP technológiával) megvalósító szolgáltatók, leginkább a kábeltévé-hálózaton beszédcélú szolgáltatásokat nyújtó szereplôk piaci jelenléte. A piacelemzések elsô körében azonban a kábeltévés szolgáltatók még nem jelentek meg ajánlataikkal. 28 A helyi hurok teljes átengedése mindkét, míg a részleges átengedés csak a DSL-szolgáltatások nyújtását teszi lehetôvé. 29 Meg kell jegyeznünk, hogy a gyakorlati megvalósítás során az RM szabályozás az árprés gondot nem oldja meg teljesen, mivel a szabályozott nagykereskedelmi díjak csak egy félév múlva követik a kiskereskedelmi díjakat. 30 Forrás: EU 11., 12., 13. Implementation Report alapján 31 A kábeltévé-szolgáltatókra vonatkozó értékek csak a nem inkumbens tulajdonában lévô szolgáltatók értékeit tartalmazzák, a magyar mutatóban tehát nincs benne a T-Kábel. 32 http://www.oecd.org/sti/ict/broadband 33 Az NHH elsô fokon megnyerte a pert. 34 Forrás: EU 13. Implementation Report (Az EU-átlag a vizsgált szolgáltatók árainak egyszerû átlaga. A vizsgálatban minden tagállamból a két legnagyobb szolgáltató szerepel.) 35 A négy legnagyobb szolgáltató piaci részesedése a 2004-2006 közti idôszakban összesen a teljes kiskereskedelmi piac 82-88 százalékát tette ki.



A magyar hírkö z l é si p i a c é s a sz a bá l y o z á s f ej l ô d és e 2004– 2008

Impresszum: Nemzeti Hírközlési Hatóság 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25. www.nhh.hu Kézirat lezárva: 2008. október 31. A kiadvány szerkesztésében közremûködtek: dr. Nyevrikel Emília, Bánhidi Ferenc, Spakievics Sándor, Ludányi Edgár, Tóth László, Kovács Endre, Péterffy Gábor, dr. Pápai Zoltán, Nagy Péter A kiadvány kizárólag tájékoztatási célt szolgál, nem minôsül hivatalos közlésnek vagy kötelezettségteljesítésnek. Az NHH a tôle elvárható gondossággal járt el a kiadványban szereplô információk pontossága és helytállósága érdekében, de több esetben nyilvánosan hozzáférhetô, illetve más által szolgáltatott adatokat használt fel. Ezért nem vállalhat semmilyen felelôsséget vagy kötelezettséget a kiadványban foglalt bármely adat hibás voltáért, vagy az ezen alapuló hibás következtetésért; a kiadvány bármely része felhasználásával kapcsolatban a felhasználónál vagy más személynél esetlegesen bekövetkezô kárért. Design: © H-artdirectors